nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet
a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól
2013-07-20
2013-10-31
27

338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet

a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól

A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotó hatáskörében, az Alkotmány 40. § (3) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva, valamint az ingatlanügyi hatóság kijelölése, valamint az ingatlan-nyilvántartási eljárás részlete szabályai megállapítása tárgyában az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 90. §-a (5) bekezdésének c), d) pontjaiban, a földmérési és térinformatikai államigazgatási szervek kijelölése, az egyes sajátos célú földmérési és térképészeti tevékenységek részletes szabályainak és követelményrendszerének megállapítása, továbbá a Térképellátási Koordinációs Bizottságba tagot delegáló miniszterek kijelölése tárgyában a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 29. § (5) bekezdés a)–c) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárásokban közreműködő szakhatóságok kijelölése és az első fokú határozat elleni fellebbezés kizárása tárgyában a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § a)–b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Az ingatlanügyi hatóságok kijelölése

1. §1 (1)2 Ingatlanügyi hatóságként a Kormány – ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – a földhivatali szervezet-rendszernek a (2) bekezdés a)–c) pontjai szerinti szerveket jelöli ki.

(2)3 A földhivatali szervezet-rendszer

a) megyei földhivatalokból, Budapesten a Fővárosi Földhivatalból (a továbbiakban együtt: megyei földhivatal),

b) járási földhivatalokból, Budapesten a Budapesti 1. Számú Földhivatalból és a Budapesti 2. Számú Földhivatalból (a továbbiakban együtt: járási földhivatalok), továbbá földhivatali kirendeltségekből,

c) a Földmérési és Távérzékelési Intézetből (a továbbiakban: FÖMI)

áll.

(3)4 A FÖMI központi hivatal, amelyet az ingatlan-nyilvántartásért, a térképészetért, valamint a földügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányít.

(4)5 A földhivatali szervezet-rendszer

a) központi szerve: a (2) bekezdés c) pontja szerinti szerv,

b) területi szervei: a (2) bekezdés a) pontja szerinti szervek,

c) helyi szervei: a (2) bekezdés b) pontja szerinti szervek.

(5) A (2) bekezdés b) pontja szerinti kirendeltségek önálló hatósági jogkörrel nem rendelkeznek.

(6) A megyei földhivatal tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 6. § (4) bekezdésében, valamint a 7. §-ában meghatározott hatáskörök – a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdés h)–i) pontja szerinti hatáskört is beleértve – gyakorlására jogosult szakmai irányító szerv vezetője a miniszter.

2. §6 (1)7 Az ingatlanügyi hatósági ügyeket – ha e rendelet másként nem rendelkezik – első fokon az ingatlan fekvése szerint illetékes járási földhivatal, másodfokon a megyei földhivatal látja el.

(2)8 A földhivatal a rendelkezésre álló adat- és eszközállomány igénybevételével alaptevékenységén kívül, megrendelők részére egyéb – a fővárosi és megyei kormányhivatal alapító okiratában foglalt – szolgáltatási tevékenységet is végezhet, ha az hatósági feladatainak ellátását nem veszélyezteti.

(3)9 Az ingatlanrendező földmérői tevékenység engedélyezése tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a Kormány a FÖMI-t jelöli ki.

(4)10 A földminősítéssel kapcsolatos ügyekben első fokon a megyei földhivatal

a) végzi a járási mintaterek kijelölését, karbantartását, a járási mintatér-jegyzék vezetését,

b) folytatja le a földminősítési eljárást, ha a különböző becslőjárásba, vagy osztályozási vidékbe tartozó települések határa területrész átadása-átvétele következtében megváltozik.

(5)11 A több megye területére kiterjedő becslőjárás, illetve osztályozási vidék esetén a járási mintaterek felülvizsgálatával, újak kijelölésével kapcsolatos feladatokat a legnagyobb területtel érintett megyei földhivatal – az érintett megyei földhivatalok javaslatainak figyelembevételével – látja el.

3. §12 (1)13 A megyei földhivatal a fővárosi és megyei kormányhivatal ingatlanügyi szakigazgatási szerve.

(2)14 A megyei földhivatal illetékességi területe kiterjed a megye területére, a Fővárosi Földhivatal illetékessége pedig a főváros területére. A járási földhivatalok illetékességi területét, valamint a kirendeltségek működési területét külön jogszabály határozza meg.

(3)15 A járási földhivatal a külön jogszabályban meghatározott járási (fővárosi kerületi) hivatal önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szakigazgatási szerve. A járási földhivatal nevében a közigazgatási hatósági eljárásokban a járási földhivatal vezetője vagy kiadmányozási jogkörrel rendelkező ügyintézője jár el. A megyei földhivatal vezetője vagy más kormánytisztviselője a járási földhivatal vezetőjét vagy kiadmányozási jogkörrel rendelkező ügyintézőjét az elsőfokú közigazgatási hatósági eljárásban nem utasíthatja.

(4)16

4. §17 (1) A földhivatalt a hivatalvezető vezeti.

(2)18

(3)19

5. § (1)20 A Kormány földmérési és térinformatikai államigazgatási szervként a FÖMI-t jelöli ki.

(2)21

(3)22 A FÖMI önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv.

(4)23 A FÖMI feladata a külön jogszabályban foglaltakon túl az ingatlanügyi, földügyi igazgatás országos szintű adatainak feldolgozása, szakmai információs rendszerek, adattárak fejlesztése, üzemeltetése, más számítógépes rendszerekkel a kapcsolat és a folyamatos adatcsere biztosítása; a földmérési, térképészeti és távérzékelési tudományos kutatás végzése és országos összhangjának megvalósítása.

(5)24 A FÖMI-t a miniszter által kinevezett főigazgató vezeti.

(6) A FÖMI egyéb vezetői fölött a kinevezési jogkört, továbbá a FÖMI dolgozói fölött a munkáltatói jogokat a főigazgató gyakorolja.

(7) A Kormány másodfokú hatósági hatáskörben földmérési és távérzékelési szervként a minisztert jelöli ki.

(8)25 A FÖMI – egyedi megállapodás alapján – a földhivatali nyilvántartások adatbázisából adatműveleti, adatfeldolgozási tevékenységet igénylő esetekben országos statisztikai célú adatgyűjtéshez, hatósági ellenőrzések teljesítéséhez, valamint több földhivatal illetékességi területére kiterjedő adatigénylés esetén adatleválogatást és adattovábbítást végezhet.

(9)26 A FÖMI a rendelkezésére álló adat- és eszközállomány igénybevételével alaptevékenységén kívül, megrendelők részére egyéb – alapító okiratában foglalt – szolgáltatási tevékenységet is végezhet, ha az alaptevékenysége feladatainak ellátását nem veszélyezteti.

6. §27 (1) A Kormány telekalakítási eljárás lefolytatatására hatáskörrel rendelkező hatóságként az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti telekalakítási eljárásokban – a honvédelmi és katonai célú ingatlanok, valamint a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – első fokon a járási földhivatalt, másodfokon a megyei földhivatalt jelöli ki.

(2) A Kormány telekalakítási eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező hatóságként, ha az összevont telepítési eljárásban telekalakítási eljárás is lefolytatásra kerül, az összevont telepítési eljárást lefolytató közreműködő építésügyi hatóságot jelöli ki.

I. Fejezet

AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI ELJÁRÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI

7. § (1)28 Az ingatlan-nyilvántartási ügyek intézése, valamint az ingatlan-nyilvántartás vezetése első fokú ingatlanügyi hatóságként, a járási földhivatal hatáskörébe tartozik.

(2)29 Az Inytv. 72–74. §-a és 75. § (1) bekezdése szerinti ingatlanügyi hatóságként, a hozzáférési jogosultság megadására vonatkozó határozat meghozatalára, valamint az Inytv. 75. § (4) bekezdésében meghatározott, a hozzáférési jogosultság visszavonása vagy felfüggesztése tárgyában a határozat meghozatalára jogosult ingatlanügyi hatóságként a Kormány a FÖMI-t jelöli ki. A hozzáférési jogosultság visszavonása vagy felfüggesztése esetén ki kell kérni a miniszter véleményét.

(3)30 Az Inytv. 75. § (4) bekezdése szerinti, a járási földhivatal bevonásával történő ellenőrzésre és a hozzáférési jogosultság visszavonására vagy felfüggesztésére irányuló javaslat megtételére jogosult ingatlanügyi hatóságként a Kormány a megyei – Budapesten a fővárosi – földhivatalt jelöli ki.

(3a)31 A Kormány az Inytv. 70/A. § szerinti ingatlanügyi hatóságként, a magyarországi ingatlantulajdon fennállásáról szóló hatósági bizonyítvány kiállítására a FÖMI-t jelöli ki.

(4)32 Ha a csereszerződés alapján több járási földhivatalnál nyilvántartott ingatlanra kérik a tulajdonjog bejegyzését, a döntés meghozatalára az a járási földhivatal rendelkezik illetékességgel, amelyhez az eredeti okiratokat benyújtották.

(5)33 Fedezetcsere esetén, ha a kérelem több járási földhivatal illetékességi területén fekvő ingatlanokra vonatkozik, a döntés meghozatalára az a járási földhivatal rendelkezik illetékességgel, amelynek illetékességi területén fekvő ingatlanra a jelzálogjog bejegyzést kérik. Ha több – különböző járási földhivatal illetékességi területén fekvő – ingatlanra kérik a jelzálogjog bejegyzését, az a járási földhivatal rendelkezik illetékességgel, amelyhez az eredeti okiratokat benyújtották.

7/A. §34 Az Inytv. 37. § (3) bekezdésének alkalmazása során aláírási címpéldánynak minősül a közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldány, valamint az ügyvéd által cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban való közreműködés során ellenjegyzett aláírás-minta.

7/B. §35 A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 11. §-ában meghatározott, a helyrajzi szám megváltoztatására irányuló tilalom alapján a helyrajzi számot akkor nem lehet megváltoztatni, ha az érintett ingatlan lakcímnyilvántartás szerinti címe annak helyrajzi száma.

7/C. §36 Az eljáró szerv az eljárása során elektronikus dokumentumként általa lekérdezett nem hiteles tulajdonilap-másolatot – ha jogszabály a hiteles tulajdonilap-másolat felhasználását kifejezetten nem írja elő – az eljárása során, így különösen a tényállás tisztázásához felhasználhatja.

Több járási földhivatalt érintő beadvány benyújtása37

8. § (1)38 Ha a változás több járási földhivatal illetékességi területén fekvő ingatlanokra vonatkozik, mindegyik járási földhivatalhoz külön beadványt (bejelentést, kérelmet, megkeresést) kell benyújtani.

(2)39 A 7. § (4) és (5) bekezdésében szabályozott esetekben az eredeti okiratot csak a döntés meghozatalára jogosult járási földhivatalhoz kell benyújtani. A többi járási földhivatalnál a kérelemhez csak az okirat egyszerű másolatát kell csatolni, amelynek tartalmaznia kell a szükséges hatósági engedélyt (jóváhagyást) is. A kérelemben utalni kell arra, hogy az eredeti okiratot melyik földhivatalhoz nyújtották be.

Az államhatár vonalában bekövetkezett változások ingatlan-nyilvántartási átvezetése40

8/A. §41 Az ingatlan-nyilvántartásban az államhatár vonalának helyzetében és a határvonal megjelölésében bekövetkezett változásokat az járási földhivatal az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény 1. §-ában említett, a határokmányt kihirdető törvény, illetve a kiegészítő határokmányt vagy a határjegyzőkönyvet jóváhagyó rendelet, továbbá a FÖMI által – a határokmánynak a külön jogszabályban meghatározott nyilvántartási példánya adattartalmával összhangban – elkészített változási vázrajz és az ahhoz tartozó egyéb munkarészek alapján vezeti át.

JOGORVOSLATOK

Fellebbezés

9. § (1)42 A járási földhivatal döntése ellen a kézbesítéstől számított harminc napon belül lehet fellebbezni.

(2)43 Az az érdekelt, akinek a járási földhivatali határozatot bármilyen okból nem kézbesítették, és a határozat kézbesítését a bejegyzéstől számított egy éven belül kérte, a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül terjeszthet elő fellebbezést. E bekezdés alkalmazásában érdekeltnek a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti ügyfél minősül.

(3) A fellebbezést a megyei földhivatal érdemi határozatának meghozataláig vissza lehet vonni.

(4) Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban fellebbezés benyújtására jogosultnak kell tekinteni azokat, akikre nézve a beadvány elintézése sérelmes lehet. Így különösen:

a) a kérelmezőt, az eljárást megindító szervet, az adatváltozást bejelentő személyt, továbbá azokat, akik ellen a bejegyzés jogszerzést, terhelést, változást, törlést eredményez;

b) ha nem azonos az eljárás megindítójával, azt akinek a javára valamely jogot, vagy akinek az ingatlanára vonatkozóan valamely tényt feljegyeznek vagy adatváltozást átvezetnek.

10. § (1)44 Ha a járási földhivatal fellebbezés kapcsán az Inytv. 54. §-ában meghatározottak szerint hozott határozatot és a fellebbezéssel megtámadott határozatot időközben az állami adóhatóságnak is megküldték, az új határozatot is meg kell küldeni az állami adóhatóságnak.

(2)45

11. § (1)46 A megyei földhivatal a fellebbezéssel megtámadott határozatot helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti és a járási földhivatalt új eljárásra utasítja.

(2)47 Ha a fellebbezéssel megtámadott határozatot az állami adóhatóságnak is kézbesítették, a fellebbezés tárgyában hozott megyei földhivatali határozatot a bejegyzésről, törlésről szóló határozattal együtt az állami adóhatóság részére is meg kell küldeni.

Bírósági felülvizsgálati kérelem48

12. § (1)49 Az Inytv. 55. § (2) bekezdésében meghatározott esetben az érdekelt a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül terjeszthet elő bírósági felülvizsgálati kérelmet.

(2)50 A jogorvoslati kérelem benyújtása tényének feljegyzését követően a kérelmet az ügyre vonatkozó iratokkal, valamint a tulajdoni lap másolatával együtt a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti határidőn belül a megyei földhivatalhoz fel kell terjeszteni.

(3)51 Ha a bírósági felülvizsgálati kérelem az ingatlan határvonalát, illetőleg területét érinti, a kérelmet az érintett ingatlanok tulajdonosainak is meg kell küldeni a felülvizsgálati kérelem benyújtása tényének az érintett tulajdoni lapokra történő bejegyzésével egyidejűleg.

(4)52 A bíróság az iratokat a megyei földhivatal útján küldi a járási földhivatalnak.

Perfeljegyzés

13. §53

Rendezetlen tulajdoni állású ingatlanokkal kapcsolatos eljárás

14. §54 Az Inytv. 86. §-ában foglalt hatáskörben hozott végzést a megyei földhivatal a járási földhivatal javaslatára hozza meg.

II. Fejezet

A TERMŐFÖLD HASZNOSÍTÁSÁVAL
ÉS VÉDELMÉVEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁS

15. §55 (1)56 A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) 6. § (3) bekezdése szerinti jóváhagyás tekintetében, ha az újrahasznosítással érintett terület több járási földhivatal illetékességi területére terjed ki, a megyei földhivatal jár el.

(2)57

16. §58 A Tfvt. 9. §-ában foglalt jogkörben eljárva, ha a más célú hasznosítás iránti kérelem több járási földhivatal illetékességi területén fekvő termőföldre vonatkozik, a kérelmet a megyei földhivatal bírálja el.

17. §59 (1) A Kormány a földhivatalnak a 2. mellékletben meghatározott eljárásaiban, az abban meghatározott feltételek fennállása esetén és szakkérdés elbírálása tekintetében, a 2. melléklet szerinti hatóságokat szakhatóságként jelöli ki.

(2)60

(3)61

II/A. Fejezet62

TELEKALAKÍTÁSI ELJÁRÁS

17/A. § (1) A telekalakítási eljárás kérelemre induló eljárás. A kérelem tartalma szerint a telekalakítási eljárás típusai a következők:

a) telekalakítási engedélyezési eljárás,

b) egyesített telekalakítási eljárás.

(2) Az egyesített telekalakítási eljárás lefolytatására vonatkozó kérelem alapján

a) a telekalakítás engedélyezésére és

b) a telekalakítási engedély jogerőre emelkedését követően a telek adataiban, továbbá a bejegyzett jogok és feljegyzett tények vonatkozásában a telekalakítással bekövetkező változásnak az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetésére (e fejezet alkalmazásában: változásátvezetési eljárás) irányuló eljárás indul meg.

(3) A telekalakítás engedélyezése iránti kérelmet benyújthat:

a) a telekalakítással érintett bármelyik telek bármelyik tulajdonosa,

b) közös tulajdonban álló telek esetén bármelyik tulajdonostárs,

c) aki a telekalakítással érintett földrészlet tekintetében tulajdoni igényt érvényesít,

d) az elbirtoklás megállapítása iránt polgári peres eljárást kezdeményező,

e) ha a telekalakítás során legalább nyolc új építési telek keletkezik, a tulajdonostársaknak a telek területnagyság szerinti többsége,

f) az a személy, aki a telekalakításról a tulajdonossal írásban megállapodott.

(4) Egyesített telekalakítási eljárás iránti kérelmet az – a (3) bekezdés szerinti kérelem benyújtására jogosult – nyújthat be, aki az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényben foglaltak szerint az ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítására egyébként jogosult.

(5) A telekalakítási eljárás megindítása iránti kérelemnek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) természetes személy kérelmező esetén a természetes személyazonosító adatokat,

b) gazdálkodó szervezet kérelmező esetén a gazdálkodó szervezet statisztikai számjelét,

c) a telekalakítással érintett tel(k)ek helyrajzi számát, a tel(k)ek fekvése szerinti település megjelölésével,

d) a kérelmezett telekalakítási eljárás típusának (telekalakítási engedélyezési eljárás vagy egyesített telekalakítási eljárás) megjelölését,

e) a telekalakítás célját, amely lehet:

ea) telekcsoport újraosztása,

eb) telekfelosztás,

ec) telekegyesítés,

ed) telek-határrendezés,

f) az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását.

(6) Az egyesített telekalakítási eljárás megindítására irányuló kérelemnek, az (5) bekezdésben foglaltakon túl meg kell felelnie az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény szerinti előírásoknak.

(7)63 A telekalakítási eljárás megindítása iránti kérelmet a miniszter által rendszeresített, és a földhivatalok honlapján közzétett formanyomtatványon kell benyújtani. A telekalakítási eljárás megindítása iránti kérelemhez mellékelni kell a telekalakítási dokumentációt, mely a 3. melléklet 1. pontjában felsorolt munkarészeket tartalmazza, a telekalakítás céljának függvényében. Amennyiben a telekalakítási eljárás megindításakor a kérelmező rendelkezik hatályos, záradékolt változási vázrajzzal, úgy a 3. melléklet 1.1. alpontjában foglalt munkarészek ismételt benyújtása nem szükséges.

(8)64 Telekalakítási dokumentációt

a) építészeti-műszaki tervezési szakterületen geodéziai tervezési jogosultsággal és ingatlanrendező földmérő minősítéssel rendelkező földmérő, vagy

b) az a) pont hatálya alá nem tartozó, de a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló jogszabályokban meghatározott földmérési és térképészeti szakképzettséggel rendelkező személy a (9) bekezdésben foglaltak figyelembevételével

készíthet.

(9)65 Ha a telekalakítási dokumentációt a (8) bekezdés b) pontja szerinti szakképzettséggel rendelkező személy készíti, a dokumentáció minőségét, valamint a tartalmi és pontossági előírásoknak való megfelelőségét – felelős tervezőként – a (8) bekezdés a) pontja szerinti jogosultsággal rendelkező szakember tanúsítja a változási vázrajzon és a telekalakítási helyszínrajzon.

17/B. § (1)66 A telekalakítási engedélyezési eljárásban az ügyintézési határidő negyvenöt nap. Amennyiben a telekalakítási dokumentáció záradékolása a kérelem benyújtása előtt megtörtént, az ügyintézési határidő harminc nap.

(2)67 A telekalakítási engedély és a hozzá tartozó telekalakítási dokumentáció az engedélyező határozat jogerőre emelkedésétől számított egy évig hatályos. Amennyiben a telekalakítási dokumentáció részét képező változási vázrajz földhivatali vizsgálata és záradékolása külön – megelőző – eljárás keretében történt, úgy a telekalakítási eljárásban a változási vázrajzot a földhivatal – ha ennek műszaki és jogi akadálya nincs – újra záradékolja. Amennyiben a telekalakítás ingatlan-nyilvántartási átvezetése folyamatban lévő bírósági eljárás miatt nem történt meg – az ügyfél kérelmére keresetlevél benyújtásával – a járási földhivatal – ha ennek műszaki és jogi akadálya nincs – hatályossági idején belül egy alkalommal a telekalakítási engedélyt egy évre meghosszabbítja, valamint a változási vázrajzot újra záradékolja.

(3) Az egyesített telekalakítási eljárás iránti kérelem esetén a változásátvezetési eljárás a beadvány széljegyzésével – a (4) bekezdésben foglalt esetet kivéve – a telekalakítási engedély jogerőre emelkedését követő munkanapon indul meg.

(4) Az egyesített telekalakítási eljárás esetén amennyiben a telekalakítási engedély másodfokon emelkedik jogerőre, a változásátvezetési eljárás a jogerős határozat első fokú ingatlanügyi hatósághoz történő beérkezésének napján indul meg.

(4a)68 Egyesített telekalakítási eljárás esetén a változásátvezetési eljárási szakasz ügyintézési határideje 15 nap.

(5) Ha egyesített telekalakítási eljárás esetén a változásátvezetési eljárásra irányuló kérelem teljesítésére nincs lehetőség, a telekalakítási engedély jogosultja a szükséges okiratok benyújtásával a (2) bekezdésben megjelölt időn belül külön ingatlan-nyilvántartási eljárás megindításával kérheti a telek adataiban történő, továbbá a bejegyzett jogok és feljegyzett tények vonatkozásában a telekalakítással bekövetkező változásnak az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetését.

17/C. § (1) A Kormány a földhivatal telekalakítási eljárásában a 4. melléklet szerinti feltételek fennállása esetén, és az ott megjelölt szakkérdés elbírálása kérdésében a 4. melléklet szerinti hatóságokat szakhatóságként jelöli ki. Az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére a szakhatóságként kijelölt hatóság – hat hónapig felhasználható – előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki. Az előzetes szakhatósági állásfoglalás csak a földhivatal által záradékolt változási vázrajz és területkimutatás alapján kérhető.

(2)69 A földhivatal a kérelem mellékleteként benyújtott telekalakítási dokumentációt tizenöt napon belül megvizsgálja, és amennyiben a változási vázrajz adattartalma az állami alapadatok közé beilleszthető, ennek megfelelő záradékkal látja el. A földhivatal a záradékolt változási vázrajz és a hozzá tartozó terület-kimutatás, valamint a telekalakítási helyszínrajz hiteles másolatának megküldésével keresi meg a szakhatóságokat állásfoglalásuk beszerzése céljából, ha előzetes szakhatósági állásfoglalás nem áll rendelkezésre.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha az ingatlan-nyilvántartásban a kérelem tárgyát képező telket vagy telkeket érintően változtatási vagy telekalakítási tilalom van feljegyezve. Ebben az esetben a telekalakítási kérelmet – a szakhatóságok megkeresése nélkül – a földhivatalnak el kell utasítani.

(4)70 A földhivatal a telekalakítás engedélyezése esetén a – 3. melléklet szerinti záradékkal ellátott – változási vázrajzot a határozathoz mellékelve küldi meg a kérelmező részére.

(5)71 Amennyiben a telekalakítási eljárás az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett bányatelket érint, a telekalakítást bejegyző határozatot az illetékes bányakapitányságnak is meg kell küldeni.

17/D. §72 (1) A központi költségvetési forrásból finanszírozott és a Kormány által rendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított ügy tárgyát képező építési beruházás tervezett megvalósítása érdekében lefolytatott egyesített telekalakítási eljárás telekalakítási engedélyezési eljárási szakaszának ügyintézési határideje 15 nap, a változásátvezetési eljárási szakasz ügyintézési határideje 5 nap.

(2) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított telekalakítási eljárásban a 17/C. § (1) bekezdését – a szakhatóságok bevonásának és közreműködésének feltétele tekintetében – az építési beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánító kormányrendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

III. Fejezet

FÖLDMÉRÉSI, TÉRKÉPÉSZETI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁS

18. §73 (1) A járási földhivatal illetékességi területén első fokú hatósági jogkörébe tartozó földmérési és térképészeti feladatok a következők:

a) az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis kezelése a változások folyamatos vezetése és az abból történő adatszolgáltatás;

b) a földmérési tárgyú beadványokkal kapcsolatos ügyek intézése;

c) az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban változást eredményező vázrajzok vizsgálata és záradékolása;

d) a felmérési, térképezési és területszámítási hibák kijavítása;

e) az állami alapadatok adatbázisaiban bekövetkezett hivatalból észlelt változásokkal kapcsolatos feladatok végzése;

f) az ingatlan-nyilvántartás tartalmát nem érintő térképi változásokkal összefüggő bejelentési kötelezettség betartásának ellenőrzése;

g) a hatáskörébe utalt szakfelügyeleti tevékenység ellátása;

h) állami alapmunkákkal kapcsolatos feladatok, illetve részfeladatok elvégzése;

i) az illetékességi területére vonatkozóan adat- és térképtár létesítése és működtetése;

j) az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis állami alapadat tartalmának időszakos helyszíni ellenőrzése.

(2) A járási földhivatal hatósági tevékenységén kívül egyéb, az állami alapadatok előállításával kezelésével és felhasználásával kapcsolatos szolgáltató tevékenységet is végezhet, illetve végeztethet.

(3) A megyei földhivatal illetékességi területén hatósági jogkörébe tartozó földmérési és térképészeti feladatok a következők:

a) az alaphálózati pontok adatbázisából, az állami földmérési térképi adatbázisból, valamint az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból történő adatszolgáltatás;

b) másodfokú eljárás a járási földhivatal hatáskörébe tartozó földmérési és térképészeti ügyekben;

c) földmérési és térképészeti szakfelügyelet ellátása;

d) az alaphálózatok megjelölésére szolgáló állandó földmérési jelek helyszínelése, karbantartása és védelme, pontpusztulás esetén a károkozóval szemben külön jogszabály szerinti eljárás megindítása;

e)74 az alapponthálózatok megjelölésére szolgáló állandó földmérési jelek által elfoglalt területre vonatkozó használati jog gyakorlása, valamint az azzal kapcsolatos ügyekben való eljárás;

f) az állami alapmunkákkal kapcsolatban a megyei földhivatalra háruló hatósági feladatok ellátása;

g) a közigazgatási határok központi nyilvántartásával kapcsolatos, rá háruló feladatok ellátása;

h) jogszabályokban és szakmai szabályzatokban meghatározott nyilvántartások vezetése.

(4) A megyei földhivatal irányítja, ellenőrzi és felügyeli az illetékességi területéhez tartozó első fokon eljáró földhivatalok földmérési és térképészeti tevékenységét.

(5) A megyei földhivatal a hatósági feladatain kívül egyéb, az állami alapadatok adatbázisainak előállításával és kezelésével kapcsolatos földmérési és térképészeti feladatokat is végez, illetve végeztet.

(6) A megyei földhivatal az illetékességi területére vonatkozóan adat- és térképtárat létesít és működtet.

(7) A megyei földhivatal illetékességi területén szakfelügyeleti jogkörében ellenőrzi az állami alapadatok adatbázisainak jogszerű felhasználását.

(8) A megyei földhivatal az Fttv.-ben meghatározott bejelentésre kötelezett földmérési munkákról nyilvántartást vezet.

19. §75 (1) A FÖMI hatósági jogkörében ellátja:

a) az államhatár érintett földmérési jelei (határjelei) vonatkozásában a tulajdonosi jogokat a földmérési munkarészek nyilvántartását és változásvezetését, az államhatár adatbázisának üzemeltetését és az abból történő adatszolgáltatást;

b) az alapponthálózati pontok adatbázisának üzemeltetését és az ezzel kapcsolatos állami átvételi, nyilvántartási, változásvezetési, és adatszolgáltatási feladatokat;

c) a hatáskörébe utalt földmérési és térképészeti szakfelügyeleti tevékenységet;

d) az állami földmérési és ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisok üzemeltetését;

e) az állami topográfiai térképi adatbázisok üzemeltetését és az állami átvételét és nyilvántartását;

f) az állami távérzékelési adatbázisok üzemeltetését és az abból történő adatszolgáltatást;

g) a Földrajzinév-tár adatbázisának üzemeltetését, változásvezetését és az abból történő adatszolgáltatást;

h) az archív analóg és digitális térképi adatbázisok üzemeltetését és az azokból történő adatszolgáltatást;

i)76 a földmérő és földminősítő igazolványok kiállítását és az ahhoz kapcsolódó nyilvántartás vezetését;

j) a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően az Ingatlanrendező Földmérői Minősítés megadásával, visszavonásával és nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat;

k) a pontáthelyezések és pontpótlások, valamint a megyei földhivatalok alappont helyszínelésének ellenőrzését;

l) megállapítja az államhatár jeleinek és határpontjainak koordinátáit EOV rendszerben;

m) a külön jogszabályokban delegált országos adatbázisok kezelését, változásvezetését és az azokból történő adatszolgáltatást;

n) fenntartja és üzemelteti az aktív állami GNSS alaphálózatot és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatásokat;

o) az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból elektronikus formában hiteles záradékkal, valamint fokozott biztonságú elektronikus intézményi aláírással és időbélyegzővel ellátott hitelesített adatszolgáltatás végzését.

(2) A FÖMI az állami alapadatok adatbázisait kezeli, valamint országos térképtárat, létesít és működtet.

(3) A FÖMI kozmikus geodéziai obszervatóriumot üzemeltet.

(4) A FÖMI az állami alapadatok adatbázisainak előállításával és kezelésével kapcsolatos szolgáltató tevékenységet is végez, illetve végeztet.

(5) A FÖMI országos hatáskörében eljárva szakfelügyeleti jogkörében ellenőrzi az állami alapadatok adatbázisainak jogszerű felhasználását.

(6) A megyei földmérési szakfelügyelet elsőfokú határozata ellen másodfokon a FÖMI jár el.

(7) A FÖMI további feladatként ellátja:

a) az ország teljes területére vonatkozó állami földmérési alaptérképek eladási példányainak őrzését, valamint a külön jogszabályban meghatározott állami topográfiai térképek eredeti és eladási példányainak őrzését, kezelését, szolgáltatását, illetve értékesítését;

b) az államhatárral kapcsolatos helyszíni földmérési feladatokat;

c) fenntartja, fejleszti és szolgáltatja az ország területére a domborzatmodellt, a felületmodellt, a közigazgatási határadatbázist és geoportált üzemeltet;

d) a közigazgatási és fekvéshatárok adatbázisba szervezett központi nyilvántartását és az adatok értékesítését;

e) az állami alapmunkákkal összefüggő, a feladatkörébe utalt megrendeléssel és szerződéskötéssel kapcsolatos feladatokat;

f) az állami térképi adatbázisok készítésével kapcsolatos – feladatkörébe utalt –légifényképezésre és az űrfelvételek beszerzésére vonatkozó koordinációs, megrendelői, előfeldolgozási feladatokat;

g) az ingatlan-nyilvántartás központi számítógépes rendszerének üzemeltetését, fejlesztését, a változások – földhivatalokkal együttműködésben megvalósított – vezetését, az adatok szolgáltatását, illetve értékesítését;

h) a magyarországi hivatalos földrajzi nevek nyilvántartásából és megállapítási eljárásából eredő egyes feladatokat;

i) kutatási és műszaki fejlesztési feladatokat, ezen belül különösen a szakmai információs rendszerek fejlesztését, irányítását, rendszerfelügyeletét, valamint a földügyi igazgatást érintő földmérési, térképészeti, távérzékelési és térinformatikai tudományos kutatások végzését, országos összhangjának megvalósítását;

j) Az agrár szakigazgatás terület alapú támogatásainak megvalósítását célzó hazai és Európai Uniós delegált feladatok végrehajtását;

k) nemzetközi kötelezettségből származó feladatokat;

l) a nemzeti téradat-infrastruktúra rendszer kialakítása és működtetése, melynek során együttműködik az érintett szakigazgatási szervezetekkel;

m) az állami alapadatok adatbázisainak hálózati szolgáltatón keresztül történő egyedi szerződést követő hozzáférések biztosítását;

n) az állami földmérési és ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisok üzemeltetésével kapcsolatos fejlesztések és az előállításával kapcsolatos központi minőségbiztosítási feladatokat;

o) országos földügyi és távérzékelési levéltár fenntartását és működtetését;

Záró rendelkezések

20. § (1) Ez a rendelet 2007. január 1-jén lép hatályba; a már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell befejezni.

(2)77 E rendeletnek az egyes ingatlanügyi jogszabályok módosításáról szóló 129/2010. (IV. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mr.)

a) 1. §-a által módosított 2. § (3), (4) és (5) bekezdését,

b) 2. §-a által módosított 6. §-át,

c) 3. §-a által módosított 17/A. § (7), (8) és (9) bekezdését,

c) 4. §-a által módosított 17/B. § (2) bekezdését,

d) 5. §-a által módosított 17/C. § (4) bekezdését,

e) 7. §-a által módosított 5. § (4) bekezdését,

f) 8. §-a által módosított 2. mellékletét,

g) 9. §-a által módosított 3. és 4. mellékletét

az Mr. hatálybalépését78 követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(3)79 E rendeletnek az egyes kormányrendeleteknek a műemlékekkel kapcsolatos építésügyi hatáskör változásával összefüggő módosításáról szóló 134/2012. (VI. 28.) Korm. rendelettel módosított 6. §-át és 2. mellékletét a 2012. július 1-jét követően indult, illetve a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

(4)80 E rendeletnek az egyes földügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 206/2013. (VI. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mr2.) 1. mellékletével megállapított 2. mellékletében foglaltakat az Mr2. hatálybalépését81 követően indult újrahasznosítási eljárással, valamint engedély nélküli más célú hasznosítással kapcsolatos ügyekben és az ilyen ügytípusokkal kapcsolatos megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

21. §82 2011. január 1-jével a megelőzően működött fővárosi és megyei földhivatal általános és egyetemes jogutóda:

a) a Baranya Megyei Földhivatal esetében a Baranya Megyei Kormányhivatal,

b) a Bács-Kiskun Megyei Földhivatal esetében a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal,

c) a Békés Megyei Földhivatal esetében a Békés Megyei Kormányhivatal,

d) a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Földhivatal esetében a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal,

e) a Csongrád Megyei Földhivatal esetében a Csongrád Megyei Kormányhivatal,

f) a Fejér Megyei Földhivatal esetében a Fejér Megyei Kormányhivatal,

g) a Fővárosi Földhivatal esetében a Budapest Főváros Kormányhivatala,

h) a Győr-Moson-Sopron Megyei Földhivatal esetében a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal,

i) a Hajdú-Bihar Megyei Földhivatal esetében a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal,

j) a Heves Megyei Földhivatal esetében a Heves Megyei Kormányhivatal,

k) a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Földhivatal esetében a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal,

l) a Komárom-Esztergom Megyei Földhivatal esetében a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal,

m) a Nógrád Megyei Földhivatal esetében a Nógrád Megyei Kormányhivatal,

n) a Pest Megyei Földhivatal esetében a Pest Megyei Kormányhivatal,

o) a Somogy Megyei Földhivatal esetében a Somogy Megyei Kormányhivatal,

p) a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Földhivatal esetében a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal,

q) a Tolna Megyei Földhivatal esetében a Tolna Megyei Kormányhivatal,

r) a Vas Megyei Földhivatal esetében a Vas Megyei Kormányhivatal,

s) a Veszprém Megyei Földhivatal esetében a Veszprém Megyei Kormányhivatal,

t) a Zala Megyei Földhivatal esetében a Zala Megyei Kormányhivatal.

22. §83 (1) Ahol jogszabály körzeti földhivatalt említ, azon a járási (a fővárosban a Budapesti 1. Számú, illetve Budapesti 2. Számú) földhivatalt kell érteni.

(2) Ahol jogszabály járási földhivatalt említ, azon érteni kell a Budapesti 1. Számú Földhivatalt és a Budapesti 2. számú Földhivatalt is.

1. melléklet a
338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelethez84

2. melléklet a
338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelethez85

A földhivatal eljárásaiban közreműködő szakhatóságok

 

1.

2.

3.

4.

 

I. Művelés alól kivett terület újrahasznosítására készített terv ingatlanügyi hatóság által történő
jóváhagyására vonatkozó eljárásban közreműködő szakhatóságok

1.

Bevonás és közreműködés feltétele

Szakkérdés

Első fokú eljárásban

Másodfokú eljárásban

2.

Minden esetben.

A termőföld minőségi védelme követelményeinek való megfelelés.

megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága

Nemzeti Élelmiszerlánc-
biztonsági Hivatal

3.

Ha a földrészlet az ingatlan-nyilvántartás szerint országos jelentőségű védett természeti területen vagy Natura 2000 területen van.

Annak elbírálása kérdésében, hogy az újrahasznosításra készített terv
a) a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek,
b) folyó parti sávjában, vízvédelmi területen a felszín alatti vizek és az ivóvízbázisok állapotának védelmére vonatkozó szabályoknak, a vízgazdálkodási feladatok ellátására, a vizek kártételeinek elhárítására, valamint az árvíz és a jég levonulására vonatkozó feltételeknek
a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség

Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség

4.

Ha az újrahasznosítást olyan földrészleten valósítják meg, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban – jogi jellegként – régészeti lelőhely, régészeti védőövezet, műemlék, illetve műemléki terület ténye van feljegyezve, vagy amelynek helyrajzi száma a Lechner Lajos Tudásközpont Területi, Építésügyi, Örökségvédelmi és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság régészeti lelőhelyeket, régészeti védőövezeteket, műemléki területeket és műemlékeket tartalmazó adatbázisában szerepel.

Annak elbírálása kérdésében, hogy az újrahasznosítás a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

illetékes járási hivatal járási építésügyi és örökségvédelmi hivatala

Ha az újrahasznosítást olyan földrészleten valósítják meg, amelyre az ingatlan- nyilvántartásban – jogi jellegként – vagy az adatbázisban régészeti lelőhely, vagy régészeti védőövezet ténye van feljegyezve, Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala, ha az újrahasznosítást olyan földrészleten valósítják meg, amelyre az ingatlan- nyilvántartásban – jogi jellegként – vagy az adatbázisban műemlék, illetve műemléki terület ténye van feljegyezve, az illetékes fővárosi vagy a megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatala.

 

II. A földhivatal termőföld végleges más célú hasznosítására vonatkozó engedélyezési eljárásban
közreműködő szakhatóságok

1.

Bevonás és közreműködés feltétele

Szakkérdés

Első fokú eljárásban

Másodfokú eljárásban

2.

Minden esetben.

A termőföld minőségi védelme követelményeinek való megfelelés.

megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága

Nemzeti Élelmiszerlánc-
biztonsági Hivatal

3.

Ha a termőföld az ingatlan-nyilvántartás szerint országos jelentőségű védett természeti területen vagy Natura 2000 területen van.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a végleges más célú hasznosítás
a) a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek,
b) folyó parti sávjában, vízvédelmi területen a felszín alatti vizek és az ivóvízbázisok állapotának védelmére vonatkozó szabályoknak, a vízgazdálkodási feladatok ellátására, a vizek kártételeinek elhárítására, valamint az árvíz és a jég levonulására vonatkozó feltételeknek, valamint
c) a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség

Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség

4.

Ha a termőföld az ingatlan-nyilvántartás szerint helyi jelentőségű védett természeti területen található.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a más célú hasznosítás a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

települési önkormányzat jegyzője, fővárosban a főjegyző

fővárosi és megyei kormányhivatal

5.

Ha a más célú hasznosítást olyan földrészleten tervezik megvalósítani, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban – jogi jellegként – régészeti lelőhely, régészeti védőövezet, műemlék, illetve műemléki terület ténye van feljegyezve, vagy amelynek helyrajzi száma a Lechner Lajos Tudásközpont Területi, Építésügyi, Örökségvédelmi és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság régészeti lelőhelyeket, régészeti védőövezeteket, műemléki területeket és műemlékeket tartalmazó adatbázisában szerepel.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a más célú hasznosítás a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

illetékes járási hivatal járási építésügyi és örökségvédelmi hivatala

Ha a más célú hasznosítást olyan földrészleten tervezik megvalósítani, amelyre az ingatlan- nyilvántartásban – jogi jellegként – vagy az adatbázisban régészeti lelőhely, vagy régészeti védőövezet ténye van feljegyezve, Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala, ha a más célú hasznosítást olyan földrészleten tervezik megvalósítani, amelyre az ingatlan- nyilvántartásban – jogi jellegként – vagy az adatbázisban műemlék, illetve műemléki terület ténye van feljegyezve, az illetékes fővárosi vagy a megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatala.

 

III. A földhivatal termőföld időleges más célú hasznosítására vonatkozó
engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok

1.

Bevonás és közreműködés feltétele

Szakkérdés

Első fokú eljárásban

Másodfokú eljárásban

2.

Minden esetben

A termőföld minőségi védelme követelményeinek való megfelelés.

megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága

Nemzeti Élelmiszerlánc-
biztonsági Hivatal

3.

Ha a termőföld az ingatlan-nyilvántartás szerint országos jelentőségű védett természeti területen vagy Natura 2000 területen van.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a végleges más célú hasznosítás
a) a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek,
b) folyó parti sávjában, vízvédelmi területen a felszín alatti vizek és az ivóvízbázisok állapotának védelmére vonatkozó szabályoknak, a vízgazdálkodási feladatok ellátására, a vizek kártételeinek elhárítására, valamint az árvíz és a jég levonulására vonatkozó feltételeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség

Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség

4.

Ha a termőföld az ingatlan-nyilvántartás szerint helyi jelentőségű védett természeti területen található.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a más célú hasznosítás a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

települési önkormányzat jegyzője, fővárosban a főjegyző

fővárosi és megyei kormányhivatal

5.

Ha a más célú hasznosítást olyan földrészleten tervezik megvalósítani, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban – jogi jellegként – régészeti lelőhely, régészeti védőövezet, műemlék, illetve műemléki terület ténye van feljegyezve, vagy amelynek helyrajzi száma a Lechner Lajos Tudásközpont Területi, Építésügyi, Örökségvédelmi és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság régészeti lelőhelyeket, régészeti védőövezeteket, műemléki területeket és műemlékeket tartalmazó adatbázisában szerepel.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a más célú hasznosítás a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

illetékes járási hivatal járási építésügyi és örökségvédelmi hivatala

Ha a más célú hasznosítást olyan földrészleten tervezik megvalósítani, amelyre az ingatlan- nyilvántartásban – jogi jellegként – vagy az adatbázisban régészeti lelőhely, vagy régészeti védőövezet ténye van feljegyezve, Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala, ha a más célú hasznosítást olyan földrészleten tervezik megvalósítani, amelyre az ingatlan- nyilvántartásban – jogi jellegként – vagy az adatbázisban műemlék, illetve műemléki terület ténye van feljegyezve, az illetékes fővárosi vagy a megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatala.

 

IV. A földhivatal engedély nélküli más célú hasznosítási eljárásában közreműködő szakhatóságok

1.

Bevonás és közreműködés feltétele

Szakkérdés

Első fokú eljárásban

Másodfokú eljárásban

2.

Minden esetben.

A termőföld minőségi védelme követelményeinek való megfelelés.

megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága

Nemzeti Élelmiszerlánc- biztonsági Hivatal

3.

Ha a termőföld az ingatlan-nyilvántartás szerint országos jelentőségű védett természeti területen vagy Natura 2000 területen van.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a végleges más célú hasznosítás vagy az eredeti állapot helyreállítás a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek,megfelel-e.

környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség

Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség

4.

Ha a termőföld az ingatlan-nyilvántartás szerint helyi jelentőségű védett természeti területen található.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a más célú hasznosítás vagy az eredeti állapot helyreállítás a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek megfelel-e.

települési önkormányzat jegyzője, fővárosban a főjegyző

fővárosi és megyei kormányhivatal

5.

Ha a más célú hasznosítást olyan földrészleten valósították meg, amelyre az ingatlan-
nyilvántartásban – jogi jellegként – régészeti lelőhely, régészeti védőövezet, műemlék, illetve műemléki terület ténye van feljegyezve, vagy amelynek helyrajzi száma a Lechner Lajos Tudásközpont Területi, Építésügyi, Örökségvédelmi és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság régészeti lelőhelyeket, régészeti védőövezeteket, műemléki területeket és műemlékeket tartalmazó adatbázisában szerepel.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a más célú hasznosítás vagy az eredeti állapot helyreállítás a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek megfelel-e.

illetékes járási hivatal járási építésügyi és örökségvédelmi hivatala

Ha a más célú hasznosítást olyan földrészleten tervezik megvalósítani, amelyre az ingatlan-
nyilvántartásban – jogi jellegként – vagy az adatbázisban régészeti lelőhely, vagy régészeti védőövezet ténye van feljegyezve, Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala, ha a más célú hasznosítást olyan földrészleten tervezik megvalósítani, amelyre az ingatlan-
nyilvántartásban – jogi jellegként – vagy az adatbázisban műemlék, illetve műemléki terület ténye van feljegyezve, az illetékes fővárosi vagy a megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatala.

3. melléklet a
338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelethez86

A telekalakítási eljárás iránti kérelemhez mellékelt telekalakítási dokumentáció tartalma és a telekalakítási dokumentáció záradéka

1. A telekalakítási dokumentáció tartalma:

1.1 Az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól és követelményrendszeréről, a minősítés és az állami átvétel rendjéről, valamint az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban tárolandó, az Ingatlan-nyilvántartási törvényben előírt, az egyéb önálló ingatlanokra vonatkozó alaprajzok, illetve azok digitális változata készítésének részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott változási vázrajz és annak kötelező mellékletei,

1.2. A telekalakítási helyszínrajz, amely az ingatlan-nyilvántartási térképi adatok felhasználásával, olyan méretarányban kell elkészíteni, hogy annak tartalma áttekinthető és olvasható legyen. A méretarány-tényezőt a telekalakítási helyszínrajzon fel kell tüntetni. A telekalakítási helyszínrajz a következőket tartalmazza:

1.2.1. a telekalakítással érintett telkek, a telekalakítás utáni állapot szerint,

1.2.2. a telekalakítással érintett telkeken meglévő építmények kontúrvonalai,

1.2.3. az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett telki szolgalmi joggal, és egyéb joggal – különösen az állandó jellegű földmérési jelek, földminősítési mintaterek, villamosberendezések elhelyezését biztosító használati jog, vezetékjog, vízvezetési és bányaszolgalmi jog, valamint törvény rendelkezésén alapuló közérdekű szolgalmak és használati jogok –terhelt területek határvonala;

1.2.4. a bontás alatt álló épületek „bontás alatt” megjegyzéssel,

1.2.5. a telekalakítással érintett telken lévő összes építmény távolsága a tervezett telekhatártól, és a létrejövő telekméretek, beépített telek esetén a telkek eredeti és a telekalakítás utáni beépítési százaléka,

1.2.6. utat érintő telekalakítás esetén az útkategóriának, a közút területváltozásának feltüntetése,

1.3. A digitális adatállományok (telekalakítási helyszínrajz PDF formátumban) nem újraírható adathordozón.

2. A telekalakítási záradék:

A földhivatal a telekalakítás engedélyezése esetén a változási vázrajzot

»A telekalakítást a .../..../20... számú határozatomban foglaltak szerint engedélyeztem. Az engedély a hozzá tartozó változási vázrajzzal együtt a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy évig hatályos.«

záradékszöveggel látja el.

4. melléklet a
338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelethez87

A földhivatal telekalakítási eljárásában közreműködő szakhatóságok

 

1.

2.

3.

4.

 

Bevonás és közreműködés feltétele

Szakkérdés

Első fokú eljárásban

Másodfokú eljárásban

1.

Telekcsoport újraosztása, telek megosztása, telkek egyesítése és telekhatár rendezése esetén, kivéve termőföldek birtok összevonási céllal történő telekalakítását 50 hektárig, azzal a feltétellel, hogy a kialakítandó földrészletek területe nem lehet kisebb a változás előtti területtől.

A telekalakítás megfelel-e a településrendezési követelményeknek és a helyi építési szabályzatnak.

a telekalakítás helye szerint illetékes települési, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző

fővárosi, megyei kormányhivatal

2.

Életvédelmi rendeltetésű építmény, óvóhely telkének kialakítása esetén.

A jogszabályban előírt polgári védelmi követelmények érvényre juttatása érdekében.

a telekalakítás helye szerint illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség

fővárosi, megyei katasztrófavédelmi igazgatóság

3.1.

Ha a telekalakításra a vasúti pálya szélső vágányának tengelyétől számított 50 méteren belüli övezetben kerül sor.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a telekalakítás – a vasút állagára, a vasúti forgalom biztonságára, a vasúti pályahálózat működtetője fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, fejlesztési terveinek végrehajtására gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e.

Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala

Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja

3.2.

Ha a telekalakítással új útterület jön létre és olyan földrészlet kialakítására irányul, amelynek kivett megnevezése út.

A tervezett telekalakítási eljárásban a közlekedésbiztonsági és útügyi érdekek érvényre juttatása.

a telekalakítás helye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal közlekedési felügyelősége

Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja

3.3.

Ha a telekalakítás meglévő út területét érinti.

A tervezett telekalakítási eljárásban a közlekedésbiztonsági és útügyi érdekek érvényre juttatása érdekében a közútkezelői hozzájárulás felülbírálása.

a telekalakítás helye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal közlekedési felügyelősége

Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja

3.4.

Ha a telekalakítás meglévő állandó, ideiglenes működésű repülőtér területét érinti.

A tervezett telekalakítás nem korlátozza-e indokolatlanul vagy indokolatlan mértékben a polgári célú légiközlekedést, illetve a repülőtéri létesítmények működését.

Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala

Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja

4.

A víziutak medrét és a kikötők, átkelők, vízpartok és vízterületek telkét érintő telekalakítás esetén.

A tervezett telekalakítás nem korlátozza-e indokolatlanul vagy indokolatlan mértékben a polgári célú vízi közlekedést, illetve hajózási létesítmények működését.

Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala

Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja

5.

Erdő megosztása.

A fenntartható erdőgazdálkodás vizsgálata az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 86. §-a alapján.

megyei kormányhivatal erdészeti igazgatósága

Nemzeti Élelmiszerlánc-
biztonsági Hivatal

6. 1.

Ha a telekalakítás olyan ingatlant érint, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban – jogi jellegként – régészeti lelőhely, régészeti védőövezet jogi jelleg ténye van feljegyezve, vagy amelynek helyrajzi száma a régészeti lelőhelyeket, régészeti védőövezeteket tartalmazó, a Budapest Főváros Kormányhivatalának örökségvédelmi irodája által vezetett adatbázisban szerepel. adatbázisban szerepel.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a telekalakítás a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

területileg illetékes járási hivatal járási építésügyi és örökségvédelmi hivatala

a Budapest Főváros Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatala

6. 2.

Ha a telekalakítás olyan ingatlant érint, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban – jogi jellegként – műemlék, illetve műemléki terület jogi jelleg ténye van feljegyezve, vagy amelynek helyrajzi száma a Budapest Főváros Kormányhivatalának örökségvédelmi irodája által vezetett műemléki területeket és műemlékeket tartalmazó adatbázisban szerepel.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a telekalakítás a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

területileg illetékes járási hivatal járási építésügyi és örökségvédelmi hivatala

a területileg illetékes fővárosi vagy a megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatala

7.

Ha a telekalakítás olyan ingatlant érint, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban országos jelentőségű védett természeti terület, törvény erejénél fogva védett forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár, természeti terület, Natura 2000 terület, ökológiai folyosó, természetvédelmi terület, nemzeti park, tájvédelmi körzet, természeti emlék, barlang felszíni védőövezet jogi jelleg ténye van feljegyezve.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a telekalakítás a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség

Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség

8.

Ha a telekalakítás olyan ingatlant érint, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban – jogi jellegként – helyi jelentőségű védett természeti terület, természetvédelmi terület, természeti emlék jogi jelleg ténye van feljegyezve.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a telekalakítás a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

települési önkormányzat jegyzője, fővárosban főjegyző

fővárosi, megyei kormányhivatal

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!