nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
2011. évi CVI. törvény
a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról
2014-01-01
2014-07-31
15
Jogszabály

2011. évi CVI. törvény

a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról1

Az Országgyűlés az értékteremtő közfoglalkoztatás jogi kereteinek megteremtése és a munkaképes lakosság munkához juttatása, az álláskeresők foglalkoztatásának elősegítése érdekében az alábbi törvényt alkotja:

1. § (1) E törvény hatálya kiterjed a közfoglalkoztatóra és az általa közfoglalkoztatási jogviszony keretében foglalkoztatott természetes személyre (a továbbiakban: közfoglalkoztatott).

(2)2 Közfoglalkoztatási jogviszony olyan munkára létesíthető, amely

a) e törvényben meghatározott feladat, továbbá törvény által előírt állami feladat vagy

b) a helyi önkormányzatokról szóló törvényben előírt kötelező vagy önként vállalt feladat, vagy

c) a nemzetiségek jogairól szóló törvényben előírt kötelező vagy önként vállalt feladat, vagy

d) a helyi vagy azon túlmutató közösségi – így különösen – egészségmegőrzési, szociális, nevelési, oktatási, kulturális, kulturális örökség megóvása, műemlékvédelmi, természet-, környezet- és állatvédelemi, gyermek- és ifjúságvédelemi, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével sport, közrend és közlekedésbiztonsági, ár- és belvízvédelemi célú, közforgalom számára megnyitott út, híd, alagút fejlesztéséhez, fenntartásához és üzemeltetéséhez kapcsolódó szükségletek kielégítését szolgáló feladat vagy

e) a Kormány által meghatározott közösségi célok megvalósítását elősegítő feladat

ellátására vagy a feladatellátás feltételeinek megteremtésére irányul, és annak ellátására törvény nem ír elő közalkalmazotti, közszolgálati vagy kormányzati szolgálati jogviszonyt.

(2a)3 Közfoglalkoztatási jogviszony kormányrendeletben meghatározott feltételek mellett közhasznú kölcsönzés céljára is létesíthető.

(2b)4 Közfoglalkoztatási jogviszonynak minősül, ha közfoglalkoztatási program keretében a közfoglalkoztatott a munkaerő-piaci alkalmazkodását, munkához jutását szolgáló képzésben vesz részt.

(3)5 Közfoglalkoztató lehet:

a) helyi és nemzetiségi önkormányzat, valamint ezek jogi személyiséggel rendelkező társulása,

b) költségvetési szerv,

c)6 egyházi jogi személy,

d) közhasznú jogállású szervezet,

e) civil szervezet,

f) az állami és önkormányzati tulajdon kezelésével és fenntartásával megbízott, vagy erre a célra az állam, önkormányzat által létrehozott gazdálkodó szervezet,

g) vízitársulat,

h) erdőgazdálkodó, amennyiben a közfoglalkoztatás keretében

ha) az erdő külön törvényben meghatározott közjóléti céljainak megvalósítása

érdekében végzett feladatok ellátására,

hb) a természeti károkat szenvedett erdőterületek rehabilitációjára,

hc) erdészeti sétautak, turistautak és tanösvények kijelölésére, karbantartására,

hd) határjelek és környezetének karbantartására,

he) tűzpászták készítését és tűzmegelőzést szolgáló feladatok ellátására,

hf) kommunális hulladék gyűjtésére és elszállítására,

hg) az erdőterület kommunális szennyeződéstől való tisztítására

kerül sor,

i) a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatok ellátása esetén a szociális szövetkezet,

j) a vasúti pályahálózat-működtető szervezet a vasúti pálya és környezete tisztántartásával, a kapcsolódó területek növényzetének karbantartásával, továbbá a vasúti üzemi létesítmények fenntartója az üzemi létesítmény állagmegóvásával kapcsolatos feladatai ellátásában,

k)7 a kötelező önkormányzati feladat ellátásában közreműködő, törvény alapján kijelölt közérdekű szolgáltató.

(4) Közfoglalkoztatottként az a természetes személy foglalkoztatható, aki

a)8 a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezései szerint munkaviszonyt létesíthet, kivéve azt, aki 16. életévét nem töltötte be, valamint

b)9 a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény szerinti álláskereső, vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény10 szerinti rehabilitációs ellátásban részesül.

(4a)11 Az álláskeresőt három hónap időtartamra ki kell zárni a közfoglalkoztatásból, ha

a)12 a tanköteles gyermekének mulasztása miatt

aa)13

ab)14 e szabálysértés elkövetéséért három hónapon belül jogerősen elmarasztalták, vagy

b) önkormányzati rendeletben előírt, a lakókörnyezet (kert, udvar, jogszabályban meghatározott, az ingatlanhoz kapcsolódó közterület) rendezettségének biztosítására vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti.

(4b)15 A hivatalból folytatott közigazgatási eljáráshoz megkeresésre a (4a) bekezdés b) pontja szerinti esetben az álláskereső lakóhelye szerint illetékes jegyző 3 napon belül adatot szolgáltat a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala járási munkaügyi kirendeltsége (a továbbiakban: kirendeltség) részére.

(4c)16 A (4a) bekezdés ab) pontjában meghatározott kizárási ok fennállásának ellenőrzése érdekében a közfoglalkoztatási jogviszonyba történő kiközvetítés előtt a kirendeltség adatot közvetlenül vehet át a szabálysértési nyilvántartásból.

(4d)17 A kizárás kérdésében első fokon a kirendeltség, másodfokon a munkaügyi központ hatósági határozattal dönt.

(4e)18 Amennyiben a közfoglalkoztatási jogviszony létrehozását követően értesül a kirendeltség a közfoglalkoztatást kizáró okról, a kizárásról szóló döntését közli a közfoglalkoztatóval. A közfoglalkoztató a közfoglalkoztatási jogviszonyt a jogerős döntés alapján azonnali felmondással megszünteti.

(4f)19 A (4a) bekezdés b) pontja szerinti esetben a megkeresésre nincsen szükség, amennyiben a közfoglalkoztatást a közfoglalkoztatott lakóhelye szerinti helyi önkormányzat, annak intézménye, vagy a helyi önkormányzat által alapított gazdálkodó szervezet valósítja meg, vagy az önkormányzatnak nincs a (4a) bekezdés b) pont szerinti hatályos rendelete.

(4g)20 A (4f) bekezdés hatálya alá tartozó közfoglalkoztató megtagadhatja a közfoglalkoztatási jogviszony létesítését, amennyiben a közfoglalkoztatottal szemben a (4a) bekezdés b) pontja szerinti kizárási ok fennállásáról van tudomása.

2. § (1) A közfoglalkoztatási jogviszonyra az Mt. szabályai alkalmazandók, a (2)–(5) bekezdésben meghatározott eltérésekkel.

(2) Közfoglalkoztatási jogviszony csak határozott időre létesíthető. A határozott idő nem lehet hosszabb, mint a közfoglalkoztatás támogatásáról szóló jogszabály alapján nyújtott támogatásról szóló hatósági szerződésben előírt időtartam.

(2a)21 A közfoglalkoztatási jogviszony tartamát naptárilag vagy más alkalmas módon meg kell határozni.

(2b)22 A közfoglalkoztatási jogviszony tekintetében próbaidő nem köthető ki.

(2c)23 Az Mt. 45. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a közfoglalkoztatási szerződésnek tartalmaznia kell a közfoglalkoztatási bér (közfoglalkoztatási garantált bér) összegét és a közfoglalkoztatott munkakörének megnevezését, továbbá a (6) bekezdés szerinti munkavégzés lehetőségét.

(3) A közfoglalkoztatási jogviszonyban a rendes munkaidő időtartama a közfoglalkoztatás támogatásáról szóló jogszabály alapján nyújtott támogatásról szóló hatósági szerződésben előírt munkaidő lehet.

(3a)24 A közfoglalkoztató köteles a közfoglalkoztatott részére fizetés nélküli szabadságot engedélyezni, ha a közfoglalkoztatott a közfoglalkoztatási jogviszony időtartama alatt, az 1. § (3) bekezdése hatálya alá nem tartozó munkáltatónál, legalább 3 nap, legfeljebb 90 nap időtartamú határozott idejű munkaviszonyt létesít. A fizetés nélküli szabadság engedélyezésének feltétele, hogy a közfoglalkoztatott a határozott idejű munkaviszonyról szóló munkaszerződést a közfoglalkoztatónak a fizetés nélküli szabadság megkezdése előtt legalább 5 munkanappal bemutatja. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a közfoglalkoztató a közfoglalkoztatott számára közfoglalkoztatási jogviszony keretében a munkavégzéshez kapcsolódóan a képzés lehetőségét is biztosítja.

(3b)25 A közfoglalkoztatott számára várandóssága idejére egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani, ha a munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény alapján a munkakörében nem foglalkoztatható.

(4) A közfoglalkoztatottat megillető munkabér összege megegyezik a teljesítményhez kötött tevékenységek kivételével a közfoglalkoztatási bérrel, a legalább középfokú iskolai végzettséget, szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén a közfoglalkoztatási garantált bérrel, azzal, hogy

a)26 a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér el kell, hogy érje a közfoglalkoztatott számára a közfoglalkoztatást közvetlenül megelőzően folyósított álláskeresési járadék, rehabilitációs ellátás, illetve a foglalkoztatást helyettesítő támogatás havi összegét, és

b) a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér összegét a közfoglalkoztatottat megillető munkabér csak többletteljesítés esetében haladhatja meg.

(4a)27 A közfoglalkoztatottat megillető szabadság mértéke naptári évenként 20 munkanap.

(4b)28 A közfoglalkoztatott részére, ha a jogviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg, a (4a) bekezdésben meghatározott szabadság arányos része jár.

(4c)29 A közfoglalkoztatottat szabadsága tartamára a közfoglalkoztatási bér, illetve közfoglalkoztatási garantált bér, betegszabadsága tartamára a közfoglalkoztatási bér, illetve közfoglalkoztatási garantált bér 70%-a illeti meg.

(4d)30 Teljesítménybérezés esetén a közfoglalkoztatottat

a) a szabadság tartamára a megelőző 4 hónap közfoglalkoztatási, illetve közfoglalkoztatási garantált bér átlaga,

b) a betegszabadság tartamára a megelőző 4 hónap közfoglalkoztatási, illetve közfoglalkoztatási garantált bér átlagának 70%-a

illeti meg. Amennyiben a megelőző közfoglalkoztatás időtartama kevesebb 4 hónapnál, abban az esetben a (4c) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.”

(4e)31 Részmunkaidős foglalkoztatás estén a közfoglalkoztatottat a szabadsága és a betegszabadsága tartamára a (4c) bekezdésben meghatározott bér időarányos része, teljesítménybérezés esetében a (4d) bekezdésben meghatározott bér időarányos része illeti meg.

(4f)32 A közfoglalkoztatottat, ha a közfoglalkoztató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő), a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról szóló kormányrendeletben meghatározott összegű közfoglalkoztatási bér illeti meg.

(5)33 A közfoglalkoztatási jogviszony esetén:

a) az Mt.

aa) rendelkezésre állásra,

ab) ügyeletre,

ac) készenlétre,

ad) állásidőre,

ae) előlegnyújtásra,

af) megszakítás nélküli munkarendre,

ag)34 baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében elrendelt rendkívüli munkaidő kivételével a rendkívüli munkaidőre,

ah) csoportos létszámcsökkentésre,

ai) végkielégítésre,

aj) szabadság kiadására,

ak) távolléti díj számítására,

al) kötelező legkisebb munkabérre, garantált bérminimumra,

am) munkavállalói biztosítékra,

an) munkakör megosztásra,

ao) több munkáltató által létesített munkaviszonyra,

ap) távmunkavégzésre,

aq) bedolgozói munkaviszonyra,

ar) egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára,

as) vezető állású munkavállalóra, valamint

at) cselekvőképtelen munkavállalóra

vonatkozó szabályai nem alkalmazhatók,

b) az Mt. VI., XVII. és XVIII. fejezete nem alkalmazható,

c) az Mt. 49. § (2) bekezdése nem alkalmazható,

d) az Mt. 55. § (1) bekezdés h) pontja nem alkalmazható,

e)35

f) az Mt. 59–62. §-a nem alkalmazható,

g)36 az Mt. 64. § (1) bekezdését azokkal az eltérésekkel kell alkalmazni, hogy a közfoglalkoztató a közfoglalkoztatási jogviszony megszüntetését köteles bejelenteni az illetékes munkaügyi központnak, továbbá a közfoglalkoztató köteles a közfoglalkoztatási jogviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetni, amennyiben jogerős hatósági határozat a közfoglalkoztatottat a közfoglalkoztatásból kizárta.

h) az Mt. 70. §-a nem alkalmazható,

i) az Mt. 79. § (2) bekezdése nem alkalmazható,

j) az Mt. 81. §-a, 82. § (3) és (4) bekezdése, továbbá 83. §-a és 84. §-a nem alkalmazható,

k) az Mt. munkaidő beosztásra vonatkozó 50. alcímének rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy közfoglalkoztatási jogviszonyban kötetlen munkarend nem alkalmazható,

l) az Mt. 101. § (1) bekezdés f)–h) pontja nem alkalmazható, azzal, hogy vasárnapra rendes munkaidő társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás nyújtásához e napon szükséges munkavégzés esetén közfoglalkoztatott számára is beosztható,

m) az Mt. 117–121. §-a nem alkalmazható,

n) az Mt. alapbér megállapítására vonatkozó 65. alcímének rendelkezései a 138. § (1)–(5) bekezdés kivételével nem alkalmazhatók,

o)37 az Mt. bérpótlékokra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bérpótlék számítási alapja a közfoglalkoztatási bér (közfoglalkoztatási garantált bér),

p) az Mt. 146. § (1) és (2) bekezdése nem alkalmazható,

q) az Mt. 147. §-a nem alkalmazható,

r)38 az Mt. munkabér védelmére vonatkozó 70. alcímének rendelkezései – a 157. § (1)–(2) bekezdése és a 158–164. § kivételével – nem alkalmazhatók,

s) az Mt. 169. § (2) bekezdése nem alkalmazható,

t) az Mt. 214. § (2) bekezdése nem alkalmazható,

u) az Mt. 215. §-a nem alkalmazható,

v) az Mt. 216. § (4) bekezdése nem alkalmazható, továbbá

x) az Mt. 220. §-a nem alkalmazható.

(6)39 Közfoglalkoztatási jogviszony esetén az Mt. 53. §-a csak baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében alkalmazható.

3. § (1) A közfoglalkoztató a közfoglalkoztatott részére az alábbiakat köteles biztosítani:

a) ha a munkavégzés helye és a közfoglalkoztatott lakóhelye közötti naponta – tömegközlekedési eszközzel – történő oda- és visszautazás ideje a hat órát meghaladja, a munkavégzés helyétől számított 20 km-es távolságon belül az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve által kiadott engedélynek megfelelő térítésmentes elhelyezést, tisztálkodási és étkezési lehetőséget, vagy

b) ha a munkavégzés helye és a közfoglalkoztatott lakóhelye közötti naponta – tömegközlekedési eszközzel – történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi munkanélküli esetében a két órát meghaladja, a munkavégzés helyére és onnan a közfoglalkoztatott lakóhelyére történő térítésmentes szállítást, valamint

c) amennyiben az a) és b) pontokban meghatározott esetekben a foglalkoztatás a napi négy órát meghaladja, a munkahelyen térítésmentes napi egyszeri étkezést.

(2) A közfoglalkoztató az (1) bekezdés a) pontjában szabályozott elhelyezés biztosítása esetén a heti pihenőidő igénybevétele érdekében a közfoglalkoztatott hazautazását a b) pontban szabályozott módon biztosítja.

4. § A közfoglalkoztatási jogviszonyra a munkaviszonyra irányadó társadalombiztosítási, adózási, munkavédelmi szabályokat kell alkalmazni.

4/A. §40 (1)41 Amennyiben több hátrányos helyzetű személy egy közfoglalkoztatónál áll legalább egyéves időtartamban közfoglalkoztatási jogviszonyban, és a közfoglalkoztatottak vállalják, hogy szociális szövetkezet tagjaként a továbbiakban legalább két évet együtt fognak dolgozni, a közfoglalkoztatás során használt ingó tárgyi eszközöket az általuk megalapított szociális szövetkezet a közfoglalkoztatótól haszonkölcsön-szerződés alapján ingyenesen használatba veheti.

(2) Amennyiben a hátrányos helyzetű személy képzési programmal egybekötött mezőgazdasági célú közfoglalkoztatásban eredményesen vesz részt, és vállalja, hogy szociális szövetkezet tagjaként a továbbiakban legalább két évet fog dolgozni, a képzési programmal összefüggésben használt ingó tárgyi eszközöket az általa megalapított szociális szövetkezet a közfoglalkoztatótól haszonkölcsön-szerződés alapján ingyenesen használatba veheti.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt esetekben a magyar állam, az önkormányzat vagy a közalapítvány a szociális szövetkezet részére a termőföldet, a közfoglalkoztató az állatállományt haszonkölcsön-szerződés alapján ingyenesen használatba adhatja. Az ilyen haszonkölcsön-szerződés esetében a termény és a szaporulat a szociális szövetkezet tulajdonába kerül.

(3a)42 Az (1)–(3) bekezdésben említett haszonkölcsön-szerződésben a szociális szövetkezet vállalja, hogy a hasznosításra kapott eszközök hasznosításával kapcsolatos döntések meghozatala előtt, az arra jogosult szövetkezeti szerv vagy személy a kijelölt állami képviselő véleményét kikéri. Ha a szociális szövetkezet a szerződésben vállalt ezen kötelezettségét megsérti, a haszonkölcsön-szerződést azonnali hatállyal fel kell mondani.

(3b)43 A szociális szövetkezetbe az állami képviselőt a haszonkölcsön szerződés lejártáig lehet kijelölni. Az állami képviselőt a közfoglalkoztatásért felelős miniszter jelöli ki.

(4) Az ingyenes használat időtartama termőföld esetében a tíz évet nem haladhatja meg. Az ingó tárgyi eszköz két év ingyenes használat után visszakerül a kölcsönadóhoz, kivéve, ha a közfoglalkoztató és a szociális szövetkezet az ingyenes használat időtartamának meghosszabbításában megállapodik. Az állatállomány két év ingyenes használat után a szociális szövetkezet tulajdonába kerül.

(5) A közfoglalkoztatás (1) bekezdés szerinti időtartamának megállapításánál az egybeszámítást akkor lehet alkalmazni, ha a közfoglalkoztatási jogviszony megszűnése és az újabb közfoglalkoztatási jogviszony létesítése közötti időtartam a hat hónapot nem haladja meg.

(6) A szociális szövetkezetet – az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítése esetén – a közfoglalkoztatási jogviszony megszűnésétől számított három hónapon belül kell megalapítani.

(7) Amennyiben a szociális szövetkezet európai uniós versenyjogi értelemben vett gazdasági tevékenységet végez, és a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, vagy ezek jogi személyiségű társulása, mint közfoglalkoztató nem tagja a szövetkezetnek, az ehhez a tevékenységhez az állam által biztosított ingó tárgyi eszköz, termőföld, állatállomány meg nem fizetett használati díja csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, és az az állami támogatásokra vonatkozó uniós jogi aktusok rendelkezéseivel összhangban nyújtható.

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

5–14. §44

15–16. §45

17. §46

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosítása

18. §47

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

19. §48

20. §49

21. §50

22–24. §51

25–27. §52

28. § (1)–(3)53

(4)54

29. §55

30. §56

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

31–33. §57

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

34. §58

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

35–36. §59

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

37–39. §60

40. §61

41–42. §62

A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosítása

43–45. §63

A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény módosítása

46. §64

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása

47–48. §65

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény módosítása

49. §66

A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása

50. §67

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

51. §68

A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosítása

52. §69

Záró rendelkezések

53. §70 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér mértékét, valamint a közhasznú kölcsönzés feltételeit rendeletben állapítsa meg.71

54. § (1) E törvény – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

„(2) Az 1–14. §, a 17–18. §, a 21. §, a 29. §, a 31–36. §, a 43–45. §, az 53. §, az 55. §, valamint az 57. § 2011. szeptember 1-jén lép hatályba.

(3) A 20. §, a 22–24. §, a 28. § (4) bekezdése, a 30. §, a 40. §, valamint az 58. § (2) bekezdése 2012. január 1-jén lép hatályba.”

55. §72 A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény 2–18. §-át a közfoglalkoztatási jogviszony tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.

56. §73

57. §74

58. § (1)75

(2)76

a)–c)77

d)78

59. §79

60. §80 E törvénynek a szociális szövetkezetekkel összefüggésben egyes törvények, továbbá a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi XLI. törvénnyel megállapított 4/A. § (1) bekezdésének rendelkezéseit a 2013. szeptember 1-jét megelőzően létesített közfoglalkoztatási jogviszonyok esetén is alkalmazni kell.

61. §81 E törvénynek az egyes törvényeknek a katasztrófák elleni védekezés hatékonyságának növelésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CXCII. törvénnyel megállapított 2. §-ának a rendelkezései a 2014. január 1-jét megelőzően megkötött közfoglalkoztatási jogviszonyt szabályozó szerződésekre nem alkalmazhatók.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!