12/2013. (III. 14.) KIM utasítás

a közszolgálati tisztviselők továbbképzésének minőségirányítási szabályzatáról¹

2014.03.24.

A közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdés g) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következő utasítást adom ki:

1. A közszolgálati tisztviselők továbbképzésére vonatkozó minőségirányítás szabályzatát a mellékletben foglaltak szerint határozom meg.

2. A közszolgálati tisztviselők továbbképzésére vonatkozó minőségirányítási szabályzatot legalább évente egyszer felül kell vizsgálni.

3. Ez az utasítás a közzétételét követő harmadik napon lép hatályba.

Melléklet a 12/2013. (III. 14.) KIM utasításhoz²

,ELSŐ RÉSZ

A közszolgálati tisztviselők továbbképzésének minőségirányítási szabályzata

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. A minőségirányítási rendszer és a szabályzat célja

– A közszolgálati továbbképzés minőségi színvonalának elérése, megőrzése és folyamatos fejlesztése céljából a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (továbbiakban: NKE) minőségirányítási rendszert működtet.

– Az NKE biztosítani köteles, hogy a közszolgálati minőségirányításban szabályozott, az NKE által elvégzendő szakmai folyamatok: a képzéstervezés, képzésfejlesztés, képzésszervezés, a programminősítés, a képzés megvalósítása, és az ellenőrzés szükséges mértékű szakmai önállósága és kontrollja az NKE szervezetében és működésében érvényesüljön.

– A közszolgálati továbbképzés minőségirányítási rendszere megfelel a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Rendelet) meghatározott tartalmaknak, elvárásoknak.

– Jelen szabályzat a közszolgálati továbbképzés minőségirányítási rendszerének alapdokumentuma. A szabályzat a külső előírásokra és elvárásokra épülve foglalja rendszerbe a közszolgálati továbbképzés minőségügyi tevékenységét.

2. A minőségirányítási szabályzat hatálya

– A szabályzat hatálya kiterjed a továbbképzésben részt vevőkre azzal, hogy a közszolgálati továbbképzési és vezetőképzési programok minősítését, a képzésfejlesztést, a képzések megvalósítását és ellenőrzését szolgáló díjakat meghatározó Függelék hatálya csak az NKE-re terjed ki.

– A szabályzat hatálya kiterjed a közszolgálati továbbképzés valamennyi minőségügyi működési folyamatára, beleértve a minőségügy vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési, folyamatos fejlesztési eljárásait, a képzések értékelésének mechanizmusát.

II. fejezet

A közszolgálati továbbképzés minőségirányítási rendszerének dokumentumai

A közszolgálati továbbképzés minőségirányítási rendszerének alapdokumentuma a minőségirányítási szabályzat, amely irányítási kézikönyv, a továbbképzés minőségirányítási szempontból történő vezetésére és szabályozására szolgáló dokumentum. Tartalmazza a közszolgálati továbbképzés:

– a minőségirányítási rendszerének és a szabályzatának célját;

– a szabályzat hatályát;

– a minőségirányítási rendszer eljárásait, melyeket az eljárások gyűjteménye (a továbbiakban: Eljárásgyűjtemény) fűzi össze, mely dokumentáltan, egységes minőségügyi követelményként a továbbképzés tervezésének, fejlesztésének, szervezésének, képzés megvalósításának és ellenőrzésének eljárásait tartalmazza;

– közszolgálati továbbképzési programok minősítését, a képzés fejlesztését, a képzés megvalósítását és a képzés ellenőrzését szolgáló díjak (Függelék) alkalmazását.

III. fejezet

Közszolgálati továbbképzés minőségügyi követelményei, Eljárásgyűjtemény

A közszolgálati továbbképzés minőségirányítási rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatokat az NKE – Szervezeti és Működési Rendje alapján – Vezető- és Továbbképzési Intézet (a továbbiakban: VTKI) látja el (a továbbiakban együtt: NKE VTKI). Az NKE VTKI-nak a közszolgálati tisztviselők továbbképzési rendszerében az egyik fő feladata, hogy kidolgozza és működtesse a továbbképzés minőségirányítási rendszerét, ezért a továbbképzéssel szembeni összes minőségügyi követelményt dokumentált minőségirányítási folyamatleírásban határozta meg. A minőségügyi követelmények forrása a Rendelet, és az ISO 9001:2008 szabvány alkalmazott fejezetei. Az Eljárásgyűjtemény tartalmazza mindazon eljárásokat, melyek előírják és támogatják a közszolgálati továbbképzés rendszerének hatékony működését. A közszolgálati továbbképzés folyamatai olyan operatív módszerek és tevékenységek, amelyek a minőségi követelmények teljesítését szolgálják. A folyamat- és rendszerszemléletű megközelítés teremti meg a továbbképzési tevékenységek egymásra épülését. A rendszer felépítése keretet ad a Rendeletben előírtaknak. Az Eljárásgyűjtemény fogalmait a Rendeletben meghatározott értelemben kell használni. A rendszer modellje erős folyamatszabályozáson alapul, hogy az egymástól eltérő, más jogszabályok alapján is működő, önálló (irányítású és költségvetésű) intézményekre egységes minőségügyi követelményeket tudjon alkalmazni. Ezen intézmények közös követelmény és előírások alapján működtetik a továbbképzési rendszert, mely a továbbképzés kulcsfolyamatainak alkalmazásából áll, a minőségügyi Eljárásgyűjteményben előírt eljárások alapján.

Az Eljárásgyűjtemény tartalma:

I.	ME-TK-01	A továbbképzési programok nyilvántartásba vételi eljárása
II.	ME-TK-02	A továbbképzési programok minősítési folyamata
III.	ME-TK-03	Az éves tervezés folyamata
IV.	ME-TK-04	A képzéstervezés folyamata
V.	ME-TK-05	A képzésfejlesztés folyamata
VI.	ME-TK-06	A képzésszervezés folyamata
VII.	ME-TK-07	A képzés megvalósítás folyamata
VIII.	ME-TK-08	A továbbképzések oktatás módszere
IX.	ME-TK-09	A továbbképzések során alkalmazott oktatási és segédanyagok kialakítása
X.	ME-TK-10	A továbbképzésben közreműködő oktatók oktatás-módszertani és felnőtt-oktatói felkészültsége
XI.	ME-TK-11	A továbbképzések megvalósításához szükséges infrastruktúra, a megfelelő oktatási környezet kialakítása
XII.	ME-TK-12	A számonkérési folyamatok
XIII.	ME-TK-13	Az ismeret-ellenőrzési formák alkalmazása
XIV.	ME-TK-14	A továbbképzési programok folyamatos hatályosítása
XV.	ME-TK-15	Az értékelési folyamatok: résztvevői, oktatói elégedettség mérése
XVI.	ME-TK-16	A továbbképzések lebonyolításának folyamatos figyelemmel kísérése
XVII.	ME-TK-17	A minőségügyi helyszíni ellenőrzés eljárása
XVIII.	ME-TK-18	A panaszkezelési eljárások
XIX.	ME-TK-19	Nem megfelelőség kezelése
XX.	ME-TK-20	Dokumentumok és minőségügyi feljegyzések kezelése
XXI.	ME-TK-21	Folyamatok, dokumentumok szükségességét igazoló és jóváhagyó ellenőrzések, valamint elfogadási kritériumok
XXII.	ME-TK-22	Az önértékelés, az éves működés értékelése

MÁSODIK RÉSZ

Eljárásgyűjtemény

I. ME-TK-01-1

A továbbképzési programok nyilvántartásba vételi eljárása

1. A leírás célja

Jelen leírás célja, hogy dokumentáltan rögzítse a továbbképzési rendszerben a továbbképzési programok nyilvántartásba vételi eljárásának a folyamatát. Rögzíti az elvégzendő feladatot, illetve a megvalósítandó folyamatot; megjelöli, hogy ki a felelős az eljárásban leírt feladat vagy folyamat eredményéért, illetve ki annak a végrehajtója; megnevezi azt a dokumentumot vagy bizonylatot, amely alapján ellenőrizhető, hogy betartották-e az eljárásban foglaltakat; továbbá tartalmazza a feladat illetve folyamat időbeliségét.

2. Alkalmazási terület

A folyamatleírás alkalmazása kiterjed az NKE VTKI-ra; a 2011. évi CXCIX. törvény 1. és 2. §-ában meghatározott közigazgatási szervekre, továbbá a Rendelet alapján a nyilvántartásba vételt kérelmező szervezetre.

3. Vonatkozó szabályozások

A Rendelet 15. § rendelkezései. A rendeletben nem szabályozott eljárásokban az NKE VTKI által meghatározott jelen minőségi követelmények az irányadóak.

4. A folyamatleírásban használt fogalommeghatározások:

belső továbbképzés: a munkáltató közigazgatási szerv által folytatott szakmai továbbképzés, amely speciális intézményi vagy munkaköri ismereteket, illetve képességeket közvetít;

belső továbbképzési program: olyan önálló tanítási vagy tananyagegységekből álló képzési program, amely speciális intézményi vagy munkaköri ismereteket, illetve képességeket közvetít;

belső továbbképző intézmény: a munkáltató, amely a belső továbbképzést lefolytatja;

dokumentum: információ és annak hordozója;

folyamat, eljárás: egy tevékenység vagy egy folyamat elvégzésének előírt módja. A szervezet hozza létre saját tevékenységeinek szabályozására. Betartása kötelező azoknak, akikre vonatkozik. A folyamatleírások a vonatkozó külső követelmények (jogszabály, szakmai irányelv) figyelembe vételével készülnek;

nyilvántartásba vételi eljárás: a belső továbbképzést folytató munkáltató továbbképzési jogosultságának kérelemre történő jegyzékbe vétele;

szakmai továbbképzési program: a közigazgatási szerveknél betöltött munkakörökhöz kapcsolódó szakmai és kompetenciafejlesztő képzések, amelyekről a munkáltató gondoskodik a minősített programjegyzékre felvett felsőoktatási továbbképzésekkel, felnőttképzéssel vagy belső továbbképzéssel.

5. Az eljárás

5.1. A belső továbbképzések egyszerűsített nyilvántartásba vételének általános feltételei

A Rendelet előírja a közszolgálati tisztviselők továbbképzését. A jogszabály értelmében a belső továbbképzés speciális intézményi vagy munkaköri ismereteket közvetít, illetve képességeket, kompetenciákat fejleszt. A belső továbbképzési program, és így a programot tulajdonló intézmény nyilvántartásba vétele egyszerűsített eljárás keretében valósítható meg. A kormánytisztviselő, köztisztviselő tanulmányi kötelezettségének mérhetősége és a tanulmányi pontok megállapítása érdekében a belső továbbképzési programokat és a képző szervezetet is nyilvántartásba kell vetetni a továbbképzési programok jegyzékére. Az egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárás esetén nem kerül sor minősítési eljárásra, a nyilvántartásba vételt kérelmező szervezetet nem terheli díjfizetési kötelezettség.

5.2. Az eljárásban részt vevők

5.2.1. Az egyszerűsített nyilvántartásba vételt kérelmező

A belső továbbképzést folytató munkáltató, belső továbbképző intézmény.

5.2.2. Az egyszerűsített nyilvántartásba vétel lefolytatását végző

Az egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárást az NKE VTKI folytatja le, a Rendeletben foglalt feltételeknek megfelelő kérelmeket a Közigazgatási Továbbképzési Kollégium (a továbbiakban: KTK) elé terjeszti.

5.2.3. Az egyszerűsített nyilvántartásba vételről döntő

A nyilvántartásba vételről a Rendelet alapján a KTK dönt.

5.3. Az egyszerűsített nyilvántartásba vétel folyamatának dokumentumai, bizonylatai

Közszolgálati továbbképzés A továbbképzési program egyszerűsített nyilvántartásba vételi adatlapja	BA-TK-01
Közszolgálati továbbképzés Módszertani útmutató a továbbképzési program egyszerűsített nyilvántartásba vételi adatlapjának kitöltéséhez	MU-TK-01

5.4. A nyilvántartásba vételi eljáráshoz szükséges adatok

A belső továbbképzési programok egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárása során a képző szervezet adatait és a belső továbbképzési program adatait kell nyilvántartásba venni.

5.4.1. A képző szervezet nyilvántartásba vétele

A Rendelet alapján a nyilvántartásba vételhez a képző szervezetet is nyilvántartásba kell venni. A nyilvántartásba vételhez szükséges kitöltendő adatokat a BA-TK-01 a továbbképzési program egyszerűsített nyilvántartásba vételi adatlapja tartalmazza, a kitöltést segíti az MU-TK-01 módszertani segédlet.

– Az intézmény neve

Az intézmény hivatalosan használt, rövidítés nélküli nevét kell megadni.

– Az intézmény hivatalosan rövidített neve

Az intézmény hivatalosan rövidített nevét szükséges feltüntetni.

– Az intézmény adószáma

Az intézmény adószámát kell megadni.

– Az intézmény székhelye

Az adatcsoportban az intézmény székhelyét kell megadni irányítószám, helységnév, közterület neve és házszám megjelölésének sorrendjében.

– Az intézmény levelezési címe

A rovatot csak akkor kell kitölteni, ha a postai/értesítési cím eltér „Az intézmény székhelye” adatcsoportban közölt adatoktól (vagyis ha a székhely egyben a levelezési cím, jelen adatcsoportot üresen kell hagyni).

– Telefonszám, faxszám

A rovatba kell beírni az aktuális telefonszámot, faxszámot (körzetszám/telefonszám formában).

– Weblapcím

A rovatba kell beírni az intézmény weblapcímét.

– Állandó képzési helyszínei

A rovatot abban az esetben szükséges kitölteni, amennyiben az intézmény rendelkezik állandó képzési helyszínnel. A helyszín(ek) megjelölését az alábbiak szerint kérjük feltüntetni: irányítószám, helységnév, közterület neve, közterület jellege, házszám, esetlegesen emelet, ajtó és/vagy teremszám.

– A képzésért felelős vezető neve, elérhetősége (telefonszám, e-mail cím)

A képzésekért felelős vezető nevét kell feltüntetni, telefonos és elektronikus elérhetőségével.

– Képzési referens neve, elérhetősége (telefonszám, e-mail cím)

A képzésekért felelős referens nevét kell feltüntetni, telefonos és elektronikus elérhetőségével.

5.4.2. A belső továbbképzési program alapadatai

A belső továbbképzési programra vonatkozó kitöltendő adatokat a BA-TK-01 Belső továbbképzési program egyszerűsített nyilvántartásba vételi adatlap tartalmazza, a kitöltést az MU-TK-01 módszertani segédlet segíti.

Kategóriák:

Belső továbbképzési program (olyan önálló tanítási vagy tananyagegységekből álló képzési program, amely speciális intézményi vagy munkaköri ismereteket, illetve képességeket közvetít)

Szakmai továbbképzési program (a közigazgatási szerveknél betöltött munkakörökhöz kapcsolódó szakmai és kompetenciafejlesztő képzések, amelyekről a munkáltató gondoskodik a minősített programjegyzékre felvett felsőoktatási továbbképzésekkel, felnőttképzéssel vagy belső továbbképzéssel)

A belső továbbképzési program címe

A benyújtott belső továbbképzési program a programjegyzéken megadott címen szerepel.

Tervezett belső továbbképzési program indítása megyék szerint

Ha a képző intézmény egy vagy több megyében (mások számára is) vállalja a belső továbbképzési programja megszervezését, ebben a rovatban kell feltüntetni annak területi hatályát.

A belső továbbképzési program célja és tartalma

Meg kell határozni a továbbképzési program tartalmát, azt a többlettudást, mellyel a képzésben részt vevő a továbbképzési program elvégzésével rendelkezni fog. Az elérendő többletteljesítményt, többlettudást egyértelműen és konkrétan meg kell fogalmazni.

A belső továbbképzési program célcsoportja

Meg kell határozni a program célcsoportját, mindazok körét, akik számára a program ajánlható.

A belső továbbképzési program időtartama összesen

Az időtartamot órában kell megadni. Egy óra egy tanórát jelent, amely 45 perc időtartamú.

A belső továbbképzési program zárása

A program sikeres zárásának a feltételét meg kell határozni, azaz le kell írni, mit kell teljesíteni a résztvevőnek ahhoz, hogy a program eredményesen lezárható legyen (kimeneti követelmény). Pl. részt vesz a képzésen, beadandó dolgozatot készít, tesztet tölt ki.

A belső továbbképzési program elvégzését igazoló irat

Meg kell nevezni a program elvégzését igazoló iratot: pl. látogatási igazolás, tanúsítvány, vagy egyéb belső irat.

Cégszerű aláírás

5.5. Nyilvántartásba vétel lefolytatása

5.5.1. Az egyszerűsített nyilvántartásba vételt kérelmező kitölti a BA-TK-01 adatlapot, és eljuttatja az NKE VTKI adatlapon megadott címére. A mindenkori érvényes adatlap az NKE VTKI weboldalán elérhető és letölthető.

5.5.2. Az NKE VTKI érkezteti a kérelmet, és az azonosíthatóság érdekében egyedi sorszámmal látja el.

5.5.3. Az NKE VTKI megvizsgálja, hogy a kérelem a feltételeknek megfelel-e. A továbbképzési program akkor vehető nyilvántartásba, ha

a nyilvántartásba vételt belső továbbképző intézmény kezdeményezi és

a továbbképzési program nem minősítéshez kötött.

5.6. A nyilvántartásba vételi kérelem megfelelősége

Amennyiben a nyilvántartásba vételt belső továbbképző intézmény kezdeményezte, és a továbbképzési programja nem minősítéshez kötött, továbbá a BA-TK-01 adatlap hiánytalanul kitöltött (formai ellenőrzés) úgy a VTKI a kérelmet – a befogadásától számított 15 napon belül – a KTK elé terjeszti.

5.6.1. A nyilvántartásba vételi kérelem hiánypótlása

Amennyiben a nyilvántartásba vételt belső továbbképző intézmény kezdeményezte, és a továbbképzési programja nem minősítéshez kötött, azonban a BA-TK-01 adatlap hiányosan kitöltött (formai ellenőrzés) úgy az NKE VTKI tájékoztatja a kérelmezőt a kérelem státuszáról, kérve a hiányosságok pótlását 3 munkanapon belül. Amennyiben hiánypótlással a belső továbbképzési program nem vehető nyilvántartásba, úgy az NKE VTKI a nyilvántartásba vételt elutasítja, és erről a kérelmezőt tájékoztatja.

5.6.2. A nyilvántartásba vételi kérelem nem megfelelősége

Amennyiben a belső továbbképzési program nyilvántartásba vételére irányuló eljárásban az NKE VTKI megállapítja, hogy a továbbképzési program minősített továbbképzési programhoz tartozó ismereteket közvetít (tartalmi ellenőrzés) a KTK a nyilvántartásba vételt elutasítja, ezzel egyidejűleg a kérelmezőt tájékoztatja a továbbképzési program minősítésével kapcsolatos eljárás lefolytatásának a feltételeiről.

6. Nyilvántartásba vételről való döntés

A Rendelet alapján, a feltételeknek megfelelő nyilvántartásba vételi kérelmeket az NKE a KTK elé terjeszti. A KTK dönt arról, hogy a programot nyilvántartásba kell venni, fel kell vezetni a továbbképzési programok jegyzékére. A program tanulmányi pontértékét az NKE határozza meg.

A tanulmányi pontérték meghatározásánál az NKE minimálisan az alábbi szempontokat veszi figyelembe:

a) a továbbképzési program típusa: a minősített továbbképzés összetettebb kritériumrendszernek felel meg, átfogó audit tevékenység kíséri, ezáltal arányosan magasabb a tanulmányi pontértéke, mint a belső továbbképzésnek;

b) a képzés módszertani típusa: a gyakorlati képzés esetében mind a hozzáadott érték, mind az oktatói felkészülés mértéke nagyobb, ezért arányosan magasabb a tanulmányi pontértéke, mint az elméleti továbbképzésé;

c) a számonkérés formája: minél komplexebb a számonkérés, minél több felkészülést, tanulást igényel, annál magasabb az arányos pontértéke;

d) a képzési forma: a jelenléti képzésnek arányosan magasabb a pontértéke, mint az e-learning képzésnek;

e) a képzés elvégzését igazoló okirat típusa: a tanúsítvány, illetve bizonyítvány megszerzése mögött valamilyen mért teljesítmény húzódik, míg a látogatási igazolás, jelenlétet tanúsító igazolás csak az előírt képzési időtartam elvégzését jelenti, a tananyag elsajátítására vonatkozó értékelés nélkül, ezért arányosan alacsonyabb a tanulmányi pontértéke;

f) a képzés óraszáma.

A továbbképzési programot teljesítő kormánytisztviselő, köztisztviselő részére a teljesítés időpontjában járó tanulmányi pontérték utóbb nem módosítható.

7. Panaszkezelés

Amennyiben a nyilvántartásba vételt kérelmező belső továbbképző intézmény a nyilvántartásba vételi eljárás vagy a nyilvántartásba vételi döntés kapcsán panasszal élne, úgy az ME-TK-18 panaszkezelési eljárás alapján kell a panaszt bejelenteni, kivizsgálni, intézkedni.

8. A kérelmező felelőssége

Amennyiben a belső továbbképzésnek minősülő továbbképzési program adataiban változás áll be, a kérelmező köteles az NKE részére 15 napon belül a változás bejelentésére. A belső továbbképzési program szakmai tartalmáért és minőségéért a nyilvántartásba vételt kérelmező szervezet felel.

II. ME-TK-02-1

A továbbképzési programok minősítési folyamata

1. A leírás célja

Jelen leírás célja, hogy rögzítse a továbbképzési programok minősítési folyamatát. A leírás rögzíti, hogy mi az elvégzendő, illetve a megvalósítandó folyamat; megjelöli, hogy ki a felelős az eljárásban leírt feladat vagy folyamat eredményéért, valamint ki annak a végrehajtója; megnevezi azokat a dokumentumokat vagy bizonylatokat, amelyek alapján ellenőrizhető, hogy betartották-e az eljárásban foglaltakat; továbbá tartalmazza a feladat, illetve folyamat időbeliségét.

2. Alkalmazási terület

A leírás alkalmazása kiterjed az NKE VTKI-ra; a programminősítést végző szakértőre, a 2011. évi CXCIX. törvény 1. és 2. §-ában meghatározott közigazgatási szervekre, továbbá a Rendelet alapján a programminősítést és nyilvántartásba vételt kérelmező szervezetre.

3. Vonatkozó szabályozások

A Rendelet 13., 14. és 16. §-ai. A Rendeletben nem szabályozott eljárásokban jelen minőségi követelmények az irányadóak.

4. A folyamatleírásban használt fogalommeghatározások:

a továbbképzési program minősítését kérelmező: a felnőttképzésről szóló törvény alapján akkreditált felnőttképzést folytató intézmény, illetve a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény alapján működő felsőoktatási intézmény;

dokumentum: információ és annak hordozója;

egységköltség: a továbbképzési normatívából teljesíthető egy tanulmányi pont költsége, amelyet a KTK határoz meg tárgyévre vonatkozóan a közszolgálati és vezetőképzések fejlesztésének, működtetésének, valamint a rendszer kapcsolódó költségeinek figyelembevételével;

folyamat, eljárás: egy tevékenység vagy egy folyamat elvégzésének előírt módja. A szervezet hozza létre saját tevékenységeinek szabályozására. Betartása kötelező azok számára, akikre vonatkozik. A vonatkozó külső követelmények (jogszabály, szakmai irányelv) figyelembevételével készülnek;

minősített továbbképzési program: az előírt szakmai és vizsgakövetelményeknek megfelelő, minőségtanúsított képzési program, amely önálló tanítási vagy tananyagegységekből áll és lehetővé teszi a képzés kimeneti követelményének teljesítéséhez szükséges ismeretek elsajátítását;

nyilvántartásba vételi eljárás: a belső továbbképzést folytató munkáltató továbbképzési jogosultságának kérelemre történő jegyzékbe vétele;

szakértő: a programminősítési eljárásban az NKE felkérésére szakértők közreműködnek. Munkájuk során a minősítésre benyújtott programokat az előírásoknak megfelelően formai és tartalmi szempontból bírálják el. A szakértőkről az NKE névjegyzéket vezet, mely névjegyzéket a KTK hagy jóvá;

továbbképzési programminősítés: a képzőintézmények által fejlesztett továbbképzési programok kérelemre történő, a célcsoportok alkalmazására való testre szabásának vizsgálata, minőségi megfelelőségének tanúsítása.

5. Az eljárás

– A továbbképzési programok minősítésének általános feltételei

– A minősítési folyamat során alkalmazott dokumentumok, bizonylatok

– A továbbképzési program minősítését kérelmező szervezet nyilvántartásba vétele

– A továbbképzési programok minősítéséhez szükséges adatok

– A programminősítési eljárás

– A program megfelelősége

– A program nem megfelelősége

– A minősített program jegyzékre történő felvétele

– Panaszkezelés

– A programtulajdonos felelőssége

5.1. A továbbképzési programok minősítésének általános feltételei

A Rendelet kötelező jelleggel előírja a közszolgálati tisztviselők továbbképzését. A Rendelet alapján kormánytisztviselő, köztisztviselő továbbképzése kizárólag a továbbképzési programjegyzéken szereplő, nyilvántartásba vett programok alapján végezhető. A jogszabály értelmében a minősített továbbképzési program olyan előírt szakmai és vizsgakövetelményeknek megfelelő, minőségtanúsított képzési program, amely önálló tanítási vagy tananyagegységekből áll, és lehetővé teszi a képzés kimeneti követelményének teljesítéséhez szükséges ismeretek elsajátítását. A Rendelet alapján a kormánytisztviselő, köztisztviselő szakmai továbbképzésére és kompetenciafejlesztésére irányuló továbbképzési programok programjegyzékre történő nyilvántartásba vételét sikeres minősítési eljárásnak kell megelőznie.

5.1.2. Az eljárásban részt vevők

5.1.2.1. A továbbképzési program minősítését kérelmező

A továbbképzési program minősítését a felnőttképzésről szóló törvény alapján akkreditált felnőttképzést folytató intézmény, illetve a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény alapján működő felsőoktatási intézmény kezdeményezheti.

5.1.2.2. A továbbképzési program minősítését végző

A továbbképzési program minősítési eljárását az NKE VTKI által felkért szakértő folytatja le.

5.1.2.3. A továbbképzési programot minősítésre előterjesztő

A szakértő által megfelelőnek minősített programot az NKE VTKI a KTK elé terjeszti.

5.1.2.4. A nyilvántartásba vételről (és a törlésről) döntő

A nyilvántartásba vételről, vagy a kérelem elutasításáról, illetve a program törléséről a Rendelet alapján a KTK dönt.

5.2. A minősítési folyamat során alkalmazott dokumentumok, bizonylatok

Közszolgálati továbbképzés Minősítési adatlap közszolgálati minősített továbbképzési programhoz	BA-TK-02
Közszolgálati továbbképzés Módszertani útmutató a minősítési adatlap kitöltéséhez	MU-TK-02
Közszolgálati továbbképzés Szakértői vélemény az NKE VTKI részére az intézmény által minősítésre benyújtott továbbképzési program vizsgálatáról	BA-TK-03
Közszolgálati továbbképzés Az NKE VTKI javaslata a továbbképzési program jegyzékre történő felvételére	BA-TK-04
Közszolgálati továbbképzés Az NKE VTKI javaslata a továbbképzési program jegyzékből való törlésére	BA-TK-05
Közszolgálati továbbképzés Az NKE VTKI javaslata a továbbképzési program felfüggesztésére	BA-TK-06
Közszolgálati továbbképzés Kontrollszakértői vélemény a minősített továbbképzési program vizsgálatáról	BA-TK-07

5.3. A továbbképzési program minősítését kérelmező szervezet nyilvántartásba vétele

A továbbképzési programok minősítéséhez a továbbképzési program minősítését kérelmező intézmény adatait is nyilvántartásba kell venni. A nyilvántartásba vételhez szükséges adatokat a BA-TK-02 bizonylat, míg a kitöltést az MU-TK-02 módszertani útmutató segíti.

Minősítést kérelmező intézménynek minősülnek

– azon felsőoktatási és felnőttképzést folytató intézmények, amelyek a közigazgatási szerveknél betöltött munkakörökhöz kapcsolódó szakmai és kompetenciafejlesztő programok nyilvántartásba vételét és minősítését kérik,

– Nemzeti Közszolgálati Egyetem, amely általános közigazgatási ismeretek megszerzésére irányuló, továbbá a jogalkalmazás javítására irányuló továbbképzések fejlesztéséről és megvalósításáról gondoskodik.

5.3.1. A továbbképzési program minősítését kérelmező intézmény nyilvántartásba vételéhez szükséges alapadatok

Az intézmény neve

Az intézmény hivatalosan használt, rövidítés nélküli nevét kell megadni.

Az intézmény hivatalosan rövidített neve

Az intézmény hivatalosan rövidített nevét szükséges feltüntetni.

Az intézmény adószáma

Az intézmény adószámát kell megadni.

Az intézmény nyilvántartásba vételi száma, akkreditációs száma, OM azonosítója – ha releváns

Az intézmény székhelye

Az adatcsoportban az intézmény székhelyét kell megadni irányítószám, helységnév, közterület neve és házszám megjelölésének sorrendjében.

Az intézmény levelezési címe

Telefonszám, faxszám

A rovatba kell beírni az aktuális telefonszámot, faxszámot (körzetszám/telefonszám formában).

Weblapcím

A rovatba kell beírni az intézmény weblapcímét.

Állandó képzési helyszínei

A képzésért felelős vezető neve, elérhetősége (telefonszám, e-mail cím)

A képzésekért felelős vezető nevét kell feltüntetni, telefonos és elektronikus elérhetőségével.

A képzési referens neve, elérhetősége (telefonszám, e-mail cím)

A képzésekért felelős referens nevét kell feltüntetni, telefonos és elektronikus elérhetőségével.

A minősítési díj befizetésének módja

A minősítési díj összegének (függelék alapján) és a befizetési kódnak a feltüntetése mellett a díj befizetését igazoló bizonylat (csekk, banki átutalás) másolatát minden esetben csatolni kell, ennek hiányában a program formai hiba miatt elutasításra kerül.

5.4. A továbbképzési programok minősítéséhez szükséges adatok

A továbbképzési programok minősítése során a program adatait kell nyilvántartásba venni.

5.4.1. A továbbképzési program alapadatai

A továbbképzési programra vonatkozó kitöltendő adatokat a BA-TK-02 minősítési adatlap tartalmazza, míg a kitöltést az adatlaphoz készült MU-TK-02 módszertani útmutató támogatja.

5.4.1.1. A továbbképzési programra vonatkozó adatok

A továbbképzési program címe

A benyújtott továbbképzési program rövid, a program tartalmát kifejező megnevezése.

A továbbképzési program témacsoportja

A következő témacsoportok különíthetők el:

– *általános közigazgatási ismeretek: központi szinten elfogadott és kihirdetett jogszabály, törvény, kormányrendelet és/vagy miniszteri rendelet megértését és végrehajtását közvetlenül szolgáló téma, amely a jogszabályi környezet bemutatására, a jogalkalmazás segítésének módjaira irányul;

– jogalkalmazás javítását támogató funkcionális ismeretek: a jogszabályi környezetet támogató alkalmazási és funkcionális ismeretek elsajátítására irányul [emberi erőforrás (a továbbiakban: HR), informatika (a továbbiakban: IT)];

– személyes készségfejlesztés: mindazoknak a készségeknek a fejlesztése, amelyek gyakorlati alkalmazása révén nő a tisztviselők egyéni hatékonysága, és ezáltal a szervezet teljesítménye. Ilyen készségfejlesztési területek az alábbiak: együttműködés, kommunikáció, prezentáció, tárgyalás, team-építés, konfliktuskezelés, motiváció, problémamegoldás;

– szakmai kompetenciafejlesztés: a közigazgatási szerveknél betöltött munkakörökhöz kapcsolódó képzés, amely speciális intézményi vagy munkaköri ismereteket, illetve képességeket közvetít. Alkalmazkodás segítése, támogatása az előírásokhoz, a jogi normák betartásához;

– **vezetőképzés: a feladatok ellátásához szükséges ismeretek, képességek, készségek, attitűdök és viselkedésre irányuló témák, amelyek általános készségek és specifikus készségek fejlesztésére irányulnak.

* Közszolgálati továbbképzési program: általános közigazgatási ismeretek megszerzésére irányuló, a közigazgatási szakvizsgára való felkészülést moduláris rendszerben szolgáló, továbbá a jogalkalmazás javítására irányuló továbbképzések, melyek fejlesztéséről és megvalósításáról a Nemzeti Közszolgálati Egyetem gondoskodik. [A Rendelet a 2. § (h) pontjában definiálja a fogalmat.]

** Az NKE az éves továbbképzési tervek alapján kialakítja oktatási programját, meghirdeti és megszervezi a közszolgálati továbbképzéseket és közszolgálati vezetőképzési programokat. (A Rendelet a 6. §-ban szabályozza a tárgykört.)

A továbbképzési program tartalmának rövid kifejtése

A programjegyzékben megjelenik az igény a továbbképzési program tartalmának rövid kifejtése iránt, melynek tömör megfogalmazása (minimum 3, maximum 5 sorban) segíti a felhasználók eligazodását a változatos kínálaton belül.

A továbbképzési program célja

A továbbképzési program tartalmának meghatározása. A képzési célnak egyértelműnek és konkrétnak kell lennie, ki kell jelölnie a résztvevő által elsajátítható teljesítménytöbbletet, kompetenciákat, vagy egyértelműen meg kell határoznia a képzés funkcióját a célcsoport körében.

A továbbképzési program célcsoportja

A továbbképzési program célcsoportjának egyértelmű meghatározása. A célcsoport meghatározásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy a program a célcsoport számára a képzési célnak releváns legyen, továbbá lényeges szempont, hogy a célcsoportnak egyértelműnek, meghatározottnak, „elérhetőnek” kell lennie.

A továbbképzési program elsajátítása során megszerezhető kompetenciák

Olyan, a program során megszerezhető kompetenciákat kell meghatározni, amelyek konkrétan kifejezik és előírják a résztvevő ismereteinek, készségeinek, képességeinek bővülését a program sikeres elvégzése által. (A kompetenciák meghatározását kompetencialista segíti!)

A továbbképzési programban való részvétel feltételei

A programba való bekapcsolódás feltételeinél azokat az objektív, mérhető paramétereket kell meghatározni, amelyek igazolása esetén a jelentkező a képzési program résztvevőjévé válhat.

A továbbképzési program típusa

A két programtípus közül a megfelelőt kell jelölni:

– Jelenlétet igénylő programok: előadás, szeminárium, műhelymunka, konzultáció, konferencia-előadás, tréning.

– E-learning.

A továbbképzési program óraszáma a választott képzési program esetében

A tervezett képzési időt a továbbképzést folytató intézmény határozza meg, saját belátása szerint. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy az óraszám összefügg a képzés módszereivel, a bemeneti és kimeneti szintekkel, a célcsoporttal.

A továbbképzési program csoportlétszáma jelenléti képzés esetén

A csoportlétszámra vonatkozóan az alábbi irányszámok érvényesek:

– szakmai képzés esetén:

o 20–25 fő (elméleti képzés esetén);

o 12 fő (gyakorlati képzés esetén);

– nyelvi képzés esetén a csoportlétszám irányszáma: 10–12 fő;

– általános képzés esetén a csoportlétszám irányszáma: 25 fő.

A meghatározott irányszámoktól el lehet térni, de az eltérést minden esetben indokolni kell annak érdekében, hogy a képzési program megvalósíthatósága objektív módon mérlegelhető legyen. Előfordulhat azonban, hogy egyes képzési formák a fent említett irányszámoktól eltérően jóval több (pl. konferencia, előadás ), vagy kevesebb (pl. egyéni nyelvi képzés) résztvevői létszámmal is megvalósíthatók.

A továbbképzési programban való részvétel feltételei

Mindazokat a feltételeket meg kell határozni, amelyeket a képzésben szereplőknek a programban való részvétel során teljesítenie kell.

A továbbképzési program során alkalmazott ismeretellenőrzések és/vagy számonkérések

A továbbképzési program során alkalmazott ismeretellenőrzések és/vagy számonkérések meghatározása két esetben lehetséges: jelenléti oktatás és e-learning vonatkozásában. Mindkét esetben szükséges megjelölni az ellenőrzés és/vagy számonkérés formáját, rendszerességét, a számonkérés tartalmát, a megszerezhető minősítéseket, a megszerezhető minősítésekhez tartozó követelményszinteket, továbbá a sikertelen teljesítés következményét.

A továbbképzési program zárása

Legfontosabb megválaszolandó kérdés a program zárása tekintetében, hogy a képzési program a modulonkénti számonkérési rendszeren túlmenően tartalmaz-e önálló, a képzés egészére visszaható számonkérést, értékelést.

A továbbképzési program elvégzését igazoló irat

Az adatlapon felkínált változatok közül való választással, vagy a felnőttképzést folytató intézmény által alkalmazott irat megnevezésével ez a szempont teljesíthető. A közszolgálati továbbképzési rendszerben a program sikeres elvégzését követően az alábbi iratok adhatók ki: bizonyítvány, tanúsítvány, látogatási igazolás, igazolás.

A program elvégzését igazoló irat kiadásának feltételei

Ebben a pontban minden olyan formai feltételt meg kell határozni, amelynek teljesítése a program elvégzését igazoló irat kiadásához szükséges, illetve elfogadott fordított megközelítésben, aki ezekkel a feltételekkel rendelkezik, illetve ezeket a feltételeket teljesítette, annak a program elvégzését igazoló irat kiadható/kiadandó.

5.4.1.2. A továbbképzési program tartalmára vonatkozó információk

A továbbképzés programja, a megvalósítás módja, ütemezése

A program tanegységeit/moduljait értelemszerűen, a tanegység/modulok megnevezésének felsorolásával kell azonosítani. A moduloknak/tanegységeknek egyértelmű sorfolytonos számozásúnak kell lenniük.

Az egy modulból/tanegységből álló képzés is minősíttethető, amennyiben az megfelel a továbbképzési programmal szemben támasztott elvárásoknak!

5.4.1.3. A továbbképzési program megvalósítására vonatkozó általános információk

A minősített programok meghatározott követelményrendszere alapján zajló továbbképzési tevékenység, amely magába foglalja:

– a képzésszervezési feladatok ellátását,

– oktatáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítását a kitűzött oktatási célok megvalósítása érdekében.

Képzésszervezés

– Tervezetten a minősítést kérelmező intézmény saját erőforrásával történik a továbbképzés szervezési feladatainak az ellátása.

– Tervezetten külső képző partner bevonása szükséges a továbbképzés szervezéshez, melyről a minősítést kérelmező intézmény gondoskodik, és vállalja, hogy az általa bevont képzésszervező a továbbképzés minőségügyi követelményeinek megfelel.

A minősített programban részt vevő oktató

– Tervezetten a minősítést kérelmező intézmény saját oktatóival történik a továbbképzés megvalósítása.

– Tervezetten külső oktató bevonása szükséges a továbbképzés megvalósításához, melyről a minősítést kérelmező gondoskodik, és vállalja, hogy a programba bevont külsős oktató a továbbképzés minőségügyi követelményeinek megfelel.

A programban részt vevő oktatók közül (akár saját, akár külsős) ki kell nevezni azt az oktatót, aki vezető oktatóként a programminősítésben összefogja és koordinálja a többi oktató szakmai tevékenységét. A vezető oktató szakmai önéletrajzát csatolni kell a BA-TK-02 minősítési adatlaphoz, a vezető oktató szakmai önéletrajz minta kitöltésével.

A program megvalósítására vonatkozó egyéb szabályozások

Csak azon szabályozások felsorolása szükséges, amelyek a felnőttképzésre vonatkozó általános jogi szabályozásokon túlmenően szabályozzák a program megvalósítását. Ilyen szabályozások nemcsak jogszabályok lehetnek, hanem szabványok, vállalati képzések esetében intézményi belső utasítások.

Tervezett továbbképzés indítása megyék szerint

A felkínált lehetőségek közül azt a megyét szükséges bejelölni, amelyben a kérelmező tudja vállalni a továbbképzési program megtartását.

5.4.1.4. Nyilatkozat

A továbbképzési programért felelős intézmény aláírásra jogosult vezetője nyilatkozik, hogy hozzájárul ahhoz, hogy a benyújtott továbbképzési program – az NKE által üzemeltetett és fejlesztett – közös adatbázisban nyilvánosan elérhető legyen.

5.5. A programminősítési eljárás

5.5.1. A programminősítésben közreműködő szakértők

5.5.1.1. A programminősítési eljárásban az NKE VTKI felkérésére szakértők közreműködnek. A szakértőkről az NKE VTKI névjegyzéket vezet, amelyet a KTK elé terjeszt jóváhagyásra.

5.5.1.2. A szakértői névjegyzékre az a szakértő vehető fel, aki

– felsőfokú iskolai végzettséggel,

– általános közszolgálati ismeretek területén, valamely szakigazgatási területen, a vezetőképzési vagy a felnőttképzés területén szerzett legalább 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik és

– az NKE által szervezett módszertani felkészítőn részt vett.

5.5.1.3. A névjegyzéken a szakértő egyéni azonosítója szerepel. A szakértő egyéni azonosítója az NKE VTKI által kiadott egyéni szakértői azonosító kód. A szakértő a minősítési adatlapon minden szakértői véleményezésnél a saját szakértői azonosítóját tünteti fel.

5.5.1.4. A névjegyzéken szereplés feltétele, hogy az NKE VTKI által szervezett rendszeres módszertani felkészítőkön a szakértő részt vegyen. Amennyiben a szakértő az NKE VTKI felszólítására sem vesz részt a módszertani felkészítőkön, akkor a KTK törli a névjegyzékről.

5.5.1.5. Amennyiben a megfelelő minősítésű, programjegyzékre felvett programra alapos indokra való hivatkozással panasz érkezik (NKE VTKI, továbbképzésben részt vevő, oktató, munkáltató, külső érdekelt fél részéről), és az ME-TK-18 panaszkezelési eljárás alapján megállapítást nyer, hogy a továbbképzési program nem megfelelősége a minősítést végző szakértő véleményére vezethető vissza, úgy az NKE VTKI minősítési kontrollszakértőt kér fel a szakértői névjegyzékről a program minősítési felülvizsgálatára. A kontrollszakértő szakértői véleményét a BA-TK-07 adatlapon adja le az NKE VTKI-nak.

5.5.2. A programminősítési eljárás lefolytatása

5.5.2.1. A programminősítési eljárást kérelmező a BA-TK-02 minősítési adatlapot (a kitöltést és a minősítési díj befizetését követően) eljuttatja az adatlapon feltüntetett címre, az NKE VTKI részére. A mindenkor érvényes ME-TK-02 eljárás és az adatlap az NKE VTKI weboldalán elérhető és letölthető.

5.5.2.2. Az NKE VTKI érkezteti a kérelmet, és az azonosíthatóság érdekében a dokumentumot egyedi sorszámmal látja el.

5.5.2.3. Az NKE az általa gondozott szakértői névjegyzékről szakértőt kér fel a benyújtott és érkeztetett program minősítésére. A minősítést 60 napon belül el kell végezni. A határidő egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható.

5.5.2.4. A szakértő formai és tartalmi szempontból – az arra kijelölt szakértői adatlap segítségével (BA-TK-03) – elbírálja a programot. Formai szempont az adatlap hiánytalan kitöltése. A kitöltést a MU-TK-02 módszertani útmutató segíti.

5.5.3. Formai nem megfelelőség

Az NKE VTKI a szakértő írásbeli véleménye alapján hiánypótlásra szólítja fel a kérelmezőt. A kérelmezőnek a hiányt 3 munkanapon belül pótolnia kell. Formai nem megfelelőségnek minősülnek az alábbiak: a minősítési díj befizetését igazoló irat másolata hiányzik; a program nem a megadott példányszámban, és / vagy hiányosan kerül benyújtásra; a dokumentumok nem felelnek meg a cégszerű aláírás követelményeinek.

5.5.4. A szakértő a programminősítési eljárás tartalmi szempontból történő vizsgálata során felméri, hogy a továbbképzési program megfelel-e a minősített továbbképzési programokkal szemben támasztott követelményrendszernek, a minőségirányítási, módszertani követelményeknek.

5.5.5. Az NKE VTKI által felkért szakértő tartalmi szempontból megfelelő, vagy nem megfelelő minősítést állapíthat meg a benyújtott programokra.

5.6. A program megfelelősége

Az NKE VTKI a kérelmező által minősítésre benyújtott továbbképzési programot a kérelem befogadásától számított 60 napon (de maximum 90 napon) belül a KTK elé terjeszti az alábbi feltételek teljesítése esetén:

5.6.1. A programminősítési eljárást a továbbképzési program minősítését a felnőttképzésről szóló törvény alapján akkreditált felnőttképzést folytató intézmény, illetve a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény alapján működő felsőoktatási intézmény kezdeményezte;

5.6.2. A kérelmező az eljárás díját megfizette;

5.6.3. A kérelmező a közszolgálati minősített továbbképzési programhoz készült minősítési adatlapot (BA-TK-02) formai és tartalmi szempontból az NKE VTKI által felkért szakértő állásfoglalása alapján megfelelően nyújtotta be.

5.6.4. Mind megfelelő, mind pedig nem megfelelő minősítés esetén az NKE VTKI írásban tájékoztatja a minősítés eredményéről az intézményt.

5.6.5. Az 5.6. pontban megjelölt határidő 2013. évben 2013. szeptember 15-én kezdődik akkor is, ha ezen időpontot megelőzően nyújtja be a kérelmező a minősítési kérelmét.

5.7. A program nem megfelelősége

5.7.1. A minősítési eljárás során

A nem megfelelő minősítésű programok esetében a szakértőnek lehetősége van a kérelmezőt felkérni a program átdolgozására és újbóli benyújtására, mely nem jár díjfizetési kötelezettséggel. A program átdolgozását és újbóli benyújtását a kérelmező az értesítést követően 15 napon belül teheti meg.

5.7.2. A továbbképzési program felfüggesztése

5.7.2.1. Amennyiben a továbbképzési programok végrehajtása során a minőségügyi ellenőrzés nem megfelelőséget állapít meg, a programot az NKE VTKI javaslatára a KTK felfüggesztheti (BA-TK-06).

5.7.2.2. Felfüggesztés esetén a továbbképzési program nem szervezhető annak átdolgozásáig. A program tulajdonosa 30 napon belül átdolgozhatja, és átdolgozást követően 30 napon belül újbóli minősítési eljárásra kerülhet sor. A KTK megfelelőség esetén megszünteti a program felfüggesztését, míg nem megfelelőség esetén azonnali hatállyal törli a jegyzékről.

5.7.3. A továbbképzési program programjegyzékről való törlése

5.7.3.1. A továbbképzési programok végrehajtása során

A minősített programjegyzéken szereplő program tulajdonosa az NKE részére a program keretében képzettek száma után – tárgyévet követő év január 15-ig – az egy főre jutó képzési díj 2%-ának megfelelő összegű rendszerhasználati díjat fizet. Az NKE VTKI a rendszerhasználati díjat az informatikai rendszer fejlesztésére és minőségbiztosítási feladatok ellátására fordítja. A határidőre történő díjfizetés elmulasztása esetén a továbbképzési programot az NKE törli a programjegyzékről.

5.7.3.2. Amennyiben a megfelelő minősítésű, programjegyzékre felvett programok vonatkozásában 24 hónapon belül nem jelentkezik igény a képzésre, úgy a programot az NKE VTKI kérelmére a KTK törli a jegyzékről (BA-TK-06).

5.7.3.3. Amennyiben a megfelelő minősítésű, programjegyzékre felvett programra alapos indokra való hivatkozással panasz érkezik (NKE VTKI, továbbképzésben részt vevő, oktató, munkáltató, külső érdekelt fél részéről), és az ME-TK-18 panaszkezelési eljárás alapján megállapítást nyer, hogy a továbbképzési program megvalósítása eltért az előírt minőségi követelményektől, veszélyeztette a program megvalósítását, úgy az NKE VTKI kérelmére a KTK törli a jegyzékről (BA-TK-05).

5.8. A minősített program jegyzékre történő felvétele

5.8.1. Az NKE VTKI (BA-TK-04) a szakértői vélemény alapján javaslatot tesz a KTK részére a megfelelő minősítésű program jegyzékre történő felvételére.

5.8.2. Az NKE által felkért szakértő szerint megfelelőnek minősített továbbképzési programot a KTK nyilvántartásba veszi a programjegyzékre, és az NKE VTKI a KTK döntéséről tájékoztatja a kérelmezőt.

5.8.3. A KTK nyilvántartásba veszi a megfelelő minősítésű programot, mely így felkerül a programjegyzékre.

5.8.4. Az NKE VTKI 15 napon belül értesíti a programtulajdonost a nyilvántartásba vételről, valamint a programmal teljesíthető tanulmányi pontértékről.

A tanulmányi pontérték meghatározásánál az NKE minimálisan az alábbi szempontokat veszi figyelembe:

c) a számonkérés formája: minél komplexebb a számonkérés, minél több felkészülést, tanulást igényel, annál magasabb az arányos pontértéke;

d) a képzési forma: a jelenléti képzésnek arányosan magasabb a pontértéke, mint az e-learning képzésnek;

f) a képzés óraszáma.

A továbbképzési programot teljesítő kormánytisztviselő, köztisztviselő részére a teljesítés időpontjában járó tanulmányi pontérték utóbb nem módosítható.

5.9. Panaszkezelés

Amennyiben a továbbképzési program minősítését kérelmező intézmény a programminősítési eljárás, vagy jegyzékre történő felvételi döntés vonatkozásában panasszal élne, úgy az ME-TK-18 panaszkezelési eljárás alapján kell a panaszt bejelenteni, kivizsgálni, intézkedni.

5.10. A programtulajdonos felelőssége

5.10.1. A minősített program szakmai tartalmának folyamatos hatályosítása a programtulajdonos feladata, melyet részletesen az ME-TK-14 eljárás szabályoz.

5.10.2. A minősített programjegyzéken szereplő program tulajdonosa az NKE részére a program keretében képzettek száma után – tárgyévet követő év január 15-ig – az egy főre jutó képzési díj 2%-ának megfelelő összegű rendszerhasználati díjat fizet.

5.10.3. Amennyiben a minősített továbbképzési program vagy a képző intézmény adataiban változás áll be, a programtulajdonos köteles az NKE részére 15 napon belül a változás bejelentésére. A minősített továbbképzési program szakmai tartalmának és minőségének a követelményeknek való megfeleléséért a programtulajdonos felel.

6. Egységköltség meghatározása

A közszolgálati továbbképzések és vezetőképzések tanulmányi ponthoz kapcsolódó egységköltségét – a programok kifejlesztésének és megvalósításának alapján – a KTK határozza meg.

III. ME-TK-03-1

Az éves tervezés folyamata

1. A leírás célja

Jelen leírás célja, hogy dokumentáltan rögzítse a továbbképzési rendszer éves tervezési eljárásának folyamatát. A folyamat előírja, hogy mi az elvégzendő feladat, illetve a megvalósítandó folyamat; megjelöli, hogy ki a felelős az eljárásban leírt feladat vagy folyamat eredményéért, illetve ki annak a végrehajtója; megnevezi azt a dokumentumot vagy bizonylatot, amely alapján ellenőrizhető, hogy betartották-e az eljárásban foglaltakat; továbbá tartalmazza a feladat illetve folyamat időbeliségét.

2. Alkalmazási terület

A folyamatleírás hatálya kiterjed a személyügyi központra (Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal) a NKE VTKI-ra; a 2011. évi CXCIX. törvény 1. és 2. §-ában meghatározott közigazgatási szervekre, továbbá a Rendelet alapján a képző szervezetekre.

3. Vonatkozó szabályozások

A Rendelet 18. §-a, amely „10. A közszolgálati tisztviselők továbbképzésének tervezése” alcím „A tervszerű továbbképzés” címe alatt szerepel. A Rendeletben nem szabályozott eljárásokban jelen minőségi követelmények az irányadóak.

3.1. Kapcsolódó eljárások, folyamatok

ME-TK-04 A képzéstervezés folyamata

4. A folyamatleírásban használt fogalommeghatározások:

éves továbbképzési terv: a munkáltatónál foglalkoztatott kormánytisztviselők, köztisztviselők egyéni továbbképzési terveinek összessége;

továbbképzési kötelezettség: a kormánytisztviselő, köztisztviselő szakvizsga-kötelezettség teljesítésével vagy az adott évi minősített továbbképzési programjegyzéken szereplő képzéseken való részvétellel teljesíti;

dokumentum: információ és annak hordozója;

folyamat, eljárás: egy tevékenység vagy egy folyamat elvégzésének előírt módja. A szervezet hozza létre saját tevékenységeinek szabályozására. Betartása kötelező azoknak, akikre vonatkozik. A vonatkozó külső követelmények (jogszabály, szakmai irányelv) figyelembevételével készülnek.

5. Az eljárás

5.1. A továbbképzés tervezésének általános feltételei

A Rendelet előírja a közszolgálati tisztviselők továbbképzését. A jogszabály értelmében a kormánytisztviselő, köztisztviselő továbbképzése tervszerűen, továbbképzési tervek alapján történik. Kötelező továbbképzésnek minősül minden olyan képzés, ami a továbbképzési tervekben szerepel.

5.2. Az eljárásban részt vevők

5.2.1. A közigazgatási szerv

A továbbképzés tervezését megvalósító munkáltató. A közigazgatási szerv köteles a kormánytisztviselőnek, köztisztviselőnek biztosítani az éves továbbképzési tervvel összhangban a továbbképzésben való részvétel feltételeit.

5.2.2. A munkáltatói jogkör gyakorlója

A közigazgatási szerv továbbképzési kötelezettséggel érintett kormánytisztviselői, köztisztviselői feletti munkáltatói jogkört gyakorló vezető. Az éves továbbképzési tervet a munkáltatói jogkör gyakorlója év közben felmerülő továbbképzési igények alapján módosíthatja.

5.2.3. Kormánytisztviselő, köztisztviselő

A közigazgatási szerv alkalmazásában álló, továbbképzési kötelezettséggel érintett közszolgálati tisztviselő.

5.3. Az éves tervezés dokumentumai, bizonylatai

Közszolgálati továbbképzés Éves tervezés sablonja	BA-TK-08
Közszolgálati továbbképzés Módszertani útmutató az éves továbbképzés tervezéséhez	MU-TK-03

5.4. Az éves tervezés folyamatához szükséges adatok

Az éves tervezés eljárása során a közigazgatási szerv adatait, az egyéni továbbképzési tervek adatait, a közigazgatási szervek éves továbbképzési tervének adatait és az összesített igényeket kell nyilvántartásba venni.

5.5. Az éves tervezés folyamata

5.5.1. A közigazgatási szerv elkészíti az alkalmazásában álló kormánytisztviselőkre, köztisztviselőkre vonatkozó továbbképzési terveit, majd a tervek összesítésével elkészíti az intézmény éves továbbképzési tervét. A közigazgatási szerv gondoskodik a kormánytisztviselő, köztisztviselő munkaköri feladataihoz illeszkedő, illetve szakmai és kompetenciafejlesztő továbbképzésekről

– belső továbbképzés keretében, saját szervezetében vagy a szervezetrendszert kiszolgáló belső képzőintézmény közreműködésével,

– felsőoktatási intézmény vagy az akkreditált felnőttképzési intézmény által biztosított képzési szolgáltatással.

5.5.2. A közigazgatási szerv minden év március 15-ig összeállítja a közigazgatási szerv éves továbbképzési tervét. Az éves továbbképzési terv összeállításához támogatást nyújt a MU-TK-03 Útmutató.

5.5.3. Az éves továbbképzési tervet a munkáltatói jogkör gyakorlója jóváhagyja és a teljesítményértékelés lezárását követő 15 munkanapon belül megküldi a személyügyi központnak. A továbbképzési tervek tartalmazzák a tanulmányi kötelezettség teljesítésének alapjául szolgáló adott évre vonatkozó minősített továbbképzési programjegyzéken szereplő képzéseket.

5.5.4. A személyügyi központ 15 munkanapon belül elvégzi az országos szintű tervösszesítést, amelynek eredményeit megküldi a KTK, valamint az NKE részére.

5.5.5. A személyügyi központ által feldolgozott országos szintű tervösszesítést tárgyév április 30-ig az NKE VTKI elemzi az ME-TK-04 Képzéstervezés eljárás alapján.

5.6. Éves tervek végrehajtásának ellenőrzése, eredménye, jelentések készítése

5.6.1. A közigazgatási szervek az éves tervek végrehajtásának eredményeiről, tapasztalatairól, adatairól szóló értékelő jelentésüket a tárgyévet követő március 15-ig megküldik a személyügyi központ részére.

5.6.2. A személyügyi központ monitoring rendszer működtetésével ellenőrzi a továbbképzési tervek végrehajtását, a tervek végrehajtása alapján éves összefoglaló jelentést készít.

5.6.3. A személyügyi központ a beérkezett jelentések alapján tárgyévet követő év április 30-ig a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszternek jelentést készít.

IV. ME-TK-04-1

A képzéstervezés folyamata

1. A leírás célja

A leírás célja, hogy dokumentáltan rögzítse a közszolgálati tisztviselők továbbképzési rendszerében megvalósuló képzések tervezésének a folyamatát, hogy a tervezésben részt vevők feladatait leírja és hogy segítse őket feladatuk igényeknek, elvárásoknak leginkább megfelelő elvégzésében. Az eljárás rögzíti, hogy mi az elvégzendő feladat, tevékenység illetve megvalósítandó folyamat. Rögzíti az elvégzendő feladatok, tevékenységek egymáshoz képest optimális sorrendjét, a folyamat időbeli meghatározottságát; megjelöli, hogy ki a felelős az eljárásban leírt feladat, tevékenység végrehajtásáért; a végrehajtott feladat, tevékenységsor (folyamat) eredményességéért.

2. Az eljárás alkalmazási területe

A leírás alkalmazása kiterjed az NKE VTKI-ra; a Rendelet alapján a programminősítést kérelmező szervezetre.

3. Vonatkozó jogi szabályozás

A Rendelet 17. §-a. A Rendeletben nem szabályozott eljárásokban jelen minőségi követelmények az irányadóak.

3.1. Kapcsolódó eljárások

ME-TK-03 A képzéstervezés folyamata

ME-TK-06 A képzésszervezés folyamata

ME-TK-18 Panaszkezelés

ME-TK-19 Nem megfelelőség kezelése

4. A folyamatleírásban használt fogalommeghatározások:

belső továbbképzés: a munkáltató közigazgatási szerv által folytatott szakmai továbbképzés, amely speciális intézményi vagy munkaköri ismereteket, illetve képességeket közvetít;

belső továbbképzési program: a belső továbbképzési program olyan önálló tanítási vagy tananyagegységekből álló képzési program, amely speciális intézményi vagy munkaköri ismereteket, illetve képességeket közvetít;

dokumentum: információ és annak hordozója;

folyamat, eljárás: Egy tevékenység vagy egy folyamat elvégzésének előírt módja. Az érintett szervezet hozza létre saját tevékenységeinek szabályozására. Betartása kötelező azoknak, akikre vonatkozik. A vonatkozó külső követelmények (jogszabályok, szakmai irányelvek ) figyelembe vételével készülnek;

minősített továbbképzési program: Az előírt szakmai és vizsgakövetelményeknek megfelelő, minőségtanúsított képzési program, amely önálló tanítási vagy tananyagegységekből áll és lehetővé teszi a képzés kimeneti követelményének teljesítéséhez szükséges ismeretek elsajátítását;

nyilvántartásba vételi eljárás: A belső továbbképzést folytató munkáltató továbbképzési jogosultságának és programjának kérelemre történő jegyzékbe vétele;

továbbképzési programminősítés: A képző intézmények által fejlesztett továbbképzési programok kérelemre történő, a célcsoportok alkalmazására való testre szabásának vizsgálata, minőségi megfelelőségének tanúsítása.

5. A képzéstervezési folyamat

5.1. A közszolgálati tisztviselők továbbképzés éves tervezésével kapcsolatos feladatokat a Rendelet alapján a személyügyi központ látja el, melyet részletesen az ME-TK-03 eljárás szabályoz.

5.1.1. A továbbképzések iránti igényeket a tervek összesítése tartalmazza. Ezek egy része kielégíthető a továbbképzési programjegyzék kínálatával, másik része azonban nem áll rendelkezésre. A személyügyi központ által összeállított, az NKE VTKI-nak megküldött éves országos terv tartalmazza az igényeket. Az NKE VTKI az igények kielégítése végett lépéseket tesz a hiányzó képzési programok kifejlesztése érdekében. Az NKE VTKI a képzéstervezési munkáját országos az éves továbbképzési terv alapján kezdheti el.

5.1.2. Az NKE VTKI elemzi a képzésfejlesztés szükségességét, megvalósíthatóságát azon képzési igények tekintetében,

– amelyekre a továbbképzési programjegyzéken szerepel továbbképzési program,

– amelyekre a továbbképzési programjegyzéken nem szerepel továbbképzési program.

A képzésfejlesztési elemzés kiterjed az első pont esetében az NKE VTKI programfejlesztési és szolgáltatásnyújtási kapacitásainak elemzésére, a programtulajdonosok szolgáltatásnyújtási kapacitásbővítésének lehetőségére, a második pont esetében a képzési igény belső továbbképzéssel való kielégítésére. AZ NKE VTKI tárgyév április 30-ig döntést készít elő a tárgyévben szükséges képzési program-fejlesztésről, mely az éves továbbképzés képzésfejlesztési javaslata.

5.2. A képzéstervezéshez szükséges információk

5.2.1. A programjegyzékben szereplő adatok naprakész állapota

5.2.2. A programjegyzékben szereplő képzések iránti munkáltatói igények

5.2.3. A programjegyzékben nem szereplő képzések iránti munkáltatói igények

5.2.4. A belső képzések iránti igények

5.2.5. Fejlesztői kapacitások

5.3. A képzés tervezése

5.3.1. Az NKE VTKI

megtervezi teendőit a programjegyzékben nem szereplő képzések iránti igény alapján;

5.3.2. felhívást bocsát ki a fejlesztőknek a hiányzó programok elkészítésére;

5.3.3. a programfejlesztői kapacitás előzetes felmérése alapján ütemezést készít:

– mikor (melyik hónapban), hol (melyik megyében) jelentkeznek ilyen igények,

– több, hasonló vagy azonos igény összehangolása (időben és térben),

– a programfejlesztői tevékenység és a munkáltatói igények időbeli összehangolása;

5.3.4. az igények és kapacitások felmérése után erőforrásterveket készít:

5.3.4.1. kapacitás tervezése a nyilvántartásba vételi folyamatok megvalósítására,

5.3.4.2. kapacitás tervezése a minősítési folyamatok megvalósítására,

5.3.4.3. kapacitás tervezése a várható évközi munkáltatói képzési igényeknek megfelelő módosítások kezelésére;

5.3.4.5. elvégzi a közszolgálati továbbképzési rendszer működtetésével kapcsolatos minőségirányítási folyamatok tervezését.

5.3.5. Az éves képzéstervezés adatait az MU-TK-04 tartalmazza.

5.4. Nem megfelelőség kezelése

Amennyiben a tervezés során a követelményektől való eltérés adódna, úgy az ME-TK-19 Nem megfelelőség kezelése alapján kell eljárni.

5.5. Panaszkezelés

Panaszként értelmezzük azokat a felszólalásokat, észrevételeket, kifogásokat, reklamációt, elégedetlenséget, amelyek a tervezés folyamatában keletkeznek. Amennyiben a tervezés folyamatában az érintett (képző intézmény, munkáltató) részéről esetlegesen panasz érkezik, azt haladéktalanul ki kell vizsgálni az ME-TK-18 Panaszkezelés eljárásban rögzítettek alapján.

V. ME-TK-05-1

A képzésfejlesztés folyamata

1. A leírás célja

Jelen leírás célja, hogy a Rendelet 6. § aa) pontjában, 7. § (1) bekezdésében, 8. § (4) bekezdésében valamint a 22. § (2) bekezdésében (hatályos 2014. január 1-től) szereplő képzésfejlesztési feladatok teljesítéséhez – a Rendelet 6. § ca) pontjában valamint a 17. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott minőségirányítási kötelezettségeknek eleget téve – dokumentáltan rögzítse a különböző képzési igényeknek és céloknak megfelelő, különböző típusú képzések fejlesztésének egységes eljárásrendjét. Meghatározza azokat a folyamatokat és lépéseket, melyek a képzésfejlesztést jól dokumentált, előre tervezhető, egyértelműen elkülöníthető munkaszakaszokra bontják úgy, hogy a folyamatleírás eljárásainak követésével a célkitűzéseknek megfelelő, eredményesen lebonyolítható képzések jöjjenek létre. Az eljárásrend meghatározza az egyes munkaszakaszok végére létrehozandó eredményeket, kimeneteket, elkészült anyagokat és folyamatkövetési dokumentumokat; kijelöli a munkaszakaszok közötti minőségellenőrzési, hibajavítási pontokat. E pontokon meghatározza azokat az ellenőrzési, hibajavítási tevékenységeket, melyek a különböző fejlesztési szakaszok eredményeinek következő szakaszban való felhasználhatóságát és minőségét biztosítják. A folyamat előírja, hogy mik az elvégzendő feladatok, illetve megvalósítandó folyamatok; megjelöli, hogy ki a felelős az eljárásban leírt feladatok vagy folyamatok eredményéért, illetve ki a feladatok végrehajtója; megnevezi azt a dokumentumot vagy bizonylatot, amely alapján ellenőrizhető, hogy betartották-e az eljárásban foglaltakat; továbbá tartalmazza a feladat illetve folyamat időbeliségét.

2. Alkalmazási terület

A folyamatleírás alkalmazása kiterjed az NKE VTKI-ra; továbbá ajánlott a Rendelet alapján a továbbképzési programjegyzéken a minősíteni kívánt szakmai és készségfejlesztési programot fejlesztőkre, képzőintézményekre, és a belső továbbképzéseket fejlesztő intézmények számára.

3. Vonatkozó szabályozások

A Rendeletben nem szabályozott eljárásokban jelen minőségi követelmények az irányadóak.

3.1. Kapcsolódó eljárások

ME-TK-02 A továbbképzési programok minősítési folyamata

ME-TK-03 Az éves tervezés folyamata

ME-TK-04 A képzéstervezés folyamata

ME-TK-08 A továbbképzések oktatásmódszere

ME-TK-09 A továbbképzések során alkalmazott oktatási és segédanyagok kialakítása

ME-TK-12 A számonkérési folyamatok

ME-TK-13 Az ismeret-ellenőrzési formák alkalmazása

ME-TK-15 Az értékelési folyamatok; résztvevői, oktatói elégedettség mérése

ME-TK-16 A továbbképzések lebonyolításának folyamatos figyelemmel kísérése

4. A folyamatleírásban használt fogalommeghatározások:

belső továbbképzés: a munkáltató közigazgatási szerv által folytatott szakmai továbbképzés, amely speciális intézményi vagy munkaköri ismereteket, illetve képességeket közvetít;

belső továbbképző intézmény: a munkáltató, amely a belső továbbképzést lefolytatja;

dokumentum: információ és annak hordozója;

éves továbbképzési terv: a munkáltatónál foglalkoztatott kormánytisztviselők, köztisztviselők egyéni továbbképzési terveinek összessége;

folyamat, eljárás: egy tevékenység vagy egy folyamat elvégzésének előírt módja. A szervezet hozza létre saját tevékenységeinek szabályozására. Betartása kötelező azoknak, akikre vonatkozik. A vonatkozó külső követelmények (jogszabály, szakmai irányelv) figyelembe vételével készülnek;

képzésfejlesztés: a közszolgálati továbbképzési programokban felhasznált szakanyagok létrehozása, a képzés során alkalmazott oktatásmódszertan, a képzések követelményrendszerének megfelelő tanmenet és a képzésekben felhasznált tananyagok, oktatási segédanyagok fejlesztése;

közszolgálati továbbképzési program: általános közigazgatási ismeretek megszerzésére irányuló, a közigazgatási szakvizsgára való felkészülést moduláris rendszerben szolgáló, továbbá a jogalkalmazás javítására irányuló továbbképzések, melyek fejlesztéséről és megvalósításáról az NKE gondoskodik;

minősített (továbbképzési) program: az előírt szakmai és vizsgakövetelményeknek megfelelő, minőségtanúsított képzési program, amely önálló tanítási vagy tananyagegységekből áll és lehetővé teszi a képzés kimeneti követelményének teljesítéséhez szükséges ismeretek elsajátítását;

képzésfejlesztési dokumentum: a képzésfejlesztést elindító értekezleten meghatározottak rögzítésére szolgáló dokumentum, tartalmazza a fejlesztési feladatok leírását, ütemtervét, felelőseit, a munkafolyamatba bevont személyeket;

5. Az eljárás

5.1. Az eljárásban részt vevők:

– a fejlesztés vezetője,

– a fejlesztő (a tananyag típusától függően lehet programozó, tananyagíró, médiaszakember, grafikus ),

– a tesztelő (a fejlesztés még nem publikált, belső elemeinek, moduljainak működését, hibáinak felderítését végző személy),

– a szakértők (módszertani, szakterületi),

– a tesztalany(ok): a már összeállított teszt tananyag, vagy tananyagelemek beválását tesztelő képzési célcsoport, akik a célkitűzések vizsgálatának tesztelésében segítenek,

– a lektor,

– a korrektor,

– a fejlesztők, fejlesztési szakértők,

– az oktatók, képzők, tutorok.

5.2. A képzésfejlesztés lefolytatása során használt dokumentumok, bizonylatok

Közszolgálati továbbképzés Képzéstervezési dokumentáció	ME-TK-04
Közszolgálati továbbképzés Képzésfejlesztési meghatározandó elemek	MU-TK-04

5.3. A képzésfejlesztés elindításához szükséges adatok

– Az éves képzési terv összesített adatai

– A már létező képzésekben alkalmazott oktatási és segédanyagok típusai (ME-TK-09)

– A fejlesztésekre rendelkezésre álló éves költségkeret

– A fejlesztéshez rendelkezésre álló emberi erőforrás

– Képzésfejlesztési igényspecifikáció

5.4. Képzésfejlesztési folyamat lefolytatása

A kormánytisztviselők, köztisztviselők továbbképzésének minőségirányítási szabályzata előírja a közszolgálati tisztviselők továbbképzésének éves tervezését (ME-TK-03), valamint a képzések tervezési folyamatát (ME-TK-04). [A Rendelet a 17. § (2) bekezdésének d) pontjában rendezi a tárgykört.]

Az egyéni képzési tervekből, valamint az éves továbbképzési tervekből országos szintű tervösszesítés készül, melyet a személyügyi központ továbbküld a KTK és az NKE részére, melyből meghatározhatóak a szükséges képzésfejlesztések. A folyamat bemeneteként megjelenhet előre nem tervezhető, egyedi igények alapján szükséges képzésfejlesztési igény is. [A Rendelet 20. és 21. §-ai szabályozzák a területet (hatályos 2014. január 1-től).]

5.4.1. Képzési igények beérkezése, a szükséges képzésfejlesztések meghatározása

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem feladataiból

– ME-TK-03 eljárásban létrehozott dokumentum: éves képzési terv összesítése,

– egyéni fejlesztési igények, legalább a cél- és követelményrendszer meghatározásával, specifikációjával.

Szakmai és kompetenciafejlesztésre irányuló képzésfejlesztések esetén:

– képzésfejlesztési igények,

– saját és külső partnerek által fejlesztett tananyagok.

Az ME-TK-04 eljárás eredményének, valamint az előre nem tervezhető egyedi képzési igények függvényében – a nyilvántartott képzési programok alapján – fel kell mérni, hogy a képzési igények kielégíthetőek-e már meglévő képzésekkel. Amennyiben nem, fel kell mérni, hogy adott képzési igény kielégítéséhez milyen volumenű fejlesztésre van szükség. Ehhez meg kell határozni a képzési igények mentén felmerült képzési célokat, valamint azt, hogy azok milyen követelmények teljesítésével érhetőek el. A fejlesztendő képzés cél- és követelményrendszerének meghatározása (MU-TK-04 Képzésfejlesztési meghatározandó elemek) a bemenete a képzésfejlesztés elindításának, specifikálásának.

Kimenet: képzés cél- és követelményrendszere

Meghatározza azokat a folyamatokat és lépéseket, melyek a képzésfejlesztést jól dokumentált, előre tervezhető, jól elkülöníthető munkaszakaszokra bontják úgy, hogy a folyamatleírás eljárásainak követésével a célkitűzéseknek megfelelő eredményesen lebonyolítható képzések jöjjenek létre:

– a képzéssel elérendő célokat (képességek, elsajátítandó ismeretek, fejleszteni kívánt kompetenciák),

– a képzési igények alapján becsült képzendők számát,

– a képzés céljainak eléréséhez szükséges becsült tanulói munkaórák számát,

– a képzési követelményekben meghatározott elemek (ismeret, készség, képesség, kompetencia) elsajátításának ellenőrzését szolgáló eljárás (teszt, vizsgafeladat, szóbeli számonkérés, prezentáció ) leírását.

Kapcsolódó eljárások:

ME-TK-08 A továbbképzések oktatás módszere

ME-TK-12 A számonkérési folyamatok

ME-TK-13 Az ismeret-ellenőrzési formák alkalmazása

5.4.2. Képzésfejlesztés indításának előkészítő szakasza

Bemenet: fejlesztendő képzés cél- és követelményrendszere (MU-TK-04 Képzésfejlesztési meghatározandó elemek).

5.4.2.1. Képzésfejlesztési mód meghatározása a képzésfejlesztési igények ismeretében

Az előkészítő szakaszban a fejlesztendő képzés cél- és követelményrendszere alapján meg kell határozni és rögzíteni kell a képzésfejlesztés tervezéséhez szükséges információkat. A folyamat eredményének szerepelnie kell a fejlesztési dokumentumban, MU-TK-04.

5.4.2.2. A képzésekhez alkalmazható tananyagelemek vizsgálata

Meg kell vizsgálni, vannak-e már meglévő, a képzés fejlesztéséhez használható tananyagok, tananyagelemek. A vizsgálat eredményének szerepelnie kell a projektindító dokumentumban.

5.4.3. Képzésfejlesztés folyamata

5.4.3.1. A képzésfejlesztés folyamata 6 fázisra (I.-II.-III.-IV.-V.-VI.) különül el:

– I. fázis: képzés- és szakanyag tervezés,

– II. fázis: a szakanyag fejlesztés és a tananyag-előállítás, illetve folyamatainak specifikálása,

– III. fázis: tananyag-előállítás (gyártás), illetve annak specifikálása,

– IV. fázis: tesztelés, próbaképzés,

– V. fázis: módosítás,

– VI. fázis: masterpéldány, publikálás.

5.4.3.2. A fejlesztési folyamatot két fő fejlesztési irány szerint csoportosítjuk:

– a csak jelenléti képzés fejlesztésénél igényelt folyamatot „(J)” jelzéssel,

– a csak az e-learning tananyagot fejlesztő folyamatban megjelenő lépések jelölése „(E)”.

Az eljárásban feltüntetett fejlesztési lépések speciálisan új képzések fejlesztésére vonatkozó részeit az „Új” (a továbbiakban: Új), a már meglévő anyagok felhasználásával történő fejlesztésre vonatkozó speciális tudnivalókat a „Meglévő” (a továbbiakban: Meglévő) jelöléssel jelezzük.

5.4.3.3. I. Fázis: Képzés- és szakanyag tervezés

A fejlesztés elején le kell fektetni azokat a kereteket, melyeken az egész képzés alapul.

– Képzésfejlesztési indító értekezlet

Új: A fejlesztési folyamat elindítása a képzésfejlesztés indító értekezlettel.

Meglévő: képzés átdolgozása/bővítése, meglévő tananyagelemek felhasználásával új képzés fejlesztése; a módosítási folyamat elindítása az indító értekezlettel, az archív anyagok előkeresése, különös tekintettel az utolsó változatra.

Eredményt tartalmazó dokumentum, kimenet: képzésfejlesztési dokumentum

Javasolt időráfordítás: 2 hét

– Képzési igény-analízis

Új: Képzési igény részletes analízis: tanulói profil felvétele (vagy csak leírás), szakanyag profilelemzés, megrendelői profilelemzés (hol, milyen körülmények között kell lebonyolítani a képzést).

Meglévő: Történt-e változás a profilban, szakanyagban, mely területeken?

Eredményt tartalmazó dokumentum, kimenet: specifikáció

Javasolt időráfordítás: 2 hét

– Képzési célkitűzések áttekintése

Új: Elvárt képzési célkitűzések, (követelmények, kimenetek) felvétele, pontos meghatározása.

Meglévő: A célkitűzések aktualizálása.

Eredményt tartalmazó dokumentum, kimenet: specifikáció

Javasolt időráfordítás: 1 hét (együtt a szinopszissal)

Végzi: témaszakértő

– A képzés kimenetének megfogalmazása

Új: Szinopszis (A kimenet összefüggő, tömör megfogalmazása).

Meglévő: A már meglévő szinopszis aktualizálása.

Eredményt tartalmazó dokumentum, kimenet: specifikáció

Javasolt időráfordítás: 1 hét

Végzi: témaszakértő

– Peremfeltételek azonosítása

Új: További peremfeltételek a képzésfejlesztési indító értekezleten kapott paramétereken túl: preferált képzési forma, platform (nyomtatott, PC, mobil), preferált fejlesztési módszertan, várható változok, kockázatok és kockázatok kezelése. A szakértőnek meg kell vizsgálnia, hogy léteznek-e a tananyag adatbázisban meglévő, újrafelhasználható forrás tartalmak, további feladata annak leválogatása és minősítése, javaslat a felhasználásukra és átdolgozásukra.

Meglévő dokumentumnál megvizsgálandó, hogy változnak-e a peremfeltételek.

Eredményt tartalmazó dokumentum, kimenet: specifikáció

Javasolt időráfordítás: 1 hét

Végzi: módszertani szakértő, témaszakértő (létező tananyagok)

– A képzés szerkezetének leírása

Új: Moduláris struktúra meghatározása (célcsoportok, elemek, bejárások).

Meglévő: Változik-e a moduláris struktúra?

Eredményt tartalmazó dokumentum, kimenet: specifikáció

Javasolt időráfordítás: 1 hét

Végzi: témaszakértő

– Tanulótámogatási rendszer

Új: A tanulót a képzés során támogató környezet és eszközök leírása (kik segítenek, oktatnak,milyen eszközökkel).

Meglévő: Módosul-e a támogatási rendszer?

Eredményt tartalmazó dokumentum, kimenet: specifikáció

Javasolt időráfordítás: 1 hét

Végzi: módszertani szakértő

– Specifikáció véglegesítése

Új: Specifikáció elkészítése.

Meglévő: Specifikáció módosítása.

Dokumentum: specifikáció

Javasolt időráfordítás: 1 hét

Végzi: módszertani szakértő

Kimeneti dokumentum és átadási pont: specifikáció

5.4.3.4. II. Fázis: Szakanyag fejlesztés és a tananyag-előállítás, illetve folyamatainak specifikálása

– Új: Előkészítés: A módszertani csapat elmélyül a szakanyagban, az adatbázisban meglévő előszűrt forrásanyagokat feltárja.

Meglévő: A módszertani csapat elmélyül a változások feltárásában.

Dokumentum: felhasználandó anyagok listája

Javasolt időráfordítás: a képzés méretétől függő: 1–2 hét

Végzi: témaszakértő

– Új: Amennyiben procedurális a szakanyag, részletes lebontás: folytatódik a szakanyag, illetve a folyamat analízise, egészen az egyes önállóan elkülönülő elsajátítandó ismeret és készség elemekig. Ilyen pl. egy munkakör megfigyelése és betanítása.

Meglévő: A változások átvezetése a lebontásba.

Dokumentum: fejlesztési terv

Javasolt időráfordítás: 1–2 hét

Végzi: témaszakértő

– Új: Célkitűzésrendszer: Folytatódik a célkitűzésrendszer lebontása egészen a tovább nem bontható elemi célokig. Bonyolult, kognitív területeken, (ahol nem tudunk azonnal receptet adni az adott tevékenység elvégzésének mikéntjére) a kimenetek felől (munkakörelemzés) próbáljuk feltérképezni, hogy mit fog teljesíteni a tanulónk.

Meglévő: Az elemi célkitűzéshalmaz módosítása (Mely elvárt célkitűzéseknek nem felel még meg a már létező képzés?).

Eredményt tartalmazó dokumentum, kimenet: Fejlesztő által készített fejlesztési terv

Javasolt időráfordítás: 1–2 hét

Végzi: témaszakértő

– Új: Képzési forma választás és képzési forma szerinti (képzési és fejlesztési) technológiaválasztás (ha nem volt peremfeltétel).

Meglévő: Ha nincs képzési forma változás, kimarad. Egyébként új technológia választása.

Dokumentum: Fejlesztési terv

Javasolt időráfordítás: 1 hét

Végzi: fejlesztő

Kapcsolódó eljárás: ME-TK-08 A továbbképzések oktatásmódszere

– Kimeneti tesztek elkészítése

Új: Kimeneti tesztek specifikálása.

Meglévő: Kimeneti tesztek aktualizálása, módosítása.

Dokumentum: Fejlesztési terv

Javasolt időráfordítás: 1 hét

Végzi: fejlesztő

Kapcsolódó eljárás

ME-TK-12 számonkérési formák alkalmazása

ME-TK-13 ismeretellenőrzési formák alkalmazása

– Képzéstámogató rendszerben megjelenő szerepek, szereplők meghatározása

Új: Képzési forma szerinti képzéstámogató rendszer szereplőinek és szerepének pontos kialakítása. (előadó, oktató, tutor, tanulótársak és szerepük hozzávetőleges ütemezéssel és tanulónkénti időigénnyel megtervezve)

Meglévő: Ha nincs képzési formaváltás, kimarad. Ha van formaváltás, a szereplők és szerepek átalakítása.

Dokumentum: fejlesztési terv

Javasolt időráfordítás: 1 hét

Végzi: fejlesztő

– Új: A képzés fejlesztéséhez és lebonyolításához szükséges menedzsment, szervezési eszközök feladatok (funkciók) megtervezése (szervezési lépések, LMS konfigurálás). Az egész folyamat monitoringjának tervezése.

Meglévő: A módosítási eszközök és a módosítás monitoringjának megtervezése.

Dokumentum: fejlesztési terv

Javasolt időráfordítás: 1 hét

Végzi: fejlesztő

– Új: Részletes fejlesztési terv tartalmazza a belső munkafázisokat, határidőket.

Meglévő részletes módosítási terv tartalmazza: belső munkafázisokat, határidőket.

Dokumentum: fejlesztési terv

Javasolt időráfordítás: 1 hét

Végzi: fejlesztő

Munkafolyamatért felelős: fejlesztő

Ellenőrzési pont (esetleg átadási pont): módszertan

Kimenet: részletes fejlesztési terv

– Új: Fizikai kialakítás (forma, layout): A tervezési fázis után megkezdődik a tananyag megjelenítésének, fizikai kialakításának specifikálása. Ez jelenthet stílustervet, kiadványtervet, tipográfiai tervet, grafikai tervet, képernyőtervet, navigációs tervet.

Meglévő: Ha nincs arculat- vagy médiaváltás, kimarad.

Dokumentum: műszaki specifikáció

Javasolt időráfordítás: 2 hét

Végzi: fejlesztő

– Új: Forgatókönyvvázlat fejlesztése (a fizikai megvalósítás előtt): Szinte a tervezési fázis után azonnal elkezdődhet. Megkezdődik a különböző tananyagok módszertanának kidolgozása, mely az egyes tanulási modulokon belül megvalósítandó kereteket, pedagógiai eszközöket, aktivitásokat, tevékenységeket fogalmazza meg. Ennek a fejlesztési fázisnak végeredménye a különböző tananyagokhoz alkalmazható forgatókönyv vázlat sablonok elkészülte (akár több típus). Ha nincs képzési formaváltás, kimarad.

Dokumentum: műszaki specifikáció

Javasolt időráfordítás: 1 hét

Végzi: fejlesztő

– Új: Működőképes „mintalecke”: Egy alkalmasan kiválasztott tananyagrészlettel elkészülhet a tananyag működőképes „makettje”. Ez a makett már alkalmas az előzetes elképzelések bemutatására a megrendelőknek, tanulóknak és minden érdekeltnek.

Meglévő: Ha nincs médiaváltás, vagy képzési forma váltás, kimarad.

Dokumentum: mintalecke

Javasolt időráfordítás: 1 hét

Végzi: fejlesztő

Kimenet: mintalecke

– Új: Első tesztelési fázis: A működőképes modell (változatok) minél szélesebb körű kipróbálása a célcsoporton, és ennek alapján a stílus, a grafika, a nyelvezet és a módszertan korrigálható. Ezek után már nem szabad változtatni a koncepción. Ha megrendelő később ilyent kér, külön meg kell fizettetni.

Meglévő: Ha nincs médiaváltás, vagy képzési formaváltás, kimarad.

Dokumentum: mintalecke

Javasolt időráfordítás: 2 hét

Végzi: módszertani szakértő

– Új: Teszt-rendszer fejlesztés: A célrendszer, végtesztek és forgatókönyv vázlat alapján teszt típusok (bemeneti szint ellenőrző, előzetes tudást rögzítő, önellenőrző, ismétlő, utótesztelő) és az IT rendszerrel kompatibilis teszt-típusok specifikálása; belső mérő-értékelő rendszer kidolgozása mérendő célonként akár több is.

Meglévő: Ha nincs médiaváltás, vagy képzési forma váltás, kimarad.

Dokumentum: műszaki specifikáció

Javasolt időráfordítás: 1 hét

Végzi: fejlesztő

– Új: Példák, grafikák, aktivitások (pl. feladatok), sablonjainak kifejlesztése. Lásd részletesen a szabványosításnál. Meglévő: Ha nincs médiaváltás, vagy képzési forma váltás, kimarad.

Dokumentum: műszaki specifikáció

Javasolt időráfordítás: 1 hét

Végzi: fejlesztő, témaszakértő

– Új: Részletes forgatókönyvírás médiumonként: Ez a szakasz a forgatókönyv-vázlat és a specifikáció alapján a teljes képzés részletes megtervezését jelenti – beleértve a médiumok megválasztását. Sok esetben a forgatókönyv fejlesztés megelőzi a példák és feladatok tervezését, de komolyabb grafikák videó- és audiórészletek mindenképpen csak a forgatókönyv elkészülte után fejleszthetőek. Nyomtatott médiumon ez egy óravázlat-szerű anyag pontos instrukciókkal.

Multimédia esetén ez a képernyőterveket, vagy részletes folyamatábrát, vagy real-time rendszereknél (pl. Flash) a „partitúra” megtervezését jelenti, azaz: melyik másodperctől meddig, mi látszik, mi hallható, milyen inputra hova ugrik a program. Klasszikus web based learning esetén ez jelenthet „papíron” megrajzolt képernyőterveket.

Audiovizuális anyagoknál ekkor kerül megírásra a részletes (három hasábos) technikai forgatókönyv.

Meglévő: Azonos média és képzési forma esetén forgatókönyv módosítás, egyébként újra írás.

Dokumentum: műszaki specifikáció

Javasolt időráfordítás: 2 hét

Végzi: fejlesztő

Átadási pont/Ellenőrzési pont: műszaki specifikáció

Összességében a meglévő anyagok esetén ennek a fejlesztési szakasznak nagy része kimarad, mert általában a megtervezett sablonokkal kell dolgozni.

5.4.3.5. III. Fázis: Tananyag-előállítás (gyártás), illetve annak specifikálása

Ez a szakasz az előkészített anyagok alapján a tananyag megvalósítását, „legyártását” jelenti. Ez különböző médiumoknál mást és mást jelent. Az eljárás a fejlesztés során előforduló összes lehetséges munkamenetet feltünteti, de nem minden fejlesztés tartalmaz minden munkaszakaszt.

– Új: Írott anyagelemeknél a szöveg megírása, az előkészítettség fokától függően ez sokszor csak a forgatókönyv szerinti elemek beemelését és összekötőszövegekkel való ellátását jelenti.

Meglévő: szövegmódosítás.

Dokumentum: szövegkönyv

Javasolt időráfordítás: 1–4 hét a tanulási órák függvényében

Végzi: témaszakértő

– Új: Egyedi grafikájú anyagoknál az illusztrációk megrajzolása.

Meglévő: grafika módosítás, új grafikák.

Dokumentum: grafikák

Javasolt időráfordítás: 1–4 hét a tanulási órák és grafikák számának függvényében

Végzi: grafikus

– (E) Új: Animációs anyagelemek esetén: A megrajzolt álló grafikák forgatókönyv szerinti animálása.

Meglévő: Animáció módosítás, új animációk.

Dokumentum: animációk

Javasolt időráfordítás: 1–4 hét a tanulási órák és animációk számának függvényében

Végzi: informatikus, animátor szakértő

– Új: Audiovizuális anyagoknál az előállítás a külső forgatási, stúdiófelvételi, és utómunkálati szakaszt jelenti.

Meglévő: régi anyagok új utómunkái, új forgatás.

Dokumentum: videoanyag

Javasolt időráfordítás: 1–4 hét az audiovizuális anyagok hosszának függvényében.

Végzi: videó fejlesztő (stúdió)

Munkafolyamatért felelős: fejlesztő

– (E) A médiaelemek lektorálása, szöveg korrektúra.

Dokumentum: szövegkönyv

Javasolt időráfordítás: 1 hét

Végzi: fejlesztő (korrektúra), témaszakértő (lektorálás)

– (E) Új: az elkészített médiaelemek után a tananyaggyártás a „beprogramozást”, az előzetesen elkészített anyagok „linkelését” jelenti.

Meglévő: linkek és lejátszás módosítása, ellenőrzése.

Dokumentum: tananyag forrásnyelvi változat

Javasolt időráfordítás: 1 hét

Végzi: fejlesztő

– A tananyag ezen változatát felülvizsgálni szükséges, mielőtt a próbatanulók elé kerülne.

Dokumentum: Tananyag forrásnyelvi változat

Javasolt időráfordítás: 1 hét

Végzi: fejlesztő, módszertani szakértő, témaszakértő

Munkafolyamatért felelős: fejlesztő

Átadási pont: tananyag végleges próbatanfolyam előtti változat.

Az előállítási szakasz végén kialakul a tananyag első változata.

– Képzők, tutorok felkészítése, képzése

A képzés során a tanulási folyamatot támogató személyek, oktatók képzése történik.

– Képzők, tutorok kiválasztása, felkérése

Javasolt munkaráfordítás: 2–3 hét

– Képzők, tutorok képzésének kidolgozása

Munkafolyamatért felelős: Módszertani szakértő

Javasolt munkaráfordítás: Fejlesztett képzés nagyságától függően 1–3 hét

– Képzők képzése, megismertetése a fejlesztett tananyaggal

5.4.3.6. IV. fázis: Tesztelés, próbaképzés

– Új: Ez a szakasz már a fejlesztési szakaszban is elkezdődhet. Akkor fejlesztés alatti tesztelésről beszélhetünk. Lényege, hogy egyes tananyagrészeknél a fejlesztők meggyőződhessenek bizonyos terveik, elképzeléseik működőképességéről a célcsoportnál. A fejlesztés alatti tesztelés elvégezhető egyes tanulók véleményére támaszkodva. Meglévő: egyszerűbb módosítások esetén kimaradhat.

A teljes első változat kipróbálása már a tervezett képzés körülményeihez hasonló módon megszervezetten nagyobb tanuló létszámmal és kifejezetten a célzott tanulókon kell, hogy megtörténjen.

Dokumentum: Próbaképzési dokumentáció

Javasolt időráfordítás: 1–4 hét a képzés hosszától függően

Végzi: módszertani szakértő, fejlesztő

5.4.3.7. V. fázis: Módosítás

A fejlesztés pénz és időkerete szabja meg, hogy a begyűjtött információk alapján milyen mértékű változtatást végez el a fejlesztő intézmény.

Dokumentum: tananyag módosított forrásnyelvi változat

Javasolt időráfordítás: 1 hét

Végzi: fejlesztő

5.4.3.8. VI. fázis: Mesterpéldány, publikálás

– A módosítási szakasz végén kialakul a tananyag mesterpéldánya

Dokumentum: tananyag teljes forrásnyelvi változat, teljes dokumentáció, csomagolt változat

Javasolt időráfordítás: 1 hét

Végzi: fejlesztő

Átadási pont: mesterpéldány, dokumentációval

– Új: Archiválás a modulok (tananyagegységek) metaadatainak megadásával, feltöltés az adatbázisba (a későbbi fejlesztések, módosítások miatt).

Meglévő: verziózás.

Dokumentum: tananyag archiválási változat (tömörített, dokumentált)

Javasolt időráfordítás: 1 hét

Végzi: témaszakértő

– Sokszorosítás, illetve publikálás

Dokumentum: tananyag publikált változata

Javasolt időráfordítás: 1 hét

Végzi: témaszakértő

– (J) Nem on-line anyagoknál (CD, nyomtatott anyag) A prototípus (masterpéldány) alapján megtervezendő a sokszorosított anyagok kiszerelése (például dobozokba) és szakszerű tárolása.

Dokumentum: tananyag csomagolt változat

Javasolt időráfordítás: 1–2 hét

Végzi: Fejlesztő

– (J) Terítés

Dokumentum: Tananyag csomagolt változat

Javasolt időráfordítás: 1–4 hét

5.5. Képzésértékelés, értékelési eredmények visszacsatolása

5.5.1. Beszámoló a képzésről, elégedettségmérés

A folyamat leírását az ME-TK-15 Az értékelési folyamatok; résztvevői, oktatói elégedettség mérése eljárásrend szabályozza.

5.5.2. A program továbbfejlesztése

Az oktatói véleményekben és a szöveges beszámolókban felvetett észrevételek figyelembevételével valamint a résztvevői elégedettségmérés eredményeinek kiértékelésével kerül sor a képzés végrehajtásának értékelésre.

Dokumentum: Képzés-továbbfejlesztési dokumentáció

Javasolt időráfordítás: 1–4 hét a tanfolyam hosszától függően

Végzi: módszertani szakértő, fejlesztő

5.5.3. Továbbképzések lebonyolításának folyamatos figyelemmel kísérése

A folyamat leírását az ME-TK-16 A Továbbképzések lebonyolításának folyamatos figyelemmel kísérése eljárásrend szabályozza.

5.6. A fejlesztett képzés minősítésre való benyújtása

ME-TK-02 A továbbképzési programok minősítési folyamata szabályozza.

VI. ME-TK-06-1

A képzésszervezés folyamata

1. A leírás célja

Az eljárás célja a továbbképzés képzésszervezési folyamatának meghatározása és leírása. A folyamat előírja, hogy mi az elvégzendő feladat, illetve a megvalósítandó folyamat; megjelöli, hogy ki a felelős az eljárásban leírt feladat vagy folyamat eredményéért, illetve ki annak a végrehajtója; megnevezi azt a dokumentumot vagy bizonylatot, amely alapján ellenőrizhető, hogy betartották-e az eljárásban foglaltakat; tartalmazza a feladat illetve folyamat időbeliségét.

2. Alkalmazási terület

A folyamat-leírás alkalmazása kiterjed a NKE VTKI-ra; a 2011. évi CXCIX. törvény 1. és 2. §-ában meghatározott közigazgatási szervekre, továbbá a Rendelet alapján a nyilvántartott, minősített programmal rendelkező képzőintézményekre.

3. Vonatkozó szabályozások

A Rendelet 17. § A Rendeletben nem szabályozott eljárásokban jelen minőségi követelmények az irányadóak.

3.1. Kapcsolódó eljárások

ME-TK-03 Az éves tervezés folyamata

ME-TK-08 A továbbképzések oktatásmódszere

ME-TK-09 A továbbképzések során alkalmazott oktatási és segédanyagok kialakítása

ME-TK-15 Az értékelési folyamatok; résztvevői, oktatói elégedettség mérése

ME-TK-16 A továbbképzések lebonyolításának folyamatos figyelemmel kísérése

ME-TK-18 Panaszkezelés

ME-TK-19 Nem megfelelőség kezelése

4. A folyamatleírásban használt fogalommeghatározások:

éves továbbképzési terv: a továbbképzési időszak évente tartalmazza a közszolgálati tisztviselői állomány részére a munkáltató által készített éves továbbképzési tervet, mely magába foglalja a tárgyévre előírt képzéseken kívül azok pontszámát is;

tanulmányi pont: a közszolgálati továbbképzési rendszerben szereplő képzések tanulmányi pontértékkel vannak ellátva. A tanulmányi pont kifejezi azt a munkaórát, amely az elvárt ismeretek megszerzéséhez, a meghatározott követelmény teljesítéséhez szükséges;

minősített továbbképzési program: olyan az NKE szakértői által minőségtanúsított képzési program, amely a képzés kimeneti követelményének teljesítéséhez szükséges ismeretek elsajátítását teszi lehetővé;

szakmai továbbképzési program: a munkáltató által folytatott szakmai továbbképzés, amely speciális intézményi vagy munkaköri ismereteket nyújt, illetve képességeket fejleszt;

minősített programjegyzék: azon továbbképzési programok nyilvántartása, amelyben az NKE VTKI szakértői által minőségtanúsított programok szerepelnek;

képzésszervező: a közigazgatási szerv (munkáltató) által kijelölt képzés és vizsgaszervező vagy a továbbképzést lebonyolítását végző képzőintézmény által kijelölt képzésszervezésért felelős személy.

4.1. A képzés, felkészítés során használatos bizonylatok

Közszolgálati továbbképzés Mappalista	BA-TK-09
Közszolgálati továbbképzés Ajtólista	BA-TK-10
Közszolgálati továbbképzés Képzési Program	BA-TK-11
Közszolgálati továbbképzés Jelenléti ív	BA-TK-12
Közszolgálati továbbképzés Haladási napló	BA-TK-13
Közszolgálati továbbképzés Panaszkezelési lap	BA-TK-14
Közszolgálati továbbképzés Résztvevői elégedettségmérő lap	BA-TK-15
Közszolgálati továbbképzés Jelentés panasz kivizsgálásáról	BA-TK-16
Közszolgálati továbbképzés Vizsga ajtólista	BA-TK-17
Közszolgálati továbbképzés Vizsga Jelenléti ív	BA-TK-18
Közszolgálati továbbképzés Vizsga elégedettségmérő lap	BA-TK-19

5. A képzésszervezés előkészítési szakasza

5.1. A továbbképzés szervezésének személyi és tárgyi feltételei

5.1.1. Személyi feltételek:

– a munkáltató által kijelölt szervező, (vagy a szervezésért felelős személy),

– továbbképzésre jelentkező résztvevő (közszolgálati tisztviselő),

– képzőintézmény által kijelölt képzésszervező – amennyiben a folyamatban releváns (a szervezésért felelős személy).

A továbbképzésre jelentkező személyek névsorát a személyügyi központ által biztosított beiskolázási terv tartalmazza.

5.1.2. Tárgyi feltételei

A képzés, felkészítés jelentkezés előfeltétele a továbbképzési és vizsgaportálon (a továbbiakban: tvp) (https://tvp.uni-nke.hu) való regisztráció:

– a munkáltató részéről,

– közszolgálati tisztviselő részéről.

5.2. Továbbképzésre való jelentkezés

5.2.1. A képzések meghirdetése

A személyügyi központ által összesített országos képzési igények alapján az NKE VTKI továbbképzési programjegyzéket alakít ki és tesz közzé, mely jegyzékben szereplő programok jelölhetőek a továbbképzésre való jelentkezés során.

5.2.2. Résztvevők jelentkezése

A jelentkezés előfeltétele a munkáltató és a közszolgálati tisztviselő regisztrációja a tvp-n. Minden jelentkező a területileg illetékes képzőhelyre jelentkezhet képzésre. A jelentkezési határidőn belül a továbbképzésekre való jelentkezésre a munkáltató jóváhagyásával a közzétett programjegyzékről kell választani. A programjegyzék karbantartásáról és bővítéséről az NKE VTKI gondoskodik.

5.2.3. A jelentkezés érvényessége

A résztvevő jelentkezését a résztvevő munkáltatója jóváhagyja, melyre a jelentkezés beérkezésétől számított 5 munkanap áll rendelkezésre.

5.3. Általános tájékoztatás

A képzéseken, felkészítéseken részt vevők tájékoztatása a képzés lebonyolításának körülményeiről, a képzések során alkalmazott módszerekről és elvárásokról a tvp-n közzétett tájékoztató alapján történik.

5.3.1. Résztvevők tájékoztatása

A jelentkező automatikus elektronikus válaszüzenetet kap a képzésre való jelentkezés érvényességéről, mely a képzésre vonatkozó alapadatokat is tartalmazza. A képzésre jelentkező személy, a jelentkezés befogadásakor e-mailben tájékoztatást kap a képzés pontos helyszínéről, és az időpontjáról valamint a képzéssel kapcsolatos alapinformációkról.

5.4. A továbbképzések nyomon követése

A képzés napjára a képzésszervezőnek elő kell készíteni a képzés adminisztrálásához szükséges dokumentumokat:

BA-TK-09 Mappalistát,

Oktatói felkérőt (és amennyiben releváns, úgy a szerződést),

BA-TK-11 Képzési programot,

BA-TK-10 Ajtólistát,

BA-TK-12 Jelenléti ívet,

BA-TK-13 Haladási naplót,

BA-TK-14 Panaszkezelési lapot,

BA-TK-15 Résztvevői elégedettségi kérdőívet.

A dokumentumoknak az előírásoknak megfelelően rendelkezésre kell állnia a képzésen, ill. ki kell helyezni a képzés ideje alatt. A képzési dokumentáció bizonylatai a tvp-ről letölthetőek. A továbbképzéseken való részvétel nyomon követését a képzésszervezésért felelős végzi.

5.5. A továbbképzés lebonyolítása

Amennyiben az oktatás a munkáltatói székhelyén valósul meg, úgy a képzés személyi és tárgyi feltételeinek szakmai előkészítése, illetve a képzés indításának lépései az előkészítés során meghatározottak szerint történik. A személyi és tárgyi feltételek folyamatos rendelkezésre állását a képzésszervező biztosítja.

5.5.1. Feltételek rendelkezésre állásának ellenőrzése

A képzés napján a képzés szervezésért felelős – vagy a munkáltató által kijelölt személy – a helyszínen vagy a helyszínről beszerzett információk alapján ellenőrzi a képzéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek fennállását.

5.5.2. Helyszíni tájékoztatás

A képzésszervező a helyszínen kifüggeszti a BA-TK-10 Ajtólistát és a BA-TK-11 Képzési programot. A programot a hallgatók részére ki is oszthatja.

5.5.2.1. Résztvevők jelenlétének követése

A képző a jelenlét követését a résztvevők által aláírt napi jelenléti ívvel dokumentálja. Képzésen való részvételre az jogosult, aki a jelenléti íven (és ajtólistán) szerepel, vagyis érvényes továbbképzési jelentkezéssel rendelkezik a tvp-n.

5.6. Képzés, felkészítés lefolytatása

A képzés lefolytatása az ME-TK-07 A képzés megvalósítás folyamata elnevezésű eljárásrend alapján történik.

5.6.1. Az előrehaladás dokumentálása

A képző BA-TK-13 Haladási naplóban rögzíti a BA-TK-11 Képzési program szerinti megvalósulását. A haladási naplót a helyszínen vezetik az oktatók. A haladási napló pontos vezetéséről a képzésért felelős szervező gondoskodik.

5.7. Eltérések kezelése, nem megfelelőség kezelése

Az esetleges eltéréseket, a továbbképzés során felmerült hallgatói (résztvevői) panaszokat a haladási napló mellékleteként, az oktatáson kötelezően ott lévő BA-TK-14 Panaszkezelési lapon kell rögzíteni. A továbbképzés alatt a képzésszervezőnek figyelemmel kell kísérnie az oktatás folyamatát a felmerülő nem megfelelőségek és az arra tett intézkedések érdekében. A nem megfelelőség kezelésének lépéseit az ME-TK-19 Nem megfelelőség kezelése folyamatleírás tartalmazza.

5.8. A továbbképzés zárása

5.8.1. Résztvevői elégedettségmérés

A továbbképzés során résztvevői véleménynyilvánításra van lehetőség, melyet a BA-TK-15 Résztvevői elégedettségmérő lapon lehet megtenni. Ennek folyamatát, valamint a statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését a ME-TK-15 Értékelési folyamatok, elégedettségmérés elnevezésű eljárásrend szabályozza.

5.8.2. A Panaszkezelési lap és az elégedettségi kérdőív adatai alapján korrekciós terv elkészítése

A BA-TK-14 Panaszkezelési lap és a BA-TK-15 Résztvevői elégedettség kérdőívek, adatok összesítéséből és az audit eredményekből az NKE VTKI feladata, hogy a szükséges korrekciós javaslatokat kidolgozza, és azokat a képzés- és vizsgaszervezőknek továbbítsa.

5.8.3. Panaszkezelési lap összegzése

A képzésszervező a BA-TK-14 Panaszkezelési lapon tett résztvevői felszólalásokat és annak megoldására történt intézkedések másolatát (fax, e-mail) az eseménytől számított 30 napon belül megküldi az NKE VTKI részére. A beérkezett panaszokat az NKE VTKI tartja nyilván.

5.8.4. Oktatók szerződéseihez teljesítési igazolás készítése

A képzés megvalósulásáról a munkáltatónak teljesítés igazolást kell kiállítani.

5.9. A képzési dokumentáció

Az oktatás napjára előkészített és a továbbképzési adminisztrálásához szükséges dokumentumokat a képzési referens az alábbiak szerint kezeli:

– a BA-TK-10 Ajtólistát,

– a BA-TK-11 Képzési programot,

– a BA-TK-12 Jelenléti íveket összegyűjti;

– a BA-TK-13 Haladási napló vezetését ellenőrzi;

– aláírásával hitelesíti a BA-TK-14 Panaszkezelési lapot, panasz esetén gondoskodik a panasz kivizsgálásáról;

– a kitöltött BA-TK-15 Résztvevői elégedettségi kérdőíveket feldolgozza és tárolja;

– a képzés megtörténtét ellenőrzi és annak teljesítési igazolását kiállítja;

– fentieket a BA-TK-09 Mappalistával együtt lefűzi.

A képzési dokumentációt az ME-TK-20-1 Dokumentumok és minőségügyi feljegyzések kezelése eljárásrendben foglaltaknak megfelelően kell tárolni.

5.10. A vizsgadokumentáció

Amennyiben a képzés, felkészítés vizsgával zárul, úgy a vizsga napjára előkészített és a vizsga dokumentálásához szükséges bizonylatokat a képzési referens az alábbiak szerint kezeli:

összegyűjti

– a BA-TK-17 Ajtólistát;

– a BA-TK-18 Jelenléti íveket;

– a BA-TK-14 Panaszkezelési lapot aláírásával hitelesíti, panasz esetén gondoskodik a panasz kivizsgálásáról;

– ha a képzés vizsga kötelezettséggel jár, akkor a bizonyítványról másolatot készítés és nyilvántartásba veszi;

– a kitöltött BA-TK-19 Elégedettségi kérdőíveket feldolgozza és tárolja;

– fentieket a BA-TK-09 Mappalistával együtt lefűzi.

A vizsgadokumentációt az előírásoknak megfelelő ideig kell tárolni.

VII. ME-TK-07-1

A képzés megvalósítás folyamata

1. A leírás célja

A leírás célja, hogy dokumentáltan rögzítse a közszolgálati tisztviselők továbbképzési rendszerében megvalósuló képzések folyamatát, hogy a megvalósításban részt vevők feladatait leírja (oktatók, tutorok, trénerek és résztvevők), hogy segítse őket feladatuk igényeknek, elvárásoknak leginkább megfelelő elvégzésében, továbbá biztosítsa a minőség fejlesztésére irányuló, javító-korrigáló tevékenységet. Az eljárás rögzíti, hogy mi az elvégzendő feladat, tevékenység illetve megvalósítandó folyamat. Rögzíti az elvégzendő feladatok, tevékenységek egymáshoz képest optimális sorrendjét, a folyamat időbeli meghatározottságát; megjelöli, hogy ki a felelős az eljárásban leírt feladat, tevékenység végrehajtásáért; a végrehajtott feladat, tevékenységsor (folyamat) eredményességéért. Megnevezi azokat a dokumentumokat vagy bizonylatokat, amely alapján ellenőrizhető, hogy betartották-e a jogszabályokban, illetve jelen eljárásrendben foglaltakat.

2. Az eljárás alkalmazási területe

A leírás alkalmazása kiterjed az NKE VTKI-ra; a Rendelet alapján a programminősítést kérelmező szervezetre, a közszolgálati továbbképzésben közreműködő oktatókra és a közszolgálati továbbképzési programban résztvevőkre.

3. Vonatkozó jogi szabályozás

A Rendelet 17. §-a. A Rendeletben nem szabályozott eljárásokban jelen minőségi követelmények az irányadóak.

3.1. Kapcsolódó eljárások

ME-TK-06 A képzésszervezés folyamata

ME-TK-10 A továbbképzésben közreműködő oktatók oktatás-módszertani és felnőtt-oktatói felkészültsége

ME-TK-18 Panaszkezelés

ME-TK-19 Nem megfelelőség kezelése

4. A folyamatleírásban használt fogalommeghatározások:

dokumentum: információ és annak hordozója;

folyamat, eljárás: egy tevékenység vagy egy folyamat elvégzésének előírt módja. Az érintett szervezet hozza létre saját tevékenységeinek szabályozására. Betartása kötelező azoknak, akikre vonatkozik. A vonatkozó külső követelmények (jogszabályok, szakmai irányelvek ) figyelembe vételével készül;

minőségirányítási szabályzat: A továbbképzés minőségirányítási szempontból történő vezetésére és szabályozására szolgáló szabályzat, amely irányítási kézikönyvként tartalmazza a továbbképzés tervezésének, fejlesztésének, szervezésének, végrehajtásának és ellenőrzésének eljárásait.

oktatás, oktató: Az oktatás a tudás intézményesített átadását jelenti. Az oktató – mint irányító – ennek a tevékenységnek a tervezője, szervezője és lebonyolítója;

tréning, tréner: A tréning olyan komplex képzési, továbbképzési eljárás (módszer-együttes), amelynek keretében célorientált tartalmú, továbbá bizonyos kompetenciák megszerzésére irányuló felkészítés történik. A tréning során a résztvevők feldolgozzák a szükséges elméleti ismereteket, biztosítják azok alkalmazását önkontrollal (visszacsatolással) összekapcsolva. A gyakorlatok értékelésével és tesztek alkalmazásával a résztvevő adott tevékenységre való alkalmazását is feltárja és a tevékenységhez személyiségjegyek kibontakozását, fejlesztését is megvalósítja. A tréner e folyamat tervezője, szervezője, irányítója;

tutorálás, tutor: A tutor a felnőttek egyéni és csoportos tanulását irányító személy. Fő módszere a tanácsadás, a konzultáció. A távoktatásban a tanulást (távolról) irányító személy elnevezéseként honosodott meg. Amióta a távoktatás is alkalmaz közvetlen eljárásokat (csoportos konzultációkat, szemináriumokat) a tutori feladatok ezekre is kiterjednek.

5. A képzések megvalósítási folyamata

A közszolgálati tisztviselők képzése során ismeret átadás, készség és kompetenciafejlesztés történik, hagyományos (jelenléti) képzés, e-learning és vegyes (blended learning) képzés formájában.

5.1. Képzésszervező feladatai

5.1.1. A képzési feltételek meglétének, rendelkezésre állásának, működőképességének az ellenőrzése: A személyi és tárgyi feltételek, résztvevők, oktatók, helyszín, tananyag, eszközök, on-line rendszer szükség esetén korrekciós intézkedések kezdeményezése.

Időszak: a képzés, tréning tényleges megkezdése előtti munkanapon

5.1.2. Az oktatók/tutorok tájékoztatása a képzési dokumentáció kezelésének, vezetésének a rendjéről, mikéntjéről.

Időszak: a képzés, tréning tényleges megkezdése előtt

Kapcsolódó dokumentum/bizonylat: jelenléti ív a kontakt alkalmakhoz, haladási napló, résztvevői háttéranyagok átvételi elismervényei

5.1.3. A képzés és vizsgák lebonyolításával kapcsolatos résztvevői elégedettségmérés elvégzése

Időszak: a képzés, tréning végén

Kapcsolódó dokumentum/bizonylat: résztvevői elégedettségmérő lap (BA-TK-15 Résztvevői elégedettségmérő lap; BA-TK-19 Vizsga elégedettségmérő lap)

5.1.4. Tanúsítványok, bizonyítványok elkészítése és kiadása a képzési folyamat végén

Időszak: a képzés lezárását követően 15 napon belül

Kapcsolódó dokumentum/bizonylat: bizonyítvány, látogatási igazolás

5.1.5. A képzési dokumentáció belső ellenőrzése a képzési folyamat végén

Időszak: a képzés, tréning végén

Kapcsolódó dokumentum/bizonylat: képzési mappalista alapján a dokumentumok és bizonylatok ellenőrzése

5.2. Az oktató/tréner feladatai

5.2.1. Megnyitja a képzést

5.2.2. A képzési program során az ismeretet ad át, készséget és kompetenciát fejleszt, a résztvevőket felkészíti a képzési programra kialakított és alkalmazott módszertannal.

5.2.3. Az oktató, tréner feldolgozza, értékeli a résztvevők tevékenységét, az általuk készített anyagokat, ellenőrzi előrehaladásukat, méri fejlődésüket.

5.2.4. Kitölti az oktató/tréner munkáját igazoló haladási naplót

5.3. A tutor feladatai

5.3.1. A képzésbe bejelentkezés után a résztvevőkkel felveszi a kapcsolatot, fórumot nyit.

5.3.2. A képzési program során támogatja a résztvevő önálló tanulását, felkészíti a képzési programra kialakított és alkalmazott módszertannal.

5.3.3. A tutor feldolgozza, értékeli a résztvevők tevékenységét, az általuk készített anyagokat ellenőrzi, előrehaladásukat támogatja, méri fejlődésüket.

5.3.4. Kitölti a tutor munkáját igazoló haladási naplót, BA-TK-13 haladási napló.

5.4. A továbbképzésben részt vevő feladatai

5.4.1. A képzésben részt vesz.

5.4.2. A képző intézmény biztonsági, egészségügyi és munkavédelmi előírásait betartja.

5.4.3. A jelenlétet igénylő képzésen a résztvevő a megjelenését a jelenléti ív aláírásával igazolja.

5.4.4. A képzés során nyújtott teljesítményének képzési programban meghatározottak szerinti ellenőrzésén, mérésén részt vesz.

5.4.5. Nem tanúsít olyan magatartást, amely a képzés többi résztvevőjét, oktatóját, a Képző Intézmény jogait vagy jogos érdekeit sértené vagy károsítaná.

5.5. Nem megfelelőség kezelése

A dokumentumban hibát, eltérést vagy működésbeli, folyamatbeli eltérések esetén helyesbítő tevékenységet kell indítani az ME-TK-19 Nem megfelelőség kezelése eljárás alapján.

5.6. Panaszkezelés

Panaszként értelmezzük azokat a felszólalásokat, észrevételeket, kifogásokat, reklamációkat, elégedetlenségeket, amelyek a képzés folyamatában keletkeznek. Amennyiben a képzés megvalósítás folyamatában az oktató, tréner, tutor, illetve a képzésben részt vevő részéről panasz érkezik, azt haladéktalanul ki kell vizsgálni az ME-TK-18 panaszkezelés eljárásban rögzítettek alapján.

VIII. ME-TK-08-1

A továbbképzések oktatás módszere

1. A leírás célja

Jelen leírás célja, hogy módszertani segítséget adjon, ezáltal megvalósíthatóak legyenek a továbbképzésben a tanulási-tanítási folyamat szakaszainak feladatai. Tartalmazza azt az oktatáselméletet, amely magába foglalja a képzés célját, tartalmát, szervezeti és módszertani kérdéseit, útmutatást nyújt a tanítás és tanulás módjának kiválasztásához, elbírálásához és értékeléséhez.

2. Alkalmazási terület

A folyamat leírás alkalmazása kiterjed a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető-és Továbbképzési Intézetére; a 2011. évi CXCIX. törvény 1. és 2. §-ában meghatározott közigazgatási szervekre, továbbá a Rendelet alapján a NKE-re, a közszolgálati továbbképzési programok, közszolgálati vezetőképzési programok tekintetében valamint a nyilvántartásba vett, minősítésre benyújtott, szakmai továbbképzési programmal rendelkező képzőintézményekre.

3. Vonatkozó szabályozások

A Rendelet 17. § rendelkezései. A Rendeletben nem szabályozott eljárásokban jelen minőségi követelmények az irányadóak.

3.1. Kapcsolódó eljárások

ME-TK-02 A továbbképzési programok minősítési folyamata

ME-TK-09 A továbbképzések során alkalmazott oktatási és segédanyagok

ME-TK-10 A továbbképzésben közreműködő oktatók oktatás-módszertani és felnőtt-oktatói felkészültsége

ME-TK-11 A továbbképzések megvalósításához szükséges infrastruktúra

4. A folyamatleírásban használt fogalommeghatározások:

közszolgálati továbbképzési program: általános közigazgatási ismeretek, a közigazgatási szakvizsgára való felkészülést moduláris rendszerben szolgáló, továbbá a jogalkalmazás javítására irányuló továbbképzések, melyek fejlesztéséről és megvalósításáról a NKE gondoskodik;

közszolgálati vezetőképzés: a közigazgatási szervezetek vezetői utánpótlásképzése, a vezetők rendszeres továbbképzése és a vezetők kiválósági képzése;

minősített továbbképzési program: az előírt szakmai és vizsgakövetelményeknek megfelelő, minőségtanúsított képzési program, amely önálló tanítási vagy tananyag egységekből áll és lehetővé teszi a képzés kimeneti követelményének teljesítéséhez szükséges ismeretek elsajátítását;

minősített továbbképzési program megvalósítása: a minősített programok meghatározott követelményrendszere alapján zajló továbbképzési tevékenység, amely magába foglalja a képzésszervezési feladatok ellátását, illetve az oktatáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítását, a kitűzött oktatási célok megvalósítása érdekében;

kompetencia: a felnőttképzésben részt vett személy ismereteinek, készségeinek, képességeinek, magatartási, viselkedési jegyeinek összessége, amely által a személy képes lesz egy meghatározott feladat eredményes teljesítésére;

továbbképzési modul: a továbbképzési rendszerben meghatározott programot alkotó logikailag összetartozó ismeretanyagok, önállóan is elsajátítható tanulási egységek;

tanulásmódszertan: egy módszer a tanulásra, ami használható és működőképes technológiát ad a képzésben részt vevőknek a kezébe, ami segíti őket abban, hogy hatékonyabban tudjanak tanulni, és ezáltal meg is értsék az anyagot, amit alkalmazni is tudnak az életben;

oktatási módszer: egyszerű és összetett tevékenységek, amelyek segítségével megoldhatók a tanulási-tanítási folyamat valamely szakaszának feladatai; ha különböző mértékben is, de végső soron minden módszer az oktatóé és a résztvevőé is. Az ismeret átadás céljából alkalmazott oktató által választott stratégiák: eljárások és technikák;

képzési munkaforma, továbbképzési forma: a tanulás szervezésének keretei;

didaktika: oktatáselmélet, amely magába foglalja a képzés célját, tartalmát, szervezeti és módszertani kérdéseit. Ismeretek, jártasságok, készségek, viselkedésformák, attitűdök megszerzésének legcélravezetőbb módjaira vonatkozó szabályokat fogalmaz meg, s mércét, útmutatást nyújt a tanítás és tanulás bármilyen speciális módjának elbírálásához, értékeléséhez;

képzés tartalma: a képzésen átadandó, témakörökbe rendezett információk.

5. Az eljárás leírása

5.1. Általános elvárások

5.1.1. Tananyagfejlesztés során figyelembe kell venni

A tananyagfejlesztés, oktatás folyamán a tananyag tartalmán kívül, ahhoz, hogy a képzés célt érjen, a tananyag írónak és fejlesztőnek figyelembe kell venni:

– a továbbképzésen részt vevő tudás elsajátításának szintjeit;

– a didaktikai folyamatot;

– a képzés típusához, tartalmához és a résztvevőkhöz illeszkedő módszereket és munkaformákat.

5.1.2. Oktatási módszerek rendszerezése

A tananyagfejlesztés során a közszolgálati továbbképzések módszereit

– a követelményrendszer figyelembevételével,

– a célcsoport elemzésével

kell kiválasztani.

5.1.3. A minősített program követelményrendszere

A továbbképzés kimeneti követelményei tartalma a továbbképzési program:

– célja,

– témacsoportja,

– megnevezése,

– tanegységei (moduljai),

– a program típusa, fajtája,

– óraszáma,

– célcsoportja,

– minimális és maximális csoportlétszám,

– a program rövid tartalmi ismertetője,

– a fejleszthető kompetenciák,

– a program zárása.

5.1.4. Célcsoportelemzés

Az oktatás, képzés minden lényeges elemét, folyamatát érintik (meghatározzák) a résztvevői körre, a csoportra, illetve a csoport tagjaira vonatkozó – a tanulás eredményességét jelentős mértékben befolyásoló –, a csoporton belül általánosnak (jellemzőnek) tekinthető bizonyos vonások. A célcsoportnak – jelen esetben – ismert egy tágabb köre (közép- és felsőfokú végzettségű közszolgálati tisztviselők, akik vagy vezetőnek, vagy szakvizsgára készülnek, vagy általános jogi – közigazgatási, vagy szakmai ismereteiket kívánják gyarapítani. E célcsoport összetétele viszonylag állandó, jelentősége a tananyagfejlesztés vonatkozásában jelentős.

A szűkebb értelemben vett célcsoport fentieken túli jellemzője lehet: a végzettség szakiránya, a motiváltság, a kor, a munkatapasztalat, a tanulási szokások és képességek szintje.

A célcsoportelemzés célja ezen jellemzők feltárása révén az ismeretátadás és készségfejlesztés (a didaktikai folyamat) célcsoporthoz történő igazítása, ezáltal a motiváltságnak, az oktatás eredményességének növelése, és a résztvevők tanulásának megkönnyítése, sikerélményhez juttatása.

5.1.4.1. Motiváció

Az oktatói tevékenység hatékonyságát, a tanulás eredményességét alapvetően befolyásolja a résztvevők motivációs szintje, adott téma iránti érdeklődésük mértéke. (Motiváció: belső késztetés, hajtóerő valamilyen cél elérése érdekében.) A motiváltság szintjét befolyásolhatja számos tényező: pl. a téma érdekessége, fontossága, az eredményes teljesítés egyéni egzisztenciára gyakorolt hatása, a környezet elvárásainak való megfelelés igénye, az oktató által használt módszerek érdekessége, az oktató személye iránti elköteleződés. Előfordulhat, hogy a tanulótársak, a használt taneszközök, vagy a tanulási környezet növeli a motiváltságot. Az oktatónak számos esetben van lehetősége arra, hogy ezen tényezőkön keresztül növelje a résztvevői érdeklődés szintjét, a befogadó- és együttműködési készségét, ezáltal az oktatás, a képzés hatékonyságát.

5.1.4.2. Tanulási környezet

Tanulási környezet – szűkebb értelemben, és a jelenléti képzésben – az a fizikai tér, amelyben az ismeretek elsajátítása, a készségek, kompetenciák fejlesztése zajlik: a tanterem és annak berendezése, a rendelkezésre álló technikai eszközök. Tágabb értelemben – és nemcsak a távoktatás, az e-learninges képzés vonatkozásában – azonban tanulási környezetként kell értelmeznünk a résztvevőknek a tantermen kívüli tanuláshoz rendelkezésre álló terét, és annak felszereltségét is. Más tekintetben pedig tanulási környezetként funkcionálnak azok a személyek is, akik segíthetik, vagy akadályozhatják a tanulást: tanulócsoport, fórumozó társak, család, munkatársak. A képző intézményeknek és az oktatóknak meghatározó szerepe, felelőssége van a szűkebb értelemben vett tanulási környezet kialakításában. A képző intézmények felelőssége az optimális tárgyi környezet biztosításában, az oktatóké a képzéssel kapcsolatos ilyen jellegű elvárásaik megfogalmazásában, és a rendelkezésre álló eszközök kínálta lehetőségek kihasználásában érhető tetten. A tágabb értelemben vett tanulási környezet általában adott, annak alakítására csekély lehetősége van a képző intézmények (csoportok összetételének szabályozása, oktatók célcsoporthoz igazított kiválasztása). Az oktatók az egyének számára adott tanulási tér optimális kihasználásához nyújthatnak segítséget a résztvevőknek illetve pszichológiai, csoportdinamikai ismereteik alkalmazásával inspirálóbbá tudják tenni a tanulás emberi környezetét a tanulócsoportban.

5.1.4.3. Szakmai gyakorlat

A résztvevők munkában – adott szakterületen – eltöltött éveinek száma, az ezek alatt felhalmozódott tapasztalata fontos információ az oktatók számára. A motiválás egyik legbiztosabb módja, ha a saját tapasztalatok mozgósíthatók, akár egybe esnek az elsajátítandó elmélettel, akár ellent mondanak annak. Egy oktató által jól működtetett csoportban a nagy tapasztalattal rendelkező csoporttagok egyrészt felkelthetik mások érdeklődését a téma iránt, azaz erősíthetik a motivációt, másrészt tapasztalataik megosztásával részt vehetnek a kevésbé tapasztaltak képzésében.

5.1.4.4. Előzetes tudás

Adott tartalommal, témával kapcsolatban meglévő ismeretek fontosságát az adja, hogy a felnőttek tanulásában az új tudás elraktározásának, bevésésének az eredményességét, tartósságát meghatározza az, hogy milyen széles körű és milyen alapos előzetes ismeretekkel rendelkeznek a témában, illetve milyen mértékben sikerül az új ismereteket a már meglévőkhöz hozzákapcsolni. Az e téren megmutatkozó csoportbéli heterogenitás alapvetően határozhatja meg az oktatási, képzési módszer kiválasztását, az oktatói szerep megválasztását. Az előzetes tudás hiteles mérése tehát elengedhetetlen feltétele egy tartósabb oktatói-hallgatói (csoport) viszony eredményessé tételéhez. Ennek eszközeit és azok autentikus használatát minden oktatónak meg kell ismernie!

5.1.4.5. Iskolai végzettség

Az iskolai végzettség általában szoros összefüggést mutat a tanulási szokások és képességek szintjével. A közszolgálati tisztviselők egy része középfokú végzettségű, ennek megfelelően sok tekintetben nem vehetők egy kalap alá a jogi, közgazdasági, államigazgatási végzettségű csoporttársaikkal. Általában nem csak, és nem elsősorban a kognitív képességeik tekintetében mutatkoznak különbségek, inkább a tanulási és vizsgarutin, a tanulási stílus terén mutatkoznak különbségek. A tanulási képességekre általában utalnak az iskolai végzettség(ek) eredményei, azonban e téren jelentős eltérések is mutatkoznak, nem vehetők automatikusan figyelembe pl. az oktatási folyamat megtervezésénél.

5.1.4.6. Tanulási szokások, képességek

Az oktatónak tudnia kell, hogy mennyire számíthat a csoporttagokra a tananyag egyéni és közös feldolgozásában, milyen mértékben terhelhetők kötelező, egyéni munkát, felkészülést igénylő (otthoni) feladatokkal, illetve szükséges-e az optimális leterheltség biztosítása érdekében differenciálni mind az otthoni (táv), mind a jelenléti képzés esetén. Az oktatói szereptől is függő (tutor, konzulens, tréner) személyre szabott tanulást segítő tevékenység tartalmát és módszereit is meghatározza, hogy melyik résztvevő, milyen mértékben képes saját tanulásának megtervezésére, irányítására. A tanulási szokások megismerhetőek (ennek több eszköze is ismert: interjú, beszélgetés, felmérés, teszt), erre időt kell fordítani!

Példa a célcsoport elemzésre

5.2. Az eljárásban részt vevők

Az NKE VTKI, tananyagfejlesztők/programfejlesztők, képző intézmények, minősítést végző szakemberek, oktatók.

5.3. Módszerek és munkaformák

5.3.1. Oktatási módszer

Oktatási módszernek egyszerű és összetett tevékenységek, amelyek segítségével megoldhatók a tanulási-tanítási folyamat valamely szakaszának feladatai. Ha különböző mértékben is, de végső soron minden módszer az oktatóé és a résztvevőé is.^1. Módszernek az oktató által alkalmazott stratégiákat: eljárásokat és technikákat tekintjük.

5.3.2. A módszerek általános funkciója

A monotonitás megtörése, a változatosság és ezáltal a figyelemfenntartás biztosítása

Egy előadás, amiből hiányzik a szemléltetés, a személyesség, az esetelbeszélés igen rövid ideig képes a folyamatos figyelem fenntartására. Ezzel szemben, ha az előadó jól strukturált diákat készít, személyes tapasztalatairól beszél, él a humor, az anekdota eszközével, vagy a munkaformákat és a feladattípusokat váltogatja, helyváltoztatásra késztet, hosszan képes lekötni a hallgatóságot.

A személyes érintettség érzésének megteremtése

Ha valakit „nevén neveznek”, személyes figyelmet kap, teljesítménye megsokszorozódik. Ezért fontos, ha képzés tervezésénél a személyesség megteremtésének módját is tervezi az előadó. A személyes érintettség élményét adja a tevékenykedtetés is. Aktivizál, önálló eredmények létrehozására késztet, így a személyesség érzése is fokozódik.

A személyes érintettség érzésének és nem utolsósorban a képzés sikerességének egyik záloga, hogy mennyire illeszkedik a képzés a valóságos résztvevői körhöz. Optimális esetben a csoport eleve előzetes tudás alapján szerveződik, de ez nem mindig megvalósítható. A módszerek alkalmazásának egyik fontos célja, hogy differenciálni lehessen a hallgatók között az előzetes tudásuk és munkatapasztalatuk alapján. Például úgy, hogy heterogén (tudás szempontjából) különböző csoportokat szervezünk, és az ismeretfeldolgozást olyan módon „feladatosítjuk”, hogy a tapasztaltabbak és képzettebbek segíteni tudjanak azoknak, akiknek szüksége van rá.

A megszerzett ismeretek hasznosságának, használhatóságának bizonyítása

Egy munkahelyi továbbképzésre jellemzően kötelezik a munkatársakat, nem belső kíváncsiságuk okán vesznek részt. Ugyanakkor ezek tartalmazhatnak a szervezet szempontjából nélkülözhetetlen elemeket, tehát fontos, hogy az átadott ismereteket rögzítsék és használják a résztvevők. Mivel mindennemű tanulás elsődleges motivációja, hogy a megszerzett tudás valamire használható. Ezért lényeges, hogy olyan – munkaterületükhöz kapcsolódó – feladatokat kapjanak a résztvevők, amelyek alkalmasak ennek beláttatására.
Például a bérszámfejtésen új adatbázis-kezelő programot vezetnek be. A munkatársak zsörtölődnek. Mi a legmeggyőzőbb? Ha belátják, hogy az új programmal egyszerűbben, kevesebb idő alatt lesznek képesek elvégezni a munkájukat, így nem lesz szükség a túlmunkára.

A szemléletessé, elképzelhetővé tétel

Egy elméletigényes tananyag vagy előadás információtartalma könnyebben feldolgozható, ha vizuálisan vagy egy konkrétum bemutatásával illusztrálja az előadó. Ilyen vizualizációs és az elképzelhetőséget segítő elemek lehetnek például a fotók, ábrák, vagy a konkrét esetek.

Az ismeretfeldolgozás, újrakonstruálás elősegítése

Az ismeret akkor válik saját tudássá, ha kapcsolódni tud egy már meglévő tapasztalat- és ismeretstruktúrához. Nagyon pontos és szemléletes a mondás, hogy az új tudást „meg kell emészteni, át kell dolgozni” ahhoz, hogy az elsajátítója használni tudja sajátjaként. Be kell illesztenie az előtte megszerzett információk közé, kapcsolódásokat kell kiépíteni, ennek hiányában „kiesik”. Az ismeretfeldolgozást, újrakonstruálást nagyban elősegítheti, hogy az ismeret befogadásához megfelelő környezetet teremt a képző. Előhívja az előzetes tudásokat, majd az ismeretátadás folyamatát a meglévő struktúrákhoz köti. Pl. utalásokkal: „Emlékeznek arra…” „Önöknek is lehetett ilyen tapasztalata” „Képzeljék el, ha nem a megszokott módon, hanem…” „Most mondjanak Önök példát!”

A felfedezés örömének lehetővé tétele

A felfedeztető, heurisztikus tanulásirányítás lényege, hogy a tanuló jellemzően induktív módon, egy algoritmus alapján jut el a következtetésekhez, az új ismerethez. Így a tanulás, akár a „keresztrejtvény” adja a felfedezés örömét. Mivel motiváló ereje nagy, ezáltal az ismeret megőrzésének lehetősége is megnövekszik.

Az ismeret-továbbépítés szükségletének kialakítása

Az ismeretátadás akkor jó, ha további lehetőséget és útmutatást ad a megszerzett tudás továbbépítésére. Ennek alapja a kíváncsiság felkeltése. Ennek lehet eszköze a szakirodalom ajánlás éppen úgy, mint a további ismeretszerzés hasznának a bemutatása.

Fontos, hogy az alkalmazott módszerek összhangban legyenek a képzés céljával, célcsoportjával, munkaformáival, illetve rendelkezésre álljanak azok a körülmények és eszközök, amelyek szükségesek az adott módszer alkalmazásához.

5.3.3. Oktatási munkaforma

Munkaformának, továbbképzési formának nevezzük a tanulás szervezésének kereteit. Jellemző munkaformák:

– frontális,

– kis csoportos, pármunka,

– egyéni vagy önálló munka.

Például:

– A színházterem elrendezésű helyszínen a professzor előadást tart.

Módszer: előadás

Munkaforma: frontális

– A teremben párban dolgoznak a résztvevők. A oktatótól azt a feladatot kapták, hogy adjanak elő egy jellemző telefonbeszélgetést, ami a kliens és az ügyfélszolgálat között zajlik.

Módszer: szerepjáték

Munkaforma: pármunka

– A tanteremben megadott szempontok alapján egy pályázathoz projektet terveznek a résztvevők 4 fős kis csoportokban.

Módszer: projekt

Munkaforma: kis csoport

5.4. Módszerválasztás előtti szempont követelmények

5.4.1. A módszerek és munkaformák kiválasztása

A felnőttoktatás gyakorlati tapasztalatai szerint ugyanazt a tananyagot, ugyanazon cél- és követelményrendszer teljesítése érdekében egymástól különböző módszerek és formák között lehet megtanítani és megtanulni. A módszerek és a munkaformák megtervezésének, kiválasztásának számos függvénye van, ám a módszer és a forma kiválasztásánál az alábbi tényezőket figyelembe kell venni:

– időtartam,

– tanítási alkalmak eloszlása,

– a tanulási-tanítási folyamat közvetlenül irányított illetve közvetve irányított egyéni tanulási szakaszának elhelyezkedése, az egymáshoz való viszonya, váltakozásának rendje,

– a felnőtt oktatói segítség mértéke,

– az egyéni tanulási szakasz ütemezése,

– a visszacsatolási, értékelési pontok elhelyezkedése.

Az oktatási módszer és forma választásánál figyelmembe kell venni, hogy döntésünk megfeleljen a tanulás céljának és követelményrendszerének, a felnőtt résztvevők időszerkezetének, tanulási képességeik és tanulási technikájuk fejlettségének.

5.4.2. Szempontok, amelyek meghatározzák az oktatási módszerek kiválasztását

Képzési tartalom:

– mit tanítunk,

– a tananyag tartalma és a tanulás célja meghatározza a gyakorlatot.

A képzésben részt vevők:

– a tanítandók maguk is meghatározzák a módszereket és az eszközöket (milyen előzetes tudással rendelkeznek, mennyi szabadidejük van),

– azonos tartalmakat lehet különbözően tartani, milyen az iskolai végzettségük-felkészültségük szerint különböző módszerekkel, eszközökkel kell tanítani,

– minél alacsonyabb kvalifikációjú a célcsoport, annál speciálisabban kell átadni az anyagot.

Az oktatásra rendelkezésre álló idő:

– rövid idő esetén lehet, hogy nincs alkalom gyakorlati tréningre,

– a hatás-hatékonyság eredmények különbözőek lesznek a ráfordított idők arányában.

Csoportlétszám kérdése:

– nagy (40-50 fő) csoportnál csak az előadás tud hatékonyan működni,

– közepes csoportnál (20-30 fő) interaktív (beszélgetés) elemekkel vegyülhet az előadás,

– kiscsoportnál sok beszélgetést, vitát, aktív részvételt lehet beépíteni az oktatásba.

Módszerválasztásnál figyelembe kell venni, hogy mennyi egy képzés egyazon időpontban jelenlévő résztvevőinek száma. Minél kisebb a létszám, annál nagyobb tere van az interaktivitásnak. A módszer határozza meg a csoportlétszámot. Konferencia, előadás, tájékoztatás előadás, frontális oktatás esetén nagyobb létszámú (50-100-250 fő) színházszéksoros elrendezéssel is megvalósítható, ám az interaktivitásra építő módszerek a kisebb létszámot igénylik, maximum 20 főt.

A kis létszámú csoport légköre intimebb, könnyebben megszólalnak a gátlásosabb résztvevők is. Az oktató több személyes figyelmet tud fordítani egy-egy résztvevőre, jobban érzékeli, ki nem értette az elhangzottakat. A nagy létszámú konferenciák előadóinak a retorikai képességei próbára vannak téve, ha fenn akarják tartani hallgatóságuk figyelmét. Míg a kis csoportban nem okvetlenül zavaró az oktató mozgása, a színpadon le-feljárkáló előadó elvonja a figyelmet a mondanivalóról.

5.4.3. Az oktató

A képzés hatékonyságának kulcsa, hogy az oktató milyen képzési módszert alkalmaz, amely képes-e felkelteni a résztvevők kíváncsiságát, motiválja őket, illetve elhitetni velük, hogy nem csupán kényszerű kötelességüket teljesítik. Jelen eljárás a képzési módszerek tekintetében az oktatók részére módszertani alapelveket, szabályokat ír elő:

– ismerje a képzés résztvevőinek előismereteit, munkatapasztalatait, motivációit,

– ismerje a csoportfejlődés fázisait, kezelje a csoportdinamikát,

– a konkrét csoportra tervezze meg a képzést, ne rutinból tartsa meg,

– minden olyan módszert vessen be, ami alkalmas a figyelem ébren tartására és a résztvevők aktivizálására,

– a csapatépítő tréningelemeket csak olyan képzések esetén alkalmazza, ahol tudja, hogy a résztvevők a későbbiekben is együtt fognak működni,

– prezentációja segítse a lényeg megragadását, a szemléltetést és az emlékezetbe vésést,

– biztosítsa a résztvevők számára prezentációja jegyzetelhető, nyomtatott verzióját,

– adjon a résztvevőknek szakirodalom-jegyzéket; a szakirodalom-jegyzék valamennyi darabja friss adatokat tartalmazzon, és könnyen elérhető legyen! Az interneten található irodalomjegyzék linkje mellé írja oda az utolsó megnyitás dátumát.

Az oktató személye, szerepe

– rendelkezik pedagógiai, andragógiai végzettséggel, gyakorlattal;

– az ME-TK-10 A továbbképzésben közreműködő oktatók oktatás-módszertani és felnőtt-oktatói felkészültsége eljárás írja elő az oktatók szerepét, felkészültségét.

5.4.4. A felvett oktatói szerep

– A tanár a tudás birtokosa, forrása, az ismeretek átadásának folyamatát tervezi, szervezi, irányítja tanórai keretek között. Hagyományosan frontális osztálymunka, kérdve kifejtés, tanári előadás, magyarázat eszközeivel a résztvevők mérsékelt tevékenykedtetésével kívánja elérni célját. Az ellenőrzés, tudásszintmérés jellemző eszközei: írásbeli dolgozat, szóbeli felelet.

– Az oktató a tanáréhoz hasonló szerepfelfogásban elsősorban szakmai ismereteket közvetít felnőtteknek. A motiválásra nem fektet nagy súlyt, az oktatottak/képzettek akarati tulajdonságaira építve kíván eredményeket elérni.

– A tutor mások tanulmányait vezető, a távoktatásban a felnőttek egyéni és csoportos tanulását távolról irányító szakember, fő eszköze a tanácsadás, elsősorban a helyes tanulási módszer kialakításában segít.

– A facilitátor szó eredeti jelentése arra utal, hogy aki ezt a szerepet felvállalja, az nem tudást ad át, hanem mintegy megkönnyiti a tanulási folyamatot. Ez a megkönnyités elsősorban a tanuláshoz szükséges optimális feltételek megteremtését jelenti, mindenek előtt olyan csoportdinamikát, amelyet bizalom, nyitottság, őszinteség, motiváltság, egymásrafigyelés, és a másság tiszteletben tartása jellemez.

– A konzulens a téma elismert szakértője, szakmai oldalról nyújt támogatást a tananyag elsajátításában. Általában a tananyaggal kapcsolatos kérdések, problémák megoldásával személyesen (konzultációkon) segíti a résztvevőket.

– A tréner olyan komplex képzési, továbbképzési eljárás (módszer-együttes) irányítója, amelynek keretében célorientált tartalmú, továbbá bizonyos kompetenciák megszerzésére irányuló felkészítés történik. A tréning során a résztvevők feldolgozzák a szükséges elméleti ismereteket, biztosítják azok alkalmazását önkontrollal (visszacsatolással) összekapcsolva. A gyakorlatok értékelésével és tesztek alkalmazásával a résztvevő adott tevékenységre való alkalmasságát is feltárja és a tevékenységhez személyiségjegyek kibontakozását, fejlesztését is megvalósítja.

– A coach (edző) elsősorban a vezetőnek nyújt segítséget úgy, hogy személyes együttműködőként végigkíséri őt meghatározott intézményi folyamatokon és segít a problémák azonosításában, elemzésében, a megoldási alternatívák felvázolásában, a helyes döntések előkészítésében. Fő feladata a vezető fejlesztése a nagyobb személyes hatékonyság, sikeresség elérése érdekében.

5.4.5. A tanítási-tanulási módszerek

– A oktatói dominancia eszköze az előadás, a magyarázat és a szemléltetés.

– A oktató-tanuló kooperációja esetén a kooperáció eszközei a tanítási célú beszélgetések, a viták, a tréningek, a szeminárium jellegű beszélgetések és a szerepjátékok.

– A tanulói dominancia esetén a tanulók önálló kutató, feltáró munkát végeznek, önállóan oldják meg a feladatokat és egyénileg tanulnak.

Az oktatói és a tanulói dominancia esetén a másik fél sem passzív, de az irányítás a domináns fél kezében van.

5.5. Az oktatási, képzési szakasz (foglalkozás) célja

új ismeret elsajátítása,

gyakorlás, készség-kompetencia-fejlesztés,

ismétlés, összefoglalás,

számonkérés, ismeretellenőrzés, tudásszintmérés, minősítés és/vagy értékelés.

IX. ME-TK-09-1

A továbbképzések során alkalmazott oktatási és segédanyagok kialakítása

1. A leírás célja

Jelen leírás célja, hogy dokumentáltan rögzítse a továbbképzések során alkalmazott oktatási és segédanyagok módszertani követelményeit. Az oktatási segédletek kidolgozása alapvetően fontos a közszolgálati minősített továbbképzések során. A továbbképzéseken részt vevők számára készített segédanyagok nagymértékben hozzájárulnak a tanagyag elsajátításhoz, az oktatók számára készített módszertani anyagok, tanári kézikönyvek a szakemberek professzionális segítésnyújtását célozzák. Az oktatási segédanyagok célja, hogy a továbbképzésen részt vevők jól informáltak, szakmailag felkészültek legyenek, megkapjanak minden olyan segítséget, amely segíti az ismeretelsajátítást, növeli motivációjukat és problémamegoldó képességüket, alkalmazás szintű tudásra tegyenek szert.

A folyamat előírja, hogy melyek a feladatok melyeket végre kell hajtani; ad ajánlást; megjelöli, hogy ki a felelős az eljárásban leírt feladat vagy folyamat eredményéért, továbbá tartalmazza azt a dokumentumot vagy bizonylatot, amely alapján ellenőrizhető, hogy betartották-e az eljárásban foglaltakat; a feladat illetve folyamat időbeliségét.

2. Alkalmazási terület

A folyamat leírás alkalmazása kiterjed a NKE VTKI-ra; a 2011. évi CXCIX. törvény 1. és 2. §-ában meghatározott közigazgatási szervekre, továbbá a Rendelet alapján a közszolgálati továbbképzési programmal, közszolgálati vezetőképzési programmal, valamint a nyilvántartásba vett, minősítésre benyújtott továbbképzési programmal rendelkezőkre.

3. Vonatkozó szabályozások

A Rendelet 17. § rendelkezései. A Rendeletben nem szabályozott eljárásokban jelen minőségi követelmények az irányadóak.

3.1. Kapcsolódó eljárások

ME-TK-002 A továbbképzési programok minősítési folyamat eljárása.

ME-TK-008 A továbbképzések oktatásmódszere eljárása.

ME-TK-011 A továbbképzések megvalósításához szükséges infrastruktúra, a megfelelő oktatási környezet kialakítása eljárása.

ME-TK-013 Az ismeret-ellenőrzési formák alkalmazása eljárása.

4. A módszertani leírásban használt fogalommeghatározások:

közszolgálati vezetőképzés: a közigazgatási szervek vezetői utánpótlásképzése, a vezetők rendszeres továbbképzése és a vezetők kiválósági képzése;

minőségirányítási szabályzat: a továbbképzés minőségirányítási szempontjából történő vezetésére és szabályozására szolgáló szabályzat, amely irányítási kézikönyvként tartalmazza a továbbképzés tervezésének, fejlesztésének, szervezésének, végrehajtásának és ellenőrzésének eljárásait;

minősített továbbképzési program megvalósítása: a minősített programok meghatározott követelményrendszere alapján zajló továbbképzési tevékenység, amely magába foglalja a képzésszervezési feladatok ellátását, illetve az oktatáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítását a kitűzött oktatási célok megvalósítása érdekében;

továbbképzési modul: a továbbképzési rendszerben meghatározott programot alkotó logikailag összetartozó ismeretanyagok, önállóan is elsajátítható tanulási egységek;

alapszintű stúdium (e-Learning 1.0 típusú): számítógéppel, illetve információs és kommunikációs technikákkal (a továbbiakban: IKT) segített tanulás, amely magába foglalja az oktatási rendszerek és módszerek átalakítását (adaptálását) az IKT alkalmazásokhoz;

video prezentációs stúdium: a prezentációk, konferencia-előadások felvételének (video- és hanganyagának) és a hozzá kapcsolódó, a prezentáción kivetített tartalmaknak az együttes kezelését jelenti. Ez a kivetített tartalom lehet például egy Power Point prezentáció, vagy bármilyen, az adott bemutatón megjelenített elektronikus dokumentum;

e-Book: alapvetően önállóan feldolgozható, multimédiás elemek csekély mennyiségben tartalmazó, nem interaktív elektronikus tananyagtípus;

e-Learning: olyan, számítógépes hálózaton elérhető nyitott – tér- és időkorlátoktól független – képzési forma, amely a tanítási-tanulási folyamatot hatékony, optimális ismeretátadási, tanulási módszerek birtokában megszervezve mind a tananyagot és a tanulói forrásokat, mind a tutor-tanuló kommunikációt, mind pedig az interaktív számítógépes oktatószoftvert egységes keretrendszerbe foglalva hozzáférhetővé teszi a tanuló számára. E-learningnek nevezhető minden olyan tanítási és tanulási forma, amiben a tananyag feldolgozásához, bemutatásához: a szemléltetéshez vagy akár a kommunikációhoz digitális médiumokat (például DVD, CD-ROM, Internet) használunk;

emelt szintű stúdium (e-Learning 2.0 típusú): számítógéppel, mobil kommunikációs eszközökkel és egymásba kapcsolt hálózatokkal segített tanulási forma illetve tananyagtípus, amely magába foglalja az oktatási rendszerek és módszerek célcsoportra való adaptálását. Gyakorlatában tolódik a web 2.0 alkalmazások tudatos integrálása felé és cselekvési elvnek a szabad tudásmegosztást teszi;

mikro stúdium (rapid e-Learning típusú): könnyen és gyorsan fejleszthető, rövid idő alatt elsajátítható, jól tagolt (mikro stúdiumok) multimédiás e-learning anyagok;

szimulációs-szerepjátékos stúdium: a közigazgatásban előforduló, munkavégzéssel, ügyintézéssel kapcsolatos szituációkat, élethelyzeteket szimuláló, szakmai tudást és készségeket fejlesztő tanulási forma illetve tananyag;

távoktatás: a tanítási/tanulási idő és hely szempontjából rugalmas képzési forma, mely biztosítja a naprakész tudást, akár földrajzilag is szétszórtan élő célcsoport számára.

5. Az eljárás

5.1. Általános szempontok a tananyagok, segédanyagok alkalmazásához

A tananyag meghatározásánál lényeges, magának a tananyagnak az értelmezése. Alapvetően két megközelítés ismeretes:

– tananyag = képzési tartalom, átszármaztatandó tudás (amit tanítunk),

– tananyag = a képzési tartalmat rögzítő, illetve a képzési tartalom elsajátítását támogató információhordozó, vagy ezen információhordozók együttese (amivel tanítunk).

Az első megközelítés alapvetően a fogalmi tartalmat, a második (b) ezt a tartalmat rögzítő kiadványt tekinti tananyagnak, oktatási segédanyagnak.

Jelen eljárás követelményeként a második értelmezést (b) vesszük alapul. Ennek megfelelően a tananyag és az oktatási segédanyag a legátfogóbb értelmezésben minden olyan fizikai, vagy virtuális adathordozó, amely az elsajátítandó ismereteket, a képességek, kompetenciák fejlesztéséhez szükséges eljárásokat, eszközöket részben vagy egészében tartalmazza. Tréning jellegű képzés esetén ez akár egy „tacepaó” is lehet, amely a képzés folyamán készül. Nyilvánvaló, hogy az ilyen jellegű tananyagok előre nem azonosíthatók minden esetben, mégis törekedni kell a tananyagok teljes körű bemutatására.

A képzés során alkalmazott tananyagok közül ebben a pontban kell azonosítani minden formális tananyagot, így azokat az ISBN és ISSN számmal rendelkező kiadványokat, illetve e-tananyagokat is meg kell jelölni, amelyek alkalmazásától a tanegység/modul során nem lehet eltekinteni.

Nyelvi képzés esetén kötelező irodalom alatt általában az alkalmazott kurzuskönyveket, sorozatokat, az ajánlott alatt az un. kiegészítő anyagokat kell érteni. Fel lehet sorolni több kurzuskönyvet, hisz egyes nyelvekből ennek széles tárháza áll rendelkezésre.

A folyamatleírás részletesen tartalmazza mind a nyomtatott, mind a digitális tartalmakkal szemben támasztott minőségi elvárásokat. Ezeket be kell tartatni, illetve ellenőrizni.

5.2. A képzési programhoz tartozó tananyag, segédanyag

Az oktatási segédanyag, a tananyag szerves része a képzési programnak. Az egyedi fejlesztésű, magánterjesztésű tananyagok azonosítására objektív módon nincs lehetőség, ami befolyásolhatja a tananyag megfelelőségének mérlegelését.

5.2.1. Segédanyagok, mint tárgyi eszközök

Segédanyagok, segédeszközök olyan tárgyi eszközök, amelyek a módszertani megvalósításhoz szükségesek, de nem részei az oktatóterem felszereltségének. Ilyenek lehetnek a szemléltető eszközök, speciális papír-írószerek, CD-ROM-ok, on-line elérhető gyakorló, fejlesztő programok, tesztek.

5.3. A tananyag kialakításának és alkalmazásának alapvető feltételei

Az oktatási segédanyag, tananyag kialakításánál és alkalmazásánál figyelembe kell venni a felnőtt igényéhez, személyiségéhez, tanulási képességéhez, alkalmazkodó tanulást segítő eszközöket, módszereket. Ezen új formákról részletesen esik szó az ME-TK-11 A továbbképzések megvalósításához szükséges infrastruktúra módszertani eljárása, valamint az ME-TK-08 A továbbképzések oktatási módszereinek eljárásában.

– Az alkalmazott oktatási és segédanyagoknak a létrehozása függ attól, hogy milyen képzési formában valósul meg (jelenléti oktatás, távoktatás, kiscsoportos oktatás, informatikai oktatás) az oktatás.

– Bármilyen formában is fejleszt, kínál képzést a képző intézmény, a taneszközöknek meg kell felelniük a képzési forma didaktikai sajátosságainak, amely eljárást az ME-TK-08 A továbbképzések oktatási módszereinek módszertani eljárása tartalmazza.

– A képzési forma meghatározza a használható, illetve használni érdemes tanulást segítő eszközök körét, bár itt lehetnek átfedések, tehát mindenkor egyaránt jól használható eszközök (szöveggyűjtemény, gyakorló feladatok, diagramok, ábrák, képek gyűjteménye), és speciálisan, inkább az egyik területen használhatóak (pl. hang-, illetve videótár).

5.4. Az eljárásban részt vevők

NKE VTKI, tananyagfejlesztők/programfejlesztők, képző intézmények, minősítést végző szakemberek.

5.4.1. A program minősítést kérelmező

A program minősítését kérelmező felsőoktatási vagy akkreditált felnőttképzési intézmény.

5.4.2. A program minősítés lefolytatását végző

A program minősítési eljárást az NKE VTKI folytatja le az ME-TK-02 eljárás alapján.

5.5. A tanegység/modul tartalmára, személyi és tárgyi feltételeire vonatkozó információk dokumentumai, bizonylatai

Az oktatási segédanyagokra vonatkozó információkat az ME-TK-02 adatlapon kell feltüntetni.

5.6. A továbbképzések során alkalmazott oktatási és segédanyagokkal szemben támasztott követelmények módszertani leírása

5.6.1. A tananyag fogalma, típusai

A tananyag a képzés program megvalósításához szükséges strukturált információk összessége, amelyben az információk didaktikai szempontok szerint a célcsoport sajátosságainak és igényeinek megfelelően szervezettek (nem okvetlenül a tudomány logikáját követik).

A tananyagok elemei:

– ismeretátadó szöveg,

– szemléltető, értelmező célú ábrák, képek, multimédiás anyagok,

• kérdések és feladatok,

• háttér információkat tartalmazó (kiegészítő) anyag,

A tananyagok különböző megjelenítési formái a taneszközök, pl. tankönyv, e-learning tananyag.

Tananyagok, taneszközök típusai

A tananyagokat, taneszközöket különböző szempontok szerint csoportosíthatjuk:

Információhordozó szerint:

– papír alapú, pl. tankönyv, munkafüzet;

– elektronikus

– Online, pl. e-learning tananyag,

– Offline, pl. prezentációs fájl.

Tanulói aktivitás alapján:

– közlő, leíró, pl. tankönyv,

– interaktív, munkáltató, pl. munkafüzet.

Önálló feldolgozás mértéke alapján:

– tanórai keretekben, pl. tankönyv,

– önálló tanulásra alkalmas, pl. e-learning tananyag.

Komplexitás alapján:

– komplex, nagy terjedelmű, több témát átfogó tananyag,

– komplex 1-1 témát átfogó résztananyag,

– egy adott tananyag elemhez, kompetencia elsajátításához, fejlesztéséhez kapcsolódó tananyag.

5.6.2. Az oktatási tartalom meghatározása

5.6.2.1. Célok és követelmények

Az oktatási tartalom meghatározása a képzési programban leírt oktatási célokból (pl. mit akarok az adott képzéssel elérni?) és követelményekből (pl. mit kell tudnia a résztvevőnek, hogy a képzési célokat elérje) történik.

5.6.2.2. Tanulói célcsoport (profil-) elemzés

A tananyag kidolgozásának minden lépését, a képzési program tartalmi összetevőit, a felhasznált módszereket, meghatározza a célcsoport.

Fontos kérdések:

– Milyen előismerettel rendelkeznek a tananyag témájában a képzés résztvevői?

– Milyen motivációkkal rendelkeznek a résztvevők, hogy a képzésben aktívan vegyenek részt?

– Mi jellemezi a résztvevők tanulási stílusát, tanulási tapasztalatait?

– Milyen az összetétele a tanulói csoportnak? (homogén, heterogén)

– Milyen rendszerességgel, mennyi időt tudnak a résztvevők tanulásra fordítani?

– Milyen támogatást kapnak (például a munkáltatójuktól) a tanulásban?

– Milyen támogatást kapnak a képzés szolgáltatójától? (Tutorok, helpdesk, kurzus adminisztrátor)

– Milyen technikai eszközeik vannak a résztvevőknek? (Személyi számítógép, internet-hozzáférés minősége )

– Milyen informatikai kompetenciákkal rendelkeznek a résztvevők? (Amennyiben a képzés részét képezik elektronikus tananyag elemek is.)

5.6.3. Tananyagírás

A tananyagírás megkezdése előtt érdemes tananyagtervet készíteni, amelyben a tananyag céljai, a résztvevőkkel szemben támasztott követelmények és a célokkal összefüggésben a fejlesztendő kompetenciák, készségek, képességek, valamint az elsajátítandó ismeretek szerepelnek.

A tananyagtervnek kettős haszna van: a tananyagíró, szerző számára tartalmi vázlatot jelent, illetve a megrendelő/intézmény számára még a tananyag megírása előtt mérhetővé válik a tananyaggal szemben támasztott követelmények teljesülése.

A tananyagtervezés során alakítható ki a tananyag struktúrája: meg kell határozni a tananyag kisebb egységeire (leckékre/tanítási egységekre) vonatkoztatott, a részegység konkrét céljaihoz tartozó követelményeket, a követelmények teljesítéséhez szükséges ismereteket. Ez meghatározza a részegységeken belüli témaköröket.

Az ismeretek elsajátítását, a megcélzott készségek, képességek, kompetenciák fejlesztését különböző tananyagelemek alkalmazása biztosítja: milyen képek, ábrák, elektronikus tananyag esetén animált ábrák, interakciók, egyéb multimédiás elemek támogatják hatékonyan a kitűzött célok elérését. A gyakorlást, önellenőrzést, az ismeretek alkalmazását különböző feladatok, a követelmények teljesülését pedig a számonkérő-ellenőrző elemek beépítése biztosítja.

Az önálló tanulásra alkalmas tananyagokba olyan tanulástámogató elemeket is alkalmazni kell, amelyek a képzésben részt vevők tanulási önszabályozó képességére építenek, fokozzák és fenntartják a tanulási motivációjukat.

5.6.4. Sablonok

Az elektronikus tananyagfejlesztés és a nagyobb, komplex fejlesztés során a tananyagelemek leírására és elkészítésére sablonokat használunk. A sablonokat elsősorban a szerzők munkájának a megkönnyítésére készülnek, feltüntetve minden olyan feltétlenül szükséges információt, amely megadása szükséges a tananyagelemek megfelelő minőségben való elkészítéséhez.

5.6.5. Tipográfia

A tipográfia jelentősen növelheti a tanulhatóságot, olvashatóságot, ezen kívül:

– felkelti a figyelmet,

– értéket ad,

– egyszerűsít,

– kiemeli a fontos részeket,

– rendszerez,

– egységet teremt,

– részekre tagol.

A fentiekből is látható, hogy lényeges elem értékelési szempont a tartalom megjelenítése. A tananyagírás során célszerű előre meghatározni a címrangsor, a kiemelések, bekezdések, felsorolások formázását és ezeket a tananyagírás során következetesen betartani. Néhány javaslat:

Címrangsor

2–3 címfokozatnál több fokozat csak a terjedelmes műveknél indokolt. A címfokozatokat a Word Stílusok funkciójába beállítva és a címeket onnan megformázva automatikusan elkészíthető a tartalomjegyzék.

Példa:

Címsor1 (Times New Roman 14 pt, félkövér, nagybetűs)

Címsor2 (Times New Roman 12 pt, félkövér, kiskapitális)

Címsor3 (Times New Roman 12 pt, félkövér)

Kiemelések, betűtípusok

Egy tananyagban egy, maximum kétféle betűtípus alkalmazása lehet indokolt, a túl sokféle betűtípus zavaró. Nyomtatott anyagoknál érdemes a „talpas” betűtípusokat előnyben részesíteni. A kiemelések a szövegben ne legyenek „sokan” és sokfélék. A szöveg tartalmi kiemeléseire a kurzív (dőlt) betűstílus javasolt.

Felsorolások:

– listajel (hosszú kötőjel CTR/mínusz)

• többszintű felsorolás is létrehozható

– szám (1. 2. 3.),

– betű (kicsi vagy nagy: a), b), c).

5.6.6. Tananyagelemek

A tananyagelemek fontos építőkövei a tananyagnak. A tananyagelem

– a tananyag legkisebb,

– önálló jelentéssel bíró,

– tartalmi, funkcionális és szerkesztési egysége,

– amely előre meghatározott formai jellemzőkkel is bír.

A tananyagelemek biztosítják az egyes tananyagrészek újrafelhasználhatóságát, a tananyag egységes tartalmi felépítését a tananyagon belül és akár tananyagok között is, illetve egységes tipológia alkalmazásával a formai egységességet is.

A tananyagelemekből a fejlesztési folyamat során a tananyagírók, szerkesztők, lektorok és elektronikus tananyag esetén az informatikai megvalósítók együttműködésének köszönhetően jön létre a jól strukturált és (amennyiben ez cél) az önálló tanulásra is alkalmas tananyag.

5.6.7. Szöveges elemek

Ismeretátadást szolgáló szöveg

Az ismeretátadás döntően ilyen típusú szövegegységekkel történik.

Formai jellemzői:

– tömörség;

– érthetőség;

– strukturáltság:

• felsorolások alkalmazása,

• kiemelések alkalmazása: A kiemelések csak a legfontosabb információkra korlátozódjanak, ne legyen pl. több sor félkövér vagy kurzív,

• tagoltság (bekezdések).

Szövegtípusok:

– Közlő

• elbeszélés,

• indoklás, bizonyítás.

– Leíró

• tárgy- vagy személyleírás,

• cselekvést előíró,

• meghatározás,

• jellemzés.

Hivatkozás

Hivatkozások lehetnek:

– szó szerinti idézetek és nem szó szerinti idézetek hivatkozásai (egységes hivatkozási forma szerint),

– külső link/link (hipertext).

Külső linkek azok a hivatkozások, amelyek egy, az interneten keresztül elérhető dokumentumra, képre, egyéb anyagra hivatkoznak. Fontos, hogy megbízható oldalak legyenek meghivatkozva, ahol a tartalom előreláthatólag hosszú távon hozzáférhető lesz. A nyomtatott anyagokban a link megadásánál érdemes a főoldal címét megadni és leírni, hogy azon belül hol található az ajánlott anyag.

Elektronikus anyagoknál és a forrásmegjelölésnél viszont a teljes és pontos hivatkozást meg kell adni (kimásolni a böngésző címsorából)!

Tartalomjegyzék

A tartalomjegyzék lényeges eleme a tananyagoknak, a struktúra és a tananyag tartalmára vonatkozó elsődleges információk forrása, valamint navigációs eszközként is szolgálhat (hiperlink).

Fogalom

A tananyagelem az új fogalmak definícióját tartalmazza. A fogalomdefiníciók bekerülhetnek a tananyag fogalomtárába is.

Forrás-, szöveggyűjtemény

A tananyag tartalmi sajátosságaitól függően különböző gyűjtemények helyezhetőek el a tananyagokban, például:

– jogszabálygyűjtemény,

– szöveggyűjtemény,

– esettanulmányok,

– ajánlott irodalom,

– szószedet,

– fogalomtár.

Tanulási ütemterv

A tanulási ütemterv főként az önálló tanulásra alkalmas tananyagok (például e-learning tananyagok) tanulási időráfordításának meghatározásával és a tanulás ütemezésével ad segítséget a résztvevők számára. A tanulási ütemtervben az egyes leckékre/tananyagegységekre és a feldolgozásukhoz javasolt tanulási időszükségletekre bontva találhatóak meg a tananyag elsajátításához szükséges tevékenységek.

Tanulási útmutató

Komplex útmutató az eredményes tanuláshoz, kitér a tanulási javaslatokra, a tananyag céljaira és követelményeire, valamint leírja, hogy a tananyag elsajátítása miért fontos gyakorlati szempontból, mi a tananyag kulcskoncepciója. A tanulási útmutató legyen röviden és érthetően megfogalmazva, keltse fel a résztvevő érdeklődését a tananyaggal kapcsolatban. Érdemes megszólítani a résztvevőt nemcsak a bevezető szövegében, de a cél és követelmények meghatározásánál is. A megfogalmazás illeszkedjen a célcsoporthoz.

Technikai segédlet

A technikai segédlet a tananyag használatához nyújt segítséget. Nyomtatott anyagoknál jellemzően a jelmagyarázatként (a tananyagban alkalmazott ikonok, jelzőszimbólumok, esetleg kiemeléstípusok magyarázata) jelenik meg. Az elektronikus tananyagok technikai segédlete rendszerspecifikus, függ az alkalmazott technikai eszköztől. Az útmutató általában tartalmazza a jelmagyarázatot, a tananyag navigációs eszközeinek leírását, tevékenységek, animációk, feladatok megoldásának funkcionális leírását, minden olyan technikai paramétert, amely a tananyag sikeres alkalmazásához szükséges.

Utasítások, javaslatok, tanulást segítő tananyagelemek

A tanulást segítő tananyagelemek a résztvevő tanulásához adnak javaslatokat, instrukciókat ezáltal segítik a tanulási folyamatot. Ezeket a tananyagelemeket csak következetesen, előre megtervezve érdemes alkalmazni. A hatékonyságuk növelésének érdekében különböző szimbólumokkal, ikonokkal jelölhetőek. Ilyen tanulást segítő tananyagelemek lehetnek például a következők:

Fejezetek, leckék célmeghatározása: fejezet/lecke/tanulási egység konkrét céljai, amelyek egyrészt informálják a résztvevőt az elsajátítható ismeretekről, tudatosítják az ismeretek hasznosságát, ezáltal motiváló eszközként is funkcionálhatnak.

Fontos tananyagelem: ez a tananyagelem a lényegkiemelést szolgálja. Ide sorolható – többek között – a tétel, az összefoglalás, a szabály. Alapvető követelmény, hogy az itt szereplő szöveg rövid és világosan megfogalmazott legyen.

Példa tananyagelem: az ismeretek, problémák szemléletessé tételére, magyarázására, illusztrálására, konkretizálására szolgál. Lehet például a témához kapcsolódó rövid, színes, érdekes történet leírása vagy egy adott általános ismeretelem konkrét gyakorlatban való megjelenésének a bemutatása.

Tanulási tipp vagy Tipp tananyagelem: a tanulást megkönnyítő ötleteket tartalmaz, amelyben a tananyag írója megszólítja a tananyag olvasóját. A tanulási tipp és a feladat között a különbség az, hogy a tippben található instrukció végrehajtása nem ellenőrzött. Kérdéstípusok:

– gondolkodtató kérdések (Előzetes tudás átgondolására serkentő kérdés, saját tanulási motivációt növelő kérdések. Például: Mit gondol, miért van szükség…? Napi gyakorlat során milyen gyakorisággal találkozik...?),

– problémát felvető kérdések (Olyan kérdések, amelyek a tananyag továbbgondolását, a tudás elmélyítésének igényét ébresztik fel. Például: Mit gondol, mennyiben nehezítené meg a fenti folyamatot, ha...?).

– instrukciók:

• tájékozódásra instruálás,

• figyelemfelhívás,

• gyűjtőmunka.

5.6.8. Multimédiás elemek

Kép, ábra

A képek, ábrák lehetséges szerepei a tananyagban:

önálló ismeretközlés,

szemléltetés,

példa,

tananyag illusztrálása.

Technikai elvárásokat a fejlesztés során kell pontosítani, meghatározni.

Videó

A videó vagyis a mozgókép funkciója lehet:

– önálló mozgókép információ,

– dokumentumfilm,

– megértést szolgáló mozgókép,

– illusztráció, példa,

– kiegészítő elem, pl. feladathoz.

Technikai elvárásokat a fejlesztés során kell pontosítani, meghatározni.

Hang

A hanganyag lehet például beszéd, ének, zaj, zene, szerepe a tananyagban:

– önálló audió információ, pl. magyarázat;

– dokumentáció;

– illusztráció;

– kiegészítő elem, pl. feladat eleme.

Technikai elvárásokat a fejlesztés során kell pontosítani, meghatározni.

Animáció

Az animációk készítésének célja a szakmai tartalom lényegének animációs technikák segítségével történő bemutatása.

Technikai elvárásokat a fejlesztés során kell pontosítani, meghatározni.

Nem tekinthető animációnak az alábbiak megvalósítása:

– állóképek egymást követő előtűnése,

– mozgóképek (videók) beágyazása és lejátszása,

– szöveges információk beúsztatása, vagy egymást követő előtűnése,

– folyamatábrák, táblázatok blokkjainak, celláinak egymást követő előtűnése,

– választásos tesztfeladatok,

– igaz/hamis,

– relációanalízis,

– egyszeres hibakeresés,

– összehasonlítás,

– többszörös hibakeresés,

– sorba rendezés,

– hiányzó szöveg begépelése,

– üres helyekre előre megadott szövegek behúzása,

– párosításos tesztfeladatok,

– többszörös asszociáció,

– egyértelmű párosítás,

– kirakós játék (puzzle),

– egyszerűsített vaktérkép.

Prezentáció

A prezentáció megfelelő, ha:

– a stílusa szakszerű, érthető, egyszerű;

– megfelel a célcsoport előzetes ismereteinek, igényeinek;

– teljesíti a kitűzött célokat (például figyelemfelkeltés, megértés, információátadás).

Tipikus formai hibák:

– túl sok, túl harsány színek,

– túl sok effekt alkalmazása,

– többféle betűtípus,

– nem összeillő betű- és háttérszín,

– nem egységes megjelenés,

– túl sok információ egy dián,

– szöveges információk túlsúlya.

Feladatelemek

A feladatok lehetnek zárt és nyílt végűek (Ld. ME-TK-13 Az ismeret-ellenőrzési formák alkalmazása), három formai szempontot kell szem előtt tartani a feladatok készítésekor: esztétikum, egységesség, megoldhatóság (formai szempontból pl. ha a munkafüzetben kell megoldani a feladatot, akkor a sorok közötti távolságra érdemes 6–8 mm-t hagyni, illetve annyi sort kipontozni, amennyi válasz körülbelül várható).

A feladatelemek célja lehet gyakorlás, önellenőrzés és számonkérés-ellenőrzés.

Feleletválasztásos (zárt) kérdések

A feleletválasztásos kérdéseket a résztvevőnek az előre megadott válaszlehetőségek alapján kell megoldania. Különböző kérdéstípusok alkalmazhatóak:

– igaz, hamis kérdés,

– több választási lehetőség, egyetlen vagy több helyes megoldással,

– párosítók,

– sorrendező.

Feleletalkotásos (nyílt) kérdések

Olyan kérdések, amelyre a válasz kifejtést igényel. A kifejtés terjedelme lehet néhány mondat vagy kulcsszavak (esszékérdés), de lehet hosszabb lélegzetű, házi dolgozat, tanulmány jellegű anyag is a megoldás (beküldendő feladat). A beküldendő feladatban előírható, hogy a résztvevő az instrukciónak megfelelően készítsen el önállóan egy feladatot. A beküldendő feladat instrukciója a következő szempontokat tartalmazza:

– feladat megfogalmazása,

– kidolgozási szempontok megadása,

– ajánlott források,

– terjedelmi korlátok.

Gyakorlatok

A gyakorlatok olyan feladatok, amelyekben valamilyen magatartás vagy tevékenység az elvárás, ilyen gyakorlat például a szituációs gyakorlat. A gyakorlatok megadásának lényeges elemei:

– a feladat pontos megfogalmazása – végrehajtási lépések,

– szükséges anyagok, eszközök megadása,

– rendelkezésre álló idő megadása,

– értékelési szempontok megadása,

– javasolt források, szakirodalom felsorolása.

5.7. A tananyagok minőségi követelménye, a készítés általános szempontjai

A továbbképzési programok minősítési folyamatát, így a tananyagok minősítésének szempontjait az ME-TK-02. „A továbbképzési programok minősítési folyamata” eljárásrend tartalmazza. Az oktatási segédanyagok, a tananyag minőségi követelménye is, hogy:

1. didaktikai

2. tudományos-szakmai

3. technológiai

szempontoknak megfeleljen.

5.7.1. Didaktikai szempontok

– a tananyag teljesíti a célkitűzésben leírtakat,

– alkalmas a követelményekben előírt ismeretek elsajátítására, készségek, képességek, kompetenciák fejlesztésére,

– tanulási célok, követelmények ismertetése, felkelti az érdeklődést, tanulásra, gyakorlásra, játékra, cselekvésre ösztönöz,

– a tananyag megfelel a célcsoport sajátosságainak: befogadóképesség, rendelkezésre álló idő, előzetes ismeretek,

– tanulás-módszertani szempontok,

– taníthatóság,

– nyelvi szempontok (helyesírás és nyelvhelyesség, közérthető és választékos, a szókincs megfelel a célcsoport sajátosságainak, a szaknyelvi szavak magyarázata megfelelő).

5.7.2. Tudományos-szakmai szempontok

– a tananyagrészek jól tagoltak, egymásra épülnek, koherens egészet alkotnak,

– a tartalom szakmailag hiteles és megfelelő, az információk pontosak és naprakészek.

5.7.3. Technológiai szempontok

– a képek, ábrák, különböző multimédia elemek (elektronikus tananyagoknál), tartalmuk összhangban áll a szöveggel, méretük megfelelő: jól láthatók, elemezhetők, számuk megfelelő, hatékonyan segítik a tanulást,

– tipográfiai követelményeknek megfelel, szöveg tagolása, kiemelések megfelelőek, esztétikus megjelenés,

– a tartalom sajátosságaihoz, oktatási célokhoz illeszkedő funkcionalitás, működési környezet, szabványoknak való megfelelés.

X. ME-TK-10-1

A továbbképzésben közreműködő oktatók szakmai, oktatás-módszertani

és felnőttoktatói felkészültségének biztosítása

1. A leírás célja

Az eljárás célja a közszolgálati továbbképzési rendszerben közreműködő közszolgálati továbbképzési programban^* oktatók (előadó, oktató, tréner, tutor) képzési és fejlesztési tevékenységének meghatározása és leírása. A folyamat előírja, hogy mi az elvégzendő, illetve a megvalósítandó folyamat; megjelöli, hogy ki felelős az eljárásban leírt feladat vagy folyamat eredményéért, illetve ki annak végrehajtója; megnevezi azt a dokumentumot/iratot vagy bizonylatot, amely alapján ellenőrizhető, hogy betartották-e az eljárásban foglaltakat.

2. Alkalmazási terület

A folyamat leírás alkalmazása kiterjed az NKE VTKI-ra; a közszolgálati továbbképzési programban oktatói tevékenységet ellátni kívánó személyekre.

3. Vonatkozó szabályozások

A Rendelet 6. § d) alpontja és 17. § rendelkezései. A Rendeletben nem szabályozott eljárásokban jelen minőségi követelmények az irányadóak.

4. A folyamatleírásban használt fogalommeghatározások:

dokumentum: információ és annak hordozója;

folyamat, eljárás: egy tevékenység vagy egy folyamat elvégzésének előírt módja. A szervezet hozza létre saját tevékenységeinek szabályozására. Betartása kötelező azoknak, akikre vonatkozik. A vonatkozó külső követelmények (jogszabály, szakmai irányelv) figyelembevételével készülnek;

modul: meghatározott programot alkotó, logikailag összetartozó ismeretanyagok, önállóan is elsajátítható tanulási egységek;

oktatói szerepek: az oktatói szerepek képviselői a továbbképzési rendszerben azok a személyek, akik a képzési cél eléréséhez szükséges tananyag átszármaztatásában, elsajátításának támogatásában és az elsajátított szakmai tudás (ismeretek, készségek kompetenciák) mérésében, értékelésében közvetlenül vagy közvetve közreműködnek. A közszolgálati továbbképzési rendszerben meglévő oktatói szerepek: előadó, oktató, tréner, tutor;

előadó: elsősorban elméleti ismeretek átadója. A képzési program, előadás terv alapján felkészül, az előadást a kifejlesztett anyagra és prezentációkra támaszkodva a megadott időben és helyen megtartja;

oktató: olyan személy, aki a képzési cél eléréséhez szükséges tananyag átszármaztatásában, elsajátításának támogatásában közvetlenül, a résztvevővel kontakthelyzetben, személyes interaktivitást biztosítva van jelen;

tréner: olyan személy, aki a képzési cél eléréséhez szükséges tananyag átszármaztatásában, elsajátításának támogatásában közvetlenül, a résztvevővel kontakthelyzetben, személyes interaktivitást biztosítva van jelen;

tutor: a tutor a képzési cél eléréséhez szükséges tananyag átszármaztatásában, elsajátításának támogatásában alkalmi jelleggel, a résztvevővel jellemzően kontakthelyzet nélkül van jelen, a tanulástámogatás során IKT eszközök alkalmazásával.

5. Az eljárás

Az eljárás célja, hogy a továbbképzésben közreműködő oktatók képzéséhez a továbbképzési rendszerben betölthető oktatói szerepeket, az oktatóvá válás folyamatát, valamint az oktatói státusz megtartásának feltételeit rögzítse. A továbbképzési rendszer minősége és eredményessége nagyban függ az oktatók szakmai és módszertani felkészültségétől, ezért a továbbképzés minőségbiztosításának egyik lényeges eleme az oktatók képzése, a képzés minőségbiztosítása, hiszen tevékenységük jelentős hatással van a rendszer működésére.

5.1. A továbbképzésben közreműködő oktatók képzésének általános feltételei

Az NKE VTKI köteles tervszerűen és rendszeresen gondoskodni a továbbképzések során közreműködő oktatók és vizsgáztatók szakmai, oktatás-módszertani és felnőtt-oktatói továbbképzéséről. [A Rendelet 6. §-ának d) pontja írja elő e kötelezettséget.]

5.2. Az eljárásban részt vevők

5.2.1. A kiválasztást és a továbbképzést végző

A továbbképzések során közreműködő oktatók és vizsgáztatók szakmai, oktatás-módszertani és felnőtt-oktatói felkészítését és kiválasztását az NKE VTKI végzi. A közszolgálati továbbképzési rendszerben oktatói szerepkört betölteni kívánó személyeknek át kell esniük egy előzetes kiválasztási eljáráson, majd ezt követően egy kötelező jellegű és minimum egy oktatói szerepkörre felkészítő képzésen.

A pályázó kizárólag az előzetes kiválasztási feltételeknek való megfelelést, és az NKI VTKI által tartott képzés sikeres elvégzését követően válik jogosulttá a továbbképzési rendszerben oktatói szerepkör betöltésére.

5.2.2. A továbbképzésben részt vevő

A közszolgálati továbbképzési rendszerben oktatói szerepet kizárólag olyan személy tölthet be, aki megfelelt az előzetes pályázati feltételeknek, majd ezt követően részt vett az NKE VTKI által szervezett és lebonyolított kötelező és minimum egy oktatói szerepkörre felkészítő képzésen.

5.3. A képzés leírása

5.3.1. A képzés célja

A képzés célja, hogy a képzési program kötelező, és a résztvevő által betölteni kívánt, szabadon választható szerep ellátásához szükséges modul elvégzésével alkalmassá váljon a továbbképzési rendszerben történő, oktatói szerepre való megfelelésre az NKE VTKI által meghatározott képzésmódszertani irányelveknek megfelelően.

5.3.2. A képzés célcsoportja

A képzés célcsoportját képezik mindazon oktatók, akik megfelelnek az oktatói szerep betöltéséhez szükséges feltételeknek (végzettség, gyakorlat).

5.3.2.1. Az oktatói szerep betöltéséhez szükséges előzetes kiválasztási feltételek

A közszolgálati továbbképzési rendszerben négy oktatói szerep tölthető be: előadó; oktató; tréner; tutor. Az oktatói szerepek betöltéséhez, a képzésben résztevők kiválasztásához szakirányú végzettség, illetve szakmai gyakorlat szükséges, melyet a közszolgálati továbbképzésben oktatók pályázati felhívása tartalmaz. A pályázatot az NKE VTKI a honlapján teszi közzé.

5.3.2.2. Az oktatói szerep betöltéséhez szükséges további feltételek

Amennyiben a pályázó

– átesett az elsődleges kiválasztási folyamaton,

– úgy egy, az NKE VTKI által tartott képzésben kell részt vennie, melynek keretén belül egy kötelező és minimum egy szabadon választott modult szükséges teljesíteni.

5.3.3. A képzés felépítése és tartalma

A képzés moduláris felépítésű: egy kötelező (alapozó) modulból és további öt (választható) modulból áll. A képzés elvégzéséhez

– a kötelező programmodult

– és minimum egy választható programmodult kell teljesítenie a résztvevőnek.

A programmodulok

– andragógiai, informatikai és a közszolgálati továbbképzési rendszerrel kapcsolatos alapismeretek – kötelező modul;

– előadás- és prezentációs technikák – választható modul (az előadó szerepkör betöltéséhez);

– felnőttképzési módszertan – választható modul (az oktató szerepkör betöltéséhez);

– a saját élményű tapasztalati tanulás – választható modul (a tréner szerepkör betöltéséhez);

– egyéni és csoportos tutorálás az ILIAS keretrendszerben – választható modul (a tutori szerepkör betöltéséhez);

– intraperszonális és interperszonális fejlesztés – választható modul (a coach szerepkör betöltéséhez).

5.4. Az oktatók továbbképzési kötelezettsége

A képzési programot sikeresen teljesítők részére az NKE VTKI kétévente szervez továbbképzéseket. A továbbképzések keretében a jelenlévők egy 1 napos módszertani, ismeretfrissítő jellegű oktatáson esnek át, ahol információt kapnak az időközben esetlegesen bekövetkező változásokról, új információkról. A továbbképzéseken való részvétel kötelező, azok elmulasztása az oktatói szerepkör felfüggesztését (szüneteltetését) vonja maga után. Az NKE VTKI indokolt esetben a kétéves gyakoriságtól eltérően is hirdethet meg kötelező továbbképzéseket a jegyzéken szereplő oktatók részére.

5.5. Az eljárás során használt bizonylatok

Közszolgálati Továbbképzés Pályázati adatlap a közszolgálati továbbképzésben oktatói szerepkört betölteni kívánók részére	BA-TK-20
Közszolgálati Továbbképzés Előterjesztés a közszolgálati továbbképzési rendszerben közreműködő oktatók jegyzékére történő felvételre	BA-TK-21
Közszolgálati Továbbképzés Előterjesztés a közszolgálati továbbképzési rendszerben közreműködő oktatók jegyzékéből való törlésre	BA-TK-22

5.6. Az eljárás folyamata

5.6.1. Az NKE VTKI hivatalos honlapján időszakonként meghirdeti a pályázatot. A pályázatra jelentkezni a BA-TK-20 adatlap kitöltésével lehet. A hiánytalanul kitöltött adatlapot és mellékleteit a megadott határidőn belül a dokumentumon feltüntetett címre kell eljuttatni. Az NKE VTKI a már névjegyzéken szereplő, de új oktatói szerepkört betölteni kívánók részére igény szerint évközben újbóli pályázatot írhat ki.

5.6.1.1. A kiválasztási, pályázati adatlap adatai

– az ellátandó oktatói szerepkör megjelölése;

– személyi adatok;

– iskolai végzettségre vonatkozó adatok:

~ képzettségi terület,

~ az oktatói szerepkör ellátásához kapcsolódó speciális képzettség, végzettség;

– szakmai, gyakorlati tapasztalatra vonatkozó adatok:

~ terület,

~ gyakorlati idő;

– nyilatkozat;

– önéletrajz;

– gyakorlati idő igazolására szolgáló űrlap.

5.6.2. Az NKE VTKI érkezteti a pályázatot és egyúttal megvizsgálja, hogy az megfelel-e a pályázati kiírásban feltüntetett feltételeknek.

5.6.2.1. Hiánypótlás

Amennyiben a pályázati adatlap hiányosan van kitöltve, vagy a felhívásban feltüntetett, kötelezően, a pályázat elbíráláshoz szükséges mellékletek hiányoznak, úgy az NKE VTKI hiánypótlásra szólítja fel a pályázót, akinek 15 napja van a hiánypótlásra. A hiánypótlás szükségességéről a jelentkező értesítést kap.

5.6.2.2. Az oktatók kiválasztásának megfelelősége

Amennyiben a pályázat vagy vonatkozó mellékletei hiánytalanul, a bekért adattartalmaknak megfelelően kerülnek benyújtásra, és a pályázó megfelel a kiírásban feltüntetett előzetes feltételeknek, úgy az NKE VTKI megfelelőséget állapít meg, és közszolgálati továbbképzésben oktató névjegyzékre való kérelmét az NKE VTKI a KTK elé terjeszti. Megfelelőség esetén a referens a jelentkezőt a képzés alapozó és kötelező jellegű alapmoduljára regisztrálja, melynek tényéről és időpontjáról értesíti a pályázót.

5.6.2.3. Az oktatók kiválasztásának előzetes nem megfelelősége

Amennyiben a pályázó nem felel meg a kiírásban feltüntetett feltételeknek, úgy az NKE VTKI a KTK döntése alapján az NKE VTKI a döntéstől számított 15 napon belül tájékoztatja a jelentkezőt.

Az előzetes kiválasztást az oktatók felkészítése (képzés) követi.

5.7. A képzésen való részvétel

A képzés alapozó programmodulján és egy, a pályázó által választott programmodulon való részvétel kötelező. Egyszerre több oktatói szerep is betölthető. Ebben az esetben a további programmodulokon való részvételt jelezni szükséges az NKE VTKI felé, aki minden esetben, legkésőbb a képzést megelőző 15 napon belül tájékoztatja az időpontról az érintetteket.

5.7.1. A képzés zárása

Mind a kötelező, mind pedig a választható modul tanúsítvánnyal zárul. A pályázó a kötelező programmodul és legalább egy választható modul elvégzésével válik jogosulttá a közszolgálati továbbképzési rendszerben történő oktatásra. A programmodulokon való megfeleléshez online tesztet kell kitölteni. A megfeleléshez legalább 60% elérése szükséges.

5.7.2. A képzés zárásának megfelelősége

A programmodulokon való megfeleléshez online tesztet kell kitölteni. A megfeleléshez legalább 60% elérése szükséges.

5.7.3. A képzés nem megfelelősége

Nem megfelelőség állapítható meg, amennyiben az adott programmodul zárásakor (online tesztjén) a résztvevő nem teljesítni a 60%-os küszöböt. Nem megfelelőség esetén a képzésben részt vevőnek lehetősége van egyszer kérelmezni az újbóli vizsgázás lehetőségét.

5.8. Az oktatók nyilvántartása

Az előzetes pályázati feltételek teljesítését, továbbá a kötelező és a pályázó által megjelölt választható modulokon való sikeres megfelelést követően a résztvevő jogosulttá válik a közszolgálati továbbképzési rendszerben a tanúsítványon feltüntetett oktatói szerep ellátására.

5.8.1. A nyilvántartásba vételről való döntés

Az oktatók nyilvántartásba vételéről az NKE VTKI a BA-TK-21 adatlapon terjeszti elő az oktató jegyzékre történő felvételét a KTK elé.

5.8.2. A nyilvántartásból való törlés

Amennyiben a névjegyzéken szereplő oktató az NKE VTKI által meghirdetett kötelező továbbképzéseken nem vesz részt, úgy az NKE VTKI kezdeményezi a nyilvántartásból való törlést, amit a KTK elé terjeszt.

5.9. Panaszkezelés

A vizsgázó a „nem felelt meg” minősítésű online dolgozatába a vizsgát követően betekintést nyerhet. Amennyiben a vizsgázó a vizsga megtekintését követően panasszal élne, úgy a ME-TK-18 számú eljárás alapján panaszt tehet.

5.10. Az oktatók felelőssége

5.10.1. Amennyiben időközben változás áll be a névjegyzéken szereplő oktató adataiban (elérhetőségi adatok, végzettséggel kapcsolatos adatok), azt az NKE VTKI részére 15 napon belül köteles bejelenteni.

5.10.2. Amennyiben a névjegyzéken szereplő oktató a két évente kötelező jelleggel előírt, NKE VTKI által szervezett továbbképzéseken nem vesz részt, úgy az NKE VTKI jogosult az oktató közszolgálati továbbképzési rendszerben való tevékenységének felfüggesztésére, melyről a KTK dönt. A felfüggesztésről való döntésről az NKE VTKI tájékoztatja az érintettet.

XI. ME-TK-11-1

A továbbképzések megvalósításához szükséges infrastruktúra,

a megfelelő oktatási környezet kialakítása

1. A leírás célja

Jelen leírás célja, hogy dokumentáltan rögzítse a továbbképzések megvalósításához szükséges infrastruktúra, a megfelelő oktatási környezet kialakításának lépéseit és a megfelelőség kritériumait.

A folyamatleírásnak elő kell írnia, hogy a különböző továbbképzések, szakmai képzések, vezetőképzések során alkalmazott egyes oktatási formák sikeres alkalmazásához a képző intézménynek milyen oktatási, technikai környezetet kell kialakítania és biztosítania, milyen infrastrukturális követelményeknek kell megfelelnie az egyes képzési típusok illetve oktatási módszerek esetén. A leírás megjelöli, hogy ki a felelős az eljárásrendben leírt követelmények biztosításáért, illetve ki a megfelelő körülmények kialakításának végrehajtója; megnevezi azt a dokumentumot, mely alapján ellenőrizhető, hogy betartották-e az eljárásban foglaltakat; továbbá tartalmazza a feladat illetve folyamat időbeliségét.

2. Alkalmazási terület

A folyamatleírás alkalmazása kiterjed az NKE VTKI-ra; továbbá a Rendelet alapján a továbbképzési programjegyzéken szereplő minősített programmal rendelkező képzőintézményekre.

3. Vonatkozó szabályozások

A Rendeletben nem szabályozott eljárásokban jelen minőségi követelmények az irányadóak. A belső továbbképzések és belső továbbképző intézmények számára az eljárásrend ajánlásnak tekinthető.

3.1. Kapcsolódó dokumentumok, eljárások

ME-TK-004 A képzéstervezés folyamata eljárás

ME-TK-006 A képzésszervezés folyamata eljárás

4. A folyamatleírásban használt fogalommeghatározások:

belső továbbképzés: a munkáltató közigazgatási szerv által folytatott szakmai továbbképzés, amely speciális intézményi vagy munkaköri ismereteket, illetve képességeket közvetít;

belső továbbképző intézmény: a munkáltató, amely a belső továbbképzést lefolytatja;

dokumentum: információ és annak hordozója;

folyamat, eljárás: egy tevékenység vagy egy folyamat elvégzésének előírt módja. A szervezet hozza létre saját tevékenységeinek szabályozására. Betartása kötelező azoknak, akikre vonatkozik. A vonatkozó külső követelmények (jogszabály, szakmai irányelv) figyelembevételével készülnek;

képzés bemeneti feltételei: a továbbképzés alkalmazott oktatási-képzési formáinak, a képzés csoportlétszámának, a képzés megvalósítandó céljának/céljainak ismeretéből következő, illetve az oktatók, képzők, trénerek által igényelt, képzéshez szükséges infrastrukturális, tárgyi-technikai feltételek. Ide sorolhatóak továbbá a képzés előfeltételeként meghatározott tudásszint mérésének eszközei, a képzés során alkalmazandó, haladást mérő tárgyi-technikai eszközök, illetve technikai háttérkövetelmények (pl. számítógépes hálózat, hálózatba kötött számítógépek, tesztrendszer) is;

képzés kimeneti feltételei: a továbbképzés eredményes befejezésének méréséhez szükséges eszközök, feltételek; az ismeretfelmérés, számonkérés, esetleges vizsga, vagy az elsajátítandó kompetencia, illetve attitűd mérésére szolgáló tárgyi-technikai eszközök, illetve technikai háttérkövetelmények (pl. számítógépes hálózat, hálózatba kötött számítógépek, tesztrendszer) is;

képzésszervező: a képzésszervező intézmény által a továbbképzés szervezésével megbízott, a képzés szervezésért, a megfelelő körülmények biztosításáért felelős munkatárs;

megfelelő oktatási környezet: a képzési folyamat sajátosságainak, igényeinek, követelményeinek figyelembevételével kialakított oktatási környezet, infrastruktúra, tárgyi-technikai eszközök;

nyilvántartott továbbképzési program: olyan önálló tanítási vagy tananyagegységekből álló képzési program, amely speciális intézményi vagy munkaköri ismereteket, illetve képességeket közvetít;

oktatási környezet: az a környezet, azok a tárgyi, környezeti körülmények, amelyek között a képzési, a tanulási folyamat megvalósul;

oktatástechnikus: a technikai eszközök rendelkezésre állásáért, illetve az eszközök, programok telepítéséért felelős személy;

oktató, tréner: a továbbképzés, vezetőképzés, szakmai továbbképzés, tréning megtartására felkért, a minősített képzések esetében nyilvántartásba vett oktató.

5. Az eljárás

5.1. Az eljárásban részt vevők, a képzésben érintettek

– képzésszervező: továbbképzést folytató intézmény;

– képzésben részt vevő oktató, tréner: a továbbképzés, vezetőképzés, szakmai továbbképzés, tréning megtartására felkért a minősített képzések esetében nyilvántartásba vett oktató;

– képzésszervező: a képzésszervező intézmény által a továbbképzés megszervezésére kijelölt személy;

– a képzésben részt vevők: az infrastruktúra, az oktatási környezet kialakítása szempontjából speciális igényű hallgatók (pl. mozgássérült, gyengén látó, siket);

– a képzés résztvevőjének munkáltatója.

5.2. Az eljárás lépései

5.2.1. A továbbképzés tárgyi és technikai feltételeinek azonosítása

A bemeneti és kimeneti követelmények azonosítására alkalmazni kell a ME-TK-08 eljárást, amely leírja a tanulási munkaformákat, a tárgyi-technikai eszközökre és a csoportlétszámra.

5.2.1.1. A minősített program sikeres lebonyolításához a képzési programban meghatározott tárgyi-technikai feltételek azonosítása (a képzési program típusából következően az igénybe vehető helyiségek típusa, szükséges felszereltsége, mérete, bútorzat alakíthatósága, az alkalmazni kívánt oktatástechnikai eszközök típusa és száma).

5.2.1.2. Kapcsolatfelvétel a képzés oktatóival, speciális tárgyi-technikai igények egyeztetése kiküldése, befogadása, továbbítása oktatástechnikusnak; a helyiségigények meghatározása a minősített programban rögzített igények, valamint jelen dokumentum vonatkozó pontjai alapján; az eszközök, termek foglaltságának biztosítása (itt szóba jöhet, hogy vannak-e olyan dokumentumok, amik a készletek, helyiségek foglaltságát nyilvántartják az esetleges keresztbeszervezések elkerülésére; ha vannak, akkor a foglaltság bevezetése ide).

5.2.1.3. A képzéseken részt vevő speciális igényű résztvevők létszámának felmérése (van/nincs); az oktatásukhoz szükséges speciális oktatási környezet felmérése, a kialakítás lehetőségének felmérése (ettől függően esetleg a képzésbe befogadható hallgatók létszámának alakítása).

Határidő: legkésőbb a képzést megelőző 5. nap

5.2.2. A továbbképzés bemeneti és kimeneti feltételeinek biztosítása

– oktatástechnikus/számítástechnikai szoftverüzemeltető;

– a helyiség biztosításáért, lefoglalásáért, berendezéséért felelős személy(ek).

A továbbképzés bemeneti és kimeneti feltételeit biztosítja az oktatástechnikus.

Határidő: a képzés megkezdése előtt 1 órával készen kell álljon a terem, a megfelelő eszközökkel, számítástechnikai programokkal, illetve számítástechnikai környezettel és teremberendezéssel.

5.3. Változás- és kockázatkezelés

A változás- és kockázatkezelési ajánlás kiterjed mindazon előre nem látható eseményekre, melyek a továbbképzések technikai feltételeit, oktatási környezetét érinthetik és veszélyeztetik a képzés sikeres lebonyolítását, de bekövetkezésükre fel lehet készülni, és a megfelelő felkészülésből eredően az esemény bekövetkezése nem veszélyezteti a képzés sikeres lebonyolítását. A változás- és kockázatkezelés szerint:

– az oktatótermet úgy kijelölni, hogy a rendelkezésre álló férőhelyek száma a résztvevők várható létszámánál lehetőség szerint 5–10%-kal több legyen;

– a képzés ideje alatt felmerülő technikai problémák elhárításához érdemes oktatástechnikus, esetenként számítástechnikus (számítástechnikai szoftverüzemeltető) jelenléte biztosítva legyen;

– a rendelkezésre bocsájtott számítástechnikai eszközök számát lehetőség szerint a résztvevők létszámánál nagyobbra kell tervezni;

– javasolt az alkalmazott technikai eszközökhöz cserélhető pótalkatrészek biztosítása (pl. projektorhoz izzó).

5.3.1. Nem megfelelőség kezelése

Amennyiben olyan esemény történik, mely a továbbképzések technikai feltételeit, oktatási környezetét érinti és veszélyezteti a képzés sikeres lebonyolítását, úgy a ME-TK-019 Nem megfelelőség kezelése eljárást kell alkalmazni.

5.4. Az oktatási, tanulási környezet kialakítása

Oktatási környezet az a környezet, azok a tárgyi, környezeti körülmények, amelyek között a képzési, a tanulási folyamat megvalósul. Ebben a megközelítésben nemcsak a jelenléti képzés/oktatás környezeti, tárgyi feltételeit értjük oktatási, tanulási környezet alatt, hanem a képzési folyamat sajátosságait figyelembe véve valamennyi olyan helyszínt, ahol a képzés résztvevője a képzési programban meghatározott módon, körülmények között tanul, tapasztalatokat szerez, problémákat old meg.

5.4.1. A jelenléti képzés jellemző képzési helyszínei

Oktatóterem

Továbbra is a jelenléti képzést tekintve a közszolgálati tisztviselők képzésének egyik, bár csökkenő jelentőségű, mégis meghatározó súllyal továbbfunkcionáló színtereként, nagy valószínűséggel az új képzési struktúrában is meghatározó szerepet kapnak az oktatótermek. Az oktatóterem kiválasztásának egyik legfontosabb szempontja a csoport mérete. A csoport méretét az alkalmazott módszerek, munkaformák és a képzési cél határozza meg. Mikro és kis csoportos oktatás esetén 2–12 fő a csoportméret. A felnőttképzésben, különösen a tréning típusú képzéseknél, jellemzőek a hagyományos osztályméretnél kisebb 12–20 fős csoportok. Gyakoriak azonban azok a képzési helyezetek, amelyeket 20–40 fő közötti, vagy akár az ezt meghaladó csoportlétszámmal kell megszervezni. Az alkalmazott munkaformák és a képzési módszerek ismeretében meghatározható, hogy milyen elrendezésűnek kell lennie az oktatóteremnek. A frontális osztálymunkához, előadások tartásához jellemzően a hagyományos iskolapados elrendezés a legkevésbé helyigényes. Ebben az esetben is átlagosan minimum 1,5 m²-ert jellemző számítani egy tanulóra. Abban az esetben, ha az oktatóterem mobil bútorzattal felszerelt, és azt az iskolapados elrendezéstől eltérő elrendezésben használják, legalább 3 m²-ert javasolt egy tanulóra, képzésben részt vevőre számítani. Az oktatótermek elengedhetetlen felszerelése a tábla, amely lehet hordozható, flip-chart vagy fali. A vetítővászon vagy a projektor használatához szükséges szabad, világos, egyszínű falfelület.

Interaktív oktatóterem

Interaktív oktatóteremben – a képzés célja szerint – általános, szakmai vagy vezető képzések is megvalósíthatók. Az interaktív oktatóterem fontos kelléke a digitális tábla és az arra optimalizált projektor (vagy a digitális tábla helyett vetítővászon, a kivetítésre alkalmas szabad falfelület). Interaktív oktatóterem mobil bútorzattal felszerelt, lehetőséget biztosít az asztalok, székek variábilis elrendezésére, a székek körberendezésére (ebben az esetben szerencsés, ha a székek írótáblával felszereltek), csoportok kialakítására. Biztosítja a hallgatók folyamatos tevékenykedtetését (szavazógép), személyre szabott terhelését, ellenőrzését közös internethasználatot. A táblán megjelentetett tartalmak (pl. tanári ábrák, előadásvázlat) tárolásának, azonnali kinyomtatásának és sokszorosításának, vagy postázásának a lehetősége megszabadítja a hallgatóságot a jegyzetelés nyűgétől, az ebben rejlő tévedések lehetőségétől, az emiatti frusztrációtól (nincs idő a vázlat leírására). A szemléltetés vizuális és audiális formáinak kimeríthetetlen lehetőségtára nyílik meg a képzők számára.

Számítógépterem (informatikai szaktanterem)

Az igénybevétel célja jellemzően informatikai képzés, és e mellett minden olyan képzési, tanulási tevékenység, amelyek megvalósításához számítógép, internetkapcsolat szükséges. Számítógépteremben valósíthatók meg azok a képzések, amelyek egy informatikai alkalmazás megismerését, kipróbálását szolgálják. Az informatikai szaktantermek esetében alapvető elvárás a számítógépek hálózatba kötése, a nyomtatási lehetőség biztosítása és legalább egy számítógépes munkaállomáson keresztül az internet elérése. További fontos elvárás, hogy a képzési céloknak megfelelő szoftverek jogtisztán elérhetőek lehessenek a számítógépes munkaállomásokon.

Konferenciaterem

A konferenciatermek nagy létszámú előadások, konferenciák megtartására alkalmasak. Kisebb konferenciák esetében is legalább 40–100 fő befogadására alkalmas terem szükséges. A nagyméretű konferenciatermek 200–400 fő befogadására is alkalmasak. A konferenciatermek speciális felszereléséhez tartoznak a nagy fényerejű projektorok, a tantermi méretűnél nagyobb vetítővásznak, kivetítők. Ezekben a termekben szükség van hangosításra. Előnyös lehet opcionális lehetőségként a hangfelvétel, tolmácsberendezés biztosítása.

Videokonferencia eszközzel felszerelt (Telepresense) oktatóterem, konferenciaterem

Ezek az oktatótermek legalább egy nagy felbontású kamerával, hangrendszerrel és a terem méretének megfelelő nagyméretű kivetítővel, képernyővel felszereltek, amelyek lehetővé teszik, hogy a tanteremben távoli helyről interaktív módon bekapcsolódhassanak akár előadók, akár résztvevők a képzésbe. A videokonferencia terem használatához a megfelelő adatátvitelt biztosító szolgáltatás is szükséges.

Nyelvi labor, nyelvi szaktanterem

A nyelvi képzéshez szükséges hanganyagok, multimédia anyagok lejátszásához résztvevőnként egy számítógépes munkaállomás áll rendelkezésre. Valamennyi számítógépről elérhető az internet. A nyelvi laborban a nyelvi képzést támogató hálózati szoftver segíti a nyelvtanár munkáját.

5.4.2. Munkahelyi tanulási környezet

Az alkalmazott képzési módszerek és tananyagok, a kitűzött képzési célok is szükségessé teszik a munkahelyi környezetben történő irányított tanulást. A tanulási célok, módszerek, a képzésben részt vevők számára kiadott, munkahelyi környezetben megoldandó tanulási feladatok illeszkednek a képzésben részt vevők munkakörére jellemző tevékenységekhez és feltételekhez. Ennek a képzési formának, illetve az ehhez feltétlen szükséges képzési térnek rendkívül nagy szerepe lehet a belső képzésként megvalósuló szervezeten, vagy szervezetrendszeren belüli szakmai képzések esetében, a munkahelynek, mint tanműhelynek a felhasználása a speciális szakmai továbbképzések esetében.

5.4.3. A képzésben részt vevő által kialakított tanulási környezet

A jelenléti képzést kiegészíti (kiegészítheti) az önálló vagy irányított önálló tanulás. A képzésben részt vevő döntése, hogy milyen környezetben tanul. Viszont a tanulás hatékonyságának növelése érdekében a képző a képzési programokhoz elkészített tanulási útmutatóban meghatározza az otthoni tanulási környezetre vonatkozó ajánlásokat. Amennyiben a képzési program megvalósítása során elektronikus tananyag is elérhető (különösen, ha a tananyag csak elektronikus formában érhető el), vagy a résztvevő elektronikus tanulási környezetben különböző tanulástámogatási szolgáltatásokat vehet igénybe, akkor a tanulási környezetre vonatkozó útmutató tartalmazza az elektronikus tananyag, elektronikus tanulási környezet eléréséhez szükséges körülményeket, feltételeket.

5.5. A távoktatási képzési formák és jellemző eszközei

A távoktatás, mint oktatási környezet online és/vagy virtuális környezetben folyatott tevékenységek. Térben és időben elkülönülnek egymástól a résztvevők, viszont egyes feladatok igényelhetik a közös megoldáskeresést, együtt dolgozást. Lehet tevékenység vagy tartalomközpontú ez a környezet. Az első esetben az oktató előre nem látja a kimenetet, facilitálni kell a résztvevők munkáját, ami nagyfokú módszertani alaposságot feltételez, felkészültséget igényel az oktatótól. A tartalomközpontú környezet a „könnyebb” út, itt az egyénre hárul a tanulás felelőssége. Tehát a távoktatás hatékonysága nagyban függ a módszertani kidolgozástól (s kevésbé a személyes jelenléttől). A távoktatás főbb szempontjai:

– a tanulási-tanítási folyamat részletes megtervezettsége,

– a tanár és a tanuló térbeni és időbeni elkülönültsége a tanítási-tanulási folyamatban,

– korszerű technikai eszközök használata,

– a tanulás közvetett irányítása,

– individualizált egyéni tanulás, kiegészítve kiscsoportos, esetenként tantermi (face-to-face) foglalkozásokkal a visszacsatolás biztosítására,

– az ismeretelsajátítási folyamatban a tanításról a tanulásra helyeződik át a hangsúly, anélkül, hogy a tanítás szerepe csökkenne.

Online eszközrendszerek a tanulás támogatásában. Ide sorolhatóak a különböző programok, melyek online elérhetőek, és melyek a tanulást támogatják. Ilyen például egy prezi vagy egy wikipédia tartalom megosztása. A különféle információ- és tartalommegosztás kerül a középpontba, melyek támogathatják a tanulást: kép, hang, szöveg, mozgókép, hely. Természetesen információszűrésre szüksége van, hogy melyek azon tartalmak, melyek ténylegesen támogatják a tanulási folyamatot. Jellemző továbbá az interaktív kommunikáció támogatása, mely a tartalom felhasználása mellett magába foglalja az érdemi tartalmak és hozzászólások közlését is. Ehhez segítséget nyújtanak a közösségi és tartalomszolgáltatásba beépülő, integrálódó eszközök.

Online közösségek, melyekben közös célok vezérlik a csoportot és aktív információ megosztás történik. Ilyen például egy közösségi portálon egy csoport keretében adott tananyagtartalom feldolgozása. Az eredeti cél ebben az esetben nem a tanulási környezet létrehozása, hanem a közösség építése. Az oktatási tevékenység során tartalommegosztás, közlés, információcsere, közösségi interakció jön létre, tehát online tanulási közösség kialakítására is alkalmas. A napi időfelhasználásban jelentős mértékben megjelentek az ilyen jellegű csoportok. Éppen ezért érdemes tanulási célra felhasználni azt az időt, amit például egy közösségi portálon töltenek a diákok, hallgatók. Tehát nevelési, oktatási környezetként is megjelenhetnek ezen közösségek.

Az online tanulási környezetek alapvetően tanulási, oktatási céllal jönnek létre. Ebben az esetben nem a közösségépítés, annak fejlesztése az elsődleges cél, mint az online közösségek esetében. Alapvetően két nagy csoportba sorolhatjuk az online tanulási környezeteket. Egyrészt az LMS (Learning Management System) rendszerek, melyek a tanulás menedzselésére alkalmas keretrendszerek, rendszerek. Alapvető feladata a tanulók és a tanulási folyamat menedzselése, míg a tartalommenedzsment-rendszer LCMS (Learning Content Management System) elsődleges feladata a tananyagok, illetve tananyagelemek létrehozása, tárolása, szűrése, valamint a hozzáférési jogosultságok kezelése.

5.6. Képzési formák, típusok és az oktatási környezet összefüggései

Képzési típusok a képzés célja, szakmai tartalma szerint

A képzés célja, szakmai tartalma szerint is csoportosíthatjuk a képzéseket. A tisztviselői továbbképzési rendszeren belül az alábbi fő témacsoportok a meghatározóak:

– általános közigazgatási ismeretek: központi szinten elfogadott és kihirdetett jogszabály, törvény, kormányrendelet és/vagy miniszteri rendelet megértését és végrehajtását közvetlenül szolgáló téma, amely a jogszabályi környezet bemutatására irányul, a jogalkalmazás segítésének a módjaira;

– jogalkalmazás javítását támogató funkcionális ismeretek: a jogszabályi környezetet támogató alkalmazási és funkcionális ismeretek elsajátítása (HR, IT);

– személyes készségek fejlesztése: mindazoknak a készségeknek a fejlesztése, amelyek gyakorlati alkalmazása révén a tisztviselők egyéni hatékonysága, ezáltal a szervezet teljesítménye nő (pl. készségfejlesztési területek: együttműködés, kommunikáció, prezentáció, tárgyalás, team-építés, konfliktuskezelés, motiváció, problémamegoldás);

– szakmai kompetenciafejlesztés: terület/intézmény/munkaköri specifikus ismeretekre és alkalmazásra irányul; alkalmazkodás segítése, támogatása az előírásokhoz, jogi normák betartásához;

– vezetőképzés: a feladatok ellátásához szükséges ismeretek, képességek, készségek, attitűdök és viselkedésre irányuló témák, amelyek általános készségek és specifikus készségek fejlesztésére irányul.

Képzési típusok a képzés megvalósítása, az alkalmazott módszerek és munkaformák szempontjából – a képzési típusok és az oktatási környezet összefüggései

A képzés típusa/formája	Altípus	Oktatási környezet
Előadás
	Szeminárium, műhelymunka, konzultáció, fórum	Oktatóterem; interaktív oktatóterem; számítógépterem (informatikai szaktanterem); videokonferencia eszközzel felszerelt (telepresense) oktatóterem.
	Konferencia-előadás	Konferenciaterem; videokonferencia eszközzel felszerelt (telepresense) konferenciaterem.
Tréning
	Szakmai és általános kompetenciafejlesztés	Oktatóterem; interaktív oktatóterem; számítógépterem (informatikai szaktanterem); videokonferencia eszközzel felszerelt (telepresense) oktatóterem; munkahelyi tanulási környezet; a képzésben részt vevő által kialakított tanulási környezet.
	Általános nyelvi kompetenciafejlesztés	Interaktív oktatóterem; számítógépterem (informatikai szaktanterem); videokonferencia eszközzel felszerelt (telepresense) oktatóterem.
	Szaknyelvi kompetenciafejlesztés	Oktatóterem ; interaktív oktatóterem; nyelvi labor, nyelvi szaktanterem; videokonferencia eszközzel felszerelt (telepresense) oktatóterem; munkahelyi tanulási környezet; a képzésben részt vevő által kialakított tanulási környezet.
	Általános informatikai kompetenciafejlesztés	Számítógépterem (informatikai szaktanterem).
	Informatikai kompetenciafejlesztés	Számítógépterem (informatikai szaktanterem); munkahelyi tanulási környezet; a képzésben részt vevő által kialakított tanulási környezet.
	Szervezetfejlesztési stratégia (Csoportos coaching termék)	Interaktív oktatóterem; munkahelyi tanulási környezet.
Távoktatás
	e-Book feldolgozása	Számítógépterem (informatikai szaktanterem); videokonferencia eszközzel felszerelt (telepresense) oktatóterem; munkahelyi tanulási környezet; a képzésben részt vevő által kialakított tanulási környezet.
	Alapszintű stúdium
	Emelt szintű stúdium
	Mikro stúdium
	Videoprezentációs stúdium
	Szimulációs-szerepjátékos stúdium

Oktatótermek típusai, jellemzői az igénybevétel célja szerint

Oktatóterem típusok	Igénybevétel célja	Alapterület (m²)	Elrendezés	Férőhelyek száma	Férőhelyek száma (Mozgássérültek)	Felszereltség
Számítógépterem	Informatikai képzés	36	Iskolapados	12+1	9+1	Projektor (1); számítógép internetkapcsolattal (1); vetítővászon (1); flip chart (1); oktatói asztal és szék (1); hallgatók részére számítógépes munkaállomás internetkapcsolattal (16)
Számítógépterem	Informatikai képzés	60	Iskolapados	20+1	16+1	Projektor (1); számítógép internetkapcsolattal (1); vetítővászon (1); flip chart (1); oktatói asztal és szék (1); hallgatók részére számítógépes munkaállomás internetkapcsolattal (20)
Oktatóterem	Általános képzés (frontális) és szakmai elméleti	60	Iskolapados	20+1	16+1	Oktatói asztal és szék (1); hallgatók részére szék és asztal (20); ruhatár bútorzat, tábla és/vagy projektor és flipchart
Oktatóterem	Általános képzés (frontális) és szakmai elméleti	75	Színházszerű	50+1	40+1	Oktatói asztal és szék (1); hallgatók részére szék és asztal (50); ruhatár bútorzat, tábla és/vagy projektor és flipchart
Konferenciaterem	Általános képzés (frontális) és szakmai elméleti, vagy konferencia	150	Színházszerű	100+1	80+1	Oktatói asztal és szék (1); hallgatók részére szék és asztal (100); ruhatár bútorzat, tábla és/vagy projektor és flipchart
Konferenciaterem	Általános képzés (frontális) és szakmai elméleti, vagy konferencia	300	Színházszerű	200+1	160+1	Oktatói asztal és szék (1); hallgatók részére szék és asztal (200); ruhatár bútorzat, tábla és/vagy projektor és flipchart
Oktatóterem/előadóterem	Tréning	60	Variábilis (mobilis)	20+1	16+1	Mozgatható bútorokkal, körbeülési lehetőséggel, tábla és/vagy projektor és flipchart
Oktatóterem/előadóterem	Tréning	120	Variábilis (mobilis)	40+1	32+1	Mozgatható bútorokkal, körbeülési lehetőséggel, tábla és/vagy projektor és flipchart
Interaktív oktatóterem	Általános képzés (interaktív) és szakmai elméleti	60		20+1	16+1	Digitális táblával
Speciális gyakorlati feladat megvalósítására alkalmas terem (műhely)	Gyakorlati képzés	60	Variábilis (mobilis)	20+1	16+1	Speciális felszerelés, szakmai eszközök, gépek
Virtuális osztályterem	Általános képzés és szakmai elméleti	–	–	–	–	Szinkron azonnali interakciós lehetőséggel, filmmegosztási lehetőséggel
Virtuális osztályterem	Általános képzés és szakmai elméleti	–	–	–	–	Aszinkron (fórum)
Nyelvi labor	Nyelvi képzés	60	iskolapados	20+1	16+1	Speciális nyelvi oktatásra alkalmas eszközökkel
Coaching foglalkozásra alkalmas helyiség	Tréning (egyéni készségfejlesztés)	60	variábilis (mobilis)	20+1	16+1	Védett, személyes környezet, céltárgyak: pl. terápiás eszközök, tükör

XII. ME-TK-12-1

A továbbképzések során alkalmazott számonkérés követelményei

1. A leírás célja

Jelen leírás célja, hogy dokumentáltan rögzítse a továbbképzések során alkalmazott számonkérés módszertani követelményeit. A számonkérési rendszer, a szakmai tartalmak egyik legfontosabb eleme. Ez a biztosítéka annak, hogy a követelmények teljesítése azonosításra kerül. A számonkérési rendszernek elsősorban az elvárt követelményekkel kell összhangban lennie, s nem utolsó sorban alkalmasnak kell lennie annak igazolására, hogy a program célja teljesült. A számonkérés eljárás célja, hogy a képzés közbeni számonkérést, és a képzés lezárásakor esedékes számonkérés bemutatásával segítse a programfejlesztőjét, a képzési szakaszban pedig az oktatót. További cél, hogy a tanulás folyamatában kizárja a hibás rögzülés lehetőségét. Az ellenőrzés nem egyenlő az értékeléssel. Az ellenőrzés nem feltétlenül jár együtt értékeléssel. Míg az ellenőrzést elvben bárki elvégezheti, az értékeléshez szakmai felkészültségre van szükség.

2. Alkalmazási terület

A folyamat leírás alkalmazása kiterjed a Rendelet alapján az NKE VTKI-ra; a 2011. évi CXCIX. törvény 1. és 2. §-ában meghatározott közigazgatási szervekre, továbbá a közszolgálati továbbképzési programok, közszolgálati vezetőképzési programok tekintetében a minősítésre benyújtott, szakmai továbbképzési programmal rendelkező képzőintézményekre.

3. Vonatkozó szabályozások

A Rendelet 17. § rendelkezései. A Rendeletben nem szabályozott eljárásokban jelen minőségi követelmények az irányadóak.

3.1. Kapcsolódó eljárások

ME-TK-02 A továbbképzési programok minősítési folyamata

ME-TK-13 A továbbképzések során alkalmazott ismeret-ellenőrzési formák alkalmazása

4. A módszertani leírásban használt fogalommeghatározások:

kompetencia: a továbbképzésben részt vett személy ismereteinek, készségeinek, képességeinek, magatartási, viselkedési jegyeinek összessége, amely által a személy képes lesz egy meghatározott feladat eredményes teljesítésére;

számonkérés: az ellenőrzés egyik típusa, a képzésben részt vevő elsajátított aktuális tudásszintjének mérése;

továbbképzési modul: a továbbképzési rendszerben meghatározott programot alkotó logikailag összetartozó ismeretanyagok, önállóan is elsajátítható tanulási egységek;

5. Az eljárás

5.1. Az eljárásban részt vevők

Az eljárásban részt vevő NKE VTKI, tananyagfejlesztők/programfejlesztők, minősített programmal rendelkező programtulajdonosok, képző intézmények, minősítést végző szakemberek, a továbbképzésben közreműködő oktatók és vizsgáztatók.

5.2. A számonkérés funkciója és célja a továbbképzéseken

Az ellenőrzés a tudáselsajátítás mértékének kontrollja. Az ellenőrzés funkciója annak megvizsgálása, hogy a képzés megfelelt-e a kitűzött céloknak, illetve, hogy sikerült-e a tervezett célokhoz közelebb kerülni.

5.2.1. Az ellenőrzés célja meggyőződni arról, hogy

– a képzésben részt vevők megértették és elsajátították a képzésen közvetített ismereteket, kompetenciákat,

– a meglévő ismeretek és kompetenciák mértéke elégséges-e a képzés követelményeinek teljesítéséhez.

5.2.2. Az ellenőrzés eredményei felhasználhatóak

– képzés minőségének javítására,

– az oktatók értékelésére,

– a képzés beválásának megítélésére,

– a képzés tartalmának, követelményeinek, módszereinek módosítására,

– a résztvevők értékelésére.

5.2.3. A számonkérés és az ellenőrzés közötti kapcsolat

A számonkérés az ellenőrzés egyik típusa, a képzésben részt vevő elsajátított aktuális tudásszintjének mérése. Célja, hogy a képző meggyőződjön arról, a résztvevő jogosult-e a követelmények teljesítéséről, a követelményekben megfogalmazott tudás birtoklásáról szóló igazolásra, bizonyítványra.

5.2.4. A számonkérés helye a továbbképzések folyamatában

A számonkérés helye a továbbképzési program végén van, melynek célja a követelmények teljesítésének kontrollálása.

5.3. Az értékelés

Az értékelés azt vizsgálja, hogy az adott érték, milyen mértékben van meg a vizsgált dologban. Az értékelés valaminek a viszonyítása adott értékhez, az eltérés, illetve a megfelelőség mértékének, minőségének a megállapítása. Az ellenőrzéshez értékelés kapcsolódik. Az értékelésnek, tényszerűnek és a konkrét teljesítményhez kapcsolódónak kell lennie.

5.3.1. Formatív értékelés

A formatív értékelés folyamatos értékelés, ennek az értékelésnek a képzés teljes folyamatát kell jellemeznie. Minden fél számára segítség, mert az a célja, hogy növelje mind a folyamatok, mind a teljesítmények minőségét, hatékonyságát. Visszajelzést biztosít, hogy a kitűzött célokat megközelítettük-e, elértük-e; s milyen lépéseket kell még megtennünk a továbbhaladás érdekében. Egy eszköz, amely arra szolgál, hogy a további munkát a kapott eredmények tudatában alakítsuk, és hogy felépítsük az egész folyamatot, minden időpillanatban tudva, merre tart. A képzés közbeni értékelés az oktató hatáskörébe tartozik, beleértve a résztvevői önértékeléseket is. Különösen kiemelt szerepet kaphat itt az önellenőrzés és önértékelés.

A formatív értékelés alkalmainak előzetes megtervezését az elsajátítási folyamatnak, illetve magának a képzési folyamatnak a kritikus pontjaira kell irányítani.

5.3.1.1. Az értékelő/értékelt szempontjából:

– felmérni az egyének és a csoport ismereteinek, képességeinek, kompetenciáinak, attitűdjeinek fejlődését,

– informálni a feleket a kitűzött célok megközelítésének mértékéről,

– értékelni a program hatékonyságát annak tartalma, az alkalmazott módszerek, felépítettség és haladási szempontjából.

5.3.1.2. Képzésben részt vevő (értékelt) önértékelése:

– fejleszteni a saját tevékenységért vállalt felelősségérzetét,

– ezúton is hozzájárulni ahhoz, hogy a hallgatók mind tudatosabban vállalják a program céljait,

– segíteni a hallgatókat abban, hogy megtanulják értékelni saját elvégzett munkájukat,

– tájékoztatni az irányítókat a hallgatók programmal kapcsolatos reakcióiról.

5.3.2. Szummatív értékelés

Erre az értékelési módszere egy-egy tematikus egység (almodul, modul) vagy program végén kerül sor. A résztvevők teljesítményét és a program hatékonyságát minősíti. Az összegző értékelés szerepe igazolni, hogy egy bizonyos teljesítményszintet elértünk-e. Jellemzően ismert szummatív értékelés az érettségi, a témazáró dolgozatok, egy kollokvium, szigorlat, nyelvvizsga, tanfolyamot záró vizsga típuspéldái. Ezek minősítésének alapját normák, kritériumok vagy standardok adják. Ez egy kimeneti értékelés, de egyben bemeneti értékelés is (amennyiben egy másik képzésnek a becsatlakozási feltétele).

A szummatív értékelés célja:

– a résztvevő teljesítményének a mérése,

– lehetővé teszi vagy meggátolja a továbbhaladást,

– a résztvevők általános teljesítményének ellenőrzése,

– a program hatékonyságának mérése,

– a programváltoztatás/módosítás eredményességének mérése.

5.4. A számonkérés formája és módszerei

5.4.1. A számonkérések rendszeressége vonatozhat a programmodulon belülre, témánkénti (almodul) megjelölésével, vagy a programmodul végén egy alkalommal.

5.4.2. A képző csak azokat az ismereteket kérheti számon, amelyekre a képzés során felkészítette a képzésben részt vevőt. A programminősítési adatlapon (BA-TK-02) közölt ismereteken, készségeken, képességeken, kompetenciákon túlmenően más tartalmak elvárását nem támaszthatja a képzésben részt vevővel szemben!

5.4.3. A számonkérés formája lehet írásbeli; szóbeli; gyakorlati; interaktív.

5.4.4. A különböző számonkérési formákhoz tartozóan számonkérési módszerek tartoznak:

– írásbeli: teszt, esszé, feladatlap, tanulmány, rajz, ábra, folyamatterv, szerkesztett dokumentum,

– szóbeli: prezentáció, felelet,

– gyakorlati: termékkészítés, helyzetgyakorlat, bemutató,

– interaktív: számítógépes teszt, on-line feladatteljesítés.

5.4.5. A módszerek meghatározásához hozzátartozhat az adott eljárás időtartama (pl. írásbeli számonkérés esetén), alkalmazási körülményeinek leírása (pl. gyakorlati vizsga alkalmazási helyen pl. munkahely), vagy a módszert azonosító egyéb szempont (pl. 45 kérdésből álló feleletválasztós teszt), amennyiben a számonkérés módszerét egyértelművé teszi.

5.4.6. A leggyakoribb értékelés az ötfokozatú, számmal jelölt minősítés. Olyan továbbképzéseknél, amelyek vizsgára készítenek fel, elvárás az ötfokozatú skála használata annak érdekében, hogy az értékelési rendszer összhangban legyen a vizsgáztatás rendszerével.

5.4.7. A minősítés szintekhez tartozó követelményszintek lehetnek százalékban, pontszámban, elvárt tartalomban, gyakorlati teljesítési szintben kifejezettek. Cél, hogy egy követelményszint kerüljön itt megjelölésre, s nem követelmény, valamint, hogy az adott szint egyértelműen azonosítsa, milyen minősítést von maga után. A követelményszintet a BA-TK-02 Programminősítő adatlapon a „továbbképzési program zárása” pontban kell rögzíteni.

5.4.8. A sikertelen teljesítésnek következményeinek kell lennie. Ez lehet vizsgaismétlés, az adott programmodul ismétlése, új, kiegészítő modul felvétele, amelyet a BA-TK-02 Programminősítő adatlapon a „sikertelen teljesítés következménye” rovatban kell rögzíteni.

5.5. Panaszkezelés

5.5.1. Panaszként értelmezzük azokat a felszólalásokat, észrevételeket, kifogásokat, reklamáció, elégedetlenségeket, amelyek a képzés folyamatában keletkeznek, amelybe a számonkérés is beletartozik.

5.5.2. Amennyiben a képzésben részt vevők részéről esetlegesen panasz érkezik, azt haladéktalanul ki kell vizsgálni. Amennyiben a panasz jogos, lépéseket kell tenni a hiba megszüntetésére a ME-TK-19 Panaszkezelés eljárás alapján.

XIII. ME-TK-13-1

A továbbképzések során alkalmazott ismeret-ellenőrzési formák alkalmazása

1. A leírás célja

Jelen leírás célja, hogy dokumentáltan rögzítse a továbbképzések során alkalmazott ismeret-ellenőrzés módszertani követelményeit. A számonkérési rendszer, a szakmai tartalmak egyik legfontosabb eleme. Ez a biztosítéka annak, hogy a követelmények teljesítése azonosításra kerül. A számonkérési rendszernek elsősorban az elvárt követelményekkel kell összhangban lennie, s nem utolsó sorban alkalmasnak kell lennie annak igazolására, hogy a program célja teljesült. A számonkérés eljárás célja, hogy a képzés közbeni számonkérést, és a képzés lezárásakor esedékes számonkérés bemutatásával segítse a programfejlesztőjét, a képzési szakaszban pedig az oktatót. További cél, hogy a tanulás folyamatában kizárja a hibás rögzülés lehetőségét. Az ellenőrzés nem egyenlő az értékeléssel. Az ellenőrzés nem feltétlenül jár együtt értékeléssel. Míg az ellenőrzést elvben bárki elvégezheti, az értékeléshez szakmai felkészültségre van szükség. A tanulási teljesítmény megállapítására vonatkozó információgyűjtés. Az elért teljesítmény egybevetése valamilyen előre meghatározott egységgel.

2. Alkalmazási terület

3. Vonatkozó szabályozások

A Rendelet 17. § rendelkezései. A Rendeletben nem szabályozott eljárásokban jelen minőségi követelmények az irányadóak.

3.1. Kapcsolódó eljárások

ME-TK-02 A továbbképzési programok minősítési folyamata

4. A módszertani leírásban használt fogalommeghatározások:

továbbképzési modul: a továbbképzési rendszerben meghatározott programot alkotó logikailag összetartozó ismeretanyagok, önállóan is elsajátítható tanulási egységek;

oktatási módszer: egyszerű és összetett tevékenységek, amelyek segítségével megoldhatók a tanulási-tanítási folyamat valamely szakaszának feladatai. Ha különböző mértékben is, de végső soron minden módszer az oktatóé és a résztvevőé is, az ismeretátadás céljából alkalmazott oktató által választott stratégiák: eljárások és technikák;

képzés tartalma: a képzésen átadandó, témakörökbe rendezett információk.

5. Az eljárás

5.1. Az eljárásban részt vevők

NKE VTKI, tananyagfejlesztők/programfejlesztők, képző intézmények, minősítést végző szakemberek, oktatók.

5.2. Ellenőrzés, számonkérés alkalmazás folyamata

5.2.1. Az ellenőrzés funkciója és célja a továbbképzéseken

5.2.1.1. Az ellenőrzés célja meggyőződni arról, hogy

– a képzésben részt vevők megértették és elsajátították a képzésen közvetített ismereteket, kompetenciákat,

– a meglévő ismeretek és kompetenciák mértéke elégséges-e a képzés követelményeinek teljesítéséhez.

5.2.1.2. Az ellenőrzés eredményei felhasználhatóak

– képzés minőségének javítására:

• az oktatók értékelésére,

• a képzés beválásának megítélésére,

• a képzés tartalmának, követelményeinek, módszereinek módosítására;

– a résztvevők értékelésére.

5.3. A számonkérés és az ellenőrzés közötti kapcsolat

A számonkérés az ellenőrzés egyik típusa, a képzésben részt vevő elsajátított aktuális tudásszintjének mérése. Az ismeretellenőrzési típusokat, módszereket olyan képzéseknél kell alkalmazni, ahol a képzés kimenete nem vizsgaköteles. Célja, hogy a képző meggyőződjön arról, a résztvevő jogosult-e a követelmények teljesítéséről, a követelményekben megfogalmazott tudás birtoklásáról szóló igazolásra, bizonyítványra.

5.4. Az ellenőrzések helye a továbbképzések folyamatában

Az ellenőrzések helye:

– A továbbképzés indításakor: cél, hogy a résztvevők aktuális állapotát, ismereteit, kompetenciáit kontrollálja, diagnosztikus jelentőségű.

– A továbbképzés menetében: cél, hogy egy-egy nagyobb, lezárt vagy részben lezárt tematikus egység végén meggyőződjön a képző arról, hogy a résztvevők megértették a közvetített ismereteket, birtokába kerültek a követelményben rögzített kompetenciáknak.

– A továbbképzés végén: cél a követelmények teljesülése.

5.5. Az ellenőrzéssel szembeni elvárások

A résztvevőknek tisztában kell lenniük az ellenőrzések céljával, tartalmával, az értékelés módjával, szempontjaival. Mindezeket célszerű a képzés elején írásban átadni a hallgatóknak.

Az ellenőrzésnek a következő szerepei vannak:

– visszajelzést ad a résztvevőnek, a saját előrehaladásáról,

– motivációs hatása van,

– szociológiai hatása van,

– az oktató számára információt ad arról, hogy jól tervezett-e a tanulási folyamat, beavatkozhat, ha az eredmények azt mutatják, hogy nem megfelelő a program,

– a szűkebb és tágabb környezet számára információt ad arról, hogy aki a bizonyítvány birtokában van, hogyan, mikor és milyen szinten szerezte a képesítését.

5.6. Ismeretellenőrzési típusok

Beszélgetés, vita

Beszélgetést, illetve a vitát egy adott a képzéshez kapcsolódó, a képzésen tanultak több aspektusát tartalmazó témában érdemes kezdeményezni. Építhet a résztvevők tapasztalataira, egyéni esetekre. Előnye, hogy a képző a módszerrel képet kap a résztvevők ismereteiről, személyes tapasztalatairól, szemléletéről. Hátránya, hogy a csoportban folytatott beszélgetés, vita elsősorban a csoportról alkotott összbenyomást differenciálhatja, korlátozottan alkalmas az egyéni ismeretek, tájékozottság, képességek ellenőrzésére. Ugyanis a csoportban zajló eszmecsere dinamikáját nagyban befolyásolja, hogy az egyes hallgatók az adott helyzetben mennyire asszertívak vagy agresszívak, vagy éppen mennyire visszahúzódóak, félénkek. Ugyanakkor egy beszélgetés vagy vita jól jellemzi a csoport mentális és pszichés állapotát, így segítséget jelent az oktatónak a képzés alakításában. Arra kell ügyelni, hogy a moderációt az oktató ne engedje ki a kezéből.

Portfólió

A hallgatók írásbeli munkáikat, feljegyzéseiket, produktumaikat gyűjtik (elektronikus vagy papír alapú mappában). A képzés végén ezt értékeli az oktató. Előnye, hogy a képzésben részt vevő tudásáról, szorgalmáról, attitűdjéről átfogó képet kap. Hátránya, hogy csak hosszabb időtartamú képzésnél javasolt ellenőrzési mód, ahol a résztvevők több produktumot készítenek.

Prezentáció

A prezentációt általában valamilyen csoport- vagy egyéni produktum részletes bemutatására használják. Akkor érdemes alkalmazni, ha egy probléma önálló, eredeti megoldásának módját mutatja be a résztvevő. Az egyéni munka prezentációja képet ad a hallgató előadói képességéről, gondolkodási algoritmusairól, érvelési technikájáról is. Hátránya, hogy időigényes, így 3–4 bemutatónál több nem fér bele egy tanórába.

Teszt

A tesztek és azok különböző variációi elsősorban a tételes lexikális ismeretek számonkérésére alkalmasak. Előnyük, hogy könnyen értékelhetőek. Hátrányuk, hogy nem adnak teljes képet a jelölt tényleges, használható tudásáról, ráadásul a véletlenszerű „tippelésnek” is nagy szerepe lehet.

Írásbeli beszámoló (esszé, kutatás, elemzés)

Nagyobb terjedelmű, önálló írásbeli feladatot – ami lehet esszé, kutatás, elemzés –, mint önálló munkát egy hosszabb, 30 órát meghaladó továbbképzés esetén érdemes alkalmazni. Olyan témákat kell felkínálni a képzésben részt vevőnek, olyan témaválasztásra kell inspirálni őket, amelyek alkalmasak arra, hogy a továbbképzésen tanultakat komplex módon alkalmazzák valamely munkájukhoz kapcsolódó területen. Fontos, hogy a beszámoló elkészítéséhez pontos és írott szempontsort kapjanak a résztvevők. Az írásbeli előnye, hogy a résztvevők tudásáról, kompetenciáiról pontos képet ad, hátránya, hogy a javításuk plusz terheket ró az oktatókra.

Szóbeli beszámoló

A továbbképzések esetén ritkán alkalmazott ellenőrzési mód. A résztvevők „tételeket” témákat kapnak, amelyből egyénileg beszámolnak. Előnye, hogy alkalmas az oktató-résztvevő interakciójára, így a résztvevő tudásáról is mély, valósághű kép alakulhat ki. Hátránya, hogy időigényes. Ezt az ellenőrzési módot csak 40 órát meghaladó képzések esetén javasoljuk.

XIV. ME-TK-14-1

A továbbképzési programok hatályosításának folyamata

1. A leírás célja

Jelen leírás célja, hogy dokumentáltan rögzítse a továbbképzési programok folyamatos hatályosításának eljárás folyamatát. A folyamat előírja, hogy mi az elvégzendő feladat, illetve a megvalósítandó folyamat; megjelöli, hogy ki a felelős az eljárásban leírt feladat vagy folyamat eredményéért, illetve ki annak a végrehajtója; megnevezi azt a dokumentumot vagy bizonylatot, amely alapján ellenőrizhető, hogy betartották-e az eljárásban foglaltakat; továbbá tartalmazza a feladat, illetve folyamat időbeliségét.

2. Alkalmazási terület

A folyamat leírás alkalmazása kiterjed az NKE VTKI-ra; a Rendelet alapján a programminősítést és nyilvántartásba vételt kérelmező szervezetre.

3. Vonatkozó szabályozások

A Rendelet 13., 14. és 16. §-ai. A Rendeletben nem szabályozott eljárásokban jelen minőségi követelmények az irányadóak.

3.1. Kapcsolódó eljárások

ME-TK-02 A továbbképzési programok minősítési folyamata

4. A folyamatleírásban használt fogalommeghatározások:

hatályosítás: a programtulajdonos tevékenysége, amellyel folyamatosan biztosítja a továbbképzési program minőségügyi követelményeknek való megfelelőségét és tartalmának összhangját a vonatkozó hatályos jogszabályi rendelkezésekkel;

dokumentum: információ és annak hordozója;

folyamat, eljárás: egy tevékenység vagy egy folyamat elvégzésének előírt módja; a szervezet hozza létre saját tevékenységeinek szabályozására; betartása kötelező azoknak, akikre vonatkozik; a vonatkozó külső követelmények (jogszabály, szakmai irányelv) figyelembe vételével készül.

5. Az eljárás

5.1. A továbbképzési programok folyamatos hatályosításának általános feltételei

A Rendelet előírja a programtulajdonos számára a minősített továbbképzési program folyamatos hatályosításának kötelezettségét. Ennek feltétele, hogy a továbbképzési programot és a programtulajdonost a KTK az általa lefolytatott minősítési eljárás alapján a továbbképzési programjegyzékre nyilvántartásba vegye.

5.2. Az eljárásban részt vevő

5.2.1. A programtulajdonos

A továbbképzési program tulajdonosa, amely a továbbképzési programot az NKE VTKI-hoz minősítésre benyújtotta és a minősítési díjat kifizette.

5.3. A továbbképzési programok hatályosításának folyamata

5.3.1. A programtulajdonos feladata gondoskodni a továbbképzési programok minősítési követelményei alapján a minőségügyi követelményeknek megfelelően a tulajdonát képező továbbképzési programok tartalmát érintő jogszabályi és egyéb változások folyamatos követéséről.

5.3.2. A programtulajdonos a továbbképzési programot bármilyen mértékben – de érdemben érintő változás esetén hatályosítási eljárást végez, melyet a BA-TK-23 Adatlapon bejelenti az NKE VTKI-nak.

5.3.3. Az NKE VTKI elvégzi a BA-TK-23 átvezetését a program nyilvántartási rendszerben, és erről visszaigazolást ad a programtulajdonos részére.

5.3.4. A programtulajdonos elvégzi az általa megjelölt módosítások átvezettetését a továbbképzési program anyagában.

5.3.5. A programtulajdonos a hatályosítást végző dokumentumban megjelöli a módosítás (hatályosítandó rész) érvényességének a kezdő időpontját.

5.3.6. A továbbképzési program tulajdonosa a megvalósításában részt vevő oktatók részére a hatályosításról értesítést küld.

5.3.7. A programtulajdonos a továbbképzési programot érintő, a továbbképzési program 25 százalékát meghaladó érdemi hatályosítás szüksége esetén a továbbképzési program ismételt minősítési eljárását kezdeményezi, az ME-TK-02 „A továbbképzési programok minősítési folyamata” szabályai szerint.

5.4. A program ellenőrzése

Amennyiben a továbbképzési programok végrehajtásának minőségirányítás helyszíni ellenőrzése során megállapítást nyer, hogy a programtulajdonos a hatályosítást elmulasztotta, vagy a hatályosítás helytelen, úgy az ME-TK-02 erre vonatkozó szabályát kell alkalmazni.

5.5. Panaszkezelés

Amennyiben a továbbképzési program hatályosítása kapcsán a programtulajdonos panasszal élne, úgy a ME-TK-18 Panaszkezelési eljárás alapján kell a panaszt bejelenteni, kivizsgálni, intézkedni.

XV. ME-TK-15-1

Az értékelési folyamatok: résztvevői, oktatói elégedettség mérés

1. A leírás célja

A mérés, elemzés kulcstényezője a minőségirányítási rendszer tökéletesítésének. A mérés célja, hogy az NKE VTKI értékelje, hogy szükséges-e valamilyen intézkedést hozni, illetve változtatást kezdeményezni a továbbképzés folyamataiban. A mérés további célja, hogy visszajelzést nyerjen a mért terület minőségi működéséről, le tudja mérni a rendszer eredményét, hogy a visszajelzések, megfigyelések az elvárt továbbképzési kritériumok teljesülését eredményezték. Ha a mérési eredmények elmozdulást, változást jeleznek, akkor a fejlesztés irányát is mutatnia kell.

2. Alkalmazási terület

A folyamatleírás alkalmazása kiterjed az NKE VTKI-ra; a programminősítést végző szakértőre, a 2011. évi CXCIX. törvény 1. és 2. §-ában meghatározott közigazgatási szervekre, továbbá a Rendelet alapján a programminősítést és nyilvántartásba vételt kérelmező szervezetre.

3. Vonatkozó szabályozások

A Rendelet 17. §-a. A Rendeletben nem szabályozott eljárásokban jelen minőségi követelmények az irányadóak.

4. A leírásban használt fogalommeghatározások:

elégedettségmérés: a résztvevők véleménynyilvánítására irányuló tevékenység, eszköze az elégedettségi kérdőív, melyek feldolgozásra kerülnek, a feldolgozás eredményeként keletkező adatokat más minőségirányítási folyamatoknál felhasználnak;

elégedettségmérő kérdőív: az elégedettségmérési folyamat eszköze, lehet elektronikus vagy papír alapú, minden mérni kívánt esemény után használható, területnek megfelelően a kérdőívet az NKE VTKI állítja össze.

Az elégedettségmérés során használatos bizonylatok:

Közszolgálati továbbképzés Résztvevői elégedettség mérése	BA-TK-15
Közszolgálati továbbképzés Oktatói elégedettség mérése	BA-TK-24

5. Az Eljárás szabályozása

Elégedettségmérést a minél átfogóbb információszerzés szempontjából az NKE VTKI, illetve a munkáltató végzi.

A résztvevői elégedettségmérés kiterjed a képzés tartalmára, az oktató munkájára, tan- és segédanyagokra; ha van a vizsga folyamatára és a szervezői tevékenységre.

Az oktatói elégedettségmérés kiterjed a képzésszervezői tevékenységre, a tan- és segédanyagokra, a célcsoportra.

5.1. Elégedettség kritériumainak (megfelelőség) meghatározása

Az elégedettség az elégedettségi indikátorszámok alapján határozható meg.

Indikátorok	Indikátorok meghatározása
4,1–5 átlagpont	Magas szintű elégedettség a képzés tartalmával, a kapott ismeretek hasznosíthatóságával, a vizsga szervezettségével, az oktatói munkával, a tananyag felépítésével.
3,1–4 átlagpont	Átlagos szintű elégedettség a képzés tartalmával, a kapott ismeretek hasznosíthatóságával, a vizsga szervezettségével, az oktatói munkával, a tananyag felépítésével.
2,1–3 átlagpont	Részben megfelelő szintű elégedettség a képzés tartalmával, a kapott ismeretek hasznosíthatóságával, a vizsga szervezettségével, az oktatói munkával, a tananyag felépítésével.
1–2 átlagpont	Meg nem elégedettség a képzés tartalmával, a kapott ismeretek hasznosíthatóságával, a vizsga szervezettségével, az oktatói munkával, a tananyag felépítésével.

Fenti táblázat szerint az NKE VTKI a feldolgozott elégedettségi kérdőívek összesített eredményei alapján 3–4 átlagpont értéknél (átlagos szintű elégedettség) határozza meg az elégedettség kritériumát. Ettől az értéktől felel meg a kívánt minőségügyi elvárásoknak, biztosítva az elvárt oktatási színvonalat. Ezen értéknél alacsonyabb eredményeknél az NKE VTKI kiemelt szakmai segítséget nyújt munkáltatók képzési referensei részére.

5.2. Igényfelmérés és elégedettségmérés módszerei

Az igényfelmérés és elégedettségmérés módszere a kérdőív.

A kérdőívek alkalmazásának gyakorisága és összesítése az alábbi táblázat szerint valósul meg:

Terület	Típusok
Képzés típusa	Jelenléti	E-learning	Blended-learning
Elégedettségmérés típusa	Papír alapú	Elektronikus	Papír alapú és elektronikus
Gyakoriság	Képzés után	Tananyag/Modul végén	Képzés után és Tananyag/Modul végén
Összesítést végzi	Képzésszervező	NKE VTKI	Képzésszervező és NKE VTKI

A továbbképzések esetében a papír alapú kérdőívek összesítését az ME-TK-07 A képzés megvalósítása folyamatának megfelelően végzi.

Az elégedettségmérés és igényfelmérés folyamatosságának és eredményességének biztosítása érdekében figyelembevételre kerülnek az előző évi tapasztalatok is. Ennek összesített eredményei alapján kezdődik az aktuális év felülvizsgálata.

5.3. Elégedettségi kérdőív minta készítése

Az elégedettségmérés során a következő területeken az alábbi elvárásoknak kell teljesülnie:

A kérdőív minta elkészítésének szempontrendszere a következő:

– célok meghatározása,

– elvárások meghatározása,

– prioritások fölállítása,

– előző évek tapasztalatainak figyelembevétele,

– kérdőív összeállítása.

5.4. Mérési folyamat kialakítása

Az elégedettségmérés előkészítését, a mérési folyamat kidolgozását, a kérdőíveket az NKE VTKI készíti el és a képzési referensek részére használatra megküldi.

6. A mérés lefolytatása

A mérést a szervező koordinálja. Az elégedettségmérés lefolytatása a kiadott kérdőívek alapján történik. A kérdőíveket a fenti szempontoknak megfelelően kell használni.

6.1. Résztvevői igény- és elégedettségmérés képzés/vizsga esetén

A résztvevői igény- és elégedettségmérések során, a továbbképzésen részt vevő közszolgálati tisztviselőknél a képzés zárónapján és a vizsga végén lehet felmérést végezni. A véleménynyilvánítás önkéntes és név nélküli.

A továbbképzésben résztvevők a jelenléti képzések utolsó oktatási napjának végén, név nélküli kérdőíveken (résztvevői elégedettségmérés BA-TK-15 papír alapon) értékelhetik a képzést és annak körülményeit.

E-learning képzés/vizsga esetén a kérdőívek elektronikus formában kerülnek felkínálásra a programban résztvevők számára. Az elektronikus elégedettségi kérdőív kitöltése ebben az esetben is név nélküli és önkéntes. A kitöltött kérdőíveket a központi rendszer anonim módon tárolja.

A felmérést eredményesnek kell tekinteni képzés esetében, ha a kérdőívek 60%-a, vizsga esetében 30%-a kitöltve érkezik vissza. Minden résztvevőnek, minden oktatás és vizsga végén fel kell ajánlani a véleménynyilvánítás lehetőségét. A közreműködőknek minden eszközzel meggyőzően biztosítaniuk kell a résztvevőket arról, hogy nem kívánják közvetlen kapcsolatba hozni személyükkel az eredményt.

6.2. Az eredmények összegzése értékelése

A képzésszervező félévente képzésenként összesíti a kapott adatokat, és elektronikusan továbbítja az NKE VTKI-nak.

Évente két féléves statisztika megküldésének határideje:

– I. félév tekintetében: tárgyévi július 31.,

– II. félév tekintetében: tárgyévet követő január 31.

Az NKE VTKI végzi a felmérés lefolytatását és az eredmények feldolgozását. Az összesítés először intézményenként, majd az összes továbbképzésben részt vevő intézmény továbbképzési adatainak összegzésével történik. A kapott eredményekből féléves és éves beszámoló készül.

Az NKE VTKI vezetője az eredmények értékeléseit, megállapításait előterjeszti a rendszer működését értékelő vezetői megbeszélésen, hogy az NKE VTKI igazgatója és a KTK információt kapjon a folyamatok működéséről, a rendszer erősségéről, fejlesztendő területeiről.

Amennyiben az elégedettség mérés eredménye nem megfelelőséget mutat, akkor az ME-TK-19 Nem megfelelőségek kezelése eljárást kell alkalmazni.

XVI. ME-TK-16-1

A továbbképzések lebonyolításának folyamatos figyelemmel kísérése

1. A leírás célja

A leírás célja, hogy dokumentáltan rögzítse a közszolgálati tisztviselők továbbképzési rendszerében megvalósuló képzési folyamat figyelemmel kísérését. Célja, hogy az NKE VTKI folyamatosan megbízható információt kapjon a továbbképzés megvalósításának működéséről.

2. Alkalmazási terület

A folyamatleírás alkalmazása kiterjed az NKE VTKI-ra, a Rendelet alapján a nyilvántartásba vett minősített továbbképzési programmal rendelkező intézményekre.

3. Vonatkozó szabályozások

A Rendelet 17. § rendelkezései. A Rendeletben nem szabályozott eljárásokban jelen minőségi követelmények az irányadóak.

3.1. Kapcsolódó eljárások

ME-TK-07 A képzés megvalósítás folyamata

ME-TK-15 Az értékelési folyamatok, résztvevői, oktatói elégedettség mérése

ME-TK-17 A továbbképzés minőségügyi helyszíni ellenőrzésének eljárása

ME-TK-18 Panaszkezelés

ME-TK-19 Nem megfelelőség kezelése

ME-TK-20 Minőségügyi dokumentumok és feljegyzések kezelése

4. A folyamatleírásban használt fogalommeghatározások:

dokumentum: információ és annak hordozója;

elégedettségmérés: a résztvevők véleménynyilvánítására irányuló tevékenység, eszköze az elégedettségmérő kérdőív; eredményei feldolgozásra kerülnek, melyek szerves részét képezik a minőségbiztosítási folyamatoknak;

folyamat, eljárás: egy tevékenység vagy egy folyamat elvégzésének előírt módja; a szervezet hozza létre saját tevékenységeinek szabályozására; betartása kötelező azok számára, akikre vonatkozik; a vonatkozó külső követelmények (jogszabály, szakmai irányelv) figyelembevételével készülnek;

megfelelőség: jogszabályban, eljárásban, szerződésben, megállapodásban megadott minőségi előírásoknak való megfelelőség, azaz specifikus követelmények teljesítése;

minőségügyi helyszíni ellenőrzés (audit): bizonyítékok nyerésére és ezek objektív kiértékelésére irányuló rendszeres, független és dokumentált folyamat annak meghatározására, hogy a felülvizsgálati kritériumok milyen mértékben teljesülnek; egy folyamatra, termékre vonatkozó vizsgálat, mely megállapítja, hogy az mennyire felel meg az egységes minőségügyi követelményeknek, előírásoknak;

nem megfelelőség: az előírt követelmények nem teljesülése;

panasz: minden olyan, a továbbképzéshez kapcsolódó, a képző eljárását kifogásoló és azzal kapcsolatban konkrét és egyértelmű igényt megfogalmazó, írott formában érkező megkeresés, amely valamely kérdés kivizsgálására, intézkedés megtételére irányul.

5. Figyelemmel kísérés és mérés eljárása

5.1. A továbbképzés lebonyolításának figyelemmel kísérése és mérése

5.1.1. A továbbképzés folyamatának és a hozzá szorosan kapacsolódó tevékenységeknek előírásszerű megvalósítása biztosítja az egységes minőségügyi követelmények teljesülését. Azon folyamatokat, amelyek befolyásolják a továbbképzés minőségét, azonosítottuk, a kulcsfolyamatok dokumentáltan szabályozásra kerültek.

5.1.2. A folyamatok működésének mérésére és ellenőrzésére a következő módszerek kerülnek alkalmazásra:

– figyelése és mérése a kulcsfolyamatok hatékonyságának és megfelelőségének;

– figyelése és mérése a továbbképzés megvalósításának;

– figyelése és dokumentálása a továbbképzési tevékenységgel szemben felmerülő nem-megfelelőségeknek;

– minőségügyi helyszíni ellenőrzések (auditok) végzése;

– a helyesbítő és megelőző tevékenységek elemezése, a folyamatok hatékonyságának értékelésére.

5.1.3. Az NKE VTKI kiemelt figyelmet fordít az alábbi területekre:

– szakmai szempontok;

– módszertani szempontok;

– jogszabályi előírások teljesítése;

– vevők elégedettsége, illetve elégedetlensége;

– a továbbképzés minőségi kultúrájának fejlesztése;

– a továbbképzés folyamatainak fejlesztése.

5.2. A résztvevői, oktatói elégedettség mérése

A résztvevői, oktatói elégedettség mérés folyamatát az ME-TK-15 eljárás szabályozza.

A folyamat figyelembe veszi a résztvevői megelégedettségére és/vagy elégedetlenségére vonatkozó

információkat, különös tekintettel:

– a képzés tartalmára,

– képzés tárgyi feltételeire,

– az alkalmazott oktatási módszerekre,

– az oktatók munkájára,

– a szervezés módjára,

– a megszerzett tudás ellenőrzésére,

– a követelmények teljesítésének módjára.

Az eredmények értékelése vezetőségi átvizsgálás keretében történik, melyet az ME-TK-22 eljárás szabályoz.

5.3. Minőségügyi helyszíni ellenőrzés (audit)

A kormánytisztviselő, köztisztviselő továbbképzési rendszerének hatékony működésének biztosítása érdekében az NKE VTKI minőségügyi helyszíni ellenőrzést folytat. A helyszíni ellenőrzés figyelembe veszi és értékeli a továbbképzés kulcsfolyamatainak működését. A minőségügyi helyszíni ellenőrzés eljárását az ME-TK-17 szabályozza.

XVII. ME-TK-17-1

A továbbképzés minőségügyi helyszíni ellenőrzésének eljárása

1. A leírás célja

A közszolgálati tisztviselők továbbképzési rendszere hatékony működésének biztosítása érdekében az NKE VTKI minőségügyi helyszíni ellenőrzést folytat. A helyszíni ellenőrzés (a továbbiakban: audit) figyelembe veszi és értékeli a továbbképzés kulcsfolyamatainak működtetését. Az éves helyszíni ellenőrzést a KTK által jóváhagyott ellenőrzési terv alapján az NKE VTKI igazgatója rendeli el, és jelen eljárásban szabályozott módon az ellenőrzésekről írásos feljegyzés készül, elrendelve a hibajavító tevékenységet is.

2. Alkalmazási terület

A folyamat leírás alkalmazása kiterjed az NKE VTKI-ra; a Rendelet alapján a nyilvántartásba vett minősített továbbképzési programmal rendelkező képzőintézményekre, továbbá a közszolgálati továbbképzésben közreműködő oktatókra, vizsgáztatókra.

3. Vonatkozó szabályozások

A Rendelet 14. §-a, és 16. §-a és 17. §-a. A Rendeletben nem szabályozott eljárásokban jelen minőségi követelmények az irányadóak.

3.1. Kapcsolódó eljárások

ME-TK-02 A továbbképzési programok minősítési folyamata

4. A folyamatleírásban használt fogalommeghatározások:

minőségügyi helyszíni ellenőrzés (audit): bizonyítékok nyerésére és ezek objektív kiértékelésére irányuló rendszeres, független és dokumentált folyamat annak meghatározására, hogy a felülvizsgálati kritériumok milyen mértékben teljesülnek; egy folyamatra, termékre vonatkozó helyszíni vizsgálat, mely megállapítja, hogy az mennyire felel meg az egységes minőségügyi követelményeknek, előírásoknak;

minőségügyi auditor: az illetékes szerv által felkészített minőségügyi szakreferens, aki a minősített program helyszíni és a folyamatok, dokumentumok szükségességét igazoló és jóváhagyó ellenőrzések (dokumentumvizsgálat) ellenőrzését lefolytatja; a helyszíni ellenőrzés végzése megbízólevél alapján folytatható le, amelyet az NKE ad ki;

nem megfelelőség/eltérés: az előírt követelmények nem teljesülése, amely jelentheti egy vagy több jellemzőnek az előírástól való nem kívánt eltérését vagy hiányát.

Az audit során használatos bizonylatok:

Közszolgálati továbbképzés Ellenőrzési terv	BA-TK-25
Közszolgálati továbbképzés Auditor nyilvántartó lap	BA-TK-26
Közszolgálati továbbképzés Ellenőrzési jegyzőkönyv	BA-TK-27
Közszolgálati továbbképzés Eltérést megállapító jegyzőkönyv	BA-TK-28
Közszolgálati továbbképzés Oktatói ellenőrzési jegyzőkönyv	BA-TK-29
Közszolgálati továbbképzés Zárójelentés ellenőrzésről	BA-TK-30
Közszolgálati továbbképzés Utóellenőrzési jegyzőkönyv	BA-TK-31

5. Az eljárás szabályozása

5.1. Az ellenőrzés előkészítése

5.1.1. Az NKE VTKI-nak a továbbképzési rendszerre irányuló ellenőrzési tervet (BA-TK-25) kell készítenie. Az ellenőrzés kizárólag azon képzőkre terjed ki, akik minősített továbbképzési programmal rendelkeznek. Az ellenőrzés kétféle módon valósulhat meg:

5.1.1.1. helyszíni ellenőrzés formájában;

5.1.1.2. képzési és vizsgadokumentáció bekérésével, amelyet az ME-TK-21 eljárás szabályoz.

5.1.2. Az ellenőrzéseket a folyamatok megelőző és javító lépések szükségességére kell alapozni.

5.1.3. A vizsgálat vezetését az NKE VTKI továbbképzésért felelős vezetője, az ellenőrzéseket nyilvántartásba vett ellenőrök, az auditálást végző belső auditorok végzik. Belső minőségügyi auditor csak az NKE VTKI által felkészített auditor lehet. Az auditor nem vizsgálhat olyan tevékenységet, amelyért ő maga felel.

5.1.4. 2 év alatt legalább egyszer minden nyilvántartásba vett minősített továbbképzési programmal rendelkező képző helyszíni ellenőrzésére sor kerül, és bármikor beiktatható és elrendelhető soron kívüli vizsgálat is. Az ellenőrzés kiterjed:

5.1.4.1. a képzésfejlesztés folyamatára (amennyiben releváns),

5.1.4.2. a képzésszervezés folyamatára,

5.1.4.3. a továbbképzés megvalósítására,

5.1.4.4. a továbbképzés lebonyolításának folyamatos figyelemmel kísérésére,

5.1.4.5. az értékelési folyamatokra, a résztvevői, oktatói elégedettség mérésére,

5.1.4.6. a nem megfelelőség kezelésére,

5.1.4.7. a panaszkezelésre.

Módszertani szempontok alapján:

5.1.4.8. az oktatók oktatás-módszertani felkészültségére.

5.1.5. A felülvizsgálatot megelőzően az ellenőrzött terület (az audit előtt legalább 5 nappal) vezetője tájékoztatást kap az audit időpontjáról.

5.2. A helyszíni ellenőrzés menete

5.2.1. A helyszíni felülvizsgálatot az auditor nyitó megbeszéléssel kezdi, tájékoztatja az ellenőrzött terület vezetőjét a helyszíni ellenőrzés menetéről és módjáról.

5.2.2. A helyszíni ellenőrzés során az auditor gyűjti a tapasztalatokat, az esetleges eltéréseket, majd a záró megbeszéléskor az ellenőrzött terület vezetője elé tárja azokat. A felülvizsgálat során tapasztaltakat az auditorok az Ellenőrzési jegyzőkönyvben (BA-TK-27) rögzítik. A nem megfelelőségeket az Eltérést megállapító jegyzőkönyvben vezetik (BA-TK-28). Az auditorok javaslatot tehetnek az eltérések javítására.

5.2.3. Az oktatói tevékenységre vonatkozó ellenőrzés során az ellenőrök a helyszínen összegyűjtik tapasztalataikat, majd azok megbeszélésére kerül sor. Szükség esetén az auditorok javaslatot tehetnek a jó gyakorlatok kialakítása és azok alkalmazása végett. A tapasztalatokat az ellenőrök a BA-TK-29 elnevezésű Oktatói ellenőrzési jegyzőkönyvben rögzítik.

5.2.4. Eltérés esetén a vizsgált területért felelős személlyel közösen írásban rögzíteni kell, hogy mi a teendő, hogy megszüntethető legyen az észlelt hiba, illetve, hogy megakadályozható legyen annak újbóli előfordulása. Meg kell állapodni a javító intézkedések ütemezésében, határidejében.

5.2.5. A vizsgaszervezőre és a vizsgáztatásra irányuló ellenőrzés során felvett jegyzőkönyv a helyszínen kerül kitöltésre és az ellenőrzésben részt vevő felek aláírásukkal és pecsétjükkel hitelesítik. 1 példánya az ellenőrzött képzés- és vizsgaszervezőt, 1 példány az NKE VTKI-t illeti meg.

5.2.6. Az oktatók oktatás-módszertani felkészültségére irányuló ellenőrzés esetében az auditorok és az oktató(k) aláírják, az NKE VTKI auditora pecsétjével hitelesíti a jegyzőkönyvet, mely 3 példányban készül. 1 példánya az ellenőrzött képzés- és vizsgaszervezőt, 1 példány az oktatót, 1 példány az NKE VTKI-t illeti meg.

5.2.7. A helyszíni jelentéseket, megállapításokat audit zárójelentésben kell összesíteni. Ha a vizsgálat során nem merül fel hibajavító intézkedés szükségessége, ezt is jelezni kell az audit zárójelentésben (BA-TK-30).

6. A nem megfelelőség kezelése

6.1. Amennyiben a minőségügyi audit során az auditorok észlelik, hogy a továbbképzési program, illetve annak megvalósítása eltér az előírt követelményektől, minőségügyi nem megfelelőség kerül megállapításra. Az eltérésről az NKE VTKI-nak 30 napon belül tájékoztatnia kell a program tulajdonosát és a KTK-t.

6.2. A tájékoztatás után a program tulajdonosát az NKE VTKI felszólítja a hiba korrigálására. Amennyiben az utóellenőrzések során az auditorok által dokumentált eltérés nem került javításra, a program felfüggeszthető és nem szervezhető a hiba kijavításáig.

6.3. Az program újraminősítését az ME-TK-02 A továbbképzési programok minősítési folyamata című eljárásrend szabályozza.

7. Utóellenőrzés

Amennyiben merültek fel hibák, nem megfelelőségek a folyamatok működésével kapcsolatban, utóellenőrző felülvizsgálatokat kell tartani. A felülvizsgálati audit koordinálásáért a minőségirányítási rendszer szakmai felelőse, a végrehajtásáért a minőségügyi auditor felelős.

Az audit során vizsgálni kell, hogy a közösen kialakított javító intézkedések megtörténtek-e, illetve hatékonyak-e. Ha az intézkedések nem voltak megfelelőek, a tapasztalt megállapításokat újra rögzíteni kell. Ha a javítások, felvetések megfelelőek, az előzetesen felvett Eltérést megállapító jegyzőkönyvben igazolni kell a korrekciót. Az utóellenőrzés eredményét a BA-TK-31 Utóellenőrzési jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

Az utóellenőrzésnek az eltérésekre tett intézkedésre tekintettel három kimenete lehet:

– Az utóellenőrzéskor az auditorok a képzés- és vizsgaszervező által az eltérésre tett javító intézkedést kielégítőnek találják, vagyis a vizsgáztatás, illetve a képzés folyamata és módja az előírásoknak megfelelő, azaz a javító intézkedés eredményes.

– Ha az ellenőrzés során a képzés- és vizsgaszervezők által tett, az eltérésekre irányuló intézkedés nem, vagy részben megfelelő, akkor a nem megfelelőségről ismételten Eltérést megállapító jegyzőkönyvet vesznek fel az auditorok. Az eltérés súlyozása az ellenőrzés során megállapított kategóriánál eggyel magasabb kategóriába esik (pl. „Megjegyzés” _→ „Nem megfelelőség”). Ebben az esetben az eltérés további korrekciója szükséges, amelyre konkrét javaslatot tesznek az auditorok. A nem megfelelőségre tett javaslatot az Utóellenőrzési jegyzőkönyvben (BA-TK-31) fel kell tüntetniük az auditoroknak.

– Ha az utóellenőrzés alkalmával megállapítható, hogy az eltérés kiküszöbölésére intézkedés nem történt, akkor az Eltérést megállapító jegyzőkönyv és Utóellenőrzési jegyzőkönyv kitöltésén túl az NKE VTKI írásban kéri fel a képzés- és vizsgaszervező vezetőjét a hiányosság pótlására. A nem megfelelőség kezelése a továbbiakban a 2. pontban foglaltaknak megfelelően történik.

Az utóellenőrzés során a 2. és 3. pontban felsorolt javító intézkedések megtételét az NKE VTKI ellenőrzi.

8. Az ellenőrzéssel kapcsolatos dokumentumok és feljegyzések kezelése

A felülvizsgálatok során született dokumentumokat át kell adni az NKE VTKI-nak, aki gondoskodik annak megőrzéséről és visszakereshetőségéről.

A helyszíni ellenőrzés akkor tekinthető befejezettnek, ha sikerrel zárultak le az esetleges utóellenőrző auditok is.

9. Az ellenőrzések értékelése

Az NKE VTKI Továbbképzésért felelős vezetője az ellenőrzés eredményeit, megállapításait összegzi és előterjeszti, hogy az NKE VTKI igazgatója és a KTK információt kapjon a továbbképzési folyamatok működéséről, a fejlesztendő területeiről.

10. Panaszkezelés

Amennyiben a nyilvántartásba vett továbbképzési programmal rendelkező szervezet a helyszíni ellenőrzés kapcsán panasszal élne, úgy a ME-TK-018 Panaszkezelési eljárás alapján kell a panaszt bejelenteni, kivizsgálni, intézkedni.

XVIII. ME-TK-18-1

Panaszkezelés

1. A leírás célja

Az NKE VTKI által működtetett továbbképzési minőségirányítási rendszere biztosítja, hogy a továbbképzés folyamatai szabályozott keretek között működjenek, ezzel küszöbölve ki az esetleges rendszerbeli hibákat. Folyamatosan történik helyesbítő, megelőző tevékenység a minél magasabb működési színvonalat célzó megelőzés, tökéletesítés, fejlődés érdekében.

2. Alkalmazási terület

A folyamat leírás alkalmazása kiterjed a továbbképzés teljes folyamatára. A minősített továbbképzési programot megvalósító intézmény felelős minden minőségromlást előidéző tevékenység kivizsgálásáért, a szükséges javító intézkedés kezdeményezéséért, azok megvalósításáért és ellenőrzéséért.

A minőségi hiányosságok megelőzése érdekében az érintett munkáltató képzési referense felelős saját munkájáért. Köteles rámutatni a hibákra, részt venni a hiba okának felderítésében és a hiba megszüntetésében.

3. Vonatkozó szabályozások

A Rendelet. A rendeletben nem szabályozott eljárásokban jelen minőségi követelmények az irányadóak.

3.1. Kapcsolódó eljárások

ME-TK-01	A továbbképzési programok nyilvántartásba vételi eljárása
ME-TK-02	A továbbképzési programok minősítési folyamata
ME-TK-03	Az éves tervezés folyamata
ME-TK-04	A képzéstervezés folyamata
ME-TK-05	A képzésfejlesztés folyamata
ME-TK-06	A képzésszervezés folyamata
ME-TK-07	A képzés megvalósítás folyamata
ME-TK-08	A továbbképzések oktatás módszere
ME-TK-09	A továbbképzések során alkalmazott oktatási és segédanyagok kialakítása
ME-TK-10	A továbbképzésben közreműködő oktatók oktatás-módszertani és felnőtt-oktatói felkészültsége
ME-TK-11	A továbbképzések megvalósításához szükséges infrastruktúra, a megfelelő oktatási környezet kialakítása
ME-TK-12	A számonkérési folyamatok
ME-TK-13	Az ismeret-ellenőrzési formák alkalmazása
ME-TK-14	A továbbképzési programok folyamatos hatályosítása
ME-TK-15	Az értékelési folyamatok, résztvevői, oktatói elégedettség mérése
ME-TK-16	A továbbképzések lebonyolításának folyamatos figyelemmel kísérése
ME-TK-17	A minőségügyi helyszíni ellenőrzés eljárása
ME-TK-19	Nem megfelelőség kezelése
ME-TK-20	Dokumentumok és minőségügyi feljegyzések kezelése
ME-TK-21	Folyamatok, dokumentumok szükségességét igazoló és jóváhagyó ellenőrzések, valamint elfogadási kritériumok
ME-TK-22	Az önértékelés, az éves működés értékelése

4. A folyamatleírásban használt fogalommeghatározás:

panasz: minden olyan, a képzési tevékenységhez kapcsolódó, az eljárásokat kifogásoló és azzal kapcsolatban konkrét és egyértelmű igényt megfogalmazó, írott formában érkező megkeresés, amely valamely kérdés kivizsgálására, intézkedés megtételére irányul.

A panaszkezelés során használatos bizonylatok:

Közszolgálati továbbképzés Panaszkezelési lap	BA-TK-14
Közszolgálati továbbképzés Jelentés panasz kivizsgálásáról	BA-TK-16
Közszolgálati továbbképzés Munkáltatói Bejelentő lap	BA-TK-32

5. A panasz keletkezése

Panaszként értelmezzük azokat a felszólalásokat, észrevételeket, kifogásokat, reklamációkat, elégedetlenségeket (a továbbiakban: panasz), amelyek a képzés folyamatában keletkeznek.

Amennyiben a képzésben részt vevők részéről esetlegesen panasz érkezik, azt haladéktalanul ki kell vizsgálni. Amennyiben a panasz jogos, lépéseket kell tenni a hiba megszüntetésére az alábbiak szerint:

A panasz érkezhet:

– programját nyilvántartásba vevő vagy programminősítést kérelmező intézménytől;

– képzésen részt vevő részéről;

– a dolgozóját továbbképzésben részesítő intézmény (munkáltató) részéről;

– az oktató részéről.

Az NKE VTKI nem foglalkozik névtelen panaszokkal, vagy olyanokkal, amelyeknél a panasztevő nem vállalja neve rögzítését. Ugyanakkor minden képzési referensnek kötelező a „titoktartás”, ha a panasztevő kéri, hogy adatai ne kerüljenek nyilvánosságra.

5.1. Panasz a programját nyilvántartásba vevő vagy programminősítést kérelmező képző intézménytől

A panaszt a Panaszkezelési lapon (BA-TK-14) az NKE VTKI-hoz kell benyújtani. A panaszt az NKE VTKI 15 naptári napon belül kivizsgálja. A kivizsgálás eredményét „Jelentés panasz kivizsgálásáról” feljegyzésben (BA-TK-16) összegezi, amelyet megküld a programját nyilvántartásba vevő vagy programminősítést kérelmezőnek legkésőbb a bejelentéstől számított 15 naptári napon belül. A bejelentett panaszokról az NKE VTKI nyilvántartást vezet.

5.2. Panasz a képzési programon résztvevő részéről

A képzési referens a képzési tevékenység során felmerülő panaszokon belül, (melynek eljárásrendjét a rendelet szabályozza) azon panaszok kivizsgálásával foglalkozik, amelyek írásban (a panaszos nevének, címének feltüntetésével) érkeznek. A panaszt a képzési referens fogadja. A szóban elhangzott panaszokat a Panaszkezelési lapon (BA-TK-14) rögzíti a munkáltató megbízott dolgozója. Az NKE meghallgatja a panasszal érintett feleket. A meghallgatás eredményét jegyzőkönyvezi. Az írásban tett panaszt illetően az intézménynek panaszbejelentési kötelezettsége van az NKE VTKI felé.

5.3. Panasz a dolgozóját továbbképzésben részesítő intézmény (munkáltató) részéről

A panaszt az NKE VTKI-nak kell benyújtani. A panaszt az NKE VTKI 30 naptári napon belül kivizsgálja. A kivizsgálás eredményét „Jelentés panasz kivizsgálásáról” feljegyzésben (BA-TK-16) összegezi, amelyet megküld a panaszt benyújtó munkáltatónak legkésőbb a bejelentéstől számított 30 naptári napon belül. A bejelentett panaszokról az NKE VTKI nyilvántartást vezet.

5.4. Panasz a képző részéről

A panaszt az NKE VTKI-hoz kell benyújtani.

A panaszt az NKE VTKI 30 naptári napon belül kivizsgálja. A kivizsgálás eredményét „Jelentés panasz kivizsgálásáról” feljegyzésben (BA-TK-16) összegezi, amelyet megküld az érintett feleknek legkésőbb a bejelentéstől számított 30 naptári napon belül. Az intézménynek panaszbejelentési kötelezettsége van az NKE VTKI felé. A bejelentett panaszokról a NKE VTKI nyilvántartást vezet.

Amennyiben a panasz a képző működési folyamatainak, munkatársainak hibájára vezethető vissza, megelőző tevékenységet kell kezdeményezni.

XIX. ME-TK-19-1

Nem megfelelőség kezelése

1. A leírás célja

Az NKE VTKI által működtetett továbbképzési minőségirányítási rendszer biztosítja, hogy a továbbképzés folyamatai szabályozott keretek között működjenek, ezzel küszöbölve ki az esetleges rendszerbeli hibákat. Folyamatosan kell végezni helyesbítő, megelőző tevékenységet a minél magasabb működési színvonalat célzó megelőzés, tökéletesítés, fejlődés érdekében.

2. Alkalmazási terület

A folyamat leírás alkalmazása kiterjed a minősített továbbképzési programot megvalósító képzőkre, a továbbképzés teljes folyamatára.

3. Vonatkozó szabályozások

A Rendelet. A Rendeletben nem szabályozott eljárásokban jelen minőségi követelmények az irányadóak.

3.1. Kapcsolódó eljárások

ME-TK-01	A továbbképzési programok nyilvántartásba vételi eljárása
ME-TK-02	A továbbképzési programok minősítési folyamata
ME-TK-03	Az éves tervezés folyamata
ME-TK-04	A képzéstervezés folyamata
ME-TK-05	A képzésfejlesztés folyamata
ME-TK-06	A képzésszervezés folyamata
ME-TK-07	A képzés megvalósítás folyamata
ME-TK-08	A továbbképzések oktatás módszere
ME-TK-09	A továbbképzések során alkalmazott oktatási és segédanyagok kialakítása
ME-TK-10	A továbbképzésben közreműködő oktatók oktatás-módszertani és felnőtt-oktatói felkészültsége
ME-TK-11	A továbbképzések megvalósításához szükséges infrastruktúra, a megfelelő oktatási környezet kialakítása
ME-TK-12	A számonkérési folyamatok
ME-TK-13	Az ismeret-ellenőrzési formák alkalmazása
ME-TK-14	A továbbképzési programok folyamatos hatályosítása
ME-TK-15	Az értékelési folyamatok, résztvevői, oktatói elégedettség mérése
ME-TK-16	A továbbképzések lebonyolításának folyamatos figyelemmel kísérése
ME-TK-17	A minőségügyi helyszíni ellenőrzés eljárása
ME-TK-19	Nem megfelelőség kezelése
ME-TK-20	Dokumentumok és minőségügyi feljegyzések kezelése
ME-TK-21	Folyamatok, dokumentumok szükségességét igazoló és jóváhagyó ellenőrzések, valamint elfogadási kritériumok
ME-TK-22	Az önértékelés, az éves működés értékelése

4. A leírásban használt fogalommeghatározások:

panasz: minden olyan, a továbbképzéshez kapcsolódó, a képző eljárását kifogásoló, és azzal kapcsolatban konkrét és egyértelmű igényt megfogalmazó, írott formában érkező megkeresés, amely valamely kérdés kivizsgálására, intézkedés megtételére irányul;

megfelelőség: jogszabályban, eljárásban, szerződésben, megállapodásban megadott minőségi előírásoknak való megfelelőség, azaz specifikus követelmények teljesítése;

nem megfelelőség: az előírt követelmények nem teljesülése;

helyesbítő tevékenység: az a tevékenység, amely – a hibák okainak feltárásával és kiküszöbölésével – a bekövetkezett hibák (nem megfelelőségek) megszüntetésére, ismételt előfordulásának megakadályozására irányul;

megelőző tevékenység: az a tevékenység, amely – a hibák okainak feltárásával és kiküszöbölésével – a hibák (nem megfelelőségek) bekövetkezésének megelőzésére irányul;

ellenőrzés: a közszolgálati tisztviselők továbbképzésének tekintetében bizonyítékok nyerésére és ezek objektív kiértékelésére irányuló ellenőrző tevékenység; független és dokumentált folyamat annak meghatározására, hogy a felülvizsgálati kritériumok milyen mértékben teljesülnek, az előírt szabályozásnak a dokumentáció, folyamat és feltétel megfelel-e; az auditot kijelölt auditorok végzik.

5. Az eljárás szabályozása

5.1. Nem megfelelőségek csoportosítása

A nem megfelelőségeket az alábbiak szerint csoportosítjuk:

– nem megfelelő dokumentum vagy bizonylat,

– nem megfelelő szolgáltatás, reklamációk,

– nem megfelelő eljárás,

A nem megfelelőség keletkezhet:

– bejelentés alapján,

– helyszíni ellenőrzés során.

A továbbképzés folyamatában részt vevő munkatársaknak joga és kötelessége, hogy bármely folyamatban bekövetkező nem megfelelőséget jelentse, hogy gondoskodni lehessen a megfelelő intézkedésekről.

5.2. Nem megfelelőség kezelése

5.2.1. Nem megfelelő dokumentum/bizonylat kezelése

Hibásnak minősülhet a kiadott dokumentum/bizonylat vagy annak hordozója, illetve minőségügyi eljárás. Hibás volta a folyamat bármely pontjában kiderülhet. A nem megfelelő dokumentumot/bizonylatot el kell különíteni a véletlen felhasználás elkerülése érdekében. Ennek felelőse a felhasználást végző terület vezetője.

5.2.2. Nem megfelelő működés, folyamatbeli hibák, reklamációk kezelése

Amennyiben a képzés- és vizsgaszervezőnél rendszeresen előforduló működésbeli, folyamatbeli hibákat, eltéréseket észlel, helyesbítő tevékenységet kell indítani. Ilyen tevékenységet kell indítani az auditokon feltárt jelentősebb rendszerhibák, a résztvevői reklamációk, panaszok kivizsgálása során felmerült hibák esetében is. A felmerült probléma jellegétől függően elképzelhető, hogy az adott eltérés helyileg megoldható, de az is lehetséges, hogy általánosítható, a továbbképzési rendszer más részeit, szereplőit is érintő problémáról van szó, illetve más területeken is felmerülhet hasonló kérdés. (A probléma azonosítását követően jelölni kell a bizonylaton.)

6. Helyesbítő (hibajavító) tevékenység lépései

6.1. A helyesbítő tevékenység megkezdéséről döntést kell hozni, el kell indítani.

6.2. A kinevezett felelős döntése alapján szükség szerint a minőségirányításban részt vevő munkatársaknak közös helyzetelemzésére, problémafeltárására, a felmerülő ötletek megvitatására kerülhet sor. Szükség esetén – az érintett területek bevonásával – célszerű összehívni egy problémamegoldó csoportot.

6.3. Azonosítani kell az észlelt nem megfelelőségeket, lehetőség szerint fel kell tárni azok lehetséges okait. A lehetséges okok közül szakmai megfontolások alapján ki kell választani azt, amelyről legvalószínűbb, hogy a probléma kiváltásáért felelős.

6.4. Ez alapján meg kell határozni, hogy milyen beavatkozó, javító, fejlesztő lépés(ek)re van szükség.

6.5. Szükség esetén ezt ismertetni kell, hogy minden munkatárs számára ismertek és alkalmazhatók legyenek a hozott intézkedések.

6.6. Az egyes javító lépések elvégzéséről feljegyzéseket kell készítenie a kijelölt felelősnek.

6.7. A beavatkozás, javítás eredményét nyomon kell követnie, át kell vizsgálnia. Meg kell győződnie arról, hogy a hozott intézkedés hosszú távon képes megszüntetni az adott folyamatban bekövetkezett hibát és tartós minőségnövekedést eredményez. Rendelkeznie kell a feljegyzésekben, hogy a bevezetett lépések hatékonyságát mikor, milyen formában kell felülvizsgálni, hogy biztosítható legyen a folyamatos minőségjavítás és a fejlesztés hatékonysága, és megelőzhető legyen a hiba újra-előfordulása. A helyesbítő, megelőző tevékenységek eredményéről tájékoztatni kell az érintetteket.

XX. ME-TK-20-1

Minőségügyi dokumentumok és feljegyzések kezelése

1. A leírás célja

Az eljárás célja a közszolgálati továbbképzés minőségirányítási rendszerének dokumentációs szabályozása. Az eljárás további célja, hogy megfelelő, szabályozó és a tevékenységeket leíró, valamint a résztvevők elvárásait kielégítő dokumentumok keletkezzenek, a tevékenységek elvégzéséhez szükséges adatok rendelkezésre álljanak, illetve ezen dokumentumok a felhasználók részére érvényes példányokban álljanak rendelkezésre. Az eljárás szabályozza az NKE VTKI a továbbképzés minőségügyi feljegyzések készítésével, kezelésével, használatával, tárolásával kapcsolatos tevékenységeket.

2. Alkalmazási terület

A folyamat leírás alkalmazása kiterjed a NKE VTKI-ra; a 2011. évi CXCIX. törvény 1. és 2. §-ában meghatározott közigazgatási szervekre, továbbá a Rendelet alapján a programminősítést és nyilvántartásba vételt kérelmező szervezetre.

3. Vonatkozó szabályozások

A Rendelet, továbbá a jelen minőségi követelmények az irányadóak.

4. A folyamatleírásban használt fogalommeghatározások:

dokumentum: információ és annak hordozója;

eljárásgyűjtemény: tartalmazza a közszolgálati tisztviselők továbbképzésére vonatkozó egységes minőségügyi követelményeket;

feljegyzés: olyan minőségügyi dokumentum, amely tevékenységekről vagy elért eredményekről objektív bizonyítékot szolgáltat a folyamat/rendszer működéséről;

5. Az eljárás szabályozása

5.1. Alkalmazott iratok, dokumentumok kezelése

A dokumentum kifejezés alatt a közszolgálati továbbképzési tevékenységhez kapcsolódó, utasítás jellegű írott anyagokat értjük. Ilyenek lehetnek mind belső, mind külső (rendeletben meghatározott) forrásból származó anyagok. A folyamatos működést igazoló iratokat bizonylatoknak, feljegyzéseknek nevezzük.

A minőségi követelmény rendszerben használt dokumentum-típusokat az alábbi táblázat foglalja össze.

Belső dokumentumok	Külső dokumentumok
Minőségirányítási szabályzat, Eljárások gyűjteménye	Tevékenységeinkre vonatkozó jogszabályok (törvények, rendeletek)
Utasítások, bizonylatok, egyéb dokumentumok	Minőségirányítási szabvány(ok)

5.2. Dokumentumok készítése, kiadása, kezelése

A minőségügyi dokumentumok készítése ellenőrzése, kiadása és archiválása az NKE VTKI feladata.

5.3. A továbbképzési tevékenységet végzőkre érvényes előírások

Az érintettek a továbbképzéshez használatos érvényben lévő minőségügyi dokumentumokat és bizonylatokat a hatályosság napjától használniuk kell. A minőségügyi dokumentumok és bizonylatok megőrzéséről, tárolásáról – erre a célra kijelölt és elkülönített mappában – a programtulajdonosok és/ vagy képzésszervezők gondoskodnak.

5.4. A dokumentumokra vonatkozó szabályozás

A dokumentumokra vonatkozó szabályozás alkalmazásával biztosítható, hogy

– a dokumentumok és adatok csak ellenőrzést és jóváhagyást követően kerülhessenek kiadásra,

– dokumentumok időszakonkénti átvizsgálása és szükség esetén módosítása, majd ismételt jóváhagyása a naprakészség biztosítása érdekében megtörténjen,

– a dokumentumok aktuálisak és érvényesek,

– az érvényes dokumentumok és adatok álljanak rendelkezésre mindenütt, ahol a minőségirányítási rendszer hatékony működése szempontjából lényeges műveletet végeznek,

– a dokumentumok olvashatók, könnyen azonosíthatók és kikereshetők legyenek,

– érvénytelenné vált, vagy elavult dokumentumok és adatok használatát visszavonással vagy az érvénytelenség jelzésével kizárjuk.

A külső eredetű dokumentumok legyenek azonosítva, és nyomon követhetőek legyenek.

A belső készítésű dokumentumoknak a következő alaki követelményeket kell minimálisan kielégíteniük:

– egyértelmű megnevezés és azonosító,

– teljességét bizonyító tartalomjegyzék és/vagy lapszámozás,

– a jóváhagyó (hatályba léptetést végző) neve és aláírása, az ellenőrzés / jóváhagyás (hatályba léptetés) dátuma,

– másolásra, sokszorosításra alkalmas kivitel,

– amennyiben a kiadás után módosításra van szükség, a módosított és felülvizsgált dokumentum kiadása előtt egyeztetni kell az NKE VTKI-val. Az NKE VTKI gondoskodik valamennyi – az elosztási listában szereplő – régi példány visszavonásáról (vagy a már elavult, de vissza nem vont dokumentum egyértelmű érvénytelenítéséről, és arról, hogy az új változat mindenhová eljusson.),

– a módosítást annak kell felülvizsgálnia, aki az eredeti változatot is véleményezte. A módosításokról feljegyzéseket kell vezetni,

– gondoskodni kell arról, hogy az új változat egyértelműen megkülönböztethető legyen (pl. dátum, azonosító jel, ) a módosítás előtti változattól. A módosított (régi) verzió másolati példányait (lapokat, mellékleteket, ) vissza kell vonni és meg kell semmisíteni,

– ha a visszavont változat eredeti (tő-)példányát az irattárba helyezik, a dokumentum kezelője által nyitott dossziéban az archiválás tényét dokumentálni kell. Ha a tőpéldány tárolási helye más, akkor a címlap (vagy az adott lap) áthúzásával és az érvénytelenítés dátumával kell jelezni a kivonást. Az archiválás tényét pedig dokumentálni kell.

A készülő dokumentumok jellemzően elektronikus formában kerülnek kiadásra. Általános szabály, hogy a dokumentumok kiadás előtti átvizsgálási és jóváhagyási kötelezettsége az NKE VTKI által kiadott minden minőségirányítási dokumentumra vonatkozik.

Az átvizsgálás és jóváhagyás szempontjai és felelősei a dokumentum tartalmától és funkciójától függően változhatnak. Előíró, szabályozó jellegű dokumentumainkat a kiadást követően, az NKE VTKI szükségszerűen átvizsgálja, aktualizálja, az átvizsgálás után újból jóváhagyja.

A dokumentumok használata során a felhasználó, átvizsgáláskor az erre felhatalmazott személy kezdeményezheti a dokumentum módosítását. A felhasználó részéről érkező módosítási javaslatot a dokumentum kiadója bírálja el, majd intézkedik a dokumentum módosítása ügyében.

Érvényes és nyilvántartott dokumentumban javítani, megjegyzést, kiegészítést tenni tilos!

6. Minőségirányítási Szabályzat és Eljárások gyűjteménye

6.1. A közszolgálati továbbképzés minőségirányítási szabályzata

A szabályzat a közszolgálati továbbképzés minőségirányítási rendszerének alapdokumentuma. A szabályzat a külső előírásokra és elvárásokra épülve foglalja rendszerbe a közszolgálati továbbképzés minőségügyi tevékenységét, annak irányítását és felügyeletét.

6.1.1. Eljárások gyűjteménye

Az NKE VTKI a közszolgálati továbbképzés összes minőségi követelményét dokumentáltan rögzíti. A folyamatleírásokat, eljárásokat egy gyűjteményben fűzi össze, amelyet Eljárásgyűjteményként azonosít. Az Eljárásgyűjteményben használt bizonylatok és dokumentumok összességét Bizonylati és Dokumentumalbumként azonosítja és fűzi össze.

A dokumentum, bizonylat elkészítésekor az NKE VTKI kitölti a Bizonylat-nyilvántartó lapot (BA-TK-33), és nyilvántartásba veszi a bizonylatot, amelyet a dokumentumnyilvántartó-gyűjtőben tárol.

Az Eljárásgyűjteményben megfogalmazott szabályozással kapcsolatban követelmény, hogy:

– megjelölje, hogy ki a felelős az eljárásban leírt feladat vagy folyamat eredményéért,

– leírja, hogy mi az intézkedés,

– megjelölje azt a dokumentumot, iratot vagy bizonylatot, amely alapján ellenőrizhető, hogy betartották-e az eljárásban foglaltakat,

– az eljárások azonosítására az „ME-00-00” felépítésű karaktersorozatot használja, ahol ME utal a Minőségirányítási Eljárásra, a középső két betű a képzés rövidített nevére, az azt követő szám az Eljárásgyűjteményben meghatározott eljárásrend számát, míg az utolsó két szám az eljárás verziószámát jelenti. (Pl. ME-TK-01-1 jelentése: ME: minőségirányítási eljárások, TK: továbbképzésre vonatkozó eljárásrendje, 01: 1. sorszámú minőségirányítási eljárás, -1: első változata.)

6.1.2. Az Eljárásgyűjtemény készítése, ellenőrzése, jóváhagyása

A minőségügyi eljárásokat (Eljárásgyűjteményt) az NKE VTKI készíti el, és a KTK véleményezi. Az NKE VTKI az érintettek részére a gyűjtemény érvényben lévő változatát megküldi. Az Eljárásgyűjteményhez kapcsolódnak azok a minőségügyi dokumentumok, bizonylatok, melyek az eljárásokban megjelöltek.

6.1.3. Számítógépes hálózaton elhelyezett dokumentumok kezelése az NKE VTKI-nál

Az egyes, számítógépes fájl formájában is rendelkezésre álló dokumentumok a hálózaton keresztül a felhasználók rendelkezésére állnak.

– A hálózaton olvasható fájlokat írásvédett állapotban, *.pdf formátumban, illetve szerkeszthető állapotban *.doc formátumban a minőségügyi szakreferens köteles elhelyezni/módosítani/karbantartani a dokumentum tőpéldányának jóváhagyója tájékoztatása alapján.

– A hálózaton hozzáférhető dokumentumokat érvényes, felülvizsgált verziójú anyagoknak kell tekinteni. A számítógépek merevlemezére rendszeresen kell menteni az adatokat. Az archivált és/vagy lezárt évek adatállományát külső adathordozón (CD, DVD) és/vagy a hálózaton egy külön erre a célra kialakított „Minőségirányítás/Bizonylatok/ Archív”, valamint „Minőségirányítás/Eljárásgyűjtemény/Archív” nevű könyvtárban kell tárolni.

7. Minőségügyi bizonylatok és feljegyzések

7.1. Általánosan érvényes előírások

A bizonylatok készítésének irányítása az NKE VTKI minőségirányításért felelősének a feladata. A bizonylatok készítését, ellenőrzését, kiadását és archiválását az NKE VTKI szakreferense végzi.

Bizonylatnak a folyamatos működést igazoló iratokat, illetve számítógépes adatbázisokat tekintjük.

A minőségügyi dokumentumoknál és bizonylatoknál ezekre kell figyelmet fordítani:

– ellenőrzés a kiadás előtt,

– folyamatos felülvizsgálat az aktualitás megtartásáért,

– verziókövetés, azonosítás,

– az érvényes, és csak az érvényes dokumentumok és bizonylatok legyenek felhasználhatóak,

– jól olvashatóság és könnyű azonosíthatóság.

7.2. Minőségügyi feljegyzések kezelése az NKE VTKI-nál

Azokat a feljegyzéseket (igazolásokat) amelyek valamely dokumentumunkon egy igazoló aláírásként jelennek meg, az adott dokumentumra meghatározott módon kezeljük. A feljegyzéseket, ha nincs rá egyéb rendelkezés, 5 évig őrizzük meg. A feljegyzések selejtezését (megsemmisítését, törlését) a megőrzési idő lejártával az iratkezelésért felelős személy hagyja jóvá.

Az Intézmény minőségirányítási rendszere biztosítja az elvégzett feladatok, vizsgálatok bizonylatoltságát. A minőséggel kapcsolatos valamennyi bizonylatot könnyen hozzáférhető módon kell tárolni, ezzel biztosítva a visszakereshetőséget és az elemezhetőséget.

7.3. A minőségügyi feljegyzések, bizonylatok azonosítása

A bizonylati mintákat ún. Bizonylati Albumban kell elhelyezni és a bizonylati mintákat egyedi azonosítóval kell ellátni. A bizonylati mintákról a Bizonylat-nyilvántartó lap (BA-TK-33) segítségével az NKE VTKI nyilvántartást vezet. A nyilvántartásba vételt követően ki kell állítani a Bizonylat-nyilvántartó lapot (BA-TK-33), amelyet a minta tőpéldánya mellett a Bizonylati Albumban kell elhelyezni. A Bizonylat-nyilvántartó lapon kell rendelkezni a bizonylat használatáról, azonosításáról, kitöltési módjáról, megőrzéséről, tárolási módjáról, kötelező adatairól, illetve a felelősségi körökről. A bizonylat felhasználását a Bizonylat-nyilvántartó lapnak megfelelően kell végezni.

7.4. Bizonylatok azonosítása

A bizonylatok azonosítására a „BA-XX-00” felépítésű karaktersorozatot kell használni, ahol a BA utal a Bizonylatra, a betűjel a bizonylat használati területére, az azt követő szám futósorszám. A bizonylat verziószámát – amely egyben a módosítás sorszáma is – az NKE VTKI tartja nyilván. A verziószám megjelenik a bizonylaton is: „BA-XX-00/0”.

Pl.: BA-TK-01/2 jelentése: a Bizonylati albumban (BA) a továbbképzés tekintetében (TK), az ehhez a területhez tartozó bizonylatok között az első sorszámú (01) dokumentum, és annak a második számú verziója (/2).

7.5. A minőségügyi bizonylatok módosítása és megőrzése

Az érvényben lévő bizonylatokat módosítani az előírásoknak megfelelően lehet.

A minőségügyi feljegyzéseket 5 évig kell megőrizni, az alábbiak szerint:

– a felülvizsgálat, vezetőségi átvizsgálással kapcsolatos feljegyzéseit időrendi sorrendben kell lefűzni;

– a képzéssel és minőségügyi audittal kapcsolatos iratokat 5 évig kell megőrizni;

– a helyesbítő tevékenységgel kapcsolatos dokumentumok megőrzését az NKE VTKI végzi.

7.6. Archiválás

A módosított formanyomtatványok egy (üres) eredeti példányát a Bizonylat-nyilvántartó lapon (BA-TK-33) nyilvántartva kell archiválni. A megőrzött, archivált példányt egyértelmű figyelemfelhívó jelöléssel kell ellátni, hogy megakadályozható legyen a formalap esetleges felhasználása.

XXI. ME-TK-21-1

Folyamatok, dokumentumok szükségességét igazoló és jóváhagyó ellenőrzések,

elfogadási kritériumok

1. A leírás célja

A továbbképzési rendszer hatékony működésének biztosítása érdekében az NKE VTKI a folyamatok, dokumentumok szükségességét igazoló és jóváhagyó ellenőrzéseket folytat. A dokumentum ellenőrzés figyelembe veszi és értékeli a továbbképzés kulcsfolyamatainak működését. Az éves dokumentum ellenőrzést a helyszíni ellenőrzési terv tartalmazza, a KTK által jóváhagyott ellenőrzési terv alapján, melyről jelen eljárásban szabályozott módon írásos feljegyzés készül, elrendelve a hibajavító tevékenységet is.

2. Alkalmazási terület

A folyamatleírás alkalmazása kiterjed az NKE VTKI-ra; a Rendelet alapján a nyilvántartásba vett minősített továbbképzési programmal rendelkező intézményekre.

3. Vonatkozó szabályozások

A Rendelet 17. §. A Rendeletben nem szabályozott eljárásokban jelen minőségi követelmények az irányadók.

3.1. Kapcsolódó eljárások

ME-TK-17 A továbbképzés minőségügyi helyszíni ellenőrzésének eljárása

4. A folyamatleírásban használt fogalommeghatározások:

nem megfelelőség/eltérés: az előírt követelmények nem teljesülése, amely jelentheti egy vagy több jellemzőnek az előírástól való nem kívánt eltérését vagy hiányát;

folyamatok, dokumentumok szükségességét igazoló és jóváhagyó ellenőrzések (dokumentumvizsgálat): bizonyítékok nyerésére és ezek objektív kiértékelésére irányuló független és dokumentált folyamat annak meghatározására, hogy a felülvizsgálati kritériumok milyen mértékben teljesülnek; egy folyamatra, termékre vonatkozó dokumentumvizsgálat, mely megállapítja, hogy az mennyire felel meg az egységes minőségügyi követelményeknek, előírásoknak;

minőségügyi helyszíni ellenőrzés (audit): bizonyítékok nyerésére és ezek objektív kiértékelésére irányuló rendszeres, független és dokumentált folyamat annak meghatározására, hogy a felülvizsgálati kritériumok milyen mértékben teljesülnek; egy folyamatra, termékre vonatkozó helyszíni vizsgálat, mely megállapítja, hogy az mennyire felel meg az egységes minőségügyi követelményeknek, előírásoknak;

Folyamatok, dokumentumok szükségességét igazoló és jóváhagyó ellenőrzések során használatos bizonylatok:

Közszolgálati továbbképzés Ellenőrzési terv	BA-TK-25
Közszolgálati továbbképzés Auditor nyilvántartó lap	BA-TK-26
Közszolgálati továbbképzés Ellenőrzési jegyzőkönyv	BA-TK-27
Közszolgálati továbbképzés Eltérést megállapító jegyzőkönyv	BA-TK-28
Közszolgálati továbbképzés Oktatói ellenőrzési jegyzőkönyv	BA-TK-29
Közszolgálati továbbképzés Zárójelentés ellenőrzésről	BA-TK-30
Közszolgálati továbbképzés Utóellenőrzési jegyzőkönyv	BA-TK-31
Közszolgálati továbbképzés Dokumentum ellenőrzési jegyzőkönyv	BA-TK-34

5. Folyamatok, dokumentumok szükségességét igazoló és jóváhagyó ellenőrzések, elfogadási kritériumok eljárása

5.1. Az ellenőrzés előkészítése

5.1.1. Az NKE VTKI-nak a továbbképzési rendszerre irányuló ellenőrzési tervet (BA-TK-25) kell készíteni. Az ellenőrzés kizárólag azon képzőkre terjed, akik minősített továbbképzési programmal rendelkeznek. Az ellenőrzés kétféle módon valósulhat meg:

– helyszíni ellenőrzés formájában, melyet az ME-TK-17 eljárás szabályoz,

– képzési és vizsgadokumentáció bekérésével.

5.2. Az ellenőrzést végzők

A képzési és vizsgadokumentáció vizsgálat vezetését az NKE VTKI Továbbképzésért felelős vezetője, az ellenőrzéseket nyilvántartásba vett ellenőrök, belső auditorok látják el. Belső minőségügyi auditor csak az NKE VTKI által felkészített auditor lehet. Az auditor nem vizsgálhat olyan tevékenységet amelyért ő maga felel.

5.3. Az ellenőrzés, elfogadási kritériumok lefolytatása

5.3.1. Legalább egyszer minden nyilvántartásba vett minősített továbbképzési programmal rendelkező dokumentáció ellenőrzésére sor kerül, és bármikor beiktatható és elrendelhető soron kívüli vizsgálat is.

5.3.2. A felülvizsgálatot megelőzően az ellenőrzött terület (a vizsgálat előtt legalább 5 nappal) tájékoztatást kap a vizsgált részterületekről, a bekért dokumentációkról, bizonylatokról.

5.3.3. A képzési és vizsgadokumentáció vizsgálat során ellenőrzött részterületek:

– továbbképzési program képzési dokumentációja,

– továbbképzési program intézményi beiskolázási terve,

– továbbképzési program vizsgadokumentációja (amennyiben releváns).

5.3.4. Az NKE VTKI a minősített képzési program felülvizsgálatára bekéri a képzési és vizsgadokumentáció eredeti elektronikus és/vagy eredetivel megegyező másolatának papír alapú változatát.

5.3.5. A bekért dokumentumokat a felkért auditorok székhelyükön átvizsgálják, szükség esetén a képzés- és vizsgaszervezőt hiánypótlásra szólítják fel.

5.3.6. Ezt követően az auditorok írásban tájékoztatják a képzés- és vizsgaszervezőt a tapasztaltakról, valamint kitöltik a jegyzőkönyvet, esetlegesen az eltérés megállapító jegyzőkönyvet, melyeknek hitelesítés utáni 1 eredeti példánya a képzés- és vizsgaszervezőt, 1 eredeti példánya az NKE VTKI-t illeti meg.

5.4. Folyamatok, dokumentumok szükségességét igazoló és jóváhagyó ellenőrzések lezárása

5.4.1. A vizsgálatot végző minőségügyi auditor a dokumentum és bizonylatok vizsgálatáról Dokumentum ellenőrzési jegyzőkönyvet vezet (BA-TK-34). A jegyzőkönyvet az NKE VTKI továbbképzésért felelős vezetője hagyja jóvá.

5.4.2. A jegyzőkönyvet a minőségügyi auditor a nyilvántartott, minősített továbbképzési programmal rendelkezőnek megküldi.

5.4.3. Amennyiben a vizsgálatot végző minőségügyi auditor a dokumentumok és bizonylatok vizsgálata során formai hiányosságot tapasztal, úgy a minősített továbbképzési programmal rendelkezőt 15 napon belül hiánypótlásra szólítja fel.

5.4.4. Amennyiben a vizsgálatot végző minőségügyi auditor a dokumentumok és bizonylatok vizsgálata során súlyos eltérést tapasztal a minőségügyi követelményekhez képest, akkor az ME-TK-17 eljárás alapján eltérés megállapító jegyzőkönyvet vesz fel, és a minősített továbbképzési programmal rendelkezőnek megküldi, helyesbítő intézkedést kérve. A helyesbítő intézkedés az utóellenőrző felülvizsgálatnál kerül ellenőrzésre.

5.5. Utóellenőrzés (mely megegyezik az ME-TK-17-1 eljárásban rögzítettel)

5.5.1. Amennyiben merültek fel hibák a folyamatok működésével kapcsolatban, utóellenőrző felülvizsgálatokat kell tartani. A felülvizsgálati audit koordinálásáért Az NKE VTKI minőségirányításért felelős vezetője, végrehajtásáért a minőségügyi auditor felelős.

5.5.2. Az audit során vizsgálni kell, hogy a közösen kialakított javító intézkedések megtörténtek-e, illetve hatékonyak-e. Ha az intézkedések nem voltak megfelelőek, a tapasztalt megállapításokat újra rögzíteni kell. Ha a javítások, felvetések megfelelőek, az előzetesen felvett Eltérést megállapító jegyzőkönyvben igazolni kell. Az utóellenőrzés eredményét a BA-TK-31 Utóellenőrzési jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

5.5.3. Az utóellenőrzésnek az eltérésekre tett intézkedésre tekintettel három eshetősége lehet:

5.5.3.1. Ha az utóellenőrzéskor az auditorok a képzés- és vizsgaszervező által az eltérésre tett javító intézkedést kielégítőnek találják, vagyis a vizsgáztatás és képzés folyamata és módja a előírások tekintetében betartásra került, azaz a javító intézkedés eredményes.

5.5.3.2. Ha az ellenőrzés során a képzés- és vizsgaszervezők által tett, az eltérésekre irányuló intézkedés nem, vagy részben megfelelő, akkor a nem megfelelőségről Eltérést megállapító jegyzőkönyvet vesznek fel az auditorok annak érdekében, hogy a folyamatok egységesek és szabályozottak legyenek. Az eltérés súlyozása az ellenőrzés során megállapított kategóriánál eggyel magasabb kategóriába esik. (Pl. „Megjegyzés” > „Nem megfelelőség”) Ebben az esetben az eltérés további korrekciója szükséges, melyre konkrét javaslatot tesznek az auditorok. A nem megfelelőségre tett javaslatot az Utóellenőrzési jegyzőkönyvben (BA-TK-31) fel kell tüntetnie az auditoroknak.

5.5.3.3. Ha az utóellenőrzés alkalmával megállapítható, hogy az eltérésre intézkedés nem történt, akkor az Eltérést megállapító jegyzőkönyv és Utóellenőrzési jegyzőkönyv kitöltésén túl, az NKE VTKI írásban kéri fel a Képzés- és vizsgaszervező vezetőjét a hiányosság pótlására. A nem megfelelőség kezelése a továbbiakban a 2. pontban foglaltaknak megfelelően történik.

Az utóellenőrzés során az 5.5.3.2. és 5.5.3.3. pontban felsorolt javító intézkedések megtételét az NKE VTKI ellenőrzi.

6. Az ellenőrzéssel kapcsolatos dokumentumok és feljegyzések kezelése

A dokumentum vizsgálatok során született dokumentumokat át kell adni az NKE VTKI-nak, aki gondoskodik annak megőrzéséről és visszakereshetőségéről. A dokumentum ellenőrzés akkor tekinthető befejezettnek, ha sikerrel zárultak le az estleges utóellenőrző auditok is.

7. Az ellenőrzések értékelése

A NKE VTKI továbbképzésért felelős vezetője az ellenőrzés eredményeit, megállapításait összegzi és előterjeszti, hogy az NKE VTKI igazgatója és a KTK információt kapjon a továbbképzési folyamatok működéséről, a fejlesztendő területeiről.

8. Panaszkezelés

Amennyiben a nyilvántartásba vett továbbképzési programmal rendelkező a dokumentumvizsgálat kapcsán panasszal élne, úgy a ME-TK-018 Panaszkezelés eljárás alapján kell a panaszt bejelenteni, kivizsgálni, intézkedni.

XXII. ME-TK-22-1

Az önértékelés, az éves működés értékelése

1. A leírás célja

Az éves önértékelés célja, hogy az NKE VTKI, továbbá a KTK megbízható információkat kapjon a továbbképzési rendszer működéséről, a képzési programok és módszerek eredményességéről és beazonosítottak legyenek a továbbképzési rendszer erősségei, illetve a fejlesztendő területek. Az NKE VTKI igazgatója és az NKE VTKI továbbképzésért felelős vezetője legalább évente egyszer áttekinti az előző év eredményeit, tapasztalatait. Az éves önértékelés során kapott információk, illetve a továbbképzési rendszer működésének gyakorlatáról és hatékonyságáról kapott visszacsatolások a KTK elnökének tájékoztatására is szolgálnak. A leírás rögzíti, hogy mi az elvégzendő feladat, illetve a megvalósítandó folyamat; megjelöli, hogy ki a felelős az eljárásban leírt feladat vagy folyamat eredményéért, illetve ki annak a végrehajtója; megnevezi azt a dokumentumot vagy bizonylatot, amely alapján ellenőrizhető, hogy betartották-e az eljárásban foglaltakat; továbbá tartalmazza a feladat illetve folyamat időbeliségét.

2. Alkalmazási terület

A folyamatleírás alkalmazása kiterjed az NKE VTKI-ra.

3. Vonatkozó szabályozások

A Rendelet 17. § rendelkezései. A Rendeletben nem szabályozott eljárásokban az NKE által meghatározott jelen minőségi követelmények az irányadóak.

3.1. Kapcsolódó eljárások

ME-TK-01	A továbbképzési programok nyilvántartásba vételi eljárása
ME-TK-02	A továbbképzési programok minősítési folyamata
ME-TK-10	A továbbképzésben közreműködő oktatók szakmai, oktatás-módszertani és felnőtt-oktatói felkészültségének biztosítása
ME-TK-15	Az értékelési folyamatok, résztvevői, oktatói elégedettség mérése
ME-TK-17	A továbbképzés minőségügyi helyszíni ellenőrzésének eljárása
ME-TK-18	Panaszkezelés
ME-TK-19	Nem megfelelőség kezelése
ME-TK-20	Minőségügyi dokumentumok és feljegyzések kezelése

4. A folyamatleírásban használt fogalom-meghatározások:

dokumentum: információ és annak hordozója;

folyamat, eljárás: egy tevékenység vagy egy folyamat elvégzésének előírt módja; a szervezet hozza létre saját tevékenységeinek szabályozására; betartása kötelező azok számára, akikre vonatkozik; a vonatkozó külső követelmények (jogszabályok, szakmai irányelvek) figyelembevételével készül;

önértékelés: olyan ellenőrzés, amely arra irányul, hogy az NKE VTKI, továbbá a KTK megbízható információt kapjon a továbbképzési rendszer működéséről, a képzési programok és módszerek eredményességéről és beazonosítottak legyenek a továbbképzési rendszer erősségei, gyengeségei és fejlesztendő területei.

5. Az önértékelés eljárása

5.1. Az önértékelés kiterjed mindazon folyamatokra, területekre, amelyek a képzési tevékenység minőségét befolyásolják. Az önértékelés során az NKE VTKI vezetője és a továbbképzésért felelős vezető áttekinti az egész rendszer működését minősítő folyamatokat:

– programminősítési folyamat működését és eredményét,

– nyilvántartásba vételi folyamat működését és eredményét,

– a lebonyolított minősített programok során a résztvevőknek a képzésekkel való elégedettségét,

– minőségügyi helyszíni ellenőrzések eredményeit,

– panaszkezelési folyamatot,

– nem megfelelőség kezelését.

5.2. Az önértékelési folyamat során alkalmazott dokumentumok, bizonylatok

Közszolgálati továbbképzés Éves önértékelés- összegző beszámoló	MU-TK-05
Közszolgálati továbbképzés Éves önértékelés intézkedési terve	MU-TK-06

5.3. Önértékelési területek, szempontok és az ellenőrzés forrásai

Önértékelés területei	Szempontok	Ellenőrzés forrásai
A vezetés szerepe	A vezetőség szerepe, tevékenysége	VTKI Továbbképző Központ éves szakmai tevékenysége és elért eredményei
Az emberi erőforrások menedzselése	Humánerőforrás kapacitás a feladatok teljesülésével	1. belső erőforrás (VTKI Továbbképző Központ) 2. külső erőforrás (oktatók, vizsgáztatók, szakértők) 3. együttműködések (partnerek)
A továbbképzés folyamatszabályozása	Folyamatmenedzsment	Minőségirányítási eljárásgyűjtemény alkalmazása, dokumentációs rendszer
A továbbképzésben részt vevők véleménye	Értékelő lap alapján	Értékelő lapok kérdéseire adott válaszok átlagai, fejlesztési javaslatok
1. Az oktatók/trénerek/ tutorok véleménye 2. Minősítési szakértők véleménye	1. A képzés elégedettsége 2. A minősítési folyamatról	Oktatói és szakértői összegző beszámolók, munkamegbeszélések
Az intézmény képzési tevékenységének kulcsfontosságú eredményei	Közvetett illetve közvetlen mutatók	Számszerűsített mutatók, indikátorok: pl.: minősített programok száma, megvalósított programok száma, résztvevők száma

5.4. Az önértékelés módszerei:

– dokumentumelemzés (nyilvántartások, kérdőívek, panaszkönyv),

– adatok összegyűjtése, aggregálása,

– elemzés, statisztikai kimutatások készítése,

majd végül az önértékelési beszámoló összeállítása.

Az önértékelés végeredményei alapján kerülnek meghatározásra a következő tárgyévi továbbképzés fejlesztési irányai. A rendszer működését MU-TK-05 önértékelési beszámolóban kell rögzíteni.

5.5. Az önértékelés során feldolgozandó dokumentumok, források, adatok:

5.5.1. továbbképzési nyilvántartás: olyan tényszerű információk, amelyek a VTKI Továbbképzés szakmai tevékenységét számszerűsített adatokkal írják le (például résztvevői létszámadatok, tanúsítványok száma),

5.5.2. képzési dossziék (oktatói információk, képzések lebonyolításának körülményei),

5.5.3. panaszok, reklamációk,

5.5.4. elégedettségmérés eredményei,

5.5.5. helyszíni minőségügyi ellenőrzés eredményei.

6. Az összegző beszámoló tartalma

Az önértékelési beszámoló alapján korrekt és releváns tényeken alapuló döntések születhetnek. Az elemzésnek meg kell felelnie az áttekinthetőség, a mérhetőség, és az objektivitás elveinek. Az összegző beszámoló tartalmazza a továbbképzési rendszer erősségeit és gyengeségeit, így ezek alapján kijelölendőek a fejlesztendő területetek, amelyekhez intézkedési terv készül, MU-TK-06. Az éves önértékelés beszámolóját az NKE VTKI Továbbképzésért felelős vezetője készíti el, és az NKE VTKI vezetője hagyja jóvá.

Függelék

A közszolgálati továbbképzési és vezetőképzési programok minősítését, a képzésfejlesztést,
a képzések megvalósítását és ellenőrzését szolgáló díjak alkalmazása
2014. évre

1. A pénzügyi feltételek kiterjednek az Európai Uniós forrásokból finanszírozott közszolgálati továbbképzési és vezetőképzési programok fejlesztési és megvalósítási költségeire is.

2. A Közigazgatási Továbbképzési Kollégium az éves továbbképzési tervek, illetve a közszolgálati továbbképzési és vezetőképzési programok jóváhagyása, a kapcsolódó szakértői díjazás, a pályázati kiírások és más, a továbbképzési előirányzatot terhelő kötelezettségvállalások során a pénzügyi feltételekben ajánlott díjakat köteles figyelembe venni.

3. A továbbképzésre meghatározott költségek felhasználása az irányelvben ajánlott díjak alkalmazásával történhet. A minősített továbbképzési programoknak a minősítéskor tervezett költségeit a pénzügyi feltételekben meghatározott díjakra átszámítottan lehet az éves terv készítése és a program végrehajtása során figyelembe venni.

4. A pénzügyi feltételek az alábbi továbbképzési tevékenységekre, szolgáltatásokra, termékekre és költségtérítésekre (bruttó Ft) terjednek ki:

I. Programminősítési díjak

II. Helyszíni ellenőrzés díja

III. Képzésfejlesztés díja

– Képzésfejlesztésben tananyagfejlesztés, előállítás

IV. Képzésszervezés, lebonyolítás, oktatás díja

V. Terembérlet díja

I. Programminősítési díjak

Az ME-TK-02 A továbbképzési programok minősítési folyamata eljárás részeként a program minősítését kezdeményező továbbképzési dokumentációs csomagot (BA-TK-02) nyújt be.

A Továbbképzési dokumentációs csomagok egységárai:

– a programban tervezett 15 óra vagy annál kevesebb továbbképzési időtartam után 10 000 Ft,

– a programban tervezett 15 óra és 24 óra közötti továbbképzési időtartam után 15 000 Ft,

– a programban tervezett 25 óra és 29 óra közötti továbbképzési időtartam után 25 000 Ft,

– a programban tervezett 30 óra és 59 óra közötti továbbképzési időtartam után 30 000 Ft,

– a programban tervezett 60 óra és 89 óra közötti továbbképzési időtartam után 60 000 Ft,

– a programban tervezett 90 óra és a feletti továbbképzési időtartam után 90 000 Ft.

Az NKE VTKI által felkért programminősítési szakértők szakértői díjai:

– a programban tervezett 15 óra vagy annál kevesebb továbbképzési időtartam után legfeljebb 5000 Ft,

– a programban tervezett 15 óra és 24 óra közötti továbbképzési időtartam után legfeljebb 7500 Ft,

– a programban tervezett 25 óra és 29 óra közötti továbbképzési időtartam után legfeljebb 12 500 Ft,

– a programban tervezett 30 óra és 59 óra közötti továbbképzési időtartam után legfeljebb 15 000 Ft,

– a programban tervezett 60 óra és 89 óra közötti továbbképzési időtartam után legfeljebb 30 000 Ft,

– a programban tervezett 90 óra és a feletti továbbképzési időtartam után legfeljebb 45 000 Ft.

II. Helyszíni ellenőrzés

A közszolgálati továbbképzés működését a Rendelet 17. § és az ME-TK-17 eljárás alapján időszakonkénti helyszíni ellenőrzés biztosítja. A helyszíni ellenőrzést és annak dokumentálását az NKE VTKI által felkért ellenőrzést lefolytató minőségügyi auditor végzi.

A továbbképzési programok minőségirányítási szakértőjének óradíja legfeljebb 6000 Ft.

A díjak magukban foglalják a tevékenység ellátásához szükséges dologi kiadásokat is.

III. Képzésfejlesztés

III./1 Szakanyag szerzői díjak:

1. önálló tanulmányok, illetve tankönyvek, tananyagok, felkészülési segédletek elkészítéséhez alapul szolgáló speciális szakmai kompetenciákat fejlesztő szakanyagok szerzői díja szerzői ívenként legfeljebb 250 000 Ft,

2. egyéb írásos segédanyagok (feladatgyűjtemény, szószedet, jogeset-tár, útmutató) szerzői díja szakértői naponként legfeljebb 50 000 Ft,

3. a szakmai lektori díj szerzői ívenként a szerzői díjak 20%-a,

4. nyelvi lektori díj szerzői ívenként a szerzői díjak 25%-a,

5. az informatikai lektori díj szerzői ívenként a szerzői díjak 30%-a.

Szerzői ív betűhelyet jelent szóközöket is beleértve. Egy ív 40 000 karakter, ami 12-es betűmérettel és 1,5-ös sorközzel 22 oldal.

A díjak magukban foglalják a tevékenység ellátásához szükséges dologi kiadásokat is.

III./2 A tananyagfejlesztés során a teljes dokumentum tartalomfejlesztési és előállítási díja

– 45 perces tanórára vetítve, módszertani és technológia műveletekkel –

Típus	Legfeljebb bruttó díj (Ft)
Előadás típusú képzési forma oktatási segédanyagainak költségei
Szeminárium, műhelymunka, konzultáció	40 000
Konferencia-előadás	20 000
Tréning típusú képzési forma oktatási segédanyagainak költségei
Szakmai és általános kompetenciafejlesztés	80 000
Általános nyelvi kompetenciafejlesztés	30 000
Szaknyelvi kompetenciafejlesztés	50 000
Általános informatikai kompetenciafejlesztés	40 000
Közigazgatási-informatikai kompetenciafejlesztés	60 000
Szervezetfejlesztési stratégia (Csoportos coaching termék)	120 000
Távoktatás* típusú képzési forma oktatási segédanyagainak** költségei (önálló tanulással, tutorált, illetve blended learning módszerrel elsajátítható e-Learning tananyagok)
e-Book	128 000
Alapszintű stúdium	128 000
Emelt szintű stúdium	256 000
Mikro stúdium	224 000
Video-prezentációs stúdium	192 000
Szimulációs-szerepjátékos stúdium	296 000

* Távoktatás: A tanítási/tanulási idő és hely szempontjából rugalmas képzési forma, mely biztosítja a naprakész tudást, akár földrajzilag is szétszórtan élő célcsoport számára.

** E-Book: Alapvetően önállóan feldolgozható, multimédiás elemek csekély mennyiségben tartalmazó, nem interaktív elektronikus tananyagtípus.

** Alapszintű stúdium: Számítógéppel, illetve információs és kommunikációs technikákkal (IKT) segített tanulás, amely magába foglalja az oktatási rendszerek és módszerek átalakítását (adaptálását) az IKT alkalmazásokhoz.

** Emelt szintű stúdium: Számítógéppel, mobil kommunikációs eszközökkel és egymásba kapcsolt hálózatokkal segített tanulási forma illetve tananyagtípus, amely magába foglalja az oktatási rendszerek és módszerek célcsoportra való adaptálását. Gyakorlatában tolódik a web 2.0 alkalmazások tudatos integrálása felé és cselekvési elvnek a szabad tudásmegosztást teszi.

** Mikro stúdium: Könnyen és gyorsan fejleszthető, rövid idő alatt elsajátítható, jól tagolt (mikro stúdiumok) multimédiás e-learning anyagok.

** Video-prezentációs stúdium: A prezentációk, konferencia-előadások felvételének (video- és hanganyagának) és a hozzá kapcsolódó, a prezentáción kivetített tartalmaknak az együttes kezelését jelenti.

** Szimulációs-szerepjátékos stúdium: A közigazgatásban előforduló, munkavégzéssel, ügyintézéssel kapcsolatos szituációkat, élethelyzeteket szimuláló, szakmai tudást és készségeket fejlesztő tanulási forma illetve tananyag.

IV. Képzésszervezés, lebonyolítás, oktatás

Humán erőforrás	Legfeljebb bruttó díj (Ft)	Meghatározás
oktató, konzulens, tréner*	12 000/óra	A továbbképzésben közreműködő oktató szakmai, oktatás-módszertani és felnőttoktatói felkészültsége megfelel a minőségirányítási szabályzatban meghatározott követelményeknek. Szerepel a megvalósítandó program oktatói névjegyzékén. Az oktató részt vesz az előírt szakmai, oktatás-módszertani és felnőttoktatói továbbképzéseken.
oktatók felkészítője*	12 000/óra	A képzési program szakmai tartalmát, a megvalósítás módszereit, munkaformáit ismerő módszertani szakértő, aki rendelkezik oktatók, trénerek, képzésében szerzett gyakorlatával.
konferencia előadó*	12 000/előadás	A konferencia terv alapján felkészül és a megadott időben és helyen megtartja az előadást a kifejlesztett anyagra és prezentációkra támaszkodva.
tutor*	4000/fő	A képzési terv alapján felkészül és a megadott módon (szinkron-aszinkron) tutori támogatást nyújt egyénileg vagy csoportosan meghatározott időtartamban, és ügyeleti idővel a kifejlesztett elektronikus tananyagra és tutori specifikációra támaszkodva. A tutor egyszerre, egy időben egy képzésben több résztvevőt támogat, segít, felkészít. Online elérhető, rendelkezésre áll.
vizsgabiztos, vizsgabizottsági tag	1160/fő	A képzési programban, vagy más szabályozó dokumentumokban meghatározottak szerint levezeti, felügyeli a vizsgát, elkészíti és ellenőrzi a vizsgadokumentációt.
vizsgaelnök	1546/fő	A képzési programban, vagy a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint vezeti és felügyeli a vizsga lebonyolítását.
oktatásszervező	15 000/csoport	A képzési program alapján a képzés előkészítését és lebonyolítását koordinálja, az oktatást támogatja; a képzés személyi feltételeinek (résztvevő, oktató), helyszínének (komfort kialakítása) és tárgyi eszközeinek rendelkezésre állását biztosítja, a képzés értékelési folyamatát figyelemmel kíséri és segíti.
konferenciaszervező	30 000/ konferencia	A képzési program alapján a konferencia előkészítését és lebonyolítását koordinálja, támogatja; a konferencia személyi feltételeinek (résztvevő, oktató), helyszínének (komfort kialakítása) és tárgyi eszközeinek rendelkezésre állását biztosítja, a konferencia értékelési folyamatát figyelemmel kíséri és segíti. Alkalmazza a protokolláris vendéglátás szabályait, a marketing és PR eszközeit, sajtókapcsolatokat szervez.
helpdesk operátor	2500/óra	Helpdesk operátor: Első vonalbeli segítő munkatársként a felhasználók által az ügyfélkapu rendszeren, telefonon, e-mailen, érkező megkeresések (Informatikai kérdések/problémák) megválaszolása, megoldása a feladata. További feladata a bejelentések nyomon követése, adminisztrációja, eszkalációja.
technikai munkatárs	2500/óra	Kezeli a pedagógiai folyamatban használt oktatástechnikai, informatikai eszközöket és multimédia rendszereket. Használatra előkészíti az oktatástechnikai, informatikai eszközöket és működteti és karbantartja azokat; elvégzi az információhordozó anyagok tárolásával és katalogizásával kapcsolatos feladatokat, közreműködik a médiatár üzemeltetésében.

A díjak magukban foglalják a tevékenység ellátásához szükséges dologi kiadásokat is.

* Az díj tartalmazza a képzésre történő felkészülés, a képzés helyszínére történő utazás és a képzés időtartamára eső költségeket.

V. Terembérlet

Oktatási helyszíntípusok	Legfeljebb bruttó díj (Ft)	Paraméterek
Számítógépterem 1.	3500/óra	Igénybevétel célja: Informatikai képzés Elrendezés: iskolapados Férőhelyek száma: 12+1/(9+1)** Alapfelszereltség: Projektor (1), számítógép Internet kapcsolattal (1), vetítővászon (1), flipchart (1), oktatói asztal és szék (1), hallgatók részére számítógépes munkaállomás Internet kapcsolattal (12), ruhafogas, szeméttároló.
Számítógépterem 2.	5000/óra	Igénybevétel célja: Informatikai képzés Elrendezés: iskolapados Férőhelyek száma: 20+1 / (16+1)** Alapfelszereltség: Projektor (1), számítógép Internet kapcsolattal (1), vetítővászon (1), flipchart (1), oktatói asztal és szék (1), hallgatók részére számítógépes munkaállomás Internet kapcsolattal (20), ruhafogas, szeméttároló.
Oktatóterem 1.	2000/óra	Igénybevétel célja: általános képzés (frontális) és szakmai elméleti Elrendezés: iskolapados Férőhelyek száma: 20+1 / (16+1)** Alapfelszereltség: Oktatói asztal és szék (1), hallgatók részére szék és asztal (20), ruhatár, bútorzat, tábla és/vagy projektor és flipchart, szeméttároló.
Oktatóterem 2.	3500/óra	Igénybevétel célja: általános képzés (frontális) és szakmai elméleti Elrendezés: színházszerű Férőhelyek száma: 50+1 / (40+1)** Alapfelszereltség: Oktatói asztal és szék (1), hallgatók részére szék és asztal (50), ruhatár, bútorzat, tábla és/vagy projektor és flipchart, szeméttároló.
Konferenciaterem 1.	12 000/óra	Igénybevétel célja: általános képzés (frontális) és szakmai elméleti vagy konferencia Elrendezés: színházszerű Férőhelyek száma: 100+1 / (80+1)** Alapfelszereltség: Oktatói asztal és szék (1), hallgatók részére szék és lehajtható írólapos asztalka (100), ruhatár, bútorzat, tábla és/vagy projektor és flipchart, szeméttároló.
Konferenciaterem 2.	20 000/óra	Igénybevétel célja: általános képzés (frontális) és szakmai elméleti vagy konferencia Elrendezés: színházszerű Férőhelyek száma: 200+1 / (160+1)** Alapfelszereltség: Oktatói asztal és szék (1), hallgatók részére szék és lehajtható írólapos asztalka (200), ruhatár, bútorzat, tábla és/vagy projektor és flipchart, szeméttároló.
Oktatóterem/ előadóterem 1.	2000/óra	Igénybevétel célja: tréning Elrendezés: variábilis (mobilis) Férőhelyek száma: 20+1 / (16+1)** Alapfelszereltség: Mozgatható bútorokkal, körbeülési lehetőséggel, tábla és/vagy projektor és flipchart, ruhafogas, szeméttároló.
Oktatóterem/ előadóterem 2.	3500/óra	Igénybevétel célja: tréning Elrendezés: variábilis (mobilis) Férőhelyek száma: 40+1 / (32+1)** Alapfelszereltség: Mozgatható bútorokkal, körbeülési lehetőséggel, tábla és/vagy projektor és flipchart, ruhafogas, szeméttároló.
Interaktív oktatóterem	4000/óra	Igénybevétel célja: általános képzés (interaktív) és szakmai elméleti Elrendezés: variábilis (mobilis) Férőhelyek száma: 20+1 / (16+1)** Alapfelszereltség: Oktatói asztal és szék (1), hallgatók részére szék és asztal (20), ruhatár bútorzat, digitális tábla és/vagy projektor és flipchart, szeméttároló.
Speciális gyakorlati feladat megvalósítására alkalmas terem (műhely)	4000/óra	Igénybevétel célja: Gyakorlati képzés Elrendezés: variábilis (mobilis) Férőhelyek száma: 20+1 / (16+1)** Alapfelszereltség: Oktatói asztal és szék (1), hallgatók részére szék és asztal (20), ruhatár bútorzat, digitális tábla és/vagy projektor és flipchart, szeméttároló.
Virtuális osztályterem	2000/óra	Igénybevétel célja: általános képzés és szakmai elméleti Alapfelszereltség: Szinkron, azonnali interakciós lehetőséggel, filmmegosztási lehetőséggel
Telepresence vagy videokonferencia eszközzel felszerelt oktatóterem***	16 000/óra	Igénybevétel célja: általános képzés (interaktív webinarium) és szakmai elméleti Elrendezés: U alakú Férőhelyek száma: 9 / (7)** Alapfelszereltség: Nagyteljesítményű HD videokonferencia eszköz (kamera, codec); Minimum 2, minimum 120 cm-es képátlójú HD felbontású sík képernyő (Plazma, LCD, LED, ), vagy részben projektor (a felhasználók számától függ a képernyők és a prezentáció megjelenítésének a mérete); Asztalba épített nyomógombos vagy érintőképernyős vezérlés; Integráció a helyi hangrendszerrel, visszhangtörlés megvalósítása, megfelelő számú és elhelyezésű mikrofon; Integráció a vetítéstechnikával; Egyéb kényelmi megoldások (asztalba rejtett kábelezés, kamera preset nyomógombok, ), szeméttároló. Egyéb alkalmazások: Oktatás felvételére alkalmas háttérberendezés az oktatási anyag későbbi felhasználásra.
Csoportos coaching foglalkozásra alkalmas helyiség	5000/óra	Igénybevétel célja: tréning (csoportos készségfejlesztés) Elrendezés: variábilis (mobilis) Férőhelyek száma: 20+1 / (16+1)** Alapfelszereltség: Szék (20), védett, személyes környezet, céltárgyak: pl. terápiás eszközök, tükör, ruhafogas, szeméttároló.

** Hátrányos helyzetűek esetében speciális igényeket kielégítve.

*** Alkalmanként minimum 4 órás igénybevétel esetén.

Oktatás-technikai eszközök bérlése

Amennyiben a fenti oktatási helyszínek alapfelszereltségén kívül további oktatási technikai eszközök bérlésére van szükség, úgy azok igénybe vételének költségére eszközönként legfeljebb bruttó 10 000 Ft/nap számolható el.

Tananyaghoz való hozzáférés költsége

Papír alapú tananyag sokszorosítása

– Az oktatási segédanyagok mesterpéldányainak sokszorosítása a mindenkor hatályos közbeszerzési törvény rendelkezései alapján lefolytatott eljárás, megkért árajánlatok szerint lehetséges.

– Amennyiben a tananyag sokszorosítása CD/DVD lemezen történik, legfeljebb bruttó 500 Ft/lemez mértékű költség számolható el.

Elektronikus tananyagok hozzáférési költsége

A távoktatásos formában lebonyolításra kerülő képzések elektronikus tananyagainak és segédanyagait tartalmazó keretrendszer üzemeltetési, karbantartási és hostolási költségei egységnyi (45 perces) tananyagra vetítve legfeljebb bruttó 450 Ft.

Az utasítást a 26/2017. (XI. 16.) BM–MvM együttes utasítás 4. §-a hatályon kívül helyezte 2018. január 1. napjával.

A melléklet a 13/2014. (III. 21.) KIM utasítás 1. pontja szerint módosított szöveg.

^1.

Felnőttképzési Lexikon címszava Várnagy Mariann megfogalmazásában.

Közszolgálati továbbképzési program: általános közigazgatási ismeretek megszerzésére irányuló, a közigazgatási szakvizsgára való felkészülést moduláris rendszerben szolgáló, továbbá a jogalkalmazás javítására irányuló továbbképzések, melyek fejlesztéséről és megvalósításáról az NKE gondoskodik.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek