nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
299/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet
a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről
2013-08-01
2014-03-25
4

299/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet

a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről1

A Kormány a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 17. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:

1. § (1)2 A rendelet hatálya a költségvetési szervek, valamint nevelési-oktatási, egészségügyi, szociális vagy közgyűjteményi és közművelődési tevékenysége tekintetében az egyházi jogi személy munkáltató kivételével a munkáltatóra és a vele 2011-ben november 1-je és december 31-e közötti időszak bármely napján is munkaviszonyban álló munkavállalóra terjed ki.

(2) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 460. §-a szerinti adókedvezmény igénybevétele szempontjából a rendelet hatálya kiterjed a törvény 460. § (7) bekezdés b) pontjában foglalt folyamatos foglalkoztatási feltételeknek megfelelő munkavállalóra is.

(3) Nem terjed ki a rendelet hatálya az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény alapján foglalkoztatott munkavállalóra.

2. § (1) A munkavállalók munkabére nettó értékének megőrzéséhez szükséges 2012. évi munkabéremelés elvárt mértékét az 1. melléklet tartalmazza. 2011-ben – a (2) bekezdés szerint számított – átlagos havi 216 805 forint feletti munkabér esetén nincs elvárt munkabéremelés. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 298/2011. (XII. 22.) Korm. rendeletben 2012. január 1-jei hatállyal megállapított kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és garantált bérminimum elérését biztosító munkabéremelés az elvárt munkabéremelésbe beszámít.

(2) Az (1) bekezdés szerinti munkabéremelés elvárt mértékének kiszámításánál a munkavállaló 2011. évi munkabérén személyi alapbérének és rendszeres bérpótlékainak (a továbbiakban együtt: rendszeres bér) az alábbi időszakra vonatkozó egész havi átlagát kell érteni:

a) a személyi alapbér 2011. október 31-ét megelőző, legutóbbi tárgyévi változásának időpontjától 2011. december 31-ig terjedő időszak;

b) ha a személyi alapbér legutóbb 2011. október 31-ét követően változott, akkor a 2011. november 1-jét megelőző, legutóbbi tárgyévi változás időpontjától – annak hiányában 2011. január 1-jétől – a 2011. október 31-ét követő változás időpontjáig terjedő időszak;

c) ha a személyi alapbér 2011-ben nem változott, akkor a 2011. január 1-je és december 31-e közötti időszak;

d) ha a munkavállaló 2011. október 31-ét követően létesített a munkáltatóval munkaviszonyt, akkor a személyi alapbérváltozására tekintet nélkül, a munkaviszony létesítésének időpontja és 2011. december 31-e közötti időszak.

(3) A munkavállaló 2011. évi munkabére (2) bekezdés szerinti egész havi átlagát a munkavállaló munkarend szerinti munkanapjai figyelembevételével kell meghatározni.

(4) A (2) bekezdés szerinti személyi alapbéren a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 142. § szerinti személyi alapbért, rendszeres bérpótlékokon az Mt. 151/A. § (2) bekezdés szerinti bérpótlékokat kell érteni.

(5) Teljesítménybér alkalmazása esetén a (2) bekezdés szerinti személyi alapbéren a százszázalékos teljesítéshez kapcsolódó 2011. évi teljesítménybér egész havi átlagos összegét kell érteni, beleértve a teljesítménybér időbér részét is. Jutalékos bérforma esetén százszázalékos teljesítésként a tényleges jutalékkifizetést kell figyelembe venni.

(6) A munkavállaló napi, heti, havi munkaideje 2011. október 31-ét követő változása esetén a (2) bekezdés szerinti 2011. évi rendszeres bért és annak összetevőit korrigálni kell a munkaidő változás arányában.

(7)3 A munkavállaló munkakörének 2011. október 31-ét követő változása esetén a (2) bekezdés szerinti 2011. évi rendszeres bért és annak összetevőit a munkavállaló új munkakörével azonos vagy hasonló munkakörben dolgozók átlagos béradatai alapján kell meghatározni. Ilyen munkakör hiányában a 2011. november 1. napja és 2011. december 31. napja közötti időszakban bekövetkezett munkakör változás esetén a 2011. évi rendszeres bért és annak összetevőit a munkakör változást követő 2011. évi időszak tényleges béradatai alapján kell meghatározni. Az e bekezdésben foglaltak a bércsökkenéssel járó munkakör változások esetén – ide nem értve az egészségkárosodás miatt bekövetkező munkakör változást – a munkáltató 2011. évi átlagos statisztikai állományi létszámának legfeljebb 5%-áig, de legalább egy fő esetében alkalmazhatók.

(8) A gyermek ápolása, gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadságon, továbbá a közeli hozzátartozó ápolására vagy gondozására biztosított fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló (2) bekezdés szerinti 2011. évi személyi alapbérét az Mt. 84. §-ában foglaltak figyelembevételével kell meghatározni.

(9) Órabér esetén a havi személyi alapbért az Mt. 144/A. §-ának értelemszerű alkalmazásával kell meghatározni.

(10)4 A (2) bekezdéstől eltérően a kölcsönzött munkavállaló munkabére elvárt mértékű emelésének kiszámításánál 2011. évi munkabéren a 2011. november 1. napja és 2011. december 31. napja közötti időszakban megállapított utolsó, rendszeres bérpótlékaival növelt személyi alapbérének vagy százszázalékos teljesítménybérének egész havi átlagát kell érteni.

(11)5 A (6) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, amennyiben a munkaidő mértékének megváltozása jogszabályi rendelkezés módosításán alapul.

3. § (1) A munkáltató a 2012. évi elvárt munkabéremelésnek akkor tesz eleget, ha a munkavállaló 2. § (2) bekezdés szerinti 2011. évi személyi alapbérét 2012-ben

a) az 1. melléklet 1. pontja szerinti esetben az ott szereplő mértékkel;

b) az 1. melléklet 2. pontja szerinti esetben a (2) vagy a (3) bekezdésben foglalt számítás eredményeként adódó összeggel

megemeli.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt személyi alapbéremelést úgy kell meghatározni, hogy az 1. melléklet 2. pontjában szereplő táblázat második oszlopának a munkavállaló 2. § (2) bekezdés szerinti 2011. évi rendszeres bérének megfelelő során szereplő összegét szorozni kell a 2. § (2) bekezdés szerinti személyi alapbér és rendszeres bér hányadosával.

(3) A munkáltató választása szerint a munkabéremelést a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően úgy is végrehajthatja, hogy a munkavállaló 2. § (2) bekezdés szerinti 2011. évi személyi alapbérét az 1. melléklet 2. pontjában szereplő táblázat második oszlopának a 2011. évi személyi alapbérnek megfelelő sorában szereplő összeggel megemeli.

(4) A munkáltató a (2) és a (3) bekezdésben foglalt módszerek közül valamennyi munkavállalójára vonatkozóan egységesen választhat, és ezt a választását később nem változtathatja meg.

(5) Teljesítménybér esetén az (1)–(3) bekezdés alkalmazása során a teljesítménybér-tényezőket is szükséges úgy módosítani, hogy százszázalékos teljesítést feltételezve az 1. melléklet szerinti munkabéremelés megtörténjen.

(6) Amennyiben az (1)–(3) bekezdésben foglaltak végrehajtását követően a munkavállaló személyi alapbére, teljesítménybér-tényezői vagy rendszeres bérpótlékainak mértéke a 2. § (6)–(7) bekezdésben foglalt esetek kivételével – ide nem értve az e bérelemek közötti átcsoportosítást – a munkavállaló számára hátrányosan megváltozik, akkor a változás időpontjától az elvárt béremelés nem teljesültnek minősül.

(7)6 Az (1)–(6) bekezdéstől eltérően a kölcsönzött munkavállaló tekintetében az elvárt béremelés akkor is teljesítettnek tekintendő, ha a kölcsönbeadó a kölcsönzött munkavállaló munkabérét olyan összegben állapítja meg, amely a kölcsönvevőnél a vele azonos vagy hasonló munkakörben munkaviszonyban foglalkoztatottakat az elvárt béremelés végrehajtását követően – a kölcsönvevő nyilatkozata alapján – megilleti.

(8)7 Az (1)–(3) bekezdés 2012. július 1-jétől történő alkalmazása során személyi alapbér emelésen alapbéremelést, a (6) bekezdés 2012. július 1-jétől történő alkalmazása során a személyi alapbéren alapbért kell érteni.

4. § (1) A 2012. évi munkabéremelés elvárt mértékének az 1. melléklet szerinti összege – az alacsony keresetű munkavállalók munkabérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi XCIX. törvényben foglaltak alkalmazása során – csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. §-a szerinti béren kívüli juttatás munkavállalót érintő 2012. évi növekményével, legfeljebb azonban az elvárt munkabéremelés munkavállalónkénti összegének 25%-ával.

(2) A béren kívüli juttatás (1) bekezdés szerinti 2012. évi növekményét a 2012. évre vonatkozó jogosultság egyhavi átlagos nettó összege és a 2011. évi tényleges juttatás egyhavi átlagos nettó összege pozitív különbségének 130,94 százalékaként kell meghatározni.

(3) A munkáltató kollektív szerződéses szabályozással, annak hiányában írásban a munkavállaló tudomására hozott egyoldalú kötelezettségvállalással igazolja a béren kívüli juttatásokra való munkavállalónkénti 2012. évi jogosultságot.

5. § Ez a rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba.

1. melléklet a 299/2011. (XII. 22.) Korm. rendelethez

A 2012. évi munkabéremelés elvárt mértéke

1. Az elvárt munkabéremelés mértéke a 2011. évi havi munkabér 26%-a, ha a 2011. évi munkabér nem haladja meg az 59 600 forint/hó összeget.

2. Az elvárt munkabéremelés mértéke, ha a 2011. évi havi munkabér meghaladja az 59 600 forint/hó összeget, de nem haladja meg a 216 805 forint/hó összeget:

2011. évi munkabér (Ft/hó)

2012. évi elvárt munkabéremelés (Ft/hó)

59 601–62 500

15 500

62 501–66 500

15 300

66 501–70 400

15 100

70 401–74 400

14 900

74 401–80 300

14 700

80 301–86 200

14 400

86 201–92 100

14 100

92 101–98 100

13 800

98 101–104 000

13 500

104 001–109 900

13 200

109 901–115 800

12 900

115 801–121 700

12 600

121 701–129 600

12 300

129 601–137 500

11 900

137 501–147 400

11 500

147 401–157 200

11 000

157 201–167 100

10 500

167 101–177 000

10 000

177 001–181 500

9 500

181 501–183 300

9 000

183 301–185 100

8 500

185 101–186 800

8 000

186 801–188 600

7 500

188 601–190 400

7 000

190 401–192 100

6 500

192 101–193 900

6 000

193 901–195 700

5 500

195 701–197 400

5 000

197 401–199 600

4 500

199 601–201 700

4 000

201 701–203 900

3 500

203 901–206 000

3 000

206 001–208 200

2 500

208 201–210 300

2 000

210 301–212 500

1 500

212 501–214 600

1 000

214 601–216 805

500

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!