nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
1144/2010. (VII. 7.) Korm. határozat
a Kormány ügyrendjéről
2017-02-14
2017-09-05
11
Jogszabály

1144/2010. (VII. 7.) Korm. határozat

a Kormány ügyrendjéről

I.

A KORMÁNY MŰKÖDÉSE

1. A Kormány a feladat- és hatáskörét a miniszterelnök vezetésével, testületként gyakorolja.

1/A.1 A kormányzati döntéshozatal

a) szakmai előkészítő fórumai:

aa) a közigazgatási államtitkári értekezlet és

ab) a Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottság;

b) politikai döntéshozó szervei:

ba) a Kormány,

bb) a Stratégiai Kabinet,

bc) a Gazdasági Kabinet és

bd) a Nemzetbiztonsági Kabinet.

2.2 A Kormány rendszeresen tart ülést.

3.3 A Kormány törvényalkotási programja és a Kormány féléves időtartamra szóló, havi ütemezésű munkaterve egymással összehangolt tervezetét a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormány társadalompolitikai célkitűzéseihez illeszkedve – a miniszterek, a kormánybiztosok, a kormánybizottságok, a kormányhivatalok, az autonóm államigazgatási szervek, valamint az önálló szabályozó szervek vezetői javaslatainak figyelembevételével – készíti el.

4.4 A Kormány munkatervét – a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkárának előterjesztése alapján – a közigazgatási államtitkári értekezlet áttekinti.

5.5

6.6

II.

A KORMÁNY DÖNTÉSEINEK ELŐKÉSZÍTÉSE

Az előterjesztés tartalmi feltételei

7. A Kormányhoz benyújtott előterjesztés célja a testület döntésének kezdeményezése.

8. A nagyobb jelentőségű kormányzati döntések (pl. átfogó törvényjavaslatok, fontosabb kormányrendeletek, programok) előkészítése és a döntéshozatal kétszakaszos eljárásban történik. Az elvi természetű, főbb tartalmi kérdésekben való döntést követő második szakasz a részleteiben kidolgozott szabályozási és egyéb döntések előkészítésére és meghozatalára irányul.

9.7 A törvényjavaslatokról, országgyűlési határozati javaslatokról szóló előterjesztések előkészítését, benyújtását úgy kell ütemezni, hogy azok az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat (a továbbiakban: HHSZ) szerinti eljárási rendben a tervezett hatálybalépés időpontjára figyelemmel időben elfogadhatóak legyenek. Az európai uniós tagságból fakadó jogalkotási kötelezettségekkel kapcsolatos előterjesztések előkészítését úgy kell ütemezni, hogy azok a kötelezettség teljesítésére meghatározott határidőn belül elfogadhatóak legyenek.

10. a)8 Az előterjesztésben – a szakmai részletkérdések mellőzésével – röviden be kell mutatni a megalapozott döntéshez szükséges információkat, így különösen a javasolt intézkedésnek a Kormány társadalompolitikai célkitűzéseihez való illeszkedését, indokait, lényegét, főbb tartalmi jellemzőit, költségkihatását, valamint várható gazdasági, költségvetési, társadalmi, igazgatási, államháztartási, nemzetközi és egyéb hatásait – szükség szerint példákkal és számításokkal alátámasztva –, illetve következményeit (hatásvizsgálati lap), jogszabály esetében ezen túlmenően az alkalmazhatóság feltételeit, a természetes személyek és a vállalkozások adminisztratív terhei csökkentését, ezek növekedése esetén az azt elkerülhetetlenül szükségessé tevő szempontokat, valamint hatósági eljárás esetén az elektronizálás ütemezését. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell a döntés kommunikációjára vonatkozó javaslatot is.

b)9 Ha jogszabály vagy nemzetközi szerződés az Európai Unió jogából eredő tagállami kötelezettségeket érint, az előterjesztésben tájékoztatást kell adni arról, hogy a javasolt szabályozás összeegyeztethető-e az Európai Unió jogával. Az európai uniós jogi aktusok átültetését vagy végrehajtását szolgáló jogszabálytervezetekre vonatkozó előterjesztésekhez részletes táblázatot kell csatolni, amelyben fel kell tüntetni, hogy az uniós jogi aktus egyes rendelkezéseinek a tervezet mely rendelkezései felelnek meg (megfelelési táblázat). Ha a jogszabálytervezetet az európai uniós jog szerint előzetesen meg kell küldeni véleményezésre az Európai Bizottságnak, az Európai Központi Banknak, illetve az Európai Unió tagállamainak, a megküldési kötelezettség teljesítésére vonatkozó nyilatkozatot csatolni kell a tervezethez.

c) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell a tárgyra vonatkozó főbb megállapítások és javaslatok összefoglalását, továbbá a pontosan megfogalmazott döntési javaslatot.

d) Az előterjesztésnek indokolt esetben tartalmaznia kell a végrehajtási jogszabály tervezetét is.

11. Azokat a vitás kérdéseket, amelyekben nem alakult ki egyetértés, az előterjesztésben – az eltérő vélemények ismertetésével – döntéshozatalra alkalmas módon be kell mutatni. Ha a megalapozott állásfoglalás ezt szükségessé teszi, két vagy több azonos részletességgel kidolgozott változatot kell ismertetni.

12.10

13.11

14.12 Törvénytervezet vagy országgyűlési határozattervezet esetében az előterjesztésnek tartalmaznia kell az előterjesztőnek az országgyűlési tárgyalási módra vonatkozó javaslatát, valamint ennek indokait.

15. A nem jogszabály alkotására irányuló előterjesztésben meg kell jelölni az adott kérdéssel kapcsolatos döntési hatáskör jogalapját. Az előterjesztésnek pontosan megfogalmazott, a többféle értelmezés lehetőségét kizáró és a végrehajtás szempontjából ellenőrizhető határozati javaslatot kell tartalmaznia, szükség esetén rögzítve az ellenőrzés módját és felelőseit is.

16.13 Az előterjesztőnek javaslatot kell tennie a döntés, illetve az előterjesztés egyes részeinek minősített adattá nyilvánítására, közzétételének módjára, valamint más jogszabályoknak és határozatoknak a döntés következtében szükségessé váló módosítására, továbbá a feleslegessé váló korábbi jogszabályok és határozatok hatályon kívül helyezésére is.

17.14 Az előterjesztéshez vezetői összefoglalót kell csatolni, amely az előterjesztés jelentőségéhez és jellegéhez igazodva tartalmazza az ügy és a döntési javaslat lényegét.

18.15 A Miniszterelnökséget vezető miniszter kötelezően alkalmazandó előterjesztés-mintát bocsát ki.

19.16 Ha miniszteri rendeletet más miniszterrel együttesen vagy vele egyetértésben kell kiadni, és az érintettek között véleményeltérés van, a vitatott kérdésről a Miniszterelnökséget vezető miniszter előterjesztése alapján – a közigazgatási államtitkári értekezlet álláspontjának figyelembevételével – a Kormány dönt.

Az előterjesztés véleményezése

20.17 Az előterjesztés és a miniszteri rendelet tervezetét – ha törvény vagy e határozat eltérően nem rendelkezik – egyeztetés céljából határidő megjelölésével meg kell küldeni a közigazgatási államtitkároknak, a feladatkörében érintett kormánybiztosnak és kormányhivatal vezetőjének, akik a tervezetre észrevételt tehetnek.

21.18 A bíróságok és az ügyészségek feladatkörét érintő tervezetet az Országos Bírósági Hivatal elnökével és a legfőbb ügyésszel, az Alkotmánybíróságot, az Állami Számvevőszéket, a Magyar Nemzeti Bankot, az autonóm államigazgatási szerveket, illetve az önálló szabályozó szerveket érintő tervezetet az adott szerv elnökével is egyeztetni kell.

22.19 Ha az előterjesztés a helyi vagy nemzetiségi önkormányzatok feladatkörét érinti, a tervezetet véleménynyilvánításra a meghatározó országos önkormányzati érdek-képviseleti szerveknek meg kell küldeni. A fővárost vagy a megyei önkormányzat hatáskörét érintő kormányzati döntések előkészítésébe a főpolgármestert vagy a megyei közgyűlés elnökét is be kell vonni.

23.20

24.21 Minden előterjesztés és miniszteri rendelet tervezetét a 20–22. pontban írt egyeztetést megelőzően legalább öt munkanapos véleményezési határidő biztosításával meg kell küldeni a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára részére (előzetes egyeztetés). A kísérőlevélben tájékoztatást kell adni arról, hogy az előterjesztő mely közigazgatási, társadalmi és egyéb szervezetekkel fogja egyeztetni a tervezetet. Az előterjesztés, illetve miniszteri rendelet tervezetének a 20–22. pontban írt egyeztetésre bocsáthatóságáról a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára dönt.

24/A.22 A Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára a 24. pont szerinti döntés megalapozása céljából vizsgálja, hogy

a) az előterjesztés vagy a miniszteri rendelet tervezete összhangban áll-e a Kormány általános politikájával,

b) az előterjesztő jogilag alkalmas megoldást választott-e a szabályozási cél megvalósításához, valamint az előterjesztés vagy a miniszteri rendelet tervezete megfelel-e az alkotmányossági és az európai uniós jogi követelményeknek, és

c) ha az előterjesztés vagy a miniszteri rendelet tervezete költségvetési hatással rendelkezik, az megalapozott-e.

24/B.23 A Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára

a) a 24/A. pont b) alpontja vonatkozásában minden esetben az Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára,

b) költségvetési hatás fennállása esetén a 24/A. pont c) alpontja vonatkozásában a Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkára

állásfoglalását kéri. A megkeresett közigazgatási államtitkárok a megkeresésre a megjelölt határidőben kötelesek válaszolni.

24/C.24 Az előterjesztés vagy a miniszteri rendelet tervezete tekintetében a 24. pont szerinti egyeztetés lefolytatásának kötelezettsége alól az előterjesztő írásbeli kérelmére a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára adhat felmentést.

25.25 Az előterjesztés és a miniszteri rendelet tervezetére a 20–22. pont szerint tett észrevételeket az előterjesztő köteles egyeztetni.

26. Az észrevételezési jogot

a) a minisztérium szervezeti és működési szabályzata szerint a miniszter, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár vagy az erre feljogosított helyettes államtitkár,

b) a kormánybiztos vagy

c)26 a kormányhivatal vezetője, akadályoztatása esetén az erre kijelölt helyettese

gyakorolja.

27. A Kormány tagjainak és a kormányhivatalok vezetőinek tevékenységéről szóló országgyűlési beszámoló esetén az előterjesztő a Kormány érintett tagjaitól (kormányhivatalok vezetőitől) köteles véleményt kérni.

28.27 A 20–22. és a 27. pont szerinti véleményt az előterjesztés megérkezésétől számított tíz munkanapon belül kell az előterjesztővel közölni. Ha az előterjesztés jelentősége vagy más szempont indokolja, a véleményadásra tíz munkanapnál hosszabb időtartamot kell biztosítani. Átfogó jogszabályalkotásra irányuló előterjesztés, valamint testületi állásfoglalás kérése esetén a véleményezési határidő harminc munkanap.

29. A Kormány által meghatározott esetben, vagy ha ezt fontos ok feltétlenül szükségessé teszi, a határidők öt munkanapnál nem rövidebb tartamban is megállapíthatók (soronkívüliség). Az előterjesztést ebben az esetben a miniszter, vagy a miniszter felhatalmazása alapján közvetlenül az államtitkár, a közigazgatási államtitkár, a kormánybiztos vagy a kormányhivatal vezetője bocsátja véleményezésre.

30.28 Az előterjesztő az észrevételezővel a véleményeltérést egyezteti. Az egyetértés és az egyet nem értés tényét, valamint azt, hogy a véleményező az észrevételt fenntartotta, az előterjesztésen a szerv megnevezésével és a nyilatkozattétel dátumának megjelölésével fel kell tüntetni. Ha az érintett határidőben nem nyilvánított véleményt, az előterjesztésben ennek tényére kell utalni.

Az észrevétel elfogadása vagy a vitás kérdésben való megegyezés esetén az eredetileg észrevételt tevőt egyetértőként kell feltüntetni. A fennmaradó vitás kérdésekben, különösen a kívánt közpolitikai cél elérését veszélyeztető észrevétel fenntartása esetén a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára a közigazgatási államtitkári értekezletre való benyújtást megelőzően egyeztetést folytat, vagy arról gondoskodik és javaslatot tesz a vita megoldásának módjára.

31. Az észrevételekről folytatott közigazgatási egyeztetés keretében minden szakmai, jogi és közigazgatási kérdést lehetőség szerint le kell zárni és egyetértésre kell jutni. Több változat fennmaradása esetén külön változatnak minősül az előterjesztés szükségességével vagy jogszerűségével való egyet nem értés is.

Az előterjesztés benyújtása

32.29 A Kormányhoz előterjesztést nyújthat be a Kormány tagja, feladatkörében a kormánybiztos, továbbá a Kormány döntése alapján vagy a miniszterelnök előzetes hozzájárulásával más szervek és személyek. A kormányhivatal által előkészített előterjesztést a kormányhivatal felügyeletét ellátó miniszter nyújtja be és képviseli a Kormány előtt. Az autonóm államigazgatási szerv és az önálló szabályozó szerv által előkészített előterjesztést a Miniszterelnökséget vezető miniszter vagy az előterjesztés szabályozási tárgyköre alapján feladat- és hatáskör szerint érintett miniszter nyújtja be és képviseli a Kormány előtt.

33.30 Elektronikus úton, a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára részére kell megküldeni

a) a minősített adatot nem tartalmazó előterjesztéseket a közigazgatási államtitkári értekezlet általi megtárgyalás esetén legkésőbb a közigazgatási államtitkári értekezlet időpontját megelőző munkanapon,

b) a minősített adatot nem tartalmazó előterjesztés átdolgozott változatát, illetve írásbeli kiegészítését az előterjesztés Kormány általi megtárgyalása esetén legkésőbb a kormányülés időpontját megelőző második munkanapon.

33/A.31 A Kormány tagjának előterjesztését elektronikus úton az adott minisztérium közigazgatási államtitkára vagy az általa kijelölt személy küldheti meg a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára részére a közigazgatási államtitkári értekezlet vagy a Kormány általi megtárgyalás céljából.

33/B.32 A minősített adatot tartalmazó előterjesztést a 33. pont a), illetve b) alpontjában meghatározott határidőn belül, papíralapon, egy eredeti aláírt példányban és a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára által meghatározott számú másolati példányban kell megküldeni a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára részére.

34.33 A 33. pontban írt határidőn túl a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkárának engedélyével nyújthatóak be a halaszthatatlanul sürgős döntést igénylő ügyekben készült előterjesztések.

35.34 A Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára megvizsgálja, hogy a közigazgatási államtitkári értekezletre benyújtott előterjesztés megfelel-e az e határozatban foglalt követelményeknek. Az e határozat előírásainak nem megfelelő előterjesztés tekintetében dönt a közigazgatási államtitkári értekezletre történő benyújthatóság tárgyában, ennek keretében szükség esetén javaslatot tesz az előterjesztőnek az előterjesztés kijavítására vagy kiegészítésére.

36.35 Az előterjesztőnek – ha a döntés kommunikációjára sor kerül – legkésőbb a Kormány ülését megelőző munkanapon el kell juttatnia a kormányszóvivő részére az előterjesztéssel kapcsolatos sajtóközleményre vonatkozó szövegjavaslatát és a további felmerülő kérdésekkel kapcsolatos felkészítőt.

37.36

A nem kormányzati önálló és nem önálló indítványokkal kapcsolatos kormányzati álláspont kialakítása37

38.38 (1) A nem a Kormány által benyújtott, tárgysorozatra került törvényjavaslatokkal és országgyűlési határozati javaslatokkal, valamint a törvényjavaslatokhoz és az országgyűlési határozati javaslatokhoz benyújtott módosító javaslatokkal kapcsolatos kormányzati álláspontról – ha a módosító javaslatok a szabályozás lényeges tartalmát érintik – a miniszterelnök eltérő döntése hiányában a feladatkörrel rendelkező miniszter a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel együttesen a közigazgatási államtitkári értekezlet ülésére előterjesztést nyújt be. Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága részéről benyújtandó módosító javaslat kormányoldali kezdeményezése esetén előterjesztést kell készíteni, amelyet a közigazgatási államtitkári értekezlet megtárgyal.

(2) Az Országgyűlés bizottságának ülésein a feladatkörrel rendelkező miniszter – az (1) bekezdésben foglaltak megvalósulásáig – a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel való egyeztetés alapján képviseli a Kormány álláspontját.

(3) A törvényjavaslatokhoz és az országgyűlési határozati javaslatokhoz benyújtott részletes vitát lezáró módosító javaslatokkal kapcsolatban a HHSZ 46. § (1) bekezdése szerinti előterjesztői tájékoztatást a Miniszterelnökséget vezető miniszter adja meg.

(4) A zárószavazást előkészítő, valamint a zárószavazás előtti módosító javaslatokkal kapcsolatos kormányzati álláspontot a feladatkörrel rendelkező miniszter – a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel való egyeztetés alapján – képviseli. A zárószavazással összefüggő, a HHSZ 51. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot a Miniszterelnökséget vezető miniszter teszi meg.

A jelentés

39. A Kormányhoz benyújtott jelentés célja döntést nem igénylő ügyben a testület tájékoztatása.

40.39 A 32. pontban felsoroltak, továbbá a Kormány képviseletére kapott megbízás alapján eljáró más személyek hivatalos külföldi tárgyalásaikról, a Kormány képviseletében külföldön történt eljárásukról és külföldiekkel belföldön folytatott hivatalos tárgyalásaikról a befejezést követő egy héten belül a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára részére jelentést nyújtanak be, azzal, hogy szükség szerint kezdeményezhetik a jelentés közigazgatási államtitkári értekezlet általi megtárgyalását.

41.40 A Központi Statisztikai Hivatal elnöke a Miniszterelnökséget vezető miniszter útján a Kormánynak jelentésben ad tájékoztatást a statisztikai adatokból következtethető fontosabb társadalmi-gazdasági változásokról.

42.41 A Miniszterelnökséget vezető miniszter rendszeresen – általában hetenként – írásbeli jelentést készít az európai uniós tagsággal összefüggő aktuális kül- és Európa-politikai kérdésekről, valamint az azokból eredő hazai feladatokról, amelyet a közigazgatási államtitkári értekezlet megtárgyal.

43.42 A jelentésre az előterjesztésre vonatkozó előírások értelemszerűen irányadók azzal, hogy a feladatok végrehajtásáról szóló jelentést nem kell egyeztetni, ha a jelentés tartalma alapján a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára eltérően nem rendelkezik.

A közigazgatási államtitkári értekezlet

44.43 A Stratégiai Kabinet, a Gazdasági Kabinet és a Kormány ülésére benyújtott minden előterjesztést és jelentést – ideértve a kormánybiztosok előterjesztéseit (jelentéseit) is – előzetesen a közigazgatási államtitkári értekezleten kell megtárgyalni, amely a Kormány általános hatáskörű döntés-előkészítő testületeként a Stratégiai Kabinet, a Gazdasági Kabinet és a Kormány ülései előkészítésének általános szakmai, szervező, egyeztető és ellenőrző fórumaként működik.

45.44 A közigazgatási államtitkári értekezlet feladata a Stratégiai Kabinet, a Gazdasági Kabinet és a Kormány üléseinek előkészítése. A közigazgatási államtitkári értekezlet ennek keretében állást foglal az előterjesztések és jelentések döntésre való alkalmasságáról, a Stratégiai Kabinet, a Gazdasági Kabinet vagy a Kormány ülésének napirendjére vételéről, a további egyeztetések, valamint az előterjesztés átdolgozásának, kiegészítésének szükségességéről. Ha a közigazgatási államtitkári értekezlet ülésén az előterjesztéssel (jelentéssel) kapcsolatban – előkészítési vagy egyeztetési hiányosságokból adódóan – jelentősebb új elem merülne fel, a közigazgatási államtitkári értekezlet az előterjesztést (jelentést) leveheti a napirendjéről és újabb egyeztetést írhat elő.

46.45 A közigazgatási államtitkári értekezletet a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára hívja össze, szervezi és vezeti. A közigazgatási államtitkári értekezlet rendszeresen – általában hetenként – tart ülést.

47.46 A közigazgatási államtitkári értekezlet napirendjét a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára legkésőbb az ülést megelőző munkanapon állapítja meg.

48.47 A közigazgatási államtitkári értekezlet napirendjére kizárólag előzetesen egyeztetett, az e határozatban foglalt követelmények megtartásával benyújtott előterjesztés és jelentés vehető fel. E szabály alkalmazása alól a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára indokolt esetben kivételt tehet.

49.48 A közigazgatási államtitkári értekezlet résztvevői:

a) a minisztériumok közigazgatási államtitkárai,

b) a Miniszterelnökség stratégiai ügyekért felelős államtitkára és

c) a Miniszterelnökség Kormányirodát irányító helyettes államtitkára.

49/A.49 A közigazgatási államtitkári értekezleten

a) a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnöke,

b) a Központi Statisztikai Hivatal elnöke és

c) a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke

állandó meghívottként vesz részt. A Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára a közigazgatási államtitkári értekezletre más személyt is meghívhat.

50. A közigazgatási államtitkári értekezleten a 49. pontban felsoroltak kötelesek személyesen részt venni. Akadályoztatásuk esetén a közigazgatási államtitkárt helyettes államtitkár, a helyettes államtitkárokat, valamint a meghívottakat a jogszabályban vagy szervezeti és működési szabályzatban meghatározott, helyettesítésükre jogosult vezető, a Központi Statisztikai Hivatal és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnökét az általa kijelölt elnökhelyettes helyettesítheti.

51.50 A közigazgatási államtitkári értekezlet a napirendjére tűzött előterjesztéseket és jelentéseket megvitatja, azok tekintetében állást foglal, és a Stratégiai Kabinet, a Gazdasági Kabinet, illetve a Kormány részére javaslatokat tesz.

51/A.51 A közigazgatási államtitkári értekezlet javaslatot tehet kormányrendeletnek és kormányhatározatnak a 77. pontban foglaltak szerinti kiadására.

52.52 A közigazgatási államtitkári értekezlet az általa tárgyalt előterjesztéssel (jelentéssel) kapcsolatban kikérheti a kormánybizottság véleményét.

53.53 Az előterjesztőt a közigazgatási államtitkári értekezlet felhívhatja arra, hogy a Stratégiai Kabinet, a Gazdasági Kabinet, illetve a Kormány ülésére az értekezlet állásfoglalásának megfelelő, – lehetőség szerint egyeztetett – kiegészítő vagy alternatív előterjesztést nyújtson be.

54. Ha az előterjesztés átdolgozása szükséges, a közigazgatási államtitkári értekezlet új, e határozat követelményeinek megfelelő előterjesztés benyújtását írhatja elő.

55.54 A közigazgatási államtitkári értekezletről emlékeztető készül, melynek összeállításáról a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára legkésőbb az ülést követő második munkanapon gondoskodik.

56.55 Az előterjesztőnek a Stratégiai Kabinet, a Gazdasági Kabinet, illetve a Kormány ülését megelőzően további személyes egyeztetés útján kell megkísérelnie a közigazgatási államtitkári értekezletet követően esetlegesen még fennmaradt nézetkülönbségek tisztázását és a viták lezárását, amely eljárásáról tájékoztatnia szükséges a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkárát, aki dönthet a Miniszterelnökség képviselőjének az egyeztetésben történő részvételéről.

56/A.56 A közigazgatási államtitkári értekezlet ellátja a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégiáról szóló 18/2013. (III. 28.) OGY határozat 3. pontjában foglalt, a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégia érvényesítését, megvalósítását elősegítő, a fenntartható fejlődés ügyét érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos koordinációs feladatokat.

56/B.57 Ezen alcím rendelkezéseit és az 57. pont első mondatában foglaltakat nem kell alkalmazni a Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottság (a továbbiakban: FKB) feladat- és hatáskörébe tartozó előterjesztések és jelentések tekintetében.

A Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottság58

56/C.59 Az FKB a Kormány – a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 30. § (1) bekezdése alapján létrehozott és működtetett – fejlesztéspolitikai javaslattevő, véleményező, döntés-előkészítő és koordináló szerve.

56/D.60 Az FKB feladata az európai uniós forrásból megvalósuló fejlesztéspolitika végrehajtásának összehangolása, a fejlesztéspolitika területén hozandó kormányzati döntések előkészítése és az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium központi koordinációs tevékenységének elősegítése. Az FKB ennek érdekében különösen

a) javaslatot dolgoz ki, állást foglal a Kormány számára a hosszú- és középtávú fejlesztési és tervezési feladatokról, az Európai Unió pénzügyi támogatásainak igénybevételéhez szükséges tervekről, a programokról, azok végrehajtásáról, a támogatások felhasználásához szükséges intézményrendszer kialakításáról, valamint e témakörökben indokolt szabályozásról,

b) összehangolja az európai uniós források – ideértve az európai uniós agrár- és vidékfejlesztési alapokat is – eredményes felhasználásával kapcsolatos feladatokat,

c) megtárgyalja és véleményezi a Kormány döntését nem igénylő ágazati fejlesztési tervet, programot, stratégiát a fejlesztéspolitikával való összhang megteremtése és a központi koordináció biztosítása érdekében,

d) megtárgyalja a Kormány döntését igénylő fejlesztéspolitikai tárgyú, illetve azzal összefüggő fejlesztési, tervezési és végrehajtási dokumentumokat, és döntési javaslatot tesz azokra,

e) döntési javaslatot tesz a program, az azzal összefüggő stratégiai dokumentumok – így különösen az akcióterv és az éves fejlesztési keret –, valamint az irányító hatóság munkatervének elfogadásáról és módosításáról szóló tervezetre vonatkozóan, ennek keretében véleményezi az akcióterv, az éves fejlesztési keret és a munkaterv intézkedéseivel elérni kívánt célokat, azok mérhető indikátorait, a lehetséges kedvezményezettek körét, a támogatás formáját, mértékét, a támogatható tevékenységet, a támogatni tervezett projektek számát és a támogatási értéket, valamint ezek éves ütemezését,

f) megtárgyalja a kiemelt projektről szóló előterjesztést, és döntési javaslatot tesz arra,

g) megtárgyalja az egymilliárd forintot meghaladó támogatási igényű projektjavaslatokat – ideértve azt is, ha a projekt elszámolható összköltsége a költségnövekménnyel együtt az egymilliárd forintot meghaladja –, és döntési javaslatot tesz azokra,

h) véleményezi a nagyprojektekre vonatkozóan az Európai Bizottság számára benyújtandó javaslatokat,

i) véleményezi a fejlesztéspolitikai szempontból kiemelt jelentőségű ügyeket, projekteket és a komplex programokat,

j) véleményezi a projektkiválasztás elbírálási szempontjait, az a) pontban meghatározottakon kívüli eljárásrendi szabályokról és utasításokról szóló dokumentumokat, és javaslatot tesz azokra,

k) nyomon követi az irányító hatóságok munkatervének megvalósulását, azok végrehajtásáról tájékoztatást kérhet,

l) részt vesz a fejlesztéspolitikai célok teljesülése érdekében a fejlesztéspolitikát érintő jogszabályok előkészítésében,

m) a fejlesztések végrehajtásáért felelős szervezetektől beszámolót kérhet és intézkedést javasolhat,

n) az európai uniós fejlesztési forrásokból megvalósuló fejlesztések összehangolása érdekében adatot kérhet a hazai fejlesztési forrásokból megvalósuló fejlesztésekre vonatkozóan,

o) véleményezi a közreműködő szervezetek kialakításának, kiválasztásának módszerét, feltételrendszerét, nyomon követi tevékenységüket, e szervezetektől rendszeresen beszámolót, tájékoztatót kérhet,

p) véleményezi az EU Önerő Alapból történő támogatás céljából benyújtott kérelmek elbírálásáról szóló, döntésre előkészített dokumentumot,

q) nyomon követi a Támogatásokat Vizsgáló Iroda munkáját.

56/E.61 Az 56/D. pontban meghatározott tárgykörbe tartozó előterjesztés és jelentés a Stratégiai Kabinet napirendjére csak akkor vehető fel, ha azt az FKB előzetesen megtárgyalta vagy azt az előterjesztő az FKB-val előzetesen egyeztette. E szabály alkalmazása alól indokolt esetben és kizárólag akkor lehet eltérni, ha ahhoz a miniszterelnök, az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter vagy az FKB elnöke hozzájárul.

56/F.62 Ha az FKB a feladatkörébe tartozó előterjesztést megvitatta és a Stratégiai Kabinet általi megtárgyalásra javasolta, az előterjesztés közvetlenül benyújtható a Stratégiai Kabinet ülésére.

56/G.63 (1) Az FKB elnökből és tagokból álló testület.

(2) Az FKB elnökét a miniszterelnök jelöli ki és menti fel.

(3) Az FKB tagjai:

a) az irányító hatóságot vezető államtitkár vagy helyettes államtitkár,

b) az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által kijelölt személyek,

c) a miniszter által kijelölt államtitkár vagy helyettes államtitkár, ha a miniszter által vezetett minisztériumban irányító hatóság nem működik,

d) az igazoló hatóság vezetője,

e)64

f) a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója.

(4) Az FKB ülésének állandó meghívottjai:

a) az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által fejlesztéspolitikai ügyekkel összefüggő feladatok ellátására kinevezett miniszteri biztos,

b) az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium

ba) állami támogatások uniós versenyjogi szempontú vizsgálatával foglalkozó szervezeti egységének vezetője,

bb) európai uniós forrásokkal összefüggő közbeszerzési dokumentumai közbeszerzési-jogi minőségellenőrzésével foglalkozó szervezeti egységének vezetője,

bc) európai uniós és hazai fejlesztéspolitikai szabályozásával foglalkozó szervezeti egységének vezetője,

bd) európai uniós projektek monitoringjával és értékelésével foglalkozó szervezeti egységének vezetője,

c) az FKB titkárságának vezetője.

(5) Az FKB ülésére az elnök a tagon és az állandó meghívotton kívül más személyt is meghívhat.

56/H.65 (1) Az FKB elnöke, tagja, állandó meghívottja és meghívottja személyesen vesz részt az FKB munkájában. Az FKB elnöke, tagja, állandó meghívottja és meghívottja helyettesíthető.

(2) Az FKB elnökét az FKB elnöke által kijelölt FKB-tag helyettesíti. Az FKB elnöke helyettesítés céljából esetileg az FKB tagján kívüli személyt is kijelölhet.

(3) Az FKB elnöke a helyettesítéséről szóló intézkedésében a helyettes jogait korlátozhatja. Ilyen rendelkezés hiányában az FKB elnöke által kijelölt helyettes az FKB elnökének jogait gyakorolja és kötelezettségeit teljesíti.

(4) Ha az FKB elnöke helyettes kijelöléséről nem intézkedett, akkor az FKB elnökét – kizárólag az FKB ülésének vezetésével összefüggő jogai tekintetében – az FKB titkárságának vezetője helyettesítheti.

(5) Az FKB tagját az FKB tagja által kijelölt vezető jogállású – döntéshozatalra és állásfoglalásra feljogosított – személy helyettesítheti.

(6) A helyettesítés további szabályait az FKB ügyrendje állapítja meg.

56/I.66 (1) Az FKB elnöke állapítja meg az FKB ülésének napirendjét.

(2) Az FKB üléséről összefoglaló készül, amelynek összeállításáról az FKB titkársága gondoskodik. Az FKB ülésének összefoglalóját az FKB elnöke hagyja jóvá.

(3) Az FKB ügyrendjét és munkatervét maga állapítja meg. Az FKB ügyrendjére és munkatervére az FKB elnöke tesz javaslatot.

(4) A FKB működésének feltételeiről, valamint titkársági és ügyviteli feladatainak ellátásáról az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium szervezetén belül működő szervezeti egység gondoskodik.

III.

A KORMÁNY ÜLÉSE

57.67 Az előterjesztés vagy jelentés a kormányülés napirendjére akkor vehető fel, ha azt a közigazgatási államtitkári értekezlet megtárgyalta. E szabály alkalmazása alól a Miniszterelnökséget vezető miniszter kivételt tehet. A Kormányt az előterjesztés lényegéről az előterjesztő, a közigazgatási államtitkári értekezlet állásfoglalásáról a Miniszterelnökséget vezető miniszter tájékoztatja.

57/A.68

57/B.69 Ha a nemzetbiztonság, a közbiztonság védelmével, valamint az élet- és vagyonvédelemmel összefüggő előterjesztést a Nemzetbiztonsági Kabinet megvitatta és a Kormány általi megtárgyalásra javasolta, az előterjesztés közvetlenül benyújtható a Kormány ülésére.

57/C.70

58.71 Az ülés napirendjének javaslatát – a közigazgatási államtitkári értekezlet, a Stratégiai Kabinet, a Gazdasági Kabinet és a Nemzetbiztonsági Kabinet állásfoglalásainak figyelembevételével – a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkárának javaslatára a Miniszterelnökséget vezető miniszter hagyja jóvá és a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára küldi ki legkésőbb az ülést megelőző második munkanapon az ülés résztvevőinek. A végleges napirendről a Kormány dönt. A miniszterelnök engedélyével a halaszthatatlanul sürgős ügyek szakmailag egyeztetett dokumentumai az ülés megkezdése előtt a helyszínen is szétoszthatók a Miniszterelnökség útján.

59.72 A Kormány ülésén részt vesznek a Kormány tagjai, tanácskozási joggal az állandó meghívottak, az előterjesztők és a miniszterelnök által meghívott személyek. A meghívás személyre szólóan történik, az ülésen kizárólag a meghívott vehet részt.

60.73 A Kormány ülésére állandó meghívottak:

a) a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára,

b) a Miniszterelnökség Kormányirodát irányító helyettes államtitkára,

c) a miniszterelnök kabinetfőnökének miniszterhelyettese,

d) a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati kommunikációért felelős államtitkára,

e) a kormányszóvivő.

61.74 A feladatkörét érintő napirendi pont tárgyalásához a Kormány ülésére meg kell hívni azt, aki tekintetében törvény ekként rendelkezik.

62.75 A Kormány ülését a miniszterelnök akadályoztatása esetén a Miniszterelnökséget vezető miniszter vezeti, aki gyakorolja mindazon hatásköröket, amelyeket e határozat a miniszterelnök hatáskörébe utal.

63. Kormány tagjai a Kormány ülésén személyesen kötelesek részt venni. E kötelezettség alól a miniszterelnök adhat felmentést.

64.76 A Kormány ülésén a minisztert akadályoztatása esetén a miniszterhelyettese, a miniszter és a miniszterhelyettese egyidejű akadályoztatása esetén a miniszter által erre kijelölt államtitkár helyettesíti. A miniszter – eseti jelleggel – más miniszter részére megbízást adhat a Kormány ülésén történő képviseletére. Az állandó meghívottat a Kormány ülésén a Miniszterelnökség, illetve a Miniszterelnöki Kabinetiroda szervezeti és működési szabályzata szerint helyettesítésre jogosult vezető helyettesítheti.

65.77 Ha az előterjesztést nem a Kormány tagja, hanem más jogosult nyújtotta be, akadályoztatása esetén az általa kijelölt helyettes hiányában a miniszterelnök által kijelölt személy vesz részt a napirendi pont tárgyalásán.

66.78 A Kormány ülésén jelenlévők az előterjesztésről, illetve az egyéb döntést igénylő kérdésről tanácskozást folytatnak, melyet követően a miniszterelnök összefoglalja a tanácskozás során elhangzottakat és kimondja a Kormány döntését.

67.79

68.80

69.81 A Kormány ülése a benyújtott előterjesztések, jelentések megtárgyalásából, döntések meghozatalából, szóbeli eszmecseréből, eligazításból, bejelentésekből, valamint – a miniszterelnök egyedi felhívása esetén – a Kormány tagja által adott tájékoztatásból áll.

70.82

71.83 Rendkívüli vagy azonnali intézkedést igénylő esetben a Kormány – ülésen kívül – úgy is hozhat döntést, hogy az adott ügyben tagjai írásban vagy távbeszélő útján közlik állásfoglalásukat. Ennek megszervezéséről és dokumentálásáról a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára gondoskodik.

IV.

A KORMÁNY DÖNTÉSEI

72. A Kormány a feladatkörében rendeletet bocsát ki, határozatot hoz, irányelvet vagy elvi állásfoglalást fogad el.

73.84 A Kormány döntései szövegének véglegesítéséről az ülés összefoglalója alapján a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára gondoskodik és azt a Miniszterelnökséget vezető miniszter felterjesztésében a miniszterelnök – akadályoztatása esetén a miniszterelnököt a Kormány adott ülésének vezetésében helyettesítő miniszter – írja alá.

74.85 Ha a Kormány az előterjesztett javaslatot érdemben megváltoztatta, a szükséges utóegyeztetéseket a 73. pont szerinti eljárást megelőzően a Miniszterelnökséget vezető miniszter által kijelölt állami vezető koordinálja.

75.86 A Kormánynak az Országgyűlés elé terjesztendő önálló indítványait a miniszterelnök – a Miniszterelnökséget vezető miniszter előterjesztése alapján – küldi meg az Országgyűlés elnöke részére. A benyújtólevelet a miniszterelnök akadályoztatása esetén a miniszterelnök-helyettes kiadmányozza. A benyújtásra megfelelően előkészített javaslatot papír formátumban és elektronikusan a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára részére kell eljuttatni. A benyújtott önálló indítványnak az Országgyűléshez történő, a tárgyaláshoz szükséges példányszámban való eljuttatásáról az előadó miniszter gondoskodik.

76.87 A Kormány a közigazgatási államtitkári értekezlet, a Stratégiai Kabinet, a Gazdasági Kabinet, illetve a Nemzetbiztonsági Kabinet javaslata alapján az előterjesztés elfogadásáról vita nélkül határozhat, ha vitás kérdés nem maradt fenn.

77.88 A miniszterelnök a Kormány ülései között – kivételesen indokolt esetben – feladatok kijelölése, nemzetközi tárgyalások lebonyolítása és megállapodások aláírása, jóváhagyása, látogatások szervezése, egyes kinevezések és felmentések ügyében, kitüntetések adományozása céljából kormányhatározatot, továbbá más esetben a Kormány felhatalmazása alapján kormányrendeletet és kormányhatározatot adhat ki. Az így hozott rendeletekről és határozatokról szóló jelentést utólagos jóváhagyásra a Miniszterelnökséget vezető miniszter nyújtja be a Kormányhoz.

77/A.89

78.90 A Kormány rendeleteit, határozatait, elvi állásfoglalásait és irányelveit az üléstől számított nyolc munkanapon belül kell kihirdetni (közzétenni), illetve az érdekeltek részére megküldeni, kivéve, ha a miniszterelnök más határidőt állapít meg.

79. a) A Kormány határozatait a Magyar Közlöny Határozatok Tárában kell közzétenni.

b)91 A Kormány döntése alapján a Miniszterelnökség sokszorosított formában az érdekelteknek közvetlenül küldi meg

– a minősített adatot tartalmazó,

– a kizárólag a Kormány tagjai, a kormánybiztosok, a kormányhivatalok és a rendvédelmi szervek vezetői számára feladatot kijelölő és pénzügyi kötelezettségvállalással nem járó

határozatokat.

80.92 A külön határozatba foglalást vagy intézkedést nem igénylő döntést az összefoglalóban kell rögzíteni. Erről a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára szükséges esetén emlékeztetőt ad ki és azt a 86. pontban felsoroltaknak megküldi.

81.93 A kormányülés dokumentumainak kezeléséről és őrzéséről, valamint a Kormány döntéseinek nyilvántartásáról a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára gondoskodik.

82.94

V.

A KORMÁNY ÜLÉSÉRŐL KÉSZÜLT ÖSSZEFOGLALÓ ÉS HANGFELVÉTEL

83.95 A Kormány üléséről összefoglaló és a Kormány tagjának kérésére, indokolt esetben és a miniszterelnök engedélyével rögtön, továbbá az ülés végén az összefoglaló elkészítésére alkalmas hangfelvétel készül. Az összefoglaló elkészítéséről – az ülést követő három munkanapon belül – a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára gondoskodik.

84.96 Az összefoglaló elkészítéséről – az ülést követő három munkanapon belül – a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára gondoskodik. Az összefoglalót a Miniszterelnökséget vezető miniszter írja alá.

85.97 Az aláírt összefoglaló mellékleteként a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényben meghatározottakat kell megőrizni.

86.98 Az összefoglaló egy-egy példányát a közigazgatási államtitkárok kapják meg. A Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára az összefoglaló megküldését másnak is engedélyezheti.

87.99 A hangfelvétel a Kormány tagjai és az állandó meghívottak személyes használatára a Miniszterelnökségen rendelkezésre áll. A Kormány tagjainak, a kormányülés állandó meghívottainak megbízottja a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkárának engedélyével a felvételt meghallgathatja. Ha folyamatban lévő feladat végrehajtásához szükséges, az érdekeltnek a hangfelvétel alapján készített kivonat adható.

VI.

A KORMÁNY DÖNTÉSEI VÉGREHAJTÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE

88.100 A Miniszterelnökséget vezető miniszter rendszeresen előterjesztést készít a Kormány számára a Kormány határozataiban és munkatervében előírt határidős feladatok végrehajtásáról. A végrehajtásért felelős írásban számot ad a határidő elmulasztásának okairól. A Kormány határozataiban előírt feladatok teljesítési határidejének módosítására vonatkozó javaslatokat is tartalmazó előterjesztést a Miniszterelnökséget vezető miniszter nyújtja be a Kormányhoz.

89.101 A miniszterelnök, illetve a Miniszterelnökséget vezető miniszter felhívhatja a minisztert, a kormánybiztost és a kormányhivatal vezetőjét a Kormány által elrendelt feladat végrehajtásáról való beszámolásra.

VII.

A KORMÁNY EGYES FELADATAINAK ELLÁTÁSA

90. Az Európai Unió döntéshozatali tevékenységében való részvételről és az ehhez kapcsolódó koordinációs eljárásrendről, valamint az európai uniós tagságból eredő jogharmonizációs feladatok meghatározásának, programozásának és teljesítésük ellenőrzésének rendjéről külön kormányhatározat rendelkezik.

VII/A. A STRATÉGIAI KABINET ÉS A GAZDASÁGI KABINET102

A Stratégiai Kabinet és a Gazdasági Kabinet jogállása

90/A. (1) A Kormány a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 28. § (1) bekezdése alapján létrehozza a Stratégiai Kabinetet és a Gazdasági Kabinetet (a továbbiakban együtt: kabinet).

(2) A kabinet működésének célja a Kormány döntéseinek előkészítése, valamint döntés a Kormány hatáskörébe tartozó ügyekben.

A Stratégiai Kabinet feladat- és hatásköre, valamint a Stratégiai Kabinet tagjai

90/B. A Stratégiai Kabinet feladat- és hatásköre a Kormány vagy a miniszterelnök által meghatározott, így különösen

a) a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet

aa) 4. § 3., 4., 6., 7., 14., 15. és 16. pontja szerinti,

ab) 21. § 1., 5., 8., 9., 13. és 14. pontja szerinti,

ac) 48. § 1., 3., 4., 9., 10. és 15. pontja szerinti,

ad) 65. § 1., 8. és 9. pontja szerinti,

ae) 79. § 1. pontja szerinti,

af) 85. § 3. pontja szerinti,

ag) 90. § 17. és 18. pontja szerinti,

ah) 109. § 2., 6., 7., 9., 10., 13. és 16. pontja szerinti,

b) az Egyesült Királyság Európai Unióból történő kilépésével összefüggő kormányzati álláspont kialakításával kapcsolatos,

c) a bürokráciacsökkentéssel kapcsolatos, valamint

d) a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával összefüggő beruházással kapcsolatos

tárgykörökbe tartozó előterjesztésekre és jelentésekre terjed ki.

90/C. (1) A Stratégiai Kabinet elnöke a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

(2) A Stratégiai Kabinet tagja

a) a nemzetgazdasági miniszter,

b) az igazságügyi miniszter és

c) a tárgyalt napirendi pont tekintetében az előterjesztő (jelentés esetén benyújtó) miniszter vagy miniszterek.

(3) A Stratégiai Kabinet ülésén állandó meghívottként részt vesz a miniszterelnök kabinetfőnöke.

A Gazdasági Kabinet feladat- és hatásköre, valamint a Gazdasági Kabinet tagjai

90/D. A Gazdasági Kabinet feladat- és hatásköre a Kormány vagy a miniszterelnök által meghatározott, így különösen

a) a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet

aa) 4. § 9. pontja szerinti,

ab) 21. § 29. pontja szerinti,

ac) 48. § 13. pontja szerinti,

ad) 65. § 3. pontja szerinti,

ae) 85. § 2. pontja szerinti,

af) 90. § 1., 2., 3., 5., 6., 7., 9., 10., 11. és 14. pontja szerinti,

ag) 109. § 3., 4., 5., 11., 14., 18., 19. és 20. pontja szerinti,

b) az állami beruházásokkal összefüggő döntésekkel kapcsolatos,

c) a gazdasági növekedés ösztönzésével kapcsolatos, valamint

d) az adósságcsökkentéssel kapcsolatos

tárgykörökbe tartozó előterjesztésekre és jelentésekre terjed ki.

90/E. (1) A Gazdasági Kabinet elnöke a nemzetgazdasági miniszter.

(2) A Gazdasági Kabinet tagja

a) a Miniszterelnökséget vezető miniszter,

b) az igazságügyi miniszter és

c) a tárgyalt napirendi pont tekintetében az előterjesztő (jelentés esetén benyújtó) miniszter vagy miniszterek.

(3) A Gazdasági Kabinet ülésén állandó meghívottként részt vesz a miniszterelnök kabinetfőnöke.

A Stratégiai Kabinet és a Gazdasági Kabinet működése

90/F. (1) A kabinet tagja a kabinet ülésén személyesen köteles részt venni.

(2) A 60. pont a) és b) alpontjában, valamint a 61. pontban foglaltak a kabinet ülése tekintetében is irányadóak, azzal, hogy a kabinet elnöke a kabinet ülésére más személyt is meghívhat.

(3) Az Államreform Bizottság feladat- és hatáskörét érintő napirendi pont tárgyalása esetén a kabinet elnöke kikéri az Államreform Bizottság elnökének a véleményét.

(4) A kabinet szükség szerint ülésezik. A kabinet ülését a kabinet elnöke hívja össze. Rendkívüli ülés összehívását bármely tag kezdeményezheti.

(5) A kabinet működésének részletes szabályait a kabinet elnöke által megállapított ügyrend határozza meg.

90/G. (1) Előterjesztés vagy jelentés a kabinet ülésének napirendjére akkor vehető fel, ha

a) a Stratégiai Kabinet esetében a közigazgatási államtitkári értekezlet vagy a Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottság,

b) a Gazdasági Kabinet esetében a közigazgatási államtitkári értekezlet

megtárgyalta és napirendre tűzését javasolta.

(2) A kabinet ülése napirendjének javaslatát

a) a Stratégiai Kabinet esetében a közigazgatási államtitkári értekezlet és a Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottság állásfoglalásainak figyelembevételével a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkárának javaslatára a Miniszterelnökséget vezető miniszter hagyja jóvá,

b) a Gazdasági Kabinet esetében a közigazgatási államtitkári értekezlet állásfoglalásainak figyelembevételével a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkárának javaslatára a nemzetgazdasági miniszter hagyja jóvá,

amelyet a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára küld ki legkésőbb az ülést megelőző második munkanapon az ülés résztvevőinek. A végleges napirendről a kabinet dönt.

90/H. (1) Elektronikus úton, a 33/A. pontban foglaltak szerint, a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára részére kell megküldeni a minősített adatot nem tartalmazó előterjesztés vagy jelentés átdolgozott változatát, illetve írásbeli kiegészítését legkésőbb a kabinet ülésének időpontját megelőző második munkanapon.

(2) A minősített adatot tartalmazó előterjesztést vagy jelentést az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül, papíralapon, egy eredeti aláírt példányban és a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára által meghatározott számú másolati példányban kell megküldeni a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára részére.

(3) Az (1) bekezdésben írt határidőn túl a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkárának engedélyével nyújthatóak be a halaszthatatlanul sürgős döntést igénylő ügyekben készült előterjesztések.

90/I. A kabinet ülésén jelenlévők az előterjesztésről, illetve az egyéb döntést igénylő kérdésről tanácskozást folytatnak, melyet követően a kabinet elnöke összefoglalja a tanácskozás során elhangzottakat és kimondja a kabinet döntését.

90/J. A kabinet a feladatkörében javaslatot tesz kormányrendeletnek és kormányhatározatnak a 77. pontban foglaltak szerinti kiadására, valamint a Kormány nevében irányelvet vagy elvi állásfoglalást fogad el.

90/K. (1) A Kabinet javasolhatja, hogy az általa megtárgyalt előterjesztésről vagy jelentésről a Kormány döntsön.

(2) A kabinet az általa megtárgyalt előterjesztés további közigazgatási egyeztetését rendelheti el.

90/L. (1) Ha a kabinet az előterjesztett javaslatot érdemben megváltoztatta, a szükséges utóegyeztetéseket

a) a Stratégiai Kabinet esetében a Miniszterelnökséget vezető miniszter által kijelölt állami vezető,

b) a Gazdasági Kabinet esetében a nemzetgazdasági miniszter

koordinálja.

(2) A kabinet döntései szövegének véglegesítéséről az ülés összefoglalója alapján a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára gondoskodik és azt

a) a Stratégiai Kabinet esetében a Miniszterelnökséget vezető miniszter felterjesztésében,

b) a Gazdasági Kabinet esetében a nemzetgazdasági miniszter és a Miniszterelnökséget vezető miniszter együttes felterjesztésében

a miniszterelnök írja alá.

(3) Ha a miniszterelnök a kabinet aláírásra felterjesztett döntésével nem ért egyet, az előterjesztésnek a Stratégiai Kabinet általi (vagy a Stratégiai Kabinet általi ismételt), a Gazdasági Kabinet általi (vagy a Gazdasági Kabinet általi ismételt), illetve a Kormány általi megtárgyalását rendelheti el.

(4) A 75. pontban foglaltakat a kabinet döntése alapján az Országgyűlés elé terjesztendő önálló indítványok tekintetében is alkalmazni kell.

90/M. (1) A kabinet dokumentumainak kezeléséről és őrzéséről, valamint a kabinet döntéseinek nyilvántartásáról a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára gondoskodik.

(2) A kabinet üléséről összefoglaló készül. Az összefoglaló elkészítéséről – az ülést követő három munkanapon belül – a Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára gondoskodik.

(3) Az összefoglalót a kabinet elnöke írja alá.

(4) Az összefoglaló mellékleteként meg kell őrizni a kabinet ülésére megtárgyalás céljából megküldött előterjesztés, jelentés, valamint a kabinet döntése alapján kiadott kormányrendelet, kormányhatározat egy-egy példányát.

(5) Az összefoglaló egy-egy példányát a közigazgatási államtitkárok kapják meg. A Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára az összefoglaló megküldését másnak is engedélyezheti.

VIII.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

91.103 Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!