nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
374/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet
a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének részletes szabályairól
2017-06-17
infinity
7
Jogszabály

374/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet

a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének részletes szabályairól

A Kormány a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény 15. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

A RÉSZARÁNY FÖLDKIADÁS SORÁN KELETKEZETT OSZTATLAN KÖZÖS TULAJDON MEGSZÜNTETÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

1. Általános szabályok

1. § (1)1 Az ingatlanügyi hatósági hatáskörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal (a továbbiakban: járási hivatal) a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény (a továbbiakban: Fkbt.) 12/F. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn túl benyújtott kérelmeket elutasítja.

(2)2 Az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó kérelmekkel érintett földrészletekről a járási hivatal tájékoztatót tesz közzé, amelyet megküld a Nemzeti Kataszteri Program Nonprofit Kft. részére. A Nemzeti Kataszteri Program Nonprofit Kft. a Földművelésügyi Minisztériummal kötött támogatási szerződés alapján vesz részt a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének eljárásában. A tájékoztató tartalmazza

a)3 a járási hivatal megnevezését és székhelyét,

b)4 a járási hivatal illetékességi területén található települések nevét, valamint azt, hogy a kisorsolt települési sorrendben a település milyen sorszámmal szerepel,

c) az eljárással érintett soron következő település nevét és sorszámát,

d) a kérelemmel érintett földrészletek helyrajzi számát a teljesítés sorrendjében,

e) a kérelemmel érintett földrészletek esetében a kérelmezők tájékoztatását arról, hogy az érintettek hol és mikor tekinthetnek be az ügy irataiba, valamint

f) a megosztási eljárás alapjául szolgáló hatályos jogszabályok megjelölését.

(3)5 A (2) bekezdés szerinti tájékoztatót a járási hivatal székhelyén, a földrészlet fekvése szerinti települési (fővárosban a kerületi) önkormányzat polgármesteri hivatala, a fővárosban a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a főpolgármesteri hivatal hirdetőtábláján, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal honlapján – a tájékoztató közzétételének napjától számított – 90 napra kell közzétenni. Azon települések esetében, amelyek közös önkormányzati hivatalt tartanak fenn, a tájékoztatót a közös önkormányzati hivatalban és a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó önkormányzatnál is közzé kell tenni. A tájékoztató közzétételének napja a hirdetménynek a járási hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztés napja.

(4)6 E rendelet alkalmazásában kérelmezőnek kell tekinteni:

a) az Fkbt. 12/F. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül kérelmet benyújtó tulajdonostársat,

b) az Fkbt. 9/E. § (5) bekezdése szerinti tulajdonostársat,

c) ha az e rendelet hatálybalépésének időpontjáig, vagy azt követően az a) és b) pont szerinti kérelmező tulajdoni hányada más személy részére került átruházásra vagy más személyre átszállt, a megosztási eljárásban az ingatlan-nyilvántartás szerinti tulajdonost (a továbbiakban: jogutód), amennyiben az (5) bekezdés szerinti jogutódként a kérelmét fenntartja, vagy nem nyilatkozik.

(5)7 Ha a tulajdoni hányad a 6. § (4) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételének időpontjában a jogutód tulajdonában (vagyonkezelésében) van, akkor a járási hivatalnak – ha ez korábban nem történt meg – 15 napos határidő tűzésével nyilatkoztatni kell arról, hogy jogutódként fenntartja-e a kérelmet.

(6)8 Ha a jogutód az ingatlan-nyilvántartásból nem állapítható meg, akkor az eljárás folytatására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

2. § (1) Egy adott földrészlet vonatkozásában az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló eljárás (a továbbiakban: megosztási eljárás) olyan egyesített eljárás, amely a következő sorrendben magába foglalja

a)9 a megosztási eljárás előkészítése érdekében a földrészlet természetbeni állapotának az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatokkal való összehasonlítása céljából végzett helyszíni szemle lefolytatását (a továbbiakban: mezőgazdászi helyszínelés) és a keretmérést, valamint a keretmérés vizsgálatát,

b)10 – szükség esetén – a felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítására irányuló eljárást,

c) a földrészlet természetbeni állapotának az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatoktól való eltérése esetén a földminősítési eljárást, és ezzel összefüggésben a földrészlet adataiban bekövetkező változásnak az ingatlan-nyilvántartásban történő soron kívüli átvezetésére irányuló eljárást,

d) a megosztás kiindulási helyét és irányát meghatározó eljárást,

e) a kiosztás sorrendjének megállapítására irányuló eljárást, amely lehet egyezség befogadása vagy az Fkbt. 12/H. §-a szerinti sorsolás,

f) az egyezség, vagy sorsolás eredménye alapján elkészített változási munkarészek soron kívüli vizsgálatára, záradékolására irányuló eljárást, és

g) a földrészlet adataiban, továbbá a bejegyzett jogok és feljegyzett tények vonatkozásában a megosztással bekövetkező változásnak az ingatlan-nyilvántartásban történő soron kívüli átvezetésére irányuló eljárást (a továbbiakban: változásátvezetési eljárás).

(2) E rendelet alkalmazásában az (1) bekezdés b), c) és g) pontja szerinti, a változás ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetésére irányuló eljárást, valamint az (1) bekezdés d) pont szerinti eljárást, akkor kell jogerősen lezárultnak tekinteni, ha az ügy érdemében hozott határozat

a) ellen a jogosultak részéről az arra nyitva álló határidőn belül fellebbezés nem került benyújtásra,

b) elleni fellebbezési jogáról valamennyi jogosult írásban lemondott,

c)11 ellen benyújtott fellebbezést az ingatlanügyi hatósági hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) elutasította, a fellebbezés elbírálásának eredményeként született határozatot megváltoztatta, illetve az eljárást megszüntette, vagy

d) ellen benyújtott fellebbezést,

da) a fellebbezési határidő leteltét megelőzően visszavonták és más jogosult részéről újabb fellebbezés nem került benyújtásra, vagy

db) a fellebbezési határidő leteltét követően visszavonták,

e) bírósági felülvizsgálatára nem nyújtottak be kérelmet, vagy az annak alapján indult bírósági eljárás jogerősen lezárult.

3. § (1) A megosztási eljárásokat – a 13. §-ban meghatározott esetet kivéve – az 1. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatóban közzétett települési sorrend figyelembevételével, a kérelemmel érintett földrészletek helyrajzi számainak növekvő sorrendjében kell megkezdeni, oly módon, hogy azok a földrészletek, amelyekben az állam tulajdoni hányaddal rendelkezik, adott településen belül megelőzik azokat a földrészleteket, melyekben az állam nem tulajdonos (a továbbiakban: teljesítési sorrend).

(2)12 Az egyes járási hivatalok illetékességi területéhez tartozó települések másik járási hivatal illetékességi területéhez kerülése, valamint települések egyesülése vagy szétválása esetén a településenkénti sorrendet az alábbiak szerint kell meghatározni:

a) az átcsatolt, egyesült vagy szétvált településeket a meglévő sorrendbe – sorszám szerinti helyükre – kell beilleszteni,

b) az azonos sorszámú településeket ABC szerinti sorrendbe kell rendezni, majd 1-től kezdődően újrasorszámozni,

c) ha nincsenek azonos sorszámok, azonban a sorszámozás nem folytonos, a településeket 1-től kezdődően újra kell sorszámozni.

(3) Az új sorrend vonatkozásában az 1. § (2) bekezdése szerint kell eljárni.

4. § (1)13 A megosztási eljárásban a járási hivatal feladata:

a) a kérelmek, egyezséget tartalmazó okiratok összesítése és nyilvántartása,

b) a teljesítési sorrend megállapítása,

c) a kérelemmel érintett földrészletek összes tulajdonosának a 7. §-ban foglaltak szerinti értesítése az eljárás megindításáról és a további értesítések módjáról,

d) a 25. §-ban meghatározott soron kívüli eljárás lefolytatása,

e) a 6. § (3) bekezdésében foglalt adatszolgáltatás a Nemzeti Kataszteri Program Nonprofit Kft. részére,

f)14 mezőgazdászi helyszínelés, ha szükséges a művelési ág változásának átvezetése a g) pontban meghatározott határidőig,

g)15 a megosztási eljárással összefüggő feladatok ellátásához szükséges, elektronikus úton teljesítendő adatszolgáltatás a 6. § (4) bekezdése szerinti értesítés kézhezvételét követő 8. napig, mely adatszolgáltatás kiterjed a megosztással érintett földrészlet tekintetében

ga) a földmérő vállalkozó vagy vállalkozás (a továbbiakban: földmérő) és jogi szolgáltató részére különösen a kérelmek, az Fkbt. 9/E. § (4) bekezdése szerinti határozatok, az ingatlan-nyilvántartási adatok, a földmérési munkarészek és a mezőgazdászi helyszínelésről készült jegyzőkönyv másolatának, valamint

gb) a jogi szolgáltató részére a ga) alpontban foglaltakon túl a földhasználati nyilvántartásból a földhasználati lap részleges szemle-másolatának, valamint a használati megosztásról szóló megállapodás másolatának szolgáltatására,

h) a 2. § (1) bekezdése szerinti eljárások lefolytatása, ide nem értve a keretmérést,

i) a megosztási munkarészek vizsgálatára az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet (a továbbiakban: R.) előírásai szerint,

j) részvétel az Fkbt. 12/H. § (2) bekezdésében meghatározott sorsolási bizottság munkájában,

k)16 a 15. § (1) bekezdésében, valamint a 16. §-ban meghatározott egyezség esetén befogadó nyilatkozat kiállítása és közlése,

l) a pénzügyi teljesítéshez szükséges igazolások kiadása,

m) az 1. § (2) bekezdése szerinti tájékoztató honlapon és hirdetőtáblán való közzététele.

(2) A megosztási eljárásban – a 25. §-ban meghatározott soron kívüli eljárás kivételével – a Nemzeti Kataszteri Program Nonprofit Kft. feladata

a)17 a járási hivatal tájékoztatása a c ) pont szerinti eljárás megindításáról,

b) együttműködési megállapodás megkötése az érintett kormányhivatalokkal,

c) a földmérő és a jogi szolgáltató kiválasztása,

d) a (3) és (4) bekezdésben meghatározott feladatokra a földmérővel és a jogi szolgáltatóval a szerződés megkötése,

e)18 a nyertes jogi szolgáltató és földmérő kiválasztásáról szóló tájékoztató megküldése kormányhivatalnak,

f)19 az eljárásban résztvevő járási hivatal, földmérő és jogi szolgáltató közötti együttműködés koordinálása,

g) a teljesítés folyamatos nyomon követése.

(3) Földmérői feladatnak minősül különösen:

a) a keretmérés,

b) az egyeztetés,

ba)20 a fővárosi és megyei kormányhivatal közlekedési feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási (fővárosi kerületi) hivatalával, abban az esetben, ha a mezőgazdasági termelés szállítási és közlekedési feladatainak kiszolgálására, továbbá feltételeinek megteremtése érdekében kialakítandó új út (a továbbiakban: szántóföldi műveleti út) országos, vagy helyi közútra közvetlenül csatlakozik,

bb)21 az önkormányzattal belterületi megosztás esetén, a helyi építési szabályzat előírásainak az út kialakítására vonatkozó követelményeiről,

c) a telekalakításról szóló miniszteri rendelet (a továbbiakban: miniszteri rendelet) előírásainak figyelembevétele,

d) közreműködés az egyeztető tárgyaláson, valamint a sorsolási bizottság munkájában, az osztóprogram segítségével megosztási térképvázlat elkészítése és kinyomtatása,

e) az értékarányos megosztás végrehajtása, beleértve a visszamaradó földrészletben maradó tulajdonosok változott tulajdoni arányainak meghatározását,

f)22 az ingatlan-nyilvántartási átvezetéshez szükséges, változási munkarészek – ideértve a művelési ág változás átvezetéséhez szükséges munkarészeket is – elkészítése és azok átadása a járási hivatal, illetve a 15. §-ban és a 16. §-ban meghatározott egyezség esetén a jogi szolgáltató részére,

g)23 az új földrészletek kitűzésének végrehajtása, tulajdonosok részére történő helyszíni bemutatása és dokumentálása, továbbá a helyszíni bemutatásról szóló jegyzőkönyv és földmérési dokumentáció készítése és átadása a járási hivatal részére,

h)24 az első egyezségi meghívó kiküldését megelőzően, a 15. § (5) bekezdés e) és f) pontja szerinti adatok közlése, a jogi szolgáltató részére.

(4) A megosztási eljárásban jogi szolgáltatói feladatnak minősül különösen:

a) az egyezség létrehozásának előkészítése, tulajdonosok értesítése, egyezségen való részvétel hiánya esetére képviseletről való tájékoztatás,

b) az egyezségi tárgyalás megtartása,

c)25 az alábbi nyilatkozatok beszerzése arra vonatkozóan, hogy

ca) az uniós állami támogatás visszatéríttetésére vonatkozó eljárás a kérelmezővel szemben fennáll,

cb) a 702/2014/EU bizottsági rendelet I. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő vállalkozásnak tekinthető-e a kérelmező,

cc) az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet szerinti nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősül-e a kérelmező.

d) a kérelem fenntartásával kapcsolatos nyilatkozatok beszerzése,

e) az ingatlan-nyilvántartási átvezetésre alkalmas egyezségi okirat szerkesztése,

f)26 a 15. §-ban és a 16. §-ban meghatározott egyezség, valamint a 21. § (1) bekezdése szerinti sorsolási megállapodás esetén a jogi képviselet ellátása az ingatlan-nyilvántartási eljárásban,

g) a sorsolás megszervezésével, lebonyolításával kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátása,

h) a sorsolási bizottság munkájában való részvétel, a sorsolás során jogi tanácsadás valamint a sorsolási jegyzőkönyv vezetésének és elkészítésének biztosítása,

i) az ingatlan-nyilvántartási átvezetésre alkalmas sorsolási megállapodási okirat szerkesztése.

2. A megosztás szabályai

5. § A megosztási eljárással érintett földrészleteket az R., a miniszteri rendelet, valamint a földrészlet természetbeni állapotának az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatoktól való eltérése esetén a földminősítés részletes szabályairól szóló 105/1999. (XII. 22.) FVM rendelet előírásai szerint kell előkészíteni.

6. § (1)27 Az eljárás megindítását megelőzően a Nemzeti Kataszteri Program Nonprofit Kft. tájékoztatja a járási hivatalt az illetékességi területét érintően a megosztási eljárásba bevonandó földrészletek számáról.

(2)28 A járási hivatal ezt követően meghatározza a megosztási eljárásba bevonandó földrészleteket, és azokról 8 napon belül adatot szolgáltat a Nemzeti Kataszteri Program Nonprofit Kft. részére. A járási hivatal adatszolgáltatását követően ezekre a földrészletekre soron kívüli kérelmet már nem lehet befogadni.

(3)29 A járási hivatal a Nemzeti Kataszteri Program Nonprofit Kft. részére adatot szolgáltat a jogi szolgáltató és a földmérő kiválasztásához, amely tartalmazza:

a) a település nevét, a települési sorszámot az 1. § (2) bekezdés b) pontja szerinti sorrendben,

b) a fekvést,

c) a helyrajzi számokat az 1. § (2) bekezdés d) pontja szerinti sorrendben,

d) az érintett földrészletek területét,

e) a tulajdonosok számát,

f) a kérelmet benyújtók számát,

g) a kérelmezőnkénti összesített tulajdoni hányadot,

h) az állami tulajdon megjelölését,

i) a perfeljegyzés darabszámát,

j) a terhek darabszámát,

k) a széljegyek darabszámát.

(4)30 A Nemzeti Kataszteri Program Nonprofit Kft. a nyertes jogi szolgáltatóval és földmérővel való szerződéskötést követő 8 napon belül írásban értesíti a járási hivatalt a jogi szolgáltató és a földmérő személyéről.

7. §31 A járási hivatal a jogi szolgáltató és a földmérő részére történő, a 4. § (1) bekezdés f) pontja szerinti adatszolgáltatásával egy időben a tulajdonosokat postai vagy elektronikus úton értesíti a földrészlet megosztásának megkezdéséről, a nyertes jogi szolgáltatóról és földmérőről, a megosztási eljárás során az őt megillető lehetőségekről, az eljárás lefolytatásáról, valamint a további értesítések módjáról.

8. § (1)32 A megosztási eljárás előkészítése mezőgazdászi helyszínelésből és a keretmérésből áll. A keretmérés során – a járási hivatal által esetlegesen biztosított, a keretmérés végrehajtásához technológiát meghatározó vázlatnak megfelelően – a helyszíni állapot műszaki felmérésére kerül sor. A mezőgazdászi helyszínelésről és a keretmérésről a kérelmezőket előzetesen nem kell értesíteni. A mezőgazdászi helyszínelésről és a keretmérésről jegyzőkönyvet kell felvenni.

(2) A mezőgazdászi helyszínelés végrehajtásához négy évnél nem régebben készített, legalább 50 cm terepi felbontású, a keretmérés végrehajtásához két évnél nem régebben, lombtalan időszakban készített, belterületen legalább 10 cm – — 18 cm geometriai pontosságú –, külterületen legalább 20 cm terepi felbontású – — 40 cm geometriai pontosságú –, az állami digitális távérzékelési adatbázisban tárolt adatok is felhasználhatók.

(3)33 A keretmérésről készült jegyzőkönyvet és a mérésről készített mérési vázlatot az R. szerinti tartalommal, a keretmérést követően 8 napon belül át kell adni a járási hivatalnak. Az átadott munkarészeket a járási hivatal soron kívül vizsgálja.

(4) Ha a megosztást olyan földrészleten kell elvégezni, ami egy korábbi megosztási eljárás eredményeként, mint visszamaradó földrészlet keletkezett, a mezőgazdászi helyszínelést és a keretmérést ismét el kell végezni.

(5)34 Ha a keretmérés eredménye az R.-ben foglalt tűréshatáron túl eltér az ingatlan-nyilvántartási állapottól, és az felmérési, térképezési vagy területszámítási hibából adódik, a járási hivatal a változást soron kívül átvezeti az ingatlan-nyilvántartásban.

(6)35 Az (5) bekezdés szerinti változás meghatározását a járási hivatal a hiba kiigazítására irányuló eljárásában a (3) bekezdés szerint átadott adatok, valamint az állami távérzékelési adatbázisban található, 5 évnél nem régebbi, lombtalan vegetációs periódusban készült, legalább 20 cm terepi felbontású ±40 cm négyzetes középhiba megbízhatóságú, vagy ennél pontosabb, államilag átvett ortofotó felhasználásával is végezheti.

9. § (1)36 Ha a mezőgazdászi helyszínelés során az adott földrészlet művelési ága tekintetében eltérés tapasztalható és az érintett terület valószínűsíthetően az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény (a továbbiakban: Evt.) hatálya alá tartozik, akkor a járási hivatal szakkérdésként vizsgálja, hogy az érintett terület az Evt. szerinti mely területnek felel meg.

(2)37 Ha az adott földrészleten belül az összefüggő erdő terület a 400 m2 területnagyságot eléri, akkor azt önálló földrészletté kell alakítani. E földrészletek az önálló földrészletté alakítást megelőzővel egyező arányban továbbra is a tulajdonostársak osztatlan közös tulajdonában maradnak, kivéve, ha a tulajdonosok ettől eltérő tulajdoni arányok kialakítására teljes körű egyezséget kötnek.

(3) Ha a természetben az ingatlan-nyilvántartási térképen nem ábrázolt árok, csatorna, út vagy egyéb művelés alól kivett területnek minősülő területrész, illetve halastó található és az nem felmérési, térképezési vagy területszámítási hibából adódik, azok önálló földrészletté alakítását egyedileg kell vizsgálni. A szükséges földvédelmi eljárásokat hivatalból kell lefolytatni.

(3a)38 Külterületen a szántó művelési ágú földrészletek megközelítéséhez 6 méter, egyéb művelési ágú földrészlet megközelítéséhez 4 méter széles szántóföldi műveleti utat kell kialakítani.

(3b)39 Belterületen a településrendezési eszközzel összhangban lévő szélességű szántóföldi műveleti utat kell kialakítani.

(4)40 Az (1) és a (3) bekezdésben meghatározott esetekben az önálló földrészletté alakításról valamint az Fkbt. 12/G. § (2) bekezdésében meghatározott megközelíthetőségről a 11. § (1) bekezdése szerinti határozatban kell rendelkezni.

(4a)41 A szántóföldi műveleti út kialakításakor az ingatlanügyi hatóság önálló földrészletként jegyzi be az utat az ingatlan-nyilvántartásba. A földrészletek megközelítésére szolgáló szántóföldi műveleti utak kialakításához szükséges terület AK értékével azoknak a földrészleteknek az AK értékét kártalanítás nélkül arányosan csökkenteni kell, amelyek területéből kialakításra kerül.

(5) Ha a kérelemmel érintett földrészlet kisajátítás miatt több részre került megosztásra és a megosztás előtti tulajdoni arányok a megosztás után is azonosak a megosztott földrészletekben, akkor a megosztott földrészletek megosztási eljárását egy eljárásban kell lefolytatni.

10. §42 (1) A megosztási eljárás akkor folytatható le, ha

a) a járási hivatal a keretmérésről készült mérési vázlatot megvizsgálta és megállapítja, hogy a földrészlet ingatlan-nyilvántartási és természetbeni állapota megegyezik, vagy

b)43 az a) pont szerinti feltétel teljesítéséhez szükséges adatváltozás ingatlan-nyilvántartási átvezetése megtörtént.

(2)44 Az (1) bekezdésben foglaltak teljesüléséről, valamint esetleges fellebbezés tényéről a járási hivatal haladéktalanul, elektronikus úton értesíti a jogi szolgáltatót és a földmérőt.

11. § (1)45 A járási hivatal az első egyezségi tárgyalásról készített jegyzőkönyv kézhezvételét követő 15 napon belül meghatározza a megosztás kiindulási helyét és irányát.

(2) A megosztás kiindulási helyét és irányát az egy kérelemmel érintett földrészlet esetében a kérelmezővel egyeztetett módon kell meghatározni.

(3) Ha a kérelmező, vagy jogutódja a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény szerinti tanya tulajdonosa a szomszédos, részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdonban álló földrészletben társtulajdonos, akkor a megosztás kiindulási helyét és irányát úgy kell megállapítani, hogy a tanya tulajdonosára eső földterület a tanya mellé kerüljön kialakításra.

(4)46 Ha a kérelmező a kérelmében, vagy az egyezségi tárgyaláson a megjelent kérelmezők egyhangúlag az osztás kiindulási helyére és irányára vonatkozó javaslatot tettek, a járási hivatalnak a javaslatban foglaltakra is figyelemmel kell lenni, feltéve, hogy az nem ellentétes az Fkbt. 12/G. § (2) bekezdésében meghatározott szempontokkal. A megosztás kiindulási helyét és irányát megállapító határozatban rendelkezni kell az új szántóföldi műveleti út helyzetének és szélességének kialakításával kapcsolatban a 4. § (3) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjaiban meghatározott egyeztetés szükségességéről.

(5)47 A megosztás kiindulási helyét és irányát megállapító jogerős határozat a megosztási eljárás jogerős befejezéséig hatályos, kivéve teljes körű egyezség esetét, amikor a 15. § (12) bekezdés szerinti befogadó nyilatkozat kiállításával egyidejűleg hatályát veszíti, az erre való utalást a határozatnak tartalmaznia kell. A határozatot és a jogerős határozatot a járási hivatal az Fkbt. 12/G. § (2) bekezdésében meghatározott módon közli. A jogerős határozat közlésének napja a határozatnak a járási hivatal hirdetőtáblájára való kifüggesztés napja.

(6)48 A megosztás kiindulási helyét és irányát megállapító határozat jogerőre emelkedéséről a járási hivatal haladéktalanul értesíti elektronikus úton a jogi szolgáltatót, valamint a földmérőt.

(7)49 A megosztási eljárás

a) a megosztás kiindulási helyét és irányát megállapító határozat jogerőre emelkedése után, vagy

b)50 a teljes körű egyezségnek a 15. § (12) bekezdése szerinti befogadását követően

folytatható.

12. § (1)51 A megosztást a 11. § (1) bekezdése szerinti határozat alapján, és – a (2) bekezdésben meghatározott eset kivételével – értékarányosan (a tulajdoni hányadoknak megfelelő aranykorona értékek figyelembevételével) kell elvégezni. Ha a kérelmező tulajdoni hányada a kérelem benyújtását követően változik, a megosztást egyezség esetén az egyezségi okirat kelte, sorsolás esetén a 15. § (4) bekezdésében meghatározott, az egyezségi okirat benyújtására nyitva álló határidő lejártának időpontjában az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett tulajdoni hányadra összevontan kell elvégezni.

(2) Az ültetvénnyel betelepített és szőlő, gyümölcsös, fásított terület művelési ágban nyilvántartott földrészlet esetében az értékarányos megosztástól való eltéréshez a kérelmezők hozzájárulása szükséges. Az eltérés nem járhat a visszamaradó földrészlet tulajdonosai tulajdoni mértékének csökkenésével.

(3) A kialakítandó új földrészletek megközelíthetőségéről az Fkbt. 12. § (4) bekezdésének alkalmazásával kell gondoskodni.

(4) A megosztás és kitűzés munkarészeit az R. szerint kell elkészíteni.

(5)52 A változási vázrajz aláírását pótolja:

a) egyezség esetén a kérelmezők aláírása,

b) teljes körű egyezség esetén a tulajdonosok aláírása,

a térképvázlaton és területkimutatáson.

(6) Sorsolás esetén a változási vázrajzon a tulajdonosi aláírásokat a sorsolási jegyzőkönyv pótolja.

3. A soronkívüliségi kérelem

13. § (1) A 3. §-ban meghatározott teljesítési sorrendtől való eltérés iránti kérelem (a továbbiakban: soronkívüliségi kérelem) alapján indult eljárásra az e §-ban foglalt eltérésekkel e rendelet előírásait kell alkalmazni.

(2)53 Az adott település vonatkozásában az egyes földrészletek soron kívüli megosztási eljárásának egymáshoz viszonyított sorrendjét a soronkívüliségi kérelmek járási hivatalhoz való benyújtásának időpontja határozza meg. Az azonos napon benyújtott soronkívüliségi kérelmek közötti sorrendet a soronkívüliségi kérelemmel érintett földrészletek helyrajzi számainak növekvő sorrendje határozza meg.

(3) Soronkívüliségi kérelmet a 6. § (2) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatás megküldéséig lehet benyújtani, a már korábban benyújtott megosztási kérelemre való hivatkozással, külön kérelemben.

(4) A soronkívüliségi kérelem tartalmazza

a) a magánszemély kérelmező természetes személyazonosító adatait és lakcímét vagy értesítési címét,

b) gazdálkodó szervezet kérelmező megnevezését, székhelyét (telephelyét), statisztikai számjelét, a gazdálkodó szervezet képviseletében eljáró személy családi- és utónevét, lakcímét,

c) az érintett földrészlet fekvése szerinti település nevét, helyrajzi számát,

d) a kérelmező nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az Fkbt. 12/F. § (4) bekezdése szerint vállalja a megosztási eljárás költségének megfizetését.

(5)54 A járási hivatal a kérelem benyújtásától számított 15 napon belül a 25. §-ban meghatározott módon végzésben állapítja meg a soronkívüliségi kérelemmel érintett földrészletek megosztási eljárásának számított költségét, és a fizetési határidőt. A fizetési határidő elmulasztása esetén a járási hivatal a soronkívüliségi kérelmet a határidő elmulasztásától számított 15 napon belül végzéssel elutasítja, ennek hiányában a soronkívüliségi kérelmet elfogadottnak kell tekinteni. A fizetési határidő elmulasztása esetén igazolási kérelmet az elutasító végzés kézhezvételétől számított 8 napon belül lehet előterjeszteni.

(6) A soron kívüli eljárásban a jogi szolgáltató feladatait a kérelmező által megbízott jogi képviselő, a földmérő feladatait a kérelmező által megbízott földmérő látja el.

(7) A soronkívüliségi kérelem visszavonására nincs lehetőség.

(8)55 Az egyezség kialakítására és a sorsolás lefolytatására, továbbá a kitűzésre és a változási vázrajz záradékolásra történő benyújtására vonatkozó eljárási határidő elmulasztása esetén a járási hivatal a határidő elmulasztásától számított 5 napon belül póthatáridő megadásával felhívja a soron kívüli kérelem előterjesztőjét a benyújtási kötelezettségre azzal, hogy az újabb határidő elmulasztása esetén a soronkívüliségi kérelmet a határidő elmulasztásától számított 5 napon belül végzéssel elutasítja. Ebben az esetben a 23. §-ban meghatározott és megfizetett díjak visszafizetésére nincs mód.

4. Az egyezség szabályai

14. § E rendelet előírásait a kérelmezők közötti egyezség fennállása esetén a 15. §-ban és a 16. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

15. § (1)56 A kérelmezők a kiosztási sorrend egymás közötti meghatározására egyezséget köthetnek. Az egyezséget közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni (a továbbiakban: egyezségi okirat). Az egyezségi okiratnak tartalmaznia kell az egyezségben résztvevő kérelmezők arra vonatkozó egybehangzó nyilatkozatát, hogy a 11. § (1) bekezdése szerinti határozatban foglaltaknak megfelelően határozzák meg a tulajdoni hányaduknak megfelelő terület egymás közötti kiosztási rendjét, és ennek megfelelően készíttetik el a változási munkarészeket.

(2)57 A jogi szolgáltatónak, a 10. § (2) bekezdése szerinti értesítést követően, a kérelmezők és a földmérő összehívásával meg kell kísérelnie az egyezség létrehozását.

(2a)58 A 10. § (2) bekezdés szerinti értesítés és az első egyezségi tárgyalás között legfeljebb 30 nap telhet el. Az első egyezségi tárgyalást a 11. § (1) bekezdésben meghatározott határozat meghozatala előtt kell megtartani. Az egyezségi meghívót az egyezségi tárgyalás napját megelőzően legalább 15 nappal korábban kell megküldeni a kérelmezők és a földmérő részére. Az egyezségi tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a jogi szolgáltató – a tárgyalás napját követő – 8 napon belül megküld a járási hivatal részére. További egyezségi tárgyalások megtartását a kérelmezők egyhangúlag kérhetik a jogi szolgáltatótól, azzal, hogy az egyezségi meghívónak nem kell ismételten tartalmazni az (5) és (6) bekezdésben előírt ismertetéseket, valamint felhívásokat.

(2b)59 Az egy kérelmezős földrészlet esetében a jogi szolgáltató a 10. § (2) bekezdésében meghatározott közlést követő 30 napon belül a 4. § (4) bekezdés c) és d) pontja szerinti nyilatkozatokat beszerzi. A nyilatkozatokról vagy azok hiányáról a nyilatkozatok kézhezvételét vagy a határidő elteltét követő 8 napon belül elektronikus úton tájékoztatja a járási hivatalt és a földmérő vállalkozót.

(3)60 Az egyezségi tárgyalás helyszínét a járási hivatal illetékességi területén kell kijelölni.

(4)61 Az egyezségi okiratnak a járási hivatalhoz való benyújtására a 11. § (1) bekezdésben meghatározott jogerős határozat közlését követő naptól, legfeljebb a sorsolás napját megelőző 5. nap végéig van lehetőség, ezt követően egyezség nem köthető.

(5) Az egyezségi meghívóban ismertetni kell:

a) a földrészlet helyrajzi számát, területnagyságát, művelési ágát, aranykorona értékét,

b) az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogokat és feljegyzett tényeket,

c) a földhasználati nyilvántartásba a földrészletet érintően bejegyzett földhasználat jogcímét, a földhasználattal érintett területnagyságot és a földhasználat időtartamát,

d) a kérelmező tulajdonosok nevét és a 12. § (1) bekezdés szerint az őket megillető tulajdoni hányadot,

e) a 9. §-ban foglaltak alapján az eljárás hatálya alól kiveendő és továbbra is közös tulajdonban maradó területeket,

f) a megközelíthetőséghez szükséges új szántóföldi műveleti út tervezett helyét, valamint ennek aranykorona-változási vonzatát, lehetőségét,

g) az egyezség megkötésének jellemzőit,

h)62 a megosztási eljárás részét képező további eljárásokat (megosztás, kitűzés, bemutatás, ingatlan-nyilvántartási átvezetés),

i)63 az Fkbt. 12/K. §-ában foglaltakat, és

j)64 a (7) bekezdésben foglaltakat.

(6) Az egyezségi meghívóban az alábbiakra kell felhívni a kérelmezők figyelmét:

a) az egyezséget, illetve teljes körű egyezséget tartalmazó okirat benyújtására a (4) bekezdésben meghatározott időpontig, a 21. § (1) bekezdése szerinti sorsolási megállapodás létrehozására, a sorsolás megkezdéséig – a sorsolás helyszínén is – van lehetőség,

b) az egyezség, illetve teljes körű egyezség, valamint sorsolási megállapodás megkötésének részletes tartalmára,

c) a jogutódlás igazolására,

d) arra, hogy a megosztási eljárás nem szünteti meg a fennálló földhasználati szerződést, de a mező és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 60. § (1) bekezdése szerinti esetben és módon a haszonbérleti szerződés felmondható,

e)65 az újonnan kialakítandó földrészlet új helyrajzi száma, területi változása miatt a földhasználati szerződés módosul, ezért javasolt gondoskodni a földhasználati szerződés módosításáról és járási hivatalhoz történő bejelentéséről,

f) arra a tényre, hogy az újonnan kialakítandó földrészletek területe az Fkbt. 9/C. § (6) bekezdésében meghatározott területi minimumnál nem lehet kisebb és ez a kérelmezők közül kit érinthet, valamint, belterület esetén a helyi építési szabályzattal és a településszerkezeti tervvel összhangban kell azokat kialakítani,

g) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben foglalt jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerinti megtérítési kötelezettségre.

(7) A jogi szolgáltatónak az egyezségi tárgyalás lezárultát megelőzően ki kell kérnie a kérelmező tulajdonostársak nyilatkozatát a kérelem fenntartására vonatkozóan. Az egyezségi tárgyaláson meg nem jelent kérelmezőt úgy kell tekinteni, mint aki fenntartja a kérelmét. A kérelem az eljárás következő szakaszaiban nem vonható vissza.

(8)66 A kérelmezőnek az első egyezségi tárgyalás lezárásáig meg kell tennie a 4. § (4) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozatokat. Ha a kérelmező nem tesz nyilatkozatot, vagy visszatéríttetési eljárás alatt áll, vagy nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősül, kérelmét visszavontnak kell tekinteni.

(9)67 Amennyiben minden kérelmező visszavonja kérelmét, a járási hivatal a 10. § (1) bekezdésben foglaltak teljesülését követően a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint megszünteti az eljárást.

(10)68 Egy kérelmező esetén a jogi szolgáltatónak ki kell kérnie a kérelmező tulajdonos nyilatkozatát arról is, hogy szándékozik-e teljes körű egyezséget kötni. A teljes körű egyezség kialakításának szándéka a teljes körű egyezség kialakítására vonatkozó határidő alatt bármikor visszavonható. A nyilatkozat tartalmáról, vagy az esetleges visszavonásról a jogi szolgáltató elektronikus úton haladéktalanul tájékoztatja a járási hivatalt és a földmérőt.

(10a)69 Egy kérelmező esetén teljes körű egyezség hiányában az eljárás a 22–23. §-ban foglaltak szerint folytatódik.

(11)70 A jogi szolgáltató elektronikus úton tájékoztatja a járási hivatalt és a földmérőt a visszavont kérelmekről.

(12)71 A járási hivatal az (1) bekezdés, illetve a 16. § (1) bekezdés alapján megkötött egyezségről befogadó nyilatkozatot állít ki, amely azt igazolja, hogy a megosztási eljárás a továbbiakban az egyezség szabályai szerint folytatható. A befogadó nyilatkozatot 8 napon belül a járási hivatal a jogi szolgáltató útján közli az egyezséget benyújtó kérelmezőkkel, valamint elektronikus úton közvetlenül a földmérővel.

(13)72 Ha a befogadott egyezségi okirat mellékleteként a kérelmezők a megosztás kiindulási helyére és irányára javaslatot tesznek és az nem ellentétes az Fkbt. 12/G. § (2) bekezdésében meghatározott szempontokkal, a járási hivatal a 11. § (1) bekezdésében meghozott határozatát a javaslat szerint módosítja.

(14)73 A késedelmesen benyújtott (1) bekezdés, illetve a 16. § (1) bekezdése szerinti egyezséget tartalmazó okirat esetében, valamint a (12) bekezdésben meghatározott befogadó nyilatkozat hiányában a megosztási eljárás az Fkbt. 12/H. § szerinti sorsolással és a 2. § (1) bekezdés f)–g) pontjában meghatározott eljárásokkal folytatódik és fejeződik be.

(15)74 Ha a határidőben benyújtott egyezségi okirat az (1) bekezdésben meghatározott tartalmi és alaki követelményeknek megfelel, az Fkbt. 12/H. §-a szerinti sorsolás nem kerül lefolytatásra, valamint a 22. § és a 23. § szerinti eljárás az egyezségi okirat, és az ahhoz csatolt mellékletek alapján kerül lefolytatásra.

(16)75

(17)76 A megosztást a 11. § (1) bekezdése szerinti határozat alapján, és a 15. § (12) bekezdése szerinti befogadó nyilatkozattal rendelkező egyezség tartalma szerint kell elvégezni.

(18)77 Egy kérelmező esetén a kérelem alapján kell a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot elkészíteni.

15/A. §78 (1) A földmérő az osztóprogram segítségével elkészíti és kinyomtatja a megosztási térképvázlatot, melyen fel kell tüntetni a kialakítandó földrészletek – ideértve a betervezett utakat és a közös tulajdonban maradó földrészleteket is – helyrajzi számait, határvonalait és a kiosztott földrészletek tulajdonosainak nevét az egyezség szerint.

(2) Az R. alapján a földmérő elkészíti az egyezségnek megfelelő területkimutatást.

16. § (1)79 Teljes körű egyezség jön létre, ha a kérelmezők egyezséget kötnek a kérelmet elő nem terjesztő tulajdonostársakkal is, valamint ha az összes tulajdonostárs benyújtotta kérelmét és egyezséget kötnek. A teljes körű egyezségre – a (3) és (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – az egyezségre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) Ha a tulajdonostársak között használati megosztásról szóló megállapodás fennáll, akkor, az Fkbt. 12/J. §-ában foglaltak szerint kell eljárni.

(3)80 Teljes körű egyezség esetén a járási hivatal nem hoz a 11. § (1) bekezdés szerinti határozatot.

(4)81 Ha a teljes körű egyezség földrészlet tulajdonjogának változását érintő megállapodást is tartalmaz, azt – ha jogszabályi előírásba nem ütközik, figyelemmel a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény rendelkezéseire – a teljes körű egyezségnek megfelelően kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni.

5. A sorsolás végrehajtásának szabályai

17. § (1) A földrészlet – kérelmezők közötti – megosztásának sorrendjét egyezség hiányában sorsolással kell megállapítani.

(2) A 11. § (1) bekezdése szerinti jogerős határozat közlése és a sorsolás megkezdése között legfeljebb 60 nap telhet el.

(3)82 A sorsolást 3 tagú sorsolási bizottság folytatja le. A sorsolási bizottság elnöke a járási hivatal, vagy a kormányhivatal alkalmazottja, egy tagja a jogi szolgáltató, másik tagja a földmérő.

(4) A sorsoláson a kérelmező személyesen, vagy meghatalmazottja útján vehet részt. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A távollét nem akadályozza meg a sorsolás lefolytatását és igazolásnak sincs helye.

(5) A sorsolást a jogi szolgáltató szervezi meg. A sorsolás megszervezése magában foglalja a sorsolás tárgyi, technikai feltételeinek megteremtését, valamint személyi feltételeinek és a sorsolás helyszínének a biztosítását is.

(6)83 A jogi szolgáltató a sorsolás napját és időpontját előzetesen egyezteti a járási hivatallal és a földmérővel. A sorsolást munkanapon 8 és 20 óra között lehet végezni. A jogi szolgáltató a sorsolás helyszínéről és időpontjáról a sorsolás napját megelőzően legalább 30 nappal korábban értesíti a kérelmezőket, a járási hivatalt és a földmérőt, továbbá a sorsolás helyszínéről és időpontjáról az 1. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott módon tájékoztatót tesz közzé. A sorsolás helyszínét a 15. § (3) bekezdése szerint kell kijelölni.

(7) Az értesítésben ismertetni kell a sorsolás menetét és a megosztás módszerét.

(8) Az értesítésben fel kell hívni a kérelmezők figyelmét arra, hogy

a) a sorsolás ellen az Fkbt. 12/H. § (3) bekezdésében meghatározott esetben kifogással lehet élni,

b) az egyezséget, illetve teljes körű egyezséget tartalmazó okirat benyújtására a 15. § (4) bekezdésében meghatározott időpontig, a 21. § (1) bekezdése szerinti sorsolási megállapodás létrehozására, a sorsolás megkezdéséig van lehetőség, továbbá

c) a (4) bekezdésben foglalt, meghatalmazásra vonatkozó szabályokra.

18. § A sorsolás megkezdése előtt a jogi szolgáltató

a) ismerteti a 15. § (5) bekezdésben és a 17. § (7) bekezdésben foglaltakat,

b) felhívja kérelmezők a figyelmét a 15. § (6) bekezdésében és a 17. § (8) bekezdésében foglaltakra,

c) megállapítja, hogy egyezség vagy sorsolási megállapodás létrehozására, és az ezt tartalmazó okirat benyújtására nem került sor, továbbá sorsolási megállapodás létrehozására a helyszínen sem került sor.

19. § (1) A sorsolásról a helyszínen jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:

a) a sorsolás helyét és idejét,

b) a sorsolási bizottság elnökének nevét és a jegyzőkönyvvezető nevét, a jogi szolgáltató és földmérő nevét, székhelyét vagy irodájának székhelyét,

c) a földrészlet beazonosításához szükséges valamennyi azonosítót (település, helyrajzi szám),

d) a 15. § (6) bekezdés c) pontjában foglaltakat,

e) a sorsoláson elhangzott, a sorsolásra vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat,

f) a sorsolási megállapodások tényét és tartalmát,

g) a sorsolás eredménye szerinti kiosztási sorrendet,

h) mellékletként a jelenléti ívet, valamint a meghatalmazásokat tartalmazó okiratokat,

i)84 mellékletként az osztóprogram segítségével a földmérő által elkészített és kinyomtatott megosztási térképvázlatot, melyen fel kell tüntetni a kialakítandó földrészletek – ideértve a betervezett utakat és a közös tulajdonban maradó földrészleteket is – helyrajzi számait, határvonalait és a kiosztott földrészletek tulajdonosainak nevét,

j) az R. alapján elkészített területkimutatást,

k) azt a bejegyzést, hogy a jogi képviselő ismertette és a jelenlévők tudomásul vették a sorsolási jegyzőkönyvben foglaltakat.

(2) A jegyzőkönyv oldalanként tartalmazza a sorsolási bizottság elnökének és tagjainak a kézjegyét, valamint a jegyzőkönyv végén nyilvánvalóan azonosítható aláírásukat és a jogi szolgáltató ellenjegyzését.

(2a)85 Sorsolás esetén a változásátvezetési eljárás alapjául szolgáló okirat az (1) és (2) bekezdés szerinti jegyzőkönyv.

(3) A sorsolási jegyzőkönyv négy eredeti példányban készül.

(4)86 A sorsolási jegyzőkönyvet a járási hivatalnak soron kívül záradékkal kell ellátnia, ha a sorsolás lefolytatása ellen a 20. § szerinti kifogás nem került benyújtásra, vagy a benyújtott kifogást a kormányhivatal elutasította és a sorsolás eredményét a kormányhivatal helyben hagyta. A záradék azt tanúsítja, hogy a megosztási eljárás a sorsolás eredményének megfelelően folytatható.

(5)87 Záradékolás után a sorsolási jegyzőkönyv két példánya a járási hivatalnál, egy példány a jogi szolgáltatónál és egy példány a földmérőnél kerül megőrzésre.

20. § (1)88 A sorsolás szabálytalan lebonyolítása ellen az Fkbt. 12/H. § (3) bekezdésében meghatározott esetben, az Fkbt. 9/C. § (3) bekezdése szerint kifogással lehet élni, amelyet kormányhivatalnak címezve, a járási hivatalnál kell benyújtani.

(2)89 A járási hivatal a sorsolás ellen benyújtott kifogást a jegyzőkönyvvel, illetve annak mellékleteivel együtt 8 napon belül a kormányhivatalhoz továbbítja.

(3)90 A kormányhivatal a sorsolási jegyzőkönyvben foglaltakra alapozva hozza meg döntését, szükség esetén meghallgathatja a kifogás előterjesztőjét, a sorsolási bizottság tagjait, valamint más érintettet is. A meghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni.

(4)91 A kifogást az ügy összes iratának a kormányhivatalhoz való érkezésétől számított 15 napon belül kell elbírálni. A kormányhivatal a kifogás elutasításával a sorsolás eredményét helybenhagyhatja, vagy azt megsemmisíti és ezzel egyidejűleg új sorsolás lefolytatására utasítja a sorsolási bizottságot.

21. § (1) A sorsolás megkezdéséig lehetőség van sorsolási megállapodást kötni. A sorsolási megállapodás irányulhat:

a) az önálló földrészlet osztatlan közös tulajdonként történő kiosztására, vagy

b) az önálló földrészletek kiosztási sorrendjének meghatározására.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott megállapodás alapján a megállapodásban érintett kérelmezők a tulajdoni hányaduk összevonásának eredményeként kialakítandó területnek önálló földrészletként, és az osztatlan közös tulajdonukként való kiosztására vonatkozóan állapodnak meg. E sorsolási megállapodásban érintett kérelmezők egy néven (sorszámon) kerülnek sorsolásra.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott megállapodás alapján a megállapodásban érintett kérelmezők a tulajdoni hányaduknak megfelelő terület önálló földrészletként történő kiosztásának a sorrendjében állapodnak meg. E sorsolási megállapodásban érintett kérelmezők is egy néven (sorszámon) kerülnek sorsolásra, de a megosztás végrehajtása során az önálló földrészletek kiosztása a megállapodásnak megfelelő sorrendben történik.

(4) Tanya körüli földek kiadása a 11. § (3) bekezdésben foglaltak alapján történik.

(4a)92 A sorsolás során a kérelmezők helyszíni használatát – a sorsoláson megjelent kérelmezők kérelmére – figyelembe kell venni és az új földrészletek sorrendjét a használatnak megfelelően kell kialakítani, feltéve, hogy

a) az nem ellentétes az Fkbt. 12/G. § (2) bekezdésében meghatározott szempontokkal és

b) a visszamaradó tulajdoni hányadok egy földrészletben kialakíthatóak.

(5)93 Ha a sorsolás során az Fkbt. 9/C. § (6) bekezdésében meghatározott területi minimumot (a továbbiakban: területi minimum) nem éri el a kérelmező tulajdoni hányadának megfelelő terület nagysága és az (1) bekezdés a) pontja szerinti megállapodást sem köt, akkor a kérelmező tulajdoni hányadát a többi területi minimumot el nem érő kérelmezővel együtt új önálló – területi minimumot meghaladó – osztatlan közös tulajdonban álló földrészletként, az utolsó kiosztásra került földrészletet követően kell kialakítani.

(6)94 Ha az (5) bekezdés szerint kialakítandó új önálló földrészlet nem haladja meg a területi minimumot, akkor ezen tulajdoni hányadokat a visszamaradó földrészlethez kell rendelni.

6. A kitűzés és bemutatás szabályai

22. § (1)95 A földmérő a járási hivatal által kiadott befogadó nyilatkozattal ellátott egyezségi okirat, vagy a záradékolt sorsolási jegyzőkönyv alapján – annak kézhezvételétől számított 30 napon belül – elvégzi a leosztott földrészletek kitűzését és bemutatását a (2) bekezdésben foglaltak szerint.

(2)96 A bemutatás időpontjáról a földmérő az eredeti földrészlet összes tulajdonosát közvetlenül, a jogi szolgáltató az 1. § (3) bekezdésében meghatározott hirdetményi, elektronikus hirdetményi úton, legkésőbb a bemutatás előtt 5 nappal értesíti azzal, hogy a távollét nem akadályozza meg a bemutatás lefolytatását, illetve, hogy a távolmaradás esetén igazolásnak helye nincs, azonban meghatalmazás útján képviseltetheti magát. A bemutatásról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a helyszínen a földmérő és a megjelentek aláírásukkal látnak el. Az így elkészült jegyzőkönyvet a járási hivatalba benyújtott iratokhoz kell csatolni. A bemutatási jegyzőkönyv aláírása során előforduló kifogásokat a járási hivatal csak felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba fennállásának esetén vizsgálja.

(3) A megosztással kialakult földrészletekre a már meglévő földmérési jelet a földmérőnek a földrészlet bemutatása során az érintett földrészlet tulajdonosának be kell mutatnia és azt át kell adnia. A bemutatásról és az átadásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A bemutatási és átadási jegyzőkönyvben ki kell térni a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 27. § (2)–(6) bekezdésében foglaltakra.

(4)97 A földmérő a bemutatást követő 15 napon belül az ingatlan-nyilvántartási átvezetéshez szükséges bemutatási jegyzőkönyvet és a földmérési dokumentációt átadja a jogi szolgáltatónak, amelyet a jogi szolgáltató a kérelemmel és okirattal együtt benyújt a járási hivatalhoz. Amennyiben a kiosztási sorrend sorsolással került megállapításra, úgy a földmérő a bemutatási jegyzőkönyvet és a földmérési dokumentációt a járási hivatalnak nyújtja be.

(5)98 A járási hivatal a vizsgálat és záradékolás során – az R.-ben foglaltakon túl – a változási vázrajz 11. § (1) bekezdésében meghatározott határozatnak való megfelelőségét, a leosztott földrészletek 12. § (1) bekezdésben meghatározottaknak, valamint az egyezségi okiratnak, illetve a sorsolási jegyzőkönyvnek való megfelelőségét is vizsgálja.

7. A változásátvezetési eljárás

23. § (1)99 A változásvezetési eljárás – a tulajdoni lap széljegyzésével – a 22. § (5) bekezdése szerinti záradékolást követő munkanapon, a záradékolt változási vázrajz, valamint a

a) 15. § (1) bekezdés és 16. § (1) bekezdés szerinti esetben az okiratok és az ingatlan-nyilvántartási kérelem,

b) 15. § (18) bekezdés szerinti esetben az ott meghatározott okirat és ingatlan-nyilvántartási kérelem,

c) 17. § (1) bekezdés szerinti esetben sorsolási jegyzőkönyv – illetve annak mellékletei –

alapján indul meg.

(2) Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok és feljegyzett tények visszajegyzését az Fkbt. 12/H. § (5) és (6) bekezdése alapján kell elvégezni.

(3) Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés jogcímeként az eredeti jogcímet kell feltüntetni.

(4)100 Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről szóló határozatot és a változási vázrajz másolatát a járási hivatal az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 52. § (1) bekezdése szerint közli, kivéve teljes körű egyezség, egyezség és sorsolási megállapodás esetén, amikor az Inytv. 52. § (3) bekezdése szerint közli azt.

8. A költségek viselése

24. §101 (1) A megosztási eljárással kapcsolatban a kormányhivatalt kiinduló földrészletenként az 1. mellékletben meghatározott költségtérítés illeti meg, amely a megosztási eljárás végrehajtása során felmerülő személyi juttatás (a projekt keretében alkalmazott munkavállaló munkabére, céljuttatás, túlóra), munkaadókat terhelő járulékok, dologi kiadások és beruházások finanszírozására szolgál.

(2) A költségtérítés terhére az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 15. melléklete szerinti K1103 Céljuttatás, projektprémium rovaton is teljesíthető kifizetés.

25. § (1)102 A soronkívüliségi kérelemmel érintett földrészlet megosztási eljárásának, az eljárás megindulásáról szóló értesítésnek, a mezőgazdászi helyszínelésnek, a keretmérés vizsgálatának, valamint az osztásirány meghatározásának összesen 32 500 forintos költségét a soronkívüliségi kérelmet benyújtó kérelmező fizeti meg. A költséget a földrészlet fekvése szerint területileg illetékes kormányhivatal fizetési számlájára történő készpénz-átutalási megbízással, banki átutalással vagy a földrészlet fekvése szerint területileg illetékes járási hivatal pénztárába történő készpénzbefizetéssel kell megfizetni.

(2)103 Soron kívüli eljárás esetén, egyezség hiányában a sorsolás megkezdéséig, a sorsolási bizottságban történő részvétel 6500 forintos költségét, is a soronkívüliségi kérelmet benyújtó kérelmező előlegezi meg és viseli. Ha a kérelmező ez utóbbi befizetést határidőre nem teljesíti, akkor a járási hivatal az 13. § (4) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával jár el. Az addig megfizetett költségek visszaigénylésére nincs mód.

(3) A soron kívüli eljárásban a földmérési és a jogi szolgáltatási feladat ellátásáról a soronkívüliségi kérelmet benyújtó kérelmező gondoskodik.

(4) A soron kívüli eljárásban a földmérési adatszolgáltatás és záradékolás díját a földmérő a földmérési és térképészeti állami alapadatok igazgatási szolgáltatási díját szabályozó rendelet szerint fizeti meg. A változás-átvezetés díját a soronkívüliségi kérelmet benyújtó kérelmező az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díját megállapító törvény alapján fizeti meg.

II. FEJEZET

A RÉSZARÁNY-TULAJDON ÖNÁLLÓ FÖLDRÉSZLETBEN TÖRTÉNŐ KIADÁSÁNAK SZABÁLYAI

26. § A részarány-tulajdon önálló földrészletben történő kiadására irányuló eljárás során az I. Fejezet rendelkezéseit az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni azzal, hogy a kérelmező, illetve a tulajdonostárs alatt a részarány-tulajdonost kell érteni, továbbá az e fejezetben meghatározott eljárás megelőzi az I. Fejezetben meghatározott megosztási eljárást.

27. § A részarány-tulajdon önálló földrészletben történő kiadására irányuló eljárás során nem alkalmazható az 1–3. §, az 10. §, a 13. §, a 15. § (5) bekezdés c) és i) pontja, a 15. § (6) bekezdés e) pontja, a 15. § (14) bekezdése tekintetében a változásátvezetési eljárásra vonatkozó szabály, a 23. § (1) bekezdése és a 25. §.

28. § (1)104 A járási hivatal az Fkbt. 9/C. § (4) bekezdésében meghatározott sorsolási jegyzőkönyvnek a megérkezését követő 45 napon belül – (2) bekezdésben meghatározott eltérésekkel – gondoskodik a jegyzőkönyvben szereplő földrészleteket érintően az 5. §-ban, a 8. § (4) és (5) bekezdésében, a 9. §-ban meghatározott és a 11. § szerinti feladatok elvégzéséről, illetve eljárás lefolytatásáról.

(2) A 9. § (1) bekezdése tekintetében a területi minimumra az Fkbt. 9/C. § (6) bekezdésében foglaltak az irányadók, továbbá a mezőgazdászi helyszínelés során megállapított művelési ág változást külön eljárás keretében, a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzését követően lehet átvezetni az ingatlan-nyilvántartásban.

28/A. §105 A 4. § (1) bekezdésének g) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a járási hivatal az Fkbt. 9/C. § (1) bekezdése szerinti sorsolási jegyzőkönyv másolatát is biztosítja a földmérő és a jogi szolgáltató részére.

29. §106 A 17–22. §-t az Fkbt. 9/C. § (8) bekezdésben meghatározott eltéréssel, valamint azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 19. § (3) bekezdésétől eltérően a sorsolási jegyzőkönyv öt eredeti példányban készül, amelyből két példány a járási hivatalnál, egy példány a jogi szolgáltatónál, egy példány a földmérőnél kerül megőrzésre, és egy példányt a járási hivatal a megyei kormányhivatal földművelésügyi hatáskörében eljáró, a földrészlet fekvése szerinti megyeszékhely szerinti járási hivatala (a továbbiakban: megyeszékhely szerinti járási hivatal) részére ad át.

30. § A 15. §-t és a 16. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy földkiadási eljárás során csak teljes körű egyezség köthető.

31. § (1)107 A járási hivatal a megosztásról készült változási vázrajz záradékolását követő munkanapon a sorsolási jegyzőkönyvet, egyezség esetén az egyezségi okiratot, a záradékolt változási vázrajzzal együtt megküldi a megyeszékhely szerinti járási hivatalnak az Fkbt. 9/C. § (7) bekezdés szerinti földkiadási határozat meghozatala érdekében.

(2)108 A megosztással kialakult földrészletek tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére a megyeszékhely szerinti járási hivatal jogerős földkiadási határozata alapján kerül sor.

III. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

32. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

33. § E rendelet

a) az Európai Unió Bizottsága – be nem jelentett támogatásként – az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló, a 2014–2020 időszakra vonatkozó közösségi iránymutatások (75) pont a) alpontja szerinti birtokrendezéshez kapcsolódó, valamint

b) az Európai Unió Bizottsága – be nem jelentett támogatásként – az agrár-és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló, 2007–2013 időszakra vonatkozó közösségi iránymutatások 96. pontja hatálya alá tartozó

támogatást tartalmaz.

34. §109 (1) Azonosítható, azonos vagy részben azonos elszámolható költségek esetén a támogatás abban az esetben halmozható más, államháztartási vagy uniós forrásból származó támogatással, ha az nem vezet az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás túllépéséhez.

(2) Azonosítható, különböző elszámolható költségek esetén a támogatás halmozható más, államháztartási vagy uniós forrásból származó támogatással.

35. §110 E rendeletnek az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 477/2016. (XII. 27.) Korm. rendelettel megállapított 7. §-át 2017. december 31-ig csak akkor kell alkalmazni, ha az érintett szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően vállalta. Ezen vállalás hiányában 2017. december 31-ig az érintett szerv vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e rendelet 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

36. §111 E rendeletnek a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének részletes szabályairól szóló 374/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet módosításáról szóló 138/2017. (VI. 9.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: MódR.) megállapított 24. §-át a MódR. hatálybalépésekor112 folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

1. melléklet a 374/2014. (XII. 31.) Korm. rendelethez113

Az osztatlan közös földtulajdon megszüntetésével kapcsolatos, az Fkbt. 12/F. § (3) bekezdése alapján a járási hivatalt megillető költségtérítés

Járási hivatalok adminisztrációs költségei

 

A

B

1.

Munkafolyamat megnevezése

Költség (Ft)

2.

Ügyfelek értesítése az eljárás megindulásáról

13 000

3.

Adatszolgáltatás földmérők és jogi szolgáltatók részére

5 000

4.

Mezőgazdászi helyszínelés és földminősítés

13 000

5.

Osztásirány meghatározás

6 500

6.

Megosztási vázrajz műszaki vizsgálata, záradékolása

15 000

7.

Ingatlan-nyilvántartási határozathozatal, postázás (változás-átvezetési eljárás)

13 000

8.

Összes költség

65 500

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!