13/2014. (X. 22.) GVH utasítás

1. § Ennek az utasításnak az alkalmazásában a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvényben (a továbbiakban: Tpvt.) használt, illetve ott meghatározott kifejezések alatt az ott meghatározott fogalmakat kell érteni.

2. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal (a továbbiakban: Hivatal)

(2) A Hivatal kormányzati funkció szerint besorolt alaptevékenységeit az alapító okirat tartalmazza. A Hivatal rendszeresen végzett vállalkozási tevékenységet nem folytat. A Hivatal alaptevékenységeit szabályozó jogszabályi rendelkezéseket és uniós jogi aktusokat az 1. melléklet tartalmazza.

(3) A Hivatal logóját, valamint a Hivatal egyes tevékenységeivel összefüggésben alkalmazandó külön logókat a 2. melléklet tartalmazza.

2/A. § (1) A Hivatal alaplétszáma 129 fő. Az alaplétszámba tartozó álláshelyek megnevezését és szervezeti egységek szerinti megoszlását és az álláshelyek besorolási kategóriáját az 5. melléklet tartalmazza.

(2) Az elnök, az általános elnökhelyettes, a Versenytanács elnöki teendőinek ellátásával megbízott elnökhelyettes (a továbbiakban: a Versenytanács elnöke), a főtitkár, valamint a Versenytanács tagjai által betöltött álláshely besorolási kategóriája az általuk betöltött pozíció elnevezésével azonos.

(3) A Hivatal alaplétszámába tartozó álláshely – a (2) bekezdés sérelme nélkül – irodavezető, irodavezető-helyettes, csoportvezető, főtanácsadó, tanácsadó, vizsgáló ügyintéző, közszolgálati ügyintéző besorolási kategóriába tartozik.

(4) Főtanácsadó besorolási kategóriába tartozó álláshely betöltésére azzal a köztisztviselővel köthető közszolgálati munkaszerződés, aki feladata ellátásához szükséges egyetemi szintű végzettséggel és szakirányú szakképzettséggel, jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy a közigazgatási szakvizsga alól adott Közigazgatási Továbbképzési Kollégiumi teljes körű mentesítéssel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(5) Tanácsadó besorolási kategóriába tartozó álláshely betöltésére azzal a köztisztviselővel köthető közszolgálati munkaszerződés, aki feladata ellátásához szükséges felsőfokú iskolai végzettséggel és szakirányú szakképzettséggel, jogi vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy a közigazgatási szakvizsga alól adott Közigazgatási Továbbképzési Kollégiumi teljes körű mentesítéssel és legalább kétéves szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(6) A vizsgáló ügyintéző besorolási kategóriába tartozó álláshelyen a köztisztviselő pályakezdő gyakornok, vizsgáló ügyintéző I. vagy vizsgáló ügyintéző II. besorolási fokozatban foglalkoztatható. Ha a vizsgáló ügyintéző besorolási fokozatba tartozó álláshelyen alkalmazott köztisztviselő jogi vagy közigazgatási szakvizsgával rendelkezik, vagy annak megszerzése alól jogszabály alapján mentesül, e köztisztviselőt a vizsgáló ügyintéző II. besorolási fokozatba kell sorolni.

(7) A közszolgálati ügyintéző besorolási kategóriába tartozó álláshelyen a köztisztviselő pályakezdő gyakornok vagy közszolgálati ügyintéző besorolási fokozatban foglalkoztatható.

(8) Próbaidejének leteltéig az (5) és (6) bekezdés szerinti pályakezdő gyakornok besorolási fokozatban kell foglalkoztatni azt a köztisztviselőt, aki az álláshelyen ellátandó feladatokhoz szükséges iskolai végzettségének megszerzését követő egy éven belül köt közszolgálati munkaszerződést.

(9) A Tpvt. 39. § szerinti vizsgálói álláshelyeket az 5. melléklet határozza meg.

3. § (1) Az elnök közvetlenül irányítja

(2)⁸ Az általános elnökhelyettes irányítja

(3)⁹ A Versenytanács elnöke irányítja

(4) A főtitkár irányítja

(5) Az elnököt, illetve a Versenytanács elnökét megillető irányítási jogkör gyakorlása nem sértheti az eljáró versenytanácstagok Tpvt. 37. § (1) bekezdése szerinti függetlenségét.

(6)¹³ A Versenytanács elnöke az őt a Fúziós Iroda vonatkozásában megillető irányítási jogkör gyakorlása keretében a Fúziós Iroda vizsgáló ügyintézőjének a versenyfelügyeleti eljárás során hozott, önálló fellebbezéssel támadható végzése tekintetében – a feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására irányuló utasítás kivételével – nem utasíthatja a Fúziós Iroda vizsgáló ügyintézőjét vagy vezetőjét.

4. § (1) A Hivatal szervezeti ábráját a 3. melléklet tartalmazza.

(2) Az egyes szervezeti egységek feladatkörét a 4. melléklet tartalmazza.

5. § (1) Jogszabályban

(2) Minden esetben az elnök dönt

6. §¹⁶ Az általános elnökhelyettes – a normatív utasításban számára meghatározott feladatokon túl – ellátja a Hivatal eljárásaival – ide nem értve a versenyfelügyeleti eljárások versenytanácsi szakaszát, illetve a vállalkozások összefonódásának ellenőrzésével összefüggő eljárásokat – kapcsolatos elvi-koordináló tevékenységet, ennek keretében

7. § A Versenytanács elnöke – a törvényben vagy normatív utasításban számára meghatározott feladatokon túl –

8. § (1) A főtitkár – a törvényben vagy normatív utasításban számára meghatározott feladatokon túl – a Hivatal hivatali szervezetének vezetésével összefüggő feladatai keretében, az irányítása alá tartozó, illetve általa vezetett szervezeti egységeken keresztül

(2) A főtitkár az (1) bekezdés szerinti feladatkörével összefüggésben javaslatot tesz – azok szakmai tartalma meghatározásával – a 80. § 8., 12., 13., 31., 32., 33., 36. és 38. pontjában meghatározott normatív utasítás kiadására és módosítására.

9. § Akadályoztatása esetén – ha esetileg, az ügyek meghatározott csoportjára nézve írásban másként nem rendelkezik –

10. § (1)²⁷ A Hivatal önálló szervezeti egységei:

(2) Az önálló szervezeti egység ellátja a normatív utasításban, vezetői intézkedésben, valamint a tevékenységét irányító vezető által adott utasításban meghatározott feladatokat.

(3) Az önálló szervezeti egység feladatának ellátása során a feladatkörében érintett többi szervezeti egységgel együttműködik, így különösen részükre a kiadmánytervezeteket, egyéb szakmai anyagok tervezeteit megküldi, gondoskodik a véleményeltérések egyeztetéséről.

(4)²⁸

11. § (1)²⁹ Az önálló szervezeti egység működésének részletes szabályait – a jogszabályban, normatív utasításban nem szabályozott körben – az önálló szervezeti egység ügyrendje határozza meg. Az ügyrendben kell meghatározni az önálló szervezeti egységen belül működő szervezeti egység feladatkörét, valamint a szervezeti egységnél foglalkoztatott munkatársak helyettesítési rendjét.

(1a)³⁰ Az ügyrendnek összhangban kell lennie a 27/A. § (2) bekezdés c) pontja szerint közzétett folyamatmodellekkel.

(2)³¹ Az önálló szervezeti egység vezetője által előkészített ügyrendet az önálló szervezeti egység tevékenységét irányító vezető előterjesztése alapján az elnök hagyja jóvá.

(3)³²

(4)³³ A jóváhagyott ügyrendekről a főtitkár nyilvántartást vezet, amely tartalmazza

(5)³⁴ A (4) bekezdés szerinti nyilvántartást, valamint a jóváhagyott ügyrendeket a hivatali munkatársak számára elérhető belső számítógépes hálózaton (a továbbiakban: intranet) közzé kell tenni.

(6)³⁵ Az önálló szervezeti egység vezetője köteles a szervezeti egység ügyrendjét szükség szerint felülvizsgálni és a szükséges módosítás iránt intézkedni.

12. §³⁶ (1)³⁷ A 3. § (1) bekezdés f) pontjában, a 3. § (2) bekezdés d)–f) pontjában, valamint a 3. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott irodák (a továbbiakban: vizsgáló irodák) – a normatív utasításban számukra meghatározott feladatokon túl – feladatkörükben

(2)³⁹ A vizsgáló iroda a munkáját irányító vezető által megállapított rendben írásban beszámol az adott időszakban a Hivatal eljárásai tekintetében végzett tevékenységéről. A beszámolót az intraneten közzé kell tenni.

13. §⁴⁰ A 3. § (1) bekezdés d) pontjában, valamint a 3. § (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott irodák (a továbbiakban: támogató irodák) – a normatív utasításban számukra meghatározott feladatokon túl – feladatkörükben közreműködnek a vizsgáló irodák 12. § (1) bekezdés a), c) és e) pontja szerinti feladatainak ellátásában, és ellátják a 12. § (1) bekezdés b), d) és f) pontja szerinti feladatokat.

14. § (1)⁴¹ Az irodát és a titkárságot irodavezető besorolási kategóriába tartozó álláshelyen foglalkoztatott köztisztviselő vezeti.

(2)⁴² Az önálló szervezeti egység vezetője – a jogszabályoknak, normatív utasításoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően az elnöktől, illetve a szervezeti egység munkáját irányító vezetőtől kapott utasítás és iránymutatás alapján – vezeti az önálló szervezeti egység munkáját, és felelős annak feladatai ellátásáért. E feladatával összefüggésben előkészíti az önálló szervezeti egység ügyrendjét és annak mellékleteként az önálló szervezeti egységhez tartozó álláshelyen foglalkoztatott köztisztviselő feladatainak leírását, valamint munkavállaló munkaköri leírását, szervezi és ellenőrzi az önálló szervezeti egységhez tartozó feladatok végrehajtását. Dönt a szervezeti egység munkatársai közötti szakmai véleményeltérés esetén.

(3) Az önálló szervezeti egység vezetője folyamatosan ellenőrzi, hogy a szervezeti egység munkatársai a jogszabályban és normatív utasításban foglaltak szerint járnak-e el, elemzi a szabályszerű tevékenységvégzést veszélyeztető kockázatokat, és ha szabálytalanságot tapasztal vagy a felmerülő kockázat miatt az szükséges, megteszi a megfelelő intézkedéseket vagy azok megtételét kezdeményezi az intézkedésre jogosult vezetőnél.

(4) Az önálló szervezeti egységek vezetői egymással mellérendeltségi viszonyban állnak, részükre utasítást csak az elnök vagy a szervezeti egység munkáját irányító vezető adhat.

(5)⁴³

(6) Az önálló szervezeti egység vezetője

(7) Az önálló szervezeti egység vezetője kijelöli az adott ügyben eljáró ügyintézőt, szóban vagy írásban iránymutatást ad az ügy intézésének irányára vonatkozóan és ellenőrzi annak megfelelő lefolytatását, ellenőrzi az ügyben tett intézkedések szakmai tartalmát, színvonalát és megalapozottságát, valamint a határidők megtartását.

(8)⁴⁷ Az irodavezetőt akadályoztatása esetén az irodavezető-helyettes – több irodavezető-helyettes esetén első helyen a csoport vezetésével nem megbízott irodavezető-helyettes –, kinevezett irodavezető-helyettes hiányában az iroda ügyrendjében kijelölt személy helyettesíti.

(9) Ha az önálló szervezeti egység munkájával összefüggő ügykezelői, illetve adminisztratív feladatokat más szervezeti egység, illetve annak munkatársa látja el, az önálló szervezeti egység vezetője e körben a más szervezeti egység érintett munkatársának utasítást adhat.

15. § (1) Az önálló szervezeti egységen belül elkülönült feladatkörrel rendelkező szervezeti egységként működő csoportot csoportvezető vezeti.

(2) A csoportvezető az önálló szervezeti egység ügyrendjében meghatározottak és az önálló szervezeti egység vezetőjének az utasításai szerint szervezi és felügyeli az általa vezetett csoport, illetve a csoport tagjainak munkáját. Felelős az általa vezetett csoport feladatainak ellátásáért, az önálló szervezeti egység vezetőjének rendszeresen beszámol a csoport munkájáról.

(3) A csoportvezetőt akadályoztatása esetén a csoport munkatársai közül az önálló szervezeti egység ügyrendjében kijelölt személy helyettesíti.

15/A. §⁴⁹ (1) A belső ellenőrzési vezetői feladatokat irodavezető besorolási kategóriába tartozó álláshelyen foglalkoztatott és közvetlenül az elnök irányítása alá tartozó köztisztviselő látja el önálló szervezeti egység vezetése nélkül.

(2) A belső ellenőrzési vezető akadályoztatása vagy tartós távolléte esetén feladatkörének ellátásáról az elnök dönt.

16. § (1)⁵⁰ A vizsgáló ügyintéző besorolási kategóriába tartozó álláshelyen foglalkoztatott köztisztviselő (a továbbiakban: vizsgáló ügyintéző) feladata a Hivatal feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek érdemi döntésre való előkészítése, normatív utasításban vagy feladatköri leírásban foglalt felhatalmazás esetén a kiadmányozása. Az ügyintéző a feladatköri leírásban részére megállapított, illetve a vezetője által meghatározott feladatokat önállóan látja el – a vezetőjétől kapott utasítás és határidő figyelembevételével – a jogszabályoknak, normatív utasításoknak, a szakmai előírásoknak és az ügyviteli szabályoknak megfelelően.

(2)⁵¹ A vizsgáló ügyintéző látja el a panasszal, bejelentéssel kapcsolatos eljárás, az összefonódás-bejelentés elintézésével kapcsolatos eljárás, a piacelemzés és az ágazati vizsgálat, valamint – a versenytanácsi feladatokat ide nem értve – a versenyfelügyeleti eljárás lefolytatásával összefüggő érdemi feladatokat.

(3) A versenytanácstag a versenyfelügyeleti eljárás versenytanácsi szakaszában való eljárással összefüggő feladatokon túl – a Versenytanács elnökének egyetértésével – további feladatok ellátásával is megbízható, amennyiben az ezen alapfeladat ellátását nem veszélyezteti.

(4)⁵² A közszolgálati ügyintéző végzi a feladatköri leírásban részére megállapított ügyintézői, ügyviteli és adminisztrációs feladatokat, ideértve különösen a beérkező ügyiratok átvételét, nyilvántartásba vételét, a leírói feladatokat, a másolat készítését, vagy a sokszorosításról való gondoskodást és a kézbesítést.

(5)⁵³ A munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló a munkaköri leírásban megállapított feladatait a vezetőjétől kapott utasítás alapján látja el.

(6)⁵⁴

17. §⁵⁵ (1) A Hivatalvezetői Értekezlet az elnök döntéseit segítő, a Hivatal tevékenységét, működését érintő legfontosabb feladatok megtárgyalását és közös álláspont kialakítását biztosító konzultatív, döntés-előkészítő fórum.

(2) A Hivatalvezetői Értekezlet ülését az elnök hívja össze és vezeti.

(3) A Hivatalvezetői Értekezlet ülésén részt vesznek: az elnök, az elnökhelyettesek, a főtitkár, továbbá – eseti jelleggel – az elnök által meghívottak.

18. § (1) A Vezetői Értekezletet a Hivatal tevékenységét, működését érintő aktuális feladatokat, a legfontosabb ügyeket tekinti át.

(2) A Vezetői Értekezletet az elnök hívja össze és vezeti.

(3)⁵⁶ A Vezetői Értekezleten az elnök, az elnökhelyettesek és a főtitkár, valamint az önálló szervezeti egységek vezetői vesznek részt.

(4) A Vezetői Értekezlet ülésén elhangzottakat összefoglalóban kell rögzíteni. Az összefoglaló tartalmazza az ülés időpontját, az ülésen résztvevők nevét, valamint az elhangzott hozzászólások lényegét. Kérelmére a résztvevő nyilatkozatát szó szerint kell rögzíteni. Az ülésről készült összefoglaló eredeti példányát a főtitkár őrzi, és gondoskodik az ülésen jelen nem lévő munkatársakat érintő információknak az érintettekkel való közléséről.

19. § Az önálló szervezeti egységek vezetői az általuk vezetett munkatársak feladatainak áttekintése, a több szervezeti egységet, illetve munkatársat érintő kérdések megtárgyalása céljából az általuk meghatározott rendben rendszeresen értekezletet tartanak.

20. § (1)⁵⁷ A Hivatalban egyes tartós, több szervezeti egység folyamatos együttműködését igénylő feladatok ellátására, a Hivatal vezetésével összefüggő egyes stratégiai területeken a döntések előkészítésére, illetve a Hivatal jogalkalmazási gyakorlatának egységesítése és továbbfejlesztése céljából a 22–23/A. §-ban meghatározott állandó munkacsoportok működnek.

(2)⁵⁸ Az állandó munkacsoport – a feladatköréhez igazodóan – maga határozza meg munkatervét és ügyrendjét, amelyet az elnök hagy jóvá.

(3) Az állandó munkacsoportnak a 22. §-ban és a 23. §-ban meghatározottakon túl tagja az elnökhelyettesek és a főtitkár által kijelölt egy-egy nem vezető beosztású munkatárs is.

(4) Az állandó munkacsoport tagját akadályoztatása esetén

(5) A munkacsoport az egyes konkrét feladatainak sikeres megoldása érdekében esetenként további személyek közreműködését kérheti.

21. § (1) Az állandó munkacsoportban törekedni kell arra, hogy a munkacsoporti munka eredményei, a munkacsoporti állásfoglalások, esetleges döntések valamennyi résztvevő egyetértését bírják. Ha a munkacsoportnak valamely kérdésben való állásfoglalása halaszthatatlan, és az egyetértés megszerzésére nincs esély, a munkacsoport a döntést a résztvevők kétharmadának egyetértő döntésével hozza meg.

(2)⁶⁰ Az állandó munkacsoport munkájának megszervezése során ügyelni kell arra, hogy az ne veszélyeztesse tagjai feladatainak ellátását.

(3)⁶¹ Az állandó munkacsoport munkájáról annak vezetője szükség szerint, de legalább évente egyszer írásban beszámol az elnöknek.

(4)⁶² Az állandó munkacsoportok működésével összefüggő adminisztratív feladatok ellátásáról a főtitkár, a 23/A. § szerinti munkacsoport esetében a Jogi Iroda gondoskodik. Az állandó munkacsoport üléseiről emlékeztetőt kell készíteni, amelyhez csatolni kell a munkacsoport által elfogadott állásfoglalások, dokumentumok egy példányát is.

22. § (1) A szervezetfejlesztési és minőségirányítási munkacsoport feladata a Hivatal stratégiájának minél szélesebb körű és minél több szempontra kiterjedő megalapozása, a munkatársaknak a hivatali stratégia végrehajtása és a stratégiai jelentőségű kérdések tekintetében a döntéshozatalba történő bevonása és ezen keresztül a döntések elfogadottságának növelése érdekében a Hivatal mint szervezet működésének kritikus figyelemmel kísérése, a Hivatal működését érintő kockázatok felmérése, a Hivatal működésével összefüggő problémák rendezett keretek között történő azonosítása és megoldásuk koordinálása, e körben tanácsadó, döntés-előkészítő, véleményezési feladatok ellátása.

(2) A szervezetfejlesztési és minőségirányítási munkacsoport

(2a)⁶³ A szervezetfejlesztési és minőségirányítási munkacsoport a szakterületek vezetőinek bevonásával évente elvégzi a Hivatal működése, irányítása minőségi színvonalának nemzetközi standard szerinti értékelését a CAF (Common Assessment Framework) módszertan szerint és ennek alapján minőségértékelési jelentést készít az elnök részére. A minőségértékelést a szervezetfejlesztési és minőségirányítási munkacsoport a tárgyév május 31-éig szervezi meg és hajtja végre. A minőségértékelési jelentést a munkacsoport terjeszti az elnök elé legkésőbb a tárgyév szeptember 30-áig, majd elfogadása esetén azt az intraneten valamennyi munkatárs számára elérhető módon közzéteszi.

(3) A szervezetfejlesztési és minőségirányítási munkacsoport vezetője a főtitkár, állandó tagjai

23. § (1) A tudásmenedzsment munkacsoport feladata a Hivatalban felhalmozódott szakmai tudás, elméleti és gyakorlati ismeretek, a Hivatal feladatainak ellátásához nélkülözhetetlen adatok (a továbbiakban: szervezeti tudás) összegyűjtésének, megőrzésének, rendszerezésének, és szervezett keretek között a munkatársak felé való közvetítésének (a továbbiakban: tudásmenedzsment) általános koordinálása. E feladatkörében

(2) A tudásmenedzsment munkacsoport vezetője a főtitkár, állandó tagjai

23/A. §⁶⁹ (1) A jogértelmezési munkacsoport feladata a több szervezeti egységet érintő eljárási kérdések megvitatása, a jogalkalmazási gyakorlat továbbfejlesztése, az egységes hivatali jogalkalmazási gyakorlat előmozdítása, nem érintve a Versenytanács elnökének és tagjainak döntéshozataluk tekintetében a Tpvt. 37. § (1) bekezdésében előírt függetlenségét. E feladatkörében

(2) A jogértelmezési munkacsoport állásfoglalását, összegző jelentését az intraneten közzéteszi.

(3)⁷⁰ A jogértelmezési munkacsoport vezetője az általános elnökhelyettes, állandó tagjai

(4) A jogértelmezési munkacsoportra nem kell alkalmazni a 20. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezést.

24. § (1) Jelentősebb, több szervezeti egységet érintő döntés-előkészítő feladatra, illetve egyes párhuzamosan végzett tevékenységek összehangolása céljából előre meghatározott időtartamra eseti munkacsoport hozható létre.

(2)⁷¹ Eseti munkacsoportot – az elnökhelyettesek vagy a főtitkár kezdeményezése alapján – az elnök hozhat létre, meghatározva a munkacsoport által elvégzendő feladatot, illetve a munkacsoport célját, adott esetben az általa létrehozandó várt eredményt, továbbá a munkacsoport vezetőjét és a résztvevő szervezeti egységeket, valamint a munkacsoport működésének időtartamát.

(3) A résztvevőként kijelölt szervezeti egység részéről az eseti munkacsoport munkájában ténylegesen részt vevő munkatársat a szervezeti egység vezetője jelöli ki.

(4)⁷² Az eseti munkacsoport létrehozása és munkájának megszervezése során ügyelni kell arra, hogy működése, illetve más munkacsoportokkal való párhuzamos működése ne veszélyeztesse a résztvevő munkatársak feladatainak ellátását. Egy munkatárs egyidejűleg legfeljebb három munkacsoport – az állandó munkacsoportot is ideérve – munkájában vehet részt.

(5) Az eseti munkacsoport – a feladatköréhez igazodóan – maga határozza meg munkatervét és ügyrendjét. Az eseti munkacsoport üléseiről emlékeztetőt kell készíteni.

(6)⁷³ Az eseti munkacsoport munkájáért annak vezetője felelős. A munkacsoport vezetője a munkacsoport munkájáról a munkacsoport létrehozatalakor az elnök által meghatározott rendben, valamint amikor a munkacsoport feladatának jellegéből az következik, írásban beszámol az elnöknek.

(7)⁷⁴ Az eseti munkacsoport a feladatának befejezését, a kitűzött céljának elérését, eredmény létrehozását vagy annak lehetetlenné válását követő ésszerű időn, de legfeljebb tizenöt napon belül, továbbá a munkacsoport működésére előírt időtartam lejártakor munkájáról záró beszámolót készít, amelyet a munkacsoport vezetője az elnök elé terjeszt. A beszámolóhoz csatolni kell a munkacsoport által elfogadott állásfoglalások, dokumentumok egy példányát is.

(8)⁷⁵ Az elnök az eseti munkacsoport záró beszámolója alapján dönt a munkacsoport további működéséről vagy megszüntetéséről, valamint a munkacsoport által létrehozott eredmény további felhasználásának módjáról.

25. § (1) A Hivatalban integrált kockázatkezelési rendszer működik, amelynek legfontosabb elemei

(2) A Hivatal tevékenységében és gazdálkodásában rejlő kockázatok intézményesített keretek között történő felmérését és a kockázati feladatok meghatározását az elnök által a 27. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kijelölt személyek, a FEUVE keretében pedig az önálló szervezeti egységek vezetői végzik.

(3) Az integrált kockázatkezelési rendszer koordinálására, a működtetéssel összefüggő szervezési, operatív és adminisztratív feladatok ellátására a Hivatalban belsőkontroll-koordinátor (a továbbiakban: kontrollkoordinátor) működik. A kontrollkoordinátor feladatait a 67. § szerinti integritásfelelős látja el.

(4) A kontrollkoordinátor feladatait az elnök irányításával – a főtitkár tájékoztatása mellett – látja el; e munkájában támaszkodik a szervezetfejlesztési és minőségirányítási munkacsoport tevékenységére, eredményeire.

(5) Az integrált kockázatkezelési rendszer működtetése során az elnök által a 27. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kijelölt személyek és a szervezeti egységek vezetői kötelesek együttműködni a kontrollkoordinátorral.

25/A. § (1) Az integrált kockázatkezelési rendszer részeként a Hivatal – küldetésének és jövőképének, az ezen alapuló középtávú stratégiai célkitűzéseinek, valamint stratégiai alapértékeinek meghatározására – négy évre szóló középtávú intézményi stratégiát (a továbbiakban: intézményi stratégia) készít.

(2) Az operatív szervezeti céloknak és az egyéni teljesítménykövetelményeknek az intézményi stratégia céljain kell alapulniuk, és azok határidőben történő megvalósítását kell szolgálniuk.

(3) Az aktuális intézményi stratégia érvényességének lejárta előtt legalább fél évvel a főtitkár kezdeményezi az intézményi stratégia kidolgozására eseti munkacsoport létrehozását.

(4) Az intézményi stratégia kidolgozására létrehozott eseti munkacsoport (a továbbiakban e §-ban: munkacsoport) vezetője a főtitkár; munkájában a kontrollkoordinátor minden esetben részt vesz. A munkacsoportot úgy kell összeállítani, hogy az a Hivatal alaptevékenységei tekintetében érdemi információval rendelkező, lehetőleg vezető beosztású munkatársakból álljon. A munkacsoport működésével összefüggő adminisztratív feladatok ellátásáról a főtitkár gondoskodik.

(5) A munkacsoport legkésőbb az aktuális intézményi stratégia érvényességének lejárta előtt egy hónappal a Hivatalvezetői Értekezlet elé terjeszti az új intézményi stratégia tervezetét.

(6)⁷⁷ Az intézményi stratégiát – a Hivatalvezetői Értekezlet általi megtárgyalást követően – az elnök hagyja jóvá. A jóváhagyott intézményi stratégiáról a kontrollkoordinátor tájékoztatja a szervezeti egységeket, és azt az intraneten közzéteszi.

25/B. § (1) Az intézményi stratégia megvalósítása érdekében a szervezetfejlesztési és minőségirányítási munkacsoport – a kontrollkoordinátor előterjesztése alapján – éves intézkedési tervet készít, melyet az elnök hagy jóvá.

(2) A jóváhagyott éves intézkedési terv végrehajtását és az arról történő beszámolást a kontrollkoordinátor koordinálja; az egyes feladatok által érintett munkatársak kötelesek vele együttműködni.

(3) Az éves intézkedési terv végrehajtásáról készített összefoglaló jelentést a tárgyévet követő év január 31-éig az elnök elé kell terjeszteni.

25/C. § (1) Az integrált kockázatkezelési rendszer részeként a Hivatalban a stratégiai és operatív célokhoz, valamint a működési folyamatokhoz rendelt indikátorokból álló egységes rendszerű, szervezeti szintű mérőeszközként indikátorrendszer működik (a továbbiakban: stratégiai indikátorrendszer).

(2) A stratégiai indikátorrendszer tartalmának szakmai megalapozását, kidolgozását, leírását, értékeinek meghatározását, nyomon követését, valamint a fejlesztésével kapcsolatos javaslatok kidolgozását stratégiai és operatív célokhoz rendelt indikátor esetében az elnök által kijelölt személy, működési folyamathoz rendelt indikátor esetén az elnök által a 27. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kijelölt személy végzi.

(3) Az intézményi stratégia megvalósításának nyomon követése, a szükséges kiigazítások elvégzése érdekében a (2) bekezdésben meghatározott személy a stratégiai indikátorrendszerben meghatározott követelmények alapján figyelemmel kíséri a megvalósítás előrehaladását, és arról tájékoztatja a kontrollkoordinátort.

(4) A megvalósítás előrehaladásának a (3) bekezdés szerinti tapasztalatai alapján, a kontrollkoordinátor kezdeményezésére a szervezetfejlesztési és minőségirányítási munkacsoport javaslatot tehet az intézményi stratégia kiigazítására, módosítására.

26. § (1) A belső ellenőrzés az államháztartás működési rendjéről szóló jogszabályokban, valamint a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben [a továbbiakban: 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet] meghatározott feladatait az elnök megbízása és az általa jóváhagyott éves munkaterv alapján a belső ellenőrzési vezető látja el.

(2) A belső ellenőrzési vezető munkáját a 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 17. §-ában előírt belső ellenőrzési kézikönyv szerint végzi. A belső ellenőrzési kézikönyvet a belső ellenőrzési vezető készíti elő, és az elnök hagyja jóvá.

(3)⁷⁸ A jóváhagyott belső ellenőrzési kézikönyvet az intraneten közzé kell tenni. A közzététel időpontját dokumentálni kell, és a közzétételről a munkatársakat külön hirdetmény útján is értesíteni kell.

27. § (1) A Hivatal irányítása, így különösen a Hivatal egyes feladatainak ellátásával összefüggő tevékenységek, illetve eljárások szabályozása, szervezése, ellenőrzése és fejlesztése terén a döntések jobb megalapozása, a feladatellátás nyomon követhetősége és előre meghatározott mutatók, indikátorok szerinti mérhetősége érdekében meg kell határozni a hivatali feladatellátás egyes funkcionális szempontból elkülöníthető, egymásra épülő tevékenységek (részfolyamatok) sorozatából álló munkafolyamatait (a továbbiakban: főfolyamatok), és el kell készíteni e folyamatok tényleges működésének egységes szempontrendszer és módszertan szerinti folyamatleírását (a továbbiakban: folyamatmodell).

(2)⁸⁰ A főfolyamatokat a szervezetfejlesztési és minőségirányítási munkacsoport javaslatára az elnök határozza meg, egyben kijelöli a folyamatmodell elkészítéséért felelős, a főfolyamatot megfelelően ismerő, vezetői álláshelyen foglalkoztatott munkatársat (a továbbiakban: folyamatkoordinátor).

(3) A (2) bekezdés szerint meghatározott főfolyamat tényleges működést leíró folyamatmodelljének (a továbbiakban: alapmodell) elkészítése a folyamatkoordinátor feladata. Több szervezeti egység felelősségi körébe tartozó főfolyamat esetében az érintett szervezeti egységek vezetői kötelesek együttműködni a folyamatkoordinátorral az alapmodell elkészítésében.

(4) Az elnök által jóváhagyott alapmodell alapján meghatározott részfolyamatok működtetéséért felelős szervezeti egységek vezetői (a továbbiakban: folyamatgazdák) elkészítik a részfolyamatra vonatkozó folyamatmodellt, valamint a részfolyamat ellenőrzési nyomvonalát, amely tartalmazza különösen

(5) A szervezetfejlesztési és minőségirányítási munkacsoport a kontrollkoordinátor előterjesztése alapján

(6) Az (5) bekezdés szerinti javaslatokat a szervezetfejlesztési és minőségirányítási munkacsoport előterjesztése alapján az elnök hagyja jóvá.

(7) Az azonosított részfolyamatok mentén kialakított ellenőrzési nyomvonalakat a szervezetfejlesztési és minőségirányítási munkacsoport előterjesztése alapján az elnök hagyja jóvá.

27/A. § (1) A munkafolyamatok modellezésével, az ellenőrzési nyomvonalak kialakításával és a kockázatértékeléssel összefüggő feladatok ellátását a kontrollkoordinátor segíti. Ennek keretében

(2)⁸¹ A kontrollkoordinátor az intraneten közéteszi

27/B. § (1) A kontrollkoordinátor gondoskodik arról, hogy a részfolyamatok tekintetében a folyamatgazdák, a főfolyamatok tekintetében a folyamatkoordinátorok a felelősségi körükbe tartozó folyamatmodellt évente legalább egyszer, a részfolyamatok tekintetében a tárgyév szeptember 30-áig, a főfolyamatok tekintetében a tárgyév október 31-éig felülvizsgálják, a felülvizsgálat során elemezzék, hogy

(2) A részfolyamat folyamatmodelljének felülvizsgálata keretében a folyamatgazda ismételten elvégzi a kockázatok azonosítását és értékelését, az ellenőrzési nyomvonal felülvizsgálatát és szükséges módosítását.

(3)⁸² A kontrollkoordinátor az azonosított kockázatok típusait és leírását, valamint a kockázatok hatását és kezelésük módját tartalmazó összefoglaló táblázatot készít, és azt a tárgyév november 30-áig a szervezetfejlesztési és minőségirányítási munkacsoport elé terjeszti. Az összefoglaló táblázatot a szervezetfejlesztési és minőségirányítási munkacsoport javaslata alapján az elnök hagyja jóvá. A jóváhagyott összefoglaló táblázatot a kontrollkoordinátor közzéteszi az intraneten.

27/C. § A folyamatmodellel leírt munkafolyamatokat érintő új belső szabályok kialakításakor

28. § (1)⁸³ A Hivatal a feladatok eredményes ellátása, a hivatali célok minél hatékonyabb módon történő megvalósulása, ugyanakkor a munkatársak egyéni céljai minél teljesebb körű megvalósítása lehetőségének biztosítása céljából, a szervezeti hatékonyság és teljesítmény tartósan magas szinten tartása érdekében a teljesítményértékelést a motivációs rendszerrel, a kompetenciafejlesztéssel, a minőségbiztosítással, illetve a javadalmazási döntésekkel összekapcsoló, a feladatköri leírások és követelmények folyamatos, rendszerszintű felülvizsgálatát is biztosító komplex teljesítménymenedzsment-rendszert működtet.

(2) A teljesítménymenedzsment-rendszer alapjai:

(3)⁸⁶ A Humánerőforrás és Koordinációs Iroda gondoskodik a Hivatal teljesítménymenedzsment-rendszerének, így különösen teljesítményértékelési rendszerének folyamatos fejlesztéséről, és részt vesz annak működtetésében. Ennek keretében támogatja a teljesítményértékelés folyamatában az egyes szereplők munkáját, így különösen

(4) A főtitkár

29. § (1)⁹¹ A Hivatal stratégiája alapján az irodavezetők és az egyéb önálló szervezeti egységek vezetői – az általuk vezetett szervezeti egység feladataira figyelemmel – minden év november 15-éig javaslatot tesznek a tevékenységüket irányító vezetőnek a Hivatal következő évre vonatkozó éves célkitűzéseként meghatározandó célokra és az azok teljesítéséért felelős szervezeti egységre. Az elnökhelyettesek az általuk támogatott javaslatokat az esetleges saját javaslataikkal együtt november 25-éig megküldik a főtitkárnak, aki ezek és a saját javaslatai alapján előkészíti és – a szervezetfejlesztési és minőségirányítási munkacsoport véleményével együtt – december 10-éig az elnöknek jóváhagyásra felterjeszti a Hivatal éves célkitűzéseinek – a célok megvalósításáért felelős szervezeti egységeket is meghatározó – tervezetét. A Hivatal éves célkitűzéseiről az elnök legkésőbb a téli igazgatási szünet kezdetéig dönt.

(2)⁹² A főtitkár a Hivatal jóváhagyott éves célkitűzéseit közzéteszi az intraneten. A közzététel időpontját dokumentálni kell, és a közzétételről a munkatársakat külön hirdetmény útján is értesíteni kell.

30. § (1)⁹³ A kompetencia-kézikönyvet a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda vezetőjének javaslata alapján, a szervezetfejlesztési és minőségirányítási munkacsoport, valamint a tudásmenedzsment munkacsoport véleményének kikérésével a főtitkár álltja össze, és terjeszti az elnök elé jóváhagyásra.

(2)⁹⁴ Az elnök által jóváhagyott kompetencia-kézikönyvet a főtitkár közzéteszi az intraneten. A közzététel időpontját dokumentálni kell, és a közzétételről a munkatársakat külön hirdetmény útján is értesíteni kell.

(3)⁹⁵ A kompetencia-kézikönyvet ötévente – a hivatali feladatkörök átfogó, komplex elemzése alapján – felül kell vizsgálni. Az elnökhelyettesek, illetve a főtitkár, valamint az önálló szervezeti egység vezetője az éves teljesítményértékelések tapasztalatai alapján kezdeményezheti egyes feladatkörök kompetencia-kézikönyvben meghatározott kompetenciatérképének felülvizsgálatát. Új feladatkör létrehozása előtt el kell végezni a feladatkör elemzését, és meg kell határozni a kompetenciatérképét.

31. § (1) A döntés egyben kiadmányozási jog is.

(2) A kiadmányozási jog

(3) Kiadmányt kiadni, továbbítani csak a kiadmányozásra jogosult aláírásával lehet. A kiadmányozott irat tartalmi helyességéért a kiadmányozó felelős.

(4) A kiadmányozásra jogosult, valamint a feladatkör ellátására jogosult és köteles személy a döntését az előkészítés ellenőrzése után, a kapott információk alapján, feladat- és hatáskörében eljárva, határidőben hozza meg.

32. § (1) Ha normatív utasítás eltérően nem rendelkezik, a másra át nem ruházott jogkörben kiadmányozandó iratokat az elnök kiadmányozza. Az elnök – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a jelen utasításban foglalt kiadmányozási rendtől írásbeli utasításával eltérhet.

(2)⁹⁶ Az általános elnökhelyettes kiadmányoz az elnök nevében eljárva

(2a)⁹⁷ A Fúziós Iroda vezetője kiadmányoz az elnök nevében eljárva a vállalkozások összefonódásával összefüggésben feltételezett jogsértés miatti, véglegessé vált végzéssel lezárt bejelentéssel kapcsolatos eljárás irataiba való betekintés iránti kérelemmel, valamint az összefonódás vizsgálatára irányuló, vizsgálati szakaszban véglegessé vált végzéssel lezárt versenyfelügyeleti eljárás irataiba való betekintés iránti kérelemmel és az ilyen versenyfelügyeleti eljárásra vonatkozó ügyféli tájékoztatáskéréssel, valamint az ilyen eljárásokkal összefüggő hatósági megkereséssel kapcsolatban.

(2b)⁹⁸ A Fúziós Iroda vezetője kiadmányoz az összefonódás-bejelentés elintézésével kapcsolatos, a Tpvt. 43/N. § (1) bekezdés b)–d) pontja szerinti intézkedéssel lezárt eljárás irataiba való betekintés iránti kérelemmel, valamint az ilyen eljárással összefüggő hatósági megkereséssel kapcsolatban.

(2c)⁹⁹ Az eljáró versenytanács kiadmányoz az elnök nevében eljárva az összefonódás vizsgálatára irányuló, véglegessé vált versenytanácsi döntéssel lezárt versenyfelügyeleti eljárás irataiba való betekintés iránti kérelemmel és az ilyen versenyfelügyeleti eljárásra vonatkozó ügyféli tájékoztatáskéréssel, valamint az ilyen eljárással összefüggő hatósági megkereséssel kapcsolatban, a (2d) bekezdésben foglaltak kivételével.

(2d)¹⁰⁰ Az eljáró versenytanács kiadmányoz az olyan, véglegessé vált versenytanácsi döntéssel lezárt versenyfelügyeleti eljárás irataiba való betekintés iránti kérelemmel és az ilyen versenyfelügyeleti eljárásra vonatkozó ügyféli tájékoztatáskéréssel kapcsolatban, amely tekintetében az eljárást befejező döntéssel szembeni jogorvoslati határidő még nem járt le, továbbá amelyben a közigazgatási per vagy a végrehajtási eljárás folyamatban van.

(3)¹⁰¹ Az eljáró versenytanács kiadmányoz az elnök nevében eljárva a (2d) bekezdés szerinti, véglegessé vált versenytanácsi döntéssel lezárt versenyfelügyeleti eljárás tekintetében érkező hatósági megkereséssel kapcsolatban.

(4)¹⁰²

(5)¹⁰³ Az általános elnökhelyettes kiadmányoz a meghatározott versenyfelügyeleti eljárással összefüggő büntetőeljárás keretében a nyomozóhatóságtól, ügyészségtől vagy bíróságtól, illetve – normatív utasítás eltérő rendelkezése hiányában – a polgári ügyekben eljáró bíróságtól érkező megkeresés ügyében.

(5a)¹⁰⁴ Az Ügyfélszolgálati Iroda vezetője kiadmányoz az elnök nevében eljárva a lezárt panasszal kapcsolatos eljárás irataiba való betekintés iránti kérelemmel, valamint az ilyen eljárással összefüggő hatósági megkereséssel kapcsolatban.

(5b)¹⁰⁵ Az általános elnökhelyettes kiadmányozza a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 376. § (2) bekezdése alapján a hatóság tagját terhelő feljelentési kötelezettségnek a Hivatal részéről eleget tevő feljelentést, továbbá az ilyen feljelentés alapján indult nyomozás megszüntetéséről hozott döntéssel szemben előterjeszthető panaszt.

(6) Az önálló szervezeti egység vezetője – a felette irányítási jogot gyakorló vezető eltérő utasítása vagy normatív utasítás eltérő rendelkezése hiányában – feladatkörében kiadmányozza az elnök, az elnökhelyettesek vagy a főtitkár kiadmányozási jogkörébe nem tartozó iratot.

(7)¹⁰⁶ A (6) bekezdéstől eltérve, ha normatív utasítás másként nem rendelkezik, közigazgatási államtitkár vagy azonos, illetve magasabb jogállású állami vezető, valamint polgármester, főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke részére küldött megkeresés, illetve ilyen személytől érkező megkeresés megválaszolása esetén kiadmányozásra az elnök jogosult.

(8) Az Európai Bizottsággal történő kommunikáció során kiadmányozásra, ha

(9) Az elnök által kiadmányozandó iratokat – az ügy tárgyától függően, feladatkörükhöz igazodóan – a főtitkár, az általános elnökhelyettes vagy a Versenytanács elnöke terjeszti elő kiadmányozásra.

(10)¹⁰⁹ A főtitkár, az általános elnökhelyettes vagy az eljáró versenytanács elnöke által kiadmányozandó iratokat – az ügy tárgyától függően, feladatkörükhöz igazodóan – az ügyet intéző önálló szervezeti egység vezetője, ennek hiányában a kiadmányozó által irányított csoport vezetője vagy – a közvetlenül a kiadmányozó által vezetett vizsgáló ügyintéző vagy közszolgálati ügyintéző esetében – az vizsgáló ügyintéző vagy közszolgálati ügyintéző terjeszti elő kiadmányozásra.

(11) Ha normatív utasítás eltérően nem rendelkezik, a kiadmányozásra jogosult akadályoztatása, illetve távolléte esetén a halaszthatatlan intézkedést igénylő ügyben az adott ügykörben a 9. § szerint helyettesítésére jogosult személy – a helyettesítési jogosultság terjedelméhez igazodóan, és a helyettesi minőség jelölésével – intézkedik és kiadmányoz.

33. § (1)¹¹⁰ Normatív utasítás eltérő rendelkezése hiányában a Kormánnyal, a Kormány tagjaival, a kormány-, illetve tárcaközi bizottságokban, a társhatóságokkal, egyéb állami szervekkel, az önkormányzatokkal és a civil szervezetekkel, más személyekkel, valamint a nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokban a Hivatalt az elnök, az elnökhelyettesek, a főtitkár, valamint – a feladatkörüket érintő kérdésekben, illetve az elnök, vagy a tevékenységüket irányító vezető megbízása alapján – az erre felhatalmazott vezetői megbízással rendelkező személy képviseli.

(2)¹¹¹ Az ECN, az ECA, az ICN, az EKTB munkacsoportjaiban és almunkacsoportjaiban, az OECD Verseny Bizottságában, valamint más nemzetközi szervezetekben és intézményekben a Hivatalt a Nemzetközi Iroda vezetője, illetve a Nemzetközi Iroda e feladattal megbízott munkatársa, vagy – az elnök által eseti jelleggel vagy meghatározott ügycsoportra való kijelölés alapján – a tárgy szerint feladatkörrel rendelkező szervezeti egység vizsgáló ügyintézője képviseli.

(3) A Hivatalt a Kormány ülésén és az Országgyűlésben, a közigazgatási államtitkári értekezlet és az országgyűlési bizottság ülésén az elnök, illetve az általa kijelölt személy képviseli.

(4) A Hivatalt

(5) A Hivatalt

(6)¹¹⁹ Ha normatív utasítás eltérően nem rendelkezik, a Hivatalhoz érkező szóbeli, így különösen telefonos megkeresést – ha az nem az adott ügyben képviseletre jogosulthoz érkezik – a képviselő személyére vonatkozó tájékoztatás mellett el kell utasítani vagy – ha nem utasítható el, és intézkedést igényel – arról feljegyzésben tájékoztatni kell a feladatkörrel rendelkező szervezeti egységet vagy személyt.

34. § (1) A 33. § szerinti esetekben a képviselendő álláspontot a képviseletet ellátó személy szervezeti egysége készíti elő az egyéb érintett szervezeti egységek bevonásával.

(2) Minden esetben be kell vonni az állásponttervezet egyeztetésébe

(3) Az állásponttervezetet olyan időben kell egyeztetésre bocsátani, hogy annak érdemi megvitatására lehetőség szerint legalább öt nap az érintettek rendelkezésére álljon.

(4) Az egyeztetett tárgyalási álláspontot – ha normatív utasítás eltérően nem rendelkezik –

(5) A képviseletet ellátó személy a képviselet ellátása során a jóváhagyott álláspont szerint köteles eljárni azzal, hogy attól – az álláspont lényegi tartalmát nem érintve – a tárgyalások megkívánta legszükségesebb mértékben eltérhet.

(6)¹²¹ A képviseletet ellátó személy a szóbeli egyeztetést, illetve az adott fórumon, munkacsoporton való részvételt követően haladéktalanul röviden írásban beszámol az ott történtekről, és a képviselt állásponthoz képest elért eredményekről, a várható további fejleményekről.

(7)¹²² A jóváhagyott álláspontot és a (6) bekezdés szerinti beszámolót meg kell küldeni az álláspontot jóváhagyó személynek, valamint az álláspont kialakításában részt vett szervezeti egységeknek.

35. §¹²³

36. § A Hivatalnak a bíróságok előtti jogi képviseletét – normatív utasítás eltérő rendelkezése hiányában – az elnök által kijelölt szervezeti egység vezetője, illetve e feladattal megbízott munkatársa látja el, kivéve, ha az ügy sajátosságára tekintettel az elnök a képviselet ellátására külső jogi képviselő megbízásáról dönt.

37. § (1)¹²⁴ Más hatósággal vagy szervezettel való együttműködési megállapodás megkötéséről, az ennek érdekében történő kapcsolatfelvételről és a tárgyalások megkezdéséről – az általános elnökhelyettes vagy a főtitkár kezdeményezése alapján – az elnök dönt.

(2)¹²⁵ Az együttműködési megállapodás tervezetét az elnök által kijelölt, a tárgy szerint leginkább érintett szervezeti egység – külföldi versenyhatósággal történő együttműködés esetében a Nemzetközi Iroda – (e § alkalmazásában a továbbiakban: szakmailag felelős szervezeti egység) készíti elő és egyezteti szakértői szinten; az előkészítésbe – és szükség szerint az egyeztetésekbe – a Jogi Irodát be kell vonni.

(3)¹²⁶

(4) Az együttműködési megállapodás végrehajtására kapcsolattartóként a szakmailag felelős szervezeti egység vezetőjét vagy munkatársát kell kijelölni.

(5) A megkötött együttműködési megállapodások egy aláírt példányát a főtitkár – külföldi versenyhatósággal történő együttműködés esetében a Nemzetközi Iroda – őrzi és tartja nyilván, továbbá koordinálja azok felülvizsgálatát.

(6)¹²⁷ A főtitkár – külföldi versenyhatósággal történő együttműködés esetén a Nemzetközi Iroda – közzéteszi a Hivatal által kötött együttműködési megállapodásokat és azoknak a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét a Hivatal honlapján (a továbbiakban: honlap) és az intraneten.

(7)¹²⁸ Az együttműködési megállapodás végrehajtásába a szakmailag felelős szervezeti egység szükség szerint bevonja az érintett további szervezeti egységeket.

(8)¹²⁹ Az együttműködési megállapodás végrehajtásának tapasztalatairól, adott esetben a megállapodás módosítása kezdeményezésének szükségességéről a szakmailag felelős szervezeti egység a megállapodás felülvizsgálatára előírt határidő lejártát legalább egy hónappal megelőzően, felülvizsgálatra előírt határidő hiányában pedig a megállapodás hatálybalépésétől kezdve legalább évente feljegyzésben tájékoztatja az elnököt.

38. § (1)¹³⁰ A Tpvt. 33. § (3) bekezdése szerinti véleményezési feladatainak, valamint a tisztességes verseny szabadságát, illetve a tudatos fogyasztói döntéshozatalt biztosító szabályozási környezet megalkotásának elősegítése érdekében a piaci folyamatok követése vagy a Hivatal eljárásai során észlelt, a gazdasági versenyre, illetve fogyasztók érdekeire hátrányos szabályozási megoldások azonosítása és az ezek kiigazítása érdekében való aktív fellépés (a továbbiakban: versenypártolás) hatékony és eredményes ellátása céljából az elnök – az általános elnökhelyettes javaslata alapján – meghatározza azokat a prioritást élvező szabályozási területeket, szabályozási problémákat, szempontokat, amelyeket a szabályozási javaslatok, tervezett intézkedések véleményezése, illetve az aktív versenypártoló fellépés mérlegelése során elsődlegesen figyelembe kell venni (a továbbiakban: versenypártolási prioritások). A versenypártolási prioritásokat az intraneten közzé kell tenni.

(2) A versenypártolási prioritásokat legalább évente felül kell vizsgálni, különös tekintettel a Hivatal éves céljaira, valamint figyelemmel az eltelt időben beérkezett panaszokból, bejelentésekből, egyéb piaci jelzésekből leszűrhető tapasztalatokra. Szükség esetén az általános elnökhelyettes kezdeményezi a versenypártolási prioritások módosítását.

(3) Az (1) bekezdés szerinti versenypártolási prioritásokra is figyelemmel a Hivatal aktív, kezdeményező fellépésével megvalósítandó versenypártolási tevékenységre vonatkozóan éves versenypártolási terv készül.

(4) A versenypártolási terv tartalmazza:

(5)¹³¹ A versenypártolási terv összeállítása és felülvizsgálata során figyelembe kell venni a Kormány munkatervét és törvényalkotási programját, továbbá a Hivatalnak véleményezésre megküldött jogharmonizációs javaslatokat.

(6) A versenypártolási tervet minden év január 15-éig kell elkészíteni, és – ha a körülmények változása indokolja – felül kell vizsgálni.

(7) A versenypártolási terv elkészítése és felülvizsgálata az Elnökhelyettesi Titkárság koordinálásával, az általános elnökhelyettes irányítása alá tartozó szervezeti egységek, valamint az Ügyfélszolgálati Iroda bevonásával történik.

(8)¹³² A versenypártolási tervet az elnök hagyja jóvá.

(9)¹³³ A versenypártolási terv teljesüléséről a tárgyévet követően egy hónapon belül az Elnökhelyettesi Titkárság írásban beszámol az elnöknek.

39. § (1) A Tpvt. 33. § (3) bekezdése alapján a Hivatalba véleményezésre érkező koncepció-, illetve jogszabálytervezetet az Elnökhelyettesi Titkárság a véleményezés belső koordinálása érdekében megvizsgálja abból a szempontból, hogy az a Tpvt. 33. § (3) bekezdésében meghatározott tartalommal bír-e, és ez alapján dönt arról, hogy szükséges-e a tervezet Hivatal általi véleményezése. Minden esetben véleményezni kell

(2) A véleményezendő tervezetet az Elnökhelyettesi Titkárság megküldi az annak tárgya szerint érintett szervezeti egységeknek. A Jogi Irodának minden véleményezendő tervezetet meg kell küldeni.

(3) A véleményezésre biztosított belső határidőt az Elnökhelyettesi Titkárság határozza meg a Hivatal részére meghatározott határidő alapján.

(4) A Hivatal véleményét tartalmazó levél tervezetét – a véleményezésbe bevont szervezeti egységek észrevételeinek figyelembevételével – az Elnökhelyettesi Titkárság készíti el.

(5) A Tpvt., valamint a Hivatal jogalkalmazási hatáskörébe tartozó, vagy jogállását, feladatkörét, eljárásait szabályozó más jogszabályok módosítására irányuló tervezetet első helyen a Jogi Iroda véleményezi, és készíti elő a Hivatal véleményét tartalmazó levél tervezetét.

(6) Egymásnak ellentmondó észrevételek, véleményeltérés esetén – lehetőség szerint szóbeli – egyeztetést kell tartani.

40. § (1) A tervezet közigazgatási egyeztetése keretében tartott szóbeli egyeztetésen a Hivatal álláspontját

(2) Az egyeztetésen a Hivatal véleményeként írásban megküldött állásponttól való eltérés lehetőségéről, a felmerülő további kérdésekben történő álláspont-kialakítás irányairól – a visszamutatott tervezet és a véleményező szervezeti egységek arra vonatkozó észrevételei alapján – az elnök dönt.

(3) Az egyeztetésről a résztvevő szervezeti egység emlékeztetőt készít. Az emlékeztető tartalmazza az egyeztetésen résztvevők álláspontját, és számot ad a Hivatal észrevételeinek elfogadásáról vagy elutasításáról, valamint az elutasítás indokairól.

41. § (1) Az Elnökhelyettesi Titkárság az elfogadott jogszabályok alapján évente ellenőrzi, hogy a Hivatal által véleményezett jogszabálytervezetek, illetve azon szabályozások, amelyek egyébként megfelelnek a 39. § (1) bekezdésében meghatározott szempontoknak, miként alakultak, azokban a Hivatal álláspontja miként érvényesült.

(2)¹³⁴ Az (1) bekezdés szerinti nyomonkövetés eredményét – az esetleg szükséges további fellépés igényét – meg kell jeleníteni a 38. § (9) bekezdése alapján készített beszámolóban, a Tpvt. 36. § (2) bekezdés c) pontja alapján a Gazdasági Versenyhivatal tevékenységéről, valamint a gazdasági verseny tisztasága és szabadsága érvényesüléséről az Országgyűlés részére készítendő éves beszámolóban (a továbbiakban: parlamenti beszámoló), valamint szükség esetén a versenypártolási tervben.

(3) Az Elnökhelyettesi Titkárság folyamatosan figyelemmel kíséri a minisztériumok honlapján társadalmi egyeztetés céljából közzétett vagy a más módon nyilvánosságra került, a Hivatalnak véleményezésre nem megküldött jogszabálytervezeteket. Ha ezek a Hivatal feladat- és hatáskörét, jogállását és működését a Tpvt. 33. § (3) bekezdése szerint érintik, a Hivatal álláspontjának érvényre juttatása érdekében a 39. §-ban foglaltak megfelelő alkalmazásával kell eljárni azzal, hogy a véleményezési határidő tekintetében lehetőség szerint a társadalmi egyeztetés keretében meghatározott határidőhöz kell igazodni.

42. § (1)¹³⁵ A Hivatal tevékenységével vagy a jogi szabályozásból eredő beazonosítható versenyproblémával összefüggésben jogalkotási kezdeményezésről – valamely elnökhelyettes vagy a főtitkár javaslata alapján – az elnök dönt, kijelölve a jogalkotási kezdeményezésért felelős szervezeti egységet.

(2) A kezdeményezés eredményességének nyomonkövetése tekintetében a 41. § (2) bekezdése szerint kell eljárni.

43. § (1)¹³⁶ Az Elnökhelyettesi Titkárság folyamatosan figyelemmel kíséri az Országgyűléshez benyújtott, illetve tárgyalás alatt álló törvényjavaslatokat és az azokhoz benyújtott módosító indítványokat.

(2)¹³⁷ Ha a Hivatalnak korábban véleményezésre meg nem küldött törvényjavaslat a Hivatal feladat- és hatáskörét, jogállását és működését a Tpvt. 33. § (3) bekezdése szerint érinti, a Kormány álláspontjának szükség szerinti befolyásolása érdekében a 39. §-ban foglaltak megfelelő alkalmazásával kell eljárni azzal, hogy a véleményezési határidő tekintetében a Kormány álláspontja kialakítására rendelkezésre álló határidőhöz kell igazodni.

(3) Az olyan törvényjavaslatok országgyűlési szakaszban történő alakulásáról, amelyek koncepciójához vagy tervezetéhez a Hivatal a közigazgatási egyeztetés keretében részletes érdemi észrevételeket tett, az Elnökhelyettesi Titkárság tájékoztatja az elnököt, valamint a tárgy szerint érintett szervezeti egységek vezetőjét.

44. § (1)¹³⁸ A főtitkár a versenykultúra-fejlesztési és Kommunikációs Iroda által az önálló szervezeti egységek véleményének kikérésével összeállított javaslata alapján minden év január 15-éig előkészíti és az elnöknek jóváhagyásra felterjeszti a Hivatal következő évre szóló éves Versenykultúra-fejlesztési munkatervének (a továbbiakban: VK-munkaterv) a tervezetét.

(2) A VK-munkaterv tartalmazza

(3) A VK-munkaterv támogatásokkal kapcsolatos részének tartalmaznia kell az adott évben tervezett támogatások tervét, és abban – támogatásonként – rögzíteni kell

(4)¹³⁹ A VK-munkaterv jóváhagyásáról az elnök legkésőbb az adott év január 31-éig dönt.

(5)¹⁴⁰ A jóváhagyott VK-munkatervet az intraneten közzé kell tenni.

(6)¹⁴¹ A VK-munkaterv teljesítéséről a főtitkár félévente, az adott félévet követő 15 napon belül beszámol az elnöknek.

45. § (1)¹⁴² Az általános elnökhelyettes – vizsgáló és támogató irodák javaslatai alapján, a Versenytanács elnöke véleményének kikérésével – minden év január 15-éig előkészíti és az elnöknek jóváhagyásra felterjeszti a Hivatal következő évre szóló piacelemzési és ágazati vizsgálati munkaterv (a továbbiakban: piacfeltárási munkaterv) tervezetét.

(2) A piacfeltárási munkaterv tartalmazza – féléves bontásban – az adott évben tervezett piacelemzések és ágazati vizsgálatok tekintetében

(3)¹⁴³ A piacfeltárási munkaterv jóváhagyásáról az elnök legkésőbb az adott év január 31-éig dönt.

(4)¹⁴⁴ A jóváhagyott piacfeltárási munkatervet az intraneten közzé kell tenni.

46. § (1)¹⁴⁵ Az ECN, az ECA, az ICN, az OECD, valamint a más tagállami versenyhatóságokkal kötött együttműködési megállapodások keretében érkező információ iránti megkeresések (request for information, RFI; e § alkalmazásában a továbbiakban: megkeresés) megválaszolását a Nemzetközi Iroda végzi.

(2) Ha a megkeresés megválaszolása az aktuális munkateherre és a rendelkezésre álló kapacitásokra tekintettel nehézségekbe ütközik, a megkeresés megválaszolásának szükségességéről az elnök dönt.

(3) Ha a megkeresés megválaszolásához más szervezeti egység bevonására van szükség, a Nemzetközi Iroda a releváns kérdések szükség szerinti megjelölésével és határidő tűzésével megkeresi az érintett szervezeti egységet.

(4) A más szervezeti egység által elkészített részanyag fordítása, illetve a felhasználás során történő megváltoztatása esetén, továbbá, ha a megkeresés megválaszolásába több szervezeti egység került bevonásra, a választervezetet a Nemzetközi Iroda állítja össze, és azt kiküldés előtt valamennyi érintett szervezeti egységnek visszamutatja.

(5) A Hivatal részéről megkeresés kiküldését az elnökhelyettesek és a főtitkár kezdeményezhetik, a megkeresésről az elnök dönt. A megkeresést a Nemzetközi Iroda – az érintett szervezeti egységek szükség szerinti bevonásával – készíti elő és intézi, és gondoskodik a beérkező válaszok érintettekkel való közléséről.

47. § (1) A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja szerinti normatív utasítást az elnök, továbbá – az elnök előzetes elvi jóváhagyásával – az elnökhelyettesek vagy a főtitkár kezdeményezése nyomán a Jogi Iroda készíti elő az utasítás tárgya szerinti feladatkörrel rendelkező szervezeti egység szakmai-tartalmi javaslata alapján, vele egyeztetve.

(2) A Versenytanács szervezeti és működési szabályzata esetében a Versenytanács elnöke által előkészített javaslat alapján, az elnök előzetes elvi jóváhagyása esetén a Jogi Iroda készíti elő a szabályzat jóváhagyására vonatkozó normatív utasítás tervezetét.

(3) A Versenytanács szervezetét és működését is érintő normatív utasítás tervezetét a Versenytanács elnökével is egyeztetni kell.

(4) Normatív utasítás kiadására és módosítására – annak szakmai tartalma meghatározásával – feladatkörében az állandó munkacsoport, valamint – a 24. § (7) bekezdésére is figyelemmel – elvégzendő feladatával, illetve céljával összefüggésben az eseti munkacsoport is tehet javaslatot. Az állandó munkacsoport feladatkörét, illetve az eseti munkacsoport elvégzendő feladatát, célját érintő normatív utasítás tervezetét a munkacsoporttal is egyeztetni kell.

(5) A normatív utasítás tervezetét az aláírásra felterjesztést megelőzően a főtitkár véleményezi.

(6)¹⁴⁶

48. § (1)¹⁴⁷ Az elnök által aláírt normatív utasítást ki kell hirdetni. A kihirdetésre a normatív utasítás Hivatalos Értesítőben való közzététele útján kerül sor, ha a normatív utasítást tartalmazó Hivatalos Értesítő az utasítás hatályba lépése előtt megjelenik. A Hivatalos Értesítőben való közzététel iránti kérelmet a Jogi Iroda készíti elő az elnök számára. A kérelemben meg kell jelölni a normatív utasítás hatályba lépésének időpontját, és az ezt megelőző azon legkésőbbi időpontot, ameddig az elnök kéri a Hivatalos Értesítőben való közzétételt. A kérelmet és annak mellékleteit a Jogi Iroda munkatársa továbbítja a Magyar Közlöny felelős szerkesztőjének az erre szolgáló informatikai rendszerben.

(1a)¹⁴⁸ A normatív utasítást tartalmazó Hivatalos Értesítő megjelenését követően a normatív utasítás kihirdetéséről a Jogi Iroda legkésőbb a közzétételt követő első munkanapon tájékoztatást ad az intraneten a munkatársak számára.

(1b)¹⁴⁹ Ha a kihirdetés érdekében közzétenni kért normatív utasítást tartalmazó Hivatalos Értesítő a közzététel iránti kérelemben megjelölt időpontig nem jelenik meg, a normatív utasítás kihirdetését az intraneten való közzététel útján kell biztosítani a kérelemben megjelölt napot követő első munkanapon. Az intraneten való közzététel útján történő kihirdetéssel kapcsolatos feladatokat a Jogi Iroda látja el. Ebben az esetben az utasítás kihirdetésének időpontját dokumentálni kell, azt a főtitkár a normatív utasítás egy eredeti példányára rávezetett záradékban igazolja.

(2) Az intraneten naprakészen hozzáférhetővé kell tenni a hatályos normatív utasításoknak az esetleges módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét, továbbá valamennyi elfogadott és kihirdetett utasítás eredeti szövegét.

(3) Új munkatárs esetében a főtitkár gondoskodik arról, hogy az új munkatárs a hatályos normatív utasításokat megismerje.

49. §¹⁵⁰

50. § (1) A normatív utasításokról a Jogi Iroda nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az utasítás

(2)¹⁵² Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartást az intraneten közzé kell tenni.

51. §¹⁵³ (1)¹⁵⁴ Jogszabályban és normatív utasításban nem szabályozott kérdésben az elnök, az elnökhelyettes, valamint a főtitkár az irányítása alá tartozó szervezeti egységek feladatellátására és eljárására nézve nem egyedi jellegű írásbeli utasítást (a továbbiakban: vezetői intézkedés) adhat ki. Az elnök a különleges jogrend bevezetésére jogosult szerv különleges jogrend bevezetéséről szóló döntése alapján a Hivatal hatáskörébe tartozó eljárások hatékony lefolytatásának biztosítása és a munkavégzés megváltozott körülményeihez való alkalmazkodás elősegítése érdekében legfeljebb a különleges jogrend időtartamára vezetői intézkedésben a normatív utasításban foglalt szabályoktól eltérő szabályokat állapíthat meg.

(2) Az adott vezetőhöz kapcsolódóan a titkársági feladatokat ellátó szervezeti egység az adott vezető által kiadott vezetői intézkedésekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza

(3) A vezetői intézkedéseket az intraneten – vezetőnkénti bontásban – közzé kell tenni.

52. § (1)¹⁵⁵ Az általános elnökhelyettes egyes jogszabályértelmezési kérdésekben a vizsgáló ügyintézők gyakorlatát irányító, egységesítő, a releváns eljárásjogi szabályokat és megfontolásokat összefoglaló segédletként útmutatót adhat ki.

(2)¹⁵⁶ Az útmutatót a Jogi Iroda készíti elő, az útmutató tervezetét egyeztetni kell a jogértelmezési munkacsoporttal.

(3)¹⁵⁷ Az útmutatókat az Elnökhelyettesi Titkárság az intraneten közzéteszi, és azokról nyilvántartást vezet, amely tartalmazza

53. § (1) A Tpvt. 36. § (6) bekezdése szerinti közlemény kiadásáról – az elnökhelyettesek kezdeményezésére – az elnök dönt, egyben kijelöli a közlemény előkészítéséért felelős szervezeti egységet, és dönt arról is, hogy a közlemény tervezetéről szükséges-e a (3) bekezdés szerinti nyilvános konzultációt tartani.

(2) A közlemény tervezetét észrevételezésre meg kell küldeni a versenytanácstagoknak, továbbá a közlemény tárgya szerint feladatkörrel rendelkező szervezeti egységnek, valamint a Jogi Irodának, a Nemzetközi Irodának és a Vezető Közgazdász Irodájának.

(3)¹⁵⁸ Ha az elnök úgy dönt, biztosítani kell, hogy a közlemény tervezetének a (2) bekezdés szerinti észrevételek alapján felülvizsgált változatának tartalmára az elnök és a Versenytanács elnöke által történt előzetes jóváhagyást követően az érdekeltek, így különösen a vállalkozások, ügyvédek, civil szervezetek nyilvános konzultáció keretében írásban észrevételeket tehessenek. A nyilvános konzultáció céljából a közlemény tervezetét az elnök által meghatározott időtartamra a honlapon közzé kell tenni.

(4)¹⁵⁹ A nyilvános konzultáció lebonyolításáról – a Versenykultúra-fejlesztési és Kommunikációs Iroda közreműködésével – a közleményt előkészítő szervezeti egység gondoskodik.

(5)¹⁶⁰

54. § (1)¹⁶¹ Az elnök és a Versenytanács elnöke által aláírt közleményt a honlapon, valamint az intraneten haladéktalanul közzé kell tenni. A közzététel időpontját dokumentálni kell, és a közzétételről a munkatársakat külön hirdetmény útján is értesíteni kell.

(2) Ha a közlemény tervezetéről nyilvános konzultációra is sor került, a honlapon közzé kell tenni a beérkezett észrevételek és az azokkal kapcsolatos hivatali álláspont rövid összefoglalását is.

(3)¹⁶² A közlemények esetleges módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét a honlapon és az intraneten közzé kell tenni.

(4) A közlemény megjelölése – az alábbi sorrendben –

(5) A közleményekről a főtitkár nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a közlemény

55. § (1) A Versenytanács jogalkalmazási gyakorlatának nyomon követése és átláthatóbbá tétele, egységességének biztosítása érdekében a Versenytanács elnöke – a versenytanácstagok javaslatai alapján és az általános elnökhelyettes véleményének kikérésével – összeállítja és rendszeresen felülvizsgálja a jogalkalmazási gyakorlat szempontjából elvi jelentőséggel bíró versenytanácsi döntések, illetve a döntések elvi jelentőséggel bíró megállapításainak az alkalmazott jogszabályi rendelkezésekhez kapcsolódóan rendszerezett listáját (a továbbiakban: elvi jelentőségű döntések gyűjteménye).

(2) Az elvi jelentőségű döntések honlapon történő közzétételéről a Versenytanács elnöke gondoskodik.

56. § (1)¹⁶³ A parlamenti beszámolót az Elnökhelyettesi Titkárság készíti elő a tárgy szerint érintett szervezeti egységek részanyagai alapján.

(2)¹⁶⁴ A szervezeti egységek a feladatkörükbe tartozó részanyagot a tárgyévet követő év február 15-éig készítik el és küldik meg az Elnökhelyettesi Titkárság részére.

(3)¹⁶⁵ Az Elnökhelyettesi Titkárság a részanyagok alapján a parlamenti beszámoló tervezetét a tárgyévet követő év március 31-éig készíti el, és az abban megfogalmazott javaslatokat észrevételezésre megküldi a részanyagokat készítő szervezeti egységeknek.

(4)¹⁶⁶

57. § (1) A Tpvt.

(2) A kijelölt szervezeti egység a tervezet előkészítésébe az annak tárgya szerint feladatkörrel rendelkező további szervezeti egységeket bevonja.

(3)¹⁶⁷

58. § (1) Információnak a Tpvt. 79/A. § (1), illetve (2) bekezdése szerinti feltehető minősítése iránti tudakozódás kapcsán a Felderítő Iroda

(2) A tájékoztatás csak a tudakozódásban megjelölt bizonyíték formájából, tartalmának jellegéből következő általános információt tartalmazhat, és nem utalhat arra, van-e a Hivatalnak tudomása az adott magatartásról.

59. § (1) Ha normatív utasítás eltérően nem rendelkezik, a szervezeti egységek egymással és az elnökkel, az elnökhelyettesekkel, illetve a főtitkárral (e § alkalmazásában a továbbiakban: felső vezető) feljegyzés útján tartanak kapcsolatot.

(2) Ha normatív utasítás eltérően nem rendelkezik,

(3)¹⁶⁸ Nem önálló szervezeti egység a tevékenységét irányító önálló szervezeti egység vagy vezető útján tart kapcsolatot a többi szervezeti egységgel.

(4) Ahol normatív utasítás a Hivatalon belüli döntést említ, azt feljegyzés útján kell az érintettel közölni. Jóváhagyás esetén aláírást és a jóváhagyás dátumát kell feltüntetni a kezdeményező feljegyzésen vagy az iraton.

60. § (1) A honlap szerkesztői feladatait a főtitkár látja el azzal, hogy a honlapon közzétett adat, dokumentum tartalmi helyességéért és naprakészségéért az adott tartalom tekintetében feladatkörrel rendelkező szervezeti egység vezetője felel a külön normatív utasításban meghatározottak szerint.

(2) A honlapon az adat, dokumentum közzétételekor meg kell jelölni a közzététel pontos időpontját és – ahol az releváns – azt is, hogy az adat, dokumentum mikori tényállapotnak felel meg. Ezekről az adatokról az Informatikai és Iratirányítási Iroda az adatok módosításának nyomon követhetőségét biztosító nyilvántartást vezet.

(3) Az adatok, dokumentumok honlapon való közzétételéről, folyamatos hozzáférhetőségéről és szükség szerinti archiválásáról az Informatikai és Iratirányítási Iroda gondoskodik.

61. § (1) Az intranet a hivatali belső tájékoztatást és a normatív utasítások kihirdetését szolgáló eszköz.

(2) Az intranet szerkesztői feladatait a főtitkár látja el azzal, hogy az intraneten közzétett adat, dokumentum tartalmi helyességéért és naprakészségéért az adott tartalom tekintetében feladatkörrel rendelkező szervezeti egység vezetője felel a külön normatív utasításban meghatározottak szerint.

(3) Az adatok, dokumentumok intraneten való közzétételéről, folyamatos hozzáférhetőségéről és szükség szerinti archiválásáról az Informatikai és Iratirányítási Iroda gondoskodik.

62. §

63. §¹⁷⁰ (1)¹⁷¹ A Hivatalba érkező küldemények személyes átvételének, továbbá a panasz, egyéb nyilatkozat személyesen történő megtételének, az iratokba való betekintésnek a lehetőségét hétfőtől csütörtökig 8:30–16:00, pénteken 8:30–13:30 óra között kell biztosítani (a továbbiakban: ügyfélfogadási idő) azzal, hogy panasz, egyéb nyilatkozat személyes megtételére, az iratokba való betekintésre legalább két munkanappal a tervezett időpont előtt történő időpont-egyeztetést követően kerülhet sor. A két munkanapos időköztől az ügyintéző szervezeti egység vezetője, versenyfelügyeleti eljárás esetén az eljáró vizsgáló ügyintéző vagy az eljáró versenytanács előadó versenytanácstagja eltérhet.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a keddi napokon ügyfélfogadási időben előzetes időpont-egyeztetés nélkül is biztosítani kell a panasz személyesen történő megtételének lehetőségét.

64. § (1) A Hivatal Versenytükör címmel félévente megjelenő magyar nyelvű szakmai folyóiratot ad ki, amely hazai és külföldi versenypolitikai, versenyjogi témákat, így különösen új jogi szabályozásokat, hatósági és bírósági döntéseket, jelentősebb empirikus és elméleti közgazdasági eredményeket elemez és mutat be tudományos szinten, továbbá betekintést nyújt a legújabb versenyjogi szakirodalomba.

(2)¹⁷² A Versenytükör főszerkesztőjét, – a főszerkesztő javaslatára – szerkesztőbizottságának elnökét és tagjait az elnök kéri fel a Hivatalban foglalkoztatott, illetve más elismert, versenyjoggal, versenypolitikával vagy a verseny közgazdaságtanával foglalkozó szakemberek közül. Az elnök a Versenytükör főszerkesztőjével, szerkesztőbizottságának elnökével és annak tagjaival határozott idejű megbízási szerződést köt.

(2a)¹⁷³ A főszerkesztő felel a kiadvány szakmai tartalmáért, megjelenéséért, és ellátja az ezekkel összefüggő feladatokat, valamint kapcsolatot tart a szerkesztőbizottsággal.

(3) A szerkesztőbizottság feladata a kiadvány szakmai színvonalának biztosítása, e célból szerkesztési elveket határoz meg.

(4) A szerkesztési elveket, szerzőknek szóló útmutatót, valamint a Versenytükör lapszámait a honlapon közzé kell tenni.

65. § (1) A Hivatal tevékenységével, nemzetközi kommunikációjával összefüggő alábbi dokumentumok idegen nyelvre fordítását megbízott fordítóval vagy fordítóirodával kell elvégeztetni:

(2) Az (1) bekezdésben nem említett, kisebb terjedelmű fordításokat a Nemzetközi Iroda készíti el. A fordítást más szervezeti egység az elnök útján kezdeményezheti.

(3) A releváns európai uniós eseményekről, ügyekről, jogalkotási hírekről a Nemzetközi Iroda magyar nyelvű összefoglalót készít, amelyet az intraneten közzé kell tenni.

66. § (1)¹⁷⁵ A Hivatal működésével kapcsolatos integritási és korrupciós kockázatokat évente december 31-éig fel kell mérni és a felmérés alapján éves korrupciómegelőzési és integritási intézkedési tervet (e § alkalmazásában a továbbiakban: intézkedési terv) kell készíteni.

(2)¹⁷⁶ Az intézkedési tervet az elnök hagyja jóvá legkésőbb a tárgyév január 31-éig.

(3) A jóváhagyott intézkedési tervet az intraneten közzé kell tenni.

(4) Az intézkedési tervben foglaltak végrehajtásában valamennyi szervezeti egység köteles közreműködni.

(5)¹⁷⁷ Az intézkedési terv végrehajtásáról és annak eredményeiről integritási jelentést kell készíteni, és azt a tárgyévet követő január 15-éig az elnök elé terjeszteni.

67. § (1) Az integritási és korrupciós kockázatok kezelésére a Hivatalban integritásfelelős működik.

(2) Az integritásfelelőst – a munkatársak közül – az elnök jelöli ki, a kijelölést az intraneten közzé kell tenni.

(3) Az integritásfelelős

(4) Az integritásfelelős e tevékenységével összefüggő feladatainak ellátása során az elnök közvetlen irányítása alatt áll.

(5) Az integritásfelelős tevékenységét a zárszámadáshoz és költségvetési kérdésekhez kapcsolódó feladatok tekintetében a Költségvetési Iroda vezetője segíti.

68. § (1)¹⁷⁹ Az integritásfelelősnél bármely munkatárs bejelentést tehet a Hivatal működésével összefüggő szabálytalanságra, szervezeti integritást sértő eseményre vagy korrupciós kockázatra vonatkozóan (a továbbiakban: integritássérelmi bejelentés).

(2) Az integritássérelmi bejelentést az integritas@gvh.hu elektronikus levelezési címen lehet megtenni. Az e levelezési címhez rendelt külön postafiókhoz csak az integritásfelelős, valamint – a postafiók karbantartásához feltétlenül szükséges mértékig – az Informatikai és Iratirányítási Iroda erre kijelölt munkatársa férhet hozzá. Az integritásfelelős a postafiók tartalmát folyamatosan ellenőrzi.

(3)¹⁸⁰ Az integritássérelmi bejelentésnek tartalmaznia kell a vélelmezett vagy észlelt, szabálytalanság, integritást sértő esemény, vagy integritási, korrupciós kockázatot jelentő helyzet leírását, észlelésének időpontját, valamint a magatartással érintett személy nevét.

(4) Az integritássérelmi bejelentést tevő kérheti, hogy ne fedjék fel személyét, illetve azt a tényt, hogy bejelentést tett. A szabálytalanságra, integritási vagy korrupciós kockázatra jóhiszeműen, a jogszabályi rendelkezésekkel összhangban integritássérelmi bejelentést tevő munkatársat a bejelentés megtétele miatt semmiféle hátrány nem érheti.

69. § (1) A beérkezett integritássérelmi bejelentés alapján az integritásfelelős – adott esetben a bejelentés vizsgálatát követően – harminc napon belül dönt arról, hogy az alapján kezdeményezi-e a szabálytalanság jellegének megfelelő eljárás lefolytatását vagy egyéb, a szabálytalanság előfordulása kockázatának csökkentése érdekében szükséges, megfelelő intézkedések megtételét, vagy arra szabálytalanság, integritási vagy korrupciós kockázat nyilvánvaló hiánya miatt nincs szükség.

(1a)¹⁸¹ Integritási vagy korrupciós kockázat bejelentése esetén az integritásfelelős az érintett szervezeti egység bevonásával a bejelentett kockázatot a Hivatal kockázatkezelésének eljárásrendjéről szóló normatív utasítás szerint értékeli, és magas hatású kockázat észlelése esetén haladéktalanul javaslatot tesz az elnöknek a kockázatkezelés módjára vonatkozóan.

(2) Az integritásfelelős a bejelentés vizsgálata körében a munkatársakat meghallgathatja, tőlük írásbeli nyilatkozatot kérhet, ellenőrizheti az elektronikus beléptetőrendszer és a vagyonvédelmi célból működtetett kamerarendszer adatait, valamint a bejelentés szempontjából releváns iratokat megvizsgálhatja. A munkatársak kötelesek az integritásfelelőssel együttműködni.

(3) Az integritásfelelős a bejelentés kivizsgálását megszünteti, ha az érintett munkatárs

(4) Az integritásfelelős a bejelentés alapján indított vizsgálatot annak megindításától számított harminc napon belül lefolytatja, és annak lezárásaként intézkedési javaslatot tesz az elnök részére.

(5) Az integritásfelelős a megbízatása során tudomására jutott személyes adatokat és egyéb bizalmas adatokat köteles – a megbízatása megszűnése után is – megőrizni, azokat a megbízatásával összefüggő feladat ellátása körén kívül nem használhatja fel, és köteles gondoskodni arról, hogy illetéktelen személy ilyen adatokat ne ismerhessen meg. E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell az integritásfelelős tevékenységével összefüggő feladatai ellátása során az ilyen személyes adatokat vagy egyébként bizalmas adatokat megismerő egyéb munkatársra is.

70. § (1) Az integritásfelelős az érintett munkatársat és a bejelentést tevő személyt haladéktalanul tájékoztatja a bejelentés kivizsgálásának eredményéről, ennek keretében

(2) A integritássérelmi bejelentésekről az integritásfelelős nyilvántartást vezet, amely tartalmazza

(3)¹⁸² A (2) bekezdés szerinti nyilvántartást évente, a 66. § (5) bekezdése szerinti jelentéssel egyidejűleg az elnök elé kell terjeszteni.

71. § A Hivatal, illetve a hivatali munkatársak tevékenységével kapcsolatban tett, a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény szerinti beadvánnyal összefüggő eljárásra a 69. § és 70. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

72. §¹⁸⁵

73. §¹⁸⁶

74. §¹⁸⁷ A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó álláshelyeket, valamint – a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 74. § i) pont in) és io) alpontja alapján – nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső álláshelyeket a 7. melléklet tartalmazza.

75. § (1)¹⁸⁸ A (2) és (2a) bekezdésben, valamint a közszolgálati szabályzatban meghatározott kivétellel átruházott hatáskörben

(2)¹⁹⁰ Átruházott hatáskörben a főtitkár gyakorolja – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a jogviszonnyal összefüggő igazolások és a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló kormányrendelet szerinti utazási utalvány kiadására vonatkozó munkáltatói jogokat a Hivatal valamennyi munkatársa tekintetében.

(2a)¹⁹¹ Átruházott hatáskörben a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda vezetője gyakorolja a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítésére való felszólításra, a vagyonnyilatkozatok megőrzésére és nyilvántartására, a cafetéria-juttatás iránti igény bejelentésére vonatkozó, illetve az egyes cafetéria-juttatási elemek igénybevételéhez kapcsolódó nyilatkozatok befogadására vonatkozó munkáltatói jogokat a Hivatal valamennyi munkatársa tekintetében.

(3) Az általános elnökhelyettes

(4)¹⁹³ A Versenytanács elnöke javaslatot tesz az elnöknek a Versenytanács tagjainak kinevezésére vonatkozó indítványra, valamint az irányítása alá tartozó szervezeti egységek vezetői álláshelyet betöltők személyére.

(5)¹⁹⁴ A főtitkár javaslatot tesz az elnöknek az irányítása alá tartozó szervezeti egységek vezetői álláshelyet betöltők személyére.

76. § (1)¹⁹⁵ A főtitkár a közszolgálati jogviszonyban, illetve munkaviszonyban foglalkoztatott munkatársaknak, amennyiben próbaidejük letelt, hivatalból a 8. mellékletben meghatározott minta szerinti arcképes szolgálati igazolványt állít ki, amely egyben az elektronikus beléptető- és munkaidő-nyilvántartó rendszer használatához belépőkártyaként is szolgál.

(2) A Hivatal munkatársai hivatalos minőségüket külső szervek, személyek előtt a szolgálati igazolványukkal igazolják.

(3)¹⁹⁶ A szolgálati igazolvány tartalmazza a munkatárs nevét, álláshelyét, valamint igazolványképét.

(4) A szolgálati igazolványokat folyamatosan növekvő sorszámmal kell ellátni.

(5)¹⁹⁷ A szolgálati igazolványokról a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szolgálati igazolvány

(6)¹⁹⁸ A szolgálati igazolvány birtokosa köteles a megsérült, használhatatlanná vált igazolványt a Humánerőforrás és Koordinációs Irodán leadni. Az Informatikai és Iratirányítási Iroda a megsérült, használhatatlanná vált szolgálati igazolványt érvényteleníti.

(7)¹⁹⁹ Ha a szolgálati igazolvány elveszett vagy megsemmisült, annak birtokosa köteles ezt a Humánerőforrás és Koordinációs Irodán haladéktalanul bejelenteni. Az Informatikai és Iratirányítási Iroda az elveszett vagy megsemmisült szolgálati igazolványt a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda jelzése alapján érvényteleníti. A munkatárs, ha a szolgálati igazolvány elveszése vagy megsemmisülése neki felróható, köteles az elveszett vagy megsemmisült szolgálati igazolvány helyett előállítandó szolgálati igazolvány előállítási költségét a Hivatalnak megtéríteni.

(8)²⁰⁰ Ha a szolgálati igazolvány birtokosának közszolgálati jogviszonya megszűnik, köteles a szolgálati igazolványt a Humánerőforrás és Koordinációs Irodának visszaszolgáltatni. Ennek elmaradása esetén az Informatikai és Iratirányítási Iroda a vissza nem szolgáltatott szolgálati igazolványt a Humánerőforrás és Koordinációs Iroda jelzése alapján érvényteleníti.

77. § (1)²⁰¹ A vizsgáló irodák, a támogató irodák, az Ügyfélszolgálati Iroda, valamint a Versenytanácsi Titkárság vizsgáló ügyintézői, az Elnökhelyettesi Titkárság vezetője, továbbá a Versenytanács tagjai – a munkaidő-ráfordítás nyomon követése, mindenekelőtt a Hivatal egyes eljárásaira, valamint az egyéb tevékenységre fordított időfelhasználás elemzése céljából – az erre a célra szolgáló, normatív utasításban meghatározott számítógépes programban rendszeresen nyilvántartják, hogy a munkavégzés során mely időszakokban milyen típusú tevékenységet folytattak.

(2) Az Informatikai és Iratirányítási Iroda az elnök, az elnökhelyettesek és a főtitkár, valamint a munkaidő-ráfordítás nyilvántartására kötelezett szervezeti egységek vezetői részére havi rendszerességgel összesített adatot szolgáltat az egyes szervezeti egységek előző havi tevékenységén belül az egyes tevékenységtípusok arányáról és az adott tevékenységtípusra fordított munkaidő mennyiségéről.

78. § (1) Ez az utasítás – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2014. november 1-jén lép hatályba.

(2) A 84. § és a 9. melléklet 2015. január 1-jén lép hatályba.

79. §²⁰³ A normatív utasításban nem szabályozott kérdésekben a Versenytanács elnöke és tagjai, valamint a Versenytanácsi Titkárság sajátos, a Versenytanács közigazgatási hatósági tevékenységével összefüggő feladatait és eljárását illetően a Versenytanács szervezeti és működési szabályzata további szabályokat állapíthat meg.

80. § Külön normatív utasítás szabályozza a következő tárgyköröket:

81. §²²¹ Az utasításnak az egyes normatív utasítások szervezeti változásokkal, valamint belső ügyintézési szabályok megállapításával összefüggő módosításáról szóló 2/2017. (I. 27.) GVH [2/2017. (I. 31.) GVH] utasítással történt módosítása hatálybalépésekor²²² meglévő folyamatmodellek soron kívüli felülvizsgálatát 2017. április 30-áig el kell végezni, és el kell készíteni a még hiányzó folyamatmodelleket. A részfolyamatok ellenőrzési nyomvonalát 2017. június 30-áig kell felülvizsgálni, illetve elkészíteni.

82. § (1)–(2)²²³

(3) A 73. § (1) bekezdésének hatálybalépésekor közszolgálati jogviszonyban álló közszolgálati tisztviselőt a munkaköre megváltozásáig – az (1) bekezdés szerinti intézkedést ide nem értve – képesítettnek kell tekinteni.

(4)²²⁴

83. §²²⁵

84. §²²⁶

85. §²²⁷