nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
33/2007. (VI. 22.) IRM rendelet
az igazságügyi szakértői testületek szervezetéről és működéséről
2012-01-01
infinity
4

33/2007. (VI. 22.) IRM rendelet

az igazságügyi szakértői testületek szervezetéről
és működéséről

Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 31. §-a (6) bekezdésének c) és d) pontjában, valamint 32. §-ának (9) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatásköréről szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának h) pontjában foglalt feladatkörömben – egyetértésben az egészségügyi miniszterrel az egészségügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ában foglalt, valamint a pénzügyminiszterrel a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) és g) pontjában foglalt feladatkörében – a következőket rendelem el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. §1 Az Agrárgazdasági Igazságügyi Szakértői Testület, az Állategészségügyi Igazságügyi Szakértői Testület, az Egészségügyi Területen Működő Igazságügyi Szakértői Testület, a Műszaki Igazságügyi Szakértői Testület, valamint a Pénz- és Tőkepiaci Igazságügyi Szakértői Testület (a továbbiakban együtt: szakértői testület) szervezetére és működésére e rendelet szabályait kell alkalmazni.

A szakértői testület feladatai

2. § A szakértői testület feladata, hogy bíróság és más hatóság kirendelésére vagy megbízás alapján a szakterületéhez tartozó szakkérdésekben szakvéleményt adjon. A szakértői testület a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 111. §-ának (5) bekezdése szerint szakvéleményt adhat.

A szakértői testület szervezete

3. § (1) A szakértői testület tagjainak kinevezése a külön törvényben meghatározottak szerint történik.

(2)2 Az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a kinevezést megelőzően a tagok személyére vonatkozóan véleményt kér a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarától és az adott szakértői testülethez tartozó szakterületnek megfelelő képzést folytató egyetemektől. A beérkezett vélemények nem kötelezik a kinevezés során a minisztert.

4. § Ha a szakértői testület tagjai közül a tagok valamelyikének kinevezése – annak lejártát megelőzően – megszűnik, az újonnan kinevezett tag megbízatása az eredetileg kinevezett tag megbízatási idejének hátralévő időtartamára szól.

5. § A szakértői testület nem igazságügyi szakértő tagja a kinevezését követő 30 napon belül a külön törvényben foglaltak szerint esküt tesz.

6. § (1) A szakértői testület tagjának megbízatása megszűnik, ha

a) a megbízatásának időtartama lejár,

b) a megbízatását a miniszter a szakértői testület szakterületének ágazati irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben visszavonja,

c) tagságáról lemond.

(2) A szakértői testület igazságügyi szakértő tagjának a megbízatása az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően akkor is megszűnik, ha törölték az igazságügyi szakértői névjegyzékből.

(3) A megbízatás visszavonására akkor kerülhet sor, ha a tag az egészségi állapota miatt, vagy más okból a feladatának ellátására tartósan alkalmatlanná vált.

7. § (1) A szakértői testület elnökét és elnökhelyettesét a miniszter a szakértői testület szakterületének ágazati irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben öt évre nevezi ki a szakértői testület tagjai közül.

(2) A szakértői testületet az elnök képviseli és irányítja. Távolléte, akadályoztatása, összeférhetetlensége vagy az eseti bizottságban való részvétele esetén feladatait az elnökhelyettes látja el.

8. § (1) A szakértői testület titkárát (a továbbiakban: titkár) – a szakértői testület elnökének javaslatára – öt évre a miniszter a szakértői testület szakterületének ágazati irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben nevezi ki a szakértői testület tagjai közül.

(2) A titkár

a) ellátja a szakértői testület ügyviteli feladatait,

b) kapcsolatot tart, a kirendelő bírósággal, hatósággal és a megbízóval (a továbbiakban együtt: megkereső), valamint a szakértői testület tagjaival,

c) nyilvántartja, elszámolja a szakértői testület díját, és az elnök döntése alapján gondoskodik a szakértőket megillető díj kifizetéséről.

9. § A szakértői testület elnökét, elnökhelyettesét és titkárát feladatainak ellátásáért tiszteletdíj illeti meg.

10. § A szakértői testület elnökének, elnökhelyettesének és titkárának a tisztségére vonatkozó megbízatása megszűnik, ha

a) tisztségviselői megbízatásának időtartama lejár,

b) tisztségviselői megbízatását a miniszter a szakértői testület ágazati irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben visszavonja,

c) tisztségviselői megbízatásáról lemond,

d) testületi tagságára vonatkozó megbízatása a 6. §-ban foglaltak alapján megszűnik.

A szakértői testület működése

11. § (1) A szakértői testület évente legalább egyszer teljes ülést tart. A teljes ülést a szakértői testület elnöke hívja össze és vezeti.

(2) A teljes ülés

a) elfogadja és módosítja a szakértői testület ügyrendjét,

b) jóváhagyja a szakértői testület elnöke által készített, a szakértői testület éves munkájáról szóló beszámolót (a továbbiakban: éves beszámoló),

c) dönt a szakértői testület elnökét, elnökhelyettesét és titkárát megillető tiszteletdíj mértékéről,

d) ellátja az ügyrendben meghatározott egyéb feladatokat.

(3) Az ügyrend elfogadásához és módosításához, továbbá az éves beszámoló jóváhagyásához a testületi tagok legalább felének egyetértése szükséges.

12. § (1) A szakértői testület a tagok által elfogadott és a miniszter által jóváhagyott ügyrend szerint működik. Az ügyrendet meg kell küldeni a szakértői testület szakterületének ágazati irányításáért felelős miniszternek.

(2)3 A szakértői testület elnöke az éves beszámolót benyújtja a miniszternek, továbbá tájékoztatásul megküldi a szakértői testület szakterületének ágazati irányításáért felelős miniszternek, a Kúria elnökének, és az Országos Bírósági Hivatal elnökének, valamint a legfőbb ügyésznek.

(3)4 A szakértői testület tagjainak névsorát, ügyrendjét és az éves beszámolót az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium és a szakértői testület szakterületének ágazati irányításáért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.

13. § A szakértői testületek az 1. számú mellékletben megjelölt székhelyen működnek.

A szakértői testület eljárása

14. § (1) A szakértői testület nevében a szakértői véleményt a szakértői testület elnöke által kijelölt három tagból álló eseti bizottság (a továbbiakban: eseti bizottság) adja. Indokolt esetben, különösen több szakterületet érintő kirendelés vagy megbízás, valamint az ügy megítélésének bonyolultsága esetén öt tagból álló eseti bizottság is kijelölhető.

(2) Az eseti bizottság elnökét, továbbá az ügyet az eseti bizottság ülésére előkészítő előadót a szakértői testület elnöke jelöli ki.

(3) A szakértői testületet az egyes ügyekben az eseti bizottság elnöke vagy az általa kijelölt tagja képviseli.

15. § (1) Ha a szakértői vélemény kialakításához – a feltett kérdések összetettsége folytán – részben olyan különleges szakértelem szükséges, amellyel a szakértői testület tagjai nem rendelkeznek, a szakértői testület elnökének utasítása alapján a titkár tájékoztatja a megkeresőt arról, hogy az egyes kérdések megválaszolásához más szakértő (a továbbiakban: bevont szakértő) igénybevétele is szükséges.

(2) Ha a megbízó a bevont szakértő igénybevételéhez hozzájárul, illetve a kirendelő bíróság vagy más hatóság az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás alapján a bevont szakértőt kirendeli, a szakértői testület és a bevont szakértő a szakvéleményét egyesítheti.

16. § A szakértői testület elsősorban a megkereső által feltett kérdések és a benyújtott iratok, valamint a korábban keletkezett szakvélemények alapján alakítja ki a szakértői véleményét; szükség esetén vizsgálatot végezhet, és további adatok szolgáltatását kérheti a megkeresőtől.

17. § (1) Az eseti bizottság elé kerülő ügyek intézésében és tárgyalásában nem vehet részt a szakértői testület azon tagja,

a) akire az adott ügyben az eljárási törvényekben és az igazságügyi szakértőkre vonatkozó jogszabályokban meghatározott kizáró ok áll fenn,

b) aki olyan gazdasági társaság, szakértői intézmény vagy egyéb állami szerv, intézmény, szervezet tagja vagy alkalmazottja, amely az adott ügyben félként vagy hatóságként vesz vagy vett részt,

c) aki az adott ügyben korábban már szakvéleményt adott.

(2) A kizáró ok fennállását az érintett köteles a szakértői testület elnökének bejelenteni. A szakértői testület elnöke hivatalból biztosítja, hogy kizárt szakértő ne vegyen részt a szakértői vélemény kialakításában.

18. § (1) A szakértői testülethez érkező bírósági, hatósági kirendeléseket és az egyéb megbízásokat – a titkár által történő előkészítést követően – a szakértői testület elnöke fogadja el és az elnök utasításának megfelelően a titkár igazolja vissza.

(2) Az eseti bizottság a szakértői véleményt zárt ülésen alakítja ki. A bevont szakértő az ülésen tanácskozási joggal részt vehet. Az ülésről emlékeztető készül, melyet az eseti bizottság elnöke ír alá.

(3)5 Az eseti bizottság akkor határozatképes, ha az ülésen valamennyi tag jelen van; az eseti bizottság döntését egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Az eseti bizottság a szakvéleményt saját szakmai felelőssége mellett, a szakértői testület nevében adja. A szakértői véleményt az eseti bizottság valamennyi tagja aláírásával látja el.

(4) Az eseti bizottság elnökének felterjesztésére a szakértői testület elnöke – ha a szakértői testület elnöke tagja volt az eseti bizottságnak, akkor a szakértői testület elnökhelyettese – az írásba foglalt véleményt ellenjegyzi, és ellátja a szakértői testület bélyegzőjével, továbbá azt az általa aláírt díjjegyzékkel, valamint a rendelkezésre bocsátott iratokkal együtt megküldi a megkeresőnek.

(5) Az ülésen készített vagy rögzített, a szakértői testület döntésének megalapozását szolgáló adat nyilvánosságára a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 19/A. §-ának rendelkezései irányadóak.

A szakértői testület díjazása

19. § (1) A szakértői testületet a szakvélemény elkészítéséért a bíróság és más hatóság kirendelése esetén e rendelet 2. számú melléklete szerinti, megbízás esetén a megbízó és a szakértői testület közötti szabad megállapodás szerinti díjazás illeti meg.

(2) Kivételes esetben a 2. számú mellékletben meghatározottnál legfeljebb 50%-kal magasabb alapdíj is megállapítható, ha az ügy hosszabb tudományos vizsgálódást igényel, vagy az alapdíj felemelését a szakvélemény elkészítésének munkaigénye indokolja. Az alapdíj emelésére vonatkozó javaslatot a szakértői testület legkésőbb a díjjegyzékben teszi meg.

(3) A szakértői testület bíróság és más hatóság kirendelése esetén az eljárásával kapcsolatosan felmerült igazolt készkiadásait az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló 3/1986. (II. 21.) IM rendelet (a továbbiakban: díjrendelet) alapján számíthatja fel.

(4) Ha az eseti bizottság elnöke vagy kijelölt tagja idézés alapján megjelenik a bíróság vagy más hatóság előtt, a szakértői testületet az (1)–(2) bekezdésben foglalt díjon és a (3) bekezdésben foglalt készkiadáson felül jelenléti díj illeti meg, amit a díjrendelet szerint kell megállapítani.

(5) A szakértői testület díjának e rendeletben meghatározott összege az igazságügyi szakértői tevékenység ellenértékét terhelő általános forgalmi adó összegét nem tartalmazza, azt a díj összegén, mint adóalapon felül kell felszámítani, ha a szakértői testület az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) rendelkezései alapján általános forgalmi adó felszámításra kötelezett. Ha a szakértői testület az Áfa tv. szerint levonási joggal rendelkezik, a számlával igazolt költségnek csak a nettó összege növeli az adóalapot.

19/A. §6 (1) A kirendelő bíróság vagy más hatóság a kirendeléssel együtt tájékoztatja a szakértői testületet arról, hogy a szakértői díj fedezetére milyen összeg letétbe helyezését rendelte el.

(2) A szakértői testület és a bevont szakértő – a szakvéleményeknek a 15. § (2) bekezdésében meghatározott egyesítése esetén is – külön-külön díjjegyzéket nyújt be a kirendelő bíróságnak vagy más hatóságnak.

20. § A szakértői vélemény elkészítéséért az eseti bizottság tagjait díj illeti meg. E díj mértékét a szakértői testület ügyrendjében kell meghatározni és azt a szakértői testülethez befolyt díjból kell megfizetni.

II. Fejezet

AZ EGYES SZAKÉRTŐI TESTÜLETEKRE VONATKOZÓ ELTÉRŐ RENDELKEZÉSEK

Az Agrárgazdasági Igazságügyi Szakértői Testület

21. § Az Agrárgazdasági Igazságügyi Szakértői Testület az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről szóló 9/2006. (II. 27.) IM rendelet (a továbbiakban: R.) 4. számú mellékletében meghatározott mező- és erdőgazdasági, valamint élelmiszer-ipari szakterületeken – kivéve a 2. és 6. pontban megjelölt szakterületeket – felmerült szakkérdésekben jár el.

22. § Az Agrárgazdasági Igazságügyi Szakértői Testület legfeljebb 55 tagból áll.

Az Állategészségügyi Igazságügyi Szakértői Testület

23. § Állategészségügyi Igazságügyi Szakértői Testület az R. 4. számú mellékletének 2. pontjában meghatározott állategészségügy és 6. pontjában meghatározott élelmiszer-biztonság szakterületen felmerült szakkérdésben jár el.

24. § Az Állategészségügyi Igazságügyi Szakértői Testület legfeljebb 15 tagból áll.

Az Egészségügyi Területen Működő Igazságügyi Szakértői Testület

25. § Az Egészségügyi Területen Működő Igazságügyi Szakértői Testület az R. 2. számú mellékletében meghatározott orvosi, továbbá egyes pszichológiai és biológiai szakterületeken felmerült szakkérdésekben jár el.

26. § (1) Az Egészségügyi Területen Működő Igazságügyi Szakértői Testület külön jogszabály szerint az Egészségügyi Tudományos Tanács szerveként működik.

(2) Az Egészségügyi Területen Működő Igazságügyi Szakértői Testület létszáma legfeljebb 40 fő lehet.

27. § (1) Az Egészségügyi Területen Működő Igazságügyi Szakértői Testület esetében két elnökhelyettes kerül kinevezésre.

(2) Az elnök távolléte, akadályoztatása, összeférhetetlensége vagy az eseti bizottságban való részvétele esetén feladatait az általa kijelölt elnökhelyettes látja el. Ha az elnök a kijelölésben tartósan akadályoztatva van, az elnök feladatait ellátó elnökhelyettest a miniszter jelöli ki.

28. § Az Egészségügyi Területen Működő Igazságügyi Szakértői Testület esetében az eseti bizottság legalább egy tagjának igazságügyi orvostan szakvizsgával kell rendelkeznie.

A Pénz- és Tőkepiaci Igazságügyi Szakértői Testület

29. § A Pénz- és Tőkepiaci Igazságügyi Szakértői Testület az R. 10. számú mellékletének 2. pontjában meghatározott biztosítás, 5. pontjában meghatározott pénzpiac és 6. pontjában meghatározott tőkepiac szakterületeken felmerült szakkérdésekben jár el.

30. § A Pénz- és Tőkepiaci Igazságügyi Szakértői Testület legfeljebb 50 tagból áll.

A Műszaki Igazságügyi Szakértői Testület7

30/A. §8 (1) A Műszaki Igazságügyi Szakértői Testület – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az R.

a) 5. számú mellékletében meghatározott közlekedési és ipari szakterületeken,

b) 7. számú mellékletének

ba) A) részében meghatározott környezetvédelmi szakterületeken,

bb) C) részében meghatározott vízügyi szakterületeken,

c) 8. számú mellékletének 7. pontjában meghatározott műemlékvédelem szakterületen,

d) 11. számú mellékletében meghatározott lakás- és építésügyi szakterületeken

felmerült szakkérdésekben jár el.

(2) A Műszaki Igazságügyi Szakértői Testület nem járhat el az R.

a) 5. számú melléklete

aa) A) részének 23. pontjában meghatározott közúti szállítás, fuvarozás és 29. pontban megjelölt vasúti áruszállítás szakterületeken,

ab) B) részének 33. pontjában meghatározott vendéglátóipar, és 37. pontjában meghatározott műszaki alkotások, növényfajták és árujelzők védelme szakterületeken,

b) 11. számú mellékletének 14. pontjában meghatározott táj- és kertépítészet, valamint 18. pontjában megjelölt idegenforgalom szakterületeken

felmerült szakkérdésekben.

30/B. §9 (1) A Műszaki Igazságügyi Szakértői Testület legfeljebb 80 tagból áll.

(2) A Műszaki Igazságügyi Szakértői Testület esetében két elnökhelyettes kerül kinevezésre.

(3) Az elnök távolléte, akadályoztatása, összeférhetetlensége vagy az eseti bizottságban való részvétele esetén feladatait az általa kijelölt elnökhelyettes látja el. Ha az elnök a kijelölésben tartósan akadályoztatva van, az elnöki feladatokat ellátó elnökhelyettest a miniszter jelöli ki.

III. Fejezet

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

Záró és átmeneti rendelkezések

31. § (1) Ez a rendelet – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 46. napon lép hatályba. Azokban az ügyekben, amelyekben a már működő szakértői testület kirendelésére, megbízására e rendelet hatálybalépését megelőzően került sor, a szakértői testület a kirendelés, megbízás időpontjában hatályos jogszabályban foglaltak szerint jár el.

(2) E rendelet hatálybalépése nem érinti a már működő szakértői testület tagjainak kinevezését.

(3) E rendelet 33. §-a a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba.

32–33. §10

1. számú melléklet a 33/2007. (VI. 22.) IRM rendelethez

A szakértői testületek székhelye

1. Az Agrárgazdasági Igazságügyi Szakértői Testület székhelye: 2103 Gödöllő, Páter Károly u. 1.

2. Az Állategészségügyi Igazságügyi Szakértői Testület székhelye: 1078 Budapest, István u. 2.

3. Az Egészségügyi Területen Működő Igazságügyi Szakértői Testület székhelye: 1051 Budapest, Arany János u. 6–8.

4. A Pénz- és Tőkepiaci Igazságügyi Szakértői Testület székhelye: 1051 Budapest, József nádor tér 2–4.

5.11 A Műszaki Igazságügyi Szakértői Testület székhelye: 1111 Budapest, Műegyetem rakpart 1–3.

2. számú melléklet a 33/2007. (VI. 22.) IRM rendelethez

A szakértői testület díjazása

 

Háromtagú
tanács esetén

Öttagú tanács esetén

A szakértői vélemény alapdíja (egy ülés alapulvételével)

90 000 Ft

150 000 Ft

A Be. 111. §-ának (5) bekezdése alapján készített szakértői vélemény alapdíja

60 000 Ft

100 000 Ft

A további ülések pótdíja (ülésenként)

30 000 Ft

50 000 Ft

Költségátalány

az alapdíj 45%-a

az alapdíj 45%-a

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!