• Tartalom

1/2012. (I. 3.) NMHH rendelet

1/2012. (I. 3.) NMHH rendelet

egyes azonosítógazdálkodással összefüggő NMHH rendeletek módosításáról1

2012.02.01.

Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 182. § (3) bekezdés 14. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a következőket rendelem el:

1. Az elektronikus hírközlő hálózatok azonosítóival kapcsolatos gazdálkodás rendjéről szóló
2/2011. (IX. 26.) NMHH rendelet módosítása

1. § (1) Az elektronikus hírközlő hálózatok azonosítóival kapcsolatos gazdálkodás rendjéről szóló 2/2011. (IX. 26.) NMHH rendelet (a továbbiakban: R1.) 2. § 3. pontja a következő h)–i) alpontokkal egészül ki:

(3. Azonosító állapot: az azonosító jellemzője, amely egy adott időpontban lehet:)

h) pihentetett: a kijelölést visszavonó határozat jogerőre emelkedésétől a határozatban meghatározott időpontig, de legfeljebb 6 hónapig;
i) zárolt: a gazdálkodás köréből kivont azonosító, melynek kijelölhetőségét a hatóság hirdetményben teszi közzé;”.

(2) Az R1. 2. §-a a következő 6. ponttal egészül ki:

„6. Számhasználati jogviszony: A kijelölési engedély jogosultja és a számhasználó közötti számhasználati szerződés alapján, a szerződésben megjelölt azonosító használatára létrejött jogviszony, amelynek célja, hogy a számhasználó a számhasználati szerződésben meghatározott azonosítón a jelen rendelet 1. mellékletének 1.3, 2.4, 2.7 vagy 2.8 pontja szerinti szolgáltatást nyújtson.”.

(3) Az R1. 3. § (3) bekezdés a következő f)–h) pontokkal egészül ki:

f) a 116 kezdőszámú számtartományban az elektronikus hírközlési szolgáltatók által elszámolható legmagasabb hívásköltséget,
g) az emelt díjas, díjkorlátos szolgáltatás igénybevétele esetén a hívó fél által fizetendő legmagasabb díjat,
h) az egyes földrajzi számozási területekhez tartozó települések felsorolását.”.

(4) Az R1. 5. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Amennyiben a hatóság a 16/B. §16/D. § rendelkezéseinek megsértését állapítja meg, a kijelölési engedély jogosultjának határozatban megtiltja, hogy az emelt díjas, díjkorlátmentes, illetve az emelt díjas, díjkorlátos szolgáltatás nyújtására szolgáló hívószámon hívást végződtessen, illetve oda, vagy onnan üzeneteket továbbítson. E tiltást a kijelölési engedély jogosultja az általa a 16/C. § alapján vezetett nyilvántartásban is köteles feltüntetni, és az oda irányuló hívásokért, illetve üzenetekért díjat nem számíthat fel.”.

(5) Az R1. 8. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Abban az esetben, ha a lekötési engedély jogosultja a szolgáltatási tevékenység végzésének feltételeit megállapodás alapján egy harmadik félre (jogutódra) ruházza át, és a jogutódlást 30 napon belül a hatóság részére bejelenti, a bejelentésben felsorolt – átruházott tevékenységhez kapcsolódó – azonosítókra vonatkozó lekötési engedélyeket a hatóság a jogutód szolgáltató kérelme alapján indított hatósági eljárásban a jogutód szolgáltató részére átruházza.”.

(6) Az R1. 10. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A hatóság által kezdeményezett azonosító visszavonási eljárásban a hatóság egyeztetést kezdeményezhet annak érdekében, hogy a kijelölési engedély visszavonását követően a visszavonással érintett előfizetők részére más szolgáltató nyújtsa a szolgáltatást.”.

(7) Az R1. 11. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Abban az esetben, ha a kijelölési engedély jogosultja a szolgáltatási tevékenység végzésének feltételeit megállapodás alapján egy harmadik félre (jogutódra) ruházza át, és a jogutódlást 30 napon belül a hatóság részére bejelenti, a bejelentésben felsorolt – átruházott tevékenységhez kapcsolódó – azonosítókra vonatkozó kijelölési engedélyeket a hatóság a jogutód szolgáltató kérelme alapján indított hatósági eljárásban a jogutód szolgáltató részére átruházza.”.

2. § (1) Az R1. a következő 16/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

„Számhasználati jogviszony
16/A. § (1) A számhasználati jogviszony a kijelölési engedély jogosultja és a számhasználó közötti számhasználati szerződéssel jön létre.
(2) A számhasználati szerződésnek tartalmaznia kell:
a) a kijelölési engedély jogosultjának
aa) nevét, székhelyét vagy lakcímét,
ab) nyilvántartásba bejegyzésre kötelezett szervezet esetén a nyilvántartást vezető bíróság, hatóság vagy egyéb szerv megnevezését, valamint a nyilvántartási számot;
b) a számhasználó
ba) nevét, székhelyét vagy lakcímét,
bb) nyilvántartásba bejegyzésre kötelezett szervezet esetén a nyilvántartást vezető bíróság, hatóság vagy egyéb szerv megnevezését, valamint a nyilvántartási számot;
c) a szerződés tárgyát képező hívószámot vagy hívószámokat;
d) a számhasználó által a szerződés tárgyát képező hívószámon vagy hívószámokon nyújtani kívánt szolgáltatás meghatározását;
e) a számhasználó által a szerződés tárgyát képező hívószámon vagy hívószámokon nyújtani kívánt szolgáltatás igénybevételének módját (hanghívás, üzenetküldés);
f) a jelen rendelet 1. mellékletének 2.7 és 2.8 pontja szerinti szolgáltatások esetén a szerződés tárgyát képező hívószám vagy hívószámok hívásának díját;
g) amennyiben a számhasználó a szerződés tárgyát képező hívószámon, vagy hívószámokon emelt díjas, díjkorlátmentes, vagy emelt díjas, díjkorlátos szolgáltatást kíván nyújtani, a 16/B. – 16/E. §-aiban meghatározott kötelező tartalmi elemeket.
(3) Amennyiben a számhasználati jogviszony tárgyát képező azonosító használatát a jelen rendelet alapján a kijelölési engedély jogosultja felfüggeszti, és a számhasználó a felfüggesztésre okot adó körülményt 30 napon belül nem szünteti meg, a kijelölési engedély jogosultja a számhasználati szerződést rendkívüli felmondással 15 napos felmondási idővel felmondhatja.”

(2) Az R1. a következő 16/B. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

„Emelt díjas, díjkorlátmentes, valamint emelt díjas, díjkorlátos szolgáltatásokhoz kapcsolódó számhasználati jogviszony speciális szabályai
16/B. § (1) Emelt díjas, díjkorlátmentes, valamint emelt díjas, díjkorlátos szolgáltatás nyújtása céljából számhasználati jogviszony csak külön erre a célra kötött számhasználati szerződés útján hozható létre. A szerződést írásban vagy elektronikus úton is meg lehet kötni, amennyiben a felek olyan eljárásokat alkalmaznak, amelyek révén biztosított a szerződést kötő felek azonosíthatósága, a szerződés tartalmának későbbi megállapíthatósága, valamint kizárható a szerződés tartalmának jogosulatlan megváltoztatása vagy hozzáférhetetlenné tétele.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szerződésnek a 16/A. § (2) bekezdésében meghatározottakon felül tartalmaznia kell a nyújtani kívánt emelt díjas, díjkorlátmentes, illetve emelt díjas, díjkorlátos szolgáltatással kapcsolatban minden használni kívánt azonosítóra külön-külön:
a) a számhasználó által nyújtani kívánt szolgáltatás megnevezését;
b) a számhasználó által nyújtani kívánt szolgáltatás rövid leírását;
c) amennyiben a számhasználó által nyújtani kívánt szolgáltatás révén elérhető tartalom felnőtt tartalomnak minősül, ennek feltüntetését;
d) a számhasználó által nyújtani kívánt szolgáltatás igénybevételének módját (hanghívás, fax, üzenetküldés);
e) annak megjelölését, hogy a számhasználó által nyújtani kívánt szolgáltatás folyamatosan elérhető-e. Nem folyamatosan elérhető szolgáltatások esetében, amennyiben a szolgáltatás:
ea) csak meghatározott időszakban érhető el, ennek az időszaknak a megjelölését,
eb) csak meghatározott eseményhez kapcsolódóan (így különösen lineáris médiaszolgáltatás útján közzétett valamely műsorszámhoz vagy műsorszámokhoz kapcsolódóan) érhető el, az esemény (műsorszám) megjelölését;
f) a számhasználó által nyújtani kívánt szolgáltatás díjazása körében:
fa) a díj megfizetésének módját (indított emelt díjas hívással vagy küldött, illetve fogadott emelt díjas üzenetek útján),
fb) a díj felszámításának módját (hanghívásnál időszaki díj vagy hívásonkénti díj, üzenetküldésnél a küldött vagy a fogadott üzenetekért felszámított díj),
fc) a felszámított díj vagy díjak mértékét;
g) amennyiben a számhasználó által nyújtani kívánt szolgáltatás fogadott emelt díjas üzenetek útján vehető igénybe, a szolgáltatás teljesítése során az igénybevevőnek küldött üzenetek maximális számát;
h) amennyiben a számhasználó által nyújtani kívánt szolgáltatás visszatérően fizetendő időszaki díj ellenében vehető igénybe, meg kell jelölni az igénybevételi időszak hosszát, valamint azt, hogy annak lejárta után a szolgáltatás megrendelése automatikusan megújításra kerül-e;
i) a szolgáltatást nyújtó számhasználó megnevezését, címét, nyilvántartási számát, a nyilvántartást vezető szervezet megnevezését, honlapjának címét, valamint azon állam megjelölését, amelyben a számhasználó letelepedettnek minősül;
j) a számhasználó által nyújtani kívánt szolgáltatáshoz kapcsolódó ügyfélszolgálat elérhetőségét telefonon, postai és elektronikus úton is;
k) a számhasználó által nyújtani kívánt szolgáltatás lemondásának módját, amennyiben ez az adott szolgáltatás vonatkozásában értelmezhető;
l) a számhasználó által nyújtani kívánt szolgáltatáshoz kapcsolódó magyar nyelvű általános szerződési feltételeket, valamint azt az internetcímet, amelyen ezek bárki számára elérhető módon közzétételre kerülnek.
(3) A (2) bekezdésben szabályozott számhasználati szerződés e rendeletben foglaltak szerinti megfelelőségéért a kijelölési engedély jogosultja és a számhasználó egyaránt felel.”.

(3) Az R1. a következő 16/C. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

„Az emelt díjas, díjkorlátmentes és az emelt díjas, díjkorlátos szolgáltatások nyilvántartása
16/C. § (1) A 16/B. § szerinti számhasználati jogviszony keretében használt azonosítók útján nyújtott szolgáltatásokról a kijelölési engedély jogosultja köteles nyilvántartást vezetni.
(2) A nyilvántartásnak minden egyes, a 16/B. § szerinti számhasználati jogviszony keretében használt azonosító vonatkozásában naprakészen és teljes körűen, a valóságnak megfelelően tartalmaznia kell a 16/B. § (2) bekezdése szerinti adatokat.
(3) A kijelölési engedély jogosultja köteles gondoskodni arról, hogy az (1) bekezdés szerinti nyilvántartást mindenki számára könnyen elérhető és kereshető módon internetes honlapján elérhetővé tegye, valamint annak tartalmáról ügyfélszolgálatán felvilágosítást adjon.
(4) A (3) bekezdés szerinti felvilágosítás adása, illetve az azonosítónak az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban mindenki által elérhető és kereshető módon való közzététele nem tagadható meg arra hivatkozással, hogy a számhasználó az adott azonosító titkos számként kezelését kérte.
(5) A nyilvántartás adataiban bekövetkezett változásokat a kijelölési engedély jogosultja a tudomására jutástól számított 5 munkanapon belül köteles átvezetni.
(6) A kijelölési engedély jogosultja köteles a nyilvántartás adatait, az azokban bekövetkezett változásokat, valamint a bejelentésük vagy a kijelölési engedély jogosultjának tudomására jutásuk és a nyilvántartásban átvezetésük időpontját a nyilvántartásba vétel, illetve az átvezetés megtörténtétől számított 5 évig megőrizni és a (3) bekezdés szerint hozzáférhetővé tenni.
(7) Amennyiben a kijelölési engedély jogosultja az (1)–(4) bekezdés szerinti kötelezettségeinek nem tesz eleget,vagy a neki bejelentett változásokat az (5) bekezdés szerinti határidőn belül nem vezeti át, a mulasztás bekövetkezésétől az érintett azonosítóra indított emelt díjas hívásokért, illetve az oda küldött vagy onnan fogadott üzenetekért mindaddig nem számíthat fel díjat, amíg a jelen § szerinti kötelezettségeinek maradéktalanul eleget nem tesz.”

(4) Az R1. a következő 16/D. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

„A kijelölés jogosultjának kötelezettségei az emelt díjas díjkorlátmentes és az emelt díjas díjkorlátos szolgáltatásokkal kapcsolatban
16/D. § (1) A kijelölési engedély jogosultja csak azzal a számhasználóval köthet a 16/B. § (1) bekezdése szerinti számhasználati szerződést, aki vállalja a következő kötelezettségek teljesítését:
a) a 16/B. § (2) bekezdésben szereplő adatokat teljes körűen és a valóságnak megfelelően a kijelölési engedély jogosultjának rendelkezésére bocsátja, és az adatokban a szerződés aláírását követően bekövetkezett bármilyen változást haladéktalanul, de legkésőbb 5 munkanapon belül bejelenti a kijelölési engedély jogosultjának;
b) a számhasználati jogviszony tárgyát képező azonosító vagy azonosítók használatát semmilyen módon vagy formában nem engedi át más, harmadik személynek, és minden, ezek útján elérhető emelt díjas, díjkorlátos vagy emelt díjas, díjkorlátmentes szolgáltatást a saját szolgáltatásaként, saját felelősségének elismerésével nyújt akkor is, ha a szolgáltatás nyújtásához alvállalkozó vesz igénybe;
c) biztosítja, hogy fogadott emelt díjas, díjkorlátmentes, illetve fogadott emelt díjas, díjkorlátos szolgáltatásokra megrendelést csak olyan eljárással fogadjon el, amelynek révén az igénybevevő előfizető azonosítása megfelelően biztosítható. A szolgáltatást nyújtani kívánó számhasználónak vállalnia kell azt is, hogy a megrendelést követően, de még a szolgáltatás nyújtásának megkezdése előtt a megrendelőt a részére küldött ingyenes üzenetben közérthető módon tájékoztatja a megrendelt szolgáltatásról, annak díjazásáról és a lemondás módjáról. A számhasználónak a szerződésben el kell fogadnia, hogy a tájékoztatás megtörténtét neki kell bizonyítania;
d) biztosítja, hogy a szolgáltatás nyújtására használt azonosítóra irányuló emelt díjas hanghívás sikeres végződtetését követően a hívó számára ne adjon olyan hangjelzést, amely a hívót a hívás sikeres végződtetése tekintetében megtévesztené (különösen: hamis csengetési visszhang, hamis foglaltsági jelzés);
e) biztosítja, hogy a szolgáltatás nyújtására használt azonosítóra irányuló emelt díjas hanghívás végződtetését követően a hívó fél a hívás fogadásáról egyértelmű visszajelzést kapjon;
f) biztosítja, hogy a szolgáltatáshoz kapcsolódó ügyfélszolgálat telefonon magyarországi, nem emelt díjas hívószámon, postai úton pedig magyarországi postacímen elérhető legyen;
g) biztosítja, hogy a szolgáltatás nyújtására használt azonosítót csak jogszerű módon, jogszabályba nem ütköző szolgáltatás céljára használja fel;
h) tudomásul veszi, hogy amennyiben a szolgáltatás igénybevevője a számára előfizetői elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltatónál a számhasználó által nyújtott szolgáltatás igénybevehetőségére, elérhetőségére, illetve kiszámlázott díjára vonatkozóan reklamációt terjesztett be, az érintett hírközlési szolgáltató a reklamációt a jogszabályoknak megfelelően – szükség esetén a számhasználó közreműködésével – kivizsgálja és ennek megtörténtéig a számhasználónak járó díjat visszatarthatja;
i) vállalja, hogy a h) pont szerinti elektronikus hírközlési szolgáltató megkeresése alapján a reklamáció kivizsgálásáról intézkedik és annak eredményéről a megkereső szolgáltatót haladéktalanul értesíti;
j) vállalja, hogy a jelen rendelet szerinti kötelezettségeinek megszegésével a kijelölési engedély jogosultjának, illetve a h) pont szerinti hírközlési szolgáltatónak okozott kárt megtéríti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettségek megsértése esetén a kijelölés jogosultja a számhasználati jogviszony tárgyát képező azonosító használatára vonatkozó számhasználói jogosultságot mindaddig felfüggeszti, amíg a számhasználó a kötelezettségeknek nem tesz teljes körűen eleget. A felfüggesztés tényét a kijelölés jogosultja a 16/C. § szerinti nyilvántartásban feltünteti. A felfüggesztés időtartama alatt az azonosítón hívás nem végződtethető, oda, illetve onnan üzenet nem továbbítható. Amennyiben az (1) bekezdés szerinti kötelezettségek megsértése tárgyában hatósági eljárás indul, a hatóság kiemelt fogyasztóvédelmi okokból – az eljárás jogerős lezárásáig – ideiglenes intézkedésként kötelezheti a kijelölési engedély jogosultját az eljárás tárgyát képező számhasználói jogosultság felfüggesztésére.
(3) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti kötelezettségek valamelyikét a számhasználó ismételten megsérti, a kijelölési engedély jogosultja a (2) bekezdésben írtak alkalmazása mellett a 16/B. § (1) bekezdés szerinti számhasználati szerződést felmondja és ezzel a számhasználati jogviszonyt megszünteti.”.

(5) Az R1. a következő 16/E. §-sal egészül ki:

16/E. § (1) A kijelölési engedély jogosultja a számhasználóval együttműködve köteles továbbá biztosítani a következőket:
a) a számhasználati jogviszony tárgyát képező azonosítóra irányuló hívásokért, illetve az oda küldött üzenetekért díj csak akkor számítható fel, ha a hívás, illetve az üzenetküldés időpontjában az adott azonosítón a 16/C. § szerinti nyilvántartásban szereplő szolgáltatás ténylegesen elérhető volt. Az ezen kívüli időszakokban díj nem számítható fel;
b) hanghívás esetén csak akkor kerülhet sor díj felszámítására, ha a hívás a számhasználati jogviszony tárgyát képező azonosítón ténylegesen végződtetésre került. Nem kerülhet sor díj felszámítására, ha a csak hívás útján elérhető emelt díjas, díjkorlátmentes, illetve emelt díjas, díjkorlátos szolgáltatás hívószámára a szolgáltatást igénybe venni kívánó üzenetet küld vagy ha a csak üzenetküldés útján elérhető ilyen szolgáltatás hívószámára hívást kezdeményez. Ilyen esetben a hívás kezdeményezőjét ingyenes hangbemondással kell tájékoztatni.”

3. § (1) Az R1. 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

1. § (1) E rendelet hatálya
a) az elektronikus hírközlési szolgáltatókra (a továbbiakban: szolgáltatók),
b) azon természetes vagy jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre, akiket vagy amelyeket a kijelölés jogosultjai az azonosítók használatára a közöttük fennálló számhasználati jogviszony alapján feljogosítanak (a továbbiakban: számhasználók),
c) a páneurópai vasúti digitális nyalábolt rendszer (a továbbiakban: GSM-R rendszer) működtetésére és a szolgáltatás nyújtására a Kormány által kijelölt vállalkozásra,
d) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságra (a továbbiakban: hatóság), és
e) az elektronikus hírközlő hálózatok azonosítóinak nemzeti felosztási tervében (a továbbiakban: ANFT) meghatározott azonosítókkal való gazdálkodásra
terjed ki.
(2) E rendeletet a kormányzati célú hírközlési szolgáltatóra és hálózatokra, valamint az ilyen szolgáltató által végzett elektronikus hírközlési tevékenységre – figyelemmel az Eht. 1. § (2) bekezdésére – a kormányzati célú hálózatokról szóló kormányrendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) E rendelet az azonosítók meghatározott csoportjának használatára vonatkozó számhasználati jogviszonyra speciális követelményeket állapíthat meg.”.

(2) Az R1. 2. § 3. pont f) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

f) számmező átadásra kért: a számmezőt átadó szolgáltató megnevezésével az átadás jogerőre emelkedésétől a végrehajtásra meghatározott számátadási időablak időpontjáig;”.

(3) Az R1. 2. § 3. pont g) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

g) számmező átvételre kért: a számmezőt átvevő szolgáltató megnevezésével az átadás jogerőre emelkedésétől a végrehajtásra meghatározott számátadási időablak időpontjáig;”.

(4) Az R1. 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az Eht. 91. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott egységes azonosító használat megvalósítása érdekében a szolgáltató a saját hálózatából köteles biztosítani az e rendelet 1. mellékletében meghatározott, hatóság által kijelölt azonosítók elérhetőségét 30 napon belül, illetve a hatóság által visszavont azonosítók elérhetőségének megszüntetését 60 napon belül, a határozat jogerőre emelkedésétől, illetve az érvényesség napjától számítva, ha az későbbi időpont. A számmező átadás miatt a hálózatban szükségessé váló módosításokat a szolgáltató a számmező átadásra meghatározott számátadási időablakban köteles végrehajtani.”.

(5) Az R1. 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A hatóság elutasítja azon szolgáltató lekötési vagy kijelölési kérelmét, amely azonosítót kijelölési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon használ, vagy az azonosító használati díj megfizetésére vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti az Eht.-ban meghatározott határidőn belül vagy a (3) bekezdésben meghatározott együttműködési kötelezettségének az ott foglalt határidőre nem tesz eleget.”.

(6) Az R1. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A lekötési engedély jogosultjának jogutóddal történő megszűnése esetében a lekötési engedély jogosultja helyébe, annak – a jogutódlástól számított 30 napon belül – bejelentett jogutódja lép. A bejelentésnek a jogutód vonatkozásában tartalmaznia kell a 6. § (2) bekezdésében megjelölt adatokat.”.

4. § (1) Az R1. 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kijelölési engedély jogosultjának jogutóddal történő megszűnése esetében – az e rendelet 1. mellékletében foglalt kivételekkel – a kijelölési engedély jogosultja helyébe, annak a jogutódlástól számított 30 napon belül bejelentett jogutódja lép. A bejelentésnek a jogutód vonatkozásában tartalmaznia kell a 9. § (2) bekezdésében megjelölt adatokat.”.

(2) Az R1. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

17. § (1) E rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.
(2) E rendelet 16/A. § (2) bekezdés g) pontja, valamint a 16/B. – 16/E. §-ok 2012. július 1-jén lépnek hatályba.
(3) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően adománygyűjtés céljára kijelölt, az azonosítók nemzeti felosztási terve (ANFT) 1. melléklet 3.8. pontja szerinti adománygyűjtő számoktól eltérő számoknak a használati engedélyét 2012. december 31-ig a hatóság visszavonja.
A hatóság az e rendelet hatálybalépését megelőzően az üzleti hálózatok céljára a 71-es számtartományban kijelölt hívószámok használati engedélyét 2012. december 31-ig, a 17 kezdőszámú számtartományban emelt díjas, díjkorlátos szolgáltatás nyújtására kijelölt rövid számok használati engedélyét 2013. június 30-ig, a telefon tudakozó céljára kijelölt 197, 198, 199 rövid számok használati engedélyét 2013. december 31-ig, valamint a kezelői szolgáltatások 190, 191 és 194-es számainak a használati engedélyét 2012. március 31-ig visszavonja.
(4) E rendelet hatályba lépését követően számhasználati jogviszony csak a 16/A. §-ban foglalt rendelkezések szerint létesíthető.
(5) Az e rendelet hatályba lépését megelőzően számhasználati jogviszonyra kötött szerződéseket a szolgáltatóknak 2012. szeptember 30-ig kell módosítaniuk. A rendeletben foglalt kötelezettségek a feleket akkor is terhelik, ha a szerződés módosítására e határidőn belül nem kerül sor.
(6) A szolgáltatók az e rendelet hatályba lépését megelőzően számhasználati jogviszonyra kötött szerződések vonatkozásában a 16/C. § rendelkezéseinek 2012. szeptember 30-ig kötelesek eleget tenni.
(7) E rendelet
a) az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló 2002. március 7-i 2002/20/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;
b) az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló 2002. március 7-i 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;
c) az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló 2002. március 7-i 2002/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;
d) a 116-os nemzeti számsík harmonizált közérdekű szolgáltatások harmonizált számai részére történő fenntartásáról szóló 2007. február 15-i 2007/116/EK bizottsági határozatának
való megfelelést szolgálja.”.

(3) Az R1. 1. melléklet 2.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„2.2. Közvetítő választó előtétek
A 15cd formátumú közvetítő választó előtét azon szolgáltató számára jelölhető ki, amelyet helyhez kötött telefon- vagy mobil rádiótelefon-szolgáltatás nyújtására a hatóság az elektronikus hírközlési szolgáltatókról vezetett nyilvántartásába bejegyzett.
Egy szolgáltató több közvetítő választó előtét használatára jogosult.
Egy közvetítő választó előtét több szolgáltatónak is kijelölhető, amennyiben a kijelölési engedély eredeti jogosultja a közvetítő választó előtét kérelmező szolgáltató általi használatához hozzájárul. A közvetítő választó előtét irányítási szabályai tekintetében ebben az esetben is a kijelölési engedély eredeti jogosultja nyilatkozhat.”.

(4) Az R1. 1. melléklet 2.3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„2.3. Harmonizált közérdekű szolgáltatások harmonizált számai
A 116 kezdőszámú, harmonizált közérdekű szolgáltatások harmonizált számait, a számok használatának és kijelölésének feltételeit a hatóság a honlapján teszi közzé.
A közzétett rövid szám minden olyan elektronikus hírközlési szolgáltató részére kijelölhető, amely rendelkezik a harmonizált közérdekű szolgáltatás nyújtására jogosult szervezet meghatalmazásával, gondoskodik a hívások végződtetéséről, és amelyet a hatóság helyhez kötött telefonszolgáltatás, vagy mobil rádiótelefon-szolgáltatás, vagy nomadikus beszédcélú szolgáltatás nyújtására az elektronikus hírközlési szolgáltatókról vezetett nyilvántartásába bejegyzett.”.

(5) Az R1. 1. melléklet 2.7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„2.7. Különös díjazású országos számok
A 14cd(e) formátumú, díjmentes vagy kedvezményes díjazású országos szám azon szolgáltató számára jelölhető ki, amelyet helyhez kötött telefonszolgáltatás, vagy mobil rádiótelefon-szolgáltatás, vagy nomadikus beszédcélú szolgáltatás nyújtására a hatóság az elektronikus hírközlési szolgáltatókról vezetett nyilvántartásába bejegyzett.
A kijelölési engedély jogosultja a szolgáltatás nyújtásához a szám használatára számhasználót számhasználati jogviszony keretében feljogosíthat.”.

(6) Az R1. 1. melléklet 2.8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„2.8. Elektronikus hírközlési szolgáltató hálózatához rendelt számok
A 17c(d)(e) formátumú, elektronikus hírközlési szolgáltató hálózatához rendelt szám olyan szolgáltató számára jelölhető ki, amelyet helyhez kötött telefonszolgáltatás, vagy mobil rádiótelefon-szolgáltatás, vagy nomadikus beszédcélú szolgáltatás nyújtására a hatóság az elektronikus hírközlési szolgáltatókról vezetett nyilvántartásába bejegyzett.
A kijelölési engedély jogosultja a szolgáltatás nyújtásához a szám használatára számhasználót számhasználati jogviszony keretében feljogosíthat.”.

(7) Az R1. 2. melléklet 1.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1.2. Azonosító használat
Mobil hálózati kód jelölhető ki azon szolgáltatók számára, amelyeket a hatóság mobil rádiótelefon-szolgáltatás nyújtására az elektronikus hírközlési szolgáltatókról vezetett nyilvántartásba bejegyzett, valamint azon vállalkozás számára, amelyet a Kormány GSM-R rendszer működtetésére és a szolgáltatás nyújtására kijelölt.
Mobil hálózati kód a helyhez kötött telefonhálózatot üzemeltető, és azon előfizetői hozzáférést nyújtó elektronikus hírközlési szolgáltató részére is kijelölhető, ha a helyhez kötött telefonszolgáltató a mobil szolgáltatókkal jelzéstechnikailag kompatibilis szolgáltatásokat kíván nyújtani. A mobil hálózati kód kijelölésének feltétele, hogy a helyhez kötött telefonhálózat szolgáltatója részére legalább egy mobil rádiótelefon-hálózatot saját nevében birtokló és üzemeltető szolgáltató igazolja, hogy hálózataikat összekapcsolták, és kész együttműködni vele az említett kompatibilis szolgáltatások közös nyújtásában.
Egy szolgáltató részére indokolt esetben több MNC kód is kijelölhető.
A kérelemben meghatározott szolgáltatás nyújtásához az MNC szükségességét és kijelölhetőségét a hatóság állapítja meg.”.

5. § (1) Az R1. 2. § 5. pontjában az „előfizetői” szövegrész helyébe a „számhasználati” szöveg, a 3. § (3) bekezdésében az „és hivatalos lapjában teszi közzé” szövegrész helyébe a „közzéteszi” szöveg, a 3. § (3) bekezdés a) pontjában a „konkrét” szövegrész helyébe a „konkrét,” szöveg, a 3. § (3) bekezdés c) pontjában az „egyes” szövegrész helyébe az „egyes,” szöveg, a 3. § (3) bekezdés c) pontjában az „adománygyűjtő szervezet,” szövegrész helyébe az „adománygyűjtő szervezet” szöveg, a 3. § (3) bekezdés e) pontjában a „135,” szövegrész helyébe „135” szöveg, a 3. § (3) bekezdés e) pontjában a „136” szövegrész helyébe a „136 kezdőszámú” szöveg, 3. § (3) bekezdés e) pontjában a „hívásköltséget.” szövegrész helyébe a „hívásköltséget,” szöveg, az 5. § (1) bekezdésében a „jogszabályoknak” szövegrész helyébe az „elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak” szöveg, az 5. § (1) bekezdésében a „piacfelügyeleti” szövegrész helyébe a „piacfelügyeleti vagy általános hatósági felügyeleti” szöveg, az 5. § (2) bekezdésében a „felszólítja” szövegrész helyébe a „felhívja” szöveg, az 5. § (2) bekezdésében a „használatát határozatban megtiltja” szövegrész helyébe a „használatának megtiltása tárgyában hatósági eljárást indít” szöveg, a 7. § (1) bekezdés g) pontjában a „(2)” szövegrész helyébe a „(2) és (3)” szöveg, a 9. § (3) bekezdésében a „pihentetett állapotából” szövegrész helyébe a „korábbi használatából” szöveg, a 9. § (3) bekezdésében a „fel, ami számhasználói panaszokra adhat okot” szövegrész helyébe „fel.” szöveg, a 10. § (1) bekezdésben az „érvényét veszti” szövegrész helyébe a „megszűnik” szöveg, a 10. § (2) bekezdés j) pontjában a „(2)” szövegrész helyébe a „(2) és (3)” szöveg, a 12. § (2) bekezdésében az „egyes számokon” szövegrész helyébe „egyes hordozott számokon” szöveg, a 12. § (2) bekezdésében a „valamely szolgáltató” szövegrész helyébe a „valamely más szolgáltató” szöveg, a 13. § (1) bekezdésében a „számmezőre” szövegrész helyébe a „számmező esetén” szöveg, a 13. § (2) bekezdésében az „előfizetői szolgáltatást nyújt adott számmezőben” szövegrész helyébe a „számmezőt át kívánja venni” szöveg, a 13. § (2) bekezdésében a „közösen” szövegrész helyébe a „kizárólag közösen” szöveg, a 14. §-ban a „megküldi” szövegrész helyébe a „megküldi és a számmező átadás adatait a honlapján

közzéteszi” szöveg, a 15. § (4) bekezdésében a „kötelesek” szövegrész helyébe az „– ellenkező bizonyításig – kötelesek” szöveg, az R1. 1. melléklet 1. pontjában a „lentiekben” szövegrész helyébe az „e pontban” szöveg, az R1. 1. melléklet 1.2.2. pontjában a „nyilvántartásába bejegyzett” szövegrész helyébe a „nyilvántartásába bejegyzett, továbbá mobil számmező köthető le és jelölhető ki az SHS=31 számozási tartományban azon szolgáltató számára, amelyet a mobil internet hozzáférési (elérési) szolgáltatás nyújtására a hatóság az elektronikus hírközlési szolgáltatókról vezetett nyilvántartásába bejegyzett” szöveg, az R1. 1. melléklet 1.2.2. pontjában az „az SHS=31 számozási tartományból” szövegrész helyébe a „ – legalább egy frekvenciahasználati engedéllyel rendelkező szolgáltató hozzájárulásával – az SHS=31 számozási tartományból” szöveg, az R1. 1. melléklet 1.3.2. pontjában az „előfizetői jogviszony” szövegrész helyébe „számhasználati jogviszony” szöveg, az R1. 1. melléklet 2.4. pontjában a „feljogosíthat” szövegrész helyébe a „számhasználati jogviszony keretében feljogosíthat” szöveg lép.

6. § Hatályát veszti az R1. 2. § 5. pontjában a „– a számhasználó azonosítása, illetve szolgáltatás igénybevétele céljából –„ szövegrész, a 3. § (3) bekezdés b) pontja, a 3. § (4) bekezdésben a „A használat feltételeit a (3) bekezdés b) pontja esetén a hatóság ideiglenes kijelölési határozata tartalmazza.” szövegrész, a 7. § (1) bekezdés b) pontja, a 10. § (2) bekezdés b) pontja, a 10. § (2) bekezdés e) pontjában a „piacfelügyeleti eljárás során” szövegrész, a 10. § (2) bekezdés g) pontjában a „piacfelügyeleti eljárás során” szövegrész, 10. § (5) bekezdésében az „abban az esetben” szövegrész, 10. § (5) bekezdésében az „illetve” szövegrész, a 12. § (1) bekezdésében a „ , piacfelügyeleti eljárás keretében” szövegrész, a 12. § (2) bekezdésében a „földrajzi” szövegrész, az R1. 1. melléklet 1.6. pontja, az R1. 4. melléklet 1.1. pontjában az „, a kérelem kézhezvételétől számított 90 napon belül” szövegrész.

2. Az elektronikus hírközlő hálózatok azonosítóinak nemzeti felosztási tervéről szóló 3/2011. (IX. 26.) NMHH rendelet módosítása

7. § (1) Az elektronikus hírközlő hálózatok azonosítóinak nemzeti felosztási tervéről szóló 3/2011. (IX. 26.) NMHH rendelet (a továbbiakban: R2.) 2. §-a a következő 6–7. pontokkal egészül ki:

„6. Számhasználó: Az elektronikus hírközlő hálózatok azonosítóival kapcsolatos gazdálkodás rendjéről szóló rendeletben meghatározott számhasználó.
7. Számhasználati jogviszony: Az elektronikus hírközlő hálózatok azonosítóival kapcsolatos gazdálkodás rendjéről szóló rendeletben meghatározott számhasználati jogviszony.”.

(2) Az R2. 4. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ez a rendelet a Közösségen belüli nyilvános mobiltelefon-hálózatok közötti barangolásról (roaming), valamint a 2002/21/EK irányelv módosításáról szóló, 2007. június 27-i 717/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.”.

8. § (1) Az R2. 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

1. § (1) E rendelet hatálya:
a) az elektronikus hírközlési szolgáltatókra (a továbbiakban: szolgáltatók),
b) azon természetes vagy jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre, akiket vagy amelyeket a szolgáltatók az azonosítók használatára a közöttük fennálló számhasználati jogviszony alapján feljogosítanak (a továbbiakban: számhasználók),
c) a páneurópai vasúti digitális nyalábolt rendszer (a továbbiakban: GSM-R rendszer) működtetésére és a szolgáltatás nyújtására a Kormány által kijelölt vállalkozásra,
d) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságra (a továbbiakban: hatóság) és
e) az elektronikus hírközlő hálózatok működéséhez, az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásához, illetőleg az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások együttműködéséhez szükséges azonosítókra
terjed ki.
(2) E rendeletet a kormányzati célú hírközlési szolgáltatóra és hálózatokra, valamint az ilyen szolgáltató által végzett elektronikus hírközlési tevékenységre – figyelemmel az Eht. 1. § (2) bekezdésére – a kormányzati célú hálózatokról szóló kormányrendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”.

(2) Az R2. 2. § 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. Emelt díjas, díjkorlátos szolgáltatás: olyan szolgáltatás, amely emelt díjas indított hívás, illetve emelt díjas indított, vagy fogadott üzenetek útján a beszédcélú elektronikus hírközlő hálózatból olyan információs vagy tartalomszolgáltatások elérését teszi lehetővé, amelyek igénybevétele – tekintettel a szolgáltatott tartalomra és mérsékelt díjára – nem jelent a kiskorúak védelme érdekében mérlegelendő kockázatot. Az emelt díjas, díjkorlátos szolgáltatás igénybevételének díja magában foglalja az információt, tartalmat nyújtó szolgáltatás díját is.”.

(3) Az R2. 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A fogadott emelt díjas, díjkorlátos, illetve az emelt díjas, díjkorlátmentes szolgáltatások elérésére vonatkozó, a jelen rendelet 1. mellékletének 2.8. és 2.9. pontjai szerinti alapértelmezett tiltást a szolgáltató azon meglévő előfizetői vonatkozásában is köteles berendezni, akik a rendelet hatályba lépését megelőző két hónapban nem vettek igénybe fogadott emelt díjas, díjkorlátmentes, illetve emelt díjas, díjkorlátos szolgáltatást. Az előfizetőket a tiltás berendezéséről, a feloldás lehetőségéről és annak módjairól tájékoztatni kell. Azon előfizetőket, akik a rendelet hatályba lépését megelőző két hónapban ilyen szolgáltatást igénybe vettek, a szolgáltató köteles tájékoztatni a szolgáltatás elérésére vonatkozó tiltás lehetőségéről és az előfizető kérésére haladéktalanul és díjmentesen a tiltást berendezni.”.

(4) Az R2. 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) E rendelet
a) az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló 2002. március 7-i 2002/20/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;
b) az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló 2002. március 7-i 2002/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;
c) a 116-os nemzeti számsík harmonizált közérdekű szolgáltatások harmonizált számai részére történő fenntartásáról szóló 2007. február 15-i 2007/116/EK bizottsági határozatának
való megfelelést szolgálja.”.

(5) Az R2. 1. melléklete helyébe e rendelet melléklete lép.

9. § Az R2. 2. § 3. pontjában a „lehetővé” szövegrész helyébe a „lehetővé emelt díjas indított hívás, illetve emelt díjas indított, vagy fogadott üzenetek útján” szöveg lép.

10. § Hatályát veszti az R2. 3. § (2) bekezdése.

3. Záró rendelkezések

11. § Ez a rendelet kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.

12. § Ez a rendelet a hatályba lépését követő napon hatályát veszti.

Melléklet az 1/2012. (I. 3.) NMHH rendelethez

A beszédcélú elektronikus hírközlő hálózatok számozási terve
Ez a számozási terv meghatározza a beszédcélú elektronikus hírközlő hálózatokban használatos számok típusát, a különböző típusú számok felépítését, terjedelmét, a számhasználat feltételeit, az előtéteket és a tárcsázási eljárásokat.
A számozási terv a Nemzetközi Távközlési Egyesület (International Telecommunication Union, a továbbiakban: ITU) ITU-T E.164 és E.213 Ajánlása és az MSZ ETS 300 927 szabványa alapján készült.
1. NEMZETKÖZI SZÁMOK FELOSZTÁSA
1.1. Leírás
A nemzetközi szám egy másik ország, globális szolgáltatás vagy nemzetközileg azonosított hálózat (a továbbiakban: Hálózat) előfizetőjének elérése érdekében tárcsázandó, az ITU-T E.164. Ajánlásban meghatározott felépítésű szám, amely tartalmazza az országkódot és a hívott előfizető belföldi számát, de nem tartalmazza a nemzetközi előtétet, sem az adott ország belföldi előtétjét.
1.2. A számok felépítése
A nemzetközi szám formátumai:
a) A földrajzi területek nemzetközi száma:

OS + Belföldi szám

ahol:

OS

a földrajzi terület országkódja.

Az OS egy, kettő vagy három számjegyből áll. Magyarország országkódja: 36.
b) A globális szolgáltatások nemzetközi száma:

OS + GES

ahol:

OS

a globális szolgáltatás országkódja,

GES

globális előfizetői szám, amely a globális szolgáltatás egy előfizetőjét határozza meg.

Az OS három számjegyből áll. A GES legfeljebb tizenkét számjegyű lehet.
c) A Hálózatok nemzetközi száma:

OS + AK + ES

ahol:

OS

a Hálózat országkódja,

AK

Hálózat azonosító kód,

ES

előfizetői szám, amely a Hálózat egy előfizetőjét határozza meg.

Az OS három számjegyből áll és a Hálózatok egy csoportját azonosítja. Az AK egy, kettő, három vagy négy számjegyből áll. Az adott Hálózatot az OS és AK együtt azonosítják.
1.3. A számok használatának adminisztrációja
Az országkódot minden esetben az ITU határozza meg.
A globális előfizetői számot a szolgáltató kérésére az ITU jelöli ki.
A Hálózat azonosító kódot az ITU, a Hálózat előfizetői számait a Hálózat szolgáltatója jelöli ki.
1.4. A használat feltételei
A nemzetközi hívás lehetőségét a szolgáltató az előfizetője kérésére köteles letiltani.
2. BELFÖLDI SZÁMOK FELOSZTÁSA ÉS MEGHATÁROZÁSA
2.1. A belföldi számok felosztása
2.1.1. Leírás
A belföldi szám egy magyarországi előfizetői hozzáférési pont vagy szolgáltatás elérése érdekében tárcsázandó szám, amely tartalmazza a belföldi rendeltetési számot és az előfizetői számot, de nem tartalmazza a belföldi előtétet.
2.1.2. A számok felépítése
A belföldi szám két részből áll:

BRS + ES

ahol:

BRS

belföldi rendeltetési szám, amely egy földrajzilag vagy más módon elkülönülten kezelt hálózathoz vagy szolgáltatáshoz tartozó számozási tartományt határoz meg,

ES

előfizetői szám, amely egy BRS által meghatározott számozási tartományban egy előfizetői hozzáférési pont vagy egy szolgáltatás hívására vagy elérésére szolgál.

A belföldi szám hossza 8 vagy 9 számjegy. Egy számozási tartományban a belföldi szám hossza azonos.
A belföldi rendeltetési szám típusai:

KS

körzetszám, amely az ország egy földrajzilag elkülönített területéhez (a továbbiakban: földrajzi számozási terület) tartozó, helyhez kötött felhasználású számozási tartományt határoz meg,

SHS

szolgáltatás- vagy hálózatkijelölő szám, amely nem földrajzi alapon elkülönülten kezelt szolgáltatáshoz vagy hálózathoz tartozó számozási tartományt határoz meg.

A belföldi szám típusa KS esetén földrajzi szám, SHS esetén nem-földrajzi szám.
2.1.3. A körzetszámok felosztása
A körzetszám egy- vagy kétjegyű szám.
A körzetszámok és a földrajzi számozási területek összerendelését az alábbi táblázat tartalmazza:

KS

Földrajzi számozási terület

1

Budapest

22

Székesfehérvár

23

Biatorbágy

24

Szigetszentmiklós

25

Dunaújváros

26

Szentendre

27

Vác

28

Gödöllő

29

Monor

32

Salgótarján

33

Esztergom

34

Tatabánya

35

Balassagyarmat

36

Eger

37

Gyöngyös

42

Nyíregyháza

44

Mátészalka

45

Kisvárda

46

Miskolc

47

Szerencs

48

Ózd

49

Mezőkövesd

52

Debrecen

53

Cegléd

54

Berettyóújfalu

55

teszt-körzet

56

Szolnok

57

Jászberény

59

Karcag

62

Szeged

63

Szentes

66

Békéscsaba

68

Orosháza

69

Mohács

72

Pécs

73

Szigetvár

74

Szekszárd

75

Paks

76

Kecskemét

77

Kiskunhalas

78

Kiskőrös

79

Baja

82

Kaposvár

83

Keszthely

84

Siófok

85

Marcali

87

Tapolca

88

Veszprém

89

Pápa

92

Zalaegerszeg

93

Nagykanizsa

94

Szombathely

95

Sárvár

96

Győr

99

Sopron

Az egyes földrajzi számozási területekhez tartozó települések felsorolását, az érintett szolgáltatókkal történt egyeztetés után, a hatóság a honlapján teszi közzé.
2.1.4. A szolgáltatás- vagy hálózatkijelölő számok felosztása
A szolgáltatás- vagy hálózatkijelölő szám kétjegyű.
Az SHS-ek és a szolgáltatások, vagy hálózatok összerendelését az alábbi táblázat tartalmazza:

SHS

Szolgáltatás vagy hálózat

20

Mobil rádiótelefon szolgáltatás

21

Nomadikus beszédcélú szolgáltatás

30

Mobil rádiótelefon szolgáltatás

31

Mobil rádiótelefon szolgáltatás

40

Kedvezményes díjazású szolgáltatás

50

Mobil rádiótelefon szolgáltatás

51

Internet-hozzáférési szolgáltatás

60

Mobil rádiótelefon szolgáltatás

70

Mobil rádiótelefon szolgáltatás

80

Díjmentes szolgáltatás

90

Emelt díjas, díjkorlátmentes szolgáltatás

91

Emelt díjas, díjkorlátos szolgáltatás

2.1.5. Hívószám azonosítás
Az egyes szolgáltatások igénybevétele során, a szolgáltatás igénybevételét kezdeményező azonosítására szolgáló, a hívott, elért végződtetési ponton megjeleníthető azonosító („A” szám) csak az ANFT-ben meghatározott módon és formában jeleníthető meg.
Ennek megfelelően, a beszédcélú elektronikus hírközlő hálózatokban hívás és üzenetküldés kezdeményezésekor a hívó azonosítójaként a számjegyeken és a + karakteren kívül más karakter nem használható.
2.2. Földrajzi számok
2.2.1. Leírás
A földrajzi számok helyhez kötött telefonhálózathoz csatlakozó előfizetők azonosítását és elérését teszik lehetővé.
A földrajzi szám körzetszám része az előfizetői hozzáférési pont helye szerinti földrajzi számozási területet jelöli ki.
2.2.2. A számok felépítése
A földrajzi szám körzetszámból és előfizetői számból áll.
A szám felépítése egyjegyű körzetszám esetén:

A abc defg

ahol:

A

körzetszám

abc defg

előfizetői szám 200 0000-999 9999 között.

Kétjegyű körzetszám esetén: AB abc def

ahol:

AB

körzetszám

abc def

előfizetői szám 200 000-999 999 között.

A körzetszám a földrajzi számozási területet jelöli ki a 2.1.3. pont táblázata szerint.
2.2.3. A használat feltételei
A földrajzi szám csak a körzetszámhoz tartozó földrajzi számozási területen elhelyezett előfizetői hozzáférési ponthoz rendelhető.
Földrajzi számon különleges díjazású (a díjmentes, a kedvezményes díjazású, az emelt díjas, díjkorlátmentes és az emelt díjas, díjkorlátos) szolgáltatás, valamint nomadikus beszédcélú szolgáltatás nem nyújtható.
2.3. Mobil számok (SHS = 20, 30, 31, 50, 60, 70)
2.3.1. Leírás
A mobil számok a mobil rádiótelefon hálózathoz csatlakozó előfizetők azonosítását és elérését teszik lehetővé.
2.3.2. A számok felépítése
A mobil szám szolgáltatáskijelölő számból és előfizetői számból áll:

AB abc defg

ahol:

AB

mobil rádiótelefon szolgáltatást jelölő SHS,

abc defg

előfizetői szám 000 0000-999 9999 között.

2.3.3. A használat feltételei
Amennyiben az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusa eltérően nem rendelkezik, mobil számon különleges díjazású (a díjmentes, a kedvezményes díjazású, az emelt díjas, díjkorlátmentes és az emelt díjas, díjkorlátos) szolgáltatás nem nyújtható.
2.4. Nomadikus beszédcélú szolgáltatás számai (SHS = 21)
2.4.1. Leírás
A nomadikus számok Magyarország területén a nomadikus beszédcélú szolgáltatást nyújtó elektronikus hírközlő hálózathoz csatlakozó előfizetők azonosítását és belföldi vagy nemzetközi hívásokkal való elérését teszik lehetővé. Az előfizetői hozzáférési pont helye változhat, azaz a szolgáltatáshoz való hozzáférés nincs egy adott hozzáférési ponthoz rendelve, azonban a szolgáltatás igénybevétele közben a hozzáférési pont nem változtatható.
2.4.2. A számok felépítése

21 abc defg

ahol:

21

nomadikus beszédcélú szolgáltatást jelölő SHS,

abc defg

előfizetői szám 200 0000-999 9999 között.

2.4.3. A használat feltételei
Az előfizetői számokon különleges díjazású (a díjmentes, a kedvezményes díjazású, az emelt díjas, díjkorlátmentes és az emelt díjas, díjkorlátos) szolgáltatás nem nyújtható.
2.5. Kedvezményes díjazású szolgáltatás számai (ún. kék számok) (SHS = 40)
2.5.1. Leírás
Lehetővé teszi a beszédcélú elektronikus hírközlő hálózatból a 2. § 2. pontban meghatározott kedvezményes díjazású szolgáltatások elérését.
2.5.2. A számok felépítése
A kedvezményes díjazású szolgáltatás száma szolgáltatás kijelölő számból és előfizetői számból áll:

40 abc def

ahol:

40

a kedvezményes díjazású szolgáltatást jelölő SHS,

abc def

előfizetői szám 100 000-999 999 között.

2.5.3. A használat feltételei
A szolgáltatónak kötelessége, hogy a hálózatából kedvezményes díjazású szolgáltatások elérésére kezdeményezett hívások hívó által fizetendő, az általános forgalmi adót (a továbbiakban: áfa) tartalmazó hívásdíját az általános szerződési feltételeiben közzétegye.
A számhasználó kérésére - kereskedelmi okból - a szolgáltatónak korlátoznia kell a kedvezményes díjazású szolgáltatás nemzetközi hálózatból, valamint meghatározott belföldi KS-sel illetve SHS-sel azonosított számtartományokból való elérését.
A kedvezményes díjazású szolgáltatás szám számhasználója által kezdeményezett hívásoknál a kedvezményes díjazású szolgáltatás szám a hívottnál hívószám kijelzés szolgáltatással a hívó telefonszámaként nem jeleníthető meg.
2.6. Internet-hozzáférési szolgáltatás számai (SHS = 51)
2.6.1. Leírás
Lehetővé teszi internetszolgáltatók telefonhálózaton keresztül történő elérését.
2.6.2. A számok felépítése

 

51 abc def

ahol:

51

internet-hozzáférési szolgáltatást jelölő SHS,

abc

a közreműködő szolgáltatót határozza meg, amely az internetszolgáltatóval a hívások eljuttatása tárgyában hálózati szerződéses jogviszonyban áll,

def

a közreműködő szolgáltató hálózatán keresztül elérhető internetszolgáltatót és annak szolgáltatását azonosítja. A közreműködő szolgáltató saját azonosító tartományából jelöli ki.

Egy közreműködő szolgáltatóhoz több „abc”, és egy internetszolgáltatóhoz több „def” azonosító tartozhat.
2.6.3. A használat feltételei
Az internetszolgáltatás hívószáma nem tehető közzé a hívó által fizetendő díj és a díjazási feltételek ismertetése nélkül.
A közreműködő szolgáltató feladatát az internetszolgáltató is elláthatja.
2.7. Díjmentes szolgáltatás számai (ún. zöld számok) (SHS = 80)
2.7.1. Leírás
A számhasználónak vagy az általa nyújtott szolgáltatásnak a hívó fél részére díjmentes elérését teszi lehetővé, feltéve, hogy a hívó fél a hívást a részére előfizetői szolgáltatást nyújtó szolgáltató hálózatából (honos hálózat) kezdeményezi.
2.7.2. A számok felépítése
A díjmentes szolgáltatás száma szolgáltatás kijelölő számból és előfizetői számból áll:

80 abc def

ahol:

80

a díjmentes szolgáltatást jelölő SHS,

abc def

előfizetői szám, amelynek értéke:
000 000-099 999, ha belföldi formában tárcsázható nemzetközi hívószám, ahol a hívás nemzetközi hívószámon illetve más országban végződik
100 000-999 999, ha belföldi hívószám, ahol a hívás belföldi hívószámon illetve belföldön végződik.

2.7.3. A használat feltételei
A hívás és üzenetküldés díját a számhasználó fizeti. A hívás és üzenetküldés a hívó fél részére díjmentes, feltéve, hogy a hívó fél a hívást honos hálózatából, barangolás igénybevétele nélkül kezdeményezi. A barangolásból adódó többletköltségeket a hívó fél viseli.
A számhasználó kérésére - kereskedelmi okból - a szolgáltatónak korlátoznia kell a díjmentes szolgáltatás nemzetközi hálózatból, valamint meghatározott belföldi KS-sel illetve SHS-sel azonosított számtartományokból való elérését.
A díjmentes szolgáltatás szám számhasználója által kezdeményezett hívásoknál a díjmentes szolgáltatás szám a hívottnál hívószám kijelzés szolgáltatással a hívó telefonszámaként nem jeleníthető meg.
2.8. Emelt díjas, díjkorlátmentes szolgáltatás számai (SHS = 90)
2.8.1. Leírás
Lehetővé teszi a beszédcélú elektronikus hírközlő hálózatból információt, tartalmat nyújtó szolgáltatások elérését.
2.8.2. A számok felépítése

 

90 abc def

ahol:

90

az emelt díjas, díjkorlátmentes szolgáltatást jelölő SHS,

abc def

előfizetői szám 100 000-999 999 között.

2.8.3. A használat feltételei
A számhasználó minden esetben köteles az emelt díjas, díjkorlátmentes szolgáltatás hívószámának közzétételével együtt a hívó fél által fizetendő, áfát tartalmazó díj mértékét is (hívásonkénti vagy percenkénti díj, vagy az üzenetküldés díja) nyilvánosságra hozni. A szolgáltatás díja mellett fel kell tüntetni, hogy annak megfizetése indított emelt díjas hívással, vagy üzenetküldéssel történik, valamint fogadott emelt díjas szolgáltatás esetén azt, hogy maximálisan hány üzenet küldésére kerül sor a szolgáltatás igénybevétele során. Ugyancsak fel kell tüntetni a számhasználó megnevezését, valamint a szolgáltatáshoz kapcsolódó ügyfélszolgálat elérhetőségét telefonon, postai és elektronikus úton.
Az emelt díjas, díjkorlátmentes szolgáltatás elérését az előfizetője kérésére a szolgáltató köteles díjmentesen letiltani. Ennek lehetőségéről az Eht. 144. § (3), illetve (4) bekezdés szerinti módon havonta tájékoztatni kell minden olyan előfizetőt, aki a letiltás lehetőségével nem élt.
A fogadott emelt díjas, díjkorlátmentes szolgáltatás nyújtására használható számokra vonatkozóan a szolgáltató minden előfizetőjénél díjmentesen alapértelmezett tiltást köteles berendezni. A tiltás csak az előfizető nyilatkozatára oldható fel. A szolgáltatónak biztosítania kell, hogy az emelt díjas, díjkorlátmentes szolgáltatás nyújtására használható számok hívásának, illetve az ilyen számokra küldött, vagy onnan fogadott üzeneteknek tiltására illetve feloldásra vonatkozó nyilatkozatát az előfizető bármikor ingyenesen megtehesse, illetve visszavonhassa. Az emelt díjas, díjkorlátmentes szolgáltatás nyújtására használható számok hívására, illetve az ilyen számokra küldött, vagy onnan fogadott üzenetekre vonatkozó tiltás illetve feloldás a szolgáltatás rendelkezésre állásának állapotát jelenti, ezért tiltás feloldására vonatkozó nyilatkozat megtétele, továbbá a tiltás újbóli beállítására vonatkozó nyilatkozat megtétele nem minősül az előfizetői szerződés módosításának. Ennek részletes feltételeit a szolgáltató Általános Szerződési Feltételeiben határozza meg, de a nyilatkozat megtételének és visszavonásának lehetőségét legalább telefonos ügyfélszolgálatán biztosítania kell. A szolgáltatónak megfelelő intézkedésekkel biztosítania kell, hogy a 18 éven aluli előfizető ne érhessen el olyan emelt díjas, díjkorlátmentes szolgáltatást, amelyen keresztül felnőtt tartalom férhető hozzá. Ez a korlátozás a 18 éven aluli előfizető esetében még a 18 éven aluli előfizető törvényes képviselőjének kérésére sem oldható fel. Amennyiben az emelt díjas, díjkorlátmentes szolgáltatás elérhetőségével, igénybevehetőségével, vagy a szolgáltató által kiszámlázott díjával kapcsolatban az igénybevevő a számára előfizetői szolgáltatást nyújtó elektronikus hírközlési szolgáltatónál reklamációt terjeszt elő, az elektronikus hírközlési szolgáltató köteles gondoskodni a reklamáció hatályos jogszabályoknak megfelelő kivizsgálásáról. Az ilyen vitatott díj meg nem fizetése miatt az igénybevevő számára elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltató az elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtását nem korlátozhatja, nem szüneteltetheti, és az előfizetői szerződést erre hivatkozva rendkívüli felmondással nem szüntetheti meg.
Az emelt díjas, díjkorlátmentes szolgáltatás szám használatára feljogosított számhasználó által kezdeményezett hívásoknál az emelt díjas, díjkorlátmentes szolgáltatás szám a hívottnál hívószám kijelzés szolgáltatással a hívó telefonszámaként nem jeleníthető meg.
2.9. Emelt díjas, díjkorlátos szolgáltatás számai (SHS = 91)
2.9.1. Leírás
Lehetővé teszi a beszédcélú elektronikus hírközlő hálózatból a 2. § 4. pontjában meghatározott emelt díjas, díjkorlátos szolgáltatások elérését.
2.9.2. A számok felépítése

 

91 abc def

ahol:

91

SHS az emelt díjas, díjkorlátos szolgáltatás számára,

abc def

előfizetői szám 100 000-999 999 között.

2.9.3. A használat feltételei
Emelt díjas, díjkorlátos szolgáltatási számon nem nyújtható felnőtt tartalom. Felnőtt tartalomnak minősül az a szolgáltatás, amelynek meghatározó eleme a szexualitás vagy az erőszak. A szolgáltatás tartalmára vonatkozó feltételek betartásáért a számhasználó felel.
Emelt díjas, díjkorlátos szolgáltatási számon azzal a feltétellel nyújtható szolgáltatás, amennyiben a szolgáltató a hívó fél által fizetendő legmagasabb díjat úgy határozza meg, hogy az ne haladja meg a hatóság által az érintett szolgáltatókkal történő egyeztetést követően - évente január 31-ig - a hatóság internetes honlapján közzétett díjat.
A számhasználó minden esetben köteles az emelt díjas, díjkorlátos szolgáltatás hívószámának közzétételével együtt a hívó fél által fizetendő, az áfát is tartalmazó díj mértékét is (hívásonkénti vagy percenkénti díj, vagy az üzenetküldés díja) nyilvánosságra hozni. A szolgáltatás díja mellett fel kell tüntetni, hogy annak megfizetése indított emelt díjas hívással, vagy üzenetküldéssel történik, valamint fogadott emelt díjas szolgáltatás esetén azt, hogy összesen hány üzenet küldésére kerül sor a szolgáltatás igénybevétele során. Ugyancsak fel kell tüntetni a számhasználó megnevezését, valamint a szolgáltatáshoz kapcsolódó ügyfélszolgálat elérhetőségét telefonon, faxon, postai és elektronikus úton. Az emelt díjas, díjkorlátos szolgáltatás elérését az előfizetője kérésére a szolgáltató köteles díjmentesen letiltani. Ennek lehetőségéről az Eht. 144. § (3), illetve (4) bekezdés szerinti módon havonta tájékoztatni kell minden olyan előfizetőt, aki a letiltás lehetőségével nem élt.
A fogadott emelt díjas, díjkorlátos szolgáltatás nyújtására használható számokra vonatkozóan az elektronikus hírközlési szolgáltató minden előfizetőjénél díjmentesen alapértelmezett tiltást köteles berendezni. A tiltás csak az előfizető kifejezett és egyértelmű nyilatkozatára oldható fel. A szolgáltatónak biztosítania kell, hogy az emelt díjas, díjkorlátos szolgáltatás nyújtására használható számok hívásának, illetve az ilyen számokra küldött, vagy onnan fogadott üzeneteknek tiltására illetve feloldásra vonatkozó nyilatkozatát az előfizető bármikor ingyenesen megtehesse, illetve visszavonhassa. Az emelt díjas, díjkorlátos szolgáltatás nyújtására használható számok hívására, illetve az ilyen számokra küldött, vagy onnan fogadott üzenetekre vonatkozó tiltás illetve feloldás a szolgáltatás rendelkezésre állásának állapotát jelenti, ezért tiltás feloldására vonatkozó nyilatkozat megtétele, továbbá a tiltás újbóli beállítására vonatkozó nyilatkozat megtétele nem minősül az előfizetői szerződés módosításának. Ennek részletes feltételeit a szolgáltató Általános Szerződési Feltételeiben határozza meg, de a nyilatkozat megtételének és visszavonásának lehetőségét legalább telefonos ügyfélszolgálatán biztosítania kell. Amennyiben az emelt díjas, díjkorlátos szolgáltatás elérhetőségével, igénybevehetőségével, vagy a szolgáltató által kiszámlázott díjával kapcsolatban az igénybevevő a számára előfizetői szolgáltatást nyújtó elektronikus hírközlési szolgáltatónál reklamációt terjeszt elő, az elektronikus hírközlési szolgáltató köteles gondoskodni a reklamáció hatályos jogszabályoknak megfelelő kivizsgálásáról. Az ilyen vitatott díj meg nem fizetése miatt az igénybevevő számára elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó szolgáltató az elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtását nem korlátozhatja, nem szüneteltetheti, és az előfizetői szerződést erre hivatkozva rendkívüli felmondással nem szüntetheti meg.
Az emelt díjas, díjkorlátos szolgáltatás szám használatára feljogosított számhasználó által kezdeményezett hívásoknál az emelt díjas, díjkorlátos szolgáltatás szám a hívottnál hívószám kijelzés szolgáltatással a hívó telefonszámaként nem jeleníthető meg.
3. RÖVID KÓDOK FELOSZTÁSA ÉS MEGHATÁROZÁSA
3.1. A rövid kódok felosztása
3.1.1. Leírás
A rövid kód legfeljebb hatjegyű szám, amelynek struktúrája eltér az ITU-T E.164 Ajánlásban meghatározott nemzetközi és belföldi számok struktúrájától. Rövid kódok kizárólag számjegyeket tartalmazhatnak.
A rövid kódoknak kétféle típusa van: előtét és rövid szám.
Előtét: legfeljebb négyjegyű szám, amelyet a nemzetközi vagy belföldi szám előtt kell tárcsázni, és amely jelöli a tárcsázott számformátumot (nemzetközi vagy belföldi), vagy a választott közvetítő szolgáltatót, vagy egy kiegészítő szolgáltatást. Egy hívásban több különböző előtét is alkalmazható.
Rövid szám: legalább három-, legfeljebb hatjegyű nem-földrajzi szám, amelynek hívásával egy szolgáltatás érhető el. A rövid szám nemzetközi hálózatból nem elérhető.
3.1.2. A rövid kódok felosztása
A rövid kód első számjegye 0 vagy 1.
A rövid kódok és rövid kód tartományok felosztása:

00

nemzetközi előtét (NE)

06

belföldi előtét (BE)

104

segélyhívó számok

105

107

112

116*

harmonizált közérdekű szolgáltatások harmonizált számai

118*

telefontudakozó számok

12*

elektronikus hírközlési szolgáltatók ügyfélszolgálati számai

130

kiegészítő szolgáltatás előtétek

131

135*

adománygyűjtő számok

136*

14*

különös díjazású országos számok

15*

közvetítő választó előtétek (KVE)

17*

elektronikus hírközlési szolgáltató hálózatához rendelt számok

18*

közérdekű tájékoztató és támogató szolgáltatások számai

192

telefonos kezelői szolgáltatások számai

193

A * a számtartományokat jelöli.
3.2. Nemzetközi és belföldi előtét
3.2.1. Leírás
A nemzetközi előtét tárcsázása nemzetközi számformátumú, a belföldi előtét tárcsázása belföldi számformátumú szám tárcsázását jelzi.
3.2.2. A használat feltételei
Az előtétek használatát a 4. pont (Tárcsázási eljárások) írja le.
3.3. Segélyhívó számok
3.3.1. Leírás
Háromjegyű rövid számok, amelyek segélyhívó szolgálatok (mentők, tűzoltóság, rendőrség) elérését teszik lehetővé. A segélyhívó számok hívása a hívó fél részére díjmentes.
3.3.2. Hívószámok
104 mentők
105 tűzoltóság
107 rendőrség
112 egységes európai segélyhívószám
3.3.3. A használat feltételei
A telefonszolgáltató köteles ingyenesen biztosítani, hogy előfizetője vagy a szolgáltatás igénybe vevője elérhesse a segélyhívó szolgálatokat.
A segélyhívások földrajzi irányítása tekintetében a telefonszolgáltató köteles egyeztetni a segélyhívó szolgálatokkal.
3.4. Harmonizált közérdekű szolgáltatások harmonizált számai
3.4.1. Leírás
Az Európai Unió által, minden tagállam területén azonos hívószámmal bevezetésre javasolt szolgáltatások, úgynevezett harmonizált közérdekű szolgáltatások hívószámai, amelyek valamely konkrét közérdekű - az állampolgárok vagy állampolgári csoportok jólétét és biztonságát szolgáló, vagy a bajba jutott állampolgárokon segítő - szolgáltatás díjmentes elérését hivatottak lehetővé tenni.
3.4.2. A számok felépítése

 

116def

ahol:

116

a harmonizált közérdekű szolgáltatás elérési kódja,

def

harmonizált közérdekű szolgáltatás azonosítója.

3.4.3. A használat feltételei
A harmonizált közérdekű szolgáltatások harmonizált számai használatának feltétele, hogy a szolgáltatás előzetes regisztráció nélkül bárki számára - az ország területén belül bárhonnan - elérhető legyen. A szolgáltatás időhatárokhoz nem kötött, a szolgáltatás igénybevételének nem előfeltétele fizetési kötelezettség vagy kötelezettségvállalás, a hívás díját a számhasználó fizeti. A szolgáltatás a tájékoztatás vagy segítségnyújtás, vagy az állampolgári bejelentés eszköze, vagy ezek tetszőleges kombinációja. A számon nyújtott szolgáltatás keretében reklám, szórakoztatás, továbbá áru, szolgáltatás értékesítését célzó üzletszerzési vagy tájékoztatási tevékenység nem folytatható.
Az egyes harmonizált közérdekű szolgáltatások harmonizált számaihoz kapcsolódó - jogszabályon és az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusán alapuló - használati feltételeket a hatóság a honlapján teszi közzé.
A harmonizált közérdekű szolgáltatások elérhetőségének biztosítása érdekében a 116 kezdetű számhoz rendelt szervezet felkérése esetén az elektronikus hírközlési szolgáltatót a felkéréstől számított 30 napon belül szerződéskötési kötelezettség terheli.
Az elektronikus hírközlési szolgáltatók a hívások illetve üzenetek költségére a rövid számhoz kijelölt szervezet részére legfeljebb az érintett szolgáltatókkal történő egyeztetést követően a hatóság által megállapított, és a hatóság honlapján közzétett összeget számíthatják fel.
3.5. Telefontudakozó számok
3.5.1. Leírás
Rövid számok, amelyek előfizetők meghatározott adatairól - az előfizető hozzájárulásától függően - felvilágosítást nyújtó tudakozó szolgáltatások elérését teszik lehetővé.
3.5.2. A számok felépítése

118de

ahol:

118

a tudakozó szolgáltatás elérési kódja,

de

a tudakozó szolgáltatóját azonosítja.

Az egyetemes tudakozó szolgáltatás hívószáma: 11800.
3.5.3. A használat feltételei
Az egyetemes tudakozó szolgáltatás nyújtására egyetemes szolgáltató jogosult a 11800 hívószámon, amelynek elérhetőségét minden telefonhálózatból biztosítani kell. Az egyetemes tudakozó szolgáltatás nyújtásának feltételeit külön jogszabály tartalmazza.
Az elektronikus hírközlési szolgáltató illetve a számhasználó minden esetben köteles a szolgáltatás hívószámának közzétételével együtt a hívó fél által fizetendő, áfát tartalmazó díj mértékét (hívásonkénti vagy percenkénti díj, vagy az üzenetküldés díja), valamint az igénybe vehető kiegészítő szolgáltatások díját is nyilvánosságra hozni. Emellett közzé kell tenni, hogy a tudakozó mely előfizetők adataira terjed ki, terület, számtípus illetve szolgáltatók szerint.
3.6. Elektronikus hírközlési szolgáltatók ügyfélszolgálati számai
3.6.1. Leírás
Rövid számok, amelyek az elektronikus hírközlési szolgáltatók ügyfélszolgálatainak országos elérését teszik lehetővé.
3.6.2. A számok felépítése

12cd

ahol:

12

az elektronikus hírközlési szolgáltatók ügyfélszolgálatainak elérési kódja,

cd

az elektronikus hírközlési szolgáltatót azonosítja.

3.6.3. A használat feltételei
A rövid szám olyan szolgáltató részére jelölhető ki, amelyet a hatóság elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtására vett nyilvántartásba.
Az elektronikus hírközlési szolgáltató a rövid számot kizárólag az előfizetői és felhasználói bejelentések intézésére, panaszok kivizsgálására és orvoslására, az előfizetők és felhasználók tájékoztatására, az ügyfélszolgálat körébe tartozó információ nyújtására használhatja.
3.7. Kiegészítő szolgáltatás előtétek
3.7.1. Leírás
Előtét, amely jogszabályban előírt kiegészítő szolgáltatások igénybevételét teszi lehetővé tárcsás, impulzusos nyomógombos és hangfrekvenciás hívóműves készülékről egyaránt, olyan rendszerekben, amelyekben más szabványos megoldás nem alkalmazható.
A hívószámkijelzés hívásonkénti engedélyezése előtét alkalmazása esetén az előfizető az adott hívásra vonatkozóan feloldhatja az egyébként letiltott hívószámkijelzést. A hívószámkijelzés hívásonkénti letiltása előtét alkalmazása esetén az előfizető az adott hívásra vonatkozóan letilthatja az egyébként engedélyezett hívószámkijelzést.
3.7.2. Előtétek

130

hívószám kijelzés hívásonkénti engedélyezése (KEE)

131

hívószám kijelzés hívásonkénti letiltása (KTE)

3.7.3. A használat feltételei
Az előtétek használatát azokban a hívószám kijelzésre kötelezett hálózatokban kell lehetővé tenni, amelyekben más szabványos megoldás nem alkalmazható.
3.8. Adománygyűjtő számok
3.8.1. Leírás
Rövid számok, amelyek elérése a hívás illetve üzenetküldés díjából közcélú adományok eljuttatását teszi lehetővé.
3.8.2. A számok felépítése
Kiemelt adománygyűjtő számok:

135d, melynek értéke:

 

1357

Nemzeti Összefogás Vonala hívószáma

135d, d≠7

kiemelt adománygyűjtő vonal hívószáma.

Közcélú adománygyűjtő számok:

 

136de, melynek értéke:

 

13600-13609

adománygyűjtést közvetítő szervezet hívószáma

13610-13699

közhasznú adománygyűjtő szervezet hívószáma.

3.8.3. A használat feltételei
A 135d kiemelt adománygyűjtő számokon közcélú adománygyűjtésre a Karitatív Tanács tagszervezetei jogosultak. A 135d rövid számok elérhetőségének biztosítása érdekében a rövid számhoz rendelt szervezet felkérése esetén az elektronikus hírközlési szolgáltatót a felkéréstől számított 30 napon belül szerződéskötési kötelezettség terheli.
A 1357 rövid szám a „Nemzeti Összefogás Vonala”, egy kormányhatározatban megjelölt nemzeti katasztrófa esetén elinduló adományvonal.
A 13600-13609 számokon az a szervezet jogosult adományok közvetítésére közhasznú, vagy kiemelten közhasznú szervezetek felé, amellyel a hatóság által kijelölt előfizetői számok 60%-ával együttesen rendelkező hírközlési szolgáltatók megállapodást kötöttek a hívószámok elérhetőségének biztosításáról.
A 13610-13699 számokon az a közhasznú, vagy kiemelten közhasznú szervezet jogosult adománygyűjtésre, amely legalább egy elektronikus hírközlési szolgáltatóval az adománygyűjtésről megállapodást kötött.
A hatóság internetes honlapján közzéteszi az adománygyűjtő számokat, a számokhoz tartozó adománygyűjtő illetve közvetítő szervezet adatait és honlapjának elérhetőségét.
Az adománygyűjtő szervezet köteles honlapján az alábbi adatokat közzétenni:
-    a beérkezett hívásokból és üzenetekből származó adomány teljes összege (a)
-    ebből a telefonszolgáltatók részére átadott díj (b)
-    az adománygyűjtő szervezet által saját működési költségre felhasznált keret (a következő részletezettséggel: raktározási költség, karbantartási költség, hirdetési költség, bérköltség, bérjárulékok) (c)
-    a szervezet által a rászorulók megsegítésére felhasználható összeg (d) [d = a – b – c)]
-    adományban részesítettek száma (fő)
-    a gyűjtésből befolyt adomány felhasználása, a tevékenység részletes bemutatása
Az adománygyűjtést közvetítő szervezet a honlapján köteles közzétenni az adománygyűjtő számokon belül az egyes kódokhoz tartozó adománygyűjtő szervezet adatait és honlapjának elérhetőségét, valamint köteles gondoskodni az általa közvetített adományok fenti adatainak az adománygyűjtő szervezet általi közzétételéről.
Az elektronikus hírközlési szolgáltatók az adománygyűjtés hívásonkénti illetve üzenetenkénti költségére legfeljebb az érintett szolgáltatókkal történő egyeztetést követően a hatóság által a 135d illetve 136de számtartományokra megállapított és a hatóság honlapján közzétett összeget számíthatják fel. A 135d és 136de számokra az emelt díjas, díjkorlátos szolgáltatásra előírt, 2. § 4. pont és az 1. melléklet 2.9.3. pont szerinti feltételeket kell alkalmazni. Amennyiben az előfizető az adománygyűjtő számok elérhetőségének letiltását kérte, a szolgáltatónak a letiltást díjmentesen biztosítania kell a 135d és 136de rövidszámokra.
3.9. Különös díjazású országos számok
3.9.1. Leírás
Rövid számok, amelyek díjmentes vagy kedvezményes díjazású szolgáltatások országos elérését teszik lehetővé.
3.9.2. A számok felépítése

Négyjegyű számok:

140d, 141d, 142d, 143d, 144d

Ötjegyű számok:

145de, 146de, 147de, 148de, 149de

3.9.3. A használat feltételei
A számhasználó a szolgáltatás hívószámával együtt köteles közzétenni, hogy a szám elérése a hívó számára díjmentes vagy kedvezményes díjazású.
A kedvezményes díjazású szolgáltatások hívásdíjára az 1. melléklet 2.5.3. pontjában leírt feltételeket kell alkalmazni.
3.10. Közvetítő választó előtét
3.10.1. Leírás
Előtét, amellyel a hívó megválaszthatja az adott híváshoz a közvetítő szolgáltatót. A közvetítő szolgáltatót azonosító előtétet hívásonkénti közvetítő választás esetén a hívó tárcsázza a hívás során, közvetítő előválasztás esetén a közvetítő szolgáltatót azonosító kódot az előfizetői hozzáférést nyújtó szolgáltató illeszti be a hívásfelépítést kezdeményező jelzésüzenetbe.
3.10.2. A számok felépítése

15cd

ahol:

15

a közvetítő választás elérési kódja,

cd

a közvetítő szolgáltatót azonosítja.

3.10.3. A használat feltételei
A közvetítő választó előtét használatának feltételeit az elektronikus hírközlési szolgáltatás igénybevétele során alkalmazható közvetítőválasztásról szóló külön jogszabály rögzíti.
3.11. Elektronikus hírközlési szolgáltató hálózatához rendelt számok
3.11.1. Leírás
A szolgáltató hálózatán belül elérhető szolgáltatások hívószámai.
A hívószámok nem harmonizáltak, az egyes szolgáltatóknál eltérő szolgáltatásokra alkalmazhatók.
3.11.2. A számok felépítése

Három-, négy- vagy ötjegyű számok:

17c

17cd

17cde

3.11.3. A használat feltételei
A 17c(d)(e) formátumú számokon a szolgáltató saját hálózatában saját előfizetői részére nyújtott szolgáltatásai érhetők el. A szolgáltatás más szolgáltató hálózatából csak abban az esetben érhető el, ha az adott szolgáltató jogosult ugyanazon rövid szám használatára ugyanannak a szolgáltatásnak az eléréséhez.
A számokon a 2. § 3. pont szerinti emelt díjas, díjkorlátmentes, valamint a 2. § 4. pont szerinti emelt díjas, díjkorlátos szolgáltatás nem nyújtható. Kedvezményes díjazású szolgáltatás csak a 2. § 2. pontjában és az 1. melléklet 2.5.3. pontjában előírt feltételek szerint nyújtható.
3.12. Közérdekű tájékoztató és támogató szolgáltatások számai
3.12.1. Leírás
Közérdekű szolgáltatások országos elérését lehetővé tevő rövid számok.
3.12.2. A számok felépítése
Az egyes szolgáltatásokat három- vagy négyjegyű számok azonosítják:

Háromjegyű számok:

180, 185, 186, 187, 188, 189

Négyjegyű számok:

181d, 182d, 183d, 184d

3.12.3. A használat feltételei
A számokon valamely nagyobb közösség, vagy az egész társadalom érdekét szolgáló támogató vagy tájékoztató jellegű szolgáltatások nyújthatók.
A hatóság internetes honlapján folyamatosan közzéteszi a kijelölhető számokat és a számokon elérhető szolgáltatásokat. Az országosan harmonizált számokhoz rendelt közérdekű támogató és tájékoztató szolgáltatások bevezetése nem kötelező, de alkalmazásuk esetén a közzétett számok csak a megadott szolgáltatáshoz használhatók.
A számokon emelt díjas, díjkorlátmentes és emelt díjas, díjkorlátos szolgáltatás nem nyújtható. A szolgáltató minden esetben köteles a szolgáltatás hívószámának közzétételével együtt a hívó fél által fizetendő, áfát tartalmazó díj mértékét is (hívásonkénti vagy percenkénti díj, vagy az üzenetküldés díja) nyilvánosságra hozni.
3.13. Telefonos kezelői szolgáltatások számai
3.13.1. Leírás
A hagyományos kezelői szolgáltatásoknak a szolgáltató hálózatából történő elérését lehetővé tevő harmonizált rövid számok.
3.13.2. Számok

192

táviratfeladás

193

kezelői ébresztés

3.13.3. A használat feltételei
A 19c formátumú számokon nyújtott szolgáltatások kizárólag a szolgáltató hálózatában, saját előfizetői által érhetők el. A szolgáltatás más szolgáltató hálózatából csak abban az esetben érhető el, ha az adott szolgáltató jogosult ugyanazon rövid szám használatára.
A 19c formátumú országosan harmonizált számhoz rendelt szolgáltatás bevezetése nem kötelező, de alkalmazása esetén a fent felsorolt számok csak a megadott szolgáltatásokhoz használhatók.
A hívó fél által fizetendő díj mértékét (áfát is tartalmazó hívásonkénti vagy percenkénti díj) a szolgáltatónak minden esetben a szolgáltatás számának közzétételével együtt nyilvánosságra kell hoznia.
4. TÁRCSÁZÁSI ELJÁRÁSOK
A tárcsázási eljárások meghatározzák, hogy a beszédcélú elektronikus hírközlő hálózatok számozási tervében, azaz e melléklet 1-3. pontjában meghatározott azonosítók milyen sorrendben, milyen eljárással alkalmazhatók hívásfelépítés és üzenetküldés kezdeményezésére a számozási tervben meghatározott előfizetők és szolgáltatások felé.
A tárcsázási eljárásokban a belföldi előtét (BE) és a nemzetközi előtét (NE) a belföldi és a nemzetközi számformátumot jelzik, a közvetítő választó előtét (KVE) az adott híváshoz tartozó közvetítő szolgáltató választását jelzi.
A hívószám kijelzést hívásonként engedélyező előtét (KEE) és a hívószám kijelzést hívásonként letiltó előtét (KTE) használatával az adott hívásra megváltoztatható a hívószám kijelzési beállítás.
Az előtét nem része a hívószámnak. Egy híváson belül több előtét is alkalmazható.
Mobil rádiótelefon hálózatokban a nemzetközi előtét (NE) helyett megengedett a + karakter használata is.
A beszédcélú elektronikus hírközlő hálózatokban hívás és üzenetküldés kezdeményezésére a számjegyeken és a + karakteren kívül más karakter nem használható.
4.1. Nemzetközi számok hívása
A tárcsázási folyamat:
(KVE) - NE - nemzetközi szám
4.2. Belföldi számok hívása
A tárcsázási folyamat:
(KVE) - BE - belföldi szám
vagy
(KVE) - NE - 36 - belföldi szám
Megengedett a földrajzi számozási területen belüli, azonos körzetszámmal rendelkező előfizetői hozzáférési pontok közötti hívás esetén az előfizetői szám formátumú tárcsázás is:
(KVE) - ES
4.3. Rövid számok hívása
A rövid számok (RS) csak közvetlen formában hívhatók, előtét (BE, NE), vagy belföldi rendeltetési szám (KS vagy SHS) után nem:
RS
4.4. Hívószám kijelzés előtétek
A KEE vagy a KTE előtétet a tárcsázási folyamat elején kell tárcsázni.
Nemzetközi mobil előfizető azonosítók felosztási terve
A nemzetközi mobil azonosítót az ITU E.212 Ajánlása és az ETSI TS 100 927 műszaki előírás írja le.
1. Leírás
A mobil rádiótelefon hálózat elektronikus hírközlő végberendezései és előfizetői számára biztosít egyedi azonosítót. Ez az azonosító a mobil előfizető nemzetközi azonosítója (IMSI).
Nemzetközi mobil előfizetői azonosító külön jogszabályban meghatározott feltételekkel a mobil szolgáltatást nyújtó hálózatokkal jelzéstechnikailag kompatibilis szolgáltatás nyújtása céljából kijelölhető helyhez kötött hálózatok, vagy hálózat csoportok - ezen belül azok végberendezései, illetve előfizetői - számára is.
2. Az azonosító felépítése
A mobil előfizető nemzetközi azonosítója, IMSI (International Mobile Subscriber Identifier) három részből áll:

MCC + MNC + MSIN

ahol:

MCC

(Mobile Country Code) mobil országkód, melynek hossza 3 számjegy, és egyértelműen meghatározza a mobil előfizető hálózata szerinti országot. A mobil országkódokat az ITU jelöli ki. Magyarország mobil országkódja: 216.

MNC

(Mobile Network Code) mobil hálózati kód, melynek hossza két számjegy. Az MNC az MCC-vel együtt egyértelműen meghatározza a mobil rádiótelefon szolgáltatást igénybe vevő végberendezés vagy előfizető honos hálózatát. Az MNC az MCC-vel együtt, a mobil szolgáltatást nyújtó hálózatokkal jelzéstechnikailag kompatibilis szolgáltatás nyújtása céljából egyértelműen azonosíthat helyhez kötött telefonhálózatot vagy hálózat csoportot is. A mobil hálózati kódot a hatóság jelöli ki. A kijelölés feltételeit külön jogszabály tartalmazza.

MSIN

(Mobile Subscriber Identification Number) mobil előfizetői azonosító szám, mely egy MCC és MNC-vel meghatározott hálózaton belül azonosít egy előfizetőt.
A mobil előfizetői azonosító számot a szolgáltató jelöli ki.

Az IMSI 0-9 számjegyekből állhat, maximális hossza 15 számjegy lehet.
Az adathálózatok számozási terve
Az adathálózatok számozási terve az adathálózatok elérésére alkalmazott azonosítók felépítését, terjedelmét és a kijelölhető azonosítókat határozza meg. A számozási terv nem foglalkozik a hálózatokhoz tartozó előfizetők [elektronikus hírközlő végberendezések (a továbbiakban: végberendezés): adat-, illetőleg adatáramköri végberendezések] azonosítóival, ezeket a hálózatokat üzemeltető szolgáltatók osztják ki.
A felosztási terv az ITU-T X.121 Ajánlása alapján készült. Az ITU-T E.164 alapú és X.121 alapú számozási tervek együttműködését az ITU-T E.166/X.122 Ajánlás szabályozza.
1. Adatátviteli nemzetközi szám
1.1. Leírás
Az adatátviteli nemzetközi szám egy másik országbeli előfizető (adat-végberendezés, illetőleg adatáramköri végberendezés) elérése érdekében választandó szám, amely tartalmazza az adott ország azonosítására szolgáló számot, és a hívott előfizetői/adat-végberendezés adatátviteli belföldi számát.
1.2. A számok felépítése
Az adatátviteli nemzetközi szám felépítése:

DCC + NN

ahol:

DCC

(Data Country Code) adatátviteli országhívó szám, amelynek hossza három számjegy, egy országot határoz meg az adathálózati számozási tervben. A DCC-ben alkalmazható számjegyeket az ITU-T X.121 Ajánlás adja meg. Az adatátviteli országhívó számot az ITU jelöli ki. Magyarország adatátviteli országhívó száma: 216.

NN

(National Number) adatátviteli belföldi szám, amely legfeljebb tizenegy számjegyből áll.

2. Adathálózati azonosító kód
2.1. Leírás
Az adathálózati azonosító kód az adott országot és ezen belül valamely adathálózatot azonosítja.
2.2. A kódok felépítése
Az adathálózati azonosító kód felépítése:

DNIC = DCC + ND

ahol:

DNIC

(Data Network Identification Code) adathálózati azonosító kód

ND

(Network Digit) adatátviteli hálózatkijelölő szám, amely az országon belül egy adathálózatot határoz meg, és amely egyetlen számjegyből áll.

Az adathálózati azonosító kód maximális hossza négy számjegy lehet.
3. Adatátviteli belföldi szám
3.1. Leírás
Az adatátviteli belföldi szám egy előfizetőt (adat-, illetve adatáramköri végberendezést) azonosít valamely országon belül.
3.2. A számok felépítése
Az adatátviteli belföldi szám, NN (National Number) felépítése:

NN = ND + NTN

ahol:

NTN

(Network Terminal Number) adatátviteli előfizetői szám, amely legfeljebb tíz számjegyből áll, és az adott hálózatban lévő előfizetők (adat-végberendezések, illetőleg adatáramköri végberendezések) azonosítására szolgál.

Jelzéspont kódok felosztási terve
A felosztási terv az ITU-T Q.708 Ajánlása alapján készült, figyelembe véve a Q.704 és Q.705 Ajánlásokban foglaltakat is.
A jelzéshálózatok közötti kapu szerepét betöltő jelzéspontok funkcionálisan egynél több jelzéshálózathoz tartoznak egyidejűleg. A 7-es jelzésrendszer címzési szabályai szerint egy kapu jelzéspontnak annyi jelzéspont kódjának kell lennie, ahány jelzéshálózathoz tartozik.
A hazai jelzéshálózat kétszintű, a nemzeti jelzéshálózatok egy nemzeti összekötő jelzéshálózaton át csatlakoznak egymáshoz.
A jelzéspont kódok számára egy 14 bit terjedelmű mező áll rendelkezésre. Ezt a mezőt az ITU-T a nemzetközi jelzéspont kódok esetében három részre osztotta, és meghatározta, hogy nemzetközi jelzéspont kódok esetében az egyes részek mit jelöljenek. A nemzeti jelzéspont kódok esetében a mező felosztására nincs ITU-T Ajánlás, a felosztás és a részek értelmezése szabadon választható. A 7-es jelzésrendszer a teljes mezőt együtt kezeli, a részekre osztás és értelmezés csak rendszerezési célokat szolgál. A részletes ismertetésben a bitmező részeit bittérkép helyett az átszámított decimális szám szemlélteti.
1. Nemzetközi jelzéspont kód
A nemzetközi jelzéshálózat NI (Network Indicator) bit kiosztása: 00
1.1. Leírás
A nemzetközi jelzéspont kód a nemzetközi jelzéshálózat jelzéspontjainak azonosítására szolgál.
1.2. A jelzéspont kód felépítése
A nemzetközi jelzéspont kód (ISPC, International Signalling Point Code) szerkezete:

ISPC (14 bit) = SANC (3+8 bit) + SPI (3 bit)

ahol:

SANC

(Signalling Area/Network Code) jelzéspont tartomány/hálózat kód, melynek első, 3 bites része földrajzi zónát, a második, 8 bites része területet/országot határoz meg.
A kódot az ITU jelöli ki.
A rendelet hatálybalépésének időpontjáig Magyarország részére kijelölt jelzéspont tartomány/hálózat kódok: 2+032, 2+212, 4+243 és 6+251.

SPI

(Signalling Point Identification) jelzéspont azonosító.

2. Nemzeti összekötő jelzéshálózati jelzéspont kód
A nemzeti összekötő jelzéshálózat NI bit kiosztása: 11
2.1. Leírás
A nemzeti összekötő jelzéshálózat (NISN, National Interconnecting Signalling Network) kapcsolatot teremt az egyes szolgáltatók/hálózat üzemeltetők nemzeti jelzéshálózata között.
Magyarországon egyetlen NISN van.
2.2. A jelzéspont kód felépítése
A nemzeti összekötő jelzéshálózati jelzéspont kód, a NISPC (National Interconnecting Signalling Point Code) szerkezete:

NISPC (14 bit) = NIAA (5 bit) + NIBB (4 bit) + NICC (5 bit)

ahol:

NIAA +
NIBB
NICC

a nemzeti jelzéshálózatot kijelölő kód,
a kapu jelzéspont kijelölő szám egy nemzeti jelzéshálózaton belül.

3. Nemzeti jelzéshálózati jelzéspont kód
A nemzeti jelzéshálózatok NI bit kiosztása: 10
3.1. Leírás
Az egyes szolgáltatók/hálózat üzemeltetők a nemzeti jelzéshálózatukon belül a jelzések irányítására nemzeti jelzéshálózati jelzéspont kódokat alkalmaznak.
Magyarországon több, egymástól független nemzeti jelzéshálózat van.
3.2. A jelzéspont kód felépítése
A nemzeti jelzéshálózati jelzéspont kód, az NSPC (National Signalling Point Code) szerkezete:

NSPC (14 bit) = tetszőleges.

1

A rendelet a 12. § alapján hatályát vesztette 2012. február 2. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére