nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
128/2012. (VI. 26.) Korm. rendelet
a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. működésével kapcsolatos egyes szabályokról
2014-04-09
2014-09-24
9
Jogszabály

128/2012. (VI. 26.) Korm. rendelet

a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. működésével kapcsolatos egyes szabályokról

A Kormány a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény 25. § a)–f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET1

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában

1.2 adós: az a természetes személy, aki

a) a pályázati ütemre meghatározott benyújtási határidőt megelőző 60. napon, vagy ha a lakóingatlan feletti tulajdonjogot ő maga vagy a jelzáloghitel-szerződés zálogkötelezettje ezt megelőzően elveszítette, a tulajdonjog elvesztése napját megelőző napon jelzáloghitel-szerződésből eredő fizetési kötelezettségének teljesítése tekintetében 90 napot meghaladó, vagy

b) – a pályázati ütemre meghatározott benyújtási határidőt követően, de a pályázati tartalékkeret képzésére meghatározott határidőben benyújtott pályázat esetén – a pályázat benyújtását megelőző időpontban jelzáloghitel-szerződésből eredő fizetési kötelezettségének teljesítése tekintetében 90 napot meghaladó

meg nem fizetett késedelmes tartozással rendelkezik;

2.3 bérbeadó: a lakóingatlan, a lakhatási célú ingatlan és a tartalék ingatlan tekintetében a Nemzeti Eszközkezelő, ha a lakóingatlan önkormányzati tulajdonba kerül, a tulajdonos települési önkormányzat;

3.4 bérleti szerződés: a bérbeadó és a bérlő között a lakóingatlan, a lakhatási célú ingatlan és a tartalék ingatlan tekintetében megkötött határozatlan idejű, valamint a tartalék ingatlan tekintetében megkötött határozott idejű lakásbérleti szerződés;

4.5 bérlő: a hiteladós, a zálogkötelezett vagy az a természetes személy, akivel a bérbeadó e rendelet alapján bérleti szerződést köt;

5.6 együttköltöző háztartás: lakhatási célú ingatlanba költöző természetes személyek közössége;

6. keresőtevékenység: minden olyan munkavégzéssel járó tevékenység, amelyért ellenérték jár, kivéve

a) a jogszabály alapján tiszteletdíjjal járó tevékenységet, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát nem haladja meg,

b) a mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenységet, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni,

c) a közérdekű önkéntes tevékenységet,

d) a szociális szövetkezet (ide nem értve az iskolaszövetkezetet) tagja által a szövetkezetben végzett tevékenységet, ha annak ellenértéke a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján adómentes bevétel, továbbá

keresőtevékenységet folytatónak kell tekinteni az egyéni vállalkozót, azt a személyt, aki gazdasági társaság tevékenységében személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzés útján vesz részt, aki a társaság vezető tisztségviselője vagy akinek a létesítő okiratban közreműködési vagy munkavégzési kötelezettsége, illetve joga fel van tüntetve;

7.7 lakbér: a bérlő által a lakóingatlan, a lakhatási célú ingatlan vagy a tartalék ingatlan használatáért, valamint a bérleti szerződésben rögzített egyéb – a bérbeadó által biztosított – szolgáltatásért a bérbeadónak havi rendszerességgel fizetendő díj;

8.8 adósságkezelési és együttműködési megállapodás: a bérbeadó és a bérlő közötti olyan megállapodás, amely szabályozza különösen a tartozás megfizetésének ütemezését, a fizetési késedelemből származó jogkövetkezményeket, a bérbeadóval, illetve a Segítő Szervezettel való együttműködés formáját és az együttműködési kötelezettség megsértéséből eredő jogkövetkezményeket;

9.9 adósságkezelési program: a Segítő Szervezet által szervezett vagy koordinált olyan program, ami a bérlő és az együttköltöző háztartás tagjainak problémáira igyekszik megoldást nyújtani;

10.10 Segítő Szervezet: a bérbeadó és a bérlő között létrejövő adósságkezelési és együttműködési megállapodás teljesítése, a bérlő anyagi helyzetének rendezése érdekében szükséges mentorálási feladatok ellátására e rendeletben kijelölt szervezet.

II. FEJEZET11

A MEGVÉTELRE FELAJÁNLOTT LAKÓINGATLAN MEGVÁSÁRLÁSÁNAK SZABÁLYAI

2. A szociális rászorultság feltételei és a szociális rászorultság igazolásának módja

2. §12 (1)13 A Nemzeti Eszközkezelő a megvételre felajánlott lakóingatlant abban az esetben vásárolja meg, ha a hiteladós, a zálogkötelezett vagy a vele egy háztartásban élő hozzátartozója a háztartásban legalább egy gyermeket nevel, akire tekintettel a hiteladós, a zálogkötelezett vagy a vele egy háztartásban élő hozzátartozója családi pótlékra jogosult, és

a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján aktív korúak ellátására jogosult vagy lakásfenntartási támogatásban részesül

b) a háztartásban nevelt gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül vagy

c) közfoglalkoztatási jogviszonyban áll.

(2) A Nemzeti Eszközkezelő a megvételre felajánlott lakóingatlant az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül akkor is megvásárolja, ha a hiteladós, a zálogkötelezett vagy a vele egy háztartásban élő hozzátartozója a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján ápolási díjban részesül, ide nem értve a települési önkormányzat képviselő-testülete által megállapított ápolási díjat.

(3) A Nemzeti Eszközkezelő a megvételre felajánlott lakóingatlant az (1) és (2) bekezdésben meghatározott eseteken kívül akkor is megvásárolja, ha a hiteladós, a zálogkötelezett vagy a vele egy háztartásban élő hozzátartozója sajátjogú nyugellátásban vagy megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül, kivéve ha a nyugellátás folyósítása bármely okból szünetel.

(4) A hiteladós – ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van, a zálogkötelezettel együttesen – a pénzügyi intézményhez benyújtott szándéknyilatkozatához csatolja

a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben

aa) a családi pótlékra való jogosultságról a kincstárnak a szándéknyilatkozat benyújtásának időpontjánál harminc nappal nem régebben kiállított igazolását,

ab) az aktív korúak ellátására, a lakásfenntartási támogatásra való jogosultságról vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményről a lakóingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzőjének a szándéknyilatkozat benyújtásának időpontjánál harminc nappal nem régebben kiállított igazolását,

ac) a közfoglalkoztatásról a szándéknyilatkozat benyújtásának időpontjában fennálló közfoglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó foglalkoztatási szerződésnek a közfoglalkoztató által hitelesített másolatát;

b) a (2) bekezdésben meghatározott esetben az ápolási díjra való jogosultságról a lakóingatlan fekvése szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának a szándéknyilatkozat benyújtásának időpontjánál harminc nappal nem régebben kiállított igazolását;

c)14 a (3) bekezdésben meghatározott esetekben az ellátást megállapító határozatot, vagy az ellátás évenkénti rendszeres emeléséről szóló értesítést, valamint

ca) postai úton történő kifizetés esetén az ellátás átvételét igazoló, a szándéknyilatkozat benyújtásának időpontjánál 30 napnál nem régebbi szelvényt vagy

cb) pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számlára átutalással történő kifizetés esetén az ellátás jóváírását is igazoló, a szándéknyilatkozat benyújtásának időpontjánál 30 napnál nem régebbi számlakivonatot.

3. A havonta megvásárolható lakóingatlanok száma és kiválasztásának módja

3. § A Nemzeti Eszközkezelő által a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény (a továbbiakban: NET tv.) alapján megvásárolható lakóingatlanok éves maximális számát, amelybe be kell számítani az előző évben megvásárolt lakóingatlanok számát is, az 1. melléklet határozza meg.

4. § (1) A Nemzeti Eszközkezelő havonta legfeljebb 1500 darab lakóingatlant vásárol meg.

(2) Ha a Nemzeti Eszközkezelő részére egy adott hónapban megvételre felajánlott lakóingatlanok száma és a korábbi hónapokban végrehajtott allokáció során fel nem dolgozott szándéknyilatkozatok száma együttesen meghaladja az (1) bekezdés szerinti darabszámot, a Nemzeti Eszközkezelő a szándéknyilatkozatokat a következő allokációs szempontok szerinti sorrendben dolgozza fel:

a) a hiteladós – vagy ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van – a zálogkötelezett háztartásában élő olyan személyek száma, akik után a 2. § (1) bekezdése szerint családi pótlékra való jogosultság áll fenn,

b) a hiteladóssal – vagy ha a lakóingatlan nem a hiteladós tulajdonában van – a zálogkötelezettel közös háztartásban élők száma,

c) az értékesítendő lakóingatlant terhelő, a legelőnyösebb ranghelyű jelzálogjoggal rendelkező pénzügyi intézmény által a NET tv. alapján bejelentett valamennyi követelésnek a lakóingatlan ezen pénzügyi intézménnyel történő szerződéskötéskor fennálló forgalmi értékéhez viszonyított magasabb aránya.

(3) A szándéknyilatkozatok allokációs szempontok szerinti besorolása havonta egy alkalommal történik. A (2) bekezdés szerint meghatározott sorrendben hátrébb álló szempont kizárólag akkor vehető figyelembe, ha az azt megelőző allokációs szempont alapján kiválasztott kérelmek száma nem haladja meg az (1) bekezdés szerinti darabszámot.

(4) Ha valamely szándéknyilatkozat az allokációs szempontok alkalmazásával 4 hónapot meghaladóan nem kerül feldolgozásra, e szándéknyilatkozatot a Nemzeti Eszközkezelő a következő havi allokáció során a (2) bekezdésben meghatározott sorrendre tekintet nélkül dolgozza fel.

III. FEJEZET15

A SZOCIÁLIS CSALÁDIHÁZ-ÉPÍTÉSI PROGRAM KERETÉBEN FELÉPÜLŐ LAKHATÁSI CÉLÚ INGATLANOK BÉRLŐINEK KIVÁLASZTÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK16

3/A. A pályázat benyújtására való jogosultság

4/A. §17 (1) Az Ócsán megvalósuló Szociális Családiház-építési Program (a továbbiakban: Program) keretében felépülő lakhatási célú ingatlanokban történő elhelyezésére pályázatot nyújthat be az adós vagy a zálogkötelezett (a továbbiakban együtt: pályázó), ha

a) lakóingatlanának tulajdonjogát

aa) a lakóingatlannak a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény 4. alcíme alapján a pályázat benyújtását megelőzően megvalósult kényszerértékesítésre történő kijelölést követően, vagy

ab) a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény szerinti ingatlan-végrehajtás vagy a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 257. § (2) bekezdése szerinti értékesítés eredményeképpen – feltéve, hogy az ingatlan-végrehajtásra vagy az értékesítésre a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 55. § (2) bekezdése szerinti hátralék vagy tartozás miatt került sor – 2011. június 30-át követően

elveszítette vagy a pályázati döntés meghozataláig várhatóan el fogja veszíteni,

b) a lakóingatlannak a jelzáloghitel-szerződés megkötésekor megállapított forgalmi értéke a huszonöt millió forintot nem haladta meg,

c) bejelentett lakóhelye a lakóingatlan tulajdonjoga elveszítését megelőző napon, vagy ha erre még nem került sor, a pályázat benyújtását megelőző napon a lakóingatlan,

d) más lakhatást biztosító használati joga a pályázat benyújtásának időpontjában nincs, vagy az adott ingatlanban a pályázó háztartásának lakhatása csak a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet alapján az egy lakásban lakó személyekre számítandó méltányolható lakásigényre vonatkozó szabályozás megsértésével valósulhatna meg, és

e) a háztartásában a pályázat benyújtásának időpontjában legalább egy

ea) családi pótlékra jogosító, vagy

eb) családi pótlékra nem jogosító, de nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézményben tanulmányokat folytató és a 25. életévét még be nem töltött

gyermek (személy) van.

(2) Ha a pályázó a pályázati döntés meghozatalának időpontjáig a lakóingatlan tulajdonjogát nem veszíti el, de az e rendeletben meghatározott egyéb feltételeknek megfelel, és a Program Bírálati Bizottság a pályázatkezelő döntési javaslata alapján a pályázatát támogatja, vele a bérleti szerződés megköthető. Ebben az esetben a bérleti szerződésben rögzíteni kell, hogy ha a szerződés hatálybalépésének napjától számított egy éven belül a tulajdonjog nem szűnik meg, a lakásbérleti szerződés a hatálybalépésének napjától számított egy év elteltével megszűnik, kivéve, ha a kényszerértékesítés folyamatban van.

3/B. A pályázati eljárás

4/B. § A Programmal kapcsolatosan e Fejezetben meghatározott pályázatkezelői feladatokat – a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszterrel kötött megállapodás alapján – a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (a továbbiakban: pályázatkezelő) látja el.

4/C. § (1) A pályázatot két példányban – az egyik példányt elektronikus úton, a pályázatkezelő által erre a célra rendszeresített elektronikus adatlap kitöltésével, a másik példányt postai úton, a kinyomtatott és a pályázó által aláírt pályázati adatlap papír alapon történő megküldésével – a 3. mellékletben meghatározott időpontig kell benyújtani a pályázatkezelőhöz.

(1a)18 Ha a 3. melléklet az adott pályázati ütem tekintetében a benyújtási határidő mellett pályázati tartalékkeret képzésére irányadó határidőt is meghatároz, a pályázat eddig az időpontig érvényesen benyújtható. A benyújtási határidőt követően, de a tartalékkeret képzésére irányadó határidőben benyújtott pályázatok mellett a tartalékkeretbe kerülnek az adott pályázati ütem tekintetében meghatározott benyújtási határidő lejártát megelőzően benyújtott érvényes olyan pályázatok is, amelyeket a Program Bírálati Bizottság a 4/E. § (3) bekezdésében meghatározott feltétel miatt nem választott ki.

(2) A pályázat postai úton megküldött példánya esetében a benyújtási határidő akkor minősül megtartottnak, ha az adatlapot – igazolható módon – legkésőbb az (1) bekezdés szerinti határnapon postára adták.

(3)19 A pályázó a pályázati adatlapon nyilatkozik

a) a 4/A. § (1) bekezdés d)–f) pontjában meghatározott feltételek fennállásáról,

b) a háztartás keresőtevékenységet folytató vagy azon tagjainak számáról, akik állásukat 2008. szeptember 30-át követően veszítették el,

c) a nyertes pályázat esetén várhatóan vele együtt költöző háztartástagok számáról.

(4)20 A pályázat elektronikus úton kitöltött példányához – szkennelt formában – csatolni kell

a) a lakóingatlanról kiállított, 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolatát,

b) a 4/A. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti esetben a kényszerértékesítésre kijelölt lakóingatlan kényszerértékesítésre történő kijelöléséről szóló értesítést, vagy ennek hiányában a hitelező igazolását arról, hogy a pályázó lakóingatlanát kényszerértékesítésre kijelölte;

c) a 4/A. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti esetben a hitelező arra vonatkozó igazolását, hogy a pályázó a jelzáloghitel-szerződésből eredő fizetési kötelezettségének teljesítése tekintetében

ca) a pályázati ütemre meghatározott benyújtási határidőt megelőző 60. napon, vagy ha a lakóingatlan feletti tulajdonjogot ezt megelőzően elveszítette, a tulajdonjog elvesztése napját megelőző napon, vagy

cb) a pályázati ütemre meghatározott benyújtási határidőt követően, de a pályázati tartalékkeret képzésére meghatározott határidőben benyújtott pályázat esetén a pályázat benyújtását megelőző időpontban

90 napot meghaladó meg nem fizetett késedelmes tartozással rendelkezett;

d) a hitelező arra vonatkozó igazolását, hogy a lakóingatlannak a jelzáloghitel-szerződés megkötésekor megállapított forgalmi értéke a 4/A. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott mértéket nem haladta meg.

(5)21 A hitelező a (4) bekezdés b)–d) pontja szerinti igazolásokat a pályázó kérelmére a kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül, a 4. melléklet szerinti formában állítja ki. Ha a lakóingatlanra az ingatlan-nyilvántartás adatai szerint több hitelező javára is bejegyeztek jelzálogjogot, a hitelező számára e rendeletben meghatározott kötelezettségeket az a hitelező teljesíti,

a) amelyik a kényszerértékesítést kezdeményezte, vagy

b) – a kényszerértékesítésre kijelölés hiányában – amelyik javára a jelzálogjogot az ingatlan-nyilvántartásba korábban jegyezték be.

(6)22 A pályázat elektronikus példányának kitöltéséhez, az igazolások elektronikus változatának előállításához és a pályázatkezelő részére történő megküldéséhez a családsegítést nyújtó szolgáltató – a pályázó – segítséget nyújt.

4/D. § (1)23 Érvénytelen a pályázat, ha

a) azt az adott pályázati ütem tekintetében meghatározott benyújtási határidő leteltét, vagy ha a 3. melléklet az adott pályázati ütem tekintetében a benyújtási határidő mellett pályázati tartalékkeret képzésére irányadó határidőt is meghatároz, a tartalékkeret képzésére meghatározott határidő leteltét követően nyújtották be, vagy

b) a pályázó a 4/C. § (4) bekezdése szerinti igazolásokat nem nyújtotta be.

(2)24 A pályázatkezelő az érvényes pályázatot benyújtó és a jogosultsági feltételeknek megfelelő pályázók között a pályázatban közölt adatok alapján rangsort állít fel.

(3)25 A rangsorolás tekintetében előnyben kell részesíteni a pályázót, ha a pályázó vagy együttköltöző háztartásának valamely tagja keresőtevékenységet folytat vagy állását 2008. szeptember 30-át követően veszítette el, továbbá – rangsoregyenlőség esetén, a tartalékkeretbe tartozó pályázatok tekintetében – azt a pályázatot, amelyet korábbi időpontban nyújtottak be.

(4)26 A pályázatkezelő – (2) és (3) bekezdésnek megfelelően felállított rangsor szerinti sorrendben – a pályázónál személyes megkeresés útján környezettanulmányt készít. A környezettanulmányt a rangsornak megfelelően haladva annyi pályázó tekintetében kell lefolytatni, hogy az lehetővé tegye az e rendeletben meghatározott számú, az együttköltöző háztartás nagyságához igazodóan kategóriákba sorolt lakhatási célú ingatlanok bérlőinek kiválasztására vonatkozó döntési javaslat elkészítését.

(5)27 A környezettanulmány keretében a pályázatkezelő vizsgálja a pályázó és együttköltöző háztartásának

a) támogató kapcsolatait, hátterét, erőforrásait és jövedelmi-vagyoni viszonyait,

b) munkaerő-piaci helyzetét, képzettségét, munkatapasztalatát,

c) élethelyzetéből fakadó személyes kötelékeit (gyermekek iskolája, jelenleg meglévő munkalehetőségek),

d) törekvéseit, céljait, elképzeléseit, valamint – álláskereső családtag, háztartástag esetén – a közfoglalkoztatásban való részvételre való hajlandóságot.

3/C. A pályázat elbírálása

4/E. § (1)28 A pályázatkezelő a benyújtott pályázati adatlapok, valamint az elvégzett környezettanulmány alapján a 3. mellékletben meghatározott időpontig döntési javaslatot készít a Program Bírálati Bizottság számára.

(2) A Program Bírálati Bizottság tagjainak nevét a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter a kormányzati honlapon legkésőbb a 3. mellékletben meghatározott időpontig közzéteszi. A Program Bírálati Bizottság az ügyrendjét maga állapítja meg. A Program Bírálati Bizottság tagjait a Programmal összefüggésben elvégzett tevékenységükért külön díjazás nem illeti meg.

(3)29 A Program Bírálati Bizottság a 3. mellékletben meghatározott időpontig legfeljebb nyolcvan pályázat kiválasztásáról dönt.

(4) A pályázati döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

(5)30 Ha

a) az adott pályázati ütem tekintetében meghatározott benyújtási határidőn belül benyújtott nyertes pályázatok száma a (3) bekezdés szerint kiválasztható pályázatok számát nem éri el,

b)31 a pályázó a lakhatási célú ingatlanra neki felróható okból nem köt lakásbérleti szerződést a bérbeadó lakásbérleti szerződés megkötésének időpontjáról szóló írásbeli értesítésének kézhez vételétől számított 60 napon belül,

c) a lakhatási célú ingatlan megüresedik,

a Program Bírálati Bizottság a tartalékkeretből újabb pályázat kiválasztásáról dönt.

4/F. §32 (1) A pályázat eredményéről a pályázót – a Program Bírálati Bizottság 4/E. § (3) bekezdése szerinti döntését követő 5 munkanapon belül – a pályázatkezelő postai úton, a (2)–(3) bekezdésben foglalt szabályok szerint értesíti.

(2) Az írásbeli jognyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha azt a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek tértivevény többletszolgáltatással feladott küldeményként kézbesítik.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően a postai szolgáltatásokról szóló jogszabály szerint tértivevény többletszolgáltatással feladott küldeményként kézbesített jognyilatkozatot,

a) ha a címzett vagy a meghatalmazott a küldemény átvételét megtagadja, a kézbesítés megkísérlésének napján,

b) ha az „nem kereste” kézbesíthetetlenségi ok jelzésével érkezik vissza a feladóhoz, az eredménytelen kézbesítési kísérlet napját követő ötödik munkanapon – ellenkező bizonyításig –

kézbesítettnek kell tekinteni.

4/G. §33 A pályázó által a pályázati eljárásban közölt adatokat a pályázatkezelő a pályázati döntés meghozatalától számított 5 évig kezeli.

IV. FEJEZET34

A BÉRLETI SZERZŐDÉS SZABÁLYAI , VALAMINT A NEMZETI ESZKÖZKEZELŐ FELADATAINAK ELLÁTÁSÁRA KIZÁRÓLAGOS JOG ALAPJÁN TÖRTÉNŐ KIJELÖLÉS

4. A bérlő által fizetendő lakbér mértéke

5. §35 (1) A lakóingatlan esetében a lakbér egy naptári hónapra számított mértéke a bérleti szerződés megkötésének évében a jelzáloghitel-szerződés megkötésekor megállapított forgalmi érték 1,5%-ának egytizenketted része.

(2) A lakhatási célú ingatlan esetében a lakbér egy naptári hónapra számított mértéke a bérleti szerződés megkötésének évében

a) az 50 négyzetméter alapterületű ingatlan esetén nettó 16 800,0 forint,

b) az 58,7 és a 60 négyzetméter alapterületű ingatlanok esetén nettó 19 500,0 forint,

c) a 70 négyzetméter alapterületű ingatlan esetén nettó 21 100,0 forint.

(3) A lakbér egy naptári hónapra számított mértéke

a) azon tartalék ingatlan esetében, amely a lakóingatlanra vonatkozó bérleti jogviszony megszűnésével vált tartalék ingatlanná, a bérleti jogviszony megszűnésének napján érvényes lakbér mértéke;

b) az a) pont hatálya alá nem tartozó tartalék ingatlan esetében az 5. melléklet alapján meghatározott összeg, amelyen felül a lakbér részét képezi a bérbeadó által meghatározott üzemeltetési költség is, ha a tartalék ingatlan önállóan bérbe adható lakrészekből és közös használatú helyiségekből áll.

(4) A bérbeadó a bérleti szerződésben a lakbér (1)–(3) bekezdés szerinti összegét

a) a bérleti szerződés megkötését követő év március 1. napjától,

b) a 10/A. § (1) bekezdése szerinti bérleti szerződés esetén – amennyiben azt a tárgyév március 1. napja előtt kötötték – a tárgyév március 1. napjától

évente a Központi Statisztikai Hivatal honlapján közzétett előző évi éves átlagos fogyasztói árindex mértékével megegyező mértékben növeli.

(5) A megváltozott lakbér összegét a bérbeadó minden év február 28-áig írásban közli a bérlővel.

5. A lakóingatlan bérlők közötti cseréjének feltételei

6. § A lakóingatlan bérleti jogának bérlők közötti cseréje esetén a bérbeadó a cseréhez való bérbeadói hozzájárulást akkor adhatja meg, ha egyik bérlőnek sem áll fenn lakbérfizetési hátraléka.

6. A bérleti szerződés bérbeadó általi felmondására vonatkozó rendelkezések

7. § A bérbeadó a bérleti szerződést a NET tv.-ben és a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Ltv.) meghatározott felmondásra okot adó körülmények közül a lakbérfizetési kötelezettség 8. § szerinti vagy a közösköltség-fizetési kötelezettség 9. § szerinti elmulasztása esetén írásban felmondja.

8. § (1) Ha a bérlő a lakbérfizetésre megállapított határidőig a lakbért nem fizeti meg, a bérbeadó a bérlőt – a következményekre történő figyelmeztetéssel – a teljesítésre írásban felszólítja és az elmaradt lakbér megfizetésére határidőt szab.

(2)36 Ha a bérlő lakbérfizetésből eredő tartozásainak összege a hathavi lakbér összegét eléri vagy meghaladja, a bérbeadó a bérleti szerződést felmondja. A felmondás az elmaradt lakbér megfizetésére vonatkozó legutolsó felszólításban meghatározott és elmulasztott fizetési határidő utolsó napját követő hónap utolsó napjára szól.

9. § (1) Ha a bérlő a társasházi lakás esetén nem fizeti meg a társasházi közös költséget, a bérbeadó azzal a határidővel szólítja fel a bérlőt a közösköltség-hátralék megfizetésére, amely határidővel a társasházi határozat, a társasházi közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a bérbeadót a hátralék megfizetésére felszólította.

(2) A bérlő a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke által kiállított igazolással köteles igazolni a bérbeadó számára, hogy elmaradt fizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tett.

(3)37 Ha a bérlő hathavi mértékű közösköltség-hátralékot halmoz fel, a bérbeadó a bérleti szerződést felmondhatja. A felmondás a közösköltség-hátralék megfizetésére vonatkozó legutolsó felszólításban meghatározott és elmulasztott határidő utolsó napját követő hónap utolsó napjára szól.

10. §38 A bérleti szerződés bérbeadó általi felmondása esetén, ha a bérlő a felmondásban meghatározott időben nem üríti ki a lakóingatlant vagy a lakhatási célú ingatlant, a bérbeadó annak kiürítése iránt, valamint a bérlő által felhalmozott és meg nem fizetett tartozások végrehajtása iránt intézkedik.

6/A. A bérleti szerződés bérbeadó általi felmondása esetén kötött határozott idejű bérleti szerződésre vonatkozó rendelkezések39

10/A. § (1) Ha a bérbeadó a határozatlan időre kötött bérleti szerződést a NET tv. 23. § i) pontja alapján felmondja, a bérbeadó felajánlja a bérlőnek, hogy a bérleti szerződés megszűnését követő 30 napon belül 12 hónapra szóló határozott idejű bérleti szerződést köt a bérlővel a bérlő által addig lakott ingatlanra.

(2) Ha a bérbeadó a vagyonkezelésében lévő tartalék ingatlanok közül rendelkezik üres tartalék ingatlannal, a bérlő által addig lakott lakóingatlan helyett az (1) bekezdés szerinti 12 hónapra szóló határozott idejű bérleti szerződést a vagyonkezelésében lévő, üres tartalék ingatlanra is megkötheti a bérlővel, ha a tartalék ingatlan bérleti díja és fenntartásának költségei a bérlő számára alacsonyabb terhet jelentenek, mint az általa addig lakott ingatlan fenntartása.

(3) A tartalék ingatlan paraméterei, így különösen a komfortfokozata, az alapterülete, a műszaki állapota, a lakóhelyiségeinek száma, az országban való elhelyezkedése a (2) bekezdésben meghatározott esetben eltérhetnek a bérlő által addig lakott ingatlan paramétereitől.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a költözés költsége a bérlőt terheli.

10/B. § (1) A határozott idejű bérleti szerződés megkötésének feltétele, hogy annak megkötésével egyidejűleg a bérlő

a) adósságkezelési és együttműködési megállapodást köt a bérbeadóval,

b) közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozatot tesz a bérbeadóval szemben fennálló tartozásairól, amelynek költségei a bérbeadót terhelik, és

c) hozzájárul a lakóingatlan vonatkozásában a javára bejegyzett visszavásárlási jog ingatlan-nyilvántartásból való törléséhez.

(2) A határozott idejű bérleti szerződés előírhatja, hogy a bérlő köteles előre fizetésre alkalmas fogyasztásmérő felszerelését kérelmezni a közüzemi szolgáltatónál.

(3) Ha a megszűnt bérleti szerződésben bérlőtársak szerepeltek, a bérbeadó a határozott idejű bérleti szerződést is a bérlőtársakkal köti meg. Ha valamelyik bérlőtárs nem kívánja megkötni a határozott idejű bérleti szerződést, a bérbeadó azt a fennmaradó bérlőtársakkal köti meg azzal, hogy a nem szerződő bérlőtársnak a megszűnt bérleti szerződésből eredő, bérbeadóval szemben keletkezett, lejárt tartozásokért való felelőssége nem szűnik meg.

(4)40 Az adósságkezelési és együttműködési megállapodás kötelező tartalmi eleme, hogy a bérlő vállalja, hogy

a) a bérleti jogviszonyból eredő, a bérbeadóval szemben fennálló, lejárt esedékességű tartozásait 12 hónap alatt megfizeti a bérbeadónak,

b) az anyagi helyzetének rendezése érdekében együttműködik a bérbeadóval, illetve a Segítő Szervezettel, különösen abban, hogy

ba) amennyiben álláskeresőnek minősül, abban az esetben elfogadja a felajánlott közfoglalkoztatást,

bb) hozzájárul ahhoz, hogy a Segítő Szervezet, illetve a képviseletében eljáró személy megismerhesse a bérlő adósságaira vonatkozó adatokat, információkat, és azokat a határozott idejű bérleti szerződés 10/C. § (1) bekezdés alapján történő határozatlan időtartamúvá alakulásáig vagy az ingatlan 10/C. § (2) bekezdés szerinti visszaadásáig nyilvántartsa,

bc) részt vesz az adósságkezelési programban,

bd) kapcsolatot tart a Segítő Szervezettel, illetve a képviseletében eljáró személlyel.

(5) Az adósságkezelési és együttműködési megállapodás előírhatja, hogy a bérlő egyéb, az általa lakott ingatlannal kapcsolatos, a NET tv. 23. § i) pontja alapján megszűnt bérleti jogviszony fennállása alatt az általa felhalmozott, lejárt esedékességű tartozásokat – így különösen a társasházi közös költség tartozást – a határozott idejű bérleti jogviszony fennállása alatt köteles megfizetni.

10/C. § (1) A 10/A. § (1) és (2) bekezdése alapján kötött határozott idejű bérleti szerződés határozatlan időtartamúvá alakul át a határozott idő elteltével, és a bérbeadó nem intézkedhet a bérlő által lakott ingatlan kiürítése iránt, ha

a) a bérlő a bérleti idő lejárta után a bérlő által lakott ingatlant tovább használja, és

b)41 a bérlő a lakbérfizetési és az adósságkezelési és együttműködési megállapodásban vállalt kötelezettségének eleget tett, vagy a Segítő Szervezet javaslata alapján a bérlő élethelyzetéből adódóan – méltányosságból – a bérlő ingatlanban maradása indokolt.

(2) A bérlő köteles – az (1) bekezdésben meghatározott kivétellel – a bérleti szerződés megszűnését követő 15 napon belül a bérlő által lakott ingatlanból kiköltözni, és azt a bérbeadónak rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban visszaadni.

6/B. A tartalék ingatlanok hasznosítása42

10/D. § (1) A bérbeadó a tartalék ingatlanokat bérbeadás útján hasznosítja.

(2) A bérbeadó az üres tartalék ingatlanok listáját minden hónap 15. napjáig honlapján és annak a települési önkormányzatnak a hirdetőtábláján közzéteszi, amelynek közigazgatási területén a tartalék ingatlan található.

10/E. § (1) A tartalék ingatlanra igényt jelenthet be a bérbeadóval határozatlan időre szóló bérleti szerződéssel rendelkező olyan bérlő, akinek

a) nincs a bérleti jogviszonyból fakadó, bérbeadóval szemben fennálló tartozása,

b) nincs közműtartozása, vagy a tartozás megfizetéséről a közmű szolgáltatóval megállapodott és ezt igazolja bérbeadó felé,

c) nincs társasházi közös költség tartozása, és ezt a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke által kiállított igazolással igazolja, és

d) az általa addig lakott ingatlan rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban van

azzal, hogy a tartalék ingatlannak meg kell felelnie – a bérlő által jogszerűen befogadott és vele együtt költöző személyek számát figyelembe véve – a benne lakó személyekre számítandó méltányolható lakásigénynek.

(2) A tartalék ingatlanra igényt jelenthet be az a természetes személy is,

a) aki

aa) saját maga vagy a vele egy háztartásban elő hozzátartozója az e rendeletben foglaltak szerint szociálisan rászoruló személy, vagy

ab) a 4/C. § (1a) bekezdése szerinti tartalékkeretbe bekerült, és

b) akinek más lakhatást biztosító használati joga nincs, vagy ha van, az adott ingatlan már nem felelne meg a benne lakó személyekre számítandó méltányolható lakásigénynek, ha az igénybejelentő és a házastársa, bejegyzett élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbefogadott, mostoha- vagy neveltgyermeke, örökbefogadó, mostoha- vagy nevelőszülője vagy testvére is az adott ingatlanban lakna.

(3) A bérbeadó a tartalék ingatlanokra vonatkozó igénybejelentéseket a közzétételt követő hónap 15. napjáig fogadja be (a továbbiakban: befogadási időszak).

(4) Ha ugyanarra a tartalék ingatlanra a befogadási időszak alatt több igénybejelentés érkezik, a bérbeadó – az a)–d) pontban meghatározott sorrend figyelembevételével – azzal köt bérleti szerződést,

a) aki a bérbeadóval már bérleti jogviszonyban áll,

b) aki a tartalék ingatlan fekvésével azonos helyen lakóhellyel rendelkezik, és a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti feltételnek megfelel,

c) aki vagy a vele egy háztartásban élő hozzátartozója a közös háztartásukban több, családi pótlékra jogosult gyermeket nevel,

d) akinek az igénybejelentését a bérbeadó a befogadási időszakban korábban kézhez vette, azzal, hogy az azonos napon beérkező igénybejelentések között a bérbeadó közjegyző által hitelesített sorsolással dönt.

(5) A sorrend megjelölésével igénybejelentés több tartalék ingatlanra is benyújtható az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén azzal, hogy ha az egyik tartalék ingatlanra a bérleti szerződés a bérbeadó és a bérlő között létrejön, a többi tartalék ingatlan vonatkozásában az igénye elutasítottnak minősül.

10/F. § (1) A beérkezett igénybejelentések közül a 10/E. § (4) bekezdésében meghatározott szempontok szerint kiválasztott bérlővel a bérbeadó bérleti szerződést köt. Bérleti szerződés kizárólag egy tartalék ingatlanra köthető.

(2) Ha a 10/E. § (4) bekezdésében meghatározott sorrend alapján kiválasztott bérlő másik ingatlan vonatkozásában már bérleti jogviszonyban áll a bérbeadóval, az új bérleti szerződés megkötésének feltétele

a) a korábban kötött bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése az új bérleti szerződés megkötésével egyidejűleg;

b) a visszavásárlási jog ingatlan-nyilvántartásból való törléséhez való bérlői hozzájárulás, ha a bérlő rendelkezik visszavásárlási joggal az általa addig lakott ingatlan vonatkozásában.

(3) Ha a közös megegyezéssel megszüntetett bérleti szerződésben bérlőtársak szerepeltek, a bérbeadó az új bérleti szerződést is a bérlőtársakkal köti meg. Ha a közös megegyezéssel történő bérleti szerződés megszüntetésekor valamelyik bérlőtárs nem kívánja megkötni az új bérleti szerződést, a bérbeadó azt a többi bérlőtárssal köti meg. A nem szerződő bérlőtárs egyidejűleg tudomásul veszi, hogy a bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése után elhelyezési igényt nem támaszthat a bérbeadóval szemben.

(4) A költözés költségei a bérlőt terhelik.

(5) Bérlőtársi jogviszony a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel csak házastársak és élettársak között jöhet létre. A házastársi jogviszony fennállását házassági anyakönyvi kivonattal kell igazolni. Az élettársi jogviszony fennállásáról az élettársaknak közösen írásbeli nyilatkozatot kell tenniük.

(6) Bérleti szerződés csak olyan tartalék ingatlanra köthető, amelynek nagysága a bérlőnek – és a vele jogszerűen együtt költöző személyeknek – az egy lakásban lakó személyekre számítandó méltányolható lakásigényét nem haladja meg. A bérlővel jogszerűen együtt költöző személyek azok, akiket a bérlő a NET tv. 23. § a) pontja alapján jogszerűen befogadhat, akikkel jogszerűen együtt lakott a bérbeadóval korábban kötött bérleti szerződés alapján, valamint akikkel a bérlő az igénybejelentés benyújtásának időpontjában azonos bejelentett lakóhelyen vagy tartózkodási helyen együtt lakott.

6/C. Bérlők ideiglenes elhelyezése43

10/G. § Ha a bérlő az általa lakott ingatlant olyan műszaki ok, hiba fennállása miatt nem tudja használni, amelynek elhárítására a NET tv., az Ltv. vagy a lakásbérleti szerződés alapján a bérbeadó vagy a bérlő köteles lenne, a bérbeadó a rendelkezésére álló üres tartalék ingatlanban ideiglenes elhelyezést biztosíthat a bérlő számára. Ebben az esetben a bérlő visszaköltözéséig az addig lakott ingatlanra vonatkozó bérleti jogviszony szünetel. A bérbeadó és a bérlő az ideiglenes elhelyezést biztosító tartalék ingatlanra a műszaki hiba elhárításának időpontjáig szóló bérleti szerződést kötnek.

7. A Nemzeti Eszközkezelő feladatainak ellátására kizárólagos jog alapján történő kijelölés

11. § (1)44 A NET tv. 4. § (2) bekezdésében meghatározott feladatokat kizárólagos jog alapján – a 11/A. §-ban meghatározott kivétellel – a MÁV Ingatlankezelő Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Kijelölt Szolgáltató) látja el.

(2) A Kijelölt Szolgáltató által ellátandó feladatok pontos körét a 2. melléklet határozza meg.

(3) A Kijelölt Szolgáltató feladatát a Nemzeti Eszközkezelővel kötött, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló, 2011. december 20-i 2012/21/EU bizottsági határozatnak megfelelő szolgáltatási szerződés alapján látja el. A szolgáltatási szerződésben meghatározásra kerül az e rendelet alapján kötelezően ellátandó feladatok pontos köre, ellátásuk részletei, és a szolgáltatás ellenértéke.

(4) A Kijelölt Szolgáltató a feladatot közszolgáltatás keretében látja el.

11/A. §45 (1) A lakhatási célú ingatlanok vonatkozásában a NET tv. 4. § (2) bekezdésében meghatározott feladatokat kizárólagos jog alapján az Ócsa Városüzemeltetési nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Városüzemeltetési Kft.) látja el.

(2) A Városüzemeltetési Kft. által ellátandó feladatok körét a 2/A. melléklet határozza meg.

(3) A Városüzemeltetési Kft. feladatát a Nemzeti Eszközkezelővel kötött, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló, 2011. december 20-i 2012/21/EU bizottsági határozatnak megfelelő szolgáltatási szerződés alapján látja el. A szolgáltatási szerződésben meghatározásra kerül az e rendelet alapján kötelezően ellátandó feladatok pontos köre, ellátásuk részletei, és a szolgáltatás ellenértéke.

(4) A Városüzemeltetési Kft. a feladatot közszolgáltatás keretében látja el.

8.46 A Nemzeti Eszközkezelő tevékenysége keretében a bérlőkhöz kapcsolódó mentorálási feladatok ellátása

11/B. § (1) Az e rendeletben a Segítő Szervezet részére meghatározott feladatokat a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület és a Magyar Református Szeretetszolgálat Közhasznú Alapítvány által létrehozott konzorcium a Nemzeti Eszközkezelővel kötött szerződés alapján látja el.

(2) A Segítő Szervezet által ellátandó feladatok körét a 6. melléklet határozza meg.

V. FEJEZET47

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

12. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

13. §48 (1) A Nemzeti Eszközkezelő Zrt. működésével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 128/2012. (VI. 26.) Korm. rendeletnek az Ócsán megvalósuló Szociális Családiház-építési Programmal összefüggő módosításáról szóló 111/2013. (IV. 11.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr1.) megállapított II. pályázati ütem tekintetében – ha a pályázó eltérően nem nyilatkozik – határidőben benyújtott és érvényes pályázatnak kell tekinteni azt az I. ütemben benyújtott pályázatot is, amely a Módr1. hatálybalépését49 megelőző napon hatályos

a) 4/A. § (1) bekezdés a) pontjában a kényszerértékesítésre történő kijelölésre, a kijelölés időpontjára vagy a jelzáloghitel-szerződés megkötésének időpontjára vonatkozóan, vagy

b) 4/A. § (1) bekezdés c) pontjában a lakóingatlan forgalmi értékére vonatkozóan

meghatározott feltételnek nem felelt meg, ha a pályázat az e rendeletnek a Módr1.-gyel megállapított rendelkezései alapján egyébként támogatható.

(2) Az (1) bekezdés szerinti pályázatot benyújtó pályázó a pályázatkezelő felhívására a Módr1. hatálybalépését50 követő 15 napon belül nyilatkozik arról, hogy a korábban benyújtott pályázatát a II. ütem tekintetében is fenntartja-e.

(3) Az (1) bekezdés szerinti pályázatot a II. ütem tekintetében fenntartó pályázó esetében a 4/D. § (4) bekezdése szerinti környezettanulmányt nem kell ismételten elvégezni.

13/A. §51 E rendeletnek a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. működésével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 128/2012. (VI. 26.) Korm. rendelet módosításáról szóló 368/2013. (X. 24.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr2.) megállapított 4/E. § (5) bekezdés b) pontját a Módr2. hatálybalépésekor52 már benyújtott pályázatokra is alkalmazni kell.

14. §53 E rendelet 11. §-a és 11/A. §-a az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló, 2011. december 20-i 2012/21/EU bizottsági határozat (HL L 7., 2012.1.11., 3. o.) hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

1. melléklet a 128/2012. (VI. 26.) Korm. rendelethez

A Nemzeti Eszközkezelő által megvásárolható ingatlanok kumulált maximális darabszáma évenként

 

A

B

1

Év

Éves kumulált maximális darabszám

2

2012

8 000

3

2013

15 000

4

2014

25 000

2. melléklet a 128/2012. (VI. 26.) Korm. rendelethez

A Kijelölt Szolgáltató által ellátandó feladatok

A Kijelölt Szolgáltató által az Ltv. 10. § (1) bekezdésében meghatározott kereteken belül ellátandó feladatok:

1. A Nemzeti Eszközkezelő által az állam javára megvásárlásra kerülő lakóingatlanok műszaki állapotának részletes felmérése.

2.54 A Nemzeti Eszközkezelő vagyonkezelésében álló lakóingatlanokkal és tartalék ingatlanokkal összefüggő műszaki hibabejelentések fogadására alkalmas telefonos ügyfélszolgálat működtetése.

3.55 A Nemzeti Eszközkezelő vagyonkezelésében álló lakóingatlanokkal és tartalék ingatlanokkal összefüggésben bejelentett műszaki hibák rövid, ütemezett határidőn belüli – rendkívüli sürgősség esetén haladéktalan – elhárítása, javítása.

4.56 A Nemzeti Eszközkezelő vagyonkezelésében álló lakóingatlanok és tartalék ingatlanok tekintetében szükségessé váló tervezett vagy eseti állagmegóvó, felújítási munkálatok elvégzése a Nemzeti Eszközkezelő utasításai alapján, valamint jogszabály által előírt, tulajdonost terhelő, ellenőrzési, felülvizsgálati feladatok elvégzése.

5.57 A Nemzeti Eszközkezelő vagyonkezelésében álló lakóingatlanok és tartalék ingatlanok használatának, illetve műszaki állapotának időszakos helyszíni ellenőrzése.

6. Eseti megbízás alapján a Nemzeti Eszközkezelő képviselete társasházi közgyűléseken.

7.58 A Nemzeti Eszközkezelő vagyonkezelésében lévő lakóingatlanokra és tartalék ingatlanokra vonatkozó adatoknak a Kijelölt Szolgáltató által üzemeltetett ingatlankezelést és üzemeltetést támogató számítógépes rendszerbe történő feltöltése és karbantartása.

8. Természeti csapás vagy emberi tevékenység okozta, a lakosságot vagy a környezetet veszélyeztető váratlan esemény bekövetkeztekor közreműködés a kiköltöztetendő lakók és vagyontárgyaik elszállításában és ideiglenes elhelyezésében.

9.59 A Nemzeti Eszközkezelő vagyonkezelésében álló lakóingatlanok és tartalék ingatlanok a lakásbérleti szerződés megszűnése okán bekövetkező megüresedése esetén az ingatlanok bérbeadásból történő visszavétele, üres lakóingatlanok és tartalék ingatlanok gondnokolása, illetve újabb bérbeadást megelőzően műszaki állapotfelmérés elkészítése.

2/A. melléklet a 128/2012. (VI. 26.) Korm. rendelethez60

A Városüzemeltetési Kft. által ellátandó feladatok

A Városüzemeltetési Kft. által az Ltv. 10. § (1) bekezdésében meghatározott kereteken belül ellátandó feladatok:

1. A Nemzeti Eszközkezelő vagyonkezelésében álló lakhatási célú ingatlanokkal összefüggő műszaki hibabejelentések fogadására alkalmas telefonos ügyfélszolgálat működtetése.

2. A Nemzeti Eszközkezelő vagyonkezelésében álló lakhatási célú ingatlanokkal összefüggésben bejelentett műszaki hibák rövid, ütemezett határidőn belüli – rendkívüli sürgősség esetén haladéktalan – elhárítása, javítása.

3. A Nemzeti Eszközkezelő vagyonkezelésében álló lakhatási célú ingatlanok tekintetében szükségessé váló tervezett vagy eseti állagmegóvó munkálatok elvégzése a Nemzeti Eszközkezelő utasításai alapján, valamint jogszabály által előírt, tulajdonost terhelő, ellenőrzési, felülvizsgálati feladatok elvégzése.

4. A Nemzeti Eszközkezelő vagyonkezelésében álló lakhatási célú ingatlanok használatának, illetve műszaki állapotának időszakos helyszíni ellenőrzése.

5. A Nemzeti Eszközkezelő vagyonkezelésében álló lakhatási célú ingatlanokra vonatkozó adatoknak a Városüzemeltetési Kft. által üzemeltetett ingatlankezelést és üzemeltetést támogató számítógépes rendszerbe történő feltöltése és karbantartása.

6. A Nemzeti Eszközkezelő vagyonkezelésében álló lakhatási célú ingatlanok vagyonvédelme és őrzése.

7. A Nemzeti Eszközkezelő vagyonkezelésében álló lakhatási célú ingatlanok lakásbérleti szerződés megszűnése okán bekövetkező megüresedése esetén az ingatlanok bérbeadásból történő visszavétele, üres ingatlanok gondnokolása, illetve újabb bérbeadást megelőzően műszaki állapotfelmérés elkészítése.

8. Természeti csapás vagy emberi tevékenység okozta, a lakosságot vagy a környezetet veszélyeztető váratlan esemény bekövetkeztekor közreműködés a kiköltöztetendő lakók és vagyontárgyaik elszállításában és ideiglenes elhelyezésében.

3. melléklet a 128/2012. (VI. 26.) Korm. rendelethez61

A III. Fejezetben meghatározott egyes eljárási cselekményekre vonatkozó határnapok

 

A

B

C

D

E

1

Ütem megjelölése

A pályázat benyújtása

A Program Bírálati Bizottsága tagjai nevének közzététele

A döntési javaslat megtétele

A döntés meghozatala

2

I.

2013. február 15.

2013. március 14.

2013. március 20.

2013. március 25.

3

II.

2013. május 10.;
a tartalékkeretre:
2013. december 31.

2013. június 15.,
ezt követően
szükség szerint

2013. június 21.,
ezt követően
szükség szerint

4. melléklet a 128/2012. (VI. 26.) Korm. rendelethez62

IGAZOLÁS

a lakóingatlan kényszerértékesítésre kijelöléséről, a lejárt és nem teljesített fizetési kötelezettségből
eredő késedelmes tartozásról és a lakóingatlan hitelfelvételkor megállapított forgalmi értékéről

 

1.    Adós vagy zálogkötelezett adatai:

1.1. neve:     

1.2. születési neve:     

1.3. születési helye, ideje:     

1.4. személyi igazolvány vagy a személyazonosság igazolására alkalmas más hatósági igazolvány száma:
    

 

2.    Hitelező adatai:

2.1. megnevezése:     

2.2. címe:     

2.3. cégjegyzékszáma:    

 

3.    Azon lakóingatlan adatai, amelyen a hitelező javára jelzálogjogot alapítottak:

3.1. természetbeni címe:     

3.2. helyrajzi száma:     

 

4.    Nyilatkozatok:

4.1. Nyilatkozunk, hogy a 3. pont szerinti lakóingatlant pénzügyi intézményünk a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. LXXV. törvény szerint kényszerértékesítésre

    kijelölte    nem jelölte ki.

 

4.2. Nyilatkozunk, hogy az 1. pont szerinti adósnak vagy zálogkötelezettnek a jelzáloghitel-szerződésből eredő lejárt és nem teljesített fizetési kötelezettségéből a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. működésével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 128/2012. (VI. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § 1. pont a) alpontja szerinti időpontban vagy – a tartalékkeretre benyújtott pályázat esetén – az R. 1. § 1. pont b) alpontja szerinti időpontban 90 napot meghaladó késedelmes tartozása

    fennállt    nem állt fenn.

 

 

4.3. Nyilatkozunk, hogy a 3. pont szerinti lakóingatlan forgalmi értéke a jelzáloghitel-szerződés megkötésekor a 25 millió Ft-ot

    nem haladta meg    meghaladta.

 

 

Kelt: ..................................................., ......................................

 

 

......................................................................
a hitelező képviselőjének aláírása

 

 

......................................................................
a hitelező megnevezése

5. melléklet a 128/2012. (VI. 26.) Korm. rendelethez63

Az 5. § (3) bekezdés b) pontja szerinti tartalék ingatlan esetében fizetendő lakbér nettó mértéke:

Lakóház:

 

A

B

C

D

1

 

főváros és

megyeszékhely

város

község

2

Összkomfortos

112 Ft/m2

78 Ft/m2

71 Ft/m2

3

Komfortos

112 Ft/m2

78 Ft/m2

66 Ft/m2

4

Egyéb (félkomfortos, komfort nélküli)

104 Ft/m2

75 Ft/m2

61 Ft/m2

Lakás:

 

A

B

C

D

1

 

főváros és

megyeszékhely

város

község

2

Összkomfortos

165 Ft/m2

123 Ft/m2

98 Ft/m2

3

Komfortos

145 Ft/m2

111 Ft/m2

73 Ft/m2

4

Egyéb (félkomfortos, komfort nélküli)

125 Ft/m2

105 Ft/m2

68 Ft/m2

6. melléklet a 128/2012. (VI. 26.) Korm. rendelethez64

A Segítő Szervezet által ellátandó feladatok

A Segítő Szervezet által ellátandó feladatok:

1. rendszeres személyes kapcsolattartás az érintett bérlőkkel és az együttköltöző háztartás tagjaival,

2. a bérlő vagy az együttköltöző háztartás tagja mint ellátást igénybe vevő megfelelő tájékoztatása érdekében szociális és egyéb információs adatok gyűjtése,

3. ügyintézésben való közreműködés,

4. családi költségvetési terv készítése,

5. szociális, életvezetési, adósságkezelési és mentálhigiénés tanácsadás a bérlők számára,

6. az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátások közvetítése, tanácsadás,

7. egyéni és csoportos programok szervezése,

8. a bérlők, illetve az együttköltöző háztartástagok kapcsolatteremtési készségének javítása érdekében a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, konfliktuskezelő programok és szolgáltatások szervezése,

9. közvetítés a bérbeadó, a közüzemi szolgáltatók, a közjegyzők, végrehajtók, hatóságok, egyéb érintett szervek és a bérlő mint díjhátralékos ügyfél között,

10. munkanélküli bérlők elhelyezkedésének elősegítése (álláskeresési tanácsadás, önéletrajz készítése, továbbképzés/átképzés keresése),

11. adósságkezelési program működtetése,

12. indokolással ellátott javaslat készítése arra vonatkozóan, hogy a bérlő 10/C. § (1) bekezdés b) pontja alapján a bérlő ingatlanban maradása indokolt.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!