nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
122/2009. (VI. 12.) Korm. rendelet
az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről
2014-01-01
2015-02-28
9

122/2009. (VI. 12.) Korm. rendelet

az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről

A Kormány az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1) bekezdés m) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1)1 E rendelet hatálya az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésben (a továbbiakban: szakképzés) részt vevő, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 3. § s) pontja szerinti magyar állampolgárokra (a továbbiakban: magyar állampolgár), a nem magyar állampolgárokra, illetve a hontalanként elismert személyekre (a továbbiakban együtt: jelölt), az őket a szakképzésük ideje alatt foglalkoztatókra (a továbbiakban: munkáltató), valamint a szakmai képzés biztosításához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező felsőoktatási intézményekre (a továbbiakban: felsőoktatási intézmény) terjed ki.

(2) A szakképzési rendszerben jelöltként az a személy vehet részt, aki

a)2 hazai felsőoktatási intézmény által kiadott vagy honosított, vagy a külön jogszabály szerint elismert, a szakképesítés megszerzéséhez megfelelő végzettséget igazoló oklevéllel rendelkezik, és

b) az oklevele szerinti alapnyilvántartásba történt felvételét igazolja.

(3)–(4)3

2. § (1)4 A szakképzés a külön jogszabály alapján a szakképzés egész időtartamára és valamennyi elemének teljesítésére megfelelő szakképző hellyé minősített egészségügyi szolgáltatónál vagy felsőfokú szakirányú egészségügyi szakképzést végző intézménynél (a továbbiakban: teljesen akkreditált egészségügyi szolgáltató), illetve a szakképzés egyes elemeinek teljesítésére megfelelő szakképző hellyé minősített egészségügyi szolgáltatónál (a továbbiakban: részben akkreditált egészségügyi szolgáltató) – az (1a) bekezdésben foglaltak kivételével – foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban eltöltött, az egészségügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által meghatározott időtartamú törzsképzési és szakgyakorlati időből áll.

(1a)5 Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a szakképzésbe az adott képzésre akkreditációval nem rendelkező egészségügyi szolgáltató által foglalkoztatott jelölt is bekapcsolódhat, ha az egészségügyi szolgáltató megállapodást köt a képzés teljes időtartamára a képzés lebonyolítására egy akkreditált egészségügyi szolgáltatóval és biztosítja, hogy a jelölt a képzését az akkreditált egészségügyi szolgáltatónál tölthesse.

(2) A szakképesítés megszerzése támogatott szakképzés, illetve költségtérítéses szakképzés keretében történik.

(3) A szakképzési rendszerben a támogatott szakképzésben részt vevő jelölt (a továbbiakban: támogatott jelölt) központi gyakornokként vagy rezidensként vesz részt.

(4) A központi gyakornoki rendszerben az e rendelet szerint meghatározott keretszám erejéig felsőoktatási intézmény által közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott, szakképesítéssel még nem rendelkező

a) háziorvostan szakképzésben részt vevő jelöltek vehetnek részt, vagy

b)6 a felsőoktatási intézmények oktatói utánpótlásának biztosítására a miniszter által meghatározott szakképzést folytatók vesznek részt [az a)–b) pont szerinti jelölt a továbbiakban együtt: központi gyakornok].

(5)7 A rezidensi rendszerben azok az egészségügyi szolgáltató által foglalkoztatott, támogatott szakképzésben részt vevő jelöltek (a továbbiakban: rezidens) vesznek részt, akik nem tartoznak a központi gyakornoki rendszer hatálya alá, ide értve a 12. § (2) bekezdése alapján támogatást elnyert jelölteket is az e rendelet szerint meghatározott keretszám erejéig.

(6)8 A költségtérítéses szakképzés kiterjed minden olyan szakterületre, amelyre központi gyakornoki vagy rezidensi képzés szervezhető, ide értve a fogorvos, a gyógyszerész, valamint a második vagy további alapszakképzéseket és a ráépített szakképzéseket is, a miniszter által az e rendelet szerint meghatározott keretszám erejéig.

(7)9 A támogatott szakképzésben a jelölt – a 14. § (2)–(3) bekezdésében foglalt kivétellel – legfeljebb az általa elsőként választott szakképesítésre külön jogszabályban meghatározott szakképzési ideig vehet részt.

3. § (1)10 A támogatott szakképzés során a szakképesítés megszerzéséhez nyújtott állami támogatás biztosítására

a) rezidens képzésben résztvevőkre tekintettel az egészségügyi szolgáltató által a 11. §-ban foglaltak szerint történő támogatás igénylés alapján,

b) központi gyakornoki képzés esetében – a 6. §-ban foglaltak szerint – központilag odaítélt támogatási keret alapján

kerül sor.

(2)11 A 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, a képzést irányító és végző személyek díjazása címén, valamint az 5. § (2) és (3) bekezdése szerint nyújtott támogatások a számított szociális hozzájárulási adóval és munkáltatói járulékkal együtt kerülnek kifizetésre.

(3)12 Az (1) bekezdés szerinti támogatások folyósításának feltétele, hogy a jelölt szakképzésének teljesítéséről a munkáltató és a felsőoktatási intézmény havonta elektronikus úton tájékoztassa a 22. § szerinti szervet.

4. §13 (1) A szakorvos, szakfogorvos, szakgyógyszerész képzésben résztvevő rezidens és a központi gyakornok szakképzésének képzési költségéhez az állam a szakképzés normatív költségével járul hozzá, amely

a) a törzsképzés ideje alatt a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) H fizetési osztály 1 fizetési fokozata 15%-ának megfelelő összegű képzési normatívát és a Kjt. H fizetési osztály 1. fizetési fokozata 35%-ának megfelelő összegű, a képzést irányító és végző személyek (tutor, mentor) díjazását együttesen foglalja magába,

b) a szakgyakorlat ideje alatt a Kjt. H fizetési osztály 1 fizetési fokozata 15%-ának megfelelő összegben foglalja magában a képzési normatívát.

(2)14 A szakpszichológus képzésben résztvevő rezidens és központi gyakornok szakképzésének képzési költségéhez nyújtott állami támogatás a képzés első két évében az (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatás, a képzés fennmaradó időtartamára a képzési normatíva összege.

5. § (1)15 Az (1a) bekezdésben foglalt kivétellel a támogatott szakképzésben részt vevő rezidensek után a szakképzés normatív költségének megtérítésére irányuló támogatás igényelhető, amelynek biztosítására azon felsőoktatási intézmény részére kerül sor, amellyel a rezidens a támogatott képzésben történő részvételről a 16. § (1) bekezdése alapján megállapodást köt.

(1a)16 A 12. § (2) bekezdés d) pontja szerinti esetben a felsőoktatási intézmény részére biztosítható támogatás a képzési normatíva összege.

(2)17 Az az egészségügyi szolgáltató, amely az (1) bekezdés szerinti rezidens után járó támogatást megkapta, a rezidens munkavégzési helyének szakképzés céljára történő – 8. § szerinti – ideiglenes megváltoztatása esetén, annak igazolása alapján rezidensenként Kjt. H fizetési osztály 1. fizetési fokozatának megfelelő összegű támogatásra jogosult, mely a munkavégzés helyének szakképzés céljára történő ideiglenes megváltoztatásának időszakára, de

a) teljesen akkreditált egészségügyi szolgáltató esetében legfeljebb hat hónap időtartamra, ezen belül a törzsképzési időszakban legfeljebb három hónap időtartamra,

b) részben akkreditált egészségügyi szolgáltató esetében legfeljebb tizenkét hónap időtartamra, ezen belül a törzsképzési időszakban legfeljebb hat hónap időtartamra

adható.

(3)18 A 10. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint meghatározott hiányszakmában szakképzést teljesítő rezidens foglalkoztatása esetén a Kjt. H fizetési osztály 1. fizetési fokozata 50%-ának megfelelő összegű, a szakképzés teljes időtartamára szóló támogatás igényelhető, melyet a munkáltató a rezidens számára az őt törvény alapján megillető munkabérén felül havonta köteles megfizetni.

(4)19

6. § (1)20 A központi gyakornokok képzésének támogatására a felsőoktatási intézmények részére a szakképzés teljes időtartamára a következő támogatások kifizetésére kerül sor:

a) a szakképzés normatív költsége,

b) a Kjt. besorolása alapján a központi gyakornok részére kötelezően járó illetmény és az illetménnyel összefüggő szociális hozzájárulási adó és a járulékok, valamint a külön jogszabály alapján kötelezően járó egyéb juttatások,

c) a (2) bekezdésben meghatározott esetben az ott meghatározott támogatás.

(2)21 A 10. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint meghatározott hiányszakmában szakképzést teljesítő központi gyakornok után a Kjt. H fizetési osztály 1. fizetési fokozata 50%-ának megfelelő összegű, a szakképzés teljes időtartamára szóló támogatás biztosítására kerül sor, amelyet a munkáltató felsőoktatási intézmény a központi gyakornok számára az őt jogszabály alapján megillető munkabérén felül havonta köteles megfizetni.

6/A. §22 (1) Az első szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben történő részvétel során a támogatott jelölt a szakképzéssel kapcsolatos kiadásainak, dologi költségeinek megtérítése céljából, az adott évre vonatkozóan a költségvetési törvényben meghatározott mértékű támogatásra jogosult, amelyet legfeljebb a támogatott jelölt szakképesítésére külön jogszabályban meghatározott szakképzés időtartamára vehet igénybe.

(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatás igénybevételének feltétele minden alkalommal a szakképzés követelményeinek megfelelő 12 hónap időtartamú képzési idő letöltése.

(3) A támogatás a központi költésvetésből a felsőoktatási intézmény által utólag kerül folyósításra a jelölt számára a 16. § (1) bekezdésében meghatározott megállapodás alapján.

7. §23 Az e rendeletben foglalt támogatások közül a miniszter

a)24 a szakképzés normatív költsége megtérítésére irányuló támogatást annak a felsőoktatási intézménynek biztosítja, amelynél a támogatott jelölt a képzését folytatja,

b) az egyéb jogcímen odaítélt támogatást annak a munkáltatónak folyósítja, amellyel a támogatott jelölt a 15. § (1) bekezdése alapján munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.

7/A. §25 Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzéssel összefüggő egyes feladatok ellátására a miniszter a felsőoktatási intézmények részére évente a miniszter által megállapított támogatást nyújt.

8. § (1) A szakképzés képzési idejének egy részét a jelölt munkáltatójától eltérő helyen – a munkavégzés helyének szakképzés céljára történő ideiglenes megváltoztatása keretében – csak abban az esetben töltheti, ha a munkáltatója az adott szakgyakorlati elem teljesítésére nincs szakképző hellyé minősítve.

(2) A munkáltató a jelölt a munkavégzési helyének szakképzés céljára történő ideiglenes megváltoztatását a képzés által megkívánt időtartamra biztosítja azzal, hogy az 5. § (2) bekezdésében foglalt támogatás legfeljebb csak az ott meghatározott időtartamra igényelhető.

(3)26 Ha a jelölt a szakképzését az (1) bekezdés alapján a munkáltatójától eltérő helyen tölti, a jelöltet fogadó munkáltató a képzésben történő részvétel biztosításáért további díjazást a jelölttől, valamint a munkáltatójától nem kérhet.

9. §27

10. §28 (1)29 A miniszter a humánerőforrás-monitoringrendszer adatai alapján az egészségügyi humán erőforrás területi és szakma szerinti megoszlására figyelemmel, valamint a megelőző évben benyújtott jelentkezések száma és szakma szerinti megoszlása alapján meghatározza és minden év december 15-éig a 22. § szerinti szerv honlapján közzéteszi a következő évre vonatkozóan

a) egyetemi régiókra lebontva

aa) a rezidensi keretszámokat,

ab) a 13. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a központi gyakornoki képzés keretszámait a 2. § (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti bontásban és

ac) a költségtérítéses képzés keretszámait, valamint

b) megyénkénti bontásban a hiányszakmák körét.

(2)30

(3)31 A rezidensi keretszámok esetében külön kerülnek meghatározásra

a) az általános orvos,

b) a fogorvos,

c) a gyógyszerész és

d) a pszichológia

szakon végzettek számára kiírható állások keretszámai.

11. §32 (1) Az egészségügyi szolgáltatók az általuk a szakma gyakorlására alkalmasnak ítélt jelölttel az adott évben megkezdődő, a szakképzési időszak alatti alkalmazásukra irányuló előszerződés vagy már fennálló foglalkoztatásra irányuló jogviszony alapján, az adott évre meghirdetett rezidensi keretszámok erejéig az év során folyamatosan igényelhetik az 5. § (1) bekezdése szerinti támogatást.

(2) A támogatás-igénylési nyilatkozat tartalmazza

a) annak a szakképzésnek a megjelölését és számát, amelyre a támogatást igénylő egészségügyi szolgáltató a nyilatkozatot benyújtja,

b)33 a támogatást igénylő egészségügyi szolgáltató szakképző hellyé minősítését igazoló okiratot, vagy a 2. § (1a) bekezdése szerinti esetben a támogatást igénylő egészségügyi szolgáltatóval a képzés lebonyolítására megállapodást kötött, akkreditált egészségügyi szolgáltatónak a szakképző hellyé minősítését igazoló okiratot,

c) az adott szakképzés vonatkozásában érvényes működési engedélyt,

d) a támogatás-igényléssel összefüggésben az igénylő részéről a kapcsolattartó személy nevét és elérhetőségét,

e)34 nyilatkozatot arra nézve, hogy az igényelt szakképzési hely tekintetében legalább az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Eütev.) 11/A. § (9) bekezdése szerinti illetmény vagy bér pénzügyi fedezete a támogatást igénylő egészségügyi szolgáltató rendelkezésére áll, és kötelezettségvállalást arra nézve, hogy azt a jelölt részére a szakképzés teljes időtartamára megfizeti,

f) a jelölttel

fa) megkötött foglalkoztatásra irányuló előszerződést vagy

fb) a fennálló foglalkoztatási jogviszonyt létrehozó okiratot,

amely magában foglalja azon nyilatkozatot, hogy az egészségügyi szolgáltató a jelölt adott szakmára való alkalmasságáról előzetesen meggyőződött,

g) az fa) alpont esetében kötelezettségvállalást arra nézve, hogy a támogatás odaítélése esetén az egészségügyi szolgáltató a jelölttel a 17. § (2) bekezdése szerinti tartalommal szerződést köt,

h) a (6) bekezdésben meghatározott szempontokat igazoló dokumentumokat.

(3)35 A támogatási-igénylési nyilatkozatokat a 22. § szerinti szerv részére kell benyújtani postai úton vagy elektronikus úton.

(4)36 Az e rendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén, a 10. § (1) bekezdés a) pontjában szereplő keretszámok erejéig a támogatás-igénylést a 22. § szerinti szerv vezetője jóváhagyja és erről

a) az igénylő egészségügyi szolgáltatót,

b) azon felsőoktatási intézményt, amellyel a jelölt a támogatott képzésben történő részvételről a 16. § (1) bekezdése alapján megállapodást köt (a továbbiakban: illetékes felsőoktatási intézmény) és

c) a jelöltet

postai úton és – ha az elektronikus úton történő értesítéshez hozzájárult – elektronikus úton értesíti.

(5)–(6)37

(7) A 22. § szerinti szerv folyamatosan, egyetemi régiónként hozzáférhetővé teszi honlapján az adott évben még betölthető rezidensi keretszámokat.

12. §38 (1)39 Az adott évben meghirdetett és be nem töltött keretszámok miniszteri döntés alapján átcsoportosíthatók. Az átcsoportosításra irányuló kérelmet a jelöltnek és az őt foglalkoztatni kívánó, vagy már foglalkoztató egészségügyi szolgáltatónak együttesen kell december 31-éig benyújtania a 22. § szerinti szervhez.

(2)40 Az átcsoportosítás történhet

a) a meghirdetett, 10. § (3) bekezdése szerinti rezidensi keretszámok között,

b) az egyes régiók között,

c)41

d) a ráépített és a második vagy további alap szakképesítés megszerzésének támogatására, vagy

e) a szakképesítését költségtérítéses formában megkezdő jelölt támogatott szakképzésbe történő átvételével.

(3)42 Az átcsoportosítási kérelmek elbírálása a 10. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szempontok alapján történik, azzal, hogy a döntés meghozatalánál előnyben kell részesíteni azokat az igényeket,

a) amelyek benyújtására a szakképesítéssel még nem rendelkező személyekre vonatkozóan került sor,

b) ahol az egészségügyi szolgáltatató igazoltan egy évnél tovább nem tudta az adott állást vagy munkakört betölteni,

c) ahol az egészségügyi szolgáltatónál a támogatott jelölt alkalmazásával válik lehetővé egyes állami kötelezettségvállalásból adódó feladatok teljesítése,

d) ahol az egészségügyi szolgáltató az adott jelölt alkalmazásával közelíti meg vagy éri el az adott szakma vonatkozásában az orvos-beteg arány országos átlagát.

(4)43

(5)44 Az adott évre vonatkozóan meghirdetett keretszámok a december 31-éig benyújtott kérelmek tekintetében használhatók fel.

13. § (1)45 A miniszter által megállapított, meghirdethető központi gyakornoki állások száma nem haladhatja meg az adott évre vonatkozóan meghatározott rezidensi keretszám 25%-át. Amennyiben a szakfogorvos, szakgyógyszerész és klinikai szakpszichológus képzés vonatkozásában az adott évben támogatott rezidensi keretszám meghatározására nem kerül sor, a felsőoktatási intézmények kezdeményezésére, az oktatói utánpótlás biztosítására a miniszter dönthet ezen szakokon központi gyakornoki hely odaítéléséről. A miniszter ezen döntését a felsőoktatási intézményben az egy oktatóra jutó hallgató-, valamint szakorvosjelölt-aránynak és a felsőoktatási intézmény alkalmazásában álló oktatók korfájának a figyelembe vételével hozza meg.

(2)–(3)46

(4)47 A központi gyakornoki állások betöltésére külön jogszabályban meghatározott rendszerbevételi eljárás keretében kerül sor.

(5)48 A felsőoktatási intézmény – a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően meghirdetett kritériumok alapján – szeptember 15-éig dönt a központi gyakornoki állásra jelentkező jelöltek alkalmasságáról, és elkészíti az egyes állások vonatkozásában a jelöltek rangsorát.

(6)49 A központi gyakornoki állást meghirdető felsőoktatási intézmény minden év október 1-jéig az (5) bekezdésben meghatározott rangsor figyelembe vételével, a legmagasabb pontszámot elért öt jelölt közül dönt az általa alkalmazni kívánt jelölt személyéről.

(7) A központi gyakornoki állások esetében – a háziorvosi állásokra jelentkező jelöltek kivételével – a jelentkezők közül előnyben kell részesíteni azt, aki olyan előszerződéssel rendelkezik, amelyben valamely egészségügyi szolgáltató vállalja a szakképzési időszak utáni alkalmazását.

(8)50 A központi gyakornoki állásra jelentkező jelölteket a felsőoktatási intézmény a döntéséről postai úton és – ha a jelölt az elektronikus úton történő értesítéshez hozzájárult – elektronikus úton értesíti. A jelölt a felsőoktatási intézmény döntéséről a (6) bekezdés szerinti időpontot követően személyesen is felvilágosítást kérhet.

(9)51 A felsőoktatási intézmény által alkalmazni kívánt jelölt október 15-éig köteles írásban értesíteni a felsőoktatási intézményt, hogy az elnyert állást be kívánja-e tölteni. Amennyiben a jelölt az értesítési kötelezettségét határidőben nem teljesíti, vagy az állást nem kívánja betölteni, a rangsorban a következő jelöltnek kell azt felkínálni.

14. §52 (1)53 A szakképzés ideje alatt a jelöltnek – a 2. § (7) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével – lehetősége van a szakváltásra és egészségügyi szolgáltató-váltásra, amennyiben valamely egészségügyi szolgáltatóval a foglalkoztatásáról megállapodást köt.

(2) Amennyiben a jelölt által elsőként választott szakképesítés külön jogszabályban meghatározott szakképzési idejéből a szakváltáskor hosszabb idő lenne hátra, mint a szakváltást követően a választott szak szakképzési ideje, az így fennmaradó támogatás második alapszakképesítés, vagy ráépített szakképesítés megszerzésére felhasználható, amennyiben a jelölt az első szakképesítés megszerzését követő két éven belül megkezdi azt.

(2a)54 Ha a jelölt által elsőként meghatározott szakképesítés jogszabályban meghatározott szakképzési idejéből az első alkalommal történő szakváltáskor rövidebb idő lenne hátra, mint a szakváltást követően választott szak szakképzési ideje, a jelölt a szakváltást követően a választott szak miniszteri rendeletben meghatározott időtartamában jogosult az e rendelet szerinti támogatásokra, azzal, hogy a korábban e rendelet szerint igénybe vett támogatások időtartamával csökken az igénybe vehető támogatás időtartama.

(3) Az a jelölt, aki az elsőként megszerzendő szakképesítésének időtartama alatt egészségügyi indokból válik alkalmatlanná a szakképzés teljesítésére, szakváltás esetén az illetékes felsőoktatási intézmény javaslata és a miniszter döntése alapján, a 2. § (7) bekezdésében foglaltaktól eltérően a szakképzés teljes időtartamára történő támogatásra jogosult. A miniszter a döntését az egészségügyi alkalmatlanságról szóló független szakértői vélemény figyelembe vételével hozza meg.

(4) A szakváltás iránti kérelmet a (3) bekezdés szerinti esetben az illetékes felsőoktatási intézményhez, egyéb esetben a 22. § szerinti szervhez kell benyújtani.

(5)55

(6) Az 5. § (3) bekezdése, valamint a 6. § (2) bekezdése szerinti támogatás szakváltás, valamint egészségügyi szolgáltató váltás esetén csak abban az esetben kerülhet folyósításra, ha olyan megyében található egészségügyi szolgáltatónál folytatja a jelölt a szakképesítését, ahol az adott évben az általa választott szakma hiányszakmának minősül.

15. § (1)56 A szakképzés idejére a rezidens – az Eütev. 7. § (2) bekezdés a)–h) pontjai szerinti – munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít a munkáltatóval.

(2) A központi gyakornok a szakképzés idejére a felsőoktatási intézménnyel létesít közalkalmazotti jogviszonyt.

(3) A jelöltnek teljesítenie kell a törzsképzési idő előírt programját és a részvizsgákat, illetve a jogszabály által előírt szakgyakorlatokat.

(4)57 A szakképzés teljesítése

a) a doktori iskola létesítésének eljárási rendjéről és a doktori fokozat megszerzésének feltételeiről szóló kormányrendeletben szabályozott, illetve más, ösztöndíjjal támogatott tudományos munka,

b) szülés,

c) baleset, tartós betegség,

d) 10 éven aluli gyermek, illetve tartósan gondozásra szoruló hozzátartozó otthoni ápolása, gondozása, vagy

e) rendkívüli állapot és megelőző védelmi helyzet esetén a sorkatonai szolgálat és a polgári szolgálat teljesítése, valamint a hivatásos, szerződéses vagy önkéntes tartalékos állományban szolgálatot teljesítő katona beleegyezése nélkül történő vezénylésének

teljes időtartamára megszakítható, amely időszak alatt a támogatott jelölt után járó támogatás folyósítása szünetel.

(5) A szakképzés ideje a (4) bekezdésben foglaltakon túl csak méltányolható okból, a – rezidens esetében a 16. § (1) bekezdése szerinti, központi gyakornok esetében a munkáltató – felsőoktatási intézmény által meghatározott időtartamra szakítható meg. Rezidens esetében a méltányolható ok elfogadásáról a felsőoktatási intézmény a jelölt munkáltatójának egyetértésével dönt.

(5a)58 A támogatott jelölt a szakképzés szüneteltetését, valamint a szakképzés folytatásának szándékát írásban köteles jelezni a munkáltatója, valamint a 22. § szerinti szerv részére. A szakképzés folytatásának kezdő időpontja – a hivatásos, szerződéses vagy önkéntes tartalékos állományban szolgálatot teljesítő katona kivételével – a bejelentéstől számított 3 hónapnál korábbi időpontban nem határozható meg.

(6) Ha a támogatott jelölt a törzsképzés feltételeit méltányolható ok miatt csak részben teljesíti, a felsőoktatási intézmény egy részképzési elemnek a szakgyakorlat ideje alatt történő teljesítését engedélyezheti. A méltányolható ok elfogadásáról az (5) bekezdésben meghatározott felsőoktatási intézmény dönt.

16. § (1)59 A támogatott jelölt által meghatározott felsőoktatási intézmény a jelölttel a szakképzésben való részvételről megállapodást köt a támogatás odaítélésétől számított harminc napon belül, amely megállapodás szakképzési jogviszonyt keletkeztet a felsőoktatási intézmény és a jelölt között. A szakképzés kezdő időpontja – az (1a) bekezdésben foglalt kivétellel – a szakképzési jogviszony létrejöttének napja. A szakképzés felsőoktatási intézmény által szervezett programjának kezdő időpontja az adott év november 1-je.

(1a)60 A felsőoktatási intézmény rezidensek esetében a szakképzés kezdő időpontjaként a szakképzési megállapodás megkötését megelőző időpontot is meghatározhat, amely azonban nem lehet korábbi, mint a támogatás-igénylés jóváhagyásának dátuma. A szakképzési megállapodás megkötését megelőző időpont meghatározásának feltétele, hogy a meghatározott időpont, valamint a szakképzési megállapodás megkötése között a rezidens megszakítás nélkül a képzési programjának megfelelő gyakorlatot teljesített, amely gyakorlatot a felsőoktatási intézmény a rezidens képzésének teljesítésébe miniszteri rendelet alapján utólagosan beszámítja.

(2)61 A szakképzési jogviszony keretében a felsőoktatási intézmény felelős a szakképzés elméleti és gyakorlati programjának végrehajtásáért, továbbá kérelemre biztosítja a gyakorlati képzési program végrehajtásának az egészségügyi szolgáltató által nem biztosítható feltételeit, és felügyeli a képzőhelyek szakképzési tevékenységét. A felsőoktatási intézmény a szakképzés befejeztével igazolja a szakképzés jogszabálynak megfelelő teljesítését.

(3) A szakképzési jogviszony keretében a jelölt a szakképzésért felelős felsőoktatási intézménybe szakképzésre bejelentkezik, részt vesz az elméleti program végrehajtására biztosított képzésben és bemutatja a szakképzés jogszabálynak megfelelő teljesítését igazoló dokumentumait.

(4)62 Az egészségügyi szolgáltatóval létesített megállapodás alapján a szakképzés megkezdését megelőzően teljesített gyakorlati időből legfeljebb egy év – az egészségügyi szolgáltató akkreditációjának figyelembe vételével – a szakképzés teljesítésébe beszámítandó.

17. § (1)63 A támogatott szakképzési helyet elnyert munkáltató megállapodást köt az egészségügyért felelős államtitkárral, amelyben kötelezettséget vállal arra, hogy

a) a szakképzés teljes idejére a jelölttel munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít,

b) a szakképzés ideje alatt biztosítja a jelölt számára a munkáltatónál el nem sajátítható gyakorlati részképzés tekintetében a képzésnek – a felsőoktatási intézmény által kijelölt – e részképzésre szakképző hellyé minősített egészségügyi szolgáltatónál történő letöltésének a lehetőségét,

c) a jelöltnek a b) pont szerinti kijelölt képzőhelyen töltött szakgyakorlati idejére is megfizeti a munkabérét.

(2)64 A támogatott jelölttel a munkáltató a 15. § (1) bekezdése alapján szerződést köt, amelyben a munkáltató vállalja a törzsképzési és a szakgyakorlati idő alatt a szakképzés teljesítéséhez szükséges, a munkavégzés helyének szakképzés céljára történő ideiglenes megváltoztatása engedélyezését és – amennyiben ezt a miniszter biztosítja – az 5. § (3) bekezdése szerinti támogatás megfizetését. A munkáltató egyéb, saját költségvetéséből biztosított kedvezmény nyújtását is vállalhatja a szerződésben.

(3) A (2) bekezdés szerinti szerződésben foglalt kötelezettségvállalás alól a munkáltató mentesül, ha a szakképzés képzési költségéhez nyújtott állami támogatás megvonására a jelölt hibájából kerül sor.

(4)–(6)65

18. § (1) A munkáltató és a felsőoktatási intézmény a részére az adott jelölt után a 7. §-ban foglaltak alapján folyósított támogatás megtérítésére köteles, ha olyan magatartást tanúsít, amely a jelölt szakképzése lezárásaként a szakvizsgára bocsáthatóságát ellehetetleníti, azt késlelteti vagy más módon korlátozza.

(2)66 Ha a jelölt nem vállalja, hogy az általa választott szak vonatkozásában – a 14. §-ban foglaltakra figyelemmel – külön jogszabályban meghatározott képzési idő leteltét követő három éven belül szakvizsgát szerez, illetve ezt a vállalását nem teljesíti, a képzési időre folyósított támogatás visszatérítésére köteles.

(3)67 Ha a támogatással érintett szakképesítés megszerzését megelőzően a támogatott jelölt

a) a szakképzéshez kapcsolódó foglalkoztatásra irányuló jogviszonyát megszünteti, és az ezt követő 3 hónapon belül nem nyújt be egészségügyi szolgáltató váltásra irányuló kérelmet,

b) a felsőoktatási intézménnyel megkötött szakképzési megállapodását felmondja,

c) munkáltatója és az illetékes felsőoktatási intézmény egyike sem ad tájékoztatást az Eütv. 116/A. § (6) bekezdése alapján egybefüggően legalább hat hónap időtartam tekintetében a jelölt teljesítéséről és a támogatott jelölt a szakképzés szüneteltetését nem jelezte a 22. § szerinti szerv részére, vagy

d) külföldi munkavállaláshoz szükséges hatósági bizonyítvány kiállítását kérte és ezzel egyidejűleg nem tájékoztatta a szakképzés szüneteléséről a 22. § szerinti szervet, vagy nem tett arra vonatkozó írásos nyilatkozatot, hogy a szakképzését a külföldi munkavállalással egyidőben folytatja,

a szakképzésére tekintettel folyósított, az 5. § (1) és (3) bekezdése vagy a 6. § (1) bekezdés a) és c) pontja, valamint (2) bekezdése szerinti támogatások visszafizetésére köteles.

(4)68 Ha a 22. § szerinti szerv a (2) vagy a (3) bekezdésben meghatározott feltételek fennállását észleli – a visszafizetési kötelezettségről szóló tájékoztatás és a visszafizetendő támogatási összeg egyidejű megjelölése mellett – előzetesen felszólítja a támogatott jelöltet, hogy nyilatkozzon a támogatott szakképzés megszüntetésére irányuló szándékáról, egyidejűleg a felszólítás megtételéről tájékoztatja a munkáltatót, valamint az illetékes felsőoktatási intézményt. Ha a támogatott jelölt a támogatott szakképzés megszüntetéséről nyilatkozik vagy a 22. § szerinti szerv által meghatározott határidőben nem nyilatkozik, a 22. § szerinti szerv intézkedik a folyósított támogatások visszafizetése érdekében.

(5)69 Ha a támogatott jelölt a (4) bekezdés alapján arról nyilatkozik, hogy a (2) vagy a (3) bekezdése szerinti körülmények ellenére a szakorvos képzését tovább folytatja, azonban az Eütv. 116/A. § (5) bekezdése szerinti nyilvántartásban a nyilatkozat megtételétől számított hat hónap elteltével nem kerül sor a támogatott jelölt teljesítésével kapcsolatos adat rögzítésére, a 22. § szerinti szerv intézkedik a folyósított támogatások visszafizetése érdekében.

19. §70

20. § (1) A 2. § (2) bekezdése szerinti költségtérítéses szakképzésben részt vevő jelölt a felsőoktatási intézménnyel a képzésben való részvételről megállapodást köt, amely megállapodás szakképzési jogviszonyt keletkeztet a felsőoktatási intézmény és a jelölt között.

(2) A felsőoktatási intézmény minden év január 15-éig tájékoztatja a 22. § szerinti szervet arról, hogy az adott egyetemmel létrejött szakképzési jogviszony alapján a megelőző évben hányan kezdték meg költségtérítéses képzés keretében a szakképzésüket.

21. § (1) A szakképző helyről a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény hatálya alá tartozó jelölt szakképző hellyé nem minősített képzőhelyre is kirendelhető felügyelet mellett végzett ügyeleti tevékenység ellátására.

(2) Ha a jelölt a törzsképzési idő alatt a kötelezettségeit – a 15. § (6) bekezdésében meghatározottak kivételével – nem teljesíti, azok pótlásáig a szakgyakorlat további feltételeinek teljesítését nem kezdheti meg.

(3) A szakképzés megkezdése előtt folytatott orvosi tevékenység a szakgyakorlati időbe a felsőoktatási intézmény döntése alapján beszámítható.

(4)71 A jelölt – a költségtérítéses képzésben részt vevő nem magyar állampolgár, valamint hontalanként elismert személy kivételével – a szakorvos, szakfogorvos, szakgyógyszerész és klinikai szakpszichológus szakképesítés megszerzéséről szóló miniszteri rendelet szerinti képzési feltételek teljesítéséhez szükséges egészségügyi tevékenységet önkéntes segítői jogviszonyban nem végezhet.

22. §72 A szakképzés költségvetési forrásának a kezelését és az ezzel összefüggő adminisztrációs feladatokat az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal végzi.

22/A. §73 A 22. § szerinti szerv jogosult a szakképzés teljesítésének menetét ellenőrizni.

23. §74 (1) A felsőoktatási intézmény a szakvizsgával már rendelkező, és költségtérítéses képzés keretében második, illetve további vagy ráépített szakképzésben részt vevő jelölttől havonta legfeljebb a Kjt. szerinti közalkalmazotti J fizetési osztály 1. fizetési fokozat garantált illetménye 15%-ának megfelelő mértékű szakképzési díjat szedhet. A szakképzési díj a (2)–(4) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével havonta egy alkalommal, legfeljebb egy hónapra vonatkozó összegben, utólag kerülhet beszedésre.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szakképzési díj

a) a szakképzéssel kapcsolatos adminisztratív költségeket és

b) a felsőoktatási intézmény által a jelölt képzési programja végrehajtásával összefüggésben nyújtott szolgáltatások költségét

foglalja magába.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti adminisztratív költségek összege nem haladhatja meg havonta az (1) bekezdés szerinti összeg 10%-át.

(4) A (2) bekezdés b) pontja szerinti összeg az adott hónapban a szakképzés teljesítéséhez a felsőoktatási intézmény által ténylegesen nyújtott szolgáltatással arányosan határozható meg.

24. §75

25. § (1)76 E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit első alkalommal a 2010-ben kezdődő szakképzésekre kell alkalmazni. Az e rendeletben foglaltakat a szakképzésüket az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésben részt vevők számára szervezett központi gyakornoki rendszerről szóló 125/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) szerint megkezdő, de törzsképzésüket 2012. január 1-jét követően befejező személyek esetében is alkalmazni kell, kivéve, ha 2011. június 30-áig írásban nyilatkoznak a felsőoktatási intézmény részére arról, hogy szakképzésüket az R. e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerint kívánják befejezni.

(2)77 Az (1) bekezdés alapján a szakképzésüket e rendeletben foglaltak szerint befejezők a törzsképzésük fennmaradó ideje alatt központi gyakornokként, a szakgyakorlati idejük alatt

a) – a b) pontban foglalt kivétellel – rezidensként,

b) ha háziorvostan szakképzésben vesznek részt, központi gyakornokként

vesznek részt a szakképzésben.

(2a)78 A (2) bekezdés szerinti személyek a szakgyakorlati idejük megkezdésének évére meghatározott keretszámokon belül valamennyi, e rendelet szerinti támogatásra jogosultak az erre irányuló, e rendeletben meghatározott támogatás-igénylési nyilatkozat benyújtásával.

(3)79 A 4. § (1) bekezdésében foglaltakat a keretszám átcsoportosítás alapján, az államilag támogatott szakfogorvos és szakgyógyszerész szakképzésüket 2012. január 1-je és 2012. július 1-je között megkezdőkre is alkalmazni kell.

(4)80 Az 5. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően az egészségügyi szolgáltató részére a rezidens után a 6. § (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatás is folyósításra kerül, amennyiben a rezidens a miniszter által egyes, külön meghatározott szakmák tekintetében a szakorvos képzésben részt vevők kiemelt támogatása érdekében kiírt pályázaton nyertesként kihirdetésre került. A 6. § (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatásra az egészségügyi szolgáltató leghamarabb a pályázat elbírálását követő hónaptól jogosult, illetve amennyiben a rezidens a szakorvos képzést az elbírálást követő időpontban kezdi meg, a rezidens után a 6. § (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatásra való jogosultság a szakorvos képzés megkezdésének hónapjától áll fenn.

(5)81 Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 520/2013. (XII. 30.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 18. § (3) és (4) bekezdésében foglaltakat a támogatott szakképzésüket a Módr. hatályba lépését82 követően megkezdőkre kell alkalmazni.

(6)83

(7) Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 2003/109/EK irányelve (2003. november 25.) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról, 11. cikk (1) bekezdés b) pontja és 21. cikk;

b) az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikk.

25/A. §84

1. melléklet a 122/2009. (VI. 12.) Korm. rendelethez85

Az egyes egészségügyi felsőoktatási intézmények régiójába tartozó megyék

1. A Debreceni Egyetem Orvos és Egészségtudományi Centrum régiójába tartozó megyék:

1.1. Borsod-Abaúj-Zemplén megye

1.2. Hajdú-Bihar megye

1.3. Heves megye

1.4. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

2. A Pécsi Tudományegyetem régiójába tartozó megyék:

2.1. Baranya megye

2.2. Somogy megye

2.3. Tolna megye

2.4. Vas megye

2.5. Zala megye

3. A Semmelweis Egyetem régiójába tartozó megyék:

3.1. Budapest

3.2. Fejér megye

3.3. Győr-Moson-Sopron megye

3.4. Komárom-Esztergom megye

3.5. Nógrád megye

3.6. Pest megye

3.7. Veszprém megye

4. A Szegedi Tudományegyetem régiójába tartozó megyék:

4.1. Bács-Kiskun megye

4.2. Békés megye

4.3. Csongrád megye

4.4. Jász-Nagykun-Szolnok megye

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!