nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
1989. évi 2. törvényerejű rendelet
a takarékbetétről
2015-01-01
infinity
20

1989. évi 2. törvényerejű rendelet

a takarékbetétről1

1. §2 (1)3 Takarékbetét: hitelintézetnél takarékbetét-szerződés alapján takarékbetétkönyv vagy más okirat (a továbbiakban: okirat) ellenében elhelyezett pénzösszeg.

(2) Takarékbetétet kizárólag névre szólóan lehet elhelyezni.4 Takarékbetétet minden természetes személy elhelyezhet. Takarékbetét-szerződésben az elhelyező személytől (a továbbiakban: betétes) különböző, de takarékbetét elhelyezésre jogosult kedvezményezett is megjelölhető.

(3)5 A hitelintézet a kedvezményezett megnevezése esetén a kedvezményezettre is köteles a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) ügyfél-átvilágításra vonatkozó előírásait alkalmazni.

(4) A hitelintézet az okiraton köteles feltüntetni a betétes, illetőleg a kedvezményezett családi és utónevét, születési helyét és születési idejét.

(5)6 Takarékbetét-szerződés alapján a hitelintézet köteles az elhelyezőtől takarékbetétkönyv vagy más okmány ellenében pénzt átvenni és annak összegét a szerződés szerint visszafizetni.

(6)7 A természetes személyek fizetésiszámla-szerződés és betétszerződés keretében hitelintézetnél elhelyezett pénzeszközeire a takarékbetét-szerződés szabályait – az 5. § (2) bekezdés kivételével – kell megfelelően alkalmazni.

2. § (1)8 A hitelintézet a takarékbetét után az általa közzétett kamatfeltételek és általános szerződési feltételek alapján a szerződésben meghatározott kamatot vagy egyéb hozadékot (a továbbiakban együtt: kamat) fizet vagy nyereménybetét esetén — a sorsolás eredményétől függően — nyereményt nyújt.

(2) A Magyar Nemzeti Bank elnöke a takarékbetétek kamatának mértékére a lekötési idő tartamához igazodó felső határ(ok)at állapíthat meg.

(3)9 A nyeremény takarékbetétek nyereményalapja számításának módját — a (2) bekezdésben foglalt felső kamat határokra figyelemmel — a hitelintézet határozza meg. A számítás módját az általános szerződési feltételekben kell megállapítani.

3. § (1) Takarékbetét

a) lekötési idő meghatározása nélkül (látra szólóan),

b) előre meghatározott lekötési időre (lekötéssel)

helyezhető el.

(2)10 A hitelintézet a szerződés szerinti lekötési idő előtt felvett takarékbetét után — a tényleges elhelyezés idejére — járó kamatnak a kamatfeltételekben meghatározott hányadát fizeti ki.

(3) A takarékbetétbe történő befizetést, abból történő kifizetést, valamint a kamat jóváírását az okiraton fel kell tüntetni. Kifizetés csak az okirat egyidejű bemutatása mellett teljesíthető.

4. § (1)11

(2) A takarékbetét összegének visszafizetésére és a kamat kifizetésére, valamint a kisorsolt nyeremény nyújtására vonatkozó követelés nem évül el.

5. § (1) A takarékbetét mentes mindennemű adó alól.

(2)12 Takarékbetétre nem lehet zálogjogot szerezni.

(3) Ügyleti biztosíték céljára kiállított takarékbetétkönyvön a takarékbetét tulajdonosának nevén kívül fel kell tüntetni az ügyleti biztosítéki jelleget és a takarékbetét feletti rendelkezés módjait.

6. § (1)13 A takarékbetét titkos, adatai (a takarékbetétes neve, a takarékbetét összege stb.) csak a banktitokra vonatkozó törvényi rendelkezések alapján szolgáltathatók ki.

(2)14

7. §15

8. § (1)16 Névre szólóan fenntartással elhelyezett takarékbetétet a hitelintézet az okiratban megnevezett személy — a betétes vagy a kedvezményezett — részére csak a betétes által az okiratban meghatározott feltétel teljesítése esetén fizeti vissza. E feltételt a betétes egyoldalúan — a hitelintézethez intézett írásbeli nyilatkozattal — módosíthatja.

(2)17 A meghatározott feltétel teljesítése nem szükséges öröklés, jogerős bírósági határozat vagy a bírósági végrehajtásra vonatkozó törvényi rendelkezések alapján történő kifizetés esetén.

9. §18

10. § Nagykorú betétes a takarékbetét elhelyezésekor úgy rendelkezhet, hogy elhalálozása esetén a takarékbetétet az általa megjelölt kedvezményezett részére kell visszafizetni. Az így elhelyezett takarékbetét nem tartozik a takarékbetétes hagyatékához, a kedvezményezett a takarékbetét felett a hagyatéki eljárás lefolytatásától függetlenül rendelkezhet.

11. § Több személy által együttesen elhelyezett takarékbetét esetében — egybehangzóan meghatározott feltétel vagy korlátozás hiányában — valamennyi betétes egyetemlegesen jogosult a takarékbetét feletti rendelkezésre.

12. § (1) A takarékbetét kamatozása — ha a szerződés másként nem rendelkezik — a befizetést követő napon kezdődik és a kifizetést megelőző napon végződik.

(2) A takarékbetét után járó kamat — a takarékbetétből történő teljes kifizetés esetét kivéve — minden év december hó 31. napján esedékes.

(3) A fel nem vett kamatot az esedékességkor a takarékbetét összegéhez hozzá kell adni (tőkésítés).

13. § (1)19 A hitelintézet — a 13/A. §-ban foglaltak kivételével — nem jogosult a takarékbetét után járó kamat mértékének egyoldalú módosítására, kivéve ha ezt a jogát a szerződésben kikötötte.

(2)20

(3)21 Amennyiben a betétes a hitelintézet módosítását nem fogadja el, úgy jogában áll a szerződést felmondani. A felmondási idő lejártáig a hitelintézet az eredetileg megállapított kamat megfizetésére köteles.

(4) A felmondási idő harminc nap, ha a szerződés másképpen nem rendelkezik.

13/A. §22 (1)23 A pénzintézet — a 13. § (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően — a (2) bekezdésben meghatározott feltételekkel jogosult az 1989. február 1. napja előtt megkötött takarékbetét-szerződések esetében a takarékbetét után járó kamat egyoldalú módosítására.

(2)24 A hitelintézet a módosítást úgy köteles végrehajtani, hogy az új kamatmértéket legalább 15 nappal a módosítást megelőzően a napilapokban, a rádióban és a televízióban közzéteszi és a pénztártermeiben kifüggesztett hirdetményekben megjelenteti.

(3)25 A betétes — ha a kamatmódosítást nem fogadja el — jogosult a szerződést felmondani. A felmondási idő a (2) bekezdésben említett esetben 90 nap. A felmondási idő lejártáig a hitelintézet a módosítás előtti kamatot köteles megfizetni.

14. §26 A hitelintézet köteles a takarékbetétekre vonatkozó jogszabályokban, valamint az üzletszabályzatában foglalt rendelkezéseket, az általános szerződési feltételeket és a kamatmértékeket a pénztártermekben kifüggeszteni.

15. § A takarékbetét elhelyezéséről kiállított okirat elvesztése vagy megsemmisülése esetére az okiratok megsemmisítésére vonatkozó általános szabályok27 az irányadók.

15/A. §28

16. § (1) E törvényerejű rendelet 1989. február 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően kötött takarékbetét szerződések esetében kell alkalmazni.

(2)29

17. §30

18. §31 A bemutatóra szólóan, fenntartás nélkül elhelyezett takarékbetét feletti rendelkezésre az jogosult, aki az okiratot először mutatja be a kibocsátó hitelintézetnek, és akire vonatkozóan a Pmt. szerinti ügyfél-átvilágítást a hitelintézet elvégezte. Az ilyen takarékbetétet a hitelintézet az ügyfél-átvilágítással egyidejűleg a betétes nevére szólóvá alakítja át.

19. §32 (1)33 A nem névre szólóan, a rendelkezési jog fenntartásával elhelyezett takarékbetét feletti rendelkezésre az jogosult, aki az okiratot először mutatja be a kibocsátó hitelintézetnek, a betétes által a takarékbetét-szerződésben meghatározott feltételt teljesítette (közölte), és akire vonatkozóan a Pmt. szerinti ügyfél-átvilágítást a hitelintézet elvégezte. Az ilyen takarékbetétet a hitelintézet az ügyfél-átvilágítással egyidejűleg a betétes nevére szólóvá alakítja át.

(2) A jeligére szólóan elhelyezett takarékbetét a tulajdonjog hitelt érdemlő igazolása mellett is átalakítható, ha a betétes a feltétel közlésére nem képes.

(3) A feltétel teljesítése (közlése) nem szükséges öröklés, jogerős bírósági határozat alapján történő átalakítás esetén, továbbá a takarékbetét végrehajtás alá vonása esetén történő kifizetéskor.

20. §34 A hitelintézet a 2001. december 19. napját megelőzően megkötött takarékbetét-szerződések esetén a betétes és a kedvezményezettre vonatkozó, a Pmt. szerinti ügyfél-átvilágítást az okirat első bemutatásakor elvégzi, és az okiraton feltünteti az 1. § (4) bekezdésében meghatározott adatokat.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!