nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet
a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről
2014-01-30
2014-04-29
4
Jogszabály

51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet

a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (1) bekezdés c) és j) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § i) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, az egyes szolgáltatásokkal összefüggő igazgatási szolgáltatási díj tekintetében az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § c) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem el:

1. Általános rendelkezések

1. § A rendelet hatálya – a fenntartóra tekintet nélkül – kiterjed

a) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 7. § (1) bekezdés b)–e), valamint g) pontjában foglalt köznevelési intézményekre (a továbbiakban együtt: iskola),

b) a pedagógus és a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazottakra, az óraadókra,

c) az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetre (a továbbiakban: OFI).

2. A kerettantervek iskolai alkalmazására vonatkozó szabályok

2. § (1) Az iskola az oktatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nat) alapján az Nkt. 5. § (1) bekezdés b)–d) pontjaiban meghatározott pedagógiai szakaszokra (a továbbiakban: pedagógiai szakaszok), iskolatípusra, továbbá az egyes sajátos köznevelési célok teljesítéséhez kiadott kerettanterveket alkalmazhatja az e rendelet 16. §-ban foglaltakra figyelemmel.

(2) Az iskola a miniszter által határozattal jóváhagyott kerettantervet is beépíthet a helyi tantervébe.

(3) Az iskola a kerettanterveket tanév szerinti tagolásban építi be a helyi tantervébe, és kiegészíti az iskola helyi sajátosságai alapján. A két évfolyamos kerettantervi szakaszokra meghatározott nevelési és fejlesztési feladatokat az iskola oly módon köteles beépíteni a helyi tantervébe, hogy az adott tanévben az adott kétéves kerettantervi szakasz fejlesztési feladatainak arányos elvégzését, továbbá az adott kétéves kerettantervi szakaszhoz meghatározott tartalmi követelmények arányos elsajátítását valósíthatja meg.

(4) Az iskola a kerettantervben a tantárgyak két évfolyamos szakaszolása szerint meghatározott követelményeit és a fejlesztési feladatokat a helyi tantervében az egyes kétéves szakaszok között nem csoportosíthatja át.

(5) Az iskola a helyi tanterve elkészítése során a tantárgyi kerettantervek tematikai egységeiben meghatározott óraszámokat legfeljebb 10%-kal csökkentheti.

(6) Az iskola a helyi tanterve elkészítése során az azonos pedagógiai szakaszra és azonos iskolatípusra kiadott tantárgyi kerettanterveket egymás között felcserélheti. A kerettantervek felcserélése akkor lehetséges, ha a felcserélésben érintett kerettantervek alapóraszáma megegyezik, vagy ha a magasabb éves óraszámra épülő kerettanterv többlet időkeretét az iskola a helyi tantervébe a szabadon felhasználható éves órakerete terhére építi be.

(7) Az iskolában az emelt szintű ének-zene oktatásához szükséges tanórai foglalkozásokba az énekkari vagy a kórus foglalkozás összesen legfeljebb heti egy óra erejéig beszámítható.

(7a)1 Az iskola a magyar nyelv és irodalom tantárgyat magyar nyelv és irodalom tantárgyakra bonthatja.

(7b)2 Az iskola a nemzetiségi nyelv és irodalom tantárgyat nemzetiségi nyelv és irodalom tantárgyakra bonthatja.

(8) A középiskolának a helyi tantervében kell meghatároznia a 11–12. évfolyamon az emelt szintű érettségire történő felkészítéshez és az emelt szintű oktatáshoz alkalmazott fejlesztési feladatokat és követelményeket a Nat, továbbá az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet alapján.

2/A. §3 (1) A 9.2. melléklet Híd II. program kerettanterve alapján folytatott nevelés–oktatás keretében olyan részszakképesítésre való felkészítés folytatható, amelyre, vagy amelynek szakképesítésére a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter a szakképzési kerettantervet kiadta.

(2) A 9.2. melléklet Híd II. program kerettanterve A) változata alapján folytatott nevelés – oktatás keretében csak olyan részszakképesítésre való felkészítés folytatható, amelynek szakképzési kerettanterv szerinti óraszáma az összefüggő gyakorlat időtartamával együttesen nem haladja meg a teljes képzési időszakban a 953 tanítási órát.

(3) A 9.2. melléklet Híd II. program kerettanterve B) változata alapján folytatott nevelés – oktatás keretében csak olyan részszakképesítésre való felkészítés folytatható, amelynek szakképzési kerettanterv szerinti óraszáma az összefüggő gyakorlat időtartamával együttesen a teljes képzési időszakban legalább 954 tanítási óra, de legfeljebb 1521 tanítási óra.

(4) Az adaptálás során a részszakképesítéshez tartozó tantárgyak kerettantervi óraszámait – szükség esetén – úgy kell arányosan módosítani, hogy a 9.2. mellékletben a Híd II. programra meghatározott óraterv szakmai óraszámait kell felhasználni.

2/B. §4 (1) A speciális szakiskolában olyan részszakképesítésre és szakképesítésre való felkészítés folytatható, amelyre, vagy amelynek szakképesítésére a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter a részszakképesítésre vagy a szakképesítésre kiadott a szakképzési kerettantervet kiadta.

(2) A speciális szakiskola két szakképzési évfolyamon olyan rész szakképesítésre való felkészítést folytathat, amelynek szakképzési kerettanterv szerinti óraszáma az összefüggő gyakorlat időtartamával együtt nem haladja meg az 1200 tanítási órát. A sajátos nevelési igényű, nem értelmi fogyatékos tanulók számára kidolgozott szakképzési kerettanterv a speciális szakiskolai szakképzésének szakmai óraszáma az összefüggő gyakorlat óraszámával és a szabad szakmai sávval együtt két évfolyamos szakképzés esetén 1703 óra, négy évfolyamos szakképzés esetén 3482 óra.

(3) A sajátos nevelési igényű, nem értelmi fogyatékos tanulók esetében a 8. melléklet szerinti kerettanterveket, a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet alapján átdolgozott kerettanterveket kell alkalmazni, a 11. mellékletben meghatározott képzési idő és óraszámok szerint.

(4) Az adaptálás során a szakképzési kerettantervi óraszámokat úgy kell – szükség esetén – arányosan módosítani, hogy a speciális szakiskola e rendeletben meghatározott óraterve szakmai óraszáma feltöltésre kerüljön. Az adaptálás során minden tantárgy szakképzési kerettantervi óraszámát legalább tíz százalékkal növelni kell.

3. A kerettantervek feladata, felépítése

3. § (1) A kerettanterv feladata a tartalmi szabályozás eszközeként meghatározni a pedagógiai szakaszokra, iskolatípusra vonatkozó érvényes, közös, átfogó célokat és feladatokat.

(2) A kerettanterv meghatározza

a) a fejlesztési célokat, a nevelési-oktatási területek kapcsolódását,

b) a kulcskompetenciák és a kompetenciafejlesztés adott életkori és képzési szakaszban érvényesítendő feladatait, a személyiségfejlesztés lehetőségeit és értéktartalmát,

c) a pedagógiai egységesség és differenciálás elveit,

d) a műveltségi területek vonatkozásában meghatározott tantárgyak óraszámát,

e) az ismeretközlés és a képességfejlesztés közötti összhang megteremtésének módját és összhangjának biztosítását,

f) a kapcsolódási pontokat az egyes tantárgyi tartalmak között,

g) az egységes tantervi szerkezeti elveket a helyi tantervek elkészítésének támogatása céljából.

(3) A kerettanterv az egyes témakörökre összpontosító részletes kidolgozással támogatja a pedagógusok pedagógiai tervező tevékenységét, segíti a fogalmi gondolkodás fejlesztését, a tanulói teljesítmények folyamatos figyelemmel kísérését.

4. § (1) Az iskolatípusra, pedagógiai szakaszra, egyes sajátos köznevelési feladathoz készített kerettantervnek alkotóelemét képezik az iskolatípusra, pedagógiai szakaszra, egyes sajátos köznevelési feladathoz készített tantárgyi kerettantervek.

(2) A tantárgyi kerettanterv meghatározza

a) a tantárgyi bevezetőt, amely megjelöli

aa) az adott tantárgy pedagógiai céljait és feladatait,

ab) a tantárgy fejlesztési területeinek nevelési céljait,

ac) a tantárgynak a kulcskompetenciák fejlesztésében betöltött szerepét,

ad) az adott pedagógiai szakaszban a tantárgy sajátos fejlesztési céljait,

b) a tantárgyi tartalmakat, azon belül:

ba) a tematikai egységeket, amelyek az egyes műveltségterületi tantárgy nagyobb átfogó témaegységeit, témaköreit nevesítik, és amelyek a tematikai egységek az adott tantárgyi terület sajátosságaitól függően lehetnek konkrét téma- vagy képességterületek azzal az eltéréssel, hogy a tevékenységre épülő műveltségterületek tantárgyaiban a tematikai egységek fejlesztési célként jelennek meg,

bb) az előzetes tudást, amely a témakörhöz kapcsolódó tartalmak sikeres elsajátításához szükséges, kulcsfogalmakat, ismeretelemeket, szabályokat, képességeket foglal össze,

bc) a tematikai egység nevelési és fejlesztési céljait, amelyhez illeszkedve az adott tematikai egység tanítási-tanulási folyamatában hangsúlyos, kiemelt nevelési és fejlesztési feladatok kerülnek megnevezésre az egy vagy két évfolyamonként meghatározott, a tantárgyra jellemző sajátos pedagógiai és fejlesztési célok és feladatok alapján,

bd) az ismeretek, fejlesztési követelmények rendszerét azzal, hogy a tematikai egység tartalmi elemeinek és fejlesztési feladatainak megjelenítését a tematikai egység sajátosságainak megfelelően kell meghatározni, figyelemmel a tantárgy és a tematikai egység sajátosságaira és a tantárgyi, tantárgyközi kapcsolódási pontok megjelenítésére,

be) a kulcsfogalmak, fogalmak rendszerét, amely a kulcsfogalmak, továbbá a fogalmi gondolkodás fejlesztéséhez szükséges fogalmi műveltség összetevőit tartalmazza,

bf) a fejlesztés az egy vagy két évfolyamos szakasz végére elvárt eredményeit, amely az adott tantárgyban elvárható legfontosabb tudás- és képességelemek határozza meg,

c) a kerettantervek tartalmának elsajátításához minimálisan szükséges – a tematikai egységekhez vagy adott évfolyamhoz kapcsolódó – óraszámot, amelyhez képest az iskola – a 2. § (5) bekezdésben foglalt kivétellel – kevesebb óraszámban nem építheti be a tantárgyi kerettantervet a helyi tantervébe.

(3)5 A Köznevelési Hídprogramokhoz, a felnőttoktatáshoz, továbbá enyhén és súlyos értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó speciális szakiskolák számára készített kerettantervek esetében nem kell alkalmazni a (2) bekezdés a) és b) pontjaiban a tantárgyi kerettantervekre vonatkozó előírásokat.

5. § (1) Az Nkt. 7. § (1) bekezdés b)–e) pontjai szerinti iskolatípusokra és pedagógiai szakaszokra készített kerettantervek

a) az Nkt. 6. mellékletében, az osztályok meghatározott heti időkeretig, továbbá a Nat Mellékletében a II. RÉSZ II.2.2. Ajánlás a Nat műveltségi területek százalékos arányaira alpontban, Nemzetiségi iskolai neveléshez-oktatáshoz készített kerettanterv esetén a Nat II. RÉSZ II.2.3. Ajánlás a nemzetiségi iskolákban a Nat műveltségterületi százalékos arányaira alpontban meghatározott összes óraszám kilencven százalékára,

b) alternatív nevelést-oktatást folytató iskola esetén a Nat mellékletében a II. RÉSZ II.2.2. Ajánlás a Nat műveltségi területek százalékos arányaira alpontban meghatározott óraszám száz százalékára

készülhetnek.

(2) A Nat és e rendelet együttes alkalmazásával készített kerettantervek egységes szerkezetet követnek.

(3) Kerettantervet lehet készíteni

a) teljes pedagógiai szakaszra,

b) az Nkt. 7. § (1) bekezdés b)–e), valamint g) pontjában meghatározott iskolatípusra,

abban az esetben, ha az tartalmazza a teljes körű tantárgyi rendszert, az érintett pedagógiai szakaszok mindegyik évfolyamára és az összes tantárgyára kiterjedő teljes tananyagtartalmat.

(4) A miniszter az oktatásirányítási feladatok megvalósítása érdekében, továbbá egyes sajátos köznevelési feladatok megvalósításához a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérő kerettantervet is készíthet.

(5)6 Az alternatív nevelés-oktatást folytató iskola kerettanterve az Nkt. 9. § (8)–(10) bekezdéseire figyelemmel eltérhet a 3–5. §-okban meghatározottaktól. Ezen iskolának nem kell alkalmaznia továbbá a Rendelet 4. § (2) bekezdés a)–b) pontjait.

4. A kerettantervek jóváhagyásának szabályai

6. § (1) Kizárólag olyan kerettanterv nyújtható be jóváhagyásra, amely

a) az Nkt. 7. § (1) bekezdés b)–e) pontjaiban meghatározott intézménytípusok valamelyikére készül,

b) az adott intézménytípus vonatkozásában az összes érintett pedagógiai szakasz valamennyi évfolyamára vonatkozóan tartalmazza a tantárgyi kerettanterveket,

c) az érintett pedagógiai szakaszok vonatkozásában a Nat-ban meghatározott összes műveltségterületre kiterjed.

(2) A nevelési és oktatási program (pedagógiai rendszer) kerettanterve (programtanterv) akkor nyújtható be jóváhagyásra, ha az megfelel az e rendeletben foglaltaknak.

(3) Kerettantervet

a) iskola fenntartója,

b) a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény szerinti, az Országgyűlés által elismert magyarországi egyház, vallásfelekezet és vallási közösség,

c) iskolát fenntartó alternatív iskolát képviselő hálózat, szervezet

nyújthat be jóváhagyásra.

(4) A kerettanterv benyújtójának (a továbbiakban: benyújtó) a kerettanterv benyújtásához csatolnia kell

a) az érintett országos nemzetiségi önkormányzat egyetértését, ha a kerettanterv a nemzetiségi nevelés-oktatást szolgálja,

b) a kerettanterv címében a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény szerint működő egyház megnevezését tartalmazó kerettanterv esetén az adott egyház nyilatkozattételre jogosult szervének álláspontját a megnevezés használhatóságáról,

c) a kerettanterv engedélyezési eljárása során az eljárási díj befizetésének igazolását.

(5) A kerettantervet – a (4) bekezdésben meghatározott mellékletekkel együtt – az erre szolgáló elektronikus felületen, ennek hiányában három példányban papír alapon és egy elektronikus adathordozón elkészített példányban kell benyújtani a miniszterhez.

7. § (1) A jóváhagyásra benyújtott kerettanterv akkor hagyható jóvá, ha az megfelel

a) az Nkt. 5. § (5) bekezdésében, a Nat-ban, továbbá az e rendeletben, valamint

aa) nemzetiségi nevelés-oktatás esetén a Nemzetiség iskolai oktatásának irányelvében,

ab) a két tanítási nyelvű iskolai nevelés-oktatás esetén a Két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvében,

ac) sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása esetén a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvében,

b) alternatív iskola kerettanterve esetében pedig az Nkt. 9. § (8)–(10) bekezdésében foglaltaknak, továbbá

c) a jóváhagyásra benyújtott kerettanterv

ca) tantárgyi struktúrája és az egyes tantárgyakra meghatározott óraszámai,

cb) a kerettanterv részét képező tantárgyi kerettantervek tematikai egységeinek címei, az ismeretek és fejlesztési követelmények tantervi elemek tartalma és az azokhoz rendelt óraszámok vonatkozásában legalább húsz százalékban eltérnek a miniszter által kiadott vagy jóváhagyott kerettantervtől.

(2) A kérelemben egyértelműen meg kell jelölni azt a pedagógiai szakaszt és azt a célcsoportot, amely indokolja a miniszter által már kiadott vagy engedélyezett kerettantervek mellett az újabb kerettanterv jóváhagyását.

8. § (1) A miniszter a jóváhagyásra benyújtott kerettantervet annak mellékleteivel együtt öt napon belül megküldi az OFI részére.

(2) Az OFI a szakvéleményének elkészítéséhez a közoktatási szakértői tevékenység, valamint az érettségi vizsgaelnöki megbízás feltételeiről szóló 38/2009. (XII. 29.) OKM rendelet (a továbbiakban: szakértői rendelet) alapján az Országos szakértői névjegyzékről két tantervi szakértői szakirány szerinti szakértőt kér fel.

(3) Az OFI harmadik szakértőt akkor kér fel, ha a jóváhagyásra benyújtott kerettanterv

a) nemzetiségi iskolai nevelés-oktatást,

b) sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelését-oktatását,

c) két tanítási nyelvű nevelés-oktatást,

d) alternatív iskolai nevelés-oktatást

érint.

(4) A felkért harmadik szakértőnek a szakértői rendeletben meghatározott feltételek mellett az adott szakterületen szerzett legalább hároméves pedagógiai gyakorlattal is rendelkeznie kell. Amennyiben nincs az Országos szakértői névjegyzéken a feltételeknek megfelelő szerinti szakértő, akkor az OFI bármilyen más szakterület szakértőjét is felkérheti, feltéve, hogy a szakértő pedagógiai gyakorlata szorosan kapcsolódik az érintett szakterülethez.

(5) Az OFI a szakvéleményt az elkészítésére rendelkezésre álló ötven napon belül továbbítja a miniszternek, aki öt napon belül meghozza a döntését.

(6) A miniszter feltételekhez kötheti a kerettanterv jóváhagyására vonatkozó döntését. A feltételek teljesítésére vonatkozó felhívását meg kell indokolnia. A miniszter a szakértői véleményeket, valamint a szakértői véleményekben megfogalmazott feltételeket öt napon belül megküldi a kérelem benyújtójának. A feltételek teljesítésére legfeljebb huszonöt napos határidőt kell biztosítani, amely időtartammal a szakvélemény elkészítésre rendelkezésre álló idő meghosszabbodik.

(7) A kérelem benyújtója a javított kerettantervet a megadott határidőn belül benyújtja a miniszternek, aki azt a meghatározott feltételek teljesítésének ellenőrzése érdekében haladéktalanul megküldi az OFI részére. Az OFI a kerettantervről a második szakértői véleményét tizenöt napon belül megküldi a miniszternek.

(8) Ha a benyújtó az e rendeletben foglalt határidőt elmulaszt, a miniszter a kérelmet mérlegelés nélkül elutasítja.

(9) Ha a benyújtó a feltételekkel vagy azok egy részével nem ért egyet, a miniszter további szakértőt kér fel huszonöt napos határidővel a vitás kérdések tisztázására. A miniszter a rendelkezésére álló dokumentumok alapján dönt.

9. § (1) A miniszter a jóváhagyásra benyújtott kerettantervről, a kerettantervet alkalmazók köréről és az alkalmazás szabályairól érdemben dönt. A világnézetileg elkötelezett és az alternatív iskolák kerettantervét jóváhagyó határozatban a kerettanterv pedagógiai célok teljesítéséhez kötődő, az alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket is fel kell tüntetni.

(2)7 A miniszter az általa jóváhagyott kerettanterveket az OFI rendszerében nyilvántartja és annak legfontosabb adatait (cím, jóváhagyó határozat száma, benyújtó) az általa vezetett minisztérium hivatalos honlapján közzéteszi.

10. § (1) A kerettanterv benyújtójának eljárási díjat kell fizetnie, amely a jelen rendeletben szabályozott eljárással összefüggő feladatok elvégzésére, elsősorban a személyi és tárgyi feltételek biztosítására használható fel.

(2) Az eljárási díj a kerettanterv által érintett évfolyamonként a mindenkori minimálbér összege.

(3) Az eljárási díjat az OFI Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01744277-0000000 számú fizetési számlájára történő utalással kell befizetni, a befizetett eljárási díj kezelése és nyilvántartása az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet szerint történik.

11. § A kerettanterv jóváhagyásával összefüggő eljárásban nem működhet közre

a) a kerettanterv készítője és annak a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója,

b) az, aki a kerettanterv készítőjével, benyújtójával munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati tisztviselői jogviszonyban áll.

12. § Az e rendeletben szabályozott eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni az Nkt. 96. § (3) bekezdésben megengedett eltéréssel.

5. Záró rendelkezések

13–14. §8

15. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2)9

16. §10 (1) A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet (a továbbiakban: OM rendelet) 1. számú mellékletében a 9–13. évfolyamokra kiadott kerettanterveket, továbbá a 2. és 3. számú mellékletében kiadott kerettanterveket – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2022. augusztus 31-ig kifutó rendszerben lehet alkalmazni a nevelési-oktatási intézményekben a Nat. és az e rendelet alapján kiadott kerettantervek felmenő rendszerű bevezetéséhez igazodva.

(2) Az OM rendelet 1. számú melléklet II. Enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelését, oktatását ellátó általános iskolák (1–8. évfolyam) előkészítő szakiskolák (9–10. évfolyam) speciális szakiskolák 9–10. évfolyamai számára című kerettantervét kizárólag az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelését, oktatását ellátó előkészítő szakiskolák alkalmazhatják a 9. évfolyam vonatkozásában 2014. augusztus 31-ig, a 10. évfolyam vonatkozásában 2015. augusztus 31-ig kifutó rendszerben.

17. §11 A 8. mellékletet, a 10. melléklet 10.6.2. A román nemzetiségi nevelés-oktatás kerettantervei román nyelven alpontját és 10.8.2. A szerb nemzetiségi nevelés-oktatás kerettantervei szerb nyelven alpontját, valamint a 12. melléklet 12.3. Kerettanterv a felnőttoktatás 9–12. évfolyama számára alpontját első alkalommal a 2014/2015. tanévtől felmenő rendszerben kell alkalmazni.

1. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez12

MHKT_1.PDF

2. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez13

MHKT_16.PDF

3. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez14

MHKT_17.PDF

4. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez15

MHKT_18.PDF

5. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez16

MHKT_19.PDF

6. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez17

MHKT_20.PDF

7. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez18

MHKT_21.PDF

8. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez19

MHKT_15.PDF

9. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez20

MHKT_9.PDF

10. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez21

MHKT_22.PDF

11. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez22

MHKT_11.PDF

12. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez23

MHKT_23.PDF

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!