nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
2014. évi LXXIV. törvény
az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról
2015-01-01
2015-01-01
5

2014. évi LXXIV. törvény

az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról1

I. FEJEZET

A JÖVEDELEMADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

1. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Ha a magánszemélyt egy adott bevétel az általa vagy más személy által végzett önálló vagy nem önálló tevékenység ellenértékeként illeti meg – törvény eltérő rendelkezésének hiányában – e bevétel adókötelezettségének megállapítására az adóalapba nem tartozó tételnek minősülő bevételre, a béren kívüli juttatásra, az egyes meghatározott juttatásra vonatkozó szabály nem alkalmazható.”

2. § (1) Az Szja tv. 3. § 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)

„14. Munkáltató:

a) az, akivel (amellyel) a magánszemély munkaviszonyban áll,

b) munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönzött munkavállaló részére közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a munkavállaló kölcsönvevője a munkavállaló kölcsönbeadójával kötött megállapodás alapján,

c) az iskolaszövetkezet által nyújtott szolgáltatás keretében a szolgáltatás juttatónak minősülő fogadója érdekében tevékenységet végző iskolaszövetkezeti tag részére közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a szolgáltatás fogadója,

azzal, hogy munkaerő-kölcsönzés, illetve egy munkakörre több munkáltatóval kötött munkaszerződés esetén a bevételnek nem számító juttatásra, valamint a béren kívüli juttatásra (71. §) az e törvényben megállapított rendelkezéseket a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő, illetve a több munkáltató ilyen juttatásának együttes összegére vonatkozóan kell irányadónak tekinteni.”

(2) Az Szja tv. 3. §-a a következő 39–40. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)

„39. Kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU rendelet (HL L 187 2014.06.26. 1–78. o.) 1–14. és 17. cikke szerinti támogatás.

40. Agrár csoportmentességi (ABER) támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 2014. június 25-i 702/2014/EU rendelet (HL L 193 2014.07.01. 1–75. o.) 1–14. és 17. cikkei szerinti támogatás.”

(3) Az Szja tv. 3. § 41. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)

„41. Mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2013. december 18-i 1408/2013/EU rendelet (HL L 352 2013.12.24. 9–17. o.) szerinti támogatás.”

(4) Az Szja tv. 3. §-a a következő 50. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)

„50. Halászati csekély összegű (de minimis) támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra- ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2014. június 27-i 717/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 190., 2014.06.28., 45–54. o.) szerinti támogatás.”

(5) Az Szja tv. 3. § 66–68. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)

„66. Alapkutatás: a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvényben (a továbbiakban: Innovációs tv.) meghatározott alapkutatás.

67. Alkalmazott kutatás: az Innovációs tv. szerinti alkalmazott kutatás.

68. Kísérleti fejlesztés: az Innovációs tv. szerinti kísérleti fejlesztés.”

(6) Az Szja tv. 3. § 83. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)

„83. Kiküldetési rendelvény: a kifizető által két példányban kiállított bizonylat, amely tartalmazza a magánszemély nevét, adóazonosító jelét, a gépjármű gyártmányának, típusának megnevezését, forgalmi rendszámát, a hivatali, üzleti utazás(ok) célját, időtartamát, útvonalát, a futásteljesítményt, az utazás költségtérítését, valamint ezen költségtérítés kiszámításához szükséges adatokat (üzemanyag-fogyasztási norma, üzemanyagár stb.), azzal, hogy kiküldetési rendelvénynek minősül az említett adatokat tartalmazó, a digitális archiválás szabályairól szóló jogszabály rendelkezéseit is figyelembe véve zárt rendszerben kezelt és tárolt, elektronikus úton előállított bizonylat is. A papír alapon kiállított kiküldetési rendelvény eredeti példányát a kifizető, másolatát a magánszemély a bizonylatmegőrzésre vonatkozó rendelkezések betartásával megőrzi.”

(7) Az Szja tv. 3. § 93. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)

„93. Nyugdíjbiztosítás: az olyan életbiztosítás, ahol a biztosító teljesítésére – a haláleseti szolgáltatást kivéve – a nyugdíjbiztosítási szerződés egész tartama alatt a biztosított jogosult, és a biztosítói teljesítést a biztosított

a) halála,

b) társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti saját jogú nyugellátásra való jogosultságának megszerzése (ez alatt a tényleges nyugdíjas állapotot kell érteni),

c) egészségi állapotának legalább 40%-os mértéket elérő károsodása, feltéve, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttének időpontjában a biztosított egészségkárosodása a 40%-os mértéket nem éri el (függetlenül attól, hogy rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra jogosult-e vagy sem), vagy

d) a szerződés létrejöttekor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár biztosított általi betöltése

váltja ki, feltéve, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttétől (az ajánlat vagy a szerződésmódosítás ügyfél részéről történő aláírásának napjától) a biztosító biztosítási eseményre tekintettel történő teljesítéséig (kivéve a biztosított halálát, a biztosított legalább 40%-os mértékű egészségkárosodását, valamint kivéve, ha a biztosító teljesítése nem csökkenő összegű járadékszolgáltatás és a járadékszolgáltatást a szerződés létrejöttétől számított legalább 10. év végéig vagy a biztosított haláláig nyújtják) legalább 10 év eltelik, azzal, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződésnek az a)–d) pontokban szereplő biztosítási eseményeket – a c) pont kivételével, ha a biztosított egészségkárosodása a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttekor a 40%-os mértéket már eléri – tartalmaznia kell, és az a)–d) pontokban szereplő biztosítási eseményeken kívül más biztosítási eseményt nem tartalmazhat. Amennyiben a járadékszolgáltatás egy hónapra jutó várható összege a 10 ezer forintot nem éri el, a járadékszolgáltatás – a szerződés létrejöttétől számított 10. év letelte előtt – egy összegben is teljesíthető.”

(8) Az Szja tv. 3. §-a a következő 99. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)

„99. Kiegészítő biztosítás: a nyugdíjbiztosításra vonatkozó rendelkezések alkalmazása során kiegészítő biztosítás az olyan biztosítás – függetlenül attól, hogy az milyen kockázatra nyújt fedezetet –, amelynek saját különös szerződési feltétele van és díja a nyugdíjbiztosítás díjától a számviteli jogszabályok szerint elkülönített (ideértve a szerződéses feltételek szerint rögzített módon meghatározott, levonással érvényesített díjat is).”

3. § Az Szja tv. 4. § (2a) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem keletkezik bevétel)

b) a díjat fizető kártérítési felelősségi körébe tartozó, valamint a díjat fizető tevékenységében közreműködő magánszemély – a díjat fizető tevékenységét szolgáló – feladata ellátásával kapcsolatos felelősségére (ideértve a sérelemdíjat is) kiterjedő felelősségbiztosítás díjának megfizetésével.”

4. § Az Szja tv. 6. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha az egyéni vállalkozó

a) bevételét olyan termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása ellenértékeként szerzi meg, amely esetében az általános forgalmi adó alapja külföldi pénznemben kifejezett, a bevétel forintra történő átszámításához az egyéni vállalkozó azt az árfolyamot alkalmazza, amelyet az adott ügyletben az általános forgalmi adó alapjának forintra történő átszámításához alkalmaz;

b) kiadását olyan termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele érdekében eszközli, amely esetében az általános forgalmi adó fizetésére maga kötelezett, és amelynek alapja külföldi pénznemben kifejezett, a kiadás forintra történő átszámításához az egyéni vállalkozó azt az árfolyamot alkalmazza, amelyet az adott ügyletben az általános forgalmi adó alapjának forintra történő átszámításához alkalmaz.”

5. § (1) Az Szja tv. 7. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:)

e) a visszatérített adót, adóelőleget, feltéve, hogy azt korábban költségként nem érvényesítették, továbbá a magánszemély jogszerűen tett önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozata alapján kiutalt, illetve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által a magánszemély egyéni számláján jóváírt kiutalt összeget; a magánszemély nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozata alapján kiutalt, a nyugdíj-előtakarékossági számláján jóváírt összeget, továbbá a magánszemély nyugdíjbiztosítási nyilatkozata alapján kiutalt, a biztosító által a magánszemély nyugdíjbiztosítási szerződésén jóváírt vagy e törvény rendelkezése szerint a magánszemélynek kiutalt összeget;”

(2) Az Szja tv. 7. § (1) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:

(A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:)

p) a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 3. § (1) bekezdés l) pontja szerinti pénzügyi szolgáltatás végzésére jogosult pénzügyi intézmény által a megvásárolt követelésből elengedett részt;”

(3) Az Szja tv. 7. §-a a következő (1c) bekezdéssel egészül ki:

„(1c) A 9. § (3a) bekezdésében említett esetet kivéve nem szerez bevételt a biztosított magánszemély, ha a más személy által kötött biztosítási jogviszonyba a szerződő helyébe lép, és a szerződő által korábban megfizetett biztosítási díjat a szerződőnek nem téríti meg.”

6. § Az Szja tv. 9. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3b) Kockázati biztosítás esetén, ha a személybiztosítás díját más személy – ide nem értve a kifizetőnek nem minősülő magánszemélyt – fizette és a biztosítási esemény bekövetkezése nélküli biztosítói teljesítésre utóbb magánszemély válik jogosulttá, akkor az adókötelezettség keletkezésének időpontja az a nap, amikor a biztosító teljesítésére a magánszemély jogosultsága (például a biztosítási szerződés módosításával) megnyílik.”

7. § Az Szja tv. 24. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha a munkavállaló magyarországi foglalkoztatására munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, a kölcsönbeadó külföldi vállalkozás és a járulékkötelezettségeket a belföldön bejegyzett kölcsönvevő teljesíti, az e foglalkoztatással összefüggésben a kölcsönvevő az általa juttatott bevétel tekintetében munkáltatóként járhat el.”

8. §2

9. § (1)3

(2) Az Szja tv. 29/A. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult)

a) az a magánszemély, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, továbbá a jogosulttal közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastársa, azonban nem minősül jogosultnak az a magánszemély, aki a családi pótlékot

aa) gyermekotthon vezetőjeként a gyermekotthonban nevelt gyermekre (személyre) tekintettel,

ab) szociális intézmény vezetőjeként a szociális intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel,

ac) javítóintézet igazgatójaként, illetve büntetés-végrehajtási intézet parancsnokaként a javítóintézetben nevelt vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel

kapja;”

10. § (1) Az Szja tv. 29/B. § (1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1b) Ha az adott jogosultsági hónap után járó családi kedvezményre egy magánszemély jogosult, az őt megillető családi kedvezményt – adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban – megoszthatja a vele közös háztartásban élő, jogosultnak nem minősülő házastársával, élettársával, ideértve azt az esetet is, ha a családi kedvezményt a jogosult egyáltalán nem tudja érvényesíteni. Azon jogosultsági hónapokra eső családi kedvezményre, amelyre vonatkozóan a jogosult vagy házastársa, élettársa a gyermeket nevelő egyedülálló családi pótlékát igénybe veszi, a megosztás nem alkalmazható.”

(2)4 Az Szja tv. 29/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A családi kedvezmény érvényesítésének feltétele a magánszemély adóbevalláshoz vagy munkáltatói adómegállapításhoz tett írásbeli nyilatkozata

a) a jogosultság 29/A. § (3) bekezdés szerinti jogcíméről, és

b) a családi kedvezmény megosztása, közös érvényesítése esetén erről a tényről,

amelyen fel kell tüntetnie – a magzat kivételével – minden eltartott (kedvezményezett eltartott) adóazonosító jelét, továbbá azt, hogy e személyek – ideértve a magzatot is – az adóév mely hónapjaiban minősültek eltartottnak, kedvezményezett eltartottnak. A családi kedvezmény megosztása, közös érvényesítése esetén a másik fél adóazonosító jelét is fel kell tüntetni.”

11. § Az Szja tv. VI. fejezete a következő alcímmel egészül ki:

„Az első házasok kedvezménye

29/C. § (1) Az első házasok kedvezményét érvényesítő magánszemély az összevont adóalapját [29. §] az első házasok kedvezményével csökkenti. A kedvezmény a családi kedvezményt megelőző sorrendben érvényesíthető.

(2) Az első házasok kedvezményét az a házaspár érvényesítheti, amely esetében legalább az egyik házastárs első házasságát köti.

(3) A házastársak által együttesen érvényesíthető kedvezmény jogosultági hónaponként 31 250 forint.

(4) Jogosultsági hónapként a házassági életközösség fennállása alatt a házasságkötést követő hónaptól (azt első jogosultsági hónapnak tekintve) legfeljebb 24 hónap vehető figyelembe, de az említett időtartamon belül utoljára az a hónap, amelyet követően a magánszemély magzatra vagy gyermekre (ide nem értve a nevelt gyermeket) tekintettel családi kedvezményre válik jogosulttá.

(5) A kedvezményt a házastársak – döntésük szerint – az összeg megosztásával közösen érvényesítik, ideértve azt az esetet is, ha a kedvezményt kizárólag egyikük veszi igénybe. A kedvezmény közös igénybevétele az adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban független attól, hogy az adóelőleg megállapításánál mely házastársnál történt annak figyelembevétele.

(6) Az igénybevétel feltétele a házastársak – adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban közösen tett, egymás adóazonosító jelét is feltüntető – nyilatkozata, amely tartalmazza, hogy a kedvezményt melyikük veszi igénybe, vagy a kedvezmény összegének megosztására vonatkozó döntésüket.”

12. § Az Szja tv. 44/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„44/C. § (1) A nyugdíjbiztosítási szerződés szerződője – figyelemmel a (11) bekezdésben foglalt rendelkezésre – az adóbevallásában tett nyilatkozat, munkáltatói adómegállapítás esetén a munkáltatónak átadott nyugdíjbiztosítási nyilatkozat alapján rendelkezhet az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részéből a következők szerint meghatározott összegek átutalásáról (a továbbiakban: nyugdíjbiztosítási nyilatkozat): a Magyarországon vagy – figyelemmel a (10) bekezdés rendelkezéseire is – más EGT-államban letelepedett biztosítóval kötött nyugdíjbiztosítási szerződés(ek)re az adóévben az általa szerződőként befizetett – az adott naptári évben a nyugdíjbiztosítási szerződésen jóváírt – összeg (ideértve a kifizetőnek nem minősülő más személy által fizetett adómentes bevételnek minősülő, továbbá az összevont adóalapba tartozó jövedelemként adóköteles díjat is) 20 százaléka, de legfeljebb az adóévben 130 ezer forint, azzal, hogy a nyugdíjbiztosításhoz mint alapbiztosításhoz kötött kiegészítő biztosítás(ok)ra befizetett összeg alapján nyugdíjbiztosítási nyilatkozat nem tehető, továbbá azzal, hogy amennyiben az alapbiztosítás kockázati biztosítási díjrésze meghaladja az alapbiztosítás díjának 10 százalékát, akkor az alapbiztosítás kockázati biztosítási díjrésze alapján nyugdíjbiztosítási nyilatkozat nem tehető.

(2) Az adóról való rendelkezés alapjául szolgáló összeg meghatározásakor a nem forintban fizetett díjat az adóév utolsó napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon, olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett euróban megadott árfolyamon kell forintra átszámítani.

(3) A nyugdíjbiztosítás szerződője a biztosító első nyugdíjszolgáltatásnak minősülő teljesítéséig, részteljesítéséig – ide nem értve az egészségkárosodás miatti részteljesítést –, de legkésőbb az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig befizetett díj alapján rendelkezhet az adójáról.

(4) A nyugdíjbiztosítási nyilatkozatban a magánszemély által meghatározott összeg átutalását az adóhatóság (ha a magánszemélynek nincs az állami adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása, és az adóbevallása alapján fizetendő adóját megfizette, az adózás rendjéről szóló törvénynek a visszatérítendő jövedelemadóra vonatkozó rendelkezései szerint, egyébként a magánszemély kérelmére az adótartozás, illetve az adóbevallás, adóhatósági adómegállapítás szerinti adó megfizetését követő 30 napon belül) – a (7) bekezdésben említett esetet kivéve – szerződésenként a szerződésszám, a magánszemély adóazonosító jele feltüntetésével a biztosító pénzforgalmi számlájára teljesíti, azzal, hogy a magánszemély által meghatározott összeget – a 44/D. § (2) bekezdésében foglaltakra is tekintettel – az adóhatóság a rendelkezési jogosultságot megalapozó nyugdíjbiztosítási szerződésekre történő befizetésekkel arányosan teljesíti, ha a rendelkezési jogosultságot több nyugdíjbiztosításra befizetett összeg alapozza meg. Amennyiben a magánszemély a teljesítéskor már nem rendelkezik azzal a nyugdíjbiztosítási szerződéssel, amelyre a befizetett díj a rendelkezési jogosultságot megalapozta, akkor a következők szerint kell eljárni:

a) ha a szerződő magánszemély helyébe egy másik személy lép (ideértve a szerződő örökösét is) és a nyugdíjbiztosítási szerződés alapján a (8) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettséget kiváltó esemény nem történt, akkor az adóhatóság által teljesített összeget a biztosító a nyugdíjbiztosítási szerződésen jóváírja;

b) a nyugdíjbiztosítási szerződés nyugdíjszolgáltatás miatti megszűnése esetén minden további rendelkezés nélkül a biztosító a biztosított magánszemélynek (a biztosított halála esetén az örökösének) kiutalja;

c) az a)–b) pontban nem említett esetben a biztosító az adóhatóságnál erre a célra nyitott beszedési számlára visszautalja, azzal, hogy a visszautalt összegre a magánszemély az adóhatósághoz benyújtott kérelme alapján akkor tarthat igényt, ha igazolja, hogy nyugdíjbiztosítási szerződése neki fel nem róható okból (így különösen a biztosító felszámolása következtében) szűnt meg. Amennyiben a magánszemély a visszautalt összegre jogosult, úgy az adóhatóság, ha a magánszemélynek van más nyugdíjbiztosítási szerződése, akkor a magánszemély nyilatkozata alapján e szerződésre, ennek hiányában a magánszemély saját pénzforgalmi számlájára (lakcímére) teljesíti.

(5) A nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot a magánszemély a biztosító által – az adózás rendjéről szóló törvénynek az adókedvezményre jogosító igazolás kiállítására vonatkozó előírásai szerint – kiadott igazolás alapján teheti meg, amely tartalmazza a rendelkezési jogosultság alapjául szolgáló összeget, valamint a biztosító nevét, pénzforgalmi számlaszámát és a nyugdíjbiztosítási szerződés egyedi azonosító számát (szerződésszámát), továbbá a magánszemély adóazonosító jelét. A biztosító a kiadott igazolásról az adózás rendjéről szóló törvényben az adókedvezményre jogosító igazolás adatszolgáltatására előírt határidőig adatot szolgáltat az adóhatóságnak. Ha az adóévben a (8) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettséget kiváltó esemény történik, akkor az adóévre a biztosító adókedvezményre jogosító igazolást nem állíthat ki.

(6) Az (1)–(5) bekezdés szerint jogosult – feltéve, hogy annak egyéb törvényi feltételei fennállnak – a biztosító(k) által kiadott igazolás alapján nyilatkozat megtételére az a magánszemély is, aki e jog gyakorlásának időpontjában nyugdíjbiztosítási szerződéssel az a)–c) pontokban felsorolt esetek miatt már nem rendelkezik:

a) a szerződő magánszemély helyébe egy másik személy lép (ideértve a szerződő örökösét is), feltéve, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződés alapján a (8) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettséget kiváltó esemény nem történt;

b) a nyugdíjbiztosítási szerződés nyugdíjszolgáltatás miatt megszűnt;

c) a nyugdíjbiztosítási szerződés a magánszemélynek fel nem róható okból (így különösen a biztosító felszámolása következtében) szűnt meg.

(7) A (6) bekezdésben említett esetek kivételével nem tehet nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot az a magánszemély, aki a nyilatkozattétel időpontjában nyugdíjbiztosítási szerződéssel már nem rendelkezik. E törvény alkalmazásában az a magánszemély rendelkezik nyugdíjbiztosítási szerződéssel, aki az adott időpontban e törvény szerint nyugdíjbiztosításnak minősülő biztosítási szerződés szerződője.

(8) Az (1) bekezdés alapján átutalt teljes összeget (ideértve a korábbi szerződők rendelkezése alapján átutalt összeget is, de ide nem értve az adóhatóságnak ebből az összegből korábban már visszafizetett összeget) – figyelemmel a (9) bekezdésre is – a magánszemélynek húsz százalékkal növelten kell visszafizetnie, ha a nyugdíjbiztosítás alapján nyugdíjbiztosítási szolgáltatásnak nem minősülő vagyoni érték kivonására kerül sor (ideértve különösen a szerződés visszavásárlását, részvisszavásárlását, a kötvénykölcsön törlesztő részletének nyugdíjcélú megtakarítással szembeni elszámolását, valamint, ha díjfizetéssel részben vagy egészben nem fedezett időszakban a nyugdíjcélú megtakarítással szemben több, mint hat havi kockázati biztosítási díjrész (kivéve az alapbiztosítás legalacsonyabb összegű kötelező kockázati biztosítási díjrészét) elszámolására kerül sor, továbbá ideértve a törvényi rendelkezésnek meg nem felelő járadékszolgáltatást is, de ide nem értve az elvárt díjon felüli díj elvárt díjra történő átvezetését), függetlenül attól, hogy a szerződés ennek következtében megszűnik-e vagy sem, vagy a szerződés úgy módosul, hogy az a szerződésmódosítást követően e törvény rendelkezései szerint már nem minősül nyugdíjbiztosításnak. Nem terheli visszafizetési kötelezettség a magánszemélyt, ha az adómentes nyugdíjszolgáltatás feltételei maradéktalanul teljesültek. Nem váltja ki a visszafizetési kötelezettséget az sem, ha a szerződés a biztosító felszámolása miatt szűnik meg. A magánszemély visszafizetési kötelezettségét a biztosító megállapítja, a magánszemély részére kifizetendő összegből – ha van ilyen – levonja, a visszafizetési kötelezettséget kiváltó eseményt követő hónap 12. napjáig az adóhatósághoz személyi jövedelemadóként befizeti. A biztosító a magánszemély visszafizetési kötelezettségét és az abból levont összeget az adózás rendjéről szóló törvény 31. § (2) bekezdése szerinti bevallásában külön jogcímen bevallja, és arról a magánszemély számára igazolást állít ki. Amennyiben az említett kötelezettség levonására részben vagy egészben bármely oknál fogva nincs lehetőség, akkor a biztosító az igazoláson feltünteti a részben vagy egészben le nem vont összeget, és felhívja a magánszemély figyelmét arra, hogy a le nem vont részt a magánszemély köteles megfizetni. A magánszemély a biztosító által kiadott igazolás alapján az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített adóbevallásában vallja be a visszafizetési kötelezettség biztosító által le nem vont összegét, és azt a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.

(9) A (8) bekezdésben foglaltak alkalmazása során a vagyoni érték kivonásának időpontja az a nap, amikor a biztosító pénzforgalmi számláját a biztosító teljesítésének összegével megterhelik, vagy az a nap, amikor a (8) bekezdés szerinti tényállások valamelyike megvalósul.

(10) A más EGT-államban letelepedett biztosítóval (a nyugdíjbiztosítási nyilatkozattal összefüggő rendelkezések alkalmazásában: külföldi biztosító) kötött nyugdíjbiztosítási szerződés esetén e § rendelkezései abban az esetben alkalmazhatóak, ha a magánszemély az adóévre rendelkezik a külföldi biztosító olyan – az állami adóhatóság által közzétett formában kiállított – igazolásával, amelyben a külföldi biztosító az (5) bekezdésben említett adatokon túlmenően

a) feltünteti nevét (megnevezését), címét (székhelyét), a letelepedése szerinti állam állami adóhatósága (vagy annak megfelelő pénzügyi hatósága) által megállapított azonosító jelét,

b) megjelöli, hogy mely államban rendelkezik illetőséggel, valamint

c) igazolja, hogy a magánszeméllyel kötött biztosítási szerződés e törvény rendelkezése szerint nyugdíjbiztosításnak minősül, továbbá

d) kötelezettséget vállal arra, hogy az e § szerint kiutalt összeget a magánszemély nyugdíjbiztosítási szerződésén írja jóvá, továbbá

e) nyilatkozik arról, hogy olyan szerződéses jogviszonyban áll a magánszeméllyel, amely alapján képes az e törvényben foglalt, a kifizetőnek minősülő biztosítóra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére és e kötelezettség teljesítését vállalja.

(11) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a magánszemély rendelkezési jogosultságát az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásában gyakorolja, ha arra külföldi biztosítóval megkötött nyugdíjbiztosítási szerződés alapján jogosult. A magánszemély a bevallásában – a rendelkezési jogosultság alapja, összege megállapításához szükséges adatokon túlmenően – feltünteti a külföldi biztosító nevét (megnevezését), címét (székhelyét), továbbá azt az államot, amelyben a biztosító belföldi illetőségűnek minősül. A magánszemély, ha adó feletti rendelkezési jogosultságát külföldi biztosítóval megkötött nyugdíjbiztosítási szerződés alapján gyakorolta, az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített adóbevallásában vallja be a visszafizetési kötelezettség összegét és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti azt meg.”

13. § (1) Az Szja tv. 48. § (2) bekezdés a következő b) ponttal egészül ki:

(Az adóelőleg nyilatkozatban a magánszemély az adott esettől függően nyilatkozik)

b) az első házasok kedvezményének érvényesítéséről,”

(2) Az Szja tv. 48. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és egyidejűleg a § a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A magánszemély családi kedvezmény érvényesítésére, súlyosan fogyatékos állapotra vonatkozó nyilatkozatot az adóelőleget megállapító munkáltató, a magánszemély részére az összevont adólapba tartozó rendszeres bevételt (különösen havi, heti bért, munkadíjat, tiszteletdíjat, személyes közreműködés ellenértékét, egyéb juttatást) juttató kifizető számára adhat. Ha a családi kedvezményre ugyanazon kedvezményezett eltartott után több magánszemély jogosult, akkor a jogosultak a nyilatkozatot – a változás bejelentésének kötelezettsége mellett – közösen teszik meg. A családi kedvezmény közös igénybevétele esetén a jogosultakat jogosultsági hónaponként együttesen megillető családi kedvezményt az adóelőleget megállapító munkáltató, a rendszeres bevételt juttató kifizető – az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak megosztásával – a nyilatkozat szerint veszi figyelembe. A családi kedvezményre vonatkozó adóelőleg-nyilatkozat legalább a következő adatokat tartalmazza:

a) a nyilatkozó magánszemély(ek) nevét és adóazonosító jelét;

b) minden eltartott (kedvezményezett eltartott) nevét és adóazonosító jelét, magzat (ikermagzat) esetében a várandósság tényére vonatkozó kijelentést;

c) a nyilatkozó magánszemély(ek) adóelőleget megállapító munkáltatójának, rendszeres bevételt juttató kifizetőjének nevét (elnevezését) és adószámát, valamint a nyilatkozatban foglaltak tudomásulvételét igazoló kijelentését, míg e munkáltató, kifizető hiányában az erre vonatkozó kijelentést.

(3a) A magánszemély az első házasok kedvezményének érvényesítésére vonatkozó nyilatkozatot az adóelőleget megállapító munkáltató, a magánszemély részére az összevont adóalapba tartozó rendszeres bevételt (különösen havi, heti bért, munkadíjat, tiszteletdíjat, személyes közreműködés ellenértékét, egyéb juttatást) juttató kifizető számára adhat. A jogosult házastársak a nyilatkozatot – a változás bejelentésének kötelezettsége mellett – közösen teszik meg. A jogosult házastársakat jogosultsági hónaponként együttesen megillető kedvezményt az adóelőleget megállapító munkáltató, a rendszeres bevételt juttató kifizető a nyilatkozat szerint veszi figyelembe. A kedvezményre vonatkozó adóelőleg-nyilatkozat legalább a következő adatokat tartalmazza:

a) a nyilatkozó magánszemély(ek) nevét és adóazonosító jelét;

b) az adott munkáltatónál, kifizetőnél érvényesítendő kedvezmény összegét;

c) a nyilatkozó magánszemély(ek) adóelőleget megállapító munkáltatójának, rendszeres bevételt juttató kifizetőjének nevét (elnevezését) és adószámát.”

14. § Az Szja tv. 49. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adóelőleg a 47. § szerint megállapított adóelőleg-alap – az első házasok kedvezményét, a családi kedvezményt érvényesítő magánszemély esetében az adóévben az adóelőleg megállapításánál általa, illetve más jogosult által korábban még nem érvényesített kedvezménnyel csökkentett adóelőleg-alap – összege után az adó mértékével számított összeg, figyelemmel a (2)–(4) bekezdésben foglalt rendelkezésekre is.”

15. § (1) Az Szja tv. 49/B. § (6) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (4) és (5) bekezdés rendelkezéseiben említett tételekkel növelt vállalkozói bevétel – legfeljebb annak mértékéig – csökkenthető:]

d) a 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozónál évi 30 millió forinttal, de legfeljebb a (12) bekezdés rendelkezésében meghatározott összeggel (a továbbiakban: kisvállalkozói kedvezmény), azzal, hogy az egyéni vállalkozó által az adóévben érvényesített kisvállalkozói kedvezmény és a (9)–(10) bekezdésben meghatározott adókulcs szorzata az állami támogatásokra irányadó rendelkezések alkalmazásában az egyéni vállalkozó választása szerint

da) agrár csoportmentességi (ABER) támogatásnak vagy mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál,

db) halászati csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, ha a beruházás a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU rendelet I. mellékletében felsorolt halászati és akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával kapcsolatos tevékenységet szolgál,

dc) agrár csoportmentességi (ABER) támogatásnak, az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül, ha a beruházás mezőgazdasági termék feldolgozását vagy forgalmazását szolgálja,

dd) minden más esetben az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül;”

(2) Az Szja tv. 49/B. § (23) bekezdése helyébe következő rendelkezés lép:

„(23) A (8) bekezdés alkalmazásában jövedelem-(nyereség-) minimum a vállalkozói bevétel 2 százaléka.”

16. § Az Szja tv. 50. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) E § alkalmazásában egyéni vállalkozói bevételnek az adóévben e törvény rendelkezései szerint megszerzett vállalkozói bevétel minősül.”

17. § Az Szja tv. 55. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„55. § Az átalányadózásra való jogosultság a határozat jogerőre emelkedésének napjával megszűnik, ha az egyéni vállalkozó terhére az adó- vagy vámhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért jogerősen mulasztási bírságot állapított meg.”

18. §5 Az Szja tv. 66. § (1) bekezdés a) pont a következő af) alponttal egészül ki:

[A magánszemély osztalékból, osztalékelőlegből származó bevételének egésze jövedelem. E törvény alkalmazásában (azzal, hogy nem minősül osztaléknak az a)–b) pontban említett jogcímen szerzett bevétel, ha azt a törvény előírásai szerint más jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni)

a) osztalék]

af) a kisadózó vállalkozás kisadózóként be nem jelentett tagja részére a társaság nyereségéből való részesedésként kifizetett összeg.”

19. § Az Szja tv. 69. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A közterheket a kifizetőnek – eltérő rendelkezés hiányában –

a) a juttatás hónapja kötelezettségeként;

b) a 70. § (2a) bekezdése szerint adókötelezettség alá eső érték után az adóévre elszámolt éves összes bevétel megállapítására előírt időpontot követően az elszámolt éves összes bevétel megállapítása hónapjának kötelezettségeként;

c) a 70. § (4) bekezdés a)–c) pontja szerinti esetben az ott említett meghaladó rész után a juttatás hónapja kötelezettségeként;

d) a 70. § (4) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetben – a c) ponttól eltérően – ha a magánszemély béren kívüli juttatásra jogosító jogviszonya úgy szűnik meg, hogy a megszűnéskor a munkáltatótól az adóévben – az adott juttatásokra vonatkozóan meghatározott értékhatárokat meg nem haladóan – szerzett béren kívüli juttatások együttes értéke a 70. § (4) bekezdés b) pontja esetében az éves keretösszeget, a 70. § (4) bekezdés c) pontja esetében az éves rekreációs keretösszeget meghaladja, a meghaladó rész(ek) után a jogviszony megszűnésekor, a megszűnés hónapja kötelezettségeként, a meghaladó rész(ek) után a (2) bekezdés szerinti közteheralap szerint már teljesített közteher beszámításával

kell megállapítania és a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre kell bevallania, illetve megfizetnie.”

20. § Az Szja tv. 70. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és egyidejűleg a § a következő (4a)–(4b) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Egyes meghatározott juttatásnak minősül

a) az a juttatás, amely megfelel a 71. §-ban meghatározott béren kívüli juttatás feltételeinek, de az ott meghatározott értékhatárt meghaladja,

b) az adott juttatásokra vonatkozóan meghatározott értékhatárokat meg nem haladóan biztosított béren kívüli juttatások – ide nem értve a 71. § (1) bekezdés c) pontja szerinti juttatást – adóévi együttes értékének az éves keretösszeget meghaladó része,

c) a 71. § (1) bekezdés c) pontja szerinti juttatást nem tartalmazó (az adott juttatásokra vonatkozóan meghatározott értékhatárokat meg nem haladóan biztosított) béren kívüli juttatások adóévi értékének az éves keretösszeget meg nem haladó része és a 71. § (1) bekezdés c) pontja szerint (az adott juttatásra vonatkozóan meghatározott értékhatárt meg nem haladóan) az adóévben biztosított juttatások együttes értékének az éves rekreációs keretösszeget meghaladó része.

(4a) A (4) bekezdés b) pont alkalmazásában az éves keretösszeg

a) évi 200 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll;

b) a 200 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn;

c) évi 200 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg,

azzal, hogy a keretösszeg számításánál a munkavállalót megillető béren kívüli juttatásnak kell tekinteni a munkavállalóra tekintettel más magánszemélynek biztosított béren kívüli juttatást is.

(4b) A (4) bekezdés c) pont alkalmazásában az éves rekreációs keretösszeg

a) évi 450 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll;

b) a 450 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn;

c) évi 450 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg,

azzal hogy a keretösszeg számításánál a munkavállalót megillető béren kívüli juttatásnak kell tekinteni a munkavállalóra tekintettel más magánszemélynek biztosított béren kívüli juttatást is.”

21. § Az Szja tv. 72. § (4) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A jövedelem megállapításánál – az (1)–(3) bekezdésben foglaltaktól függetlenül – nem kell figyelembe venni a következő jogcímeken és a következő feltételekkel fennálló követelések utáni kamatkedvezményt:]

f) lakáscélú hitel, ha azt a munkáltató munkavállalójának vagy helyi önkormányzat a magánszemélynek hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapján olyan lakása építéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez, vagy bármely, az említett célra hitelintézettől, vagy bármely, az említett célra korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtotta, amely lakás nem haladja meg a lakáscélú támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott, méltányolható lakásigény mértékét, azzal, hogy korszerűsítésnek, akadálymentesítésnek a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott korszerűsítés, akadálymentesítés minősül;”

22. § Az Szja tv. 77/C. §-a a következő (19)–(20) bekezdéssel egészül ki:

„(19) A program szervezője a kötelező tartási időszak kezdő napját követő hónap 20. napjáig megküldi az adóhatóságnak a program meghirdetéséről a munkavállalók, vezető tisztségviselők részére kiadott tájékoztató vagy más hasonló irat másolati példányát.

(20) Amennyiben a program szervezője és a programban érintett más vállalkozás között a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnik, a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését követően az egyébként a programszervezőre irányadó, e paragrafus szerinti adókötelezettségeket – saját munkavállalói, vezető tisztségviselői vonatkozásában – a programban érintett más vállalkozás teljesíti. A programszervező a programban érintett más vállalkozás adókötelezettségei teljesítéséhez szükséges adatokat a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnésekor a programban érintett más vállalkozás részére átadja. Az adókötelezettségek – felek közötti együttműködés hiánya miatti – megsértése esetén a jogkövetkezményekért a felek egyetemlegesen felelnek.”

23. § Az Szja tv. 78/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és egyidejűleg a § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A magánszemély az (1) bekezdésben említett nyilatkozat kiegészítéseként, a vele közös háztartásban élő családtagjával (családtagjaival) együttes nyilatkozatot tehet arról, hogy a 6. számú melléklet 2. pontjában meghatározott módon és feltételekkel közös őstermelői igazolvány (a továbbiakban: közös igazolvány) kiváltásával kívánja folytatni az őstermelői tevékenységét (a továbbiakban: közös őstermelői tevékenység). Ebben az esetben minden egyes családtagnak az őstermelői jövedelmére ugyanazon adózási módot kell választania, továbbá a közös őstermelői tevékenység időszakában egymással munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem állhatnak, a segítő családtagra vonatkozó rendelkezéseket egymásra vonatkozóan nem alkalmazhatják. Az együttes nyilatkozat feltétele, hogy az azt tevők az általános forgalmi adózás tekintetében is ugyanazon adózási módot alkalmazzák.

(2a) A (2) bekezdés alkalmazásában

a) közös háztartás: az egy lakóingatlanban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező természetes személyek közössége;

b) közös háztartásban élő családtag: a mezőgazdasági őstermelő házastársa, egyenes ágbeli rokona (ideértve örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermekét vagy örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülőjét is).”

24. § Az Szja tv. 84. § (3)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (5)–(7) bekezdéssel egészül ki:

„(3) E törvény 3. § 41. pontja, 39. § (1) bekezdése, 49/B. § (6) bekezdés d) pont da) alpontja, 11. számú melléklet II. Az értékcsökkenési leírás szabályai fejezet 2. pont p) pont pa) alpontja, 13. számú melléklet 12. pont a) alpontja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2013. december 18-i 1408/2013/EU rendelet (HL L 352 2013.12.24. 9–17. o.) hatálya alá tartozó támogatási programot tartalmaz.

(4) E törvény 3. § 50. pontja, 39. § (1) bekezdése, 49/B. § (6) bekezdés d) pont db) alpontja, 11. számú melléklet II. Az értékcsökkenési leírás szabályai fejezet 2. pont pb) alpontja, 13. számú melléklet 12. pont b) alpontja a az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra- ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2014. június 27-i 717/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 190., 2014.06.28., 45–54. o.) hatálya alá tartozó támogatási programot tartalmaz.

(5) E törvény 3. § 39. pontja, 49/B. § (6) bekezdés d) pont dc) alpontja, 11. számú melléklet II. Az értékcsökkenési leírás szabályai fejezet 2. pont p) pont pc) alpontja, 13. számú melléklet 12. pont c) alpontja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26. 1–78. o.) 1–14. és 17. cikkei hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

(6) E törvény 3. § 40. pontja, 49/B. § (6) bekezdés d) pont da) és dc) alpontja, 11. számú melléklet II. Az értékcsökkenési leírás szabályai fejezet 2. pont p) pont pa) és pc) alpontja, 13. számú melléklet 12. pont a) és c) alpontja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2014. június 25-i 702/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 193 2014.07.01. 1–75. o.) 1–14. és 17. cikkei hatálya alá tartozó támogatási programot tartalmaz.

(7) E törvény 49/B. § (6) bekezdés d) pont dd) alpontja, 11. számú melléklet II. Az értékcsökkenési leírás szabályai fejezet 2. pont p) pont pd) alpontja, 13. számú melléklet 12. pont d) alpontja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2013. december 18-i 1407/2013/EU rendelet (HL L 352 2013.12.24. 1–8. o.) hatálya alá tartozó támogatási programot tartalmaz.”

25. § Az Szja tv. 84/Y. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A 77/C. §-nak az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított, illetve módosított rendelkezései hatálybalépését megelőzően hatályos rendelkezések alkalmazásában az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program (a továbbiakban: program) keretében értékpapírt szerző magánszemélynek kell tekinteni azt a magánszemélyt is, aki a program nyilvántartásba vételét kezdeményező eljárás megkezdésének időpontjáig a programban részvételi szándékát nem jelezte, azonban az értékpapírt a nyilvántartásba vett program feltételei vagy azzal azonos feltételek szerint szerezte, ideértve különösen a 77/C. §-nak az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított, illetve módosított rendelkezései hatálybalépését megelőzően hatályos (19) bekezdés c) és f)–g) pontjában foglalt feltételek teljesítését is.”

26. §6 Az Szja tv. a következő 84/ZS. §-sal egészül ki:

„84/ZS. § (1) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított, illetve módosított rendelkezéseit a hatálybalépésük napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni a (2)–(6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

(2) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 4. § (2a) bekezdés b) pontja a hatálybalépését megelőző bármely korábbi adóévben is alkalmazható.

(3) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 7. § (1c) bekezdése, 44/C. § (2) bekezdése, valamint 1. számú melléklet 6. pont 6.9. alpontja a 2014. évre vonatkozó adókötelezettség megállapításánál is alkalmazható.

(4) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 29/C. §-a a 2014. december 31-ét követően megkötött házasságok esetében alkalmazható.

(5) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 48. § (3) bekezdés b) pontjában az eltartott (kedvezményezett eltartott) adóazonosító jelének közlését előíró rendelkezést a 2015. december 31-jét követően megtett nyilatkozatok esetében kell alkalmazni.

(6) A 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett, még nem érvényesített elhatárolt veszteség a 2014. december 31-én hatályos rendelkezések szerint írható le azzal, hogy az így elhatárolt veszteséget legkésőbb a 2025. adóévben lehet érvényesíteni.”

27. § Az Szja tv.

1. 1. számú melléklete az 1. melléklet,

2. 11. számú melléklete a 2. melléklet,

3. 13. számú melléklete a 3. melléklet

szerint módosul.

28. § Az Szja tv.

1. 1/B. § (2) bekezdésében az „a biztosított szállás szokásos piaci értékét” szövegrész helyébe az „a biztosított szállás ellenértékét” szöveg, a (4) bekezdés nyitó szövegrészében az „a Magyarországról történő távozását megelőzően vallja be” szövegrész helyébe az „a Magyarországról történő távozását megelőzően – ha bevallási kötelezettségének meghatalmazottja, megbízottja útján tesz eleget, a távozását követő 90. napig – vallja be” szöveg;

2. 22. § (2) bekezdésében a „bármely későbbi adóév” szövegrész helyébe az „a következő öt adóév” szöveg;

3. 39. § (1) bekezdésében az „agrár csekély összegű (agrár de minimis) támogatásnak” szövegrész helyébe a „mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatásnak vagy halászati csekély összegű (de minimis) támogatásnak” szöveg;

4. 40. § (1) bekezdésében az „igazolás alapján” szövegrész helyébe az „igazolás, határozat alapján” szöveg, (2) bekezdésében a „rokkantsági járadékban részesül” szövegrész helyébe a „rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül” szöveg;

5. 44/A. § (4) bekezdésében a „ca) alpontjának” szövegrész helyébe a „ba) alpontjának” szöveg;

6. 49/B. § (7) bekezdés a) pontjában a „bármely későbbi adóév” szövegrész helyébe az „a következő öt adóév” szöveg;

7. 53. § (3) bekezdés a) pontjában a „TESZOR 41.20, 42” szövegrész helyébe a „TESZOR 41, 42” szöveg;

8. 71. § (3a) bekezdésében az „a 70. § (4) bekezdés szerinti éves keretösszeg” szövegrész helyébe az „a 70. § (4a) bekezdés szerinti éves keretösszeg” szöveg, a (6) bekezdés g) pontjában a „közoktatásban” szövegrész helyébe a „köznevelésben” szöveg;

9. 77/C § (18) bekezdés nyitó szövegrészében a „Ha a magánszemély által a program keretében” szövegrész helyébe a „Ha az adóévben a magánszemély által a program keretében” szöveg;

10. 1. számú melléklet 2. pont 2.7. alpontjában a „korszerűsítés költségének” szövegrész helyébe a „korszerűsítés, akadálymentesítés költségének” szöveg, 4. pont 4.3. alpontjában a „közoktatási” szövegrész helyébe a „köznevelési” szöveg, 8. pont 8.6 alpont a) és b) alpontjában, valamint a 8. pont 8.22. alpont a) alpontjában az „a közoktatásról szóló törvény” szövegrész helyébe az „a köznevelésről szóló törvény” szöveg, 8. pont 8.6. alpont b) alpontjában a „bérletjegy” szövegrész helyébe a „bérlet, jegy” szöveg, 8. pont 8.22. alpont b) alpontjában az „a közoktatásban” szövegrész helyébe az „a köznevelésben” szöveg, 9. pont 9.3.2. alpontjában az „alapterületének növeléséhez és korszerűsítéséhez adott” szövegrész helyébe az „alapterületének növeléséhez, korszerűsítéséhez és akadálymentesítéséhez adott” szöveg;

11. 11. számú melléklet I. Jellemzően előforduló költségek fejezet 5. alpontjában az „olyan biztosítás díja” szövegrész helyébe az „olyan személybiztosítás díja” szöveg

lép.

29. § Hatályát veszti az Szja tv.

1. 3. § 84. pontja;

2. 77/C. § (18) bekezdés a) pontban az „az adóévben” szövegrész;

3.7

2. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

30. § (1)8

(2) A Tao. törvény 4. § 23. pontja a következő f) ponttal egészül ki:

(23. kapcsolt vállalkozás:)

f) az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg;”

(3) A Tao. törvény 4. § 32. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„32. saját tevékenységi körében végzett K+F tevékenység: az adózó saját eszközeivel és alkalmazottaival a saját eredményére és kockázatára végzett K+F tevékenység, illetve az a K+F tevékenység, amelyet az adózó a saját eszközeivel és alkalmazottaival más személy megrendelésére teljesít, továbbá a kutatásfejlesztési megállapodás alapján végzett (közös) kutatás-fejlesztési tevékenység;”

(4) A Tao. törvény 4. § 33. pont d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(33. telephely:)

d) a külföldi személyt (kivéve az olyan jogi személyiséggel rendelkező, EGT államban alapított ingatlanbefektetési alapot, amely az alapítása szerinti államban nem alanya a társasági adónak megfelelő nyereségadónak) telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni ingatlan és természeti erőforrás térítés ellenében történő hasznosítása, ingatlanhoz és természeti erőforráshoz kapcsolódó vagyoni értékű jog térítés ellenében történő átadása, értékesítése, apportálása (a továbbiakban együtt: ingatlan hasznosítása), továbbá ingatlan értékesítése esetén,”

(5) A Tao. törvény 4. §-a a következő 44/a. és 44/b. ponttal egészül ki:

„44/a. általános képzés: olyan oktatást tartalmazó képzés, amely nem kizárólag vagy nem elsődlegesen a munkavállalónak a vállalkozásnál jelenleg betöltött vagy későbbiekben betöltendő állásában alkalmazható, hanem olyan képesítést ad, amely nagy mértékben hasznosítható más vállalkozásoknál vagy munkaterületeken;

44/b. szakképzés: olyan oktatást tartalmazó képzés, amely közvetlenül és elsődlegesen a munkavállalónak a vállalkozásnál jelenleg betöltött vagy a jövőben betöltendő állásában alkalmazható, és olyan képesítést ad, amely nem vagy csak csekély mértékben hasznosítható más vállalkozásoknál vagy más munkaterületeken;”

31. § (1)–(2)9

(3) A Tao. törvény 7. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(12) Az (1) bekezdés zs) pontja szerinti összeg nem haladhatja meg az adózás előtti eredményt, és nem lehet több 30 millió forintnál. Ennek az összegnek a 19. § szerinti adókulccsal számított értéke az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában,

a) ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló rendeletben foglalt támogatásnak minősül,

b) ha a beruházás mezőgazdasági termék feldolgozását vagy mezőgazdasági termék forgalmazását szolgálja az adózó választása szerint, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló rendeletben foglalt támogatásnak, vagy az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül;

c) minden más esetben az adózó választása szerint, az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak, vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül.”

32. §10

33. § A Tao. törvény 13/A. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Ha a nonprofit gazdasági társaság két lezárt üzleti év adatai alapján a vállalása ellenére sem teljesíti a közhasznúság az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti feltételeit, a két év vonatkozásában – vagy ha a nonprofit gazdasági társaság e két éven belül jogutód nélkül megszűnik, akkor a működés teljes időtartamára – visszamenőlegesen társasági adófizetési kötelezettsége keletkezik az összes bevételre, mint adóalapra vetítve, függetlenül a bevétel forrásától.”

34. § (1) A Tao. törvény 17. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:

„(8a) A jogutód társaság az átalakulás (egyesülés, szétválás) útján átvett elhatárolt veszteséget adóévenként legfeljebb olyan arányban használhatja fel, amilyen arányt a jogutód társaságnál a jogelőd által folytatott tevékenység folytatásából származó adóévi bevétel, árbevétel a jogelőd ugyanezen tevékenységből származó bevételének, árbevételének az átalakulást (egyesülést, szétválást) megelőző három adóév átlagában számított összegében képvisel. Nem kell ezt a rendelkezést alkalmazni, ha a jogelőd tevékenysége kizárólag vagyonkezelésre irányult.”

(2) A Tao. törvény 17. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:

„(9a) Az elhatárolt veszteség felhasználására a (9) bekezdés értelmében jogosult adózó az elhatárolt veszteségét adóévenként legfeljebb olyan arányban érvényesítheti, amilyen arányt a többségi befolyásszerzést megelőzően folytatott tevékenység továbbfolytatásából származó adóévi bevétel, árbevétel a többségi befolyás megszerzését megelőzően folytatott tevékenységből származó bevétel, árbevétel a befolyásszerzést megelőző három adóév átlagában számított összegében képvisel.”

35. § A Tao. törvény 18. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott módszerek alkalmazása során indokolt (különös tekintettel a funkcióelemzésre, a minta elemszámára vagy a szélsőértékekre), az adózó azon középső tartomány alkalmazásával, amelybe a minta elemeinek fele esik (interkvartilis tartomány) további szűkítést végez, figyelembe véve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott, a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló miniszteri rendelet előírásait.”

36. § A Tao. törvény 22/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az e § alapján igénybe vett adókedvezmény adóévenként nem haladhatja meg a 6 millió forintot. Az adózó által igénybe vett adókedvezmény összege az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában,

a) ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló rendeletben foglalt támogatásnak minősül,

b) ha a beruházás mezőgazdasági termék feldolgozását vagy mezőgazdasági termék forgalmazását szolgálja az adózó választása szerint, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló rendeletben foglalt támogatásnak vagy az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül;

c) minden más esetben az adózó választása szerint, az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak, vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül.”

37. § A Tao. törvény 23. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ugyanazon adóév tekintetében a 22. § (1) bekezdésében és a 22/C. § (2) bekezdésében meghatározott adókedvezmény együttesen nem alkalmazható a 24/A. § szerinti felajánlással és a 24/B. § szerinti jóváírással.”

38. §11 A Tao. törvény a III. fejezete a következő alcímmel egészül ki:

„Rendelkezés az adóról

24/A. § (1) Az adózó az esedékes adóelőleg-fizetési kötelezettségének teljesítésére nyitva álló határidőt megelőző hónap utolsó napjáig az állami adóhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon, elektronikus úton tett rendelkező nyilatkozata útján a kedvezményezett szervezet(ek) nevének és adószámának megjelölésével rendelkezhet az e törvény 26. § (2) és (8) bekezdése szerint megállapított egyes havi, illetve negyedéves társasági adóelőleg-kötelezettsége 50 százalékának kedvezményezett célra történő felajánlásáról.

(2) Amennyiben az adózó az (1) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozatot nem tesz, vagy az (1) bekezdés szerint felajánlott és az adóhatóság által kedvezményezett célra átutalt összeg nem éri el az adózó által e törvény 24. §-a szerint fizetendő adó összegének 80 százalékát, az adózó

a) a társasági adóelőleg-kiegészítési kötelezettségről szóló bevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig a társasági adóelőleg-kiegészítési kötelezettségről szóló bevallásában,

b) a társasági adóbevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig a társasági adóbevallásában

tett rendelkező nyilatkozata útján rendelkezhet a kedvezményezett szervezet(ek) nevének és adószámának megjelölésével az adóévi kedvezményezett célra még fel nem ajánlott adóelőlegének, fizetendő társasági adójának kedvezményezett célra történő felajánlásáról, azzal, hogy az e bekezdés szerint tett felajánlással az adóévben összesen felajánlott összeg nem haladhatja meg az e törvény 24. §-a szerint fizetendő adó összegének 80 százalékát. Az e bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozat a társasági adóbevallás benyújtását követően nem módosítható.

(3) E rendelkezés alkalmazásában kedvezményezett célnak minősül:

a) filmalkotás 22. § (2) bekezdésében meghatározott támogatása;

b) előadó-művészeti szervezet 22. § (4) bekezdésében meghatározott támogatása;

c) látvány-csapatsport 22/C. § (1) bekezdésében meghatározott támogatása.

(4) Az adózó az (1) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozatot – az (1) bekezdésben foglalt korlátra is figyelemmel – a társasági adóelőleg fizetési kötelezettségének teljesítése során, a havi vagy negyedéves adóelőleg fizetési kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidő utolsó napjáig az állami adóhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon, elektronikus úton tett nyilatkozata útján egy adóévben összesen legfeljebb öt alkalommal a soron következő adóelőlegekre tekintettel módosíthatja. A Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság részére a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott célra történő felajánlás kivételével a módosítás érvényességének feltétele, hogy az adózó a (16)–(21) bekezdés szerint kiállított igazolást az állami adóhatóságnak – a nyilatkozat tételével egyidejűleg – benyújtsa.

(5) Az adózó a társasági adóelőleg-fizetési, társasági adóelőleg-kiegészítési és társasági adófizetési kötelezettségének az (1) vagy (2) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozat megtételétől függetlenül eleget tesz.

(6) Az adózó az (1) vagy a (2) bekezdés szerinti, kedvezményezett célra történő felajánlásáért és annak pénzügyi teljesítéséért a kedvezményezett szervezet részéről – szponzori szerződés keretében juttatott kiegészítő sportfejlesztési támogatás kivételével – ellenszolgáltatásra nem jogosult, az ezzel ellentétes megállapodás semmis. Ilyen megállapodás esetén

a) az adózó által az adóhatóság részére teljesített befizetés nem minősül az (1) és (2) bekezdés szerinti felajánlásnak, és

b) az (1) és (2) bekezdés szerinti felajánlás kedvezményezettje a részére átutalt összeget az állami adóhatóság által kezelt elkülönített számlára köteles visszautalni az adózó azonosítására szolgáló adatok feltüntetésével, és

c) az adózó nem jogosult az 24/B. § szerinti jóváírásra.

(7) Az adózó a látvány-csapatsportok támogatására történő felajánlás esetében a 22/C. § (1) bekezdés szerinti támogatási jogcímek megjelölésével teszi meg a rendelkező nyilatkozatot.

(8) Az (1)–(2) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozatban, illetve a (4) bekezdés szerinti nyilatkozatban a (3) bekezdés szerinti célok és a (7) bekezdés szerinti jogcímek között megosztva is lehet rendelkezni.

(9) A látvány-csapatsportok támogatása esetében az (1) és (2) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozatban felajánlott összeg 12,5 százaléka kiegészítő sportfejlesztési támogatásnak minősül. A kiegészítő sportfejlesztési támogatásról az adózó és a látvány-csapatsportban tevékenykedő szervezet szerződésben rendelkezik, azzal, hogy amennyiben az adózó a szerződés alapján ellenszolgáltatásra jogosult, akkor a kiegészítő sportfejlesztési támogatás az ellenszolgáltatás általános forgalmi adó nélkül számított értékét jelenti és az ellenszolgáltatás értékét nem kell figyelembe venni a 22/C. § (4) és (4a) bekezdésében meghatározott támogatási intenzitások meghaladása vonatkozásában.

(10) Az (1)–(2) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozat érvényességének feltétele, hogy az adózónak a rendelkező nyilatkozat megtételének vagy a rendelkező nyilatkozat (4) bekezdés szerinti módosításának időpontjában ne legyen százezer forintot meghaladó összegű állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása.

(11) Az állami adóhatóság az (1) és (2) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozatot és az adózó felajánlásra való jogosultságát megvizsgálja és

a) az adózó (1) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozata, illetve a társasági adóbevallásban bevallott adatok alapján – figyelemmel a (24) bekezdésben foglaltakra – a havonta, illetve negyedévente fizetendő előleg legfeljebb 50 százalékát – látvány-csapatsportok támogatása esetében a (9) és (25) bekezdés szerint csökkentett mértékben – a havonta, illetve a negyedévente teljesítendő kötelezettség teljesítését követő 15 munkanapon belül,

b) az adózó (2) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozata alapján, a társasági adóelőleg-kiegészítési kötelezettségről szóló bevallásban, illetve a társasági adóbevallásban bevallott adatok figyelembevételével a rendelkező nyilatkozatban megjelölt összeget – a látvány-csapatsportok támogatása esetében a (9) és (25) bekezdés szerint csökkentett mértékben – a társasági adóelőleg-kiegészítési kötelezettségről szóló bevallás, illetve a társasági adóbevallás benyújtását követő 15 munkanapon belül

a felajánlás fogadására jogosult szervezetnek átutalja, feltéve, hogy teljesülnek az átutalás e §-ban meghatározott feltételei.

(12) Látvány-csapatsportok támogatása céljából történő felajánlás esetében az állami adóhatóság az átutalást azzal az eltéréssel teljesíti, hogy a kiegészítő sportfejlesztési támogatás (9) bekezdés szerint meghatározott összegét a (11) bekezdés szerinti határidőben a 22/C. § (1) bekezdés a)–d) pontjának hatálya alá tartozó támogatás esetén – az adózó döntése szerint – vagy a (16)–(21) bekezdés szerinti igazolás szerint támogatásban részesítendő látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége részére, vagy az e látvány-csapatsport keretében vagy érdekében a 22/C. § (1) bekezdés b)–d) pontjában meghatározottak szerint működő sportszervezet (sportiskola), közhasznú alapítvány részére, a 22/C. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott támogatás esetén a támogatásban részesítendő sportköztestület részére átutalja.

(13) Az állami adóhatóság a (11) bekezdés szerinti átutalást abban az esetben teljesíti, ha

a) a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság részére a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott célra történő felajánlás esetének kivételével a (16)–(21) bekezdés szerint kiállított igazolást az (1) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozat benyújtásával egyidejűleg, a (2) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozat esetén legkésőbb az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség teljesítésének időpontjáig vagy a társasági adóbevallás benyújtásáig az állami adóhatóság kézhez kapja,

b) az adózó, továbbá a felajánlás kedvezményezettjének állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása az átutaláskor nem haladja meg a százezer forintot,

c) az adózó a vonatkozó társasági adóbevallását határidőben benyújtotta, és

d) a társasági adóelőleg-kiegészítési kötelezettségről szóló bevallásában, illetve társasági adóbevallásában fizetendő adóelőlegként, adóként megjelölt összeget megfizette, továbbá a (2) bekezdés szerinti esetben az adóbevallásban bevallott, fizetendő adó 80 százaléka a (2) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozatban szereplő összeget eléri vagy meghaladja.

(14) Amennyiben az adózó egyidejűleg több társasági adóelőlege vonatkozásában tesz rendelkező nyilatkozatot, akkor az állami adóhatóság a (13) bekezdés a) pontja szerinti igazolást azon adóelőleg(ek) tekintetében veszi figyelembe, amely(ek) átutalása az igazolás benyújtásakor még nem vált esedékessé.

(15) Az állami adóhatóság a (11)–(12) bekezdés szerinti átutalások megtörténtéről és annak összegéről az adózót és a (16)–(21) bekezdés szerinti igazolást kiállító szervezetet az átutalást követő 15 napon belül tájékoztatja.

(16) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott kedvezményezett cél megjelölése esetén a mozgóképszakmai hatóság az adózó és a felajánlás fogadására jogosult szervezet együttes kérelmére, az Mktv. 31/C. § (1) bekezdése szerinti jogerős költségellenőrzési határozat száma és a felajánlott összeg megjelölésével igazolást állít ki arról, hogy az adózó által felajánlott összeg nem eredményezi a mozgóképszakmai hatóság által jóváhagyott közvetlen filmgyártási költség Mktv. 12. § (10) bekezdésében meghatározott része 25 százalékának meghaladását. E bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság részére a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott célra történő felajánlás vonatkozásában.

(17) A mozgóképszakmai hatóság a (16) bekezdés szerinti igazolás kiállításakor figyelembe veszi az Mktv. 31/C. § (1) bekezdése alapján kiadott határozatban megállapított közvetett támogatások, a 22. § (3) bekezdése szerint kiállított támogatási igazolások, továbbá az e bekezdés szerint ugyanazon adóév vonatkozásában kibocsátott igazolások (11) bekezdés alapján esedékessé vált, de az állami adóhatóság által át nem utalt felajánlás összegével csökkentett összegét. Az e bekezdés szerinti igazolás visszavonásig érvényes.

(18) A (3) bekezdés b) pontjában meghatározott kedvezményezett cél megjelölése esetén az előadó-művészeti szervezetek működésével összefüggő közigazgatási hatósági és szolgáltatási feladatokat ellátó szerv az adózó és az előadó-művészeti szervezet együttes kérelmére, az előadó-művészeti szervezet nyilvántartási száma és a felajánlott összeg megjelölésével igazolást állít ki arról, hogy az adózó által felajánlott összeg nem eredményezi az előadó-művészeti szervezet EGT-tagállamban a tárgyévet megelőző évben tartott előadásaiból származó jegybevétel 80 százalékának meghaladását. Az előadó-művészeti szervezetek működésével összefüggő közigazgatási hatósági és szolgáltatási feladatokat ellátó szerv az e bekezdés szerinti igazolás kiállításakor figyelembe veszi az egy előadó-művészeti szervezethez kapcsolódóan a 22. § (4) bekezdése szerint kiállított támogatási igazolások, a támogatási szerződés keretében megfizetett kiegészítő támogatások, az e bekezdés szerint ugyanazon adóév vonatkozásában kibocsátott igazolások (11) bekezdés alapján esedékessé vált, de az állami adóhatóság által át nem utalt felajánlás összegével csökkentett összegét. Az e bekezdés szerinti igazolás visszavonásig érvényes.

(19) A (3) bekezdés c) pontjában meghatározott kedvezményezett cél megjelölése esetén, ha a támogatás fogadására jogosult szervezet látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége vagy a Magyar Olimpiai Bizottság, a sportpolitikáért felelős miniszter az adózó és a támogatás fogadására jogosult szervezet együttes kérelmére, a sportfejlesztési program jóváhagyásáról rendelkező határozat száma, a felajánlott összeg és a 22/C. § (1) bekezdése szerinti jogcím megjelölésével igazolást állít ki arról, hogy az adózó által felajánlott összeg nem eredményezi 22/C. § (4) és (4a) bekezdésében meghatározott támogatási intenzitások meghaladását. A sportpolitikáért felelős miniszter az e bekezdés szerinti igazolás kiállításakor figyelembe veszi a 22/C. § (3) bekezdése szerint kiállított sportfejlesztési támogatási igazolások, szponzori vagy támogatási szerződés keretében megfizetett kiegészítő támogatások és az e bekezdés szerint ugyanazon adóév vonatkozásában kibocsátott igazolások (11) bekezdés alapján esedékessé vált, de az állami adóhatóság által át nem utalt felajánlás összegével csökkentett összegét. Az e bekezdés szerinti igazolás visszavonásig érvényes.

(20) A (3) bekezdés c) pontjában meghatározott kedvezményezett cél megjelölése esetén, ha felajánlás fogadására jogosult szervezet a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége tagjaként működő amatőr sportszervezet (ideértve a sportról szóló törvényben meghatározott szabályok szerint a szakszövetség tagjaként működő sportiskolát is), a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége tagjaként működő hivatásos sportszervezet vagy a látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvány, a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége az adózó és a támogatás fogadására jogosult szervezet együttes kérelmére, a sportfejlesztési program jóváhagyásáról rendelkező határozat száma, a felajánlott összeg és a 22/C. § (1) bekezdése szerinti jogcím megjelölésével igazolást állít ki arról, hogy az adózó által felajánlott összeg nem eredményezi a 22/C. § (4) és (4a) bekezdésében meghatározott támogatási intenzitások meghaladását. A látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége az e bekezdés szerinti igazolás kiállításakor figyelembe veszi a 22/C. § (3) bekezdése szerint kiállított támogatási igazolások, szponzori vagy támogatási szerződés keretében megfizetett kiegészítő sportfejlesztési támogatások és az e bekezdés szerint ugyanazon adóév vonatkozásában kibocsátott igazolások (11) bekezdés alapján esedékessé vált, de az állami adóhatóság által át nem utalt felajánlás összegével csökkentett összegét. Az e bekezdés szerinti igazolás visszavonásig érvényes.

(21) A (19)–(20) bekezdésben meghatározott igazolást a sportpolitikáért felelős miniszter és a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége a 22/C. §-ban foglaltak figyelembevételével állítja ki.

(22) Amennyiben az állami adóhatóság azt állapítja meg, hogy a kedvezményezett célra az (1)–(2) bekezdés szerint felajánlott összeg meghaladja a (16)–(21) bekezdés szerint kiállított igazolásban szereplő összeget, akkor a különbözetet, de legfeljebb az igazolásban szereplő összeg 2 százalékát a (3) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaságnak, a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a kultúráért felelős minisztériumnak, a (3) bekezdés c) pontjában foglalt esetben a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium fizetési számlájára teljesíti, azzal, hogy ezen utóbbi összeget az utánpótlás-nevelés központi költségvetési támogatására kell fordítani. Az állami adóhatóság ezen kötelezettségének évente egy alkalommal, a megelőző naptári év december 31-ével záruló adóév vonatkozásában tett, e fejezet szerinti adóról történő összes rendelkezésre tekintettel augusztus 31-éig tesz eleget.

(23) Amennyiben az állami adóhatóság határozata vagy az adózó önellenőrzése eredményeképpen az e törvény 24. §-a szerint fizetendő adó 80 százalékos korlátnak megfelelő összege módosulna, ez nem érinti a (11), (12), (22), (25) bekezdések szerint átutalt összeget.

(24) Az (1) bekezdés szerinti esetben, amennyiben az adózó az adóelőleg bevallás benyújtását követően az adózás rendjéről szóló törvény alapján az adóelőlege módosítását kéri, az állami adóhatóság – a módosítás jóváhagyása esetén – a (11), (12), (22), (25) bekezdés szerint átutalásra kerülő összeget a csökkentett összegű adóelőleggel arányosan mérsékli, vagy amennyiben az adózó számításai szerint adófizetési kötelezettsége várhatóan nem keletkezik, a rendelkező nyilatkozat szerinti átutalást nem teljesíti.

(25) Az állami adóhatóság a (3) bekezdés c) pontja szerinti kedvezményezett célra történő felajánlás esetében a (11) bekezdés szerinti átutalandó összeg 1 százalékának 1/3 részét a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium által közzétett fizetési számlára, 2/3 részét az érintett országos sportági szakszövetség által közzétett fizetési számlára a (11) bekezdés szerint meghatározott határidőben átutalja.

(26) Amennyiben az adóévre vonatkozóan a (11), (12), (22), (25) bekezdések szerint átutalt összeg meghaladja az e törvény 24. §-a szerinti fizetendő adóösszegének 80 százalékát, akkor a 80 százalékot meghaladó részt az (1)–(2) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozat megtétele adóévét követő adóév(ek)re felajánlott összegnek kell tekinteni, azzal, hogy az adózó a következő adóév(ek)ben az (1)–(2) bekezdés szerinti rendelkező nyilatkozatot ezen összeg teljes figyelembevételét követően tehet.

(27) Amennyiben az adóévre vonatkozóan a (11), (12), (22), (25) bekezdések szerint átutalt összeg meghaladja az e törvény 24. §-a szerinti fizetendő adót és az adózót visszaigényelhető adó illetné meg, az adózót ezen különbözet erejéig más adónemre történő átvezetés, valamint kiutalás nem illeti meg.

(28) Az állami adóhatóság által a (11) bekezdés szerint átutalt összeg a 30. § (10)–(11) bekezdései szerint meghatározott támogatásnak minősül.”

39. § A Tao. törvény a 24/A. §-t követően a következő új alcímmel egészül ki:

„Adófelajánlás esetén járó jóváírás

24/B. § (1) Az adózó a 24/A. § (1) és (2) bekezdése szerinti rendelkező nyilatkozatban kedvezményezett célra felajánlott és az állami adóhatóság által a 24/A. § (11) bekezdése alapján átutalt összegre tekintettel – látvány-csapatsportok támogatása esetén a (9) és a (25) bekezdés szerint csökkentett mértékben – jóváírásra jogosult, amelyet az állami adóhatóság a társasági adóbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával vezet át az adózó adófolyószámlájára társasági adónemre.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jóváírás összege

a) az adóelőlegből és adóelőleg-kiegészítésből juttatott felajánlás összegének, de legfeljebb a 24. § szerint fizetendő adó 80 százalékának 7,5 százaléka, valamint

b) a fizetendő adóból juttatott felajánlás összegének, de legfeljebb a 24. § szerint fizetendő adó 80 százalékának 2,5 százaléka.

(3) A jóváírás az állami adóhatóságnál vezetett társasági adófolyószámlán külön csökkentő tételként kerül kimutatásra, amelyre tekintettel a számviteli törvény alapján elszámolt egyéb bevétel az adózás előtti eredményt csökkenti.

(4) Amennyiben az állami adóhatóság határozata vagy az adózó önellenőrzése eredményeképpen a fizetendő adó 80 százalékában meghatározott korlát módosulna, akkor az (1) bekezdés szerinti jóváírás az állami adóhatóságnál vezetett adófolyószámlán társasági adónemben kimutatott összegét az állami adóhatóság megfelelően módosítja.”

40. § (1)12

(2) A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (6)–(8) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett, és az adóalapnál még nem érvényesített elhatárolt veszteséget az adózó a 2014. december 31-én hatályos előírások szerint írhatja le azzal, hogy az elhatárolt veszteséget legkésőbb 2025. december 31. napját magában foglaló adóévben lehet az adózás előtti eredmény csökkentéseként érvényesíteni.

(7) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 18. § (9) bekezdését első alkalommal a 2015. évben kezdődő adóévi adókötelezettség megállapítása során kell alkalmazni.

(8) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 24/A. §-át első alkalommal a 2015. adóévre lehet alkalmazni. A 2015. adóévi olyan adóelőleg kötelezettség tekintetében, amelynek bevallási kötelezettsége, illetve bevallása 2015. január 1-je előtti időpontra esik, az adózó az adóelőleg kötelezettség esedékességének napjáig benyújtott rendelkező nyilatkozat útján rendelkezhet a 24/A. § szerinti felajánlásról. A felajánlás átutalását az adóhatóság a 24/A. § szerinti feltételek teljesülése esetén teljesíti.”

41–42. §13

43. § A Tao. törvény 30. § (10)–(11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a látvány-csapatsport egyes támogatási jogcímein nyújtható támogatás igénybevételének részletes feltételeit és eljárásrendjét, a támogatás feltételét képező sportfejlesztési program jóváhagyásának, a 22/C. § és 24/A. § szerinti igazolás kiállításának, sportlétesítmény-fejlesztési célra irányuló tárgyi eszköz beruházás, felújítás kiszorító hatás elkerülése miatti korlátozásának, a sportcélú ingatlanfejlesztésre irányuló nyílt pályázat kiírásának és elbírálásának, a (támogatási) igazolás alapján igénybe vehető egyes jogcímeken nyújtott támogatás felhasználásának, elszámolásának, ellenőrzésének, valamint a támogató és a támogatott szervezet között a felajánlásra tekintettel a támogató részére nyújtott juttatás tilalmának és a tilalom megszegése következményeinek részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.

(11) Felhatalmazást kap a kultúráért felelős miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben a 22. § (1) bekezdése és a 24/A. § alapján az előadó-művészeti szervezeteknek nyújtott támogatásra vonatkozóan

a) a támogatás felhasználásának időtartamát, elszámolható költségeinek körét, a támogatás felhasználásáról készült beszámoló formai és tartalmi követelményeit, továbbá a beszámoló benyújtásával és elfogadásával kapcsolatos részletes szabályokat;

b) a 22. § (4) bekezdése szerinti támogatási igazolás és a 24/A. §-a szerinti igazolás iránti kérelem tartalmát, a támogatási igazolás, a 24/A. § szerinti igazolás kiállítására irányuló eljárás szabályait, a támogatási igazolás, a 24/A. § szerinti igazolás tartalmát, valamint a támogatási igazolással, a 24/A. § szerinti igazolással kapcsolatos adatszolgáltatás és ellenőrzés, továbbá a 22. § (1) bekezdése szerinti kiegészítő támogatás megfizetésének részletes szabályait

meghatározza.”

44. § (1) A Tao. törvény 30/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„30/A. § E törvény 4. § 23/d. pontja, 7. § (12) bekezdés b) pontja, 22/A. § (4) bekezdés b) pontja, 22/B. §-a, 1. számú melléklet 14. pontja a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26. 1–78. o.) 1–14. és 17. cikkei hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.”

(2)14

45. § A Tao. törvény 31. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) E törvény 7. § (12) bekezdése, 22/A. § (4) bekezdése és 1. számú melléklet 14. pontja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2014. június 25-i 702/2014/EU bizottsági rendelet 1–14. és 17. cikkei hatálya alá tartozó támogatási programot tartalmaz.”

46. § A Tao. törvény

1. 1. számú melléklete a 4. melléklet,

2. 3. számú melléklete az 5. melléklet

szerint módosul.

47. § A Tao. törvény

1–2.15

3. 4. § 23/d. pontjában a „Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló a Bizottság 800/2008/EK rendelete (2008. augusztus 6.) 1–13.” szövegrész helyébe a „Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet 1–14. és 17.” szöveg;

4. 4. § 23/e. pontjában az „a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény 4. § 10. pont” szövegrész helyébe az „a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény” szöveg;

5–16.16

17. 17. § (1) bekezdésében az „a következő adóévekben” szövegrész helyébe az „a következő öt adóévben” szöveg, az „a (2)–(9) bekezdésekben” szövegrész helyébe az „a (2)–(9a) bekezdésekben” szöveg;

18. 22/C. § (1) bekezdés c) pont cd) alpontjában a „Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet 8. szakaszával összhangban, általános vagy szakképzési” szövegrész helyébe a „Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet 5. szakaszával összhangban képzési” szöveg;

19.17

20. 22/C. § (1) bekezdés e) pontjában az „a sport stratégiai fejlesztését szolgáló, a költségvetési törvényben meghatározott állami sportcélú támogatás felhasználásában döntéshozatali jogkörrel rendelkező és a támogatást folyósító sportköztestület” szövegrész helyébe az „a sport stratégiai fejlesztését szolgáló, a költségvetési törvényben meghatározott állami sportcélú támogatás felhasználásában döntéshozatali jogkörrel rendelkező és a támogatást folyósító sportköztestület (a továbbiakban: Magyar Olimpiai Bizottság)” szöveg;

21. 22/C. § (3a) bekezdés b) pontjában a „sportköztestület” szövegrész helyébe a „Magyar Olimpiai Bizottság” szöveg;

22. 22/C. § (4) bekezdés d) pont da) alpontjában az „általános képzés esetén 60 százalékát” szövegrész helyébe az „általános képzés esetén 50 százalékát, ami a 651/2014/EU bizottsági rendelet 31. cikk (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően legfeljebb 70%-os mértékig növelhető” szöveg;

23–24.18

lép.

48. § Hatályát veszti a Tao. törvény

1. 6. § (8) bekezdés a) pontja;

2–7.19

3. Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény módosítása

49. § Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Eva. törvény) 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdés szerinti összeg után a közkereseti társaság, a betéti társaság és a korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég adót (a továbbiakban: az osztalék utáni adót kiváltó adó) fizet. Az osztalék utáni adót kiváltó adó a (2) bekezdés szerinti összeg 16 százaléka, amelyet az adózó az üzleti évre vonatkozó társaságiadó-bevallásában vagy kisvállalatiadó-bevallásában elkülönítetten vall be. A bevallott összeget három egyenlő részletben, az üzleti évre és az üzleti évet követő két adóévre – de legkésőbb az e törvény szerinti adóalanyiságának utolsó adóévére – vonatkozó társaságiadó-bevallás, kisvállalatiadó-bevallás illetve eva-bevallás benyújtásával egyidejűleg fizet meg.”

50. § Az Eva. törvény 10. § (2) és (4) bekezdésében az „önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott” szövegrész helyébe az „önkormányzati adóhatóságnál ezer forintot meghaladó nyilvántartott” szöveg lép.

4. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény módosítása

51. § Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Különadó tv.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 4. §-ban meghatározott személy járadék fizetésére, a 4/A. §-ban, 4/B. §-ban és a 4/D. §-ban meghatározott személy különadó fizetésére kötelezett.”

52. § A Különadó tv. a következő alcímmel egészül ki:

„A forgalmazó és a befektetési alap különadója

4/D. § (1) Adóköteles a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező

a) a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.) szerinti forgalmazó által Magyarországon forgalmazott és ügyfelei részére vezetett értékpapír számlákon általa nyilvántartott külföldi kollektív befektetési értékpapír,

b) befektetési alapkezelő által kezelt és Magyarországon bejegyzett befektetési alap befektetési jegye.

(2) Az adó alanya:

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a forgalmazó,

b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a befektetési alap.

(3) Az adó alapja

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti külföldi kollektív befektetési értékpapír esetén az (1) bekezdés a) pontja szerinti forgalmazó által ügyfelei részére vezetett értékpapír számlákon nyilvántartott külföldi kollektív befektetési értékpapírok forintban kifejezett – a vásárolt értékpapírok napi nettó eszközértékén számított, negyedévben összesített érték és a negyedév naptári napjai hányadosaként számított – értéke, ide nem értve a kollektív befektetési forma tulajdonában lévő, ezen számlákon nyilvántartott értékpapírok forintban kifejezett fentiek szerint számított értékét;

b) a befektetési alapkezelő által kezelt alapok befektetési jegyeinek a negyedév naptári napjain nyilvántartott nettó eszközértékén számított negyedévben összesített érték és a negyedév naptári napjai hányadosaként számított értéke, ide nem értve a kollektív befektetési forma tulajdonában lévő, ezen számlákon nyilvántartott értékpapírok forintban kifejezett fentiek szerinti értékét.

(4) Az adó éves mértéke az adóalap 0,05 százaléka.

(5) A (3) bekezdés a) pontja szerinti adóalap esetében a fizetendő adót a forgalmazó állapítja meg, vallja be és fizeti meg (önadózás).

(6) A (3) bekezdés b) pontja szerinti adóalap esetében a fizetendő adót a befektetési alapkezelő állapítja meg, szedi be, vallja be és – a megállapított beszedett és beszedni elmulasztott adót – fizeti meg (adóbeszedés).

(7) A forgalmazó, illetve a befektetési alapkezelő a különadó-kötelezettséget negyedévente, az éves adómérték egy negyedét figyelembe véve, a negyedévet követő hónap 20. napjáig állapítja meg, és az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon vallja be és fizeti meg.

(8) Amennyiben a külföldi kollektív befektetési értékpapírokat a befektetési alapkezelő forgalmazza és ehhez kapcsolódóan értékpapírszámla vezetést is végez, akkor a (2) bekezdés a) pontja szerint adóalany, és e tevékenysége körében megfelelően alkalmaznia kell az (1)–(5) bekezdés rendelkezéseit.”

53. § A Különadó tv. 7. §-a a következő 16–17. pontokkal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„16. értékpapírszámla: a Tpt. szerinti értékpapírszámla;

17. kollektív befektetési értékpapír: a Kbftv. szerinti kollektív befektetési értékpapír;”

54. § A Különadó tv. a következő 12. §-sal egészül ki:

„12. § E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 4/D. §-át első alkalommal a 2015. évi adókötelezettségre kell alkalmazni.”

55. § A Különadó tv.

1. 4. § (5) és (6) bekezdésében a „2014-re” szövegrész helyébe a „2015-re” szöveg;

2. 4/A. § (1) bekezdésében a „2014-ben” szövegrész helyébe a „2015-ben” szöveg;

3. 4/A. § (2) bekezdésében a „2014.” szövegrész helyébe a „2015.” szöveg;

4. 4/A. § (3) bekezdésében a „2010–2013.” szövegrész helyébe a „2010–2014.” szöveg, a „2014.” szövegrész helyébe a „2015.” szöveg;

5. 4/B. § (1) bekezdésében a „2014-ben” szövegrész helyébe a „2015-ben” szöveg;

6. 7. § 12. pontjában „a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény” szövegrész helyébe a „Kbftv.” szöveg;

7. 7. § 13. pontjában a „Tpt.” szövegrész helyébe a „Kbftv.” szöveg

lép.

56. § Hatályát veszti a Különadó tv.

1. 4/A. § (4) bekezdés 3. pont e) alpontja,

2. 4/A. § (6) bekezdés c) pont ce) alpontja,

3. 4/A. § (10) bekezdés c) pontja,

4. 7. § 7. pontjában a „ , befektetési alapkezelő” szövegrész.

5. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi CXVI. törvény módosítása

57. § Hatályát veszti az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi CXVI. törvény 144. § (17) bekezdése.

6. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény módosítása

58. § Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo tv.) 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 7. § (2) bekezdésében említett foglalkoztatásból származó bevételből a természetes személynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, feltéve hogy az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele nem haladja meg az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) vagy – ha részére alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a garantált bérminimum 87 százaléka jár – a garantált bérminimum napibérként meghatározott összegének szorzatát (e szorzat a továbbiakban: mentesített keretösszeg).”

59. § Az Efo tv. a következő 17. §-sal egészül ki:

„17. § Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 9. § (2) bekezdése az egyszerűsített foglalkoztatásból 2014. évben megszerzett jövedelem személyi jövedelemadó-kötelezettségének megállapítása során is alkalmazható, ha az a természetes személy számára kedvezőbb.”

7. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény módosítása

60. § (1) A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 5. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság megszűnik)

j) az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat jogerőre emelkedésének napját magában foglaló hónap utolsó napjával, ha a kisadózó vállalkozás állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot;”

(2) A Katv. 5. § (1) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság megszűnik)

m) az átalakulást, egyesülést, szétválást megelőző nappal, ha az átalakulás, egyesülés, szétválás következtében a vállalkozás már nem felel meg a 3. §-ban foglalt feltételeknek.”

(3) A Katv. 5. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adóalanyiság megszűnéséről – az (1) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott okok kivételével – az adóhatóság határozatot hoz.”

61. § (1) A Katv. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adóalanyiság választásának bejelentésével egyidejűleg a kisadózó vállalkozás bejelenti azon kisadózónak vagy kisadózóknak a nevét, címét, adóazonosító jelét és társadalombiztosítási azonosító jelét, aki vagy akik bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a munkaviszonyt – végzett tevékenység keretében (ideértve különösen a személyes közreműködést, a vezető tisztségviselői és a megbízási jogviszony alapján végzett tevékenységet) részt vesz vagy vesznek a kisadózó vállalkozás tevékenységében. Egyéni vállalkozó kisadózó vállalkozás esetén az adóalany az egyéni vállalkozót mint magánszemélyt jelenti be kisadózóként.”

(2) A Katv. 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A bejelentésben nyilatkozni kell arról, hogy a kisadózó főállású kisadózónak minősül-e, a biztosítása a kisadózókénti bejelentéssel jön-e létre, valamint nyilatkozni lehet arról, ha a kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után magasabb összegű tételes adó [8. § (4a) bekezdés] megfizetését választja.”

62. § A Katv. 8. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) A kisadózó vállalkozás a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig köteles bejelenteni az állami adóhatósághoz azt, ha a tárgyhónapra vonatkozóan a (9)–(10) bekezdés szerint a kisadózó után nem keletkezik tételesadó-fizetési kötelezettsége. Nem kell a bejelentést havonta megismételni a (9) bekezdés d) pont szerinti esetben, azzal, hogy az említett esetben az adóhatóság – figyelemmel a (10) bekezdés rendelkezésére is – a kötelezettség módosítását a rendelkezésére álló adatok alapján hivatalból végzi el.”

63. § A Katv. 14. § (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[A (2) bekezdésben foglalt vélelmet akkor kell megdőltnek tekinteni, ha az alábbi körülmények közül egynél több megvalósul:]

g) a kisadózó vállalkozás minden kisadózóként bejelentett tagja, illetve a kisadózó egyéni vállalkozó a naptári év egészében a 2. § 8. pont a) vagy g) alpont szerint nem minősül főállású kisadózónak feltéve, hogy a kisadózó vállalkozás naptári évi bevételének legalább 50 százalékát olyan személytől szerezte, akivel/amellyel a kisadózó a naptári évben nem állt a 2. § 8. pont a) vagy g) alpontban említett jogviszonyok egyikében sem.”

64. § A Katv. 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adózó az adóelőleg megállapítási, bevallási és fizetési kötelezettségének negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20-áig tesz eleget.”

65. § A Katv. 26. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdés szerinti összeg után a közkereseti társaság, a betéti társaság és az egyéni cég adót (a továbbiakban: az osztalék utáni adót kiváltó adó) fizet. Az osztalék utáni adót kiváltó adó a (2) bekezdés szerinti összeg 16 százaléka, amelyet az adózó az üzleti évre vonatkozó társaságiadó-bevallásában, vagy egyszerűsített vállalkozói adóról szóló bevallásában, vagy kisvállalatiadó-bevallásában elkülönítetten vall be. A bevallott összeget három egyenlő részletben, az üzleti évre vonatkozó társaságiadó-bevallás, vagy egyszerűsített vállalkozói adóról szóló bevallás, vagy kisvállalatiadó-bevallás benyújtására előírt határidőig és az üzleti évet követő két adóévre – de legkésőbb a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyisága megszűnése évét követő év február 25-ig – az adóév február 25-ig fizet meg.”

66. § A Katv.

1. 8. § (9) és (10) bekezdésében az „az (1) és (2) bekezdés szerinti adót” szövegrészek helyébe az „az (1), a (2), valamint a (4a) bekezdés szerinti adót” szöveg;

2. 19. § (5) bekezdés a) pontjában a „meghaladásának hónapját megelőző hónap utolsó napjával” szövegrész helyébe a „negyedév első napján történő meghaladása esetén, a túllépést megelőző nappal” szöveg;

3. 19. § (5) bekezdés d) pontjában az „átalakulását megelőző nappal, ide nem értve a társasági formaváltást” szövegrész helyébe az „egyesülését, szétválását megelőző nappal” szöveg;

4. 19. § (8) bekezdésében a „megszűnését követő két adóévre” szövegrész helyébe a „megszűnésétől számított 24 hónapban” szöveg;

5. 20. § (6) bekezdés f) pontjában az „adófizetési kötelezettség, továbbá” szövegrész helyébe az „adófizetési kötelezettség (ide nem értve az általános forgalmi adó-fizetési kötelezettséget), továbbá” szöveg;

6. 20. § (13) bekezdés a) pontjában az „adóévet” szövegrész helyébe az „adóalanyiság időszakát” szöveg;

7. 20. § (13) bekezdés b) pontjában az „adóévet megelőző adóévben” szövegrész helyébe az „adóalanyiság időszakát megelőző időszakban” szöveg;

8. 20. § (18) bekezdés a) pontjában a „be nem folyt bevétel időbelileg elhatárolt összegét” szövegrész helyébe a „be nem folyt bevétel összegét (ideértve az időbeli elhatárolást is)” szöveg;

9. 20. § (19) bekezdés b) pontjában az „időbelileg elhatárolt, ki nem fizetett költség, ráfordítás összegét” szövegrész helyébe a „ki nem fizetett költség, ráfordítás összegét (ideértve az időbeli elhatárolást is)” szöveg;

10. 23. § (8) bekezdésben az „adóévben” szövegrészek helyébe az „adóévre” szöveg;

11. 25. § (2) bekezdésében az „átalányadózást alkalmaz” szövegrész helyébe az „átalányadózást alkalmaz, vagy áttér az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá” szöveg;

12. 26. § (2) bekezdésében a „csökkentve azzal az eredménytartalékkal, eredménytartalékból lekötött tartalékkal, eredménytartalékból jóváhagyott osztalékfizetési kötelezettséggel, amely az adóalany egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adóalanyiságának időtartama alatt keletkezett” szövegrész helyébe a „csökkentve azzal az eredménytartalékkal, eredménytartalékból lekötött tartalékkal, eredménytartalékból jóváhagyott osztalékfizetési kötelezettséggel, adózott eredmény terhére fizetett (jóváhagyott) osztalékfizetési kötelezettséggel, mérleg szerinti eredménnyel, amely az adóalany egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adóalanyiságának időtartama alatt keletkezett.” szöveg

lép.

67. § Hatályát veszti a Katv.

1. 5. § (1) bekezdés b) pontja,

2. 23. § (3) bekezdése.

II. FEJEZET

KÖZVETETT ADÓKAT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

8. Az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény módosítása

68. § Az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény 2. § 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő 1/A. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„1. ásványtani folyamat: a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásáról szóló 1990. október 9-i 3037/90/EGK tanácsi rendelet DI 26 „egyéb nemfém ásványi termék gyártása” kód alá besorolt folyamat;

1/A. átviteli hálózat: a villamos energia átvitelére szolgáló vezetékrendszer;”

69. § Az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adó mértéke

a) villamos energiára megawattóránként 310,50 forint,

b) a földgázra gigajoule-onként 93,50 forint,

c) a szénre ezer kg-onként 2516 forint.”

70. §20 Az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. § (1) Az adófizetési kötelezettség

a) a 3. § (1) bekezdés b) és c) pontja esetében az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti teljesítés időpontjában, az ellenérték, illetve a részkifizetések alapjául szolgáló mennyiségre,

b) a 3. § (1) bekezdés d) pontja esetében az adóbevallási időszak utolsó napján, az adóbevallási időszakban beszerzett energia mennyiségre,

c) a 3. § (1) bekezdés e) pontja esetében a vámjogi szabadforgalomba bocsátáskor, a vámjogi szabadforgalomba bocsátott mennyiségre,

d) a 3. § (1) bekezdés f) és g) pontja esetében a felhasználás időpontjában, a saját célra felhasznált energiamennyiségre,

e) a 3. § (1) bekezdés i) pontja esetében a vásárláskor, a vásárolt szén mennyiségére,

f) a 3. § (1) bekezdés h) pontja esetében az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti teljesítés időpontjában, az ellenérték, illetve a részkifizetések alapjául szolgáló mennyiségre, saját célra felhasznált energia esetében a felhasználás időpontjában, a saját célra felhasznált energiamennyiségre

keletkezik.

(2) A fizetendő adó megállapítására

a) az adófizetési kötelezettség keletkezésekor érvényes adómértéket kell alkalmazni,

b) az (1) bekezdés rendelkezésétől eltérően az általános forgalmi adóról szóló törvény 58. §-a szerinti ügyletnél az időszak első napján hatályos adómértéket kell alkalmazni.”

71. § (1) Az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az adónak az önadózás keretében megállapított fizetendő adóból történő levonására (visszaigénylésére), illetve a megfizetett adónak a 7. § (1) bekezdésében megjelölt adóhatóságtól történő visszaigénylésére jogosult]

d) az a személy, aki kémiai redukcióban, ásványtani, elektrolitikus és kohászati folyamatban energiát használ fel;”

(2) Az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény 6. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az adó-visszaigénylésre (adólevonásra) jogosult személy az (1) bekezdésben megjelölt célra ténylegesen felhasznált mennyiség után,]

c) a 3. § (1) bekezdés c), d) és h) pontja szerint megállapított adó esetében a bevallott adót”

(igényelheti vissza vagy helyezheti levonásba.)

9. A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény módosítása

72. § A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény

1. 2. § 15. pontjában a „100” szövegrész helyébe az „50” szöveg,

2. 4. § (6) bekezdésében a „külföldön” szövegrész helyébe a „Közösség területén kívül” szöveg

3. 16/A. § (2) bekezdésében a „személygépkocsi honossága szerint illetékes járműnyilvántartó, cégnyilvántartó hatóság” szövegrész helyébe a „személygépkocsik” szöveg

lép.

10. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló
2003. évi CXXVII. törvény módosítása

73. § A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdésben meghatározott adókból származó bevétel a központi költségvetést illeti meg, kivéve a 64. § (6) bekezdésében meghatározott adóból származó bevételt, amely a magánfőző lakóhelye szerinti önkormányzatnak a bevétele.”

74. § A Jöt. 5. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A magánfőző desztillálóberendezésének bejelentésével kapcsolatban és a magánfőzésnél az adóbevallással és az adó megfizetésével kapcsolatos eljárásban az önkormányzati adóhatóság jár el.”

75. § (1) A Jöt. 7. § 1. pont p) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[jövedéki termék belföldi előállítása: a belföldön bármilyen alapanyag, termék felhasználásával, bármilyen eljárással végzett termelési, feldolgozási, kiszerelési (palackozási) tevékenység, amelynek eredményeként jövedéki termék jön létre, kivéve:]

p) nemzeti vagy uniós támogatás igénybevételével megvalósuló, a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény szerinti kísérleti fejlesztés (a továbbiakban: kísérleti fejlesztés) keretében a külön jogszabály szerinti bioüzemanyagnak (a továbbiakban: bioüzemanyag) adózott benzinbe vagy adózott gázolajba adózottan történő bekeverését, amennyiben azt a vámhatóságnak előzetesen bejelentették (a továbbiakban: kísérleti célú előállítás),”

(2)21

(3) A Jöt. 7. § 50. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„50. csoportmentességi rendelet: a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-ei 651/2014/EU bizottsági rendelet;”

(4) A Jöt. 7. § 53–55. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„53. motorfejlesztés: a csoportmentességi rendelet 2. cikk 86. pontja szerinti kísérleti fejlesztés keretében a környezetet jobban kímélő motorokkal kapcsolatos technológiai fejlesztés;

54. állami támogatás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 2. § 1. pontja szerinti támogatás;

55. csekély összegű (de minimis) támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti támogatás;”

76. § A Jöt. 11. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A jövedéki termék – kivéve a szőlőbort, a 80. § (2a) bekezdése szerinti terméket, valamint a 82. § (1) bekezdése szerinti pezsgőt – adófelfüggesztéssel történő szállításának e fejezet alkalmazásában az a szállítás minősül, amelyet a (3) bekezdés szerinti okmánnyal végeznek.

(3) Az e fejezet szerinti adófelfüggesztéses szállításhoz alkalmazható okmányok

a) – a b) pontban foglalt eltéréssel – az adóraktárból, az adómentes felhasználó üzeméből, raktárából kitárolt, valamint az importálás helyéről a 10. § (3) bekezdés b) pont szerint szállított jövedéki termékre – kivéve a szőlőbort, a 80. § (2a) bekezdése szerinti terméket, valamint a 82. § (1) bekezdése szerinti pezsgőt – az e-TKO, illetve – a 20/A. § szerinti üzemszünet időtartama alatt – az üzemszüneti TKO,

b) az ásványolaj csővezetékes szállítása esetén, valamint a 11. § (1) bekezdés g) pont gb) és gc) alpont szerinti esetben a külön jogszabály szerint e célra elfogadható egyéb okmány, bizonylat [a továbbiakban a)–b) pontok együtt: termékkísérő okmány]”

77. § (1) A Jöt. 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Adóraktárból a jövedéki termék – kivéve a szőlőbort, a 80. § (2a) bekezdése szerinti terméket, valamint 82. § (1) bekezdése szerinti pezsgőt –

a) adófelfüggesztés mellett (ideértve a 13. § (1) bekezdés e)–g) pont szerinti célra történő kitárolást is)

aa) belföldi rendeltetéssel vagy harmadik országba belföldről történő kiléptetés céljára e-TKO-val (az üzemszünet időtartama alatt üzemszüneti TKO-val),

ab) ásványolaj-adóraktárból csővezetékes szállítás esetén, illetve a repülőtéri adóraktárból, valamint a 11. § (1) bekezdés g) pont gb) és gc) alpont szerinti esetben az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott egyéb okmánnyal, bizonylattal tárolható ki,

b) szabad forgalomba – kivéve a sűrítettgáz-töltő adóraktárból történő kiszállítást és a cseppfolyósítottgáz-töltő adóraktárból a cseppfolyósított gáz 25 kilogramm vagy annál kisebb palackban történő kiszállítását, valamint a 13. § (1) bekezdés c) pontjának ca) alpontja és a 72. § (14) bekezdése szerinti esetet – az eredet igazolására alkalmas bizonylat (a továbbiakban: egyszerűsített kísérő okmány) egyidejű kiállításával, és a szállítást végző részére történő átadásával bocsátható.”

(2) A Jöt. 40. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(14) Adóraktárból a szőlőbor, a 80. § (2a) bekezdése szerinti termék, valamint a 82. § (1) bekezdése szerinti pezsgő belföldi rendeltetéssel vagy harmadik országba belföldről történő kiléptetés céljára adófelfüggesztés mellett történő kitárolása, valamint – jogszabályban foglalt eltéréssel – szabadforgalomba bocsátása borkísérő okmány [79. § (2) bekezdés 4. pont] kiállítása mellett történhet.”

78. § A Jöt. 48. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Önadózás esetén az adó alapját és az adót naptári hónaponként kell megállapítani, kivéve, ha jogszabály másként rendelkezik. Az adómentes felhasználó az adóbevallási kötelezettségének azon tárgynegyedévet követő hó 20. napjáig köteles eleget tenni és az adót megfizetni, amelyben a 14. § (4) bekezdése szerint beállt az adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége. A bejegyzett feladó havonta tesz adóbevallást abban az esetben is, ha a tárgyhónapban nem keletkezett adófizetési kötelezettsége. A nulla adómértékű szőlőborra, valamint a 80. § (2a) bekezdése szerinti termékre nem kell adóbevallást benyújtani.”

79. § (1) A Jöt. 52. § (1) bekezdés e)–g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[Az adó mértéke – figyelemmel a (3)–(4) bekezdés rendelkezéseire is –:]

e) a 2710 19 61 vámtarifaszámú fűtőolajok közül azokra, amelyek viszkozitása 40 °C hőmérsékleten nagyobb, mint 4,5 mm2/s és a desztillációs vizsgálatnál a 250 °C hőmérsékletig átdesztilláló rész mennyisége nem haladja meg a 25%-ot és a 350 °C hőmérsékletig átdesztilláló rész mennyisége nem haladja meg a 80%-ot és 15 °C-on mért sűrűsége nagyobb 860 kg/m3-nél, 4 655 Ft/ezer kg, egyébként – ideértve az üzemanyagkénti kínálást, felhasználást, értékesítést is – 116 000 Ft/ezer kg; a 2710 19 63, a 2710 19 65 és a 2710 19 69 vámtarifaszám alá tartozó fűtőolajok közül azokra, amelyek viszkozitása 40 °C hőmérsékleten nagyobb, mint 4,5 mm2/s és a desztillációs vizsgálatnál a 250 °C hőmérsékletig átdesztilláló rész mennyisége nem haladja meg a 25%-ot és a 350 °C hőmérsékletig átdesztilláló rész mennyisége nem haladja meg a 80%-ot és 15 °C-on mért sűrűsége nagyobb 860 kg/m3-nél, 40 000 Ft/ezer kg, egyébként – ideértve az üzemanyagkénti kínálást, felhasználást, értékesítést is – 116 000 Ft/ezer kg,

f) a 2711 12, a 2711 13, a 2711 14 00, a 2711 19 00 vámtarifaszám alatti gáztermékekből arra a cseppfolyósított szénhidrogénre, amelyet közúti járművek üzemanyagaként értékesítenek, importálnak vagy használnak fel, 95 800 Ft/ezer kg, egyéb motorikus célú értékesítés, importálás vagy felhasználás esetén 12 725 Ft/ezer kg, egyébként 0 Ft/ezer kg,

g) a 2711 21 00 és a 2711 29 00 vámtarifaszám alatti gáztermékekből arra a sűrített gáz halmazállapotú szénhidrogénre, amelyet közúti járművek üzemanyagaként értékesítenek, importálnak vagy használnak fel, 28 Ft/nm3,”

(2) A Jöt. 52. § (5)–(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A (2) bekezdés b) és d) pontja szerinti adómérték a csoportmentességi rendelet 44. cikke alapján a 2003/96/EK irányelv szerinti környezetvédelmi adókedvezmény formájában nyújtható támogatás.

(6) Az E85 bioüzemanyag kedvezményes jövedéki adója az Európai Bizottság SA.35676. számú határozata hatálya alá tartozó állami támogatást tartalmaz.

(7) Az adó mértéke az E85 esetében – a (2) bekezdés b) pontjától eltérően – az (1) bekezdés a) pont szerinti adómérték, amennyiben az E85-öt olyan adóraktár-engedélyes bocsátja szabadforgalomba, aki állami támogatásban részesült és az (1) bekezdés a) pont szerinti adómérték, valamint a (2) bekezdés b) pont szerinti adómérték különbségének és az (1) bekezdés a) pont szerinti adómérték alkalmazásával szabadforgalomba bocsátott E85 mennyiségének szorzata nem éri el a kapott állami támogatás összegét.

(8) Az E85-öt szabadforgalomba bocsátó adóraktár-engedélyes külön jogszabály szerint nyilatkozik arról, hogy részesült-e állami támogatásban.”

80. § A Jöt. 55. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott M2 járműkategóriába és M3 járműkategóriába tartozó autóbuszokat a helyi és helyközi közlekedésében üzemeltető személy az e tevékenységéhez felhasznált, adózottan beszerzett 52. § (1) bekezdés g) pontja szerinti termék beszerzéskor megfizetett adóját visszaigényelheti.”

81. § A Jöt. 57. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az adó-visszaigénylés a csoportmentességi rendelet 44. cikke alapján a 2003/96/EK irányelv szerinti környezetvédelmi adókedvezmény formájában nyújtható támogatás.”

82. § A Jöt. 57/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adó-visszaigénylés legfeljebb a motorfejlesztés (4) bekezdés szerinti időszakban ténylegesen felmerült költsége 25%-ának megfelelő összegéig érvényesíthető, feltéve, hogy ez a költség a csoportmentességi rendelet 25. cikk (3) bekezdése szerint elszámolható költség.”

83. § A Jöt. 57/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„57/B. § Az 57/A. § szerinti adó-visszaigénylés a csoportmentességi rendelet 25. cikke alapján kutatás-fejlesztési projekthez nyújtható támogatás.”

84. § (1) A Jöt. 57/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A beszerzéskor megfizetett adóból

a) az üzemanyagtöltő állomáson forgalmi rendszámra szóló üzemanyagkártyával megvásárolt,

b) a (2) bekezdés szerinti adó-visszaigénylésre jogosult magyarországi telephelyén üzemanyag-tárolásra rendszeresített – a tankolt mennyiséget rendszámonként, valamint a tankoló jármű kilométeróra állását rögzítő – üzemanyag-tankoló automatával ellátott üzemanyagtartályból elektronikus mérőeszközön keresztül betöltött

kereskedelmi gázolaj után literenként 11 Ft visszaigényelhető.”

(2) A Jöt. 57/C. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az adó-visszaigénylés a csoportmentességi rendelet 44. cikke alapján a 2003/96/EK irányelv szerinti környezetvédelmi adókedvezmény formájában nyújtható támogatás.”

85. § A Jöt. 63. § (2) bekezdés 11. és 12. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában)

„11. magánfőzés: a párlatnak a magánfőző lakóhelyén vagy gyümölcsöse helyén használható, legfeljebb 100 liter űrtartalmú, párlat-előállítás céljára kialakított desztillálóberendezésen a magánfőző által végzett előállítása évente legfeljebb 50 liter mennyiségig;

12. magánfőző: az a 18. életévét betöltött gyümölcstermesztő személy, aki saját tulajdonú gyümölccsel, gyümölcsből származó alapanyaggal és párlat készítésére alkalmas, saját tulajdonú desztillálóberendezéssel rendelkezik.”

86. § (1) A Jöt. 64. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az adó alapja – a (6) bekezdésben foglalt eltéréssel – az alkoholtermék 100 térfogatszázalékos etil-alkohol-tartalommal (a továbbiakban: tiszta szesz) hektoliterben meghatározott, 20 °C-on mért mennyisége.

(2) Az adó mértéke – a (3) és a (6) bekezdésben foglalt eltéréssel – az (1) bekezdés szerinti adóalapra 333 385 forint.

(3) A szeszfőzdében bérfőzés keretében, a bérfőzető alapanyagából előállított párlat (a továbbiakban: bérfőzött párlat) adója az (1) bekezdés szerinti adóalapra számítva egy bérfőzető részére évente

a) legfeljebb 50 liter mennyiségig 167 000 forint,

b) az 50 litert meghaladó mennyiségre 333 385 forint.”

(2) A Jöt. 64. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az előállított magánfőzött párlat adója évi 1000 forint, amelyet a magánfőző fizet meg.”

87. § A Jöt. 67/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„67/A. § (1) A magánfőző a 63. § (2) bekezdés 11. pontja szerinti desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzést az azt követő 15 napon belül köteles bejelenteni a lakóhelye szerinti önkormányzati adóhatósághoz.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza a magánfőző nevét, lakcímét, adóazonosító jelét, a desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzés időpontját, a desztillálóberendezés űrtartalmát és tárolásának, használatának helyét, ha az eltér a magánfőző lakcímétől.

(3) A magánfőző köteles megőrizni és hatósági ellenőrzéskor bemutatni a desztillálóberendezés feletti jogszerű tulajdonszerzést igazoló iratot.

(4) A magánfőző az előállított magánfőzött párlat utáni adóbevallási és adófizetési kötelezettségét a tárgyévet követő év január 15-ig együtt teljesíti a lakóhelye szerinti önkormányzati adóhatósághoz. Ha a magánfőző nem állított elő tárgyévben magánfőzött párlatot, akkor nem keletkezik tárgyévre vonatkozóan adóbevallási kötelezettsége.

(5) Az önkormányzati adóhatóság az (1) bekezdés szerinti bejelentésről, valamint a magánfőző adóbevallásáról értesíti a vámhatóságot és a bejelentéssel, bevallással érintett másik önkormányzati adóhatóságot. Az önkormányzati adóhatóság az értesítést a teljesítést követő hónap 15. napjáig küldi meg az illetékes vámhatóság részére.

(6) A 63. § (2) bekezdés 11. pontja szerint évente előállítható párlatmennyiség túllépése esetén a magánfőző a többletmennyiséget köteles haladéktalanul bejelenteni a vámhatóságnak és a vámhatósággal egyeztetett módon gondoskodni a többletmennyiség megsemmisítéséről.

(7) A magánfőzött párlat kizárólag a magánfőző, családtagjai vagy vendégei által fogyasztható el, feltéve, hogy értékesítésre nem kerül sor. A magánfőzött párlat kizárólag alkoholtermék-adóraktár részére értékesíthető.

(8) A (7) bekezdés szerinti értékesítéskor vagy ha a magánfőző az általa előállított magánfőzött párlattal kíván részt venni párlatok számára meghirdetett versenyen, az (1) bekezdés szerinti bejelentésről, valamint a párlat után megfizetett adóról kiállított önkormányzati adóhatósági igazolás igazolja a párlat eredetét.

(9) Magánfőzés esetében az adó megállapításához és az adótartozás végrehajtásához való jog az előállított magánfőzött párlat utáni adóbevallási kötelezettség bevallási határidejétől számított 1 év elteltével évül el.”

88. § A Jöt. 72. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki:

„(15) A magánfőzőnek nem kell adóraktári engedéllyel rendelkeznie.”

89. § A Jöt. 73. § (14) és (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(14) A bérfőzető a zárjegy megrendelését e törvény végrehajtási rendeletében foglaltak szerint nyújtja be a vámhatósághoz. Az igényelt zárjegyet a vámhatóság a bérfőzető esetén a zárjegy előállítási költségének megfizetése ellenében, továbbá az egyszerűsített kísérő okmány vámhatóságnak történt bemutatását követően bocsátja rendelkezésre, feltéve, hogy a 64. § (5) bekezdés szerinti adót megfizették.

(15) Az átvett zárjeggyel a bérfőzető nem köteles a vámhatóság felé elszámolni, de az átvett zárjegyeket legkésőbb az átvételt követő 3 napon belül köteles felhelyezni a párlat fogyasztói csomagolására.”

90. § A Jöt. 76. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A (3) bekezdés szerinti alacsonyabb adómérték érvényesítése az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásként nyújtható.”

91. § A Jöt 79. § (2) bekezdés 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„4. borkísérő okmány: a szőlőbor, a 80. § (2a) bekezdése szerinti termék, valamint a 82. § (1) bekezdése szerinti pezsgő szállításához alkalmazandó, a vámhatóság által kiadott vagy a vámhatóság engedélyével formanyomtatványként, illetve számítógéppel előállított, szigorú számadású bizonylat;”

92. § A Jöt. 80. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az adó mértéke hektoliterenként a szőlőborra 0 forint, az egyéb borra – a (2a) bekezdésben foglalt kivétellel – 9870 forint.

(2a) Az adó mértéke hektoliterenként a szőlőbor és hozzáadott ízesítés nélküli szénsavas víz 8,5 térfogatszázalékot meg nem haladó alkoholtartalmú, olyan kiszerelt keverékére, amelyben a szőlőbor aránya meghaladja az 50%-ot – a pezsgő kivételével – 0 forint.”

93. § (1) A Jöt. 82. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Egyszerűsített adóraktári engedélyre jogosult az a személy, aki (amely) szőlőbort vagy a 80. § (2a) bekezdése szerinti terméket állít elő, palackoz (kiszerel), tárol, raktároz, továbbá aki (amely) – a 91. § (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – saját előállítású szőlőborból évente legfeljebb 10 000 liter palackos erjesztésű pezsgőt állít elő, tárol, raktároz.”

(2) A Jöt. 82. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(7) Az egyszerűsített adóraktárban kizárólag szőlőbort, valamint az (1) bekezdés szerinti egyéb terméket lehet előállítani, palackozni (kiszerelni), tárolni, raktározni.

(8) Az egyszerűsített adóraktár engedélyese a minőségi kifogás vagy lejárt szavatosság miatt szabadforgalomból visszaszállított (visszáru) szőlőbor, valamint az (1) bekezdés szerinti egyéb termék általa megfizetett adóját visszaigényelheti (levonhatja), amennyiben a szőlőbort, valamint az (1) bekezdés szerinti egyéb terméket az adóraktárában újrafeldolgozza vagy megsemmisíti. Az adólevonás joga a megsemmisítési jegyzőkönyv birtokában érvényesíthető, és a megsemmisítés napjától esedékes, újrafeldolgozás esetén pedig a 47. § (5) bekezdés a) pontjának, illetve (9) bekezdés a) pontjának rendelkezését kell alkalmazni.”

94. § (1) A Jöt. 83. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az egyszerűsített adóraktár engedélyesének pincekönyvében a szőlőbort palackos, kannás és hordós kiszerelés szerinti bontásban, a szőlőbor, valamint a 82. § (1) bekezdése szerinti egyéb termék mennyiségét az adó alapjaként meghatározott mennyiségi egységben kimutatva kell szerepeltetnie.”

(2) A Jöt. 83. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki és a § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5a) Az egyszerűsített adóraktár engedélyesének a 80. § (2a) szerinti termékről az (5) bekezdés szerinti mennyiségi elszámolást kell készítenie és a vámhatósághoz benyújtania.

(6) A vámhatóság az egyszerűsített adóraktár engedélyesének e törvényben és végrehajtási rendeletében előírt kötelezettségei megtartását, és a szőlőtermés, illetve az előállított (kiszerelt), tárolt, raktározott és az értékesített szőlőbor, valamint a 82. § (1) bekezdése szerinti egyéb termék elszámolását előre bejelentett vagy váratlan, előre be nem jelentett időpontban ellenőrzi. Ennek keretében az egyszerűsített adóraktár engedélyese a vámhatóság jelenlétében és ellenőrzése mellett készletfelvétellel megállapítja a tényleges készletet.”

95. § A Jöt. 84. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A boradóraktárban a 80. § (2a) bekezdése szerinti termék és az annak előállításához betárolt szőlőbor tekintetében a 83. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az egyszerűsített adóraktár alatt boradóraktárat kell érteni.”

96. § A Jöt. 96. § (1) bekezdés b)–c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában dohánygyártmány)

b) a természetes dohánylevelekből álló külső borítékkal rendelkező dohányrúd,

c) a kocsányozott dohánykeverékből készült szivarbélből, valamint a szivar szokásos színével megegyező színű, regenerált dohánylevélből készült, és a terméket – adott esetben a füstszűrőt is beleértve, a szopókával ellátott szivaroknál azonban a szopóka kivételével – teljesen körülölelő, külső borítékból álló dohányrúd, amelynek tömege – füstszűrő vagy szopóka nélkül – legalább 2,3 gramm és legfeljebb 10 gramm, valamint amely hosszának legalább egyharmadánál mért kerülete eléri a 34 millimétert [a továbbiakban a b)–c) pont együtt: szivar, szivarka],”

97. §22

98. § (1) A Jöt. 104. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A jövedéki engedélyre jogosult az a személy,)

a) aki – az (5) és (8)–(11) bekezdésben foglalt eltéréssel – az ásványolajtermékek esetében 600 millió Ft, dohánygyártmányok esetében 22 millió Ft, az egyéb jövedéki termékek esetében 150 millió Ft jövedéki biztosítékot nyújt,”

(2) A Jöt. 104. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Ha a jövedéki engedélyes kereskedő, az exportáló és az importáló ásványolajat, dohánygyártmányt és egyéb jövedéki terméket egyaránt vagy ezekből többet forgalmaz, exportál, importál, a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott jövedéki biztosítékot az ásványolajra, dohánygyártmányra és az egyéb jövedéki termékre külön-külön kell teljesíteni.”

(3) A Jöt. 104. § (10) bekezdése a következő g)–h) ponttal egészül ki:

(Jövedéki engedélyes tevékenységet)

g) kizárólag a b) és f) pont szerinti termékekkel folytató személynek 6 millió Ft összegben kell,

h) kizárólag az 52. § (1) bekezdés f)–g) és – a 2901 10 vámtarifaszámú cseppfolyósított szénhidrogén kivételével – i) pontja szerinti ásványolajjal, valamint az 50. § (4) bekezdés szerinti megfigyelt termékkel és repülőgép üzemanyaggal – akár külön akár egyszerre többel – folytató személynek 120 millió Ft összegben kell”

(jövedéki biztosítékot nyújtania.)

99. §23

100. § (1) A Jöt. 110/A. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Szárított dohányt, valamint fermentált dohányt Magyarország területére behozni, tárolni, értékesíteni csak a külön jogszabályban meghatározott előzetes regisztrációt követően lehet. E fejezet alkalmazásában regisztrációra kötelezett)

g) az a gazdálkodó, aki szárított dohány vagy fermentált dohány felhasználásával gazdasági tevékenység keretében nem dohánygyártmányt állít elő.”

(2) A Jöt. 110/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az (1) bekezdés g) pontja szerinti gazdálkodó kérelmében köteles részletesen leírni a gyártási folyamatot, amelyben szárított dohányt vagy fermentált dohányt használ fel. A kérelmet a vámhatóság 30 napon belül bírálja el és az abban foglaltakat szükség szerint helyszíni ellenőrzés keretében ellenőrizheti.”

101. § A Jöt. 114. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés szerinti jövedéki bírság mértéke

... a) az adózás alól elvont

...ac) – az aa) és ab) pontban nem említett – terméknek az adó alapjaként meghatározott mennyiségi egységben

meghatározott mennyisége és]

d) a 80. § (2a) bekezdése szerinti termék esetében 10 000 forint”

(szorzatának kétszerese, de legalább 30 ezer forint.)

102. §24

103. § A Jöt. a következő 122/B. §-sal egészül ki:

„122/B. § E törvény

a) 52. § (5) bekezdése, 57. §-a, 57/A. §-a és 57/C. §-a a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-ei 651/2014/EU bizottsági rendelet ( HL L 187., 2014.6.26., 1.o.),

b) 52. § (6)–(8) bekezdése az Európai Bizottság SA.35676. számú határozata,

c) 76. § (3) bekezdése az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013. 12.24. 1.o.)

hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.”

104. §25

105. § A Jöt. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 128/K. §-sal egészül ki:

„128/K. § (1) Ha 2015. január 1-jét megelőzően történt a magánfőzésre szolgáló desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzés, akkor a magánfőzőnek 2015. január 15-ig kell megtennie a 67/A. § (1) bekezdés szerinti bejelentést.

(2) A 2015. január 1-jét megelőzően előállított magánfőzött párlatra 2014. december 31-ét követően is az előállításkor hatályos szabályokat kell alkalmazni.”

106. §26 A Jöt. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 128/L. §-sal egészül ki:

„128/L. § (1) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 104. § (2) bekezdés a) pontja alapján meghatározott jövedéki biztosítékot 2015. február 1-ig kell az ott meghatározott mértékre kiegészíteni a jövedéki biztosítékot nyújtónak, erre vonatkozó külön felhívás nélkül.

(2) A 7. § 43. pontja szerinti pénzügyi biztosítékot nyújtó gazdálkodó tevékenységét a jövedéki biztosíték megemeléséről szóló vámhatósági döntés meghozataláig, de legkésőbb 2015. április 30-ig jogszerűen végezheti feltéve, hogy a jövedéki biztosíték megemelésének pénzintézetnél való kezdeményezéséről szóló iratot 2015. február 1. előtt a vámhatóságnak bemutatja.”

107. § A Jöt. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 128/M. §-sal egészül ki:

„128/M. § (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, mindazon dohánygyártmányokat, amelyeket legkésőbb 2014. december 31. napján éjfélig – az akkor hatályos szabályoknak megfelelően – szabadforgalomba bocsátottak, a kiskereskedelmi forgalomban időbeli korlátozás nélkül értékesíteni lehet.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően, a kiskereskedelmi forgalomban időbeli korlátozás nélkül értékesíteni lehet mindazon 2014. december 31-ig legyártott – az akkor hatályos szabályozás szerint szivarkának minősülő – dohánygyártmányokat is, amelyek ezen időpontig Magyarországon adóraktárban kerültek előállításra, vagy ide kerültek betárolásra – feltéve, hogy azokat később szabadforgalomba bocsátják – azzal, hogy a készletekről (a legyártott szivarkák számáról) 2015. január 15. napjáig a vámhatóságot értesíteni kell. Az e bekezdés szerint – a vámhatóság felé lejelentett – termékeket az adózás szempontjából szivarkának kell tekinteni. A vámhatóság a lejelentett és a meglévő szivarkák számát jogosult bármikor az adóraktárban ellenőrizni, és a vámhatóság az adóraktár engedélyesének – az igénylésre vonatkozó általános szabályok szerint, mely igénylést legkésőbb 2015. április 15-ig kell a vámhatósággal közölni – szivarka adójegyet bocsát rendelkezésre a lejelentett készlet erejéig. Az e bekezdés szerint lejelentett szivarka dohánytermékek az adóraktárat csak szabadforgalomba bocsátás jogcímén hagyhatják el.

(3) A (2) bekezdés szerinti különös szabályok nem érintik az adójegy igénylőjének azon jogát, hogy a 2015. január 1-től hatályos szabályoknak megfelelő termékek szabadforgalomba bocsátásához – az általános szabályok szerint – szivarka adójegyet igényeljen.”

108. § A Jöt.

1. 5. § (1) bekezdésében a „(7)–(8)” szövegrész helyébe a „(7)–(9)” szöveg,

2.27

3. 37. § (6) bekezdés a) pontjában a „b), d), e) és f)” szövegrész helyébe a „b)–f)” szöveg,

4.28

5. 56. § (2) bekezdésében az „a gázolaj, a repülőgép-üzemanyag, illetve a biodízel” szövegrész helyébe a „az ásványolaj” szöveg,

6. 72. § (12) bekezdésében és 91. § (8) bekezdésében a „szőlőbor” szövegrész helyébe a „szőlőbor, valamint a 80. § (2a) bekezdése szerinti termék” szöveg,

7. 96. § (5) bekezdésében a „b)–e)” szövegrész helyébe a „b–c)” szöveg,

8. 100. § (1) bekezdés d) pontjában a „szivar” szövegrész helyébe a „szivar, szivarka” szöveg,

9.29

10. 104. § (10) bekezdés a) pontjában a „szőlőborral” szövegrész helyébe a „szőlőborral, valamint a 80. § (2a) bekezdése szerinti termékkel” szöveg,

11. 114. § (2) bekezdés k) pontjában a „magánfőző a 67. § (2) bekezdés b) pontjának” szövegrész helyébe a „magánfőző a 67/A. § (7) bekezdés” szöveg,

12. 114. § (3) bekezdés a) pont ab) alpontjában az „a 3. számú melléklet” szövegrész helyébe az „a 3. számú mellékletben meghatározott kihozatali arányszám” szöveg,

13.30

14. 119. § (2) bekezdés h) pont ha) alpontjában az „az adó” szövegrész helyébe az „a desztillálóberendezés jogszerű birtoklása” szöveg,

15. 119. § (2) bekezdés h) pont hd) alpontjában a „67. § (2) bekezdés b) pontját” szövegrész helyébe a „67/A. § (7) bekezdését” szöveg,

16. 129. § (2) bekezdés h) pontjában az „a 67/A. § (1) és (5) bekezdés szerinti bejelentés részletes szabályait, valamint a magánfőző részére kiadásra kerülő származási igazolvány” szövegrész helyébe a „valamint a 67/A. § (8) bekezdés szerinti igazolás” szöveg

lép.

109. § Hatályát veszti a Jöt.

1. 9. § (3) bekezdése,

2. 34. § (2) bekezdés a) pontjában a „ , kivéve a párlat [63. § (2) bekezdés 1. pont] 63. § (2) bekezdésének 11. pontja szerinti előállítását” szövegrész,

3. 52. § (2) bekezdés c) pontjában, 59. § (6) bekezdés b) pontjában, 66. § (7) bekezdésében, 74. § (3) bekezdésében és a 114. § (5) bekezdés a) pontjában az „alacsonyabb” szövegrész,

4. 64. § (8) bekezdésében az „a 9. § (3) bekezdésében,” szövegrész,

5. 73. § (1) bekezdés d) pontjában az „és a magánfőző” szövegrész,

6. 96. § (1) bekezdés d)–e) pontja,

7. 111. § (3) bekezdése,

8. 115. § (7) bekezdésében a „ , valamint a 67/A. § (2) bekezdés szerint tett valótlan nyilatkozat megtétele” szövegrész,

9. 119. § (2) bekezdés h) pont hb) alpontja.

11. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása

110. §31

111. §32

112. § Az Áfa tv. 59. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a teljesítést megelőzően ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttatnak (a továbbiakban: előleg), a fizetendő adót pénz vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formájában juttatott előleg esetében annak jóváírásakor, kézhezvételekor, egyéb esetben annak megszerzésekor kell megállapítani.

(2) A jóváírt, kézhez vett, megszerzett előleget úgy kell tekinteni, mint amely a fizetendő adó arányos összegét is tartalmazza.”

113–114. §33

115. § (1) Az Áfa tv. 86. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentes az adó alól:)

g) a befektetési alap és a kockázati tőkealap kezelése, a biztosítástechnikai tartalékok fedezetét képező eszközök portfólió-kezelése, valamint a magánnyugdíjpénztár, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény részére végzett portfólió-kezelés;”

(2) Az Áfa tv. 86. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(Mentes az adó alól:)

m) a védelem terén alapvető biztonsági érdeket érintő, kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt termék vagy szolgáltatás központi költségvetési szerv részére nemzetközi megállapodáson alapuló értékesítése, és a magyar állam vagy a képviseletében eljáró központi költségvetési szerv részére nemzetközi megállapodáson alapuló térítésmentes átadása.”

(3) Az Áfa tv. 86. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1) bekezdés d) és f) pontja nem alkalmazható a portfólió-kezelésre.”

116. § Az Áfa tv. a következő 89/A. §-sal egészül ki:

„89/A. § (1) Abban az esetben, ha a 113. § (1) bekezdésében említett eljárás hatálya alatt álló terméket a 89. § (1) bekezdése szerint értékesítik, az adófizetésre kötelezett adóalany írásos meghatalmazása alapján azon adóraktár üzemeltetője is eljárhat a 89. § (1) bekezdése szerinti adómentesség érvényesítése érdekében, aki (amely) által üzemeltetett adóraktárból a terméket a Közösség másik tagállamába történő feladás, elfuvarozás előtt kiraktározták. A meghatalmazás érvényességéhez szükséges az is, hogy

1. az adófizetésre kötelezett adóalany belföldön nyilvántartásba nem vett és arra nem is kötelezett adóalany legyen, és

2. az adóraktár üzemeltetője közösségi adószámmal rendelkező adóalany legyen.

(2) Az (1) bekezdésben említett meghatalmazást a termék kiraktározásának indítványozásakor a kiraktározási okmánnyal együtt kell az adóraktár felügyeletét ellátó vámszervhez benyújtani.

(3) Érvényes meghatalmazás alapján a 89. § (1) bekezdés szerinti adómentesség érvényesítéséhez fűződő feltételeket az adóraktár üzemeltetője teljesíti azzal, hogy az e törvényben és az Art.-ben meghatározott kötelezettségnek saját nevében úgy tesz eleget, hogy

1. az ügylet teljesítését tanúsító számlát, mint az adófizetésre kötelezett meghatalmazottja bocsátja ki;

2. arról adófizetésre kötelezett adóalanyonként, ezen belül meghatalmazásonként egymástól elkülönített nyilvántartást vezet;

3. bevallásában és összesítő nyilatkozatában az ügyletre vonatkozó adatokat a saját adataihoz képest elkülönítetten közli.

(4) Az adófizetésre kötelezett adóalany és az adóraktár üzemeltetője közötti meghatalmazás visszavonása nem érinti az adóraktár üzemeltetőjének a 4. számú melléklet 19. pontja szerinti adóbiztosíték-nyújtási kötelezettségét, ha a megszűnés azt követően következik be, hogy a meghatalmazást a (2) bekezdés szerint az adóraktár felügyeletét ellátó vámszervhez benyújtották.”

117. §34

118. § Az Áfa tv. 137. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Abban az esetben, ha az állami adóhatóság – az Art. rendelkezései alapján – az adóalany adószámának felfüggesztését úgy szünteti meg, hogy egyúttal törli az adóalany adószámát, az adóalany adólevonási joga az adószám törlését elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjával elenyészik. Elenyészik az adóalany adólevonási joga az adószám törlését elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjával abban az esetben is, ha az adóhatóság az adóalany adószámát annak felfüggesztése nélkül törli.”

119. § Az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti:)

c) a termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz – ideértve azt is, ha az nem kötött építési hatósági engedélyhez vagy építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz – munkaerő kölcsönzése, kirendelése, személyzet rendelkezésre bocsátása, illetve iskolaszövetkezet szolgáltatásának igénybevétele esetében;”

120. § Az Áfa tv. 146. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A 4. számú melléklet 38. pontjában meghatározott esetben az adóraktár üzemeltetője az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott adófizetésre kötelezettel együtt egyetemlegesen felelős az adó megfizetéséért, feltéve, hogy a 89/A. § szerinti meghatalmazottként jár el.”

121. § Az Áfa tv. 163. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben említett ésszerű idő]

b) az a) pont alá nem tartozó, valamint a kezelőszemélyzet nélküli automata berendezés útján teljesített termékértékesítéstől, szolgáltatásnyújtástól eltérő olyan esetekben, ahol az ellenértéket – ideértve az előleget is – készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel térítik meg, haladéktalan,”

(számlakibocsátási kötelezettséget jelent.)

122. § Az Áfa tv. 178. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1a) A nyugtaadási kötelezettség gépi kiállítással történő megvalósítása esetén a géppel kiállított nyugták, számlák, valamint a pénztárgép adatairól az adóalany – jogszabály szerint – rendszeresen adatszolgáltatást teljesít az állami adóhatóság részére, amely adatokat az állami adó- és vámhatóság kizárólag az Art. szerinti adózók ellenőrzéséhez, ellenőrzésre történő kiválasztásához törvényben meghatározott feladatai ellátásához használhatja fel az adó megállapításához való jog elévülési idején belül. Jogszabály előírhatja, hogy a nyugtakibocsátási kötelezettség kötelező gépi kiállítással történő megvalósítására szolgáló pénztárgép működését az állami adóhatóság hírközlő eszköz és rendszer útján felügyelje. Ebben az esetben az adatszolgáltatás – jogszabály szerint – az állami adóhatóság általi közvetlen adatlekérdezéssel is megvalósítható. Az adatszolgáltatáshoz szükséges adatkapcsolatot biztosító hírközlési szolgáltató a pénztárgép adóügyi ellenőrző egységének azonosítóit nem kapcsolhatja össze a pénztárgép üzemeltetőjének adataival. Az adatszolgáltatáshoz szükséges adatkapcsolatot biztosító hírközlési szolgáltató a pénztárgép üzemeltetője részére biztosított szolgáltatás szüneteltetéséről, illetve megszüntetéséről adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére. A közvetlen adatlekérdezéssel megvalósított adatszolgáltatás teljesítése alól az állami adóhatóság – az elektronikus hírközlő hálózat hiányára tekintettel – jogszabály szerint, kérelemre egyedi mentesítést adhat. Az egyedi mentesítés iránti kérelem elbírálása során a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakhatóságként működik közre az elektronikus hírközlő hálózat elérhetősége kérdésében.”

123. § Az Áfa tv. 222. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az egyedi, illetőleg globális nyilvántartáson alapuló módszert alkalmazó viszonteladó ilyen minőségében)

a) a használt ingóság, műalkotás, gyűjteménydarab, régiség beszerzéséhez – ideértve ezek Közösségen belüli beszerzését is –, importjához kapcsolódó előzetesen felszámított adó levonására nem jogosult;”

124. § Az Áfa tv. 259. §-a a 8. pontját követően a következő 8/A. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„8/A. kísérleti fejlesztés: a meglévő tudományos, technológiai, üzleti és egyéb, vonatkozó ismeretek és szakértelem megszerzése, összesítése, megosztása és felhasználása új, módosított vagy javított termékek, eljárások vagy szolgáltatások terveinek és szabályainak létrehozása vagy megtervezése céljából;”

125. § Az Áfa tv. 260. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adópolitikáért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg)

g) a pénztárgép, taxaméter forgalmazásának, szervizelésének és üzemeltetésének szabályait, a szervizek nyilvántartására és a nyilvántartásba vételére, nyilvántartásból való törlésére, a műszerészi igazolványra, annak kiadására, érvényességére és visszavonására vonatkozó szabályokat;”

126–128. §35

129. § Az Áfa tv. a következő 292. §-sal egészül ki:

„292. § E törvénynek a Mód5 törvénnyel megállapított 86. § (3) bekezdését a 2014. december 31-ét követően kezdődő időszakokra kell először alkalmazni, feltéve, hogy az ügyletre e törvény 58. §-a vonatkozik.”

130. § Az Áfa tv. a következő 293. §-sal egészül ki:

„293. § Az adólevonási jog gyakorlására vonatkozó tárgyi feltételt – az egyéb, e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén – teljesíti az olyan 2014. évben, de 2015. évi teljesítési időponttal kiállított, 2 000 000 forintot el nem érő áthárított adót tartalmazó számla is, amely nem tartalmazza az e törvénynek a Mód5 törvénnyel módosított 169. § d) pont dc) alpontja szerinti adatot.”

131. § Az Áfa tv. a következő 294. §-sal egészül ki:

„294. § (1) E törvénynek a Mód5 törvénnyel módosított 142. § (1) bekezdés c) pontját – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel – azon ügyletek esetében kell először alkalmazni, amelyek teljesítési időpontja 2015. január 1. napjára vagy azt követő időpontra esik.

(2) E törvénynek a Mód5 törvénnyel módosított 142. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, építési hatósági engedélyhez vagy építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz nem kötött szolgáltatás nyújtása esetén, ha a teljesítés időpontja 2015. január 1. napjára esik vagy azt követi, de a szolgáltatást igénybevevő adóalanynak a 60. § (1)–(3) bekezdése szerint a fizetendő adót 2015. január 1. napját megelőzően kellene megállapítani, a Mód5 törvénnyel módosított 142. § (1) bekezdés c) pontját nem kell alkalmazni.

(3) Amennyiben a Mód5 törvénnyel módosított 142. § (1) bekezdés c) pontja hatálya alá tartozó, építési hatósági engedélyhez vagy építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz nem kötött szolgáltatásnyújtáshoz fizetett előleg jóváírásának, kézhezvételének időpontja 2015. január 1. napját megelőző napra esik, az előleg jóváírására, kézhezvételére tekintettel fizetendő adót az ügyletet saját nevében teljesítő adóalany fizeti az 59. § (1) és (2) bekezdésének megfelelően, a szolgáltatás igénybevevőjének adófizetési kötelezettsége – a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az adóalapnak az előleg adót nem tartalmazó összegével csökkentett része után keletkezik.”

132. § Az Áfa tv. a következő 295. §-sal egészül ki:

„295. § A 3. számú melléklet I. részének a Mód5 törvénnyel megállapított 25-48. pontjait azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a 84. § szerint megállapított időpont 2015. január 1-jére vagy azt követő napra esik.”

133. §36

134. §37

135. § Az Áfa tv.

1.38

2. 3. számú melléklet I. része a 7. melléklet szerint módosul,

3. 4. számú melléklete a 8. melléklet szerint módosul.

136. § Az Áfa tv.

1.39

2.40

3.41

4. 125. § (2) bekezdés i) pontjában az „– a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló 800/2008/EK bizottsági rendelet (HL L 214/3., 2008. 8. 9.) 30. cikkének 4. pontjában meghatározott kísérleti fejlesztés keretében –” szövegrész helyébe a „kísérleti fejlesztés keretében” szöveg;

5. 139. §-ában a „ha a termék értékesítése teljesítési helyének megállapítására a 32., 34. és 35. §-ok bármelyikét kell alkalmazni” szövegrész helyébe a „ha a termék értékesítésére a 10. § d) pont, 32., 34. és 35. §-ok bármelyikét kell alkalmazni” szöveg;

6. 169. § d) pont dc) alpontjában az „a 2 000 000 forintot” szövegrész helyébe az „az 1 000 000 forintot” szöveg

lép.

137. §42

12. Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XXXIII. törvény módosítása

138. § Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XXXIII. törvény 3. melléklete a 9. melléklet szerinti szöveggel lép hatályba.

III. FEJEZET

HELYI ADÓZÁST ÉS EGYES ÁGAZATI ADÓKAT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

13. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása

139. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) E törvény felhatalmazása és rendelkezései szerint a települési (községi, városi, fővárosi és kerületi) önkormányzat képviselőtestülete (a továbbiakban: önkormányzat) rendelettel az illetékességi területén helyi adókat (a továbbiakban: adót), valamint települési adókat vezethet be.”

140. § A Htv. a következő 1/A. §-sal egészül ki:

„1/A. § (1) Az önkormányzat az illetékességi területén rendelettel olyan települési adót, települési adókat vezethet be, amelyet vagy amelyeket más törvény nem tilt. Az önkormányzat települési adót bármely adótárgyra megállapíthat, feltéve, hogy arra nem terjed ki törvényben szabályozott közteher hatálya. A települési adónak nem lehet alanya állam, önkormányzat, szervezet, továbbá – e minőségére tekintettel – vállalkozó [52. § 26. pont].

(2) Az e § alapján megállapított települési adóra kizárólag az 1. § (1) bekezdését, a 42/B. §-t és a 43. § (3) bekezdését kell alkalmazni.

(3) A települési adóval kapcsolatos adóhatósági feladatokat az önkormányzati adóhatóság látja el.

(4) A települési adóval kapcsolatos eljárási kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az önkormányzat települési adót önadózással megállapítandó adóként is bevezethet.

(5) A települési adóból származó bevétel az azt megállapító önkormányzat bevétele.”

141. § A Htv. 19. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentes az adó alól:)

b) a belterületen fekvő, az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott, 1 hektárt meg nem haladó nagyságú földterület, feltéve, ha az adóévben annak teljes területe tényleges mezőgazdasági művelés alatt áll és e tényt a telek fekvése szerint illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv az adóévben igazolja, azzal, hogy nem minősül mezőgazdasági művelésnek, ha a földterületen kizárólag a gyomnövények megtelepedésének és terjedésének megakadályozására alkalmas munkát (pl. gyommentesítés, kaszálás) végeznek,”

142. § A Htv. 39. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Ha a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozási viszony nem áll fenn az adóév egészében, a (6) bekezdés alkalmazása során csak a kapcsolt vállalkozási viszony fennállásának időtartamára jutó – napi időarányosítással számított – nettó árbevételt és nettó árbevétel-csökkentő költségeket, ráfordításokat kell figyelembe venni.”

143. § A Htv. a 39/E. §-t követően a következő alcímmel és 39/F. §-sal egészül ki:

„A beszerző, értékesítő szövetkezet mentessége

39/F. § (1) Mentes az adó alól a beszerző, értékesítő szövetkezet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti mentesség csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1407/2013/EU bizottsági rendelet szabályaival összhangban nyújtható.”

144. § A Htv. 42/B. §-át megelőző alcím és a Htv. 42/B. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„Tájékoztatás a bevezetett helyi adók és települési adók szabályairól

42/B. § (1) Az önkormányzati adóhatóság az önkormányzati adórendelet, valamint annak módosítása hatályba lépését megelőző hónap ötödik napjáig – a kincstár elektronikus rendszerén keresztül – adatot szolgáltat a kincstár számára:

a) a helyi adónem, a települési adónem bevezetésének napjáról,

b) az önkormányzat által megállapított adóalap, adómérték, adókedvezmény, adómentesség szövegéről,

c) a b) pontban említett rendelkezések hatályba lépésének napjáról,

d) az önkormányzat honlapjának címéről, valamint legalább egy adóügyi információs telefonszámról, elektronikus levélcímről, és az önkormányzati adóhatóság levelezési címéről (a továbbiakban: elérhetőségi információk),

e) a helyi adónem, a települési adónem pénzforgalmi jelzőszámáról.”

145. §43

146. § (1) A Htv. 52. §-a a következő 11. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„11. nem lakáscélú épület: az az épület, épületrész, amely nem minősül a 8. pont szerinti lakásnak;”

(2) A Htv. 52. §-a a következő 34. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„34. beszerző, értékesítő szövetkezet: az a szövetkezet, amelynek nettó árbevétele legalább 95%-ban tagjai részére történő értékesítésből vagy tagjai termékeinek értékesítéséből származik;”

147. § A Htv. az 52. §-t követően a következő VIII. fejezettel egészül ki:

„VIII. FEJEZET

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGÁNAK VALÓ MEGFELELÉS

53. § E törvény 39/F. §-a az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013. 12.24., 1.o.) hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.”

148. § A Htv.

1. 39/D. § (4) bekezdésében, valamint 41. §-ának (3) bekezdésében az „átalakulással létrejött” szövegrész helyébe az „átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött” szöveg,

2. 40/A. §-át megelőző „A települési adó csökkentése” alcím helyébe „Az adó csökkentése” alcím,

3. 41. §-ának (3) bekezdésében az „átalakulás,” szövegrész helyébe az „átalakulás, egyesülés, szétválás,” szöveg

lép.

149. § Hatályát veszti a Htv.

1. 8. § (1) bekezdése,

2. 46. § b) pontja.

14. A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosítása

150. § A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) 17/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„17/B. § (1) Az adó alanya a – (2)–(4) bekezdésben foglaltak kivételével – személygépkocsi hatósági nyilvántartás szerinti tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok.

(2) Pénzügyi lízingbe vagy tartós bérletbe adott, hatósági nyilvántartásba bejegyzett személygépkocsi esetén az adó alanya a pénzügyi lízingbe vevő, tartós bérletbe vevő.

(3) A magyar állam tulajdonában álló, hatósági nyilvántartásba bejegyzett személygépkocsi esetén az adó alanya az a személy vagy szervezet, amely a személygépkocsi vagyonkezelői jogával rendelkezik. Amennyiben a személygépkocsi kapcsán a vagyonkezelői jog mellett használati jog is fennáll, az adó alanya a használati jog jogosítottja.

(4) Hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi esetén az adó alanya az a személy vagy szervezet, aki vagy amely a személygépkocsi után költséget számol el.”

151. § A Gjt. 17/D. §-a a következő h) ponttal egészül ki:

(Mentes az adó alól az a személygépkocsi,)

h) amely törvényes öröklés eredményeként a magyar állam tulajdonában áll, azon hónap utolsó napjáig, melyben a személygépkocsi vagyonkezelői vagy használati jogát a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. más személynek vagy szervezetnek nem adja át.”

152. § A Gjt. 17/G. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„17/G. § (1) Az adót az adó alanya önadózással állapítja meg.

(2) Az adózó adómegállapítási, adóbevallási és adófizetési kötelezettségét – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20. napjáig teljesíti. A bevallást az állami adóhatósághoz, az általa rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani.

(3) Az öröklés útján megszerzett személygépkocsi után az adómegállapítási, adóbevallási és adófizetési kötelezettséget a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésének negyedévét követő hónap 20. napjáig kell teljesíteni. A 17/D. § szerint mentes személygépkocsi adóját nem kell megállapítani, arról nem kell bevallást adni.”

153. § (1) A Gjt. 18. § 29. pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„29. környezetvédelmi osztályjelzés: a KöHÉM rendelet 2014. augusztus 15-én hatályos 5. számú melléklet II. alpontja szerinti környezetvédelmi osztályjelzés. Ha a KöHÉM rendelet szerinti osztályjelzés nem ismert, akkor azt a személygépkocsi, tehergépjármű, autóbusz légszennyezési, zajkibocsátási adatait, környezetvédelmi osztályát meghatározó jellemzőjét (hajtómotorjának környezetvédelmi besorolása, a személygépkocsi meghajtása) hitelt érdemlően bizonyító iratai (pl.: forgalmi engedély, típusbizonyítvány, hatósági okirat, szakértői szakvélemény) alapján – a KöHÉM rendelet 5. számú melléklete II. alpontjára figyelemmel – kell megállapítani. Ha ez nem lehetséges, akkor a személygépkocsi osztályjelzése: „6”. Ha a személygépkocsi, tehergépjármű, autóbusz osztályjelzése a KöHÉM rendelet 2014. augusztus 15-ét követő módosítása miatt „16”-nál nagyobb szám, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy a környezetvédelmi osztályjelzés „16” , ”

(2) A Gjt. 18. §-a a következő 31. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„31. pénzügyi lízing: a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény szerinti pénzügyi lízing.”

154. § A Gjt.

1. 8. § (1) bekezdésében az „(e § alkalmazásában KöHÉM rendelet)” szövegrész helyébe a „(a továbbiakban: KöHÉM rendelet)” szöveg,

2. 18. § 12. pontjában a „kedvezményeinek rendszeréről” szövegrész helyébe a „kedvezményeiről” szöveg

lép.

155. § Hatályát veszti a Gjt. 18. § 9. pontja.

15. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény módosítása

156. §44

16. A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény módosítása

157. § (1) A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Távhő. tv.) 6. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Növelő tételek:)

b) a visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az ellenérték nélkül átvállalt kötelezettség egyéb vagy rendkívüli ráfordításként az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, ide nem értve a helyi önkormányzat részére történő, törvényben meghatározott kötelezettségen alapuló juttatást,”

(2) A Távhő. tv. 6. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Növelő tételek:)

c) az adóalany jogutódlással (átalakulással, egyesüléssel, szétválással) történő megszűnése esetén a jogelődnél utolsó adóévében, az adóalanyból történő kiválás esetén a jogutódnál első adóévében, a végleges vagyonmérlegében kimutatott pozitív összevont átértékelési különbözet a várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartalék felértékelésével növelt, valamint korábban az adózás előtti eredményt növelő tételként számításba vett céltartalék leértékelésével csökkentett összege, a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel,”

(3) A Távhő. tv. 6. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Növelő tételek:)

h) a várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartalék, céltartalékot növelő összeg következtében az adóévben elszámolt ráfordítás.”

(4) A Távhő. tv. 6. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Csökkentő tételek:)

b) az adózás előtti eredmény javára elszámolt visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás, véglegesen átvett pénzeszköz, a térítés nélkül átvett eszköz bekerülési értéke, az ellenérték nélkül átvállalt tartozásnak az adóévi adózás előtti eredmény javára elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül kapott szolgáltatás bekerülési értéke, ide nem értve a helyi önkormányzat által adott, törvényben meghatározott kötelezettségen alapuló juttatást,”

(5) A Távhő. tv. 6. § (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Csökkentő tételek:)

h) a várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartalék felhasználása miatt az adóévben bevételként elszámolt összeg, ha azt az adózó korábban a (2) bekezdés c) vagy h) pontja alapján az adózás előtti eredményt növelő tételként vette számításba, amelyet az erre vonatkozó adóbevallással és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazol,”

(6)45

158. § (1) A Távhő. tv. 8. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az adóalanynak az adóelőleget az adóévben az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészítenie (a továbbiakban: előleg-kiegészítés). Ez a kötelezettség nem vonatkozik arra az adóalanyra, amelynek az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele nem haladta meg az 50 millió forintot.”

(2)46

159. §47

160. § (1)48

(2) A Távhő. tv. 18. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 6. § (2) bekezdés b) pontját, c) pontját, h) pontját és 6. § (3) bekezdés b) és h) pontját az adózó első alkalommal a 2015. adóévi adókötelezettsége megállapítása során alkalmazhatja.”

161. §49

17. A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény módosítása

162. § A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Neta tv.) 1. §-a a következő 15–18. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„15. adalékanyag: a Magyar Élelmiszerkönyv szerinti adalékanyag és aroma, ide nem értve a színezőanyagként használt karamellt,

16. gyógynövény: az a növény, melynek valamely szervét, gyökerét, levelét, virágját, termését vagy bármely más részét a benne lévő hatóanyaga miatt a gyógyászatban alkalmazzák,

17. méz: az Apis mellifera méhek által a növényi nektárból vagy élőnövényi részek nedvéből, illetve növényi nedveket szívó rovarok által az élő növényi részek kiválasztott anyagából gyűjtött természetes édes anyag, amelyet a méhek begyűjtenek, saját anyagaik hozzáadásával átalakítanak, raktároznak, dehidrálnak és lépekben érlelnek,

18. gyümölcspárlat: a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. január 15-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: EK rendelet) II. számú melléklete 6. vagy 9. kategóriája szerint készített, EK rendelet szerinti szeszes ital.”

163. § (1) A Neta tv. 2. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Adóköteles terméknek minősül az előrecsomagolt termékként forgalomba hozott,)

c) a hozzáadott cukrot tartalmazó

ca) 1704, 1905, 2105 VTSZ szám alá tartozó termék, ha cukortartalma meghaladja a 25 gramm cukor/100 gramm mennyiséget, ide nem értve azt a terméket, amely legalább 20 gramm méz/100 gramm mennyiséget tartalmaz, feltéve, hogy cukortartalma nem haladja meg a 40 gramm cukor/100 gramm mennyiséget,

cb) 1806 VTSZ szám alá tartozó termék a legalább 50%-ban tejalapanyag felhasználásával készült termékek kivételével, ha hozzáadott cukrot tartalmaz és cukortartalma meghaladja a 40 gramm cukor/100 gramm mennyiséget és kakaótartalma 40 gramm/100 gramm terméknél alacsonyabb

[a ca) és cb) alpont a továbbiakban együtt: előrecsomagolt cukrozott készítmény];”

(2) A Neta tv. 2. §-a a következő i) ponttal egészül ki:

(Adóköteles terméknek minősül az előrecsomagolt termékként forgalomba hozott,)

i) a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) szerinti alkoholterméknek minősülő ital, ide nem értve a gyümölcspárlatot, a Jöt. 68. § (1) bekezdése hatálya alá tartozó italokat, továbbá az adalékanyagot nem tartalmazó, legalább hét különböző gyógynövény felhasználásával előállított italokat (a továbbiakban: alkoholos ital).”

164. § A Neta tv. 6. §-a a következő h) ponttal egészül ki:

(Az adó mértéke)

h) alkoholos ital esetében, ha annak alkoholtartalma

ha) 1,2 térfogatszázaléknál nagyobb, de az 5 térfogatszázalékot nem haladja meg 20 forint/liter,

hb) 5 térfogatszázaléknál nagyobb, de a 15 térfogatszázalékot nem haladja meg 100 forint/liter,

hc) 15 térfogatszázaléknál nagyobb, de a 25 térfogatszázalékot nem haladja meg 300 forint/liter,

hd) 25 térfogatszázaléknál nagyobb, de a 35 térfogatszázalékot nem haladja meg 500 forint/liter,

he) 35 térfogatszázaléknál nagyobb, de a 45 térfogatszázalékot nem haladja meg 700 forint/liter,

hf) 45 térfogatszázaléknál nagyobb 900 forint/liter.”

165. § A Neta tv. 10/A. §-a a következő (5)–(6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha az alkoholos ital első belföldi teljesítési helyű értékesítése 2014-ben, a Jöt. szerinti szabad forgalomba bocsátása pedig 2014. december 31-ét követően valósul meg, akkor – a 3. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően – az adókötelezettség az alkoholos ital Jöt. szerinti szabad forgalomba bocsátását terheli. Az adó alanya – a 4. § a) pontjában foglaltaktól eltérően – az alkoholos ital Jöt. szerinti szabad forgalomba bocsátója.

(6) Az (5) bekezdés szerinti adókötelezettség utáni adót – a 8. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően – az alkoholos ital szabad forgalomba bocsátásának napját magában foglaló, 10. § (2) bekezdése vagy a 10. § (3) bekezdése szerinti bevallási időszakra kell megállapítani és a 10. § (2) bekezdése vagy a 10. § (3) bekezdése szerint bevallani.”

18. A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény módosítása

166. § A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 1. §-ának 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„8. reklám közzététele: a Reklámtv. szerinti közzététel, függetlenül attól, hogy a reklám közzétételére irányuló szerződés meghatározza-e a reklám megjelenésének a helyét, az idejét vagy a módját,”

167. § (1) Az Rtv. 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Adóköteles a reklám közzétételének megrendelése, kivéve, ha

a) a reklám közzétételének megrendelője rendelkezik a 3. § (1) bekezdés szerinti adóalany 3. § (3) bekezdés szerinti nyilatkozatával,

b) a reklám közzétételének megrendelője

ba) a 3. § (1) bekezdés szerinti adóalanytól a 3. § (3) bekezdés szerinti nyilatkozat kiadását kérte, és ezt a tényt hitelt érdemlően igazolni tudja és

bb) a ba) pont szerint kért nyilatkozatot a reklám közzétételéről szóló számla, számviteli bizonylat kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül nem kapta meg és

bc) a ba) szerinti tényt, a közzétevő személyét, és a közzététel ellenértékét az állami adóhatósághoz bejelentette,

c) a 3. § (1) bekezdés szerinti adóalany a reklám-közzététel megrendelésének időpontjában szerepel az állami adóhatóság honlapján közzétett, a 7/A. § szerinti nyilvántartásban.”

(2) Az Rtv. 2. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Nem adóköteles a reklám (1) bekezdés szerinti közzététele, ha azt a sportról szóló törvény szerinti

a) országos sportági szakszövetség vagy országos sportági szövetség (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: sportszövetség)

aa) a nemzeti válogatott keret működtetésével,

ab) az utánpótlás-nevelési feladatainak ellátásával,

ac) az amatőr versenyrendszer működtetésével, vagy

b) sportszövetség tagszervezeteként működő sportszervezet, sportiskola vagy utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány

ba) az utánpótlás-nevelési feladatainak ellátásával vagy

bb) az amatőr versenyrendszerben való részvétellel

összefüggésben végzi.”

168. § Az Rtv. 3. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az (1) bekezdés szerinti adóalanynak a (3) bekezdés szerinti nyilatkozattételi kötelezettsége nem áll fenn, ha a megrendelés időpontjában szerepel a 7/A. § szerint közzétett nyilvántartásban.”

169. § (1) Az Rtv. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adó mértéke a 4. § (1) bekezdés szerinti adóalap esetén

– az adóalap 0,5 milliárd forintot meg nem haladó része után 0%,

– az adóalap 0,5 milliárd forintot meghaladó, de 5 milliárd forintot meg nem haladó része után 1%,

– az adóalap 5 milliárd forintot meghaladó, de 10 milliárd forintot meg nem haladó része után 10%,

– az adóalap 10 milliárd forintot meghaladó, de 15 milliárd forintot meg nem haladó része után 20%,

– az adóalap 15 milliárd forintot meghaladó, de 20 milliárd forintot meg nem haladó része után 30%,

– az adóalap 20 milliárd forintot meghaladó része után 50%.”

(2) Az Rtv. 5. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha az adóév 12 hónapnál rövidebb, a fizetendő adó összege az adóévi 4. § (1) bekezdés szerinti adóalapnak az adóév naptári napjai alapján 12 hónapos időszakra számított összegéből az (1) bekezdés szerinti adómértékkel megállapított adóösszeg adóév naptári napjaival arányos része.”

170. § (1) Az Rtv. 6. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozási viszony nem áll fenn az adóév egészében, az (1)–(2) bekezdés alkalmazása során csak a kapcsolt vállalkozási viszony fennállásának időtartamára jutó – napi időarányosítással számított – a 4. § (1) bekezdése szerint megállapított adóalapot kell figyelembe venni.”

(2) Az Rtv. 6. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az (1)–(4) bekezdés szerinti számításnál a 4. § (2) bekezdés szerinti adóalapot figyelmen kívül kell hagyni.”

171. § Az Rtv. 7. §-a (3) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adóelőleg összege)

d) átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött adóalany esetén a jogelőd által az adóévben az átalakulás, egyesülés, szétválás napjáig elért, adóköteles tevékenységből származó adóalap alapulvételével, az 5. § szerinti adómértékkel számított összeg olyan aránya, amilyen arányban az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött adóalany (ideértve kiválás esetén a fennmaradó társaságot is) a jogelőd vagyonából részesült.”

172. §50

173. § Az Rtv. 9. §-a a következő (5)–(8) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A naptári évtől eltérő üzleti évet választó, 2015. január 1-jét megelőzően létrejött adóalany esetén a 2014. évben kezdődő üzleti éve 2015. január 1-jétől az üzleti éve utolsó napjáig tartó időszakra (a továbbiakban: átmeneti adóév) eső adójának összege az adóalany átmeneti adóévben elért 4. § (1) bekezdés szerinti adóalap alapulvételével az 5. § (1) és (3) bekezdés szerint számított összeg.

(6) Az átmeneti adóévre jutó adóelőleg összege az (5) bekezdés szerinti adóalany 2014. évi, 2. § szerinti tevékenységéből származó nettó árbevétele, saját célú reklám közzétételével összefüggő közvetlen költsége, a 2. § (1) szerinti tevékenység esetén reklámértékesítő ügynökségnek a megrendelővel kötött, az adóalany médiatartalom-szolgáltatásán belüli reklám közzétételére irányuló szerződés szerinti szolgáltatásból származó 2014. évi nettó árbevételének és ezen ügylet kapcsán a reklámértékesítő ügynökségtől az adóalanynak 2014. évben járó ellenértéknek a különbözete alapulvételével az 5. § (1) és (3) bekezdés szerint számított összeg.

(7) Az (5) bekezdés szerinti adóalany az átmeneti adóév adóelőlegét – a 7. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően – 2015. január 15-ig köteles megállapítani és bevallani, továbbá két egyenlő részletben, 2015. január 15-ig és az átmeneti adóév utolsó napjáig köteles megfizetni.

(8) Az (5)–(7) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni annak az adóalanynak, amely 2014. augusztus 15. és 2014. december 31. között jött létre és alakulásától kezdődően naptári évtől eltérő üzleti évet választott.”

174. § Az Rtv.

1. 3. § (1) bekezdésében „Az adó alanya” szövegrész helyébe „Az adó alanya – illetőségétől függetlenül –” szöveg,

2. 3. § (2) bekezdésében „az adó alanya” szövegrész helyébe „az adó alanya – illetőségétől függetlenül –” szöveg

lép.

IV. FEJEZET

ILLETÉKEK

19. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

175. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 6. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Nemzetközi szervezet, ennek tisztségviselői és családtagjaik, idegen állam, idegen állam magyarországi diplomáciai, konzuli és egyéb képviselete, ezek tagjai és családtagjaik illetékmentességére nézve nemzetközi szerződés, ennek hiányában a viszonosság az irányadó. A viszonosságon alapuló illetékmentesség természetes személyek esetén kizárólag a szolgálati kötelezettséggel összefüggő illetékügyek tekintetében alkalmazható.”

176. § Az Itv. 17/D. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A kedvezményezett illetékkötelezettsége a vagyon tényleges megszerzése napján keletkezik.”

177. § Az Itv. 21. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha a (2) és (4) bekezdésben említett esetekben a magánszemély legkésőbb a lakásvásárlás illetékkiszabásra történő bejelentésig

a) nyilatkozik, hogy a lakásvásárlását követő egy éven belül a másik lakástulajdonát értékesíti és

b) kéri, hogy az állami adóhatóság a vagyonszerzés után járó illetéket a (2) bekezdés alkalmazásával állapítsa meg,

akkor az állami adóhatóság a vásárolt lakás forgalmi értékét megállapítja, az illetékkiszabási eljárást pedig – döntés közlése nélkül – felfüggeszti. Ha a magánszemély az (5) bekezdésben foglaltak szerint igazolja, hogy a lakásvásárlást követő egy éven belül a másik lakástulajdonát eladta, az állami adóhatóság a felfüggesztett eljárást – külön döntés meghozatala nélkül – folytatja és a (2) bekezdésben foglaltak szerint állapítja meg a fizetendő illeték összegét. Ha a magánszemély a lakásvásárlást követő egy éven belül a másik lakástulajdona értékesítésének tényét – az (5) bekezdésben foglaltak szerint – nem igazolja, akkor az állami adóhatóság a vásárolt lakás forgalmi értéke után illetéket, továbbá – ezzel egyidejűleg – az illeték összege után, a magánszemély nyilatkozata benyújtásának napjától a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével számított pótilletéket szab ki. A pótilletéket az adózás rendjéről szóló törvény szerinti késedelmi pótlék számításával azonos módon kell számítani.”

178. § Az Itv. 26. § (19) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(19) Az (1) bekezdés y) pontja szerinti illetékmentesség alkalmazása során, ha a magánszemély egy éven belül több lakástulajdont cserél, vásárol, illetve értékesít, minden egyes lakáscserével, lakásvásárlással szemben – a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő, azonos jogcímű – egyetlen értékesítést lehet figyelembe venni. Az (1) bekezdés y) pontja szerinti illetékmentesség, valamint e bekezdés alkalmazása során nem minősül tehernek a lakástulajdonhoz kapcsolódó haszonélvezet, használat joga. Az (1) bekezdés y) pontjában meghatározott illetékmentességi rendelkezést lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog magánszemélyek általi megszerzésekor megfelelően kell alkalmazni.”

179. § Az Itv. 73. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közigazgatási hatósági eljárási illetéket

a) az eljárás megindításakor az eljárást kezdeményező iraton illetékbélyeggel vagy

b) az ügyszám megjelölésével, az eljáró hatóság felhívásában szereplő határidőn belül banki átutalással

kell megfizetni a (2)–(4), a (4a), a (7) és (8), valamint a (11) bekezdésben foglaltak kivételével.

(2) A járási hivatalnál és a kormányablaknál nem elektronikus úton kezdeményezett közigazgatási hatósági eljárás illetékét – ha jogszabály másként nem rendelkezik –

a) az eljárás megindítását megelőzően készpénz-átutalási megbízás útján, vagy

b) amennyiben a járási hivatalban vagy a kormányablakban erre lehetőség van, az eljárás megindításával egyidejűleg

ba) elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül,

bb) bankkártyával vagy

bc) házipénztárba készpénzzel, vagy

c) az eljárás megindítását megelőzően átutalással

kell megfizetni az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében megjelölt számla javára azzal, hogy a házipénztárba fizetett illetéket készpénz-átutalási megbízással a járási hivatal és a kormányablak naponta fizeti meg az említett számla javára.”

180. § Az Itv. 73/A. §-át megelőző alcím és az Itv. 73/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„Felhívás az illeték megfizetésére

73/A. § (1) Ha az ügyfél a kérelmet az illeték megfizetése nélkül nyújtja be, az eljáró hatóság – elektronikusan kezdeményezett eljárás esetén a 73. § (6) bekezdésében meghatározott határidő eredménytelen leteltét követően – 8 napon belül felhívja az ügyfelet a kérelemhez kapcsolódó ügyszám és a fizetendő illeték összegének megjelölésével az illeték megfizetésére. Ezzel egyidejűleg figyelmezteti arra, hogy amennyiben az illeték megfizetését elmulasztja és a hatóság az eljárást az illetékfizetési kötelezettség elmulasztására tekintettel végzéssel nem szüntette meg, az ügyfélnek a 82. §-ban említett mulasztási bírságot is meg kell fizetnie.

(2) Ha az ügyfél az illeték megfizetésének mellőzését kérte, a hatóság döntéséig az (1) bekezdésben foglalt felhívásnak nincs helye.

(3) Az ügyfél a felhívásban megjelölt illetéket az ügyszámra hivatkozással a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül átutalással, illetve – ha a megfizetni elmulasztott illeték lerovására illetékbélyegben is lehetőség lett volna, választása szerint – zárt borítékban feladott válaszbeadványon illetékbélyegben történő lerovással fizeti meg. A figyelmeztetés megtörténtét, illetve a felhívás elküldését az iraton fel kell jegyezni vagy a jelen levő ügyféllel igazoltatni kell.

(4) Ha az ügyfél az illeték megfizetésére vonatkozó felhívás közlését követő 8 napon belül illetékfizetési kötelezettségének nem tesz eleget és az eljáró hatóság az eljárást végzéssel nem szüntette meg, az illetékhiányról leletet kell készíteni. A lelet alapján az illetéket, a felhívás költségét és a mulasztási bírságot az illetékes állami adóhatóság írja elő.”

181. § (1) Az Itv. 74. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bírósági eljárási illetéket illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni, kivéve, ha jogszabály más fizetési módot is megenged, vagy ha az illeték viseléséről a bíróság az eljárást befejező határozatában dönt.”

(2) Az Itv. 74. §-a a következő (1a)–(1d) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A 10 000 forintot meghaladó eljárási illeték kiszabás alapján készpénz-átutalási megbízás útján vagy az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra átutalással, illetve amennyiben erre lehetőség van, bankkártyával is megfizethető. Ebben az esetben az illetékköteles iratot annak egy másolatával az illetékes állami adóhatósághoz kell benyújtani. Az állami adóhatóság az irat illetékkiszabásra történő bemutatását az eredeti iraton igazolja, és arra felvezeti az ügy adóhatósági ügyszámát is. Az állami adóhatóság az e bejelentés alapján hozott fizetési meghagyást – annak jogerőre emelkedését követő 8 munkanapon belül – az eljáró bíróságnak is megküldi.

(1b) Ha a keresetindítási határidő legalább 31 nap és a bírósági eljárás kezdeményezésekor fizetendő illeték összege az 500 000 forintot meghaladja, az eljárási illetékkötelezettség önadózással is teljesíthető. Ebben az esetben az eljárást kezdeményező fél az állami adóhatósághoz elektronikus bevallást nyújt be, amelyben meg kell jelölni az eljárást kezdeményező fél (valamint képviselője) azonosító adatait, az adószámát vagy adóazonosító jelét, a per tárgyát, a pertárgyértéket, az ellenérdekű fél (valamint képviselője) nevét, lakóhelyét, székhelyét, a fizetendő illeték összegét, valamint az eljáró bíróság nevét. Az állami adóhatóság a fél (vagy képviselője) hiánytalanul kitöltött elektronikus bevallása alapján elektronikus úton ügyszámot küld a fél (vagy képviselője) részére. A bevallás önellenőrzéssel történő módosítására legkésőbb a bevallott eljárási illeték teljes összegének megfizetéséig van lehetőség.

(1c) Az (1b) bekezdés szerint bevallott illetéket az állami adóhatóság elektronikus bírósági eljárási illetékbevételi számlája javára átutalással kell megfizetni, legkésőbb a bevallás benyújtását követő munkanapon. Az átutalás közlemény rovatában fel kell tüntetni az ügyszámot és az eljárást kezdeményező fél adószámát vagy adóazonosító jelét.

(1d) Az (1b) bekezdés szerinti bevallás, továbbá az önellenőrzéssel módosított, javított bevallás (a továbbiakban együtt: bevallás) tartalmáról az állami adóhatóság legkésőbb annak beérkezésétől számított 8. munkanapon papír alapú igazolást küld az eljárást kezdeményező fél (vagy képviselője) és az eljáró bíróság részére, amennyiben az állami adóhatóság az eljárást kezdeményező fél adószámláján nem tart nyilván 5000 forintot meghaladó önadózással teljesítendő bírósági eljárási illetéktartozást. Az igazolás tartalmazza a bevallott illeték összegét, az állami adóhatóság által kiadott ügyszámot, valamint a bevallásban szereplő valamennyi adatot. Az eljárást kezdeményező fél az eredeti igazolást az eljárást kezdeményező irathoz köteles csatolni.”

182. § Az Itv. 78. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A bírósági értesítés alapján kibocsátott fizetési felhívásban megjelölt illeték a felhívás közlésétől számított 30. napon válik esedékessé.”

183. § Az Itv. 81. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha az adózó bírósági eljárás kezdeményezése nélkül fizetett a 74. § (1c) bekezdése szerint bírósági eljárási illetéket, a megfizetett illeték visszatérítésének kizárólag akkor van helye, ha a bevallásban feltüntetett bíróság igazolást állít ki arról, hogy az adózó nem nyújtott be keresetlevelet a 74. § (1b) bekezdése szerinti ügyszám feltüntetése mellett.”

184. § Az Itv. 87. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a vagyonszerző a 26. § (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott 15 év letelte előtt a mentességgel érintett ingatlant elidegeníti vagy igazolhatóan nem sportcélra használja, hasznosítja, a mentesség alkalmazásának hiányában járó illetéket az eredeti esedékességtől számított késedelmi pótlékkal megnövelt összegben kell megfizetnie.”

185. § Az Itv.

1. 16. § (2d), 17. § (2d) és 26. § (2d) bekezdésében az „átalakulása” szövegrész helyébe az „átalakulása, egyesülése, szétválása” szöveg,

2. 23/A. § (1) bekezdésében a „26. § (1) bekezdés t) pontja szerinti” szövegrész helyébe a „társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozása részére történő” szöveg,

3. 23/A. § (6) bekezdésében a „tulajdonjog fenntartással történő eladás tényének feltüntetése” szövegrész helyébe a „pénzügyi lízingbeadás tényének feltüntetése és a futamidő végén tulajdonjog-átszállást eredményező pénzügyi lízingszerződés” szöveg, a „tulajdonjog fenntartással történő eladás tényének feltüntetésével” szövegrész helyébe a „pénzügyi lízingbeadás tényének feltüntetésével” szöveg,

4. 26. § (1) bekezdés t) pontjában az „a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozások közötti átruházása” szövegrész helyébe az„a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 23. pont a)–e) alpontja szerinti kapcsolt vállalkozások közötti átruházása” szöveg,

5. 26. § (8) bekezdésében az „átalakul” szövegrész helyébe az „átalakul, egyesül, szétválik” szöveg,

6. 69. §-ában „az illeték fizetésére kötelezett fél” szövegrész helyébe „a vagyonszerző” szöveg,

7. 78. § (1) bekezdésében az „A 16. §” szövegrész helyébe az „Az 5. § (1) bekezdés a)–b), h)–l) és n)–p) pontjai, a 16. §” szöveg,

8. 79. § (1) bekezdésében a „16. § (2) bekezdésében, 17. § (2) bekezdésében, 21. § (2) és (4) bekezdésében és 26. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „16. § (2a)–(2e) bekezdésében, 17. § (2a)–(2e) bekezdésében, 21. § (2) és (4) bekezdésében és 26. § (2a)–(2e) bekezdésében” szöveg,

9. 92. §-ának (1) bekezdésében a „tulajdonjog fenntartással történő eladás” szövegrész helyébe a „pénzügyi lízingbeadás” szöveg,

10. 102. § (1) bekezdés o) pontjában a „pénzeszközöket és a pénzköveteléseket” szövegrészek helyébe a „pénzeszközöket, pénzköveteléseket, aktív időbeli elhatárolásokat és kölcsönöket” szöveg

lép.

186. § Hatályát veszti az Itv.

1. 2. § (3) bekezdésében az „a belföldön már nyilvántartásba vett gépjármű és pótkocsi, illetve az ezekhez kapcsolódó vagyoni értékű jogok, továbbá” szövegrész,

2. 13. § (8) bekezdése,

3. 26. § (1) bekezdésének m) pontjában a „45. §-ának (1) bekezdése alapján vételi joggal rendelkező, továbbá” szövegrész,

4. 26. § (10) bekezdésének b) pontjában a „vagy gépjárművek pénzügyi lízingbe adását” és a „ , vagy gépjárművek pénzügyi lízingbe adásából” szövegrészek,

5. 64. §-át megelőző alcím címe,

6. 73. § (3a) bekezdése,

7. 73. § (4) bekezdésében a „ , az elektronikus kapcsolattartás részletes eljárási szabályairól szóló külön jogszabály szerint” szövegrész,

8. 87. § (2) és (5) bekezdésében „(a határozat jogerőre emelkedését követő naptól)” szövegrész,

9. 102. § (3) bekezdésében az „f) és l)–m) továbbá s) pontjaiban foglaltak” szövegrész.

20. A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény módosítása

187. § (1) A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Pti. tv.) 3. § (4) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően nem keletkeztet pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget]

k) a kincstár által vezetett nemzetgazdasági számlákon és az azokhoz kapcsolódóan nyitható alszámlákon megvalósuló fizetési művelet,”

(2) A Pti. tv. 3. § (4) bekezdése a következő n) és o) ponttal egészül ki:

n) a kincstár által, a köznevelési, a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi humánszolgáltatások után nem állami intézmény fenntartójának biztosított hozzájárulás, a támogató szolgáltatás, a közösségi ellátások, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, a szociális foglalkoztatás, az utcai szociális munka és a krízisközpontok támogatásának folyósítására vezetett lebonyolítási számlán megvalósuló fizetési művelet,

o) a kincstár által az önkormányzatok forgótőke kezelésére, nettófinanszírozás lebonyolítására vezetett számlán megvalósuló fizetési művelet.”

188. § (1) A Pti. tv. 6. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(A pénzügyi tranzakciós illeték alapja)

h) a fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés esetén a fizető fél ugyanazon készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel lebonyolított előző naptári évi fizetési műveletei.”

(2) A Pti. tv. 6. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1) bekezdés h) pontjának alkalmazásában ugyanazon készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek minősül a pénzügyi tranzakciós illeték kiszámításának alapjául szolgáló naptári évben a fizető fél számára kibocsátott olyan készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, amely az alábbi okok valamelyikére tekintettel kerül kibocsátásra:

a) lejáró készpénz-helyettesítő fizetési eszköz helyett,

b) elveszett, ellopott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz helyett,

c) érintés nélküli készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása az érintés nélküli funkcióval nem rendelkező készpénz-helyettesítő fizetési eszköz helyett, ha mindkét készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatának fedezetét ugyanazon fizetési számla biztosítja.”

189. § A Pti. tv. 7. § (1) bekezdése a következő e)–f) ponttal egészül ki:

(A pénzügyi tranzakciós illeték mértéke)

e) a 6. § (1) bekezdés h) pontja szerinti illetékalap esetén – az f) pont szerinti kivétellel – 800 forint,

f) érintés nélküli fizetési funkcióval rendelkező készpénz-helyettesítő fizetési eszköz ezen funkciójának használatával végrehajtott műveletet is tartalmazó, a 6. § (1) bekezdés h) pontja szerinti illetékalap esetén 500 forint.”

190. § A Pti. tv. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A pénzforgalmi szolgáltató, a pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet és a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítő a pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget havonta, a teljesítési napot követő hónap 20. napjáig állapítja meg, és az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon vallja be és fizeti meg. A fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés esetén a pénzforgalmi szolgáltató a naptári év első hónapjának 20. napjáig állapítja meg, vallja be és fizeti meg illetékkötelezettségét. Amennyiben a pénzforgalmi szolgáltató, pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet vagy a pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítő a bevallás benyújtását követően tárja fel, hogy valamely művelet nem illetékköteles, akkor az ezen művelettel kapcsolatos, a fizetendő illetéket csökkentő tételt jogosult a feltárás napját magában foglaló hónapról szóló bevallásban figyelembe venni.”

191. § A Pti. tv. a következő 13. §-sal egészül ki:

„13. § E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel a fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés esetére a 6. § (1) bekezdés h) pontja, a 6. § (3) bekezdése, valamint a 7. § (1) bekezdés e)–f) pontja szerint megállapított illetékkötelezettséget a pénzforgalmi szolgáltató első alkalommal 2015. január 20-ig, állapítja meg, vallja be és fizeti meg.”

192. § A Pti. tv.

1. 6. § (1) bekezdés a) pontjában a „b)–g)” szövegrész helyébe a „b)–h)” szöveg;

2. 7. § (1) bekezdés a) pontjában az „a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,3 százaléka” szövegrész helyébe az „az e)–f) pont szerinti kivétellel a pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,3 százaléka” szöveg

lép.

21. Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló
2012. évi CLXXVIII. törvény módosítása

193. § (1) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvény (a továbbiakban: Módosító tv.) 219–224. §-a nem lép hatályba.

(2)51

V. FEJEZET

ADÓIGAZGATÁST ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

22. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása

194. § Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 1. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az adókötelezettséget érintő jogviszony (szerződés, ügylet) alanyainak ellenőrzése során ugyanazt a vizsgálattal érintett és már minősített jogviszonyt az adóhatóság nem minősítheti adózónként eltérően, a jogviszony egyik alanyánál tett megállapításait hivatalból köteles figyelembe venni a jogviszony másik alanyának ellenőrzése során.”

195. § Az Art. 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Ha törvénnyel, kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződéssel érintett jogviszonyok, ebből származó jövedelmek tekintetében a rendelkezésre álló tényeknek vagy a vonatkozó nemzetközi szerződés rendelkezéseinek államok közötti eltérő értelmezése azt eredményezi, hogy az adott jogviszonyból származó jövedelmet egyik állam sem tekinti belföldön adóztathatónak, akkor Magyarország nem mentesíti ezt a jövedelmet az adóztatás alól.

(3) Az (1)–(2) bekezdés szerinti esetekben az adóhatóság az adót az összes körülményre, különösen a rendeltetésszerű joggyakorlás esetén irányadó adófizetési kötelezettségre figyelemmel – ha az adó alapja így nem állapítható meg, becsléssel – állapítja meg.”

196. § (1) Az Art. 5. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Adóügyekben nem kell alkalmazni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény)

a) az eljárás megindítására, az újrafelvételi eljárásra, a hatósági szolgáltatásra, a végrehajtási eljárásra és az ügyfél kérelmére történő ellenőrzés lefolytatására, az ügyintézési rendelkezésre, elektronikus irat előterjesztése esetén az ügyintézési határidő kezdetére vonatkozó szabályait,”

(2) Az Art. 5. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2b) Az adóhatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti ideiglenes biztosítási intézkedés elrendelése esetén e törvény biztosítási intézkedésre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza. Adóügyekben az ideiglenes biztosítási intézkedés a határozat jogerőre emelkedésével nem veszti hatályát.”

197. §52

198. § Az Art. 20/B. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint belföldön nem letelepedett, illetve belföldön letelepedésre nem kötelezett, de a Közösség másik tagállamában letelepedett adóalany mentesül a bejelentkezési kötelezettség teljesítése alól abban az esetben, ha belföldön kizárólag az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adóraktározási eljárás hatálya alatt álló terméket értékesít adómentesen a Közösség másik tagállamába, és az adómentesség érvényesítéséhez az adóraktár üzemeltetőjét hatalmazza meg.”

199. § (1) Az Art. 22. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(Az általános forgalmi adó alanya az adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentésével egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy)

j) az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 89/A. §-ában meghatározott adóraktár üzemeltetőjeként jár el.”

(2) Az Art. 22. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat megváltoztatását – az e)–g) és j) pont kivételével – a változtatást megelőző adóév utolsó napjáig kell bejelenteni. Ha az adózó az alanyi adómentességre, illetve a pénzforgalmi elszámolás választására jogosító értékhatárt az adóév közben lépte túl, a bejelentést a 23. § (3) bekezdés szerint kell megtenni. Az adózó az (1) bekezdés e) pontja szerinti nyilatkozattétel és annak változásának bejelentése alól mentesül, ha kizárólag az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott közösségi adómentes termékértékesítést mint közösségi kereskedelmi kapcsolatot, közvetett vámjogi képviselő vagy adóraktár üzemeltető igénybevételével létesít.”

(3) Az Art. 22. §-a a következő (17) bekezdéssel egészül ki:

„(17) Az adózó a bevallások utólagos adóellenőrzésének megkezdését megelőzően, az adó megállapításához való jog elévülési idején belül, az adóhatósághoz benyújtott kijavítási kérelem útján kezdeményezheti az (1) bekezdés b)–d), valamint h)–i) pontja szerinti választása módosítását, amennyiben a módosítás az adó, adóalap, költségvetési támogatás összegét – az adózó benyújtott bevallását figyelembe véve – nem érinti.”

200. § Az Art. a következő 22/D. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

„Az élelmiszer-értékesítést végző kezelőszemélyzet nélküli automataberendezések bejelentése

22/D. § (1) Az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automata berendezést (a továbbiakban: automataberendezés) üzemeltető adózó köteles a külön jogszabályban meghatározott adattartalommal az állami adóhatósághoz elektronikus úton bejelenteni:

a) az értékesítés megkezdését, legkésőbb az értékesítés megkezdését megelőző napon,

b) az értékesítés megszüntetését, legkésőbb az azt megelőző napon,

c) az értékesítésnek az adózó érdekkörén kívül eső okból bekövetkezett megszűnését, legkésőbb az értékesítés megszűnésének napján,

d) haladéktalanul, a külön jogszabályban meghatározott adattartalomban bekövetkezett bármely változást.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti bejelentés igazgatási szolgáltatási díjköteles. A díj mértéke 30 000 Ft, amelyet az állami adóhatóság által meghatározott számla javára kell megfizetni.”

201. §53 Az Art. a következő 22/E. §-sal és az azt megelőző címmel egészül ki:

„A termékek közúti fuvarozásával kapcsolatos bejelentési kötelezettség

22/E. § (1) Útdíjköteles gépjárművel végzett, közúti fuvarozással járó

a) az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló termékbeszerzést vagy egyéb célú behozatalt,

b) Magyarország területéről az Európai Unió más tagállamába irányuló termékértékesítést vagy egyéb célú kivitelt,

c) belföldi forgalomban nem végfelhasználó részére történő első adóköteles termékértékesítést

(a továbbiakban együtt: közúti fuvarozással járó tevékenység) kizárólag érvényes Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (a továbbiakban: EKAER) számmal rendelkező adózó folytathat.

(2) A közúti fuvarozással járó tevékenységet folytatni kívánó adózó az EKAER szám megállapítása érdekében köteles az állami adó- és vámhatósághoz a 11. számú melléklet szerinti adattartalommal bejelentést tenni.

(3) A közúti fuvarozással járó tevékenységet folytatni kívánó adózót bejelentése alapján az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásba veszi és a bejelentés alapján EKAER számot állapít meg a számára.

(4) Az (1)–(3) bekezdés szabályait alkalmazni kell a kockázatos élelmiszerek esetében akkor is, ha a terméket olyan gépjárművel fuvarozzák, amely nem útdíjköteles, és egy fuvarozás keretében ugyanazon címzett részére fuvarozott termékek tömege a 200 kg-ot vagy az adó nélküli ellenértéke a 250 000 forintot meghaladja, illetve egyéb kockázatos termékek esetében, ha a terméket olyan gépjárművel fuvarozzák, amely nem útdíjköteles, és egy fuvarozás keretében ugyanazon címzett részére fuvarozott termékek tömege az 500 kg-ot vagy az adó nélküli ellenértéke az 1 millió forintot meghaladja.

(5) Amennyiben az adózó az (1) bekezdés a) és c) alpontja szerinti tevékenységét kockázatos termékekkel végzi, továbbá amennyiben a (4) bekezdés szerinti közúti fuvarozással járó tevékenységet folytat – a bérmunka céljára történő közúti fuvarozással járó tevékenység kivételével – kockázati biztosítékot köteles nyújtani.

(6) Mentes az (1)–(5) bekezdés szerinti kötelezettség alól

a) a Magyar Honvédség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, továbbá a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló törvény szerinti rendvédelmi szerv és az Országgyűlési Őrség gépjárműve,

b) a Magyarországon szolgálati céllal tartózkodó vagy átvonuló külföldi fegyveres erők és a Magyarországon felállított nemzetközi katonai parancsnokságok hivatali vagy szolgálati gépjárműve, valamint az egyéb szervezetek nemzetközi szerződés, nemzetközi egyezmény és viszonosság alapján mentességet élvező gépjárműve,

c) a katasztrófavédelemről szóló törvény értelmében meghatározott katasztrófa által okozott károk megelőzésében vagy elhárításában részt vevő gépjármű,

d) a nemzetközi szerződés, nemzetközi egyezmény (NATO, Schengheni megállapodás) és viszonosság körébe tartozó jármű,

e) a nem kereskedelmi jellegű (térítés nélküli) humanitárius segélyszállítmányokat szállító gépjármű,

f) a kizárólag a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény szerinti alkoholterméket, sört, bort, pezsgőt, köztes alkoholterméket, dohánygyártmányt, szárított dohányt, ellenőrzött ásványolajterméket, bioetanolt, biodízelt, E85-öt vagy ezek közül többet szállító gépjármű.

(7) Az (1) és (4) bekezdések szerinti tevékenységgel kapcsolatos bejelentési kötelezettségre és az (5) bekezdés szerinti kockázati biztosítékra vonatkozó részletes szabályokat a 11. számú melléklet tartalmazza.

(8) Az állami adó- és vámhatóság az adózó bejelentése alapján az alábbi adatokat veszi nyilvántartásba és szerepelteti az EKAER-ben:

a) EKAER szám,

b) feladó adatai (név, adóazonosító szám),

c) felrakodás címe,

d) címzett adatai (név, adóazonosító szám),

e) kirakodás (átvétel) címe,

f) kockázatos termék belföldre irányuló közúti fuvarozása esetén a kirakodási címen található ingatlant az adott jogügylet kapcsán jogszerűen használó vállalkozás adatai (név, adóazonosító szám), amennyiben e vállalkozás nem azonos a címzettel,

g) termék belföldre irányuló közúti fuvarozása esetén arra vonatkozó adat, hogy az átvételi címre érkezés, valamint az Európai Unió valamely más tagállamába irányuló közúti fuvarozás esetén a gépjárműre történő felrakodás megkezdésének bejelentése mely elérhetőség(ek)ről lehetséges (telefonszám, e-mail cím),

h) az EKAER számhoz tartozó termék(ek):

ha) általános megnevezése,

hb) a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87 EGK tanácsi rendelet I. számú mellékletének (a Kombinált Nómenklatúrának) a bejelentéskor hatályos szövege szerinti vámtarifaszám (4 számjegyig, kockázatos termék esetén 8 számjegyig),

hc) az egyes termékmegnevezésekhez (tételekhez) tartozó bruttó tömeg kg-ban,

hd) veszélyes termék fuvarozása esetén a veszélyességi bárca száma,

he) a termék könnyebb beazonosítása érdekében az adott termék adózónál használt cikkszáma, amennyiben ez az adat rendelkezésre áll,

i) a termék közúti fuvarozásának indoka, ami lehet:

ia) termékértékesítés,

ib) termékbeszerzés,

ic) bérmunka,

id) egyéb cél,

j) amennyiben a termék közúti fuvarozásának indoka termékbeszerzés vagy termékértékesítés, az egyes termékmegnevezésekhez (tételekhez) tartozó adó nélküli ellenérték, egyéb célú közúti fuvarozás esetén az egyes termékmegnevezésekhez (tételekhez) tartozó adó nélküli beszerzési ár vagy az ahhoz hasonló termék adó nélküli beszerzési ára, ilyen ár hiányában pedig az adó nélküli előállítási érték.

k) a termék közúti fuvarozásához használt gépjármű forgalmi rendszáma,

l) az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló fuvarozás, valamint belföldi feladási címről belföldi rakodási címre történő fuvarozás esetén a termék fuvarozására használt gépjármű kirakodási (átvételi) helyre érkezésének időpontja,

m) a Magyarország területéről az Európai Unió más tagállamába irányuló fuvarozás esetén, a termék fuvarozására használt gépjárműre történő felrakodás megkezdésének időpontja.

(9) Az adózó (törvényes képviselője, állandó meghatalmazottja) az EKAER elektronikus felület eléréséhez az ügyfélkapun keresztül felhasználónevet és jelszót igényel. A (2) bekezdés szerinti bejelentést az adózó vagy az a személy teljesítheti, akinek részére az adózó vagy törvényes képviselője, állandó meghatalmazottja az EKAER elektronikus felületén a bejelentés megtételéhez szükséges felhasználónevet és ahhoz kapcsolódó jelszót igényelt.

(10) A (9) bekezdés szerinti, az EKAER elektronikus felületen történő bejelentéshez szükséges felhasználónévvel és jelszóval rendelkező személyek által teljesített valamennyi bejelentés az adózó nevében tett jognyilatkozatnak minősül.

(11) A (9) bekezdés szerinti, adózó nevében eljáró személyek addig az időpontig teljesíthetnek bejelentést, amíg az adózó (törvényes képviselője, állandó meghatalmazottja) az EKAER elektronikus felületén vissza nem vonja az erre vonatkozó jogosultságukat.”

202. § Az Art. 24. §-a a következő (17) bekezdéssel egészül ki:

„(17) Az állami adóhatóság az automata berendezést üzemeltető adózó bejelentése alapján nyilvántartásba veszi az általa működtetett automata berendezést és a bejelentés napján, annak alapján automata berendezésenként regisztrációs számot állapít meg, amelyről elektronikus úton értesítést küld számára.”

203. § Az Art. 31. § (2) bekezdése a következő 25a–25c. ponttal egészül ki:

[A munkáltató, a kifizető (ideértve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély munkáltatót is), illetőleg az 52. § (4) bekezdésének l), p), r), s), t) és v) pontjaiban meghatározottak a rájuk vonatkozó bevallási gyakoriságtól függetlenül, havonként, a tárgyhót követő hónap 12. napjáig elektronikus úton bevallást tesznek az adó- és/vagy társadalombiztosítási kötelezettségeket eredményező, magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő valamennyi adóról – kivéve a kamatjövedelem adóról –, járulékokról és/vagy az alábbi adatokról: ]

„25a. az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező személy részére vezető tisztségviselői jogviszonyával összefüggésben fizetett tiszteletdíj összegéről,

25b. az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező személy részére életbiztosítási szerződés alapján történő biztosítói teljesítésről,

25c. az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező személy részére ingatlan birtoklásának, használatának átengedéséből és hasznainak szedéséből, az ingatlan feletti rendelkezési jog gyakorlásából származó jövedelemmel (így különösen az ingatlan értékesítéséből, bérbeadásából, haszonbérbe adásából, az ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog ellenérték fejében történő alapításából, az arról való lemondásból, illetve a joggyakorlás átengedéséből származó jövedelemmel) összefüggésben kifizetett bevétel (jövedelem) összegéről,”

204. § Az Art. 31/B. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Az általános forgalmi adó összesítő jelentésre kötelezett adózó választása szerint a kötelezettségének az (1)–(2) és (4)–(5) bekezdésben meghatározott értékhatár figyelembevétele nélkül is eleget tehet.”

205. § Az Art. 33. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Az adóévben átalakuló, egyesülő, szétváló adózó – ideértve az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött adózót, az átvevőt és a fennmaradót is – az átalakulás, egyesülés, szétválás napjától számított 30 napon belül társaságiadóelőleg-bevallást tesz.”

206. § Az Art. 43. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (2b)–(2c) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti átvezetés az adózó megszűnése miatt nem lehetséges, a büntetőeljárás során hozott jogerős határozatban megállapított összeget az elkövető kötelezettségeként kell előírni és annak rendezése érdekében az elkülönített számlára megfizetett összeget az elkövető adószámlájára kell átvezetni, kivéve a (2b) bekezdés második mondatában meghatározott esetet.

(2b) Amennyiben a büntetőeljárás eredményeként nem állapítják meg a bűnügyi letéti számlára megfizetést teljesítő magánszemély büntetőjogi felelősségét, vagy alacsonyabb elkövetési értéket állapítanak meg, mint amennyit a bűnügyi letéti számlára korábban megfizetett, akkor az előbbi esetben a megfizetett összeg, az utóbbi esetben pedig a többletként jelentkező különbözet visszatérítésére akkor kerülhet sor, ha a magánszemélynek nincs köztartozása. Ugyanígy kell eljárni azokban az esetekben is, amikor a (2) bekezdés szerinti adózónak – önkéntes teljesítés vagy eredményes végrehajtás következtében – már nem áll fenn adótartozása, azonban az elkövetőnek köztartozása van.

(2c) A (2b) bekezdés szerinti köztartozások esetén a bírósági végrehajtásról szóló törvény szerinti követelésfoglalásnak van helye.”

207. § (1) Az Art. 52. §-a a következő (12a) bekezdéssel egészül ki:

„(12a) A nyugdíjat folyósító szerv az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény 19/A. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott jövedelemkategóriát érintő automatikus információcsere teljesítése érdekében a rendelkezésre álló azonosító adatok alapján az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező személy részére kifizetett nyugellátás adóévi összegéről az adóévet követő év január 31-ig az adózó azonosításához rendelkezésre álló adatok feltüntetésével elektronikus úton adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak.”

(2) Az Art. 52. §-a a következő (19a) bekezdéssel egészül ki:

„(19a) A (19) bekezdés szerinti megkeresések teljesítésére nyitva álló határidő a végrehajtási eljáráshoz szükséges megkeresések tekintetében 8 nap, az ellenőrzési eljáráshoz szükséges megkeresések tekintetében 15 nap.”

(3) Az Art. 52. §-a a következő (22) bekezdéssel egészül ki:

„(22) Ha a tényállás tisztázásához szükséges, az állami adó- és vámhatóság megkeresi a belföldön letelepedett, telekommunikációs szolgáltatást nyújtó adózót az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény szerinti elektronikus kereskedelemi szolgáltatásnak a szolgáltatás nyújtójára, valamint a szolgáltatás ellenértékére vonatkozó forgalmi adatai az elektronikus kereskedelmi szolgáltatást igénybevevő személyhez nem köthető módon történő beszerzése érdekében. A belföldön letelepedett, telekommunikációs szolgáltatást nyújtó adózó a megkeresést 15 napon belül teljesíti.”

208. § Az Art. 85/A. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) Az adóhatóság az adóhatósági igazolást a külföldi hatóság által rendszeresített nyomtatványon is kiállítja, ha a kérelmező a nyomtatványhoz csatolja annak magyar nyelvű szakfordítását. Nincs szükség szakfordításra, ha a nyomtatvány angol nyelvű, vagy ha a két- vagy többnyelvű nyomtatvány teljes körű angol nyelvű szöveget is tartalmaz.”

209. §54 Az Art. 88. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a § a következő (6a) és (6b) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az általános forgalmi adó alanyának tulajdonában lévő kereskedelmi mennyiségű termék csak a termék eredetét hitelt érdemlő módon igazoló dokumentum (különösen fuvarlevél vagy számla) birtokában fuvarozható. Az állami adó- és vámhatóság nyilatkozattételre kötelezheti a kereskedelmi mennyiségű termék fuvarozását végző személyt arról, hogy mely általános forgalmi adóalany javára végzi a fuvarozási tevékenységet, továbbá ellenőrizheti a termék eredetét, és az általános forgalmiadó-alany tulajdonjogát hitelt érdemlő módon igazoló dokumentumok (különösen fuvarlevél vagy számla) meglétét.

(6a) Az állami adó- és vámhatóság a (6) bekezdés szerinti, a termék fuvarozását végző személy nyilatkozata alapján a termék fuvarozásában érintett címzettet, átvevőt, feladót és fuvarozót nyilatkozattételre kötelezheti:

a) a fuvarozott termék megnevezéséről, mennyiségéről,

b) a szállítóeszköz megnevezéséről, forgalmi rendszámáról,

c) a termék átvételéről, kirakodásának címéről,

d) az EKAER számról és

e) – ha a kirakodási cím nem az általános forgalmi adóalany székhelye, telephelye, fióktelepe –, úgy az ingatlan használatának jogcíméről.

(6b) Amennyiben kockázati tényezők – különösen a rakomány jellege, a szállítmány és a rendeltetési hely, illetve a fuvarozott termék mennyisége és a gépjármű típusa közötti összhang hiánya, folyamatban levő végrehajtási eljárás, közösségi adószám hiányában végzett közösségi kereskedelmi tevékenység, kirakodási helyként be nem jelentett telephely feltüntetése – indokolják, valamint abban az esetben, ha a termék fuvarozásában érintett általános forgalmiadó-alany a (6a) bekezdés szerinti nyilatkozattételt megtagadja – az élőállat, valamint a gyorsan romló termékek kivételével – az állami adó- és vámhatóság a szállítóeszközön a termék azonosságának biztosítása érdekében hatósági zárat alkalmazhat. A hatósági zár lehet hatósági pecséttel ellátott csomagzár vagy raktérzár. Az állami adó- és vámhatóság az alkalmazott hatósági zár sértetlenségét belföldön ellenőrizheti, illetve a hatósági zár alkalmazása indokának megszűnése esetén intézkedik annak eltávolítása iránt.”

210. § Az Art. 97. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Ha az adóhatóság ellenőrzése során olyan, több adózót – egymással összefüggő módon – érintő kapcsolatot, tényt, körülményt észlel, amellyel összefüggésben az adótörvényekben foglalt rendelkezések megkerülése vélelmezhető, azt az érintettek tudomására hozhatja.”

211. § (1) Az Art. 132. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2b) Az adózónak a tartós feltételes adómegállapítás iránti kérelemben meg kell jelölnie, hogy

a) a kérelem benyújtásának adóévére, valamint az azt követő két adóévre vagy

b) a kérelem benyújtását követő három adóévre

vonatkozóan kéri a tartós feltételes adómegállapítás alkalmazhatósága megállapítását.”

(2) Az Art. 132. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és egyidejűleg a § a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A feltételes adómegállapítás az adóhatóságra csak változatlan tényállás mellett, az adott ügyben kötelező. A feltételes adómegállapítást érdemben érintő jövőbeni jogszabályváltozás, nemzetközi jogi kötelezettségváltozás vagy tényállásváltozás (tartalmi változás) esetén – annak hatálybalépésétől, illetve időpontjától kezdődően – a feltételes adómegállapítás nem alkalmazható.

(3a) A tartós feltételes adómegállapítás alkalmazhatóságát – a (2a) bekezdés kivételével – a jogszabályváltozás nem, csak a tényállás megváltozása érinti. A feltételes adómegállapítási eljárás során hozott határozat kötőereje – a tartós feltételes adómegállapítás kivételével – a határozat kiadmányozását követő ötödik adóév utolsó napjáig tart, amely egyszer, további két évvel meghosszabbítható a 132/A. § szerinti eljárásban.”

(3) Az Art. 132. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

„(13) Az adópolitikáért felelős miniszter az adózó kérelmére megállapítja az adózó által előzetesen felszámított általános forgalmi adó megosztására alkalmazandó számítási módszer megfelelőségét a kérelemben megjelölt részletes tényállás alapján. Egy kérelemként nem terjeszthető elő ügyletre (ideértve a jövőbeni és a jövőbeni ügyletnek nem minősülő ügyleteket is) és előzetesen felszámított általános forgalmi adó megosztására alkalmazandó számítási módszerre irányuló kérelem. E kérelem vonatkozásában a feltételes adómegállapításra vonatkozó szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell.”

212. § Az Art. 132/A. § (1) bekezdése és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

„A feltételes adómegállapítás alkalmazhatóságának és a kötőerő meghosszabbításának megállapítása

132/A. § (1) Az adópolitikáért felelős miniszter kérelemre megállapítja:

a) a feltételes adómegállapítás során hozott határozat (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: határozat) alkalmazhatóságát, ha a határozat jogerőre emelkedését követően hatályba lépett jogszabályváltozás, nemzetközi jogi kötelezettségváltozás, megvalósult vagy a jövőbeni tényállásváltozás a határozat rendelkező részében foglaltakat érdemben nem érinti, vagy

b) a határozat kötőerejének – a tartós feltételes adómegállapítás kivételével – egyszer, további két adóévre vonatkozó meghosszabítását, ha az a) pontban megjelölt tényállásváltozásra, nemzetközi jogi kötelezettségváltozásra, jogszabályváltozásra nem került sor,

c) az a) és b) pontra együttesen irányuló kérelem esetén az alkalmazhatóságot és a határozat kötőerejének további két adóévvel történő meghosszabbítását.”

213. § Az Art. 136/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Amennyiben az adó megfizetésére kötelezett a helytállási kötelezettségét megalapozó utólagos adómegállapítás tárgyában hozott határozatot az (1) bekezdés szerinti fellebbezésben vitatja, a fellebbezést elbíráló másodfokú adóhatóság elsőként az utólagos adómegállapítás jogszerűsége kérdésében dönt. Amennyiben a felettes szerv megállapítja, hogy az utólagos adómegállapítás részben vagy egészben jogszabálysértő, a fellebbezést benyújtó adó megfizetésére kötelezettel szemben a jogszabálysértő adómegállapítás tekintetében az adóvégrehajtáshoz való jogot korlátozza vagy megszünteti. Az utólagos adómegállapítás jogszerűsége, a végrehajtási jog korlátozása és az adó megfizetésére kötelezés tárgyában a másodfokú adóhatóság egy határozatban dönt. A határozat meghozatalára nyitva álló határidő az iratoknak a másodfokú adóhatósághoz történő megérkezését követő naptól számított 60 nap.”

214. § Az Art. 164. § (1a) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A bíróság által jogerősen megállapított)

e) csődbűncselekmény (Btk. 404. §),”

(esetén, ha azt adóra, járulékra vagy költségvetési támogatásra követik el, az adó megállapításához való jog nem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül.)

215. § (1) Az Art. 172. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki

„(1a) Amennyiben az adózó az (1) bekezdés l) pontja szerinti jogsértést ismételten követi el, úgy a kiszabható mulasztási bírság összege magánszemély adózó esetén 500 ezer forintig, más adózó esetén 1 millió forintig terjedhet.”

(2) Az Art. 172. §-a a következő (19a) bekezdéssel egészül ki:

„(19a) Amennyiben az állami adó- és vámhatóság ellenőrzése során megállapítja, hogy az adózó a fuvarozott termék vagy annak egy része tekintetében nem tett eleget a 22/E. § (1)–(4) bekezdése szerinti kötelezettségnek, úgy a termék vagy annak be nem jelentett része igazolatlan eredetűnek minősül, és az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére az igazolatlan eredetű áru értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.”

216. § Az Art. 173. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adóhatóság, ha a magánszemély, illetőleg más adózó terhére egyéni vállalkozói tevékenység bejelentéséhez, cégbejegyzéshez kötött tevékenység vagy adóköteles tevékenység adószám hiányában történő végzése miatt mulasztási bírságot szab ki, a bejelentés, illetőleg cégbejegyzés nélkül folytatott tevékenység eszközét, termék-előállítás esetén annak eredményét, az árukészletet – a romlandó áruk és az élő állatok kivételével a kiszabott bírság összegének mértékéig, annak biztosítékaként lefoglalhatja, és erről a bírságot kiszabó határozatban rendelkezik. A lefoglalást az adóhatóság két hatósági tanú jelenlétében végzi, és arról jegyzőkönyvet vesz fel, a lefoglalt ingóságot zár alá veszi vagy az adózó költségére elszállíttatja és megőrzi. Amennyiben az állami adó- és vámhatóság a 22/E. § (1)–(4) bekezdése szerinti kötelezettség elmulasztása miatt mulasztási bírságot szab ki, a fuvarozott terméket – a romlandó áruk és az élő állatok kivételével a kiszabott bírság összegének mértékéig, annak biztosítékaként lefoglalhatja, és erről a bírságot kiszabó határozatban rendelkezik. A lefoglalásról az állami adó- és vámhatóság jegyzőkönyvet vesz fel, a lefoglalt ingóságot zár alá veheti vagy az adózó költségére elszállíttatja és megőrzi.”

217. § (1) Az Art. 175. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha uniós jogi aktus, illetve azt végrehajtó vagy átültető jogszabály egy jövedelemmel összefüggésben automatikus információcserét ír elő, az adóhatóság nyomtatványt rendszeresíthet, amely tartalmazza az adott jövedelemmel kapcsolatos adatszolgáltatásra, illetve a jövedelem bevallására szolgáló sorokat.”

(2)–(4)55

218. §56

219. § Az Art. 176/H. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hatósági árat a legmagasabb árnak kell tekintetni.”

220. § (1) Az Art. 178. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. adókülönbözet: a bevallott (bejelentett), bevallani (bejelenteni) elmulasztott vagy a bevallás (bejelentés) alapján kivetett, kiszabott és az adóhatóság által utólag megállapított adó, költségvetési támogatás különbözete vagy a büntetőeljárás során jogerősen megállapított – és a bíróság vagy az ügyészség jogerős határozata alapján az adóhatóság által határozattal megfizetni rendelt – adóbevétel-csökkenés, vagyoni hátrány, és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás, ide nem értve a következő időszakra átvihető követelés különbözetét,”

(2) Az Art. 178. § 17. pontja a következő f) ponttal egészül ki:

(17. kapcsolt vállalkozás:)

f) az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg;”

(3) Az Art. 178. § 30. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„30. csekély összegű (de minimis) támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24., 1. o.) alapján nyújtható támogatás,”

(4) Az Art. 178. § 36. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„36. kutatás-fejlesztési tevékenység: a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvényben meghatározott kutatás-fejlesztés,”

(5)57 Az Art. 178. §-a a következő 41–50. ponttal egészül ki:

„41. Következő időszakra átvihető követelés különbözete: az Áfa tv. 153/A. § (2) bekezdés a) pontja alapján a soron következő adómegállapítási időszakban fizetendő adót csökkentő tételként figyelembe vehető összegként bevallott és az adóhatóság által utólag, a soron következő adómegállapítási időszakban fizetendő adót csökkentő tételként figyelembe vehető összegként megállapított, az adófolyószámlát nem érintő összeg különbözete.

42. EKAER szám: az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKAER) által a termék közúti fuvarozásának bejelentését követően automatikusan képzett azonosító szám, amely egy adott termék egységet azonosít.

43. Kockázatos termék: a külön jogszabály által kockázatosnak minősített élelmiszerek és egyéb termékek.

44. Végfelhasználó: a terméket személyes szükséglet kielégítését meg nem haladó mennyiségben magánszükséglete kielégítésére való felhasználás céljából vásárló természetes személy.

45. Címzett: a terméknek az Európai Unió más tagállamából Magyarország területére irányuló beszerzését vagy belföldi beszerzését megvalósító általános forgalmi adó alanya.

46. Feladó: a terméknek Magyarország területéről az Európai Unió más tagállamába irányuló, vagy első belföldi adóköteles – nem közvetlenül végfelhasználó részére történő – értékesítését megvalósító általános forgalmi adó alanya, valamint az általános forgalmi adó mentesség érvényesítése érdekében a belföldön nyilvántartásba nem vett adózó helyett eljáró közvetett vámjogi képviselő, adóraktár üzemeltetője.

47. Felrakodó: a közúti fuvarozásához használt gépjárműre a termék felrakodását végző személy.

48. Útdíjköteles gépjármű: az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló törvény szerinti útdíjköteles gépjármű.

49. Gépjármű: az útdíjköteles gépjármű és az annál kisebb össztömegű gépjármű, ideértve tehergépkocsit, vontatót – nyerges vontatót is –, valamint az ilyen gépjárműből és az általa vontatott pótkocsiból, félpótkocsiból álló járműszerelvényt.

50. Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKAER): az állami adó- és vámhatóság által működtetett elektronikus rendszer, amely az Európai Unió valamely más tagállamából Magyarország területére, Magyarország területéről az Európai Unió valamely más tagállamába irányuló, a termék közúti fuvarozásával, illetve a Magyarország területén belül megvalósuló, a termék közúti fuvarozásával összefüggő adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzését szolgálja.”

221. §58

222. § Az Art. a következő 204. §-sal egészül ki:

„204. § Azon adózok, akik 2015. január 1-jén élelmiszer-értékesítést végző kezelőszemélyzet nélküli automata berendezést üzemeltetnek, az állami adóhatósághoz elektronikus úton a 22/D. § szerinti bejelentési kötelezettségüknek 2015. március 31-ig kell eleget tenniük.”

223. §59 Az Art. a következő 205. §-sal egészül ki:

„205. § (1) Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény által megállapított 27. § (4) bekezdését először a 2014. adóévre vonatkozó bevallások tekintetében kell alkalmazni.

(2) Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény által megállapított 132. § (3) bekezdésében és 132/A. § (1) bekezdés a) pontjában szereplő „nemzetközi jogi kötelezettség változás” szövegrészt a hatálybalépéskor folyamatban lévő eljárásokban, valamint a hatálybalépés időpontjában jogerősen elbírált ügyekben is alkalmazni kell.

(3) Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény által megállapított 132. § (3a) bekezdését a hatálybalépést megelőzően kiadott határozatokra (ideértve a feltételes adómegállapítás időbeli hatályának kiterjesztés és alkalmazhatóságának megállapítása során kiadott határozatokat) is alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a kötőerő kezdő időpontja az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény által megállapított 132. § (3a) bekezdés hatálybalépésének napja.

(4) Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény által megállapított 1. számú melléklet I/B/3. pont ac)–ad) alpontját a 2015. január 1-jével kezdődő adómegállapítási időszakok esetében kell először alkalmazni.

(5) Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény által megállapított 1. számú melléklet I/B/3. pont ab) és an) alpontját azon adózók esetében kell először alkalmazni, akik 2014. december 31-ét követően jelentkeztek be az adóhatósághoz.

(6) Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény által megállapított 8. számú melléklet 1/C. alpontját 2015. január 1-jével kezdődő adómegállapítási időszakokra benyújtandó összesítő nyilatkozatok esetében kell először alkalmazni.

(7) Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény által megállapított 22/E. § és a 11. számú melléklet I–III. alcímei szerinti bejelentési kötelezettségeket első alkalommal a 2015. január 1-jén és azt követően megkezdett fuvarozások tekintetében kell teljesíteni.

(8) Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 11. számú melléklet IV. alcím 3. pontja szerinti biztosítékot első alkalommal 2015. január 31-éig kell nyújtani, az eddig az időpontig az EKAER-be rögzített adatok alapján. A biztosíték összegének meghatározása során az annak alapjául szolgáló időszakot 2015. január 1-jétől az első biztosítékadási kötelezettséggel érintett bejelentés időpontjáig kell számolni. Ha az első biztosítékadási kötelezettséggel érintett bejelentésre 2015. március 1-jét követően kerül sor, a biztosíték összegének alapjául szolgáló időszakot a 11. melléklet IV. alcím 3. pontja alapján kell meghatározni.

(9) Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény által megállapított 172. § (19a) bekezdését, 173. § (1) bekezdését 2015. február 1-jétől kell alkalmazni.”

224. § Az Art.

1. 1. számú melléklete e törvény 10. melléklete szerint módosul,

2. 3. számú melléklete e törvény 11. melléklete szerint módosul,

3. 8. számú melléklete e törvény 12. melléklete szerint módosul,

4. a 13. melléklet szerinti 11. számú melléklettel egészül ki.

225. § Az Art.

1. 7. § (1) bekezdésében az „adótanácsadó, könyvelő,” szövegrész helyébe az „adótanácsadó, könyvvizsgáló, könyvelő,” szöveg,

2. 7. § (2) bekezdésében az „adótanácsadó, könyvelő,” szövegrész helyébe az „adótanácsadó, könyvvizsgáló, könyvelő,” szöveg,

3. 7. § (6) bekezdésében az „adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő” szövegrész helyébe az „adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő vagy könyvvizsgáló” szöveg,

4. 7. § (7) bekezdésében a „vagy adótanácsadónak,” szövegrész helyébe a „vagy könyvvizsgálónak, adótanácsadónak,” szöveg, a „megszerzését, az adótanácsadói,” szövegrész helyébe a „megszerzését, a könyvvizsgálói, az adótanácsadói,” szöveg,

5. 27. § (4) bekezdésében a „május 20-áig” szövegrész helyébe az „április 30-áig”, a „június 10-éig” szövegrész helyébe a „május 20-áig” szöveg,

6. 31. § (1) bekezdésében az „importáló helyett a saját nevében teljesített” szövegrész helyébe az „importáló helyett, valamint az adóraktár üzemeltetőjének az adófizetésre kötelezett helyett a saját nevében teljesített” szöveg,

7. 31/B. § (1) bekezdésében és a 31/B. § (2) bekezdésében az „összege a 2 000 000 forintot eléri” szövegrész helyébe az „összege az 1 000 000 forintot eléri” szöveg,

8. 31/B. § (3) bekezdésében az „összesen 2 000 000 forintot” szövegrész helyébe az „összesen 1 000 000 forintot” szöveg,

9. 31/B. § (4) bekezdésében a „meghaladja a 2 000 000 forintot” szövegrész helyébe a „meghaladja az 1 000 000 forintot” szöveg,

10. 31/B. § (5) bekezdésében a „meghaladta a 2 000 000 forintot” szövegrész helyébe a „meghaladta az 1 000 000 forintot” szöveg,

11. 43. § (1) bekezdésében az „Átalakulás” szövegrész helyébe az „Átalakulás, egyesülés, szétválás” szöveg,

12. 52. § (1a) bekezdésében az „Az állami adóhatóság és a vámhatóság” szövegrész helyébe az „Az adóhatóság” szöveg,

13. 54. § (4a) bekezdésében az „A hagyatéki tárgyalásra idézett örökös” szövegrész helyébe az „Az örökös” szöveg,

14. 54. § (7) bekezdés e) pontjában az „(OLAF),” szövegrész helyébe az „(OLAF), az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezetet,” szöveg,

15. 90. § (4) bekezdés c) pontjában az „átalakuló,” szövegrész helyébe az „átalakuló, az egyesülő, a szétváló,” szöveg,

16. 92. § (12) bekezdésében a „8. napig” szövegrész helyébe a „15. napig” szöveg, az „ellenőrzés határidejének” szövegrész helyébe az „ellenőrzés (ideértve az egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzést is) határidejének” szöveg, a „számított 1 éven belül” szövegrész helyébe a „számított 180 napon belül” szöveg, a „számított 1 év utolsó napja.” szövegrész helyébe a „számított 180. nap.” szöveg, az „egyébként” szövegrész helyébe az „egyéb körben” szöveg,

17. 116. § (1) bekezdés c) pontjában a „külföldi adóhatóság egy éven túl megérkezett” szövegrész helyébe a „külföldi adóhatóság 180 napon túl megérkezett” szöveg,

18. 132. § (1) bekezdésében a „nem terjeszthető elő.” szövegrész helyébe a „nem terjeszthető elő. Az adópolitikáért felelős miniszter jövőbeni ügyletnek minősülő folyamatos teljesítésű ügylet esetén csak az általános forgalmi adó adónemet érintő adókötelezettséget vagy annak hiányát állapítja meg.” szöveg,

19. 132. § (2) bekezdésében az „a kérelem benyújtásának adóévében, és az azt követő két adóévben” szövegrész helyébe az „a (2b) bekezdésben megjelölt adóévekben” szöveg,

20. 132. § (4) bekezdésében a „75 nap,” szövegrészek helyébe a „90 nap,” szöveg, a „45 nap,” szövegrészek helyébe a „60 nap,” szöveg,

21. 132. § (7b) bekezdésben a „konzultációnként 100 ezer forint.” szövegrész helyébe a „konzultációnként 500 ezer forint.” szöveg,

22. 141. § (5) bekezdésében a „jogerős elbírálásáig. A felettes adóhatóság” szövegrész helyébe a „jogerős elbírálásáig. Az adópolitikáért felelős miniszter, illetve a NAV felügyeletére kijelölt miniszter a felügyeleti intézkedés iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha a kérelem benyújtásával egyidejűleg az adózó az e törvényben meghatározott képviseletről nem gondoskodik. A felettes adóhatóság ” szöveg,

23. 164. § (13) bekezdésében az „elévülése 6 hónappal” szövegrész helyébe az „elévülése 12 hónappal” szöveg,

24. 172. § (1) bekezdés l) pontjában a „az üzletlezárást vagy” szövegrész helyébe a „az üzletlezárást, a hatósági eljárást vagy” szöveg,

25. 172. § (20g) bekezdésében az „állami adóhatóság” szövegrész helyébe az „állami adó- és vámhatóság” szöveg,

26. 176/F. § (1) bekezdésében az „állami adóhatóság” szövegrész helyébe az „állami adó- és vámhatóság” szöveg,

27. 176/F. § (2) bekezdésében az „állami adóhatóság” szövegrész helyébe az „állami adó- és vámhatóság” szöveg,

28. 176/F. § (3) bekezdésében az „állami adóhatóság” szövegrész helyébe az „állami adó- és vámhatóság” szöveg,

29. 176/F. § (4) bekezdésében az „állami adóhatóság” szövegrész helyébe az „állami adó- és vámhatóság” szöveg,

30. 176/F. § (5) bekezdésében az „állami adóhatóságot” szövegrész helyébe az „állami adó- és vámhatóságot” szöveg,

31. 1. számú melléklet I/B/ 3. pont ab) alpontjában az „aj), ak) és al) pontban” szövegrész helyébe az „aj), ak), al) és an) pontban” szöveg,

32.60 1. számú melléklet I/B/ 3. pont ad) alpontjában az „előzetesen felszámított adó különbözete az ac) pontban meghatározott értékhatárt elérte” szövegrész helyébe az „előzetesen felszámított adó különbözete az aca) pontban meghatározott értékhatárt elérte, vagy az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása ellenértékének adó nélküli összege az acb) pontban meghatározott értékhatárt meghaladta” szöveg,

33. 1. számú melléklet I/B/3. pont ak) alpontjában a „közvetett vámjogi képviselőnek,” szövegrész helyébe a „közvetett vámjogi képviselőnek és az általános forgalmi adóról szóló törvény 89/A. §-ában meghatározott adóraktár üzemeltetőjének,” szöveg,

34. 8. számú melléklet 1. A) pont c) alpontjában a „az importáló helyett, de saját nevében” szövegrész helyébe a „az importáló helyett vagy az adóraktár üzemeltetője az adófizetésre kötelezett helyett,” szöveg, valamint az „importáló által teljesített” szövegrész helyébe az „importáló vagy az adófizetésre kötelezett által teljesített” szöveg

lép.

226. § (1) Hatályát veszti az Art.

1. 24/F. § (5) bekezdés c) pontja,

2. 34/A. §-a,

3. 44. § (3) bekezdésben az „a (3) bekezdésben foglaltak alkalmazásakor” szöveg,

4. 132. § (12) bekezdésben az „Az adózó (kérelmező) kérelmére az adópolitikáért felelős miniszter – a tartós feltételes adómegállapítás kivételével – a nemzetközi szerződésekkel összefüggő adókötelezettséget érintő feltételes adómegállapítást a határozat kiadmányozásakor kihirdetett, azonban hatályba nem lépett jogszabályok alapján is kiadhatja. E § vonatkozásában a nemzetközi szerződés érvényes, ha a kötelező hatályának elismerésére Magyarország részéről a határozat kiadmányozásáig sor került.” szöveg,

5. 132/A. § (4) bekezdése,

6. 2. számú melléklet I. cím Határidők alcím 6.3 alpontja,

7. 3. számú melléklet I) pontjának 2. alpontja.

(2)61

VI. FEJEZET

VÁMIGAZGATÁS

23. A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény módosítása

227. § A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 1. § (2) bekezdése a következő e) és f) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában közösségi vámjog)

e) a vámmentességi rendelet egyes cikkeinek végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 1224/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet és 1225/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (a továbbiakban együtt: bizottsági vámmentességi végrehajtási rendeletek);

f) a Bizottság 80/2012/EU rendelete a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló 1186/2009/EK tanácsi rendelet 53. cikke (1) bekezdésének b) pontjában előírt biológiai vagy vegyi anyagok jegyzékének megállapításáról”

(a módosításaikkal együtt.)

228. § A Vtv. 1. § (3) bekezdés 8. és 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„8. jövedéki termék: a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: jövedéki törvény) hatálya alá tartozó áru.”

„14. vámhiány: a jogszerűen kiszabható vám és nem közösségi adók és díjak és az annál kisebb értékben tévesen közölt vám és nem közösségi adók és díjak különbözete, továbbá a jogszerűen kiszabható, nem közölt vám és nem közösségi adók és díjak összege, ha az nem abból eredt, hogy a vámhatóság jogszabályt sértett, vagy a rendelkezésre álló adatokat helytelenül értékelte, ide nem értve az ellenőrzés nélküli elfogadás esetét. A vámigazgatási bírság kiszabása szempontjából vámhiánynak minősül továbbá a jogellenes bejuttatás során lefoglalt és elkobzott termékek esetében a kiszámított behozatali vámok, valamint a kapcsolódó nem közösségi adók és díjak összege;”

229. § (1) A Vtv. 2/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az ügyfelet nem illeti meg az (1) bekezdés szerinti jog gyakorlása, ha a vámhatóság az ügyfél kérelmének megfelelő döntést hoz, vagy ha a meghallgatáshoz való jog gyakorlása a vámkódex 221. cikk (3) bekezdése alapján az Európai Unió pénzügyi érdekeit vagy a közteherviselési kötelezettség teljesítését veszélyezteti.”

(2) A Vtv. 2/A. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A meghallgatási jogról szóló tájékoztatás szóban is történhet, ha az ügyfél jelen van az eljárási cselekménynél és a döntés)

b) a vámáru-nyilatkozat ellenőrzési eredményével kapcsolatos, ide nem értve a 7/C. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti utólagos ellenőrzés eseteit;”

(3) A Vtv. 2/A. § (7) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A meghallgatáshoz való jogot az alábbi határozatok esetén nem kell biztosítani:

a) a vámkódex 12. cikk (1) bekezdése szerinti felvilágosítások adásához kapcsolódóan,

b) a vámkontingenshez kapcsolódó előny megtagadása esetén akkor, ha az adott vámkontingens behozatali vagy kiviteli mennyiséget elérték,

c) ha az Európai Unió vagy polgárai biztonságát, az emberi, állati, növényi élet vagy a környezet védelmét veszélyezteti,

d) ha a határozat célja más olyan határozat végrehajtásának biztosítása, amely tekintetében alkalmazták a meghallgatáshoz való jogot,

e) ha a csalás elleni küzdelem tekintetében folyó nyomozás érdekeit veszélyezteti,

f) az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárásban hozott határozat, ha

fa) az ügyfél az utólagos ellenőrzést lezáró jegyzőkönyvben foglaltakhoz képest új bizonyítási indítványt az észrevételében vagy a hatósági eljárás során nem terjeszt elő, vagy a hatóság új bizonyítékot nem tárt fel,

fb) hivatalból vagy ügyféli észrevétel nyomán kiegészítő ellenőrzésre nem kerül sor, vagy

fc) a hatósági eljárásban eljáró vámszerv az utólagos ellenőrzés lezárásáról szóló jegyzőkönyvhöz képest eltérő tényállást nem állapít meg,

g) az új eljárást elrendelő határozat esetén,

h) a vámigazgatási bírságot kiszabó, valamint pótlékot megállapító határozat esetében.”

230. § A Vtv. „Vámellenőrzés” alcíme a következő 6/A. §-sal egészül ki:

„6/A. § (1) A vámhatóság a vámellenőrzési tevékenységét a közösségi és a nemzeti jogszabályok szerinti szempontok alapján az állami adó- és vámhatóság vezetője által évenként február 20-ig közzétett ellenőrzési tájékoztatás alapján végzi. A vámellenőrzési irányokat úgy kell meghatározni, hogy az ellenőrzöttség tudata az ügyfeleket az önkéntes jogkövetésre ösztönözze.

(2) Az állami adó- és vámhatóság vezetőjének ellenőrzési tájékoztatása az aktuális gazdasági folyamatokra, a vámpolitikai célkitűzésekre, a jogszabályváltozásokra, a vám- és adóbevételi érdekeket leginkább sértő magatartásformákra, illetőleg a feltárt kockázatokra figyelemmel rögzíti a vámhatóság ellenőrzési kapacitásának felhasználását.

(3) Az ellenőrzési tájékoztatás tartalmazza

a) az adott év kiemelt vizsgálati céljait,

b) az ellenőrizendő főbb tevékenységi köröket,

c) az ellenőrzési típusok tervezett arányszámait.”

231. § A Vtv. 7. §-a előtti alcíme és a 7. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az utólagos ellenőrzés célja

7. § (1) A vámhatóság a közösségi vámjogszabályokban meghatározott kockázatok megfelelő kezelése – különösen a vámok és nem közösségi adók és díjak tekintetében előforduló visszaélések megakadályozása – érdekében a gazdasági esemény, az áru, az engedély, a tanúsítvány kiadása után rendszeresen ellenőrzi a nem közösségi árukkal, illetve a vámellenőrzés alá eső közösségi árukkal folytatott külkereskedelmi tevékenységet végző gazdasági szereplőket és az ezekkel kapcsolatban álló más személyeket (a továbbiakban: utólagos ellenőrzés). Az utólagos ellenőrzés célja a vámjogszabályokban és egyéb jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésének vagy megsértésének megállapítása. Az utólagos ellenőrzés során a vámhatóság adatot gyűjt, megállapítja a jogszerű eljárást, feltárja és megállapítja azokat a tényeket, körülményeket, adatokat, amelyek megalapozzák a jogsértést és az ezek miatt indított eljárást. Az utólagos ellenőrzés lefolytatható az ügyfélnél, továbbá – ha az ügyfél meghatalmazása alapján a vámhatóság előtti ügyekben a cselekmények és alakiságok elvégzése során képviselő járt el – a közvetett vámjogi képviselőnél is.

(2) Nem minősül utólagos ellenőrzésnek, ha a vámhatóság az áru kiadása után a vámáru-nyilatkozatot ügyféli kérelemre módosítja, anélkül, hogy ezzel összefüggésben a kérelem megalapozottságának vizsgálatán túl további ellenőrzést végezne.”

232. § A Vtv. 7/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7/A. § (1) A 7/C. § (1) bekezdés c) pontja szerinti utólagos ellenőrzés lefolytatásának szükségességét, gyakoriságát a célszerűség, a költségkímélés és az ellenőrzött működőképességére tekintettel évente az állami adó- és vámhatóság vezetője által jóváhagyott ellenőrzési tervben kell meghatározni.

(2) Az utólagos ellenőrzés hatékonyságának növelése és ezzel együtt az ügyfelek adminisztrációs terheinek mérséklése érdekében a vámhatóság a hatáskörébe tartozó ügyekben más hatóságokkal együttesen, egyidejűleg is folytathat ellenőrzést.

(3) Az állami adó- és vámhatóság vezetőjének rendelkezése szerint a vámhatóság az állami adóhatóságot az utólagos ellenőrzési tevékenységébe bevonhatja.”

233. § A Vtv. a 7/B. § előtt a következő alcímmel egészül ki, egyidejűleg a 7/B. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az ügyfelek utólagos ellenőrzésre történő kiválasztása

7/B. § (1) Kötelező az utólagos ellenőrzést lefolytatni az ügyfélnél:

a) az Állami Számvevőszék elnökének felhívására,

b) az adópolitikáért felelős miniszter utasítására.

(2) Az Állami Számvevőszék elnöke akkor élhet felhívással az ellenőrzés lefolytatására, ha a rendelkezésére álló adatok, körülmények arra utalnak, hogy a vámhatóság a megkülönböztetés nélküli eljárás elvének megsértésével mellőzi valamely ügyfél vagy ügyfélcsoport vizsgálatát, illetve a lefolytatott ellenőrzések eredménytelensége mögött a megkülönböztetés nélküli eljárás elvének megsértése áll.”

234. § A Vtv. 7/C. § előtti „Ismételt ellenőrzés” alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az utólagos ellenőrzés típusai

7/C. § (1) A vámhatóság az utólagos ellenőrzés célját

a) az adatok gyűjtésére irányuló,

b) a vámáru-nyilatkozatok egyedi felülvizsgálatára irányuló,

c) a vámellenőrzés alá eső külkereskedelmi tevékenység felülvizsgálatára irányuló,

d) audit típusú,

e) ismételt

ellenőrzéssel valósítja meg.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti utólagos ellenőrzés a vizsgált tárgykör tekintetében ellenőrzéssel lezárt vámeljárást keletkeztet, így az érintett vámáru-nyilatkozatot – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – nem lehet újra utólagos ellenőrzés alá vonni az adott ellenőrzési tárgykörben.

(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti utólagos ellenőrzés a vizsgált tárgykör tekintetében ellenőrzéssel lezárt időszakot keletkeztet, így az érintett időszak valamennyi, érintett tevékenységét és vámáru-nyilatkozatát a vizsgált tárgykör tekintetében – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – nem lehet újra ellenőrzés alá vonni.”

235. § A Vtv. 7/D. § előtti „Felülellenőrzés” alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

„Adatgyűjtésre irányuló utólagos ellenőrzés

7/D. § (1) A vámhatóság a nyilvántartásában és az ügyfél nyilvántartásában szereplő adatok, és az azokhoz kapcsolódó tények, körülmények valóságtartalmának, illetőleg ezek hitelességének megállapítása érdekében adatokat gyűjthet vagy helyszíni ellenőrzést végezhet.

(2) Az (1) bekezdés alapján a vámhatóság különösen

a) leltározással a közösségi és nem közösségi áruk nyilvántartását, az árukészletek, alapanyagok, félkész termékek eredetét, nyilvántartását,

b) a bejelentett tények, adatok, körülmények valódiságát,

c) áruk előállítását, raktározását, szállítását, felhasználását, valamint az árukkal kapcsolatosan végzett tevékenységeket,

d) az áruk beszerzési és az értékesítési körülményeit, ezek személyi és tárgyi feltételeit, illetve a beszerzés és az értékesítés megtörténtét igazoló iratok valódiságát, hitelességét

vizsgálja.

(3) Ha az adatgyűjtésre irányuló utólagos ellenőrzés eredményeként feltárt adatok, tények, körülmények kétségessé teszik vagy cáfolják az ügyfél irataiban, nyilvántartásában szereplő adatok valóságtartalmát, vagy eltérnek a vámhatóság által ismert adatoktól, vagy a vámhatóság egyéb kockázatot, jogszabálysértésre utaló körülményt tapasztal, a tényállás további tisztázása érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket.

(4) Az adatgyűjtésre irányuló utólagos ellenőrzés akkor is lefolytatható, ha korábbi utólagos ellenőrzés eredményeként a vizsgált tárgykör tekintetében ellenőrzéssel lezárt vámeljárás vagy ellenőrzéssel lezárt időszak keletkezett, vagy utólagos ellenőrzés egyéb jogcímen folyamatban van.

(5) Az adatgyűjtésre irányuló utólagos ellenőrzésről készült jegyzőkönyvre az ügyfél által tett észrevétel érdemi elbírálását az utólagos ellenőrzést lefolytató vámszerv végzi el, amely végzésében

a) a 7/T. § szerinti, illetve EMGA utólagos ellenőrzés kapcsolódó vizsgálata esetén a 7/X. § (2)–(4) bekezdése szerinti kiegészítő ellenőrzést rendelhet el, vagy

b) az észrevételben foglalt ügyféli bizonyítási indítvány elutasítását indokolja,

c) az észrevételben foglaltakkal való egyetértése estén módosítja a jegyzőkönyvet és az utólagos ellenőrzés lezárásáról rendelkezik.

(6) Az utólagos ellenőrzés megállapításai alapján a vámhatóság megfelelő határidő tűzésével elrendelheti, hogy az ügyfél iratait, nyilvántartásait a jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően rendezze, pótolja. Amennyiben az ügyfél ennek határidőn belül nem tesz eleget, a vámhatóság vámigazgatási bírságot szab ki.”

236. § A Vtv. 7/E. § előtti „Az eljárás lefolytatása” alcíme és a 7/E. § helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

„A vámáru-nyilatkozatok egyedi felülvizsgálatára irányuló utólagos ellenőrzés

7/E. § (1) A vámáru-nyilatkozatok egyedi felülvizsgálatára irányuló utólagos ellenőrzés érintheti a vámáru-nyilatkozaton szereplő valamennyi árut vagy azok meghatározott részét.

(2) A felülvizsgálat megvalósulhat a vámáru-nyilatkozat valamennyi rovatára irányuló teljes körű felülvizsgálattal vagy a rovatok egy meghatározott részére irányulóan.”

237. § A Vtv. a 7/F. § előtt a következő alcímmel egészül ki, egyidejűleg a 7/F. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„A vámellenőrzés alá eső külkereskedelmi tevékenység felülvizsgálatára irányuló utólagos ellenőrzés

7/F. § A vámellenőrzés alá eső külkereskedelmi tevékenység meghatározott időszakának felülvizsgálatára irányuló utólagos ellenőrzés az ügyfél nem közösségi árukkal, illetve a vámellenőrzés alá eső közösségi árukkal folytatott külkereskedelmi tevékenységére irányuló felülvizsgálat, amelynek célja annak megállapítása, hogy az ügyfél a jogszabályokban előírt kötelezettségeinek eleget tett-e. A felülvizsgálat irányulhat a meghatározott időszak vámellenőrzés alá eső külkereskedelmi tevékenységének átfogó utólagos ellenőrzésére vagy annak meghatározott részére.”

238. § A Vtv. a 7/G. § előtt a következő alcímmel egészül ki, egyidejűleg a 7/G. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az audit típusú utólagos ellenőrzés

7/G. § (1) Az audit típusú utólagos ellenőrzés célja valamely, a vámhatóság által engedélyezett vámeljárás, tevékenység során alkalmazott ügyféli folyamatok, rendszerek minőségének és alkalmasságának megítélése vagy a vámhatóság által kiadott tanúsítvány feltételei meglétének újbóli értékelése. A vámhatóság a vizsgálat során ellenőrzi, hogy a tevékenység végrehajtásával összefüggésben előírt vagy a tanúsítványhoz kötődő feltételek teljesülnek-e, a folyamatokat az előírások szerint dokumentálják-e, a vonatkozó dokumentumok, feljegyzések alkalmasak-e a folyamat minőségének bizonylatolására, valamint a gazdálkodó által alkalmazott folyamatok alkalmasak-e a vámjogszabályok és egyéb jogszabályok előírásainak helyes alkalmazására.

(2) Ha az audit típusú utólagos ellenőrzés során megvizsgált ügyféli folyamatok kétségessé teszik a vámkötelezettségek szabályszerű végrehajtását, vagy a vámhatóság egyéb kockázatot, jogszabálysértést tapasztal, a jogszerű állapot helyreállítása érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket.

(3) Az audit típusú utólagos ellenőrzés akkor is lefolytatható, ha korábbi utólagos ellenőrzés eredményeként a vizsgált tárgykör tekintetében ellenőrzéssel lezárt vámeljárás vagy ellenőrzéssel lezárt időszak keletkezett, vagy utólagos ellenőrzés egyéb jogcímen folyamatban van.

(4) Az utólagos ellenőrzés megállapításai alapján a vámhatóság megfelelő határidő tűzésével elrendelheti, hogy az ügyfél iratait, nyilvántartásait a jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően rendezze, pótolja. Amennyiben az ügyfél ennek határidőn belül nem tesz eleget, a vámhatóság vámigazgatási bírságot szab ki.”

239. § A Vtv. a 7/H. § előtt a következő alcímmel egészül ki, egyidejűleg a 7/H. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„Ismételt ellenőrzés

7/H. § (1) A vizsgált tárgykör tekintetében ellenőrzéssel lezárt vámeljárás, illetve ellenőrzéssel lezárt időszak tekintetében ismételt ellenőrzésre kerülhet sor:

a) ha a vámhatóság a korábban lefolytatott utólagos ellenőrzés megállapításának végrehajtását vizsgálja,

b) az ellenőrzött ügyfél kérelmére, ha az általa feltárt új tény, körülmény tisztázása valószínűsíthetően a korábbi utólagos ellenőrzés megállapításainak megváltoztatását eredményezné, feltéve, hogy az új tény, körülmény korábban nem állt, és jóhiszemű eljárás esetén nem állhatott az ügyfél rendelkezésére, illetve arról az ügyfél nem tudott, és jóhiszemű eljárás esetén nem is tudhatott,

c) ha azt az Európai Bizottság, az Európai Számvevőszék vagy külföldi hatóság által küldött megkeresés, információ, valamint ha a külföldi hatóság egy éven túl megérkezett válaszában foglalt, a vámtartozás megállapítását befolyásoló tény, adat szükségessé teszi, feltéve, hogy a vámhatóság az utólagos ellenőrzést a külföldi hatóság válaszának hiányában fejezte be,

d) felülellenőrzés keretében.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja alapján ismételt ellenőrzésnek az utólagos ellenőrzést lefolytató vámszerv vezetőjének rendelkezése alapján van helye.

(3) Az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott ismételt ellenőrzést az utólagos ellenőrzést végző vámszerv folytatja le, míg a felülellenőrzésre a vámhatóság külön jogszabályban meghatározott szerve jogosult.”

240. § A Vtv. a 7/I. § előtt a következő alcímmel egészül ki, egyidejűleg a 7/I. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„Felülellenőrzés

7/I. § (1) A vámhatóság külön jogszabályban meghatározott szerve a 7/C. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti utólagos ellenőrzés lefolytatását követően felülellenőrzést folytathat le, ha

a) azt az adópolitikáért felelős miniszter rendelte el vagy az Állami Számvevőszék elnöke felhívással élt,

b) az állami adó- és vámhatóság vezetője erre utasítást ad, amelynek alapján a vámhatóság külön jogszabályban meghatározott szerve ellenőrzi az utólagos ellenőrzést lefolytató vámszerv által korábban lefolytatott vizsgálat szakszerűségét és törvényességét,

c) a vámhatóságnak olyan, a vámtartozást befolyásoló új tény, adat, bizonyíték jut a tudomására, amely a korábbi utólagos ellenőrzéskor nem volt ismert, és a felülellenőrzés lefolytatására az állami adó- és vámhatóság vezetője utasítást ad.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott felülellenőrzés nem indítható, ha az elrendelés feltételeinek tudomásra jutásától számított 6 hónap eltelt.”

241. § A Vtv. a 7/J. § előtt a következő alcímmel egészül ki, egyidejűleg a 7/J. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„Különös hatáskör az utólagos ellenőrzési eljárásban

7/J. § (1) Az Európai Unió pénzügyi érdekeit, valamint Magyarország központi költségvetését különösen veszélyeztető jogsértések felderítése, illetve a jogszerű állapot helyreállítása érdekében a vámhatóság alsó fokú szerve az állami adó- és vámhatóság vezetőjének saját hatáskörében vagy más hatóság megkeresésére kiadott utasítása alapján Magyarország területén a (2) bekezdésben meghatározott okból utólagos ellenőrzést végezhet, kezdeményezhet, megkezdett utólagos ellenőrzést magához vonhat (a továbbiakban: központosított ellenőrzés).

(2) Az (1) bekezdés szerinti központosított ellenőrzés elrendelésére abban az esetben kerülhet sor, ha a rendelkezésre álló adatok, tények, körülmények valószínűsítik, hogy a vámtartozás és a nem közösségi adók és díjak megfizetésére vonatkozó kötelezettségeket a fennálló kockázat jellegére tekintettel kiemelkedő jelentőségű, a vámhatóság hatáskörébe tartozó ügyben megsértik.”

242. § A Vtv. a 7/K. § előtt a következő alcímmel egészül ki, egyidejűleg a 7/K. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„Határidők az utólagos ellenőrzési eljárásban

7/K. § (1) Az utólagos ellenőrzés határideje – beleértve az ellenőrzés megkezdésének és befejezésének napját – 30 nap.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően az utólagos ellenőrzés határideje:

a) vámellenőrzés alá eső külkereskedelmi tevékenység felülvizsgálatára irányuló utólagos ellenőrzés, valamint az ismételt ellenőrzés esetében 90 nap,

b) audit típusú utólagos ellenőrzés esetében 120 nap,

c) központosított ellenőrzés esetében 120 nap.

(3) Az ellenőrzési határidőt indokolt esetben az utólagos ellenőrzést végző vámszerv vezetője egyszer, legfeljebb 90 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. A meghosszabbított ellenőrzési határidőt rendkívüli körülmények által indokolt esetben, az utólagos ellenőrzést végző vámszerv kérelmére a felettes szerv egyszer, legfeljebb 90 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. Az így meghosszabbított ellenőrzési határidőt rendkívüli körülmények által indokolt esetben az utólagos ellenőrzést lefolytató vámszervnek a felettes szerve által jóváhagyott kérelmére az állami adó- és vámhatóság vezetője egyszer, legfeljebb 120 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. Amennyiben az állami adó- és vámhatóság vezetője felettes szervként határidőt hosszabbított, további határidő hosszabbításnak nincs helye.

(4) A vámhatóság az ellenőrzési határidő lejártát követően ellenőrzési cselekményeket nem végezhet. Az ellenőrzési határidő meghosszabbításának hiányában az utólagos ellenőrzést a törvényben előírt módon és határidőben le kell zárni.

(5) Amennyiben a felettes szerv, illetőleg a bíróság az utólagos ellenőrzés tekintetében új eljárást rendel el, az új eljárást az azt elrendelő döntés jogerőre emelkedésének napjától számított 60 napon belül meg kell indítani.

(6) Ha az ügyfél az utólagos ellenőrzést a megjelenési kötelezettség elmulasztásával, az együttműködési kötelezettség megsértésével vagy más módon akadályozza, az akadály fennállásának időtartama, de legfeljebb 90 nap az utólagos ellenőrzés határidejébe nem számít bele. A vámhatóság az akadály fennállásának időtartama alatt az utólagos ellenőrzést folytathatja. A vámhatóság az akadály észlelését követően haladéktalanul kötelezi az ügyfelet az akadály megszüntetésére.

(7) Ha a vámhatóság a tényállás tisztázása érdekében külföldi hatóságot keres meg, az ügyfél megkeresésről történő értesítésének postára adásától, a postai kézbesítés mellőzése esetén az értesítés átadásának napjától a külföldi hatóság válaszának az ellenőrzést folytató vámszervhez való megérkezésétől számított 8. napig eltelt időtartamot az utólagos ellenőrzés határidejének számításánál figyelmen kívül kell hagyni.

(8) A vámhatóság a külföldi hatóság megkeresésének időtartama alatt az utólagos ellenőrzést folytathatja. A vámhatóság az ügyfelet a külföldi hatóság megkereséséről és a külföldi hatóság válaszának az utólagos ellenőrzést lefolytató vámszervhez történő megérkezéséről 5 napon belül értesíti.

(9) Amennyiben a külföldi hatóság a megkeresésétől számított 1 éven belül nem válaszol, az utólagos ellenőrzés a válasz hiányában is befejezhető a megkereséssel nem érintett tárgykörben, ha a tényállás e tekintetben tisztázott. Ebben az esetben az ellenőrzési határidő szünetelésének utolsó napja a külföldi hatóság megkeresésének postára adásának napjától számított 1 év. A megkereséssel érintett tárgykörben a külföldi hatóságnak az utólagos ellenőrzés befejezését követően megérkező válasza esetén, szükség szerint ismételt ellenőrzés végezhető.

(10) Az utólagos ellenőrzés során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénynek az ügyintézési határidőbe nem beszámítható időtartamra vonatkozó rendelkezését alkalmazni kell.”

243. § A Vtv. a következő 7/L. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

„Az utólagos ellenőrzés megindítása

7/L. § (1) Az utólagos ellenőrzés az erről szóló megbízólevél kézbesítésével vagy egy példányának átadásával kezdődik. Új eljárás lefolytatása esetén megbízólevél kiállítására ismételten nem kerül sor, ebben az esetben az új eljárás az erről szóló értesítés postára adásának, postai kézbesítés mellőzése esetén átadásának napján kezdődik.

(2) Ha az ügyfél vagy képviselője, meghatalmazottja a megbízólevél átvételét megtagadja, az utólagos ellenőrzés hatósági tanú jelenlétében az erről szóló jegyzőkönyv felvételével és aláírásával kezdődik.

(3) Az utólagos ellenőrzés lefolytatására a vámhatóság szolgálati igazolvánnyal és megbízólevéllel rendelkező alkalmazottja (a továbbiakban: ellenőr) jogosult.

(4) A helyszíni ellenőrzést az ellenőr csak akkor kezdheti meg, ha az ügyfél vagy annak képviselője, meghatalmazottja, ezek hiányában hatósági tanú jelen van.

(5) A megbízólevélnek tartalmaznia kell:

a) az utólagos ellenőrzést végző vámszerv megnevezését,

b) a megbízólevél iktatószámát,

c) az ellenőrzött ügyfél megnevezését, székhelyét, lakóhelyét, adószámát vagy adóazonosító jelét, vámazonosító számát,

d) az utólagos ellenőrzés alapját képező jogszabályok megjelölését,

e) az utólagos ellenőrzés típusát,

f) az utólagos ellenőrzés tárgykörét, amelyre a vizsgálat irányul,

g) a vámáru-nyilatkozat egyedi felülvizsgálatára irányuló utólagos ellenőrzés, továbbá az ezen ellenőrzés lefolytatását követően végzett ismételt ellenőrzés esetében az érintett vámáru-nyilatkozat azonosító számát,

h) a vámellenőrzés alá eső külkereskedelmi tevékenység felülvizsgálatára irányuló utólagos ellenőrzés, továbbá az ezen ellenőrzés lefolytatását követően végzett ismételt ellenőrzés esetében az időszakot,

i) az ellenőr nevét,

j) az utólagos ellenőrzést lefolytató vámszerv bélyegzőlenyomatát, vezetőjének aláírását és a keltezést.”

244. § A Vtv. 7/M. § előtti „Az eljárás lefolytatása” alcíme és 7/M–7/N. §-a helyébe a következő alcím és rendelkezések lépnek:

„Az utólagos ellenőrzés lefolytatása

7/M. § (1) Az ügyfél utólagos ellenőrzés alá vont tevékenységével kapcsolatos bizonylatokat, könyveket, nyilvántartásokat és egyéb iratokat, adathordozókat, más tárgyi bizonyítékokat legfeljebb az utólagos ellenőrzés lezárásáig átvételi elismervény ellenében a vámhatóság bevonhatja. Az átvételi elismervényen a bevont iratokat, adathordozókat részletezni kell.

(2) Az iratokról bevonásuk előtt az ellenőrzött ügyfél saját költségére másolatot készíthet. Ha az ügyfél kéri, a vámhatóság az eredeti okmányok helyett az ügyfél által készített és általa az eredetivel egyezőként elismert másolatot vonja be.

(3) Az ellenőr az utólagos ellenőrzés lefolytatásához – az ellenőrzött ügyfél működési rendjét figyelembe véve – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben a szemlére és a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályokban rögzített jogosultságokon túl adathordozók adattartalmát rögzítheti és leltárfelvételt készíthet. A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben, valamint e bekezdésben szereplő jogosultságok gyakorlásának nem feltétele a helyszíni ellenőrzés elrendelése.

(4) Ha az ellenőrzött ügyfél vállalkozási tevékenységét magánszemély lakásában végzi, vagy e tevékenységéhez más személy ingatlanát veszi igénybe, az utólagos ellenőrzés megkezdésekor tisztázni kell, hogy az ügyfél tevékenységét a más tulajdonában levő lakás vagy ingatlan mely helyiségeiben, részeiben végzi. Az utólagos ellenőrzést csak az ügyfél által használt helyiségekben, helyeken lehet lefolytatni, amelyek használatára vonatkozó adatokat elsősorban a tulajdonos és az ellenőrzött ügyfél között létrejött szerződés alapján kell megállapítani.

(5) Ha az ellenőrzött ügyfél a vállalkozási tevékenységéhez más személy ingatlanát veszi igénybe, az ingatlan tulajdonosa köteles tűrni a vámhatóság helyszíni ellenőrzését.

(6) Az utólagos ellenőrzést helyszíni ellenőrzés keretében és a vámhatóság hivatali helyiségében is le lehet folytatni. A helyszíni ellenőrzés része az ügyfél székhelyén, telephelyén, fióktelepén, lakóhelyén kívül tárolt, illetve őrzött eszközök, iratok vizsgálata is.

(7) A helyszínen tartott utólagos ellenőrzést az ellenőrzött ügyfélnél a tevékenysége idején (munkaidőben), más személynél napközben, 8 és 20 óra között lehet lefolytatni, kivéve, ha az utólagos ellenőrzés sikeres lefolytatása más időpont választását teszi szükségessé.

(8) A vámhatóság hivatali helyiségében az utólagos ellenőrzést a hivatali időben kell megtartani.

(9) Ha az ellenőrzött ügyfél iratai hiányosak vagy rendezetlenek, illetve nyilvántartásai pontatlanok vagy hiányosak és így a tényállás tisztázására alkalmatlanok, a vámhatóság megfelelő határidő kitűzésével kötelezi az ügyfelet, hogy iratait, nyilvántartásait megfelelően rendezze, pótolja, illetőleg javítsa. A felhívás postára adásától vagy átadásától a kötelezettség teljesítéséig, a kötelezettség elmulasztása esetén a felhívásban kitűzött határidő utolsó napjáig eltelt időtartamot az utólagos ellenőrzés határidejének számításánál figyelmen kívül kell hagyni. A vámhatóság ezen időtartam alatt az utólagos ellenőrzést folytathatja.

7/N. § (1) Az utólagos ellenőrzés megkezdésétől az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárás jogerős befejezéséig az ellenőrzött ügyfél által az utólagos ellenőrzés tárgykörével és időszakával összefüggésben előterjesztett kérelem érdemi elbírálását az arra illetékes vámszerv az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárás befejezéséig felfüggeszti, egyidejűleg a kérelem benyújtásáról az utólagos ellenőrzést lefolytató vámszervet – a kérelem megküldésével – értesíti.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti kérelmet a vámhatóság elbírálja, annak eredményét az utólagos ellenőrzés megállapításainál nem lehet figyelembe venni.”

245. § A Vtv. a 7/O. § előtti „Az eljárás lefolytatása” alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

„A vámhatóság jogai és kötelezettségei az utólagos ellenőrzési eljárásban

7/O. § (1) Az ellenőr az utólagos ellenőrzés megkezdését megelőzően köteles magát és ellenőrzési jogosultságát szolgálati igazolvánnyal és megbízólevéllel igazolni.

(2) Az ellenőr az utólagos ellenőrzés során jogait oly módon köteles gyakorolni, hogy az ellenőrzött ügyfél gazdasági tevékenységét a lehető legkisebb mértékben korlátozza.

(3) Az ellenőr az utólagos ellenőrzés során köteles a tényeket, körülményeket, adatokat értékelni, az ügyfelet, képviselőjét, meghatalmazottját az utólagos ellenőrzés során tett megállapításairól tájékoztatni. Ha az ellenőr az ügyfél által felajánlott bizonyítékot visszautasítja, köteles azt előzetesen szóban, majd az utólagos ellenőrzésről szóló jegyzőkönyvben írásban is indokolni.

(4) Az utólagos ellenőrzés során feltárt adatokat a vámhatóság jogosult az ellenőrzött ügyféllel közvetlen vagy közvetett kapcsolatban állt vagy álló más ügyfél utólagos ellenőrzésénél a tényállás tisztázása céljából felhasználni.

(5) Az ellenőr az ellenőrzött ügyfél üzleti, üzemi vagy egyéb helyiségeibe beléphet, iratokat, adathordozókat, tárgyakat, munka-, gyártási folyamatokat vizsgálhat meg, felvilágosítást, nyilatkozatokat kérhet, leltárfelvételt, mintavételezést végezhet, vagy egyéb bizonyítást folytathat le.”

246. § A Vtv. a 7/P. § előtt a következő alcímmel egészül ki, egyidejűleg a 7/P. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„Az ellenőrzött ügyfél jogai és kötelezettségei az utólagos ellenőrzési eljárásban

7/P. § (1) Az ellenőrzött ügyfél köteles a vámhatósággal az utólagos ellenőrzés során együttműködni, az utólagos ellenőrzés feltételeit a helyszíni ellenőrzés alkalmával biztosítani.

(2) Az utólagos ellenőrzés során az ellenőrzött ügyfél köteles különösen: a bizonyítékokat – a vámhatóság felhívására azok hitelesített magyar nyelvű fordítását is – a vámhatóság által meghatározott időpontra az ellenőr rendelkezésére bocsátani, illetve az utólagos ellenőrzéshez szükséges tények, körülmények és egyéb feltételek megismerését biztosítani, szóban vagy írásban tájékoztatást, magyarázatot adni, és a dokumentációs anyagokba a betekintést lehetővé tenni.

(3) A (2) bekezdésben rögzített kötelezettségek megszegése esetén a vámhatóság végzéssel, határidő megjelölésével kötelezheti az utólagos ellenőrzés alá vont ügyfelet kötelezettségei teljesítésére. Amennyiben az ellenőrzés alá vont ügyfél a kötelezettségét határidőn belül nem teljesíti, az utólagos ellenőrzést végző vámszerv intézkedik a vámigazgatási bírság kiszabása iránt, illetve a vámigazgatási bírság kiszabásával egyidejűleg az utólagos ellenőrzést felfüggesztheti és – az ellenőrzött ügyfél költségére – a nyilvántartásokat, elszámolásokat szakértővel elkészíttetheti.

(4) Az ellenőrzött ügyfél jogosult:

a) az ellenőr személyének azonosságáról és megbízásáról meggyőződni,

b) az ellenőrzési cselekménynél jelen lenni,

c) megfelelő képviseletről gondoskodni.

(5) Az ellenőrzött ügyfélnek joga van az utólagos ellenőrzés során keletkezett iratokba betekinteni. Minden olyan iratba betekinthet, arról másolatot készíthet vagy saját költségére készíttethet, amely jogainak érvényesítéséhez, kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges.

(6) Nem tekinthet be az ellenőrzött ügyfél

a) a vámhatóság belső levelezésébe,

b) a döntés tervezetébe,

c) a tanú vagy az eljárásban részt vevő más személy természetes személyazonosító adatait tartalmazó jegyzőkönyvbe (iratba), ha a vámhatóság ezen adatokat zártan kezeli,

d) felhasználói vagy megismerési engedély hiányában a minősített adatot tartalmazó iratba vagy az ilyet tartalmazó iratrészletbe, amennyiben az a döntés alapjául szolgáló tényt nem tartalmazza,

e) az iratnak azon részébe, amelynek megismerése a más személyre vonatkozó, adó- vagy vámtitkot érintő rendelkezésbe ütközik,

f) törvény által védett egyéb adatot tartalmazó iratba, ha azt az érintett adat védelmét szabályozó törvény kizárja.

(7) Az ellenőrzött ügyfél, ha megítélése szerint az utólagos ellenőrzés határidejének túllépése az ellenőrzést lefolytató vámszervnek felróható okból történik, a határidő lejártát követően kifogással fordulhat ezen vámszerv felettes szervéhez. A felettes szerv az ügyfél észrevételeinek figyelembevételével végzésben dönt a kifogás elutasításáról, az eljárási határidő meghosszabbításáról, vagy utasítást ad az utólagos ellenőrzés lezárására.

(8) Az ellenőrzött ügyfélnek joga van a megállapításokkal kapcsolatban felvilágosítást kérni, azokra észrevételt tenni, bizonyítási indítványokat előterjeszteni.

(9) Az utólagos ellenőrzés során az ellenőrzött ügyfél köteles a vámhatóság kérésére a szolgáltatott adatok és a rendelkezésre bocsátott dokumentációk teljességéről nyilatkozatot tenni.”

247. § A Vtv. a 7/Q. § előtt a következő alcímmel egészül ki, egyidejűleg a 7/Q. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„Kapcsolódó vizsgálat

7/Q. § (1) Az utólagos ellenőrzéssel összefüggésben a vámhatóság ellenőrzést végezhet olyan személynél, amely az utólagos ellenőrzés alanyával közvetett vagy közvetlen kapcsolatban áll, feltéve, hogy az utólagos ellenőrzés tényállásának teljes körű tisztázása érdekében e vizsgálat szükséges (a továbbiakban: kapcsolódó vizsgálat). A kapcsolódó vizsgálattal egy tekintet alá esik az is, ha a tényállás tisztázásához más ügyfélnél folyamatban lévő utólagos ellenőrzés eredményének vagy a beszerzett bizonyítékoknak az ismerete szükséges.

(2) A kapcsolódó vizsgálat a 7/C. § (1) bekezdés a)–e) pontja szerinti utólagos ellenőrzéssel valósul meg, az e §-ban meghatározott eltérésekkel.

(3) A kapcsolódó vizsgálat szükségességéről az utólagos ellenőrzéssel érintett ügyfelet a vámhatóság értesíti. Ezen irat postára adásának, postai kézbesítés mellőzése esetén az értesítés átadásának napjától a kapcsolódó vizsgálat befejezéséig eltelt idő az utólagos ellenőrzés határidejébe nem számít bele. A vámhatóság ezen időtartam alatt az utólagos ellenőrzést folytathatja.

(4) A kapcsolódó vizsgálat befejező időpontjáról a vámhatóság az utólagos ellenőrzéssel érintett ügyfelet értesíti.

(5) Ha a kapcsolódó vizsgálat során beszerzett bizonyítékok alapján az alapügy tényállása a kapcsolódó vizsgálattal érintett körben tisztázott, az utólagos ellenőrzés a kapcsolódó vizsgálat befejezésétől függetlenül lezárható.

(6) A kapcsolódó vizsgálat során beszerzett adatokról, bizonyítékokról szóló jegyzőkönyvnek, határozatnak, illetve a kapcsolódó vizsgálat során feltárt adatoknak, bizonyítékoknak ügyfelet érintő részét az utólagos ellenőrzéssel érintett ügyféllel részletesen ismertetni kell.

(7) Ha a kapcsolódó vizsgálat során beszerzett adatok, bizonyítékok alapján az utólagos ellenőrzés lezárására a kapcsolódó vizsgálat befejezését megelőzően kerül sor, akkor e § alkalmazása szempontjából a kapcsolódó vizsgálat befejező időpontjának a beszerzett adatok, bizonyítékok rendelkezésre állásáról szóló értesítés postára adásának, a postai kézbesítés mellőzése esetén az értesítés átadásának napját kell tekinteni.”

248. § A Vtv. a 7/Q. §-t követően a következő alcímmel és 7/R–7/X. §-sal egészül ki:

„Az utólagos ellenőrzés befejezése

7/R. § (1) Az utólagos ellenőrzésre nyitva álló határidőn belül, a jegyzőkönyv elkészítése során az utólagos ellenőrzést végző vámszerv vezetője zárótárgyalás megtartását rendelheti el.

(2) Ha a zárótárgyalást elrendelő irat közlése eredménytelen, vagy az ellenőrzött ügyfél a távolmaradását nem menti ki, a vámhatóság a jegyzőkönyvet véglegezi. Amennyiben a zárótárgyalás során olyan ügyféli bizonyítási indítvány kerül benyújtásra, amely az utólagos ellenőrzés során feltárt megállapításokat érdemben érinti, a vámhatóság az utólagos ellenőrzést tovább folytatja.

(3) A vámhatóság a vámjogszabályokban és egyéb jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésére vagy megsértésére vonatkozó megállapításait jegyzőkönyvbe foglalja, amelynek tartalmaznia kell:

a) az utólagos ellenőrzést végző vámszerv megnevezését,

b) a jegyzőkönyv iktatószámát,

c) az ellenőrzött ügyfél megnevezését, székhelyét, lakóhelyét, adószámát vagy adóazonosító jelét, vámazonosító számát,

d) az utólagos ellenőrzés alapját képező jogszabályok megjelölését,

e) az utólagos ellenőrzés kezdő időpontját,

f) az utólagos ellenőrzés típusát,

g) az utólagos ellenőrzés tárgykörét, amelyre a vizsgálat irányult,

h) a vámáru-nyilatkozat egyedi felülvizsgálatára irányuló utólagos ellenőrzés, továbbá az ezen ellenőrzés lefolytatását követően végzett ismételt ellenőrzés esetében az érintett vámáru-nyilatkozat azonosító számát,

i) a vámellenőrzés alá eső külkereskedelmi tevékenység felülvizsgálatára irányuló utólagos ellenőrzés, továbbá az ezen utólagos ellenőrzés lefolytatását követően végzett ismételt ellenőrzés esetében az időszakot,

j) az ellenőr megállapításait, a tisztázott tényállást a vonatkozó jogszabályok megjelölésével és annak bizonyítékait, az ügyfél által felajánlott és visszautasított bizonyítékok felsorolását és a visszautasítás indokolását,

k) a tapasztalt hiányosságok megszüntetésére vonatkozó esetleges javaslatokat,

l) az észrevételezés lehetőségéről és határidejéről szóló tájékoztatást,

m) az ellenőr nevét és aláírását, az utólagos ellenőrzést lefolytató vámszerv bélyegzőlenyomatát és a keltezést.

(4) Az utólagos ellenőrzés megállapításait tartalmazó jegyzőkönyvet az ellenőrzött ügyféllel közölni kell. Az utólagos ellenőrzés a jegyzőkönyv átadásával befejeződik. Amennyiben a jegyzőkönyv közlése kézbesítéssel történik, az utólagos ellenőrzés a postára adás napjával zárul.

(5) Részjegyzőkönyvet kell készíteni azon megállapítással összefüggésben, amelynél az eljárás a vámkódex 221. cikk (3) bekezdése alapján az Európai Unió pénzügyi érdekeit vagy a közteherviselési kötelezettség teljesítését veszélyezteti. A részjegyzőkönyvre a jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(6) Az utólagos ellenőrzésről készült jegyzőkönyv megállapításaival kapcsolatban az ellenőrzött ügyfél észrevételt tehet, amelyet az utólagos ellenőrzést végző vámszervnél a közléstől számított 15 napos jogvesztő határidőn belül nyújthat be.

(7) Az észrevételi jogot nem kell biztosítani azon megállapítással összefüggésben, amelynél az eljárás a vámkódex 221. cikk (3) bekezdése alapján az Európai Unió pénzügyi érdekeit vagy a közteherviselési kötelezettség teljesítését veszélyezteti.

(8) Az ellenőrzött ügyfél az észrevétel megtételére nyitva álló határidőn belül észrevételi jogáról szóban vagy írásban lemondhat. A szóban történő lemondást az utólagos ellenőrzési jegyzőkönyvre fel kell vezetni. Az észrevételi jogról történő lemondó nyilatkozat nem vonható vissza.

(9) Az észrevételben foglaltak vizsgálatára az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárás keretében kerül sor és azt az utólagos ellenőrzést lefolytató szerv az utólagos ellenőrzésről készült határozat indokolásában értékeli.

Az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárás

7/S. § (1) Az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárás hivatalból indul és különösen a következőkre irányul:

a) az utólagos ellenőrzés eredményeként feltárt vámtartozás könyvelésbe vételére és nem közösségi adók és díjak megfizetésére vonatkozó kötelezettség megállapítására, valamint ezek közlésére,

b) a jogszabályban meghatározottnál magasabb összegben beszedett vám és nem közösségi adók és díjak visszafizetésére, valamint a jogszabályban meghatározottnál magasabb összegben könyvelésbe vett és megállapított – de még meg nem fizetett – vám és nem közösségi adók és díjak elengedésére,

c) az utólagos ellenőrzés során feltárt jogsértés jogkövetkezményének megállapítására,

d) a vám- és más jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésének megállapítására,

e) az ismételt ellenőrzés tilalmának megállapítására.

(2) Az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárást az utólagos ellenőrzést végző vámszerv folytatja le. Amennyiben az utólagos ellenőrzés valamely tevékenység végzésére vonatkozó vámhatósági engedéllyel összefüggő megállapítást tesz, az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárás során az ellenőrzést végző vámszerv a jegyzőkönyv és a megállapítással összefüggő észrevétel megküldésével tájékoztatja az engedélyező vámszervet a további szükséges intézkedések megtétele érdekében.

(3) Az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárás megindításáról az ügyfelet külön értesíteni nem kell. Az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárás megkezdésének a jegyzőkönyvre vonatkozó észrevételi határidő lejártát követő napot, az észrevételi jogról való lemondás esetén a lemondási nyilatkozatnak az utólagos ellenőrzést végző vámszerv általi kézhezvételét vagy jegyzőkönyvre történő felvezetést követő napot kell tekinteni.

(4) A hatósági eljárás ügyintézési határideje 60 nap, amelyet a hatósági eljárást végző vámszerv vezetője egyszer, legfeljebb 30 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthat.

(5) Az utólagos ellenőrzés eredményeképpen hozott határozat ellen benyújtott fellebbezés esetén a határozat meghozatalára nyitva álló határidő az iratoknak a felettes szervhez történő megérkezésétől számított 60 nap, amely legfeljebb 30 nappal hosszabbítható meg.

(6) Az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénynek az ügyintézési határidőbe nem beszámítható időtartamra vonatkozó rendelkezését alkalmazni kell.

7/T. § (1) Az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárás során a vámhatóság az utólagos ellenőrzéssel tisztázott tényállást veszi alapul. Ha az ellenőrzött ügyfél által tett észrevételben felhozott tények és bizonyítékok megvizsgálása érdekében szükséges, valamint ha a hatósági eljárást lefolytató vámszerv a tényállás tisztázása érdekében hivatalból szükségesnek ítéli, végzésben elrendelheti kiegészítő ellenőrzés lefolytatását. A kiegészítő ellenőrzés az erről szóló végzés kézbesítésével vagy egy példányának átadásával kezdődik.

(2) A kiegészítő ellenőrzés elvégzésére nyitva álló határidő 30 nap, amelyet a kiegészítő ellenőrzést lefolytató vámszerv vezetője indokolt esetben egyszer, legfeljebb 15 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthat. Ezt követően a határidőt rendkívüli körülmények által indokolt esetben a kiegészítő ellenőrzést végző vámszerv kérelmére a felettes szerv egyszer, legfeljebb további 15 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. Egyebekben a kiegészítő ellenőrzésre az utólagos ellenőrzés szabályait kell alkalmazni. A kiegészítő ellenőrzés időtartama a hatósági eljárás ügyintézési határidejébe nem számít bele.

(3) A vámhatóság ügyféli észrevétel alapján nem folytat kiegészítő ellenőrzést, illetve a hatósági eljárás során tett ügyféli bizonyítási indítvány alapján nem végez bizonyítási cselekményt, ha az eljárás a vámkódex 221. cikk (3) bekezdése alapján az Európai Unió pénzügyi érdekeit vagy a közteherviselési kötelezettség teljesítését veszélyezteti.

(4) A kiegészítő ellenőrzésről kiegészítő jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyre a jegyzőkönyv szabályait alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy az ellenőrzött ügyfél észrevételt a kiegészítő ellenőrzésről szóló jegyzőkönyv közlésétől számított 8 napos jogvesztő határidőn belül tehet. Az észrevételt a hatósági eljárást lefolytató vámszerv vizsgálja meg, és azt az utólagos ellenőrzésről készült határozat indokolásában értékeli.

(5) A kiegészítő ellenőrzés jegyzőkönyvére vonatkozó észrevételezési határidő az utólagos ellenőrzést követő hatósági eljárás határidejébe nem számít bele.

EMGA utólagos ellenőrzések

7/U. § (1) A vámhatóság a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1306/2013/EU rendelet V. cím III. fejezetében foglaltak szerint ellenőrzi az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (a továbbiakban: EMGA) finanszírozási rendszeréhez közvetve vagy közvetlenül kapcsolódó kifizetések jogosultjait, illetve kötelezettjeit vagy képviselőiket (a továbbiakban: EMGA utólagos ellenőrzés). Az EMGA utólagos ellenőrzés célja annak megállapítása, hogy az EMGA finanszírozási rendszerébe tartozó ügyletek ténylegesen megvalósultak-e, illetve azok végrehajtása szabályszerű volt-e.

(2) Az EMGA utólagos ellenőrzések végrehajtása tekintetében a 7/K–7/R. §-ban foglalt, utólagos ellenőrzésre vonatkozó szabályok az irányadók. A vonatkozó szabályokat az e törvényben és a külön jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) Kötelező az EMGA utólagos ellenőrzést lefolytatni az ügyfélnél

a) az Állami Számvevőszék elnökének felhívására,

b) az adópolitikáért felelős miniszter utasítására,

c) az Európai Bizottság vagy az Európai Számvevőszék felhívására,

d) ha a Különleges Szolgálat vezetője elrendeli.

(4) Az EMGA utólagos ellenőrzés határideje 90 nap.

(5) Az EMGA utólagos ellenőrzésről szóló megbízólevélnek kötelezően tartalmaznia kell a vizsgálattal érintett időszakot is.

(6) Az EMGA utólagos ellenőrzést végző szerv a gazdálkodónál az EMGA utólagos ellenőrzés megkezdése előtt helyszíni szemlét tarthat, ha fennáll a lehetősége annak, hogy a vizsgálat alá kerülő bizonylatokat, könyvviteli és egyéb nyilvántartásokat, iratokat megsemmisítik, meghamisítják.

(7) Az EMGA utólagos ellenőrzésen részt vehet az Európai Bizottság, illetve az Európai Unió valamely tagállamának illetékes képviselője is, akit a megbízólevélen szakértőként feltüntetnek. A szakértőt a helyiségbe való bejutás és az iratokhoz való hozzáférés tekintetében megilletik mindazok a jogok, amelyek az ellenőrt.

(8) Az EMGA utólagos ellenőrzésről szóló jegyzőkönyvnek kötelezően tartalmaznia kell a vizsgálattal érintett időszakot is.

7/V. § (1) Az EMGA utólagos ellenőrzés ellenőrzéssel lezárt időszakot keletkeztet a vizsgálat tárgyköre tekintetében, így az EMGA utólagos ellenőrzésben érintett ügyletet – e törvényben meghatározott kivételekkel – nem lehet újra EMGA utólagos ellenőrzés alá vonni az érintett tárgyban (ismételt EMGA utólagos ellenőrzés tilalma).

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően ismételt EMGA utólagos ellenőrzésre kerülhet sor:

a) ha a vámhatóság a korábban lefolytatott EMGA utólagos ellenőrzés megállapításának végrehajtását vizsgálja,

b) az ellenőrzött ügyfél kérelmére, ha az általa feltárt új tény, körülmény tisztázása vélelmezhetően a korábbi EMGA utólagos ellenőrzés megállapításainak megváltoztatását eredményezné, feltéve, hogy az új tény, körülmény korábban nem állt és jóhiszemű eljárás esetén nem állhatott az ügyfél rendelkezésére, illetve arról az ügyfél nem tudott és jóhiszemű eljárás esetén nem is tudhatott,

c) ha azt a külföldi hatóság nemzetközi megállapodáson, jogszabályon alapuló megkeresésének teljesítése teszi szükségessé,

d) EMGA felülellenőrzés keretében.

(3) A (2) bekezdés a) és c) pontja alapján az EMGA ismételt ellenőrzést a Különleges Szolgálat vezetője rendeli el. A (2) bekezdés b) pontja alapján EMGA ismételt ellenőrzésnek az EMGA utólagos ellenőrzést lefolytató szerv vezetőjének rendelkezésére van helye.

(4) A (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott ismételt EMGA utólagos ellenőrzést az EMGA utólagos ellenőrzést lefolytató vámszerv folytatja le, míg az EMGA felülellenőrzésre a vámhatóság külön jogszabályban meghatározott szerve jogosult.

7/W. § (1) A vámhatóság külön jogszabályban meghatározott szerve az EMGA utólagos ellenőrzés lefolytatását követően EMGA felülellenőrzést folytathat le, ha

a) azt az adópolitikáért felelős miniszter rendelte el vagy az Állami Számvevőszék elnöke felhívással élt,

b) az állami adó- és vámhatóság vezetője erre utasítást ad, amelynek alapján a vámhatóság külön jogszabályban meghatározott szerve ellenőrzi az EMGA utólagos ellenőrzést lefolytató vámszerv által korábban lefolytatott vizsgálat szakszerűségét és törvényességét,

c) a vámhatóságnak olyan, a szabályszerűség megállapítását befolyásoló új tény, adat, bizonyíték jut a tudomására, amely a korábbi EMGA utólagos ellenőrzéskor nem volt ismert, és az EMGA felülellenőrzés lefolytatására az állami adó- és vámhatóság vezetője utasítást ad,

d) az Európai Bizottság vagy az Európai Számvevőszék felhívására.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott EMGA felülellenőrzés nem indítható, ha az elrendelés feltételeinek tudomásra jutásától számított 6 hónap eltelt.

7/X. § (1) EMGA utólagos ellenőrzés esetében az észrevétel elbírálására az EMGA utólagos ellenőrzést lefolytató vámszerv jogosult.

(2) Ha az ellenőrzött ügyfél által tett észrevételben felhozott tények és bizonyítékok megvizsgálása érdekében szükséges, az EMGA utólagos ellenőrzést lefolytató vámszerv végzésben elrendelheti kiegészítő ellenőrzés lefolytatását.

(3) A kiegészítő ellenőrzés elvégzésére nyitva álló határidő 30 nap, amelyet az ellenőrzést végző vámszerv vezetője indokolt esetben egyszer, legfeljebb 15 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthat. Ezt követően a határidőt rendkívüli körülmények által indokolt esetben az EMGA utólagos ellenőrzést végző vámszerv kérelmére a felettes szerv egyszer, legfeljebb további 15 napig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. Egyebekben a kiegészítő ellenőrzésre az EMGA utólagos ellenőrzés szabályait kell alkalmazni.

(4) A kiegészítő ellenőrzésről kiegészítő jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyre a jegyzőkönyv szabályait alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy az ellenőrzött ügyfél észrevételt a kiegészítő ellenőrzésről szóló jegyzőkönyv közlésétől számított 8 napos jogvesztő határidőn belül tehet. A megtett észrevételt az EMGA utólagos ellenőrzést végző vámszerv vizsgálja meg és értékeli.

(5) A vámhatóság az EMGA utólagos ellenőrzésről készült, illetve a kiegészítő ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal részére megküldi.”

249. § A Vtv. „A Vámkódex 244. Cikkéhez” alcíme a következő 60/C. §-sal egészül ki:

„60/C. § (1) A vitatott döntés végrehajtásának felfüggesztése arra hivatkozással, hogy annak végrehajtása az érintett személynek helyrehozhatatlan kárt okozna, csak abban az esetben engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja, hogy a vámhatósági határozat meghozatala előtt jóhiszeműen, a tőle elvárható körültekintéssel járt el.

(2) Fizetési kötelezettséget megállapító döntés végrehajtásának felfüggesztése csak akkor engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja, hogy a kötelezettség megfizetése tevékenységének folytatását súlyosan veszélyezteti.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a döntés végrehajtásának felfüggesztése esetén az eljáró hatóság indokolt esetben eltekinthet a vámbiztosíték megkövetelésétől is.”

250. § (1) A Vtv. 61/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az 1. § (2) bekezdésében meghatározott jogszabályokban, továbbá az e törvényben, illetve a 82. § (1) és (3) bekezdése szerinti felhatalmazás alapján alkotott rendeletekben meghatározott,

a) gyűjtő vámáru-nyilatkozat benyújtási kötelezettség megszegése

b) vám elé állítási, vámáru-nyilatkozat benyújtási kötelezettségek megszegése,

c) átmeneti megőrzésre, a vámfelügyeletre, a vámeljárásra vonatkozó kötelezettségek megszegése,

d) más, a vámhatóság által jogszabályi felhatalmazás alapján végzett ellenőrzés feltételeinek biztosítására vonatkozó kötelezettségek megszegése,

e) vámszabad területtel, vámraktárral és tranzitterülettel összefüggő kötelezettségek megszegése,

f) vámmentességekkel összefüggő kötelezettségek megszegése,

g) a 33/A. § (5) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettség hibás, hiányos, késedelmes teljesítése, illetve teljesítésének elmulasztása, továbbá

h) ellenőrzés akadályozása

esetén az eljáró vámszerv vámigazgatási bírságot szab ki.”

(2) A Vtv. 61/A.§-a a következő (6b)–(6e) bekezdésekkel egészül ki:

„(6b) Amennyiben az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezettség megszegését jövedéki termékre követik el, akkor a vámigazgatási bírság mértéke a vámhiány kétszáz százalékával megegyező összeg, de legalább 40 000 forint.

(6c) Amennyiben az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezettség megszegése esetén a vámhiány a 30 000 forintot nem haladja meg, az eljáró vámszerv gyorsított eljárás keretében a helyszínen vámigazgatási bírságot szabhat ki és szedhet be, amennyiben a nem közösségi áru birtokosa, szállítója a jogsértés tényét elismeri, továbbá a jogkövetkezményekről szóló tájékoztatást tudomásul veszi és jogorvoslati jogáról lemond. A gyorsított eljárás csak akkor alkalmazható, ha a kiszabott bírságot a helyszínen megfizetik. A (6)–(6a) bekezdésben foglaltaktól eltérően a vámigazgatási bírság összege ebben az esetben a vámhiány hetvenöt százaléka, de legalább 4000 forint, a jövedéki termékre elkövetett jogsértés esetén legalább 25 000 forint.

(6d) A gyorsított eljárás során, a magyar nyelvet nem beszélő, külföldi állampolgár esetén a tolmács alkalmazása mellőzhető, ha az érintett a NAV elnöke által kiadott tájékoztatásban szereplő idegen nyelvű tájékoztató átvételét követően, írásban lemond a tolmács igénybevételéről.

(6e) Amennyiben a vámáru-nyilatkozat benyújtási kötelezettség megszegése a (3) bekezdésben foglaltak szerint valósul meg, a (6b)–(6c) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók.”

(3) A Vtv. 61/A.§ (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A vámigazgatási bírságot nem lehet kiszabni a 61/B. § (7) és (8) bekezdésének alkalmazása esetén.”

(4)62

251. § A Vtv. 61/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a nyilatkozattevő a vámkódex 78. cikk (1) bekezdése alapján, még a 7/C. § (1) bekezdés b)–c) pontja szerinti utólagos ellenőrzés kezdete előtt kérelmezi a vámáru-nyilatkozat módosítását, korrekciós pótlékot fizet, feltéve hogy az utólagos könyvelésbe vétel, illetve a nem közösségi adók és díjak utólagos kiszabása nem a vámtartozás megállapításához szükséges adatok eltitkolásával, meghamisításával vagy egyéb rosszhiszemű magatartással függ össze.”

252. § A Vtv. III. fejezete a következő alcímmel és 61/C. §-sal egészül ki:

„LEFOGLALÁS, ELKOBZÁS

61/C. § (1) Ha a 61/A. § (1) bekezdés b) pontjában említett kötelezettségszegést jövedéki termékre követték el, a vámhatóság ezen árukat, illetve az azok felhasználására, tárolására és szállítására használt eszközt lefoglalja.

(2) A felhasználásra, tárolásra és szállításra használt eszköz lefoglalása mellőzhető, ha a jövedéki termék mennyisége nem haladja meg a jövedéki törvény 110. § (5) bekezdésében meghatározott kereskedelmi mennyiséget, és az eszközön a vámjogszabályok megsértését lehetővé tevő átalakítást nem végeztek, továbbá a jogsértő személy első ízben követte el jövedéki termékre a 61/A. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jogsértést.

(3) A felhasználásra, tárolásra és szállításra használt eszköz lefoglalását a vámhatóság mellőzi, ha a vámigazgatási bírság kiszabására, beszedésére és a jövedéki termék elkobzására a helyszínen, a felderítéssel egyidejűleg kerül sor.

(4) Amennyiben a 61/A. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezettségszegést nem jövedéki termékre követték el, a vámhatóság a közölt vámok és nem közösségi adók, díjak, valamint a kiszabott vámigazgatási bírság összegének megfizetéséig biztosítékként – a nélkülözhetetlen dolgok, a romlandó áruk és az élő állatok kivételével – lefoglalhatja azt az árut, amelyre a kötelezettségszegést elkövették, valamint az annak felhasználására, tárolására, szállítására használt eszközt, különösen akkor:

a) ha valószínűsíthető, hogy a követelés későbbi kielégítése veszélyben van, vagy

b) az ügyfélnek vám, nem közösségi adó- és díj- vagy vámigazgatási bírság tartozása van, vagy

c) a lefoglalással, tárolással, szállítással, értékesítéssel várhatóan felmerülő költségek nem jelentenek aránytalan terhet a tartozáshoz vagy az áru, eszköz értékéhez képest.

(5) A vámhatóság a lefoglalásról végzésben rendelkezik. A lefoglalást elrendelő végzéssel szemben az ügyfél – jogszabálysértésre hivatkozással – kifogással élhet. A 61/A. § (6b)–(6c) bekezdése szerinti gyorsított eljárásban foganatosított lefoglalás ellen kifogásnak nincs helye. A kifogást a végzés közlésétől számított nyolc napon belül kell előterjeszteni a lefoglalást végző vámhatóságnál, amely azt köteles a vámhatóság másodfokú szervéhez a beérkezéstől számított három napon belül felterjeszteni. A kifogást a vámhatóság másodfokú szerve a felterjesztéstől számított tizenöt napon belül bírálja el. A kifogásnak a lefoglalás végrehajtására nincs halasztó hatálya.

(6) A lefoglalást – a (13) bekezdésre figyelemmel – végzéssel meg kell szüntetni, amennyiben:

a) a vámigazgatási ügyben közölt vámok és nem közösségi adók, díjak összegét, továbbá a jogerősen kiszabott vámigazgatási bírságot megfizették,

b) a lefoglalt, szállításra használt eszköz nem az elkövető tulajdona, és a tulajdonos írásban nyilatkozik arról, hogy a szóban forgó jogsértés időpontjában nem volt tudomása arról, hogy az eszközt vámjogszabályok megsértése céljából használják fel, és ezt követően a tényállás a lefoglalás fenntartása nélkül is tisztázható,

c) a vámjogszabályok megsértésével összefüggésben indult büntetőeljárásban lefoglalásnak van helye, és ennek érdekében a büntetőügyben eljáró hatóság a vámhatóságot megkereste.

(7) A lefoglalt áru és eszköz – a (6) bekezdés c) pontja szerinti esetben foglaltak kivételével – annak adható vissza, aki a tulajdonjogát minden kétséget kizáróan igazolja vagy annak, akitől azt (azokat) a vámhatóság lefoglalta, feltéve, hogy a jogszerű birtoklás tényét igazolta. A visszaadás feltétele – a (6) bekezdés c) pontja szerinti eset kivételével – az, hogy az e törvény végrehajtási rendelete alapján megállapított raktárdíjat megfizetik. A (6) bekezdés c) pontja szerinti esetben a lefoglalt dolgot a büntetőeljárást lefolytató hatóságnak kell átadni.

(8) A (7) bekezdésben említett személyek részére visszaadni rendelt nem közösségi áru, és eszköz vámjogi sorsát a lefoglalás megszüntetéséről rendelkező végzés közlését követő 30 napon belül rendezni kell.

(9) Ha a (7) bekezdésben meghatározott személy

a) a (6) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozatát a vámhatóság felhívására sem teljesíti, vagy

b) a (6) bekezdés a)–b) pontja szerint kiadni rendelt nem közösségi árut és eszközt a lefoglalás megszüntetéséről rendelkező végzés közlését követő 30 napon belül nem veszi át, úgy azt a vámhatóság értékesíti. Az értékesítésből befolyt ellenérték a kiadni rendelt, de át nem vett áru és eszköz helyébe lép és elsődlegesen a vámok és nem közösségi adók és díjak kiegyenlítésére szolgál. Az értékesítés meghiúsulása esetén a vámhatóság a kiadni rendelt nem közösségi árut és eszközt megsemmisíti.

(10) A lefoglalt áru és eszköz elszállításával, tárolásával, őrzésével, kapcsolatos költségek az ügyfelet terhelik, ha őt jogerősen vámigazgatási bírság megfizetésére kötelezték. Ellenkező esetben a felmerült költségeket az állam viseli.

(11) Ha az ügyfél a közölt vámokat és a nem közösségi adókat, díjakat vagy a vámigazgatási bírságot nem fizette meg, a biztosítékként lefoglalt nem közösségi árut, valamint annak felhasználására, tárolására és szállítására használt eszközt – az 57/A. §-ban foglaltak sérelme nélkül – el kell kobozni és a dolgot értékesíteni kell.

(12) Az (1) bekezdésben említett lefoglalt jövedéki terméket el kell kobozni, ha jogerősen vámigazgatási bírság kerül kiszabásra.

(13) Az (1) és (3) bekezdés szerint lefoglalt, felhasználásra, tárolásra és szállításra használt eszközt el kell kobozni, ha azon a 61/A. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott kötelezettség megszegését lehetővé tevő átalakítást végeztek. Az ilyen eszközt – az 57/A. §-ban foglaltak sérelme nélkül – értékesíteni kell.

(14) Az elkobzott közúti, vízi és légi járművek értékesítés helyett a NAV szervei részére, feladatuk ellátáshoz történő használatra – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetőjének jóváhagyásával – átadhatók.”

253. § A Vtv. 78/A. §-a a következő (3)–(5) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 2/A. §-át, 7–7/X. §-át, 61/A. § (10) bekezdését és a 61/B. § (1) bekezdését a hatálybalépést követően induló utólagos ellenőrzések során és az ezeket követő hatósági eljárásokban kell alkalmazni.

(4) Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 1/A. § (2)–(4) bekezdését, 5. § (3) bekezdését, 16. § (6) bekezdését, 48. § (2) és (3) bekezdését, 56/A. § (8) bekezdését, 61/A. § (7) bekezdését és 61/B. § (4) és (5) bekezdését a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, amennyiben az ügyfél számára kedvezőbb.

(5) Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 61/A. § (1) bekezdését, (6)–(6a) bekezdését, (6b)–(6e) bekezdését, a (7) bekezdését és a 61/C. §-át a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.”

254. § (1)63

(2)64

255. § A Vtv.

1. 1. § (3) bekezdés 3. pont b) alpontjában a „kényszervégelszámolási eljárás vagy kényszertörlési eljárás” szövegrészek helyébe a „kényszertörlési eljárás” szöveg,

2. 1/A. § (2) bekezdésében az „alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi” szövegrész helyébe az „alatt ellenőrzi” szöveg,

3. 1/A. § (3) bekezdés b) pontjában az „esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára” szövegrész helyébe az „esetén a feltételek fennállásának ellenőrzése alatt” szöveg,

4. 1/A. § (4) bekezdésben a „hatósági ellenőrzés” szövegrész helyébe az „ellenőrzés” szöveg,

5. 2. § (6) bekezdésében a „rendelkezései az e törvény” szövegrész helyébe a „rendelkezései, továbbá az ügyintézési rendelkezésre, elektronikus irat előterjesztése esetén az ügyintézési határidő kezdetére vonatkozó szabályai az e törvény” szöveg,

6. 2/A. § (1) bekezdésében a „döntés” szövegrészek helyébe a „határozat” szöveg,

7. 2/A. § (3) bekezdésében a „döntés” szövegrészek helyébe a „határozat” szöveg,

8. 2/A. § (4) bekezdésében a „legfeljebb egyszeri 30” szövegrész helyébe az „egyszeri, legfeljebb 30” szöveg,

9. 5. § (3) bekezdésében a „kiviteli ellenőrzés” szövegrész helyébe a „kiviteli eljárás” szöveg, a „rögzíti.” szövegrész helyébe a „rögzíti, vagy az áruk adott vámeljárásra történő kiadását igazoló elektronikus üzenetben jelzi.” szöveg,

10. 16. § (6) bekezdés q) pontjában a „Hivatalt” szövegrész helyébe a „Hivatalt az energiastatisztikai adatok összeállítása érdekében, valamint” szöveg,

11. 48. § (2) és (3) bekezdésében az „az adóalanynak” szövegrész helyébe az „a saját nevében eljáró adóalanynak” szöveg,

12. 56/A. § (8) bekezdésben a „(7) bekezdés” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés” szöveg,

13. 61/A. § (6) bekezdésében az „a (8) bekezdésben” szövegrész helyébe az „a (6b)–(6c) és a (8) bekezdésben” szöveg, valamint a „ötven” szövegrész helyébe a „száz” szöveg,

14. 61/A. § (6a) bekezdésében a „3000” szövegrész helyébe a „4000” szöveg,

15. 61/A. § (7) bekezdésében az „ügyfél jogellenes” szövegrész helyébe az „ügyfél, illetve eljáró képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja jogellenes” szöveg,

16. 61/B. § (4) és (5) bekezdésében a „felszámítás napján” szövegrész helyébe a „kérelem benyújtásának napján” szöveg,

17. 61/B. § (5) bekezdésében a „minden egyes megkezdett 30” szövegrész helyébe a „minden egyes a kilencvenedik napot követően megkezdett 30” szöveg,

18. 82. § (1) bekezdés j) pontjában az „ideértve annak mértékét is” szövegrész helyébe az „ideértve annak mértékét is, de kivéve a NAV Szakértői Intézeténél végzett laboratóriumi vizsgálatok díjának mértékét” szöveg

lép.

256. § Hatályát veszti a Vtv.

1. 1. § (3) bekezdés 7. pontja,

2. „A vámkódex 78. cikkéhez” alcíme,

3. 60. § (4) bekezdése,

4.65

24. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosítása

257. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 43. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[43. § (1) Az idegenrendészeti hatóság önálló beutazási és tartózkodási tilalmat rendel el azzal az ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodó harmadik országbeli állampolgárral szemben,]

f) aki a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 61/A. § (6b)–(6c) bekezdése szerinti, jogerősen kiszabott vámigazgatási bírságot nem fizette meg, illetve annak végrehajtására nincs lehetőség.”

258. § A Harmtv. 44. § (1) bekezdésében a „43. § (1) bekezdés c)–e) pontja” szövegrész helyébe a „43. § (1) bekezdés c)–f) pontja” szöveg lép.

VII. FEJEZET

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT MEGILLETŐ EGYES BEFIZETÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

25. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

259. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § k) pont 2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:

k) Járulékalapot képező jövedelem:]

„2. az 1. alpont szerinti jövedelem hiányában a munkaszerződésben meghatározott alapbér; ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony vagy külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, a szerződésben meghatározott díj havi összege.”

260. § A Tbj. 11. §-a következő e) ponttal egészül ki:

(A biztosítás nem terjed ki:)

e) az Szja törvény 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személyre.”

261. § A Tbj. 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„36. § (1) A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás a 19. § (4) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatási járulékot, a társas vállalkozó a 19. § (2) bekezdésében meghatározott nyugdíjjárulékot fizet. A nyugdíjjárulék alapja a társas vállalkozónak a személyes közreműködése, a 4. § d) pont 5. alpont szerinti társas vállalkozó esetében az ügyvezetői tevékenysége alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem.

(2) A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tevékenységének megszűnése után kifizetett, a személyes közreműködés vagy ügyvezetői tevékenység alapján járó járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni a járulékot.”

262. § A Tbj. 43. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[43. § (1) A 42. § (1) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokból]

a) állami adóhatóság, valamint a vámhatóság az ellenőrzési feladatok érdekében az a) pont szerinti adatok, a d) pontból a munkahelyre vonatkozó adatok, és az f) pont szerinti jövedelemre vonatkozó adatok, valamint a g) pont”

(szerinti adatok igénylésére jogosultak.)

263. § A Tbj. 51. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A foglalkoztató köteles a családi járulékkedvezmény havi összegének megállapítására, ha az Szja tv. szerint adóelőleget megállapító munkáltatónak minősül vagy olyan kifizetőnek, amely a magánszemély részére az összevont adóalapba tartozó rendszeres jövedelmet juttat.”

264. § A Tbj. 51/B. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A családi járulékkedvezmény éves elszámolásakor

a) a visszafizetési kötelezettséget személyi jövedelemadóként kell teljesíteni,

b) a még igényelhető családi járulékkedvezményt a személyi jövedelemadó terhére kell elszámolni.”

265. § A Tbj. 58. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[58. § (1) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza]

g) a fegyveres szervek tagjainak a táppénz, gyermekápolási táppénz, baleseti táppénz helyett az egészségügyi szabadság idejére kifizetett illetmény elszámolásának részletes szabályait,”

266. § A Tbj.

1. 19. § (4) bekezdésében a „6810 forint (napi összege 227 forint)” szövegrész helyébe a „6930 forint (napi összege 231 forint)” szöveg,

2. 28. § (2) bekezdésében a „27. § (1) bekezdésben” szövegrész helyébe a „27. § (2) bekezdésben” szöveg,

3. 65. § (1) bekezdésében a „2013. január 1-je” szövegrész helyébe a „2013. július 1-je” szöveg, a „2013. január 1-jétől” szövegrész helyébe a „2013. július 1-jétől” szöveg, a 2015. január 1-jével” szövegrész helyébe a „2015. július 1-jével” szöveg

lép.

267. § Hatályát veszti a Tbj.

1. 16. § (1) bekezdés a) pontjában a „táppénzben,” szöveg,

2. 21. § b) pontja.

26. Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény módosítása

268. §66 Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho.) a következő 2/A. §-sal egészül ki:

„2/A. § A 2. §-tól eltérően százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1/B. § szerinti külföldi illetőségű magánszemélyt a 3/B. §-ban meghatározott esetben.”

269. § Az Eho. 3. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A kifizető az Szja tv. 71. § szerint biztosított béren kívüli juttatások alapján megállapított jövedelem adóalapként meghatározott összege után – figyelemmel az Szja tv. 70. § (4) bekezdésére – 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet.”

270. § Az Eho. a következő 3/B. §-sal egészül ki:

„3/B. § Az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy a jövedelme után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet, amelynek felső határa adóévenként 450 ezer forint.”

271. § Az Eho. 5. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[5. § (1) Nem kell megfizetni a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a következő jogcímeken keletkező jövedelmek után:]

d) az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló kormányrendelet alapján nyújtott keresetkiegészítés.”

272. § Az Eho. 11. § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A természetes személy a 3/B. §-ban meghatározott egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadóval egyidejűleg állapítja meg, vallja be és fizeti meg.”

273. §67

27. A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény módosítása

274. § A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Pftv.) a következő 17/B. §-sal egészül ki:

„17/B. § 2015. január 1-jét követően az ezt megelőző időszakra utólag kifizetett, juttatott jövedelem tekintetében – amennyiben a törvényi feltételek fennálltak – a 2–7/A. §-ban meghatározott kedvezmények érvényesíthetőek.”

275. § Hatályát veszti a Pftv. 2–7. §-a és az azokat megelőző alcímek.

28. Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló
2011. évi CLVI. törvény módosítása

276. § (1) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Eat.) 459. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) A fizetendő adó megállapításánál a számított adót – e törvény külön rendelkezése alapján akár a számított adót meghaladó mértékben – a következő adókedvezmények csökkentik:]

a) a szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások adókedvezménye;”

(2) Az Eat. 459. § (2) bekezdés a következő e) ponttal egészül ki:

[(2) A fizetendő adó megállapításánál a számított adót – e törvény külön rendelkezése alapján akár a számított adót meghaladó mértékben – a következő adókedvezmények csökkentik:]

e) a kutatók foglalkoztatása után járó adókedvezmény.”

277. § Az Eat. 462/F. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) E § alkalmazásában

a) kutatóhely: a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény (a továbbiakban: Innovációs tv.) szerinti kutatóhely,

b) kutató, fejlesztő: az Innovációs tv. szerinti kutató, fejlesztő.”

278. § Az Eat. 463. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Részmunkaidős foglalkoztatás esetén

a) a 461. §-ban, 462/B. §-ban, 462/C. §-ban és a 462/E. §-ban meghatározott kedvezmény legfeljebb 100 ezer forintnak,

b) a 462/F. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott kedvezmény legfeljebb 500 ezer forintnak,

c) a 462/F. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kedvezmény legfeljebb 200 ezer forintnak

a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában csökkentett része után illeti meg a munkáltatót. E bekezdés alkalmazásában részmunkaidős foglalkoztatásnak minősül az a foglalkoztatás, amelynek munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes munkaidőt.”

279. § Az Eat. a 463. §-t követően a következő 463/A. §-sal egészül ki:

„463/A. § A 461. §-ban és a 462/B–462/D. §-ban meghatározott kedvezményeket a költségvetési szerv kifizető nem érvényesítheti.”

280. § Az Eat. 465/A. §-a és 465/B. § helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„465/A. § (1) A 462/A. § alapján nyújtott támogatások csekély összegű támogatásnak minősülnek, amelyeket kizárólag az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1407/2013/EU bizottsági rendelet) szabályai alapján lehet nyújtani.

(2) A 462/A. § alapján nem nyújtható csekély összegű (de minimis) támogatás az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikkében meghatározottakra.

(3) A csekély összegű támogatás odaítélésének feltétele, hogy a kedvezményezett nyilatkozik arról, hogy az előző három pénzügyi évben általa igénybe vett csekély összegű támogatások támogatástartalma nem haladja meg a 200 000 eurónak, közúti szállítási ágazatban a 100 000 eurónak megfelelő forintösszeget.

(4) Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 6. cikk 1. pontja szerinti kötelezettséget, a támogatást nyújtó köteles teljesíteni.

(5) Azonos elszámolható költségek tekintetében a csekély összegű (de minimis) támogatás nem kumulálható állami támogatással, ha az ilyen jellegű kumuláció olyan támogatási intenzitást eredményezne, amely túllépi a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendeletben (a továbbiakban: 651/2014/EU bizottsági rendelet) vagy az Európai Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített támogatási intenzitást.

465/B. § E törvény 462/E. §-a a 651/2014/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó regionális beruházási támogatási programnak minősül.”

281. § Az Eat. 458. § (6) bekezdésében a „tagja más kifizetővel” szövegrész helyébe a „tagja kifizetővel” szöveg, az „a másik kifizető” szövegrész helyébe az „a kifizető” szöveg lép.

VIII. FEJEZET

A SZÁMVITELT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

29. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása

282. § (1) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (3) bekezdés 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„2. ellenőrzés megállapítása: az ellenőrzés során feltárt, az eszközöket-forrásokat, az eredményt, a saját tőkét érintő hibák és hibahatások, amelyek a beszámolóval lezárt üzleti évvel (évekkel) kapcsolatosak, a hatályos jogszabályi előírások nem vagy nem megfelelő alkalmazásából, helytelen értelmezéséből, vagy nem megengedett, tiltott cselekmény elkövetéséből származnak. Ilyen hibának és hibahatásnak minősül a szerződésmódosítással, a számviteli bizonylatok módosításával dokumentált, beszámolóval lezárt üzleti évet, éveket érintő gazdasági események könyvviteli elszámolásban rögzítendő jellemzőinek utólagos módosítása is;”

(2) Az Szt. 3. § (4) bekezdés 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„2. alapkutatás: a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvényben (a továbbiakban: Innovációs tv.) meghatározott alapkutatás;”

(3) Az Szt. 3. § (8) bekezdés 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„13. pénzügyi lízing: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyi lízingszerződés alapján létrejött ügylet, ideértve azt is, ha az az anyavállalat és a leányvállalata között jött létre;”

283. § Az Szt. 20. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Amennyiben a vállalkozó az éves beszámolót a (3)–(5) bekezdés szerint a létesítő okiratban rögzített devizában készíti el, az e törvényben egyes rendelkezések alkalmazásának feltételeként forintban meghatározott értékhatárokat a Magyar Nemzeti Bank által az adott időpontra vonatkozóan közzétett, hivatalos devizaárfolyamon történő átszámítással kell figyelembe venni.”

284. §68

285. § Az Szt. 23. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Amennyiben egy adott eszköz használata, rendeltetése a (4) bekezdés szerinti besorolást követően megváltozik, mert az eszköz a tevékenységet, a működést tartósan már nem szolgálja vagy fordítva, akkor annak besorolását meg kell változtatni; az eszközt – legkésőbb a mérlegkészítés időszakában, a mérlegfordulónapra vonatkozóan – át kell sorolni a befektetett eszközök közül a forgóeszközök közé vagy fordítva, a forgóeszközök közül a befektetett eszközök közé.”

286. §69

287. § Az Szt. 37. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Amennyiben a gazdasági társaság veszteségének fedezetére szolgáló – törvényi előíráson alapuló – pótbefizetés teljesítése nem pénzeszközzel történik, akkor a teljesítésként átadott eszközt – az eszközmozgással egyidejűleg – az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni, azzal, hogy az így keletkezett követeléssel szemben kell az eredménytartalékot csökkenteni.”

288. § Az Szt. 38. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Amennyiben a gazdasági társaság veszteségének fedezetére szolgáló – törvényi előíráson alapuló – korábban teljesített pótbefizetés visszafizetésének a teljesítése nem pénzeszközzel történik, akkor a teljesítésként átadott eszközt – az eszközmozgással egyidejűleg – az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni, azzal, hogy az így keletkezett követeléssel szemben kell a lekötött tartalékot csökkenteni.”

289. § (1) Az Szt. 40/A. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A tartalék csökkenéseként kell kimutatni:)

c) a bizalmi vagyonkezelés során, az üzleti év végén a tárgyévi adózott eredmény kiegészítéseként hozamkifizetésre igénybe vett összeget.”

(2) Az Szt. 40/A. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A mérleg szerinti eredmény a hozamkifizetésre igénybe vett tartalékkal növelt, a jóváhagyott hozamkifizetéssel csökkentett tárgyévi adózott eredmény, egyezően az eredménykimutatásban ilyen címen kimutatott összeggel.”

290. §70

291. § Az Szt. 50. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Pótbefizetésként, illetve a pótbefizetés visszafizetéseként kapott eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az eszköz pótbefizetésről, illetve a pótbefizetés visszafizetésről hozott közgyűlési, alapítói, taggyűlési határozatban meghatározott értéke.”

292. § Az Szt. 54. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) A (10) bekezdés szerinti értékvesztés, illetve annak visszaírása során a piaci érték meghatározásakor a kezelt vagyon üzleti év mérlegfordulónapjára kimutatott saját tőkéjének összegét kell figyelembe venni.”

293. § Az Szt. 60. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A mérlegben a valutapénztárban lévő valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát, továbbá a külföldi pénzértékre szóló – az 54–55. § szerint minősített – minden követelést, ideértve a követelés jellegű aktív időbeli elhatárolásokat is, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget, ideértve a kötelezettség jellegű passzív időbeli elhatárolásokat is, az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó – a (4)–(6) bekezdés szerinti – devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni.”

294. § Az Szt. 72. § (4) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni:)

e) az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti üzletág átruházásakor az üzletág átruházásáért kapott, az átadott eszközök – átadott kötelezettségek értékével csökkentett – piaci értékét meghaladó ellenértéket.”

295. § Az Szt. 77. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Egyéb bevételként kell kimutatni az üzleti évhez kapcsolódó, szerződésen alapuló – konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott – utólag kapott (járó) engedmény szerződés szerinti összegét, ideértve az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti közvetett pénz-visszatérítési akció keretében kapott (járó) engedmény – fizetendő általános forgalmi adóval csökkentett – összegét is.”

296. § Az Szt. 81. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Egyéb ráfordításként kell kimutatni az üzleti évhez kapcsolódó, szerződésen alapuló – konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott – utólag adott (fizetendő) engedmény szerződés szerinti összegét, ideértve az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti közvetett pénz-visszatérítési akció keretében adott (fizetendő) engedmény – levonható általános forgalmi adóval csökkentett – összegét is.”

297–303. §71

304. § Az Szt.

1–8.72

9. 37. § (1) bekezdés d) pontjában, (2) bekezdés e) pontjában, 38. § (4) bekezdésében a „pénzmozgással” szövegrész helyébe a „pénzmozgással, az eszközmozgással” szöveg,

10–16.73

17. 77. § (2) bekezdés b) pontjában, 81. § (2) bekezdés b) pontjában a „kártérítések” szövegrész helyébe a „kártérítések, sérelemdíjak” szöveg,

18–24.74

lép.

305. § Hatályát veszti az Szt.

1.75

2. 74. § (3) bekezdése;

3–4.76

30. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosításáról

306–310. §77

IX. FEJEZET

EGYÉB KAPCSOLÓDÓ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

31. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása

311. §78

312. § Az Szjtv. 6. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A koncessziós díjat a koncessziós szerződés aláírója vagy az (1) bekezdés szerinti koncessziós társaság, illetve a koncesszióba adó hozzájárulásával harmadik fél teljesíti. A koncessziós társaság a koncessziós díj 35. § (3) bekezdés szerinti levonására a koncessziós díjnak a koncessziós társaság, a koncessziós szerződés aláírója, illetve a harmadik fél általi teljesítése esetén is jogosult.”

313–314. §79

315. § Az Szjtv.

1–4.80

5. 38. § (2) bekezdés i) pontjában az „a szervezés személyi, tárgyi-műszaki és gazdasági feltételeivel és lebonyolításával,” szövegrész helyébe az „a szervezés személyi, tárgyi-műszaki és gazdasági feltételeivel és lebonyolításával, a távszerencsejátékban való részvétel feltételeivel,” szöveg

lép.

316. §81

32. A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény módosítása

317. §82

33. A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló 2011. évi CII. törvény módosításáról

318–319. §83

34. Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés
egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény módosítása

320. § (1) Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 4. § (1) bekezdésének 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„3. nemzetközi adóegyezmény: Magyarország által a kettős adóztatás elkerülése tárgyában más állammal kötött, továbbá két- vagy többoldalú adóügyi információcserét, valamint adóügyi együttműködést szabályozó, jogszabályban kihirdetett nemzetközi szerződés;”

(2) Az Aktv. 4. § (3) bekezdésének 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény II. Fejezete alkalmazásában:)

„2. formanyomtatvány, egységes számítógépes formátum: az adózás területén való közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2011. február 15-i 2011/16/EU tanácsi irányelv 20. cikk (4) bekezdése, illetve a 26. cikk (2) bekezdése szerinti eljárással összhangban az Európai Bizottság által elfogadott formanyomtatvány, egységes számítógépes formátum;”

(3) Az Aktv. 4. § (3) bekezdése a következő 12a. ponttal egészül ki:

(E törvény II. Fejezete alkalmazásában:)

„12a. automatikus információcsere: meghatározott információ előre meghatározott időszakonként történő, előzetes megkeresés nélküli rendszeres közlése az Európai Unió más tagállamának hatáskörrel rendelkező hatóságával;”

(4) Az Aktv. 4. § (3) bekezdése a következő 15., 16. és 17. ponttal egészül ki:

(E törvény II. Fejezete alkalmazásában:)

„15. életbiztosítás: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. § 92. pontjában meghatározott személybiztosítás;

16. nyugdíj: az Szja tv. 3. § 23. pontjában meghatározott jövedelem (ide nem értve a 23. pont c) alpontja szerinti nyugdíjszolgáltatást);

17. ingatlan hasznosításából származó jövedelem: az ingatlan birtoklásának, használatának átengedéséből és hasznainak szedéséből, az ingatlan feletti rendelkezési jog gyakorlásából származó jövedelem (így különösen az ingatlan értékesítéséből, bérbeadásából, haszonbérbe adásából, az ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog ellenérték fejében történő alapításából, az arról való lemondásból, illetve a joggyakorlás átengedéséből származó jövedelem).”

321. § Az Aktv. 4. alcíme a következő 9/A. §-sal egészül ki:

„9/A. § A magyar megkeresett hatóság az automatikus információcsere keretében szerzett információt nyilvántartásba veszi és annak felhasználásáról az érintett tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága részére évente egy alkalommal visszajelzést küld az általuk kétoldalúan meghatározott gyakorlati intézkedéseknek megfelelően.”

322. § Az Aktv. 16. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az automatikus információcsere keretében továbbított információt egységes számítógépes formátum használatával kell továbbítani.”

323. § Az Aktv. 7. alcíme a következő 19/A. §-sal egészül ki:

„19/A. § (1) A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság automatikus információcsere keretében, a 2014. január 1-jétől kezdődő adómegállapítási időszakokat illetően, legkésőbb az információ rendelkezésre állásának adóévét követő év június 30-ig közli más tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával a (2) bekezdésben meghatározott jövedelem- és tőkekategóriákra vonatkozóan az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező adózóról a nyilvántartása alapján rendelkezésére álló információkat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jövedelem- és tőkekategóriák a következők:

a) a munkaviszonyból származó jövedelem,

b) a vezető tisztségviselő tiszteletdíja,

c) életbiztosítási szerződésből származó jövedelem (kivéve az információcserével kapcsolatos egyéb uniós jogi aktus hatálya alá tartozó életbiztosítási szerződésből származó jövedelem),

d) nyugdíj,

e) ingatlan hasznosításából származó jövedelem.”

324. § Az Aktv. 20. §-a a következő (4)–(5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A magyar központi kapcsolattartó iroda tájékoztatja az Európai Bizottságot az automatikus információcsere 19/A. § (2) bekezdés a)–e) pontjában rögzített jövedelemtípusait érintő két- vagy többoldalú nemzetközi megállapodásokról, továbbá a jövedelemtípusok körét érintő változásokról.

(5) A magyar központi kapcsolattartó iroda tájékoztathatja a más tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát, amennyiben az (1) bekezdésben felsorolt jövedelemtípusok tekintetében, vagy egy meghatározott küszöbérték alatt nem kíván információkat kapni. A magyar központi kapcsolattartó iroda erről az értesítésről tájékoztatja az Európai Bizottságot.”

325. § Az Aktv. V. fejezetének címe helyébe a következő cím lép:

„NEMZETKÖZI ADÓEGYEZMÉNYEKHEZ KAPCSOLÓDÓ EGYES ELJÁRÁSI SZABÁLYOK”

326. § Az Aktv. 16. alcíme a következő 45/B. §-sal egészül ki:

„45/B. § (1) Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel (a továbbiakban: 2014. évi LXXIV. törvény) megállapított 20. § (3) bekezdés a) pontjában az automatikus információcsere forgalmára, annak költségeire és az automatikus információcsere éves értékelésére vonatkozó adatokat a magyar központi kapcsolattartó iroda először 2016. június 30-ig küldi meg az Európai Bizottságnak.

(2) A 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 19/A. §-a szerinti információcsere alapjául szolgáló rendelkezésre álló jövedelemkategóriákról a magyar központi kapcsolattartó iroda a 19/A. § hatálybalépésétől számított 30 napon belül értesíti az Európai Bizottságot.”

327. § Az Aktv.

1. 4. § (3) bekezdés 9. pontjában a „megkeresést, spontán információcserét” szövegrész helyébe a „megkeresést, spontán, valamint automatikus információcserét” szöveg,

2. 4. § (3) bekezdés 11. pontjában a „megkeresést, spontán információcserét” szövegrész helyébe a „megkeresést, spontán, valamint automatikus információcserét” szöveg,

3. 20. § (3) bekezdés a) pontjának a „statisztikai adatok jegyzékét,” szövegrész helyébe a „statisztikai adatok jegyzékét, ideértve az automatikus információcsere forgalmára, annak költségeire és az automatikus információcsere éves értékelésére vonatkozó adatokat,” szöveg,

4. 33. § (1) bekezdés a) pontjában az „a megkeresés beérkezésének napja” szövegrész helyébe az „a megkeresés – ismételt megkeresés esetén az eredeti megkeresés – beérkezésének napja” szöveg,

5. 43. § (1) bekezdésében a „kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények” szövegrész helyébe a „nemzetközi adóegyezmények” szöveg

lép.

35. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása

328. §84

36. A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosítása

329. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mozgókép tv.) 31/C. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2b) A (2a) bekezdésben foglaltak alkalmazása esetén a költségellenőrzési eljárásban hozott határozatban szereplő összeg legfeljebb a költségellenőrzést lezáró határozat kiadásáig felmerült közvetlen filmgyártási költség 25%-áig terjedhet.”

(2) A Mozgókép tv. 31/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Hivatal

a) a filmelőállító, illetve a filmgyártó vállalkozás önálló vagy együttes,

b) – a Tao. tv. 22. § (3) bekezdése szerinti adókedvezményre jogosító támogatás esetében – az MNF, vagy

c) – ha az (1) bekezdés szerinti határozat jogerőre emelkedett és a filmelőállító, illetve a filmgyártó vállalkozás vagy az MNF azt nem kérte – a közvetett támogatás forrását a Tao. tv. 22. § (3) bekezdése, illetve a Tao. tv. 24/A. § (3) bekezdés a) pontja alapján – az MNF részére történő felajánlás kivételével – biztosító szervezet

kérelmére a közvetett támogatás igénybevételére jogosító támogatási igazolást ad ki. Amennyiben a közvetett támogatás forrását biztosító szervezet a közvetett támogatást a Tao. tv. 24/A. § (3) bekezdés a) pontja alapján az MNF részére történő felajánlás formájában biztosítja, a Hivatal a közvetett támogatás igénybevételére jogosító támogatási igazolást nem állít ki. A Hivatal a Tao. tv. 24/A. § (16) bekezdés a) pontja szerint igazolást a közvetett támogatás forrását biztosító szervezet és a felajánlás fogadására jogosult filmelőállító vagy filmgyártó vállalkozás együttes kérelmére állítja ki. A Tao. tv. 24/A. § (16) bekezdés a) pontja szerinti igazolás kiállítására irányuló kérelemhez csatolni kell a közvetett támogatás forrását biztosító szervezet és a felajánlás fogadására jogosult filmelőállító vagy filmgyártó vállalkozás közötti támogatási megállapodást.”

(3) A Mozgókép tv. 31/C. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A Hivatal a támogatási igazolással vagy a költségellenőrzési eljárással összefüggő döntését a filmelőállítón, illetve a filmgyártó vállalkozáson kívül szükséges esetben közli az állami adóhatósággal is. A Hivatal továbbá tájékoztatja az adóhatóságot a MNF letéti számlájára a Tao. tv. 22. § (3) bekezdése alapján befolyt közvetett támogatások összegéről.”

330. § A Mozgókép tv. 31/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(1) „(1) A Hivatal a támogatási igazolást, valamint a költségellenőrzési eljárást lezáró határozatot – a (2) bekezdésben és a 31/C. § (2a) és (3) bekezdés b) pontjában meghatározott kivétellel – a filmalkotás gyártásának lezárását követően, a filmalkotás közvetlen filmgyártási költségeinek egészére vonatkozóan adja ki. A filmalkotásra vonatkozó támogatási igazolás, valamint a költségellenőrzési eljárást lezáró határozat kiállításának feltétele, hogy a Hivatal jogerős hatósági határozatában megállapítsa a filmalkotás után járó közvetett támogatás igénybevételére vonatkozó jogosultságot.”

(2) A Mozgókép tv. 31/D. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A filmelőállító vagy filmgyártó vállalkozás jogosult a támogatási igazolás kiadására vonatkozó kérelmét naptári hónapok szerinti vagy naptári negyedévi ütemezésben előterjeszteni, ha a filmalkotás gyártása nem fejeződik be kilenc hónapon belül vagy a filmalkotás közvetlen filmgyártási költségei a 150 millió forintot meghaladják.”

(3) A Mozgókép tv. 31/D. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A 12. § (10) bekezdése szerinti arány teljesülése céljából a Hivatal a (2) bekezdés szerinti esetekben, a filmelőállító, illetve a filmgyártó vállalkozás kérelmére az utolsó pénzügyileg elszámolt időszak után záró elszámolást készít, amelyben figyelembe veszi az elszámolt költségek egészére tekintettel a 12. § (10) bekezdésében foglalt arányok érvényesíthetőségét, valamint a jogdíj, a produceri díj és a gyártáshoz kapcsolódó elszámolható reklámköltségek tekintetében alkalmazandó elszámolási limitek korrekcióját, valamint a 31/E. § (2) bekezdése alapján a kérelemben feltüntetett időszakban figyelembe nem vett, pénzügyileg teljesített költséget, továbbá a 31/D. § (3) bekezdése szerint megállapított közvetett támogatás 25%-os mértékig történő kiegészítését, amennyiben megfelel a támogatásra jogosultság egyéb feltételeinek.”

(4) A Mozgókép tv. 31/D. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A Hivatal a támogatási igazolás vagy a költségellenőrzési eljárást lezáró határozat kiadásakor ellenőrzi a 13. §-ban meghatározott támogatási arányok betartását, és azok túllépése esetén a jogellenesen kifizetett támogatási többletet a támogatási igazolásban vagy a költségellenőrzési eljárásban hozott határozatban meghatározott összegből levonja.”

(5) A Mozgókép tv. 31/D. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A Hivatal indokolt kérelemre, különös méltánylást érdemlő esetben a 31/D. § (2) bekezdése szerint kiadott támogatási igazolásokat vagy a költségellenőrzési eljárásokat lezáró határozatokat az addig összesen elszámolt és igazolt filmgyártási költségek egészére tekintettel állítja ki a 12. § (10) bekezdésében foglalt arány, valamint a jogdíj, a produceri díj és a gyártáshoz kapcsolódó elszámolható reklámköltségek tekintetében alkalmazandó elszámolási limitek korrekciója, valamint a 31/E. § (2) bekezdése alapján a kérelemben feltüntetett időszakban figyelembe nem vett, pénzügyileg teljesített költség érvényesíthetősége, továbbá a 31/D. § (3) bekezdése szerint megállapított közvetett támogatás 25%-os mértékig történő kiegészítése érdekében, amennyiben megfelel a támogatásra jogosultság egyéb feltételeinek. E bekezdés alkalmazásában különös méltánylást érdemlő esetnek minősül, ha az egyedi ügyben megvalósuló jogsértés súlya aránytalanul kisebb az e törvényben meghatározott célok megvalósulásának társadalmi hasznosságánál.”

(6) A Mozgókép tv. 31/D. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A Tao. tv. 22. § (3) bekezdése szerint biztosított támogatás esetében a közvetett támogatás forrását biztosító szervezet az MNF-fel kötött megállapodás alapján utalja a közvetett támogatás forrását a letéti számlára. A Tao. tv. 24/A. § (3) bekezdés a) pontja szerint biztosított közvetett támogatás esetében a kedvezményezett célra felajánlott összeget, mint közvetett támogatást az állami adóhatóság utalja a letéti számlára. A letéti számlára a tárgyévben befizetett összeg a Tao. tv. 22. § (8) bekezdés a) pontja szerinti kiegészítő támogatás nélkül

a) a 2013. évben a 9700,0 millió forintot,

b) a 2014. évben a 7000,0 millió forintot,

c) a 2015. évben a 12 000,0 millió forintot

nem haladhatja meg.”

331. §85

332. § A Mozgókép tv.

a) 7. § (1) bekezdés b) pontjában a „meghatározott adókedvezményre tekintettel biztosított, valamint a Tao. tv.-ben meghatározott kiegészítő támogatásból származó forrásból nyújtott támogatás” szövegrész helyébe a „meghatározott adókedvezményre, vagy rendelkezés alapján felajánlott adóra tekintettel biztosított, valamint a Tao. tv-ben meghatározott kiegészítő támogatásból származó forrásból nyújtott támogatás” szöveg;

b) 19/E. § (4) bekezdésében a „Fővárosi Bíróság” szövegrészek helyébe a „Fővárosi Törvényszék” szöveg;

c) 31/B. § (2a) bekezdés d) pontjában „a közvetett támogatás forrását biztosító szervezet” szövegrész helyébe a „támogató” szöveg;

d) 31/B. § (2a) bekezdés e) pontjában a „támogatási igazolás kiállítását” szövegrész helyébe a „támogatási igazolás vagy a költségellenőrzésre irányuló eljárást lezáró határozat kiállítását” szöveg;

e) 31/C. § (1) bekezdésében az „adókedvezményre jogosító közvetett támogatás összegét” szövegrész helyébe az „adókedvezményre jogosító, valamint a Tao. tv. 24/A. § (3) bekezdés a) pontja szerint felajánlható közvetett támogatás összegét” szöveg;

f) 31/C. § (6) bekezdés d) pontjában a „Tao. tv. 22. § (3) bekezdése” szövegrész helyébe a „Tao. tv. 22. § (3) bekezdése és a Tao. tv. 24/A. § (3) bekezdés a) pontja” szöveg;

g) 31/C. § (8) bekezdésében a „támogatási igazoláson a filmelőállító is feltüntethető” szövegrész helyébe a „támogatási igazoláson és a költségellenőrzési eljárásban hozott határozatban a filmelőállító is feltüntethető” szöveg;

h) 31/C. § (9) bekezdésében a „kiadott támogatási igazolásokkal összefüggésben” szövegrész helyébe a „kiadott támogatási igazolásokkal és a költségellenőrzési eljárásban hozott határozatokkal összefüggésben” szöveg;

i)86

j) 31/G. § (1) bekezdésében a „támogatási igazolás tárgyában” szövegrész helyébe a „támogatási igazolás, valamint költségellenőrzési eljárás tárgyában” szöveg;

k) 31/H. §-ban a „támogatási igazolás kiállítására irányuló eljárást” szövegrész helyébe a „támogatási igazolás kiállítására vagy a költségellenőrzésre irányuló eljárást” szöveg

lép.

X. FEJEZET

A NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATALRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA

37. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása

333. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) a következő 15/A. §-sal egészül ki:

„15/A. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozók személyiségi jogainak kormányzati szolgálati jogviszonnyal, hivatásos szolgálati jogviszonnyal, munkaviszonnyal összefüggő megsértése esetén jogkövetkezményként a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.)

a) 2:51. § (1) bekezdését, 2:52. § (1) bekezdését kell alkalmazni, továbbá

b) 2:52. § (2) és (3) bekezdését, valamint 2:53. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy e rendelkezések alkalmazásakor e törvény kártérítési felelősségre vonatkozó szabályai az irányadók azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges.

(2) Ha a foglalkoztatott jogviszonya megszűnik, a munkáltató a foglalkoztatott, illetve a foglalkoztatott a munkáltató sérelemdíj megfizetésére kötelezése érdekében közvetlenül bírósághoz fordulhat.”

334. § (1) A NAV tv. 16/I. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A megállapodás megtámadható, ha a fél annak megkötésekor lényeges tényben vagy körülményben tévedett, feltéve, hogy a tévedését a másik fél okozta vagy azt felismerhette, vagy ha a felek a megállapodás megkötésekor lényeges tényben vagy körülményben ugyanabban a téves feltevésben voltak, vagy ha a megállapodás megkötésére a felet megtévesztéssel vagy jogellenes fenyegetéssel vették rá.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában lényeges tényre vagy körülményre vonatkozik a tévedés, illetve téves feltevés akkor, ha annak ismeretében a fél nem vagy más tartalommal kötötte volna meg a megállapodást.

(3) A megállapodást megtámadhatja, aki a megállapodás megkötésekor tévedésben vagy téves feltevésben volt.”

(2) A NAV tv. 16/I. §-a a következő (3a)–(3c) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A megtévesztés hatására kötött megállapodást megtámadhatja, akit a másik fél szándékos magatartásával tévedésbe ejt vagy tévedésben tart.

(3b) A megállapodást megtámadhatja, akit a másik fél jogellenes fenyegetéssel vett rá a megállapodás megkötésére.

(3c) A (3a) és (3b) bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni, ha a megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés harmadik személy részéről történt és erről a másik fél tudott vagy tudnia kellett.”

(3) A NAV tv. 16/I. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A megtámadás határideje 30 nap, amely a tévedés, megtévesztés, téves feltevés felismerésétől, vagy jogellenes fenyegetés esetén a kényszerhelyzet megszűnésétől kezdődik. A megtámadási határidőre az elévülés szabályai megfelelően irányadók azzal, hogy 6 hónap elteltével a megtámadás joga nem gyakorolható.”

(4) A NAV tv. 16/I. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A fél titkos fenntartása vagy rejtett indoka a megállapodás érvényességét nem érinti.”

335. § (1) A NAV tv. 16/K. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A bűncselekménnyel okozott személyiségi jogi sérelem miatt fizetendő sérelemdíj iránti igény 5 év, ha a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évül el.”

(2) A NAV tv. 16/K. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A sérelemdíj – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – a személyiségi jogi sérelem bekövetkezésekor nyomban esedékes.”

336. § A NAV tv. 17. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A Hszt. 49/H. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pénzügyőrt – tábornok kivételével – a NAV elnöke vezényli a külföldi szolgálati tevékenység időtartamára.”

337. § (1) A NAV tv. 17/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A NAV hivatásos állományába felvett személy részére az alapfokú szaktanfolyam elvégzése kötelező a felvétel napjától számított 2 éven belül. A tiszti vagy főtiszti állománycsoportba tartozók részére a középfokú szaktanfolyam elvégzése is kötelező a felvétel, illetve a tiszti, főtiszti kinevezés napjától számított 3 éven belül. Ha a pénzügyőr az alapfokú, illetve a középfokú szaktanfolyamot a munkáltató kötelezése ellenére önhibájából a meghatározott idő alatt nem kezdte meg, vagy önhibájából nem fejezte be, illetve a vizsgát nem tette le, a hivatásos szolgálati jogviszonya megszűnik. Az alap- és középfokú szaktanfolyami végzettség megszerzésére nyitva álló határidőbe nem számít bele a 30 napot meghaladó illetmény nélküli szabadság vagy keresőképtelenség, továbbá a 30 napot meghaladó kiküldetés időtartama.”

(2) A NAV tv. 17/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A hivatásos állományba való felvétellel egyidejűleg a befejezett tanulmányainak megfelelően a hivatásos állomány pályakezdő tagját hadnaggyá, zászlóssá vagy őrmesterré kell kinevezni. A tanulmányait a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán vám- és jövedékigazgatási vagy pénzügyi nyomozó szakirányon kiváló vagy annak megfelelő minősítésű oklevéllel végzett pályakezdő – a kinevezésre jogosult döntése esetén – eggyel magasabb rendfokozatba is kinevezhető, amennyiben az érintettnek a tanulmányai során elért tanulmányi eredménye a foglalkoztatási szabályzatban meghatározott szempontoknak megfelel.”

338. § A NAV tv. 17/D. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A pénzügyi nyomozói munkakörbe tartozó szolgálati feladat teljesítésére 30 napot meghaladóan vezényelt pénzügyőr a vezénylés időtartama alatt a pénzügyi nyomozói munkakörre a vezénylés helye szerint irányadó, a besorolási fokozatának megfelelő illetményre jogosult, kivéve, ha az kevesebb az eredeti illetményénél. A nem pénzügyi nyomozói munkakörbe tartozó szolgálati feladat teljesítésére 30 napot meghaladóan vezényelt pénzügyi nyomozó a vezénylés időtartama alatt a vezénylés helye és az ellátott munkakör szerint irányadó, a besorolási fokozatának megfelelő illetményre jogosult.”

339. § A NAV tv. 17/G. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Nincs helye szolgálati panasznak a munkáltatói kártérítési felelősség, illetve a munkáltató által fizetendő sérelemdíj tárgyában adott munkáltatói nyilatkozat és az azon alapuló intézkedés, illetve a nyilatkozat elmulasztása ellen.”

340. § A NAV tv. 17/H. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A Hszt. 36. § (4)–(5) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ott említett fegyelmi fenyítéseken a rendfokozatban való visszavetés, a hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése, illetve a lefokozás fenyítést kell érteni.”

341. § A NAV tv. 18. §-a a következő (4)–(5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A Kttv.-ben meghatározottakon túl határozott időre létesíthető kormányzati szolgálati jogviszony

a) nem hivatásos munkakört betöltő tartósan távol levő pénzügyőr helyettesítése céljából,

b) hivatásos munkakört betöltő tartósan távol levő pénzügyőr nem szolgálati jellegű munkaköri feladatainak ellátására.

(5) Munkaszüneti napon rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett kormánytisztviselőt a teljesített munkavégzés időtartama kétszeresének megfelelő mértékű szabadidő illeti meg. A szabadidőt a munkaszüneti napon rendes munkaidőben történő munkavégzés teljesítését követően legkésőbb harminc napon belül kell kiadni, ha ez nem lehetséges, meg kell váltani. A megváltás mértéke a kormánytisztviselő kifizetéskori illetményének a szabadidőre járó arányos összege.”

342. § A NAV tv. 18/C. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A napidíj mértéke a költségvetési törvényben meghatározott, kormánytisztviselőkre vonatkozó illetményalap (a továbbiakban: illetményalap) 1 munkanapra eső összegének 25%-a. A napidíj átalányként is elszámolható, ha a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő havonta, rendszeresen kiküldetésben végez munkát. Az átalányt a napidíj és a havi átlagban kiküldetésben töltött naptári napok figyelembevételével kell meghatározni.”

343. § A NAV tv. 18/D. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Amennyiben az érintett az eredeti munkaköre helyett átirányítással 22 munkanapot meghaladóan pénzügyi nyomozói munkakört lát el, az átirányítás idejére a besorolási fokozatának megfelelő pénzügyi nyomozói munkakörre irányadó illetményre jogosult, kivéve, ha az kevesebb az eredeti illetményénél. Amennyiben a pénzügyi nyomozó eredeti munkaköre helyett átirányítással 22 munkanapot meghaladóan nem pénzügyi nyomozói munkakört lát el, az átirányítás idejére az ellátott munkakör szerint irányadó, a besorolási fokozatának megfelelő illetményre jogosult.”

344. § A NAV tv. 20. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Azt a pályakezdő kormánytisztviselőt, illetve pénzügyőrt, aki jogász, igazgatásszervező, okleveles közgazdász szakképzettséget, illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán oklevelet szerzett, a fogalmazó besorolási fokozat 2-es fizetési fokozatába kell sorolni, akkor is, ha a kormányzati szolgálati jogviszonyban, illetve a hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött ideje az e besorolási fokozathoz előírt időtartamot nem éri el.”

345. § A NAV tv. 20/D. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A felsőfokú iskolai végzettséget igénylő munkakört betöltő, szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező kormánytisztviselőt, valamint pénzügyőrt az I., a felsőfokú iskolai végzettséget nem igénylő munkakört betöltő kormánytisztviselőt, valamint pénzügyőrt a II. osztályba kell besorolni (a továbbiakban: besorolási osztály). A besorolási osztály fizetési fokozatokból áll.”

346. § (1) A NAV tv. 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kormánytisztviselőt, pénzügyőrt, ügykezelőt az e törvény alapján megillető illetmény kifizetése az érintett által választott fizetési számlára történő átutalással, fizetési számla hiányában pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján történik. A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő egyidejűleg csak egy fizetési számlát jelölhet meg választott fizetési számlaként, illetve csak egy kézbesítési címre kérheti az illetmény kifizetését.”

(2) A NAV tv. 28. § (6)–(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az illetmény bankszámlára utalással történő kifizetése esetén a munkáltatónak úgy kell eljárnia, hogy az érintett az illetményével a bérfizetési napon rendelkezhessen, készpénzkifizetés kézbesítése útján történő kifizetése esetén pedig úgy kell eljárnia, hogy legkésőbb ugyanezen napon megtörténjen a készpénz feladása.

(7) Az illetményt a kormánytisztviselőnek, pénzügyőrnek, ügykezelőnek kell kifizetni, kivéve, ha erre mást felhatalmaz, illetőleg bírósági vagy más hatósági határozat ebben korlátozza. A kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő elhalálozása esetén az illetményt a jogerős hagyatékátadó végzésben vagy öröklési bizonyítványban megjelölt örökös (örökösök) részére kell kifizetni.”

347. § (1) A NAV tv. 28/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az illetményből való levonásnak – a levonásmentes illetményrészig – jogszabály, végrehajtható határozat alapján van helye. A levonásmentes illetményrész a bírósági végrehajtásról szóló jogszabály alapján teljesíthető levonások után fennmaradó illetményrész.”

(2) A NAV tv. 28/D. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Engedményezésnek pénzkövetelés esetén van helye. A levonásmentes illetményrész nem engedményezhető.”

(3) A NAV tv. 28/D. §-a a következő (10)–(11) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Tartozásátvállalásnak pénzkövetelés esetén van helye. Munkáltatói tartozást a kormánytisztviselő, pénzügyőr, ügykezelő nem vállalhat át.

(11) A kormánytisztviselő és a munkáltató, a pénzügyőr és a munkáltató, illetve az ügykezelő és a munkáltató megállapodása alapján pénztartozás után kamat köthető ki, feltéve, hogy annak mértéke nem haladja meg a Ptk. 6:47. §-a szerinti mértéket.”

348. § A NAV tv. 32/R. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Ha a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő a kormányzati szolgálati jogviszonya, illetve a hivatásos szolgálati jogviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a NAV-nál töltött időre megilletné, a kormánytisztviselő, az ügykezelő a különbözetre kifizetett illetményt, illetve a pénzügyőr a különbözetre kifizetett távolléti díjat köteles visszafizetni.”

349. § A NAV tv. 32/Y. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az ötévente esedékes minősítésre akkor kerülhet sor, ha az érintett már legalább 6 hónapja a minősítő irányítása alatt dolgozik. Ennek hiányában a minősítést el kell halasztani addig, amíg az érintett már 6 hónapja a minősítő irányítása alatt dolgozik.”

350. § A NAV tv. 33/B. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Nem keletkeztet összeférhetetlenséget a Magyar Kormánytisztviselői Karban, a Magyar Rendvédelmi Kar NAV Tagozatában, illetve a munkavállalói érdek-képviseleti szervben betöltött tisztség.”

351. § (1) A NAV tv. 33/G. §-a a következő (2a)–(2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A fegyelmi büntetést különösen a fegyelmi vétség tárgyi súlyának, a fegyelemre gyakorolt hatásának, az elkövető vétkességének, a személyi körülményeinek, valamint a munkájában a fegyelmi vétség elkövetése előtt tanúsított magatartásának mérlegelésével kell kiszabni.

(2b) A (4)–(5) bekezdés kivételével ugyanazon fegyelmi vétségért több fegyelmi büntetés nem szabható ki, illetve ha több fegyelmi vétséget egy eljárásban bírálnak el, csak egy fegyelmi büntetés szabható ki.”

(2) A NAV tv. 33/G. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A fegyelmi vétséget elkövetővel szemben kiszabható fegyelmi büntetések:

a) megrovás,

b) a besorolásban való előmeneteli rendszerben a várakozási idő legfeljebb 2 évvel való meghosszabbítása,

c) kizárólag pénzügyőr esetében a soron következő rendfokozatba való előléptetés várakozási idejének 6 hónaptól 2 évig terjedő meghosszabbítása,

d) visszavetés egy fizetési fokozattal 2 évre,

e) személyi illetménnyel rendelkező esetében a személyi illetmény visszavonása,

f) kizárólag pénzügyőr esetében eggyel alacsonyabb rendfokozatba 6 hónaptól 2 évig történő visszavetés,

g) címtől való megfosztás,

h) egy besorolási fokozattal való visszavetés annak legmagasabb fizetési fokozatába 2 évtől 5 évig terjedő időre,

i) egy besorolási fokozattal való visszavetés annak legalacsonyabb fizetési fokozatába 2 évtől 5 évig terjedő időre,

j) vezetői munkakörből nem vezetői munkakörbe helyezés,

k) kizárólag kormánytisztviselő, illetve ügykezelő esetében hivatalvesztés,

l) kizárólag pénzügyőr esetében a hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése,

m) kizárólag pénzügyőr esetében lefokozás.”

(3) A NAV tv. 33/G. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:

„(8a) A visszavetés egy besorolási fokozattal fegyelmi büntetéssel sújtottnak az új illetményét

a) a (3) bekezdés h) pont esetén a visszavetett besorolási fokozat legmagasabb, a (3) bekezdés i) pont esetén a visszavetett besorolási fokozat legalacsonyabb fizetési fokozatában

aa) a 20. § szerinti besorolás alapján kell megállapítani, illetve

ab) ha az alapilletménye a fegyelmi büntetés jogerőre emelkedésekor a 25. § alapján megemelt volt, az aa) pontnak megfelelően, az eltérítés nélkül, ha a 25. § alapján csökkentett volt, az aa) pontnak megfelelően, de a tárgyév még hátralévő részére az eltérítéssel kell megállapítani;

b) a visszavetés időtartamának letelte után a 20. § szerinti besorolás alapján kell megállapítani.”

352. § A NAV tv. 33/J. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A vezénylés tartama alatt a vezényelt pénzügyőr felett a vezénylés helye szerinti munkáltatói jogkör gyakorlója gyakorolja a fegyelmi jogkört, de ő, illetve a vezetése alatt álló fegyelmi tanács csak a 33/G. § (3) bekezdés a) pontja szerinti fegyelmi büntetést szabhat ki. Ha a fegyelmi tanács szerint ennél súlyosabb fegyelmi büntetés lenne indokolt, a fegyelmi ügyet 8 napon belül át kell tenni az eredeti munkáltatói jogkör gyakorlójához, aki – újabb fegyelmi tanács felállítása nélkül – 15 napon belül dönt az ügyben akkor is, ha álláspontja szerint nem a javasolt fegyelmi büntetés indokolt, vagy ha az álláspontja szerint olyan fegyelmi büntetés válik szükségessé, ami a hatáskörét meghaladja, 15 napon belül a NAV elnökéhez terjeszti fel az ügyet, aki a 33/K. § (5) bekezdésének megfelelően jár el.”

353. § A NAV tv. 33/K. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Főtiszt, tiszt esetében rendfokozatban visszavetés, hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése, lefokozás fegyelmi büntetés kiszabására – ide nem értve, ha a fegyelmi tanács a NAV elnökének vezetésével jár el – a 33/J. § alapján eljáró vagy a 33/L. § (1) bekezdése esetén a főigazgató vezetésével eljáró fegyelmi tanács javaslatára, illetve a 33/J. § (5) bekezdés szerinti esetben az eredeti munkáltatói jogkör gyakorló javaslatára, a NAV elnöke jogosult. Ha a NAV elnöke szerint a javasolt fegyelmi büntetés nem indokolt, a (6) bekezdés szerinti eset kivételével az ügyet visszaküldi a felterjesztőnek az eljárás folytatására, vagy – újabb fegyelmi tanács felállítása nélkül – 30 napon belül maga dönt az ügyben.

(6) Ha az (5) bekezdés szerinti esetben a felterjesztő a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Vám- és Pénzügyőri Tanszék tanszékvezetője vezetésével eljáró fegyelmi tanács, a NAV elnöke a 33/J. § (6) bekezdés d) pontjának megfelelően jár el.”

354. § A NAV tv. 33/P. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:

„(8a) A 33/U. § (7) bekezdését azzal szemben is alkalmazni kell, aki az (5) bekezdés szerinti eljárásban állásból felfüggesztés hatálya alatt áll.”

355. § A NAV tv. 33/S. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha az eljárás alá vont egyidejűleg több képviselővel jár el, az eljárás alá vontat a képviselők bármelyike képviselheti. Ha a képviselők nyilatkozatai vagy cselekményei egymástól eltérnek, ezt úgy kell elbírálni, mintha magának az eljárás alá vontnak a nyilatkozatai vagy cselekményei lennének eltérőek.”

356. § A NAV tv. 33/U. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Ha az eljárás alá vont képviselővel, vagy jogi képviselő mellett egyidejűleg MKK, MRK képviselőjével vagy a NAV-nál működő munkavállalói érdek-képviseleti szerv képviselőjével járt el, az (1) és a (6) bekezdés alkalmazásában a közlés időpontja tekintetében az eljárás alá vonttal, illetve képviselőjével, képviselőivel való közlés időpontjai közül a legkorábbi közlés időpontja az irányadó.”

357. § A NAV tv. 33/Y. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3a) A határozatot az eljárás alá vont személlyel és képviselőjével közölni kell. Ha az eljárás alá vont képviselőt vett igénybe a fegyelmi eljárás során, a határozat bíróság előtti megtámadásának határidejét a határozatnak a képviselővel való közlés időpontjától kell számítani. Ha az eljárás alá vont jogi képviselő mellett egyidejűleg MKK, MRK képviselőjével vagy a NAV-nál működő munkavállalói érdek-képviseleti szerv képviselőjével járt el, a képviselővel való közlés időpontja tekintetében a korábbi közlés időpontja az irányadó.”

358. § A NAV tv. 34/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A fegyelmi tanács a döntését a tárgyaláson az eljárás alá vont, illetve képviselője előtt – rövid indokolással – kihirdeti. A fegyelmi tanács a döntést a kihirdetést, vagy ha a kihirdetés az eljárás alá vont és képviselője távolléte miatt nem volt lehetséges, a döntés meghozatalát követő 8 napon belül megindokolt határozatba foglalja. A határozatot és a tárgyalási jegyzőkönyvet – kivéve a zárt ülésen elhangzottakról szóló részt – az eljárás alá vont személlyel és képviselőjével közölni kell. Ha az eljárás alá vont képviselőt vett igénybe a fegyelmi eljárás tárgyalási szakaszában, a határozat bíróság előtti megtámadásának határidejét a határozatnak a képviselővel való közlése időpontjától kell számítani. Ha az eljárás alá vont jogi képviselő mellett egyidejűleg MKK, MRK képviselőjével vagy a NAV-nál működő munkavállalói érdek-képviseleti szerv képviselőjével járt el, a képviselővel való közlés időpontja tekintetében a korábbi közlés időpontja az irányadó.”

359. § A NAV tv. 34/C. § (5)–(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A kijelölt miniszter által hozott 33/K. § (4) bekezdés szerinti érdemi döntést a NAV elnöke, a jelen § (4) bekezdése szerinti egyéb esetben az érdemi döntést meghozó vezető kézbesíti az eljárás alá vont és a képviselője részére. A kézbesítés joghatályára a 34/A. § (5) bekezdés az irányadó. Az érdemi döntést tájékoztatásul meg kell küldeni az ügyben eljárt fegyelmi tanács vezetőjének, illetve ha a 33/J. § (5) bekezdés szerinti esetben a NAV elnöke hozta meg az érdemi döntést, úgy az eredeti munkáltatói jogkör gyakorlójának is.

(6) Ha a kijelölt miniszter a 33/K. § (4) bekezdésének megfelelően, illetve a NAV elnöke a 33/K. § (5) bekezdésének megfelelően az ügyet az eljárás folytatására visszaküldi a fegyelmi tanácsnak, illetve a 33/J. § (5) bekezdés szerinti esetben az eredeti munkáltatói jogkör gyakorlójának, az eredeti munkáltatói jogkör gyakorlója 15 napon belül érdemi döntést hoz az ügyben, illetve a fegyelmi tanács 15 napon belül újabb tárgyalás keretében hoz érdemi döntést az ügyben, de az eredeti munkáltatói jogkör gyakorlója, illetve a fegyelmi tanács ez esetben sem szabhat ki a törvény szerint a hatáskörét meghaladó fegyelmi büntetést.”

360. § A NAV tv. 34/D. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha az eljárás alá vont jogi képviselő mellett egyidejűleg MKK, MRK képviselőjével vagy a NAV-nál működő munkavállalói érdek-képviseleti szerv képviselőjével járt el, a (4)–(5) bekezdés alkalmazásában a képviselővel való közlés időpontja tekintetében a korábbi közlés időpontja az irányadó.”

361. § A NAV tv. 34/J. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Kártérítés címén a károkozó foglalkoztatott – a 34/F. § figyelembevételével – köteles megtéríteni

a) a munkáltató vagyonában beállott értékcsökkenést,

b) az elmaradt vagyoni előnyt, és

c) a munkáltatót ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket.”

362. § A NAV tv. 34/T. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A foglalkoztatott írásban bejelentett sérelemdíj iránti igényére a munkáltató 15 napon belül – indokai közlése mellett – írásban nyilatkozik.”

363. § (1) A NAV tv. 34/W. § (4) bekezdés j)–k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő l) ponttal egészül ki:

(A keresetet a sérelmezett munkáltatói intézkedésről szóló irat közlésétől számított 30 napon belül lehet a bírósághoz benyújtani)

j) a sérelemdíj megfizetése ügyében hozott határozattal

kapcsolatos ügyekben, továbbá

k) ha a pénzügyőr szolgálati panaszát elutasították;

l) ha a pénzügyőr ügyében a sérelmezett döntést a kijelölt miniszter hozta. A kijelölt miniszter fegyelmi ügyben hozott határozata az f) pont alapján támadható meg a bíróságnál.”

(2) A NAV tv. 34/W. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A munkáltatói kártérítési felelősség tárgyában a pénzügyőr kártérítési igényére adott, illetve a pénzügyőr sérelemdíj igényére adott munkáltatói nyilatkozat és az azon alapuló intézkedés ellen, továbbá a nyilatkozat elmulasztása esetén a kártérítési igény, illetve a sérelemdíj érvényesítése érdekében a pénzügyőr az igény érvényesítésére vonatkozó elévülési időn belül közvetlenül a bírósághoz fordulhat.”

(3) A NAV tv. 34/W. § (7) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A munkavállaló a határozat közlésétől számított 30 napon belül fordulhat keresettel a bírósághoz)

c) a sérelemdíj megfizetése ügyében hozott határozattal kapcsolatos ügyben.”

364. § (1) A NAV tv. 34/Y. § (8) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(Illetmény alatt az alapilletmény, az illetménykiegészítés, a pótlékok tekintetében a rendszeres pótlékok, valamint – pénzügyőr esetén – a rendfokozati illetmény együttes összegét kell érteni)

i) a jogviszony jogellenes megszüntetésére”

(vonatkozó rendelkezések alkalmazásában.)

(2) A NAV tv. 34/Y. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A (8) bekezdés alkalmazásában rendszeres pótlék alatt a vezetői pótlékot, továbbá amennyiben megállapításának feltételei egyébként fennállnak, az idegennyelv-tudási pótlékot és a veszélyességi pótlékot kell érteni.”

365. § A NAV tv. 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„35. § (1) A NAV-nak a határátkelőhelyeken végzett feladatait ellátó, a bűnüldözési, bűnmegelőzési, felderítési és nyomozási, a szabálysértési, a vám- és jövedéki ellenőrzési, mélységi ellenőrzési, az őrzésvédelmi, a hatósági, a végrehajtási eljárási feladatai ellátását végző, valamint mindezen tevékenységek irányítását, felügyeletét és ellenőrzését ellátó pénzügyőrök rendvédelmi tevékenységet folytatnak, egyenruha és szolgálati fegyver viselésére jogosultak.

(2) A pénzügyőr az (1) bekezdés szerinti feladatának (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: szolgálati feladat) teljesítése során – a vámhatóság, illetve a NAV nyomozó hatóságának feladatait meghatározó jogszabályokban meghatározott intézkedéseken, eljárásokon túl – jogosult a 36–37/B. §-ban meghatározott pénzügyőri intézkedéseket (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: intézkedés) foganatosítani, illetve kényszerítő eszközöket alkalmazni.

(3) Az e fejezet szerinti intézkedés célja a pénzügyőr szolgálati feladatai végrehajtásának elősegítése. Az e fejezet szerinti intézkedés a szolgálati feladat ellátása során és – a törvény eltérő rendelkezésének hiányában – azzal összefüggésben gyakorolható.

(4) A kényszerítő eszközök alkalmazásának célja az e fejezet szerinti jogszerű intézkedés biztosítása.”

366. § A NAV tv. 35/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„35/A. § (1) A pénzügyőrt az intézkedés során

a) az egyenruhája és az azon elhelyezett azonosító száma, vagy

b) ha nem visel egyenruhát, szolgálati igazolványa és szolgálati jelvénye

igazolja.

(2) A pénzügyőr az intézkedés megkezdése előtt – ha az az intézkedés eredményességét veszélyezteti, az intézkedés befejezésekor – köteles az intézkedés tényét és célját szóban közölni. Az e fejezetben foglalt intézkedések, illetve kényszerítő eszközök alkalmazását követően a pénzügyőr köteles az intézkedés alá vont személyt tájékoztatni az e törvény szerinti panasz lehetőségéről és előterjesztésére nyitva álló határidőről, továbbá kérésre köteles a nevét, rendfokozatát és azonosító számát közölni, illetve a szolgálati igazolványát és szolgálati jelvényét bemutatni.

(3) Ha a pénzügyőr nem visel egyenruhát, az intézkedés megkezdése előtt köteles pénzügyőri mivoltát szóban közölni, és – ha az intézkedés eredményét nem veszélyezteti – magát a szolgálati igazolvánnyal és a szolgálati jelvénnyel igazolni. Ha a pénzügyőr szolgálati igazolványának és szolgálati jelvényének felmutatása az intézkedés megkezdése előtt veszélyeztetné az intézkedés eredményességét, úgy azt az intézkedés befejezésekor köteles felmutatni. Egyebekben a (2) bekezdésben foglaltak irányadók.”

367. § A NAV tv. a következő 35/B–35/G. §-sal egészül ki:

„35/B. § (1) A pénzügyőr köteles a törvény rendelkezésének megfelelően, részrehajlás nélkül intézkedni.

(2) Az intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával.

(3) Több lehetséges és alkalmas intézkedés, illetve kényszerítő eszköz közül azt kell választani, amely az eredményesség biztosítása mellett az intézkedéssel érintettre a legkisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár.

(4) Ha a pénzügyőrt az intézkedés megtételében, kényszerítő eszköz alkalmazásában tárgy, élő állat akadályozza, azt eltávolíthatja, vagy az akadályt más módon elháríthatja; az ezzel okozott kárért a NAV-nak az intézkedés alapjául szolgáló cselekményben vétlen károsultat kártalanítania kell.

35/C. § (1) A jogszabályi előírások végrehajtását szolgáló intézkedésnek – ha törvény vagy nemzetközi megállapodás másként nem rendelkezik – mindenki köteles magát alávetni, és a pénzügyőr utasításának engedelmeskedni. Az intézkedés során annak jogszerűsége nem vonható kétségbe, kivéve, ha a jogszerűtlenség mérlegelés nélkül, kétséget kizáróan megállapítható.

(2) A pénzügyőr jogszerű intézkedésének való ellenszegülés esetén az e törvényben meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazhatók.

35/D. § (1) A pénzügyőr kényszerítő eszközt csak a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén, az arányosság elvének figyelemben tartásával alkalmazhat úgy, hogy az nem okozhat aránytalan sérelmet az intézkedés alá vontnak. Nincs helye a kényszerítő eszköz további alkalmazásának, ha az ellenszegülés megtört, és az intézkedés eredményessége enélkül is biztosítható.

(2) A NAV-nál alkalmazható kényszerítő eszköz rendszeresítésének szabályait, továbbá a NAV-nál rendszeresíthető kényszerítő eszközök típusát, fajtáját a kijelölt miniszter – a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben állapítja meg. A NAV-nál csak olyan kényszerítő eszköz rendszeresíthető, amelynek szabályszerű használata a törvényes intézkedés céljának elérésére alkalmas, megfelel a vonatkozó élet-, egészség- és balesetvédelmi előírásoknak.

35/E. § (1) Az intézkedés során és a kényszerítő eszköz alkalmazása esetén lehetőleg kerülni kell a sérülés okozását, az emberi élet kioltását. Az intézkedés során, illetve kényszerítő eszköz alkalmazása folytán megsérült személy részére – amint ez lehetséges – segítséget kell nyújtani, szükség esetén a pénzügyőr gondoskodik arról, hogy a sérültet orvos elláthassa, kórházi elhelyezése esetén a hozzátartozó vagy más, a sérülttel kapcsolatban álló személy erről értesüljön.

(2) A pénzügyőr nem alkalmazhat kínzást, kényszervallatást, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódot, az erre vonatkozó utasítást köteles megtagadni. A pénzügyőr az ilyen magatartás tanúsítójával szemben, annak megakadályozása érdekében, a munkakörére, a rendfokozatára, a személyére tekintet nélkül köteles fellépni.

35/F. § (1) Akinek az e fejezetben – a 36/J. §, 36/M. §, a 37/A–37/B. § kivételével – meghatározott intézkedés vagy kényszerítő eszköz alkalmazása (jelen § alkalmazásában az intézkedés és a kényszerítő eszköz a továbbiakban együtt: intézkedés) jogát vagy jogos érdekét sértette – a 36/C. § (3) bekezdés, a 36/F. § (3) bekezdés, a 36/G. § (3) bekezdés és a 36/L. § (4) bekezdés szerinti eltéréssel és a 36/N. § (4) bekezdés szerinti korlátozással –, panasszal fordulhat a NAV intézkedést foganatosító vámszervéhez, illetve nyomozó szervéhez. A panasznak nincs halasztó hatálya.

(2) Az intézkedést foganatosító szerv vezetője a panaszt közigazgatási hatósági eljárásban bírálja el. Az eljárás során a jelen §-ban nem szabályozott kérdésekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A panaszt az intézkedést követő 8 napon belül az intézkedést foganatosító vámszervnél, illetve nyomozó szervnél lehet előterjeszteni.

(4) A panaszt a beérkezéstől számított 15 napon belül az intézkedést foganatosító vámszerv vezetője, illetve nyomozó szerv vezetője indokolással ellátott határozattal bírálja el, amely ellen a közléstől számított 8 napon belül a határozatot hozó vámszervnél, illetve nyomozó szervnél benyújtandó, de az elbírálásra jogosult felettes szervhez címzett fellebbezéssel lehet élni.

(5) A fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezési határidő leteltétől számított 8 napon belül kell felterjeszteni, kivéve, ha a panaszt elbíráló határozatot hozó vámszerv, illetve nyomozó szerv a határozatát visszavonja, vagy a fellebbezésnek megfelelően módosítja, kijavítja vagy kiegészíti.

(6) A felettes szerv a fellebbezés beérkezésétől számított 15 napon belül, indokolással ellátott határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. Ha az érdemi határozat meghozatalához nincs elég adat, vagy a tényállás további tisztázása szükséges, a felettes szerv maga intézkedik a tényállás kiegészítése iránt, vagy a határozat megsemmisítése mellett az elsőfokú határozatot hozó vámszervet, illetve nyomozó szervet új eljárásra utasíthatja.

(7) A felettes szerv határozatát írásban, a panaszt elbíráló határozatot hozó vámszerv, illetve nyomozó szerv útján kell közölni a fellebbezővel.

(8) A felettes szerv határozata közigazgatási határozat, amelynek bírósági felülvizsgálatát – a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatára vonatkozó szabályok szerint – kérheti az, aki az (1) bekezdés szerint panasz előterjesztésére jogosult.

35/G. § E fejezet alkalmazásában magánlakásnak a lakás (üdülő, nyaraló vagy a lakás céljára használt egyéb helyiség, létesítmény, tárgy), az ahhoz tartozó nem lakás céljára szolgáló helyiség, létesítmény, bekerített terület minősül.”

368. § A NAV tv. III. Fejezet „Intézkedések” alcíme helyébe a következő alcím lép:

„Felvilágosításkérés

36. § A pénzügyőr a szolgálati feladatának ellátása során bárkihez kérdést intézhet, felvilágosítást kérhet, ha alaposan feltehető, hogy a megkérdezett olyan közlést tehet, amely a szolgálati feladatok teljesítéséhez szükséges. A felvilágosítás kérésének idejére a kérdezett személy feltartóztatható. Akitől a pénzügyőr felvilágosítást kér – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az általa ismert tényekkel, adatokkal kapcsolatos válaszadást nem tagadhatja meg.”

369. § A NAV tv. III. Fejezete a következő alcímmel és 36/A–36/P. §-sal egészül ki:

„Igazoltatás

36/A. § (1) A pénzügyőr igazoltathatja azt, akinek a személyazonosságát a szolgálati feladatok végrehajtása érdekében kell megállapítani. Az igazoltatás során a pénzügyőr

a) az igazoltatott személy személyazonosító adatainak igazolására,

b) az igazoltatott személyt lakcímének, tartózkodási helyének – az igazoltatott választása szerint – a lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal vagy más alkalmas dokumentummal történő igazolására, vagy a lakcímre, tartózkodási helyre vonatkozó nyilatkozattételre

kérheti fel.

(2) Az igazoltatott köteles a személyazonosító adatait hitelt érdemlően igazolni. A személyazonosságot – a személyazonosító igazolványon túl – minden olyan hatósági igazolvány igazolja, amely tartalmazza a személyazonosításhoz szükséges adatokat. Az igazoltatott kizárólag ezen okmányok egyikének bemutatására kötelezhető. A pénzügyőr más jelen lévő, ismert személyazonosságú személy közlését is elfogadhatja igazolásként.

(3) Ha további intézkedéshez, eljáráshoz szükséges vagy egyéb körülmények ezt indokolják, az igazoltatás során rögzíteni kell az igazoltatott személyazonosító adatait, az igazolvány sorozatát és számát, az igazoltatás helyét, idejét és okát, valamint – kivéve az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott nyilatkozattételre vonatkozó felkérés teljesítése megtagadásának esetét – az igazoltatott személy lakóhelyét, tartózkodási helyét.

(4) A személyazonosság igazolásának megtagadása esetén az igazoltatott a személyazonosság megállapítása céljából feltartóztatható, a személyazonosság megállapításának sikertelensége esetén a rendőrséghez, magyar állampolgársággal nem rendelkező külföldi személy esetében az idegenrendészeti hatósághoz előállítható.

(5) Az igazoltatás vagy a személyazonosság megállapításának sikertelensége esetén az előállítás csak a személyazonosság megállapításához szükséges ideig tarthat.

(6) E § alkalmazásában személyazonosító adaton az érintett személy nevét, születési helyét, születési idejét és anyja születési családi és utónevét kell érteni.

Ruházat, csomag és jármű átvizsgálása

36/B. § (1) Akivel szemben személyi szabadságot korlátozó intézkedést foganatosítanak – ideértve a 36/D. § (7) bekezdés szerinti esetet is –, annak ruházatát, járművét a pénzügyőr a támadásra vagy az önveszély okozására alkalmas tárgy, illetve tárgyi bizonyíték előtalálása végett, előzetes figyelmeztetés után átvizsgálhatja.

(2) A pénzügyőr a 36/A. § szerinti igazoltatás során az igazoltatott személy ruházatát, járművét átvizsgálhatja, ha azt a személyazonosság megállapítása vagy bűncselekmény elkövetésének gyanúja szükségessé teszi.

(3) A pénzügyőr a (2) bekezdésen alapuló átvizsgálást abban az esetben is alkalmazhatja, ha az átvizsgálást nem a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésének gyanúja teszi szükségessé.

(4) A ruházat átvizsgálását – halaszthatatlan eset kivételével – az intézkedés alá vonttal azonos nemű személy végezheti. Az intézkedés nem történhet szeméremsértő módon.

(5) Az (1)–(4) bekezdés alkalmazásában ruházat: az intézkedéssel érintett személy testén viselt, illetve az intézkedés helyszínén nála lévő vagy a közvetlen felügyelete alatt, illetve rendelkezésére álló ruházat, csomag és tárgy.

(6) A jármű átvizsgálása során a pénzügyőr póráz és szájkosár nélküli szolgálati keresőkutyát is alkalmazhat. A vizsgálat során a keresőkutya alkalmazására azt követően kerülhet sor, amikor a jármű vezetője és az utasok a járművet elhagyták.

36/C. § (1) A pénzügyőr a szolgálati feladatok ellátása céljából

a) a vám- és jövedéki jogszabályok, továbbá a NAV vámszerveinek feladatát meghatározó egyéb jogszabályok megsértésének felderítése érdekében átvizsgálhatja a 36/J. § alapján megállított járművet,

b) átvizsgálhatja a vasúti és autóbusz-pályaudvarokon, hajóállomásokon, repülőtereken tartózkodó, illetve vasúton, hajón, személyszállító közforgalmú gépjárművön szállított utasok csomagjait a szállítóeszközön tartózkodás ideje alatt, menet közben vagy az állomásokon.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti vizsgálat során a pénzügyőr póráz és szájkosár nélküli szolgálati keresőkutyát, az (1) bekezdés b) pont szerinti vizsgálat során pórázon vezetve szájkosár nélküli szolgálati keresőkutyát is alkalmazhat. Az (1) bekezdés a) pont szerinti vizsgálat során a keresőkutya alkalmazására azt követően kerülhet sor, miután a jármű vezetője és az utasok a járművet elhagyták.

(3) A NAV vámszerve hatáskörébe tartozó szabálysértés esetén a pénzügyőr ruházat, csomag és jármű átvizsgálást a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) szerint alkalmazhat. Az átvizsgálás ellen a Szabs. tv. szerinti panasznak van helye.

Elfogás és előállítás

36/D. § (1) A pénzügyőr a további intézkedés megtétele céljából elfogja és a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság elé állítja azt,

a) akit szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten értek,

b) aki ellen elfogatóparancsot, nemzetközi elfogatóparancsot, illetve európai elfogatóparancsot adtak ki,

c) akinek őrizetbe vételét rendelték el,

d) aki az őrizetbe vétel végrehajtása során megszökött.

(2) A pénzügyőr a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság elé állíthatja azt,

a) aki a pénzügyőri felszólításra nem tudja a személyazonosságát hitelt érdemlően igazolni, vagy annak igazolását megtagadja,

b) aki a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható.

(3) A pénzügyőr jogosult a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvény szerinti körözött személyek nyilvántartásában szereplő, a körözés alapján előállítandó személyt az intézkedés helye szerint illetékes rendőrkapitányságra előállítani. Az előállított személy átszállításáról, az intézkedést elrendelő vagy az intézkedésben megjelölt hatóság elé állításáról az előállítást elrendelő hatóság gondoskodik.

(4) Az előállítással a személyi szabadság csak a szükséges ideig, de legfeljebb 8 órán át korlátozható. Ha az előállítás célja még nem valósult meg, indokolt esetben ezt az időtartamot a NAV előállítást foganatosító vámszervének, illetve nyomozó szervének vezetője egy alkalommal 4 órával meghosszabbíthatja. Az előállítás időtartamát az intézkedés kezdetétől kell számítani.

(5) Az előállítottat szóban vagy írásban az előállítás okáról tájékoztatni kell, és az előállítás időtartamáról részére igazolást kell kiállítani.

(6) Nemzetközi szerződés rendelkezése alapján elfogott, illetve előállított külföldi személy személyi szabadsága legfeljebb az abban meghatározott időtartamig korlátozható.

(7) Az (1) és (3) bekezdésen alapuló elfogást, előállítást a pénzügyőr abban az esetben is alkalmazhatja, ha a szolgálati feladata végrehajtása során észleli, hogy az elfogás, előállítás feltételei olyan személlyel szemben állnak fenn, akivel szemben az elfogás, előállítás nem a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény miatt szükséges.

(8) Ha az elfogást követően az előállítás a NAV nyomozó hatósága elé történik, a NAV nyomozó hatóságának kell biztosítania azt a lehetőséget, hogy az előállított egy hozzátartozóját vagy más személyt értesítsen, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti az intézkedés célját. Ha az előállított nincs abban a helyzetben, hogy e jogával élhessen, az értesítési kötelezettség a NAV nyomozó hatóságát terheli. Ha az előállított fiatalkorú vagy gondnokság alá helyezett, haladéktalanul értesíteni kell törvényes képviselőjét vagy gondnokát. Ha az elfogást követően az előállítás a rendőrséghez történik, a rendőrség a rá vonatkozó szabályok szerint jár el.

Intézkedés magánlakásban és közterületnek nem minősülő egyéb helyen

36/E. § (1) A pénzügyőr magánlakásba bebocsátás vagy hatósági döntés nélkül nem léphet be, illetve nem hatolhat be, kivéve

a) a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésének megakadályozása, megszakítása vagy a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás terheltjének elfogása és előállítása céljából;

b) a Be.-n, illetve a Szabs. tv.-en alapuló, a NAV hatáskörébe tartozó esetekben az elővezetés végrehajtása érdekében;

c) ha az előállítás e törvényben meghatározott egyéb okból szükséges.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában pénzügyőr alatt a Be.-n alapuló elővezetés végrehajtása körébe a NAV nyomozó hatósága állományában álló, a 34/Y. § (1a) bekezdés a) pontja szerinti pénzügyi nyomozót, a Szabs. tv.-en alapuló elővezetés végrehajtása körében a NAV vámszerve állományában álló pénzügyőrt kell érteni.

(3) A NAV kormányrendeletben meghatározott szerve állományába tartozó pénzügyőr az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott intézkedés foganatosítására – a hatáskörrel rendelkező nyomozó hatóság felkérése alapján – más nyomozó hatóság hatáskörébe tartozó bűncselekmény esetén is jogosult.

36/F. § (1) A pénzügyőr a NAV illetékes vámszerve vezetőjének hatósági döntése alapján – a jogsértés felderítése és a hatáskörébe tartozó eljárások lefolytatása érdekében – beléphet, illetve az ott tartózkodók akarata ellenére behatolhat olyan magánlakásba, ahol azonosított és ellenőrzött forrásból származó adatok alapján valószínűsíthetően a vámhatóság hatáskörébe tartozó jogsértő tevékenységet folytatnak.

(2) A belépést (behatolást) és a magánlakásban folytatott eljárást az érintett személy kíméletével, lehetőleg 6 és 20 óra között kell végrehajtani, továbbá az intézkedésről jegyzőkönyvet kell felvenni.

(3) Ha a jelen §-on alapuló intézkedést a vámhatóság hatáskörébe tartozó egyéb hatósági eljárás követi, a magánlakásba való belépés (behatolás) ellen panasznak nincs helye, az, és az intézkedés során tanúsított pénzügyőri tevékenység az adott hatósági eljárásban biztosított, az ügy érdemét érintő jogorvoslati kérelemben támadható.

36/G. § (1) A pénzügyőr a 36/E. § és 36/F. § (1) bekezdés szerinti esetben és célból – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – magánlakásnak nem minősülő egyéb helyre, helyiségbe is beléphet, illetve – az ott tartózkodók akarata ellenére, továbbá a birtokos távollétében is – behatolhat.

(2) Ha a pénzügyőr a magánlakásnak nem minősülő egyéb helyre, illetve helyiségbe a 36/F. § (1) bekezdés szerinti esetben és célból lép be vagy hatol be, az intézkedésről jegyzőkönyvet kell felvenni, ha pedig a birtokos távollétében hatol be, az intézkedésnél két hatósági tanúnak is jelen kell lennie.

(3) Ha a magánlakásnak nem minősülő egyéb helyre, helyiségbe való belépésre, illetve behatolásra a 36/F. § (1) bekezdés szerinti esetben és célból került sor, és az intézkedést a vámhatóság hatáskörébe tartozó egyéb hatósági eljárás követi, a belépés, behatolás ellen panasznak nincs helye, az, és az intézkedés során tanúsított pénzügyőri tevékenység az adott hatósági eljárásban biztosított, az ügy érdemét érintő jogorvoslati kérelemben támadható.

36/H. (1) A 36/E. §-on vagy a 36/G. §-on alapuló, a birtokos távollétében történt behatolást követően a NAV köteles a birtokost tájékoztatni, és a vagyonvédelem érdekében szükséges intézkedést megtenni.

(2) A 36/E–36/G. §-on alapuló magánlakásban, illetve egyéb helyen, helyiségben való tartózkodás csak a feladat végrehajtásához szükséges ideig tarthat.

A helyszín biztosítása

36/I. § (1) A pénzügyőr a szolgálati feladata ellátása során jogosult megtiltani, illetve megakadályozni, hogy bűncselekmény, szabálysértés helyszínét megváltoztassák.

(2) Az (1) bekezdést a pénzügyőr abban az esetben is alkalmazhatja, ha a szolgálati feladata végrehajtása során észleli, hogy nem a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekményt, illetve nem a NAV vámszerve hatáskörébe tartozó szabálysértést követtek el, továbbá akkor is, ha baleset helyszínének biztosítása szükséges. E bekezdés alkalmazásakor a helyszín biztosítására a pénzügyőr a rendőrség megérkezéséig jogosult.

Egyéb pénzügyőri intézkedések

36/J. § A pénzügyőr a szolgálati feladatok ellátása céljából közutakon, közforgalom számára megnyitott területen személyeket, járműveket – a közúti közlekedés rendjéről szóló jogszabályban meghatározott jelzések alkalmazásával – megállíthat.

36/K. § (1) A pénzügyőr a vám- és jövedéki jogszabályok, továbbá a NAV vámszerveinek feladatát meghatározó egyéb jogszabályok megsértésének észlelése, gyanúja esetén elrendelheti az ellenőrzés tárgyát képező áru hivatalos helyre történő azonnali beszállítását, amennyiben az ellenőrzés biztonságos és eredményes lefolytatásához az ellenőrzés helyszínén a feltételek nem adottak, vagy az ellenőrzés végrehajtása mások személyi, illetve vagyonbiztonságát veszélyezteti.

(2) Az áru birtokosa köteles az elrendelésnek eleget tenni, és amennyiben vele szemben az eljárás során jogsértést nem állapítanak meg, kérheti igazolt költségeinek megtérítését.

36/L. § (1) Bűncselekmény gyanúja esetén a pénzügyőr jogosult halaszthatatlan nyomozási cselekményként lefoglalás foganatosítására és a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó hatóság felé a szükséges intézkedések megtételére.

(2) A (1) bekezdést a pénzügyőr abban az esetben is alkalmazhatja, ha a szolgálati feladata végrehajtása során nem a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény gyanúját észleli.

(3) A NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény gyanúja esetén az (1) bekezdés szerinti jogosultság és kötelezettség a szolgálaton kívül levő pénzügyőrre is vonatkozik akkor, ha a szolgálatban levő pénzügyőrt az intézkedésben segíteni kell, feltéve, hogy az intézkedés szükségességének időpontjában a szolgálaton kívül lévő pénzügyőr intézkedésre alkalmas állapotban van.

(4) A NAV vámszerve hatáskörébe tartozó szabálysértés esetén a pénzügyőr lefoglalást a Szabs. tv. szerint alkalmazhat. A lefoglalás ellen a Szabs. tv. szerinti panasznak van helye.

36/M. § (1) A pénzügyőr eljárása során megvizsgálhatja, hogy az ellenőrzés alá vont áru tulajdonosának van-e az állami adó- és vámhatóság felé meg nem fizetett, végrehajtható adó- vagy vámtartozása, illetve végrehajtás alá vont adó módjára behajtandó köztartozása, továbbá e vizsgálat eredményeként jogosult a végrehajtás alá vonható ingó vagyontárgyak lefoglalására.

(2) Az (1) bekezdés szerinti foglalás ellen az Art. szerinti végrehajtási kifogásnak van helye, amelyet az áru tulajdonosának székhelye szerint illetékes adóztatási szervhez kell benyújtani.

(3) Ingófoglalás céljából, továbbá – ha azt jogszabály lehetővé teszi – a végrehajtásban való pénzügyőri közreműködés céljából a pénzügyőr magánlakásba, és magánlakásnak nem minősülő egyéb helyre beléphet.

36/N. § (1) Ha gyanú merül fel arra, hogy az ellenőrzés alá vont személy testében, testüregében kábítószert vagy kábítószernek minősülő anyagot szállít, a pénzügyőr jogosult az ilyen személy beleegyezésével vizeletvétel és orvosi vizsgálat elrendelésére.

(2) A beleegyezés megtagadása esetén a NAV illetékes vámszervének vezetője felhatalmazó kérelmet terjeszt elő az illetékes ügyészséghez. Ilyen esetben a vizeletvétel és az orvosi vizsgálat csak az ügyész felhatalmazásával rendelhető el.

(3) A feltartóztatás és az orvosi vizsgálat időtartama a 8 órát nem haladhatja meg.

(4) Az intézkedés alkalmazása ellen csak amiatt van helye a 35/F. § szerinti panasznak, ha az érintett beleegyezése megtagadása ellenére ügyészi felhatalmazás nélkül rendelték el a vizeletvételt és az orvosi vizsgálatot, illetve akkor, ha a feltartóztatás és az orvosi vizsgálat időtartama a 8 órát meghaladta.

Képfelvétel, hangfelvétel, kép- és hangfelvétel készítése

36/O. § (1) A pénzügyőr az intézkedéssel, illetve az ellátott szolgálati feladattal összefüggésben az intézkedéssel érintett személyről, a környezetéről, továbbá az intézkedés, illetve az ellátott szolgálati feladat szempontjából lényeges körülményről, tárgyról képfelvételt, hangfelvételt, kép- és hangfelvételt (a továbbiakban együtt: felvétel) készíthet.

(2) A jelen § alkalmazásában intézkedés alatt az e fejezet szerinti intézkedéseken és kényszerítő eszközök alkalmazásán túl a vámhatóság feladatait meghatározó jogszabályok szerinti intézkedéseket, helyszíni eljárásokat is érteni kell.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján készített felvétel, illetve az abban szereplő személyes adat kizárólag

a) a rögzítés helyszínén elkövetett bűncselekmény, szabálysértés, továbbá a vámhatóság feladatait meghatározó jogszabályok vagy a közlekedés szabályainak megsértése miatt indult büntető-, szabálysértési vagy más hatósági eljárás során, vagy

b) körözött személy vagy tárgy azonosítása céljából, vagy

c) az intézkedés, illetve kényszerítő eszköz alkalmazása jogszerűségének közigazgatási eljárásban történő vizsgálata céljából, vagy

d) az érintett személy jogainak gyakorlása érdekében

használható fel.

(4) Ha a (3) bekezdésben megjelölt eljárás lefolytatásához vagy az ott meghatározott egyéb célból azokra nincs szükség, az (1) bekezdés alapján rögzített felvételt a rögzítést követő 30 nap elteltével törölni kell.

(5) Ha a felvétel felhasználására a (3) bekezdés szerinti eljárásokban kerül sor, az adatok kezelésére az alapul szolgáló eljárás szabályait kell alkalmazni.

36/P. § (1) A 36/O. § (4) bekezdésében meghatározott határidőn belül a 36/O. § (1) bekezdése szerint rögzített felvételből – jogszabályban meghatározott szabálysértési, bűnüldözési, igazságszolgáltatási, valamint nemzetbiztonsági feladatok ellátása céljából – a nyomozó hatóságok, a szabálysértési hatóságok, az ügyészség, a bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőrség terrorizmust elhárító szerve, a közlekedés szabályainak megsértése miatt közigazgatási hatósági eljárást folytató hatóság, nemzetközi jogsegély keretében külföldi hatóság, jogainak gyakorlása érdekében az érintett, valamint a jogszabály alapján eljárás kezdeményezésére irányuló jogának gyakorlása érdekében harmadik személy igényelhet adatot.

(2) A NAV a felvétel kezelése során köteles megtenni az ahhoz szükséges szervezési, technikai és egyéb adatbiztonsági intézkedéseket, hogy az érintett személy személyes adatait, így különösen magántitkait és magánéletének körülményeit illetéktelen személy tudomására jutásától megóvja.

(3) Az, akinek jogát vagy jogos érdekét a felvétel rögzítése érinti, a 36/O. § (3) bekezdésében megjelölt eljárás lefolytatásához vagy az ott meghatározott egyéb cél érdekében kérheti, hogy az adatot annak kezelője az adat továbbításáig, de legfeljebb 30 napig ne törölje.

(4) A (3) bekezdés szerinti kérelem benyújtására a felvétel rögzítésétől számított, a 36/O. § (4) bekezdésében meghatározottak szerinti 30 napon belül, a jog vagy jogos érdek valószínűsítésével van lehetőség.

(5) Bíróság vagy más hatóság megkeresésére a rögzített felvételt haladéktalanul meg kell küldeni. Ha a (3) bekezdés szerinti kérelem benyújtásától számított 30 napon belül nem kerül sor megkeresésre, a rögzített felvételt haladéktalanul törölni kell.”

370. § A NAV tv. 39. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a rendszeresített kényszerítő eszköz nem áll rendelkezésre, vagy a használatára nincs lehetőség, a pénzügyőr a bilincs, a rendőrbot vagy az útzár helyett más eszközt is igénybe vehet, ha a helyettesített eszköz alkalmazásának törvényi feltételei fennállnak és az igénybe vett eszköz az elérni kívánt törvényes cél megvalósítására alkalmas.”

371. § A NAV tv. III. Fejezet „Vegyi eszközök, elektromos sokkoló eszköz, rendőrbot, illetve más eszköz alkalmazása” alcíme helyébe a következő alcím lép:

„Bilincs alkalmazása

41. § (1) A pénzügyőr bilincset alkalmazhat a személyi szabadságában korlátozni kívánt vagy korlátozott személy:

a) támadásának megakadályozására,

b) ellenszegülésének megtörésére,

c) szökésének megakadályozására,

d) önkárosításának megakadályozására.

(2) A bilincs használata alkalmával kerülni kell a testi sérülés és egészségromlás okozását. A bilincs használatáról készült jelentésben utalni kell arra, hogy a bilincs alkalmazására milyen okból került sor, és a bilincselés következtében történt-e sérülés. Ha a megbilincseltet más hatóságnak átadják, a jelentés egy példányát e hatóságnak meg kell küldeni.”

372. § A NAV tv. III. Fejezet „Szolgálati kutya alkalmazása” alcíme helyébe a következő alcím lép:

„Vegyi eszköz, sokkoló eszköz, rendőrbot, illetve más eszköz alkalmazása

42. § (1) A pénzügyőr a szolgálatban kényszerítő eszközként rendszeresített vegyi eszközt, sokkoló eszközt, illetve rendőrbotot alkalmazhat:

a) a mások vagy a saját életét, testi épségét, illetve az őrzésére bízott vagyon biztonságát közvetlenül veszélyeztető támadás elhárítására,

b) a jogszerű intézkedéssel szembeni ellenszegülés megtörésére.

(2) A pénzügyőr rendszeresített pirotechnikai eszközt alkalmazhat a mások vagy saját élete, testi épsége közvetlen veszélyeztetésének elhárítására, illetve a szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten ért személy elfogása alkalmával, vagy ha a lőfegyverhasználat feltételei fennállnak.”

373. § A NAV tv. III. Fejezet „Útzár telepítése, megállásra kényszerítés” alcíme helyébe a következő alcím lép:

„Szolgálati kutya alkalmazása

43. § (1) A pénzügyőr szájkosárral ellátott szolgálati kutyát – pórázon vagy anélkül – kényszerítő eszközként alkalmazhat, ha a testi kényszer alkalmazásának feltételei fennállnak.

(2) A pénzügyőr szájkosár nélküli szolgálati kutyát pórázon vezetve alkalmazhat az intézkedés elleni tevőleges ellenállás leküzdéséhez.

(3) A pénzügyőr szájkosár és póráz nélküli szolgálati kutyát alkalmazhat

a) súlyos sérüléssel fenyegető támadás elhárítására,

b) a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó, súlyos bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy elfogására,

c) a személye ellen intézett támadás vagy az életét, testi épségét közvetlenül fenyegető magatartás elhárítására.

(4) A (3) bekezdés b) pontjának alkalmazásában súlyos bűncselekmény az a NAV nyomozóhatósági hatáskörébe tartozó bűntett, amelyet a törvény ötévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyeget.”

374. § A NAV tv. III. Fejezet „Bilincs alkalmazása” alcíme helyébe a következő alcím lép:

„Útzár telepítése, megállásra kényszerítés

44. § (1) A NAV – autópálya és autóút kivételével – közút vagy közforgalom elől el nem zárt magánút forgalmának korlátozását vagy lezárását rendelheti el a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy, valamint a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetőjének elfogására, ennek során – a közlekedés biztonságát is figyelembe véve, külön jogszabályban meghatározott feltételekkel – útzárat telepíthet.

(2) Útzár alkalmazása során a NAV járművek áthaladását torlaszszerűen vagy más módon lassító, megakadályozó építményt, technikai berendezést vagy ezek hiányában bármilyen eszközt telepíthet, amellyel az intézkedés foganatosítása elől járművel menekülő személyek feltartóztatása, elfogása elérhető.

(3) A NAV az (1) bekezdésben meghatározott célból autópályán és autóúton útzár telepítését az illetékes rendőrhatóságtól kérheti.

(4) A NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy, illetve a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetőjének elfogása érdekében – ha járművel menekül – a pénzügyőr mások személyét és biztonságát nem veszélyeztetve a járművet követheti és – a NAV-nál rendszeresített technikai eszköz felhasználásával is – megállásra kényszerítheti.”

375. § (1) A NAV tv. 45. § (1)–(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A pénzügyőrt a lőfegyver-használati jog – a jogos védelem és a végszükség esetein kívül – az e törvényben meghatározottak szerint illeti meg.

(2) Ha e törvény szerint a lőfegyverhasználat feltétele fennáll, a pénzügyőr bármely dolgot fegyverként használhat. A lőfegyver használatára vonatkozó szabályokat ebben az esetben is értelemszerűen alkalmazni kell.”

(2) A NAV tv. 45. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Tilos a szolgálati fegyvert elővenni, bárkire ráfogni, tüzelési készenlétbe helyezni vagy valakivel szemben a fegyverhasználatot kilátásba helyezni, ha a lőfegyverhasználatnak az e törvényben meghatározott feltételei nem valósultak meg, kivéve

a) NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy elfogásakor,

b) a 36/E. § (3) bekezdés szerinti esetben.”

376. § A NAV tv. 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„46. § (1) A pénzügyőr – szolgálatának jogszerű teljesítése közben – lőfegyverhasználatra jogosult:

a) az élet elleni közvetlen fenyegetés vagy támadás elhárítására,

b) a testi épséget súlyosan veszélyeztető közvetlen támadás elhárítására,

c) a Be. által a NAV nyomozóhatósági hatáskörébe utalt bűncselekmény lőfegyverrel, robbanóanyaggal vagy az élet kioltására alkalmas más eszközzel való elkövetésének megakadályozására,

d) lőfegyver, illetve robbanóanyag jogosulatlan, erőszakos megszerzésére irányuló cselekmény megakadályozására,

e) az emberi élet kioltását szándékosan elkövető elfogására, szökésének megakadályozására,

f) azzal szemben, aki a nála lévő fegyver vagy élet kioltására alkalmas más eszköz letételére irányuló pénzügyőri felszólításnak nem tesz eleget, és magatartása a fegyver vagy a más, az élet kioltására alkalmas eszköz ember elleni közvetlen felhasználására utal,

g) a NAV által elfogott, bűncselekmény elkövetése miatt őrizetbe vett, vagy bírói döntés alapján fogva tartott személy erőszakos kiszabadításának megakadályozására, az azt megkísérlővel szemben,

h) a saját élete, testi épsége, személyes szabadsága ellen intézett támadás elhárítására.

(2) Nemzetközi szerződés vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusa alapján más állam területén szolgálatot ellátó pénzügyőr nemzetközi szerződésben vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott esetekben és módon használhat lőfegyvert.

(3) Pénzügyi nyomozói vagy vámhatósági feladatokat ellátó külföldi szerv tagja Magyarország területén a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvényben, nemzetközi szerződésben vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusa alapján meghatározott esetben és módon használhat lőfegyvert.”

377. § A NAV tv. 51. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A NAV bűnügyi főigazgatósága és a bűnügyi főigazgatóság középfokú szervei (a továbbiakban: felhatalmazott szervek) – e törvény keretei között – a Be. által a NAV nyomozóhatósági hatáskörébe utalt bűncselekmény elkövetésének megelőzésére, megakadályozására, felderítésére, megszakítására, az elkövető kilétének megállapítására, elfogására, tartózkodási helyének megállapítására, bizonyítékok megszerzésére, büntetőeljárás alól magát kivonni kívánó terhelt büntetőeljárásban történő részvételének biztosítására, továbbá a büntetőeljárásban részt vevők és az eljárást folytató hatóság tagjainak, a fedett nyomozók és fedőintézmények, a titkosan együttműködő személyek védelme, valamint a titkosan együttműködő személyek bevonása, ellenőrzése érdekében titokban információt gyűjthetnek. A titkosan együttműködő személyek bevonása, ellenőrzése céljából bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés végezhető.”

378. § A NAV tv. 82. §-a a következő a) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a kijelölt miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:)

a) a NAV személyi állományának képzését szolgáló továbbképzési rendszer szabályait,”

379. § A NAV tv. 98/O. §-a a következő (12c) bekezdéssel egészül ki:

„(12c) A (12a) bekezdéstől eltérően, amennyiben az érintett vezetői munkakörbe, pénzügyi nyomozói munkakörbe történő kinevezését, II. besorolási osztályból I. besorolási osztályba történő átsorolását, illetve a 31/A. § szerinti címadományozást megelőzően megállapított illetménye (jelen bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: megelőző illetmény) meghaladja a (12a) bekezdés alapján megállapítható illetményét (jelen bekezdés alkalmazásában a továbbaikban: megállapított illetmény), úgy a megelőző illetménynek a megállapított illetményt meghaladó részét külön illetményelemként, mint illetménykülönbözet kell nyilvántartani. Az így megállapított illetménykülönbözetre egyebekben jelen § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.”

380. § A NAV tv. 98/P. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„98/P. § Az a 2015. január 1-jén a NAV állományába tartozó pénzügyőr, aki

a) a Vám- és Pénzügyőrség állományából került a NAV állományába, és

b) olyan munkakört tölt be, amelynek betöltéséhez a pénzügyőrnek rendészeti szakvizsgával kell rendelkeznie, és

c) a középfokú szaktanfolyamot elvégezte, vagy annak elvégzése alól jogszabály alapján mentesült, és

d) legalább 3 évet töltött vezetői munkakörben, illetve vezetői beosztásban,

mentesül a rendészeti szakvizsga megszerzésének kötelezettsége alól.”

381. § A NAV tv. a következő alcímmel egészül ki:

„Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

98/Q. § E törvény IV. fejezete az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”

382. § A NAV tv. 7. számú melléklete helyébe e törvény 14. melléklete lép.

383. § A NAV tv.

1. 13. § (7) bekezdésében a „bűncselekmények megelőzését, felderítését és nyomozását” szövegrész helyébe a „bűncselekmények megelőzését, felderítését, megszakítását és nyomozását” szöveg,

2. 16/A. § (5) bekezdésében az „a NAV foglalkoztatási szabályzata” szövegrész helyébe az „a NAV foglalkoztatási szabályzata (a továbbiakban: foglalkoztatási szabályzat)” szöveg,

3. 17. § (1) bekezdésében a „Hszt. 2. § a)–b), e)–f), h), j), m) s) és v) pontja” szövegrész helyébe a „Hszt. 2. § a)–b), e)–f), h), j), m) és v) pontja” szöveg, a „49. § (1)–(3) bekezdése” szövegrész helyébe a „49. §-a” szöveg, a „150–178. §-a” szövegrész helyébe a „150–178/A. §-a” szöveg,

4. 17/E. § (2) bekezdésében a „szolgálati viszonyát” szövegrész helyébe a „hivatásos szolgálati jogviszonyát” szöveg, a (4) bekezdésében a „hivatásos jogviszonya” szövegrész helyébe a „hivatásos szolgálati jogviszonya” szöveg,

5. 17/G. § (1) bekezdésében az „a fizetési felszólítással,” szövegrész helyébe az „a fizetési felszólítással, a sérelemdíj megfizetése ügyében hozott határozattal,” szöveg,

6. 18. § (1) bekezdésében a „Kttv. 14–25. §-a” szövegrész helyébe a „Kttv. 6. § 20a. pontja, 11. § (4)–(6) bekezdése, 14–25. §-a, 41/A–41/B. §-a,” szöveg, a „145–149. §-a” szövegrész helyébe a „145–149/A. §-a” szöveg,

7. 18/A. § (6) bekezdésében az „a vizsgálat lefolytatásában részt vevő asszisztens,” szövegrész helyébe az „a vizsgálat lefolytatásában részt vevő asszisztens, az alkalmassági vizsgálatot végző szerv vezetője,” szöveg,

8. 18/B. § (4) bekezdésében a „(2) bekezdés c) és e)–f) pontjában” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés c) és e)–g) pontjában” szöveg, az (5) bekezdésében a „(2) bekezdés d)–f) pontjában” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés d)–g) pontjában” szöveg, a (6)–(7) bekezdésében a „(2) bekezdés c)–f) pontjában” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés c)–g) pontjában” szöveg,

9. 18/D. § (4) bekezdésében, a 31/A. § (1) bekezdésében a „NAV foglalkoztatási szabályzatában” szövegrész helyébe a „foglalkoztatási szabályzatban” szöveg, a 33/E. § (5) bekezdésében a „NAV foglalkoztatási szabályzata” szövegrész helyébe a „foglalkoztatási szabályzat” szöveg,

10. 19/A. § (2) bekezdésében, 19/B. § (2) bekezdésében, 20/A. § (1) bekezdésében a „fizetés nélküli szabadság” szövegrész helyébe az „illetmény nélküli szabadság” szöveg,

11. 19/G. §-ában az „az e törvényben foglaltak szerint” szövegrész helyébe az „a munkaköre betöltéséhez szükséges” szöveg,

12. 20. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „munkakör betöltéséhez szükséges szakirányú felsőfokú iskolai végzettségű” szövegrész helyébe a „felsőfokú iskolai végzettséget igénylő munkakört betöltő, szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező” szöveg, a (3) bekezdés nyitó szövegrészében a „középiskolai végzettségű” szövegrész helyébe a „felsőfokú iskolai végzettséget nem igénylő munkakört betöltő” szöveg,

13. 21. § (1) bekezdésében az „a kormánytisztviselői illetményalap (a továbbiakban: illetményalap)” szövegrész helyébe az „az illetményalap” szöveg,

14. 28/F. §-ában a „28/D. § (5)–(6) és” szövegrész helyébe a „28/D. § (5) és” szöveg, a „28. § (1)–(2) bekezdése” szövegrész helyébe a „28. § (1), (2a) és (7) bekezdése”, a „28/D. § (1)–(3) bekezdése” szövegrész helyébe a „28/D. § (1)–(3) és (6) bekezdése” szöveg,

15. 31. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a „kormánytisztviselő nyugdíjba vonulása, illetve a pénzügyőr nyugdíjazása” szövegrész helyébe a „kormánytisztviselő, pénzügyőr nyugdíjba vonulása, illetve elhalálozása” szöveg, a (3) bekezdés a) pontjában a „nyugdíjazás” szövegrész helyébe a „nyugdíjazás, illetve az elhalálozás” szöveg,

16. 32/C. § (6) bekezdés a) pontjában a „Kttv. 42. § (8) bekezdése” szövegrész helyébe a „Kttv. 39. § (4) bekezdése, 42. § (8) bekezdése” szöveg, b) pontjában az „az 59. § (1) bekezdés b) pontja, illetve e törvény 33/F. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe az „illetve e törvény 17/A. § (1) bekezdése vagy 33/F. § (1) bekezdése” szöveg,

17. 32/K. § (4) bekezdés b)–c) pontjában a „jogviszonytól” szövegrész helyébe a „jogviszony esetén” szöveg,

18. 32/Q. § (1) bekezdésében a „32/K. §” szövegrész helyébe a „32/K–32/M. §” szöveg,

19. 32/T. § (4) bekezdésében az „illetmény kifizetése” szövegrész helyébe az „illetmény, távolléti díj kifizetése” szöveg,

20. 32/Z. § (4) bekezdés a) pont ab) alpontjában az „59. § (1) bekezdésének b) és f) pontja, illetve e törvény 33/F. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe az „59. § (1) bekezdésének f) pontja, illetve e törvény 17/A. § (1) bekezdése vagy 33/F. § (1) bekezdése” szöveg,

21. 33/B. § (1) bekezdés b) pontjában a „Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.)” szövegrész helyébe a „Ptk.” szöveg,

22. 33/C. § (1) bekezdésében az „a gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti üzletvezetési,” szövegrész helyébe a „gazdasági társaságnál” szöveg,

23. 33/C. § (2a) bekezdés a) pontjában az „érdekképviseleti szervezetben” szövegrész helyébe az „a 33/B. § (8) bekezdésben említett szervezetek kivételével érdek-képviseleti szervezetben” szöveg,

24. 33/D. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „tevékenység folytatása, ha” szövegrész helyébe a „tevékenység folytatása, különösen ha” szöveg,

25. 33/G. § (1) bekezdésében a „ha kormányzati szolgálati jogviszonyából” szövegrész helyébe a „ha a kormányzati, illetve hivatásos szolgálati tevékenysége során a kormányzati szolgálati jogviszonyából” szöveg,

26. 33/G. § (4) bekezdésében az „az i)–k) pont szerinti” szövegrész helyébe az „a k)–m) pont szerinti” szöveg, (5) bekezdésében a „(3) bekezdés h) pont szerinti” szövegrész helyébe a „(3) bekezdés j) pont szerinti”, az „az i)–k) pont szerinti” szövegrész helyébe az „a k)–m) pont szerinti” szöveg,

27. 33/I. § (2) bekezdés b) pontjában a „(3) bekezdés d) és f) pontjában” szövegrész helyébe a „(3) bekezdés d), f) és h)–i) pontjában” szöveg, c) pontjában a „(3) bekezdés e) és g)–h) pontjában” szövegrész helyébe a „(3) bekezdés e), g) és j) pontjában” szöveg, a d) pontjában a „(4)–(5) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(4) és (5) bekezdésben” szöveg, az e) pontjában a „(3) bekezdés i) pontjában” szövegrész helyébe a „(3) bekezdés k) pontjában” szöveg, az f) pontjában a „(3) bekezdés j)–k) pontjában” szövegrész helyébe a „(3) bekezdés l)–m) pontjában” szöveg,

28. 33/J. § (6) bekezdés d) pontjában az „a vezetése alatt álló fegyelmi tanács” szövegrész helyébe az „ő, illetve a vezetése alatt álló fegyelmi tanács” szöveg,

29. 33/J. § (7) bekezdésében az „együttesen valósították meg” szövegrész helyébe a „követték el” szöveg,

30. 33/K. § (1)–(3) bekezdésében a „rendfokozatot vagy szolgálati viszonyt érintő” szövegrész helyébe a „rendfokozatban visszavetés, hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése, lefokozás” szöveg,

31. 33/T. § (1) bekezdésében a „ha a vizsgálóbiztos pénzügyőr” szövegrész helyébe a „ha a vizsgálóbiztos nem vezetői munkakört betöltő pénzügyőr” szöveg,

32. 33/U. § (1) bekezdésében az „az erről szóló határozat végrehajtásáig” szövegrész helyébe az „az erről szóló határozat kihirdetésétől, illetve ennek hiányában a közlésétől kezdve, annak végrehajtásáig” szöveg,

33. 33/W. § (9a) bekezdésében a „tanú esetében” szövegrész helyébe a „tanú kérésére” szöveg,

34. 33/W. § (9d) bekezdésében a „képviselője” szövegrész helyébe a „képviselője, illetve a szakértő” szöveg,

35. 33/Y. § (3) bekezdés a) pontjában a „(3) bekezdés a)–h) pontjai” szövegrész helyébe a „(3) bekezdés a)–j) pontjai” szöveg,

36. 33/Z. § (4) bekezdésében a „ha a fegyelmi tanács tagja pénzügyőr” szövegrész helyébe a „ha a fegyelmi tanács tagja nem vezetői munkakört betöltő pénzügyőr” szöveg,

37. 34/C. § (1) bekezdésében a „34/A. § (2)–(3) bekezdés” szövegrész helyébe a „33/G. § (2a)–(2b) bekezdés” szöveg,

38. 34/D. § (3) bekezdésében a „33/G. § (3) bekezdés b)–h) pontjában” szövegrész helyébe a „33/G. § (3) bekezdés b)–j) pontjában” szöveg,

39. 34/D. § (5) bekezdésében a „33/N. § (3) bekezdés szerinti megtérítési kötelezettség” szövegrész helyébe a „33/N. § (3) bekezdés szerinti, NAV-ot terhelő megtérítési kötelezettség” szöveg,

40. 34/E. § (5) bekezdésében a „33/P. § (7)–(8) bekezdés” szövegrész helyébe a „33/P. § (7)–(8a) bekezdés” szöveg,

41. 34/K. § (5) bekezdésében a „(2) bekezdésben foglaltak” szövegrész helyébe a „(2)–(4) bekezdésben foglaltak” szöveg,

42. 34/M. §-ában a „34/L. § rendelkezései” szövegrész helyébe a „34/F–34/L. § rendelkezései” szöveg,

43. 34/N. § (5) bekezdésében a „bizonyítania, hogy” szövegrész helyébe a „bizonyítania a kár bekövetkeztét és mértékét, valamint azt, hogy” szöveg,

44. 34/P. § (4) bekezdésében a „kapott” szövegrész helyébe a „juttatható” szöveg,

45. 34/W. § (1)–(2) bekezdésében a „(4) bekezdés a)–i) pontjaiban” szövegrész helyébe a „(4) bekezdés a)–j) pontjaiban” szöveg, (2) bekezdésében a „(4) bekezdés j)–k) pontjaiban” szövegrész helyébe a „(4) bekezdés k)–l) pontjaiban” szöveg, (10) bekezdésében a „(4) bekezdés b)–g) és j)–k) pontjaiban” szövegrész helyébe a „(4) bekezdés b)–g) és j)–l) pontjában” szöveg, (11) bekezdésében a „(7) bekezdés a) pontjában” szövegrész helyébe a „(7) bekezdés a) és c) pontjában” szöveg,

46. 37/B. § (1) bekezdésében a „ 36. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe a „36/A–36/H. §-ban, illetve a 36/N. §-ban” szöveg,

47. 39. § (1) bekezdésében a „kényszer kivételével” szövegrész helyébe a „kényszer és bilincs kivételével” szöveg,

48. 48. § (1) bekezdés a) pontjában a „személy a támadással hagyjon fel,” szövegrész helyébe a „felhívott az intézkedésnek engedelmeskedjen,” szöveg,

49. 53. § (7) bekezdésben az „anyakönyvi nyilvántartásban” szövegrész helyébe az „anyakönyvben” szöveg,

50. 53. § (8) bekezdésben a „kár megtérítésére az” szövegrész helyébe a „kár megtérítésére, valamint személyiségi jogsértés esetén a sérelemdíj érvényesítésére az” szöveg,

51. 57. § (2) bekezdésében „kárt megtéríti, az” szövegrész helyébe a „kárt megtéríti, illetve személyiségi jogsértés esetén a sérelemdíjat megfizeti, az” szöveg,

52. 57. § (3) bekezdésében, 58. § (3) bekezdésében az „olyan bűncselekményt követett el, amellyel más életét szándékosan kioltotta” szövegrész helyébe a „más életének szándékos kioltásával járó bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható” szöveg,

53. 58. § (2) bekezdésében a „kár megtérítésére, az” szövegrész helyébe a „kár megtérítésére, illetve a személyiségi jogsértésért járó sérelemdíj megfizetésére, az” szöveg,

54. 71. § (1) bekezdésben a „feladatok ellátásához” szövegrész helyébe a „feladatok, illetve a 77. § szerinti feladatok ellátásához” szöveg,

55. 71. § (2) bekezdésében a „feladatok ellátása” szövegrész helyébe a „feladatok, illetve a 77. § szerinti feladatok ellátása” szöveg,

56. 82. § c) pontjában az „egyetértésben a kényszerítő eszközök” szövegrész helyébe az „egyetértésben az e törvény szerinti pénzügyőri intézkedések és a kényszerítő eszközök” szöveg,

57. 82/A. § (1) bekezdés a) pontjában a „kizárólag pénzügyőr tölthet be;” szövegrész helyébe a „kizárólag pénzügyőr tölthet be, továbbá azokat a munkaköröket, amelyek betöltéséhez a pénzügyőrnek rendészeti szakvizsgával kell rendelkeznie;” szöveg,

58. 82/A. § (1) bekezdés h) pontjában a „kell tekinteni” szövegrész helyébe a „kell tekinteni, valamint azon munkaköröket, amelyek tekintetében a szaktanfolyam elvégzésének kötelezettsége nem áll fenn” szöveg

lép.

384. § Hatályát veszti a NAV tv.

1. 18/B. § (3) bekezdésében a „képzettségének és” szövegrész,

2. 31. § (3a) bekezdése,

3. 32/Y. § (9) bekezdése,

4. 34/A. § (2)–(3) bekezdése,

5. 34/P. § (3) bekezdésében a „valamint a foglalkoztatott nem vagyoni kárát,” szövegrész,

6. 37. §-a,

7. 38. § (1) bekezdése és (3)–(4) bekezdése,

8. 39. § (5)–(6) bekezdése,

9. 45. § (3) bekezdése,

10. 98/P. §-t megelőző alcím címe.

XI. FEJEZET

AZ ELEKTRONIKUS KÖZÚTI ÁRUFORGALOM ELLENŐRZŐ RENDSZERHEZ KAPCSOLÓDÓ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

38. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

385. § A közúti közlekedésről szóló 1988. I. törvény (a továbbiakban: Közúti tv.) az alábbi 22/B. §-sal egészül ki:

„22/B. § (1) A közlekedési hatóság a 44. § (2) bekezdésben foglalt ellenőrzési jogosultság igazolása érdekében a közlekedési hatósági közúti ellenőrökről névjegyzéket vezet (a továbbiakban: közúti ellenőri névjegyzék). A közúti ellenőri névjegyzék tartalmazza a közúti ellenőr

a) azonosítóját,

b) nevét,

c) születési helyét és idejét,

d) anyja nevét,

e) igazolványképét,

f) igazolványának számát.

(2) Az (1) bekezdés b)–d) pontjaiban meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat a közúti ellenőr a változás bekövetkezésétől számított 8 napon belül köteles írásban bejelenteni a közlekedési hatóságnak.

(3) A közúti ellenőri névjegyzék az (1) bekezdés a), b) és f) pontja tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(4) A közlekedési hatóság az (1) bekezdés szerinti adatokat a közúti ellenőr ellenőrzési jogosultságának megszűnésének évét követő ötödik naptári év végéig kezeli.”

386. § (1) A Közúti tv. 33/C. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő szöveg lép:

(A díjköteles országos közutak díjfizetés ellenében történő használatának ellenőrzésére jogosult szervezetek a díjköteles utak használati díja megfizetésének helyszíni ellenőrzése, valamint a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek helyszíni ellenőrzése alkalmával hatósági ellenőrzés keretében eljárva jogosultak:)

e) a jogosulatlan úthasználat tényének megállapítása esetén az erről készített jegyzőkönyvnek az út használatáért díjszedésre, valamint a díjfizetés ellenőrzésére jogosult szerv vagy szervezet részére történő átadásával az úthasználót a pótdíj megfizetésére kötelezni.”

(2) A Közúti tv. 33/C. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényben meghatározott állami adó- és vámhatósági feladataihoz kapcsolódó ellenőrző tevékenysége, az adózók ellenőrzésre történő kiválasztása céljából – egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével közvetlen adathozzáféréssel vagy megkeresés útján – jogosult átvenni a gépjármű-nyilvántartásból a jármű-azonosító adatokat, a természetes személy üzemben tartó személyes adatait és a nem természetes személy üzemben tartó azonosításához szükséges adatokat, az arra vonatkozó adatot, hogy ellenőrzés alá vont jármű a díjköteles útszakaszok térítésmentes használatára jogosultak nyilvántartásában szerepel, valamint a közút kezelője vagy az általa megbízott közreműködő, továbbá a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti ellenőrzésére jogosult hatóság, valamint a külön jogszabály szerinti útdíjszedő által kezelt, a jármű tömegére, tengelyterhelésére, valamint méretére vonatkozó adatokat a mérés időpontjával, helyszínével és a jármű forgalmi rendszámával együtt. Az állami adó- és vámhatóság a feladatai ellátásához átvett adatokat 7 évig kezelheti.”

387. § A Közúti tv. 44. § a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A közlekedési hatóság a törvényben meghatározott ellenőrzési feladatai ellátásához a Kormány rendeletében meghatározott módon jogosult átvenni a más ellenőrzésre jogosult hatóság által végzett közúti ellenőrzések során keletkezett, valamint a külön jogszabály szerinti útdíjszedő, a közút kezelője vagy az általa megbízott közreműködő által kezelt, a jármű tömegére, tengelyterhelésére, valamint méretére vonatkozó adatokat a mérés időpontjával, helyszínével és a jármű forgalmi rendszámával együtt.”

39. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása

388. § Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Élelmiszer tv.) 38. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az állami adó- és vámhatóság megkeresésre tájékoztatja az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet az adó- és vámtitkot képező adatról vagy információról, ha az az ügyfél személyének azonosításához vagy az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatósági feladatának ellátásához szükséges. Az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott, az állami adó- és vámhatóság által működtetett EKAER-ben a 4. § szerint az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv felügyeleti hatáskörébe tartozó termékekkel összefüggésben rögzített adatokat a rögzítést követően haladéktalanul, elektronikus úton továbbítja az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv részére az ügyfél személyének azonosítása és az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatósági feladatának ellátása céljából.”

389. § Az Élelmiszer tv. 38/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv megkeresésre az adó- és vámhatóság törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából elektronikus úton átadja az adó- és vámhatóság részére a FELIR-ben regisztrált élelmiszer vállalkozókkal kapcsolatban nyilvántartott, a (2) bekezdés a), c) és d) pontja szerinti, valamint a bejelentett első magyarországi tárolási helyekre vonatkozó adatokat, illetve ezen adatok tekintetében hozzáférést biztosít az adó- és vámhatóság részére a FELIR-hez.”

390. § (1)87

(2) Az Élelmiszer tv. 47/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A felügyeleti díj mértéke – a (3a)–(6) bekezdésben foglalt eltéréssel – a felügyeleti díj fizetésére kötelezett (2) bekezdés szerinti tevékenységből származó, jövedéki adó, illetve népegészségügyi termékadó nélkül számított

a) előző évi értékesítési nettó árbevételének, vagy

b) – személyi jövedelemadó bevallásra köteles természetes személy – előző évi jövedelmének

0,1%-a.

(3a) A felügyeleti díj mértéke a felügyeleti díj fizetésére kötelezett, a kereskedelmi törvény szerinti napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet esetében az e tevékenységből származó, jövedéki adó és népegészségügyi termékadó nélkül számított előző évi nettó árbevételének

– 500 millió forintot meg nem haladó része után 0%,

– az 500 millió forintot meghaladó, de 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,1%,

– az 50 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 1%,

– a 100 milliárd forintot meghaladó, de 150 milliárd forintot meg nem haladó része után 2%,

– a 150 milliárd forintot meghaladó, de 200 milliárd forintot meg nem haladó része után 3%,

– a 200 milliárd forintot meghaladó, de 250 milliárd forintot meg nem haladó része után 4%,

– a 250 milliárd forintot meghaladó, de 300 milliárd forintot meg nem haladó része után 5%,

– a 300 milliárd forintot meghaladó része után 6%.”

(3) Az Élelmiszer tv. 47/B. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az (5) bekezdés szerinti felügyeleti díj fizetésére kötelezett az ott meghatározott összegű felügyeleti díj megfizetése helyett választása alapján a (3)–(3a) bekezdés szerint számított felügyeleti díjat a (8) és (9) bekezdés szerint vallja be és fizeti meg.”

(4) Az Élelmiszer tv. 47/B. § (10)–(11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet megillető felügyeleti díjat az élelmiszerlánc-biztonsági stratégiában, a többéves tervben és az éves ellenőrzési tervben meghatározott feladatok végrehajtására kell fordítani. Az évente befolyt felügyeleti díj 10%-át fejlesztésre kell fordítani. A felügyeleti díjból befolyt bevétel működésre is fordítható.

(11) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet megillető felügyeleti díj felhasználásáról az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv elkülönített nyilvántartást vezet. A felhasználásról feladatonkénti szöveges beszámolót kell készíteni az országos főállatorvos részére a felhasználást követő év április 30-ig.”

40. Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló
2013. évi LXVII. törvény módosítása

391. § Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Útdíjtv.) 17. § (4) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a 17. § (4) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[Az UD rendszerben kezelt adatok teljes körét egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével közvetlen adathozzáféréssel (a továbbiakban: közvetlen hozzáférés) jogosult átvenni]

f) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényben meghatározott állami adó- és vámhatósági feladataihoz kapcsolódó ellenőrző tevékenysége, az adózók ellenőrzésre történő kiválasztása céljából,

g) a közlekedési hatóság törvényben meghatározott ellenőrzési tevékenysége céljából.”

392. § (1) Az Útdíjtv. 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A felügyeleti szerv a felügyeleti jogkörében eljárva jogosult a díjfizetési kötelezettséggel érintett gépjárműveknek a díjfizetési kötelezettséggel, valamint az állami adó- és vámhatóság jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásához szükséges adatszolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatos alábbi jellemzőit, valamint az úthasználók, üzemben tartók, és a szerződött díjfizetők alábbi személyes adatait kezelni a díjszedés hatékony lebonyolítása érdekében a díj, illetve a bírság megfizetésére irányuló követelés elévüléséig:

a) a természetes személy úthasználó, üzembentartó, és szerződött díjfizető nevét, lakóhelyét, anyja nevét, születési helyét és idejét, elektronikus levélcímét, telefonszámát, fizetési számla számát, valamint a személyazonosításra szolgáló okmány adatait,

b) jogi személy úthasználó, üzembentartó, és szerződött díjfizető nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát vagy az azt bejegyző hatóság által kiadott más hasonló azonosítóját, továbbá elektronikus levélcímét, telefonszámát, fizetési számla számát,

c) a megfizetendő útdíj és bírság mértékét,

d) az úthasználat helyét és idejét,

e) az útdíjfizetés helyét és időpontját,

f) a gépjármű vagy gépjárműszerelvény forgalmi rendszámát,

g) a gépjárműnek vagy gépjárműszerelvénynek a díjkategória meghatározásához szükséges jellemzőit,

h) a nyilvántartott fedélzeti eszközök azonosító adatait,

i) a gépjárműről és annak hatósági jelzéséről készített képfelvételt,

j) az útdíjköteles elemi útszakaszok viszonylati jegy alapján történő használata esetén az útvonalat, az annak megtételéhez engedélyezett időszakot, valamint a bizonylatszámot.

k) a gépjármű vagy gépjárműszerelvény össztömegét, tengelyterhelését, valamint méretét.”

(2) Az Útdíjtv. 26. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az útdíjszedő a 6. § (4) bekezdésében és a 17. §-ban meghatározott feladatai ellátása, valamint az állami adó- és vámhatóság jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásához szükséges adatszolgáltatás teljesítése érdekében az (1) bekezdés c)–k) pontjában meghatározott adatokat jogosult kezelni az adat keletkezését követő 7 évig.”

393. § Az Útdíjtv. 14. alcíme a következő 28/A. §-sal egészül ki:

„28/A. § Felhatalmazást kap a közlekedésért felelős miniszter, hogy az úttestbe épített áthajtásos tömegmérő pontok működtetésének részletszabályait rendeletben határozza meg.”

XII. FEJEZET

A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA

41. A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosítása

394. § A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Ktdt.) 1. § (3) bekezdése a következő g)–i) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában termékdíjköteles termék)

g) az egyéb műanyag termék;

h) az egyéb vegyipari termék;

i) az irodai papír.”

395. § (1) A Ktdt. 2. § 6. pontja a következő g)–i) alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:

csekély mennyiségű kibocsátó: a tárgyévben)

g) 2 kg egyéb műanyag terméket,

h) 200 kg egyéb vegyipari terméket,

i) 200 kg irodai papírt”

(meg nem haladó tömegű termékdíjköteles terméket – kizárólag végfelhasználó vevő részére – belföldi forgalomba hozó, saját célra felhasználó vagy készletre vevő kötelezett;)

(2) A Ktdt. 2. § 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„14. forgalomba hozatal: a termékdíjköteles termék tulajdonjogának

a) belföldi ingyenes vagy visszterhes átruházása,

b) belföldön gazdasági céllal letelepedett vagy belföldön nyilvántartásba vett kötelezett általi átruházása, ha a külföldről beszerzett és külföldön küldeményként vagy a fuvarozásra feladott termék a küldeményként való megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor belföldön van,

ideértve a tulajdonjog más termék tartozékaként vagy alkotórészeként való átruházását, továbbá a csomagolószer csomagolás részekénti átruházását;”

(3) A Ktdt. 2. §-a a következő 18a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„18a. irodai papír: információ hordozására alkalmas író, nyomtató vagy fénymásoló papír, amely további megmunkálás nélkül alkalmas írásra, nyomtatásra vagy fénymásolásra;”

(4)88 A Ktdt. 2. §-a a következő 33. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„33. Végfelhasználó: a terméket tovább már nem értékesítő, a szükséglete kielégítésére felhasználó természetes, vagy jogi személy.”

396. § (1) A Ktdt. 3. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3b) Nem minősül a (3) bekezdés d) pontja szerinti saját célú felhasználásnak, ha az újrahasználható raklapot a tulajdonos a 3/A. § szerinti engedéllyel bíró bérleti rendszer üzemeltetője számára – az engedélyezett bérleti rendszer keretén belül történő használat céljából – rendelkezésre bocsátja.”

(2) A Ktdt. 3. § (6) bekezdése a következő e)–f) ponttal egészül ki:

[A termékdíjköteles termék termékdíját nem kell megfizetni, ha – e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint – a kötelezett belföldi vevője (a továbbiakban: nyilatkozó) nyilatkozik arról, hogy]

e) a raklapot a 3/A. § szerinti engedéllyel bíró bérleti rendszer üzemeltetőjeként – a 3/A. § szerinti engedélyezett bérleti rendszer keretében történő használat céljából – vásárolja meg,

f) a raklapot a 3/A. § szerinti engedéllyel bíró bérleti rendszer üzemeltetője számára a 3/A. § szerinti engedélyezett bérleti rendszer keretében történő használatra átadja.”

397. § A Ktdt. 4. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A termékdíjköteles termék tulajdonjogának)

e) az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott feltételek alapján általános forgalmi adófizetési kötelezettséggel nem járó apport, jogutódlással történő megszűnés vagy üzletág-átruházás keretében történő átadása”

(nem minősül forgalomba hozatalnak.)

398. §89

399. § A Ktdt. 5. § (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A termékdíj-kötelezettség – ha e törvény másként nem rendelkezik – saját célú felhasználás esetén)

c) ha a külföldről behozott csomagolás esetén az a) vagy a b) pont alapján nem határozható meg az időpont, a csomagolás végleges lebontásának napján”

(keletkezik.)

400. § A Ktdt. 14. § (5) bekezdése e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Szerződés alapján a termékdíj-kötelezettséget a kötelezettől)

e) a csomagolószer

ea) első belföldi vevője vagy

eb) a d) pont szerinti értékesítés belföldi vevője,

ha csomagolást hoz vagy bércsomagoltatás keretében csomagolást hozat létre a csomagolószerből, továbbá ha az újrahasználható csomagolószer engedélyezett bérleti rendszerének szabályai szerint az újrahasználható csomagolószert bérbe adja,”

(átvállalhatja.)

401. § (1) A Ktdt. 15. § (3) bekezdése f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A csekély mennyiségű kibocsátó kötelezett termékdíj átalánya:)

f) reklámhordozó papír termékáram esetén 8000 Ft/év;”

(2) Ktdt. 15. § (3) bekezdése a következő g)–i) ponttal egészül ki:

(A csekély mennyiségű kibocsátó kötelezett termékdíj átalánya:)

g) egyéb műanyag termék termékáram esetén 4000 Ft/év;

h) egyéb vegyipari termék termékáram esetén 4000 Ft/év;

i) irodai papír termékáram esetén 4000 Ft/év.”

402. § A Ktdt. 40/C. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A 3. § (3a) bekezdésének rendelkezése 2014. január 1-jétől alkalmazandó.”

403. § A Ktdt. a következő 40/F. §-sal egészül ki:

„40/F. § Az állami adóhatósághoz csekély mennyiségű kibocsátóként bejelentkezett kötelezettnek, ha az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított termékdíjköteles termék esetében is csekély mennyiségű kibocsátónak minősül, a bejelentkezést nem kell újra megtennie.”

404. § A Ktdt.

a) 1. melléklete helyébe a 15. melléklet,

b) 2. melléklete helyébe a 16. melléklet,

c) 3. melléklete helyébe a 17. melléklet

lép.

405. § A Ktdt.

1.90 2. § 19. pontjában a „fogyasztói (elsődleges) közvetlen csomagolása, a címke (ide nem értve a polivinilklorid műanyagból készült címkét) és a záróelem, továbbá az egyszerhasználatos ivópohár kivételével, továbbá a műanyag bevásárló reklám táska” szövegrész helyébe a „kizárólag fémből készült fogyasztói (elsődleges) közvetlen csomagolása, a záróelem kivételével (ide nem értve a doboz, hordó palásttal egybeépített záróelemét)” szöveg,

2. 2. § 20. pontjában az „olyan csomagolószer” szövegrész helyébe az „olyan kizárólag fémből készült csomagolószer” szöveg,

3. 3. § (2a) bekezdésében a „termékdíj raktárból belföldre történő kiszállítása” szövegrész helyébe a „termékdíj raktárból belföldre – a tulajdonjog átruházásával – történő kiszállítása” szöveg,

4. 16/A. § (1) bekezdésében a „kereskedelmi egységgel ténylegesen” szövegrész helyébe a „kereskedelmi egységgel, hajléktalan ellátó szervezettel, intézménnyel ténylegesen” szöveg,

5. 16/A. § (4) bekezdésében a „telephelyén magánszemély vevőtől” szövegrész helyébe a „telephelyén végfelhasználó vevőtől” szöveg

lép.

406. § Hatályát veszti a Ktdt.

1. 3. § (6) bekezdés „belföldi” szövegrésze,

2. 5. § (5) bekezdése.

XIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

42. Hatályba léptető rendelkezések

407. § (1) Ez a törvény – a (2)–(7) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 172. § 2014. december 1-jén lép hatályba.

(3) Az 1. §–7. §, 9. § (2) bekezdése, 10. §–28. §, 29. § 1. és 2. pontja, 30. § (2)–(5) bekezdése, 31. § (3) bekezdése, 33. §–39. §, 40. § (2) bekezdése, 43. §, 44. § (1) bekezdése, 45. §, 46. §, 47. § 3–4., 17–18. és 20–22. pontja, 48. § 1. pontja, 49. §–74. §, 75. § (1), (3)–(4) bekezdése, 76. §–96. §, 98. §, 100. §, 101. §, 103. §, 105. §–107. §, 108. § 1., 3., 5–8., 10–12., 14–16. pontja, 109. §, 112. §, 115. §, 116. §, 118. §–125. §, 129. §–132. §, 135. § 2–3. pontja, 136. § 4–6. pontja, 139. §–144. §, 146. §–155. §, 157. § (1)–(5) bekezdése, 158. § (1) bekezdése, 160. § (2) bekezdése, 162. §–171. §, 173. §–192. §, 194. §–196. §, 198. §–216. §, 217. § (1) bekezdése, 219. §, 220. §, 222. §–225. §, 226. § (1) bekezdés, 227. §–253. §, 255. §, 256. § 1–3. pontja, 257. §–283. §, 285. §, 287. §–289. §, 291. §–296. §, 304. § 9. és 17. pontja, 305. § 2. pontja, 312. §, 315. § 5. pontja, 320. §–327. §, 329. §–330. §, 332. § a)–h) és j)–k) pontja, 333. §–406. §, 409. §, 1–5. melléklet, 7–8. melléklet, 10–17. melléklet 2015. január 1-jén lép hatályba.

(4) A 111. §, 133. §, 136. § 1. pontja, 254. § (2) bekezdése, 256. § 4. pontja 2015. július 1-jén lép hatályba.

(5) A 9. § (1) bekezdés, 110. §, 134. §, 136. § 2. pontja és a 137. § 2016. január 1-jén lép hatályba.

(6) A 8. §, a 29. § 3. pontja 2018. január 1-jén lép hatályba.

(7) A 226. § (2) bekezdése az adópolitikáért felelős miniszternek, az Európai Bizottság elutasító határozata meghozatalának napját magában foglaló egyedi határozata Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15. napon lép hatályba.

43. Jogharmonizációs záradék

408. § E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 92/83/EGK irányelve (1992. október 19.) az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról;

b) a Tanács 2011/64/EU irányelve (2011. június 21.) a dohánygyártmányokra alkalmazott jövedéki adó szerkezetéről és adókulcsáról;

c) A Tanács 2013/61/EU irányelve (2013. december 17.) a 2006/112/EK és a 2008/118/EK irányelvnek a francia legkülső régiók és különösen Mayotte vonatkozásában történő módosításáról,

d) a Tanács 2011/16/EU irányelve (2011. február 15.) az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről.

44. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

409. § E törvény 377. §-a, 383. § 49–53. pontja az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

45. Jogszabály tervezetének egyeztetése

410. § E törvény

a) 162–164. §, 394–406. § tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, – a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított – 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8–10. cikke, és

b) 394–406. § tervezetének az Európai Parlament és a Tanács 94/62/EK irányelve (1994. december 20.) a csomagolásról és a csomagolási hulladékról, 16. cikk (1) és (2) bekezdése

szerinti bejelentése megtörtént.

1. melléklet a 2014. évi LXXIV. törvényhez

1. Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pont 4.23. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)

„4.23. a Kormány által alapított közigazgatási ösztöndíjprogram keretében folyósított ösztöndíj;”

2. Az Szja tv. 1. számú melléklet 6. pont 6.9. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes:)

„6.9. a kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás - szerződőként vagy a biztosítóhoz bejelentett díjfizetőként más személy által fizetett - rendszeres díja (díjelőírása), azzal, hogy rendszeres díjnak minősül az a díj, amelyet a biztosítási szerződés alapján legalább évente egy alkalommal kell fizetni, és amelynek összege az adott biztosítási évben nem haladja meg az előző biztosítási évben fizetett rendszeres díjak együttes összegének a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a díjnövekedés évét megelőző második évre vonatkozó éves fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét, azzal, hogy a biztosítási szerződési feltételekben rögzített események bekövetkezése miatt átmeneti időre lehetővé tett díj-nemfizetés (szüneteltetés, díjmentesítés) időszakára is figyelembe vehető az ezen időszakot megelőző utolsó rendszeres díj alapulvételével a díj-nemfizetési időszak hosszával arányos biztosítási díj;”

3. Az Szja tv. 1. számú melléklet 7. pont 7.25. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Egyéb indokkal adómentes:)

„7.25. a Hajdú-Bét Rt., illetve a NOVOFARM Rt. élőállat-beszállítói által igénybe vehető mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatásról szóló vidékfejlesztési miniszteri rendelet, valamint a Pápai Hús 1913 Kft. élőállat-beszállítói által igénybe vehető csekély összegű (de minimis) támogatásról szóló vidékfejlesztési miniszteri rendelet szerinti támogatás azzal, hogy az adómentes juttatás után az adó mértékére vonatkozó rendelkezés (8. §) szerint megállapított, meg nem fizetett személyi jövedelemadó a mezőgazdasági termelők esetében agrár csekély összegű (de minimis) támogatásnak, a Pápai Hús 1913 Kft. élőállat-beszállítói által igénybe vehető csekély összegű (de minimis) támogatásról szóló vidékfejlesztési miniszteri rendelet 1. § 2. pont b)-c) alpont szerinti kérelmező esetében általános csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül;”

4. Az Szja tv. 1. számú melléklet 9. pont 9.3. pont 9.3.1 alpontja a következő e) alponttal egészül ki:

(9. Adómentességre vonatkozó vegyes rendelkezések.

9.3. A lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességével kapcsolatos szabályok

9.3.1. Lakáscélú felhasználás:)

e) a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott akadálymentesítés.”

5. Az Szja tv. 1. számú melléklet 9. pont 9.5. pont 9.5.1 alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(9. Adómentességre vonatkozó vegyes rendelkezések.

9.5. A termőföld átruházásából származó jövedelem adómentességére vonatkozó szabályok)

„9.5.1. Adómentes a termőföld átruházásából származó jövedelem

a) összegéből az évi 200 000 forintot meg nem haladó rész, ha a magánszemély a termőföldet regisztrációs számmal rendelkező olyan magánszemélynek adja el, aki azt egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként legalább 5 évig hasznosítja, vagy a termőföldet regisztrált mezőgazdasági társas vállalkozás olyan alkalmazottjának adja el, aki azt az őt alkalmazó mezőgazdasági társas vállalkozásnak legalább 10 évre bérbe adja;

b) összege, ha az átruházás a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény szerinti részarány-tulajdon megszüntetését eredményezi és a magánszemély a termőföldet regisztrációs számmal rendelkező olyan magánszemélynek adja el, aki azt egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként legalább 5 évig hasznosítja, vagy a termőföldet regisztrált mezőgazdasági társas vállalkozás olyan alkalmazottjának adja el, aki azt az őt alkalmazó mezőgazdasági társas vállalkozásnak legalább 10 évre bérbe adja;

c) összege, ha a magánszemély a termőföldet regisztrációs számmal rendelkező állattenyésztést folytató olyan magánszemélynek adja el, aki a termőföldet egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként legalább 5 évig az állattartó telep takarmánytermelése céljából használja, vagy azt az őt alkalmazó mezőgazdasági társas vállalkozásnak az állattenyésztés takarmánybiztosítása érdekében legalább 10 évre bérbe adja,

azzal, hogy az a)-c) pont alkalmazásában az 5 vagy 10 éves időszak kezdőnapja a birtokbaadás napja, de legkésőbb az adásvételi szerződés keltét követő 12. hónap utolsó napja;

d) az a)-c) pontban nem említett esetben, ha az átruházás

da) magánszemély részére birtok-összevonási céllal, vagy

db) települési önkormányzat részére külön jogszabályban meghatározott szociális földprogram céljából, vagy

dc) a Nemzeti Földalap javára

történik, a db) pont esetében azzal, hogy az átruházásról szóló szerződésnek tartalmaznia kell a szociális földprogramra vonatkozó, a rászorultságra tekintettel meghatározott feltételeket is szabályozó önkormányzati rendelkezés számát.

A jövedelem megállapítására értelemszerűen e törvénynek az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.”

2. melléklet a 2014. évi LXXIV. törvényhez

1. Az Szja tv. 11. számú melléklet II. Az értékcsökkenési leírás szabályai fejezet 1. pont a) alpont ae) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/1. Fogalmak:

a) A tárgyi eszköz fogalma

Tárgyi eszköznek minősül minden olyan anyagi eszköz (földterület, telek, telkesítés, erdő, ültetvény, épület, egyéb építmény, műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés), tenyészállat, amely tartósan, legalább egy éven túl - közvetlenül vagy e törvényben meghatározott módon közvetve - szolgálja a vállalkozás tevékenységét)/

ae) Az ültetvény olyan építmény, amelynek eredményeként a telepített növények legalább egy évnél hosszabb ideig talajhoz, helyhez kötötten a termesztés alapját képezik, és egybefüggő területük eléri vagy meghaladja szőlőültetvény esetén az 1000 négyzetmétert, gyümölcsfa ültetvény esetében az 1500 négyzetmétert, bogyósgyümölcs-ültetvény esetében az 500 négyzetmétert.”

2. Az Szja tv. 11. számú melléklet II. Az értékcsökkenési leírás szabályai fejezet 2. pont c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(2. A kizárólag üzemi célt szolgáló saját tulajdonú tárgyi eszköz, nem anyagi javak értékcsökkenésének elszámolása)

c) Az értékcsökkenési leírás alapja a beruházási költség, az üzembe helyezésig felmerült következő kiadások nyilvántartásba vétele alapján: a tárgyi eszköz, a nem anyagi javak beszerzési ára, saját előállítás esetén pedig az anyagkiadások és a mások által végzett munka számlával/számlákkal igazolt összege. Az értékcsökkenési leírás alapjának számbavétele során a vonatkozó számlában (okmányban) szereplő és levonható áfa összegét figyelmen kívül kell hagyni. A le nem vonható áfa az értékcsökkenési leírás alapjába beszámít.

A tárgyi eszköz beszerzéséhez egyedileg kapcsolódó járulékos kiadás (szállítási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, valamint a beszerzéssel összefüggő közvetítői kiadások, a bizományi díj, a vám, az adók - az áfa kivételével -, az illeték, a hitel igénybevételével kapcsolatos kiadások, az üzembe helyezés napjáig felmerült kamat, biztosítás díja stb.) a beszerzési ár részét képezi.

Az ingó, ingatlan (épület, építmény) beszerzési áraként a megszerzésre fordított, igazolt kiadás vehető figyelembe. Ezt az összeget növelni kell az értéknövelő beruházásra fordított, számlával igazolt kiadással, feltéve, hogy azt az adózó korábban költségként nem számolta el. Az ingyenesen szerzett tárgyi eszköz után értékcsökkenési leírás nem számolható el.”

3. Az Szja tv. 11. számú melléklet II. Az értékcsökkenési leírás szabályai fejezet 2. pont p) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(2. A kizárólag üzemi célt szolgáló saját tulajdonú tárgyi eszköz, nem anyagi javak értékcsökkenésének elszámolása)

p) A 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó a korábban még használatba nem vett, a műszaki gépek, berendezések és a – személygépkocsi kivételével – a járművek között nyilvántartott tárgyi eszköznek az üzembe helyezés időpontjára megállapított beruházási költségét az üzembe helyezés adóévében jogosult egy összegben költségként elszámolni, amennyiben a tárgyi eszközt a jogszabályban megnevezett leghátrányosabb térségek, települések valamelyikében helyezi üzembe. Az értékcsökkenési leírásként így figyelembe vett összeg 1 százaléka, jármű esetében 3 százaléka az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az egyéni vállalkozó választása szerint

pa) agrár csoportmentességi (ABER) támogatásnak vagy mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál,

pb) halászati csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, ha a beruházás a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint az 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU rendelet I. mellékletében felsorolt halászati és akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával kapcsolatos tevékenységet szolgál,

pc) agrár csoportmentességi (ABER) támogatásnak, az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül, ha a beruházás mezőgazdasági termék feldolgozását vagy forgalmazását szolgálja,

pd) minden más esetben az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak, vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül;”

3. melléklet a 2014. évi LXXIV. törvényhez

Az Szja tv. 13. számú melléklet 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„12. A 9. pont alapján igénybe vett adókedvezmény összege adóévenként nem haladhatja meg a 6 millió forintot. A magánszemély által az adóévben érvényesített adókedvezmény összege az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az egyéni vállalkozó választása szerint

a) agrár csoportmentességi (ABER) támogatásnak vagy mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál,

b) halászati csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, ha a beruházás a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint az 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU rendelet I. mellékletében felsorolt halászati és akvakultúra-termékek előállításával, feldolgozásával és forgalmazásával kapcsolatos tevékenységet szolgál,

c) agrár csoportmentességi (ABER) támogatásnak, az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül, ha a beruházás mezőgazdasági termék feldolgozását vagy forgalmazását szolgálja,

d) minden más esetben az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül.”

4. melléklet a 2014. évi LXXIV. törvényhez

1. A Tao. törvény 1. számú melléklet 5. pont a) alpontja az alábbiak szerint módosul:

(5. A számvitelről szóló törvény szerint megállapított terv szerinti értékcsökkenés (ideértve az egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírást is) érvényesíthető)

a) immateriális javaknál (kivéve az üzleti vagy cégértéket) és az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogoknál,”

2. A Tao. törvény 1. számú melléklete a következő új 5/b. ponttal egészül ki:

„5/b. A számvitelről szóló törvény 3. § (5) bekezdés 1. pontja szerinti üzleti vagy cégérték után 10 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíthet az adózó feltéve, hogy adóbevallásában nyilatkozik arról, hogy az üzleti vagy cégérték kimutatásának, kivezetésének körülményei megfelelnek a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének.”

3. A Tao. törvény 1. számú melléklet 14. pontja az alábbiak szerint módosul:

„14. Az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó a korábban még használatba nem vett, a műszaki gépek, berendezések és - a személygépkocsi kivételével - a járművek között nyilvántartott tárgyi eszköz üzembe helyezése adóévében a bekerülési érték 100 százalékának megfelelő értékcsökkenési leírást érvényesíthet, amennyiben a tárgyi eszközt a jogszabályban megnevezett leghátrányosabb térségek, települések valamelyikében helyezi üzembe. A tárgyi eszköz adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett bekerülési értékének 1 százaléka, jármű esetében 3 százaléka az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában

a) ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló rendeletben foglalt támogatásnak minősül,

b) ha a beruházás mezőgazdasági termék feldolgozását vagy mezőgazdasági termék forgalmazását szolgálja az adózó választása szerint, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló rendeletben foglalt támogatásnak, vagy az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak, vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül;

c) minden más esetben az adózó választása szerint,az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül.”

5. melléklet a 2014. évi LXXIV. törvényhez

1. A Tao. törvény 3. számú melléklet A) rész 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:)

„5. a hiányzó eszköz könyv szerinti értéke (immateriális jószág, tárgyi eszköz számított nyilvántartási értéke), ha egyértelműen megállapítható, hogy a hiány (különös tekintettel az eszköz fizikai jellemzőire, értékére, a tárolás fizikai körülményeire és szerződéses feltételeire, a tevékenység iparági sajátosságaira) megfelelő gondosság mellett nem merült volna fel, és az adózó az ésszerű gazdálkodás követelményeit figyelembe véve (különös tekintettel a hiányból eredő veszteség megtérülésére, a felmerülés ismétlődésére) nem tett meg mindent a hiányból eredő veszteség mérséklésére;”

2. A Tao. törvény 3. számú melléklet A) rész 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:)

„16. a reklámadóról szóló törvény (a továbbiakban e pont alkalmazásában: Rtv.) szerinti reklám közzétételével összefüggésben elszámolt költség (így különösen a reklám közzétevőjének vagy a reklám közzétételében közreműködőnek járó ellenérték), de legalább a reklám közzétételének szokásos piaci értéke, ha annak összege az adóévben összesen a 30 millió forintot meghaladja és

a) az adóalany nem rendelkezik a reklámadó alanyának olyan nyilatkozatával, miszerint a reklám közzétételével összefüggésben felmerült reklámadó kötelezettségét teljesíti vagy nincs reklámadó-fizetési kötelezettsége és

b) az adóalany nem igazolja, hogy az a) pont szerint nyilatkozat kiadását a reklámadó alanyától ő vagy a reklám közzétételnek az Rtv. 3. § (2) bekezdés szerinti megrendelője kérte és

c) a reklámadó alanya a reklám-közzététel megrendelésének időpontjában nem szerepelt az állami adóhatóság honlapján az Rtv. 7/A. § szerint közzétett nyilvántartásban. ”

3. A Tao. törvény 3. számú melléklet B) rész a következő 23. ponttal egészül ki:

(A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:)

„23. felsőoktatási támogatási megállapodás alapján az adóévben felsőoktatási intézménynek visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke;”

6. melléklet a 2014. évi LXXIV. törvényhez91

7. melléklet a 2014. évi LXXIV. törvényhez

Az Áfa tv. 3. számú melléklet I. része a következő 25-48. pontokkal egészül ki:

(I. rész: termékek

Sorszám

Megnevezés

vtsz.)

„25.

Fajtatiszta tenyész szarvasmarha

0102 10 10

0102 10 30

0102 10 90

26.

Más, élő háziasított szarvasmarha

0102 90 05

0102 90 21

0102 90 29

0102 90 41

0102 90 49

0102 90 51

0102 90 59

0102 90 61

0102 90 69

0102 90 71

0102 90 79

27.

Fajtatiszta tenyészjuh

0104 10 10

28.

Más, élő háziasított juh

0104 10 30-ból

0104 10 80-ból

29.

Fajtatiszta tenyészkecske

0104 20 10

30.

Más, élő háziasított kecske

0104 20 90-ből

31.

Háziasított szarvasmarhafélék húsa frissen vagy hűtve, egész vagy fél

0201 10 00-ból

32.

Háziasított szarvasmarhafélék húsa frissen vagy hűtve, másképpen darabolt, csonttal, „kompenzált” negyedek

0201 20 20-ból

33.

Háziasított szarvasmarhafélék húsa frissen vagy hűtve, másképpen darabolt, csonttal, egyben vagy darabolva – elülső testnegyed

0201 20 30-ból

34.

Háziasított szarvasmarhafélék húsa frissen vagy hűtve, másképpen darabolt, csonttal, egyben vagy darabolva – hátulsó testnegyed

0201 20 50-ből

35.

Háziasított szarvasmarhafélék húsa fagyasztva, egész vagy fél

0202 10 00-ból

36.

Háziasított szarvasmarhafélék húsa fagyasztva, másképpen darabolt, csonttal, „kompenzált” negyedek

0202 20 10-ből

37.

Háziasított szarvasmarhafélék húsa fagyasztva, másképpen darabolt, csonttal, elülső negyedek egyben vagy darabolva

0202 20 30-ból

38.

Háziasított szarvasmarhafélék húsa fagyasztva, másképpen darabolt, csonttal, hátulsó negyedek egyben vagy darabolva

0202 20 50-ből

39.

Egész vagy fél háziasított bárány, frissen vagy hűtve

0204 10 00-ból

40.

Más háziasított juhhús frissen vagy hűtve, egész vagy fél

0204 21 00-ból

41.

Más háziasított juhhús frissen vagy hűtve, másképpen darabolt, csonttal, rövid elülső negyed

0204 22 10-ből

42.

Egész vagy fél háziasított bárány fagyasztva

0204 30 00-ból

43.

Más háziasított juhhús fagyasztva, egész vagy fél

0204 41 00-ból

44.

Más háziasított juhhús fagyasztva, másképpen darabolt, csonttal, rövid elülső negyed

0204 42 10-ből

45.

Háziasított kecskehús, frissen vagy hűtve, egész vagy fél

0204 50 11-ből

46.

Háziasított kecskehús, frissen vagy hűtve, rövid elülső negyed

0204 50 13-ból

47.

Háziasított kecskehús, fagyasztva, egész vagy fél

0204 50 51-ből

48.

Háziasított kecskehús, fagyasztva, rövid elülső negyed

0204 50 53-ból”

8. melléklet a 2014. évi LXXIV. törvényhez

1. Az Áfa tv. 4. számú melléklet 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„19. A kiraktározás indítványozásának feltétele, hogy a kiraktározó a kiraktározandó termék után adóbiztosítékot nyújtson. Abban az esetben, ha a kiraktározó képviseletére pénzügyi képviselőt bíz meg, a kiraktározó helyett a pénzügyi képviselő is nyújthatja saját nevében az adóbiztosítékot. Abban az esetben, ha a kiraktározó az adóraktár üzemeltetőjét hatalmazza meg a 89/A. § szerint, a kiraktározó helyett az adóraktár üzemeltetője nyújtja a saját nevében az adóbiztosítékot. Mentesül az adóbiztosíték nyújtása alól az a kiraktározó, illetve az a pénzügyi képviselő, aki (amely) az Art. rendelkezései szerint egyúttal minősített adózó is.”

2. Az Áfa tv. 4. számú melléklete a következő 22/A. ponttal egészül ki:

„22/A. Amennyiben a kiraktározó helyett az adóraktár üzemeltetője jár el a 89. § (1) bekezdése szerinti adómentesség érvényesítése érdekében a kiraktározási okmányon a kiraktározó adószáma alatt a 258. § (3) bekezdés b) pontja szerinti adószámot kell érteni, valamint ezt a tényt a kiraktározási okmányon fel kell tüntetni.”

3. Az Áfa tv. 4. számú melléklet 38. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„38. A vámhatóság a 19., illetve a 37. pont szerint nyújtott adóbiztosítékot felszabadítja, ha a kiraktározó, vagy - ha az adóbiztosítékot az adóraktár üzemeltetője nyújtotta - az adóraktár üzemeltetője a kiraktározott termék adójogi helyzetének rendezését a kiraktározástól számított 90 napon belül igazolja. Ellenkező esetben a vámhatóság az esedékessé vált adót kiszabja és beszedi, megfizetés hiányában a kiraktározáshoz nyújtott adóbiztosíték terhére érvényesíti.”

9. melléklet a 2014. évi LXXIV. törvényhez92

10. melléklet a 2014. évi LXXIV. törvényhez

1. Az Art. 1. számú melléklet I/B/3/ ac) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az általános forgalmi adóról az adófizetésre kötelezett adózónak)

ac) évente kell adóbevallást benyújtania, ha a tárgyévet megelőző második évben

aca) az elszámolandó adójának éves szinten összesített - vagy annak időarányos éves szintre átszámított - összege előjelétől függetlenül nem érte el a 250 ezer forintot és

acb) az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása ellenértékének adó nélküli éves szinten összesített összege nem haladja meg az 50 millió forintot, feltéve, hogy nem rendelkezik közösségi adószámmal,”

2. Az Art. 1. számú melléklet I/B/3. pontja a következő an) alponttal egészül ki:

(Az általános forgalmi adóról az adófizetésre kötelezett adózónak)

an) havonként kell adóbevallást benyújtania a bejelentkezés évének, valamint az azt követő évnek az általános forgalmi adó kötelezettségéről, feltéve, hogy jogelőd nélkül alakult.”

3. Az Art. 1. számú melléklet I/B/3. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

b) Az átalakulással, az egyesüléssel, a szétválással létrejövő adózó általános forgalmiadó-bevallási kötelezettségének ugyanolyan gyakorisággal tesz eleget, mint az a szervezet, amelyből átalakult, egyesült vagy szétválás útján létrejött. Az átalakulással, egyesüléssel vagy szétválással létrejövő adózó a gyakoribb bevallásra kötelezett jogelőd bevallási gyakoriságának megfelelően tesz eleget általános forgalmiadó-bevallási kötelezettségének.”

11. melléklet a 2014. évi LXXIV. törvényhez

Az Art. 3. számú melléklet O) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

O) Az önkormányzat jegyzőjének adatszolgáltatása

1. A jegyző az ingatlanokat terhelő adókról szóló bevallás benyújtására nyitva álló határidő lejártát követő 45 napon belül az állami adóhatóságnak adatot szolgáltat az önkormányzat illetékességi területén, a korrigált forgalmi érték szerinti adóztatás esetén az 500 millió forint forgalmi értéket elérő ingatlannal, alapterület szerinti adóztatás esetén az 1000 m2-t elérő épülettel, illetve 10 000 m2-t elérő telekkel rendelkező külföldön bejegyzett szervezetek tagjairól (tulajdonosairól), illetve az egyes tagokat megillető részesedés arányáról a külföldi szervezetek építményadóról, telekadóról szóló bevallásában feltüntetett adatok alapján.

2. A jegyző az 1. pontban meghatározott határidőn belül az állami adóhatóságnak adatot szolgáltat az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező személy önkormányzat illetékességi területén található termőföldje haszonbérbeadásából származó jövedelméről.”

12. melléklet a 2014. évi LXXIV. törvényhez

Az Art. 8. számú melléklet 1./C) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

C) A rá irányadó általános forgalmiadó-bevallási gyakoriságtól függetlenül, az adóalanynak a negyedéves gyakoriságú összesítő nyilatkozatról havi gyakoriságú összesítő nyilatkozatra kell áttérnie, ha

a) az általános forgalmi adóról szóló törvény 89. § (1) és (4) bekezdésében meghatározott termékértékesítés, valamint a 91. § (2) bekezdése szerinti termékértékesítésnek megfelelő termékértékesítés vagy

b) az általános forgalmi adóról szóló törvény 19. §, 21. § és 22. § (1) bekezdésében meghatározott Közösségen belüli termékbeszerzés

tárgynegyedévre vonatkozó, általános forgalmi adó nélkül számított összesített ellenértéke meghaladja az 50 000 eurónak megfelelő pénzösszeget. Ebben az esetben az áttéréssel érintett időszakra vonatkozó összesítő nyilatkozatot a tárgynegyedév első napjától az értékhatár meghaladásának hónapja utolsó napjáig tartó időszakról, ezen időszakot követő hónap 20. napjáig kell benyújtani. Az e pontban euróban meghatározott összeg forintra való átváltására az általános forgalmi adóról szóló törvény átváltási árfolyamról szóló 256. §-át kell alkalmazni.”

13. melléklet a 2014. évi LXXIV. törvényhez

Az Art. 11. számú melléklete helyébe a következő rendelkezés lép:

„11. számú melléklet a 2003. évi XCII. Törvényhez

A közúti fuvarozással járó tevékenység folytatásával kapcsolatos kötelezettségek részletes szabályai

I. Az EURÓPAI UNIÓ MÁS TAGÁLLAMÁBAN TALÁLHATÓ FELADÁSI CÍMRŐL MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN TALÁLHATÓ ÁTVÉTELI CÍMRE TÖRTÉNŐ KÖZÚTI FUVAROZÁS ESETÉN BEJELENTÉSRE KÖTELEZETTEK, VALAMINT A BEJELENTENDŐ ADATOK KÖRE

1. Az Európai Unió más tagállamában található feladási címről belföldi átvételi címre, Közösségen belüli termékbeszerzési célú közúti fuvarozás esetén a 22/E. § (8) bekezdés b)-k) pontjaiban meghatározott adatokat az EKAER szám megállapítása érdekében a címzett jelenti be az állami adó- és vámhatósághoz az EKAER elektronikus felületén legkésőbb a termék fuvarozásának megkezdéséig. A 22/E. § (8) bekezdés l) pontja szerinti adatot a címzett jelenti be a terméket szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezésekor. Amennyiben nem a címzett veszi át a terméket, a 22/E. § (8) bekezdés l) pontja szerinti adatot a terméket átvevő jelenti be a terméket szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezésekor.

2. Az Európai Unió más tagállamában található feladási címről belföldi átvételi címre, Közösségen belüli termékbeszerzéstől eltérő egyéb célból történő közúti fuvarozás esetén, a 22/E. § (8) bekezdés b)-k) pontjaiban meghatározott adatokat az EKAER szám megállapítása érdekében a terméket átvevő jelenti be az EKAER elektronikus felületén, legkésőbb a termék fuvarozásának megkezdéséig. A 22/E. § (8) bekezdés l) pontja szerinti adatot a terméket átvevő jelenti be a terméket szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezésekor.

3. Az 1-2. pontok szerinti bejelentés alapján képzett EKAER számot a bejelentésre kötelezett a termék fuvarozásának megkezdése előtt a fuvarozást végző vagy azt szervező rendelkezésére bocsátja.

4. A bejelentésre kötelezett a termék szállító gépjárműre történő felrakodását követően a termék kirakodási (átvételi) helyre érkezésének bejelentéséig a módosítás indokának megadásával módosíthatja az EKAER elektronikus felületén a 22/E. § (8) bekezdés g) pontja, h) pont hc) alpontja, j) pontja, k) pontja szerinti adatokat.

5. Az EKAER szám a megállapításától számított 15 napig érvényes, a 22/E. § (8) bekezdés l) pontja szerinti adat bejelentése ezen időtartamon belül lehetséges. A 15 napos határidő lejártát követően az EKAER szám érvényét veszti.

II. MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN TALÁLHATÓ FELADÁSI CÍMRŐL AZ EURÓPAI UNIÓ MÁS TAGÁLLAMÁBAN TALÁLHATÓ ÁTVÉTELI CÍMRE TÖRTÉNŐ KÖZÚTI FUVAROZÁS ESETÉN BEJELENTÉSRE KÖTELEZETTEK, VALAMINT A BEJELENTENDŐ ADATOK KÖRE

1. Belföldi feladási címről az Európai Unió más tagállamában található átvételi címre, Közösségen belüli értékesítés céljából történő közúti fuvarozás esetén, a 22/E. § (8) bekezdés b)-e), g)-k) pontjaiban meghatározott adatokat az EKAER szám megállapítása érdekében a feladó jelenti be az állami adó- és vámhatósághoz az EKAER elektronikus felületén legkésőbb a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdéséig. A 22/E. § (8) bekezdés m) pontja szerinti adatot a feladó jelenti be a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdésekor. Amennyiben a termék felrakodását nem a feladó végzi, a 22/E. § (8) bekezdés m) pontja szerinti adatot a terméket felrakodó jelenti be a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdésekor.

2. Belföldi feladási címről az Európai Unió más tagállamában található átvételi címre, Közösségen belüli értékesítéstől eltérő egyéb célból történő közúti fuvarozás esetén, a 22/E. § (8) bekezdés b)-e), g)-k) pontjaiban meghatározott adatokat az EKAER szám megállapítása érdekében a terméket felrakodó jelenti be az EKAER elektronikus felületén, legkésőbb a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdéséig. A 22/E. § (8) bekezdés m) pontja szerinti adatot a felrakodó jelenti be a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdésekor.

3. Az 1-2. pontok szerinti bejelentés alapján képzett EKAER számot a bejelentésre kötelezett a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdése előtt a fuvarozást végző vagy azt szervező rendelkezésére bocsátja.

4. A bejelentésre kötelezett a módosítás indokának megadásával legkésőbb a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdése előtt módosíthatja az EKAER elektronikus felületén a 22/E. § (8) bekezdés g) pontja, h) pont hc) alpontja, j) pontja, k) pontja szerinti adatokat.

5. Az EKAER szám a megállapításától számított 15 napig érvényes, a 22/E. § (8) bekezdés m) pontja szerinti adat bejelentése ezen időtartamon belül lehetséges. A 15 napos határidő lejártát követően az EKAER szám érvényét veszti.

III. BELFÖLDI FELADÁSI CÍMRŐL BELFÖLDI ÁTVÉTELI CÍMRE TÖRTÉNŐ KÖZÚTI FUVAROZÁS ESETÉN BEJELENTÉSRE KÖTELEZETTEK, VALAMINT A BEJELENTENDŐ ADATOK KÖRE

1. Belföldi feladási címről belföldi átvételi címre történő közúti fuvarozással járó, első belföldi adóköteles - nem közvetlenül végfelhasználó részére történő - termékértékesítés esetén, a 22/E. § (8) bekezdés b)-k) pontjaiban meghatározott adatokat az EKAER szám megállapítása érdekében a feladó jelenti be az állami adó- és vámhatósághoz az EKAER elektronikus felületén, legkésőbb a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdéséig. A 22/E. § (8) bekezdés l) pontja szerinti adatot a címzett jelenti be a terméket szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezésekor.

2. Az 1. pont szerinti bejelentés alapján képzett EKAER számot a bejelentésre kötelezett a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdése előtt a fuvarozást végző vagy azt szervező rendelkezésére bocsátja.

3. A bejelentésre kötelezett a módosítás indokának megadásával legkésőbb a termék gépjárműre történő felrakodásának megkezdése előtt módosíthatja Az EKAER elektronikus felületén a 22/E. § (8) bekezdés g) pontja, h) pont hc) alpontja, j) pontja, k) pontja szerinti adatokat.

4. Az EKAER szám a megállapításától számított 15 napig érvényes, a 22/E. § (8) bekezdés l) pontja szerinti adat bejelentése ezen időtartamon belül lehetséges. A 15 napos határidő lejártát követően az EKAER szám érvényét veszti.

IV. AZ EKAER-hez KAPCSOLÓDÓ BEJELENTÉS SZABÁLYAI KOCKÁZATOS TERMÉKEK ESETÉN, ÉS A KOCKÁZATI BIZTOSÍTÉKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

1. Kockázatos termékkel végzett közúti fuvarozással járó tevékenység esetén EKAER számot az állami adó- és vámhatóság csak azon adózó számára állapít meg, aki vagy amely

a) a kockázatos élelmiszerek tekintetében

aa) az élelmiszer-előállítással és -forgalmazással kapcsolatos adatszolgáltatásról és nyomon követhetőségéről szóló VM rendelet (a továbbiakban: VM rendelet) előírásai szerint a tevékenységét első magyarországi tárolási helyet üzemeltető élelmiszer-vállalkozóként - ideértve a bértárolási tevékenységet is - bejelentette,

ab) az első magyarországi tárolási helyet üzemeltető élelmiszer-vállalkozóként a VM rendelet előírásai szerint az első magyarországi tárolási hely bejelentésének eleget tett, és

ac) ezen alcím szerinti biztosítékadási kötelezettségét teljesítette,

b) a külön jogszabályban meghatározott egyéb kockázatos termékek tekintetében ezen alcím szerinti biztosítékadási kötelezettségét teljesítette.

2. Kockázati biztosítékot belföldi kirakodási (átvételi) címre irányuló közúti fuvarozás esetén a Közösségen belüli beszerzést (ideértve a saját tulajdonú termék más tagállamból Magyarországra történő behozatalát is), illetve az első belföldi adóköteles - nem közvetlen végfelhasználó részére történő - termékértékesítést megvalósító adózó köteles nyújtani.

3. A biztosíték mértékének folyamatosan el kell érnie az I-III. alcímek szerinti bejelentés időpontjában a bejelentést megelőző 60 napban (ideértve a bejelentés napját is) teljesített bejelentések során megállapított és átvételi címre érkezés, vagy a felrakodás megkezdésének bejelentésével már rendelkező EKAER számokhoz tartozó termékek, valamint a már megállapított és még érvényes EKAER számokhoz tartozó termékek együttes adó nélküli értékének 15 százalékát. Az adózó - szükség esetén, a folyamatosan megállapított kockázatos termék érték adatok alapján - kiegészíti a biztosítékot a fentiek szerinti mértékre.

4. Amennyiben az adózó a 2. pont alapján több jogcímen is kötelezett biztosíték nyújtására, kizárólag a 3. pont szerint számított, magasabb összegű biztosíték nyújtására köteles.

5. Az állami adóhatóság az I-III. alcímek szerinti bejelentések megtételére szolgáló elektronikus felületen a biztosítékadásra kötelezett adózó számára lehetővé teszi a biztosíték összege változásának folyamatos nyomon követését.

6. Az állami adó- és vámhatóság nem állapít meg újabb EKAER számot az adózó részére, amennyiben megállapítható, hogy a biztosíték nem nyújt fedezetet az újabb bejelentéssel érintett termékek adó nélküli értékének 15 százalékára.

7. A biztosíték összege teljesíthető

a) elkülönített letéti számlára történő befizetéssel,

b) pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, befektetési vállalkozás által vállalt, az állami adóhatóság által nyilvántartásba vett garancia útján.

8. Mentesül a biztosítékadási kötelezettség alól az az adózó, aki

a) az állami adóhatóság által vezetett minősített adózói adatbázisban szerepel, vagy

b) legalább két éve működik és szerepel az állami adóhatóság által vezetett köztartozásmentes adózói adatbázisban, valamint az I-III. alcímek szerinti bejelentés időpontjában nem áll adószám felfüggesztés hatálya alatt.

9. A mentesség feltételeinek fennállását az állami adóhatóság folyamatosan vizsgálja. Amennyiben a mentesség feltételei már nem állnak fenn, úgy az adózó az EKAER szám megállapítása érdekében a 3-4. pontok szerint köteles eljárni.

10. A biztosíték nyújtását követően az állami adóhatóság minden hónap végét megelőző 5 napon belül felülvizsgálja, hogy a biztosítékot nyújtó adózó rendelkezik-e az állami adóhatóságnál nyilvántartott, nettó módon számított adótartozással. Tartozás fennállása esetén a biztosíték összegét az állami adóhatóság a tartozásra elszámolhatja. Ha a rendelkezésre álló biztosíték összege az adózót terhelő tartozás mindegyikére nem nyújt fedezetet, azt az állami adóhatóság először a magánszemély jövedelemadó előlegére, a levont jövedelemadóra, vagy a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra esedékesség sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában számolja el. Az ezt követően fennmaradó összeget először az egyéb adótartozásokra kell elszámolni azok esedékességének sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában. A biztosíték elszámolásával a jóváírás napján a tartozás megfizetettnek minősül. Az így csökkentett vagy teljes mértékben felhasznált biztosíték összegéről az adózó az elektronikus tárhelyére értesítést kap, ezt követően a biztosítékot a 3. pont szerinti mértékre ismételten ki kell egészíteni a jövőbeni ügyletekhez kapcsolódó EKAER számok megállapítása érdekében.

11. A biztosíték összegének visszautalása iránt az állami adóhatóság intézkedik, illetve a garanciavállalás felmondásához hozzájárulását a pénzintézet részére továbbítja,

a) a cégnyilvántartásban szereplő adózó cégnyilvántartásból való törlése esetén a cég volt tulajdonosai által előterjesztett kérelem alapján,

b) az egyéni vállalkozó vállalkozási tevékenysége megszüntetése esetén a magánszemély kérelme alapján,

c) a kockázatos termék vonatkozásában a 22/E. § (1) és (4) bekezdéseiben meghatározott tevékenység megszüntetése esetén az adózó kérelme alapján, amely kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy a kérelem beérkezését megelőző hatvan napban ilyen tevékenységet az adózó nem folytatott,

d) amennyiben az adózó a biztosíték nyújtását követően megfelel a 8. pont szerinti mentességi feltételek valamelyikének, az adózó kérelme alapján.

12. A 11. pont szerinti kérelem beérkezését követően az igény jogosságát az állami adóhatóság megvizsgálja. A biztosíték visszautalásának, a garanciavállalás felmondásához való hozzájárulás kiadásának határideje a kérelem beérkezését követő 30 nap. Az állami adóhatóság a visszatartási jogát az adózó általa nyilvántartott köztartozása tekintetében gyakorolhatja, illetve a nyilvántartott köztartozást a garanciaszerződés keretében érvényesítheti.

13. A biztosíték összegét az e törvény 167. § (1) bekezdése szerinti nettó pótlékszámítás során nem kell figyelembe venni.”

14. melléklet a 2014. évi LXXIV. törvényhez

„7. számú melléklet a 2010. évi CXXII. törvényhez

Kiemelt munkáltatói jogkörök gyakorlása

 

A

B

C

D

E

1

Sorszám

A hatáskör területe

Munkáltatói jogkör megnevezése

A jogkör gyakorlója

2

a kijelölt miniszter

NAV elnöke

3

1.

Hivatásos

szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos intézkedések

Hivatásos állományba vétel

4

tábornokra vonatkozó javaslat előterjesztése a köztársasági elnökhöz

X

 

5

főtiszt, tiszt esetében

 

X

6

Hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése

7

tábornokra vonatkozó javaslat előterjesztése a köztársasági elnökhöz

X

 

8

főtiszt, tiszt esetében

 

X

9

Hivatásos szolgálati jogviszony szüneteltetése

10

tábornok esetében

X

X

11

főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében

 

X

12

Hivatásos állományba visszavétel

13

tábornokra vonatkozó javaslat előterjesztése a köztársasági elnökhöz

X

 

14

főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében

 

X

15

2.

Rendfokozatot érintő

döntések

Első tiszti kinevezés

 

X

16

Magasabb rendfokozatba történő kinevezés, előléptetés

17

tábornoki kinevezés előterjesztése a köztársasági elnökhöz

X

 

18

ezredesi előléptetés

 

X

19

főtiszt, tiszt soron kívüli előléptetése

X

X

20

3.

Hivatásos szolgálati

jogviszonnyal kapcsolatos egyéb döntések

Tábornok más fegyveres szervhez történő áthelyezése

X

 

21

Főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes más fegyveres szervhez történő áthelyezése

 

X

22

4.

Fegyelmi hatáskörök

Tábornok esetében rendfokozatban visszavetés, hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése, illetve lefokozás fegyelmi büntetés kiszabására vonatkozó javaslat előterjesztése a köztársasági elnökhöz

X

 

23

Rendfokozatban visszavetés, hivatásos szolgálati jogviszony megszüntetése, illetve lefokozás fegyelmi büntetés kiszabása főtiszt, tiszt esetében

 

X

24

Fegyelmi eljárás lefolytatása, egyéb fegyelmi büntetések kiszabása

25

tábornok esetében

 

A NAV elnöke, illetve az általa vezetett fegyelmi tanács

26

5.

Vezényléssel kapcsolatos

intézkedések

Külszolgálatra történő vezénylés

27

tábornok esetében

X

 

28

főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében

 

X

29

Külföldi tanintézetbe tanfolyamra történő vezénylés

30

tábornok esetében

X

 

31

főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében

 

X

32

Vezénylés más szervhez

33

tábornok esetében

X

 

34

főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében

 

X

35

Hazai tanintézet alaptagozatára, tanfolyamaira történő vezénylés

36

tábornok esetében

X

 

37

főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes esetében

 

X

38

6.

Egyéb döntések

Tábornok egyenruha-viselési jogának megvonása

X

 

39

Tábornok illetmény nélküli szabadságának engedélyezése

X

X

40

Elhunytak minősítése

41

hősi halottá, szolgálat halottjává nyilvánítás

X

 

42

fegyveres szerv halottjává nyilvánítás

 

X

43

Ágazati, Tárcaközi Érdekegyeztető Fórummal történő egyeztetés

X

 

15. melléklet a 2014. évi LXXIV. törvényhez93

„1. melléklet a 2011. évi LXXXV. törvényhez

Termékdíjköteles termékek, anyagok köre

Termékdíjköteles egy termék, ha az alábbi táblázatban meghatározott vámtarifaszámok alá tartozik és az adott termékdíjköteles termékcsoport e törvényben meghatározott fogalmának is megfelel.

Az „ex” jelzéssel ellátott vámtarifaszámok alá tartozó termékek közül azok a termékdíjköteles termékek, amelyek az 1. §
(3) bekezdésében meghatározott tárgyi hatály alá tartoznak, ide nem értve a megnevezésben kivételként megnevezett termékeket.

a) akkumulátorok

A

B

C

ssz.

Megnevezés

Vámtarifaszám és
HR, KN alszám

1.

Elektromos akkumulátorok

kivéve: a 8507 80 20 a 8507 80 30 és a 8507 90 alszám alá tartozó termékek és a nátrium-kén (NaS) helyhez kötött energiatároló berendezés

ex. 8507

b) csomagolószerek

A

B

C

ssz.

Megnevezés

Vámtarifaszám és
HR, KN alszám

1.

Növényi anyag

 

2.

Elsősorban fonatkészítésre használatos növényi anyag (nád, gyékény, rafia, gabonaszalma stb.) csomagolási célra

ex. 1401 90

3.

Másutt nem említett növényi eredetű anyag csomagolási célra

ex. 1404 90

4.

Műanyag

 

5.

Élvédőprofil csomagolási segédanyag

ex. 3916

6.

Rugalmas tömlő csomagolószer

ex. 3917 32

ex. 3917 39

7.

Öntapadó műanyag lap, lemez, film, fólia, szalag, csík és más sík formában, tekercsben is

kivéve: az építési termék; a villamosszigetelési, elektrotechnikai áru

ex. 3919

8.

Más műanyag lap, lemez, film, fólia, szalag és csík, amely nem porózus, és nem erősített, nem laminált, nem alátámasztott vagy más anyagokkal hasonlóan nem kombinált

kivéve: az építési termék, a bútoripari áru; a villamos szigetelési áru; a kordonszalag;

ex. 3920

9.

Más műanyag lap, lemez, film, fólia, szalag és csík

kivéve: az építési termék; a villamos szigetelési áru

ex. 3921

10.

Műanyag eszközök termék szállítására vagy csomagolására legfeljebb 300 liter űrtartalommal; műanyag dugó, fedő, kupak és más lezáró; műanyag bevásárló reklámtáska

kivéve: az elkülönített hulladék gyűjtésére szolgáló zsák*; a megújuló forrásból készült, biológiai úton lebomló műanyag szemeteszsák**; a hulladékgyűjtő edény

ex. 3923

11.

Egyszer használatos műanyag edények

ex. 3924

12.

Gumi

 

13.

Vulkanizált lágygumiból készült lezáró termékek (dugó, gyűrű stb.)

ex. 4016

14.

Fa

 

15.

Furnérlap tűlevelű fából

kivéve: építési termék, bútoripari áru

ex. 4408 10

16.

Furnérlap más fából

kivéve: építési termék, bútoripari áru

ex. 4408 90

17.

Forgácslemez, irányított forgácselrendezésű lemez (OSB) és hasonló tábla fából vagy más fatartalmú anyagból, gyantával vagy más szerves kötőanyagokkal agglomerálva (tömörítve) is

kivéve: építési termék, bútoripari áru

ex. 4410

18.

Rostlemez fából vagy más fatartalmú anyagból, gyantával vagy más szerves anyaggal összeragasztva is

kivéve: építési termék, bútoripari áru

ex. 4411

19.

Fából készült láda, doboz, rekesz, dob és hasonló csomagolóeszköz; kábeldob fából; rakodólap, keretezett és más szállítólap; rakodólapkeret fából

4415

20.

Parafa

 

21.

Természetes parafából készült dugó és lezáró termékek

4503 10

22.

Agglomerált parafából (kötőanyaggal is) készült dugó és lezáró termékek

ex. 4504 10

ex. 4504 90

23.

Kosáráru, fonásáru

 

24.

Kosáráru, fonásáru és fonásanyagból közvetlenül kész alakban előállított más termék vagy a 4601 vtsz. alá tartozó anyagokból készült termék

kivéve: nem egyszer használatos termékek

ex. 4602

25.

Papír, karton

 

26.

Nem bevont papír és karton írásra, nyomtatásra vagy más grafikai célra, és nem perforált lyukkártya- és lyukszalagpapír tekercsben vagy téglalap (beleértve a négyzetet) alakú ívben, bármilyen méretben, a 4801 vagy 4803 vtsz. alá tartozó papír kivételével

kivéve: a kézi merítésű papír és karton (4802 10); a tapéta alappapír; a képeslappapír és könyvnyomó papír; az irodai papír (fénymásolópapír); iskolafüzet; jegyzettömb; pénztárgéppapír; biztonsági papír

ex. 4802

27.

Selyem alappapír, kreppelt, ráncolt, domborított, perforált, felületileg színezett, díszített vagy nyomtatott alappapír, cellulózvatta és cellulózszálból álló szövedék, tekercsben vagy ívben

kivéve: háztartási, egészségügyi alappapír; bútoripari, ruhaipari áru

ex. 4803

28.

Nem bevont nátronpapír és -karton tekercsben vagy ívben, a 4802 vagy 4803 vtsz. alá tartozók kivételével

4804

29.

Nem bevont más papír és karton tekercsben vagy ívben a termékcsoporthoz tartozó Megjegyzések 3. pontjában megengedettnél nem nagyobb mértékben megmunkálva vagy feldolgozva

kivéve: szűrőpapír és karton (4805 40 HR kód)

ex. 4805

30.

Növényi pergamen, zsírpapír, pergamenpapír és más fényezett, átlátszó vagy áttetsző papír, tekercsben vagy ívben

kivéve: átmásolópapír; sütőpapír

ex. 4806

31.

Többrétegű papír és karton (ragasztóval összeragasztott papír- vagy kartonlapból összeállítva) felületi impregnálás vagy bevonás nélkül, belső erősítéssel is, tekercsben vagy ívben

4807

32.

Hullámpapír és -karton (ragasztott, sima felületű lapokkal is), kreppelt, redőzött, domborított vagy perforált papír és karton tekercsben vagy ívben, a 4803 vtsz. alá tartozók kivételével

4808

33.

Papír és karton egyik vagy mindkét oldalán kaolinnal (kínai agyaggal) vagy más szervetlen anyaggal bevonva, kötőanyag felhasználásával is, de más bevonat nélkül, felületileg színezett, díszített vagy nyomtatott is, tekercsben vagy téglalap (beleértve a négyzetet) alakú ívben, bármilyen méretben

kivéve: nyomtató-, fénymásolópapír

ex. 4810

34.

Papír, karton, cellulózvatta és cellulózszálból álló szövedék bevonva, impregnálva, borítva, felületileg színezve, díszítve vagy nyomtatva, tekercsben vagy téglalap (beleértve a négyzetet) alakú ívben, bármilyen méretben, a 4803, 4809 vagy 4810 vtsz. alá tartozók kivételével

kivéve: háztartási áru, ruhaipari áru

ex. 4811

35.

Doboz, láda, tok, zsák és más csomagolóeszköz papírból, kartonból, cellulózvattából vagy cellulózszálból álló szövedékből

kivéve: iratgyűjtő doboz; levéltartó doboz és hasonló cikk irodai, üzleti célra (4819 60 HR kód)

ex. 4819

36.

Mindenféle címke papírból vagy kartonból, nyomtatott is
kivéve: tanszerek; dokumentumok, árut nem tartalmazó levélküldemények azonosító címkéi

ex. 4821

37.

Orsó, cséve, kopsz és hasonló tartó papíripari rostanyagból, papírból vagy kartonból (perforálva vagy merítve is)

4822

38.

Más papír, karton, cellulózvatta és cellulózszálból álló szövedék méretre vagy alakra vágva; más terméké papíripari rostanyagból, papírból, kartonból, cellulózvattából vagy cellulózszálból álló szövedékből

kivéve: a szűrőpapír és karton (4823 20 HR kód); az előre nyomtatott regisztrálóhengerek, -ívek és számlapok önfeljegyző készülékekhez; pénztárgép szalag

ex. 4823

39.

Szövet, nem szőtt textília

 

40.

Jutaszövet vagy az 5303 vtsz. alá tartozó más textil háncsrostból készült szövet kivéve: építési termék, erózió- és rézsüvédelmi áru

ex. 5310

41.

Nem szőtt textília

 

42.

Nem szőtt textília, impregnált, bevont, beborított vagy rétegelt is

kivéve: háztartási áru; textil- és ruhaipari áru; járműipari áru; építési termék, bútoripari, erózió- és rézsüvédelmi célokra szolgáló áru; geotextil

ex. 5603

43.

Zsinór, kötél

 

44.

Zsineg, kötél fonva vagy sodorva, és gumival vagy műanyaggal impregnálva, bevonva, beborítva vagy burkolva is

kivéve: hajókötél és kábel; bálázózsineg; 5 mm-nél nagyobb átmérőjű áruk; háztartási áru; textil- és ruhaipari áru; építési termék; bútoripari áru

ex. 5607

45.

Zsák, zacskó

 

46.

Zsák és zacskó termék csomagolására

kivéve: árvízvédelmi homokzsák

ex. 6305

47.

Üveg, kerámia

 

48.

Üvegballon (fonatos is), üvegpalack, flaska, konzervüveg, üvegedény, fiola, ampulla és más üvegtartály termék szállítására vagy csomagolására; befőzőüveg; dugasz, fedő és más lezáró üvegből

7010

49.

Kerámiából készült termék áru csomagolására

ex. 6909 90

50.

Vas, acél

 

51.

Vasból vagy acélból készült csomagolási segédanyag (pántolószalag)

ex. 7211

52.

Tartály, hordó, dob, konzervdoboz, doboz és hasonló edény bármilyen anyag (a sűrített vagy folyékony gáz kivételével) befogadására, vasból vagy acélból, legfeljebb 300 liter űrtartalommal

kivéve: a helyhez kötött tartályok; hulladékgyűjtő edény

ex. 7310

53.

Tartály vasból vagy acélból, sűrített vagy folyékony gáz befogadására, legfeljebb 300 liter űrtartalommal

kivéve: a helyhez kötött tartályok

ex. 7311

54.

Alumínium

 

55.

Alumíniumfólia (papír, karton, műanyag vagy hasonló alátéten vagy nyomtatva is), ha vastagsága (az alátétet nem számítva) legfeljebb 0,2 mm

kivéve: elektrotechnikai áru

ex. 7607

56.

Alumíniumhordó, -dob, -kanna, -doboz és hasonló edény (a merev vagy összenyomható cső alakú tartály is) bármilyen anyag (a sűrített vagy folyékony gáz kivételével) befogadására, legfeljebb 300 liter űrtartalommal

kivéve: a helyhez kötött tartályok; hulladékgyűjtő edény

ex. 7612

57.

Alumíniumtartály sűrített vagy folyékony gáz befogadására, legfeljebb 300 liter űrtartalommal

kivéve: a helyhez kötött tartályok

ex. 7613

58.

Asztali, konyhai vagy más háztartási cikk, valamint ezek részei alumíniumból

kivéve: nem egyszer használatos áruk

ex. 7615

59.

Máshol nem említett áruk nem nemesfémből

 

60.

Dugó, kupak és fedő (beleértve a korona-, csavar- és kiöntődugót is), palackfedél vagy kupak, és más csomagolási segédanyag nem nemesfémből

kivéve: csavarmenetes hordódugó; hordódugóvédő, pecsét

ex. 8309

61.

Páralekötő anyag

 

62.

Páralekötő csomagolási segédanyag

ex. 3802

* a termék mindkét oldalán, egy-egy oldal felületének legalább 20%-át kitevő „ELKÜLÖNÍTETT HULLADÉK” felirattal ellátva.

** a termék mindkét oldalán, egy-egy oldal felületének legalább 20%-át kitevő „BIOLÓGIAI ÚTON LEBOMLÓ SZEMETESZSÁK” felirattal ellátva.

c) egyéb kőolajtermékek

A

B

C

ssz.

Megnevezés

Vámtarifaszám és
HR, KN alszám

1.

Kenőolaj

 

2.

Motorolaj, kompresszor-kenőolaj, turbina-kenőolaj

2710 19 81

3.

Hidraulikus célú folyadék

2710 19 83

4.

Fehérolaj, folyékony paraffin

2710 19 85

5.

Differenciálolaj és reduktorolaj

2710 19 87

6.

Keverék fémmegmunkáláshoz, formaleválasztó olaj, korróziógátló olaj

2710 19 91

7.

Villamosszigetelési olaj

2710 19 93

8.

Más kenőolaj és más olaj, kivéve kenőzsírok

ex. 2710 19 99

9.

Textil, bőr, szőrme és más anyagok kezelésére használt készítmények

3403 11 00

10.

Legalább 70 tömegszázalék kőolaj- vagy bitumenes ásványokból előállított olajtartalommal, de nem fő alkotóként

3403 19 10

11.

Más, kivéve kenőzsírok

ex. 3403 19 90

12.

Hidraulikusfék-folyadék és más elkészített folyadék hidraulikus hajtóműhöz, amely kőolajat vagy bitumenes ásványokból nyert olajat
70 tömegszázaléknál kisebb arányban tartalmaz

ex. 3819 00 00

d) egyéb műanyag termékek

A

B

C

ssz.

Megnevezés

Vámtarifaszám és
HR, KN alszám

1.

Műanyag művirág, levél- és gyümölcsutánzat és ezek részei; ezekből készült áru

6702 10

e) egyéb vegyipari termékek

A

B

C

ssz.

Megnevezés

Vámtarifaszám és
HR, KN alszám

1.

Szappanok, szerves felületaktív anyagok, mosószerek kivéve: kézműipari foglalkozás keretében előállított termékek

 

2.

Szappan; szappanként használt szerves felületaktív termékek és készítmények rúd, kocka vagy más formába öntve, szappantartalommal is; bőr (testfelület) mosására szolgáló szerves felületaktív termékek és készítmények folyadék vagy krém formájában és a kiskereskedelemben szokásos módon kiszerelve, szappantartalommal is; szappannal vagy tisztítószerrel impregnált, bevont vagy borított papír, vatta, nemez és nem szőtt textília

kivéve: a bruttó 50 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű termékek, illetve kézműipari foglalkozás keretében előállított termékek

ex. 3401

3.

Szerves felületaktív anyagok (a szappan kivételével); felületaktív készítmény, mosókészítmények (beleértve a kiegészítő mosókészítményeket is), és tisztítókészítmények, szappantartalommal is, a 3401 vtsz. alá tartozók kivételével

kivéve: a bruttó 50 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű termékek

ex. 3402

4.

Súrolókrémek és –porok és más súrolókészítmények

kivéve: a bruttó 50 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű termékek

ex. 3405 40

5.

Szépség- vagy testápoló készítmények kivéve: kézműipari foglalkozás keretében előállított termékek

 

6.

Hajápoló szerek, kivéve: kézműipari foglalkozás keretében előállított termékek

3305

7.

Borotválkozás előtti, borotválkozó vagy borotválkozás utáni készítmények, dezodorok, fürdőhöz való készítmények, szőrtelenítők és máshol nem említett illatszerek, szépség- vagy testápolószerek; helyiségszagtalanítók, illatosított vagy fertőtlenítő tulajdonságúak is, kivéve: kézműipari foglalkozás keretében előállított termékek

3307

f) elektromos, elektronikai berendezések

A

B

C

ssz.

Megnevezés

Vámtarifaszám és
HR, KN alszám

1.

Nagygépek, az alkatrészek kivételével

 

2.

Központi fűtés céljára szolgáló elektromos vezérlésű kazán

ex. 8403 10*

3.

Segédberendezés a 8403 vtsz. alá tartozó kazánhoz

ex. 8404 10*

4.

Folyadékszivattyú mérőszerkezettel vagy anélkül

ex. 8413*

5.

Lég- vagy vákuumszivattyú, lég- vagy más gázkompresszor és ventilátor; elszívó vagy visszavezető kürtő beépített ventilátorral, szűrővel is

ex. 8414*

6.

Légkondicionáló berendezés motormeghajtású ventilátorral, hőmérséklet- és nedvességszabályozó szerkezettel, beleértve az olyan berendezést is, amelyben a nedvesség külön nem szabályozható

ex. 8415*

7.

Hűtőgép, fagyasztógép és egyéb hűtő- vagy fagyasztókészülék, elektromos működésű; hőszivattyú a 8415 kód alá tartozó légkondicionáló berendezés kivételével

ex. 8418*

8.

Centrifuga, beleértve a centrifugális szárítót is; folyadék vagy gáz szűrésére vagy tisztítására szolgáló gép és készülék

ex. 8421*

9.

Mosogatógép; palack vagy más tartály tisztítására vagy szárítására szolgáló gép; palack, kanna, doboz, zsák vagy más tartály töltésére, zárására vagy címkézésére szolgáló gép; palack, befőttesüveg, kémcső és hasonló tartály dugaszolására szolgáló gép; más csomagoló- vagy bálázógép (beleértve a zsugorfóliázó bálázógépet is); ital szénsavazására szolgáló gép

ex. 8422*

10.

Csigasor és csigás emelő, a vedres felvonó kivételével; csörlő és hajóorsó; gépjárműemelő

ex. 8425*

11.

Szövőgép

ex. 8446*

12.

Háztartásban vagy mosodában használatos mosógép, beleértve az olyan gépet is, amely mos és szárít is

ex. 8450*

13.

Textilfonal, szövet, vagy kész textilárú fehérítésére, festésére, appertálására, végkikészítésére, bevonására vagy impregnálására szolgáló mosó-, tisztító-, csavaró-, szárítógép, vasaló-, sajtológép

ex. 8451*

14.

Elektromotor és elektromos generátor [az áramfejlesztő egység (aggregát) kivételével]

8501*

15.

Elektromos áramfejlesztő egység (aggregát) és forgó áramátalakító

8502*

16.

Elektromos transzformátor, statikus áramátalakító (pl. egyenirányító) és induktor

8504*

17.

Elektromágnes; állandó mágnes és olyan áru, amely mágnesezés után állandó mágnessé válik

8505*

18.

Elektromos gyújtó- vagy indítókészülék szikragyújtású vagy kompressziós gyújtású, belső égésű motorhoz (pl. gyújtómágnes, mágnesdinamó, gyújtótekercs, gyújtógyertya és izzófej, indítómotor); generátor (pl. dinamó, alternátor) és az ilyen motorhoz használt árammegszakító

8511*

19.

Napozóágyak, napozólámpák és hasonló, napozáshoz használt felszerelések: ultraibolya A sugarat felhasználó fénycsővel, más, napozóágyak, -lámpák, hasonló felszerelések napozáshoz

8543 70 51

8543 70 55

20.

Kisgépek, az alkatrészek kivételével

 

21.

Mérleg (az 50 mg vagy ennél nagyobb érzékenységű mérleg kivételével)

ex. 8423*

22.

Kötőgép, hurkológép

ex. 8447*

23.

Varrógép

ex. 8452*

24.

Porszívó

8508*

25.

Elektromechanikus háztartási készülék, beépített elektromotorral, a 8508 alá tartozó porszívók kivételével

8509*

26.

Villanyborotva, -hajnyíró gép és szőreltávolító készülék

8510

27.

Elektromos jelzőkészülék, ablaktörlő, jegesedés gátló és páramentesítő készülék gépjárműhez

ex. 8512

28.

Elektromos átfolyásos vízmelegítő és merülőforraló; helyiségek fűtésére szolgáló, elektromos lég- és talajmelegítő készülék; elektrotermikus fodrászati készülék (pl. hajszárító, sütővas, sütővas-melegítő) és kézszárító készülék; villanyvasaló; más elektrotermikus háztartási készülék; elektromos fűtőellenállás a 8545 vtsz. alá tartozó kivételével

ex. 8516 10

29.

Legfeljebb 1000 V feszültségű elektromos áramkör összekapcsolására vagy védelmére, vagy elektromos áramkörbe vagy azon belüli összekapcsolásra szolgáló készülék, (például kapcsolók, relék, olvadóbiztosítékok, túlfeszültség-csökkentők, dugaszok, foglalatok, lámpafoglalatok és más csatlakozók, csatlakozódobozok) optikai szálakhoz, optikai szálból álló nyalábokhoz vagy kábelekhez való csatlakozók

8536

30.

Szerelt piezoelektromos kristály

8541 60 00

31.

Elektromos vibrációs masszírozó készülék

9019 10 10

32.

Karóra, zsebóra és más óra, beleértve a stopperórát is, nemesfémből vagy nemesfémmel plattírozott fémből készült tokkal

ex. 9101

33.

Karóra, zsebóra és más óra, beleértve a stopperórát is a 9101 kód alá tartozó kivételével

ex. 9102

34.

Óra „kisóraszerkezettel”, a 9104 alá tartozó kivételével

ex. 9103

35.

Műszerfalba beépítésre alkalmas és hasonló típusú óra gépjárműhöz, légi, űr- és vízi járműhöz

ex. 9104

36.

Más óra

ex. 9105

37.

Időpont-regisztráló készülék és időtartam mérésére, regisztrálására vagy más módon történő jelzésére szolgáló készülék, óraszerkezettel vagy kisóraszerkezettel vagy szinkronmotorral (pl. időszámláló, időregisztráló)

ex. 9106

38.

Óraszerkezettel vagy kisóraszerkezettel vagy szinkronmotorral működő időkapcsoló

ex. 9107

39.

Kisóraszerkezet, teljes (komplett) és összeszerelt

ex. 9108

40.

Óraszerkezet, teljes (komplett) és összeszerelt

ex. 9109

41.

Információs (IT) és távközlési berendezések (kivéve a mobil és a rádiótelefon-készülék)

 

42.

Nyomtatók, másológépek és faxgépek, kombinálva is; kivéve: alkatrészek

ex. 8443*

43.

Írógépek, szövegszerkesztő gépek

ex. 8469

44.

Számológép és számoló funkcióval ellátott zsebméretű adatrögzítő, előhívó és megjelenítő gép; könyvelőgép, postai bérmentesítő gép; jegykiadó gép és hasonló gép számolószerkezettel; pénztárgép

ex. 8470

45.

Automatikus adatfeldolgozó gép és egységei; mágneses vagy optikai leolvasó, adatátíró gép a kódolt adat adathordozóra történő átírására és máshol nem említett gép ilyen adatok feldolgozásához

ex. 8471

46.

Más irodai gép (pl. stencil- vagy más sokszorosítógép, címíró gép, érmeválogató, érmeszámláló vagy érmecsomagoló gép, ceruzahegyező, lyukasztó- vagy fűzőgép); kivéve: a 8472 90 30 alá tartozó termékek és a bankjegykiadó automata

ex. 8472

47.

A 8471 vtsz. alá tartozó gép alkatrészei és tartozéka

8473 30 20

48.

Távbeszélő-készülékek, hang, képek vagy más adatok továbbítására vagy vételére szolgáló készülék,

kivéve: a 8517 12 00, a 8517 69 31 és a 8517 69 39 vtsz. alá tartozó termékek.

ex. 8517*

49.

Lemezek, szalagok, szilárd, állandó nem felejtő tároló eszközök, „intelligens” kártyák és más adathordozók hang vagy más jel rögzítésére, rögzített is, beleértve a matricát és a mesterlemezt lemezek gyártásához; kivéve: a 37. árucsoportba tartozó termékek

8523

50.

Radarkészülék, rádiónavigációs segédkészülék és rádiós távirányító készülék

8526*

51.

Kizárólag vagy elsősorban a 8471 alá tartozó automatikus adatfeldolgozó rendszerben használatos katódsugárcsöves monitor

8528 41 00

52.

Kizárólag vagy elsősorban a 8471 alá tartozó automatikus adatfeldolgozó rendszerben használatos más monitor

8528 51 00

53.

Kizárólag vagy elsősorban a 8471 alá tartozó automatikus adatfeldolgozó rendszerben használatos projektor

8528 61 00

54.

Elektronikus integrált áramkörök, tárolók

8542

55.

Elektronikus fordítógép vagy szótár

8543 70 10

56.

Antennaerősítő

8543 70 30

57.

Szórakoztató elektronikai cikkek és fotovoltaikus panelek, az alkatrészek kivételével

 

58.

Mikrofon; hangszóró; fejhallgató és fülhallgató, mikrofonnal összeépítve is, valamint egy mikrofonból és egy vagy több hangszóróból álló egység; hangfrekvenciás elektromos erősítő; elektromos hangerősítő egység

8518*

59.

Hangfelvevő vagy hanglejátszó készülék

8519*

60.

Videofelvevő és -lejátszókészülék, videotunerrel egybeépítve is

8521*

61.

Rádió- vagy televízióműsor-adókészülék, -vevőkészülékkel vagy hangfelvevő vagy –lejátszó készülékkel egybeépítve is; digitális fényképezőgép, videokamera-felvevő

8525*

62.

Rádióműsor-vevőkészülék, hangfelvevő vagy lejátszó készülékkel vagy órával közös házban is

8527

63.

Monitorok és kivetítők, beépített televízióvevő-készülék nélkül; televíziós adás vételére alkalmas készülék, rádióműsor-vevőkészüléket vagy hang- vagy képfelvevő vagy lejátszó készüléket magában foglaló is, a 8528 41 00, a 8528 51 00, a 8528 61 00 alá tartozó termékek kivételével

ex. 8528*

64.

Fotovoltaikus elem

8541 40 90

65.

Vezeték nélküli infravörös távirányító eszköz

ex. 8543 70 90

66.

Fényképezőgép (a mozgófényképészeti kamera kivételével); fényképészeti villanófény-készülék és villanókörte, a 8539 KN-kód alá tartozó kisülési cső kivételével, kivéve továbbá a nem elektromos eszközök, továbbá 9006 10 00, 9006 30 00, 9006 61 00, 9006 69 00 alá tartozó termékek

ex. 9006

67.

Mozgóképfelvevő (kamera) és vetítő, hangfelvevő és hanglejátszó készülékkel vagy anélkül

ex. 9007*

68.

Állóképvetítő, a mozgó fényképészeti gép kivételével; fényképészeti nagyító és kicsinyítő (a mozgó fényképészeti kivételével)

ex. 9008*

69.

Hangszer, amelyben a hangot elektromos úton keltik vagy erősítik
(pl. orgona, gitár, tangóharmonika)

ex. 9207

70.

Elektromos, elektronikus barkácsgépek, szerszámok, kivéve a nagyméretű, helyhez kötött ipari szerszámok, az alkatrészek kivételével

 

71.

Elektromos talaj-előkészítésre vagy megmunkálásra szolgáló gép

8432*

72.

Elektromos fűkaszáló gép

8433 11 10*

73.

Fémipari eszterga

ex. 8458*

74.

Anyagleválasztással működő fémipari gép

ex. 8459*

75.

Sorjázó, élező, köszörülő, csiszoló, tükrösítő, fényező vagy más módon simító szerszámgép

ex. 8460*

76.

Gyalugép, véső-, hornyoló-, üregelő-, fogaskerékmaró, fogaskerék-köszörülő vagy fogaskerék-simítógép, fűrészgép, vágógép, valamint más vtsz. alá nem osztályozható, fém vagy cermet leválasztásával működő más szerszámgép

ex. 8461*

77.

Anyagleválasztás nélkül működő más szerszámgép, fém vagy más cermet megmunkálására

ex. 8463*

78.

Szerszámgép kő, kerámia, beton, azbeszt cement vagy hasonló ásványi anyag vagy üveg hidegmegmunkálására

ex. 8464*

79.

Szerszámgép fa, parafa, csont, keménygumi, kemény műanyag vagy hasonló kemény anyag megmunkálására

ex. 8465*

80.

Kézi használatú szerszám

ex. 8467*

81.

Forrasztó-, keményforrasztó vagy hegesztőgép és készülék, vágásra alkalmas is

ex. 8468*

82.

Elektromos (elektromosan hevített gázzal működő is), lézer- vagy más fény- vagy fotonsugaras, ultrahangos, elektronsugaras, mágnesimpulzusos, plazmaív-forrasztó, keményforrasztó vagy hegesztőgép és -készülék, vágásra alkalmas kivitelben is; fém vagy cermet meleg porlasztására szolgáló gép és készülék

8515*

83.

Játékok, szabadidős és sportfelszerelések, az alkatrészek kivételével

 

84.

Villanyvonat, vágány, jelzőlámpa és más tartozékai; csökkentett méretű „méretarányos” összeszerelhető modell, készletben működő is

9503 00 30

85.

Beépített motorral működő más játék és modell műanyagból

ex. 9503 00 75

86.

Beépített motorral működő más játék és modell más anyagból

ex. 9503 00 79

87.

Szórakozóhelyi felszerelés, asztali vagy társasjáték, beleértve a tivoli játékot, a biliárdok, különféle típusú játékkaszinó-asztalt és az automata tekepálya-felszerelést is

ex. 9504*

88.

Ellenőrző és vezérlő eszközök, az alkatrészek kivételével

 

89.

Elektromosan működő akusztikus vagy vizuális jelzőberendezés
(pl. csengő, sziréna, jelzőtábla, betörést vagy tüzet jelző riasztókészülék), a 8512 vagy a 8530 alá tartozó kivételével

8531*

90.

Ellenőrző és vezérlő eszközök (pl. vezérlőpultok)

ex. 8537 10*

91.

Fajsúlymérő és hasonló folyadékban úszó mérőműszer, hőmérő, pirométer, barométer, higrométer és pszichométer, regisztrálóval is, és mindezek egymással kombinálva is

ex. 9025*

92.

Folyadék vagy gáz áramlásának, szintjének, nyomásának vagy más változó jellemzőinek mérésére vagy ellenőrzésére szolgáló eszköz, műszer és készülék

ex. 9026*

93.

Háztartási vagy laboratóriumi mérő és szabályozó elektromos, elektronikus készülékek, berendezések

ex. 9027*

94.

Gáz-, folyadék- vagy áram fogyasztásának vagy előállításának mérésére szolgáló készülék, ezek hitelesítésére szolgáló mérőeszköz is

ex. 9028*

95.

Fordulatszámláló, termékszámláló, taxióra, kilométer-számláló, lépésszámláló és hasonló készülék; sebességmérő és tachométer; stroboszkóp

ex. 9029*

96.

Automata szabályozó- vagy ellenőrző műszer és készülék

ex. 9032*

97.

Adagoló automaták, az alkatrészek kivételével

 

98.

Bankjegykiadó automata

8472 90 30

99.

Automata elárusítógép (így különösen postai bélyeg, cigaretta, étel vagy ital árusítására), beleértve a pénzváltó gépet is

ex. 8476*

100.

Rádiótelefon-készülék, az alkatrészek kivételével

 

101.

Mobiltelefon-hálózathoz vagy más vezeték nélküli hálózatokhoz való távbeszélők

8517 12 00

102.

Hordozható személyi hívó

8517 69 31

103.

Más rádiótelefon- vagy rádiótávíró-vevőkészülék

8517 69 39

A * jelzéssel ellátott vtsz. számok olyan elektromos, elektronikai berendezés termékcsoportokat jelentenek, melyben azok a termékek termékdíjkötelesek, melyeknek bruttó súlya legfeljebb 200 kg, vagy teljesítmény felvétele legfeljebb 4 kW.

g) gumiabroncsok

A

B

C

ssz.

Megnevezés

Vámtarifaszám és
HR, KN alszám

1.

Új gumi légabroncs

kivéve: a 4011 50 00 alá tartozó termékeket

ex. 4011

2.

Újrafutózott vagy használt gumi légabroncs; tömör vagy kisnyomású gumiabroncs, kivéve a 4012 90 30; 4012 90 90 alá tartozó termékeket

ex. 4012

h) irodai papírok

A

B

C

Ssz.

Megnevezés

Vámtarifaszám és
HR, KN alszám

1.

Nem bevont papír és karton írásra, nyomtatásra vagy más grafikai célra tekercsben vagy téglalap alakú ívben bármilyen méretben a végfelhasználó számára kiszerelve

kivéve: könyv alappapír;

ex. 4802

2.

Papír és karton egyik vagy mindkét oldalán kaolinnal (kínai agyaggal) vagy más szervetlen anyaggal bevonva, kötőanyag felhasználásával is, de más bevonat nélkül, felületileg színezett, díszített vagy nyomtatott is, tekercsben vagy téglalap (beleértve a négyzet) alakú ívben, bármilyen méretben írásra, nyomtatásra vagy más grafikai célra a végfelhasználó számára kiszerelve

kivéve: könyv alappapír;

ex. 4810

3.

Regiszter, jegyzetfüzet (notesz), írótömb, előjegyzési jegyzettömb, napló és hasonló termék, írómappa, iratrendező (cserélhető lapokkal vagy más), dosszié, iratborító, sokszorosított üzleti űrlap, karbon betétlapos tömb és más irodaszer papírból vagy kartonból; album, minták vagy gyűjtemények számára papírból vagy kartonból

kivéve: a reklámhordozó papírnak minősülő termékeket

ex. 4820

i) reklámhordozó papírok

A

B

C

ssz.

Megnevezés

Vámtarifaszám és
HR, KN alszám

1.

Papír és karton; papíripari rostanyagból, papírból vagy kartonból készült áruk

ex. 48

2.

Könyvek, újságok, képek és más nyomdaipari termékek

ex. 49”

16. melléklet a 2014. évi LXXIV. törvényhez

„2. melléklet a 2011. évi LXXXV. törvényhez

Az egyes termékdíjköteles termékek termékdíjtételei

a) Akkumulátor

 

A

B

1

Termékáram

Termékdíjtétel
(Ft/kg)

2

Elektrolittal feltöltött akkumulátor

57

3

Elektrolittal fel nem töltött akkumulátor

57

b) Csomagolószer

ba) Csomagolószer (kivéve kereskedelmi csomagolószer)

 

A

B

1

Anyagáram

Termékdíjtétel
(Ft/kg)

2

Műanyag- a műanyag bevásárló-reklám táska kivételével

57

3

Műanyag bevásárló-reklám táska

1900

4

Társított (kivéve társított rétegzett italkarton)

57

5

Társított rétegzett italkarton

19

6

Fém

19

7

Papír

19

8

Fa, természetes alapú anyag

19

9

Üveg

19

10

Egyéb

57

bb) Kereskedelmi csomagolószer

 

A

B

1

Anyagáram

Termékdíjtétel
(Ft/kg)

2

Fém

304

c) Egyéb kőolajtermék

 

A

B

1

Termékáram

Termékdíjtétel
(Ft/kg)

2

Kenőolaj

114

d) Egyéb műanyag termék

 

A

B

1

Termékáram

Termékdíjtétel
(Ft/kg)

2

Műanyag művirág, levél- és gyümölcsutánzat és ezek részei; ezekből készült áru

1900

e) Egyéb vegyipari termék

 

A

B

1

Termékáram

Termékdíjtétel
(Ft/kg)

2

Szappanok, szerves felületaktív anyagok, mosószerek

11

3

Szépség- vagy testápoló készítmények

57

f) Elektromos, elektronikai berendezés

 

A

B

1

Termékáram

Termékdíjtétel
(Ft/kg)

2

Nagygépek

57

3

Kisgépek

57

4

Információs (IT) és távközlési berendezések, kivéve a rádiótelefon-készülék

57

5

Szórakoztató elektronikai cikkek

114

6

Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok, kivéve a helyhez kötött, nagyméretű ipari szerszámok

57

7

Játékok, szabadidős és sportfelszerelések

57

8

Ellenőrző, vezérlő és megfigyelő eszközök

57

9

Adagoló automaták

114

10

Rádiótelefon-készülék

304

g) Gumiabroncs

 

A

B

1

Termékáram

Termékdíjtétel
(Ft/kg)

2

Gumiabroncs

57

h) Irodai papír

 

A

B

1

Termékáram

Termékdíjtétel
(Ft/kg)

2

Irodai papír

19

i) Reklámhordozó papír

 

A

B

1

Termékáram

Termékdíjtétel
(Ft/kg)

2

Reklámhordozó papír

85

17. melléklet a 2014. évi LXXIV. törvényhez94

„3. melléklet a 2011. évi LXXXV. törvényhez

Az egyéni hulladékkezelést teljesítőkre vonatkozó egyes termék- és anyagáramok termékdíj tételeinek meghatározása

Egy termékdíjköteles termék- és anyagáramban az egyéni hulladékkezelést teljesítő kötelezett teljesítési hányada qe, az állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet országos átlagos teljesítési hányada qáhksz, az adott termék- és anyagáramra jellemző felső hasznosítási arány pedig qf.

A qf és qáhksz értékeket 2012. évtől az alábbi táblázat tartalmazza:

a) Akkumulátor

 

A

B

C

1

Termékáram

qf felső hasznosítási arány

qáhksz állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet országos átlagos teljesítési hányad

2

Elektrolittal feltöltött akkumulátor

0,85

0,85

3

Elektrolittal fel nem töltött akkumulátor

0,85

0,85

b) Csomagolószer

ba) Csomagolószer (kivéve kereskedelmi csomagolószer)

 

A

B

C

1

Anyagáram

qf felső hasznosítási arány

qáhksz állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet országos átlagos teljesítési hányad

2

Műanyag- a műanyag bevásárló-reklám táska kivételével

0,65

0,25

3

Műanyag bevásárló-reklám táska

0,65

0,15

4

Társított (kivéve társított rétegzett italkarton)

0,65

0,40

5

Társított rétegzett italkarton

0,65

0,20

6

Fém

0,65

0,60

7

Papír

0,65

0,65

8

Fa, természetes alapú anyag

0,65

0,15

9

Üveg

0,65

0,60

10

Egyéb

0,65

0,25

bb) Kereskedelmi csomagolószer

 

A

B

C

1

Anyagáram

qf felső hasznosítási arány

qáhksz állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet országos átlagos teljesítési hányad

2

Fém

0,65

0,17

c) Elektromos, elektronikai berendezés

 

A

B

C

1

Termékáram

qf felső hasznosítási arány

qáhksz állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet országos átlagos teljesítési hányad

2

Nagygépek

0,65

0,33

3

Kisgépek

0,65

0,18

4

Információs (IT) és távközlési berendezések, kivéve a rádiótelefon-készülék

0,65

0,33

5

Szórakoztató elektronikai cikkek

0,65

0,30

6

Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok, kivéve a helyhez kötött, nagyméretű ipari szerszámok

0,65

0,05

7

Játékok, szabadidős és sportfelszerelések

0,65

0,05

8

Ellenőrző, vezérlő és megfigyelő eszközök

0,65

0,05

9

Adagoló automaták

0,65

0,05

10

Rádiótelefon-készülék

0,65

0,20

d) Gumiabroncs

 

A

B

C

1

Termékáram

qf felső hasznosítási arány

qáhksz állami hulladékgazdálkodást közvetítő szervezet országos átlagos teljesítési hányad

2

Gumiabroncs

0,75

0,75

Az egyéni teljesítő által az adott termék- és anyagáram esetén fizetendő termékdíjat az alábbi általános formula határozza meg:

T=R+E1+K1

ahol

T a megfizetendő fajlagos termékdíj,

R a megfizetendő fajlagos rendszerirányítási alapköltség,

E1 a megfizetendő fajlagos externális költség,

K1 pedig a megfizetendő fajlagos kezelési költség.

A megfizetendő fajlagos rendszerirányítási alapköltség (R) mértékét a különféle termékdíjköteles termék- és anyagáramok esetén az alábbi táblázat tartalmazza:

a) Akkumulátor

 

A

B

1

Termékáram

Fajlagos rendszerirányítási alapköltség
(Ft/kg)

2

Elektrolittal feltöltött akkumulátor

44

3

Elektrolittal fel nem töltött akkumulátor

44

b) Csomagolószer

ba) Csomagolószer (kivéve kereskedelmi csomagolószer)

 

A

B

1

Anyagáram

Fajlagos rendszerirányítási alapköltség
(Ft/kg)

2

Műanyag- a műanyag bevásárló-reklám táska kivételével

34

3

Műanyag bevásárló-reklám táska

1300

4

Társított (kivéve társított rétegzett italkarton)

34

5

Társított rétegzett italkarton

12

6

Fém

12

7

Papír

16

8

Fa, természetes alapú anyag

14

9

Üveg

12

10

Egyéb

34

bb) Kereskedelmi csomagolószer

 

A

B

1

Anyagáram

Fajlagos rendszerirányítási alapköltség
(Ft/kg)

2

Fém

160

c) Elektromos, elektronikai berendezés

 

A

B

1

Termékáram

Fajlagos rendszerirányítási alapköltség
(Ft/kg)

2

Nagygépek

34

3

Kisgépek

34

4

Információs (IT) és távközlési berendezések, kivéve a rádiótelefon-készülék

34

5

Szórakoztató elektronikai cikkek

68

6

Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok, kivéve a helyhez kötött, nagyméretű ipari szerszámok

34

7

Játékok, szabadidős és sportfelszerelések

34

8

Ellenőrző, vezérlő és megfigyelő eszközök

34

9

Adagoló automaták

68

10

Rádiótelefon-készülék

160

d) Gumiabroncs

 

A

B

1

Termékáram

Fajlagos rendszerirányítási alapköltség
(Ft/kg)

2

Gumiabroncs

35

A megfizetendő externális költség (E1) számítása a qe<qf esetben az

képlet szerint történik, minden más esetben E1 = 0. A képletben szereplő E fajlagos externális alapköltség értékét a különféle termékdíjköteles termék- és anyagáramok esetén az alábbi táblázat tartalmazza:

a) Akkumulátor

 

A

B

1

Termékáram

Fajlagos externális alapköltség
(Ft/kg)

2

Elektrolittal feltöltött akkumulátor

24

3

Elektrolittal fel nem töltött akkumulátor

24

b) Csomagolószer

ba) Csomagolószer (kivéve kereskedelmi csomagolószer)

 

A

B

1

Anyagáram

Fajlagos externális alapköltség
(Ft/kg)

2

Műanyag- a műanyag bevásárló-reklám táska kivételével

24

3

Műanyag bevásárló-reklám táska

774

4

Társított (kivéve társított rétegzett italkarton)

24

5

Társított rétegzett italkarton

7

6

Fém

8

7

Papír

4

8

Fa, természetes alapú anyag

4

9

Üveg

6

10

Egyéb

24

bb) Kereskedelmi csomagolószer

 

A

B

1

Anyagáram

Fajlagos externális alapköltség
(Ft/kg)

2

Fém

120

c) Elektromos, elektronikai berendezés

 

A

B

1

Termékáram

Fajlagos externális alapköltség
(Ft/kg)

2

Nagygépek

24

3

Kisgépek

24

4

Információs (IT) és távközlési berendezések, kivéve a rádiótelefon-készülék

24

5

Szórakoztató elektronikai cikkek

46

6

Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok, kivéve a helyhez kötött, nagyméretű ipari szerszámok

24

7

Játékok, szabadidős és sportfelszerelések

24

8

Ellenőrző, vezérlő és megfigyelő eszközök

24

9

Adagoló automaták

46

10

Rádiótelefon-készülék

120

d) Gumiabroncs

 

A

B

1

Termékáram

Fajlagos externális alapköltség
(Ft/kg)

2

Gumiabroncs

34

A megfizetendő kezelési költség (K1) számítása a qe<qáhksz<qf esetben a

Képlettel történik, a qe<qáhksz és qáhkszłqf esetben a

minden más esetben K1=0. A képletben szereplő K fajlagos kezelési alapköltség értékét a különféle termékdíjköteles termék- és anyagáramok esetén az alábbi táblázat tartalmazza:

a) Akkumulátor

 

A

B

1

Termékáram

Fajlagos kezelési alapköltség
(Ft/kg)

2

Elektrolittal feltöltött akkumulátor

20

3

Elektrolittal fel nem töltött akkumulátor

20

b) Csomagolószer

ba) Csomagolószer (kivéve kereskedelmi csomagolószer)

 

A

B

1

Anyagáram

Fajlagos kezelési alapköltség
(Ft/kg)

2

Műanyag- a műanyag bevásárló-reklám táska kivételével

30

3

Műanyag bevásárló-reklám táska

30

4

Társított (kivéve társított rétegzett italkarton)

30

5

Társított rétegzett italkarton

10

6

Fém

10

7

Papír

5

8

Fa, természetes alapú anyag

10

9

Üveg

10

10

Egyéb

30

bb) Kereskedelmi csomagolószer

 

A

B

1

Anyagáram

Fajlagos kezelési alapköltség
(Ft/kg)

2

Fém

100

c) Elektromos, elektronikai berendezés

 

A

B

1

Termékáram

Fajlagos kezelési alapköltség
(Ft/kg)

2

Nagygépek

30

3

Kisgépek

30

4

Információs (IT) és távközlési berendezések, kivéve a rádiótelefon-készülék

30

5

Szórakoztató elektronikai cikkek

70

6

Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok, kivéve a helyhez kötött, nagyméretű ipari szerszámok

15

7

Játékok, szabadidős és sportfelszerelések

15

8

Ellenőrző, vezérlő és megfigyelő eszközök

15

9

Adagoló automaták

70

10

Rádiótelefon-készülék

100

d) Gumiabroncs

 

A

B

1

Termékáram

Fajlagos kezelési alapköltség
(Ft/kg)

2

Gumiabroncs

30

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!