nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
2012. évi CXXVI. törvény
a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról
2014-01-01
2014-02-24
10
Jogszabály

2012. évi CXXVI. törvény

a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról1

Az Országgyűlés az agrár- és élelmiszergazdaság, valamint a vidékfejlesztés ágazatainak erősítése, a gazdák és gazdálkodók piacra jutásának elősegítése, az agrár- és élelmiszergazdaság szereplőinek széleskörű integrálása és összérdekének képviselete érdekében a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. § E törvény hatálya a Magyarország területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel, székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező gazdára és gazdálkodó szervezetre, valamint a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarára (a továbbiakban: agrárkamara) terjed ki.

2. § E törvény alkalmazásában

a)2 gazda: Magyarország területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel, illetve székhellyel vagy telephellyel rendelkező agrárgazdasági tevékenységet folytató őstermelő vagy egyéni vállalkozó;

b)3 gazdálkodó szervezet: Magyarországon székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel rendelkező

ba) élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben nyilvántartott és agrárgazdasági tevékenységet folytató,

bb) a ba) pont szerinti feltételek hiányában agrárgazdasági tevékenységet főtevékenységként folytató

jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyéni cég, szövetkezet, egyesülés, egyes jogi személyek vállalata, leányvállalat, erdőbirtokossági társulat, európai szövetkezet, európai részvénytársaság;

c) agrárkamara tagja: a kamarai tagjegyzékbe bejegyzett gazda, gazdálkodó szervezet;

d)4 agrárgazdasági tevékenység: az 1. és 2. mellékletben felsorolt ÖVTJ- és TEÁOR kódszámok szerinti tevékenységek, a mezőgazdasági termelés, a mezőgazdasági termékek feldolgozása, a szőlő termelése, feldolgozása, az erdőgazdálkodás, a halgazdálkodás, a vadgazdálkodás, az élelmiszer feldolgozása, valamint az ezekhez kapcsolódó, közvetlen ipari, kereskedelmi, szolgáltató tevékenységek, amelyekre vonatkozóan közigazgatási szerv nyilvántartási kötelezettsége kiterjed;

e) gazdasági kamara: a kereskedelmi és iparkamara és az agrárkamara;

f) közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. § b) pontja szerint meghatározott személy;

g) szakmai kamara: meghatározott szakmát gyakorló személyek törvény által létrehozott köztestülete;

h) ÖVTJ: az önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke bevezetéséről és alkalmazásáról szóló mindenkor hatályos jogszabályban meghatározott tevékenységek jegyzéke;

i) TEÁOR: a mindenkor hatályos gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere, amely a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek felel meg.

II. FEJEZET

AZ AGRÁRKAMARA

Általános szabályok

3. § (1) Az agrárkamara az agrárgazdasági tevékenységet végzők e törvény által létrehozott önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati és közfeladatokat ellátó köztestülete.

(2) Az agrárkamara önkormányzati és közfeladatait e törvényben, az alapszabályban, valamint a kamara önkormányzati szabályzatában meghatározottak szerint

a) testületi szervei,

b) tisztségviselői és

c) ügyintéző szervezete útján látja el.

(3) Az agrárkamara – külön törvény rendelkezései szerint – jogosult kezdeményezni közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba vételét.

4. § Az agrárkamarát a Fővárosi Törvényszék a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény rendelkezései szerint veszi nyilvántartásba. Az agrárkamara megszűnésére és a megszűnő agrárkamara bírósági nyilvántartásból való törlésének kezdeményezésére az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

III. FEJEZET

AZ AGRÁRKAMARA TAGSÁGA

A kamarai tagsági viszony keletkezése

5. § (1)5

(2)6 Kamarai tagság e törvény alapján:

a) őstermelő esetében az őstermelői igazolvány kiállításával;

b) egyéni vállalkozó esetén bármely agrárgazdasági tevékenység végzésére jogosító nyilvántartásba vételről szóló igazolás kiadásával;

c) bármely agrárgazdasági tevékenységet főtevékenységként folytató, egyéni vállalkozónak nem minősülő gazdálkodó szervezet esetében a cégbírósági bejegyzéssel

keletkezik.

(2a)7 Közös őstermelői igazolvány kiváltása esetén az agrárkamara tagjaként azt a gazdát kell nyilvántartásba venni, akinek a nevére a közös őstermelői igazolványt kiállították.

(2b)8 Amennyiben a gazda egyidejűleg őstermelőként és egyéni vállalkozóként is folytat agrárgazdasági tevékenységet, agrárkamarai tagsági viszonyát az általa tett nyilatkozat alapján csak az egyik jogviszonya alapulvételével kell megállapítani.

(2c)9 Amennyiben az egyéni vállalkozó agrárgazdasági tevékenységét szünetelteti, agrárkamarai tagsági viszonya az agrárgazdasági tevékenysége folytatása napján keletkezik.

(3) Ha a (2) bekezdés c) pontja hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet az agrárgazdasági tevékenység körébe tartozó tevékenységét a cégbejegyzést megelőzően megkezdi, a cégbejegyzés kérelmezésével egyidejűleg köteles az agrárkamaránál bejelentkezni. Ebben az esetben az agrárkamara ideiglenesen nyilvántartásba veszi az érintett gazdálkodó szervezetet, amelyet az agrárkamarai tag jogai illetnek meg és kötelezettségei terhelnek.

(4) Ha a gazdálkodó szervezet az agrárkamaránál a (3) bekezdés alapján bejelentkezett, agrárkamarai tagsága a cégbejegyzéssel az agrárkamaránál történt bejelentkezésének időpontjára visszamenőleg jön létre.

(5) Az agrárkamara az alapszabályban meghatározott feltételekkel pártoló és tiszteletbeli tagságot létesíthet a gazdának vagy gazdálkodó szervezetnek nem minősülő személyek vagy szervezetek számára.

(6) Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően nem keletkezik agrárkamarai tagság, ha az érintett személy vagy szervezet az (1), illetve (2) bekezdés szerinti időpontban tagja

a) a Magyar Állatorvosi Kamarának,

b) a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarának,

c) a Magyar Vadászkamarának vagy más vadászati szakmai szervezet országos vagy területi szervének, vagy

d) valamelyik hegyközségnek,

és e tagságával összefüggő tevékenységén kívül más agrárgazdasági tevékenységet nem folytat.

(6a)10 A (2) bekezdéstől eltérően nem keletkezik kamarai tagság, ha az érintett gazdálkodó szervezet a TEÁOR „7500 Állat-egészségügyi ellátás” tevékenységen kívül más agrárgazdasági tevékenységet tevékenységi körei között nem tüntet fel, illetve TEÁOR „7500 Állat-egészségügyi ellátás” tevékenységen kívül más agrárgazdasági tevékenységet sem folytat.

(6b)11 A (6) bekezdésben felsoroltak szerinti szervezet a kamara megkeresésére az érintett személy tagsági viszonya fennállásáról nyilatkozik.

(7)12 Amennyiben

a) a (6), valamint a (6a) bekezdés szerint érintett személy,

b) a nyilvántartásba vett szaktanácsadási szolgáltatást nyújtó szaktanácsadó,

c) közösségi-, illetve nemzeti forrásból finanszírozott agrár-, vidékfejlesztési-, illetőleg halászati támogatást igénybe vevő szervezet vagy személy, valamint

d) az alapszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő személy

az alapszabályban meghatározottak szerint önkéntesen vállal kamarai tagságot, ugyanazok a jogok illetik, illetve kötelezettségek terhelik, mint akiknek kamarai tagsági viszonya a törvény alapján keletkezett.

Az agrárkamarai tagság megszűnése

6. § (1) Megszűnik az agrárkamarai tagság, ha

a) az őstermelő:

aa) meghal,

ab)13 az őstermelői igazolványát visszaadja vagy annak érvényessége lejár;

b) az egyéni vállalkozó:

ba) meghal,

bb) agrárgazdasági tevékenység körébe tartozó összes tevékenységét megszünteti;

c) az egyéni vállalkozónak nem minősülő egyéb gazdálkodó szervezet:

ca) jogutód nélkül megszűnik,

cb) az agrárgazdasági tevékenység körébe tartozó főtevékenységét megszünteti.

(2)14 Az (1) bekezdés b) pont bb) alpontja, valamint c) pont cb) alpontja szerinti esetben az agrárkamarai tagság az agrárkamarához történt bejelentésben megjelölt időpontban szűnik meg, amely időpont nem lehet korábbi az agrárgazdasági tevékenység körébe tartozó tevékenység megszüntetésénél.

(3) Az agrárkamarai tagsági viszony megszűnésével a volt kamarai tagot a kamara törli a tagokról vezetett nyilvántartásból.

(4) Az önkéntesen vállalt agrárkamarai tagság az agrárkamara alapszabályában meghatározottak szerint szűnik meg.

(5) Ha az agrárkamara tagja számára az 5. § (6) bekezdésének a)–d) pontjában meghatározott szervezetben való tagságot – tevékenység végzésének feltételeként – törvény kötelezővé teszi, az agrárkamarai tagság – a tagnak az agrárkamara irányába tett ellenkező tartalmú írásbeli nyilatkozata hiányában – az 5. § (6) bekezdésének a)–d) pontjában meghatározott szervezetben való tagsági jogviszonya létrejöttének napjával megszűnik, ha e szervezeti tagságával összefüggő tevékenységén kívül más agrárgazdasági tevékenységet nem folytat.

Az agrárkamara tagjegyzéke

7. §15 (1) A kamara a törvényben, az alapszabályban, valamint az adatszolgáltatási szabályzatban meghatározottak szerint

a) a tagjairól tagjegyzéket, valamint

b) a tagok által végzett agrárgazdasági tevékenységről gazdaságszerkezeti

nyilvántartást vezet.

(2) A tagjegyzék tartalmazza:

a) gazda esetében

aa) a nevét,

ab) a lakcímét, elektronikus levelezési címét,

ac) a születési helyét és idejét,

ad) az anyja nevét,

ae) adóazonosító jelét és az egyéni vállalkozói nyilvántartási számát,

af) az őstermelői igazolványa számát, annak érvényét,

ag) a családi gazdálkodói nyilvántartási számát,

ah) egyéni cég esetén a cégnevét, székhelyét, elektronikus levelezési címét,

telephelyét és fióktelepét, cégjegyzékszámát, adószámát, törvényes képviselője nevét és lakcímét,

ai) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél nyilvántartott ügyfél azonosító számát, technikai azonosítóját,

aj) a kamarai nyilvántartási számát,

ak) az általa folytatott agrárgazdasági tevékenység körét,

al) a bankszámla számát,

am) a tagsági viszony kezdetét;

b) gazdálkodó szervezet esetében:

ba) a cégnevét,

bb) a székhelyét, telephelyét, fióktelephelyét, elektronikus levelezési címét,

bc) a cégjegyzékszámát,

bd) az adószámát,

be) a bejelentett törvényes képviselője nevét, anyja nevét és lakcímét,

bf) a statisztikai azonosítóját,

bg) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél nyilvántartott ügyfél azonosító számát, technikai azonosítóját,

bh) a kamarai nyilvántartási számát,

bi) az általa folytatott agrárgazdasági tevékenység körét,

bj) a bankszámla számát,

bk) a tagsági viszony kezdetét.

(3) A gazdaságszerkezeti nyilvántartás tartalmazza a tag által

a) használt földterület művelési ágára és nagyságára vonatkozó adatokat;

b) folytatott agrárgazdasági tevékenységből származó árbevételének adatait;

c) igénybe vett agrár-, vidékfejlesztési, valamint halászati támogatási jogcímeket a támogatás alapjául szolgáló mértéket, a támogatás összegét, valamint a mezőgazdasági vagyoni értékű jogokat;

d) az agrárgazdasági tevékenysége folytatásához használt épületekre és építményekre, valamint

e) az a)–d) pontban foglaltakon kívüli, a vállalkozás gazdaságszerkezetére, feldolgozó kapacitására

vonatkozó adatokat.

(4) A kamara a törvény alapján jogosult a tagra vonatkozó, a (2) bekezdés aa)–ag) és ba)–be) pontjai, valamint a (3) bekezdésben foglaltak szerinti adatok kezelésére.

(5) A tag a (2) bekezdés szerinti adatokról a tagsági viszony létesítésével egyidejűleg, változás esetén pedig a változást követő harminc napon belül köteles nyilatkozni.

(6) A kamara a (2) bekezdés aa)–ag) pontjaiban meghatározott adatokat a Központi Statisztikai Hivatal és az élelmiszerlánc felügyeleti szerv részére egyedi azonosításra alkalmas módon, statisztikai célra, térítésmentesen, évente legkésőbb február 15-ig átadja.

(7) A tag által a (3) bekezdésben foglaltak szerint szolgáltatandó adatok körét – a tevékenység jellegétől függően – a küldöttgyűlés által elfogadott adatszolgáltatási szabályzat határozza meg.

7/A. §16 (1) A tagjegyzék, valamint a gazdaságszerkezeti nyilvántartás adatállománya a kamara kizárólagos tulajdona, azon más személy részére kizárólagos rendelkezési jog nem engedhető, továbbá a kamarának az informatikai rendszerben tárolt adatokhoz való hozzáférési joga, valamint ezen adatoknak a kamara részére elektronikus úton való átadása korlátozására, feltételhez kötésére megállapodás nem köthető.

(2) A kamara a tagról a tagjegyzékben, valamint a gazdaságszerkezeti nyilvántartásban rögzített adatokat a tagsági viszony megszűnését követően akkor kezelheti, ha a tagnak a tagsági viszony megszűnésének időpontjában tagdíjhátraléka marad fenn. Ebben az esetben a kamara az adatokat a tagdíjhátralék kiegyenlítéséig vagy behajtásáig, de legfeljebb öt évig kezelheti.

(3) A kamara köteles a tagjegyzékben, valamint a gazdaságszerkezeti nyilvántartásban szereplő adatok fogadására és kezelésére alkalmas nyilvántartási rendszert működtetni.

(4) A kamara az általa kezelt adatokat kizárólag

a) a tagjegyzékben szereplő adatok naprakész vezetéséhez,

b) a tagdíjfizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzéséhez,

c) a gazdaságszerkezeti nyilvántartás összeállításához és folyamatos vezetéséhez,

d) jogszabályban, illetve alapszabályban meghatározott feladatai ellátásához, valamint

e) az (5) bekezdésben foglaltak szerinti célokra

használhatja fel.

(5) A kamara a gazdaságszerkezeti nyilvántartásban szereplő adatokat egyedi azonosításra nem alkalmas módon:

a) piac- és termelésszervezési célokra,

b) statisztikai célokra,

c) jogszabályban előírt véleményalkotása, javaslattétele, valamint

d) gazdasági program megalkotásával összefüggő tevékenysége során

használhatja fel.

(6) A gazdaságszerkezeti nyilvántartásban szereplő adatok és az etikai eljárás során megszerzett adatok – a törvény szerinti nyilvános adatok kivételével – üzleti titoknak minősülnek.

(7) Az adatkezelés során a kamarának biztosítania kell, hogy az adatokat illetéktelen személy ne ismerhesse meg, azokat a törvényben, illetve az alapszabályban meghatározottól eltérő célra ne használják fel.

(8) A tagjegyzék, valamint a gazdaságszerkezeti nyilvántartás nem nyilvános. Harmadik személy – a tagra vonatkozó adatok tekintetében – csak az érintett tag hozzájárulásával vagy törvényi felhatalmazás alapján erre feljogosított személy tekinthet be a tagjegyzékbe, valamint a gazdaságszerkezeti nyilvántartásba.

8. §17 (1) Az ingatlanügyi hatóság a tárgyév július 31. napjáig köteles szolgáltatni a kamara részére a kamara tagjának használatában a tárgyév június 9. napján álló összes földterület művelési ágára és nagyságára vonatkozó adatokat.

(2) Az állami adóhatóság a tárgyévet követő év július 1. napjáig köteles szolgáltatni a kamara részére gazdának minősülő kamarai tag esetében az őstermelői, illetve egyéni vállalkozói tevékenységéből származó tárgyévi bevételének, gazdálkodó szervezet kamarai tag esetében pedig a tárgyévi nettó árbevételének adatát.

(3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az általa kezelt adatok közül a tárgyévet követő év július 1. napjáig köteles adatot szolgáltatni a kamara részére a tárgyévben a központi költségvetésből, illetve az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (a továbbiakban: EMVA), az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból (a továbbiakban: EMGA), továbbá az Európai Halászati Alapból (a továbbiakban: EHA) – ideértve ezen pénzügyi alapok helyébe lépő közösségi pénzügyi forrásokat is – finanszírozott támogatásban részesülő kamarai tagra vonatkozóan a következő adattartalommal:

a) ügyfélazonosító száma,

b) családi és utóneve (elnevezése), lakóhelye, székhelye, telephelye,

c) támogatási jogcíme,

d) a jóváhagyott támogatási összege,

e) az EMGA-ból finanszírozott intézkedések esetében továbbá

ea) a támogatás alapjául szolgáló területek vonatkozásában a blokkhoz legközelebb fekvő település neve, a parcella sorszáma, a hasznosítás típusa, a hasznosítás típusához tartozó terület mérete hektárban,

eb) a támogatás alapjául szolgáló állatlétszám,

ec) a támogatás alapjául szolgáló jogosultság típusa és mértéke,

f) az EMVA-ból és az EHA-ból finanszírozott, beruházási jellegű intézkedések esetében továbbá a beruházás megvalósulási helyének települése.

(4) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv havi rendszerességgel köteles adatot szolgáltatni a kamara részére a felügyeleti információs rendszerben nyilvántartott kamarai tag 7. § (2) bekezdés aa)–ag) pontjaiban, valamint ba)–be) pontjaiban meghatározott adatát, illetve az abban bekövetkezett változást.

(5) Az (1)–(4) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatást díj- és térítésmentesen, tovább-feldolgozásra alkalmas módon elektronikusan kell végrehajtani.

(6) Az adatszolgáltatás lebonyolításának részletes szabályait a kamara és az (1)–(4) bekezdés szerinti adatszolgáltató közti megállapodásban kell meghatározni.

Az agrárkamara tagjainak jogai és kötelességei

9. § (1) Az agrárkamara tagjának joga, hogy

a) részt vegyen a kamarai küldöttek megválasztásában,

b) küldöttnek vagy a testületi szervek tagjának válasszák,

c) a küldöttgyűlésben vagy a testületi szervekben tisztséget viseljen,

d)18 az agrárkamara tisztségviselőitől a feladatkörükbe tartozó kérdésben tájékoztatást kérjen,

e) bármely agrárkamarai ügyben véleményt nyilvánítson és javaslatot tegyen,

f) az agrárkamara által szervezett rendezvényen az alapszabályban meghatározottak szerint részt vegyen,

g) az agrárkamara által nyújtott alapszolgáltatásokat térítésmentesen, valamint egyéb szolgáltatásokat térítés ellenében igénybe vegyen.

(2) Az (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti jogokat a gazda közvetlenül, a gazdálkodó szervezet törvényes képviselője útján gyakorolhatja.

(3) A pártoló vagy tiszteletbeli tag jogosult

a) tanácskozási joggal részt venni a megyei küldöttválasztó közgyűlésen,

b) igénybe venni az agrárkamara által nyújtott – az alapszabály által meghatározott körű – szolgáltatásokat.

(4) A jogok gyakorlása során valamennyi tagot azonos szavazati jog illet meg.

(5) A tagok között a tagsági jogok gyakorlása során megkülönböztetés nem tehető.

10. § (1) Az agrárkamara tagja köteles

a) az alapszabályban és az agrárkamara más szabályzatában a tagra előírt rendelkezéseket megtartani,

b) az agrárkamara tagnyilvántartásába a tagsága keletkezésével egyidejűleg bejelentkezni,

c) az alapszabályban megállapított tagdíjat megfizetni,

d) a statisztikáról szóló törvény vagy az agrárkamara adatszolgáltatási szabályzata szerint adatszolgáltatási kötelezettséggel járó, a kamara által végrehajtott statisztikai adatgyűjtéshez adatokat szolgáltatni.

(2) A pártoló vagy tiszteletbeli tag köteles

a) az agrárkamara által megállapított pártolói vagy tiszteletbeli tagdíjat megfizetni,

b) megtartani az alapszabály és más kamarai szabályzatok rá vonatkozó előírásait,

c) a pártoló vagy tiszteletbeli tagsági jogviszonyának megszűnését követő tizenöt napon belül az agrárkamara területi szervének leadni a pártolói vagy tiszteletbeli kamarai tagsági igazolványát.

(3) Amennyiben a tag a kötelezettségeit megszegi, az alapszabályban meghatározottak szerinti testület határozatával, meghatározott időre, de legfeljebb három évig a tag által térítésmentesen igénybe vehető szolgáltatások, vagy azok meghatározott körének igénybevételéből kizárható.

(4) A döntés meghozatalánál és a jogkövetkezmény alkalmazásánál figyelemmel kell lenni a kötelességszegés súlyára, a tag gazdasági helyzetére és az ügy összes körülményére. Az agrárkamara elnöke a tag kérelme alapján, a tag gazdasági helyzetére figyelemmel a határozat végrehajtása alól egy alkalommal felmentést adhat.

11. § (1)19 Az éves tagdíj mértékét és fizetésének módját az alapszabály határozza meg. A tagdíj mértékét a tagok gazdasági súlya és a tag által folytatott agrárgazdasági tevékenység egyéb tevékenységhez viszonyított arányára is figyelemmel, sávosan kell meghatározni oly módon, hogy annak összege az egymillió forintot nem haladhatja meg.

(2) A meg nem fizetett kamarai tagdíj köztartozás. A tagdíj meg nem fizetése esetén azt az állami adóhatóság adók módjára hajtja be.

IV. FEJEZET

AZ AGRÁRKAMARA FELADATAI

12. § (1)20 Az agrárkamara szolgáltatási és igazgatási jellegű közfeladatokat lát el.

(2)21 Az agrárkamara részére közfeladat abban az esetben állapítható meg, ha a közfeladat ellátásához szükséges pénzügyi forrás biztosított.

(3) Az agrárkamarát az általa ellátott közfeladat ellátásáért támogatás vagy díjazás illeti meg.

(4) Az agrárkamara a miniszter által rendeletben meghatározottak, valamint a mezőgazdasági támogatási szervvel kötött megállapodásban foglaltak szerint átruházott illetve együttműködői feladatokat lát el.

(5)22 Az agrárkamara a földről szóló törvényben meghatározottak szerint eljár a közös tulajdonban álló föld használati rendjének hatósági úton történő megállapítására irányuló eljárásban.

13. § Az agrárkamara közfeladatai ellátása érdekében az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény és az agrárkamara alapszabályában rögzített adatgyűjtésre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően tagjairól adatokat gyűjt, valamint azokat kezeli, összesíti és nyilvántartja. Az adatszolgáltatás körét az országos küldöttgyűlés tagjai kétharmadának szavazatával állapítja meg.

1. Az agrárkamara igazgatási jellegű közfeladatai

14. § (1) Az agrárkamara az agrár- és élelmiszergazdaság fejlesztése, valamint a vidékfejlesztés érdekében

a) részt vesz az átfogó gazdaságfejlesztési, gazdaságstratégiai döntések előkészítésében és közreműködik az agrár-vidékfejlesztési, valamint területfejlesztési koncepciók és programok kidolgozásában és végrehajtásában;

b)23 az agrárkamara tagjairól egységes nyilvántartási rendszert alakít ki és működtet;

c) előmozdítja az agrárkamarai tagok gazdasági tevékenysége infrastruktúrájának fejlődését;

d) részt vesz az agrár- és élelmiszergazdasági, a környezet- és tájgazdálkodási, valamint a területi gazdaságfejlesztési programok kialakításában, végrehajtásában;

e) elemzéseket végez, javaslatokat fogalmaz meg a vidéki életminőség javításának, a vidéki népesség foglalkoztatásának és a helyi termékek piacra jutásának elősegítése érdekében.

(2) Az agrárkamara az üzleti forgalom biztonsága és a tisztességes piaci magatartás megteremtése, megőrzése, illetve fokozása érdekében

a)24 az érintett szervezetek bevonásával kidolgozza a tagjai tisztességes piaci magatartására és tisztességes kereskedelmi gyakorlatára vonatkozó etikai szabályokat;

b) figyelemmel kíséri az etikai szabályok, valamint a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben, illetve a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényekben meghatározott, a tisztességtelen verseny és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó rendelkezések érvényesülését;

c) az agrárkamara etikai és fegyelmi szabályzatában meghatározott eljárást folytat le a tagjával szemben;

d) külön jogszabályban meghatározott esetekben nyilvántartást vezet, továbbá az agrárgazdaság területén szükséges igazolásokat, bizonyítványokat és okmányokat állít ki, illetve hitelesít;

e) összeállítja és közreadja a kereskedelmi szokványokat;

f) minősítő és ellenőrzési rendszereket működtet;

g) a tisztességtelen verseny vagy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabályokba ütköző magatartás esetén indítványozhatja a hatáskörrel rendelkező szervnél a szükséges intézkedés megtételét;

h) határozatban figyelmezteti a tagok és a fogyasztók érdekeivel ellentétes gazdasági tevékenységet folytató, és ezzel a tagok és a velük gazdasági kapcsolatban levő más vállalkozások széles körének jó hírnevét sértő vagy veszélyeztető tagot;

i)25 amennyiben az agrárkamara a kamarai tagot az etikai szabályzatban meghatározottak szerint megbízható üzleti partnerként minősíti, erről a kamarai tag kérelmére nyilatkozik;

j)26 agrárgazdasági tevékenység gyakorlásával összefüggő általános szerződési feltétel alkalmazásáról előzetes egyeztetést tart,

k)27 megfelelő határidő biztosításával javaslatot tesz az agrárgazdasági tevékenység gyakorlásával összefüggésben alkalmazott, és a b) pontban foglaltakkal ellentétes rendelkezést tartalmazó általános szerződési feltétel módosítására,

l)28 a j) és k) pont szerinti eljárások eredménytelensége esetén agrárgazdasági tevékenység gyakorlásával összefüggésben alkalmazott általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló tisztességtelen kikötés érvénytelenségének megállapítását kérheti a bíróságtól,

m)29 agrárgazdasági tevékenység gyakorlásával összefüggésben alkalmazott általános szerződési feltétellel kapcsolatos álláspontjáról az agrárkamara internetes honlapján tájékoztatót tesz közzé.

(3)30 A kamara az agrárgazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekeinek érvényesítése céljából

a) véleményezi a tagok tevékenységét érintő kormányzati előterjesztések és jogszabályok tervezeteit;

b) javaslatok, vélemények, tájékoztatások adásával előmozdítja a tagokra vonatkozó jogszabályoknak, kormányzati programoknak, intézkedéseknek az agrárgazdaság fejlődéséhez, szervezettségéhez, az üzleti forgalom biztonságához és a piaci magatartás tisztességéhez fűződő közérdekkel összhangban történő kidolgozását;

c) felkérés alapján részt vesz az országosan működtetett tanácsok és testületek munkájában;

d) kidolgozza az agrárgazdasági kamara részére átadott közfeladatok ellátásához szükséges önkormányzati szabályzatot;

e) a nyilvánosan rendelkezésre álló dokumentumok alapján javaslatot tesz az Európai Unióban egy adott kérdésben kialakítandó tagállami álláspontra;

f) a közös agrárpolitikával összefüggő kérdésekben érdekképviseleti és érdekegyeztetési feladatokat lát el;

g) kezdeményezi a tagok általános gazdasági érdekeit elősegítő jogszabály meghozatalát, illetve a tagok általános gazdasági érdekeivel összhangban nem levő jogszabály és egyéb intézkedés módosítását, hatályon kívül helyezését.

(4) Az agrárkamara közreműködik az agrár- és élelmiszergazdaság egyes ágazataival kapcsolatos stratégiák és programok kidolgozásában.

(5)31 A taggal szemben az elismert szakmaközi szervezet írásbeli kezdeményezésére az etikai eljárást le kell folytatni. Az így kezdeményezett etikai eljárásban

a) a szakmaközi szervezetet nyilatkozat tételi, valamint a taggal szembeni intézkedési javaslat tételi jog illeti meg, továbbá

b) etikai intézkedésként a külön jogszabályban meghatározottak szerint termelési, feldolgozási, forgalmazási tevékenység korlátozásának érintett hatóság általi elrendelése is kezdeményezhető.

(6)32 A kamarát a törvényben, illetve alapszabályban meghatározott feladatai ellátása érdekében a fogyasztóvédelemre vonatkozó szabályok fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületetekre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazása mellett közérdekű keresetindítási jog illeti meg.

(7)33 Az agrárkamara külön jogszabályban meghatározott egyes igazgatási feladatait a falugazdász hálózat útján látja el.

14/A. §34 (1) Amennyiben fajta és mennyiség szerint meghatározott mezőgazdasági termény tulajdonának betakarítást követő időpontban történő átruházására olyan általános szerződési feltétel alapján kerül sor, amelynek megkötésére még a termés betakarítása előtt került sor, az agrárkamara kérheti a bíróságtól az általános szerződési feltétel tisztességtelen kikötésére történő hivatkozással annak érvénytelenségének megállapítását.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók

a) ha a mennyiség meghatározására meghatározott területen megtermelt összes terményre, vagy az összes termény meghatározott hányada alapján kerül sor, vagy

b) az árutőzsdei kereskedőcégek egymás közti szerződéseinél.

(3) Az (1) bekezdés szerinti eljárás jogerős befejezéséig az általános szerződési feltétel teljesítésével összefüggésben bíróság, választottbíróság előtt folyamatban levő tárgyalást erre irányuló kérelem esetén fel kell függeszteni.

(4) Az agrárkamara megalakulásáig az (1) bekezdés szerinti jogkört a Magyar Agrárkamara gyakorolja.

15. § A tagok széles körét érintő jogszabályok, szabályozási koncepciók tárgyában az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) és az agrárkamara elnöke szükség szerint, de legalább évente kétszer szakmai konzultációt tart.

15/A. §35 (1) Az agrárkamara által az őstermelők részére megállapított tagdíj magában foglalja az őstermelői igazolvány kiállításának és érvényesítésének a díját.

(2) Az agrárkamara az őstermelői igazolvány kiadását, érvényesítését az agrárkamara tagját terhelő tagdíj megfizetéséhez, illetve az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez köti.

2. Az agrárkamara szolgáltatási közfeladatai

16. § (1) Az agrárkamara szolgáltatási közfeladatai keretében

a)36 országos szaktanácsadói hálózatot működtet;

b)37 tájékoztatást nyújt a gazdasággal összefüggő magyar és külföldi jogszabályokról, valamint a gazdálkodó szervezetek tevékenységét érintő gazdaságpolitikai döntésekről és intézkedésekről, előmozdítja a gazdasági együttműködés fejlődését;

c) a szakképzésről szóló törvényben és végrehajtási rendeletében foglaltak szerint ellátja a tanulószerződés és hallgatói szerződés szervezésével kapcsolatos feladatokat, a gyakorlati képzőhelyek ellenőrzését, felügyeletét, segíti a szakképzés képzési és beiskolázási szerkezetének, a hiány-szakképesítések körének meghatározását, a fiatalok pályaválasztását, pályaorientációját, továbbá szervezi és végzi a mesterképzést és mestervizsgáztatást.

(2)38 A kamara tagjai részére térítésmentes alapszolgáltatásként

a)39 biztosítja a kamarai ügyfélszolgálat igénybevételét;

b)40 az alapszabályban rögzített feltételek szerint biztosítja az agrárkamara által szervezett szakmai konferenciákon való részvételt;

c) általános növényvédelmi előrejelzést ad;

d) általános piaci információkat ad;

e) nyilvános adatbázisok alapján általános információt szolgáltat a piaci szereplők minősítéséről;

f) jogsegélyszolgálatot működtet;

g) általános gazdasági és szakmai tájékoztatókat tart.

(3) Az agrárkamara alapszabálya meghatározza a tagok részére térítés ellenében nyújtandó szolgáltatások körét.

(4) Az agrárkamara feladatainak ellátása során – azok feladatkörét érintő ügyekben – köteles együttműködni a szakmaközi szervezetekkel, a Magyar Állatorvosi Kamarával, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarával, a Magyar Vadászkamarával, valamint a Hegyközségek Nemzeti Tanácsával, továbbá azok feladatkörét érintő szolgáltatási közfeladatait a bevonásukkal látja el.

(5)41 A kamara a tagok bel-, illetve külpiaci tevékenységének előmozdítására közösségi marketing feladatokat lát el.

(6)42 A kamara a Kormánnyal kötött megállapodásban foglaltak szerinti intézmények és az azok által ellátott egyes feladatok átvételére is alapozva tanácsadói hálózatot működtet. Az átvett intézményekhez és feladatokhoz tartozó költségvetési támogatás arányos része a kamarát illeti meg.

(7)43 A kamara együttműködik a határon túli magyar gazdaszervezetekkel.

(8)44 A kamara jogszabályban meghatározott esetekben nyilvántartást vezet, továbbá az agrárgazdaság területén szükséges igazolásokat, bizonyítványokat és okmányokat állít ki, illetve hitelesít.

16/A. §45 Az agrárkamara kiállítja a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek vonatkozásában a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet 48. cikke szerinti származási bizonyítványt.

V. FEJEZET

AZ AGRÁRKAMARA ÖNKORMÁNYZATA

A tagok részvétele a kamarai önkormányzat megvalósításában

17. § Az agrárkamara tagja önkormányzati jogait e törvénynek és a kamara alapszabályának megfelelően gyakorolja.

Az agrárkamara alapszabálya

18. § Az agrárkamara alapszabályában – e törvény rendelkezései szerint – meg kell határozni

a) az agrárkamara nevét és székhelyét;

b) az agrárkamara szervezetére, szerveinek működésére és tisztségviselőire vonatkozó főbb szabályokat;

c) az agrárkamara, illetve helyi és egyéb szervek, szervezeti egységek létesítése esetén azok feladatkörét, az agrárkamara más szervezeteihez való kapcsolódásának és működésének rendjét;

d) más gazdasági-, szakmai kamarákkal, hegyközségekkel és az országos gazdasági érdek-képviseleti szervezetekkel való együttműködés módját és részletes szabályait;

e) az e törvényben meghatározottakon túl a tagok jogait és kötelezettségeit;

f) a választási névjegyzék és a tagjegyzék vezetésének részletes szabályait,

g)46 a kamarai tagdíj fizetésének módját,

h) a küldöttválasztás részletes szabályait;

i) a küldöttgyűlésébe történő delegálás részletes szabályait;

j) a kamarai osztályok számát, termékkörét, összehívásának módját és határozathozataluk rendjét;

k) a küldöttgyűlés küldötteinek, az elnökség, az ellenőrző és etikai bizottság tagjainak számát;

l) a kamara elnökének, alelnökeinek, az elnökség, valamint az ellenőrző és az etikai bizottság tagja és más választott tisztségviselő megválasztásának és visszahívásának módját;

m) a küldöttgyűlés kötelező összehívásának eseteit, rendszerességét, módját;

n) az e törvényben meghatározottakon túl a küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalt ügyek körét;

o) az elnökség összehívására, működésére, határozatának meghozatalára vonatkozó szabályokat;

p) az e törvényben meghatározottakon túl a kétharmados vagy ennél nagyobb arányú többséget igénylő ügyek körét;

q) az elnök, alelnökök jogkörét, illetve az ügyek meghatározott csoportjaira nézve a képviseleti jogkör átruházásának szabályait;

r) a kamara éves költségvetése, a beszámoló és a mérleg elfogadásának rendjét;

s) az e törvényben meghatározottakon túl a kamarai tisztségviselők összeférhetetlenségének eseteit;

t) mindazt, amiben e törvény az alapszabály rendelkezését írja elő.

18/A. §47 Az agrárkamara az alapszabályában vagy kamarai szabályzatában közigazgatási hatósági ügynek nem minősülő eljárásaiban is lehetővé teheti a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus kapcsolattartás szabályainak alkalmazását. Az agrárkamara a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény alapján szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat vehet igénybe.

Az országos küldöttgyűlés

19. § (1) Az agrárkamara legfőbb szerve a tagok által öt évre választott országos küldöttgyűlés. Az országos küldöttgyűlés választott tagjai az agrárkamarai országos küldöttek, valamint az agrárkamara megyei szervezetének elnökei.

(2) Az országos küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik

a) az agrárkamara alapszabályának, etikai szabályzatának és a fegyelmi eljárás szabályainak, továbbá más önkormányzati szabályzatának megalkotása és módosítása;

b) az agrárkamarán belüli szervezeti egységek létrehozására, azok feladatkörére vonatkozó szabályok elfogadása;

c) az agrárkamara más szervezetekhez való kapcsolódása és működési rendjének meghatározása;

d) a részben vagy egészben agrárkamarai tulajdonban lévő gazdasági vállalkozások beszámolójának, mérlegének és üzleti tervének elfogadása;

e) a választott tisztségviselők díjazásának jóváhagyása;

f) az Agrárkamarai Választottbíróság választottbíráinak megválasztása;

g) az éves saját bevételt meghaladó kölcsön felvételéről való döntéshozatal;

h) az agrárkamara éves költségvetésének meghatározásáról, az éves beszámoló és mérleg elfogadásáról való döntéshozatal;

i)48 a kamarai tagdíj mértékéről és megfizetésének módjáról való döntéshozatal;

j) az agrárkamara elnökének, alelnökeinek, az elnökség, valamint az ellenőrző és az etikai bizottság tagjainak megválasztása és visszahívása.

(3) Az alapszabály – a (2) bekezdésben meghatározottakon túl – más ügyet is az országos küldöttgyűlés hatáskörébe utalhat.

(4) A (2) bekezdés e) pontjában foglalt díjat a közszolgálati tisztségviselőkről szóló törvény illetményrendszere alapján kell megállapítani.

20. § (1) Az országos küldöttgyűlést az alapszabályban meghatározott időközönként, de legalább évente egyszer össze kell hívni. Az országos küldöttgyűlést akkor is össze kell hívni, ha azt legalább a küldöttek egyötöde – az ok és a cél megjelölésével – írásban kéri.

(2) Az országos küldöttgyűlést – ha az alapszabály eltérően nem rendelkezik – az agrárkamara elnöke hívja össze.

(3) Az országos küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha a küldöttek több mint a fele jelen van. Ha az országos küldöttgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt és eltérő napon tartott országos küldöttgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a jelenlevő küldöttek számától függetlenül határozatképes.

(4)49 Az országos küldöttgyűlés határozatait szótöbbséggel hozza. A 19. § (2) bekezdésének a)–c) pontjában meghatározott ügyekben való döntéshez a küldöttek legalább kétharmados többséggel hozott határozata szükséges. Az alapszabály valamely döntés meghozatala vonatkozásában nagyobb arányú többségi döntés feltételét is előírhatja.

(5) Az országos küldöttgyűlés összehívására, lefolytatására, határozatainak meghozatalára vonatkozó részletes szabályokat az agrárkamara alapszabálya és más önkormányzati szabályzata állapítja meg.

Az agrárkamara megyei szervezete

21. § (1) A megyékben, valamint a fővárosban az alapszabályban meghatározottak szerint működik az agrárkamara területi szervezete.

(2) A megyei (fővárosi) küldöttgyűlés az agrárkamara területi önkormányzatiságának szervezete.

(3) A megyei (fővárosi) küldöttgyűlés feladata:

a) az agrárkamara területi szervezete elnökének, valamint alapszabályban meghatározott tisztségviselőinek megválasztása,

b) az országos küldöttek megválasztása,

c) az alapszabályban meghatározott döntések meghozatala.

(4) A megyei (fővárosi) elnök:

a) tagja az országos küldöttgyűlésnek,

b) tagja az országos elnökségnek, továbbá

c) ellátja az e törvényben, valamint az alapszabályban meghatározott feladatokat.

(5) Az agrárkamara megyei (fővárosi) szervezetében az alapszabályban meghatározottak szerinti testületi szervek működnek.

Az elnökség

22. § (1)50 Az elnökség feladata a küldöttgyűlések közötti időszakban, a küldöttgyűlés határozatainak megfelelően az agrárkamara működésének irányítása. Az elnökség testületi szerv.

(2) Az elnökség tagjai:

a) az agrárkamara elnöke,

b) az agrárkamara alelnökei,

c) az agrárkamara megyei szervezetének elnökei.

(3) Az elnökség ülésein az agrárkamara főigazgatója, valamint a kamarai osztályok vezetői állandó meghívottként tanácskozási joggal vesznek részt.

Az elnök, az alelnökök

23. § (1) Az agrárkamarát az elnök önállóan képviseli. Jogkörét az alapszabályban meghatározott módon, valamint esetenként és az ügyek meghatározott csoportjaira nézve az alelnökre, főigazgatóra, igazgatóra írásban átruházhatja.

(2) Az agrárkamara küldöttgyűlése négy alelnököt választ, akik közül 1-1 fő felelős:

a) a mezőgazdaságért,

b) az élelmiszeriparért,

c) a vidékfejlesztésért,

d) a mikro-, kis-, és középvállalkozásokért, valamint az általános agrárgazdasági ügyekért, aki egyben az elnök általános helyettese.

(3) A kamarai osztályok szakmai tevékenységét – az alapszabályban meghatározottak szerint – az alelnök felügyeli.

(4) Az alapszabály az alelnököket felhatalmazhatja az agrárkamara általános vagy meghatározott ügyekben történő képviseletére.

(5)51 A kamara elnöke és alelnöke a feladataikat csak személyesen láthatják el. Az elnök és az alelnökök a feladatuk elvégzése során a törvényeknek, valamint a kamara alapszabályának és más önkormányzati szabályzatának alávetve a kamara érdekében járnak el. Az elnök és az alelnökök alkalmazásával összefüggésben a jogviszony létesítése és megszüntetése tekintetében az országos küldöttgyűlés, egyebekben az elnökség határoz.

Az ellenőrző bizottság

24. § (1) Az országos küldöttgyűlés legalább háromtagú ellenőrző bizottságot választ. Az ellenőrző bizottság testületi szerv, amely elnökét tagjai közül maga választja.

(2) Az ellenőrző bizottság vizsgálja, hogy az agrárkamara tevékenysége, gazdálkodása megfelel-e a jogszabályoknak, az agrárkamara alapszabályának és más önkormányzati szabályzatainak. Az ellenőrző bizottság vizsgálja a gazdálkodás célszerűségét is.

(3) Az ellenőrző bizottság az agrárkamara tisztségviselőitől és ügyintéző szervezetétől minden olyan adatot, tájékoztatást megkérhet, illetve minden olyan iratot megtekinthet, amely feladatainak ellátásához szükséges.

(4) Az ellenőrző bizottság köteles az agrárkamara gazdálkodását legalább évenként független könyvvizsgálóval megvizsgáltatni.

(5) Az országos küldöttgyűlés az agrárkamara éves költségvetéséről és az éves beszámolóról valamint a mérlegről csak az ellenőrző bizottság véleményének ismeretében dönthet.

(6) Az ellenőrző bizottság tevékenységéről az országos küldöttgyűlésnek számol be, tagjai részére feladataik ellátása körében utasítás nem adható.

25. § (1) Az ellenőrző bizottság felhívja az elnökséget a szükséges intézkedések megtételére annak érdekében, hogy az agrárkamara tevékenysége, gazdálkodása megfeleljen a jogszabályoknak, a kamara alapszabályának és más önkormányzati szabályzatainak, továbbá a gazdálkodási célszerűségnek is.

(2) Ha az elnökség nem tesz eleget a felhívásnak, az ellenőrző bizottság kezdeményezi az országos küldöttgyűlés összehívását.

(3) Az ellenőrző bizottság elnöke összehívja az országos küldöttgyűlést, ha az elnök nem tesz eleget erre vonatkozó kötelességének.

Az etikai bizottság

26. § (1) Az etikai bizottság látja el – az etikai szabályok megállapítása kivételével – a 14. § (2) bekezdés a)–c) és g)–h) pontjában meghatározott agrárkamarai feladatokat. Az agrárkamara tisztségviselői az etikai bizottság tevékenységében – szükség szerint – közreműködnek. Az etikai bizottság testületi szerv, amelynek tagjait az országos küldöttgyűlés, elnökét tagjai közül maga választja.

(2) Az etikai bizottság elnöke a bizottság feladatkörében képviseli az agrárkamarát. E jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjaira nézve a bizottság tagjaira írásban átruházhatja.

A főigazgató és a kamara ügyintéző szervezete

27. § (1) A főigazgató az agrárkamara országos ügyintéző szervezetének, az igazgató az agrárkamara megyei (fővárosi) ügyintéző szervezetének vezetője, az agrárkamarával munkaviszonyban állnak. Főigazgató és igazgató csak az lehet, aki a közszolgálati tisztviselők jogállásáról szóló törvény szerint kormányzati szolgálati viszonyba kinevezhető. A főigazgató kinevezését megelőzően annak személyéről a miniszter véleményét ki kell kérni.

(2) A főigazgató az agrárkamara megyei szervezete elnökével történt előzetes egyeztetés alapján gyakorolja az igazgatók és az agrárkamara ügyintéző szervezetében dolgozó munkavállalók felett a munkáltatói jogokat.

(3) A főigazgató felett a munkaviszony létesítésével és megszüntetésével, továbbá a munkaszerződés módosításával kapcsolatos munkáltatói jogokat az elnökség, az egyéb munkáltatói jogokat pedig az elnök gyakorolja.

(4) Az agrárkamara hatáskörébe utalt közigazgatási ügyekben a főigazgató a közigazgatási szerv vezetőjeként jár el. Ezekben az ügyekben ügyintézőként csak az járhat el, aki a közszolgálati tisztviselők jogállásáról szóló törvény szerint köztisztviselőnek vagy ügykezelőnek kinevezhető.

28. §52 Az agrárkamara országos, megyei ügyfélszolgálati rendszert működtet. Az agrárkamara az ügyfélszolgálaton keresztül teljesíti a 14. és 16. §-ban előírt igazgatási és szolgáltatási jellegű feladatait. Az ügyfélszolgálat működési területének kijelölését, működési rendjét az elnökség által elfogadott szervezeti és működési szabályzat tartalmazza, melyet a főigazgató köteles előterjeszteni.

Az agrárkamara tisztségviselőire vonatkozó közös rendelkezések

29. § Az agrárkamara tisztségviselői:

a) az elnök, az alelnökök, az elnökség tagja;

b) az ellenőrző bizottság elnöke;

c) az etikai bizottság elnöke;

d) a főigazgató;

e) a területi szervezet elnöke.

30. § (1) Agrárkamarai tisztségre választható a pártoló és a tiszteletbeli tag kivételével minden agrárkamarai tag, ha büntetlen előéletű és vele szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn.

(2) Összeférhetetlen az agrárkamarai tisztség viselésével, ha a tag

a) vezetői munkakört betöltve közszolgálati tisztviselői jogviszonyban áll,

b) olyan államigazgatási szervnél folytat főállásban (legalább heti 36 órás) közszolgálati tisztviselői tevékenységet, amely államigazgatási szerv illetékességi területe részben vagy egészben egybeesik az adott területi szervezet illetékességi területével,

c) politikai pártban országos tisztséget tölt be,

d) másik gazdasági kamarában tisztségviselő.

(3) Nem viselhet tisztséget az agrárkamarában, aki

a) nem választható küldöttnek;

b) Magyarországon nem rendelkezik állandó lakóhellyel.

(4) A (2) bekezdés c) pontja szerinti összeférhetetlenségi ok fennállása kérdésében, amennyiben az kétséges, a politikai párt nyilatkozata az irányadó.

(5)53 A tisztségviselő azonos agrárkamarai szervezeten belül egyidejűleg egy agrárkamarai tisztséget tölthet be és egy szavazati jog illeti meg. A területi szervezet elnöke nem lehet egyidejűleg az országos szervezet főigazgatója.

(6) Az elnökségnek, az etikai és a felügyelő bizottságnak a tagjai nem lehetnek egymásnak a Ptk. szerinti közeli hozzátartozói és munkakörükben egymás alá- és fölérendeltjei.

(7) A (2), (3), (5) és (6) bekezdésben megjelölt összeférhetetlenségi ok fennállásáról az érintett a megválasztása előtt köteles nyilatkozni. Nyilatkozatában egyúttal vállalja, hogy megválasztása esetén harminc napon belül az összeférhetetlenségi okot megszünteti. Amennyiben az összeférhetetlenség a választást követően merül fel, az érintett az attól számított tizenöt napon belül köteles az összeférhetetlenséget megszüntetni. Az összeférhetetlenség megszüntetéséről az érintett a választására jogosult testületet haladéktalanul tájékoztatja.

(8) Ha az érintett az összeférhetetlenségi okot a (7) bekezdésben foglalt határidőn belül nem szünteti meg, az összeférhetetlenség kimondásáról az elnökség, területi szervezet tisztségviselője esetében – ide nem értve a területi szervezet elnökét – a területi szervezet elnöke határoz bárki kezdeményezésére vagy hivatalból.

Egyéb szervek, szervezeti egységek

31. § (1) Az agrárkamarán belül testületi szervként szakmai osztályokat kell létrehozni.

(2) Az agrárkamara feladatainak ellátásához további szervezeti egységeket hozhat létre. Ebben az esetben meg kell állapítani a szervezeti egységek feladatkörét, továbbá az agrárkamara más szerveivel való kapcsolódásuk rendjét.

(3) Az alapszabály a (2) bekezdésben említett szervezeti egységet testületi szervnek minősítheti.

32. § (1) Az agrárkamara állandó választottbíróságot működtet.

(2) Az agrárkamara által működtetett állandó választottbíróság alávetés esetén az agrárgazdasági tevékenységgel kapcsolatos jogvitákban kizárólagos hatáskörrel rendelkezik.

(3) Az állandó választottbíróság tagjait a küldöttgyűlés öt évre titkos szavazással választja.

VI. FEJEZET

VÁLASZTÁSI SZABÁLYOK

33. § Az agrárkamara tagjai az agrárkamarai küldöttek (pótküldöttek) választása céljából megyénként országos küldöttválasztó közgyűlést tartanak.

34. § Az országos küldöttgyűlésbe a megyei (fővárosi) küldöttgyűlések az alapszabályban rögzített arányban delegálhatnak tagokat és póttagokat.

35. § (1) Az országos, illetve a megyei küldöttválasztó közgyűlés eljárásáról szóló részletes szabályokat az agrárkamara alapszabálya vagy egyéb önkormányzati szabályzata határozza meg. Az alapszabályban – e törvény keretei közt – rendelkezni kell a kamarai osztályok megalakításáról, összehívásáról, üléseinek és határozathozataluk rendjéről.

(2)54 A küldöttválasztó közgyűlés eljárási szabályainak – az egyenlő szavazati jog kivételével – figyelemmel kell lenni a tagok és a küldöttek ágazati érdekeinek arányos és kiegyensúlyozott meghatározására.

(3) A kamarai osztály szükség szerint, de évente legalább egyszer tart ülést. A kamarai osztály ülését akkor is össze kell hívni, ha az osztály legalább egyötöde írásban kéri. A kamarai osztály tagjait egy-egy szavazat illeti meg.

36. § (1) Az országos, illetve a megyei küldöttek, a testületi szervek tagjai, valamint a kamara elnöke, alelnökei és más választott tisztségviselői legfeljebb ötévi időtartamra választhatók meg, és – ha az alapszabály eltérően nem rendelkezik – újraválaszthatók.

(2) Az országos, illetve a megyei küldöttet, a testületi szervek tagját, valamint az agrárkamara elnökét, alelnökeit és más választott tisztségviselőjét az őket megválasztó szerv visszahívhatja. A visszahívás feltételeit és eljárási szabályait az alapszabály határozza meg.

37. § (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, országos-, illetve megyei küldöttnek az választható, aki

a) nagykorú;

b) az agrárkamara tagja vagy gazdálkodó szervezet tag esetén annak törvényes képviselője.

(2) Nem választható országos, illetve megyei küldöttnek, aki

a) cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll;

b) büntetett előéletű.

VII. FEJEZET

AZ AGRÁRKAMARA MŰKÖDÉSE

Az agrárkamara kapcsolata más gazdasági kamarákkal, szakmai kamarákkal és egyéb szervekkel

38. § (1) Az agrárkamara feladatainak ellátása nem érinti az egyesülési szabadság érvényesülését, így különösen nem korlátozza a civil szervezetek ahhoz való jogát, hogy tevékenységük célját – az egyesülési jogról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban – szabadon határozzák meg.

(2) Ha az agrárkamara tagja egyidejűleg más gazdasági kamara, szakmai kamara vagy hegyközségi szervezet tagja is, úgy az agrárkamara köteles egyeztetést kezdeményezni annak érdekében, hogy a testületek a tagjukkal szemben egymásnak ellentmondó döntést vagy ellentétes tartalmú határozatot ne hozzanak. Amennyiben más gazdasági kamara, szakmai kamara vagy hegyközség döntése a tagra nézve – agrárkamarai tagságával összefüggésben – indokolatlan hátrányt okoz, az agrárkamara köteles fellépni tagjának védelme és a hátrány megszüntetése érdekében.

39. § (1) Az agrárkamara feladatai ellátása érdekében együttműködik más gazdasági és szakmai kamarákkal, az állami, a helyi önkormányzati szervekkel és a fogyasztóvédelmi érdekvédelmi szervezetekkel.

(2) Az agrárkamara feladatainak ellátása és a közös érdekek előmozdítása érdekében együttműködik más gazdasági kamarával, szakmai kamarákkal, a hegyközségekkel, valamint a feladatköréhez kapcsolódó érdek-képviseleti szervezetekkel. Az agrárkamara az alapszabályában meghatározottak szerint kapcsolatot tarthat a külföldi gazdasági kamarák országos és megyei szervezeteivel, továbbá más nemzetközi gazdasági, társadalmi szervezetekkel.

(3) Az agrárkamara feladatai ellátása során kifejtett tevékenysége nem sértheti a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényben, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződésben (különösen a szerződés 101. és 102. cikkében) és az európai uniós jogi aktusokban foglaltakat.

40. § Az agrárkamara az agrárgazdaság szereplőinek általános és együttes érdekét tömörítő, megfogalmazó és az összérdeket képviselő szervezet, ezért az egyes osztályok ágazati érdekeinek képviseletét más osztályok érdekével szemben nem képviselheti. Az osztályok egymás közötti belső egyeztetésének folyamatát az alapszabályban vagy a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni.

VIII. FEJEZET

AZ AGRÁRKAMARA MŰKÖDÉSÉNEK PÉNZÜGYI FORRÁSAI

41. § (1) Az agrárkamara a közfeladatai ellátásával, illetve működésével járó költségeket a következő bevételekből fedezi:

a)55 tagdíjból;

b)56

c) az agrárkamara szolgáltatásaiért fizetett díjakból;

d) az agrárkamara által alapított gazdasági társaság tevékenységéből származó bevételből;

e) a költségvetési törvényben megállapított támogatásból;

f) egyéb bevételekből, ideértve az önkéntesen felajánlott hozzájárulásokat is.

(2) Az agrárkamara alanyi adó- és illetékmentességet élvez.

(3) Az (1) bekezdés e) pontjában megállapított, az agrárkamara közfeladatainak ellátásához kapcsolódó költségvetési támogatást a miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében kell megtervezni.

(4) A költségvetési támogatás felhasználásáról az agrárkamara évente beszámol a miniszternek.

(5)57 A Kormány döntésével a kamara részére közhasznú feladatai ellátásához szükséges állami ingatlan tulajdonjoga ingyenesen átruházható, továbbá ingatlan tulajdonjogának vagy használatának megszerzéséhez támogatás nyújtható.

(6)58 A kamara a követelményeknek való megfelelés esetén a számlabefogadó hozzájárulása nélkül is jogosult elektronikus számla kiállítására.

Társaság alapítása

42. § (1)59 Az agrárkamara a (2) bekezdésben foglalt kivétellel üzletszerűen – nyereség és vagyonszerzés céljából – termelő, kereskedelmi vagy szolgáltató tevékenységet nem folytathat, gazdasági társaságnak nem lehet tagja és ilyen társaságban nem szerezhet részesedést.

(2)60 Az agrárkamara – gazdasági tevékenységet is igénylő közfeladatainak ellátása érdekében – 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaságot alapíthat, a gazdasági tevékenység során elért adózott eredményét azonban kizárólag csak az agrárkamara feladatkörébe tartozó célokra fordíthatja.

(3) Az agrárkamara közfeladatainak ellátása érdekében csak olyan gazdasági társaságnak lehet tagja, illetve olyan társaságban szerezhet részesedést, amelyben felelőssége vagyoni hozzájárulásának mértékét nem haladja meg.

(4) Az agrárkamara (2) bekezdés szerinti gazdasági társasága közfeladatok ellátását veszélyeztető mértékű kölcsönt nem vehet fel, váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást kölcsön fedezetéül, illetve kölcsön törlesztésére nem használhatja fel, továbbá ideiglenesen felszabaduló szabad pénzeszközeit csak állami garanciavállalás mellett kibocsátott értékpapírba fektetheti.

IX. FEJEZET

AZ AGRÁRKAMARA ÁLLAMI FELÜGYELETE ÉS ÖNKORMÁNYZATI HATÁROZATAINAK BÍRÓSÁGI FELÜLVIZSGÁLATA

43. § (1) Az agrárkamara felett az ügyészség az – e törvényben foglalt kivételekkel – az ügyészségről szóló törvény rendelkezései szerint ellenőrzést gyakorol. Az ellenőrzés nem terjed ki az állandó választottbíróságra, továbbá az olyan ügyekre, amelyekben egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye.

(2) Az ügyészség ellenőrzi, hogy az agrárkamara

a) alapszabálya és más önkormányzati szabályzatai, illetve azok módosításai megfelelnek-e a jogszabályoknak;

b) működése, határozatai nem sértik-e a jogszabályokat, az alapszabályt vagy az egyéb önkormányzati szabályzatokat.

(3) Ha az agrárkamara működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyészség törvényességi ellenőrzési jogkörében eljárva keresettel bírósághoz fordulhat. A bíróság

a) a kamara jogsértő alapszabályát, határozatát, az egyéb önkormányzati szabályzatot, vagy ezek jogsértő részét hatályon kívül helyezi és szükség esetén új határozat meghozatalát rendeli el;

b) a működés törvényességének helyreállítása érdekében összehívja a kamara küldöttgyűlését;

c) ismételt vagy súlyos törvénysértés esetén a kamarának vagy a kamara egyes szerveinek működését felfüggeszti, egyidejűleg – a törvénysértő állapot megszüntetésének időtartamára – felügyelőbiztost jelöl ki. A bíróság meghatározza a felügyelőbiztos feladatát, a törvényes állapot helyreállítására határidőt állapít meg, szükség szerint új felügyelőbiztost nevezhet ki a korábbi felügyelőbiztos felmentése mellett. A felügyelőbiztos tevékenységével okozott kárért a polgári jog szabályai szerint felel.

(4) A felügyelőbiztos köteles a működés törvényességének helyreállítása céljából haladéktalanul összehívni az agrárkamara országos küldöttgyűlését. Amennyiben a bíróság az elnök vagy az elnökség működését függesztette fel, a felügyelőbiztos a halaszthatatlan ügyekben intézkedik az elnök, illetve az elnökség jogkörében.

44. § (1) Az agrárkamara tagja a sérelmesnek vélt határozat közzétételét követő harminc napon belül kérheti a bíróságtól az agrárkamara valamely testületi szerve vagy tisztségviselője által a kamarai önkormányzati jogkörben, illetve közfeladat ellátási hatáskörben hozott határozatának felülvizsgálatát, amely e törvény rendelkezéseibe, más jogszabályba, az alapszabályba vagy más önkormányzati szabályzatába ütközik.

(2) Perindítás előtt a tag köteles a jogsértést az ellenőrző bizottságnak bejelenteni.

(3) Az ellenőrző bizottság a bejelentést követő harminc napon belül köteles írásban állást foglalni.

(4) A pert a tagnak az ellenőrző bizottság állásfoglalásától, vagy a (3) bekezdés szerinti határidő eredménytelen elteltétől számított harminc napon belül kell megindítania. A perindításnak nincs halasztó hatálya, a bíróság azonban a határozat végrehajtását felfüggesztheti.

(5) A (4) bekezdésben megállapított határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A bíróság eljárására egyebekben a polgári perrendtartásról szóló törvény szabályait kell alkalmazni.

X. FEJEZET

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

45. § (1) Az agrárkamara az első kamarai választásokat követően, a küldöttgyűlés megalakulásával és az alapszabály elfogadásával egyidejűleg jön létre. Az agrárkamara alakuló ülését az első választások lezárását követő harmincadik napon, de legkésőbb 2013. március 31-ig kell megtartani.

(2)61 Az agrárkamara létrejöttének napján a törvény erejénél fogva az agrárkamara tagjává válnak az agrárkamara létrejöttének napján agrárgazdasági tevékenységet folytató gazdák, gazdálkodó szervezetek.

(3)62 Az agrárkamarai tagságra kötelezett személyek, valamint akik a törvény alapján jogosultak az önkéntes kamarai tagság létesítésére, az agrárkamarai választási tagjegyzék összeállítása érdekében 2012. november 30-ig jelentkezhetnek be a Magyar Agrárkamara által vezetett agrárkamarai választási tagjegyzékbe és egyidejűleg kötelesek egyszeri alkalommal ötezer forint nyilvántartásba vételi díjat a Magyar Agrárkamara részére megfizetni. A nyilvántartásba vételi díj a Magyar Agrárkamara, illetve a területi agrárkamarák működésével, valamint az agrárkamara megalakulásával kapcsolatos kiadásokra használható fel. A Magyar Agrárkamara az agrárkamarai választási tagjegyzékbe bejelentkezett személy részére a küldöttválasztó közgyűlésen szavazásra jogosító igazolást azt követően állítja ki, ha az agrárkamarai választási tagjegyzékbe bejelentkezett személy a nyilvántartásba vételi díjat már megfizette.

(4)63 Nem kötelezhető a (3) bekezdésben foglaltak szerinti nyilvántartásba vételi díj megfizetésére az a gazda, illetve gazdálkodó szervezet, aki (amely) igazolja, hogy a gazdasági kamarákról szóló törvény szerint fizetendő kamarai hozzájárulást az illetékes kereskedelmi és iparkamara részére már befizette. Az illetékes kereskedelmi és iparkamara mentesül a kamarai hozzájárulás agrárgazdasági kamara felé történő elszámolási kötelezettség teljesítése alól, mely rendelkezést a folyamatban levő eljárásokban is alkalmazni kell.

(5)64 A Magyar Agrárkamara és a területi agrárkamarák – a (14) bekezdésben foglalt eltéréssel – az agrárkamara megalakulásával egyidejűleg általános jogutódlással beolvadnak az agrárkamarába.

(6) A Magyar Agrárkamarának, illetve a területi agrárkamaráknak a gazdasági kamarákról szóló törvényben és az annak felhatalmazása alapján kibocsátott kormányrendeletekben meghatározott feladatait és szerződésben vállalt kötelezettségeit az agrárkamara létrejöttétől az agrárkamara látja el.

(7)65 Az agrárkamarai rendszer új szervezeti és működési feltételei kialakításának elősegítésével összefüggő egyes kérdéseiről szóló törvény szerinti kamarai biztos 2012. október 31-ig összeállított jelentésében beszámol a miniszter és az átmeneti elnökség részére általa végzett tevékenységről. A kamarai biztos részére a jelentés összeállításához szükséges feltételek biztosításáról az átmeneti elnök gondoskodik.

(8) A jogelőd területi agrárkamarák által korábban megkötött és a jogutódlás időpontjában hatályos szerződéseket változatlan tartalommal veszi át a jogutód agrárkamara.

(9)66 A Magyar Agrárkamara és a területi agrárkamarák választott tisztségviselőinek megbízatása az átmeneti elnökség megalakulásával egyidejűleg a törvény erejénél fogva megszűnik, jogköreiket, illetve feladataikat az agrárkamara megalakulásáig az e törvényben foglaltak szerint az átmeneti elnökség, illetve az átmeneti elnök veszi át.

(10)67 A Magyar Agrárkamara és a területi agrárkamarák törvény, alapszabály, vagy más szabályzat alapján felállított testületi szerveiben viselt tagság, illetve a küldöttek megbízatása 2012. szeptember 20-án a törvény erejénél fogva megszűnik, az e személyek által gyakorolt jogköröket, illetve ellátott feladatokat az e törvényben foglaltak szerint az átmeneti elnökség, illetve az átmeneti elnök veszi át, illetve gondoskodik azok ellátásáról.

(11)68 A Magyar Agrárkamaránál a főtitkári, illetve a megyei agrárkamaránál a titkári munkakör 2012. szeptember 30-án megszűnik, az e személyeket a törvény, az alapszabály, a Magyar Agrárkamara, illetve a területi agrárkamara más szabályzatában meghatározottak szerint megillető jogköröket az átmeneti elnök gyakorolja, illetve gondoskodik feladatkörük ellátásáról.

(12)69 Az agrárkamarai választások lebonyolításáig a választási tagjegyzékbe az abban szereplő személy jogosult betekinteni.

(13)70 A Magyar Agrárkamarának az agrárkamarai választási tagjegyzék informatikai rendszerben való nyilvántartáshoz való teljes körű hozzáférési jogát valamint ezen adatok Magyar Agrárkamara részére elektronikus úton történő átadását korlátozó megállapodás nem köthető.

(14)71 Az agrárkamara a Magyar Agrárkamara, illetve a területi agrárkamara által vállalt kötelezettségekért az érintett szervet egyébként megillető vagyon erejéig felel.

46. § (1) E törvény hatályba lépését követő harminc napon belül a miniszter kinevezi az agrárkamara húsz fős átmeneti elnökségének tagjait továbbá az átmeneti elnököt (továbbiakban együttesen: átmeneti elnökség) és kitűzi a megyei-, illetve országos küldöttválasztó gyűlések időpontját. A megyei- és az országos küldöttválasztó közgyűlés időpontját úgy kell kitűzni, hogy a megválasztott küldöttek legkésőbb 2013. március 31-én megtartsák az agrárkamara alakuló ülését.

(2)72 Az átmeneti elnökség tagjává csak olyan személy nevezhető ki, aki a törvény 30. §-ában meghatározott feltételek szerint agrárkamarai tisztségre egyébként választható lenne.

(3) Az átmeneti elnökség megbízatása a választásokkal létrejövő agrárkamara megalakulásáig, de legfeljebb 2013. március 31-ig szól, működését az általa elfogadott ideiglenes ügyrend alapján gyakorolja.

(4)73 Az átmeneti elnökség az elnökségi tagok kinevezését követő 30 napon belül köteles elfogadni ideiglenes ügyrendjét. Az ideiglenes ügyrend elfogadásával egyidejűleg a Magyar Agrárkamara és a területi agrárkamarák vezetését a választások útján létrejövő agrárkamara megalakulásáig a törvényben, illetve az ideiglenes ügyrendben meghatározottak szerint az átmeneti elnök látja el.

(5)74 Az átmeneti elnökség mint testületi szerv a törvény keretei között:

a) A Magyar Agrárkamara és a területi agrárkamarák vonatkozásában ellátja a törvényben, az alapszabályban és más szabályzatban a küldöttgyűlés az elnökség és az etikai bizottság hatáskörébe utalt feladatokat,

b) az agrárkamara tekintetében – a Magyar Agrárkamara és a területi agrárkamarák szükség szerinti közreműködésével – ellátja a törvényben írt feladatokat.

(6)75 Az átmeneti elnöknek a Magyar Agrárkamara és a területi agrárkamarák vezetésével összefüggő alkalmazásának részletes feltételeit – a kinevezés, illetve a felmentés kivételével – az átmeneti elnökség állapítja meg.

(7)76 Az újonnan megalakuló agrárkamara ellenőrző bizottságának hatásköre kiterjed a Magyar Agrárkamara és a területi agrárkamarák ellenőrző bizottságának hatáskörébe tartozó ügyek vizsgálatára.

47. § (1)77 Az átmeneti elnök

a) a Magyar Agrárkamarát, a területi agrárkamarát önállóan képviseli;

b) előkészíti a Magyar Agrárkamara és a területi agrárkamarák jogutódlását;

c) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket az agrárpolitikáért felelős miniszter részére meghatároz.

(2)78 Az átmeneti elnök az (1) bekezdés a) pontja szerinti jogkörét az átmeneti elnökség tagjára vagy a Magyar Agrárkamara, illetve a területi agrárkamara alkalmazásában álló más személyre átruházhatja.

(3) Az átmeneti elnökség előkészíti az agrárkamara megyei- és országos küldötteinek megválasztását és jóváhagyja az első választások lebonyolításáról szóló ideiglenes választási szabályzatot.

(4)79 Az átmeneti elnökség az agrárkamarával kapcsolatos feladatkörében:

a) megállapítja az agrárkamarai választási tagjegyzéket;

b) az agrárkamarai választási tagjegyzék alapján az érintett tagokat kamarai osztályokba sorolja;

c) e törvényben foglaltak figyelembevételével kialakítja a megyei (fővárosi) szinten megtartandó küldöttválasztó alakuló közgyűlés összehívásának, lebonyolításának részletes szabályait, és gondoskodik a küldöttválasztó alakuló közgyűlés összehívásáról;

d) javaslatot tesz az agrárkamara alapszabályára és más önkormányzati szabályzatára;

e) dönt a küldöttválasztó alakuló közgyűlés és a megyei (fővárosi) küldöttgyűlés, valamint az országos küldöttgyűlés megszervezésével, lebonyolításával összefüggő, halaszthatatlan intézkedést igénylő kérdésben;

f) előkészíti és lebonyolítja a kamarai küldöttválasztó alakuló gyűlést és a tisztségviselők megválasztását.

(5) A (3) bekezdésben foglalt választási szabályokat az átmeneti elnökség jóváhagyását követően a miniszter hagyja jóvá.

(6)80

(7) A 7. § (6) bekezdésében meghatározott adatokat az agrárkamara első alkalommal a megalakulását követő hatvan napon belül egyedi azonosításra alkalmas módon, statisztikai célra, térítésmentesen átadja a Központi Statisztikai Hivatal részére.

(8)81 Az átmeneti elnökség a Magyar Agrárkamara és a területi agrárkamarák irányításával kapcsolatos feladatkörében az agrárkamara megalakulásáig:

a) az ideiglenes ügyrendben a gazdasági kamarákról szóló törvényben, valamint a Magyar Agrárkamara és a területi agrárkamarák alapszabályában foglaltaktól eltérő vezetési és irányítási rendet alakíthat ki;

b) az ideiglenes ügyrendben az átmeneti elnök egyes döntési jogosítványait az átmeneti elnökség előzetes hozzájárulásához kötheti;

c) kialakítja a Magyar Agrárkamaránál, illetve a területi agrárkamaráknál alkalmazandó díjazás rendjét;

d) elfogadja a Magyar Agrárkamara és a területi agrárkamarák mérlegét.

(9)82 Bíróság, hatóság és más szervezet a Magyar Agrárkamara, illetve a területi agrárkamarák képviseletére a korábbi jogszabályok alapján jogosult személy képviseleti jogát az átmeneti elnök kérelmére törli a nyilvántartásból.

(10)83 A Magyar Agrárkamara, illetve a területi agrárkamara tulajdonosi részvételével működő gazdasági társaság esetében a Magyar Agrárkamarát, illetve a területi agrárkamarát megillető tulajdonosi jogokat e törvény alapján az átmeneti elnök látja el.

47/A. §84 (1) A miniszter az agrárkamara létrejöttéig terjedő időtartamra az átmeneti elnök munkájának támogatására kamarai felügyelőt bízhat meg.

(2) A kamarai felügyelő jogosult

a) az átmeneti elnökség valamennyi ülésén részt venni,

b) az átmeneti elnöktől, az átmeneti elnökség tagjától, valamint a Magyar Agrárkamarával, valamint a területi agrárkamarákkal bármilyen jogviszonyban levő személytől jelentést, tájékoztatást kérni,

c) a Magyar Agrárkamara, valamint a területi agrárkamarák által kezelt valamennyi adatot megismerni,

d) a Magyar Agrárkamara, valamint a területi agrárkamarák bármely iratát megtekinteni,

e) a Magyar Agrárkamara, valamint a területi agrárkamarák által használt bármely helyiségbe belépni.

(3) A kamarai felügyelő feladata az agrárkamara megalakulási folyamata lebonyolításának elősegítése, melynek érdekében folyamatos kapcsolatot tart az átmeneti elnökkel és a miniszterrel.

48. § A nemzetközi szerződésekben, továbbá Magyar Agrárkamara által külföldi szervezetekkel, gazdasági, kereskedelmi kamarákkal kötött szerződésekben a Magyar Agrárkamara részére megállapított – kamarai feladatokkal összefüggő – jogok és kötelezettségek az agrárkamarára szállnak át megalakulásával egyidejűleg.

XI. FEJEZET

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

49. § (1) E törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2)85 A 16. § (2) bekezdésének c), e), h)–j) pontja 2013. április 1-jén, d) pontja 2014. január 1-jén lép hatályba.

50. §86 Ahol jogszabály agrárkamarát, Magyar Agrárkamarát, területi agrárkamarát említ azon az agrárkamara megalakulását követően a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarát kell érteni.

51. § A Magyar Agrárkamara mellett működő Állandó Választottbíróság előtti folyamatban levő eljárásokat e törvény hatálybalépése nem érinti.

52. §87

53. §88 (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg

a) az ingatlanügyi hatóság, az adóhatóság, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv és a mezőgazdasági szakigazgatási szerv általi, az agrárkamara részére térítésmentesen történő adatszolgáltatási kötelezettség szabályait;89

b) az agrárkamara hatáskörébe tartozó igazgatási feladatok ellátásával és azok elvégzésének díjával kapcsolatos részletes szabályokat.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy egyes agrárigazgatási hatósági feladatok tekintetében eljáró hatóságként, egyes feladatok tekintetében mezőgazdasági igazgatási szervként az agrárkamarát rendeletben kijelölje és megállapítsa e hatósági feladatok ellátásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat, valamint megfizetésének szabályait.

54. § (1)90

(2)91

55. §92 E törvénynek a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló 2012. évi CXXXII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit a Módtv. hatálybalépésekor93 folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

56. §94 (1) Akinek kamarai tagsági viszonya kizárólag az egyes agrár tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CCXLVI. törvény ( a továbbiakban: Mód. tv.) 18. § b)–c) pontjával megállapított rendelkezéseken alapul, tagsági viszonya 2013. december 31. napján a törvény alapján megszűnik, az általuk befizetett 2013. évre esedékes kamarai tagdíjat kérelemre 60 napon belül vissza kell fizetni.

(2) E törvénynek a Mód. tv. 15–16. §-ában foglalt rendelkezések alapján az agrárgazdasági tevékenységet folytató gazda, gazdálkodó szervezet tagsági viszonya e törvény alapján 2014. január 1. napjával keletkezik.

1. melléklet a 2012. évi CXXVI. törvényhez95

Az agrárkamara tagjai az önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke (ÖVTJ) alapján:

011101

Gabonaféle (kivéve: rizs), hüvelyes növény, olajos mag termesztése m.n.s.

011102

Máktermesztés

011103

Brikett, pellet gyártása gabonafélékből

011201

Rizstermesztés

011301

Zöldségféle, dinnye, gyökér-, gumósnövény termesztése m.n.s.

011401

Cukornádtermesztés

011402

Brikett, pellet gyártása cukornádból

011501

Dohánytermesztés

011601

Rostnövénytermesztés m.n.s.

011602

Kendertermesztés

011901

Egyéb, nem évelő növény termesztése m.n.s.

011902

Dísznövény- és virágtermesztés

011903

Koszorú- és virágkötés saját termesztésű növényből (nem művirágból)

011905

Brikett, pellet gyártása egyéb nem évelő növényből

012101

Szőlőtermesztés

012201

Trópusi gyümölcs termesztése

012301

Citrusfélék termesztése

012401

Almatermésű, csonthéjas termesztése

012501

Egyéb gyümölcs, héjastermésű termesztése

012601

Olajtartalmú gyümölcs termesztése

012701

Italgyártási növény termesztése

012801

Fűszer-, aromanövény termesztése m.n.s.

012802

Gyógynövénytermesztés

012803

Gyógyszeralapanyag-termesztés

012901

Egyéb évelő növény termesztése m.n.s.

012902

Nádgazdasági és fűztelepi tevékenység

012903

Karácsonyfa termesztése

012904

Brikett, pellet gyártása egyéb évelő növényből

013001

Zöldség-szaporítóanyag termesztése m.n.s.

013002

Dísznövényszaporítóanyag-termesztés

013003

Gyümölcs-, szőlő-, díszfaiskola

013004

Egyéb kertészeti szaporítóanyag termesztése

014101

Tejhasznú szarvasmarha, bivaly tenyésztése

014201

Egyéb szarvasmarha tenyésztése

014301

Ló, lóféle tenyésztése

014501

Juh, kecske tenyésztése

014601

Sertéstenyésztés

014701

Baromfitenyésztés

014901

Egyéb állat tenyésztése m.n.s.

014902

Méhészet

014903

Hobbiállat tenyésztése

014904

Egyéb állati termékek termelése

014905

Nyúl tenyésztése

015001

Vegyes gazdálkodás (növénytermesztés állattenyésztéssel, egyik részaránya sem éri el a 66%-ot)

016101

Növénytermesztési szolgáltatás géppel m.n.s.

016102

Növénytermesztési szolgáltatás kézi erővel

016103

Mezőgazdasági kártevőirtás

016201

Állattenyésztési szolgáltatás

016301

Betakarítást követő szolgáltatás m.n.s.

016401

Vetési célú magfeldolgozás

017001

Vadgazdálkodási szolgáltatás

021001

Erdészeti, egyéb erdőgazdálkodási tevékenység

022001

Fakitermelés saját jogon

022002

Brikett, pellet gyártása fahulladékból

022003

Faszéntermelés az erdőben (hagyományos módszerrel előállítva)

023001

Erdőgazdálkodói haszonvételek gyakorlása (vadon termő egyéb erdei termék gyűjtése)

023002

Éti csiga gyűjtése

024001

Erdészeti szolgáltatás m.n.s.

024002

Erdészeti bérmunka

024003

Kézi és gépi fakitermelés bérmunkában

031201

Édesvízi halászat

032201

Édesvízi halgazdálkodás

101101

Húsfeldolgozás, -tartósítás m.n.s.

101102

Vágóállatok vágása

101201

Baromfihús feldolgozása, tartósítása m.n.s.

101202

Baromfikopasztás

101301

Húskészítmény gyártása

101302

Baromfihús-készítmény gyártása

101303

Hús-, baromfihús-készítmény gyártástól elkülönült füstölése

101304

Húskonzervek gyártása

102001

Halfeldolgozás, -tartósítás

103101

Burgonyafeldolgozás, -tartósítás (nem saját termelésű alapanyagból)

103102

Burgonyafeldolgozás, -tartósítás (saját termelésű alapanyagból)

103201

Gyümölcs-, zöldséglé gyártása (nem saját termelésű alapanyagból) m.n.s.

103202

Zöldséglé gyártása (saját termelésű alapanyagból)

103203

Szőlőlé gyártása (saját termelésű alapanyagból)

103204

Gyümölcslé gyártása (saját termelésű alapanyagból)

103901

Egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítás m.n.s.

103902

Savanyúságkészítés (nem saját termelésű alapanyagból)

103903

Savanyúságkészítés (saját termelésű alapanyagból)

103910

Egyéb zöldségfeldolgozás, -tartósítás (saját termelésű alapanyagból)

104101

Olaj gyártása (nem saját termelésű alapanyagból)

104102

Olaj gyártása (saját termelésű alapanyagból)

104201

Margarin gyártása (nem saját termelésű alapanyagból) m.n.s.

104202

Margarin gyártása (saját termelésű alapanyagból)

105101

Tejtermék készítése (nem saját termelésű alapanyagból) m.n.s.

105102

Tejtermék készítés (saját termelésű tehéntejből)

105103

Tejtermék készítés (saját termelésű juh-, kecsketejből)

105201

Jégkrém gyártása

106101

Malomipari termék gyártása m.n.s.

106102

Gabonafélék bérdarálása

106201

Keményítő, keményítőtermék gyártása

107101

Kenyér, péksütemény és egyéb pékáru gyártása m.n.s.

107201

Egyéb tartósított lisztes készítmény és sütemény gyártása m.n.s.

107202

Keksz- és ostyagyártás

107203

Mézeskalács-készítés

107301

Tésztafélék gyártása

108101

Cukorgyártás

108201

Édesség gyártása m.n.s.

108202

Cukorkakészítés

108203

Csokoládé és csokoládékészítmények gyártása

108204

Kakaó és kakaókészítmények gyártása

108301

Tea, kávé feldolgozása

108401

Fűszer, ételízesítő gyártása m.n.s.

108402

Paprika darálása, mesterséges szárítása

108501

Készétel gyártása

108601

Homogenizált, diétás étel gyártása

108901

M.n.s. egyéb élelmiszer gyártása

109101

Haszonállat-eledel gyártása

109201

Hobbiállat-eledel gyártása

110101

Desztillált szeszes ital gyártása m.n.s.

110102

Pálinka készítése (nem saját termelésű alapanyagból)

110103

Etilalkohol gyártása

110104

Pálinka készítése (saját termelésű alapanyagból)

110201

Bortermelés (nem saját termelésű alapanyagból) m.n.s.

110202

Pezsgőtermelés

110203

Szőlőmust-, bortermelés (saját termelésű alapanyagból)

110301

Gyümölcsbor termelése (nem saját termelésű alapanyagból) m.n.s.

110302

Gyümölcsbortermelés (saját termelésű alapanyagból)

110401

Egyéb nem desztillált, erjesztett ital gyártása

110501

Sörgyártás

110601

Malátagyártás

110701

Ásványvíz és forrásvíz palackozása

110702

Szikvízkészítés

110703

Alkoholmentes (üdítő)ital gyártása

120001

Dohánytermék gyártása

201501

Műtrágya, nitrogénvegyület gyártása

201502

Virágföld előállítása

212002

Gyógynövény-feldolgozás

461101

Mezőgazdasági termék ügynöki nagykereskedelme

462101

Gabona-, vetőmag-, takarmány- és egyéb növényiszaporítóanyag-nagykereskedelem

462102

Feldolgozatlan dohány nagykereskedelme

462103

Mezőgazdasági növény, gyógynövény, egyéb m.n.s. mezőgazdasági nyersanyag felvásárlása

462104

Feldolgozatlan dohány külkereskedelem

462105

Gabona, vetőmag, takarmány külkereskedelem

462201

Dísznövény-nagykereskedelem

462202

Dísznövény-külkereskedelem

462301

Élőállat nagykereskedelme m.n.s.

462302

Mezőgazdasági állatfelvásárlás

462303

Élőállat-külkereskedelem

466101

Mezőgazdasági gép, berendezés nagykereskedelme m.n.s.

467503

Növényvédőszer-nagykereskedelem

467504

Műtrágya nagykereskedelem

749005

Mezőgazdasági, vadgazdálkodási, erdőgazdálkodási szakmai tervezés, szakértés

749040

Gombaszakértés

773903

Gazdasági haszonállatok kölcsönzése

910401

Növény-, állatkert, természetvédelmi terület működtetése

463101

Zöldség-gyümölcs nagykereskedelem m.n.s.

463102

Zöldség-gyümölcs külkereskedelem

463201

Hús, húskészítmény nagykereskedelme m.n.s.

463202

Hús, húskészítmény külkereskedelme

463301

Tejtermék, tojás, zsiradék nagykereskedelme m.n.s.

463302

Tejtermék, tojás, zsiradék külkereskedelme

463501

Dohányáru nagykereskedelem

463502

Dohányáru külkereskedelem

461101

Mezőgazdasági termék ügynöki nagykereskedelme

462101

Gabona-, vetőmag-, takarmány- és egyéb növényiszaporítóanyag-nagykereskedelem

462102

Feldolgozatlan dohány nagykereskedelme

462201

Dísznövény-nagykereskedelem

462301

Élőállat nagykereskedelme m.n.s.

466101

Mezőgazdasági gép, berendezés nagykereskedelme m.n.s.

463101

Zöldség-gyümölcs nagykereskedelem m.n.s.

463201

Hús, húskészítmény nagykereskedelme m.n.s.

463202

Hús, húskészítmény külkereskedelme

463301

Tejtermék, tojás, zsiradék nagykereskedelme m.n.s.

463501

Dohányáru nagykereskedelem

2. melléklet a 2012. évi CXXVI. törvényhez96

Az agrárkamara tagjai a tevékenységek egységes ágazati osztályozás rendjének (TEÁOR) jegyzéke alapján:

0111

Gabonaféle (kivéve: rizs), hüvelyes növény, olajos mag termesztése

0112

Rizstermesztés

0113

Zöldségféle, dinnye, gyökér-, gumósnövény termesztése

0114

Cukornádtermesztés

0115

Dohánytermesztés

0116

Rostnövénytermesztés

0119

Egyéb, nem évelő növény termesztése

0121

Szőlőtermesztés

0122

Trópusi gyümölcs termesztése

0123

Citrusféle termesztése

0124

Almatermésű csonthéjas termesztése

0125

Egyéb gyümölcs, héjastermésű termesztése

0126

Olajtartalmú gyümölcs termesztése

0127

Italgyártási növény termesztése

0128

Fűszer-, aroma-, narkotikus-, gyógynövény termesztése

0129

Egyéb évelő növény termesztése

0130

Növényi szaporítóanyag termesztése

0141

Tejhasznú szarvasmarha tenyésztése

0142

Egyéb szarvasmarha tenyésztése

0143

Ló, lóféle tenyésztése

0145

Juh, kecske tenyésztése

0146

Sertéstenyésztés

0147

Baromfitenyésztés

0149

Egyéb állat tenyésztése

0150

Vegyes gazdálkodás

0161

Növénytermesztési szolgáltatás

0162

Állattenyésztési szolgáltatás

0163

Betakarítást követő szolgáltatás

0164

Vetési célú magfeldolgozás

0170

Vadgazdálkodás, vadgazdálkodási szolgáltatás

0210

Erdészeti, egyéb erdőgazdálkodási tevékenység

0220

Fakitermelés

0230

Vadon termő egyéb erdei termék gyűjtése

0240

Erdészeti szolgáltatás

0311

Tengeri halászat

0312

Édesvízi halászat

0321

Tengerihal-gazdálkodás

0322

Édesvízihal-gazdálkodás

1011

Húsfeldolgozás, -tartósítás

1012

Baromfihús feldolgozása, tartósítása

1013

Hús-, baromfihús-készítmény gyártása

1020

Halfeldolgozás, -tartósítás

1031

Burgonyafeldolgozás, -tartósítás

1032

Gyümölcs-, zöldséglé gyártása

1039

Egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítás

1041

Olaj gyártása

1042

Margarin gyártása

1051

Tejtermék gyártása

1052

Jégkrém gyártása

1061

Malomipari termék gyártása

1062

Keményítő, keményítőtermék gyártása

1071

Kenyér; friss pékáru gyártása

1072

Tartósított lisztes áru gyártása

1073

Tésztafélék gyártása

1081

Cukorgyártás

1082

Édesség gyártása

1083

Tea, kávé feldolgozása

1084

Fűszer, ételízesítő gyártása

1085

Készétel gyártása

1086

Homogenizált, diétás étel gyártása

1089

M.n.s. egyéb élelmiszer gyártása

1091

Haszonállat-eledel gyártása

1092

Hobbiállat-eledel gyártása

1101

Desztillált szeszes ital gyártása

1102

Szőlőbor termelése

1103

Gyümölcsbor termelése

1104

Egyéb nem desztillált, erjesztett ital gyártása

1105

Sörgyártás

1106

Malátagyártás

1107

Üdítőital, ásványvíz gyártása

1200

Dohánytermék gyártása

2015

Műtrágya, nitrogénvegyület gyártása

2020

Mezőgazdasági vegyi termék gyártása

4611

Mezőgazdasági termék ügynöki nagykereskedelme

4621

Gabona, dohány, vetőmag, takarmány nagykereskedelme

4622

Dísznövény nagykereskedelme

4623

Élőállat nagykereskedelme

4661

Mezőgazdasági gép, berendezés nagykereskedelme

8130

Zöldterület-kezelés

9104

Növény-, állatkert, természetvédelmi terület működtetése

4631

Zöldség-gyümölcs nagykereskedelem

4632

Hús, húskészítmény nagykereskedelem

4633

Tejtermék, tojás, zsiradék nagykereskedelem

4635

Dohányáru nagykereskedelem

4675

Vegyiáru-nagykereskedelemből műtrágya és egyéb agrokémiai termékek nagykereskedelme

7490

Mezőgazdasági, vadgazdálkodási, erdőgazdálkodási szakmai tervezés, szakértés

7739

Gazdasági haszonállatok kölcsönzése

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!