nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
13/2015. (III. 11.) MvM rendelet
a régészeti lelőhely és a műemléki érték nyilvántartásának és védetté nyilvánításának, valamint a régészeti lelőhely és a lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól
2015-03-13
2016-12-14
2
Jogszabály

13/2015. (III. 11.) MvM rendelet

a régészeti lelőhely és a műemléki érték nyilvántartásának és védetté nyilvánításának, valamint a régészeti lelőhely és a lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (2) bekezdés a), c), f) és j) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 4. § 11. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 6. § tekintetében a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem el:

1. Általános rendelkezés

1. § E rendelet hatálya a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvényben (a továbbiakban: Kötv.) meghatározott, a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos feladatok tekintetében

a) a régészeti lelőhely és a műemléki érték nyilvántartásba vételére,

b) a hatósági nyilvántartás és azzal összefüggő igazgatási szolgáltatási díj mértékére és a fizetésre vonatkozó egyéb szabályokra,

c) a nyilvántartott régészeti lelőhely és a nyilvántartott műemléki érték védetté nyilvánítására (a továbbiakban: védetté nyilvánítás), valamint

d) a régészeti lelőhely és a lelet megtalálójának anyagi elismerésére

terjed ki.

2. A régészeti örökséggel és a műemléki értékekkel kapcsolatos nyilvántartás

2. § (1) Régészeti lelőhely központi nyilvántartásba vételét a (2)–(4) bekezdésben meghatározottak szerint kell lefolytatni.

(2) Régészeti lelőhely nyilvántartásba vételét feltárásra jogosult intézmény vagy az örökségvédelmi hatóság (a továbbiakban: hatóság) kezdeményezheti a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: Korm. rend.) meghatározott adattartalmú lelőhely-bejelentő adatlap benyújtásával a Forster Gyula Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központnál (a továbbiakban: Hivatal). A nyilvántartásba vételi javaslat közérdekű bejelentésnek minősül. A régészeti lelőhely nyilvántartásba vételére irányuló eljárás hivatalból is indulhat.

(3) A kezdeményezőnek a lelőhely-bejelentő adatlaphoz csatolnia kell

a) a régészeti lelőhely kiterjedését ábrázoló, Egységes Országos Vetületi (a továbbiakban: EOV) rendszerben készült térképet,

b) a lehatárolás vektoros állományát, valamint

c) a lelőhely-bejelentő adatlap kitöltésére okot szolgáltató tudományos információ bizonyítékát, így különösen a régészeti feltárásról szóló jelentés és dokumentáció, szakirodalom, adattári dokumentum másolatát.

(4) Régészeti lelőhely nyilvántartásba vételére irányuló kezdeményezés esetén a Hivatal

a) helyszíni szemlét tarthat,

b) adategyeztetést végez a régészeti lelőhely elhelyezkedése szerint illetékes elsőfokú hatósággal és a régészeti lelőhely területét érintő gyűjtőterülettel rendelkező múzeummal.

3. § (1) A régészeti lelőhelyek nyilvántartása tartalmazza:

a) a nyilvántartott régészeti lelőhely megnevezését, egyedi azonosító számát, a fekvése szerinti települést és a lelőhely településen belüli sorszámát,

b) a nyilvántartott régészeti lelőhely természetbeni elhelyezkedésének a különböző feltárási módszerekkel meghatározott, EOV rendszerű vektoros kiterjedését,

c) a nyilvántartott régészeti lelőhely védettségére vonatkozó adatokat:

ca) az általános, kiemelt, fokozott vagy ideiglenes védettség megjelölését,

cb) a védettség keletkezésének időpontját, ideiglenes védelem esetében a védelem időbeli hatályát,

cc) a védettséget keletkeztető miniszteri döntés, határozat vagy jogszabály számát,

d) azon ingatlanok ingatlan-nyilvántartási adatait (helyrajzi szám, terület, művelési ág), amelyek területén a lelőhely fekszik,

e) a védetté nyilvánított régészeti lelőhely védőövezetének b) és c) pont szerinti adatait,

f) az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból legyűjthető, a lelőhely és a védőövezet kiterjedését lefedő vektoros állományt,

g) a nyilvántartott régészeti lelőhely régészeti szempontú leírását, a régészeti emlékek vagy leletek adatait, így különösen kormeghatározását, klasszifikációját, jellegét, elhelyezkedését, előkerülési módját és időpontját, a feltárásra és a kutatásra vonatkozó adatokat, illetve forrásaikat, veszélyeztetettségét, állapotát,

h) a lelőhelyre vonatkozó hatósági határozatok, szakhatósági állásfoglalások számát, keltét, jogerejét és az elrendelt intézkedések tartalmát,

i) az örökségvédelmi bírságkategóriába történő besorolást, valamint

j) a védettség megszűnése esetén annak időpontját és az arról rendelkező jogszabály számát.

(2) A nyilvántartás az (1) bekezdés d), valamint f)–h) pontja szerinti tartalmi követelményeket jogszabály vagy szolgáltatási szerződés alapján más, jogszabály alapján vezetett nyilvántartás tartalmára hivatkozással, annak közvetlen informatikai elérését biztosítva is teljesítheti.

4. § (1) A műemléki értéknek a Kötv. 71. § (1) bekezdés d) pontja szerinti központi nyilvántartásba vételét a (2)–(9) bekezdésben meghatározottak szerint kell lefolytatni.

(2) A műemléki érték (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba vétele az 1. mellékletben meghatározott adattartalom benyújtásával a Hivatalnál kezdeményezhető. A nyilvántartásba vételi javaslat közérdekű bejelentésnek minősül. A műemléki érték nyilvántartásba vételére irányuló eljárás hivatalból is indulhat.

(3) A műemléki érték nyilvántartásba vételére irányuló kezdeményezés esetén – ha az nem hivatalból indult – a műemléki érték elhelyezkedése szerint illetékes elsőfokú hatóság adatszolgáltatása kérhető a műemléki értékek meghatározása céljából.

(4) Műemléki érték csak helyszíni szemrevételezésen alapuló értékvizsgálati dokumentáció elkészítését követően vehető nyilvántartásba. Az értékvizsgálati dokumentáció kötelező adattartalmát a 2. melléklet határozza meg.

(5) A Hivatal a műemléki érték nyilvántartásba vételéről szóló döntése során az értékvizsgálat eredményét, az illetékes elsőfokú hatóság véleményét jogszabályon alapuló bizonyítékként veszi figyelembe.

(6) A Hivatal a Korm. rendeletben meghatározott adattartalmú, helyszíni szemrevételezésen alapuló értékleltárt vesz fel

a) a műemléki érték nyilvántartásba vételéről szóló határozat jogerőre emelkedését követő egy éven belül, de legkésőbb a műemlékké nyilvánítás előkészítése során,

b) a Kötv. 92. § (2) bekezdése alapján műemlékből nyilvántartott műemléki értéknek minősülő műemléki érték esetében az átminősítést követő öt éven belül.

(7) A Hivatal az értékleltár felvételébe más szakértői jogosultsággal rendelkező szakértőt, vagy az illetékes elsőfokú hatóság szakértői jogosultsággal rendelkező tisztviselőjét bevonhatja.

(8) Ha a műemléki érték tulajdonosa ismeretlen, a nyilvántartásba vételről szóló döntést hirdetmény útján kell közzétenni.

(9) Ha a (6) bekezdés a) pontjában meghatározott értékleltár a Hivatal mulasztásából nem készült el, a nyilvántartott műemléki érték nyilvántartásba vételéről szóló határozat jogerőre emelkedését követő egy év elteltével a nyilvántartott műemléki érték bejegyzése törölhető.

5. § (1) A nyilvántartott műemléki értékek, a műemlékek, a műemléki területek (a továbbiakban együtt: védett műemléki értékek) nyilvántartása tartalmazza:

a) a védett műemléki érték megnevezését, törzsszámát és egyedi azonosító számát, a fekvése szerinti települést és címet,

b) a védett műemléki érték természetbeni elhelyezkedésének az EOV-rendszerhez illeszkedő pontszerű, vonalas létesítmény esetén a nyomvonal meghatározását, terület esetén annak vektoros kiterjedését, körülhatárolását,

c) a védettségre vonatkozó adatokat:

ca) az általános, a műemlékké nyilvánított egyedi, a területi vagy az ideiglenes műemléki védettség megjelölését,

cb) a védettség keletkezésének időpontját, ideiglenes műemléki védelem esetében a védelem időbeli hatályát,

cc) a védettséget keletkeztető miniszteri döntés, határozat vagy egyéb jogi aktus számát,

cd) az örökségvédelmi bírságkategóriába, illetve a műemlék kategóriába történő besorolását,

ce) a védett ingatlan-terület kiterjedését,

cf) a védett műemléki érték egészére vonatkozó értékleltárat,

d) azon ingatlanok ingatlan-nyilvántartási adatait (helyrajzi szám, terület, művelési ág, tulajdonos), amelyek területén a műemléki védelem fennáll,

e) a védett műemléki érték leírását, azonosító fényképeit, valamint a 10. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározottakat,

f) a védett műemléki érték eredeti és jelenlegi funkcióját,

g) a védett műemléki érték veszélyeztetettségének fennállását, okát és mértékét,

h) a védett műemléki érték értékvizsgálatának, tudományos kutatásának és feltárásának adatait, a 10. § (1) bekezdés c) és e) pontjában foglaltakat, a műemléki érték műemlékké nyilvánításának és kutatásainak dokumentációit,

i) a védett műemléki értékre vonatkozó hatósági iratok, határozatok, szakhatósági állásfoglalások számát, keltét, jogerejét és az engedélyezett, elrendelt intézkedések tartalmát,

j) az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból legyűjthető, a védett műemléki érték kiterjedését lefedő földrészletek, alrészletek és építmények vektoros állományát.

(2) A nyilvántartás (1) bekezdés d) és i)–j) pontja szerinti tartalmi követelményeket jogszabály vagy szolgáltatási szerződés alapján más, jogszabály alapján vezetett nyilvántartás tartalmára hivatkozással, annak közvetlen informatikai elérését biztosítva is teljesítheti.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott adatokat ki kell egészíteni, ha a nyilvántartásban nem szereplő, de a Kötv. 7. § 17. pontja értelmében a műemléki értékhez tartozó alkotórész vagy tartozék kerül elő.

6. § (1) A Hivatal a nyilvántartásában szereplő adataiból kérelemre adatot szolgáltat.

(2) A hatósági nyilvántartásban kezelt adatokért igazgatási szolgáltatási díjat (a továbbiakban: díj) kell fizetni.

(3) A díj mértéke legfeljebb öt adat esetén kérelmenként 2200 forint. Ötnél több adat esetén a díj tételenként 220 forinttal növekszik. Ha az adatszolgáltatás valamely településrendezési eszköz elkészítéséhez szükséges, úgy a díjtétel egységesen 5000 forint.

(4) A díjat a Hivatal bankszámlájára készpénz-átutalási megbízással vagy átutalási megbízással kell befizetni.

(5) A díj megfizetését vagy – a (6) bekezdésre tekintettel – a díjmentesség igazolását a kérelem benyújtásakor igazolni kell.

(6) A díjfizetési kötelezettség tekintetében az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. §-ában és 28. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat, az elévülés tekintetében az Itv. 86. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

(7) A 3. § (1) bekezdés b) és g) pontjában meghatározott adatok szolgáltatását a Hivatal csak azoknak a szerveknek nyújthatja, amelyek ezt jogszabályban meghatározott feladatuk ellátása érdekében kérik.

(8) E jogszabály alkalmazásával nem szolgáltathatók

a) a 3. § (1) bekezdés d) és f) pontjában, valamint

b) az 5. § (1) bekezdés d) és j) pontjában

meghatározott ingatlan-nyilvántartási, illetve állami földmérési és térképészeti adatok.

3. A nyilvántartott régészeti lelőhely és a nyilvántartott műemléki érték védetté nyilvánításának előkészítése

7. § (1) A nyilvántartott régészeti lelőhely és a nyilvántartott műemléki érték védetté nyilvánítására, valamint a védettség megszüntetésére irányuló kezdeményezést (a továbbiakban: együtt kezdeményezés) a Hivatalnak kell benyújtani. A kezdeményezés közérdekű bejelentésnek minősül. A kezdeményezés hivatalból is indulhat.

(2) A nyilvántartott régészeti lelőhely védetté nyilvánítására, valamint a védettség megszüntetésére irányuló kezdeményezést a 3. melléklet szerinti adattartalommal kell benyújtani.

(3) A nyilvántartott műemléki érték védetté nyilvánítására, valamint a védettség megszüntetésére irányuló kezdeményezést az 1. melléklet szerinti adattartalommal kell benyújtani.

(4) Ha a kezdeményezés hiányos vagy nem helytálló adatokat tartalmaz, a Hivatal annak kiegészítésére a benyújtástól számított tizenöt napon belül, határidő kitűzésével felhívja a kezdeményezőt. A kiegészítés határidőben történő elmulasztása esetén a Hivatal a kezdeményezés további vizsgálatát mellőzheti.

(5) A Hivatal a beérkezett kezdeményezésekről negyedévente tájékoztatja a kulturális örökség védelméért felelős minisztert (a továbbiakban: miniszter).

(6) A miniszter a kezdeményezés alapján

a) határidő kitűzésével elrendeli a védetté nyilvánítás előkészítésének megindítását, vagy

b) védetté nyilvánítási dokumentáció készítésének mellőzésével megtagadja a védetté nyilvánítást.

(7) A védetté nyilvánítást, valamint a védettség megszüntetését a miniszter is megindíthatja.

(8) A miniszter (6) bekezdés szerinti döntéséről a Hivatal értesíti a védetté nyilvánítás kezdeményezőjét.

8. § (1) A védetté nyilvánítás előkészítése során a Hivatal a miniszter 7. § (6) bekezdés a) pontja szerinti döntése alapján védetté nyilvánítási dokumentációt készít.

(2) A Hivatal a Kötv. 14. § (2) bekezdése és 29. § (3) bekezdése szerinti értesítést megelőzően egyeztetést folytat le az elsőfokú hatósággal az esetleges ideiglenes védelem alá helyezés tárgyában.

(3) Nyilvántartott műemléki érték védetté nyilvánításának előkészítése során a Hivatal legkésőbb a Kötv. 29. § (3) bekezdése szerinti értesítést megelőzően kikéri az érintett nyilvántartott műemléki érték szerinti illetékes települési – a fővárosban a fővárosi kerületi vagy a Margitsziget esetén a fővárosi – önkormányzat polgármesterének, valamint a nyilvántartott műemléki érték tulajdonosának vagy tulajdonosi többségének véleményét a védetté nyilvánítással kapcsolatban.

(4) A védetté nyilvánítás előkészítése során a Hivatal értesíti a védetté nyilvánításra javasolt ingatlannal rendelkezni jogosultat.

(5) A tervezett régészeti védőövezet által érintett ingatlannal rendelkezni jogosultat a Hivatal megkeresésére az érintett ingatlan fekvése szerinti települési – a fővárosban a fővárosi kerületi vagy a Margitsziget esetén a fővárosi – önkormányzat a helyben szokásos módon (hirdetmény útján) értesíti.

(6) A nyilvántartott műemléki érték vagy védetté nyilvánítandó műemléki terület esetén a Hivatal a Korm. rendeletben meghatározott módon folytatja le az értesítést.

(7) A (4) és (5) bekezdés szerinti értesítésről a védetté nyilvánítás előkészítésének megindításától számított 15 napon belül kell intézkedni.

9. § (1) A nyilvántartott régészeti lelőhely védetté nyilvánítási dokumentációja tartalmazza:

a) a nyilvántartott régészeti lelőhely nyilvántartási számát,

b) a nyilvántartott régészeti lelőhely földrajzi azonosító adatait és térképmellékletét,

c) a védetté nyilvánítás tudományos indokolását a védetté nyilvánítandó örökségi ingatlan elem értékeinek megnevezésével, leírásával, fotó- és rajzi dokumentációjával, a lelőhelyen korábban elvégzett régészeti feltárás esetén a feltárt részek megjelölésével és az azonosításukra alkalmas adatokkal,

d) a nyilvántartott régészeti lelőhely aktuális állapotának, esetleges veszélyeztetettségének leírását, további értékeinek feltárását célzó kutatásokra tett javaslatot,

e) a nyilvántartott régészeti lelőhely kijelölésre javasolt védőövezetét,

f) a fenntartható használat főbb szempontjait,

g) a nyilvántartott régészeti lelőhely védettségi fokozatára vonatkozó javaslatot és annak indokolását,

h) a nyilvántartott régészeti lelőhelyre vonatkozó szakirodalmi, múzeumi, adattári dokumentumok megnevezését, azonosító adatait, az alapvető információkat tartalmazó dokumentumok másolatát,

i) a nyilvántartott régészeti lelőhely és tervezett védőövezete fekvése szerinti ingatlan ingatlan-nyilvántartási adatait (helyrajzi szám, terület, művelési ág, tulajdonos, vagyonkezelő) a védetté nyilvánítás előkészítésének megindításához képest harminc napnál nem régebbi, a tulajdoni lapról elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles másolat alapján, valamint az ingatlanügyi hatóság által hitelesített térképmásolatot.

(2) A nyilvántartott régészeti lelőhely védetté nyilvánításának előkészítése során a Hivatal figyelembe veszi a régészeti lelőhelyek nyilvántartásának adatait, továbbá – szükség esetén – más feltárásra jogosult intézmény, különösen a gyűjtőterületén érintett múzeum adatait.

(3) A Hivatal a dokumentáció készítése során igénybe veheti az adott szakterületen szakértelemmel rendelkező személy vagy más feltárásra jogosult intézmény közreműködését.

(4) A védetté nyilvánítás előkészítése során észrevételt tehet, és a dokumentációba betekinthet, aki a védetté nyilvánítási eljárás megindításáról értesült, valamint akinek az adott ingatlanra vonatkozó jogát a védelem érinti.

10. § (1) A műemléki érték védetté nyilvánítási dokumentációja tartalmazza:

a) a műemléki érték földrajzi azonosító adatait, kiterjedésének pontos meghatározását, térképmellékleteket és fotódokumentációt,

b) a műemlékké nyilvánítás közérdekű célját, tudományos indokolását a védetté nyilvánítandó műemléki érték mindazon jellemzői megjelölésével, amelyek azt hazánk múltja és a közösségi hovatartozás-tudat szempontjából kiemelkedő jelentőségűvé emelik,

c) a nyilvántartott műemléki érték és annak a történeti, művészeti, építészeti, műszaki, tudományos értékeinek, illetve a jellemzőit hordozó alkotórészeinek, tartozékainak, berendezési tárgyainak megnevezését, leírását és az azonosításra alkalmas adatokat, a Korm. rendeletben meghatározott műemléki értékvizsgálat követelményeinek megfelelő tartalommal,

d) a nyilvántartott műemléki érték aktuális állapotának a Korm. rendeletben meghatározott tartalommal történő felvételét, esetleges veszélyeztetettségének leírását, további értékeinek feltárását célzó kutatásokra tett javaslatot,

e) a nyilvántartott műemléki értékre vonatkozó szakirodalmi, múzeumi, adattári dokumentumok megnevezését, azonosító adatait, az alapvető információkat tartalmazó dokumentumok másolatát,

f) a nyilvántartott műemléki érték kijelölésre javasolt műemléki környezetét,

g) a nyilvántartott műemléki érték és környezete ingatlan ingatlan-nyilvántartási adatait (helyrajzi szám, terület, művelési ág, tulajdonos, kezelő) a védetté nyilvánítás előkészítésének megindításához képest harminc napnál nem régebbi, a tulajdoni lapról elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles másolat alapján, valamint az ingatlanügyi hatóság által hitelesített térképmásolatot,

h) a fenntartható és méltó használat főbb szempontjait, a hasznosításra vonatkozó ajánlást,

i) a településrendezési eszközök védetté nyilvánítandó műemléki értékre vonatkozó kivonatát.

(2) A Hivatal a dokumentáció készítése során igénybe veheti az adott szakterületen szakértelemmel rendelkező személy közreműködését.

(3) A műemlékké nyilvánítás előkészítése során észrevételt tehet, és a dokumentációba betekinthet, aki a védetté nyilvánítási eljárás megindításáról értesült, valamint akinek az adott ingatlanra vonatkozó jogát a védelem érinti.

11. § (1) A miniszter a 7. § (6) bekezdés a) pontja vagy a 7. § (7) bekezdése szerint a Hivatal által felterjesztett dokumentáció alapján

a) a védetté nyilvánítás tárgyában rendeletet alkot,

b) a dokumentáció kiegészítését rendeli el, vagy

c) megtagadja a védetté nyilvánítást.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a Hivatal a védetté nyilvánítási dokumentáció egy másolati példányát megküldi az illetékes elsőfokú hatóságnak.

4. A régészeti lelőhely és a lelet megtalálójának elismerésére vonatkozó részletes szabályokról

12. § (1) A korábban ismeretlen, régészeti nyilvántartásban nem szereplő régészeti lelőhely, lelet feltáráson kívüli felfedezőjét, megtalálóját vagy bejelentőjét (a továbbiakban: megtaláló) miniszteri elismerés illeti meg.

(2) Az elismerés formája lehet oklevél vagy oklevél és a lelőhely, lelet tudományos jelentőségével arányos pénzjutalom.

(3) Elismerés kizárólag akkor adható, ha a megtaláló maradéktalanul eleget tett a Kötv. és más jogszabályok előírásainak.

(4) Nem adható elismerés annak, aki

a) régészet szakirányú mesterfokozattal vagy szakképzettséggel rendelkezik, vagy a régészet tárgyban doktori fokozatot szerzett,

b) alapfokozattal és történelem szakképzettséggel, régésztechnikusi specializációval rendelkezik vagy régésztechnikusként dolgozik, vagy

c) a lelőhellyel vagy lelettel régészeti feltárás során került kapcsolatba.

(5) A megtaláló elismerését a 4. mellékletben meghatározott adattartalommal lehet kezdeményezni a Hivatalnál. A kezdeményezéseket a Hivatal az Ásatási Bizottság bevonásával véleményezi, és a lelőhely vagy lelet tudományos jelentősége és kiemelkedő fontossága alapján javaslatot tesz az elismerés módjára. A Hivatal minden év március 30-ig eljuttatja a miniszternek javaslatait.

(6) A miniszter állapítja meg az elismerés módját és pénzjutalom esetén annak összegét.

(7) A pénzjutalom összegének megállapításánál figyelembe kell venni

a) éremkincs és ötvösmunka esetén a Magyar Nemzeti Múzeum szakértői véleményét,

b) aranylelet esetén az arany súlyának és tisztaságának megfelelő napi piaci értéket.

(8) A megtaláló elismerésének adományozására évente egy alkalommal kerül sor.

5. Záró rendelkezések

13. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

14. § A 2015. január 1-je előtt műemlékként védett műemléki értékre vonatkozóan a 4. § (2)–(5) bekezdése, a 4. § (6) bekezdés a) pontja, a 4. § (8) és (9) bekezdése szerinti szabályokat nem kell alkalmazni.

15. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

16. §1

1. melléklet a 13/2015. (III. 11.) MvM rendelethez

A műemléki érték nyilvántartásba vételének és a nyilvántartott műemléki érték műemlékké nyilvánításának, valamint a védettség megszüntetésének kezdeményezéséhez szükséges adattartalom

A) VÉDETTSÉG KEZDEMÉNYEZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ADATOK

(A *-gal jelölt pontok kötelezően kitöltendők!)

*1. Az építmény (együttes) neve(i)

2. Az építmény (együttes) helyrajzi meghatározása

*2.1. Megye

*2.2. Település (Budapesten a kerület is)

*2.3. Cím

2.4. Helyrajzi szám(ok)

*2.5. Koordináták

2.5.1. A helyszínen mért GPS (WGS84) koordináták, vagy

2.5.2. Térképről leolvasott EOV koordináták [a térkép (vetület) fajtája, a térképszelvény száma], vagy

2.5.3. Térképről leolvasott GPS (WGS84) koordináták

2.6. Földrajzi leírás (ha szükséges)

*3. Rövid leírás

4. Történeti adatok

*5. Az építmény (együttes) jelentősége, amely indokolja a védettséget

*6. Az építmény (együttes) típusa: szakrális épület, lakóépület, középület, közlekedési építmény, ipari építmény, mezőgazdasági építmény, erődítmény, rom, temető, síremlék, történeti kert, köztéri szobor, egyéb építmény

*7. Az építmény (együttes) jelenlegi funkciója

8. Javaslat a méltó, fenntartható használat módjára

*9. Az építmény (együttes) állapota: kifogástalan, felújított; jó, átlagos; közepes (főként esztétikai hibákkal); pusztuló (szerkezeti károsodás nyomaival)

10. Az építmény (együttes) esetleges veszélyeztetettsége

11. Az építmény (együttes) helyi (önkormányzati) védelme; egyéb védelmek

12. A védetté nyilvánítás mennyiben szolgálja a megőrzést, fenntartást, helyreállítást, hasznosítást

13. Források, szakirodalom

14. Megjegyzés

*15. A bejelentő neve, címe, aláírása

*16. A bejelentés kelte

*17. Mellékletek

*17.1. Fényképfelvétel(ek)

17.2. Az építmény (együttes) elhelyezkedését és kiterjedést ábrázoló helyszínrajz

17.3. Egyéb mellékletek (pl. rajz, archív fénykép, irodalom)

B) VÉDETTSÉG MEGSZÜNTETÉSÉNEK KEZDEMÉNYEZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES ADATOK

(A *-gal jelölt pontok kötelezően kitöltendők!)

*1. Az építmény (együttes) neve(i)

2. Az építmény (együttes) helyrajzi meghatározása

*2.1. Megye

*2.2. Település (Budapesten a kerület is)

*2.3. Cím

*2.4. Helyrajzi szám(ok)

2.5. Koordináták

2.5.1. A helyszínen mért GPS (WGS84) koordináták, vagy

2.5.2. Térképről leolvasott EOV koordináták [a térkép (vetület) fajtája, a térképszelvény száma], vagy

2.5.3. Térképről leolvasott GPS (WGS84) koordináták

2.6. Földrajzi leírás (ha szükséges)

*3. Rövid leírás

4. Történeti adatok

*5. Az építmény (együttes) típusa: szakrális épület, lakóépület, középület, közlekedési építmény, ipari építmény, mezőgazdasági építmény, erődítmény, rom, temető, síremlék, történeti kert, köztéri szobor, egyéb építmény

*6. Az építmény (együttes) jelenlegi funkciója

*7. Az építmény (együttes) állapota: kifogástalan, felújított; jó, átlagos; közepes (főként esztétikai hibákkal); pusztuló (szerkezeti károsodás nyomaival), elpusztult

*8. A védelem megszüntetésének indoka

9. Az építmény (együttes) esetleges veszélyeztetettsége

10. Az építmény (együttes) helyi (önkormányzati) védelme; egyéb védelmek

11. A védelem megszüntetése mennyiben szolgálja a hasznosítást vagy a használatot

12. Archív állapot forrásai (fénykép, rajz, térkép, leírás)

13. Megjegyzés

*14. A bejelentő neve, címe, aláírása

*15. A bejelentés kelte

16. Mellékletek

*16.1. Fényképfelvétel(ek)

16.2. Az építmény (együttes) elhelyezkedését és kiterjedést ábrázoló helyszínrajz

2. melléklet a 13/2015. (III. 11.) MvM rendelethez

A műemléki értékre vonatkozó értékvizsgálati dokumentáció kötelező adattartalma

1. helyszín megnevezése,

2. cím,

3. ingatlanok megjelölése a helyrajzi szám(ok) felsorolásával és helyszínrajzi ábrázolásával,

4. GPS (WGS84) koordináták pontos megadása,

5. történeti kert vagy park esetén annak

5.1. kiterjedése,

5.2. típusa,

5.3. stílusa,

5.4. jellemző datálása,

5.5. eszmei és természeti értékei és jelentősége, szöveges leírása, rövid összefoglaló ismertetése,

6. épület / építmény vagy ezek együttese esetén annak

6.1. megnevezése,

6.2. fajtája,

6.3. típusa,

6.4. stílusa,

6.5. jellemző datálása,

6.6. eszmei értékei és jelentősége

szöveges leírása, rövid összefoglaló ismertetése, továbbá

7. épület / építmény esetén a történeti értéket képviselő

7.1. homlokzatképzés és a díszítmények,

7.2. a belső téralakítás és térelhatárolás,

7.3. a beépített történeti berendezések,

7.4. a történeti „épületgépészeti”,

7.5. a történeti épületvillamossági berendezések, anyagaira, szerkezetei kialakítására vonatkozó összefoglaló ismertetés, valamint

8. fotódokumentáció.

3. melléklet a 13/2015. (III. 11.) MvM rendelethez

A nyilvántartott régészeti lelőhely védetté nyilvánításának, illetve a védettség megszüntetésének kezdeményezéséhez szükséges adattartalom

1. A lelőhely azonosító adatai

1.1. Település, járás, megye (Budapest esetén kerület)

1.2. A lelőhely nyilvántartási száma

1.3. A lelőhely neve(i)

1.4. A lelőhely védettségre vagy a védettség megszüntetésére javasolt területének középponti EOV koordinátái

2. A lelőhelyen található régészeti jelenségek jellege és kora

3. A lelőhely tudományos jelentősége (a védetté nyilvánítási javaslat indoklása)

4. A lelőhely állapota

5. A terület használatára vonatkozó információ

6. Információ arra vonatkozóan, hogy az 5. pont szerinti használat veszélyezteti-e a lelőhelyet

7. A 6. pontban nem szereplő, a lelőhelyet veszélyeztető egyéb tényezők

8. Javaslat a lelőhely további kutatására

9. Védőövezet kijelölésének szükségessége

4. melléklet a 13/2015. (III. 11.) MvM rendelethez

A régészeti lelőhely, lelet megtalálója elismerésének kezdeményezéséhez szükséges adattartalom

1. Az elismerésre javasolt személy vagy szervezet

1.1. neve

1.2. azonosító adatai

1.3. elérhetőségei

2. A jelölés indoklása

2.1. A bejelentett régészeti örökségi elem (lelőhely, illetve régészeti lelet) megtalálásának körülményei és ideje

2.2. A bejelentett régészeti örökségi elem (lelőhely, illetve régészeti lelet) ismertetése, leírása, tudományos jelentősége

3. A javaslattevő személy vagy szervezet

3.1. neve

3.2. elérhetősége

4. Az elismerésre javasolt személy vagy szervezet nyilatkozata arról, hogy maradéktalanul eleget tett a Kötv. és más jogszabályok előírásainak.

5. Az elismerésre javasolt személy vagy szervezet hozzájáruló nyilatkozata arról, hogy a miniszteri elismerés adományozását előkészítő eljárásban a hivatal az elismerésre javasolt személy vagy szervezet azonosító adatait nyilvántartsa.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!