nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
74/2009. (XII. 7.) KHEM rendelet
a földgáz rendszerhasználat árszabályozásának kereteiről
2014-12-15
2015-03-31
15

74/2009. (XII. 7.) KHEM rendelet

a földgáz rendszerhasználat árszabályozásának kereteiről

A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 133. §-a (1) bekezdésének 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 133/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. §1 (1) E rendelet hatálya

a) a földgázszállítási tevékenységet végző engedélyesre (a továbbiakban: földgázszállító),

b) a rendszerirányítási tevékenységet végző engedélyesre (a továbbiakban: rendszerirányító),

c) a földgázelosztási tevékenységet végző engedélyesre (a továbbiakban: földgázelosztó),

d) a földgáztárolási tevékenységet végző engedélyesre (a továbbiakban: földgáztároló),

e) a rendszerhasználóra, és

f)2 a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalra (a továbbiakban: Hivatal)

terjed ki.

(2)3 A Hivatal e rendelet, valamint a földgáz rendszerhasználati díjakról, a rendszerüzemeltető által nyújtott szolgáltatás minőségének a rendszerhasználati díjakon keresztül történő ösztönzésének szabályairól, a nyújtott szolgáltatás minőségétől függően alkalmazható rendszerhasználati díjakról, valamint a rendszerhasználati díjak alkalmazásának feltételeiről szóló 1/2013. (VII. 11.) MEKH rendelet (a továbbiakban: RHD rendelet) szabályainak figyelembevételével állapítja meg a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: GET) 105. §-a szerinti rendszerhasználati díjakat.

2. §4 (1)5 A Magyarország államhatárán belül található szállítóvezeték-rendszer (a továbbiakban: alaprendszer), az elosztó-vezetékrendszer és a tárolói rendszer rendszerhasználati díjainak megállapítására, valamint a rendszerirányítási díj megállapítására a 4. mellékletben foglaltakat kell alkalmazni. Az alaprendszeren belül a rendszerhasználati díjak az importbetáplálási pontokon azonos árszabályozási alapelvek mentén kerülnek meghatározásra.

(2) A Románia irányú csanádpalotai kilépési pont és a Szerb Köztársaság irányú kiskundorozsmai kilépési pont (a továbbiakban együtt: összekötő vezeték) rendszerhasználati díjainak megállapítására kizárólag az 1. mellékletben foglaltakat kell alkalmazni.

3. § (1)6 Az árszabályozás kiindulópontját jelentő 2010. január 1-jei árak (a továbbiakban: induló árak) megállapításának alapját a GET szerinti földgázipari vállalkozásoknál 2009-ben lefolytatott eszköz- és költség-felülvizsgálatok képezik. Ezen vizsgálatok kereteit, valamint az induló árak megállapítására vonatkozó egyéb keretszabályokat e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(2)7

(3)8 A földgázelosztási díjakat a Hivatal a földgázelosztói engedélyesi működési területenként differenciáltan állapítja meg.

3/A. §9 (1)10 Ha a földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó árak képzéséről szóló 29/2009. (VI. 25.) KHEM rendelet alapján az egyetemes szolgáltatás árában elismert szállítás díja és az RHD rendeletben megállapított szállítási rendszerüzemeltetési díjból adódó szállítás díja eltér, az a földgázszállító, amely felé a rendszerhasználó az RHD rendelet 9. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szállítási forgalmi díjat megfizeti, köteles ennek különbségét (a továbbiakban: visszatérítés mértéke) a (2) bekezdés szerinti rendszerhasználónak visszatéríteni. A visszatérítés mértékét az RHD rendelet 3. melléklet 2. pontja tartalmazza.

(2)11 A visszatérítés azt a rendszerhasználót illeti, amely számviteli nyilvántartásból származó zárt számlasorszámokat tartalmazó, az (1) bekezdés szerinti rendeletben megállapított formátum alapján összesített táblázattal alátámasztva az (1) bekezdés szerinti földgázszállító felé igazolja, hogy az összesített táblázatban feltüntetett mennyiségre vonatkozó, a visszatérítés mértékével azonos mértékű kedvezményt ő vagy az általa ellátott földgázkereskedő ténylegesen nyújtotta az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók számára az egyetemes szolgáltatás árának alkalmazásával vagy egyéb kedvezmény nyújtásával.

(3)12 Amennyiben a földgázkereskedő földgázellátása érdekében más rendszerhasználó köt le kapacitást a földgáz szállítóvezetéken, a földgázkereskedő köteles a (2) bekezdés szerinti táblázatot az őt ellátó rendszerhasználó részére megküldeni a tárgyhót követő 5 napon belül, a rendszerhasználó pedig a visszatérítés mértékével azonos mértékű kedvezményt a földgázkereskedő felé érvényesíteni a visszatérítés részére történő utalását követő 5 banki napon belül.

(4)13 A rendszerhasználó köteles a (2) bekezdés szerinti táblázatot a tárgyhavi adatokkal a tárgyhót követő hónap 10. napjáig az (1) bekezdés szerinti földgázszállító és egyidejűleg a Hivatal részére is megküldeni. A visszatérítésre a tárgyhót követő hónap 30. napjáig kerül sor.

4. §14 Ez a rendelet 2010. január 1-jén lép hatályba.

5. §15 (1) E rendeletnek a földgáz hatósági árának szabályozásával összefüggő rendeletek módosításáról szóló 28/2012. (V. 31.) NFM rendelettel megállapított szabályait első alkalommal a 2012. július 1-jétől hatályos rendszerhasználati díjakkal kapcsolatban kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szabályokat a rendszerhasználati díjak megállapítására vonatkozó, folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(3)16 A Hivatal e rendeletnek az egyes energetikai tárgyú árszabályozással összefüggő miniszteri rendeletek módosításáról szóló 78/2012. (XII. 22.) NFM rendelettel megállapított rendelkezéseit az egyes energetikai tárgyú árszabályozással összefüggő miniszteri rendeletek módosításáról szóló 78/2012. (XII. 22.) NFM rendelet hatálybalépését17 követő első rendszeres ármegállapításig elvégzendő rendkívüli ármegállapítás során is alkalmazza.

6. §18 A Hivatal elnökének a GET 105. § (3) bekezdése szerinti, az adott gázévre vonatkozó rendelete hatálybalépéséig az előző gázévre vonatkozóan megállapított mértékű rendszerhasználati díjakat kell alkalmazni.

1. melléklet a 74/2009. (XII. 7.) KHEM rendelethez19

A rendszerhasználati díjmegállapítás keretszabályai az összekötő-vezetékek esetében

I.    A szállítási forgalmi díj meghatározása

A Hivatal minden összekötővezeték-beruházás esetében megvizsgálja az adott összekötővezeték-szakaszon alkalmazandó forgalmi díj megállapításának szükségességét.

Az összekötő vezeték az alaprendszernek a rendszerhasználati díj számítása szempontjából nem része, azonban a forgalmi díjak számításánál figyelembevételre kerülhet, ha az alaprendszer forgalmi díját csökkenti. Ebben az esetben az összekötő vezetékre az alaprendszer forgalmi díja alkalmazandó.

A forgalmi díj meghatározásához a költségek közül a mennyiség-arányos költségeket (a nyomásfokozás, a saját gázfelhasználás költségeit) és a közvetett költségek arányos részét kell figyelembe venni. Az arányosítás mértéke a közvetlen mennyiség-arányos költség és az összes közvetlen költség hányadosa.

II.    A szállítási kapacitásdíj meghatározása

Az összekötő-vezetéki eszközökre a várható működési időtartam (a hosszú távú szerződések időtartama, legalább 25 év) figyelembevételével a szállítási kapacitásdíj diszkontált cash-flow módszerrel (a továbbiakban: DCF modell) kerül meghatározásra.

A DCF modell paraméterei:

1.    Induló díj: Az a számított szállítási kapacitásdíj, amelynek évenkénti indexálásával a tervezett kapacitásértékesítés mellett a várható működési időtartam alatt a projekt nettó jelenértéke nulla (azaz a DCF modell a tervezett kapacitáslekötéssel a vizsgált időszakban akkora árbevételt eredményez, amely fedezetet biztosít az eszközállomány üzemeltetési költségeire, amortizációjára, valamint tőkeköltségére)

Mértékegysége: Ft/m3/óra/év

2.    Indexálás: Az induló kapacitásdíj változásának mértéke

Indexálási = 1 + CPIX(i–1)

CPIX(i–1) = a tárgyévet megelőző évre vonatkozó, a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) által közzétett éves átlagos fogyasztói árindexből a háztartási energia sor elhagyásával számított index

3.    Indexált kapacitásdíj: Az i-edik évben figyelembe vehető kapacitáslekötési díj

Díji = Díj(i–1)* Indexálási

i: a (tárgy)évet jelölő index

4.    CPIX = [100*(F–100) – X*(HE–100)]/(100-X)

CPIX: a KSH által közzétett éves átlagos fogyasztói árindexből a háztartási energia sor elhagyásával számított árindex

F: a KSH által közzétett éves átlagos fogyasztói árindex

X: a háztartási energia súlya a fogyasztói kosárban

HE: a háztartási energia KSH által közzétett éves átlagos tény árindexe

5.    NPV: Nettó jelenérték

6.    DFi: Diszkonttényező az i-edik évben

7.    WACCi: Adózás utáni nominál súlyozott átlagos tőkeköltség az i-edik évben

WACCi = [(1 + r) * (1+CPIi)–1] * (1 – ti)

r: a Hivatal által felülvizsgált és az adott összekötővezeték-beruházásra elfogadott adózás előtti súlyozott átlagos reál tőkehozam

CPIi: a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által közzétett aktuális (legutolsó) „Jelentés az infláció alakulásáról” című kiadványban szereplő átlagos éves fogyasztói árindex előrejelzés az i-edik évre vonatkozóan, százalékban kifejezve (Közép- és hosszú távon az MNB előrejelzése helyett a Hivatal figyelembe veheti az MNB-vel egyeztetett inflációsprognózist is.)

ti: a társasági eredményre ható adók adókulcsa az i-edik évben

8.    Ci: Szabad forrás az i-edik évben = Képződő forrási – Lekötött forrási

9.    Képződő forrásii = ÉCSi + Adózott eredményi

10.    ÉCSi: Az i-edik évben elszámolt, a DCF modell szerinti értékcsökkenés

ÉCSi = Aktivált eszközérték * amortizációs kulcs

Az amortizációs kulcs kialakításakor az eszköz hasznos élettartama, a szállítóvezeték esetén a szállítóvezeték várható működési időtartama, de legalább 25 év vehető számításba.

11.    Adózott eredményi (DCF modell szerinti) = (DCF modell szerinti) Üzleti eredményi * (1–ti)

12.    Üzleti eredményi (DCF modell szerinti) = Árbevételi – (DCF modell szerinti) Költségeki – ÉCSi

13.    Árbevételi = Lekötött kapacitási * Díji

14.    Költségek:

Üzemeltetési és fenntartási feladatok elvégzéséhez szükséges közvetlen és közvetett költségek előzetes kalkuláció és benchmark adatok alapján. A benchmark adat az azonos, illetve hasonló műszaki paraméterekkel rendelkező beruházás, a magyarországi vezetékszakasz költség-felülvizsgálattal elfogadott üzemeltetési és fenntartási költsége, amelyből az új vezetékszakaszra nem jellemző költségek kiszűrésre kerülnek.

A szállítási kapacitásdíj kalkulációjához a költségek közül a „fix jellegű” költségeket kell figyelembe venni. A költségek nem tartalmazzák a forgalmi díj számításához alkalmazott, mennyiségarányos költségelemeket. Évente 1% hatékonyságjavítás („k”) kerülhet figyelembevételre.

Költségeki = Költségek(i–1) * (1 + CPIX(i–1)–k)

15.    Lekötött forrási = Tárgyévi üzembe helyezés, befektetés

A Hivatal által elfogadott, a kapacitás biztosítása érdekében létrehozott eszközök aktivált értéke. A szállítási feladat megkezdése előtti beruházás és az összekötő vezeték várható működési időtartamánál rövidebb hasznos élettartamú eszközök pótlására irányuló beruházás üzembe helyezéséből származik.

III.    A díjszámítás folyamata

A szállítási feladat megkezdésekor érvényes szállítási kapacitásdíj (induló díj) meghatározásához a DCF modell szerinti költség- és díjértékek előrejelzéséhez a fenti módszertanban meghatározott CPIi indexet kell alkalmazni.

A DCF modell szerinti számítással meghatározott díjat a Hivatal gázévente korrigálja a fenti módszertan szerinti paraméterek már ismert tény értékeinek megfelelően.

Az induló díjat a hosszú távú szállítási szerződés időtartama alatt a Hivatal gázévente szintén korrigálja a IV. pont szerinti indexálás mértékével.

A gázévre történő korrigálásra a szállítói engedélyes a 4. mellékletben meghatározott rendszeres ármegállapításra vonatkozóan tesz javaslatot a Hivatalnak. Az ehhez szükséges adatokat (beleértve a tény kapacitás-lekötéseket és árbevételt) a szállítói engedélyes köteles az adott év április 1-jéig a Hivatal rendelkezésére bocsátani.

IV.    Az indexálás mértéke

Ha a tényleges paraméterek alapján számított megtérülési mutató (IRRi) 5%-kal meghaladja a kiinduló paraméterek alapján számított megtérülési mutatót (IRRi ł 1,05 x IRR0), akkor a díjat olyan mértékben kell korrigálni, hogy a tényleges paraméterekkel számított IRRi ne legyen nagyobb, mint 1,05 * IRR0 (IRRi Ł 1,05* IRR0). E pont alkalmazásában az egy évnél hosszabb időtartamú lekötéssel történő kapacitásértékesítésből származó árbevétel 100%-át, az egy évnél rövidebb időtartamú lekötéssel történő kapacitásértékesítésből származó árbevétel 50%-át kell figyelembe venni.

V.    A kapacitásdíj meghatározása kapacitásbővítés esetében

Ha a szállítói engedélyesnek az összekötő vezeték szállítási kapacitásán felül jelentős hosszú távú kapacitáslekötési igényt jeleznek, akkor az azok kielégítése érdekében végzett többletkapacitásokat biztosító beruházásokkal kapcsolatban a kapacitás díj mértékére a 4. mellékletben meghatározott rendszeres ármegállapításra vonatkozóan a szállítói engedélyes javaslatot tesz a Hivatalnak. A Hivatal az I–IV. pontokban foglalt szabályok alapján dönt a kapacitás díjról.

2. melléklet a 74/2009. (XII. 7.) KHEM rendelethez20

Az induló árak megállapítására vonatkozó keretszabályok

1.    Az induló árak megállapításánál figyelembe kell venni:

a)    a földgázipari vállalkozások 2008. évi auditált mérlegeit és eredménykimutatásait, valamint az azok elkészítésénél alapul vett adatokat, számításokat, statisztikákat,

b)    a 2009-ben bekövetkezett és 2010-ben várható lényegesebb változásokat [infláció, árfolyam, jogszabályváltozások, egyedileg értékelendő eszköz- és költségváltozások, mennyiségi változások (felhasználói létszám, teljesítménylekötés, gázmérők névleges összteljesítménye)],

c)    a Hivatal és az általa megbízott szakértők által 2009-ben – az a)–b) pontok alapján – végzett eszköz- és költség-felülvizsgálatok, valamint a földgázelosztók esetében a társaságok közötti összehasonlító (benchmark) elemzés, illetve a földgázszállítók, földgáztárolók esetében a legkisebb költség elve alapján készült elemzés eredményeit, valamint

d)    a rendelet hatálybalépése előtt kialakult árak (díjak) szintjét és szerkezetét.

2.    A Hivatal az egyes költségelemeket – a rendszerirányító, a földgázszállítók, a földgáztárolók és a földgázelosztók (a továbbiakban együtt: hatósági áras engedélyesek) esetében külön-külön – a következők szerint veszi figyelembe:

a)    Tőkeköltség: A földgázszállítók, a földgázelosztók és a földgáztárolók esetében külön-külön megállapítandó kalkulált tőkeköltségelem kiszámításának módja: TKi = TIEi x THi

ahol:

TKi:    az adott hatósági áras engedélyes adott tevékenységére kalkulált tőkeköltségelem (az állami párnagáz tároló általi megszerzése során befizetett bányajáradéknak a tárolásra jutó tőkefedezeti költsége, valamint az e rendelet 1. mellékletében ismertetett díjképzési módszertan szerint megállapított díjakban elismert eszközök nettó értéke nélkül),

TIEi:    az adott hatósági áras engedélyes azon 2008. év végi, valamint a 2009. évben dokumentáltan aktiválásra kerülő tárgyi eszközeinek és immateriális javainak 2010. áprilisi árszintre átszámított (átértékelt) nettó értéke, az e rendelet 1. mellékletében ismertetett díjképzési módszertan szerint megállapított díjakban elismert eszközök nettó értéke nélkül, amelyeket az eszköz- és költség-felülvizsgálat alapján a Hivatal indokoltnak minősített [meghatározásánál a hatósági áras engedélyes általános működését lehetővé tevő eszközök (pl. irodaház) értékének arányos részét is figyelembe vette],

THi:    a tőkeköltség reál hozamtényezője: rendszerirányítás és földgázszállítás esetében 8,78%, földgázelosztás esetében: 8,29%, földgáztárolás esetében: 10,05%.

b)    Értékcsökkenés: a Hivatal az értékcsökkenés meghatározásához a 2008. évi auditált mérleg kiegészítő mellékletben szereplő, valamint a 2009. évben dokumentáltan aktiválásra kerülő engedélyesi eszközöket veszi alapul. A szakmai indokoltság szempontjából végrehajtott korrekciók után kiszámítja ezek 2010. áprilisi árszintű (átértékelt) bruttó értékét, és ebből a várható hasznos élettartam szerinti kulcsokkal számítja ki a 2010. évi árszintű éves értékcsökkenést.

c)    Külön módszertan alapján számított költségek:

ca)    a földgázszállítónak a földgáz árától függő költsége (kompresszorozás, gázfelhasználás, veszteség),

cb)    a földgáztárolónak a földgáz árától függő költsége (veszteség) és a párnagáz elismert tőkefedezeti költsége,

cc)    földgázelosztás esetén a hálózati és mérési különbözet.

d)    Az a)–c) pontokban nem említett költségek esetén a 2008. évi árszintű indokolt költségeket a következő – korrigált inflációs – indexszel (IXA) kell megszorozni:

IXA = (1+CPIE1/100–k1) x (1+CPIE2/100–k2)3/4

ahol:

IXA:     korrigált inflációs index,

CPIE1:     az induló ár tárgyidőszakát megelőző naptári évre (2009-re) vonatkozó, Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által közzétett aktuális (legutolsó) „Jelentés az infláció alakulásáról” c. kiadványban szereplő átlagos fogyasztói árindex-előrejelzés,

CPIE2:     az induló ár tárgyidőszakának naptári évére (2010-re) vonatkozó, MNB által közzétett aktuális (legutolsó) „Jelentés az infláció alakulásáról” c. kiadványban szereplő átlagos fogyasztói árindex-előrejelzés,

k1, k2:     inflációkorrekciós tag a 0,013 Łk Ł0,017 sávban.

3.    Az árképzésnél figyelembe veendő költségek számításához és rendszerhasználati díjakká történő alakításához a Hivatal – az iparágon belül egyeztetett alábbi földgázmérlegek figyelembevételével – az általa elfogadott napfok módszerrel korrigált mennyiségi adatokat használja fel:

a)    2008. (tény),

b)    2009. (várható),

c)    2010. (terv).

A korrigált mennyiségi adatok megállapítása során a fogyasztást befolyásoló más tényezők – mint pl. világgazdasági reálfolyamatok, illetve a fogyasztói szokások változásának – hatását a Hivatal indokolt esetben figyelembe veszi.

3. melléklet a 74/2009. (XII. 7.) KHEM rendelethez21

4. melléklet a 74/2009. (XII. 7.) KHEM rendelethez22

4A rendszerhasználati díjak megállapításának keretszabályai

    1.    Ármegállapítási eljárások

    1.1.    Rendszeres ármegállapítás

A Hivatal rendszeres ármegállapítást gázévente végez a jelen mellékletben meghatározottak szerint. A rendszeres ármegállapítás során figyelemmel kell lenni az előző gázévben megállapított díjak szintjére.

A GET 105. § (1) bekezdés a) pontja szerinti országosan egységes szállítási rendszerüzemeltetési díj megállapításánál azon engedélyesek esetében, amelyekre a 2009. évi eszköz-és költség-felülvizsgálat nem terjedt ki, a 2. melléklet szerinti eszköz- és költség-felülvizsgálat során alkalmazott elveket kell figyelembe venni.

A GET 105. § (1) bekezdés c) pontja szerinti földgáztárolási díj számításánál nem kell figyelemmel lenni azon engedélyesekre, amelyekre a 2009. évi eszköz- és költség-felülvizsgálat nem terjedt ki.

    1.1.1.    Inflációs kritérium

A rendszeres ármegállapítás során inflációs korrekcióra abban az esetben kerül sor, ha a „becslési hibával korrigált inflációkövetési tényező” mértéke meghaladja az 5%-ot. A korrekció mértéke az adott évre számított „becslési hibával korrigált inflációkövetési tényező” 5%-ot meghaladó része. A jelöléseket a 2. pont tartalmazza.

a)    A figyelembe veendő becslési hibával korrigált inflációkövetési tényező mértéke, ha az 5%-os inflációs kritérium nem teljesül:

zhf = 1

b)    A figyelembe veendő becslési hibával korrigált inflációkövetési tényező mértéke, ha az 5%-os inflációs kritérium teljesül:

zhf = zh-0,05

c)    A becslési hibával korrigált inflációkövetési tényező meghatározása:

zh = z x h, ahol

z = 1 + Y/100

h = (1 + YRe/100)/(1 + Ye/100)

    1.1.2.    A fogyasztói árindex háztartási energia sortól való megtisztításával képzett árindex számítása a rendszeres ármegállapítás során

Az inflációs kritérium teljesülésekor számított „inflációkövetési tényező” előrejelzésének hibáját utólag, az előző rendszeres ármegállapítás óta eltelt időszakra vetített KSH tény – háztartási energia nélküli – árindex alapján kell figyelembe venni. Az árindex számításának módszere:

CPIX = [100 x (F-100) - X x (HE-100)]/(100-X)

ahol:

CPIX: a KSH által közzétett éves átlagos fogyasztói árindexből a háztartási energia sor elhagyásával számított árindex,

F: a KSH által közzétett éves átlagos fogyasztói árindex,

X: a háztartási energia súlya a fogyasztói kosárban,

HE: a háztartási energia KSH által közzétett éves átlagos árindexe.

    1.1.3.    A díjak meghatározása

1.1.3.1.     A rendszeres ármegállapítás során a rendszerhasználati díjak megállapításánál a Hivatal a következő évre vonatkozóan (tárgyidőszak), az előző év alapján (bázisidőszak) a következő képleteket veszi figyelembe oly módon, hogy a 2. melléklet 2. pont c) alpontja szerinti „külön módszertan alapján számított költségeket” a képletekben szereplő költségelemek nem tartalmazhatják. A 2. melléklet 2. pont c) alpont ca)–cb) alpontja szerinti „külön módszertan alapján számított költségeket” a rendszeres ármegállapítás alkalmával újra kell számolni. A 2. melléklet 2. pont c) alpont cc) alpontja szerinti „külön módszertan alapján számított költségek” nem képezik részét az indokolt árbevétel-igénynek.

1.1.3.2.     A földgáz alaprendszeren történő továbbítása érdekében felmerülő költségek (indokolt árbevétel-igény) díjban elismerésre kerülő értéke:

 

A = (Ae+Af) x zhf

1.1.3.3.     A földgáz tárolása érdekében felmerülő költségek (indokolt árbevétel-igény) díjban elismerésre kerülő értéke:

 

 

B = Be x zhf

1.1.3.4.     A földgáz elosztása érdekében felmerülő költségek (indokolt árbevétel-igény) díjban elismerésre kerülő értéke:

 

 

C = Ce x zhf

    1.1.4.    A tőkeköltség reál hozamtényezőjével kapcsolatos számítások

1.1.4.1.    A tőkeköltség reál hozamtényezője a földgázszállítók által végzett tevékenység esetében minden felhasználó ellátása tekintetében:

 

THSZ: 8,78%.

1.1.4.2.    Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók ellátásának mértékéig a földgázelosztók és a földgáztárolók által végzett tevékenység tőkeköltségének reál hozamtényezője:

 

THESZ: a tőkeköltség reál hozamtényezője egységesen 0%.

1.1.4.3.    A földgázelosztók és a földgáztárolók által a nem az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók ellátásának mértékéig végzett tevékenység tőkeköltségének reál hozamtényezője:

 

THV: a tőkeköltség reál hozamtényezője földgázelosztás esetében 8,29%,

földgáztárolás esetében: 10,05%.

    1.1.5.    Nyereségkorlát és nyereség visszajuttatás a rendszeres ármegállapítás során

a)    A szállítást, rendszerirányítást, tárolást és elosztást végző engedélyesek engedélyköteles tevékenysége(i) által szabadon elérhető nyereség felső korlátjának (NYK) kiszámítása adott engedélyesre:

2010-re: NYK = 1,2 x TK2010 x (1 + CPIX2010/100 – k3) 1/4 + TFK

2011-re: NYK = TK x (1 + CPIX2010/100)1/4 x (1 + CPIX2011/100) + TFK + TP

2012-re: NYK = TK x (1 + CPIX2010/100) 1/4x (1 + CPIX2011/100) x (1 + CPIX2012/100) + TFK + TP

2013-ra: NYK = TK x (1 + CPIX2010/100) 1/4x (1 + CPIX2011/100) x (1 + CPIX2012/100) x (1 + CPIX2013/100)+ TFK + TP

2014-re: NYK = TK2014 x (1 + CPIX2010/100)1/4x (1 + CPIX2011/100) x (1 + CPIX2012/100) x (1 + CPIX2013/100) x (1 + CPIX2014/100) + TFK + TP

2015-re: NYK = TK2015 x (1 + CPIX2010/100)1/4x (1 + CPIX2011/100) x (1 + CPIX2012/100) x (1 + CPIX2013/100) x (1 + CPIX2014/100) + (1 + CPIX2015/100) + TFK + TP

ahol:

NYK: szabadon elérhető nyereség felső korlátja,

TK2010: a szállító és a rendszerirányító hazai célú földgázszállítási és rendszerirányítási, az elosztó elosztási, a tároló tárolási engedélyköteles tevékenysége(i) részére az induló árak megállapításánál kalkulált tőkeköltségelem [a 2. melléklet 2. pont a) alpontja szerinti TKi],

TK: az adott hatósági áras engedélyes adott tevékenységére kalkulált, a nyereségkorlát számításakor figyelembe vett súlyozott tőkeköltségelem (az állami párnagáz tároló általi megszerzése során befizetett bányajáradéknak a tárolásra jutó tőkefedezeti költsége nélkül), számítási módja

- az elosztás esetében: a nyereségkorlát számításakor figyelembe vett súlyozott tőkeköltség elem az értékesítési kategóriákra osztott tőkeköltségek összege. Az értékesítési kategóriákra osztott tőkeköltség megállapítása az engedélyesek (a 20 m3/h feletti értékesítési kategóriákra vonatkozó kapacitás-lekötési és gázmérő névleges teljesítmény adatokkal, egyetemes szolgáltatásra jogosult és nem jogosult bontásban) adatszolgáltatása alapján történik.

- szállítás és tárolás esetében: TK = TIEi x (f x THESZ + g x THV)

TK2014 és TK2015:

-    az elosztás és tárolás esetében megegyezik a TK meghatározásánál írtakkal

-    szállítás esetében: TK = TIEi x [i x THSZ_B + (1-i) x THSZ] ahol:

TIEi: a 2009. évi eszköz- és költségfelülvizsgálatba bevont adott hatósági áras engedélyes azon 2008. év végi, valamint a 2009. évben dokumentáltan aktiválásra kerülő tárgyi eszközeinek és immateriális javainak 2010. áprilisi árszintre átszámított (átértékelt) nettó értéke, az 1. mellékletben ismertetett díjképzési módszertan szerint megállapított díjakban elismert eszközök nettó értéke nélkül, amelyeket az eszköz- és költség-felülvizsgálat alapján a Hivatal indokoltnak minősített [meghatározásánál a hatósági áras engedélyes általános működését lehetővé tévő eszközök (például irodaház) értékének arányos részét is figyelembe vette]; a 2009. évi eszköz- és költség-felülvizsgálatba be nem vont hatósági áras engedélyes esetében a 2. melléklet szerinti eszköz-és költség-felülvizsgálat során alkalmazott elvekkel megállapított érték,

THSZ_B: a földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó árak képzéséről szóló 29/2009. (VI. 25.) KHEM rendelet 6. § (4) bekezdése szerint figyelembe vett reál hozamtényező, százalékban kifejezve,

i: arányszám, amely a 3/A. § (4) bekezdése alapján a Hivatal részére megküldött, a nyereségkorlát számítással érintett évre vonatkozó összesített mennyiségi adatok és az azonos naptári évben az alaprendszeren szállított összes mennyiség alapján kerül kiszámításra,

f: az egyetemes szolgálásra jogosult felhasználók ellátása érdekében lekötött éves kapacitások aránya az adott gázév tényleges összes lekötéséhez viszonyítva

g: a nem az egyetemes szolgálásra jogosult felhasználók ellátása érdekében lekötött éves kapacitások aránya az adott gázév tényleges összes lekötéséhez viszonyítva

CPIX2010: a KSH által közzétett 2010. évi éves átlagos fogyasztói árindexből a háztartási energia sor elhagyásával számított árindex, százalékban kifejezve

CPIX2011: Abban az esetben, ha a KSH által közzétett 2011. évi éves átlagos fogyasztói árindexből a háztartási energia sor elhagyásával számított árindex mértéke meghaladja az 5%-ot, úgy CPIX2011 megegyezik az 5%-ot meghaladó értékkel, százalékban kifejezve. Egyébként a (1 + CPIX2011/100) kifejezés értéke 1.

CPIX2012: Abban az esetben, ha a KSH által közzétett 2012. évi éves átlagos fogyasztói árindexből a háztartási energia sor elhagyásával számított árindex mértéke meghaladja az 5%-ot, úgy CPIX2012 megegyezik az 5%-ot meghaladó értékkel, százalékban kifejezve. Egyébként a (1 + CPIX2012/100) kifejezés értéke 1.

CPIX2013: Abban az esetben, ha a KSH által közzétett 2013. évi éves átlagos fogyasztói árindexből a háztartási energia sor elhagyásával számított árindex mértéke meghaladja az 5%-ot, úgy CPIX2013 megegyezik az 5%-ot meghaladó értékkel, százalékban kifejezve. Egyébként a (1 + CPIX2013/100) kifejezés értéke 1.

CPIX2014: Abban az esetben, ha a KSH által közzétett 2014. évi éves átlagos fogyasztói árindexből a háztartási energia sor elhagyásával számított árindex mértéke meghaladja az 5%-ot, úgy CPIX2014 megegyezik az 5%-ot meghaladó értékkel, százalékban kifejezve. Egyébként (1+ CPIX2014/100) kifejezés értéke 1.

CPIX2015: Abban az esetben, ha a KSH által közzétett 2015. évi éves átlagos fogyasztói árindexből a háztartási energia sor elhagyásával számított árindex mértéke meghaladja az 5%-ot, úgy CPIX2015 megegyezik az 5%-ot meghaladó értékkel, százalékban kifejezve. Egyébként (1+ CPIX2015/100) kifejezés értéke 1.

TFK: a párnagáz elismert tőkefedezeti költsége,

k3: inflációkorrekciós tényező a 0,013 Ł k Ł 0,017 sávban.

TP: A 2. melléklet 2. pont a) alpontja szerinti TIEi-ben, a 2009. évi eszköz- és költségfelülvizsgálatban nem szerepeltetett, az 1.1.6. pont szerint figyelembe vett új beruházások tőkeköltsége, figyelemmel a TK megállapítása során alkalmazott arányokra.

b)    A földgázszállítási, földgáztárolási és földgázelosztási működési engedélyesek engedélyköteles tevékenysége(i) által szabadon elérhető 2009. évi nyereség felső korlátjának (NYK) kiszámítására 2010-ben az alábbi képlet alkalmazandó az adott társaságra:

2009-re NYK = 1,2 x TK x 1,0982 + TFK

ahol:

NYK: a 2009. évi szabadon elérhető nyereség felső korlátja,

TK: a földgázszállítási és földgázelosztási működési engedélyes földgázszállítási és elosztási engedélyköteles tevékenysége(i) részére a 2006. január 1-jei induló árak megállapításánál kalkulált tőkeköltségelem,

TFK: a párnagáz elismert tőkefedezeti költsége.

c)    Ha az engedélyköteles tevékenység(ek)re vonatkozó (a rendszerirányító és a földgázszállító esetében az összevont) – a tárgyévi auditált Éves Beszámolóban vagy az engedélyesnél az előzetes mérlegben szereplő, az ÜKSZ és a RHD rendelet alapján kivetett, illetve beszedett pótdíjak és aukciós díjak nélkül számított – üzemi (üzleti) tevékenységi eredmény (ÜNY) túllépi a nyereségkorlátot (NYK), azaz ÜNY>NYK, az adott földgázszállítási, földgázelosztási vagy tárolói tevékenységet végző társaság köteles a Hivatallal egyeztetett módon – az elosztók esetében a 2010. és 2011. évek vonatkozásában a GET 2011. június 30-án hatályos 105. § (4) bekezdése és a GET 136. §-a szerinti kiegyenlítő fizetésekre az RHD rendelet 47. § (3) bekezdése alapján kiadott határozatokban foglaltak figyelembevételével – többletnyereségét megosztani a rendszerhasználókkal. A többletnyereség megosztása úgy történik, hogy azt a Hivatal a rendszerhasználati díjak megállapítása során a díjszámításkor díjcsökkentő tételként veszi figyelembe. A Hivatal a többletnyereséget több gázévre megosztva is elvonhatja.

A földgázelosztó esetében ÜNY-növelő tételként figyelembe kell venni az elosztási tevékenység rendkívüli bevételeit is.

Abban az esetben, ha a földgázelosztó és a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény szerinti közüzemi szolgáltatói engedéllyel rendelkezett engedélyes 2007. évi jogi szétválása kapcsán a földgázelosztónál – az elosztói engedélyes részére történő eszközátadás során az átadott eszközökhöz kapcsolódó csatlakozási díjak, beruházási és hálózatfejlesztési hozzájárulások, továbbá a térítésmentesen átvett eszközök miatti passzív időbeli elhatárolások felszabadítása következtében – rendkívüli bevétel került kimutatásra, akkor a nyereség-visszajuttatás számítása szempontjából a földgázelosztó 2007. évi ÜNY-e az eszközátadás miatti passzív elhatárolás felszabadításából eredő rendkívüli bevétellel csökkentésre került. Ebben az esetben a földgázelosztónál az ÜNY értékét minden évben növelni kell az átvett eszközök értékcsökkenésének azon részével, amely a tárgyévben elszámolható lett volna az – átadónál feloldott – eszközökhöz kapcsolódó passzív időbeli elhatárolás összegével szemben, ha az eszközátruházásra nem került volna sor. Az Éves Beszámoló Kiegészítő Mellékletében be kell mutatni a fenti számítás hatását.

d)    A díjszámításnál figyelembe veendő a c) pont szerinti többletnyereség: NYV = (ÜNY-NYK)/2.

    1.1.6.    Új szállítóvezetéki és tárolói beruházások figyelembevétele a rendszeres ármegállapítás során

A rendszeres ármegállapítás során utólag elismerhető azon – az induló ár költségbázisában nem szereplő – új szállítóvezetéki és tárolói beruházás, amely a GET 82. § (2) bekezdése, valamint 83. § (1) bekezdése szerinti fejlesztési irányelvvel összhangban van vagy erre a Hivatal engedélyt adott. Az új beruházások kapcsán figyelembe kell venni az esetleges naturália változásokat is. A rendszeres ármegállapítás során elismert beruházások tőkeköltségét figyelembe kell venni a nyereségkorlát számításánál is.

    1.1.7.    Az átlagárak és a díjak

    1.1.7.1.    A Hivatal az alap-és kapacitásdíjakat, valamint az elosztási átszállítási díjat az indexált árbevétel-tömeg és a legutolsó rendelkezésre álló adatok (naturália, mennyiség) alapján határozza meg, amely díjmeghatározás során a felhasználók érdekeinek figyelembevételével, mérlegeléssel dönt a figyelembe vehető kapacitás-lekötések mértékéről.

    1.1.7.2.    A forgalmi díjak számítása esetén – a gázfelhasználási költséget tartalmazó díjelemek kivételével – az induló árak megállapításánál figyelembe vett (az elosztási forgalmi díj esetében napfok módszerrel korrigált) mennyiségi adatokat és súlyarányokat kell figyelembe venni. Amennyiben a napfok módszerrel korrigált mennyiség legalább 1,5%-kal változik, akkor az elosztási forgalmi díjak számítása esetén a rendszeres ármegállapítást megelőző naptári évre vonatkozó (napfok módszerrel korrigált) mennyiségi adatokat és súlyarányokat kell alapul venni. Szállítási forgalmi díj számítása esetén figyelemmel kell lenni a még felfutó (várható kihasználtságot még el nem érő) rendszerek sajátosságaira.

    1.1.7.3.    A kapacitásdíjak számításánál a mérlegelés alapján megállapított aktualizált (modellezett) kapacitás-lekötések és a lekötött megszakítható kapacitások azon része kerül figyelembevételre, amely alapján kapacitásdíjat kell fizetni. Ha a díjszámításnál figyelembe vett, az aktualizált (modellezett) kapacitás-lekötéseken felüli, az árbevétel-igényben figyelembe vett eszközre vonatkozó szabad kapacitás értékesítésre kerül, az ezen értékesítésből befolyó, a díjszámításkor rendelkezésre álló tény adatok alapján ismert árbevétellel a díjszámítás alapjául szolgáló indokolt árbevétel-igényt csökkenteni kell.

    1.1.7.4.    A Hivatal a gázévben beszedett pótdíjakat és aukciós bevételeket a következő rendszeres ármegállapítás során csökkentő tételként veszi figyelembe a rendelkezésére álló tényadatok alapján, figyelemmel az előző rendszeres ármegállapítás során el nem számolt tételekre.

    1.1.7.5.    Az elosztói engedélyes által havonta beszedett pótdíjak, valamint a –12 °C-nál hidegebb időben a többletértékesítés miatt felmerült többletköltség egyenlege éves szinten kiszámításra kerül. A negatív egyenleg közvetlenül a következő díjmegállapításnál, a pozitív egyenleg – a Hivatal döntése alapján – közvetlenül a következő díjmegállapításnál vagy közvetetten a kapacitásgazdálkodás elvét elősegítő beruházások megvalósításánál kerül figyelembevételre.

    1.1.7.6.    

1.1.7.7.    Az elosztási átszállítási díj megállapításakor az átszállításhoz kapcsolódó indokolt költségelemeknek az elosztási díj számításakor figyelembe vett közvetlen és közvetett indokolt költségek összegéhez, illetve az összesen elosztott mennyiséghez viszonyított aránya kerül figyelembevételre, tekintettel az 1.1.7.1. pontra. Egyebekben a díjszámítás menete a fentiekkel megegyező.

    1.2.    Rendkívüli ármegállapítás: a Hivatal rendkívüli ármegállapítás során is dönthet a rendszerhasználati díjakról.

    2.    Jelölések

A: a belföldi felhasználású földgáz alaprendszeren történő továbbításának az árakban elismerésre kerülő költsége (indokolt árbevétel-igénye) a tárgyidőszakban,

„Ae: a belföldi felhasználású földgáz alaprendszeren történő továbbításának az árakban elismert (figyelembe vett) költsége (indokolt árbevétel-igénye) a bázisidőszakban

Af: a belföldi felhasználású földgáz alaprendszeren történő továbbításának a bázisidőszaki árak megállapítása után felmerült indokolt költsége,

B: a belföldi felhasználású földgáz tárolása érdekében felmerülő költségelemek (indokolt árbevétel-igény) árakban elismerésre kerülő értéke a tárgyidőszakban,

Be: a belföldi felhasználású földgáz tárolása érdekében felmerülő költségelemek (indokolt árbevétel-igény) árakban elismert (figyelembe vett) értéke a bázisidőszakban,

C: a belföldi felhasználású földgáz elosztása érdekében felmerülő költségelemek (indokolt árbevétel-igény) árakban elismerésre kerülő értéke a tárgyidőszakban,

Ce: a belföldi felhasználású földgáz elosztása érdekében felmerülő költségelemek (indokolt árbevétel-igény) árakban elismert (figyelembe vett) értéke a bázisidőszakban,

h: a korábbi inflációs célkitűzés becslési hibáját korrigáló hibakorrekciós tényező,

Y: az MNB által közzétett aktuális (legutolsó) éves átlagos fogyasztói árindex-előrejelzések (az árelőkészítés lezárása előtti utolsó „Jelentés az infláció alakulásáról”) alapján képzett (előretekintő) átlagos fogyasztói árváltozás a tárgyidőszaki rendszeres ármegállapítási időszak közepére számítva, százalékban kifejezve,

Ye: a tárgyidőszaki rendszeres ármegállapítási javaslatot megelőző júliusi rendszeres ármegállapításnál –, illetve az első rendszeres ármegállapításnál az induló rendszerhasználati díjakra tett javaslatban – figyelembe vett fogyasztói árváltozás, százalékban kifejezve,

YRe: a háztartási energia sor elhagyásával számított éves átlagos KSH tény –, illetve ennek hiányában az MNB által közétett aktuális (legutolsó) éves átlagos fogyasztói árindex-előrejelzés alapján képzett (előretekintő) átlagos – fogyasztói árváltozásból az Ye által lefedett időszakra képzett fogyasztói árváltozás százalékban kifejezve (A KSH „A fogyasztói árak alakulása” című kiadványa, illetve az MNB-nek az árelőkészítés lezárása előtti utolsó „Jelentés az infláció alakulásáról” című kiadványa alapján.) A mutató tény elemének számítása során az 1.1.2. pontot is figyelembe kell venni.

z: a tárgyidőszaki rendszeres ármegállapításnál számított inflációkövetési tényező (hibakorrekciós tényező nélkül)

zh: a tárgyidőszaki rendszeres ármegállapításnál számított hibakorrekciós tényezővel korrigált inflációkövetési tényező

zhf: a tárgyidőszaki rendszeres ármegállapításnál figyelembe veendő, hibakorrekciós tényezővel korrigált felülvizsgált inflációkövetési tényező.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!