nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
210/2014. (VIII. 27.) Korm. rendelet
a beruházás ösztönzési célelőirányzat felhasználásáról
2019-10-01
infinity
12
Jogszabály

210/2014. (VIII. 27.) Korm. rendelet

a beruházás ösztönzési célelőirányzat felhasználásáról

A Kormány a Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény 76. § (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet hatálya

1. § E rendelet hatálya a beruházás ösztönzési célú fejezeti kezelésű előirányzat (a továbbiakban: BC) kezelésére és felhasználására terjed ki.

2. §1 (1)2 E rendelet alapján

a) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187., 2014. 06. 26., 1. o.) (a továbbiakban: általános csoportmentességi rendelet) 14. cikke szerinti regionális beruházási, továbbá

b) az általános csoportmentességi rendelet 25. cikke, vagy az Európai Bizottság a kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatások keretrendszeréről szóló 2014/C 198/01 számú európai bizottsági közleménye alapján hozott egyedi határozatának hatálya alá tartozó, előzetes egyedi bejelentési kötelezettség alá eső, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSz) 107. cikk (3) bekezdés b) és c) pontja szerinti kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtott, továbbá

c) az Európai Bizottság a regionális állami támogatásokról (2014–2020) szóló 2013/C 209/01 számú európai bizottsági iránymutatása alapján hozott egyedi határozatának hatálya alá tartozó, előzetes egyedi bejelentési kötelezettség alá eső, az EUMSz 107. cikk (3) bekezdés a) és c) pontja szerinti regionális beruházási

támogatás (a továbbiakban: támogatás) a Kormány egyedi döntésével nyújtható.

(2)3 E rendelet alapján vissza nem térítendő, az (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatás kivételével működési támogatásnak nem minősülő támogatás nyújtható.

2. Értelmező rendelkezések

3. § E rendelet alkalmazásában

1. azonos vagy hasonló tevékenység: az általános csoportmentességi rendelet 2. cikk 50. pontja szerinti azonos vagy hasonló tevékenység;

2.4 a beruházás megkezdése:

a) építési munka esetén az építésre vonatkozó első visszavonhatatlan kötelezettségvállalás időpontja,

b) tárgyi eszköz és immateriális javak beszerzése esetén a vállalkozás általi első jogilag kötelező érvényűnek tekintett megrendelés napja,

c) olyan egyéb kötelezettségvállalás, amely a beruházást visszafordíthatatlanná teszi,

d) létesítmény felvásárlása esetén a felvásárlás időpontja vagy

e) az a)–d) pont közül több pont együttes megvalósulása esetén a legkorábbi időpont

azzal, hogy nem tekintendő a beruházás megkezdésének a földterület megvásárlása, ha az nem képezi a beruházás elszámolható költségét, valamint az előkészítő munka költségének felmerülése;

3. a támogatás odaítélésének időpontja: a támogatási szerződés megkötésének időpontja;

4. acélipar: az általános csoportmentességi rendelet 2. cikk 43. pontja szerinti acélipar;

5. állami támogatás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 2. § 1. pontja szerinti támogatás;

6.5 beruházó: a tervezett beruházás, illetve kutatás-fejlesztési projekt támogatására támogatási kérelmet benyújtó, valamint az igénybevétel alapján e rendelet alapján támogatásban részesülő vállalkozás;

6a.6 bértömeg: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 79. §-ában meghatározott ráfordításoknak az Sztv. 79. § (4) bekezdése szerinti bérjárulékokkal csökkentett mértéke;

7. diszkont kamatláb: a különböző években folyósított állami támogatások, illetve a több év alatt megvalósított beruházások elszámolható költségei jelenértékének kiszámításához használt kamatláb, amely egyenlő a referencia alapkamatláb 100 bázisponttal növelt értékével;

8.7 diszkontáláshoz alkalmazott kamatláb: a támogatás odaítélésének időpontjában irányadó diszkont kamatláb;

9. elsődleges mezőgazdasági termelés: az általános csoportmentességi rendelet 2. cikk 9. pontja szerinti termelés;

10.8

11. élelmiszerfeldolgozás: a 10 „Élelmiszergyártás” és 11 „Italgyártás” Tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR'08) kód alá tartozó tevékenység, ideértve az ugyanezen TEÁOR'08 kód alá tartozó mezőgazdasági termék feldolgozásának minősülő tevékenységet;

12.9 induló beruházás: az a tárgyi eszközök vagy immateriális javak beszerzésére irányuló beruházás, amely új létesítmény létrehozatalát, meglévő létesítmény kapacitásának bővítését, létesítmény termékkínálatának a létesítményben addig nem gyártott termékekkel történő bővítését vagy egy meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának alapvető megváltoztatását eredményezi, valamint a részesedésszerzés kivételével olyan létesítmény eszközeinek az eladótól független harmadik fél beruházó általi felvásárlása is, amely létesítmény bezárásra került;

12a.10 induló vállalkozás:

a) a beruházás megkezdését megelőző utolsó lezárt üzleti évben 3 millió eurónak megfelelő árbevételt és 300 ezer eurónak megfelelő bértömeget vállalatcsoport szinten el nem érő vagy

b) a beruházás megkezdését megelőzően lezárt üzleti évvel nem rendelkező

beruházó;

13.11 kereskedelmi tevékenység: bármely termék értékesítési célú birtoklása, megvételre való felkínálása, leszállítása vagy egyéb módon történő forgalmazása, ha az üzletszerűen és a kifejezetten erre a célra szolgáló, elkülönített helyiségben vagy kifejezetten erre a célra szolgáló elektronikus rendszeren keresztül történik;

14. kis- és középvállalkozás: az általános csoportmentességi rendelet I. mellékletében meghatározott, a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó feltételeknek megfelelő vállalkozás;

15.12 kötelező üzemeltetési időszak: a beruházás befejezését követő legalább öt üzleti év, kis- és középvállalkozás esetében legalább három üzleti év, amely megegyezik a fenntartási időszakkal;

16. kutatási infrastruktúra: az általános csoportmentességi rendelet 2. cikk 91. pontja szerinti infrastruktúra;

17. létesítmény: funkcionálisan megbonthatatlan egészet képező termelő vagy szolgáltató egység;

18.13 létesítmény felvásárlása: egy létesítményhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszközök és immateriális javak piaci feltételek mellett történő megvásárlása, ha a létesítmény bezárásra került és – annak kivételével, ha egy kisvállalkozást az eredeti tulajdonos családtagjai vagy korábbi munkavállalói vásárolnak meg – a felvásárló beruházó a létesítmény eladójától független harmadik fél;

19. mezőgazdasági termék: az EUMSz I. mellékletében felsorolt termékek, a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1379/2013/EU rendelet) I. mellékletében felsorolt halászati és akvakultúra-termékek kivételével;

20. mezőgazdasági termék feldolgozása: az általános csoportmentességi rendelet 2. cikk 10. pontja szerinti mezőgazdasági termék feldolgozás;

21. működési támogatás: valamely vállalkozás induló beruházástól független, működéshez kapcsolódó folyó kiadásaihoz nyújtott támogatás;

22.14 nagyberuházás: az az induló beruházás vagy új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás, amelyhez kapcsolódóan az elszámolható költség jelenértéken meghaladja az 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget a támogatás nyújtásának napján érvényes árakon és a 9. § (2) bekezdése szerinti árfolyamon számítva, azzal, hogy a nagyberuházás elszámolható költségeinek kiszámításakor egyetlen beruházásnak kell tekinteni a kérelemben szereplő beruházást és a kérelmet benyújtó beruházó, valamint az általános csoportmentességi rendelet értelmében csoportszinten ugyanazon kedvezményezett által a kérelemben szereplő beruházás megkezdésétől számított háromszor háromszázhatvanöt napos időszakon belül a kérelemben szereplő beruházással azonos megyében megkezdett, regionális beruházási támogatásban részesülő beruházást;

23. nagyvállalkozás: az általános csoportmentességi rendelet I. mellékletében meghatározott, a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó feltételeknek meg nem felelő vállalkozás;

24. nehéz helyzetben lévő vállalkozás: az Atr. 6. §-a szerinti nehéz helyzetben levő vállalkozás;

25.15 regionális szolgáltató központ: olyan szervezeti egység, amely az 1. mellékletben szereplő tevékenységi körbe tartozó szakmai szolgáltatásokat nyújt egy vállalat vagy vállalatcsoport saját belső részlegeinek, vagy külső ügyfeleinek üzleti szolgáltatásként és tevékenységét jellemzően több országra kiterjedően, minden esetben infokommunikációs technológia alkalmazásával végzi;

26.16 saját forrás: a beruházó által a beruházáshoz igénybe vett, állami forrásnak nem minősülő forrás;

27. szállítási ágazat: az általános csoportmentességi rendelet 2. cikk 45. pontja szerinti szolgáltatás;

28. szénipar: az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága által a szén tekintetében megállapított és a versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő állami támogatásról szóló, 2010. december 10-i 2010/787/EU tanácsi határozatban (HL L 336., 2010. 12. 21., 24. o.) pontosított nemzetközi kodifikációs rendszer értelmében kiváló minőségű, közepes minőségű és gyenge minőségű A. és B. csoportba sorolt szén kitermelésével kapcsolatos tevékenység;

29. szintetikusszál-ipar: az általános csoportmentességi rendelet 2. cikk 44. pontja szerinti szintetikusszál-ipar;

30. támogatási intenzitás: az Atr. 2. § 15. pontjában meghatározott támogatás intenzitás;

31. támogató: a BC-t tartalmazó központi költségvetési fejezetet irányító miniszter;

32.17 turisztikai tevékenység: az általános csoportmentességi rendelet 2. cikk 47. pontja szerinti turisztikai tevékenység, beleértve az egészségturizmust;

33.18 újonnan létesített munkahelyek száma: a beruházónál a beruházás eredményeként közvetlenül létrejött, a munka törvénykönyvéről szóló törvény hatálya alá tartozó új munkahelyek, amelyek a beruházáshoz köthető tevékenységhez kapcsolódnak, ideértve az olyan munkahelyeket is, amelyek a beruházás által létrehozott kapacitás kihasználtság arányának növelése következtében jöttek létre, és amelyek létrehozására és fenntartására a beruházó kötelezettséget vállal, összehasonlítva a létesítménynek a beruházás megkezdését megelőző 12 hónap átlagos statisztikai állományi létszámával, vagy ha a beruházó ennél magasabb létszámra vállalt más támogatási szerződésben létszámteremtést az adott létesítményben, azzal, hogy mindkét esetben az újonnan létrehozott munkahelyek számának megállapításakor a részmunkaidős és az idénymunkás alkalmazottak a teljes munkaidőben alkalmazottak arányos törtrészének felelnek meg;

34.19 új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás: az a tárgyi eszközök vagy immateriális javak beszerzésére irányuló beruházás, amely új létesítmény létrehozatalát vagy meglévő létesítmény tevékenységének olyan új tevékenységgel történő kibővítését eredményezi, amely nem minősül azonos vagy hasonló tevékenységnek, valamint az olyan létesítmény eszközeinek eladótól független harmadik fél beruházó általi felvásárlása is, amely létesítmény bezárásra került, feltéve, hogy az új vagy a megvásárolt eszközökkel végzett tevékenység nem minősül az adott létesítményben a korábban végzett tevékenységgel azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységnek;

35.20 üzleti terv: a 2. § (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti beruházások esetében a beruházó által angol vagy magyar nyelven készített dokumentum, amely legalább az alábbi tartalmi elemeket foglalja magában:

a) vezetői összefoglaló,

b) beruházó vállalat bemutatása,

c) beruházás részletes költségtervvel alátámasztott bemutatása,

d) iparági elemzés,

e) versenytársak és hasonló, már megvalósult projektek elemzése,

f) SWOT-analízis és a projekt megvalósításához kapcsolódó kockázatok feltárása,

g) eredményterv, mérlegterv, cash-flow terv, a tervekben alkalmazott paraméterek alátámasztása, iparági referenciákkal történő összevetése,

h) a pénzügyi terv mutatóira vonatkozó érzékenységvizsgálat,

i) a projekt költségvetésének és rendelkezésre álló forrásának bemutatása, igazolása,

j) a piacra lépés folyamatának bemutatása, marketingterv, értékesítési terv,

k) a beruházás által létrejött kapacitás működtetéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állásának bemutatása,

l) rendelkezésre álló beszállítói, vevői, kivitelezői, partneri szándéknyilatkozatok, szerződések bemutatása;

36.21 alapkutatás: a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: KFItv.) 3. § 1. pontjában meghatározott alapkutatás;

37.22 alkalmazott kutatás: a KFItv. 3. § 2. pontjában meghatározott alkalmazott kutatás;

38.23 kísérleti fejlesztés: a KFItv. 3. § 7. pontjában meghatározott kísérleti fejlesztés;

39.24 kutatás-fejlesztési projekt: a kutatás-fejlesztési projektek minősítésére hatáskörrel rendelkező szerv által kibocsátott minősítés szerint teljes egészében alkalmazott kutatási, illetve kísérleti fejlesztési tevékenységet tartalmazó projekt, azzal, hogy ha egy kutatás-fejlesztési projekt több tevékenységet foglal magába, az egyes tevékenységeket be kell sorolni vagy az alkalmazott kutatási, vagy a kísérleti fejlesztési kutatás-fejlesztési kategóriák közé;

40.25 újonnan létesített kutatás-fejlesztési munkahelyek száma: a beruházónál a munka törvénykönyvéről szóló törvény hatálya alá tartozó, a munkaidejük legalább ötven százalékában munkakörüknél fogva kutatás-fejlesztési tevékenységet végző munkavállalók száma, akik éves átlagos statisztikai állományi létszámának fenntartására a beruházó kötelezettséget vállal, összehasonlítva a létesítmény ilyen munkavállalóinak a támogatási kérelem benyújtását megelőző 12 hónap átlagos statisztikai állományi létszámával, vagy ha a beruházó ennél magasabb létszámra vállalt más támogatási szerződésben létszámteremtést az adott létesítményben, úgy azzal, hozzátéve, hogy mindkét esetben az újonnan létesített kutatás-fejlesztési munkahelyek számának megállapításakor a részmunkaidős és az idénymunkás alkalmazottak a teljes munkaidőben alkalmazottak arányos törtrészének felelnek meg;

41.26 megtartott kutatás-fejlesztési munkahelyek száma: a beruházó támogatásban részesülő kutatás-fejlesztési projektjével érintett létesítményében a munka törvénykönyvéről szóló törvény hatálya alá tartozó, a munkakörüknél fogva munkaidejük legalább ötven százalékában kutatás-fejlesztési tevékenységgel foglalkozó munkavállalóknak a támogatási kérelem benyújtását megelőző 12 hónap átlagos statisztikai állományi létszáma, vagy ha a beruházó ennél magasabb létszámra vállalt más támogatási szerződésben létszámteremtést az adott létesítményben, úgy azon létszám, hozzátéve, hogy mindkét esetben a munkahelyek számának megállapításakor a részmunkaidős és az idénymunkás alkalmazottak a teljes munkaidőben alkalmazottak arányos törtrészének felelnek meg;

42.27 megtartott munkahelyek száma: a beruházó a beruházás megkezdését megelőző, a munka törvénykönyvéről szóló törvény hatálya alá tartozó, 12 hónap átlagos statisztikai állományi létszáma, vagy ha a beruházó ennél magasabb létszámra vállalt más támogatási szerződésben létszámteremtést, úgy az a létszám, azzal, hogy mindkét esetben a munkahelyek számának megállapításakor a részmunkaidős és az idénymunkás alkalmazottak a teljes munkaidőben alkalmazottak arányos törtrészének felelnek meg;

43.28 kutató-fejlesztő: a KFItv. 3. § 15. pontjában meghatározott kutató-fejlesztő.

44.29 termék-diverzifikációt eredményező induló beruházás: olyan induló beruházás, amely létesítmény termékkínálatának a létesítményben addig nem gyártott termékkel történő bővítését eredményezi, de nem minősül új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházásnak;

45.30 új eljárási innovációt eredményező induló beruházás: az Európai Bizottság a regionális állami támogatásokról (2014–2020) szóló 2013/C 209/01 számú európai bizottsági iránymutatása 15. pontja szerinti olyan induló beruházás, amelynek célja a meglévő létesítmények új eljárási innovációkkal történő diverzifikációja, de nem minősül új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházásnak;

46.31 áttelepítés: az általános csoportmentességi rendelet 2. cikk 61a. pontja szerinti áttelepítés.

47.32 megújuló energia: az általános csoportmentességi rendelet 2. cikk 109. pontja szerinti energia.

II. FEJEZET

A TÁMOGATÁSI RENDSZER SZEREPLŐI ÉS FELADATAIK

3. A támogató

4. §33 Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 48. § (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatási szerződés megkötése során a támogató kötelezettségvállalóként felelős az eljárás során felmerülő szakmai és szakmastratégiai kérdés megvizsgálásáért, az ehhez kapcsolódó és ebből adódó eljárási, igazgatási feladatok ellátásáért és előkészítéséért, valamint valamennyi egyéb, az eljárások során felmerülő, a BC-t érintő pénzügyi kérdésekért, a támogatási szerződés, annak módosításai és a kapcsolódó dokumentumok pénzügyi és jogi szempontú vizsgálata és ellenjegyzése kivételével.

4.34 A lebonyolító szerv

5. § (1)35 A BC lebonyolító szerve a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság.

(2) A lebonyolító szerv

a) ellátja

aa) a döntés-előkészítői, a szerződések megkötésével és módosításával összefüggő előkészítő feladatokat,

ab) a nyilvántartási és előrejelzési feladatokat,

ac) a beruházások végrehajtásának szakmai ellenőrzési és monitoring feladatait, ideértve a helyszíni ellenőrzéseket,

ad)36 a szerződések biztosítékával felmerülő feladatokat, a biztosítékról való lemondás kivételével,

ae) a folyamatlezárási tevékenységet,

af) a szerződésekkel összefüggő adatkezelési, adatfeldolgozási és a támogató megkeresése alapján a részére történő adatszolgáltatási feladatokat,

ag) a BC-vel kapcsolatos pénzügyi, számviteli feladatokat, részt vesz a beszámoló összeállításában,

ah) a BC-hez kapcsolódó analitikus nyilvántartások vezetésével kapcsolatos feladatokat, a kötelezettségvállalások tekintetében az érvényesítési, utalványozási feladatokat, valamint a saját nyilvántartásai alapján az adatszolgáltatási és az adatkezelési feladatokat,

ai)37 a támogatásból megvalósuló beruházások kapcsán felmerülő költségek elszámolhatóságát igazoló, valamint a számlacsomagokhoz kapcsolódó ellenőrzési feladatokat, beleértve a szakmai teljesítésre, a kifizetés jogosságára és a teljesítésigazolásra vonatkozó feladatokat,

aj)38 a támogatási szerződések, módosításaik, illetve a kapcsolódó dokumentumok teljes körű jogi és pénzügyi szempontú vizsgálatát és szakmai, jogi illetve – az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 55. § (2) bekezdés j) pontja szerinti személy általi – pénzügyi ellenjegyzését,

b) részt vesz az utóvizsgálaton, a támogatáshoz kapcsolódó egyéb helyszíni ellenőrzésen, és

c)39 gondoskodik a szerződések lezárásáról, végzi a BC-hez kapcsolódó követeléskezelési feladatokat.

III. FEJEZET

A BC FELHASZNÁLÁSÁNAK SZABÁLYAI

5. A támogatásban részesíthetők köre

6. § Támogatás a Magyarországon székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel rendelkező, az Áht. előírásainak megfelelő gazdasági társaság, európai részvénytársaság, valamint európai szövetkezet részére nyújtható.

6. A támogatható tevékenységek köre

7. §40 Támogatás a 8. §-ban meghatározottak kivételével bármely iparágban és gazdasági területen megvalósuló beruházáshoz, illetve kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtható, de a támogatás meghatározásakor előnyt élveznek a kutatás-fejlesztési projektek, illetve az alábbi iparágakban és gazdasági területen megvalósuló beruházások:

a) biotechnológiai ipar,

b) elektronikai ipar,

c) gépipar,

d) gyógyszeripar,

e) információ és telekommunikációs technológia ipar,

f) járműipar,

g) élelmiszeripar,

h) tudás-intenzív regionális szolgáltató központok létesítése vagy bővítése.

8. § (1)41 Az Ávr. 81. §-ában meghatározottakon kívül e rendelet alapján nem nyújtható támogatás

a) acélipari tevékenységhez;

b) a hajógyártásban folytatott tevékenységhez;

c) a széniparban folytatott tevékenységhez;

d) a szintetikusszál-ipari tevékenységhez;

e) az ellenszolgáltatás fejében végzett légi, tengeri, közúti, vasúti és belvízi úton történő személy- vagy áruszállítási szolgáltatás nyújtásához, vagy a kapcsolódó infrastruktúrához;

f) elsődleges mezőgazdasági termeléshez;

g) mezőgazdasági termék feldolgozásához, ha

ga) a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre,

gb) a támogatás az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbítástól függ;

h) az 1379/2013/EU rendelet hatálya alá tartozó halászati és akvakultúra-ágazatban történő beruházáshoz;

i)42 energiatermelést, energiaszolgáltatást, valamint az energetikai célú infrastruktúra létrehozását szolgáló beruházáshoz a 18. § (8) bekezdésében foglaltak figyelembevételével;

j) kereskedelmi tevékenységhez;

k) koncesszióköteles körbe tartozó tevékenységet megvalósító beruházáshoz;

l) turisztikai tevékenységre irányuló beruházáshoz;

m) szélessávú infrastruktúra kiépítését szolgáló beruházáshoz;

n) kutatási infrastruktúrához;

o) exporttal kapcsolatos tevékenységekhez, nevezetesen az exportált mennyiségekhez közvetlenül kapcsolódóan; értékesítési hálózat kialakításával és működtetésével, vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokkal kapcsolatban;

p) az import áruk és szolgáltatások helyett hazai áru vagy szolgáltatás használatától függő támogatásként;

q) olyan támogatásként, amelynek feltétele, hogy a kedvezményezett belföldön előállított termékeket, illetve belföldi szolgáltatásokat vegyen igénybe;

r) olyan támogatásként, amely korlátozza a kedvezményezett azon lehetőségét, hogy a kutatás-fejlesztés és innováció eredményeit más tagállamokban hasznosítsa;

s)43 alapkutatáshoz, a regionális szolgáltató központ által végezhető, az 1. melléklet 6. pontjában szereplő 72. ágazat keretébe tartozó alapkutatás kivételével;

t) az általános csoportmentességi rendelet 1. cikke (3) bekezdésének d) pontjában kizárt ágazathoz, és olyan feltétellel amely az általános csoportmentességi rendelet 1. cikkének (5) bekezdésébe ütközik.

(2) E rendelet alapján nem nyújtható továbbá támogatás

a) nehéz helyzetben lévő vállalkozás részére,

b)44 azon vállalkozás részére, amely nem szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban legkésőbb a támogatási szerződés megkötésének napjáig,

c)45 azon vállalkozás részére, amely nem felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének a támogatási kérelem benyújtását megelőző 2 naptári éven belül és a támogatási szerződés aláírásakor,

d)46 annak a vállalkozásnak, amelyik a beruházást, vagy a fejlesztést olyan ingatlanon kívánja megvalósítani, amely a támogatás odaítélésének időpontjában nem per- és igénymentes, kivéve, ha a támogatást kérelmező, vagy valamely állami támogatás okán a támogatást nyújtó költségvetési szerv az igény jogosultja, vagy az igény a beruházás érdekében jött létre, továbbá kivéve, ha az ingatlant a helyi önkormányzat javára bejegyzett vételi jog vagy visszavásárlási jog terheli, ha azok gyakorlására a helyi önkormányzat csak azzal a feltétellel jogosult, ha a beruházás meghiúsult, minden esetben azzal, hogy a támogató az igény fennállásához a támogatási szerződésben vagy annak hatálya alatt előzetesen hozzájárul. Ez utóbbi hozzájárulás esetén az Ávr. 102. §-ának foglalkoztatási, szolgáltatási és egyéb kötelezettségek átvállalására, átruházására vonatkozó rendelkezések nem alkalmazandók.

e)47 annak a vállalkozásnak, amelyik a beruházást vagy a fejlesztést olyan bérelt vagy lízingelt ingatlanon kívánja megvalósítani, amely esetében a bérleti, illetve a lízingszerződés kizárólagos joggal nem biztosítja a támogatással megvalósuló létesítmény üzemeltetésének lehetőségét legalább a kötelező üzemeltetési időszak idejére, és

ea) a támogatási szerződésben nem vállalja, hogy a bérleti, illetve a lízingszerződés lejárta előtt a fenti feltételeknek megfelelő helyszín rendelkezésre állását igazolja, vagy

eb) a támogatási szerződésben nem vállalja, hogy a beruházás eredeti helyszínével azonos tervezési-statisztikai régióban fekvő másik, a fenti feltételeknek megfelelő helyszín rendelkezésre állását igazolja, feltéve, hogy a beruházás vagy fejlesztés megfelel az új helyszínre vonatkozó, a 9. § (1) bekezdésében meghatározott jogosultsági feltételeknek,

f) olyan vállalkozásnak, vagy olyan vállalkozás kapcsolt vállalkozásának, amely az Európai Bizottság korábbi döntése alapján jogellenes és a közös piaccal összeegyeztethetetlen támogatásban részesült, és ezért a támogatás visszafizetésére kötelezték és ezen visszafizetési kötelezettségének nem tett eleget,

g)48 olyan beruházáshoz, amely bármely más vissza nem térítendő költségvetési támogatásban részesül, kivéve, ha az adott támogatás nyújtásának feltétele az e rendelet alapján nyújtott támogatás.

7. A támogatás célja

9. § (1)49 A 2. § (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott támogatás a következő célokra vehető igénybe:

a) induló beruházás megvalósítása – a beruházó méretétől függetlenül –,

aa) ha a beruházás 18. § szerinti elszámolható költségeinek összege folyó áron számolva eléri Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés vagy Baranya megyében az 5 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

ab) ha a beruházás 18. § szerinti elszámolható költségeinek összege folyó áron számolva eléri Győr-Moson-Sopron, Fejér, Komárom-Esztergom, Tolna, Bács-Kiskun, Somogy, Vas, Veszprém, Zala, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Csongrád vagy Heves megyében a 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

b) kis- és középvállalkozások által megvalósított induló beruházás megvalósítása az Atr. 25. § (1) bekezdés d) pont da) és db) alpontjában meghatározott területen, ha a beruházás 18. § szerinti elszámolható költségeinek összege folyó áron számolva eléri a 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

c) új gazdasági tevékenység végzésére irányuló, vagy termék-diverzifikációt eredményező vagy új eljárási innovációt eredményező induló beruházás nagyvállalkozás által történő megvalósítása az Atr. 25. § (1) bekezdés d) pont da) és db) alpontjában meghatározott területen, ha a beruházás 18. § szerinti elszámolható költségeinek összege folyó áron számolva eléri a 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

d) induló beruházás megvalósítása – a beruházó méretétől függetlenül – az Atr. 25. § (1) bekezdés a)–c) alpontjában meghatározott területeken – az elszámolható költségeinek nagyságától függetlenül – és az újonnan létesített munkahelyek száma eléri az 50-et, feltéve, hogy a beruházás regionális szolgáltató központ létrehozatalára vagy bővítésére irányul,

e) kis- és középvállalkozások által megvalósított induló beruházás megvalósítása az Atr. 25. § (1) bekezdés d) pont da) és db) alpontjában meghatározott területen – az elszámolható költségeinek nagyságától függetlenül – és az újonnan létesített munkahelyek száma eléri az 50-et, feltéve, hogy a beruházás regionális szolgáltató központ létrehozatalára vagy bővítésére irányul,

f) új gazdasági tevékenység végzésére irányuló vagy termék-diverzifikációt eredményező vagy új eljárási innovációt eredményező induló beruházás nagyvállalkozás által történő megvalósítása az Atr. 25. § (1) bekezdés d) pont da) és db) alpontjában meghatározott területen – az elszámolható költségeinek nagyságától függetlenül – és az újonnan létesített munkahelyek száma eléri az 50-et, feltéve, hogy a beruházás regionális szolgáltató központ létrehozatalára vagy bővítésére irányul.

(1a)50 A 2. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kutatás-fejlesztési célokra a támogatást a beruházó akkor veheti igénybe, ha

a) nagyvállalkozásnak minősül,

b) a kutatás-fejlesztési projektje vagy projektjei 17. § (3) bekezdés szerinti elszámolható költségeinek összege folyó áron számolva eléri a 3 millió eurónak megfelelő forintösszeget, és

c) az újonnan létesített kutatás-fejlesztési munkahelyek száma eléri a 25-öt, azzal, hogy az újonnan létesített kutatás-fejlesztési munkahelyek számának legalább ötven százaléka felsőfokú végzettséghez kötött.

(2) Az elszámolható költségek e §-ban meghatározott nagysága a támogatási kérelem benyújtását megelőző hónap utolsó munkanapján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett devizaárfolyam alapján számítandó.

(3) Egy vállalkozásban történő részesedésszerzés önmagában nem minősül beruházásnak.

8. A támogatás nyújtásának szempontrendszere

10. § A támogatási döntés meghozatala során a következő szempontokat kell figyelembe venni:

a) a beruházás a 7. §-ban meghatározott iparágakban és gazdasági területeken vagy más gazdasági területen valósul-e meg,

b) a beruházás nemzetgazdaságra, illetve államháztartásra gyakorolt hatása,

c)51 a beruházás eredményeként megvalósuló árbevétel és bértömeg növekedés,

d) a beruházás által érintett kistérség elmaradottsága,

e) a beruházó tartós magyarországi jelenléte,

f) a beruházásnak a régiós munkaerőpiacra gyakorolt pozitív hatása,

g)52 a kutatás-fejlesztési projektek és a regionális szolgáltató központok létrehozására vagy bővítésére irányuló beruházás esetén a szakképzett és felsőfokú végzettségű munkavállalók aránya,

h)53 a beruházó közvetlenül vagy kapcsolt vállalkozása útján, szerződés alapján együttműködik a lebonyolító szervvel egy hatékony, erős, versenyképes, világpiaci igényeknek megfelelni képes magyarországi beszállítói háttéripar kifejlesztésében,

i)54 kutatás-fejlesztési projektek esetén a vállalkozás eddigi magyarországi kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységét, továbbá a meglévő valamint a beruházás kapcsán létesíteni vállalt, a hazai kutatás-fejlesztési intézményekkel, illetve felsőoktatási intézményekkel megvalósuló együttműködéseit,

j)55 a beruházással létrehozott újonnan létesített munkahelyek, valamint az újonnan létesített kutatás-fejlesztési munkahelyek száma és azok fenntartására vállalt időtartam, amennyiben ezek fenntartására kötelezettséget kell vállalnia a beruházónak.

9.56 A támogatás mértéke a 2. § (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti támogatás esetén

11. §57 (1) A támogatási intenzitás maximumát az egyes régiókban az Atr. 25. § (1) bekezdése alapján kell meghatározni.

(2)58

12. § (1)59 Nagyberuházás kivételével, ha a támogatási kérelem benyújtásakor és a támogatási döntés meghozatalakor a beruházó

a) kisvállalkozásnak minősül, 20 százalékponttal,

b) középvállalkozásnak minősül, 10 százalékponttal

magasabb a támogatási intenzitás maximuma a 11. § (1) bekezdésében meghatározott mértékhez képest.

(2)60 Nagyberuházás esetén a maximális támogatási intenzitás a 11. § (1) bekezdés alapján meghatározott maximális támogatási intenzitás

a) 100 százaléka jelenértéken 50 millió eurónak megfelelő forintösszegű elszámolható költségrészig,

b) 50 százaléka jelenértéken 50 millió és 100 millió eurónak megfelelő forintösszegű elszámolható költségrész közötti részre,

c) 34 százaléka a jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszegű elszámolható költségrész feletti részre az Európai Bizottság jóváhagyásának függvényében.

(3)61 Nagyberuházás esetén a maximálisan odaítélhető összes állami támogatás összegéből le kell vonni a beruházás megkezdését megelőző háromszor háromszázhatvanöt napos időszakban a beruházó által vagy az általános csoportmentességi rendelet értelmében csoportszinten ugyanazon kedvezményezett által azonos megyében megkezdett beruházáshoz vagy beruházásokhoz odaítélt állami támogatás jelenértéken meghatározott összegét (a továbbiakban: első korlát).

(4)62 Ha a (3) bekezdés alkalmazásakor a beruházó csak a jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszegig kér állami támogatást, a 100 millió eurónak megfelelő forintösszegig adható állami támogatás összegének és a támogatási kérelemben szereplő beruházás megkezdését megelőző háromszor háromszázhatvanöt napos időszakban a beruházó által vagy az általános csoportmentességi rendelet értelmében csoportszinten ugyanazon kedvezményezett által azonos megyében megkezdett beruházáshoz vagy beruházásokhoz odaítélt állami támogatások jelenértéken meghatározott összegeinek különbsége minősül az első korlátnak.

(5)63 Ha a (3) és (4) bekezdésben meghatározott összeg kisebb, mint a támogatási kérelemben szereplő elszámolható költséghez az összeszámítási szabály figyelembevétele nélkül nyújtható állami támogatás, akkor második korlátként ez a kisebb összeg az állami támogatás felső korlátja. Ellenkező esetben a támogatási kérelemben szereplő beruházáshoz az összeszámítási szabály figyelembevétele nélkül meghatározott összegig nyújtható állami támogatás.

13. § (1) Annak kiszámításakor, hogy a beruházás elszámolható költsége eléri-e

a)64 a 9. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti esetben a folyó áron legalább 5 millió eurónak, illetve a 9. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja, valamint b) és c) pontja szerinti esetben a 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget, nem vehető figyelembe az összeszámítás alá eső egyéb beruházás vagy beruházások elszámolható költsége,

b) a nagyberuházásnak való minősítést eredményező, jelenértéken 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget, a beruházás elszámolható költségeibe tartozó tételek vagy a létrehozott új munkahelyek személyi jellegű ráfordításai közül a nagyobb értékűt kell elszámolható költségként figyelembe venni.

(2) Azonos vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek esetében az e rendelet szerinti támogatás más helyi, regionális, államháztartási vagy európai uniós forrásból származó állami támogatással halmozható, ha az nem vezet a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás túllépéséhez. Az e rendelet szerinti támogatás különböző azonosítható elszámolható költségek esetében halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással.

(3) A támogatási intenzitás kiszámítása során valamennyi felhasznált számadatot az adók vagy egyéb illetékek levonása előtt kell figyelembe venni.

(4) A jelenérték kiszámításához az elszámolható költségeket és a több részletben kifizetett támogatást a diszkontáláshoz alkalmazott kamatlábbal az odaítélés időpontjának évére szükséges diszkontálni.

(5) A tényleges támogatási intenzitás nem haladhatja meg az adott támogatási szerződésben szereplő, e rendelet alapján odaítélt állami támogatás támogatástartalma és a jelenértéken számolt elszámolható költség hányadosaként hét tizedesjegyre kerekített, százalékban kifejezett mértéket. Ha az Európai Bizottság határozatában szereplő mérték ettől eltér, akkor a tényleges támogatási intenzitás nem haladhatja meg az Európai Bizottság határozatában meghatározott mértéket.

9/A.65 A támogatás mértéke a 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatás esetén

13/A. § A támogatási intenzitás legfeljebb huszonöt százalék.

13/B. § A támogatás nem haladhatja meg beruházónként és kutatás-fejlesztési projektenként a 9. § (2) bekezdése szerinti árfolyamon számolva jelenértéken a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

13/C. § (1)66 Azonos vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek esetében a 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatás kizárólag az általános csoportmentességi rendelet 31. cikke szerinti képzési támogatással halmozható, ha az nem vezet a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás túllépéséhez. A 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatás különböző azonosítható elszámolható költségek esetében halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással.

(2) A támogatási intenzitás kiszámítása során valamennyi felhasznált számadatot az adók vagy egyéb illetékek levonása előtt kell figyelembe venni.

(3) A jelenérték kiszámításához a több év alatt felmerülő elszámolható költségeket és a különböző években folyósított támogatást a diszkontáláshoz alkalmazott kamatlábbal az odaítélés időpontjának évére szükséges diszkontálni.

10. A támogatás nyújtásának alapvető feltételei

14. §67 (1)68 A 2. § (1) bekezdés a) és c) pontjában foglalt támogatás feltétele, hogy

a) a beruházás elszámolható költségeinek összege elérje a 9. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott elszámolható költséget azzal, hogy amennyiben a beruházás több helyszínen valósul meg, és a beruházás helyszínei esetében az elszámolható költség előírt legkisebb mértéke különbözik, úgy a magasabb előírt összeget kell figyelembe venni a támogatás feltételeként; és

b) a beruházás induló vállalkozás által történő megvalósítása esetén a beruházó vállalja, hogy a kötelező üzemeltetési időszak éveiben átlagosan a bértömeg beruházónál felmerült éves összege eléri a beruházás megkezdését megelőző üzleti évben elért éves bértömeg – vagy ha a beruházó ennél magasabb összeg elérésére vállalt más támogatási szerződésben kötelezettséget, akkor az annak megfelelő összeghez viszonyított – 300 ezer euróval növelt mértékét, valamint a nettó árbevételének éves összege eléri a beruházás megkezdését megelőző üzleti évben elért éves összeg – vagy ha a beruházó ennél magasabb összeg elérésére vállalt más támogatási szerződésben kötelezettséget, akkor az annak megfelelő összeghez viszonyított – 3 millió euróval növelt mértékét;

c) a beruházás nem induló vállalkozás által történő megvalósítása esetén a beruházó vállalja, hogy a kötelező üzemeltetési időszak éveiben átlagosan választása szerint

ca) a bértömeg beruházónál felmerült éves összege eléri a beruházás megkezdését megelőző üzleti évben elért éves összeg legalább harminc százalékkal növelt mértékét – vagy ha a beruházó ennél magasabb összeg elérésére vállalt más támogatási szerződésben kötelezettséget, akkor az annak megfelelő összeghez viszonyított – legalább harminc százalékkal növelt mértékét, továbbá a nettó árbevétele a kötelező üzemeltetési időszak éveiben átlagosan eléri a beruházás megkezdését megelőző üzleti évben elért éves összeget, vagy ha a beruházó ennél magasabb összeg elérésére vállalt más támogatási szerződésben kötelezettséget, akkor az annak megfelelő összeget, vagy

cb) a nettó árbevételének a beruházónál teljesült éves összege eléri a beruházás megkezdését megelőző üzleti évben elért éves összeg legalább harminc százalékkal növelt mértékét, vagy ha a beruházó ennél magasabb összeg elérésére vállalt más támogatási szerződésben kötelezettséget, akkor az annak megfelelő összeg legalább harminc százalékkal növelt mértékét, továbbá a bértömege a kötelező üzemeltetési időszak éveiben átlagosan eléri a beruházás megkezdését megelőző üzleti évben elért éves összeget, vagy ha a beruházó ennél magasabb összeg elérésére vállalt más támogatási szerződésben kötelezettséget, akkor az annak megfelelő összeget, vagy

cc) a bértömeg beruházónál felmerült éves összegének a beruházás megkezdését megelőző üzleti évben elért éves összeghez viszonyított növekménye százalékban kifejezve – vagy ha a beruházó ennél magasabb összeg elérésére vállalt más támogatási szerződésben kötelezettséget, akkor az annak megfelelő összeghez viszonyított növekménye – százalékban kifejezve, valamint a nettó árbevételének a beruházónál teljesült éves összegének a beruházás megkezdését megelőző üzleti évben elért éves összeghez viszonyított növekménye százalékban kifejezve – vagy ha a beruházó ennél magasabb összeg elérésére vállalt más támogatási szerződésben kötelezettséget, akkor az annak megfelelő összeghez viszonyított növekménye – százalékban kifejezve együttesen eléri a harminc százalékpontot;

d) a beruházó a beruházást a támogatási szerződésben vállalt feltételek mellett az érintett területen legalább a kötelező üzemeltetési időszakban fenntartsa;

e) a beruházó az elszámolható költségek legalább 25%-át saját forrásból biztosítsa és a beruházás megvalósításához szükséges költségek forrását – ideértve a támogatás összegét is – a támogató számára bemutassa;

f) a beruházó a kötelező üzemeltetési időszak minden évében fenntartsa a beruházás megkezdését megelőző 12 havi átlagos statisztikai állományi létszámát, vagy ha a beruházás regionális szolgáltató központ létrehozatalára vagy bővítésére irányul, akkor a beruházás az éves átlagos statisztikai állományi létszámának tényleges növekedését eredményezze és a beruházás megkezdését megelőző 12 hónap átlagához, vagy ha az magasabb, a beruházó más támogatási szerződésben rögzített létszámvállalásához képest az újonnan létesített munkahelyek száma elérje az 50-et.

(2) Ha a beruházás

a) a termelési folyamat alapvető megváltozását eredményezi, a támogatás feltétele, hogy az elszámolható költségek összege meghaladja az alapvetően megváltoztatandó eredeti termelési folyamathoz kapcsolódó eszközökre a támogatási kérelem benyújtásának adóévét megelőző három adóévben elszámolt terv szerinti értékcsökkenés összegét,

b) meglévő létesítmény termékkínálatának a létesítményben addig nem gyártott termékkel történő bővítését eredményező induló beruházás, valamint a meglévő létesítmény tevékenységének új tevékenységgel történő bővítését eredményező, új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás, a támogatás feltétele, hogy az elszámolható költségek legalább 200%-kal meghaladják az eredeti tevékenység keretében használt és az új tevékenység keretében is használni tervezett eszközök a beruházás megkezdése előtti adóévben nyilvántartott könyv szerinti értékét.

(3)69 Az (1) bekezdés f) pontja szerinti átlagos statisztikai állományi létszámába és az újonnan létesített munkahelyek számába csak azon munkavállalók számítanak bele, akikkel a beruházó a munka törvénykönyvéről szóló törvény szerinti munkaviszonyt létesített vagy létesít.

(4) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti követelmény nem akadályozza a gyors technológiai változások miatt a meghatározott kötelező üzemeltetési időszak alatt korszerűtlenné vált vagy meghibásodott tárgyi eszköz cseréjét, ha a kötelező üzemeltetési időszak alatt a gazdasági tevékenység fenntartása az érintett régióban biztosított. A korszerűtlenné vált vagy meghibásodott és támogatásban már részesült tárgyi eszköz cseréjére a kötelező üzemeltetési időszakban a beruházó támogatásban nem részesülhet. Az új eszköznek a lecserélt tárgyi eszközökkel azonos funkcióval, azonos vagy nagyobb kapacitással kell rendelkeznie, továbbá a gyártási időpontja nem lehet korábbi, mint a lecserélt tárgyi eszközé. Az új eszközre vonatkozó, a jelen bekezdésben meghatározott feltételek fennállásának alátámasztására a beruházó köteles az ehhez szükséges dokumentumokat benyújtani a támogató számára.

(5)70

14/A. §71 A 2. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt támogatás feltétele, hogy

a) a beruházó választása szerint az első támogatásban részesülő kutatás-fejlesztési projekt megkezdését követő legalább egy, de legfeljebb három év alatt a támogatásban részesülő kutatás-fejlesztési projekt vagy kutatás-fejlesztési projektek elszámolható költségeinek összege elérje a 9. § (1a) és (2) bekezdésében meghatározott elszámolható költséget; és

b) a támogatásban részesülő kutatás-fejlesztési projekt vagy projektek elszámolható költségének elérésére az a) pont szerint a beruházó által vállalt időszakot követő két évben a beruházónál az újonnan létesített kutatás-fejlesztési munkahelyek száma elérje a 9. § (1a) bekezdésében meghatározott mértéket.

15. §72 (1) E rendelet alapján támogatás csak akkor nyújtható, ha

a) ösztönző hatásokkal bír, és

b) a beruházás, illetve az első támogatásban részesülő kutatás-fejlesztési projekt megkezdése nem korábbi, mint a támogató (4) bekezdés szerinti nyilatkozatának beruházó általi kézhezvétele.

(2) A 2. § (1) bekezdés a)–b) pontja szerinti támogatás igénylése esetében a támogatás ösztönző hatását igazolja, ha a beruházás, illetve az első támogatásban részesülő kutatás-fejlesztési projekt megkezdése előtt a beruházó támogatás iránti kérelmét benyújtja.

(3) A 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti támogatás igénylése esetében a beruházó a feltételes támogatási ajánlat elfogadásával egyidejűleg bizonyítja az ösztönző hatás meglétét, miszerint a támogatás hiányában nem került volna sor a projekt végrehajtására az érintett térségben, vagy a projekt nem lett volna kellően nyereséges a beruházó számára az adott térségben.

(4) A támogatás odaítélésének feltétele, hogy a beruházó a támogatási kérelmének a beruházás, illetve az első támogatásban részesülő kutatás-fejlesztési projekt megkezdése előtti benyújtását követően a támogató írásban megerősítse, hogy a beruházás, illetve a támogatási kérelemben szereplő valamennyi kutatás-fejlesztési projekt megfelel az e rendeletben meghatározott feltételeknek.

16. § (1)73 Ha

a)74 – a 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatás kivételével – a kérelmet benyújtó beruházó vagy az általános csoportmentességi rendelet értelmében csoportszinten ugyanazon kedvezményezett a támogatási kérelem benyújtását megelőző két évben áttelepítette azt a létesítményt, amelyben a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházást meg kívánja valósítani, vagy a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházás befejezését követő két éven belül ilyen áttelepítést hajt végre, vagy

b) – a 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatás kivételével – a beruházáshoz igényelt támogatások összege meghaladja azt a mértéket, amelyet egy jelenértéken 100 millió euró elszámolható költségű beruházás az adott régióban igényelhetne, vagy

c)75 a 2. § (1) bekezdés b) ponta szerinti támogatás esetén az azonos kutatás-fejlesztési projekthez igényelt támogatások összege meghaladja az általános csoportmentességi rendelet 4. cikk (1) bekezdés i) pont ii)–iii) alpontjában foglalt határértékeket, vagy

d)76 – a 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatás kivételével – az Atr. 25. § (1) bekezdés d) pont da)–db) alpontjában meghatározott területen nagyvállalkozás által megvalósítandó beruházás termék-diverzifikációt eredményező induló beruházásnak vagy új eljárási innovációt eredményező induló beruházásnak minősül,

a támogatás az Európai Bizottság előzetes jóváhagyása esetén nyújtható.

(2)77 Az (1) bekezdés a)–b), valamint d) pontja szerinti támogatás esetén a beruházó a beruházás adott régióban való megvalósítására vonatkozó döntését megelőzően keletkezett belső dokumentumokkal igazolja az Európai Bizottság számára, hogy a beruházáshoz igényelt összes állami támogatás nem haladja meg azt a

a) minimális összeget, amellyel a beruházás kellően nyereségessé válik ahhoz, hogy azt a beruházó megvalósítsa, vagy

b) többletköltséget, ami a beruházásnak az adott helyszínen történő megvalósítására tekintettel merült fel az alternatív – más, a beruházás megvalósulásának helyszínéhez képest fejlettebb régióban található – helyszínhez viszonyítva azzal, hogy a fejlettség szintjét a regionális támogatási térkép szerinti maximális támogatási intenzitás alapján kell meghatározni.

(3)78 Ha a tárgyi eszköz és a támogatható immateriális javak beszerzéséhez a vásárlást megelőzően már nyújtottak támogatást, ezen tárgyi eszköz és támogatható immateriális javak költségét le kell vonni a létesítmény felvásárlásához kapcsolódó elszámolható költségekből. Ha egy kisvállalkozást az eredeti tulajdonos családtagjai vagy korábbi munkavállalók vesznek át, a tárgyi eszköznek és támogatható immateriális javaknak a vevőtől független harmadik féltől való megvásárlására vonatkozó feltételnek nem kell teljesülnie.

11. A támogatott beruházás elszámolható költsége

17. §79 (1) Elszámolható költségként kizárólag a támogatási kérelem befogadására vonatkozó értesítést követően felmerült költségek számolhatóak el, figyelemmel a támogatási szerződésben rögzített beruházás, illetve az első támogatásban részesülő kutatás-fejlesztési projekt megkezdésének időpontjára és az egyedileg meghatározott költség-kategóriákra.

(2) A 2. § (1) bekezdés a) vagy c) pontja szerinti támogatás esetén beruházás elszámolható költsége a beruházó támogatási kérelemben feltüntetett döntése szerint

a) kizárólag a beruházás érdekében felmerült tárgyi eszközök és immateriális javak költsége, vagy

b) kizárólag a beruházás által létrehozott munkahelyek 24 naptári hónapra számfejtett személyi jellegű ráfordításai, az adott munkahely létrehozatalától kezdődően.

(3)80 A 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatás esetén a kutatás-fejlesztési projekt elszámolható költsége a beruházó – választása szerint – az első támogatásban részesülő kutatás-fejlesztési projekt megkezdésétől számított legkevesebb egy, de legfeljebb három év alatt felmerült, a támogatási kérelemben feltüntetett kutatás-fejlesztési projektjéhez kapcsolódó, a 20. § (2) bekezdésében foglalt, a kutató-fejlesztőre tekintettel elszámolt költségei, valamint az Sztv. 80. § (2) bekezdése kivételével – az Sztv. 52. §-ában meghatározott értékcsökkenési leírás, az épület, épületrész, valamint az egyéb építmény bérleti díja, továbbá a támogatandó kutatás-fejlesztési projekt teljes elszámolható költségének legfeljebb huszonöt százalékáig az igazolhatóan felhasznált az anyagköltség, amennyiben az megfelel az általános csoportmentességi rendelet 25. cikk (3) bekezdés a)–c), valamint e) pontjának, továbbá az olyan szerződéses kutatás költségei, amelyek kizárólag a kutatás-fejlesztési projekt célját szolgálják, a támogatandó kutatás-fejlesztési projekt teljes elszámolható költségének legfeljebb huszonöt százalékáig. E támogatások esetében a 18–20. §-t – a 20. § (2) bekezdése kivételével – nem kell alkalmazni.

18. § (1)81 A 9. § (1) bekezdés a)–c) és g)–h) pontjában meghatározott támogatási célok alá tartozó beruházás esetében az Sztv. 47–51. §-ában meghatározott, a 17. § (2) bekezdés a) pontja szerinti költségek számolhatók el a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel.

(2)82 Nem elszámolható költségek befektetetteszköz-alapú ráfordítások esetén, függetlenül attól, hogy azok az Sztv. alapján beszámíthatók a bekerülési értékbe:

1. a beruházó saját maga által előállított, forgalmazott eszköz, szoftver, saját maga által nyújtott szolgáltatás, saját maga által forgalmazott rendszer bevezetésének költségei [Sztv. 50. § (5) bekezdése], kivéve, ha ilyen eszköz előállítására kizárólag a beruházó képes, és az eszköz elszámolása során olyan értéket alkalmaz, amely megfelel annak a piaci vételárnak, amelyet független harmadik felek egymás között alkalmaznának,

2. a beruházónál meglévő termelőkapacitások telephelyen belüli vagy más telephelyre történő áthelyezési költsége,

3. az előkészítési célú tevékenység költségei, különösen a pályázatkészítés, a pályázati menedzsment, a kifizetési igénylés összeállítása, a megvalósíthatósági tanulmány készítése, a közjegyzői díj,

4. a forráslehetőségek feltérképezésére és pályázatírásra, továbbá a pályázat életútja alatti bármilyen, a pályázat megvalósítására irányuló tanácsadás díja,

5. meglévő gépek átalakításának költségei, ha az átalakítás után a gép teljesítménye, paramétere nem változik, ide nem értve az új technológia bevezetését,

6. eszközök leszerelési költsége,

7. olyan tárgyi eszköz bekerülési értéke, amelyet a beruházó csődeljárás vagy felszámolás alatt álló társaságtól vagy végrehajtási eljárás alatt álló magánszemélytől szerzett be,

8. azon eszközök, berendezések, amelyek a támogatási kérelem benyújtása előtt bérleti vagy egyéb hasonló konstrukció keretében, továbbá tesztelési, próbaüzemi céllal a beruházónál bármely telephelyen már használatban voltak, továbbá a kétszázezer forint vagy annál kisebb bekerülési értékű tárgyi eszközök,

9. készletek beszerzésének költségei,

10. fogyasztási cikkek beszerzésének költségei,

11. járművek, különösen közúti közlekedésre alkalmas gépjármű, vízi jármű, légi jármű, vasúti jármű, továbbá pótkocsi, félpótkocsi beszerzésének költségei,

12. az apportált eszközök értéke,

13. az olyan közvetítőkkel vagy tanácsadókkal kötött vállalkozási vagy megbízási szerződéssel kapcsolatban felmerült költségek, amely szerződés a kifizetést a tevékenység összköltségének a százalékos arányában határozza meg, kivéve, ha a részteljesítés lehetőségét a szerződés tartalmazza, és az ilyen ténylegesen felmerült és kiegyenlített részköltségeket a végső beruházó alátámasztja a munka vagy a szolgáltatás tartalmára és valóságos értékére való hivatkozással, részletes teljesítésigazolással,

14. az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga helyreállítását szolgáló, szinten tartó felújítási munka költségei és az üzemszerű működést szolgáló költségek,

15. azok az eszközök, amelyek a beruházó által már használt tárgyi eszközöket, támogatható immateriális javakat váltják ki anélkül, hogy a kiváltás a meglévő létesítmény kapacitásának bővítését, a létesítmény termékpalettájának a létesítményben addig nem gyártott termékekkel, szolgáltatással történő bővítését vagy a termelési, szolgáltatási folyamat alapvető változását eredményezi,

16. visszlízingelt eszközök költségei,

17. hitelfelvétellel kapcsolatos díjak, garanciavállalási díj, jelzálog, egyéb biztosítéknyújtáshoz kapcsolódó költségek,

18. franchise-díj,

19. adótanácsadás, könyvelés, jogi, üzletviteli, piackutatási tanácsadás díja,

20. adók – beleértve a levonható általános forgalmi adót (a továbbiakban: ÁFA) –, illetékek, egyéb hatósági, közigazgatási díjak,

21. kamatráfordítások, valamint árfolyamveszteségek,

22. működési költségek, beleértve az utazási, szállásköltségeket és étkezési térítéseket is, ugyanakkor ide nem értve a fedezetkezelői bankszámla vezetésének díját,

23. reprezentációs költségek,

24. jogszabályfrissítési díj,

25. fordítási költségek,

26. cégközi profit,

27. energiatermeléshez kapcsolódó eszközök, a (7) bekezdésben meghatározott kivételekkel,

28. létesítmény felvásárlása, amennyiben arra nem piaci áron kerül sor,

29. cég tulajdonjogának megszerzése (üzletrész- és részvényvásárlás), apport, cégek átalakulásának eredményeképpen bekövetkezett tulajdonszerzés (Sztv. 49. §),

30. hitelviszonyt megtestesítő, kamatozó értékpapír megszerzése,

31. ingyenesen szerzett eszközök [Sztv. 50. § (4) bekezdése],

32. pénzügyi lízing meghiúsulása esetén fizetett összeg (lízingdíj, költség vagy teher),

33. külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének a működéshez, a tartozások kiegyenlítéséhez biztosított eszközök értéke [Sztv. 50. § (7) bekezdése],

34. külföldi székhelyű vállalkozás vagy annak külföldi fióktelepe által a magyarországi fióktelep részére átadott eszközök értéke [Sztv. 50. § (8) bekezdése],

35. az olyan bankszámláról kifizetett, beruházással kapcsolatos költségek, amelyet a beruházó a kifizetést megelőzően nem jelentett be a lebonyolító szerv részére,

36.83 ingatlan esetében a vételár és a független ingatlanforgalmi értékbecsléssel megállapított piaci érték különbsége.

(3) A földterület, a telek, az épületek és az egyéb eszközök lízingbe vételével kapcsolatos költségek abban az esetben számolhatóak el, ha a lízingügylet zártvégű pénzügyi lízing formájában valósul meg, és a lízingszerződés tartalmazza az eszköznek a lízing időtartam lejárta utáni megvásárlására vonatkozó kötelezettségét, amely határidő azonban nem lehet későbbi, mint a beruházás befejezésének dátuma.

(4) Bérelt ingatlanon történő megvalósítás esetén a földterület, a telek és épületek bérleti díja, amelyek a beruházás megvalósítási időszaka alatt merülnek fel, elszámolható költségeknek minősülnek, ha

a) a bérleti szerződés határozatlan idejű vagy

b)84 határozott idejű szerződés esetén annak időtartama a kötelező üzemeltetési időszakot lefedi.

(5) Az immateriális javaknak az alábbi feltételeknek kell megfelelniük:

a) kizárólag a beruházó és kizárólag a támogatásban részesült létesítményben használhatja fel azokat,

b) az érintett immateriális javak bekerülési értékét az Sztv. előírásai szerint, terv szerinti értékcsökkenési leírással csökkentik,

c) piaci feltételek mellett, a vevőtől független harmadik féltől kell őket megvásárolni,

d) a nagyvállalkozások részére nyújtott támogatás esetén legalább 5 évig, kis- és középvállalkozások esetén legalább 3 évig a beruházó eszközei között kell szerepelniük, és ahhoz a beruházáshoz kell kapcsolódniuk, amelyre a támogatást nyújtották,

e) nagyvállalkozások esetén az immateriális javak az elszámolható költségek maximum 50%-át tehetik ki.

(6)85 A támogatható tárgyi eszközöknek az alábbi feltételeknek kell megfelelniük:

a) a beruházó a támogatásban részesült telephelyen működő vállalkozásnál a beruházóval kötött beszállítói szerződés birtokában használhatja fel,

b) a beszerzett tárgyi eszközöknek tartósan, legalább a fenntartási időszak végéig szolgálniuk kell a támogatott tevékenységet,

c)86 az egy vállalatcsoporton belülről beszerzett új eszközök esetén az elszámolható költség nem haladhatja meg az eladó könyveiben nyilvántartott összeget.

(7)87 A megújuló energia termeléséhez kapcsolódó eszközök költségei elszámolható költségeknek minősülnek a 2. § (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti támogatás esetén, amennyiben az alábbi feltételek együttesen teljesülnek:

a) a beruházás elsődleges célja nem az energiatermelés,

b) az energiatermeléshez kapcsolódó eszközök költsége a beruházás összköltségének legfeljebb 25%-át teszik ki, és

c) a beruházó előzetes elemzés bemutatásával hitelesen igazolja, hogy az energiatermelési kapacitás nem haladja meg a beruházás működtetéséhez szükséges mennyiséget, valamint az előzetes elemzésből hitelt érdemlően kitűnik, hogy a megtermelt energia legfeljebb 20%-át értékesítik.

19. § (1)88 Ha a beruházó a beruházás, illetve a beruházás hasznosítása során ÁFA levonására nem jogosult, akkor a támogatás számításának alapja a beruházás ÁFÁ-val növelt, bruttó összköltsége. A projekt költségvetését bruttó módon kell megtervezni.

(2) Ha a beruházó ÁFA-adóalany, vagy még nem ÁFA-adóalany, de a beruházással, illetve a beruházás hasznosításával azzá válik és az általános forgalmi adó levonására egészben vagy részben jogosult, a támogatás alapja a beruházás ÁFA nélkül számított nettó összköltsége.

(3) A beruházás bármely elemének nem piaci áron történő szerepeltetése a támogatás felülvizsgálatát, vagy arányos visszavonását eredményezi.

(4)89 A támogatott beruházás kapcsán beszerzett eszköznek újnak kell lennie, kivéve a felvásárlás esetét – figyelemmel az (5) bekezdésben foglaltakra –, vagy ha kis- és középvállalkozás részesül támogatásban.

(5)90 A 9. § (1) bekezdés a)–h) pontja alapján megvalósítandó induló beruházás esetében használt eszköz csak abban az esetben számolható el, amennyiben a használt eszköz egy bezárásra került létesítmény eszköze, és az eladója a beruházótól független harmadik fél.

20. §91 (1)92 A 9. § (1) bekezdés d)–f) pontjában meghatározott támogatási célok alá tartozó beruházás esetében az elszámolható költségek személyi jellegűek, és azt a közvetlenül a beruházással létrehozott munkahelyek tekintetében az új munkavállalók első munkanapjától számított legfeljebb 24 havi személyi jellegű ráfordítás teszi ki, amennyiben az a foglalkoztatottak éves átlagos statisztikai állományi létszámának tényleges növekedéséhez vezet, azzal, hogy a munkahelyeket a beruházás megkezdésétől számított 3 éven belül kell létrehozni.

(2) A beruházás során személyi jellegű ráfordításként az Sztv. 79. §-ában és a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. §-ában meghatározott költségek számolhatók el, kivéve

a) a kiküldetési rendelvény alapján költségtérítésen alapuló kifizetések,

b) a dolgozó kötelezettségvállalásának térítése,

c) a tárgyjutalmak,

d) egyéb természetbeni munkajövedelmek,

e) a végkielégítés,

f) a munkáltatói hozzájárulás a korengedményes nyugdíj igénybevételéhez,

g) a különélési pótlék,

h) a természetben adott juttatások,

i) a reprezentációs költségek.

IV. FEJEZET

A TÁMOGATÁSI ELJÁRÁS

12. A támogatás igénylése és a támogatási döntés

21. §93 (1)94 A támogatás igénylése a lebonyolító szerv részére megküldött, cégszerűen aláírt támogatási kérelem benyújtásával történik.

(2) A támogatási kérelem

a) a beruházó adatait (így különösen annak nevét, címét, méretét, adószámát) és szöveges bemutatását,

b) a tervezett beruházás, illetve kutatás-fejlesztési projekt vagy projektek ismertetését, adatait (így különösen annak helyszínét, a beruházás, illetve kutatás-fejlesztési projekt kezdetének és befejezésének várható időpontját) és szöveges bemutatását,

c)95 a megtartott és a regionális szolgáltató központok létrehozása vagy bővítése esetén a beruházás megvalósítása során létrehozandó új munkahelyek számát, illetve az újonnan létesített kutatás-fejlesztési munkahelyek számát,

d) a támogatást igénylő, illetve nagyberuházás esetén a beruházó csoport támogatási kérelemben szereplő beruházását megelőző 3 évben támogatott és egyéb beruházásaira vonatkozó adatokat,

e) a beruházás, illetve a kutatás-fejlesztési projekt megvalósításához igényelt támogatás indikatív mértékét,

f) a támogatás célját és formáját, valamint

g) az elszámolható költségekre vonatkozó adatokat

tartalmazza.

(3) A támogatási kérelem benyújtható a beruházó kapcsolt vállalkozása által is, ha a beruházás, illetve kutatás-fejlesztési projekt megvalósítására és a támogatás igénybevételére az e rendelet szabályai szerint támogatásban részesíthetők körébe tartozó vállalkozást kíván létrehozni.

(4) A támogatási kérelem befogadásáról a támogató a beruházót írásban értesíti.

(5)96 A támogatási eljárásban a beruházónak határidőben a lebonyolító szerv rendelkezésére kell bocsátania a támogatáshoz szükséges valamennyi adat, tény és információ igazolásához szükséges okiratot és dokumentumot.

(6)97 A beruházó legkésőbb a 22. § (4) bekezdésében szabályozott helyszíni vizsgálat előtt köteles a lebonyolító szerv részére benyújtani a beruházáshoz kapcsolódó üzleti tervet, azzal, hogy a lebonyolító szerv az üzleti terv benyújtását és annak független szakértő által történő felülvizsgálatát a 22. § (2) bekezdése szerinti feltételes támogatási ajánlat kiadásának feltételéhez is kötheti.

22. § (1)98 A támogatási kérelmet a lebonyolító szerv megvizsgálja, szükség esetén hiánypótlásra szólítja fel a beruházót.

(2)99 A lebonyolító szerv a támogatási kérelem, az üzleti terv, valamint az ahhoz kapcsolódó esetleges szakértői vélemény szakmai elbírálását követően a támogató megbízásából a támogatóval egyeztetett feltételes támogatási ajánlatot tesz a beruházónak. A feltételes támogatási ajánlat nem minősül kötelezettségvállalásnak.

(3)100 Ha a beruházó a feltételes támogatási ajánlat elfogadására vonatkozó írásbeli nyilatkozatot tesz, a Kormány a támogató előterjesztése alapján határozatban dönt a támogatás nyújtásáról.

(4)101 A Kormány állásfoglalása alapján a támogató az e rendeletben meghatározott eljárás szerint támogatási szerződést köt a beruházóval. A támogatási szerződés megkötését megelőzően a lebonyolító szerv egy helyszíni vizsgálat keretében megvizsgálja a támogatás jogszabályi feltételeinek meglétét, így különösen azt, hogy a beruházó által rendelkezésre bocsátott üzleti terv kellően részletes és megalapozott. A támogatási szerződést kizárólag a helyszíni vizsgálat megtörténtét követően lehet megkötni.

(5)102 A támogatási szerződés az abban foglalt felfüggesztő feltételek teljesítésének napján lép hatályba.

(6) A támogatásra vonatkozó közérdekű adatoknak a jogszabályi előírásoknak megfelelő nyilvánosságra hozataláról – ideértve különösen az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti, a támogatási szerződésnek az üzleti titok és a személyes adatok tiszteletben tartásával történő hozzáférhetővé tételére vonatkozó kötelezettséget – a támogató gondoskodik.

(7)103

13. A támogatás biztosítékai

23. § (1)104 A beruházó a támogatás legalább százhúsz százalékára vonatkozó biztosíték rendelkezésre bocsátására köteles. Ha a támogatás több részletben kerül kifizetésre, a beruházó a már számára korábban kifizetett és az adott naptári évben számára kifizetni ütemezett támogatás együttes összegének százhúsz százalékára vonatkozó biztosíték rendelkezésre bocsátásával is eleget tesz e kötelezettségének.

(2) A beruházónak valamennyi beszedési megbízással terhelhető fizetési számlájára vonatkozóan szükséges a támogató javára szóló beszedési megbízás benyújtására szóló felhatalmazó nyilatkozatot biztosítékként benyújtania.

(3)105 A (2) bekezdésben meghatározott biztosíték mellett a támogatási szerződésben további biztosíték nyújtását is elő kell írni. Biztosíték lehet az óvadék, a garancia, a készfizető kezesség vagy jelzálogjog, valamint ezek egyidejű vagy időben egymást követő kombinációja. E biztosítékok körét és kombinációját a támogató jogosult meghatározni úgy, hogy az a támogatás maradéktalan, a lehető legrövidebb időn belüli visszafizetését – ideértve a jogszabály vagy a támogatási szerződés alapján járó esetleges kamatokat – eredményesen biztosítsa.

(4)106 Ha a támogatás a megítélt összegnél alacsonyabb összegben kerül folyósításra, és a beruházó a számára nem folyósított összeg igénybevételéről írásban lemond, a beruházó a támogató előzetes jóváhagyásával jogosult a folyósított támogatási összeg százhúsz százalékára vonatkozó biztosítékkal kiváltani a benyújtott biztosítékot.

(5)107

14. A támogatás folyósítása, a támogatási előleg

24. § (1)108 A támogatás folyósítása a beruházó által a támogatási szerződésben meghatározott ütemezés szerint benyújtott számlák, illetve egyéb számviteli bizonylatok alapján, utólag, teljesítésarányosan történik.

(2) Támogatási előleg nem nyújtható.

15. Beszámolás, visszakövetelés

25. § (1) A támogatási szerződésben kell rendelkezni a beruházó rendeltetésszerű támogatás-felhasználásról szóló beszámolási és bejelentési kötelezettségeiről, valamint a beszámolók benyújtásának határidőiről.

(2)109 A beszámoló a támogatási szerződésben meghatározott feltételeknek megfelelően tartalmazza a beruházás, illetve a kutatás-fejlesztési projekt megvalósításának szakmai és pénzügyi megvalósítását, figyelemmel a beruházással elérni kívánt hatások és célok megvalósulására, illetve a kutatás-fejlesztési projekt eredményeit.

26. § (1)110 Ha a beruházás nem, vagy csak részben a támogatási szerződésben foglaltak szerint valósul meg, illetve ha a kutatás-fejlesztési projektek elszámolható költsége az első támogatásban részesülő kutatás-fejlesztési projekt megkezdését követő – a beruházó választása szerint – legalább egy, de legfeljebb három év alatt nem éri el a 9. § (1a) bekezdésében foglalt legkisebb mértéket, vagy az újonnan létesített kutatás-fejlesztési munkahelyek legkisebb számát, a támogató e rendeletben vagy a támogatási szerződésben meghatározottak szerint jogosult a támogatási szerződéstől elállni vagy a támogatás részleges vagy teljes visszafizetését elrendelni, és szükség esetén, a beruházó visszafizetésre irányuló eredménytelen felszólítását követően a támogatási szerződés szerinti biztosítékokat érvényesíteni.

(2) A támogató eláll a támogatási szerződéstől, ha

a)111

b) a beruházó a támogatói döntést érdemben befolyásoló valótlan, hamis adatot szolgáltatott a támogatási igény benyújtásakor, vagy utólagosan olyan körülmény áll be, mely alapján nem lett volna jogosult támogatásra,

c) a beruházó részéről nyújtott biztosíték megszűnik, illetve megsemmisül, vagy értéke számottevően csökken és a támogató írásbeli felszólítása ellenére sem gondoskodik új biztosíték nyújtásáról,

d) a beruházó a támogatási szerződés megkötésének feltételeként nyújtott nyilatkozatokat visszavonja, illetve a támogatási szerződés módosításával egyidejűleg a módosítással érintett nyilatkozatokat a támogató írásbeli felszólítása ellenére nem teszi meg,

e)112 a beruházó a támogatási szerződésben számszerűen rögzített, a 14. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott, a megtartott munkahelyek számára vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti, vagy a regionális szolgáltató központok esetében a megtartott munkahelyek számán felül vállalt újonnan létesített munkahelyek számára vonatkozó kötelezettségét kevesebb, mint hetvenöt százalékos mértékben teljesíti a kötelező üzemeltetési időszak bármely évében;

f)113 a beruházó a támogatási szerződésben számszerűen rögzített, a 14. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott árbevételre vagy bértömegre vonatkozó jogosultsági feltételnek minősülő kötelezettségét nem teljesíti a kötelező üzemeltetési időszakban.

(3) A támogatási szerződés a (2) bekezdésben meghatározottakon túl, a támogatási szerződés megszegése esetén alkalmazandó egyéb jogkövetkezményeket, illetve további elállási okokat is meghatározhat. A támogatási szerződésben felmondási ok nem határozható meg.

(4) A beruházó a támogatási szerződéstől annak hatálya alatt bármikor indokolás nélkül elállhat, azonban köteles ebben az esetben visszafizetni a támogatónak a számára folyósított támogatás összegét a jogszabályban vagy a támogatási szerződésben meghatározott kamattal növelve.

(5)114 A támogató elállhat a támogatási szerződéstől, ha a beruházó a támogató írásbeli felszólítása ellenére sem nyújtja be a támogatási szerződés szerinti ütemezésnek megfelelő beszámolót, figyelembe véve a 10. §-ban felsorolt szempontokat.

15/A.115 Közzététel

26/A. § (1) Az e rendelet hatálya alá tartozó, egyenként a 9. § (2) bekezdése szerinti árfolyamon számolva 500 ezer eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó egyedi támogatásokról a támogató adatot köteles szolgáltatni a Támogatásokat Vizsgáló Iroda mint az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére a 651/2014/EU bizottsági rendelet 9. cikke, illetve az Európai Bizottságnak a Szerződés 107. cikk (3) bekezdés a) vagy c) pontja szerinti egyedi határozata szerinti közzététel céljából.

(2) A támogatást nyújtó adatszolgáltatásának és a közzétételnek a módját az Atr. 18/A–18/D. §-ai szabályozzák.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

16. Hatályba léptető rendelkezések

27. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

17. Átmeneti rendelkezések

28. § (1) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően megkötött támogatási szerződésekre – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel – a Kormány egyedi döntéseivel megítélhető regionális beruházási támogatás szabályairól és a Beruházás ösztönzési célelőirányzat felhasználásának szabályairól szóló 270/2012. (IX. 25.) Korm. rendelet 2014. június 30-án hatályos szabályait kell alkalmazni.

(2) A II. Fejezetet az e rendelet hatálybalépésének napját megelőzően megkötött támogatási szerződések esetében is alkalmazni kell.

(3) Az e rendelet hatálybalépésének napját megelőzően megkötött támogatási szerződések biztosítékainak érvényesítésekor a biztosítékban megnevezett kedvezményezett helyett a támogató jár el.

29. §116 E rendelet alapján támogatási döntést az általános csoportmentességi rendelet 59. cikkének második mondatában meghatározott időpontig lehet hozni.

29/A. §117 E rendeletnek a beruházás ösztönzési célelőirányzat felhasználásáról szóló 210/2014. (VIII. 27.) Korm. rendelet módosításáról szóló 426/2016. (XII. 15.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezéseit a beruházás ösztönzési célelőirányzat felhasználásáról szóló 210/2014. (VIII. 27.) Korm. rendelet módosításáról szóló 426/2016. (XII. 15.) Korm. rendelet hatálybalépését követően benyújtott támogatási kérelemmel indult eljárásokban kell alkalmazni.

29/B. §118 E rendeletnek a beruházás ösztönzési célelőirányzat felhasználásáról szóló 210/2014. (VIII. 27.) Korm. rendelet módosításáról szóló 119/2017. (V. 29.) kormányrendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított rendelkezéseit – a 3. § 45. pont szerinti új eljárási innovációt eredményező induló beruházásra vonatkozó eljárások kivételével – a 2017. január 1-jét követően megindult és a Módr. hatálybalépésekor119 folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell, amennyiben az eljárásban támogatási szerződés megkötésére a Módr. hatályba lépésének napjáig nem került sor.

29/C. §120 E rendeletnek a beruházás ösztönzési célelőirányzat felhasználásáról szóló 210/2014. (VIII. 27.) Korm. rendelet módosításáról szóló 346/2017. (XI. 20.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr2.) megállapított 16. § (1) bekezdés a) pontját a Módr2. hatálybalépésekor121 folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell, amennyiben az eljárásban támogatási szerződés megkötésére a Módr2. hatálybalépésének napjáig nem került sor.

29/D. §122 E rendeletnek a beruházás ösztönzési célelőirányzat felhasználásáról szóló 210/2014. (VIII. 27.) Korm. rendelet módosításáról szóló 118/2018. (VII. 2.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr3.) megállapított 4. §-át, 4. alcímét, 22. § (7) bekezdését, 10. § h) pontját, 21. § (1) és (5) bekezdését, valamint 22. § (1), (2) és (4) bekezdését a Módr3. hatálybalépésekor123 folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

29/E. §124 (1) E rendeletnek a beruházás ösztönzési célelőirányzat felhasználásáról szóló 210/2014. (VIII. 27.) Korm. rendelet módosításáról szóló 36/2019. (III. 5.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr4.) megállapított rendelkezéseit – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a Módr4. hatálybalépését125 követően benyújtott támogatási kérelemmel indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2) E rendeletnek a Módr4.-gyel megállapított 3. § 22. pontját, 12. § (3) és (4) bekezdését, 16. § (1) bekezdés a) pontját a Módr4. hatálybalépésekor126 folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

29/F. §127 (1) E rendeletnek a beruházás ösztönzési célelőirányzat felhasználásáról szóló 210/2014. (VIII. 27.) Korm. rendelet módosításáról szóló 227/2019. (IX. 26.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr5.) megállapított 2. § (1) és (2) bekezdését, 4. §-át, 5. § (1) bekezdését, 5. § (2) bekezdés a) pont ai) és aj) alpontját, 8. § (2) bekezdés g) pontját, 10. § i) pontját, 22. § (1), (3), (4) és (5) bekezdését, 23. § (3) bekezdését, 24. § (1) bekezdését a Módr5. hatálybalépésekor128 folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell azzal, hogy azokban a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság jár el.

(2) E rendeletnek a Módr5.-tel hatályon kívül helyezett 22. § (7) bekezdését a Módr5. hatálybalépésekor129 folyamatban lévő eljárásokban sem kell alkalmazni.

29/G. §130 (1) E rendeletnek a Módr5.-tel megállapított 3. § 6a., 12a., 33., 35., 40., 41. és 42. pontját, 9. § (1) és (1a) bekezdését, 10. § c), g) és j) pontját, 13. § (1) bekezdés a) pontját, 14. § (1) bekezdését, 14. § (3) bekezdését, 17. § (3) bekezdését, 18. § (2) bekezdés 36. pontját, 21. § (2) bekezdés c) pontját, 21. § (6) bekezdését, 22. § (2) bekezdését, 26. § (2) bekezdés e) és f) pontját a 2019. október 1-jét követően benyújtott támogatási kérelemmel indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2) E rendeletnek a Módr5.-tel hatályon kívül helyezett 11. § (2) bekezdését és 14. § (5) bekezdését a 2019. október 1-jét követően benyújtott támogatási kérelemmel indult eljárásokban nem kell alkalmazni.

18. Az Európai Unió jogának való megfelelés

30. §131 E rendelet

a) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187., 2014. 06. 26., 1. o.) 14. és 25. cikke szerinti, továbbá

b) az Európai Bizottság egyedi határozatának hatálya alá tartozó, előzetes egyedi bejelentési kötelezettség alá eső, a Szerződés 107. cikk (3) bekezdés a) és c) pontja szerinti

regionális beruházási, illetve kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtott támogatást tartalmaz.

19. Hatályon kívül helyező rendelkezések

31. §132

1. melléklet a 210/2014. (VIII. 27.) Korm. rendelethez133

A regionális szolgáltató központok által végezhető tevékenységek listája TEÁOR szerint

 

A

B

1

Raktározás, szállítást kiegészítő tevékenység (52)

5210 Raktározás, tárolás

2

Információ-technológiai szolgáltatás (62)

6201 Számítógépes programozás

6202 Információ-technológiai szaktanácsadás

6203 Számítógép-üzemeltetés

6209 Egyéb információ-technológiai szolgáltatás

3

Információs szolgáltatás (63)

6311 Adatfeldolgozás, web-hoszting szolgáltatás

6399 M. n. s. egyéb információs szolgáltatás

4

Jogi, számviteli, adószakértői tevékenység (69)

6910 Jogi tevékenység

6920 Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység

5

Üzletvezetési, vezetői tanácsadás (70)

7022 Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás

6

Mérnöki és építészmérnöki tevékenység; műszaki vizsgálat, elemzés (71)

7112 Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás

7

Tudományos kutatás, fejlesztés (72)

7211 Biotechnológiai kutatás, fejlesztés

7219 Egyéb természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés

7220 Társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés

8

Reklám, piackutatás (73)

7320 Piac-, közvélemény-kutatás

7810 Munkaközvetítés

9

Adminisztratív, kiegészítő egyéb üzleti szolgáltatás (82)

8211 Összetett adminisztratív szolgáltatás

8220 Telefoninformáció

8299 M. n. s. egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!