nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
178/2008. (VII. 3.) Korm. rendelet
a kisajátítási terv elkészítéséről, felülvizsgálatáról, záradékolásáról, valamint a kisajátítással kapcsolatos értékkülönbözet megfizetésének egyes kérdéseiről
2014-03-15
2014-12-31
11
Jogszabály

178/2008. (VII. 3.) Korm. rendelet

a kisajátítási terv elkészítéséről, felülvizsgálatáról, záradékolásáról, valamint a kisajátítással kapcsolatos értékkülönbözet megfizetésének egyes kérdéseiről

A Kormány a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 41. §-a (3) bekezdésének a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések1

1. §2 E rendelet alkalmazásában kisajátítást kérő: a kisajátítási terv elkészültét követően a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 24. § (2) bekezdése alapján a kisajátítási eljárást kezdeményezni jogosult személy.

2. §3 (1) Kisajátítási terv készítésével kapcsolatos földmérési munka csak a kisajátítást kérő írásbeli megbízása alapján és a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló jogszabályok rendelkezése szerint földmérésre jogosult (a továbbiakban: földmérő) által végezhető.

(2) Az e rendeletben szabályozott egyéb eljárásokban a földmérő a kisajátítást kérő nevében a kisajátítást kérő megbízása alapján járhat el.

A kisajátítási terv elemei

3. §4 (1) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmában változást eredményező kisajátítás esetén a kisajátítási terv elemei a következők:

a) kisajátítási változási vázrajz (a továbbiakban: kisajátítási vázrajz) és a hozzá tartozó területkimutatás,

b) – ha a kisajátítási cél megvalósítása több ingatlant érint – a kisajátítási átnézeti térkép, és

c) a kisajátítással érintett ingatlannal kapcsolatban az alábbi adatokat tartalmazó dokumentum (a továbbiakban: jogosultak listája):

ca) a tulajdonos neve, lakcíme (székhelye), tulajdoni hányada, a tulajdonszerzés jogcíme, valamint az ingatlanon fennálló egyéb jog jogosultjának neve, lakcíme (székhelye), a jog megszerzésének jogcíme – az ingatlan-nyilvántartásban széljegyzett jogosultak adatait is ideértve –,

cb) az ingatlan felett a kisajátítást követően tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet neve és címe (székhelye), ha az állam vagy az önkormányzat tulajdonszerzésének ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez – jogszabály alapján – a tulajdonosi joggyakorló egyidejű bejegyzése is szükséges.

(2) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmában változást nem eredményező, egész ingatlanra vonatkozó és építmény létesítésére irányuló kisajátítás esetén a kisajátítási terv elemei a következők:

a) az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból szolgáltatott, hiteles ingatlan-nyilvántartási térkép vagy – ha a kisajátítási cél megvalósítása több ingatlant érint – a kisajátítási átnézeti térkép, és

b) a jogosultak listája.

(3) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmában változást nem eredményező, egész ingatlanra vonatkozó és építmény létesítésére nem irányuló kisajátítás esetén a kisajátítási terv elemei a következők:

a) az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból szolgáltatott, hiteles ingatlan-nyilvántartási térkép és

b) a jogosultak listája.

(4) Ha a kisajátítási hatósághoz benyújtott kisajátítási terv nem tartalmazza a (3) bekezdés a) pontja szerinti térképet, azt a kisajátítási hatóság – a Kstv. 24. § (7) bekezdés alapján – hivatalból szerzi be.

(5)5

(6) A (2) és (3) bekezdés alkalmazásában egész ingatlan kisajátításának kell tekinteni az olyan egész ingatlan kisajátítását is, melynek a kisajátítást kérő is tulajdonosa.

(7) A kisajátítási tervet ingatlanonként kell elkészíteni.

Adatgyűjtés, adatszolgáltatás

4. §6 A fővárosi és megyei kormányhivatal járási hivatalának az ingatlan fekvése szerint illetékes járási földhivatala, a fővárosban a Budapesti 1. és 2. számú Földhivatal (a továbbiakban együtt: földhivatal) – a földmérő kérelmére – a kisajátítási terv elkészítéséhez szükséges adatokat az 1. számú melléklet II/1. pontja szerinti módon és adattartalommal szolgáltatja.

A kisajátítási terv készítése, záradékolása

5. §7 (1) A kisajátítási vázrajz és a hozzá tartozó területkimutatás elkészítésére, valamint földhivatali vizsgálatára és záradékolására az e rendeletben foglalt eltérésekkel az ingatlan-nyilvántartási és földmérési jogszabályok az irányadók.

(2) A kisajátítási vázrajzot a 2. számú melléklet szerinti tartalommal, a Földmérési és Távérzékelési Intézet honlapján (a továbbiakban: honlap) közzétett formában kell elkészíteni. A kisajátítási vázrajzhoz tartozó területkimutatást a vázrajztól elkülönülten, a 3. számú melléklet szerint kell elkészíteni.

(3) Az ingatlan-nyilvántartási térképet úgy kell kinyomtatni, hogy annak tartalma áttekinthető és olvasható legyen.

(4) A kisajátítási átnézeti térkép a kisajátítási cél megvalósításával érintett ingatlanokat és azok közvetlen környezetét ábrázoló, az ingatlan-nyilvántartási térkép alapján készített rajzi munkarész, amely nyomvonalas építmény esetén annak nyomvonalát is tartalmazza. A kisajátítási átnézeti térképet az 1. számú melléklet szerinti tartalommal, a honlapon közzétett formában kell elkészíteni.

(5) A kisajátítási vázrajzot és a kisajátítási átnézeti térképet olyan méretarányban kell kinyomtatni, hogy annak tartalma áttekinthető és olvasható legyen. A méretarány-tényezőt a rajzokon fel kell tüntetni.

6. §8 (1) A kisajátítási tervet

a) a 3. § (1) bekezdése szerinti esetben földhivatali és építésügyi záradékkal kell ellátni (a továbbiakban: kettős záradékolás),

b) a 3. § (2) bekezdése szerinti esetben építésügyi záradékkal kell ellátni (a továbbiakban: egyszeri záradékolás), kivéve, ha az adott ingatlanra vonatkozóan a kisajátítást kérő rendelkezésére áll a kisajátítás céljára megadott jogerős építési engedély,

c) a 3. § (3) bekezdése szerinti esetben záradékkal nem kell ellátni.

(2) Az építésügyi záradékolás

a) a Kormány által rendeletben meghatározott nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokkal összefüggő kisajátítási tervek esetében a fővárosi és megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatalának építésfelügyeleti hatósági és örökségvédelemmel kapcsolatos hatósági feladatokat is ellátó önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egysége,

b) egyéb kisajátítási tervek esetében az első fokú építésügyi hatóságként – kormányrendeletben foglaltak szerint – eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal járási építésügyi hivatala vagy járási építésügyi és örökségvédelmi hivatala

(az a) és b) pont a továbbiakban együtt: építésügyi hatóság) hatáskörébe tartozik.

(3) Kettős záradékolást igénylő kisajátítási tervet négy példányban, egyszeri záradékolást igénylő kisajátítási tervet két példányban kell benyújtani záradékolásra. Ez a rendelkezés nem zárja ki, hogy a kérelmező ennél több példány záradékolását is kérje. A záradékolás iránti kérelemben meg kell jelölni a kisajátítás tervezett célját. A záradékolás során ugyanazon hiány vagy hiba esetében hiánypótlásnak legfeljebb kétszer van helye.

(4)9 Kettős záradékolás esetén a földhivatal az általa záradékolt kisajátítási tervet a záradékolási kérelemmel együtt – mely kérelem egyidejűleg az építésügyi hatóság számára címzett záradékolás iránti kérelemnek is minősül – a záradékolást követő két napon belül, a kérelmező egyidejű értesítése mellett, záradékolás céljából megküldi az építésügyi hatóságnak.

(5) Ha ugyanazon kisajátítási cél érdekében készült kisajátítási tervek egy része kettős, más része egyszeri záradékolást igényel, a kérelmező kérelmére a földhivatal a kettős záradékolást igénylő kisajátítási tervvel együtt benyújtott egyszeri záradékolást igénylő tervet is megküldi az építésügyi hatóságnak. Ebben az esetben a (4) bekezdést megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a földhivatal az egyszeri záradékolást igénylő tervet akkor is megküldi az építésügyi hatóság részére, ha a földhivatali záradékolásra nem kerül sor.

(6)10 A (4) bekezdéstől eltérően kérelemre a földhivatal az általa záradékolt kisajátítási tervet – az építésügyi hatóságnak való megküldés helyett – a kérelmező részére kézbesíti.

7. §11 (1) A földhivatalhoz benyújtott kisajátítási tervhez az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység szabályait tartalmazó miniszteri rendeletben (a továbbiakban: földmérési rendelet) meghatározott megosztási változási vázrajzra vonatkozó előírások szerinti munkarészeket kell becsatolni, a földmérési rendelet területkimutatásra vonatkozó előírásait ide nem értve.

(2) A záradékolás során a földhivatal az 1. számú melléklet II/7. pontja szerint jár el. Ha a kisajátítás a termőföldről szóló törvény szerint termőföldnek, valamint mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló földnek minősülő területet érint, akkor a kisajátítási vázrajzot mezőgazdászi szempontok szerint is vizsgálni és záradékolni kell. A záradék egy évig hatályos.

(3) A földhivatal a megfelelőnek talált kisajátítási vázrajzot és területkimutatást „A helyrajzi számozás és a területszámítás helyes. A záradék a keltezéstől számított egy évig hatályos, későbbi felhasználás előtt a vázrajzot újra záradékoltatni kell.” záradékkal látja el. A mezőgazdászi szempontoknak megfelelő kisajátítási vázrajzot a földhivatal az „A művelési ágak, minőségi osztályok és a földminősítési mintaterek feltüntetése, valamint a földminősítési adatok számítása és ábrázolása helyes.” záradékkal is ellátja. Ez a záradék a területszámításra és a helyrajzi számozásra vonatkozó záradékkal együtt hatályos.

8. §12 (1) A záradékolás során az építésügyi hatóság vizsgálja, hogy

a) a záradékolási kérelemben megjelölt kisajátítási cél összhangban van-e a területfelhasználásra vonatkozó építésjogi követelményekkel,

b) – olyan beruházás esetében, melynek helyét törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet egyértelműen beazonosítható módon megjelöli – a kisajátítandó ingatlan helye ennek megfelel-e,

c) részleges kisajátítás esetén a visszamaradó ingatlan nagysága megfelel-e a telekalakításra vonatkozó építésjogi követelményeknek.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti feltétel teljesülését az építésügyi hatóság nem vizsgálja, ha az ingatlan beépítésre nem szánt területen helyezkedik el, vagy beépítésre szánt területen az ingatlan nagysága már eredetileg sem éri el a megengedett legkisebb teleknagyságot. Az építésügyi hatóság e tényt az e rendelkezéssel érintett ingatlanok helyrajzi számának megjelölésével a záradék mellett külön feltünteti.

(3) Ha az építésügyi hatóság a kisajátítási tervet megfelelőnek találja, – a beérkezést követő naptól számított tíz napon belül –

a) a 3. § (1) bekezdése szerinti esetben a kisajátítási vázrajzot,

b) a 3. § (2) bekezdés szerinti esetben az ingatlan-nyilvántartási térképet vagy a kisajátítási átnézeti térképet

„A területfelhasználási követelményekkel nem ellentétes, az építésjogi követelményeknek megfelel, a záradék kisajátítási eljárás céljára lett kiadva” záradékkal látja el és megküldi a kérelmezőnek.

(4) Ha a 3. § (2) bekezdés alapján kisajátítási átnézeti térkép csatolása szükséges, az építésügyi hatóság a záradékolásról szóló döntést külön okiratban is megszövegezheti. Ebben az esetben az építésügyi hatóság a döntésben megjelöli, hogy mely kisajátítási átnézeti térkép alapján mely ingatlan vonatkozásában adta ki a záradékot.

(5) Ha a 3. § (2) bekezdés alapján kisajátítási átnézeti térkép csatolása szükséges, és ugyanazon kisajátítási cél kapcsán a záradékolási kérelem több – az építésügyi hatóság illetékességi területén fekvő – ingatlant is érint, az építésügyi hatóság kérelemre a záradékolásokat – a záradékkal érintett ingatlanok megjelölésével – ugyanazon kisajátítási átnézeti térképen végzi el. Ebben az esetben az összes érintett ingatlan vonatkozásában elegendő egy kisajátítási átnézeti térképet benyújtani záradékolásra, és az egyes ingatlanokra készült kisajátítási tervekbe elegendő ezen záradékolt kisajátítási átnézeti térkép építésügyi hatóság által hitelesített másolatát becsatolni. Ha az építésügyi hatóság a záradékolásról szóló döntést külön okiratban szövegezi meg, e bekezdés rendelkezései megfelelően alkalmazandóak azzal, hogy a kisajátítási tervekbe a záradékolásokról szóló döntés építésügyi hatóság által hitelesített másolatát, valamint a döntés alapjául szolgáló kisajátítási átnézeti térkép másolatát elegendő becsatolni.

(6) Az építésügyi hatóság a záradékolás lefolytatása mellett tájékoztatást ad a kisajátítást kérő részére továbbá arról, hogy a visszamaradó ingatlan a telekalakítás általános követelményeinek – a telekméretet ide nem értve – megfelel-e.

9. §13 (1) Abban az esetben, ha a kisajátítási tervet a Kstv. alapján a kisajátítási hatóság küldi meg újrazáradékolás érdekében, az eljárásra a továbbiakban az e rendeletben foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy

a) a földhivatal és az építésügyi hatóság az e rendelet szerinti eljárásában hozott döntéseiről a kisajátítási hatóságot is értesíti,

b) az eljárás végén a záradékkal ellátott kisajátítási tervet – a kisajátítást kérő értesítése mellett – a kisajátítási hatóság részére kell megküldeni.

(2) Ha az újrazáradékolás helyett új kisajátítási terv készítése válik szükségessé, annak elkészítése a kisajátítást kérő feladata.

10. §14 Ha a kisajátítási cél megvalósítása az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmában változást eredményez, a beruházás befejezését követően a kisajátítást kérő gondoskodni köteles a több ingatlanból álló kisajátított terület helyrajzi számainak ingatlan-nyilvántartásban történő összevonásáról.

10/A. §15 (1) A kisajátítási tervet a kisajátítási hatóság részére

a)16 kettős záradékolást igénylő esetben két eredeti példányban,

b) egyszeri záradékolást igénylő esetben egy eredeti példányban,

c) záradékolást nem igénylő esetben egy eredeti példányban

kell benyújtani.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában eredeti kisajátítási tervnek minősül a 8. § (5) bekezdés alapján összeállított kisajátítási terv is.

(3) A kisajátítás terv kisajátítási hatósághoz történő benyújtásának időpontjában a földhivatali záradék hatályossági idejéből nem lehet hátra két hónapnál rövidebb időtartam.

Csereingatlannal történő kártalanítás esetén
az értékkülönbözet megfizetése tekintetében adható fizetési kedvezmény szabályai

11. § (1)17 A fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kisajátítási hatóság) a csereingatlannal történő kártalanítás esetében a kisajátított ingatlan és a csereingatlan közötti értékkülönbözet megfizetésére kötelezett magánszemély részére a részletfizetés engedélyezésekor irányadó jegybanki alapkamattal terhelten legfeljebb tízévi részletfizetést engedélyezhet, a havi részlet összege azonban ötezer forintnál kevesebb nem lehet.

(2)18 A részletfizetés engedélyezése mellett a fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kisajátítási hatóság) a részletfizetés megkezdésére – a (4) bekezdésben meghatározott feltétel fennállása esetén – legfeljebb tizenkét hónapig terjedő halasztást is engedélyezhet.

(3) Az értékkülönbözet és kamata megfizetésére részletfizetés akkor engedélyezhető, ha

a) a tulajdonos, valamint a vele együtt élő személyek együttes jövedelme, havonta, egy főre számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének négyszeresét nem haladja meg, vagyona pedig – a kártalanításul adott cserelakáson, valamint a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakon felül – nincs, vagy

b) a tulajdonos legalább három kiskorú gyermekének eltartásáról gondoskodik, és a saját, valamint a vele együtt élő személyek együttes havi jövedelme, havonta, egy főre számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének ötszörösét nem haladja meg.

(4) Az értékkülönbözet és kamata megfizetésére halasztás akkor engedélyezhető, ha

a) a tulajdonos, valamint a vele együtt élő személyek együttes jövedelme, havonta, egy főre számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét nem haladja meg, vagyona pedig – a kártalanításul adott cserelakáson, valamint a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakon felül – nincs, vagy

b) a tulajdonos legalább három kiskorú gyermekének eltartásáról gondoskodik, és a saját, valamint a vele együtt élő személyek együttes havi jövedelme havonta, egy főre számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének háromszorosát nem haladja meg.

(5) Harmadik személy kisajátítást kérő esetén az (1) és (2) bekezdés szerinti halasztás, illetőleg részletfizetés csak a kisajátítást kérő hozzájárulásával engedélyezhető.

(6) A (3) és (4) bekezdés alkalmazásában a tulajdonossal együtt élő személy az, akinek bejelentett lakóhelye vagy tartózkodási helye – a kérelem benyújtását megelőző legalább hat hónapja – a tulajdonos lakóhelyével azonos.

(7) Havi jövedelmen a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti adóköteles jövedelmet kell érteni.

12. § (1)19 Halasztás, illetőleg részletfizetés esetében az értékkülönbözet és kamata erejéig a kártalanításul adott ingatlanra a földhivatal – a fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kisajátítási hatóság) megkeresésére a kisajátítást kérő javára jelzálogjogot jegyez be.

(2) A fizetés megkezdésének felszólítás ellenére történő elmulasztása, illetve két részlet megfizetésének elmaradása esetében – eredménytelen felszólítás után – a fennmaradó értékkülönbözet és kamata egy összegben esedékessé válik.

(3) A fennálló tartozást a kisajátítást kérő tartja nyilván és a fizetés elmaradása esetén követelését a polgári jog általános szabályainak megfelelően érvényesíti.

13. §20 A fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kisajátítási hatóság) – amennyiben halasztás, illetőleg részletfizetés engedélyezésére nem került sor, a harmadik személy kisajátítást kérő hozzájárulásával – mentesítheti a 11. § (4) bekezdése szerinti feltételekkel rendelkező kötelezettet a harmadik személynek járó értékkülönbözet utáni kamat alól.

14. §21

Záró rendelkezések

15. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Rendelkezéseit – a (2)–(4) bekezdésben foglalt eltéréssel – a hatálybalépését követően benyújtott kisajátítási kérelemhez csatolandó kisajátítási tervre kell alkalmazni. A 11–13. § rendelkezéseit a folyamatban lévő, első fokú határozattal még le nem zárt kisajátítási eljárásokban is alkalmazni kell.

(2)22

(3) A rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő záradékolási eljárást az R. szerint kell lefolytatni.

(4) E rendelet hatálybalépését megelőzően az R. alapján, illetve a (3) bekezdés szerint záradékolt kisajátítási terv a záradék érvényességi idején belül csatolható a kisajátítási kérelemhez.

(5)–(6)23

16. §24 E rendeletnek a kisajátítással összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 154/2013. (V. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr.) 6. §-ával megállapított 7. § (3) bekezdését az e rendelkezés hatálybalépésekor25 folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

17. §26 (1) E rendeletnek a Módr.-rel megállapított rendelkezéseit – a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltéréssel – a 2013. július 1-jén és azt követően a kisajátítási hatóság részére benyújtott kisajátítási kérelemhez csatolt kisajátítási tervre kell alkalmazni.

(2)27 A 2014. június 30-áig benyújtott kisajátítási kérelemhez a 2013. június 30-án hatályos szabályok szerinti kisajátítási terv is csatolható. Ez esetben a 2013. június 30-án hatályos rendelkezések szerint elkészített kisajátítási terv záradékolására és kisajátítási hatósághoz történő benyújtására a 2013. június 30-án hatályos szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a kisajátítási tervet a kisajátítási hatóság részére öt példányban kell benyújtani.

(3) Ha 2013. július 1-jét követően indult kisajátítási eljárásban a kisajátítási hatóság 2013. július 1-jét megelőzően hatályos rendelkezések szerint készített kisajátítási tervet küld meg újrazáradékolás érdekében, az eljárásra – a 9. §-tól eltérően – a továbbiakban a 2013. június 30. napján hatályos szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy

a) a földhivatal és az építésügyi hatóság az e rendelet szerinti eljárásában hozott döntéseiről a kisajátítási hatóságot is értesíti,

b) az eljárás végén a záradékkal ellátott kisajátítási tervet – a kisajátítást kérő értesítése mellett – a kisajátítási hatóság részére kell megküldeni.

18. §28 E rendeletnek az egyes magánjogi tárgyú kormányrendeleteknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 68/2014. (III. 13.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr2.) módosított 10/A. § (1) bekezdés a) pontját a 2014. március 15-én folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. E rendeletnek a Módr2. által hatályon kívül helyezett 3. § (5) bekezdését a 2014. március 15-én folyamatban lévő ügyekben sem kell alkalmazni.

1. számú melléklet a 178/2008. (VII. 3.) Korm. rendelethez

A kisajátítási terv elkészítésének és a kisajátítás földmérési munkáira vonatkozó előírások

I. Általános szabályok

1. A kisajátítás földmérési munkáit az Egységes Országos Vetületi rendszerben, numerikusan kell elvégezni.

2.29 A földmérési munkarészeket a földmérési rendeletben meghatározott formában kell leadni a földhivatalnak.

3. A kisajátítási vázrajzot olyan adatformátumban kell elkészíteni, amilyen adatformátumban a földhivatal a térképi adatokat szolgáltatta.

II. A kisajátítási terv elkészítésének és a kisajátítás földmérési munkáinak részletes szabályai

1. Adatgyűjtés

1.1.30 A földmérő megkeresésére a kisajátítással érintett ingatlanokról a földhivatal elektronikus formában, írásvédett (tovább nem írható) adathordozón

a) az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból kivágatot készít;

b) szerkeszthető formátumban, jogszabályban meghatározott földkönyvet szolgáltat.

A digitális térképi állománynak az előzetes változásokat is tartalmaznia kell.

1.2. Ha a kisajátítással érintett területről új állami földmérési alaptérkép készül (és az állami átvételi vizsgálat már megkezdődött), úgy az adatokat a kétféle állapotnak megfelelően kell szolgáltatni.

1.3.31 Az 1.1. szerinti adatok átadása kísérő bizonylattal történik, amely tartalmazza a kiadás helyét és időpontját (dátumát), az adathordozó azonosítóját, az 1.1 alpont a) pontja szerinti adatállomány byte-ban meghatározott méretét, az 1.4. alpont szerinti hitelesítési záradékot, továbbá a kiadmányozásra jogosult adatszolgáltató nevét (nyomtatott betűvel) és aláírását, valamint az adatszolgáltató szerv körbélyegzőjét. A kísérő bizonylat egy példányát a földhivatalnak 10 évig meg kell őriznie. Igény esetén – költségtérítés ellenében – az adathordozót a földhivatal biztosítja.

1.4.32 Az 1.1. alpont szerint átadott adatok tekintetében a földhivatal az 1.3. alpont szerinti kísérőbizonylaton a következő hitelesítési záradékkal tanúsítja az adatok megfelelőségét: „Az átadott adatok az ingatlan-nyilvántartás, illetve az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis adataival a kiadását megelőző napig megegyeznek.

2. A kisajátításra kerülő terület elhatárolása és töréspontjának megjelölése

2.1.33 A záradékolt kisajátítási vázrajz kisajátítási határvonalát az érintett tulajdonos kérésére ki kell tűzni. A határvonal főbb töréspontjait véglegesen a beruházás megvalósulásakor kell megjelölni a 2.2. pont szerint.

2.2.34 A beruházás megkezdésekor a kisajátításra kerülő terület határvonalának főbb töréspontjait

a) külterületen 15 Ű 15 cm oldalélű, négyzet keresztmetszetű, tetején sima, vagy 15 cm oldalhosszúságú egyenlő oldalú háromszög keresztmetszetű, letompított élű, mindkét fajtánál 60 cm hosszú és a földből kiálló részén olajfestékkel fehérre mázolt vagy meszelt vasbeton oszloppal,

b) belterületen a városmérések telekelhatárolási munkáinál előírt csappal, szeggel, esetleg festéssel, illetve az a) pontban meghatározott háromszög keresztmetszetű vasbeton oszloppal,

c) a MÁV részére végzett kisajátításnál „MÁV” feliratú, közút részére végzett kisajátításnál „ÚT” feliratú, a vízügyi szervek részére végzett kisajátításnál „VÍZ” feliratú, szabványos vasbeton oszloppal

kell véglegesen megjelölni.

2.3. A határvonal kővel megjelölt szomszédos pontjai között a legnagyobb távolság 200 m lehet; ennek megfelelően hosszú egyenes szakaszokon a töréspontok közé kellő számú pontot kell az egyenesbe kitűzni, kővel megjelölni, és birtokhatár-pontként meghatározni. Ha a kisajátítási határvonal vonalas létesítmény határvonalát metszi, a metszéspontokat az előzőek szerint kell megjelölni.

2.4.35

3.36 Helyszínelés

A földmérő az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis állami alapadat-tartalmának a természetbeni állapottal történő egyezőségét köteles ellenőrizni. Ha a természetbeni állapot a földmérési rendeletben meghatározott hibahatáron belül nem egyezik, akkor a földmérési rendelet kitűzésre vonatkozó előírásait kell figyelembe venni.

4.37 Térképezés

4.1. A kitűzés eredményét mérési vázlaton kell ábrázolni.

4.2. Az ingatlan határvonalát a földmérési rendeletben meghatározottak szerint kell megállapítani.

4.3. Amennyiben az adatszolgáltatás az 1.2. pontban említett kétféle állapot szerint történt, úgy a kisajátítási terv földmérési munkarészeit mindkét állapot szerint el kell készíteni.

4.4. A kisajátítási határvonal megállapítása során – az építésügyi szempontokon túlmenően – a Kstv. 6. § (3) és (4) bekezdése szerinti szempontokra tekintettel kell eljárni.

4.5. A kisajátításra kerülő terület határvonalának töréspontjait (a határpontokat), valamint a határvonalat a kisajátítási terv földmérési munkarészein megkülönböztetett módon, jól azonosíthatóan kell ábrázolni, illetve megjeleníteni (pl. 0,5 mm-es fekete vonallal; külön objektumként stb.). A kisajátítási vázrajzon a kisajátítással érintett földrészletek helyrajzi számai mellett az átnézeti térképen szereplő sorszámot is fel kell tüntetni.

4.6. A kisajátítási átnézeti térképet településenként, azon belül fekvésenként kell elkészíteni. A kisajátítási átnézeti térkép legfeljebb A0-ás méretű részekre bontva nyomtatható ki.

4.7. A kisajátítási átnézeti térképen a kisajátítási cél megvalósítása érdekében kisajátítani tervezett összes ingatlant egytől kezdődő arab számmal meg kell jelölni (a továbbiakban: kisajátítási sorszám).

4.8. A kisajátítási átnézeti térképnek tartalmaznia kell:

a) a kisajátítási cél megvalósításával érintett összes ingatlant,

b) a kisajátítási cél megvalósítása érdekében kisajátítani tervezett összes ingatlan vonatkozásában a teljes ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmát,

c) a kisajátítási határvonalat,

d) a kisajátítási sorszámot,

e) a település és fekvés megnevezését és a méretarány tényezőt,

f) a készítő nevét és a készítés dátumát.

5. Helyrajzi számozás

5.1. A kisajátításra kerülő és visszamaradó földrészletek helyrajzi számozását az önálló ingatlanok helyrajzi számozásáról és az alrészletek megjelöléséről szóló 44/2006. (VI. 13.) FVM rendelet előírásai szerint kell elvégezni.

5.2. Ha az összefüggő kisajátított terület rendeltetésszerű felhasználása annak több földrészletre való felosztását teszi szükségessé (pl. telekalakítás), a kisajátítási eljárás során a terület belső felosztása is megtervezhető.

6. Területszámítás

A kisajátítás földmérési munkái során a területszámítást numerikusan kell elvégezni.

7. A munkarészek vizsgálata és záradékolása

7.1. A vizsgálat során ellenőrizni kell, hogy

a) a munkát jogosult személy végezte-e;

b) igazolta-e az adatszolgáltatás igazgatási szolgáltatási díj és a vizsgálati díj befizetését;

c) ha a munka bejelentési kötelezettség alá tartozik, a bejelentés megtörtént-e, és a készítő figyelembe vette-e a visszaigazolásban előírtakat;

d)38 az előírt mellékleteket csatolták-e;

e) a belső vizsgálatot és a minőség tanúsítását arra jogosult személy végezte-e;

f) az alappont-sűrítést a vonatkozó előírások szerint készítették-e;

g)39 a kisajátítási vázrajz megfelel-e az előírt alaki és tartalmi követelményeknek;

h) a változási vázrajz területkimutatásának változás előtti oldala egyezik-e az érvényben lévő ingatlan-nyilvántartási állapottal, illetve az érvényes záradékkal rendelkező, előzetesen nyilvántartásba vett állapottal. Kettős munkarész készítése esetén az új alaptérkép szerinti állapot változás előtti oldala egyezik-e az adatszolgáltatás szerinti állapottal;

i) a helyrajzi számozás megfelel-e a külön jogszabályban foglalt előírásoknak;

j) a területszámítás helyesen történt-e.

7.2. Digitális térkép esetén a területszámítást a vizsgálat során az eredeti területszámításban megadott koordinátákból meg kell ismételni.

7.3. A változási munkarészek esetenkénti helyszíni vizsgálatának módját és mértékét a földhivatal a munka jellegétől és nagyságától függően állapítja meg. Az eseti helyszíni vizsgálat során szúrópróbaszerűen mintavételes eljárással arról kell meggyőződni, hogy a földmérési munkarészekben feltüntetett állapot a megengedett tűréshatáron belül megegyezik-e a természetben található állapottal.

7.4. A változással érintett terület határpontjainak azonosságát (beilleszthetőség) a digitális állományban vizsgálni kell.

7.5.40 Ha a kisajátítási vázrajz mezőgazdászi szempontú záradékolást is igényel, azt a kisajátítási vázrajz záradékolásával egyidejűleg kell elvégezni.

7.6.41

2. számú melléklet a 178/2008. (VII. 3.) Korm. rendelethez42

A kisajátítás során készítendő változási vázrajz tartalma

1. A fejlécnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a készítő földmérő, vagy földmérési vállalkozás megnevezése, székhelye és a munkaszáma;

b) a változással érintett település és annak fekvése,

c) a földmérési célú adatszolgáltatás iktatószáma,

d) a „KISAJÁTÍTÁSI VÁZRAJZ” felirat,

e) a kisajátítással érintett ingatlan helyrajzi száma,

f) a vázrajz méretaránya,

g) a kisajátítás sorszáma.

2. A változással érintett térkép kivágatnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a változással érintett helyrajzi számok térképmásolata,

b) a megszűnő helyrajzi számok és alrészletek, művelési ágak áthúzással, az újonnan keletkező helyrajzi számok és alrészlet betűjelek és művelési ágak vastag kiemeléssel,

c) az újonnan keletkező fekvéshatár vastag vonallal, melyen szerepelnie kell az új határvonal jelkulcsi elemének,

d) a megszűnő földrészlet és alrészlet határvonalak dupla megszüntető vonallal.

3. A lábrésznek az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

a) a 7. § (3) bekezdése szerinti záradékok;

b) szükség esetén a megelőző, vagy hatályon kívül helyezendő vázrajz iktató számára történő hivatkozás;

c) a záradékoló földhivatal székhelye és a záradékolás dátuma, valamint kékszínű körbélyegző lenyomata;

d) a záradékoló személyének aláírása és ingatlanrendező földmérői minősítésének száma;

e) a készítő olvasható aláírása és kék színű bélyegző lenyomata, földmérő igazolványának száma, vagy ha van, ingatlanrendező földmérői minősítésének száma;

f) ha a készítőnek nincs ingatlan rendező minősítése, akkor a minőségtanúsító aláírása, kékszínű bélyegző lenyomata és az ingatlanrendezői földmérői, valamint geodéziai tervezői minősítésének száma;

g) a készítés dátuma.

3. számú melléklet a 178/2008. (VII. 3.) Korm. rendelethez43

A kisajátítási változás vázrajzhoz tartozó területkimutatás

Sorszám

Kisajátítás elötti állapot

Kisajátítás utáni állapot

Megjegyzés

Helyrajzi szám

Szolgalmi és egyéb használati jogok

Alrészlet

Terület

Kat. jöv.

Kisajátítás utáni

Kisajátított

Visszamaradt

Szolgalmi és egyéb használati jogok

Helyrajzi szám

alrészlet

terület

Kat. jöv.

terület

Kat. jöv.

betüjelzés

műv.ága

min. oszt.

ha.m2

AK.fillér

betüjelzés

műv.ága

min. oszt.

ha.m2

AK.fillér

ha.m2

AK.fillér

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!