nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
56/2014. (IV. 30.) VM rendelet
a borkészítésre alkalmas szőlőfajták osztályba sorolásáról
2014-05-31
infinity
2

56/2014. (IV. 30.) VM rendelet

a borkészítésre alkalmas szőlőfajták osztályba sorolásáról

A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 57. § (1) bekezdés c), e), g) pontjában,

a 11. § tekintetében a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 57. § (1) bekezdés d) pontjában

kapott felhatalmazás alapján – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következőket rendelem el:

1. Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában:

a) termesztési alkalmassági vizsgálat: olyan vizsgálatok összessége, amelyet az Európai Unió valamely tagállamában regisztrált szőlőfajta Magyarországon történő osztályba sorolása érdekében kell elvégezni;

b) termesztési alkalmassági vizsgálat engedélyese: azon természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet aki, vagy amely rendelkezik a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által kiadott termesztési alkalmassági vizsgálat elvégzésre vonatkozó engedéllyel.

2. A szőlőfajta termesztési alkalmassági vizsgálata

2. § (1) Szőlőfajta termesztési alkalmassági vizsgálatához a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) termesztési alkalmassági vizsgálatra vonatkozó engedélye szükséges. A termesztési alkalmassági vizsgálatra vonatkozó engedély iránti kérelmet bármely természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet benyújthatja a NÉBIH részére.

(2) A termesztési alkalmassági vizsgálatra vonatkozó engedély iránti kérelem formanyomtatványát a NÉBIH honlapján közzéteszi. A kérelem az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a kérelmező neve,

b) az ügyfél-azonosító száma,

c) a kapcsolattartásra vonatkozó adatok,

d) érintett terület adatai (település neve, a terület helyrajzi száma, a tervezett ültetvény nagysága),

e) vizsgálandó és az összehasonlító fajták neve, és

f) a telepítendő ültetvény művelésmódja, térállása.

(3) A termesztési alkalmassági vizsgálatra vonatkozó engedély tartalmazza azt is, hogy a termesztési alkalmassági vizsgálatba vont szőlőfajta neve a forgalomba hozott borászati terméken feltüntethető-e.

(4) A NÉBIH azon szőlőfajta nevének feltüntetésére adhat engedélyt, amelynek neve vagy annak szinonim elnevezése az Európai Unió valamely tagállamában engedélyezettként regisztrálva van.

(5) A NÉBIH a szőlőfajta nevének feltüntetését engedélyezi, ha az engedélyben szereplő fajta neve egy már osztályba sorolt szőlőfajta nevével részben sem azonos, valamint a szőlőfajta neve részben vagy egészben egy oltalom alatt álló eredetmegjelölés, vagy földrajzi jelzés nevét részben vagy egészben sem tartalmazza.

(6) A termesztési alkalmassági vizsgálatra vonatkozó engedély jogerőre emelkedésétől számított 10. borpiaci év végéig érvényes.

(7) A termesztési alkalmassági vizsgálatra vonatkozó engedély egy példányát a NÉBIH megküldi a kérelmező részére, a telepítés helye szerint illetékes hegybírónak és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (a továbbiakban: HNT).

(8) A termesztési alkalmassági vizsgálat engedélyesének (a továbbiakban: engedélyes) a termesztési alkalmassági vizsgálatot a 3. mellékletben meghatározott szempontok alapján kell elvégeznie.

3. Adatszolgáltatás a termesztési alkalmassági vizsgálatok eredményeiről

3. § (1) A termesztési alkalmassági vizsgálat eredményéről az engedélyesnek évente egy alkalommal, az adott borpiaci év végéig adatot kell szolgáltatnia a NÉBIH részére.

(2) A vizsgálatba vont szőlőfajtából készített borászati termékből legalább 6 darab 0,75 liter űrtartalmú palack borászati termék mintát kell a szüret időpontja szerinti borpiaci év végéig a NÉBIH részére érzékszervi vizsgálatok céljából rendelkezésre bocsátani.

(3) A 3. mellékletben meghatározott analitikai vizsgálatokat csak a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet vizsgálati módszereire akkreditált laboratóriumban lehet elvégeztetni. A vizsgálatok költségeit az engedélyes viseli.

(4) A borászati termékek érzékszervi minősítését a NÉBIH végzi. A NÉBIH az érzékszervi minősítés elvégzésére az Országos Borszakértő Bizottságot (a továbbiakban: OBB) megbízhatja, amely a minősítésről szakvéleményt ad. Az érzékszervi minősítés költségeit a termesztési alkalmassági vizsgálat engedélyese viseli.

(5) A NÉBIH az adatszolgáltatás elmaradása esetén a termesztési vizsgálatra kiadott engedélyt visszavonja. Az engedély visszavonásáról az engedélyest, az illetékes hegybírót és a HNT-t értesíteni kell.

(6) Olyan szőlőfajtából készített borászati termékre, amelyre vonatkozóan a vizsgálatra vonatkozó engedélyt visszavonták, forgalomba hozatali engedély nem adható.

(7) Azon ültetvényt, amelyre vonatkozóan a vizsgálatra vonatkozó engedélyt visszavonták, a visszavonástól számított 5 borpiaci éven belül ki kell vágni.

(8) Amennyiben a vizsgálatba vont szőlőfajtát osztályba sorolják az adott szőlőfajtával telepített ültetvény tovább művelhető, terméséből készített borászati termék forgalomba hozható.

(9) Azon ültetvényt, amelyre vonatkozóan a vizsgálat megállapítja, hogy a kísérletbe vont szőlőfajta nem sorolható osztályba, a NÉBIH erre vonatkozó döntésének közlésétől számított 5 borpiaci éven belül ki kell vágni.

4. A termesztési alkalmassági vizsgálatok céljából telepített ültetvények nyilvántartása

4. § (1) A hegybíró a termesztési alkalmassági vizsgálatok céljából telepített ültetvényt az ültetvényekről vezetett nyilvántartásában „Kísérleti ültetvény” megnevezéssel tartja nyilván.

(2) A termesztési alkalmassági vizsgálatok céljából telepített ültetvény terméséről szőlőszármazási bizonyítványt kell kérelmezni. A hegybírónak a szőlőszármazási bizonyítványon az „Egyéb” kategória rovatba az alábbi szöveget fel kell tűntetnie „Kísérleti ültetvényről származó termés”. A szőlő származási bizonyítványra a fajta nevét rá kell írni.

(3) A szőlő származási bizonyítvány másolatát az engedélyesnek a 3. § szerinti adatszolgáltatáshoz csatolnia kell.

5. Az osztályba sorolásra irányuló eljárás

5. § (1) A NÉBIH egy szőlőfajta termesztési alkalmassági vizsgálatának eredménye alapján, hiánytalan adatszolgáltatás esetén, a vizsgálat megindulását követő egymás utáni 5 termőévet követően ad javaslatot.

(2) Egy szőlőfajta osztályba sorolására vonatkozó javaslatát a NÉBIH minden év szeptember 30-ig közli az agrárpolitikáért felelős miniszterrel (a továbbiakban: miniszter), és az engedélyessel. A javaslat tartalmazza a fajtanév szinonim nevét, valamint egyéb felhasználási módját.

(3) A miniszter a borkészítésre alkalmas borszőlőfajtákat termesztési alkalmasság szerint engedélyezett és ideiglenesen engedélyezett kategóriába sorolja be.

6. § (1) Az olyan szőlőfajtákat, amelyek esetében termesztési alkalmassági vizsgálat vagy állami elismerésre történő bejelentése alapján végzett vizsgálatok vannak folyamatban, a vizsgálat ideje alatt engedélyezettként osztályba sorolt szőlőfajtának kell tekinteni.

(2) A borszőlőfajta állami elismerésre történő bejelentése alapján végzett vizsgálatokat a termesztési alkalmassági vizsgálattal egyenértékűnek kell tekinteni.

(3) Állami elismerést kapott borszőlőfajtát a termesztési alkalmassági vizsgálat nélkül kell engedélyezett kategóriába sorolni.

7. § (1) Az osztályba sorolt fajták jegyzékét az 1. melléklet, az 3. § (3) bekezdése szerinti termesztési alkalmassági vizsgálatokhoz használható összehasonlító fajták jegyzékét a 2. melléklet tartalmazza.

(2) A NÉBIH a termesztési alkalmassági vizsgálatok alapján osztályba sorolt szőlőfajták kísérleti eredményeit az osztályba sorolást követően személyes adatok nélkül honlapján közzé teszi.

(3) Az ideiglenesen engedélyezett kategóriába sorolt fajták telepítése nem engedélyezhető.

6. Záró rendelkezések

8. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

9. § (1) A 2010. január 1. előtt kiadott termesztési alkalmassági vizsgálatra vonatkozó engedély alapján telepített szőlőültetvények terméséből készített borászati termékre – amennyiben a szőlőfajta osztályba sorolása még nem történt meg – legfeljebb 2020. július 31-ig lehet forgalomba hozatali engedély iránti kérelmet benyújtani. E rendelet előírásait ezen ültetvények esetén is alkalmazni kell.

(2) A 2010. január 1-jén vagy azt követően, e rendelet hatályba lépése előtt kiadott termesztési alkalmassági vizsgálatra vonatkozó engedély alapján telepített szőlőültetvények terméséből készített borászati terméket – amennyiben a szőlőfajta osztályba sorolása még nem történt meg – az engedély jogerőre emelkedése napjától számított 10. borpiaci év végéig lehet forgalomba hozni. E rendelet előírásait ezen ültetvények esetén is alkalmazni kell.

10. § Ez a rendelet a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK,
az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-ei
1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

11–12. §1

1. melléklet az 56/2014. (IV. 30.) VM rendelethez

1. Borszőlőfajták osztályba sorolása

 

A

B

C

1

Magyarország

2

Fajtanév

Osztályozás

Egyéb felhasználás

3

 

Engedélyezett

Ideiglenesen
engedélyezett

Megjegyzés

Csemege szőlő

Földrajzi jelzéssel ellátott
borpárlat

Aszalásra

Egyéb

4

Fehérborszőlő-fajták

5

Aletta

e

 

 

 

 

 

 

6

Aligoté

 

i

 

 

 

 

 

7

Arany sárfehér

e

 

 

 

 

 

 

8

Bacchus

e

 

 

 

 

 

 

9

Bánáti rizling

 

i

 

 

 

 

 

10

Bianca

e

 

 

 

 

 

 

11

Blauer Silvaner

e

 

 

 

 

 

 

12

Bouvier

 

i

 

 

 

 

 

13

Budai

e

 

 

 

 

 

 

14

Chardonnay

e

 

 

 

 

 

 

15

Chasselas

e

 

 

 

 

 

 

16

Chenin blanc

e

 

 

 

 

 

 

17

Cirfandli

e

 

 

 

 

 

 

18

Csabagyöngye

e

 

 

 

 

 

 

19

Cserszegi fűszeres

e

 

 

 

 

 

 

20

Csillám

e

 

 

 

 

 

 

21

Csomorika

e

 

 

 

 

 

 

22

Demjén

e

 

 

 

 

 

 

23

Ehrenfelser

 

i

 

 

 

 

 

24

Ezerfürtű

e

 

 

 

 

 

 

25

Ezerjó

e

 

 

 

 

 

 

26

Fehér tramini

e

 

 

 

 

 

 

27

Furmint

e

 

 

 

 

 

 

28

Generosa

e

 

 

 

 

 

 

29

Gesztus

e

 

 

 

 

 

 

30

Gohér

 

i

 

 

 

 

 

31

Goldburger

 

i

 

 

 

 

 

32

Göcseji zamatos

e

 

 

 

 

 

 

33

Gyöngyrizling

 

i

 

 

 

 

 

34

Hárslevelű

e

 

 

 

 

 

 

35

Irsai Olivér

e

 

 

 

 

 

 

36

Jádorvány

 

i

 

 

 

 

 

37

Jubileum 75

e

 

 

 

 

 

 

38

Jubileumsrebe

 

i

 

 

 

 

 

39

Juhfark

e

 

 

 

 

 

 

40

Heuréka

 

i

 

 

 

 

 

41

Kabar

e

 

 

 

 

 

 

42

Karát

e

 

 

 

 

 

 

43

Kéknyelű

e

 

 

 

 

 

 

44

Kerner

e

 

 

 

 

 

 

45

Királyleányka

e

 

 

 

 

 

 

46

Kocsis Irma

 

i

 

 

 

 

 

47

Korai piros veltelíni

e

 

 

 

 

 

 

48

Korona

e

 

 

 

 

 

 

49

Kövérszőlő

e

 

 

 

 

 

 

50

Kövidinka

e

 

 

 

 

 

 

51

Kunbarát

 

i

 

 

 

 

 

52

Kunleány

e

 

 

 

 

 

 

53

Lakhegyi mézes

 

i

 

 

 

 

 

54

Leányka

e

 

 

 

 

 

 

55

Mátrai muskotály

e

 

 

 

 

 

 

56

Melon

 

i

 

 

 

 

 

57

Mézes

 

i

 

 

 

 

 

58

Muscadelle

 

i

 

 

 

 

 

59

Nektár

e

 

 

 

 

 

 

60

Nosztori rizling

 

i

 

 

 

 

 

61

Odysseus

e

 

 

 

 

 

 

62

Olasz rizling

e

 

 

 

 

 

 

63

Oraniensteiner

 

i

 

 

 

 

 

64

Orpheus

e

 

 

 

 

 

 

65

Ottonel muskotály

e

 

 

 

 

 

 

66

Palatina

e

 

 

 

 

 

 

67

Pátria

e

 

 

 

 

 

 

68

Pelso

e

 

 

 

 

 

 

69

Perlette

 

i

 

 

 

 

 

70

Pinot blanc

e

 

 

 

 

 

 

71

Pintes

e

 

 

 

 

 

 

72

Piros bakator

e

 

 

 

 

 

 

73

Piros szlanka

 

i

 

 

 

 

 

74

Piros tramini

e

 

 

 

 

 

 

75

Piros veltelíni

e

 

 

 

 

 

 

76

Pozsonyi fehér

e

 

 

 

 

 

 

77

Pölöskei muskotály

e

 

 

 

 

 

 

78

Rajnai rizling

e

 

 

 

 

 

 

79

Refrén

e

 

 

 

 

 

 

80

Rizlingszilváni

e

 

 

 

 

 

 

81

Rozália

e

 

 

 

 

 

 

82

Rózsakő

e

 

 

 

 

 

 

83

Sárfehér

e

 

 

 

 

 

 

84

Sárga muskotály

e

 

 

 

 

 

 

85

Sauvignon

e

 

 

 

 

 

 

86

Scheurebe

 

i

 

 

 

 

 

87

Semillon

e

 

 

 

 

 

 

88

Szerémi zöld

 

i

 

 

 

 

 

89

Szirén

e

 

 

 

 

 

 

90

Szürkebarát

e

 

 

 

 

 

 

91

Táltos

 

i

 

 

 

 

 

92

Taurus

e

 

 

 

 

 

 

93

Tramini

e

 

 

 

 

 

 

94

Trilla

e

 

 

 

 

 

 

95

Úrréti

 

i

 

 

 

 

 

96

Vértes csillaga

 

i

 

 

 

 

 

97

Viktor

e

 

 

 

 

 

 

98

Viktória gyöngye

e

 

 

 

 

 

 

99

Villard blanc

e

 

 

 

 

 

 

100

Viognier

e

 

 

 

 

 

 

101

Vulcanus

e

 

 

 

 

 

 

102

Zalagyöngye

e

 

 

 

 

 

 

103

Zefír

e

 

 

 

 

 

 

104

Zengő

e

 

 

 

 

 

 

105

Zenit

e

 

 

 

 

 

 

106

Zervin

e

 

 

 

 

 

 

107

Zéta

e

 

 

 

 

 

 

108

Zeus

e

 

 

 

 

 

 

109

Zöld szagos

e

 

 

 

 

 

 

110

Zöld szilváni

e

 

 

 

 

 

 

111

Zöld veltelíni

e

 

 

 

 

 

 

112


Vörösborszőlő-fajták

 

 

 

 

 

 

 

113

Alibernet

e

 

 

 

 

 

 

114

Alicante boushet

e

 

 

 

 

 

 

115

Bíborfrankos

e

 

 

 

 

 

 

116

Bíbor kadarka

e

 

 

 

 

 

 

117

Blauburger

e

 

 

 

 

 

 

118

Blauer Frühburgunder

e

 

 

 

 

 

 

119

Cabernet dorsa

e

 

 

 

 

 

 

120

Cabernet franc

e

 

 

 

 

 

 

121

Cabernet sauvignon

e

 

 

 

 

 

 

122

Cot

e

 

 

 

 

 

 

123

Csókaszőlő

e

 

 

 

 

 

 

124

Domina

e

 

 

 

 

 

 

125

Dornfelder

e

 

 

 

 

 

 

126

Duna gyöngye

e

 

 

 

 

 

 

127

Gamay noir

 

i

 

 

 

 

 

128

Fekete leányka

 

i

 

 

 

 

 

129

Hamburgi muskotály

e

 

 

 

 

 

 

130

Kadarka

e

 

 

 

 

 

 

131

Kármin

e

 

 

 

 

 

 

132

Kékfrankos

e

 

 

 

 

 

 

133

Kék bakator

 

i

 

 

 

 

 

134

Kékoportó

e

 

 

 

 

 

 

135

Kurucvér

 

i

 

 

 

 

 

136

Magyar frankos

 

i

 

 

 

 

 

137

Medina

e

 

 

 

 

 

 

138

Menoire

e

 

 

 

 

 

 

139

Merlot

e

 

 

 

 

 

 

140

Mészikadar

e

 

 

 

 

 

 

141

Nero

e

 

 

 

 

 

 

142

Pannon frankos

e

 

 

 

 

 

 

143

Pinot noir

e

 

 

 

 

 

 

144

Prokupac

 

i

 

 

 

 

 

145

Rubintos

e

 

 

 

 

 

 

146

Sagrantino

e

 

 

 

 

 

 

147

Sangiovese

e

 

 

 

 

 

 

148

Syrah

e

 

 

 

 

 

 

149

Szentlőrinc

 

i

 

 

 

 

 

150

Tannat

e

 

 

 

 

 

 

151

Titán

 

i

 

 

 

 

 

152

Tizián

 

i

 

 

 

 

 

153

Turán

e

 

 

 

 

 

 

154

Vranac

 

i

 

 

 

 

 

155

Zweigelt

e

 

 

 

 

 

 

2. Az egyes fajták szinonim elnevezései

2.1. Fehérborszőlő-fajták

 

A

B

1.

Fehérborszőlő-fajták

2.

Arany sárfehér

Izsáki, Izsáki sárfehér, Fehér dinka, Német dinka, Huszár szőlő

3.

Piros bakator

Bakar rózsa, Bakator rouge, Bakatortraube

4.

Budai

Budai zöld, Zöld budai, Zöldszőlő, Zöldfehér

5.

Chardonnay

Chardonnay blanc, Kereklevelű, Morillon blanc, Ronci bilé

6.

Chasselas

Chasselas blanc, Chasselas doré, Fehér gyöngyszőlő, Fehér Fábiánszőlő, Weisser Gutedel, Chasselas dorato, Fendant blanc, Saszla belaja, Chrupka belia

7.

Cirfandli

Piros cirfandli, Késői piros, Cirifai, Zierfahndler, Zierfandler rouge, Zerjavina

8.

Csabagyöngye

Perla Czabanska, Perla di Csaba, Perle di Csaba, Perle von Csaba, Zsemcsug Szaba, Vengerskii muskatnii rannüj, Pearl of Csaba

9.

Csomorika

Csomor, Szederkényi fehér, Gyüdi fehér

10.

Ezerjó

Korponai, Tausendachtgute, Tausendgute, Trummertraube, Szadocsina, Kolmreifler

11.

Furmint

Zapfner, Szigeti, Som, Posipel, Moslavac bijeli, Mosler, Furmint bianco

12.

Gohér

Guhér, Körteszőlő, Sárga gohér, Török gohér, Zöld gohér

13.

Hárslevelű

Lindeblättrige, Lipovina, Feuilles de tilleul, Garszleveljü

14.

Irsai Olivér

Irsai, Zolotis, Muskat Olivér, Zolotisztüj rannüj

15.

Juhfark

Mohácsi, Fehérboros, Tarpai, Lämmerschwantz

16.

Kéknyelű

Blaustängler

17.

Királyleányka

Dánosi leányka, Erdei sárga, Feteasca regale, Galbena de Ardeal, Königstochter, Königliche Mädchentraube, Little Princess

18.

Korai piros veltelíni

Kis veltelini, Piros malvazia, Eper szőlő, Frühroter Velteliner, Velteliner rouge précoce, Malvasia rossa, Crvena Babovina, Veltlinske cervené Skoré

19.

Kövérszőlő

Grasa, Grasa de Cotnari

20.

Kövidinka

Steinschiller, a Ruzsica, a Kamena dinka, a Dinka crvena, a Dinka mala, a Dinka rossa

21.

Leányka

Leányszőlő, Mädchentraube, Dievcenske hrozno, Feteasca alba

22.

Olasz rizling

Welschriesling, Taljanska grasevina, Grasevina, Riesling Italien, Rizling Vlassky, Nemes rizling, Olaszrizling

23.

Ottonel muskotály

Muscat Ottonel, Muskat Ottonel, Miszket Otonel

24.

Palatina

Augusztusi muskotály, Prim

25.

Pinot blanc

Fehér burgundi, Weisser Burgunder, Pinot bianco, Pinot beluj

26.

Piros veltelíni

Nagyságos, Somszőlő, Fleischtraube, Velteliner rouge, Veltlinszki rozovij, Veltlinské cervené

27.

Pozsonyi fehér

Czétényi, Czétényi fehér

28.

Rajnai rizling

Weisser Riesling, Rizling ryzsky, Riesling blanc, Riesling renano bianco, Riesling d’Rhia, Johannisberger, Riesling, Rhine Riesling, Rheinriesling

29.

Rizlingszilváni

Müller Thurgau, Rizvanac, Müller Thurgau blanc, Müller Thurgau bijeli, Rivaner

30.

Sárga muskotály

Muscat Lunel, Muscat de Lunel, Muscat blanc, Muscat de Frontignan, Muscat bélüj, Muskat weisser, Muscat zlty, Moscato bianco,Weiler, Muscat Sylvaner, Weisser

31.

Sauvignon

Sauvignon, Sauvignon bianco, Sovinjon, Sauvignon bijeli, Sauvignon Blanc

32.

Semillon

Semillon weisser, Semillon blanc, Semillon bianco, Petit Semillon

33.

Szürkebarát

Pinot gris, Ruländer, Auvergans gris, Pinot grigio, Burgundi szürke, Graumönch

34.

Tramini

Roter traminer, Tramin cervené, Savagnin rose, Traminer rosso, Traminer, Gewürtztraminer

35.

Zöld szagos

Zöld muskotály, Decsi szagos

36.

Zöld szilváni

Grüner Sylvaner, Sylvánske zelené, Sylvaner verde, Silvanec zeleni

37.

Zöld veltelíni

Grüner Muskateller, Veltlinské zelené, Grüner Veltliner, Zöldveltelíni

2.2. Vörösborszőlő-fajták

 

A.

B.

1.

Vörösborszőlő-fajták

2.

Cabernet franc

Carbenet, Carbonet, Carmenet, Gros Cabernet, Gros Vidur, Kaberne fran

3.

Cot

Malbec

4.

Hamburgi muskotály

Miszket hamburgszki, Muscat de Hambourg, Muscat de Hamburg, Moscato d’Amburgo, Muszkat gamburgszkij

5.

Kadarka

Fekete budai, Jenei fekete, Kadar, Törökszőlő, Gamza, Csetereska, Szkadarka, Kadarka nera, Negru moale

6.

Kékfrankos

Blaufränkisch, Blauer Limberger vagy Lemberger, Limberger, Franconia, Frankovka, Frankovka modra, Moravka

7.

Kékoportó

Portugizer, Blauer Portugieser, Porthogese, Portugalske modré, Modry Portugal, Portugais bleu

8.

Pinot noir

Kék burgundi, Kék kisburgundi, Kék rulandi, Blauer Burgunder, Pino csernüj, Pinot cernii, Pinot nero, Pignola, Pinot Tinto, Rulandski modre, Savagnin noir, Spätburgunder

9.

Syrah

Shiraz, Marsanne noir, Serine noir, Blauer Syrah, Sirac

10.

Szentlőrinc

Saint Laurent

11.

Zweigelt

Rotburger, Zweigeltrebe, Blauer Zweigeltrebe

2. melléklet az 56/2014. (IV. 30.) VM rendelethez

Szőlőfajta kísérletek összehasonlító fajtáinak jegyzéke

 

A.

B.

C.

1.

Szőlő fajtacsoport

Választék szerkezete

Összehasonlító fajta

2.

Fehérborszőlő

2.1. vinifera fajták

Arany sárfehér, Budai, Chardonnay, Cserszegi fűszeres, Ezerjó, Furmint, Hárslevelű, Irsai Olivér, Juhfark, Királyleányka, Kövidinka, Leányka, Olasz rizling, Ottonel muskotály, Pinot blanc, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Sauvignon, Sárga muskotály, Szürkebarát, Tramini, Zenit, Zöld veltelíni

2.2. rezisztens fajták

Bianca, Csillám, Kunleány, Zalagyöngye

3.

Vörösborszőlő

3.1. vinifera fajták

Bíborkadarka, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kadarka, Kékfrankos, Kékoportó, Merlot, Pinot noir, Turán, Zweigelt

3.2. rezisztens fajták

Duna gyöngye, Medina

3. melléklet az 56/2014. (IV. 30.) VM rendelethez

Borkészítésre alkalmas szőlőfajták osztályba sorolásához szükséges
termesztési alkalmasságának vizsgálati módszere

A kísérlet célja, hogy termesztés-alkalmassági vizsgálatokkal megteremtse a szőlőfajták osztályba sorolásának objektív lehetőségét. A kísérletek a céloknak akkor felelnek meg, ha biztosítják az eredmények összehasonlíthatóságát és a kísérleti célra megfelelő mennyiségű termés betakarítását.

I. Kísérleti ültetvények létesítése

1. Általános feltételek:

A létesítendő fajtakísérleti ültetvénynek fajtánként (vizsgálatba vont fajta) legalább 0,2 ha-osnak kell lennie.

2. Telepítési rendszer:

Az alkalmazott tőkeformát a vizsgálatba vont, illetve az összehasonlító fajta igényeinek megfelelően kell megválasztani. Hektáronkénti tőkeszám 3500–6200 tő/ha.

2.1. Alkalmazható művelésmódok:

a)    fejművelés;

b)    középmagas kordon (törzsmagasság 60-120 cm);

c)    Guyot-művelés;

d)    ernyőművelés;

e)    Moser kordon (törzsmagasság 120-140 cm);

f)    Sylvoz-kordon (törzsmagasság 130-150 cm);

g)    egyesfüggöny-művelés (törzsmagasság 160-180cm)

3. Összehasonlító fajta:

A vizsgálatokba vont fajta termesztés-alkalmassági vizsgálatához a kísérleti ültetvény 20%-át kitevő, de legalább 0,1 ha nagyságrendben összehasonlító fajtát is telepíteni kell, a vizsgálatba vont fajtával azonos feltételek mellett úgy, hogy a kísérleti fajtának az összehasonlító fajtával egyik oldalon érintkeznie kell.

Több kísérleti fajta egyidejű telepítése esetén a kísérleti és összehasonlító fajtákról elrendezési vázrajzot kell készíteni.

4. Szaporítóanyag biztosítása:

Telepítésre igazolt származású, ellenőrzött, lehetőleg tesztelten vírusmentes szaporítóanyag használható fel.

5. Telepítés-előkészítés, telepítés:

Amennyiben a területen az ültetvény létesítését megelőzően meliorációs beavatkozásra van szükség, azt a vonatkozó előírásoknak megfelelően elkészített meliorációs terv alapján kell elvégezni.

A telepítés előtti alaptrágyázásnál a talajvédelmi terv javaslatai alapján kell eljárni. A leendő kísérleti ültetvény növényállományának kiegyenlítettnek kell lennie.

6. Telepítések ápolása termőkorig, támrendszerépítés:

A művelésmódra jellemző termőalapoknak a telepítést követő 4. év végére teljes mértékben kialakíthatóaknak kell lenniük. A támrendszer építést úgy kell ütemezni, hogy a szőlőnövények nevelését, a termőfelület kialakítását mielőbb lehetővé tegyék.

A kiválasztott művelési rendszernek megfelelő támrendszert úgy kell megépíteni, hogy a funkcióját az ültetvény teljes élettartama alatt lássa el.

A fiatal ültetvény éves ápolásánál fokozott gondossággal kell eljárni. Az évente esetlegesen felmerülő tőkehiányokat fajtaazonos szaporítóanyaggal pótolni kell. A sorközök gyommentességét a teljes vegetációs idő alatt mechanikai műveléssel (kultivátorozás) biztosítani kell. A mély termőréteg kialakítása és a csapadék jobb megtartása érdekében ősszel egy mélyebb művelést is végezni kell.

A soraljak gyommentesen tartása az integrált szőlőtermesztés elveinek megfelelően kell végezni.

A növényvédelmet az integrált növényvédelmi technológia elveinek megfelelően kell elvégezni már a nem termő korban is.

A fiatalkorú ültetvényeken a metszést és a zöldmunkákat a kiválasztott művelésmódnak megfelelően, megkülönböztetett gondossággal kell elvégezni úgy, hogy azok 4 éves korukra termőképesek legyenek és a fajtaértékelés kezdetét vehesse.

II. A kísérleti ültetvények termőkorú ápolása

A tőkénkénti rügyterhelést a vizsgálatba vont fajta sajátosságainak megfelelően, a tenyészterület figyelembevételével kell megállapítani. Ugyanazt a rügyterhelést kell alkalmazni az összehasonlító fajta esetében is. Az összehasonlíthatóság miatt egyazon vizsgálatba vont fajta minden kísérletében azonos vagy közel azonos terhelést kell alkalmazni. A kísérleti parcellák szüretét minden esetben kézzel kell elvégezni. A szüret időpontját a kísérlet jellege határozza meg.

III. A fajtakísérlet keretében vizsgált paraméterek

1. Fenológiai megfigyelések:

a) a fakadás kezdete;

b) a virágzás kezdete;

c) a virágzás vége;

d) a kötődés mértéke (szöveges feljegyzés a fürttisztulás után);

e) a zsendülés kezdete.

2. Szüreti adatok:

a) a szüret időpontja;

b) a fürttermés mennyisége (kg/m2);

c) a must cukortartalma (magyar mustfokban és g/l-ben megadva, szabvány szerinti módszerrel meghatározva);

d) a must titrálható savtartalma (g/l);

e) rothadási százalék (becsült érték).

3. Egyéb adatfelvételezések:

a) Viszonylagos fagytűrés (fagykáros években ismétlésenként 10 db vessző rügyeinek átvágásával megállapított, a főrügyekre megállapított %-os érték);

b) a tőkék egészségi állapotára, a betegségekkel, kártevőkkel szembeni érzékenységre vonatkozó szöveges feljegyzések.

A szüreti paramétereket vizsgálatba vont, illetve összehasonlító fajtánként külön-külön, kísérleti szüret keretében határozzuk meg. Mezovinifikációs borkészítésre fajtánként 500 kg szőlőt kell külön-külön szüretelni és feldolgozni.

IV. Borkészítési eljárás meghatározása

A borkészítési eljárást az első szüretet megelőzően kell rögzíteni, és lehetőség szerint, a kísérlet teljes időtartama alatt azonosan kell végezni.

A borok második fejtése után kell a szükséges analitikai vizsgálatok:

a) alkoholtartalom,

b) összes extrakt,

c) cukor,

d) cukormentes extrakt,

e) titrálható sav,

f) illósav,

g) szabad- és összes SO2,

h) összes polifenoltartalom,

i) pH-érték,

j) borkősav,

k) almasav,

l) tejsav;

vörösboroknál továbbá

m) színintenzitás (E420 nm + E520 nm),

n) színárnyalat (E420 nm/E520 nm),

o) antocianin tartalom,

p) diglükozid tartalom.

Érzékszervi bírálat: a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet szerinti 100 pontos rendszer szabályai alapján.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!