• Tartalom

2011. évi LXXVII. törvény

2011. évi LXXVII. törvény

a világörökségről1

2021.12.22.

Az Országgyűlés az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete 1972. november 16-án kelt, az 1985. évi 21. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló egyezménnyel (a továbbiakban: Egyezmény) összhangban, annak hatékony végrehajtásához; a kiemelkedő egyetemes értékek megőrzéséhez szükséges rendelkezések megállapítása érdekében – tekintetbe véve a fenntartható fejlődés elveit is – a következő törvényt alkotja:

1. A törvény hatálya, értelmező rendelkezések

1. § (1) E törvény hatálya kiterjed:

a) a világörökségi és a világörökségi várományos területekre,

b) a világörökségi és a világörökségi várományos területekkel kapcsolatos, a világörökségi terület kiemelkedő egyetemes értékét, valamint a világörökségi várományos terület kiemelkedő értékét érintő tevékenységre, valamint

c) a b) pont szerinti tevékenységet végző vagy e tevékenység által érintett szervezetekre és személyekre.

(2)2 Világörökségi vagy világörökségi várományos területté csak

a) a korábban hozott miniszteri döntéssel, határozattal vagy a kulturális örökség védelméről szóló törvény alapján miniszteri rendelettel védetté nyilvánított és ekként kulturális örökségi védelmet élvező műemléki érték vagy nyilvántartott régészeti lelőhely, vagy

b) a természet védelméről szóló törvény erejénél fogva védett vagy a természet védelméről szóló törvényben kapott felhatalmazás alapján védetté nyilvánított országos jelentőségű védett természeti terület, továbbá az országos jelentőségű védett természeti terület kijelölt védőövezete

nyilvánítható.

(3)3 A világörökségi terület egyben a településkép védelméről szóló törvény szerinti településképi szempontból kiemelten meghatározó területnek is minősül.

2. § E törvény alkalmazásában:

1. kiemelkedő egyetemes érték: a világörökségi helyszín által megtestesített – az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete (United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization, a továbbiakban: UNESCO) Világörökség Bizottsága által ekként elfogadott – érték, amely kivételessége és páratlansága miatt nemzetközi szempontból is kiemelkedő és egyedi kulturális örökségi, illetve természeti jelentőséggel bír, ennélfogva folyamatos megőrzése és védelme az egész emberiség, a jelen és jövő generációi számára kiemelkedő fontosságú;

2. világörökségi helyszín: az UNESCO Világörökség Bizottsága határozata alapján a Világörökség Jegyzékbe felvett, világörökségi címmel rendelkező – e törvény 1. mellékletében meghatározott – helyszín, amelyet a kulturális örökség, illetve a természet védelméről szóló jogszabályok alapján nyilvánítottak védetté, és ekként kulturális örökségi védelmet élvező terület, illetve védett természeti terület;

3. világörökségi helyszín védőövezete: a világörökségi helyszín környezete, amely az UNESCO Világörökség Bizottságának határozata alapján a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékeinek sértetlenségét, illetve hitelességének védelmét biztosítja, és amelyet a kulturális örökség, illetve a természet védelméről szóló jogszabályok alapján nyilvánítottak védetté vagy jelölték ki, és ekként kulturális örökségi védelmet élvező terület, védett természeti terület, illetve a védett természeti terület védőövezete;

4. Világörökség Jegyzék: az UNESCO Világörökség Bizottsága által az Egyezmény 11. cikk (2) bekezdése alapján létrehozott és vezetett lista;

5. világörökségi terület: a világörökségi helyszín és annak védőövezete;

6. világörökségi várományos helyszín (a továbbiakban: várományos helyszín): a kiemelkedő kulturális örökségi, illetve természeti értékei (a továbbiakban: kiemelkedő érték) révén, az Egyezmény 1. és 2. cikkében meghatározott kritériumok szerint az UNESCO Világörökség Központhoz (a továbbiakban: Központ) bejelentett, a Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékében szereplő helyszín, amelyet a kulturális örökség, illetve a természet védelméről szóló jogszabályok alapján nyilvánítottak védetté, és ekként kulturális örökségi védelmet élvező terület, illetve védett természeti terület;

7.4 Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzéke: a kiemelkedő kulturális örökségi vagy természeti értékei alapján a Világörökség Jegyzékbe való felterjesztésre kiválasztott helyszíneknek, azok indokolt esetben javasolt védőövezeteinek és azok lehatárolásainak a kulturális örökség védelméért felelős miniszter rendeletében kihirdetett jegyzéke;

8.5 várományos helyszín javasolt védőövezete: a várományos helyszín indokolt esetben kijelölt olyan környezete,

a) amely kiemelkedő egyetemes értékének sértetlenségét, illetve hitelességének védelmét biztosítja,

b) amelyet a kulturális örökség, illetve a természet védelméről szóló jogszabályok alapján nyilvánítottak védetté, illetve jelöltek ki, és ekként kulturális örökségi védelmet élvező terület, országos jelentőségű védett természeti terület vagy annak védőövezete;

9.6 várományos terület: a várományos helyszín és annak javasolt védőövezete.

2. Általános rendelkezések

3. § (1)7 A világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értéket, a várományos helyszín kiemelkedő értéket hordoz, amelyet – a kulturális örökség, a természet, illetve a településkép védelméről szóló jogszabályok alapján fennálló védettséggel összhangban – mindenki köteles megóvni.

(2)8 A világörökségi és a várományos terület védelme és fennmaradását szolgáló, értékőrző használata közérdek, amely – összhangban a kulturális örökség, a természet, illetve a településkép védelméről szóló jogszabályok alapján fennálló védettségből fakadó kötelezettségeikkel – az állami és önkormányzati szervek, az egyházi jogi személyek, a társadalmi és egyéb szervezetek, illetve a természetes személyek együttműködésével valósul meg.

(3)9 A világörökségi és a Világörökség Jegyzékbe jelölendő várományos területet az Egyezménnyel összhangban, annak egyetemes és nemzeti értékeit megőrizve és a köz érdekét szolgálva kell használni, bemutatni, fenntartható módon fejleszteni vagy szükség szerint helyreállítani.

(4)10 A világörökségi és a Világörökség Jegyzékbe jelölendő várományos terület használata, bemutatása és fejlesztése az 1. § (2) bekezdés szerinti védettségre tekintettel, egységes kezelési elvek alapján, átláthatóan, a világörökségi címhez méltó módon történhet, így különösen

a) a helyszínnek meg kell őriznie eredeti értékeit, egységes látképét, történeti környezetbe ágyazott, illetve egyedi megjelenését különösen a – nappali és éjszakai – látvány, a térbeli kapcsolatok és arányok tekintetében,

b) ne veszélyeztesse a helyszín hitelességét, sértetlen fennmaradását és integritását, továbbá ne eredményezze a világörökségi értékek károsodását és a károsodás veszélyét ne idézze elő,

c) méltón illeszkedjen a terület kulturális, történeti, természeti értékeihez,

d) ne okozza akár közvetlenül, akár közvetve az egyetemes és nemzeti értékek csökkenését, értékvesztését,

e) érvényesüljön a közérdeknek megfelelő és hiteles, a világörökségi helyszínhez méltó funkció és jelleg,

f) biztosított legyen a világörökségi értékekhez való hozzáférés, a megközelíthetőség és a zavartalan látogatás.

4. § (1)11 A világörökségi területekkel összefüggő állami feladatokat a kulturális örökség védelméért felelős miniszter – a külön jogszabályok alapján fennálló feladat- és hatáskörüket nem érintve – az 1. mellékletben meghatározott miniszterekkel egyetértésben, más érdekelt miniszterekkel együttműködve látja el.

(2)12 A kulturális örökség védelméért felelős miniszter az (1) bekezdés szerinti feladatai körében különösen az alábbi tevékenységet végzi:

a) meghatározza az Egyezményből eredő feladatok végrehajtásának koncepcióját, stratégiáját;

b) érvényesíti a világörökségi szempontokat a világörökségi területet érintő jogszabályokban, illetve átfogó tervezési programokban;

c)13 előkészíti a Kormány részére a világörökségi területek világörökségi kezelési tervét (a továbbiakban: világörökségi kezelési terv), a Világörökség Jegyzékbe történő felvételt követően haladéktalanul intézkedik annak kihirdetéséről, továbbá szükség esetén kezdeményezi a világörökségi kezelési terv felülvizsgálatát, módosítását;

d) gondoskodik a világörökségi terület állapotának felméréséről és folyamatos figyelemmel kíséréséről, továbbá megteszi a kiemelkedő egyetemes érték megőrzéséhez, bemutatásához, fenntartásához, valamint az azt érő káros hatások bekövetkezésének megelőzéséhez szükséges intézkedéseket;

e) felügyeli a világörökségi gondnokságok e törvényben, valamint e törvény alapján kiadott külön jogszabályban meghatározott tevékenységét, és külön jogszabályban meghatározott esetekben intézkedik a világörökségi gondnokság megbízásának visszavonásáról;

f)14 négyévente beszámol a Kormánynak és az Országgyűlésnek a világörökségi területek állapotáról és az Egyezményből eredő feladatok ellátásáról;

g) szükség esetén gondoskodik a világörökségi területtel kapcsolatos módosítás, így különösen a világörökségi terület határának, a világörökségi helyszín elnevezésének, valamint kiemelkedő egyetemes értékének megváltoztatása Központhoz történő bejelentéséről;

h) gondoskodik a világörökségi terület fennmaradását szolgáló használat, fejlesztés és bemutatás érdekében tervek, programok, projektek előkészítéséről és megvalósításáról;

i) ellátja a világörökséggel kapcsolatos, az Egyezményből eredő nemzetközi feladatokat, így különösen a határon átnyúló világörökségi helyszínek esetén együttműködésre törekszik a határon átnyúló helyszínnel érintett Részes Állam felelős miniszterével;

j) gondoskodik a kiemelkedő egyetemes értéket hordozó örökség széles körben történő megismertetését, bemutatását, valamint fejlesztését elősegítő – köztük oktatási, képzési, ismeretterjesztő – programok kidolgozásáról és végrehajtásáról, valamint

k)15 gondoskodik a világörökség állapotának figyelemmel kísérése, értékeinek megóvása során a létesítő okiratuk szerint kulturális örökség védelmével, illetve természeti értékek esetén a természetvédelemmel foglalkozó civil szervezetekkel való együttműködésről;

l)16

m)17 gondoskodik a hazai világörökségi területek jogszabályban meghatározott – személyes adatot nem tartalmazó – adatai központi, közhiteles nyilvántartásának vezetéséről.

4/A. §18 (1)19 A kulturális örökség védelméért felelős miniszter, vagy ha a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értéke kizárólag természeti érték és a világörökségi terület egésze védett természeti területen van, úgyszintén, ha az állami tulajdonban álló vagyonelem (a továbbiakban: állami vagyonelem) kizárólag természetvédelmi oltalom alatt áll, a természet védelméért felelős miniszter (a továbbiakban együtt: védelemért felelős miniszter) hivatalból, továbbá az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv vagy a világörökségi helyszínen működő világörökségi gondnokság kérelmére megvizsgálja a világörökségi területen levő, állami vagyonelem használatát és hasznosítását. Amennyiben a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értéke természeti érték is, vagy az állami vagyonelem természetvédelmi oltalom alatt is áll, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter a vizsgálatot a természet védelméért felelős miniszter közreműködésével folytatja le.

(2)20 Ha a védelemért felelős miniszter hatósági eljárásában megállapítja, hogy az állami vagyonelem használata vagy hasznosítása nem felel meg a 3. § (3) és (4) bekezdésében foglalt követelményeknek, hatósági határozatban kötelezi az állami vagyonelemet használó vagy hasznosító természetes személyt, jogi személyt, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetet arra, hogy a vagyonelemet harminc napon belül az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv birtokába adja. A határozat véglegessé válásával egyidejűleg az állami vagyonelem használatára, illetve hasznosítására vonatkozó, a határozat véglegessé válása időpontjában érvényes jogviszony a törvény erejénél fogva megszűnik.

(2a)21 Ha a (2) bekezdés szerinti hatósági eljárás jelentős számú ügyfelet érint, akkor a védelemért felelős miniszter az ügyféllel a miniszter által vezetett minisztérium honlapján hirdetményi úton is kapcsolatot tarthat.

(3) A (2) bekezdés szerinti határozat végrehajtását az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv foganatosítja.

4/B. §22 (1) Amennyiben a világörökségi helyszínen fennálló állami tulajdonban álló épület, műtárgy egyéb közterületi építmény (a továbbiakban együtt: építmény) nem illeszkedik a világörökségi helyszín egységes településképi megjelenéséhez, vagy ellehetetleníti a világörökségi helyszín, mint kiemelkedő egyetemes érték fenntartására és bemutatására irányuló fejlesztési tervek megvalósítását, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter egyetértésével kezdeményezheti az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervnél az ingatlan átépítését, bontását.

(2) A kulturális örökség védelméért felelős miniszter kezdeményezése alapján az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv megteszi az állami tulajdonú építmény átépítése vagy bontása érdekében szükséges intézkedéseket.

5. §23 A kulturális örökség védelméért felelős miniszter más feladatkörükben érintett miniszterekkel együttműködve ellátja a várományos területtel kapcsolatos állami feladatokat, így különösen:

a) kiválasztja a várományos helyszíneket,

b) bejelenti a várományos helyszíneket a Központhoz,

c)24 gondoskodik a hazai Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékének vezetéséről,

d)25 javaslatot tesz a Kormány részére a Világörökség Jegyzékbe jelölendő várományos helyszínre (a továbbiakban: a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín),

e)26 gondoskodik a Kormány döntése alapján a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín világörökségi gondnokságának ideiglenes kijelöléséről,

f) intézkedik a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín Világörökség Jegyzékbe történő jelöléséről, valamint

g)27 gondoskodik a várományos helyszínen kiemelkedő értéket hordozó örökség megismerését, fejlesztését és bemutatását elősegítő – köztük oktatási, képzési, ismeretterjesztő – programok kidolgozásáról és végrehajtásáról.

6. §28 A kulturális örökség védelméért felelős miniszter a 4. § (2) bekezdésében és az 5. §-ban meghatározott feladatokat a Kormány által az e feladatok ellátása céljából létrehozott javaslattevő, véleményező és döntés-előkészítő testület közreműködésével látja el.

6/A. §29 (1) A világörökségi helyszínen található ingatlan tekintetében – ide nem értve a lakhatás céljára szolgáló rendeltetés szerinti jellegű épületet (különösen: lakás, lakóház), valamint a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti földet – a magyar államot – más jogosultakat megelőzően – elővásárlási jog illeti meg.

(1a)30 Az (1) bekezdéstől eltérően a magyar államot elővásárlási jog illeti meg az ingatlan-nyilvántartásban kivett lakóház fő rendeltetési jellegű, valamint a 200 négyzetmétert meghaladó alapterületű, lakás rendeltetésű azon ingatlan vonatkozásában, amely a Budapest – a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út világörökségi helyszínen található.

(2) A magyar állam elővásárlási jogát

a) a természetvédelemért felelős miniszter gyakorolja, ha a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékét a természet védelméről szóló jogszabályok alapján fennálló védettséggel összhangban állapították meg,

b) minden más esetben a kulturális örökség védelméért felelős miniszter gyakorolja.

(3) Ha a magyar államot más jogcímen is megilleti az elővásárlási jog, akkor először az e törvény alapján fennálló elővásárlási jog gyakorlása tekintetében kell nyilatkozni. Ha ezen jogcím alapján nem kerül sor az elővásárlási jog gyakorlására, úgy az elővásárlási jog a magyar állam tekintetében a további fennálló jogcímeken gyakorolható.

(4) Ha az e törvény alapján fennálló elővásárlási joggal olyan ingatlan érintett, amelyen a kulturális örökség védelméről szóló törvény vagy a természet védelméről szóló törvény alapján is fennáll a magyar államot megillető elővásárlási jog, úgy csak az e törvény alapján fennálló elővásárlási jog vonatkozásában kell nyilatkozni.

(5) Az elővásárlási jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése érdekében a kormányrendeletben kijelölt hatóság megkeresi az ingatlanügyi hatóságot.

6/B. §31 (1) A világörökségi szakkérdésben eljáró hatóság – az e törvénnyel és a végrehajtására kiadott rendeletekkel összhangban – honlapján, az érintettek számára visszakereshető módon szakmai követelményeket tartalmazó iránymutatást tehet közzé, amely a hatósági eljárás során érvényesítendő.

(2) Az (1) bekezdés szerinti iránymutatás vagy annak módosítása csak a kulturális örökség védelméért felelős miniszter előzetes jóváhagyását követően tehető közzé, és a honlapon történő közzététel és a követelmény hatálybalépése között legalább 30 nap felkészülési időt kell biztosítani.

3. Kezelés, világörökségi kezelési terv, világörökségi gondnokság

7. § (1) A világörökségi területek kezelése – a kiemelkedő egyetemes érték, és az azt hordozó valamennyi anyagi és nem anyagi tényező megőrzése érdekében – kiterjed a világörökségi területek használatának, fejlesztésének, bemutatásának, illetve szükség szerinti helyreállításának biztosítására, továbbá a világörökségi területek megőrzésével és fenntartható mértékű használatával kapcsolatos tevékenységek összehangolására.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kezelés körébe tartozik különösen:

a) a helyszínek tudományos alapú értékvizsgálatában, állapotának dokumentálásában, valamint a fenntartható használat adott helyszínre érvényes és a világörökségi kezelési tervben érvényesítendő kritériumainak kidolgozásában való részvétel;

b)32 a világörökségi területek vagy a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín világörökségi kezelési terveinek kidolgozásában és felülvizsgálatában, az azzal kapcsolatos egyeztetések (az érintett tulajdonosokkal, önkormányzatokkal, a külön jogszabályban meghatározott tudományos, szakmai és civil szervezetekkel) lefolytatásában való közreműködés;

c) a világörökségi kezelési tervben foglaltak gyakorlati végrehajtásának az érintettek és érdekeltek körében történő megismertetésében való részvétel;

d) a határon átnyúló világörökségi területek esetében együttműködés az érintett határon túli kezelő szervezetekkel;

e) a világörökségi terület állapotának folyamatos követő-figyelése, az ezzel kapcsolatos intézkedések kezdeményezése, valamint a világörökségi kezelési terv végrehajtásához szükséges adatok gyűjtésében, elemzésében és a világörökségi kezelési terv teljesítéséhez szükséges lépések meghatározásában való részvétel;

f)33 az érintett partnerekkel – köztük a létesítő okiratuk szerint kulturális örökség védelmével, illetve természeti értékek esetén a természetvédelemmel foglalkozó civil szervezetekkel – folyamatosan együttműködve a világörökségi terület értékmegőrzésével és fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósításának kezdeményezése, szervezése, előmozdítása, valamint

g)34 a kulturális örökség védelméért felelős miniszter részére jelentés készítése a világörökségi terület állapotáról, különös tekintettel a világörökségi területet érintő minden olyan tevékenységre, amely kihat a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékére.

8. § (1)35 A világörökségi helyszínek által hordozott kiemelkedő egyetemes érték megőrzése, és a fennmaradást nem veszélyeztető hasznosíthatósága érdekében – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a világörökségi területek világörökségi kezelési tervét a Kormány rendeletben hirdeti ki.

(2) A világörökségi kezelési terv egyeztetésébe az érintett helyi önkormányzatokat be kell vonni.

(3)36 Ha a világörökségi helyszín vagy a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín kiemelkedő egyetemes értéke kizárólag természeti érték, és a világörökségi helyszín vagy a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín területének egésze védett természeti területen van, a természetvédelmi kezelési terv a világörökségi helyszín világörökségi kezelési tervének minősül. Ebben az esetben a természetvédelmi kezelési terv jogszabályban meghatározott tartalmi és szerkezeti keretei között biztosítani kell a védett természeti terület világörökségi címéből fakadó szakmai követelmények érvényesülését.

(3a)37 A (3) bekezdés szerinti természetvédelmi kezelési terv csak akkor minősül az (1) bekezdés szerinti, a világörökségi területre vonatkozó világörökségi kezelési tervnek, ha megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet világörökségi kezelési terv tartalmi elemeire vonatkozó részletes követelményeknek. Ha a világörökségi kezelési terv tartalmi követelményei nem teljesülnek a (3) bekezdés szerinti természetvédelmi kezelési tervben, akkor az érintett területre külön világörökségi kezelési tervet kell készíteni.

(4)38 Amennyiben a világörökségi területen vagy a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín területén országos vagy helyi jelentőségű védett természeti terület is van, az (1) bekezdésben meghatározott világörökségi kezelési tervet a védett természeti területre vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott természetvédelmi kezelési tervvel összhangban – a természetvédelmi kezelési tervben foglalt, a kiemelkedő egyetemes érték vagy a kiemelkedő érték védelmét biztosító természetvédelmi kezelési előírásokra utalva – kell elkészíteni. A természet védelméről szóló külön jogszabály alapján fennálló védettségből eredő korlátozásokat, tilalmakat a természetvédelmi kezelési terv tartalmazza.

(5)39 Világörökségi területen építményt, épületet, műszaki berendezést, reklámhordozót, közlekedési infrastruktúrát és napelemes erőművet újonnan elhelyezni, közműfejlesztést megvalósítani, erdőgazdálkodási, mezőgazdasági és bányászati tevékenységet folytatni, növényzetet telepíteni csak a világörökségi kezelési tervben meghatározott szempontrendszer és korlátozások figyelembevételével lehetséges.

(6)40 A világörökségi területek világörökségi kezelési tervében foglaltak figyelembevételével kell különösen

a)41 a területrendezési tervet, valamint a területfelhasználás rendjét és a területhasználat szabályait érintően a településrendezési tervet felülvizsgálni, és szükség esetén módosítani, összhangba hozni;

b)42 a világörökségi terület vagy a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín természeti és kulturális örökségi értékeit érő káros hatások bekövetkezését megelőzni, a káros hatásokat elhárítani, csökkenteni; valamint

c)43 a világörökségi területet vagy a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszínt érintő bármely változtatást (különösen fejlesztést, felújítást, helyreállítást) végezni.

(7) A világörökségi kezelési tervet szükség szerint, de legalább hétévenként felül kell vizsgálni.

9. § (1)44 A hatósági eljárásokban hatóságként eljáró vagy közreműködő örökségvédelmi és természetvédelmi hatóság a világörökségi helyszínek és a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín által hordozott kiemelkedő egyetemes érték megőrzése érdekében a világörökségi területen vagy a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszínen és védőövezetében az e törvényben és a világörökségi kezelési tervben foglaltakat eljárása során köteles érvényre juttatni.

(2)45 Amennyiben a világörökségi területet és a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszínt és védőövezetét érintő restaurálási, helyreállítási, fejlesztési és építési, bányászati tevékenységre és művelési ág megváltoztatására irányuló kérelem esetében szakértői vélemény beszerzése szükséges, az eljáró hatóság – a saját költségei terhére – jogszabályban meghatározott, a védelem jellege szerinti szakértőt rendel ki.

(3)46

(4)–(5)47

10. §48 (1) A világörökségi helyszín, valamint a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín által hordozott kiemelkedő egyetemes érték megőrzését szolgáló kezelés 7. §-ban foglalt feladatainak világörökségi kezelési terv alapján történő ellátására – ha azt külön jogszabály nem utalja más szerv hatáskörébe – helyszínenként egy világörökségi gondnokság működik.

(2) A világörökségi gondnokság olyan, az adott világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékének jellegéhez kötődő tevékenységű, jogi személyiséggel rendelkező szervezet – így különösen költségvetési szerv, helyi önkormányzat, egyházi jogi személy, egyesület, alapítvány, nonprofit gazdasági társaság –, amelynek tevékenysége kiterjed a világörökségi érdekek képviseletére, a kiemelkedő egyetemes érték védelmére, valamint működési területe magában foglalja a világörökségi területet vagy annak jelentős részét. A Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín esetében a világörökségi gondnokság közreműködik az 5. § f) pontja szerinti feladat ellátásában.

(3) A kulturális örökség védelméért felelős miniszter a világörökségi gondnokságot világörökségi helyszínenként, valamint a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín esetében – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével választja ki. A világörökségi gondnokság megbízása visszavonásig, de legfeljebb hét évre szól, amely meghosszabbítható.

(4) Amennyiben a világörökségi helyszín, valamint a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín kiemelkedő egyetemes értéke kizárólag természeti érték, és a világörökségi helyszínt teljes egészében lefedő országos jelentőségű védett természeti területre vonatkozóan külön jogszabály természetvédelmi kezelésért felelős szervet jelöl ki, úgy ez a szerv látja el a kezelés 7. §-ban megjelölt feladatait.

(5) Amennyiben külön jogszabály a világörökségi terület, valamint a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín és védőövezete egy részének kezeléséért felelős szervet jelöl ki, úgy a (3) bekezdés alapján kiválasztott világörökségi gondnokság köteles ezzel a szervvel együttműködni.

11. §49

4. Finanszírozás

12. § (1) A világörökségi címmel kapcsolatos költségvetési pénzeszközöket az e törvényben megjelölt állami feladatok és a (2) bekezdésben meghatározott feladatok költségeire figyelemmel kell meghatározni.

(2) Az állam a központi költségvetésből finanszírozza az alábbi feladatokat:

a) a világörökségi kezelési terv kidolgozását;

b) a 9. § (2) bekezdésében meghatározott szakértői költségeket;

c)50 a területrendezési tervek és a településrendezési tervek világörökségi kezelési tervben foglaltak szerinti felülvizsgálatát és módosítását;

d)51 a 4/A. § szerinti felülvizsgálattal összefüggésben felmerülő, másra át nem hárítható költségeket és egyéb fizetési kötelezettségeket;

e)52 a Világörökség Jegyzékbe jelölendő helyszín jelölésének költségeit.

(3) Az állam a központi költségvetésből támogatást nyújt az alábbi feladatok ellátásához:

a) a világörökségi területtel kapcsolatos ismeretek terjesztése, oktatási, nevelési, továbbképzési programok kidolgozása, működtetése;

b) a világörökségi területtel kapcsolatos kutatások, a világörökségi területek értékmegőrzésével, fennmaradását nem veszélyeztető hasznosításával és bemutatásával kapcsolatos módszerek (modellek), eredmények alkalmazása, érvényre juttatása;

c) a világörökségi terület kezelésével, bemutatásával, fejlesztésével kapcsolatos tevékenységek, beruházások támogatása;

d) a világörökségi területtel kapcsolatos elismerések támogatása;

e) a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerinti tervtanácsoknak – ideértve a világörökségi területen létrehozott helyi tervtanácsokat is – a világörökségi területtel kapcsolatos feladata ellátásának támogatása.

(4) A védett értékek fenntartására, az állagvédelemre és a világörökségi kezelési tervnek megfelelő működtetéshez az állam adókedvezményt biztosíthat, amelyet külön törvényben állapít meg.

5. Átmeneti rendelkezések

13. § (1)53 A kulturális örökség védelméért felelős miniszter e törvény hatálybalépését követő 3 éven belül felülvizsgálja az e törvény hatálybalépésekor az Egyezmény 1. és 2. cikkében meghatározott kritériumok szerint a Központhoz bejelentett helyszínek Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékébe történő felvételének indokoltságát. Amennyiben a kulturális örökség védelméért felelős miniszter a felülvizsgálatot követően nem tartja indokoltnak a helyszín Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékébe történő felvételét, erről soron kívül értesíti a Központot.

(2) Az illetékes országos szervezetek, valamint a megyei önkormányzatok a területrendezési terveik 8. § (6) bekezdés a) pontja szerinti összhangja megteremtéséről a világörökségi kezelési tervek kihirdetését követően legkésőbb 5 éven belül, illetve más jogszabályból fakadó kötelező felülvizsgálat vagy más okból elvégzett módosítás alkalmával kötelesek gondoskodni.

(3)54 A települési (fővárosi, fővárosi kerületi) önkormányzatok a településrendezési tervük 8. § (6) bekezdés a) pontja szerinti módosításáról a világörökségi kezelési tervek kihirdetését követő tizennyolc hónapon belül kötelesek gondoskodni.

(4)55 A világörökségi gondnokságot az e törvény hatálybalépésétől számított 14 hónapon belül kell kijelölni.

(5) Az e törvény hatálybalépését követően a Világörökség Jegyzékbe felvett helyszín – e törvény 1. mellékletének módosítása általi – kihirdetését a Kormány kezdeményezi. Ezen helyszínek világörökségi gondnokságát a kihirdetéstől számított hat hónapon belül kell kijelölni.

(6)56 E törvénynek a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény és a budapesti Istvánmező rehabilitációs programjáról, kiemelten a Budapesti Olimpiai Központ integrált rekonstrukciójáról szóló 2012. évi LXXV. törvény módosításáról szóló 2013. évi LI. törvénnyel (a továbbiakban: Mód. Tv.) megállapított rendelkezéseit a Mód. Tv. hatálybalépése57 időpontjában fennálló birtoklási, használati és hasznosítási viszonyokra, illetve az ezen jogosultságokat megalapozó jogviszonyokra is alkalmazni kell.

(7)58

6. Záró rendelkezések

14. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg:

a) a világörökségi várományos helyszínek Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékébe történő felvételének és felülvizsgálatának, továbbá a Központhoz történő bejelentésének, valamint a világörökségi várományos helyszín Világörökség Jegyzékbe történő jelölésének részletes szabályait;59

b) a világörökségi testületbe tag delegálására jogosult minisztereket, a testület részletes feladatait és működését;60

c) a világörökségi kezelési terv készítését, annak tartalmi elemeire vonatkozó részletes követelményeket, az érintettekkel történő előzetes egyeztetésének és felülvizsgálatának rendjét;61

d)62 a világörökségi gondnokság kijelölésének szabályait és ellátandó feladatait,63

e)64 a világörökségi területre vonatkozóan a kiemelkedő egyetemes értéket és az azt hordozó elemeket (attribútumokat), valamint az ezek megőrzését és fenntartását biztosító alapvető kezelési követelményeket, korlátozásokat és tilalmakat meghatározó világörökségi kezelési tervet,65

f)66 a világörökségi helyszínen található ingatlanok vonatkozásában a magyar államot megillető elővásárlási jog gyakorlásának részletes szabályait, a 6/A. § (5) bekezdésében meghatározott hatóság kijelölését, valamint az elővásárlási joggal érintett ingatlanok adatait.67

g)68 a világörökségi komplex hatásvizsgálati dokumentáció tartalmi elemeit, valamint az annak elkészítésére vonatkozó különös szabályokat.

(2)69 Felhatalmazást kap a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékét.

(3)70

15. §71

16. §72

17. § (1) E törvény – a (2) és (3) bekezdés szerinti kivétellel – 2012. január 1-jén lép hatályba.

(2)73 A 14. § (1) bekezdés e) pontja 2014. december 1-jén, valamint a 14. § (2) bekezdés b) pontja 2014. január 1-jén lép hatályba.

(3)74 A 14. § (1) bekezdés f) pontja 2015. december 1-jén lép hatályba.

(4)75

18. §76 E törvénynek az egyes törvényeknek az épített és a természeti környezet védelmével, valamint a kulturális örökségvédelemmel összefüggő módosításáról szóló 2019. évi LXIV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított

a) 8. § (3) és (3a) bekezdését a Módtv. hatálybalépésekor77 folyamatban lévő, világörökségi területet érintő természetvédelmi kezelési terv készítése és módosítása során, valamint

b) a 8. § (5) bekezdését a Módtv. hatálybalépésekor78 első fokon még el nem bírált és a megismételt eljárásokban

is alkalmazni kell.

1. melléklet a 2011. évi LXXVII. törvényhez79

A világörökségi helyszínekkel összefüggő állami feladatokat a kulturális örökség védelméért felelős miniszterrel egyetértésben ellátó miniszterek

 

A

B

1

Világörökségi helyszín

Egyetértő miniszter

2

Budapest – a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út

állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter

3

építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter

4

európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter

5

közigazgatás-szervezésért felelős miniszter

6

természetvédelemért felelős miniszter

7

területrendezésért felelős miniszter

8

településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter

9

turizmusért felelős miniszter

10

Hollókő ófalu és környezete

agrárpolitikáért felelős miniszter

11

építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter

12

európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter

13

közigazgatás-szervezésért felelős miniszter

14

természetvédelemért felelős miniszter

15

területrendezésért felelős miniszter

16

településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter

17

turizmusért felelős miniszter

18

Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai

európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter

19

közigazgatás-szervezésért felelős miniszter

20

természetvédelemért felelős miniszter

21

területrendezésért felelős miniszter

22

településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter

23

turizmusért felelős miniszter

24

Az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete

építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter

25

európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter

26

közigazgatás-szervezésért felelős miniszter

27

természetvédelemért felelős miniszter

28

területrendezésért felelős miniszter

29

településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter

30

turizmusért felelős miniszter

31

Hortobágyi Nemzeti Park – a Puszta

agrárpolitikáért felelős miniszter

32

építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter

33

európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter

34

közigazgatás-szervezésért felelős miniszter

35

természetvédelemért felelős miniszter

36

területrendezésért felelős miniszter

37

településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter

38

turizmusért felelős miniszter

39

Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője

építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter

40

európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter

41

közigazgatás-szervezésért felelős miniszter

42

területrendezésért felelős miniszter

43

településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter

44

turizmusért felelős miniszter

45

Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj
(röviden: Fertő-táj)

agrárpolitikáért felelős miniszter

46

építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter

47

európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter

48

közigazgatás-szervezésért felelős miniszter

49

természetvédelemért felelős miniszter

50

területrendezésért felelős miniszter

51

településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter

52

turizmusért felelős miniszter

53

Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj

agrárpolitikáért felelős miniszter

54

építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter

55

európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter

56

közigazgatás-szervezésért felelős miniszter

57

természetvédelemért felelős miniszter

58

területrendezésért felelős miniszter

59

településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter

60

turizmusért felelős miniszter

1

A törvényt az Országgyűlés a 2011. június 14-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2011. június 28.

2

Az 1. § (2) bekezdése a 2019: LXIV. törvény 25. §-ával megállapított szöveg.

3

Az 1. § (3) bekezdését a 2019: LXIV. törvény 25. §-a iktatta be.

4

A 2. § 7. pontja a 2015: CXV. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

5

A 2. § 8. pontja a 2015: CXV. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

6

A 2. § 9. pontja a 2015: CXV. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.

7

A 3. § (1) bekezdése a 2021: XXXIX. törvény 53. § a) pontja szerint módosított szöveg.

8

A 3. § (2) bekezdése a 2013: CXXXIII. törvény 118. § a) pontja, a 2021: XXXIX. törvény 53. § b) pontja szerint módosított szöveg.

9

A 3. § (3) bekezdése a 2013: LI. törvény 2. §-ával megállapított, a 2015: CXV. törvény 11. § a) pontja szerint módosított szöveg.

10

A 3. § (4) bekezdését a 2013: LI. törvény 2. §-a iktatta be, nyitó szövegrésze a 2015: CXV. törvény 11. § a) pontja szerint módosított szöveg.

11

A 4. § (1) bekezdése a 2014: XXXV. törvény 81. § a) pontja szerint módosított szöveg.

12

A 4. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 2014: XXXV. törvény 81. § a) pontja szerint módosított szöveg.

13

A 4. § (2) bekezdés c) pontja a 2019: LXIV. törvény 26. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

14

A 4. § (2) bekezdés f) pontja a 2015: CXV. törvény 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

15

A 4. § (2) bekezdés k) pontja a 2011: CLXXV. törvény 187. § a) pontjával megállapított szöveg.

16

A 4. § (2) bekezdés l) pontját a 2015: CXV. törvény 3. § (3) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2021: XXXIX. törvény 54. §-a.

17

A 4. § (2) bekezdés m) pontját a 2015: CXV. törvény 3. § (3) bekezdése iktatta be, szövege a 2021: XXXIX. törvény 50. §-ával megállapított szöveg.

18

A 4/A. §-t a 2013: LI. törvény 3. §-a iktatta be.

19

A 4/A. § (1) bekezdése a 2015: CXV. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.

20

A 4/A. § (2) bekezdése a 2017: L. törvény 361. §-ával megállapított szöveg.

21

A 4/A. § (2a) bekezdését a 2013: CCXVII. törvény 32. §-a iktatta be, szövege a 2017: L. törvény 361. §-ával megállapított szöveg.

22

A 4/B. §-t a 2018: XL. törvény 45. §-a iktatta be.

23

Az 5. § a 2015: CXV. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.

24

Az 5. § c) pontja a 2021: XXXIX. törvény 51. §-ával megállapított szöveg.

25

Az 5. § d) pontja a 2021: XXXIX. törvény 51. §-ával megállapított szöveg.

26

Az 5. § e) pontja a 2021: XXXIX. törvény 51. §-ával megállapított szöveg.

27

Az 5. § g) pontja a 2019: LXIV. törvény 31. §-a szerint módosított szöveg.

28

A 6. § a 2021: CXLVI. törvény 81. §-ával megállapított szöveg.

29

A 6/A. §-t a 2017: CXCV. törvény 2. §-a iktatta be.

30

A 6/A. § (1a) bekezdését a 2021: CI. törvény 135. §-a iktatta be.

31

A 6/B. §-t a 2019: LXIV. törvény 27. §-a iktatta be.

32

A 7. § (2) bekezdés b) pontja a 2011: CLXXV. törvény 187. § b) pontjával megállapított, a 2015: CXV. törvény 11. § b) pontja szerint módosított szöveg.

33

A 7. § (2) bekezdés f) pontja a 2011: CLXXV. törvény 187. § c) pontjával megállapított szöveg.

34

A 7. § (2) bekezdés g) pontja a 2014: XXXV. törvény 81. § a) pontja szerint módosított szöveg.

35

A 8. § (1) bekezdése a 2015: CXV. törvény 6. § (1) bekezdéséve megállapított szöveg.

36

A 8. § (3) bekezdése a 2019: LXIV. törvény 28. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

37

A 8. § (3a) bekezdését a 2019: LXIV. törvény 28. § (1) bekezdése iktatta be.

38

A 8. § (4) bekezdése a 2015: CXV. törvény 11. § c) pontja szerint módosított szöveg.

39

A 8. § (5) bekezdését a 2015: CXV. törvény 12. § a) pontja hatályon kívül helyezte, újonnan a 2019: LXIV. törvény 28. § (2) bekezdése iktatta be.

40

A 8. § (6) bekezdés nyitó szövegrésze a 2015: CXV. törvény 11. § d) pontja szerint módosított szöveg.

41

A 8. § (6) bekezdés a) pontja a 2021: XXXIX. törvény 53. § c) pontja szerint módosított szöveg.

42

A 8. § (6) bekezdés b) pontja a 2015: CXV. törvény 11. § e) pontja szerint módosított szöveg.

43

A 8. § (6) bekezdés c) pontja a 2015: CXV. törvény 11. § f) pontja szerint módosított szöveg.

44

A 9. § (1) bekezdése a 2015: CXV. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.

45

A 9. § (2) bekezdése a 2015: CXV. törvény 7. §-ával megállapított, a 2016: CIV. törvény 89. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

46

A 9. § (3) bekezdését a 2015: CXV. törvény 12. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

47

A 9. § (4)–(5) bekezdését a 2013: LXXXIV. törvény 81. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2015: CXV. törvény 12. § b) pontja.

48

A 10. § a 2015: CXV. törvény 8. §-ával megállapított szöveg.

49

A 11. §-t a 2019: LXIV. törvény 32. §-a hatályon kívül helyezte.

50

A 12. § (2) bekezdés c) pontja a 2021: XXXIX. törvény 53. § d) pontja szerint módosított szöveg.

51

A 12. § (2) bekezdés d) pontját a 2013: LI. törvény 4. §-a iktatta be.

52

A 12. § (2) bekezdés e) pontját a 2015: CXV. törvény 9. §-a iktatta be.

54

A 13. § (3) bekezdése a 2021: XXXIX. törvény 53. § e) pontja szerint módosított szöveg.

55

A 13. § (4) bekezdése a 2012: CXCI. törvény 35. § (3) bekezdése szerint módosított szöveg.

56

A 13. § (6) bekezdése a 2013: LI. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.

57

A hatálybalépés napja: 2013. április 26.

58

A 13. § (7) bekezdését a 2013: LI. törvény 7. §-a hatályon kívül helyezte.

62

A 14. § (1) bekezdés d) pontja a 2019: LXIV. törvény 29. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

64

A 14. § (1) bekezdés e) pontja a 2019: LXIV. törvény 29. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

66

A 14. § (1) bekezdés f) pontját a 2017: CXCV. törvény 3. §-a iktatta be.

68

A 14. § (1) bekezdés g) pontját a 2021: XXXIX. törvény 52. § (1) bekezdése iktatta be.

69

A 14. § (2) bekezdése a 2021: XXXIX. törvény 52. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

70

A 14. § (3) bekezdését a 2013: CCXVII. törvény 34. §-a iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2015: CXV. törvény 12. § c) pontja.

71

A 15. §-t a 17. § (4) bekezdése hatályon kívül helyezte.

72

A 16. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

73

A 17. § (2) bekezdése a 2012: CXCI. törvény 35. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

74

A 17. § (3) bekezdése a 2012: CXCI. törvény 35. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

75

A 17. § (4) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

76

A 18. §-t a 2019: LXIV. törvény 30. §-a iktatta be.

77

A hatálybalépés időpontja 2019. július 16.

78

A hatálybalépés időpontja 2019. július 16.

79

Az 1. melléklet a 2014: XXXV. törvény 80. §-ával megállapított, a 2018: V. törvény 27. §-a szerint módosított szöveg.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére