nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet
a végelszámolás számviteli feladatairól
2014-01-01
2015-12-31
7
Jogszabály

72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet

a végelszámolás számviteli feladatairól

A Kormány a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 178. §-a (1) bekezdésének f) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya arra a számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodóra terjed ki, amelynél a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 94. §-ának (1) és (2) bekezdése alapján végelszámolásnak van helye.

(1a)1 A rendelet hatálya kiterjed a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepére (a továbbiakban: fióktelep) is, amennyiben azt a külföldi székhelyű vállalkozás erre vonatkozó döntésével megszünteti.

(2) A számviteli törvény hatálya alá nem tartozó, illetve cégnek nem minősülő szervezet végelszámolása esetén a rendelet előírásainak megfelelő alkalmazását jogszabály előírhatja.

A végelszámolás időszaka

2. § (1) A végelszámolás időszaka a végelszámolásnak a Ctv.-ben meghatározott kezdő időpontjától a végelszámolás befejezése időpontjáig, illetve – a gazdálkodó törlését követően – a vagyonnak a tulajdonosok részére történő kiadásáig terjed.

(2) A végelszámolás időszaka alatt a gazdálkodóra a számviteli törvény, illetve a számviteli törvény felhatalmazása alapján kiadott, az adott gazdálkodóra vonatkozó sajátos könyvvezetési és beszámoló készítési szabályokat tartalmazó kormányrendelet (a továbbiakban: vonatkozó számviteli kormányrendelet) előírásait a Ctv.-ben és e rendeletben előírtak figyelembevételével kell alkalmazni. A számviteli törvénynek, illetve a vonatkozó számviteli kormányrendeletnek a Ctv.-vel és e rendelettel nem érintett előírásai a végelszámolás időszaka alatt is alkalmazandók.

(3) A végelszámolás időszaka alatt a gazdálkodó úgy köteles vezetni analitikus és főkönyvi nyilvántartásait, hogy azok alkalmasak legyenek:

a) a Ctv. 107. §-a szerinti korrigált végelszámolási nyitó mérleg,

b) a számviteli törvény 11. §-ának (12) bekezdése szerinti üzleti évenként készítendő számviteli beszámoló,

c) a számviteli adatokra épülő adóbevallások,

d) a végelszámolás befejezésekor a piaci értéken történő értékelés, valamint a vagyonfelosztási javaslat

alátámasztására.

Számviteli feladatok a végelszámolás megindításakor

3. § (1) A végelszámolásra kerülő gazdálkodó vezető tisztségviselője a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal – mint mérlegfordulónappal – a számviteli törvény 11. §-ának (10) bekezdése szerinti üzleti évről a gazdálkodó tevékenységét lezáró beszámolót készít a számviteli törvénynek, illetve a vonatkozó számviteli kormányrendeletnek az adott gazdálkodóra vonatkozó előírásai szerint.

(2)2 A tevékenységet lezáró beszámolót a végelszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül kell elkészíteni és a jóváhagyásra jogosult testülettel elfogadtatni, azt – kötelező könyvvizsgálat esetén – a független könyvvizsgálói jelentéssel együtt legkésőbb a 30. napon a végelszámoló részére át kell adni.

(3) A tevékenységet lezáró beszámolóval egyidejűleg üzleti jelentést nem kell készíteni.

(4)3 A tevékenységet lezáró beszámolót – kötelező könyvvizsgálat esetén – a független könyvvizsgálói jelentéssel együtt, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot a végelszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül a számviteli törvény 153–154/B. §-ai, illetve a vonatkozó számviteli kormányrendelet előírásai szerint letétbe kell helyezni és közzé kell tenni.

Számviteli feladatok a végelszámolás időszaka alatt

4. § (1) A végelszámoló a 3. § szerinti tevékenységet lezáró beszámoló mérlege (az azt alátámasztó leltár) alapján végelszámolási nyitó mérleget (nyitó leltárt) készít.

(2) A végelszámolás alatt álló gazdálkodó könyvviteli nyilvántartásait a végelszámolási nyitó mérleg (nyitó leltár) adatai alapján nyitja meg, az eszközök és azok forrásai változását érintő gazdasági eseményeket a számviteli törvény, illetve a vonatkozó számviteli kormányrendelet könyvvezetésre, bizonylatolásra vonatkozó előírásai szerint számolja el.

(3) A végelszámoló a Ctv. 107. §-a alapján a végelszámolási nyitó mérleg (nyitó leltár) adatait a hitelezők igénybejelentése, valamint a vagyoni helyzet felmérése alapján – szükség szerint – korrigálja. Ennek során dönthet a végelszámolási nyitó mérlegben (nyitó leltárban) nem szereplő követelések, illetve kötelezettségek felvételéről, továbbá értékhelyesbítés és értékelési tartalék, időbeli elhatárolás, értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés, céltartalék elszámolásáról, a korábban ilyen címen elszámolt összegek módosításáról.

(4) A végelszámoló a (3) bekezdés szerinti eltérésekről (korrekciókról) tételes (eszközönkénti-forrásonkénti részletezésben) jegyzéket készít, és az általa megállapított eltérésekkel – azoknak a számviteli törvény, illetve a vonatkozó számviteli kormányrendelet szerinti elszámolásával – módosítja az (1) bekezdés szerinti végelszámolási nyitó mérleg adatait.

(5) A végelszámoló által készített korrigált végelszámolási nyitó mérleg

a) első oszlopa az (1) bekezdés szerinti végelszámolási nyitó mérleg adatait,

b) második oszlopa a (4) bekezdés szerinti eltéréseket,

c) harmadik oszlopa pedig az első és második oszlop összevont adatát

tartalmazza.

(6) A korrigált végelszámolási nyitó mérlegben a (4) bekezdés szerinti eltérések együttes adózás előtti eredményt érintő összegéből

a) a mérleg szerinti eredmény sorba kell beállítani a számított (kalkulált) társasági adóval csökkentett részt, míg

b) a számított (kalkulált) társasági adó összegét a kötelezettségek között kell kimutatni.

(7) A (4) bekezdés szerinti eltérésekkel a (2) bekezdés szerint megnyitott könyvviteli nyilvántartások adatait kell módosítani, a módosításokat az értékhelyesbítés és az értékelési tartalék összegét érintő tételek kivételével a megfelelő eredményszámlával szemben kell elszámolni. A korrigált végelszámolási nyitó mérleg készítésekor a könyvviteli nyilvántartásokat nem szabad lezárni.

(8) A végelszámolónak a korrigált végelszámolási nyitó mérleget a végelszámolási nyitó mérleg elkészítését követően – a hitelezők igénybejelentésére nyitva álló határidő figyelembevételével – legfeljebb 75 napon belül kell elkészítenie és azt a gazdálkodó legfőbb szerve elé terjesztenie. A korrigált végelszámolási nyitó mérleg a végelszámoló döntésének megfelelő értéken tartalmazza a végelszámolásra átvett gazdálkodó eszközeit és kötelezettségeit, a végelszámolás kezdő időpontjában meglévő vagyonát.

5. § (1) A végelszámolás időszaka alatt a végelszámoló a számviteli törvény 11. §-ának (12) bekezdésében meghatározott üzleti évenként a gazdálkodóra előírt számviteli beszámolót köteles készíteni a számviteli törvény, illetve a vonatkozó számviteli kormányrendelet mérleg-fordulónapon hatályos előírásai szerint, annak feltüntetésével, hogy a gazdálkodó végelszámolás alatt áll.

(2) A végelszámoló a végelszámolás első üzleti évéről olyan számviteli beszámolót köteles készíteni, amelynek

a) mérlege külön-külön oszlopban tartalmazza a végelszámolási nyitó mérleg adatait, illetve korrekció esetén a 4. § (5) bekezdése szerinti korrigált végelszámolási nyitó mérleg adatait, valamint az üzleti év záró adatait;

b) eredmény-kimutatása az előző üzleti év adatai mellett külön-külön oszlopban tartalmazza a 4. § (4) bekezdése szerinti eltérések eredményre gyakorolt hatását, a tárgyévi tevékenység bevételeit, költségeit, ráfordításait, valamint ezek összevont adatait (a tárgyévi üzleti év adatait).

(3)4 A végelszámolás időszaka alatt készített számviteli beszámoló mérlegében és eredmény-kimutatásában a számviteli törvény 3. §-a (3) bekezdésének 3. pontjában meghatározott jelentős összegű hibákkal összefüggő, az előző üzleti évvel (évekkel) kapcsolatos módosításokat külön oszlopban kell bemutatni. A végelszámolás időszaka alatt fellelt – követelésnek nem minősülő – olyan, értékkel rendelkező eszközöket, amelyek a tevékenységet lezáró számviteli beszámoló mérlegében, illetve az azt alátámasztó nyilvántartásban nem szerepeltek, a fellelés (megtalálás) jogcímének megfelelően kell a könyvekbe felvenni, vagy a számviteli törvény szerinti önellenőrzés keretében, vagy a többletként fellelt (a nem adminisztrációs hibából származó többlet-) eszközökre vonatkozó előírások szerint.

(4) A végelszámolás időszaka alatt készített számviteli beszámolóval egyidejűleg üzleti jelentést nem kell készíteni.

(5) A végelszámolás időszaka alatt a könyvvizsgálat tekintetében a számviteli törvény, illetve a vonatkozó számviteli kormányrendelet előírásait kell megfelelően alkalmazni.

(6)5 A végelszámolás időszaka alatt készített (a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott) számviteli beszámolót – kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt – a végelszámolási időszak üzleti éve mérleg-fordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell a számviteli törvény 153–154/B. §-ai, illetve a vonatkozó számviteli kormányrendelet előírásai szerint letétbe helyezni és közzétenni.

(7)6 A vitatott hitelezői igények fedezetére, továbbá a jövőben felmerülő szavatossági, jótállási, kártérítési kötelezettségek rendezésére az eredménytartalékkal szemben képzett lekötött tartalékot elkülönítetten kell nyilvántartani.

(8)7 Amennyiben a végelszámolás időszaka alatt a vitatott hitelezői igények rendezésre (kielégítésre, vagy a hitelezők részéről elengedésre) kerülnek, akkor az ilyen címen képzett lekötött tartalékot fel kell oldani.

(9)8 Ha a jövőben felmerülő szavatossági, jótállási és kártérítési kötelezettségek rendezésére az ügy összes körülményei figyelembevételével képzett lekötött tartalékot, illetve az ennek megfelelő eszközt (pénzeszközt) harmadik személynek át kell adni, az átadást a lekötött tartalékkal szemben kell elszámolni.

(10)9 Amennyiben a végelszámoló a Ctv. 99. §-ának (5), illetve (6) bekezdése alapján a cég vagyonához tőke-hozzájárulás teljesítésére köteles, a végelszámoló által teljesített tőke-hozzájárulást a saját tőkébe (az eredménytartalékba) kell helyezni.

6. § (1) Amennyiben a végelszámolás alatt álló gazdálkodó legfőbb szerve a végelszámolás megszüntetéséről és a gazdálkodó működésének továbbfolytatásáról dönt, akkor a végelszámolás megszüntetésének időpontjáról is döntenie kell. A végelszámoló a végelszámolás megszüntetésének időpontjával – mint mérleg-fordulónappal – köteles a számviteli törvény 11. §-ának (12) bekezdése szerinti üzleti évről az 5. § (1) és (2) bekezdése szerinti számviteli beszámolót elkészíteni, kötelező könyvvizsgálat esetén azt könyvvizsgálóval ellenőriztetni, és a jóváhagyásra jogosult testületnek előterjeszteni.

(2) Amennyiben a végelszámoló kezdeményezésére a gazdálkodó felszámolását rendelik el, a végelszámoló a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal – mint mérleg-fordulónappal – köteles a számviteli törvény 11. §-ának (12) bekezdése szerinti üzleti évről az 5. § (1) és (2) bekezdése szerinti számviteli beszámolót elkészíteni, a felszámolás számviteli feladatairól szóló kormányrendelet előírásainak figyelembevételével, kötelező könyvvizsgálat esetén azt könyvvizsgálóval ellenőriztetni. Az így elkészült számviteli beszámolót nem kell a jóváhagyásra jogosult testületnek elfogadnia.

(3)10 Amennyiben a gazdálkodó a végelszámolást három éven belül nem fejezte be és a cégbíróság kényszertörlési eljárás megindítását rendelte el, a végelszámoló a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját (kényszertörlési eljárás megindításáról szóló bírósági végzés közzétételének napja) megelőző nappal – mint mérlegfordulónappal – köteles a számviteli törvény 11. § (12) bekezdése szerinti üzleti évről az 5. § (1) és (2) bekezdése szerinti számviteli beszámolót elkészíteni, kötelező könyvvizsgálat esetén azt könyvvizsgálóval ellenőriztetni. Az így elkészült számviteli beszámolót nem kell a jóváhagyásra jogosult testületnek elfogadnia.

(4)11 Az (1), illetve a (2) és (3) bekezdés szerinti – a végelszámolást lezáró – számviteli beszámolót a végelszámoló a végelszámolás megszüntetésének időpontját – mint mérlegfordulónapot – követő ötödik hónap utolsó napjáig, illetve a felszámolás, a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző napot – mint mérlegfordulónapot – követő 30 napon belül a számviteli törvény 153–154/B. §-a, valamint a vonatkozó számviteli kormányrendelet előírásai szerint köteles letétbe helyezni és közzétenni.

(5)12 A végelszámoló a végelszámolás megszüntetésének időpontjával, illetve a felszámolás, a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal köteles a könyvviteli nyilvántartásokat lezárni, azokat a gazdálkodó kijelölt tisztségviselőjének, illetve a felszámolónak az (1) és (3), illetve a (2) bekezdés szerinti számviteli beszámolóval együtt átadni.

(6)13 A tevékenységét, működését továbbfolytató, valamint a felszámolás alá, illetve a kényszertörlési eljárás alá került gazdálkodó a végelszámolótól átvett számviteli beszámoló mérlege (az azt alátámasztó leltár) alapján nyitja meg könyvviteli nyilvántartásait.

Számviteli feladatok a végelszámolás befejezésekor

7. § (1) A végelszámoló a végelszámolás befejezésekor az általa meghatározott nappal – mint mérleg-fordulónappal – a végelszámolás időszaka utolsó üzleti évéről, a végelszámolás időszakát lezáró, az 5. § (1) és (2) bekezdése szerinti számviteli beszámolót köteles készíteni a (2)–(5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével, kötelező könyvvizsgálat esetén azt könyvvizsgálóval ellenőriztetni, és a jóváhagyásra jogosult testületnek előterjeszteni.

(2)14 Ha a végelszámolás befejezésekor a végelszámolás alatt álló gazdálkodó könyvviteli nyilvántartásaiban a forintban lévő pénzeszközön kívül egyéb eszközök, a források között kötelezettségek is szerepelnek, a végelszámoló a Ctv. 111. § (1) bekezdés b) pontja alapján köteles azokat tételesen piaci értéken értékelni, a piaci érték és a könyv szerinti érték közötti, az eszközök és a kötelezettségek átértékeléséből adódó különbözetet pedig a rendkívüli ráfordítások, illetve a rendkívüli bevételek között – a könyvviteli számlák zárása előtt – elszámolni.

(2a)15 A piaci értéken történő értékelés (2) bekezdés szerinti elszámolása előtt a könyvviteli nyilvántartásokban kimutatott értékhelyesbítést, illetve értékelési különbözetet a megfelelő értékelési tartalékkal szemben ki kell vezetni, a követelés jellegű időbeli elhatárolásokat a követelések közé, a kötelezettség jellegű időbeli elhatárolásokat a kötelezettségek közé át kell vezetni, az egyéb időbeli elhatárolásokat a rendkívüli ráfordításokkal, illetve a rendkívüli bevételekkel szemben, a céltartalékokat az egyéb bevételekkel szemben meg kell szüntetni. A végelszámolási időszak utolsó üzleti évéről készített számviteli beszámoló mérlegében értékhelyesbítés, értékelési különbözet, illetve értékelési tartalék, valamint aktív és passzív időbeli elhatárolás, továbbá céltartalék nem mutatható ki.

(3) Amennyiben a végelszámolás befejezésekor a végelszámolás alatt álló gazdálkodó eszközei között olyan eszközök is vannak, amelyek után az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint a tulajdonosoknak történő eszköz-kiadáskor általános forgalmi adó fizetési kötelezettség keletkezik, akkor a fizetendő általános forgalmi adót a kötelezettségek közé be kell állítani a rendkívüli ráfordításokkal szemben, illetve, ha az a tulajdonosokra áthárítható, a tulajdonosokkal szembeni követelésként.

(4) A végelszámoló díját, továbbá – amennyiben a végelszámolás befejezéséig azokat nem számolták el – a végelszámolás költségeit, az iratanyag őrzésének a költségeit és a gazdálkodó megszűnésével kapcsolatosan felmerülő egyéb költségeket, ráfordításokat (ideértve az adófizetési kötelezettségeket is) a kötelezettségek közé kell beállítani a megfelelő költségekkel, ráfordításokkal szemben. A végelszámolás befejezéséig el nem számolt, a vagyon kiadásáig – a kiadandó eszközökhöz kapcsolódóan – felmerülő bevételeket a megfelelő bevételek között a követelésekkel szemben kell figyelembe venni.

(5) A (2) bekezdés szerinti piaci értéken történő értékelés (átértékelés), valamint a (3) és (4) bekezdés szerinti tételek elszámolása után elkészített mérlegben az eszközök, illetve a kötelezettségek piaci értéken szerepelnek, a piaci értéken történő értékelésnek, valamint a (3) és (4) bekezdés szerinti elszámolásoknak az eredményre gyakorolt hatását az eredmény-kimutatás adózás előtti eredménye foglalja magában.

(6)16 Az (1) bekezdés szerint számviteli beszámolót a gazdálkodó törlésére irányuló kérelem benyújtásával egyidejűleg, de legkésőbb a beszámoló mérleg-fordulónapját követő 60 napon belül a számviteli törvény 153–154/B. §-ai, illetve a vonatkozó számviteli kormányrendelet előírásai szerint letétbe kell helyezni és közzé kell tenni. A számviteli beszámoló és az azt alátámasztó leltár alapján vagyonfelosztási javaslatot kell készíteni.

(6a)17 A (6) bekezdés szerinti beszámoló letétbe helyezésével és közzétételével egyidejűleg esedékessé válik azon beszámolók letétbe helyezése és közzététele is, amelyekre a vonatkozó határidő az 5. § (6) bekezdés alapján egyébként még nem járt le.

(7) A vagyonfelosztási javaslatba az (1) bekezdés szerinti számviteli beszámoló mérlegében kimutatott eszközöket a következők szerint – elkülönítve – kell beállítani:

a) a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 4. §-ának (3) bekezdésében meghatározott vagyoni eszközök;

b) a számviteli beszámoló mérlegében kimutatott kötelezettségek (ideértve a lekötött tartalékként kimutatott kötelezettségeket is) rendezésére szolgáló eszközök;

c) a tulajdonosok részére kiadandó eszközök.

A vagyon kiadása

8. § (1) A 7. § (1) bekezdése szerinti számviteli beszámoló, valamint a 7. § (6) és (7) bekezdése szerinti vagyonfelosztási javaslat elfogadásakor a végelszámolás alatt álló gazdálkodó legfőbb szerve dönt a felosztott vagyon kiadásáról.

(2) A végelszámoló a vagyon kiadását akkor kezdheti meg a Ctv. 112. §-ának (3) bekezdése szerint, ha a gazdálkodó törlésére vonatkozó végzést a Cégbíróság meghozta.

(3) A végelszámoló a vagyoni eszközök kiadása, a számviteli beszámoló mérlegében szereplő kötelezettségek rendezése előtt köteles a könyvviteli nyilvántartásokat megnyitni, a vagyoni eszközök kiadását, a kötelezettségek rendezését a számviteli törvény előírásai szerint bizonylatolni, a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni.

(4) A végelszámolás e rendelet alkalmazásában akkor tekinthető befejezettnek, ha a vagyoni eszközök kiadása, a kötelezettségek rendezése megtörtént, ha a könyvviteli nyilvántartások értékadatokat nem tartalmaznak.

Egyszerűsített végelszámolás, illetve kényszer-végelszámolás

9. § (1) Egyszerűsített végelszámolás esetén az 1–4. §-okban, az 5. § (1)–(5) bekezdésében, továbbá a 6–8. §-okban foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.

(2) Kényszer-végelszámolás esetén az 1–5. §-okban, a 6. § (2)–(4) bekezdésében, továbbá a 7. és 8. §-okban foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.

Fióktelep megszüntetése18

9/A. §19 (1) Fióktelep megszüntetése esetén a fióktelep cégnyilvántartásból való törlésének időpontjával, mint mérlegfordulónappal el kell készíteni a tevékenységet lezáró beszámolót.

(2) Az (1) bekezdés szerinti beszámolót – kötelező könyvvizsgálat esetén – a független könyvvizsgálói jelentéssel együtt, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot a mérlegfordulónapot követő 45 napon belül kell a számviteli törvény 153–154/B. §-ai szerint letétbe helyezni, közzétenni.

(3) Amennyiben a fióktelep a megszüntetését megelőző üzleti év(ek)ben mentesült a számviteli törvény 154/A. § alapján saját beszámolójának közzétételétől, letétbe helyezésétől, úgy a (2) bekezdés szerinti határidőt a fióktelep tevékenységet lezáró beszámolójának elkészítésére kell érteni.

(4) A tevékenységet lezáró beszámolóra megfelelően alkalmazni kell a 7. § (2)–(5) bekezdésében foglaltakat is, a tevékenységet lezáró beszámolón kívül további beszámolót nem kell készíteni.

(5) E rendelet egyéb előírásait csak annyiban kell alkalmazni jelen alcím tekintetében, amennyiben azok – figyelemmel a (4) bekezdésben foglaltakra is – megfelelően értelmezhetőek a fióktelep megszüntetésére.

Záró rendelkezések

10. § (1) Ez a rendelet 2006. július 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően megindított végelszámolásnál kell alkalmazni.

(2)–(4)20

11. § A rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő végelszámolásnál a 2006. július 1-jéig hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

12. §21 (1) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 342/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 48. §-ával megállapított 1. § (1a) bekezdését és 49. §-ával megállapított 9/A. §-át a 2012. január 1-jével vagy azt követően megszüntetett fióktelepekre kell alkalmazni.

(2) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 342/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 51. §-ával módosított 5. § (6) bekezdését és 6. § (3) bekezdését először a 2012. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, de a 2011. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!