nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
2014. évi LXXIV. törvény
az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról
2014-11-27
2014-11-27
1

2014. évi LXXIV. törvény

az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról1

I. FEJEZET

A JÖVEDELEMADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

1–7. §2

8. §3

9. § (1)4

(2)5

10–28. §6

29. § Hatályát veszti az Szja tv.

1–2.7

3.8

2. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

30. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 4. §-a a következő 16/c. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„16/c. felsőoktatási támogatási megállapodás: a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerinti alapítóval vagy fenntartóval felsőoktatási intézmény alapítására, működésének biztosítására kötött, legalább öt évre szóló megállapodás;”

(2)–(5)9

31. § (1) A Tao. törvény 7. § (1) bekezdés z) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)

z) a közhasznú szervezetnek, a közhasznú szervezettel kötött adományozási szerződés keretében, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti közhasznú tevékenység támogatására, a Magyar Kármentő Alapnak, a Nemzeti Kulturális Alapnak vagy a felsőoktatási intézménynek felsőoktatási támogatási megállapodás keretében az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének

za) 20 százaléka – tartós adományozási szerződés keretében 40 százaléka – közhasznú szervezet,

zb) 50 százaléka a Magyar Kármentő Alap és a Nemzeti Kulturális Alap,

zc) 50 százaléka felsőoktatási intézmény felsőoktatási támogatási megállapodás alapján történő

támogatása esetén, de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege,”

(2) A Tao. törvény 7. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az (1) bekezdés z) pontja alapján az adózó akkor csökkentheti az adózás előtti eredményt, ha rendelkezik a közhasznú szervezet, a Magyar Kármentő Alap, a Nemzeti Kulturális Alap vagy a felsőoktatási intézmény által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, a támogatás, juttatás összegét, célját.”

(3)10

32. § A Tao. törvény 8. § (1) bekezdés s) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adózás előtti eredményt növeli:)

s) a 7. § (1) bekezdésének z) pontja alapján az adóévet megelőző év(ek)ben az adózás előtti eredmény csökkentéseként, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti tartós adományozásra tekintettel elszámolt azon többletkedvezmény, továbbá a felsőoktatási intézmény támogatására tekintettel elszámolt azon kedvezmény, amelyre vonatkozóan az adózó az adóévben a tartós adományozásról szóló szerződésben vagy a felsőoktatási támogatási megállapodásban vállaltakat a másik szerződő fél közhasznúsági nyilvántartásból való törlése vagy jogutód nélküli megszűnése miatt nem teljesítette, vagy ennek kétszerese, ha az adózó bármely más ok miatt nem teljesített a szerződésnek (megállapodásnak) megfelelően,”

33–39. §11

40. § (1) A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (2)–(5) bekezdéssel egészül ki:

„(2) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 7. § (1) bekezdés z) pont zc) alpontját első alkalommal a 2014. adóévi adókötelezettségre, a 2014. adóévben kötött felsőoktatási támogatási megállapodás vonatkozásában lehet alkalmazni.

(3) A MÁV Magyar Államvasutak Zrt. és a MÁV-START Zrt. adózás előtti eredményét csökkenti a jogszabály vagy kormányhatározat alapján a Magyar Állam részéről átvállalt vagy elengedett kötelezettség elszámolásából adódó bevétel összege.

(4) A MÁV Magyar Államvasutak Zrt. és a MÁV-START Zrt. adózás előtti eredményét nem növeli az immateriális jószág, tárgyi eszköz állományból bármely jogcímen történő kivezetésekor az eszköz könyv szerinti értékének a készletre vett hulladék anyag, haszonanyag értékét meghaladó része, továbbá nem csökkenti az immateriális jószág, tárgyi eszköz állományból bármely jogcímen történő kivezetésekor az eszköz számított nyilvántartási értékének a készletre vett hulladék anyag, haszonanyag értékét meghaladó része, feltéve, mindkét esetben, hogy az eszköz értékcsökkenését az adózó a számvitelről szóló törvény szerint az adózás előtti eredmény terhére számolta el, és hogy az eszköz kivezetésére jogszabály rendelkezése vagy kormányhatározat alapján kerül sor.

(5) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 29/A. § (3)–(4) bekezdését a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. és a MÁV-START Zrt. a 2014. évi adókötelezettségének megállapítása során is alkalmazhatja.”

(2)12

41. § A Tao. törvény 29/ZS. §-a a következő (7a) és (7b) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) Az adózó által a (7) bekezdés hatálya alá tartozó kapott támogatás, juttatás (a továbbiakban e § alkalmazásában: kapott támogatás) elszámolásakor az adózó az (1) bekezdés szerinti különbözet kiszámítása során úgy jár el, mintha a kapott támogatást nem a támogatás megszerzése adóévében, hanem azokban az adóévekben (az egyes adóévek között, a Törvények végrehajtása következtében, azzal közvetlen összefüggésben felmerült költségeknek, ráfordításoknak megfelelően megosztva) számolta volna el bevételként, amely adóévekben a Törvények végrehajtása következtében, azzal közvetlen összefüggésben a költségek, ráfordítások felmerültek.

(7b) Csökkenti az adózás előtti eredményt a (7a) bekezdés szerinti kapott támogatás miatt az adóévben elszámolt bevétel.”

42. § A Tao. törvény 30. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza a fejlesztési adókedvezmény részletes szabályait, a fejlesztési adókedvezmény igénylését, a fejlesztési adókedvezmény igénybevételének részletes feltételeit, a támogatási intenzitást, a támogatástartalmat, az adózó nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségét, az adópolitikáért felelős miniszter nyilvántartási, közzétételi és információszolgáltatási kötelezettségét.”

43. §13

44. § (1)14

(2) A Tao. törvény a következő 30/B. §-sal egészül ki:

„30/B. § E törvény 29/A. § (3) és (4) bekezdése

a) a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. október 23-i 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 315., 2007.12.3., 1. o.),

b) a pályavasúti vagy a közszolgáltatási tevékenységhez nem kapcsolódó eszközök kivezetése vonatkozásában az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24., 1.o.)

hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.”

45–46. §15

47. § A Tao. törvény

1. 4. § 23/a. pontjában az „az olyan átalakulás (ideértve az egyesülést, a szétválást is)” szövegrész helyébe az „az olyan átalakulás (a továbbiakban ideértve az egyesülést, a szétválást is)” szöveg;

2. 4. § 23/a. pont a) alpontjában, 6. § (6) bekezdés c) pontjában, 7. § (10) bekezdés a) pontjában, 8. § (1) bekezdés m) pont b) alpontjában, 8. § (1) bekezdés n) pontjában, 10. § (7) bekezdésében, 13/A. § (2) bekezdés b) pontjában, 13/A. § (4) bekezdésében, 16. § (2) bekezdés a), f) és i) pontjában, 16. § (7), (10) és (11) bekezdésében, 17. § (7) és (8) bekezdésében, 26. § (3) és (6) bekezdésében, 1. számú melléklet 2. és 3. pontjában az „átalakulás” szövegrész helyébe az „átalakulás, egyesülés, szétválás” szöveg;

3–4.16

5. 6. § (6) bekezdés c) alpontjában, 10. § (7) bekezdésében, 13/A. § (4) bekezdés a)–b) pontjaiban, 17. § (9) bekezdésében, 18. § (6) bekezdésében az „átalakulással” szövegrész helyébe az „átalakulással, egyesüléssel, szétválással” szöveg;

6. 7. § (1) bekezdés j) pontjában a „társadalombiztosítási járulék, a járulék” szövegrész helyébe a „szociális hozzájárulási adó, annak” szöveg;

7. 7. § (1) bekezdés v) pontjában a „legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállaló” szövegrész helyébe a „megváltozott munkaképességű személy” szöveg;

8. 7. § (1) bekezdés y) pontjában, 10. § (5) bekezdésében az „átalakulása” szövegrész helyébe az „átalakulása, egyesülése, szétválása” szöveg;

9. 7. § (15) bekezdésében a „19. § (1) bekezdésének a lekötés adóévében hatályos rendelkezése” szövegrész helyébe a „19. § lekötés adóévében hatályos rendelkezései” szöveg;

10. 7. § (20) bekezdésében a „19. § (1) bekezdés” szövegrész helyébe a „19. §” szöveg;

11. 13/A. § (2) bekezdés b) pontjában és (5) bekezdésében az „átalakulás” szövegrész helyébe az „egyesülés, szétválás” szöveg;

12. 13/A. § (3) bekezdésében, 16. § (2) bekezdés i) pontjában, 16. § (11) bekezdésében, 17. § (8) bekezdés b) pontjában az „átalakulást” szövegrész helyébe az „átalakulást, egyesülést, szétválást” szöveg;

13. 13/A. § (5) bekezdésében az „átalakulással” szövegrész helyébe az „egyesüléssel, szétválással” szöveg;

14. 16. § (1) bekezdés b) pontjában a „19. § (1) bekezdésének a lekötés adóévében hatályos rendelkezése” szövegrész helyébe a „19. § lekötés adóévében hatályos rendelkezései” szöveg;

15. 16. § (2) bekezdésében az „átalakulásakor” szövegrész helyébe az „átalakulásakor, egyesülésekor, szétválásakor” szöveg;

16. 16. § (2) bekezdés a) pontjában az „az átalakulás adóévében” szövegrész helyébe az „a kiválás adóévében” szöveg;

17–18.17

19. 22/C. § (1) bekezdés c) pont ce) alpontjában az „az Európai Közösséget Létrehozó Szerződés alapján elfogadott, a csekély összegű (de minimis) támogatások alkalmazásáról szóló bizottsági rendelet szerinti csekély összegű (de minimis)” szövegrész helyébe a „csekély összegű (de minimis)” szöveg;

20–22.18

23. 22/C. § (5) bekezdés d) pontjában az „egyesülési jogról szóló törvény” szövegrész helyébe az „egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény” szöveg;

24. 31. § (1) bekezdés a) pontjában a „Tanács 90/434/EGK irányelve a különböző tagállamok társaságait érintő egyesülésekre, szétválásokra, eszközátruházásokra és részesedéscserékre alkalmazandó közös adózási rendszerről” szövegrész helyébe a „Tanács 2009/133/EK irányelve a különböző tagállamok társaságainak egyesülésére, szétválására, részleges szétválására, eszközátruházására és részesedéscseréjére, valamint az SE-k vagy az SCE-k létesítő okirat szerinti székhelyének a tagállamok közötti áthelyezésére alkalmazandó adóztatás közös rendszeréről (2009. október 19.)” szöveg

lép.

48. § Hatályát veszti a Tao. törvény

1.19

2. 7. § (17) bekezdésében az „(1) bekezdése” szövegrész;

3. 7. § (16) bekezdésében az „(1) bekezdésének a” szövegrész;

4. 19. § (1) bekezdésében az „és (4)” szövegrész;

5. 22/B. § (2a) bekezdés c) pontja;

6. 22/B. § (12) bekezdése;

7. 1. számú melléklet 12. pontjában a „vagy a 29/D. § (1) bekezdése” szövegrész.

3. Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény módosítása

49–50. §20

4. Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény módosítása

51–56. §21

5. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi CXVI. törvény módosítása

57. §22

6. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény módosítása

58–59. §23

7. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény módosítása

60–67. §24

II. FEJEZET

KÖZVETETT ADÓKAT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

8. Az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény módosítása

68–71. §25

9. A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény módosítása

72. §26

10. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló
2003. évi CXXVII. törvény módosítása

73–74. §27

75. § (1)28

(2) A Jöt. 7. § 1. pontja a következő r) alponttal egészül ki:

[jövedéki termék belföldi előállítása: a belföldön bármilyen alapanyag, termék felhasználásával, bármilyen eljárással végzett termelési, feldolgozási, kiszerelési (palackozási) tevékenység, amelynek eredményeként jövedéki termék jön létre, kivéve:]

r) az ásványolajtermékeknek az adómentes felhasználó telephelyén bekövetkező keveredését;”

(3)–(4)29

76–96. §30

97. § A Jöt. 103. § (2) bekezdés 1. pont b) alpontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:

1. jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenység,)

b) az 52. § (1) bekezdés a), – a 2710 19 21 vámtarifaszámú petróleum kivételével – b), d), – a 0 adómérték alá tartozó és az egyéb motorikus célú termék kivételével – f), g) és h) pontja szerinti jövedéki termékeknek, a biodízelnek, a 2207 vámtarifaszám alá tartozó bioüzemanyagnak, az E85-nek és más, a 3824 90 99 vámtarifaszám alá tartozó, üzemanyag célú, 2207 vámtarifaszámú alkoholterméket tartalmazó ásványolajnak (a továbbiakban: üzemanyag) nem üzemanyagtöltő állomáson, továbbá az 52. § (1) bekezdés c) pontja szerinti gázolajnak nem kiskereskedelmi tárolótelepen vagy nem üzemanyagtöltő állomáson történő értékesítése, a (6) bekezdésében foglalt eltéréssel;”

98. §31

99. § A Jöt. 106. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A jövedéki engedélyes kereskedő dohánygyártmány, alkoholtermék, bor, pezsgő, köztes alkoholtermék, sör és palackba töltött cseppfolyósított szénhidrogén árukészletének továbbforgalmazók, továbbá a tüzelőolajnak, a gázolajnak, a palackba töltött cseppfolyósított szénhidrogénnek és a légi járművek üzemanyagának végfelhasználók részére, gépjárműről történő helyszíni értékesítése, kiszolgálása (a továbbiakban: terítőjárat) a külön jogszabályban meghatározott rendelkezések szerint megengedett.”

100–101. §32

102. § A Jöt. 122. §-a a következő o) ponttal egészül ki:

[Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]

o) a Tanács 2013/61/EU irányelve (2013. december 17.) a 2006/112/EK és a 2008/118/EK irányelvnek a francia legkülső régiók és különösen Mayotte vonatkozásában történő módosításáról.”

103. §33

104. § A Jöt. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 128/J. §-sal egészül ki:

„128/J. § E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel módosított 103. § (2) bekezdés 1. pont b) alpontját a hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”

105–107. §34

108. § A Jöt.

1.35

2. 7. § 3. pont a) pont ab) alpontjában az „a Francia Köztársaság tengeren túli megyéi” szövegrész helyébe a „az Európai Unió működéséről szóló szerződés 349. cikkében, valamint 355. cikkének (1) bekezdésében említett francia területek” szöveg,

3.36

4. 48/B. § (3) bekezdésében a „c)” szövegrész helyébe a „d)” szöveg,

5–8.37

9. 103. § (2) bekezdés 1. pont c) alpontjában a „(3)–(6)” szövegrész helyébe a „(3)–(5) és (7)” szöveg,

10–12.38

13. 115. § (1) bekezdésében a „(2)” szövegrész helyébe a „(3)” szöveg,

14–16.39

lép.

109. §40

11. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása

110. §41

111. §42

112. §43

113. § Az Áfa tv. 61. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha az ellenérték megtérítése pénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel történik, a teljesítésre kötelezett adóalany, aki (amely)]

b) nyilvántartási kötelezettségének az államháztartás számviteléről szóló jogszabály szerint tesz eleget,”

(a fizetendő adót legkésőbb az ellenérték megfizetésekor állapíthatja meg.)

114. § Az Áfa tv. 85. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E § alkalmazásában közszolgáltató:)

a) a költségvetési szerv az alapító okiratban megjelölt tevékenysége tekintetében, ideértve az önkormányzatot és a társulást is az általa ellátott tevékenység tekintetében;”

115–116. §44

117. § Az Áfa tv. 125. § (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(A 124. §-tól eltérően az előzetesen felszámított adó levonható abban az esetben is, ha az adóalany a terméket, szolgáltatást vállalkozásán belül)

j) a 124. § (1) bekezdés a) pontjában említett esetben igazoltan egészben vagy túlnyomó részben úgy használja, egyéb módon hasznosítja, hogy az közvetlen anyagjellegű ráfordításként más termékértékesítés adóalapjába épül be.”

118–125. §45

126. § Az Áfa tv. 268. §-a a következő i) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény – az Art.-vel együtt – a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

i) a Tanács 2013/61/EU irányelve (2013. december 17.) a 2006/112/EK és a 2008/118/EK irányelvnek a francia legkülső régiók és különösen Mayotte vonatkozásában történő módosításáról.”

127. § Az Áfa tv. a következő 290. §-sal egészül ki:

„290. § Ha a belföldön nyilvántartásba vett adóalany az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Mód5 törvény) kihirdetését követő napig az állami adóhatóságnak nyilatkozott arról, hogy a 86. § (1) bekezdés j) és k) pontjában említett valamennyi termékértékesítését adókötelessé teszi, nyilatkozatát 2015. február 28-ig a lakóingatlan értékesítésére vonatkozóan – a 88. § (4) bekezdésére tekintettel – megváltoztathatja. A lakóingatlan-értékesítés adó alóli mentességére vonatkozó nyilatkozat 2015. január 1-jétől kezdődően alkalmazandó.”

128. § Az Áfa tv. a következő 291. §-sal egészül ki:

„291. § E törvénynek a Mód5 törvénnyel megállapított 125. § (2) bekezdés j) pontját azokban az esetekben is alkalmazni lehet, amelyekben az adólevonási jog keletkezésének időpontja az e törvénynek a Mód5 törvénnyel megállapított 125. § (2) bekezdés j) pontja hatálybalépésének időpontját megelőzi.”

129–132. §46

133. §47

134. §48

135. § Az Áfa tv.

1. 1. számú melléklete az 6. melléklet szerint módosul,

2–3.49

136. § Az Áfa tv.

1.50

2.51

3. 125. § (2) bekezdés d) pontjában a „feltéve, hogy a 88. § szerinti választási jogával úgy élt, hogy a bérbeadást adókötelessé tette;” szövegrész helyébe az „azzal, hogy ha a lakóingatlan a 86. § (1) bekezdés l) pontja alá tartozik, a 88. § szerinti választási jogával úgy élt, hogy a bérbeadást adókötelessé tette” szöveg;

4–6.52

lép.

137. §53

12. Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XXXIII. törvény módosítása

138. § Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XXXIII. törvény 3. melléklete a 9. melléklet szerinti szöveggel lép hatályba.

III. FEJEZET

HELYI ADÓZÁST ÉS EGYES ÁGAZATI ADÓKAT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

13. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása

139–144. §54

145. § A Htv. 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„44. § (1) Az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adókat és adók módjára behajtandó köztartozásokat kizárólag a kincstár által rendelkezésre bocsátott számítógépes programrendszerrel lehet nyilvántartani.

(2) Ha az önkormányzat 2014. június 30-án nem a kincstár által rendelkezésre bocsátott számítógépes programrendszert használta, akkor esetében az (1) bekezdés szerinti rendelkezést csak 2016. január 1-jétől kell alkalmazni.”

146–149. §55

14. A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosítása

150–155. §56

15. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény módosítása

156. § A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 5. § (5) bekezdésében az „átalakulás” szövegrészek helyébe az „átalakulás, egyesülés, szétválás” szöveg lép.

16. A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény módosítása

157. § (1)–(5)57

(6) A Távhő. tv. 6. § (3) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(Csökkentő tételek:)

i) a tulajdoni részesedésre visszaírt értékvesztés, ha azt az adózó korábban a (2) bekezdés d) vagy e) pontja alapján az adózás előtti eredményt növelő tételként vette számításba, amelyet az erre vonatkozó adóbevallással és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazol.”

158. § (1)58

(2) A Távhő. tv. 8. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) Az előleg-kiegészítésre kötelezett adóalany a várható fizetendő adó és az adóévre már bevallott előlegek különbözetéről az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig bevallást nyújt be és ezzel egyidejűleg tesz eleget az előleg-kiegészítés fizetési kötelezettségének.”

159. § A Távhő. tv. 17. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ez a törvény a következő európai uniós jogi aktusnak való megfelelést szolgálja: a Tanács 2009/133/EK irányelve a különböző tagállamok társaságainak egyesülésére, szétválására, részleges szétválására, eszközátruházására és részesedéscseréjére, valamint az SE-k vagy az SCE-k létesítő okirat szerinti székhelyének a tagállamok közötti áthelyezésére alkalmazandó adóztatás közös rendszeréről (2009. október 19).”

160. § (1) A Távhő. tv. 18. §-a a következő (2)–(4) bekezdéssel egészül ki:

„(2) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 8. § (7a) bekezdését a 2014. adóévi előleg-kiegészítési kötelezettségre az adózó választása szerint alkalmazza.

(3) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 6. § (3) bekezdés i) pontját az adózó a 2014. adóévi adókötelezettségének megállapítása során is alkalmazhatja.

(4) Az adózás előtti eredményt csökkenti az e törvény szerinti adóalanyiságot megelőző adóévekben a várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartalék felhasználása miatt az adóévben bevételként elszámolt összeg. E rendelkezést az adózó a 2014-ben kezdődő adóév adókötelezettségének megállapítása során választása szerint alkalmazza.”

(2)59

161. § A Távhő. tv.

1. 6. § (2) bekezdés c) pontjában az „(átalakulással)” szövegrész helyébe az „(átalakulással, egyesüléssel, szétválással)” szöveg;

2. 6. § (3) bekezdés d) pontjában, 6. § (6) és (7) bekezdésében az „az átalakulás” szövegrész helyébe az „az átalakulás, egyesülés, szétválás”, 8. § (5) bekezdésében „az átalakulás” szövegrészek helyébe az „az átalakulás, egyesülés, szétválás”szöveg;

3. 6. § (6) bekezdésben az „átalakulást” szövegrészek helyébe az „átalakulást, egyesülést, szétválást” szöveg;

4. 6. § (7) bekezdésben az „átalakuláskor” szövegrész helyébe az „átalakuláskor, egyesüléskor, szétváláskor” szöveg;

5. 7. § (2) bekezdésében a „Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló 2008. augusztus 6-ai 800/2008/EK bizottsági rendelet (HL L 214., 2008. 08. 09., 3–47. o.)” szövegrész helyébe a „Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26. 1–78. o.)” szöveg;

6. 8. § (5) bekezdésében az „Az átalakulás” szövegrészek helyébe az „Az átalakulás, egyesülés, szétválás” szöveg;

7. 8. § (8) bekezdésben a „(2)–(7)” szövegrész helyébe a „(2)–(7a)” szöveg

lép.

17. A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény módosítása

162–165. §60

18. A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény módosítása

166–171. §61

172. §62

173–174. §63

IV. FEJEZET

ILLETÉKEK

19. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

175–186. §64

20. A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény módosítása

187–192. §65

21. Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló
2012. évi CLXXVIII. törvény módosítása

193. § (1) Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvény (a továbbiakban: Módosító tv.) 219–224. §-a nem lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a Módosító tv. 430. § (8) bekezdése.

V. FEJEZET

ADÓIGAZGATÁST ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

22. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása

194–196. §66

197. § Az Art. 20. §-a a következő (7c) bekezdéssel egészül ki:

„(7c) Az állami adóhatóság kérelemre, visszamenőleges hatállyal törli a külföldön élő magánszemély Tbj. 39. § (2) bekezdés szerinti járulékfizetési kötelezettségét, ha a magánszemély hitelt érdemlően igazolja (különösen a tartózkodást, illetve az egészségbiztosítási jogviszonyt igazoló okirattal), hogy

a) huzamos ideje, életvitelszerűen Magyarország területén kívül tartózkodik, és

b) tartózkodási helyén annak jogszabályai szerinti egészségbiztosítási rendszer hatálya alatt áll.”

198–216. §67

217. § (1)68

(2) Az Art. 175. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4a) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automata berendezés adókötelezettségével és a bejelentési eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat rendeletben határozza meg.”

(3) Az Art. 175. §-a következő (17a) bekezdéssel egészül ki:

„(17a) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg az adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői tevékenység végzéséhez szükséges engedély kibocsátásának és visszavonásának feltételeit, a nyilvántartás vezetésének szabályait, az eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint az engedéllyel rendelkezők kötelező továbbképzésére vonatkozó részletes szabályokat – azzal, hogy az eljárás során méltányossági eljárásnak nincs helye –, valamint a továbbképzési programok szervezésére és lebonyolítására jelentkező szervezetek pályázatának elbírálásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét.”

(4) Az Art. 175. §-a a következő (31)–(33) bekezdéssel egészül ki:

„(31) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a pénztárgép éves felülvizsgálatához kapcsolódó valamennyi szolgáltatás hatósági árát és a hatósági árszabályozás részletes szabályait.

(32) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy az EKAER működésével kapcsolatos részletszabályokat, különösen az EKAER szám megállapításának rendjét, az EKAER elektronikus felületén történő bejelentéssel, változásbejelentéssel, a kockázati biztosíték mértékének folyamatos meghatározásával kapcsolatos szabályokat rendeletben határozza meg.

(33) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg az EKAER működésével összefüggésben a kockázatos termékek körét.”

218. § Az Art. a következő 176/A. §-sal egészül ki:

„176/A. § (1) Az adószámmal rendelkező adózót az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések közvetlen következtében a 2014. február 28-át megelőzően megszerzett (állományba vett) befektetett eszközei után 2014-re elszámolt ráfordítások alapulvételével, ha e ráfordítások összege meghaladja a százezer forintot, adó-visszatérítés illeti meg. Az adó-visszatérítés, figyelemmel a (2)–(5) és (11) bekezdésben foglaltakra is, egyenlő a más módon (így különösen biztosító szolgáltatása révén) 2014-re bevétellel nem fedezett ráfordítások összegével, de

a) nem lehet több 5 milliárd forintnál, valamint

b) nem haladhatja meg az adózót az adóévre vállalkozási tevékenységére tekintettel adóalanyként terhelő, a központi költségvetés bevételét képező adók (a társasági adó, az egyszerűsített vállalkozói adó, a kisvállalati adó, a pénzügyi szervezetek különadója és a hitelintézetek különadója, valamint az energiaellátók jövedelemadója, a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 36. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott fizetési kötelezettségek, továbbá a vállalkozói személyi jövedelemadó, a vállalkozói átalányadó és az őstermelői tevékenységből származó jövedelmet terhelő személyi jövedelemadó) 2014-re fizetett (fizetendő) összegének 50 százalékát.

(2) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó ráfordítás alapjául a következő, az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések közvetlen következtében bekövetkezett gazdasági események szolgálnak:

a) tárgyi eszköz 2014. február 28. és március 31. között bekövetkezett megsérülése, megsemmisülése miatti terven felüli értékcsökkenés, kivezetés;

b) az ukrajnai székhelyű kibocsátó által kibocsátott értékpapír értékvesztése, kivezetése;

c) az ukrajnai székhellyel adóssal szemben fennálló, teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt követelés értékvesztése, kivezetése;

d) az adózó ukrajnai székhelyű kapcsolt vállalkozásában fennálló, tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékvesztése, kivezetése;

e) a d) pontban meghatározott befektetéshez kapcsolódóan kimutatott üzleti vagy cégérték terven felüli értékcsökkenése, kivezetése.

(3) Az (1)–(2) bekezdésben előírt közvetlen, ok-okozati kapcsolat bizonyítása az adózót terheli. Az eljárás során hiánypótlásra csak egy alkalommal kerülhet sor.

(4) Az adó-visszatérítést az adózó által 2014. december 31-ig írásban benyújtott kérelem alapján az állami adóhatóság állapítja meg; a kérelem benyújtására előírt határidő elmulasztása estén igazolási kérelem előterjesztésének, valamint a benyújtott kérelem olyan módosításának, amely az adó-visszatérítés összege növekedését eredményezi, nincs helye. A kérelem tartalmazza az adózó megnevezését, székhelyét és adószámát és az adó-visszatérítés igényelt összegét. A kérelemhez mellékelni kell az adó-visszatérítés összegét alátámasztó, a számvitelről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelő bizonylatokat.

(5) Az adó-visszatérítés teljesítése az Európai Bizottságnak a (1) bekezdésben foglaltakat jóváhagyó határozatától függ. Az Európai Bizottság határozata meghozatalának napját – annak ismertté válását követően haladéktalanul – az adópolitikáért felelős miniszter a Magyar Közlönyben közzétett egyedi határozattal megállapítja. Az adó-visszatérítés ügyében folyó eljárás tekintetében az ügyintézési határidő a miniszteri határozat közzétételének a napját követő napon, de legkorábban az (1) bekezdés b) pontjának hatálya alá tartozó adók bevallására előírt határidő leteltének napját követő napon kezdődik. Ha az Európai Bizottság az (1) bekezdésben foglaltakat nem hagyja jóvá, az állami adóhatóság az adó-visszatérítés ügyében a miniszteri határozat közzététele napját követő 10 napon belül az eljárást érdemi vizsgálat nélkül megszünteti.

(6) Az adózót megillető adó-visszatérítés összegét az adóhatóság külön számlán tartja nyilván, amelynek terhére kiutalást nem, csak átvezetést teljesíthet.

(7) Ha az igényelt adó-visszatérítés alapjául szolgáló ráfordítás más (nem az adó-visszatérítés miatt elszámolt) bevétellel történő ellentételezése (így különösen az adó-visszatérítés alapjául szolgáló értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés visszaírása) a kérelem benyújtását követően bekövetkezett változás miatt 2020. december 31-ig, de legkésőbb az adózó megszűnésének napjáig megtörténik, az adózót a ráfordításból ellentételezett résznek megfelelő adó-visszatérítés a változás bekövetkezésének napjától – ha a változás csak az adózó számvitelről szóló törvény szerinti beszámolójának elfogadásával válik véglegessé, a beszámoló elfogadásának napjától – kezdődően már nem illeti meg. Ebben az esetben az adózó köteles adó-visszatérítési kérelmét kiegészítő kérelmet előterjeszteni, valamint, szükség esetén visszafizetési kötelezettségét haladéktalanul teljesíteni. E rendelkezés értelemszerű alkalmazásával jár el az adózó akkor is, ha (1) bekezdés b) pontjának hatálya alá tartozó adóknak az adó-visszatérítés alapjául szolgáló összege az önellenőrzés során csökkent, ha e csökkenés az adózót megillető adó-visszatérítés összegének csökkenését is eredményezi.

(8) Az adó-visszatérítéssel összefüggő adókötelezettségek teljesítése és azok ellenőrzése érdekében az adózó külön nyilvántartást vezet.

(9) Az adó-visszatérítéssel összefüggésben kiszabható adóbírság mértéke az adóhiány 100%-a. Az adó-visszatérítéssel összefüggő jogsértés esetén a jogkövetkezmények tekintetében az adózó kapcsolt vállalkozásait az adózóval egyetemleges felelősség terheli.

(10) Az (1) bekezdés szerinti adó-visszatérítés a Szerződés 107. cikk (2) bekezdés b) pontja szerinti állami támogatást tartalmaz.

(11) Az adó-visszatérítésre jogosult adózókat együttesen megillető adó-visszatérítés összege nem haladhatja meg a 15 milliárd forintot. Ha az adózók által benyújtott, az (1)–(5) bekezdés szerint jogszerű adó-visszatérítési igények összege meghaladja a 15 milliárd forintot, az egyes adózókat az adó-visszatérítés összege olyan arányban illeti meg, amilyen arányt az adott adózót jogszerűen megillető igény a jogszerű igények összességében képvisel.”

219–220. §69

221. § Az Art. a következő 203. §-sal egészül ki:

„203. § Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény által megállapított 20. § (7c) bekezdését a hatálybalépést követő napon folyamatban lévő eljárásokban, valamint kérelemre a hatálybalépés időpontjában jogerősen elbírált ügyekben is alkalmazni kell.”

222–225. §70

226. § (1)71

(2)72

VI. FEJEZET

VÁMIGAZGATÁS

23. A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény módosítása

227–253. §73

254. § (1) A Vtv. 82. § (1) bekezdésének q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza:)

q) a vámigazgatási bírságra, a lefoglalásra, az elkobzásra, illetve a megsemmisítésre vonatkozó részletes szabályokat.”

(2)74

255. §75

256. § Hatályát veszti a Vtv.

1–3.76

4.77

24. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosítása

257–258. §78

VII. FEJEZET

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT MEGILLETŐ EGYES BEFIZETÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

25. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

259–267. §79

26. Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény módosítása

268–273. §80

27. A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény módosítása

274–275. §81

28. Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló
2011. évi CLVI. törvény módosítása

276–281. §82

VIII. FEJEZET

A SZÁMVITELT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

29. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása

282–283. §83

284. § Az Szt. 21. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A legutolsó beszámolót, vagy ha ilyen készült, a (6) bekezdés szerinti közbenső mérleget – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a mérleg fordulónapját követő hat hónapig lehet figyelembe venni a saját tőke alátámasztására.”

285. §84

286. § Az Szt. 36. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A tőketartalék növekedéseként kell kimutatni:)

b) az a) ponton kívüli egyéb vállalkozónál a tulajdonosok (a tagok) által az alapításkor az alapítás részeként, illetve a tőkeemeléskor a tőkeemelés részeként tőketartalékba (a jegyzési érték és a névérték különbözeteként) véglegesen átadott eszközök, pénzeszközök értékét,”

287–289. §85

290. § Az Szt. 49. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Gazdasági társaságnál alapításkor, tőkeemeléskor a jegyzett tőke fedezeteként, továbbá a jegyzési, a kibocsátási érték és a névérték különbözeteként, a jegyzett tőkén felüli tőke fedezeteként nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulásként, a pótbefizetésként átvett (kapott) eszköz, létesítő okiratban, annak módosításában, illetve a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozatban meghatározott értéke bekerülési (beszerzési) értéknek minősül. Átalakulás, egyesülés, szétválás esetén a létesítő okiratban meghatározott értéknek az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében szereplő értéket kell tekinteni.”

291–296. §86

297. § (1) Az Szt. 86. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendkívüli bevételek között kell kimutatni:)

c) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) – a gazdasági társaság átalakulása, egyesülése, szétválása esetén – az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött gazdasági társaságban szerzett részesedés bekerülési értékeként a megszűnt részesedésre jutó – a jogelőd gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti – saját tőke összegét (kiválás esetén a kiválással létrejött gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összegét);”

(2) Az Szt. 86. § (6) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendkívüli ráfordítások között kell kimutatni:)

d) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) – a gazdasági társaság átalakulása, egyesülése, szétválása esetén – az átalakulással, egyesüléssel, szétválással érintett gazdasági társaságban lévő megszűnt részesedésének (részvényeinek, üzletrészeinek, egyéb társasági részesedéseinek) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékét;”

298. § (1) Az Szt. 136. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A (4) bekezdés a) pontja szerinti könyv szerinti értéket az átalakuló gazdasági társaság e törvény szerinti beszámolója mérlegére vonatkozó előírásoknak megfelelően kell meghatározni, azzal, hogy a vagyonmérlegben az értékhelyesbítés és az értékhelyesbítés értékelési tartaléka, valamint az értékelési különbözet és a valós értékelés értékelési tartaléka nem szerepelhet, továbbá a mérleg szerinti eredményt az eredménytartalékba át kell vezetni.”

(2) Az Szt. 136. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) Beolvadásos kiválás és beolvadásos különválás esetén a vagyonmérlegek (az azokat alátámasztó vagyonleltárak) elkészítése során a kiválás és a különválás szabályai mellett a beolvadás szabályait is megfelelően alkalmazni kell.”

299. § Az Szt. 154/B. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Amennyiben jogszabály lehetővé vagy kötelezővé teszi az éves beszámolóra, az egyszerűsített éves beszámolóra, az összevont (konszolidált) éves beszámolóra vonatkozó független könyvvizsgálói jelentés visszavonását és új független könyvvizsgálói jelentés kibocsátását a vállalkozó a visszavont, illetve az új független könyvvizsgálói jelentésre az e törvényben meghatározott közzétételi és letétbe helyezési előírásokat köteles alkalmazni.”

300. § Az Szt. „A könyvvizsgálat célja, a könyvvizsgálati kötelezettség” alcíme a következő 155/C. §-sal egészül ki:

„155/C. § Amennyiben jogszabály lehetővé vagy kötelezővé teszi az éves beszámolóra, az egyszerűsített éves beszámolóra, az összevont (konszolidált) éves beszámolóra vonatkozó független könyvvizsgálói jelentés visszavonását, a vállalkozó – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a visszavonást követő 90 napon belül köteles az ismételt könyvvizsgálat elvégzéséről gondoskodni.”

301. § Az Szt. 175. § (2) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:

(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

o) az Európai Parlament és Tanács 2009. június 18-i 2009/49/EK irányelve a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelvnek a középvállalkozások egyes közzétételi követelményei és az összevont (konszolidált) beszámoló készítésének kötelezettsége tekintetében történő módosításáról.”

302. § Az Szt 177. §-a a következő (39)–(41) bekezdéssel egészül ki:

„(39) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 3. § (3) bekezdés 2. pontját és (8) bekezdés 13. pontját, 20. § (5a) bekezdését, 23. § (5) bekezdését, 37. § (1) bekezdés d) pontját és (2) bekezdés e) pontját, (7) bekezdését, 38. § (4) és (10) bekezdését, 40/A. § (4) bekezdés c) pontját és (6a) bekezdését, 50. § (10) bekezdését, 54. § (11) bekezdését, 60. § (2) bekezdését, 72. § (4) bekezdés e) pontját, 77. § (2) bekezdés b) pontját és (7) bekezdését, 81. § (2) bekezdés b) pontját és (5) bekezdését először a 2015. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(40) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel megállapított 3. § (3) bekezdés 2. pontját és (8) bekezdés 13. pontját, 20. § (5a) bekezdését, 23. § (5) bekezdését, 37. § (1) bekezdés d) pontját és (2) bekezdés e) pontját, (7) bekezdését, 38. § (4) és (10) bekezdését, 40/A. § (4) bekezdés c) pontját és (6a) bekezdését, 50. § (10) bekezdését, 54. § (11) bekezdését, 60. § (2) bekezdését, 72. § (4) bekezdés e) pontját,77. § (2) bekezdés b) pontját és (7) bekezdését, 81. § (2) bekezdés b) pontját és (5) bekezdését a 2014. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is lehet alkalmazni.

(41) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel hatályon kívül helyezett 74. § (3) bekezdését a 2014. évben induló üzleti évről készített beszámolóra sem kell alkalmazni.”

303. § Az Szt. 178. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéért, a nyilvántartásban szereplő adatok módosításáért, valamint a nyilvántartásból való törlésért, továbbá a továbbképző szervezetek akkreditációs eljárásáért, a kreditpont-minősítési eljárásért és a szakmai szervezetként történő elismerésért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat és a díj megfizetésének részletes szabályait.”

304. § Az Szt.

1. 3. § (5) bekezdés 1. pont c) alpontjában, 3. § (5) bekezdés 2. pont c) alpontjában a „vagyoni betéteit” szövegrészek helyébe az „egyéb társasági részesedéseit” szöveg,

2. 3. § (5) bekezdés 1. pont c) alpontjában, 3. § (5) bekezdés 2. pont c) alpontjában a „vagyoni betéteiért” szövegrész helyébe az „egyéb társasági részesedéseiért” szöveg,

3. 3. § (6) bekezdés 3. pontjában, 35. § (4) bekezdésében az „a vagyoni betét” szövegrész helyébe az „az egyéb társasági részesedés” szöveg,

4. 11. § (2) bekezdésében a „nemzetközi jellegű felsőoktatási intézménynél” szövegrész helyébe a „Magyarország területén engedéllyel működő külföldi felsőoktatási intézménynél” szöveg,

5. 11. § (7)–(9) bekezdésében, 111. § (5) bekezdés c) pontjában, 121. § (2) bekezdésében az „átalakulás” szövegrész helyébe az „átalakulás, egyesülés, szétválás” szöveg,

6. 11. § (8) bekezdésében az „átalakulással” szövegrész helyébe az „átalakulással, egyesüléssel, szétválással” szöveg,

7. 11. § (9) bekezdésében az „átalakulásnál” szövegrész helyébe az „átalakulásnál, egyesülésnél, szétválásnál” szöveg,

8. 27. § (2) bekezdésében a „vagyoni betéteket” szövegrész helyébe az „egyéb társasági részesedéseket” szöveg,

9.87

10. 45. § (4) bekezdésében, 124. § (13) bekezdésében az „átalakuláskor” szövegrész helyébe az „átalakuláskor, egyesüléskor, szétváláskor” szöveg,

11. 109. § (5) bekezdés b) pontjában az „átalakulásakor” szövegrész helyébe az „átalakulásakor, egyesülésekor, szétválásakor” szöveg,

12. 47. § (10) bekezdésében a „társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény ” szövegrész helybe a „társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény)” szöveg,

13. 49. § (3) bekezdésében a „vagyoni betétekért” szövegrész helyébe az „egyéb társasági részesedésekért” szöveg,

14. 49. § (6) bekezdésében, 136. §-át megelőző „Gazdasági társaságok átalakulása” alcíme címében az „átalakulása” szövegrész helyébe az „átalakulása, egyesülése, szétválása” szöveg,

15. 72. § (4) bekezdés c) pontjában, 86. § (3) bekezdés b) pontjában, 86. § (6) bekezdés c) és f) pontjában a „vagyoni betétek” szövegrész helyébe az „egyéb társasági részesedések” szöveg,

16. 73. § (4) bekezdésében és 78. § (8) bekezdésében a „társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI.” szövegrész helyébe a „Tao.” szöveg,

17.88

18. 86. § (3) bekezdés e) pontjában a „vagyoni betét” szövegrész helyébe az „egyéb társasági részesedés” szöveg,

19. 86. § (6) bekezdés c) és e) pontjában a „vagyoni betéteinek” szövegrész helyébe az „egyéb társasági részesedéseinek” szöveg,

20. 121. § (2) bekezdésében az „alakult át” szövegrész helyébe az „alakult át, egyesült, vált szét” szöveg,

21. 124. § (10) bekezdésében a „kiválik (ideértve az átalakulást is)” szövegrész helyébe a „kikerül (ideértve az átalakulást, egyesülést, szétválást is)” szöveg,

22. 124. § (13) bekezdésében az „átalakul” szövegrész helyébe az „átalakul, egyesül, szétválik” szöveg,

23. 136. § (1) bekezdésében „a továbbiakban együtt:” szövegrész helyébe „a továbbiakban együtt e fejezet alkalmazásában:” szöveg,

24. 166. § (5) bekezdésében az „Átalakulás” szövegrész helyébe az „Átalakulás, egyesülés, szétválás” szöveg

lép.

305. § Hatályát veszti az Szt.

1. 44. § (1) bekezdés c) pontjában a „késedelmi kamatot,” szöveg;

2.89

3. 81. § (4) bekezdés c) pontja;

4. 154. § (7) bekezdésében az „– ideértve az ismételt közzétételt is – ” szöveg.

30. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosításáról

306. § A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 27. § (3) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(A szüneteltetés alatt a kamarai tag könyvvizsgáló)

h) köteles teljesíteni a 189. § (6) bekezdése szerinti adatszolgáltatást.”

307. § A Kkt. 44. § (1) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A könyvvizsgáló cégek nyilvántartása – az egyes könyvvizsgáló cégekre vonatkozóan – a következő adatokat tartalmazza:)

m) a minőségbiztosítással, valamint a hozzájárulási díj fizetésével kapcsolatos adatok,”

308. § (1) A Kkt. 173/B. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(13) Ha a közfelügyeleti hatóság úgy ítéli meg, hogy az adott minőségellenőrzés lebonyolításához szükséges, közreműködőként a (6) bekezdés e) pontjában foglaltaknak megfelelő kamarai minőségellenőrök, valamint az adott minőségellenőrzéshez szükséges speciális szaktudással rendelkező személyek is bevonhatók. A minőségellenőrzésben közreműködőként részt vevő kamarai minőségellenőrök és más személyek a minőségellenőrzés során önálló írásos véleményt nem készítenek.”

(2) A Kkt. 173/B. § (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(15) Minőségellenőrzés során a határozat meghozatalára nyitva álló határidő az ellenőrzés megindításától számított 60 nap.”

309. § (1) A Kkt. 173/C. § (7) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A minőségellenőrzéssel összefüggésben a következő intézkedések alkalmazhatók:)

d) kötelezés könyvvizsgálat ismételt elvégzésére, vagy a könyvvizsgálói jelentés visszavonására.”

(2) A Kkt. 173/C. §-a a következő (10)–(12) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Amennyiben a közfelügyeleti hatóság a (7) bekezdés d) pontjában foglalt intézkedést alkalmazza, az ellenőrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég az (5) bekezdés szerinti jogerős határozat kézhezvételétől számított kilencven napon belül értesíti a közfelügyeleti hatóságot az ismételten elvégzett könyvvizsgálat eredményéről. Amennyiben a könyvvizsgálat ismételt elvégzése alapján megállapítható, hogy az ellenőrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég által korábban kibocsátott könyvvizsgálói jelentés nem megfelelő, a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég köteles azt visszavonni, és új könyvvizsgálói jelentést kibocsátani.

(11) Amennyiben a könyvvizsgálat (10) bekezdés szerinti ismételt elvégzésére 90 napon belül nem kerül sor, az ellenőrzés alá vont kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég köteles a kibocsátott könyvvizsgálói jelentést visszavonni.

(12) A közfelügyeleti hatóság a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói szolgáltatást igénybe vevők vagy a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény szerinti befektetők érdekét veszélyeztető helyzet észlelése esetén a közfelügyeleti hatóság intézkedéseiről tájékoztathatja a Budapesti Értéktőzsde Zrt.-t, illetve az érintett állami szervet.”

310. § A Kkt. 160. § (1) bekezdés d) pontjában a „kamarai minőségellenőrzéssel” szövegrész helyébe a „minőségellenőrzéssel, kamarai minőségellenőrzéssel” szöveg lép.

IX. FEJEZET

EGYÉB KAPCSOLÓDÓ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

31. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása

311. § (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 3. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(1) A távszerencsejáték-szervezés kivételével a nem liberalizált szerencsejátékok szervezését”

(2) Az Szjtv. 3. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A távszerencsejáték szervezését

a) sportfogadás játéktípus esetén kizárólag a 100%-ban a magyar állam tulajdonában álló Szerencsejáték Zrt. végezheti,

b) kaszinójáték és kártyajáték játéktípus esetén a tevékenység gyakorlásának jogát a magyar állam kizárólag Magyarország területén található játékkaszinó üzemeltetésére szóló koncesszió jogosultja részére engedheti át.”

312. §90

313. § Az Szjtv. 29/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„29/D. § A 3. § (1a) bekezdés a) pontja szerinti esetben az állami játékszervező kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságnak, a 3. § (1a) bekezdés b) pontja szerinti esetben a koncessziós társaságnak legalább 50 millió forintnak megfelelő értékű jegyzett tőkével kell rendelkeznie.”

314. § Az Szjtv. 37. § 31. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„31. Megbízható szerencsejáték-szervező távszerencsejáték-szervezés esetén: az a szerencsejáték-szervező, amely a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti átlátható szervezet és

a) megfelel az e § 30. pont a)–e) alpontjainak és

b) a 3. § (1a) bekezdés b) pontja esetén Magyarország területén található játékkaszinó üzemeltetésére szóló koncesszió jogosultja.”

315. § Az Szjtv.

1. 3. § (2) bekezdésében az „(1) bekezdés b) pontja” szövegrész helyébe az „(1) bekezdés b) pontja és (1a) bekezdés b) pontja” szöveg,

2. 27. § (3) bekezdésében a „nem” szövegrészek helyébe az „is” szöveg,

3. 29/C. §-ában a „ha azt hírközlő” szövegrész helyébe „ha azt kizárólag hírközlő” szöveg,

4. 29/E. § (1) bekezdésében és a 29/G. § (2) bekezdésében az „A 3. § (1) bekezdés” szövegrészek helyébe az „A 3. § (1a) bekezdés” szöveg,

5.91

lép.

316. § Hatályát veszti az Szjtv. 29/L. §-a.

32. A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény módosítása

317. § Hatályát veszti a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 10/C. § (3a) bekezdés c) pontja.

33. A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló 2011. évi CII. törvény módosításáról

318. § A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló 2011. évi CII. törvény (a továbbiakban: Szittv.).

1. 3. § (2) bekezdésében a „gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény” szöveg helyébe a „Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezéseit” szöveg

2. 5. § (4) bekezdésében a „15 napon belül” szövegrész helyébe a „30 napon belül” szöveg

lép.

319. § A Szittv. 3. § (7) bekezdésének c) pontjában hatályát veszti a „vagy amely az ingatlanportfólióba tartozó ingatlanra vonatkozóan más személy részére vételi jogot biztosít,” szöveg.

34. Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés
egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény módosítása

320–327. §92

35. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása

328. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 6. § (1) bekezdés 89. pontjában az „ingatlan vagy ingó dolog tulajdonjogát,” szövegrész helyébe az „a tulajdonában lévő ingatlant vagy ingó dolgot,” szöveg lép.

36. A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosítása

329–330. §93

331. § A Mozgókép tv. a következő 36/E. §-sal egészül ki:

„36/E. § (1) A Hivatal a 13. §-ban meghatározott támogatási arányoknak a 31/B. § (5) bekezdés c) pontja és a 31/D. § (5) bekezdése alapján történő ellenőrzése során az ellenőrzéssel érintett filmalkotás támogatásra jogosultságának megállapítására irányuló kérelme Hivatalhoz érkezésének időpontjában hatályban lévő támogatási arányok betartását ellenőrzi.

(2) E törvénynek a Módtv.-nyel módosított 13. § (3) bekezdését a mozgóképszakmai hatósághoz 2014. március 15-ét követően benyújtott kérelemre induló, MNF által támogatott filmalkotások támogatására való jogosultság megállapítására irányuló eljárásokban is kell alkalmazni.

(3) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel módosított 31/D. § (3) bekezdését az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő költségellenőrzési eljárásokban és támogatási igazolási eljárásokban is kell alkalmazni.

(4) E törvénynek az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvénnyel módosított 31/D. § (4) bekezdését és 31/D. § (6) bekezdését az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő záró elszámolásokban is alkalmazni kell.”

332. § A Mozgókép tv.

a)–h)94

i) 31/D. § (3) bekezdésében a „20%-áig” szövegrész helyébe a „25%-áig” szöveg;

j)–k)95

lép.

X. FEJEZET

A NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATALRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA

37. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása

333–384. §96

XI. FEJEZET

AZ ELEKTRONIKUS KÖZÚTI ÁRUFORGALOM ELLENŐRZŐ RENDSZERHEZ KAPCSOLÓDÓ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

38. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

385–387. §97

39. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása

388–390. §98

40. Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló
2013. évi LXVII. törvény módosítása

391–393. §99

XII. FEJEZET

A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA

41. A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosítása

394–406. §100

XIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

42. Hatályba léptető rendelkezések

407. § (1) Ez a törvény – a (2)–(7) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 172. § 2014. december 1-jén lép hatályba.

(3) Az 1. §–7. §, 9. § (2) bekezdése, 10. §–28. §, 29. § 1. és 2. pontja, 30. § (2)–(5) bekezdése, 31. § (3) bekezdése, 33. §–39. §, 40. § (2) bekezdése, 43. §, 44. § (1) bekezdése, 45. §, 46. §, 47. § 3–4., 17–18. és 20–22. pontja, 48. § 1. pontja, 49. §–74. §, 75. § (1), (3)–(4) bekezdése, 76. §–96. §, 98. §, 100. §, 101. §, 103. §, 105. §–107. §, 108. § 1., 3., 5–8., 10–12., 14–16. pontja, 109. §, 112. §, 115. §, 116. §, 118. §–125. §, 129. §–132. §, 135. § 2–3. pontja, 136. § 4–6. pontja, 139. §–144. §, 146. §–155. §, 157. § (1)–(5) bekezdése, 158. § (1) bekezdése, 160. § (2) bekezdése, 162. §–171. §, 173. §–192. §, 194. §–196. §, 198. §–216. §, 217. § (1) bekezdése, 219. §, 220. §, 222. §–225. §, 226. § (1) bekezdés, 227. §–253. §, 255. §, 256. § 1–3. pontja, 257. §–283. §, 285. §, 287. §–289. §, 291. §–296. §, 304. § 9. és 17. pontja, 305. § 2. pontja, 312. §, 315. § 5. pontja, 320. §–327. §, 329. §–330. §, 332. § a)–h) és j)–k) pontja, 333. §–406. §, 409. §, 1–5. melléklet, 7–8. melléklet, 10–17. melléklet 2015. január 1-jén lép hatályba.

(4) A 111. §, 133. §, 136. § 1. pontja, 254. § (2) bekezdése, 256. § 4. pontja 2015. július 1-jén lép hatályba.

(5) A 9. § (1) bekezdés, 110. §, 134. §, 136. § 2. pontja és a 137. § 2016. január 1-jén lép hatályba.

(6) A 8. §, a 29. § 3. pontja 2018. január 1-jén lép hatályba.

(7) A 226. § (2) bekezdése az adópolitikáért felelős miniszternek, az Európai Bizottság elutasító határozata meghozatalának napját magában foglaló egyedi határozata Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15. napon lép hatályba.

43. Jogharmonizációs záradék

408. § E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 92/83/EGK irányelve (1992. október 19.) az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról;

b) a Tanács 2011/64/EU irányelve (2011. június 21.) a dohánygyártmányokra alkalmazott jövedéki adó szerkezetéről és adókulcsáról;

c) A Tanács 2013/61/EU irányelve (2013. december 17.) a 2006/112/EK és a 2008/118/EK irányelvnek a francia legkülső régiók és különösen Mayotte vonatkozásában történő módosításáról,

d) a Tanács 2011/16/EU irányelve (2011. február 15.) az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről.

44. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

409. §101

45. Jogszabály tervezetének egyeztetése

410. § E törvény

a) 162–164. §, 394–406. § tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, – a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított – 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8–10. cikke, és

b) 394–406. § tervezetének az Európai Parlament és a Tanács 94/62/EK irányelve (1994. december 20.) a csomagolásról és a csomagolási hulladékról, 16. cikk (1) és (2) bekezdése

szerinti bejelentése megtörtént.

1–5. melléklet a 2014. évi LXXIV. törvényhez102

6. melléklet a 2014. évi LXXIV. törvényhez

Az Áfa tv. 1. számú melléklet 2. pont c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Közösség területe, ezzel együtt a tagállam területe nem foglalja magában a következő tagállamok alábbiak szerint meghatározott részét, amelyek a Közösség, ezzel együtt a tagállam vámterületének részét képezik:)

c) Francia Köztársaság:

- az Európai Unió működéséről szóló szerződés 349. cikkében, valamint 355. cikkének (1) bekezdésében említett francia területek;”

7–8. melléklet a 2014. évi LXXIV. törvényhez103

9. melléklet a 2014. évi LXXIV. törvényhez

„3. melléklet a 2014. évi XXXIII. törvényhez

„6/B. számú melléklet a 2007. évi CXXVII. törvényhez

A 142. § (1) bekezdés j) pontjának alkalmazása alá tartozó termékek

Sorszám

Megnevezés

Vtsz.

1.

Síkhengerelt, legalább 600 mm szélességű termék vasból vagy ötvözetlen acélból, melegen hengerelve, plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélkül

7208

2.

Síkhengerelt, legalább 600 mm szélességű termék vasból vagy ötvözetlen acélból, hidegen hengerelve (hidegen tömörítve), plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélkül

7209

3.

Síkhengerelt, legalább 600 mm szélességű termék vasból vagy ötvözetlen acélból, plattírozva, lemezelve vagy bevonva

7210

4.

Síkhengerelt, kevesebb mint 600 mm szélességű termék vasból vagy ötvözetlen acélból, plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélkül

7211

5.

Síkhengerelt, kevesebb mint 600 mm szélességű termék vasból vagy ötvözetlen acélból, plattírozva, lemezelve vagy bevonva

7212

6.

Melegen hengerelt rúd vasból vagy ötvözetlen acélból, szabálytalanul felgöngyölt tekercsben

7213

7.

Más rúd vasból vagy ötvözetlen acélból, kovácsolva, melegen hengerelve, melegen húzva vagy extrudálva, hengerlés után csavarva is

7214

8.

Más rúd vasból vagy ötvözetlen acélból

7215

9.

Szögvas, idomvas és szelvény vasból vagy nem ötvözött acélból

7216

10.

Huzal vasból vagy ötvözetlen acélból

7217

11.

Varrat nélküli cső és üreges profil vasból vagy nem ötvözött acélból (az öntöttvas cső kivételével)

7304-ből

12.

Más cső és üreges profil vasból vagy nem ötvözött acélból (pl. nyitva vagy hegesztve, szegecselve vagy hasonlóan zárva)

7306-ból

13

Rács, sodronyfonat és kerítésfonat a keresztezéseknél hegesztve, legalább 3 mm keresztmetszetű huzalból és lyukmérete legalább 100 cm2

7314 20

””

10–17. melléklet a 2014. évi LXXIV. törvényhez104

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!