nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet
a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról
2017-09-01
2018-08-31
14

87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet

a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

A Kormány a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 3. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az 5. § (1) bekezdése tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 3. és 14. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az 5., 6., 9. és 10. alcím tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 4. pont a) alpontjában és 18. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 11–14. és 19. alcím, valamint a 70. § tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 15. alcím tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 23. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 35. § (1) bekezdés 12. pontja és a 9. melléklet 3. pontja tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 17. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 16. alcím tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 6. és 15. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 17. és 18. alcím tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 15. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 20. alcím tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 11. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 21. alcím tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 10. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 22. alcím tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 20. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 68. § (10) bekezdése tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva,

a 69. § tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 71. § tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 13. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 72. § tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 5. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 73. § tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 19. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 74. § tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 23. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 75. § tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 6. és 23. pontjában,

a 76. § tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 2., 4., 7., 13., és 23. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva

a következőket rendeli el:

1. Felsőoktatási intézmény létesítése

1. § (1) A felsőoktatási intézmény nyilvántartásba vételét a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 4. § (1) bekezdésében meghatározott alapításra jogosult (a továbbiakban: fenntartó) az Oktatási Hivataltól (a továbbiakban: Hivatal) kérheti az alapító okirat aláírását követő harminc napon belül. A kérelemhez mellékelni kell

a) nem állami fenntartó esetén a fenntartó létesítő okiratát,

b) a nyilvántartásba venni kérelmezett felsőoktatási intézmény alapító okiratát,

c) a felsőoktatási intézménynek az Nftv. 2. melléklet II. alcíme szerinti szervezeti és működési szabályzatát (a továbbiakban: szabályzat), valamint

d) az 1. mellékletben meghatározott minimális (kötelező) feltételek meglétének igazolását.

(2) Az Nftv. 4. § (3) bekezdése szerint több jogosult által közösen fenntartott felsőoktatási intézmény nyilvántartásba vételi kérelméhez mellékelni kell a fenntartók között létrejött, a fenntartói jogok gyakorlásáról és a kötelezettségek teljesítéséről szóló szerződést is. A szerződésnek tartalmaznia kell a felsőoktatási intézménnyel kapcsolatos hatósági eljárások kezdeményezésére jogosult megnevezését.

(3) A felsőoktatási intézmény megalakulásának előkészítése céljából a fenntartó előkészítő bizottságot hoz létre. Az előkészítő bizottság ideiglenes szabályzatot készít. Ennek alapján meg kell választani a szenátus tagjait, akik első ülésükön döntenek a szenátus megalakulásáról, valamint a szabályzat elfogadásáról. A szabályzatban kell meghatározni a szenátus tagjai megválasztásának rendjét. Az előkészítő bizottság jogosult valamennyi intézményi dokumentum előkészítésére.

(4) Az előkészítő bizottság nevében az előkészítő bizottság elnöke mint az intézményvezetői feladatokat ideiglenesen ellátó személy jogosult eljárni.

2. § (1) Felsőoktatási intézmény nyilvántartásba vételére akkor kerülhet sor, ha a rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy az alapító okiratban meghatározott feladatok folyamatos ellátásához szükséges személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek – az épület kivételével a tevékenység megkezdéséhez szükséges arányban, de a kérelem benyújtásakor legalább a képzés első két évfolyama számára – rendelkezésre állnak, és a teljes működéshez szükséges mértékig fokozatosan megteremthetők, továbbá, ha a felsőoktatási intézmény a megalakulásának előkészítése során betartotta az e rendeletben előírt eljárási rendet. Ha a Hivatal megállapítja, hogy a nyilvántartásba vétel feltételei fennállnak, a felsőoktatási intézményt nyilvántartásba veszi. A költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményt – a fenntartó kérelme alapján – a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervnek is nyilvántartásba kell vennie.

(2) A felsőoktatási intézmény

a) ha nem költségvetési szervként működik, a Hivatal által vezetett nyilvántartásba történő bejegyzéssel,

b) ha költségvetési szervként működik, a törzskönyvi nyilvántartásba vétellel

válik jogi személlyé.

(3)1

(4) Ha a felsőoktatási intézményt nyilvántartásba vették, jogosulttá válik minden olyan nyilatkozat megtételére, minden olyan kötelezettség vállalására, amely ahhoz szükséges, hogy a működés megkezdéséhez az engedély kiadásának feltételei teljesüljenek. A nyilatkozattételre, a kötelezettségvállalásra, a felsőoktatási intézmény képviseletére a fenntartó által a szervezési feladatok ellátására megbízott, az intézményvezetői feladatokat ideiglenesen ellátó személy jogosult. Ilyen megbízást az kaphat, aki megfelel az Nftv.-ben a rektori megbízáshoz meghatározott feltételeknek. Az ideiglenes intézményvezetői megbízás a rektor kinevezéséig szól.

(5) Az Nftv. 9. §-ában foglaltakra figyelemmel a felsőoktatási intézmény az Országgyűlés állami elismerésről szóló döntéséig a „felsőoktatási intézmény” megnevezést kizárólag az „állami elismerése folyamatban” toldattal használhatja. Az „egyetem” vagy „főiskola” elnevezés használatára az állami elismerést követően kerülhet sor.

(6) A nyilvántartásba vett felsőoktatási intézmény elnevezésének más felsőoktatási intézmény elnevezésétől egyértelműen különböznie kell. A felsőoktatási intézmény elnevezése nem lehet megtévesztő, nem kelthet az intézményre, annak tevékenységére vonatkozó hamis látszatot. A felsőoktatási intézmény idegen nyelvű elnevezésének tartalmilag egyeznie kell a magyar nyelvű elnevezéssel. Két vagy több azonos nevű felsőoktatási intézmény esetén a név viselésének joga azt a felsőoktatási intézményt illeti meg, amelyik fenntartója a nyilvántartásba vételi kérelmet elsőként nyújtotta be. A felsőoktatási intézményt élő személyről elnevezni nem lehet. A történelem kiemelkedő személyiségeinek nevét a Magyar Tudományos Akadémia engedélyével, olyan nevet, amelyhez másnak jogi érdeke fűződik, csak a jogosult hozzájárulásával lehet a felsőoktatási intézmény nevében feltüntetni.

(7) A felsőoktatási intézményt a nyilvántartásból törölni kell, ha a nyilvántartásba vételétől számított öt éven belül nem kap állami elismerést.

3. § (1) A nyilvántartásba vett felsőoktatási intézmény működésének engedélyezésére vonatkozó eljárás a fenntartó kezdeményezésére indul. Több fenntartó esetén a kérelmet a szerződésben rögzítettek szerint kell benyújtani.

(2)2

(3) A működés engedélyezése akkor kérelmezhető, ha a kérelmező

a) a működési helyen legalább az Nftv. 6. § (2) bekezdésében – egyházi felsőoktatási intézmény esetében az Nftv. 91. § (4) bekezdésében, művészeti felsőoktatási intézmény esetében az Nftv. 101. § (4) bekezdésében – meghatározott számú és típusú nyilvántartásba vett képzéssel rendelkezik, és

b) igazolja, hogy a felsőoktatási intézmény működéséhez szükséges valamennyi feltétel rendelkezésre áll, illetve az – az épület kivételével – fokozatosan megteremthető, és a kérelem benyújtásakor legalább a képzés első két évfolyama számára biztosított.

(4)3 A kérelemhez mellékelni kell a (3) bekezdés szerinti feltételek meglétének igazolását. A felsőoktatási intézmény és a közösségi felsőoktatási képzési központ működése engedélyezésének, maximális hallgatói létszáma meghatározásának szabályait a 2. melléklet határozza meg.

(5) A Hivatal a feltételek meglétének vizsgálatát és az Nftv. 67. § (4) bekezdésében meghatározott szakértői vélemény beszerzését követően, a nyilvántartásba vételről szóló határozatában foglalt feltételek teljesítése esetén adja ki a működési engedélyt.

(6) A (3) bekezdés a) pontja szerinti képzés nyilvántartásba vételi határozatát, valamint a működési engedélyt – ide nem értve annak az intézmény hivatalos elnevezését nem érintő módosítását – azzal a feltétellel kell kiadni, hogy a képzés meghirdetésére, valamint az engedélyben foglalt tevékenység megkezdésére legkorábban az állami elismerésről szóló törvénymódosítás hatálybalépését követően kerülhet sor.

(7)4

(8) A működési engedély módosítására a működési engedély kiadására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

4. § (1)5 Működési engedéllyel rendelkező felsőoktatási intézmény maximális hallgatói létszámának megállapítását, módosítását a felsőoktatási intézmény vezetője kérelmezi a Hivatalnál. A kérelemhez mellékelni kell a 2. mellékletben előírt feltételek meglétének igazolását. A maximális hallgatói létszám megállapítása, módosítása a februárban induló képzések tekintetében legkésőbb a megelőző év szeptember 20-áig, a szeptemberben induló képzések tekintetében legkésőbb a megelőző év november 5-éig kezdeményezhető.

(2) Ha a kérelem a felsőoktatási intézmény alapító okiratában szereplő maximális hallgatói létszámot meghaladó létszám megállapítására irányul, a kérelemhez mellékelni kell a fenntartó által módosított maximális hallgatói létszámot tartalmazó alapító okiratot.

(3) Ha két tanév átlagában a működési engedélyben lévő létszámhoz képest a tényleges hallgatói létszám több mint 25%-kal alacsonyabb, az intézménynek – a fenntartó egyidejű értesítése mellett – az ezzel kapcsolatos intézkedéseket meg kell tennie és – a működési engedélyben szereplő létszám csökkentése érdekében – a működési engedély módosítását a harmadik tanév november 30-áig kezdeményeznie kell.

(4)6 Működési engedéllyel rendelkező felsőoktatási intézménynek az Nftv. 14. § (2a) bekezdése szerinti képzési helyen (a továbbiakban együtt: képzési hely) történő működésének engedélyezését a felsőoktatási intézmény vezetője kérelmezi a Hivatalnál. Működési engedéllyel rendelkező felsőoktatási intézmény új képzési helyének létesítése esetén a kérelemhez mellékelni kell az 1. mellékletben és a 2. mellékletben előírt feltételek meglétének igazolását, a fenntartó által módosított maximális hallgatói létszámot és az új képzési helyet is tartalmazó alapító okiratot, valamint a szenátus által módosított szabályzatot. A magyar jogrendszer szerinti képzésnek a felsőoktatási intézmény külföldi, székhelyen kívüli képzési helyen történő indítása esetén mellékelni kell továbbá az oktatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) előzetes egyetértését. Új képzési helyen indítandó képzés meghirdetésére az adott helyen való működés engedélyezését követően kerülhet sor.

(5) Szakirányú továbbképzés esetén a (4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy azt a felsőoktatási intézmény az alapító okiratban nem szereplő képzési helyen is indíthat, a képzésindítás engedélyezésekor az 1. melléklet 5. pontja, valamint a 2. melléklet 8. pontja figyelembevételével.

(6)7 Külföldi székhelyen kívüli képzési helyen történő képzésindítás engedélyezésekor a (4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket az 1. melléklet 6. pontja, valamint a 2. melléklet 9. pontja figyelembevételével kell alkalmazni.

4/A. §8 (1) Az Nftv. 108. § 23a. pontjában meghatározott szervezetnek a közösségi felsőoktatási képzési központként való nyilvántartásba vételét és működésének engedélyezését a szervezet és a vele együttműködő felsőoktatási intézmény együttesen, az egymással kötött megállapodás aláírását követő harminc napon belül kérheti a Hivataltól. A közösségi felsőoktatási képzési központ működési engedélyezési eljárásának részét képezi a vele együttműködő felsőoktatási intézménynek a közösségi felsőoktatási képzési központban indítandó képzése indításának nyilvántartásba vétele.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelemhez mellékelni kell

a) a szervezet létesítő okiratát,

b) az együttműködő felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodást,

c) a közösségi felsőoktatási képzési központ létesítése és működése minimális (kötelező) feltételei meglétének igazolását az 1. melléklet 7. pontja, valamint a 2. melléklet 10. pontja figyelembevételével,

d) a miniszter előzetes egyetértését,

e) egybefüggő szakmai gyakorlat esetén, amennyiben a szakmai gyakorlatot a felsőoktatási intézménnyel kötött együttműködési megállapodás alapján jogi személy vagy gazdálkodó szervezet biztosítja, azon szakmai gyakorlóhelyek szándéknyilatkozatát, amelyekkel a felsőoktatási intézmény a képzés indításakor együttműködési megállapodást köt, valamint

f) a közösségi felsőoktatási képzési központban indítandó képzés indítását jóváhagyó szenátusi döntésnek a felsőoktatási intézmény vezetője vagy az általa megbízott személy által aláírt kivonatát.

(3) Az (1) bekezdés szerinti megállapodás tartalmazza:

a) a felsőoktatási intézmény és a szervezet együttműködésének leírását, a képzési program megvalósulásában a részletes munkamegosztást,

b) az együttműködő felsőoktatási intézmény által a közösségi felsőoktatási képzési központban indítandó, a Hivatal által korábban más képzési helyen nyilvántartásba vett képzéseket, a képzések személyi és tárgyi feltételeinek közös biztosításának módját,

c) a források és a költségek együttműködő felek közötti megosztásának szabályait,

d) az egyes – teljes évfolyamokkal működő – képzéseken részt vevő hallgatók tervezett maximális létszámát,

e) a megállapodás felmondásának feltételeit azzal, hogy a képzésben részt vevő hallgatók számára a képzés befejezésének lehetőségét biztosítani kell,

f) a közösségi felsőoktatási képzési központ nyilatkozatát a hosszú távú fenntarthatóság pénzügyi fedezetéről.

(4) A közösségi felsőoktatási képzési központ nyilvántartásba vételére és működésének engedélyezésére akkor kerülhet sor, ha a rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy az együttműködő felsőoktatási intézmény által a közösségi felsőoktatási képzési központban indítandó képzések folytatásához szükséges személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek rendelkezésre állnak.

(5) A közösségi felsőoktatási képzési központ működési engedélye tartalmazza

a) a közösségi felsőoktatási képzési központban az együttműködő felsőoktatási intézmény által folytatható képzéseket, azok képzési területét, képzési szintjét, valamint

b) azt, hogy a közösségi felsőoktatási képzési központ – figyelemmel a hallgatók fogadásához és az oktatási tevékenység folytatásához rendelkezésre álló személyi feltételekre, helyiségekre és eszközökre – valamennyi évfolyamra számítva, teljes kihasználtsággal működve mekkora maximális hallgatói létszámot fogadhat.

(6)9 A közösségi felsőoktatási képzési központ működési engedélyében szereplő maximális hallgatói létszám módosítását a közösségi felsőoktatási képzési központ képviselője kérelmezi a Hivatalnál. A működési engedély módosítására a működési engedély kiadására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A maximális hallgatói létszám megállapítása, módosítása a februárban induló képzések tekintetében legkésőbb a megelőző év szeptember 20-áig, a szeptemberben induló képzések tekintetében legkésőbb a megelőző év november 5-éig kezdeményezhető.

(7) Az Nftv. 14. § (2a) bekezdés d) pontjában szabályozott megállapodás tartalmára a (3) bekezdést megfelelően alkalmazni kell.

2. Diákotthon létesítése, a diákotthon és a kollégium működésének feltételei

5. § (1) A diákotthon, valamint az Nftv. 8. § (7) bekezdése szerint a felsőoktatási intézmény szervezeti egységeként létrehozható kollégium működésének minimális (kötelező) feltételeit a 3. melléklet tartalmazza.

(2) A diákotthon, ha nem költségvetési szervként működik, a Hivatal által vezetett nyilvántartásba történő bejegyzéssel, ha költségvetési szervként működik, a törzskönyvi nyilvántartásba vétellel jön létre. A Hivatal nyilvántartásba vételi eljárása során azt kell vizsgálni, hogy a diákotthon rendelkezik-e a tevékenység ellátásához szükséges személyi, tárgyi, pénzügyi feltételekkel.

(3) A diákotthon nyilvántartásba vételét a diákotthon alapító okiratának aláírását követő harminc napon belül a fenntartó jogosult kérelmezni. A kérelemhez mellékelni kell

a) a fenntartó létesítő okiratát,

b) a nyilvántartásba venni kérelmezett diákotthon

ba) alapító okiratát és

bb) szabályzatát, továbbá

c) a 3. mellékletben meghatározott minimális (kötelező) feltételek meglétének igazolását.

(4) A diákotthon a működését a nyilvántartásba vételét követően kezdheti meg.

(5) Ha a diákotthon fenntartója felsőoktatási intézmény, a diákotthon nyilvántartásba vételéről szóló határozatot azzal a feltétellel kell kiadni, hogy tevékenysége megkezdésére a felsőoktatási intézmény állami elismeréséről szóló törvénymódosítás hatálybalépését követően kerülhet sor.

(6) A diákotthon és a kollégium elnevezésének szabályaira a felsőoktatási intézmények névviselésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(7)10

3. Gyakorló köznevelési intézménnyé nyilvánítás

6. § (1) A pedagógusképzés feladatait ellátó felsőoktatási intézmény a fenntartásában működő köznevelési intézmény gyakorlóintézménnyé nyilvánítását minden évben június 15-ig kérelmezheti a Hivatalnál, azzal, hogy a gyakorlóintézménnyé nyilvánításra a tárgyév szeptember 1-jével kerülhet sor.

(2) A köznevelési intézmény gyakorlóintézménnyé nyilvánításának feltételeit a 4. melléklet tartalmazza.

4.11 Külföldi felsőoktatási intézmény magyarországi működésének engedélyezése és képzésének indítása

7. § (1) A külföldi felsőoktatási intézmény magyarországi működésének nyilvántartásba vételét és a működési engedély kiadását, valamint képzése indításának nyilvántartásba vételét a külföldi felsőoktatási intézmény vagy fenntartója kérelmezi.

(2) A kérelemhez mellékelni kell

a) annak igazolását, hogy a Magyarországon történő működéshez, képzés indításához a származási ország jogrendszere szerinti szükséges jogszabályi feltételek, hatósági engedélyek, intézményi vagy fenntartói döntések és szabályzatok rendelkezésre állnak,

b) a külföldi felsőoktatási intézmény származási ország szerinti államilag elismert felsőoktatási intézményként történő működését engedélyező külföldi döntést,

c) az Nftv. 76. § (1) bekezdésében előírt feltételek meglétének igazolását, valamint az Nftv. 76. § (2) bekezdésében előírt, rendelkezésre álló szakértői véleményeket vagy a szakértői vélemények elkészítéséhez szükséges dokumentációt.

(3) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató a Magyarország területén végzett határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő felsőoktatási tevékenységének nyilvántartásba vételét a (2) bekezdés a) és b) pontjában felsorolt mellékletek, valamint az Nftv. 76. § (1) bekezdésében előírt feltételek meglétének igazolására szolgáló dokumentumok benyújtásával kérelmezheti.

(4)12 Az Nftv. 77. § (4) bekezdése szerinti képzés magyar felsőoktatási intézmény által történő indításának nyilvántartásba vételét a magyar felsőoktatási intézmény vezetője kérelmezi. A kérelemhez mellékelni kell a külföldi felsőoktatási intézmény és a képzés állami elismertségének, továbbá az Nftv. 77. § (4) bekezdésében előírt feltételek meglétének igazolását, valamint a külföldi és a magyar felsőoktatási intézmény által a képzés megszervezésére vonatkozóan megkötött megállapodást.

5. A működési engedély felülvizsgálata

8. § (1) A működési engedély felülvizsgálatakor a Hivatal az Nftv. 8. § (2) bekezdése alapján felhívja az érintett felsőoktatási intézmény vezetőjét a felülvizsgálathoz szükséges adatok szolgáltatására.

(2) A felsőoktatási intézménytől adat kérhető:

a) a felsőoktatási intézmény nyilvántartásba vételének, létesítésének és működésének minimális (kötelező) feltételei,

b) a felsőoktatási intézmény működése engedélyezésének, maximális hallgatói létszáma meghatározásának feltételei,

c) a kollégium működésének minimális (kötelező) feltételei,

d) a felsőoktatási intézmény részeként működő, valamint a felsőoktatási intézménnyel megállapodást kötött szakkollégiumnak a nemzeti felsőoktatási kiválóságról szóló 24/2013. (II. 5.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 24/2013. (II. 5.) Korm. rendelet] 19–21. §-ában foglaltak,

e) a gyakorló köznevelési intézménnyé nyilvánítás feltételei,

f) az alap-, mester- valamint doktori képzés folytatásának tárgyi és személyi feltételei, szakirányú továbbképzés és felsőoktatási szakképzés folytatásával összefüggő akkreditációs szempontok

tekintetében előírtak igazolására.

(3) A Hivatal a (2) bekezdés f) pontja vonatkozásában beszerzi a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakértői véleményét.

(4) Ha a Hivatal megállapítja, hogy a (2) bekezdés szerinti feltételek valamelyike nem áll fenn, határidő tűzése mellett felhívja a felsőoktatási intézményt a hiányzó feltételek biztosítására. Ha a határidő nem megfelelő eredménnyel vagy eredménytelenül telik el, a Hivatal

a) – a működési engedély módosítása mellett – a felsőoktatási intézmény nyilvántartásba vett képzését törli,

b) a felsőoktatási intézmény maximális hallgatói létszámát a 2. mellékletben meghatározottak, valamint a 4. § (3) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével megfelelően csökkenti, vagy

c)13 a működési engedélyt visszavonja, és kezdeményezi a miniszternél a felsőoktatási intézmény állami elismerése visszavonására irányuló eljárás megindítását, ha az Nftv. 6. § (2) bekezdésében – egyházi felsőoktatási intézmény esetében az Nftv. 91. § (5) bekezdésében, művészeti felsőoktatási intézmény esetében az Nftv. 101. § (4) bekezdésében, egyes intézmények esetében az Nftv. 104. §-ában, 104/B–104/D. §-ában – foglaltak nem teljesülnek.

(5) Ha a felsőoktatási intézmény a nyilvántartásban szereplő valamely szakját vagy felsőoktatási szakképzését – a szakirányú továbbképzések és a kis létszámú szakok kivételével – öt egymást követő évben nem indította, azt a Hivatal a működési engedély felülvizsgálata során hivatalból törli a nyilvántartásból.

(6)14

(7)15 A közösségi felsőoktatási képzési központ működési engedélyét a Hivatal legalább ötévente felülvizsgálja. A felülvizsgálat során az (1) bekezdést, a (2) bekezdés a) és b) pontját és a (4)–(6) bekezdést megfelelően alkalmazni kell.

9. § (1) A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság a 8. § (3) bekezdése szerinti szakértői véleményében a felsőoktatási minőségértékelés és -fejlesztés egyes kérdéseiről szóló 19/2012. (II. 22.) Korm. rendelet 26. §-a alapján készített korábbi értékelései alapján ad tájékoztatást a Hivatalnak. A szakértői vélemény kiterjed a felsőoktatási intézménynek a felsőoktatási minőségbiztosítás európai sztenderdjeinek (Standards and Guidelines in the European Higher Education Area, ESG) való megfelelésére.

(2) A Hivatal olyan egyedi kérdésben is beszerezheti a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság 8. § (3) bekezdése szerinti szakértői véleményét, amelynek tárgyában az korábban nem hozott döntést.

10. § (1) A Hivatal az Nftv. 76. § (3) bekezdése alapján felhívja a külföldi felsőoktatási intézmény vezetőjét a működési engedély felülvizsgálatához szükséges adatok szolgáltatására.

(2)16 A felsőoktatási intézménytől adat kérhető a 7. § (2) bekezdés a) pontjában előírtak és az Nftv. 76. § (1)–(3) bekezdésében foglalt feltételek tekintetében előírtak igazolására.

(3) A Hivatal szakértő véleményét szerezheti be. A kirendelt szakértő a véleményében tájékoztatást ad a Hivatalnak az Nftv. 76. § (2) bekezdésében foglalt feltételek fennállásáról.

(4) Ha a Hivatal megállapítja, hogy az Nftv. 76. § (1)–(3) bekezdésében foglalt feltételek – a más EGT-államban székhellyel rendelkező felsőoktatási intézmény esetén figyelemmel az Nftv. 77. §-ára – valamelyike nem áll fenn, határidő tűzése mellett felhívja a külföldi felsőoktatási intézményt vagy annak fenntartóját a hiányzó feltételek biztosítására. Ha a határidő eredménytelenül vagy nem megfelelő eredménnyel telik el, akkor a Hivatal a működési engedély módosítása mellett a felsőoktatási intézmény nyilvántartásba vett képzését törli, vagy a működési engedélyt visszavonja.

(5)17

10/A. §18 (1) A diákotthon működési feltételeinek felülvizsgálatakor a Hivatal az Nftv. 67. § (3) bekezdés i) pontja alapján felhívja a diákotthon fenntartóját a felülvizsgálathoz szükséges adatok szolgáltatására.

(2) A diákotthon fenntartójától adat kérhető a diákotthon működésének minimális (kötelező) feltételei tekintetében előírtak igazolására.

(3) Ha a Hivatal megállapítja, hogy a (2) bekezdés szerinti feltételek valamelyike nem áll fenn, határidő tűzése mellett felhívja a diákotthon fenntartóját a hiányzó feltételek biztosítására. Ha a határidő nem megfelelő eredménnyel vagy eredménytelenül telik el, a Hivatal

a) – a nyilvántartás módosítása mellett – a diákotthon nyilvántartásba vett ingatlanát törli a nyilvántartásából,

b) a diákotthon maximális férőhelyszámát a 3. mellékletben meghatározottak figyelembevételével megfelelően csökkenti, vagy

c) a diákotthont törli a nyilvántartásából.

6. A felsőoktatási intézmények nyilvántartását vezető szerv eljárásai

11. § (1) A Hivatal a felsőoktatás intézményi nyilvántartásában nyilvántartja az alapító okiratban, az Nftv. 3. melléklet II/A. alcímében, valamint e rendelet 6. melléklet 2. pontjában, továbbá az egyéb jogszabályban előírt adatokat.

(2) A nyilvántartott adatokban bekövetkezett változás átvezetését, a működési engedély módosítását – ideértve a felsőoktatási intézményeknek az Nftv. 20–21/A. §-a szerinti átalakulását is – a döntéstől számított harminc napon belül kell a Hivatalnál kérelmezni, amely kérelemre a Hivatal az adat nyilvántartásba vételével, változásával, törlésével kapcsolatos eljárást lefolytatja.

(3) Az adatokat, valamint a bejegyzett adatokban bekövetkezett változásokat

a) a felsőoktatási intézménnyel és a felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézménnyel kapcsolatos adatok esetében a felsőoktatási intézmény vezetője,

b) a külföldi felsőoktatási intézménnyel kapcsolatos adatok esetében annak vezetője vagy fenntartója,

c) a diákotthonnal kapcsolatos adatok esetében annak vezetője vagy fenntartója,

d)19 az alapító okirattal, valamint a fenntartóval kapcsolatos adatok esetén a felsőoktatási intézmény vagy fenntartója, illetve a diákotthon vagy fenntartója,

e)20 a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, a Felsőoktatási Tervezési Testület, a Magyar Rektori Konferencia, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, az Országos Doktori Tanács, a Doktoranduszok Országos Szövetsége (a továbbiakban együtt: felsőoktatási szervezetek) esetében az adott felsőoktatási szervezet vezetője,

f) a felsőoktatási intézmény keretében működő szakkollégium esetében a felsőoktatási intézmény vezetője, diákotthon keretében működő szakkollégium esetében a diákotthon fenntartója,

g)21 a közösségi felsőoktatási képzési központ esetén annak képviselője

jelenti be.

(4)22 A kérelemhez mellékelni kell az adat vagy az adatváltozás tényét igazoló dokumentumokat. Nyilvántartásba vett szakirányú továbbképzés képzési és kimeneti követelményeinek módosítása esetén mellékelni kell a módosított képzési és kimeneti követelményeket, továbbá a képzést folytató többi felsőoktatási intézmény támogató véleményét a módosításról. A módosítás nem irányulhat a képzés nevének, szakképzettségének, képzési területének, képzési idejének vagy kreditszámának a változására. A módosítási kérelem benyújtására a 22. § (1) bekezdésében meghatározott határidők az irányadóak. A szakirányú továbbképzés képzési és kimeneti követelményeinek módosítása esetén a 22. § (3) bekezdésében foglaltakat is alkalmazni kell.

(5) A Hivatal az alapító okiratban foglalt adatok vizsgálatával kapcsolatos eljárása során vizsgálja a magán és az egyházi felsőoktatási intézmény alapító okiratában foglaltak jogszerűségét. Ha a Hivatal megállapítja, hogy a felsőoktatási intézmény, diákotthon alapító okirata jogszabálysértő, megfelelő határidő tűzésével felhívja a fenntartót a jogszabálysértés orvoslására. Eredménytelen felhívás esetén a Hivatal kezdeményezi, hogy a miniszter az Nftv. 65. §-a alapján folytasson le törvényességi ellenőrzési eljárást.

(6)23 A Hivatal a képzés duális formájának nyilvántartásba vételére irányuló eljárást – az (1)–(5) bekezdésben foglaltaktól eltérően – hivatalból, a Duális Képzési Tanács által megküldött támogató vélemény alapján folytatja le.

12. § (1) A Hivatal a nyilvántartásba vételről, a nyilvántartásba bejegyzett adat megváltozásának bejegyzéséről és törléséről a Hivatal honlapján közzétett nyomtatványon előterjesztett kérelem alapján dönt. Ha a kérelem az adat megváltozásának bejegyzésére irányul, jelezni kell, hogy az adat törlését vagy módosítását kérik.

(2) A Hivatal felsőoktatási intézmények nyilvántartását vezető szervként folyamatosan vizsgálja az általa nyilvántartott adatok helytállóságát.

(3) A Hivatal a költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény esetében a nyilvántartásba történő bejegyzésről, törlésről a jogerős határozatának megküldésével értesíti a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervet.

(4) A Hivatal a nyilvántartásában szereplő felsőoktatási intézmény, diákotthon nevét és székhelyét a határozat jogerőre emelkedése napján a honlapján közzéteszi.

13. § (1) A nem állami felsőoktatási intézmény közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba vételét a felsőoktatási intézmény fenntartója kérelmezi. A kérelemhez mellékelni kell

a) a felsőoktatási intézmény alapító okiratát,

b) a felsőoktatási intézmény szabályzatát, valamint

c) a fenntartó döntésének kivonatát.

(2) A Hivatal a közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba vétellel, annak módosításával, törlésével kapcsolatos jogerős határozatát megküldi az ügyészség részére.

(3)24 A közhasznú szervezetként nyilvántartásba vett felsőoktatási intézménynek a 66. § (2) bekezdése szerinti, a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet mellékletének megfelelő közhasznúsági mellékletet, valamint a 66. § (3) bekezdése szerinti beszámolóját a Hivatalnál kell letétbe helyeznie. A beszámoló és a közhasznúsági melléklet közzétételéről a Hivatal a honlapján gondoskodik.

14. § (1) Szakkollégium nyilvántartásba vételét

a)25 felsőoktatási intézmény keretében működő, vagy a 24/2013. (II. 5.) Korm. rendelet 20. § (4) bekezdése szerinti szakkollégium esetében a felsőoktatási intézmény vezetője,

b) diákotthon keretében működő szakkollégium esetében a diákotthon fenntartója

kérelmezi.

(2) A kérelemhez mellékelni kell

a) a szakkollégiumnak a 24/2013. (II. 5.) Korm. rendelet 19. § (5) bekezdése szerinti dokumentumait és

b) a felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodást, ha a szakkollégium nem felsőoktatási intézmény keretében működik.

15. § (1)26 A felsőoktatási intézménynek a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet] 15. § (5) bekezdése szerinti szakmai gyakorlóhelyeinek nyilvántartásba vételét a felsőoktatási intézmény vezetője kérelmezi.

(2) Az új szakmai gyakorlóhelyek nyilvántartásba vételét, a megszűnt gyakorlóhelyek törlését, valamint a nyilvántartásba vett szakmai gyakorlóhelyek tekintetében bekövetkezett változásokat félévente legalább egyszer kezdeményezni szükséges.

7. A felsőoktatási intézmény fenntartói jogának átadásával kapcsolatos eljárás

16. § (1) A felsőoktatási intézmény fenntartói jogának átadását a fenntartó és a fenntartói jogot átvenni kívánó közösen kérelmezik.

(2) A kérelemhez mellékelni kell:

a) a fenntartó és a fenntartói jogot átvenni kívánó között megkötött, a fenntartói jog átadásáról szóló megállapodást,

b) az Nftv. 73. § (2) bekezdésében előírt feltételek meglétének igazolását, ha a fenntartói jogot nem az állam veszi át.

8. A felsőoktatási intézmény megszűnése

17. § (1)27 A nem állami fenntartó kezdeményezi a Hivatalnál az állami elismerés visszavonásával kapcsolatos eljárás megindítását

a) a felsőoktatási intézmény jogutódlással vagy jogutód nélküli megszüntetéséről hozott döntését,

b) a felsőoktatási intézmény megszüntetése feltételeinek fennállásáról szóló jogerős bírósági határozat jogerőre emelkedését, vagy

c) a fenntartói joggyakorlás megszűnéséről szóló döntés meghozatalát

követő tizenöt napon belül.

(2) A felsőoktatási intézmény fenntartója az (1) bekezdés a) pontja szerinti kérelméhez mellékeli

a) döntését és annak indokolását;

b) a nem kifutó rendszerű megszüntetés esetén a hallgatókat átvevő felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodást.

(3) Ha a miniszter kezdeményezésére az Nftv. 65. § (3) bekezdése alapján a bíróság megállapította, hogy fennállnak a felsőoktatási intézmény megszüntetésének feltételei, a miniszter a bíróság jogerős határozatát annak jogerőre emelkedését követő tizenöt napon belül megküldi a Hivatalnak.

(4) A Hivatal megindítja az állami elismerés visszavonásával kapcsolatos eljárást, ha a nem állami felsőoktatási intézmény hatósági ellenőrzésének eredményeként megállapítja, hogy az Nftv. 22. § (2) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott okok fennállnak.

(5) A Hivatal

a) az (1) bekezdés szerinti bejelentés, a (3) és (4) bekezdés szerinti megállapítás alapján a működési engedély visszavonása tárgyában indított eljárását követően, a megszűnő felsőoktatási intézmény működési engedélyének visszavonásáról szóló határozata,

b) a felsőoktatási intézmény átalakulása esetén a megszűnő felsőoktatási intézmény működési engedélyének visszavonásáról, az új felsőoktatási intézmény működési engedélyének kiadásáról szóló határozata

jogerőre emelkedésével kezdeményezi a miniszternél a megszűnő felsőoktatási intézmény állami elismerésének visszavonását. A határozatok az állami elismerés visszavonásának napjával lépnek hatályba.

(6) A Hivatal az állami elismerés visszavonásáról szóló törvény hatálybalépésének napjával törli a nyilvántartásából az érintett felsőoktatási intézményt.

9. A képzés indításának eljárásai

18. § (1)28 Alap- és mesterképzési szak indításának, a szak új szakiránya vagy specializációja indításának, doktori iskola létesítésének, létesített doktori iskola új tudományágában doktori képzés indításának nyilvántartásba vételét a Hivatalnál a felsőoktatási intézmény vezetője a képzésindítás kezdő – szükség esetén utolsó – tanévének és félévének megadásával kérelmezi. Az alap-, illetve mesterképzés indításának tárgyi és személyi feltételeit az 5. melléklet határozza meg.

(2)29 Alap- vagy mesterképzési szaknak, valamint alap- vagy mesterképzési szak szakirányának az indítása akkor kezdeményezhető, ha a szak képzési és kimeneti követelményeit a miniszter rendeletben meghatározta.

(3)30 A felsőoktatási felvételi tájékoztatóban a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendelet alapján kötelezően meghirdetendő alap- vagy mesterképzés, alap- vagy mesterképzéshez tartozó szakirány indításának, doktori képzés esetén tudományág nyilvántartásba vétele a februárban induló képzések tekintetében legkésőbb a megelőző év augusztus 31-éig, a szeptemberben induló, az általános felsőoktatási felvételi eljárásban meghirdetni kívánt képzések tekintetében legkésőbb a megelőző év szeptember 30-áig, a szeptemberben induló, a felsőoktatási pótfelvételi eljárásban meghirdetett képzések tekintetében legkésőbb a tárgyév június 30-áig kezdeményezhető. A felsőoktatási felvételi tájékoztatóban a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendelet alapján nem kötelezően meghirdetendő alap- vagy mesterképzés, alap- vagy mesterképzéshez tartozó szakirány nyilvántartásba vétele a februárban induló képzések tekintetében legkésőbb a megelőző év december 15-éig, a szeptemberben induló képzések tekintetében legkésőbb a tárgyév július 15-éig kezdeményezhető.

(4) A kérelemhez mellékelni kell

a) az alapképzési szak, az alapképzési vagy mesterképzési szak szakiránya vagy a mesterképzési szak indításával kapcsolatos dokumentációt,

b) ha az egybefüggő szakmai gyakorlatot a felsőoktatási intézménnyel kötött együttműködési megállapodás alapján jogi személy vagy gazdálkodó szervezet biztosítja, azon szakmai gyakorlóhelyek szándéknyilatkozatát, amelyekkel a felsőoktatási intézmény a képzés indításakor együttműködési megállapodást köt,

c) doktori iskola létesítése, létesített doktori iskola új tudományágában doktori képzés indítása esetében a doktori iskolákról, a doktori eljárások rendjéről és a habilitációról szóló 387/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdésében meghatározottakat, valamint

d) a szak, szakirány vagy specializáció indításával, doktori iskola létesítésével, létesített doktori iskola új tudományágában doktori képzés indításával kapcsolatos szenátusi döntésnek a felsőoktatási intézmény vezetője vagy az általa megbízott személy által aláírt kivonatát,

e)31 a képzésnek az Nftv. 14. § (2a) bekezdés d) pontja szerinti képzési helyen történő indítása esetén a fenntartói egyetértéssel kötött megállapodás másolatát.

(5) A (4) bekezdés a) pontja szerinti dokumentáció tartalmazza

a) a képzési és kimeneti követelmények alapján a szak, szakirány felsőoktatási intézmény által kidolgozott tantervét,

b) a felsőoktatási intézmény nyilatkozatát a szak, szakirány jellemző értékelési és ellenőrzési módszereiről, eljárásairól és a képzés alapvető szabályairól, a kreditrendszerű képzéssel kapcsolatos tanulmányi tájékoztató kiadvány (a továbbiakban: intézményi tájékoztató) elkészítéséről,

c) a képzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek bemutatását, valamint

d) tanári szakképzettséget adó szak indítása esetén a tanári felkészítési elem gyakorlati képzési és intézményi szervezeti feltételeinek bemutatását.

(6)32 A Hivatal a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság vagy helyette – a felsőoktatási intézmény ez irányú kezdeményezése esetén – a felsőoktatási intézmény által javasolt, az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szövetség (European Association for Quality Assurance in Higher Education) teljes jogú tagjaként működő szervezet (a továbbiakban: ENQA akkreditációs szervezet) szakértői véleményének figyelembevételével veszi nyilvántartásba a felsőoktatási intézmény alap- és mesterképzési szakának, szakirányának indítását, a doktori iskola létesítését, a létesített doktori iskola új tudományágát.

(6a)33 A szak-, szakirány-indítás nyilvántartásba vételi eljárása során a (6) bekezdés szerinti szakértői véleménynek – doktori iskola létesítése, létesített doktori iskola új tudományágában doktori képzés indítsa esetében a doktori iskolákról, a doktori eljárások rendjéről és a habilitációról szóló 387/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdésében meghatározottakra is tekintettel – tartalmaznia kell azt, hogy

a) a felsőoktatási intézmény által benyújtott tanterv összhangban van-e az alap- vagy mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményeivel,

b) hogyan segíti elő a felsőoktatási intézmény által kidolgozott tanterv a kimeneti kompetenciák hallgató általi elsajátítását, milyen a tanulástámogatás intézményi eszközrendszere, módszertana, és

c) megvannak-e az intézményben az indításhoz szükséges személyi és tárgyi feltételek.

(7) A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakértői véleményének fejlesztési javaslatokra is ki kell térnie.

(8)34 Ha a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakértői véleménye nem támogatja a képzés indítását, a Hivatal a felsőoktatási intézmény erre irányuló kérése esetén az Nftv. 67. § (6) bekezdésében és 71. § (5) bekezdésében foglaltak szerint jár el. Ha a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság helyett szakértőként eljáró ENQA akkreditációs szervezet szakértői véleménye nem támogatja a képzés indítását, a Hivatal a felsőoktatási intézmény erre irányuló kérése esetén az Nftv. 67. § (6) bekezdésében foglaltak szerint jár el.

(9)35 A korábban már nyilvántartásba vett, más nyelven, más munkarendben vagy más képzési helyen – ide nem értve a külföldi székhelyen kívüli képzési helyet és a 19. § (6) bekezdésében foglalt esetet – indítandó képzés nyilvántartásba vétele esetén a (4)–(8) bekezdésben meghatározott rendelkezések azzal az eltéréssel irányadók, hogy nem kell beszerezni szakértői véleményt és nem kell benyújtani a (4) bekezdés a) pontja – doktori iskola esetén c) pontja – szerinti dokumentációt.

(10)36 Alap- és mesterképzési szakon, alap- és mesterképzési szak új szakirányán, doktori iskolában, valamint létesített doktori iskola új tudományágában képzés a Hivatal nyilvántartásba vételi határozatának jogerőre emelkedését követően indítható.

19. § (1)37 Magyar felsőoktatási intézménynek másik magyar felsőoktatási intézménnyel közös képzésben indítandó képzése nyilvántartásba vehető olyan képzésen, amelyen közös képzés eredményeként közös oklevél kiállítása történik, beleértve az osztatlan kétszakos tanárképzés egyik tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzését is.

(2) Magyar felsőoktatási intézménnyel együttműködésben folyó képzés indításának nyilvántartásba vételéhez a kérelmező felsőoktatási intézménynek a kérelemhez mellékelni kell a 18. § (4) bekezdésében meghatározottakon túl a felsőoktatási intézmények között létrejött együttműködési megállapodás egy eredeti példányát vagy annak a kérelmező felsőoktatási intézmény vezetője által hitelesített másolatát is.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott megállapodás tartalmazza azt, hogy

a)38 melyik az az intézmény, amelyik a képzéssel kapcsolatos adminisztrációs feladatokat – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – kizárólagosan ellátja, így különösen a képzés nyilvántartásba vételének kezdeményezését és meghirdetését, a felvételi eljárás lebonyolítását, a hallgatói jogviszony létrehozását, a tanulmányi adminisztrációt, az oklevél kiadását és a felsőoktatási információs rendszer (a továbbiakban: FIR) felé történő adatközlést;

b) a társ felsőoktatási intézményben folytatott képzés az Nftv. szerinti részképzés, amelyet a kérelmező intézmény automatikusan engedélyezettnek tekint és kötelezettséget vállal a társintézményben a képzés keretében teljesített követelmények elismerésére;

c) a felek megállapodtak a képzési támogatás előirányzatának és az önköltség összegének a megosztásáról, a képzéssel felmerülő költségek viselésének megosztásáról és módjáról.

(4) A társ felsőoktatási intézmény a közös képzés keretében, részképzésen tanulmányokat folytatókkal vendéghallgatói jogviszonyt létesít, és erről teljesíti az adatközlést a FIR felé.

(5) Az Nftv. 103. § (9) bekezdésében szabályozott, hitéleti tanári képzésre is irányuló osztatlan kétszakos tanárképzésben a képzésindítási engedélyt kérelmező intézmény az egyházi felsőoktatási intézmény. A társ felsőoktatási intézménnyel folyó tanárképzés eredményeként közös oklevél kiállítása történik.

(6)39 A korábban nem közös képzésként nyilvántartásba vett képzés közös képzésként történő indításának nyilvántartásba vétele esetén – a 18. § (9) bekezdésben foglalt esetekben is – be kell szerezni a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság vagy az ENQA akkreditációs szervezet szakértői véleményét. Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni arra az esetre, ha képzés önálló indításának jogával valamennyi, a közös képzésben részt vevő felsőoktatási intézmény – szakpáros tanárképzés esetében a képző intézmények az általuk oktatott szakpártag indítási jogával – rendelkezik.

20. § (1) Magyar felsőoktatási intézménynek külföldi felsőoktatási intézménnyel együttműködésben indítandó képzése nyilvántartásba vehető olyan képzésen, amelyen

a) az oklevél kiállítására a képzésindítási engedéllyel rendelkező magyar felsőoktatási intézmény jogosult vagy

b) a magyar és a külföldi felsőoktatási intézmény is rendelkezik a származási ország szerinti képzésindítási jogosultsággal és az oklevél kiállításának jogával.

(2)40 Külföldi felsőoktatási intézménnyel együttműködésben folyó képzés indításának nyilvántartásba vételéhez a magyar felsőoktatási intézménynek a kérelemhez mellékelnie kell

a) a 18. § (4) bekezdés a) pontjában – doktori iskola esetén c) pontjában –, valamint d) pontjában meghatározottakat, kivéve, ha a képzés nem együttműködés keretében történő indításának nyilvántartásba vételére korábban már sor került; továbbá

b) az intézmények között létrejött együttműködési megállapodás egy eredeti példányát vagy annak a magyar felsőoktatási intézmény vezetője által hitelesített másolatát.

(3)41 Külföldi felsőoktatási intézménnyel közös oklevélhez vezető közös képzés indítása nyilvántartásba vehető az Nftv. 78. § (3) bekezdése szerinti képzésen. Külföldi felsőoktatási intézménnyel együttműködési megállapodás alapján közös képzés indítása nyilvántartásba vehető olyan képzésen is, amelyen a származási ország szerinti képzésindítási jogosultság szerint magyar és külföldi oklevél (a továbbiakban együtt: többes oklevél) kiadása történik.

(4) A (3) bekezdés szerinti képzésben a magyar felsőoktatási intézmény ellátja a tanulmányi adminisztrációval, a FIR felé történő adatközléssel és a felvételi eljárás lebonyolításával kapcsolatos feladatokat. A társ felsőoktatási intézményben folytatott képzés a magyar felsőoktatási intézmény szempontjából az Nftv. szerinti részképzés, amelyet a magyar felsőoktatási intézményengedélyezettnek tekint és a társ felsőoktatási intézményben a közös képzés keretében teljesített követelményeket elismeri.

(5)42 Külföldi felsőoktatási intézménnyel folyó közös képzés indításának nyilvántartásba vételéhez a magyar felsőoktatási intézménynek a kérelemhez mellékelnie kell

a) a 18. § (4) bekezdés a) pontjában – doktori képzés esetén c) pontjában – meghatározottakat,

b) az Nftv. 78. § (3) bekezdés a), b) és e) pontjában előírt feltételek meglétének igazolását, valamint

c) az intézmények között létrejött együttműködési megállapodás egy eredeti példányát vagy annak a magyar felsőoktatási intézmény vezetője által hitelesített másolatát.

(6)43 A magyar és a külföldi felsőoktatási intézmény (5) bekezdés c) pontja szerinti együttműködési megállapodása tartalmazza legalább

a) a képzési program felsőoktatási intézmények által közösen kidolgozott leírását és az arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a résztvevő intézmények által elfogadott képzési programot valósítják meg;

b) a képzés lebonyolításának szabályait, beleértve az egyes intézményekben eltöltött képzési időt, továbbá a felvételi követelményeket, a felvételi eljárás lebonyolításával kapcsolatos intézményi feladatokat;

c) a hallgatók tanulmányait érintő alapvető szabályokat, az őket megillető jogokat és az őket terhelő kötelezettségeket;

d) azt, hogy közös képzés esetén közös vagy többes oklevél kiadására kerül sor, közös oklevél esetén csatolva az oklevél mintáját; és

e) a képzéssel felmerülő költségek viselésének megosztását és módját, a részképzés támogatásának rendjét.

(7)44 A közös képzés indításának nyilvántartásba vételi eljárása során a 18. § (6)–(10) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(8)45 A közös képzés indításának nyilvántartásba vétele a felsőoktatásban szerezhető képesítések jegyzékéről és új képesítések jegyzékbe történő felvételéről szóló kormányrendelet szerinti létesítéssel egyidejűleg is kezdeményezhető. Ebben az esetben a Hivatal szakértői véleményként elfogadja a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság felsőoktatási intézmény által beszerzett véleményét.

21. § (1)46 A felsőoktatási szakképzés indításának, új szakiránya vagy specializációja indításának nyilvántartásba vételét – a 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint – a Hivatalnál a felsőoktatási intézmény vezetője a képzésindítás kezdő – szükség esetén utolsó – tanévének és félévének megadásával kérelmezi.

(2)47 Felsőoktatási szakképzés, valamint felsőoktatási szakképzés szakirányának indítása akkor kezdeményezhető, ha a képzés képzési és kimeneti követelményeit a miniszter rendeletben meghatározta.

(3)48 A felsőoktatási szakképzés, valamint felsőoktatási szakképzés szakirányának indítása nyilvántartásba vételének kezdeményezése tekintetében a 18. § (3) bekezdését kell alkalmazni.

(4) A kérelemhez mellékelni kell

a) a felsőoktatási szakképzés indítására vonatkozó dokumentáció részeként a felsőoktatási intézmény által kidolgozott szakképzési programot,

b)49 az indítandó felsőoktatási szakképzéshez a szakmailag illetékes kamara támogató véleményét,

c) azon szakmai gyakorlóhelyek szándéknyilatkozatát, amelyekkel a felsőoktatási intézmény a felsőoktatási szakképzés indításakor együttműködési megállapodást köt, és

d) a felsőoktatási szakképzés indítását jóváhagyó szenátusi döntésnek a felsőoktatási intézmény vezetője vagy az általa megbízott személy által aláírt kivonatát,

e)50 a képzésnek az Nftv. 14. § (2a) bekezdés d) pontja szerinti képzési helyen történő indítása esetén a fenntartói egyetértéssel kötött megállapodás másolatát.

(5)51 A Hivatal a döntése előtt beszerzi a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság vagy helyette – a felsőoktatási intézmény ez irányú kezdeményezése esetén – a felsőoktatási intézmény által javasolt ENQA akkreditációs szervezet véleményét. A felsőoktatási szakképzés a Hivatal nyilvántartásba vételi határozatának jogerőre emelkedését követően indítható.

(5a)52 Ha a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakértői véleménye nem támogatja a képzés indítását, a Hivatal a felsőoktatási intézmény erre irányuló kérése esetén az Nftv. 67. § (6) bekezdésében és 71. § (5) bekezdésében foglaltak szerint jár el. Ha a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság helyett szakértőként kirendelt ENQA akkreditációs szervezet szakértői véleménye nem támogatja a képzés indítását, a Hivatal a felsőoktatási intézmény erre irányuló kérése esetén az Nftv. 67. § (6) bekezdésében foglaltak szerint jár el.

(5b)53 A korábban már nyilvántartásba vett, más nyelven, más munkarendben vagy más képzési helyen – ide nem értve a külföldi székhelyen kívüli képzési helyet és a 19. § (6) bekezdésében foglalt esetet – indítandó képzés nyilvántartásba vétele esetén a (4)–(5a) bekezdésben meghatározott rendelkezések azzal az eltéréssel irányadók, hogy nem kell beszerezni szakértői véleményt, és nem kell benyújtani a (4) bekezdés a) pontja szerinti dokumentációt.

(6)54 Az államtudományi képzési területhez tartozó felsőoktatási szakképzés esetén a (4) bekezdés b) pontját nem kell alkalmazni.

22. § (1)55 Szakirányú továbbképzés képzési és kimeneti követelményeinek a nyilvántartásba vételét a felsőoktatási intézmény vezetője a szeptemberben induló képzések esetében legkésőbb a tárgyév május 31-éig, a februárban induló képzések esetében legkésőbb a megelőző év október 31-éig kérelmezheti.

(2) A kérelemhez mellékelni kell:

a) a szakirányú továbbképzés képzési és kimeneti követelményeit, és

b) a szakirányú továbbképzés képzési és kimeneti követelményeiről hozott szenátusi döntésnek a felsőoktatási intézmény vezetője vagy az általa megbízott személy által aláírt kivonatát.

(3)56 A Hivatal a szakirányú továbbképzés szervezésének általános feltételeiről szóló 10/2006. (IX. 25.) OKM rendelet 2. § (1) bekezdés d) pontja szerinti szakirányú továbbképzés nyilvántartásba vétele során, a pedagógus-szakvizsgává minősítésről szóló döntés vonatkozásában kikéri a pedagógus-továbbképzés rendszere működésének véleményezésére jogosult szakértői testület véleményét. Olyan szakirányú továbbképzés nyilvántartásba vétele során, amelynek szakterületén jogilag szabályozott képzési, továbbképzési rendszer működik, illetve amelyik egészségügyi vagy szakértői kompetenciák megszerzésére való felkészítést ígér, a kérelemhez – a (2) bekezdésben foglaltakon túl – mellékelni szükséges a szakterületért felelős miniszter véleményét is.

(4) A Hivatal az alap- vagy mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményének közzétételét követően, hivatalból indult eljárás keretében nyilvántartásba veszi az alap- vagy mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott, önálló szakképzettséget eredményező szakirány második, illetve további szakirányként történő elvégzését biztosító szakirányú továbbképzést.

(5)57 Szakirányú továbbképzés indítása a képzésindítás kezdő – szükség esetén utolsó – tanévének és félévének megadásával akkor kezdeményezhető, ha a képzés képzési és kimeneti követelményeit a Hivatal nyilvántartásba vette.

(6)58 A szakirányú továbbképzés indítása nyilvántartásba vételének kezdeményezése tekintetében a 18. § (3) bekezdése rendelkezései alkalmazandók.

(7) A szakirányú továbbképzés indításának nyilvántartásba vételi kérelméhez mellékelni kell:

a) a szakirányú továbbképzés indításáról hozott szenátusi döntésnek a felsőoktatási intézmény vezetője vagy az általa megbízott személy által aláírt kivonatát, valamint

b) a (4) bekezdésben meghatározott szakirányú továbbképzés esetében az alap- vagy mesterképzés második vagy további szakirányt tartalmazó tantervét,

c)59 a képzésnek az Nftv. 14. § (2a) bekezdés d) pontja szerinti képzési helyen történő indítása esetén a fenntartói egyetértéssel kötött megállapodás másolatát.

(8) A Hivatal a nyilvántartásba vett szakirányú továbbképzés képzési és kimeneti követelményeit a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg elérhetővé teszi a FIR-ben.

(9) Szakirányú továbbképzés akkor indítható, ha annak indítását a Hivatal nyilvántartásba vette, és ezt követően a felsőoktatási intézmény a szakirányú továbbképzési szak tantervét a honlapján közzétette.

(10)60 Magyar felsőoktatási intézménynek másik magyar felsőoktatási intézménnyel közös képzésben indítandó szakirányú továbbképzése nyilvántartásba vehető olyan képzésen, amelyen a közös képzés eredményeként közös oklevél kiállítása történik. A közös szakirányú továbbképzés indításának nyilvántartásba vétele során a (7) bekezdésben meghatározottakon túl a kérelemhez mellékelni kell a felsőoktatási intézmények között létrejött együttműködési megállapodás egy eredeti példányát vagy annak a kérelmező felsőoktatási intézmény vezetője által hitelesített másolatát is, amely a 19. § (3) bekezdés a)–c) pontjaiban foglaltakat tartalmazza. A közös képzés tekintetében alkalmazandó továbbá a 19. § (4) bekezdése is.

(11)61 Magyar felsőoktatási intézménynek külföldi felsőoktatási intézménnyel együttműködésben szakirányú továbbképzés indításának nyilvántartásba vétele tekintetében a 20. § (1) bekezdésének, (3) és (4) bekezdésének, (5) bekezdés b) és c) pontjának, valamint (6) bekezdésének rendelkezései megfelelően alkalmazandók.

10. A felsőoktatási tevékenység ellenőrzése

23. § (1) Az Nftv. 65–66. §-a alapján a miniszter által elrendelt törvényességi ellenőrzés lefolytatása során a Hivatal vizsgálja különösen a jogszabályi rendelkezések megtartását, az ellenőrzéssel érintett tevékenységgel összefüggő dokumentumokban – a nem állami felsőoktatási intézmények esetében a működési engedélyben – foglaltakkal kapcsolatos kötelezettségek megtartását.

(2) A miniszteri törvényességi ellenőrzés keretében végzett ellenőrzés befejezésekor a Hivatal jelentést készít. A jelentést megküldi az ellenőrzött részére, aki arra a kézhezvételtől számított harminc napon belül észrevételt tehet. A Hivatal a jelentést, az ellenőrzött által tett észrevételt és az azzal kapcsolatos álláspontját a határidő lejártát követő harmincadik napig megküldi a miniszternek.

(3) A miniszter az eljárást lezáró döntését megküldi az ellenőrzött és a Hivatal részére.

(4)62

24. § (1) A Hivatal az Nftv. 68. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott hatósági ellenőrzés során vizsgálja különösen az intézményi dokumentumokban, a működési engedélyben foglaltak megtartását, a felsőoktatási intézmény tanulmányi adminisztrációs tevékenységének jogszerűségét, valamint a FIR-be való adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítését.

(2)63

11. A felsőoktatási információs rendszer

25. § (1) A FIR intézményi nyilvántartása, személyi nyilvántartása és felsőoktatási felvételi alkalmazása az Nftv. 3. melléklet II. és III. alcímében meghatározott személyes adatokat, valamint az e rendelet 6. mellékletében meghatározott további adatokat tartalmazza. A FIR ágazati vezetői információs alkalmazása (a továbbiakban: AVIR) és a FIR pályakövetési alkalmazása (a továbbiakban: DPR) a miniszter által meghatározott személyes adatnak nem minősülő adatokat tartalmazza.

(2) A DPR esetében a kötelező intézményi adatszolgáltatás a jogviszonyban álló hallgatók, valamint az egy, három és öt éve abszolutóriumot szerzettek körében egységes módszertannal és kérdőívvel végrehajtott önkéntes online kérdőíves vizsgálat alapján történik.

(3) A DPR esetében – a (2) bekezdésben meghatározott kereteken belül – az adatszolgáltatás pontos meghatározását, határidejét, gyakoriságát, módját, valamint az adatszolgáltatáshoz kapcsolódó módszertani leírást és kérdőívet a miniszter közzéteszi az általa vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) honlapján.

(4) A pályakövetési vizsgálatok eredményeit legalább évente rövidített összefoglaló és teljes tanulmány formájában a felsőoktatási intézmény honlapján nyilvánosságra kell hozni.

(5) A FIR felsőoktatási felvételi alkalmazása tekintetében a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendelet további szabályokat állapíthat meg.

(6) A FIR-be adatot közöl:

a)64 a felsőoktatási intézményi nyilvántartás tekintetében a Hivatal, a fenntartó, a felsőoktatási intézmény és a diákotthon, a közösségi felsőoktatási képzési központ tekintetében annak képviselője;

b) az alkalmazottak személyi nyilvántartása tekintetében a felsőoktatási intézmény;

c) a hallgatói, doktorjelölti személyi nyilvántartás tekintetében a felsőoktatási intézmény;

d) az (1) bekezdés szerinti további adatok tekintetében a 6. mellékletben meghatározott szerv, személy;

e) a felsőoktatási felvételi alkalmazás tekintetében a felvételre jelentkező, a Hivatal és a felsőoktatási intézmény;

f) az AVIR tekintetében a Hivatal, a felsőoktatási intézmény, egyéb államigazgatási szervek;

g) a DPR tekintetében a Hivatal, a felsőoktatási intézmény, egyéb államigazgatási szervek.

(7) A (6) bekezdés b) és c) pontja tekintetében az adatszolgáltatás a felsőoktatási intézmény által üzemeltetett elektronikus nyilvántartó rendszerből, a (6) bekezdés a) és d)–g) pontja tekintetében a Hivatal által meghatározott módon történik.

(8) A FIR elektronikus nyilvántartást a Hivatal adatkezelőként működteti.

(9) A FIR részére közölt elektronikus adat hitelesítése a (6) bekezdés b) és c) pontja tekintetében legalább fokozott biztonságú, névhez kötött azonosítási szintű elektronikus aláírással történik.

(10) A felsőoktatási intézménynek a működés megkezdése időpontjától számított harminc napon belül be kell jelentkeznie a FIR-be. A felsőoktatási intézmény vezetője meghatalmazza azt a személyt, aki a FIR tekintetében a Hivatallal kapcsolatot tart, és az intézményi adatszolgáltatást elektronikus aláírással hitelesíti. A kapcsolattartó adatait és meghatalmazását a Hivatal részére tizenöt napon belül meg kell küldeni. A Hivatal az adatokat – a (9) bekezdés szerinti hitelesítés ellenőrzése érdekében – nyilvántartja.

26. § (1) A FIR működéséhez szükséges informatikai rendszert úgy kell működtetni, hogy

a) a FIR alrendszerei és alkalmazásai technikailag képesek legyenek kapcsolódni más információs rendszerekhez;

b) azon felsőoktatási intézmény számára, amellyel a hallgató, a doktorjelölt, az oktató, a kutató, a tanár jogviszonyban áll vagy állt, a FIR útján a FIR-ben tárolt és az adott felsőoktatási intézmény által közölt személyes adatok elektronikus formában hozzáférhetők legyenek;

c)65 a FIR útján a felsőoktatási intézményekkel, a képzési rendszerükkel összefüggő és a FIR-ben tárolt intézményi és egyéb statisztikai adatok, információk elektronikus formában hozzáférhetők legyenek a felsőoktatási intézmények és fenntartóik, a felsőoktatás működésében érdekelt szervezetek, a felsőoktatás irányításában közreműködők, az oktatók, a kutatók, a tanárok és a hallgatók, a doktorjelöltek, a felsőoktatásba jelentkezők, a szakmai és érdek-képviseleti szervezetek számára;

d) a FIR a Hivatal által meghatározott szakmai specifikáció szerint biztosítani tudja

da) az intézményi nyilvántartással kapcsolatos hatósági feladatok,

db) a személyi nyilvántartással kapcsolatos feladatok,

dc) az oktatási igazolványok kiadásával kapcsolatos feladatok,

dd) a felsőoktatási statisztikai adatközlési feladatok,

de) a felsőoktatási felvételi alkalmazással kapcsolatos feladatok, és

df) az AVIR és a DPR alkalmazással kapcsolatos feladatok

ellátását;

e) a FIR biztosítani tudja a miniszter számára a jogorvoslati és döntés-felülvizsgálati eljárásaival kapcsolatos feladatai ellátását.

(2) A FIR működésével összefüggésben, a Hivatal a hatósági feladataihoz kapcsolódóan biztosítja

a) a felsőoktatási intézmények számára azokat a szakmai specifikációkat, amelyek alapján a felsőoktatási intézmények fel tudják készíteni az általuk üzemeltetett nyilvántartó rendszereket az adatszolgáltatásra;

b) az adatok szolgáltatásához és az adatszolgáltatás hitelesítéséhez szükséges technikai feltételek szakmai specifikációját;

c) a FIR létrejöttéhez, működéséhez szükséges infokommunikációs rendszerek, programok üzemeltetését;

d) a FIR működésével kapcsolatos tájékoztatás megszervezését;

e) a FIR-ben kezelt közérdekű és közérdekből nyilvános adatok nyilvánosságát, valamint az érintett számára a személyes adataiba való betekintést, a felsőoktatási intézmények és fenntartóik, a felsőoktatás működésében érdekelt szervezetek, a felsőoktatás irányításában közreműködők, az oktatók, a kutatók, a tanárok, a hallgatók, a doktorjelöltek, a felsőoktatásba jelentkezők, a szakmai és érdekképviseleti szervezetek és egyéb jogosultak tájékoztatását.

(3) A FIR-ből adatok, elemzések – a jogszabályban megállapított állami feladat ellátásához szükséges adatokat kivéve – az adatok előállításával és közlésével kapcsolatban felmerült, a Hivatalnak megtérített költségek megfizetése esetén kérhetők.

27. § (1) A Hivatal a felsőoktatási intézmény nyilvántartásba vételét követően a létrejövő új felsőoktatási intézménynek a 7. melléklet szerint képzett új, egyedi intézményi azonosító számot ad.

(2)66 A Hivatal a felsőoktatási intézmény megszűnésekor, átalakulásakor a megszűnt felsőoktatási intézmény intézményi azonosító számát bevonja. A bevont intézményi azonosító szám újra nem adható ki. A Hivatal a megszűnt felsőoktatási intézmény adatainak hatályosságát lezárja a felsőoktatási intézményi nyilvántartásban a megszűnés, illetve az esetleges jogutódlás tényének rögzítése mellett. Az adatbázisban az adatoknak visszakereshetőknek kell maradniuk.

(3)67 A felsőoktatási intézményi nyilvántartásban nyilvántartott intézményre vonatkozóan a Hivatal adategyeztetést rendelhet el, amelynek célja a nyilvántartásban szereplő adatok és okiratok valódiságának és teljességének megállapítása.

28. § (1) A felsőoktatási intézmény a hallgatói, doktorjelölti jogviszony létrejöttétől számított tizenöt napon belül bejelenti a hallgató, doktorjelölt személyes adatait, a hallgatói, doktorjelölti jogviszony adatait a FIR-be.

(2) A felsőoktatási intézmény a hallgatónak, doktorjelöltnek a FIR-ben nyilvántartott személyes és jogviszony adataiban bekövetkezett változását – a felsőoktatási intézmény által üzemeltetett nyilvántartó rendszerben történt átvezetést követő tizenöt napon belül – bejelenti a FIR-be.

(3) Ha a felvételt nyert jelentkező képzési adataiban (így különösen: szak, munkarend, nyelv, képzési hely, költségviselési forma) a beiratkozási időszakban változás történik, a felsőoktatási intézmény a FIR-be először a besorolási döntés szerinti képzési adatokat, majd a változást jelenti be.

(3a)68 A felsőoktatási intézmény a hallgatót a FIR-be abban az esetben jelentheti be magyar állami (rész)ösztöndíjas finanszírozási formára, ha a hallgató az Nftv. 48/D. § (2) bekezdése alapján a 9. melléklet 10. pontja szerinti tartalommal nyilatkozott a magyar állami ösztöndíjjal támogatott képzés feltételeinek vállalásáról.

(4) Ha a felsőoktatási intézmény a fogyatékossággal élő hallgató támogatási idejét az Nftv. 47. § (4) bekezdése szerint megnövelte, az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül bejelenti a FIR-be.

(5) A hallgatói, doktorjelölti jogviszony megszűnésének adatait a felsőoktatási intézmény a megszűnést követő tizenöt napon belül bejelenti a FIR-be. Ha a hallgató, doktorjelölt nem létesít újabb hallgatói, doktorjelölti jogviszonyt, az Nftv.-ben meghatározott határidő lejártával a hallgató, doktorjelölt adatait törölni kell a FIR-ből.

(6)69 A felsőoktatási intézmény a kollégiumi tagsági jogviszonnyal rendelkező hallgatóknak e jogviszonnyal összefüggő adatait, azok változását, a tagsági jogviszony létrejöttét, megszűnését, illetve e hallgatók tagsági adataiban bekövetkezett változásokat követő tizenöt napon belül bejelenti a FIR-be.

(7)70 A felsőoktatási intézmény az általa fenntartott, illetve a vele szerződésben álló diákotthonban tagsági jogviszonnyal rendelkező hallgató e jogviszonyával kapcsolatos adatairól a (6) bekezdés szerint tesz bejelentést a FIR-be.

29. § (1) A felsőoktatási intézmény az oktatói, kutatói, illetve tanári munkakörben foglalkoztatott személyes adatait és a foglalkoztatotti jogviszony adatait – jogviszonyának létrejöttétől számított tizenöt napon belül – bejelenti a FIR-be.

(2) A felsőoktatási intézmény az oktatónak, kutatónak, tanárnak a FIR-ben nyilvántartott személyes és jogviszony adataiban bekövetkezett változását a felsőoktatási intézmény által üzemeltetett nyilvántartó rendszerben történt átvezetést követő tizenöt napon belül bejelenti a FIR-be.

(3) Ha az oktató, kutató, tanár foglalkoztatása megszűnik, a felsőoktatási intézmény a jogviszony megszűnésének adatait a megszűnést követő tizenöt napon belül bejelenti a FIR-be. Ha az oktató, kutató, tanár másik felsőoktatási intézménnyel jogviszonyt nem létesít, a rá vonatkozó adatokat az Nftv.-ben meghatározott határidő elteltével törli a FIR-ből.

30. § A felsőoktatási intézmény a felsőfokú tanulmányok lezárását követően kiadott bizonyítványok, oklevelek, oklevélmellékletek, valamint az odaítélt doktori fokozatok adatait, legkésőbb azok kiállítástól számított tizenöt napon belül bejelenti a FIR-be.

31. § (1) A Hivatal a FIR-ben tartja nyilván az államilag támogatott és az állami (rész)ösztöndíjas formában eltöltött tanulmányi időt.

(2) A Hivatal a FIR útján félévre vonatkozóan tájékoztatja a felsőoktatási intézményeket a hallgatóik által igénybe vett államilag támogatott, illetve állami (rész)ösztöndíjas félévek számáról. A felsőoktatási intézmény – jogszabályban meghatározott esetben – intézkedik a hallgató államilag támogatott, illetve állami (rész)ösztöndíjas finanszírozási formáról történő átsorolásáról.

(3) A felsőoktatási intézmény a (2) bekezdés szerinti átsorolásról szóló döntés jogerőre emelkedését követő tizenöt napon belül bejelenti a FIR-be a hallgató átsorolásával kapcsolatos adatokat.

12. Hallgatói azonosító szám

32. § (1) Annak a hallgatói, doktorjelölti jogviszonyt első alkalommal létesítő személynek, aki nem rendelkezik tanulói vagy hallgatói azonosító számmal, a Hivatal a FIR-be való bejelentéstől számított tizenöt napon belül hallgatói azonosító számot hoz létre, amelyről a felsőoktatási intézményt a FIR-en keresztül értesíti.

(2) Annak a hallgatói, doktorjelölti jogviszonyt létesítő személynek, aki rendelkezik tanulói vagy hallgatói azonosító számmal, újabb azonosító szám nem adható ki. Aki rendelkezik tanulói azonosító számmal, annak a hallgatói azonosító száma megegyezik a tanulói azonosító számával.

(3) Ha a felsőoktatási intézmény azonosító szám nélkül jelenti be a hallgatói, doktorjelölti jogviszonyt, de az adott személy a központi nyilvántartásban már rendelkezik tanulói vagy hallgatói azonosító számmal, a Hivatal a FIR-en keresztül tizenöt napon belül értesíti a felsőoktatási intézményt az érvényes azonosító számról. Ha a hallgatónak, doktorjelöltnek a központi nyilvántartásban átmenetileg több különböző azonosító száma is van, akkor a Hivatal a FIR-en keresztül kijelöli a továbbiakban érvényes hallgatói azonosító számot, amelyen nyilvántartja a hallgatót, doktorjelöltet.

(4) A felsőoktatási intézmény az elektronikus tanulmányi nyilvántartó rendszerén (a továbbiakban: TR) keresztül biztosítja a hallgató, doktorjelölt számára a hallgatói azonosító száma megismerését.

(5) Ha a hallgató, doktorjelölt azonosító száma változik a FIR-ben, a hallgató, doktorjelölt törzslapján fel kell tüntetni a változás időpontját, valamint a továbbiakban érvényes hallgatói azonosító és valamennyi korábbi azonosító számát is. A változás előtt keletkezett és lezárt iratokon nem kell átvezetni az új hallgatói azonosító számot. A változás után keletkezett, illetve a változást követően továbbvezetett iratokon már az új azonosító számot kell szerepeltetni. A hallgatói azonosító szám változásáról a felsőoktatási intézménynek a TR-en keresztül haladéktalanul tájékoztatnia kell a hallgatót, doktorjelöltet.

(6) Annak a volt hallgatónak, doktorjelöltnek a kérelmére, aki már nem áll jogviszonyban felsőoktatási intézménnyel, a Hivatal a hallgatói azonosító számról igazolást állít ki az Nftv. 3. melléklet III. alcím 4. pontjában szabályozott nyilvántartási időn belül. A kérelemben meg kell adni a kérelmező nevét, születési nevét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét. Ha adataiban a hallgatói, doktorjelölti jogviszonya megszűnése óta változás állt be, a jogviszony megszűnésének időpontja szerinti adatokat is meg kell adnia. Az igazolás kiállításáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(7) A hallgatói azonosító számot a 8. mellékletben meghatározottak szerint kell képezni.

13. Oktatói azonosító szám

33. § (1) Az oktatói, kutatói, tanári jogviszonyt első alkalommal létesítő oktatónak, kutatónak, tanárnak (e §-ban a továbbiakban együtt: oktató) a Hivatal a FIR-be való bejelentéstől számított tizenöt napon belül oktatói azonosító számot képez, és erről a felsőoktatási intézményt a FIR-en keresztül értesíti.

(2) Ha a felsőoktatási intézmény azonosító szám nélkül jelenti be az oktató alkalmazását, de az adott személy a központi nyilvántartásban már rendelkezik oktatói azonosító számmal, a Hivatal a FIR-en keresztül tizenöt napon belül értesíti az érintett felsőoktatási intézményt az érvényes azonosító számról. Ugyanannak a személynek újabb oktatói azonosító szám nem adható ki. Ha az oktatónak a központi nyilvántartásban átmenetileg több különböző azonosító száma is van, akkor a Hivatal a FIR-en keresztül kijelöli az érvényes oktatói azonosító számot, amelyen a továbbiakban nyilvántartja az oktatót.

(3) A felsőoktatási intézmény a TR-ben biztosítja az oktató számára az oktatói azonosító számának megismerését.

(4) Ha az oktató azonosító száma változik a FIR-ben, a felsőoktatási intézmény alkalmazotti nyilvántartásába és a TR-be be kell jegyezni a változás időpontját, valamint a továbbiakban érvényes oktatói azonosító és a korábbi azonosító számát is.

(5) Annak a volt oktatónak a kérelmére, aki már nem áll foglalkoztatotti jogviszonyban felsőoktatási intézménnyel, a Hivatal az oktatói azonosító számról igazolást állít ki az Nftv. 3. melléklet III. alcím 3. pontjában meghatározott nyilvántartási időn belül. A kérelemben meg kell adni a kérelmező nevét, születési nevét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét. Ha az adataiban a foglalkoztatotti jogviszonya megszűnése óta változás állt be, a jogviszony megszűnésének időpontja szerinti adatokat is meg kell adnia. Az igazolás kiállításáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(6) Az oktatói azonosító számot a 8. mellékletben meghatározottak szerint kell képezni.

14. Elektronikus tanulmányi nyilvántartó rendszer, a felsőoktatási intézmények által kezelt iratok

34. § (1) A felsőoktatási intézmény az Nftv. 3. melléklet I/B. alcímében, valamint e rendelet 60. §-ában meghatározott adatok nyilvántartási feladatainak ellátása érdekében TR-t működtet, és felel a nyilvántartott adatok biztonságáért. A TR-rel – különösen annak működésével, az adatvédelemmel, a rendszerhez való hozzáféréssel, a bejegyzések rögzítésével, az adatok mentésével és az ezekhez kapcsolódó eljárási rendekkel – kapcsolatos szabályokat a felsőoktatási intézmény szabályzatában határozza meg.

(2) A felsőoktatási intézmény biztosítja a hallgatók számára a TR-ben róluk nyilvántartott személyes és tanulmányi adatokhoz való folyamatos hozzáférést.

(3) A felsőoktatási intézmény a nyilvántartott adatokat hitelesített iratként állítja elő és tárolja.

(4)71 A papír alapú irat hitelesítése a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározott személy aláírásával, a felsőoktatási intézmény bélyegzőjének lenyomatával, valamint keltezéssel, az elektronikus irat hitelesítése időbélyegzővel és a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározott személy elektronikus aláírásával, vagy elektronikus bélyegzővel való ellátásával történik.

(5) A felsőoktatási intézménynek a hitelesített iratokat biztonságos helyen kell tárolnia oly módon, hogy ahhoz csak a felsőoktatási intézmény szabályzatában jogosultként megjelölt személyek férjenek hozzá.

(6) A hallgatói jogviszony fennállása alatt ki nem adott oklevél és oklevélmelléklet első kiadásának ingyenessége megilleti a volt hallgatót is.

(7) A 35. § (1) bekezdésében meghatározott azon irat esetében, ahol az irat átadását átadás-átvételi dokumentumon kell igazolni, az átadás-átvételt igazoló dokumentum tartalmazza

a) a felsőoktatási intézmény nevét, intézményi azonosító számát,

b) az átadásra kerülő okirat nevét,

c) a hallgató nevét, azonosító számát,

d) a törzslap sorszámát,

e) a formanyomtatvány sorszámát,

f) az intézményi sorszámot,

g) az átvétel időpontját, és

h) az átvevő nevét és aláírását.

(8)72 Ha az átvétel során a (9) bekezdés szerinti képviselő jár el, a képviselő képviseletre jogosító okiratát az átadás-átvételi dokumentumhoz kell csatolni. Az átadás-átvételi dokumentum több irat átadását is tartalmazhatja. Ha az irat átadása nem személyesen történik, akkor azt az arra jogosult részére postai úton, az átvételt igazolható módon kell megküldeni. Ebben az esetben a küldemény átvételének igazolására szolgáló dokumentumot csatolni kell az átadás-átvételt igazoló dokumentumhoz. Az átadás-átvételi dokumentumot a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározott módon őrzi.

(9) A felvett jelentkező helyett, illetve a hallgató vagy volt hallgató helyett a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényben meghatározott teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező képviselője, vagy törvényes képviselője (a továbbiakban együtt: képviselő) is eljárhat.

(10) A felsőoktatási intézmény a kötelezően kezelt iratokon kívüli, a hallgatói jogviszonyhoz kapcsolódó egyéb iratokról a szabályzatában rendelkezik.

(11)73 A felsőoktatási intézmény iratkezelési rendjét az intézmény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény és a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet előírásai alapján szabályozza.

35. § (1) A felsőoktatási intézmények által kötelezően kezelt iratok:

1. törzslap, törzslap-kivonat;

2. doktorjelölti törzslap;

3. beiratkozási lap;

4. doktorjelölti regisztrációs lap;

5. jogviszony-igazolás;

6. leckekönyv, teljesítési lap;

7. kreditigazolás;

8. vizsgalap;

9. záróvizsga-jegyzőkönyv;

10.74 doktori szigorlati jegyzőkönyv, komplexvizsga-jegyzőkönyv;

11. doktori védési jegyzőkönyv;

12. az Nftv. 26. § (3) bekezdése szerinti oktatói nyilatkozat;

13. végbizonyítvány (abszolutórium);

14. végbizonyítvány (abszolutórium) kiállításáról szóló igazolás;

15. a záróvizsga sikeres teljesítéséről (nyelvi követelmények teljesítésének hiánya miatt ki nem adható oklevélről) szóló igazolás;

16. az oklevél kiállításáról szóló igazolás;

17. oklevél;

18. oklevélmelléklet;

19. tanítói műveltségterületi igazolás.

(2) Az (1) bekezdés 5., 7., 12–19. pont szerinti formanyomtatványok magyar nyelvű szövegét – a doktori oklevél kivételével – a 9. melléklet tartalmazza.

36. § (1) A törzslap a hallgató személyes és tanulmányi adatainak nyilvántartására szolgál a törzslapban megjelölt hallgatói jogviszonyhoz kapcsolódóan.

(2) A papír alapon vagy elektronikusan előállított és hitelesített hallgatói törzslap a TR-ben nyilvántartott adatokból az alábbiakat tartalmazza:

1. a felsőoktatási intézmény nevét, intézményi azonosító számát, a székhely, illetve a telephely címét, a hallgató nevét, hallgatói azonosító számát és a törzslap sorszámát, valamint a papír alapú törzslap esetén a részét képező oldalak sorszámát és funkcióját összesítő felsorolást;

2. a hallgató személyes adatait (születési neve, anyja születési neve, születési helye és ideje, állampolgársága, bejelentett lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, értesítési címe és telefonszáma, elektronikus levélcíme, társadalombiztosítási azonosító jele, nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat – külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek esetén a tartózkodási jogot igazoló okmány – megnevezése, száma);

3. a leckekönyv-nyomtatvány sorszámát és a diákigazolvány sorszámát;

4.75 a törzslaphoz kapcsolódó hallgatói jogviszony adatait (keletkezésének és megszűnésének időpontja);

5. a hallgató képzésének adatait képzésenként (a képzés neve, szintje, munkarendje, nyelve, a képzési és kimeneti követelmények szerinti képzési ideje, telephelye, a képzés megkezdésének időpontja és létrejöttének módja, a határozat száma, a képzés befejezésének időpontja és módja), a képzés – több képzés esetén a képzések – bemeneti feltételeként meghatározott okiratok adatait (az okirat megnevezése, kibocsátó intézmény neve, az okirat száma, kiállításának időpontja), átvétel esetén az átadás adatait (az átadó felsőoktatási intézmény neve, azonosító száma, az átadó intézményben folytatott képzés neve, szintje, munkarendje, nyelve, helye, finanszírozási formája);

6. a képzési időszakra vonatkozó összefoglaló adatokat (a képzési időszak megnevezése, a képzések neve, finanszírozási formája, státusza, a támogatott félév sorszáma, az adott képzési időszakban felvett és megszerzett kreditek száma, elismert kreditek száma, az összes kredit száma, a súlyozott tanulmányi átlag);

7. képzési időszakonként a felvett tantárgyak, tantervi egységek adatait (neve, kódja, az oktató neve, a kreditértéke, a számonkérés módja, heti vagy féléves óraszáma, a foglalkozás típusa, a követelmények teljesítésének értékelése, időpontja, az értékelő oktató neve), a képzési időszak lezárásának adatait képzésenként (a lezárás dátuma, a felvett kredit, a teljesített kredit, a (halmozott) súlyozott tanulmányi átlag, a kreditindex, korrigált kreditindex, összesített korrigált kreditindex);

8. saját vagy más felsőoktatási intézményben korábban folytatott tanulmányok alapján teljesítettnek elismert tantervi követelményeket képzésenként, képzési időszakonként (a tantervi követelmény megnevezése, kódja, kreditértéke, a kreditátviteli bizottság döntésének száma és dátuma);

9. saját vagy más felsőoktatási intézményben folytatott párhuzamos vagy vendéghallgatói tanulmányok alapján teljesítettnek elismert tantervi követelményeket képzésenként, képzési időszakonként (a tantervi követelmény megnevezése, kódja, kreditértéke, értékelése, a kreditátviteli bizottság döntésének száma és dátuma);

10. külföldi felsőoktatási intézményben folytatott résztanulmányok alapján teljesítettnek elismert tantervi követelmények adatait képzésenként, képzési időszakonként (a keretprogram jellemzője, a képzés neve, a külföldi intézmény neve, a tantervi követelmény megnevezése, kreditértéke, kódja, átszámított értékelése, a kreditátviteli bizottság döntésének száma és dátuma),

11. munka- és egyéb tapasztalatok alapján teljesítettnek elismert tantervi követelményeket képzésenként képzési időszakonként (a tantervi követelmény megnevezése, kreditértéke, a kreditátviteli bizottság döntésének száma és dátuma);

12. a hallgatót érintő döntéseket képzésenként (típusa, száma és dátuma, rövid leírása);

13. a szakmai gyakorlat teljesítésével kapcsolatos adatokat képzésenként (megnevezése, értékelése, kreditértéke, a szakmai gyakorlóhely neve, a gyakorlat időtartama, a gyakorlatvezetők neve, a teljesítés elfogadásának időpontja, az elfogadó neve, beosztása);

14. a végbizonyítvány (abszolutórium) adatait;

15. a szakdolgozat, diplomamunka adatait (témaköre, címe, a képzés neve, a benyújtás dátuma, a témavezető és a bíráló neve, értékelése, továbbá ha nincs záróvizsga részeként védés, akkor a szakdolgozat végső értékelése, az értékelést adó neve, beosztása, az értékelés dátuma);

16. a záróvizsga adatait (a képzés neve, a vizsga részei és azok időpontjai, részeredményei, a végső értékelés, a bizottság elnökének és tagjainak neve, oktatói azonosítója);

17. az oklevél adatait (a formanyomtatvány sorszáma, az oklevél intézményi sorszáma, a képzés neve, a megszerzett végzettségi szint és szakképzettség neve, a kiállítás időpontja, az aláíró neve, beosztása);

18. az oklevélmelléklet adatait (a formanyomtatvány sorszáma, a kiállítás időpontja, az aláíró neve, beosztása);

19. az idegennyelvi követelmények teljesítésére vonatkozó adatok (a nyelv megnevezése, a követelmények teljesítésének módja, a nyelvvizsga szintje, fajtája, típusa, a bizonyítvány száma, a kiállító intézmény neve, a kiállítás dátuma, az okirat benyújtásának időpontja; felmentés esetén a felmentés oka, a határozat száma és dátuma, részleges felmentés esetén a felmentett rész megjelölése is);

20. a fegyelmi és kártérítési adatokat;

21. a fogyatékossággal kapcsolatos adatokat (típusa, a szakvéleményt kiállító szakértő, bizottság neve, címe, a szakvélemény kelte, bemutatásának időpontja);

22. a hallgatói balesetre vonatkozó adatokat;

23. a törzslap hitelesítését;

24.76 a doktorandusz hallgató korábbi doktori képzéseinek adatait (a felsőoktatási intézmény neve, intézményi azonosító száma, a program megnevezése);

25.77 a doktori fokozat megszerzése feltételeinek teljesítésére vonatkozó adatokat (a komplex vizsga időpontja, eredménye, a doktori védés időpontja, eredménye);

26.78 az odaítélt doktori fokozat megnevezését.

(3) A felsőoktatási intézményben ugyanarról a személyről az adott hallgatói jogviszonyához kapcsolódóan – minden jogviszony típus esetén – egy törzslap vezethető. A hallgatói jogviszony megszűnése után, újabb jogviszony létesítésekor új törzslapot kell nyitni.

(4) A törzslapok sorszámozásáról a felsőoktatási intézmény szabályzatában rendelkezik azzal, hogy a törzslapok egyedi sorszámozását biztosítani kell.

(5) A papír alapú törzslap minden lapján fel kell tüntetni a felsőoktatási intézmény nevét és intézményi azonosítóját, a hallgató nevét és hallgatói azonosító számát, a törzslap sorszámát.

(6) A törzslapot a hallgatói jogviszony megszűnését követő három hónapon belül kell hitelesíteni.

(7) A lezárt és hitelesített törzslapot ki kell egészíteni és újra kell hitelesíteni akkor, ha

a) a hallgatói jogviszony megszűnését követően kerül sor a szakdolgozat, diplomamunka, a záróvizsga, a nyelvi követelmény teljesítésére, illetve az oklevél, oklevélmelléklet kiállítására,

b) a törzslapban nyilvántartott adatokban módosítás szükséges hiba javítása vagy adatváltozás átvezetése miatt,

c) az oklevél javítására, másodlat kiadására vagy az oklevél érvénytelenítésére kerül sor.

(8) A felsőoktatási intézmény a törzslap részeit a törzslaptól külön a szabályzatában meghatározott módon is tárolhatja azzal, hogy a törzslapon szerepeltetni kell a tárolt részek fellelhetőségét.

(9) A megsemmisült vagy elveszett törzslap helyett – a rendelkezésre álló nyilvántartás, illetve iratok és adatok alapján – póttörzslapot kell kiállítani.

(10) A felsőoktatási intézmény a hallgatói jogviszony megszűnésekor papír alapú hitelesített törzslap-kivonatot ad ki

a)79 hivatalból a tanulmányát végbizonyítvány (abszolutórium) nélkül befejező hallgató részére, amennyiben legalább egy félévet aktív hallgatóként teljesített,

b) kérelemre a végbizonyítványt szerzett, de tanulmányát oklevél megszerzése nélkül befejező hallgató részére,

c) kérelemre a szakirányú továbbképzésben oklevelet szerzett hallgató részére.

(11) Azon hallgató részére, akinek a felsőoktatási intézmény leckekönyvet ad ki, hitelesített törzslap-kivonatot nem kell kiadni.

(12) A törzslap-kivonat legalább a felsőoktatási intézmény nevét, intézményi azonosító számát, a székhely, illetve a telephely címét, a hallgató nevét, hallgatói azonosító számát és a törzslap sorszámát, valamint a (2) bekezdés 2., 4–14. és 23. pontjában meghatározott adatokat tartalmazza.

(13) A (10) bekezdés a) pontja szerint kiadott törzslap-kivonat átadását a törzslapra rá kell vezetni. Az irat átadását átadás-átvételi dokumentumon kell igazolni.

37. § (1) A felsőoktatási intézmény a doktorjelölti jogviszony létesítésekor a doktorjelöltről doktorjelölti törzslapot állít ki.

(2) A doktorjelölti törzslap esetében, figyelembe véve a doktorjelöltre vonatkozó, jogszabályban meghatározott eltérő sajátosságokat, a 36. § rendelkezéseit az e §-ban szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A doktorjelölti törzslap az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a felsőoktatási intézmény nevét, intézményi azonosító számát, székhely, illetve telephely címét, a doktorjelölt nevét, hallgatói azonosító számát és a törzslap sorszámát, valamint papír alapú törzslap esetén a részét képező oldalak sorszámát és funkcióját összesítő felsorolást;

b) a doktorjelölt személyes adatait (születési neve, anyja születési neve, születési helye és ideje, állampolgársága, bejelentett lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, értesítési címe és telefonszáma, elektronikus levélcíme, nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat – külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek esetén a tartózkodási jogot igazoló okmány – megnevezése, száma);

c) a doktorjelölti jogviszony adatait (keletkezésének és megszűnésének időpontja);

d) a doktorjelölt korábbi doktori képzéseinek adatait (a felsőoktatási intézmény neve, intézményi azonosító száma, a program megnevezése);

e) a doktori fokozat megszerzése feltételeinek teljesítésére vonatkozó adatokat (a doktori szigorlat időpontja, eredménye, a doktori védés időpontja, eredménye);

f) az odaítélt doktori fokozat megnevezését;

g) fogyatékossággal kapcsolatos adatokat (típusa, a szakvéleményt kiállító szakértő, bizottság neve, címe, a szakvélemény kelte, bemutatásának időpontja);

h) a doktorjelölti jogok és kötelezettségek tárgyában hozott határozatok adatait (típusa, időpontja, a határozat száma, rövid leírása);

i) fegyelmi és kártérítési adatokat;

j) a doktorjelölti törzslap hitelesítését.

(4) A törzslapot a doktorjelölti jogviszony megszűnését követően kell hitelesíteni.

(5) A felsőoktatási intézmény a doktorjelölti jogviszony megszűnésekor papír alapú hitelesített törzslap-kivonatot ad ki a doktorjelölt kérelmére, amely tartalmában megegyezik a törzslapban szereplő adatokkal.

38. § (1)80 A beiratkozás a beiratkozási lap kitöltésével és aláírásával kezdeményezhető.

(2) A beiratkozási lap lehet:

a) a felsőoktatási intézmény TR-ében nyilvántartott adatokból előállított papír alapú irat,

b) a felsőoktatási intézmény TR-ében nyilvántartott adatokból előállított elektronikus irat vagy

c) papír alapú formanyomtatvány.

(3) A beiratkozási lap tartalmazza:

a) a felsőoktatási intézmény nevét, intézményi azonosító számát,

b) az aktuális tanév-félév megnevezését,

c) a hallgató Nftv. 3. melléklet I/B. alcím 1. pont b) pont ba) alpontjában meghatározott adatait, hallgatói azonosító számát,

d) a megkezdett szak megnevezését, szintjét, munkarendjét, nyelvét, finanszírozási formáját, a képzés helyét,

e) a hallgatói jogviszony típusát,

f) a hallgató adóazonosító jelét, társadalombiztosítási azonosító jelét,

g) a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésre besorolt jelentkező esetében a jelentkezőnek a 9. melléklet szerinti nyilatkozatát arról, hogy megismerte és vállalja a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésnek az Nftv.-ben rögzített feltételeit,

h) a hallgató nyilatkozatát az intézményi tájékoztató megismeréséről,

i) az intézményi szabályzatban meghatározott további adatokat a hallgatói jogokkal, illetve kötelezettségekkel kapcsolatban,

j) a beiratkozási lap kitöltésének és hitelesítésének dátumát, a hallgató vagy képviselője aláírását, és

k) a 34. § (4) bekezdés szerinti hitelesítést.

(4) A beiratkozási lap mellékletei:

a) a felvételi eljárás során a felvétel feltételeként benyújtott okirat(ok) másolata, amelyet az eredeti okirattal való összevetés után a felsőoktatási intézmény hitelesítéssel lát el,

b) a felsőoktatási intézmény és az önköltséges hallgató között létrejött képzési szerződés egy eredeti, minden fél által aláírt példánya,

c) a felsőoktatási intézmény által kért egyéb nyilatkozatok, és

d)81 a képviselő útján beiratkozott hallgató esetén a képviselőnek a képviseletre jogosító okirata.

(5)82 Ha a beiratkozási lap adatai alapján nincs akadálya a jogviszony létesítésének, a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározott időben – amely nem lehet hosszabb öt munkanapnál – hitelesíti a beiratkozási lapot. A beiratkozás a beiratkozási lap hitelesítésével valósul meg.

(6) A beiratkozási lap a törzslap melléklete.

(7) A (3) bekezdés g) pont, a (4) bekezdés b) és c) pont szerinti dokumentum a beiratkozás időpontjához képest későbbi időpontban is keletkezhet, ebben az esetben azt a beiratkozási laphoz kell csatolni.

39. § (1) A doktorjelölt beiratkozására a doktorjelölti regisztrációs lap kitöltésével és aláírásával kerül sor.

(2) A doktorjelölti regisztrációs lap lehet:

a) a felsőoktatási intézmény TR-ében nyilvántartott adatokból előállított papír alapú irat,

b) a felsőoktatási intézmény TR-ében nyilvántartott adatokból előállított elektronikus irat, vagy

c) papír alapú formanyomtatvány.

(3) A doktorjelölti regisztrációs lap tartalmazza a 38. § (3) bekezdés a)–c), e)–f) és h)–k) pontjában szabályozott adatok mellett a doktori téma címét, a témavezető nevét, valamint a doktorjelölt nyilatkozatát a felsőoktatási intézmény doktori fokozatszerzés feltételeiről és folyamatáról szóló tájékoztatójának megismeréséről.

(4) A felsőoktatási intézmény hitelesíti a doktorjelölti regisztrációs lapot. A doktorjelölti jogviszony a doktori fokozatszerzési eljárás megindításával jön létre.

(5) A doktorjelölti regisztrációs lap a törzslap melléklete.

40. § (1) A jogviszony-igazolás tanúsítja a hallgató, a doktorjelölt jogviszonyának fennállását vagy korábbi fennállását.

(2)83 A jogviszony-igazolást a hallgató, doktorjelölt kérelemére a felsőoktatási intézmény szabályzatában kijelölt szervezeti egység állítja ki.

(3) A jogviszony-igazolást

a) a felsőoktatási intézmény TR-ében nyilvántartott adatokból előállított papír alapú iraton, vagy

b) papír alapú formanyomtatványon

kell kiállítani.

(4) A jogviszony-igazolást a kiadáskor egyedi azonosítóval kell ellátni. Az egyedi azonosító tartalmazza a felsőoktatási intézmény intézményi azonosító számát, egy nyolc számjegyű, évenként 1-gyel indított, egyesével növekvő sorszámot és a kiállítás évét.

(5) A jogviszony-igazolás tartalmazza:

a) a sorszámát,

b) a felsőoktatási intézmény nevét, címét, intézményi azonosító számát,

c) a hallgató, doktorjelölt személyes adatait, hallgatói azonosító számát (ennek hiányában a törzslap sorszámát),

d)84 a jogviszony kezdetét és a képzési és kimeneti követelmények figyelembevételével a várható befejezés időpontját,

e)85 a hallgató jogviszonyának aktív vagy passzív státuszát, illetve a doktorjelölti jogviszonyt az igazoláson megjelölt tanulmányi félévben,

f) a hallgató által folytatott képzés – több képzés esetén a képzések – megnevezését, munkarendjét, nyelvét, helyét, finanszírozási formáját,

g) az igazolás kiadásának célját,

h) egyéb, kérelem szerinti kiegészítést és

i) a 34. § (4) bekezdése szerinti hitelesítést.

(6) A kiadott jogviszony-igazolások adatait a (4) bekezdés szerinti azonosító alapján nyilván kell tartani.

(7) A hallgatói jogviszony fennállása alatt minden jogviszony-igazolás kiadása ingyenes.

41. § (1) A felsőoktatási intézménynek a hallgató részére leckekönyvet kell vezetnie, ha az alábbi feltételek együttes fennállását nem tudja biztosítani:

a) a hallgató a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározott módon és időben a felsőoktatási intézménytől értesítést kap az általa felvett, illetve törölt tárgyakról;

b) a felsőoktatási intézmény a hallgató számára a szóbeli számonkérés esetén – a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározott módon és időben – teljesítési lapot biztosít a (2) bekezdés szerinti tartalommal;

c) a b) ponttól eltérő számonkérés esetén a felsőoktatási intézmény a hallgató számára a szabályzatában meghatározott módon és időben értesítést küld a hallgató értékeléséről; valamint

d) az intézmény által működtetett TR alkalmas arra, hogy a hallgató nyomtatható formában hozzáférjen a saját képzése 36. § (12) bekezdésében szabályozott törzslap-kivonatának adattartalmához, továbbá biztosítja a hallgató kérésére a 36. § (2) bekezdés 7. pontjában meghatározott adatok ingyenes hitelesítését félévente egy alkalommal.

(2) A teljesítési lap tartalmazza az adott tanév félévét, a hallgató nevét, a hallgatói azonosító számot, a hallgató által felvett tantárgy, tantervi egység megnevezését, a vizsga időpontját, a vizsga értékelését, a vizsgáztató oktató nevét, oktatói azonosító számát és aláírását.

(3) Az egyedi sorszámmal ellátott, papír alapú leckekönyv tartalmazza legalább:

1. a felsőoktatási intézmény nevét, székhelyét, intézményi azonosító számát;

2. a hallgató hallgatói azonosító számát, törzskönyvi számát;

3. a hallgató személyazonosító adatait (neve, születési neve, születési helye és ideje, állampolgársága, anyja születési neve), a hallgató fényképét, a hallgató aláírását;

4. a hallgatói jogviszony létrejöttének és megszűnésének adatait;

5. a hallgató képzésének adatait képzésenként;

6. a bejelentkezési adatokat képzési időszakonként;

7. a képzési időszaknak megfelelő bontásban a tanulmányok során felvett tantárgyak, tantervi egységek adatait, hozzárendelt kreditértékeket, értékelések adatait, az értékelő oktatók aláírását;

8. a képzési időszak lezárásának adatait;

9. a korábbi tanulmányok, munka- és egyéb tapasztalatok alapján beszámított kreditek adatait;

10. saját vagy más felsőoktatási intézményben folytatott párhuzamos vagy vendéghallgatói tanulmányok adatait;

11. a hallgató tanulmányait befolyásoló határozatok adatait;

12. az idegennyelvi követelmények teljesítésének adatait;

13. a szakmai gyakorlat adatait és

14. a bejegyzések hitelesítését.

(4) A felsőoktatási intézményben ugyanarról a személyről a hallgatói jogviszonyának fennállása alatt – a különböző képzési szinten egyidejűleg folytatott tanulmányok kivételével – egy leckekönyv vezethető.

(5) A 34. § (4) bekezdésében meghatározott hitelesítéssel kell ellátni a leckekönyvben:

a) a hallgató személyes adatait, a képzési adatokat, valamint a hallgatói jogviszony létrejöttét tartalmazó részt a leckekönyv megnyitásakor,

b) a hallgató által az érintett félév vonatkozásában felvett tantárgyak, tantervi egységek adatait az 51. §-ban megjelölt időpontig,

c) az érintett félévben felvett tantárgy, tantervi egység követelményeinek teljesítését tartalmazó részt a számonkérések formája szerint a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározott időpontban, és

d) a képzési időszak lezárását tartalmazó részt az érintett félévben legkésőbb a vizsgaidőszak utolsó napját követő tizedik napig.

(6) A leckekönyv kitöltésére, valamint a már bekerült adatok törlésére, javítására a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározott személyek jogosultak. A törlést, javítást hitelesíteni kell.

(7) A félévi követelmények leckekönyvi adatait a félévet követően a felsőoktatási intézmény egyezteti a TR adataival, eltérés esetén a leckekönyvben foglaltakat kell érvényesnek tekinteni.

(8) Betelt leckekönyv esetén a hallgató részére újabb leckekönyvet kell kiadni úgy, hogy azt az eredeti leckekönyvhöz szétválaszthatatlanul hozzá kell fűzni, és a leckekönyvekben a hozzájuk rögzített leckekönyvek sorszámát fel kell tüntetni.

(9) A leckekönyvet a szorgalmi időszakban a felsőoktatási intézmény tárolja, a vizsgaidőszakra – a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározottak szerint – a hallgatónak ki kell adni.

(10) A hallgató részére hallgatói jogviszonyának megszűnésekor a leckekönyvet át kell adni. A leckekönyv átadásának tényét, idejét a törzslapra rá kell vezetni. Az irat átadását átadás-átvételi dokumentumon kell igazolni.

(11) Ha a felsőoktatási intézmény a hallgatói részére leckekönyvet vezet, a vendéghallgatónak nem lehet külön leckekönyvet kiállítani, kivéve

a) ha abban a felsőoktatási intézményben, amelyben a hallgatói jogviszony fennáll, nincs papír alapú leckekönyv, vagy

b) a külföldi felsőoktatási intézményben hallgatói jogviszonnyal rendelkező vendéghallgató részére.

(12) A felsőoktatási intézmény a hallgatói jogviszony fennállása alatt az elveszett vagy megsemmisült leckekönyv pótlására a törzslap alapján új leckekönyvet állít ki.

42. § (1) A vizsgalap tartalmazza

a) az adott tanév félévének megjelölését,

b) a tantárgy, tantervi egység megnevezését, kódját,

c) a vizsga időpontját,

d) a vizsgáztató oktató nevét,

e) a vizsgáztató oktató oktatói azonosító számát és aláírását,

f) a vizsgára jelentkezett hallgató nevét, hallgatói azonosító számát, és

g) a vizsga értékelését, a keltezést.

(2) A nem vizsga keretében szerzett értékelésről is vizsgalapot kell kiállítani. A vizsgalapon a vizsgáztató oktató rögzíti a vizsga értékelését és a vizsgát követően aláírásával haladéktalanul érvényesíti azt. A vizsgalap adatait a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározott módon és időben kell rögzíteni a TR-ben. Ha a vizsgalapon szereplő és a TR-ben rögzített értékelés eltér egymástól, a vizsgalap értékelését kell irányadónak tekinteni. Ha a vizsgalapon és a teljesítési lapon vagy a leckekönyvben szereplő értékelés eltér egymástól, a teljesítési lapon vagy a leckekönyvben szereplő értékelést kell irányadónak tekinteni.

(3) A záróvizsga jegyzőkönyv tartalmazza

a) a hallgató nevét, hallgatói azonosító számát,

b) a szak megnevezését,

c) a záróvizsga időpontját, részeinek megnevezését, azok értékelését,

d) a záróvizsga-bizottság tagjainak nevét, oktatói azonosító számát, aláírását,

e) a szakdolgozat (diplomamunka) címét,

f) a szakdolgozat (diplomamunka) témavezetőjének és bírálójának nevét, oktatói azonosító számát,

g) a szakdolgozat (diplomamunka) megvédésének időpontját,

h) a feltett kérdéseket,

i) a záróvizsga végső értékelését, minősítését.

(4)86 A doktori szigorlati jegyzőkönyv, illetve komplexvizsga-jegyzőkönyv tartalmazza

a) a felsőoktatási intézmény nevét, intézményi azonosító számát,

b) a doktorjelölt, illetve a doktorandusz hallgató nevét, hallgatói azonosító számát, korábbi végzettségi szintjét és szakképzettségét,

c) a témavezető nevét és oktatói azonosító számát,

d) a megszerzendő fokozat tudományterületét és tudományágát,

e) a szigorlaton, illetve komplex vizsgán elhangzott kérdéseket és a válaszok minősítését,

f) a szigorlat, illetve komplex vizsga minősítését,

g) a szigorlati bizottság, illetve komplexvizsga-bizottság elnökének és tagjainak nevét, oktatói azonosító számát és aláírását.

(5) A doktori védési jegyzőkönyv tartalmazza

a) a felsőoktatási intézmény nevét, intézményi azonosító számát,

b)87 a doktorjelölt, illetve a doktori értekezés benyújtója nevét, hallgatói azonosító számát, végzettségét és szakképzettségét,

c) a megszerzendő fokozat tudományterületét és tudományágát,

d) az értekezés, alkotás címét,

e) a témavezető nevét, oktatói azonosító számát,

f) a nyilvános vita időpontját, helyét és nyelvét,

g) a bíráló bizottság elnökének és tagjainak nevét, oktatói azonosító számát és aláírását,

h) a hivatalos bírálók véleményét,

i) a nyilvános vitában feltett kérdések és az elhangzott felszólalások lényegét,

j) a vitában résztvevők nevét,

k) a bírálóbizottság véleményét és értékelését.

(6)88 A záróvizsga jegyzőkönyv, a doktori szigorlati jegyzőkönyv, a komplexvizsga-jegyzőkönyv és a doktori védési jegyzőkönyv a törzslap melléklete.

(7) Az (1) és (3)–(5) bekezdésben meghatározott irat lehet:

a) a felsőoktatási intézmény TR-ében nyilvántartott adatokból előállított papír alapú irat, vagy

b) papír alapú irat.

43. § (1) A kreditigazolás a felsőoktatási intézmény által kiadott és hitelesített papír alapú irat, amely tartalmazza a hallgató által teljesített tantárgy (tantervi követelmény) tematikájának olyan leírását, amely lehetővé teszi az Nftv. 49. § (5) bekezdése szerinti döntéshozatal érdekében annak a vizsgálatát és értékelését, hogy a hallgató által megszerzett és igazolt tudás és más kompetenciák mennyiben felelnek meg a helyettesített tantárgy (tantervi követelmény) meghatározott kompetenciáinak.

(2) A kreditigazolást a hallgató kérésére kell kiadni. A kérelmében a hallgatónak meg kell jelölnie, hogy mely követelmények teljesítésének igazolását kéri.

(3) A kreditigazolást a kiállításkor egyedi sorszámmal kell ellátni és az adatait a felsőoktatási intézmény TR-ében nyilván kell tartani.

44. § (1)89 Ha a hallgató a végbizonyítvány kiállításának feltételeit teljesítette, a felsőoktatási intézmény a teljesítés napját követő húsz napon belül a teljesítés napjával a végbizonyítványt kiállítja.

(2) A végbizonyítvány kiállításáról – a kiállítással egyidejűleg – a hallgatót értesíteni kell.

(3)90 A végbizonyítványt hitelesített iratként kell kiállítani.

(4) A végbizonyítványt a kiállításkor egyedi sorszámmal kell ellátni és az adatait a felsőoktatási intézmény TR-ében nyilván kell tartani.

(5) A végbizonyítvány a törzslap melléklete.

45. § (1) A végbizonyítvány kiállításáról szóló igazolást, a záróvizsga sikeres teljesítéséről szóló igazolást, az oklevélre való jogosultságról szóló igazolást és a tanítói műveltségterületi igazolást a hallgató kérésére, a törzslap alapján kell kiállítani.

(2) Az igazolásokat a kiállításkor egyedi sorszámmal kell ellátni és az adatait a felsőoktatási intézmény TR-ében nyilván kell tartani.

46. § (1) A felsőfokú tanulmányok sikeres befejezését és a szakképzettség megszerzését igazoló oklevelet a sikeres záróvizsga vagy sikeres utolsó záróvizsga-rész (e bekezdésben a továbbiakban együtt: záróvizsga) napjától számított harminc napon belül kell kiállítani, ha a hallgató előzőleg teljesítette az előírt nyelvvizsga-követelményeket. A nyelvvizsga-követelmények teljesítését igazoló okirat bemutatása esetén az oklevelet akkor is a záróvizsga szerinti tárgyévben kell kiállítani, ha a záróvizsga szerinti tárgyévből kevesebb, mint harminc nap van hátra.

(2) Az oklevél-formanyomtatvány a Hivatal által kibocsátott és egyedi nyomtatványsorszámmal ellátott, nyomdai úton előállított papír alapú biztonsági okmány, amely

a) két – az egyik a magyar nyelvű, a másik az idegen nyelvű változat kiállítására szolgáló – A4 méretű lapból áll, amelyeken Magyarország címere nyomdai úton feltüntetésre került, vagy

b) egy A3 méretű lapból áll, amelyen Magyarország címere nyomdai úton feltüntetésre került.

(3) Az oklevél a törzslap alapján kerül kiállításra.

(4) Az oklevél a 9. mellékletben meghatározott záradékkal látható el. Ha olyan záradék válik szükségessé, amelyet a 9. melléklet nem tartalmaz, akkor a felsőoktatási intézmény – a Hivatal előzetes egyetértésével – egyedi záradékkal is elláthatja az oklevelet. A záradék az oklevél elválaszthatatlan részét képezi.

(5) Az oklevelet a kiállításkor egyedi intézményi sorszámmal kell ellátni és az adatait a felsőoktatási intézmény TR-ében kell nyilvántartani.

(6) Az oklevelet a felsőoktatási intézmény keménytáblás dossziéban adja ki.

(7) Az átadás előtt a felsőoktatási intézmény a kiállított oklevélről hiteles másolatot készít, amely a törzslap melléklete.

(8) Az oklevél átadását a törzslapra rá kell vezetni. Az irat átadását átadás-átvételi dokumentumon kell igazolni.

(9) A doktori oklevél szövegét a felsőoktatási intézmény szabályzatában határozza meg. Ha a felsőoktatási intézmény nem a Hivatal által kibocsátott oklevél-formanyomtatványt használja, akkor el kell látnia a doktori oklevél biztonsági formanyomtatvány kibocsátói feladatait.

(10) Magyar és külföldi felsőoktatási intézmények által kiadott közös oklevélnek tartalmaznia kell legalább

a) a kiállító felsőoktatási intézmények nevét (magyar intézmény esetén a magyar elnevezést),

b) az oklevél tulajdonosának nevét, születésének országát, helységét és idejét,

c) a végzettségi szint, illetve az odaítélt fokozat és a képzés megnevezését,

d) a kiállítás helyét, idejét,

e)91 a felsőoktatási intézmények vezetőinek (továbbá a megállapodásban meghatározott vezetőknek) az eredeti aláírását.

(11) A nemzeti eltérések egyedi záradékban rögzíthetők, különösen a szak, szakképzettség oktatási hivatalban nyilvántartott megnevezése, a közös oklevél kiadásának jogszabályi felhatalmazása, valamint az adminisztrációért felelős intézmény neve.

47. § (1) Az oklevélmelléklet formanyomtatványa a Hivatal által kibocsátott és egyedi nyomtatványsorszámmal ellátott, nyomdai úton előállított papír alapú biztonsági okmány, amely A/4 méretű, mindkét oldalon nyomtatható lapokból és egységes lefűzésre alkalmas dossziéból áll.

(2) A kiadás előtt a felsőoktatási intézmény az oklevélmellékletről hiteles másolatot készít, amely a törzslap melléklete.

(3) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, az oklevélmellékletet az oklevéllel együtt kell kiadni. Az irat átadását átadás-átvételi dokumentumon kell igazolni.

(4) Az oklevélmellékletben szereplő magyar felsőoktatási rendszer leírását a miniszter felülvizsgálja és módosítás esetén a módosított leírást nyilvánosságra hozza.

(5) Az oklevélmellékletről másodlat, illetve új oklevélmelléklet kiállítására a 48. § (5)–(7) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a másodlatra rá kell vezetni a „MÁSODLAT!” szöveget, de sem a másodlatot, sem az új oklevélmellékletet nem kell ellátni záradékkal. A kérelmező a másodlat kiállításáért a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározott összegű díjat fizet.

48. § (1) A felsőoktatási intézmény az üres oklevél, oklevélmelléklet formanyomtatványokat – az előállító nyomdával történt egyeztetést követően – az átvétel megkezdésétől a kibocsátás végleges megszüntetéséig a szigorú számadási kötelezettség alá eső bizonylatokra vonatkozó előírások szerint nyilvántartja. A Hivatal hatósági ellenőrzés keretében vizsgálhatja az intézmény nyilvántartását.

(2) A felsőoktatási intézmény az üres oklevél, oklevélmelléklet formanyomtatványokat zárt helyen elhelyezi oly módon, hogy ahhoz csak a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározott személyek férjenek hozzá.

(3)92 A felsőoktatási intézmény az elrontott és a kicserélt oklevél, oklevélmelléklet formanyomtatványok adatait az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba haladéktalanul rögzíti, majd a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározott módon és időben selejtezési jegyzőkönyvet készít, illetve az elrontott, kicserélt példányokat megsemmisíti.

(4)93 A felsőoktatási intézmény az elveszett, ellopott vagy megsemmisült üres oklevél, oklevélmelléklet formanyomtatványokról haladéktalanul jegyzőkönyvet vesz fel, és az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba rögzíti.

(5) A felsőoktatási intézmény – a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelettől eltérően – az átadást követően elveszett, ellopott, megsemmisült oklevélről kérelemre oklevélmásodlatot állít ki a 46. § (2) bekezdésében meghatározott formanyomtatványon. A másodlat tartalmában megegyezik a törzslap 46. § (7) bekezdésében foglalt mellékletével, továbbá tartalmazza a 9. mellékletben meghatározott másodlati záradékot és a hitelesítést. A másodlat nyilvántartásának rendje megegyezik az oklevél nyilvántartásának rendjével. Ugyanazon oklevélről további másodlat kiállításakor úgy kell eljárni, mint az első másodlat kiadásakor.

(6) A felsőoktatási intézmény hivatalból vagy kérelemre a hibásan kiállított oklevelet bevonja és megsemmisíti, a törzslapon a hiba javítását a 36. § (7) bekezdés b) pontja szerint átvezeti, és a javított törzslap alapján az oklevelet ismét kiállítja a 46. § (2) bekezdésében meghatározott formanyomtatványon. Az oklevél tartalmazza a 9. mellékletben meghatározott javítási záradékot és a hitelesítést.

(7) Ha a felsőoktatási intézmény a (6) bekezdésben foglaltak szerint új oklevelet állít ki, és a változás érinti az oklevélmelléklet tartalmát, akkor az oklevélmellékletet – a korábbi oklevélmelléklet bevonása és megsemmisítése mellett – újra kiadja.

(8) A felsőoktatási intézmény a (3)–(7) bekezdés szerint megsemmisített, elveszett, ellopott, megsemmisült (e bekezdésben a továbbiakban együtt: megsemmisült) oklevél, oklevélmelléklet adatait (az intézmény neve, a szervezeti egység neve, a formanyomtatvány megnevezése, cikkszáma, sorszáma, az oklevél tulajdonosának neve, személyes adatai, az oklevél, oklevélmelléklet sorszáma) az új oklevél, oklevélmelléklet kiállítását követő tizenöt napon belül bejelenti a Hivatalnak. A megsemmisült oklevél, oklevélmelléklet adatait (az intézmény neve, a formanyomtatvány cikkszáma és sorszáma, oklevél, oklevélmelléklet sorszáma) a Hivatal honlapján nyilvánosságra kell hozni és a minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.

(9) A felsőoktatási intézmény az általa vagy jogelődje által kiállított oklevelet és oklevélmellékletet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 114. § és 121. §-ában szabályozottak szerint érvénytelenné nyilváníthatja, ha bebizonyosodik, hogy az oklevelet jogellenesen szerezték meg.

(10) Az érvénytelennek nyilvánított oklevelet a felsőoktatási intézmény bevonja és megsemmisíti. Az érvénytelenné nyilvánító határozatot az indokolás kivételével a minisztérium hivatalos lapjában, valamint a Hivatal honlapján közzé kell tenni.

(11) Ha az oklevelet kiállító intézmény jogutód nélkül szűnt meg, a (9) és (10) bekezdés szerinti eljárásban a Hivatal, másodfokú hatóságként a miniszter jár el.

(12) A (9) bekezdés szerint érvénytelennek nyilvánított oklevél alapjául szolgáló tanulmányokról a 36. § (10) bekezdése szerinti törzslapkivonatot kell kiállítani az érvénytelenné nyilvánító határozat jogerőre emelkedésével.

49. § (1) Az oklevél- és az oklevélmelléklet-formanyomtatványokat a Hivatal bocsátja a felsőoktatási intézmények rendelkezésére.

(2) Az oklevél- és oklevélmelléklet-formanyomtatványok előállítási költségeit a felsőoktatási intézmények viselik.

15. A hallgatói képzési szerződés nyilvántartása, kezelése

50. § (1) A hallgatói képzési szerződés tartalmazza

a) a képzés megnevezését,

b) az önköltség képzésre érvényes összeget, amely a hallgatói jogviszony ideje alatt nem módosítható.

(2) A hallgatói képzési szerződés a 38. § (4) bekezdés b) pontjának megfelelően a beiratkozási lap melléklete. Ha a képzési szerződés megkötésére átsorolás miatt kerül sor, a képzési szerződést a törzslaphoz kell csatolni.

16. A támogatási idő nyilvántartása szempontjából jelentős határidők

51. §94 Az Nftv. 45. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével a hallgató – a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározottak alapján – az Nftv. 42. § (5) bekezdése szerinti bejelentkezését a félév megkezdését követő egy hónapon belül, de legkésőbb október 14-ig, illetve március 14-ig visszavonhatja, vagy a beiratkozást követően ugyanezen időpontokig kérheti a tanulmányai szüneteltetését. Ha a beiratkozást vagy a bejelentkezést követően a hallgató ezen időpontokig nem kéri tanulmányainak szünetelését, illetve nem szünteti meg a jogviszonyát, az adott félév aktív félévnek minősül és a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzés feltételeinek vállalásából következő vagy a képzési szerződésben foglalt kötelezettségeket keletkeztet a tanulmányi kötelezettségei teljesítésére tekintet nélkül. Ha a hallgató tanulmányait szünetelteti vagy nem jelentkezik be és ez nem eredményezi a hallgatói jogviszony megszűnését, az adott félévet passzív félévként kell nyilvántartani.

52. § (1) Az Nftv. 42. § (1) bekezdés b) pontja szerinti átvételre, valamint szak, szakirány, képzési hely, képzési nyelv és munkarend váltására az előző szorgalmi időszak végétől az őszi félévre vonatkozóan szeptember 15-ig, a tavaszi félévre vonatkozóan február 15-ig kerülhet sor.

(2) Ha új hallgatói jogviszony keletkezik, az Nftv. 42. § (1) bekezdés b) pontja szerinti átvétel a fogadó felsőoktatási intézmény átvételről szóló döntését követően a beiratkozással jön létre. Ha új hallgatói jogviszony nem keletkezik, az Nftv. 42. § (1) bekezdés b) pontja szerinti átvétel a fogadó felsőoktatási intézmény átvételről szóló döntését követően a képzésre történő bejelentkezéssel jön létre. Átvétel esetén a fogadó felsőoktatási intézmény az átvett hallgató beiratkozása vagy bejelentkezése után az átvételről szóló határozatát és az átvételről szóló döntést követő beiratkozás vagy bejelentkezés dátumát megküldi az elbocsátó felsőoktatási intézmény és a hallgató részére. A fogadó felsőoktatási intézmény az átvétel napját és az elbocsátó intézmény nevét a FIR-be bejelenti, a hallgató az elbocsátó intézményben, az elbocsátó intézmény a FIR-ben a képzés megszűnése indokaként az átvételt jelöli meg.

(3)95 Az átvételi eljárás alatt a hallgatónak az átvételi döntést követő beiratkozásig vagy bejelentkezésig folyamatos jogviszonnyal kell rendelkeznie, ellenkező esetben az átvételről szóló döntését a felsőoktatási intézmény az Nftv. 57. § (6) bekezdésének megfelelően visszavonja.

(4) Átvétel csak azonos szintű képzések között kérhető, kivéve

a) a tanárképzés rendszeréről, a szakosodás rendjéről és a tanárszakok jegyzékéről szóló 283/2012. (X. 4.) Korm. rendelet 8. §-a szerinti,

b) osztatlan képzésből alapképzésbe történő,

c) alapképzésből, illetve osztatlan képzésből felsőoktatási szakképzésbe történő

átvételt.

17. Az intézményi tájékoztató összeállításának alapelvei

53. § (1) A felsőoktatási intézménynek az intézményi tájékoztatót magyar nyelven és legalább egy idegen (lehetőleg angol) nyelven kell elkészítenie. Az intézményi tájékoztatóban meg kell jeleníteni a felsőoktatási intézményre vonatkozó általános tudnivalókat és – képzési időszakonként elkülönítve – a képzésenkénti tudnivalókat.

(2) Az intézményi tájékoztató felsőoktatási intézményre vonatkozó általános tudnivalókat ismertető részét úgy kell összeállítani, hogy a képzési időszak megkezdése előtt megismerhetők legyenek belőle az alábbiak:

a) a felsőoktatási intézmény neve, címe, intézményi azonosító száma;

b) a felsőoktatási intézmény általános jellemzői, a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzés sajátos feltételei;

c) a hallgatói követelményrendszer, vagy annak elektronikus elérése;

d) a tanév és a képzési időszakok időbeosztása a hallgatókra vonatkozó meghatározó dátumokkal;

e) a hallgatók tanulmányi ügyeinek intézési rendje, a félfogadási időpontok;

f) a záróvizsgára való jelentkezés rendje, a záróvizsga részei;

g) az intézményi mobilitási, illetve fogyatékossággal élő hallgatókkal foglalkozó koordinátor neve és elérhetősége, a tevékenységük rövid ismertetése;

h) a hallgatói jogorvoslat rendje;

i) a tanulmányi tanácsadáshoz, az életpálya-tanácsadáshoz való hozzáférés módja;

j) a beiratkozási és bejelentkezési eljárás;

k) a külföldi hallgatók részére szóló sajátos információk (különösen a tartózkodási engedély megszerzése, a felsőoktatási intézménybe való bejutás feltételei, a megélhetési költségek, egészségügyi ellátás, biztosítás);

l) a felsőoktatási intézmény által szedett díjak és önköltség összege, a képzésekre vonatkozó szerződések általános feltételei;

m) a kollégiumi, diákotthoni elszállásolási lehetőségek;

n) a könyvtári és számítógépes szolgáltatások;

o) a sportolási lehetőségek, a szabadidős tevékenység lehetőségei.

(3) Az intézményi tájékoztatónak a képzésekre vonatkozó tudnivalókat tartalmazó részét úgy kell összeállítani, hogy a hallgató az ajánlott tantervéhez kapcsolódóan az adott félévi tárgyfelvételt megelőző szorgalmi időszak befejezése előtt megismerhesse belőle:

a) az adott képzési időszakban hallgatói jogviszonyt létesített hallgatókra vonatkozó ajánlott tantervet, amely tartalmazza a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott ismeretkörök tantárgyi, tantervi egységek szerinti megvalósítását a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési idő bontásában, az előtanulmányi kötelezettségeket, a tantárgyak, tantervi egységekhez rendelt kreditértékeket, kritérium követelményeket, a hallgatói teljesítményértékelés módjait, a záróvizsgára bocsátás feltételeit,

b) a tantárgyak mindegyikére vonatkozóan

ba) a tantárgy megnevezését, tanóra számát, kreditértékét, kódját, ajánlott tanterv szerinti félévszámot, meghirdetési gyakoriságát,

bb) az oktatás nyelvét, ha az nem a magyar,

bc) az előtanulmányi követelményeket,

bd) a tantárgy kötelező, kötelezően választható vagy szabadon választható tantárgyként való besorolását,

be) a tantárgy órarendi beosztását,

bf) a tantárgy felelősét és előadóját,

bg) a tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célját,

bh)96 a tantárgy olyan leírását, amely lehetővé teszi az Nftv. 49. § (5) bekezdése szerinti döntéshozatalt, tartalmazza a megszerzendő ismeretek, elsajátítandó alkalmazási (rész)készségek és (rész)kompetenciák leírását,

bi) az évközi tanulmányi követelményeket,

bj)97 a megszerzett ismeretek, elsajátított (rész)készségek és (rész)kompetenciák értékelési módjait, azok ütemezését,

bk)98 az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagokat, és

bl) az ajánlott irodalmat.

(4)99 Az intézményi tájékoztatót a felsőoktatási intézmény honlapján, papíralapú formátumban vagy elektronikus adathordozón a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározottak szerint is nyilvánosságra kell hozni oly módon, hogy annak valamennyi módosítása és a változás beállásának hatálya a hallgatók számára a jogviszonyuk fennállása alatt egyértelműen követhető legyen.

18. A kreditrendszerű képzés általános szabályai, a képzési időszakokhoz kapcsolódó hallgatói teljesítmény értékelése

54. § (1) A kreditérték meghatározásakor az összes hallgatói tanulmányi munkaóra a tanórákat és az egyéni hallgatói tanulmányi munkaórákat is tartalmazza. A felsőoktatási intézmény által ajánlott tantervben, a szakirányú továbbképzések kivételével, az egyes félévek kreditértéke – figyelembe véve az intézmény által meghatározott képzési időszakot – legfeljebb három kredittel térhet el a harminc kredittől.

(2)100 A képzési és kimeneti követelmények szerint megszerezhető kompetenciák alapján meghatározott tanterv kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tantárgyakból, tantervi egységekből, továbbá kritériumkövetelményekből épül fel. Szabadon választható tantárgy esetében a felsőoktatási intézmény nem korlátozhatja a hallgató választását a felsőoktatási intézmények által meghirdetett tantárgyak körében.

(3) A tantervben a tantárgyakhoz, tantervi egységekhez tanórát és kreditértéket kell rendelni. A kreditérték kifejezi, hogy a követelmények teljesítéséhez mennyi tanulmányi munkára van szükség, továbbá azt, hogy a tantárgy, tantervi egység felvételével és a tanulmányi követelmények teljesítésével mennyi kreditet szerezhet a hallgató. Kredit csak olyan tantárgyhoz, tantervi egységhez rendelendő, amelynek minősítése az 56. § (7) bekezdése szerint történik. Tantárgyhoz csak egész értékű kredit rendelhető. Doktori képzésben az ismeretanyagok elsajátításáért, a tantárgyi követelmények teljesítéséért, kutatómunkáért és oktatási feladatok ellátásáért szerezhető kredit.

(4) A teljes képzési időre meghatározott átlagos egyéni hallgatói tanulmányi munkaóra nem haladhatja meg a tanórák számának teljes idejű képzésben a háromszorosát, részidős képzésben, esti képzési munkarendben a hétszeresét, levelező képzési munkarendben a tizenkétszeresét, távoktatásban a huszonötszörösét. Doktori képzésben ezeket az arányokat a tantárgyi követelmények részfeladat-teljesítésénél kell irányadónak tekinteni.

(5) A részidős képzésben egy adott képzéshez rendelt teljesítendő kreditek száma megegyezik a teljes idejű képzéshez rendelt kreditek számával.

(6) A tanterv határozza meg, hogy az egyes tantárgyak felvételéhez milyen más tantárgyak előzetes teljesítése szükséges (előtanulmányi rend). Egy adott tantárgyhoz legfeljebb három másik tantárgy vagy a képzési célt illetően több tantárgyat magában foglaló legfeljebb egy, 15 kreditnél nem nagyobb kreditértékű tantárgycsoport (modul) rendelhető előtanulmányi kötelezettségként. A tantervben meghatározott egyes tantárgyakhoz más tantárgyaknak egyidejű felvétele is meghatározható követelményként.

(7)101 Nem kell teljesíteni a tantervben előírt követelményeket, ha a hallgató azokat korábban már elsajátította és azt hitelt érdemlő módon igazolja. Az Nftv. 49. § (5) bekezdése alapján képzésben szerzett krediteket – ha annak előfeltétele fennáll – bármelyik felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok alapján el kell ismerni, függetlenül attól, hogy a hallgató melyik felsőoktatási intézményben, milyen képzési szinten folytatott tanulmányok során szerezte azt. Az elismerés – tantárgyi program alapján – kizárólag a kredit megállapításának alapjául szolgáló kompetenciák [ismeretek, alkalmazási (rész)készségek és további (rész)kompetenciák] összevetésével történik.

(8) Az Nftv. 49. § (5) bekezdése alapján elismert tanulmányi teljesítmény kreditértéke megegyezik annak a tantervi követelménynek a kreditértékével, amelyet teljesítettnek minősítenek, a megszerzett érdemjegy azonban a tantárgy elismerésekor nem módosítható.

(9) Az előzetesen megszerzett, nem formális (iskolarendszeren kívül, de szervezett formában folytatott képzésben szerzett), informális (iskolarendszeren kívüli, tapasztalati úton történő), tanulással elsajátított kompetenciák, munkavégzés során szerzett tapasztalat elismerése lehet egy adott szakon valamely kompetencia (ismeret, teljesítmény, eredmény, készség, további kompetenciák) kredittel történő elismerése vagy követelmény teljesítése alóli felmentés. A kreditátviteli bizottságnak az elismerési eljárásban a hallgató dokumentumai alapján – megfelelő értékelési eljárás keretében – meg kell bizonyosodnia a tudás meglétéről. Az eljárást az intézményi szabályzatban kell meghatározni.

55. § (1) A kreditrendszerű képzés során a különböző képzési szintek szabályai eltérhetnek és elkülönülten is szabályozhatók.

(2) A kreditrendszerű képzésben – a felsőoktatási intézmény szabályzatában – szabályozni kell

1. az egyéni tantárgyfelvétel módját, ütemezését,

2. a kreditek gyűjtésének szabályait,

3. a tantárgyelismerés szabályait,

4. meghatározott képzési időszakok alatt a hallgató által megszerzendő minimális kreditértékeket,

5. a 4. pontban foglaltak alkalmazásának módját a korábban megszüntetett hallgatói jogviszonyú, de az adott képzésre felvételi eljárásban újra felvételt nyert, tanulmányaikat folytató hallgatókra,

6. a szorgalmi időszakban teljesített feladatok, megírt zárthelyi dolgozatok, elkészített beszámolók alapján adott félévközi jegy, valamint félévközi követelmények és a vizsga alapján együttesen vagy kizárólag a vizsgán tanúsított tudás alapján adott vizsgajegy megszerzésének módját, a sikertelen félévközi teljesítések pótlásának lehetőségeit,

7. a vizsgákra való jelentkezés és a jelentkezés visszavonásának módját,

8. a sikertelen vizsgák egy vizsgaidőszakon belüli megismétlési kísérleteinek számát, egy adott tantárgynak a tanulmányok során való újabb felvételi lehetőségeit,

9. egy adott képzési időszak után a tanulmányok folytatásához, szükséges minimális (halmozott) súlyozott tanulmányi átlagot,

10. a megkezdett passzív féléveknek és az önköltséges hallgatók esetében az aktív féléveknek a végbizonyítvány megszerzéséig igénybe vehető maximális számát,

11. a kreditrendszerhez kapcsolódó kérelem benyújtásának rendjét,

12. a szakdolgozat vagy diplomamunka elkészítésének rendjét,

13. a végbizonyítvány (abszolutórium) törzslapon történő kiállításának rendjét,

14. a záróvizsga rendjét, a záróvizsga eredmények kiszámítását,

15. az oklevél eredményének (minősítésének) kiszámítását,

16. az Nftv. 42. § (2) bekezdése szerinti részismeretek megszerzése érdekében folytatott képzés meghirdetésének és az arra történő felvétel szabályait,

17. a továbbtanulást, az átvételt vagy a vendéghallgatást megelőző előzetes kreditátviteli eljárás szabályait,

18. a felsőoktatási vagy felsőfokú szakképzés során elsajátított ismeretek kötelező beszámításának, a 16. pont szerinti képzés során elsajátított ismeretek, valamint a korábbi munka- és egyéb tapasztalatok beszámításának, a nem formális, informális tanulással elsajátított kompetenciák elismerésének, beszámításának módját, és

19. az Nftv. szerinti megfelelő jogorvoslati eljárást.

(3) A felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározottak szerint értesíti a hallgatót az általa felvett, illetve törölt tárgyakról.

56. § (1) Ha a tanéven kívül kerül sor szakmai gyakorlat, vizsga, egyéb oktatási tevékenység (a továbbiakban együtt: hallgatói tevékenység) szervezésére, a felsőoktatási intézménynek egyértelműen meg kell határozni, hogy melyik, közvetlenül előtte vagy utána lévő félévre vonatkozik a hallgatói tevékenység. A felsőoktatási intézmény szabályzatában határozza meg a tanévhez és félévhez igazodó képzési időszakok belső ütemezését.

(2)102 Az utolsó félévben a szorgalmi időszak után – egymást követően – vizsgaidőszakot és záróvizsga-időszakot is kell biztosítani. A vizsgákat oly módon kell megszervezni, hogy minden érintett hallgató jelentkezni tudjon és vizsgázhasson, továbbá biztosítani kell, hogy az adott képzési időszakban a hallgató a sikertelen vizsgát megismételhesse.

(3) Ha a hallgató a (2) bekezdés szerinti záróvizsga-időszak utolsó napjáig teljesíti a végbizonyítvány feltételeit, akkor a felsőoktatási intézmény a hallgató képzésének végdátumaként a (2) bekezdés szerinti félév záróvizsga-időszak utolsó napját állapítja meg. Ezen hallgatók esetében az adott felsőoktatási intézményben – a párhuzamos képzésben résztvevők kivételével – a képzés végdátumával az Nftv. 59. § (1) bekezdés d) pontja szerinti hallgatói jogviszony megszűnésének dátuma megegyezik.

(4) Az oklevélre való jogosultságról szóló igazolás kiállítási napjának meg kell előznie az oklevél kiállításának napját.

(5) A hallgatói teljesítmények értékelési módjainak meghatározása a tanterv része, amelyet a képzési időszak kezdete előtt a felsőoktatási intézményben nyilvánosságra kell hozni.

(6)103 A hallgató teljesítménye a képzési időszak teljes ideje alatt értékelhető. A hallgató tudásának értékelése többféle értékelési módszerrel is történhet: diagnosztikus, támogató (formatív), összegző (szummatív) is lehet, és történhet folyamatosan vagy egyszeri alkalommal. Az értékelési módok és alkalmak együttesen is alkalmazhatók. A tantárgyak, tantervi egységek lezárása történhet félévközi jeggyel vagy vizsgajeggyel. A félévközi jegy a tantárgy tanulmányi követelményeinek félévközi, folyamatos értékelésén alapul. Az 55. § (2) bekezdés 6. pontja szerinti vizsgajegy megállapítása a vizsgaidőszakban tett szóbeli vagy írásbeli vizsga alapján történik.

(7) A hallgatói ismeretek értékelése lehet:

a) ötfokozatú: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) minősítés,

b) háromfokozatú: kiválóan megfelelt (5), megfelelt (3), nem felelt meg (1) minősítés,

c) a felsőoktatási intézmény által bevezetett, a felsőoktatási intézmény szabályzatában rögzített egyéb értékelési rendszer, ha az biztosítja a más értékelési rendszerrel való összehasonlíthatóságot.

57. § (1) A hallgató az oklevél megszerzéséhez szükséges krediteket a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési időnél rövidebb vagy hosszabb idő alatt is megszerezheti.

(2) Ha a hallgató teljesítményét elfogadták, a kredit értéke nem függ attól, hogy a hallgató a tudására milyen értékelést kapott.

(3) A kreditrendszerű képzésben a hallgató teljesítményének nyomon követésére az adott képzésben folytatott tanulmányok egy képzési időszakára, illetve a tanulmányok egészére számított (halmozott) súlyozott tanulmányi átlag szolgál. A súlyozott tanulmányi átlag számításánál az adott időszakban teljesített tantárgyak kreditértékének és érdemjegyének szorzatából képzett összeget a teljesített tárgyak kreditjeinek összegével kell osztani.

(4) Egy félévben a hallgató adott képzésén a teljesítményének mennyiségi és minőségi megítélésére a kreditindex, illetve a korrigált kreditindex alkalmas. A kreditindex számításánál a félévben teljesített tantárgyak kreditértékének és érdemjegyének szorzataiból képezett összeget – átlagos előrehaladás esetén – az egy félév alatt teljesítendő harminc kredittel kell osztani. A korrigált kreditindex a kreditindexből egy, a félév során teljesített és az egyéni tanrendben vállalt kreditek arányának megfelelő szorzótényezővel számítható. Az összesített korrigált kreditindex a hallgató több féléven keresztüli teljesítményének mennyiségi és minőségi megítélésére szolgál. Az összesített korrigált kreditindex számítása megegyezik a korrigált kreditindex számításával, azzal, hogy félévenkénti harminc kreditet és a teljes időszak alatt felvett és teljesített krediteket kell figyelembe venni.

(5) A kreditrendszerű képzés keretében a hallgató részképzése során a felsőoktatási intézmény részéről tett előzetes nyilatkozat a hallgatói teljesítmény elismeréséről utólagosan nem vonható vissza. Az előzetes nyilatkozathoz szükséges a kreditátviteli bizottság döntése.

(6) A felsőoktatási intézménynek kérelemre az előzetes kreditátviteli eljárást le kell folytatnia. Az előzetes kreditátviteli eljárás során a kérelmező által teljesített, valamint a kérelem benyújtásakor folyamatban levő félév végéig várhatóan teljesítendő tanulmányi követelmények (a teljesítés feltételéhez kötött) kreditelismeréséről és egyben a felvételi feltételekben szereplő kreditek (teljesítés feltételéhez kötött) meglétéről hoz döntést a kreditátviteli bizottság. A felsőoktatási intézmény a kreditátviteli bizottság által elismert krediteket a tanulmányok tényleges megkezdésekor újabb kérelem nélkül elismertnek tekinti.

58. § (1) A felsőoktatási intézmény – az intézményi szabályzatban meghatározott módon – nyilvánosságra hozza a szorgalmi időszak vége előtt legalább három héttel

a) az egyes vizsgák napjait,

b) a vizsgáztatásban közreműködők nevét,

c) a jelentkezés idejét és módját,

d) a vizsgaeredmények közzétételének napját, valamint

e) a vizsgaismétlés lehetőségét.

(2) Ha a sikertelen vizsgát követő ismétlővizsga nem volt sikeres, a hallgató kérésére biztosítani kell, hogy az újabb ismétlővizsgát másik oktató vagy vizsgabizottság előtt tehesse le.

(3) A vizsgáról való távolmaradás esetén a hallgató tudása nem értékelhető.

59. § (1) A záróvizsgát záróvizsga-bizottság előtt kell letenni, amelynek elnöke és legalább még két tagja van. A záróvizsga-bizottságot úgy kell összeállítani, hogy legalább egy tagja egyetemi vagy főiskolai tanár, illetve egyetemi vagy főiskolai docens legyen, továbbá legalább egy tagja ne álljon foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban az érintett felsőoktatási intézménnyel vagy a felsőoktatási intézmény másik szakjának oktatója legyen. A záróvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni.

(2) A felsőoktatási intézmény szabályzatában határozza meg a záróvizsgára jelentkezés módját, a záróvizsga megszervezésének és lebonyolításának rendjét, eredményének kiszámítási módját.

(3) Záróvizsgát felsőoktatási intézmények közösen is szervezhetnek.

60. § A felsőoktatási intézmény a hallgatói, a vendéghallgatói, valamint a részismeretek megszerzése céljából létesített hallgatói jogviszony keretében folytatott tanulmányok kreditekben mért teljesítéséről nyilvántartást vezet. Az Nftv. 3. melléklet I/B. alcím 1. pont b) alpontja alapján nyilvántartott adatok:

a) a képzésben részt vevő hallgató költségviselési formája;

b) a képzés jellemzői: a szak, a felsőoktatási szakképzés, a szakképzettség megnevezése, a képzési ciklus, a képzésért felelős szervezeti egység, a képzés munkarendjének, nyelvének, helyének, a választott szakiránynak a megjelölése;

c) a hallgató által egyéni tanrendjében felvett tantárgyakra vonatkozó adatok: a tantárgy neve, kódja, kreditértéke, tanóra száma, a tantárgyfelelős neve, a tantárgy oktatójának neve, a tantárgy kötelező, kötelezően választható vagy szabadon választható minősége;

d) adott tantárgy, tantervi egység felvételére és teljesítésére vonatkozó további adatok: hányadik tantárgyfelvétel, hányadik vizsgakísérlet az adott félévben és a tantárgy összes felvételét figyelembe véve, félévközi jeggyel záruló tárgynál a tantárgyfelvétel száma, illetve az érdemjegy megszerzésére irányuló kísérletek száma, a követelmények teljesítése alapján kapott érdemjegy és kreditérték, a vizsga érdemjegye, időpontja;

e) az egyéni tantervben adott félévre felvett tantárgyak, tantervi egységek neve, kreditértéke, a felvett tárgyak összegezett kreditértéke; az adott félévben teljesített tárgyak, tantervi egységek összegezett kreditértéke, kreditindex;

f) az adott képzési időszakban megszerzett összes kredit, a tanulmányok addigi teljes időtartamára számított halmozott, súlyozott tanulmányi átlag; az adott félévben teljesített és az adott félévre az egyéni tanrendben felvett kreditek aránya; a félévre vonatkozó korrigált kreditindex;

g) a tanulmányok során az adott félév befejezéséig igénybe vett aktív és passzív félévek száma; adott időszakra a felsőoktatási intézmény szabályzatában előírt minimálisan összegyűjtendő kreditek teljesítésére vonatkozó információk;

h) külföldi részképzés esetén az adott félévre vonatkozóan a részképzés helye, összes, adott képzésbe beszámítható kreditek száma;

i) a képzés ajánlott tanterve szerint elszámolható, szabadon választott kreditkeret; a hallgató által adott félév befejezéséig a szabadon választható tárgyak felvételével már teljesített és még teljesítendő kreditek száma;

j) a korábbi, illetve a párhuzamos, a vendéghallgatói tanulmányok vagy munka- és egyéb tapasztalat alapján elismert tantárgyak, tantervi egységek, azok kreditértékei;

k) a szakmai gyakorlat időtartama, a teljesítés időpontja, kreditértéke és érdemjegye;

l) a nyelvi követelmények teljesítésének ténye;

m) a képzési és kimeneti követelményben meghatározott egyéb kritérium-feltételek teljesítése; valamint

n) a szakdolgozat, diplomamunka érdemjegye, a záróvizsga tárgyai, érdemjegyei, a záróvizsga minősítése (érdemjegye), ha a záróvizsga és az oklevél minősítése eltérő, az oklevél minősítése, továbbá az oklevél kiadásának időpontja.

19. Átsorolás

61. § (1)104 Doktori képzésben a felsőoktatási intézmény az Nftv. 48. § (2a) bekezdésében meghatározott korlátozással – a doktori szabályzatban meghatározottak szerint – dönt a hallgatók önköltséges és magyar állami (rész)ösztöndíjas képzés közötti átsorolásáról.

(2) A felsőoktatási intézménynek a következő képzési időszakban átsorolható hallgatói létszáma meghatározásához a hallgatók tanulmányi teljesítménye alapján meg kell állapítania, hogy az adott tanévben, adott szakon

a) hány magyar állami (rész)ösztöndíjas és hány államilag támogatott hallgatónak szűnt meg a hallgatói jogviszonya a végbizonyítvány megszerzése előtt,

b) hány olyan magyar állami (rész)ösztöndíjas és hány államilag támogatott hallgató van, aki önköltséges, illetve költségtérítéses képzésre kerül átsorolásra,

c) hány olyan hallgató van, aki a lezárt félévvel már igénybe vette az adott szakon az Nftv. 47. § (3) bekezdése szerint rendelkezésre álló támogatási időt.

(3) Az adott tanév átsorolási döntése során azokat a hallgatókat nem kell figyelembe venni, akik az adott felsőoktatási intézményben legfeljebb egy képzési időszakban folytattak tanulmányokat, továbbá akik az Nftv. 47. § (6) bekezdésében meghatározottak miatt félévüket nem tudták befejezni.

(4) Az önköltséges hallgató csak magyar állami ösztöndíjas képzési formára, a költségtérítéses hallgató csak államilag támogatott képzési formára kérheti átsorolását.

(5)105

(6) A magyar állami ösztöndíjra való átsorolást követő első félévre való bejelentkezéskor a hallgató a nyilatkozatot a 9. melléklet 10. pontja szerinti tartalommal, egyedi nyomtatványon teszi meg. A nyilatkozatot a törzslaphoz kell csatolni.

(7) Ha a felvételt nyert jelentkező vagy az átsorolást kérő hallgató a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzés feltételeit nem vállalja, a felsőoktatási intézménynek fel kell ajánlania a részére ugyanazon képzésre az önköltséges képzésben való részvétel lehetőségét.

(8)106 Az Nftv. 48. § (2) bekezdése szerinti átsorolási döntést minden év július 31. napjáig, tanévenként egyszer kell meghozni. Ha az 56. § (1) bekezdése alapján az adott félévhez tartozó kredit teljesítésére július 31-ét követően kerül sor, és a felsőoktatási intézmény betölthető magyar állami ösztöndíjas hellyel rendelkezik, akkor az átsorolási döntést ennek figyelembevételével kell felülvizsgálni és szükség esetén módosítani.

(9)107 Át kell sorolni az Nftv. 48. §-a szerint azt a hallgatót, aki – ha a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata ettől magasabb értéket nem állapít meg – nem éri el a 10. melléklet szerinti, képzési területenként meghatározott súlyozott tanulmányi átlagot.

20. A hallgatók esélyegyenlőségének előmozdítása

62. § (1) A fogyatékossággal élő hallgató kérelmére a felsőoktatási intézménynek a tanterv előírásaitól részben vagy egészében eltérő követelményeket kell megállapítania, illetve – figyelemmel az Nftv. 49. § (8) bekezdésére – azok teljesítésétől el kell tekintenie a (2)–(7) bekezdésben foglalt kedvezmények közül legalább egy, szükség szerint több kedvezmény biztosításával, ha a fogyatékosságot igazoló szakvélemény megállapításai alapján kedvezmény, illetve mentesség biztosítható a hallgató számára.

(2) Mozgáskorlátozott hallgató esetében alkalmazható kedvezmények:

a) a gyakorlati követelmények teljesítése alóli részleges vagy teljes felmentés, illetve annak más formában történő teljesítése,

b) az írásbeli vizsga szóbelivel, a szóbeli vizsga írásbelivel történő helyettesítése,

c) mentesítés a nyelvvizsga vagy annak egy része, illetve szintje alól,

d) mentesítés a manuális készségeket igénylő feladatok alól azzal, hogy az elméleti ismeretek megkövetelhetők,

e) az írásbeli feladatok megoldásához szükséges speciális eszközök, berendezési tárgyak használatának lehetővé tétele,

f) a nem fogyatékossággal élő hallgatókra megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési idő biztosítása,

g)108 a hallgató tanulmányai alatt személyi segítő biztosítása.

(3) Hallássérült (siket, nagyothalló) hallgató esetében alkalmazható kedvezmények:

a) a gyakorlati követelmények teljesítése alóli részleges vagy teljes felmentés, illetve annak más formában történő teljesítése,

b) a szóbeli vizsga írásbelivel történő helyettesítése, szóbeli vizsgáztatás során – hallgatói igény esetén – jelnyelvi vagy orális tolmács biztosítása,

c) mentesítés a nyelvvizsga vagy annak egy része, illetve szintje alól,

d) az érthetőség és a megértés szempontjából az előadásokon és vizsgákon az elhangzottak egyidejű írásban való megjelenítése a hallgató részére,

e) minden vizsgáztatás alkalmával segédeszközök, vizuális szemléltetés biztosítása,

f) a nem fogyatékossággal élő hallgatókra megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési idő biztosítása,

g)109 a hallgató tanulmányai alatt személyi segítő, jegyzetelő tolmács, jelnyelvi tolmács biztosítása.

(4) Látássérült (vak, aliglátó, gyengénlátó) hallgató esetében alkalmazható kedvezmények:

a) a gyakorlati követelmények teljesítése alóli részleges vagy teljes felmentés, illetve annak más formában történő teljesítése,

b) az írásbeli vizsgák helyett a szóbeli vizsga, illetve az írásbeli számonkérés esetén speciális technikai eszközök használata,

c) mentesítés a nyelvvizsga vagy annak egy része, illetve szintje alól,

d) mentesítés a manuális, vizuális készségeket igénylő feladatok alól, de az elméleti ismeretek megkövetelhetők,

e) az előadások, gyakorlatok és vizsgák alkalmával a kérdések, tételek hanghordozó eszközön, digitálisan, pontírásban vagy nagyításban történő hozzáférhetősége,

f) a nem fogyatékossággal élő hallgatókra megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési idő biztosítása,

g)110 a hallgató tanulmányai alatt személyi segítő biztosítása.

(5) Beszédfogyatékos (diszfázia, diszlália, diszfónia, dadogás, hadarás, afázia, orrhangzós beszéd, dizartria, mutizmus, súlyos beszédészlelési és beszédmegértési zavar, centrális pöszeség, megkésett beszédfejlődés) hallgató esetében alkalmazható kedvezmények:

a) a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsga, és a számonkérések esetén speciális technikai eszközök használata,

b) mentesítés a nyelvvizsga vagy annak egy része, illetve szintje alól,

c) a nem fogyatékossággal élő hallgatókra megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési idő biztosítása,

d)111 a hallgató tanulmányai alatt személyi segítő biztosítása.

(6) Pszichés fejlődési zavarral küzdő hallgató esetében alkalmazható kedvezmények:

a) a diszlexiás-diszgráfiás-diszortográfiás hallgatónál:

aa) az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsga vagy szóbeli helyett írásbeli vizsga,

ab) írásbeli vizsga esetén a nem fogyatékossággal élő hallgatókra megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési idő,

ac) a vizsgán a szükséges segédeszközök (különösen számítógép, írógép, helyesírási szótár, értelmező szótár, szinonima szótár) biztosítása,

ad) mentesítés a nyelvvizsga vagy annak egy része, illetve szintje alól;

b) a diszkalkuliás hallgatónál:

ba) mentesítés a számítási feladatok alól, de az elméleti ismeretek megkövetelhetők,

bb) a vizsgák alkalmával mindazon segédeszközök használata, amelyekkel a hallgató a tanulmányai során korábban is dolgozott (különösen táblázatok, számológép, konfiguráció, mechanikus és manipulatív eszközök), továbbá hosszabb felkészülési idő biztosítása;

c) a hiperaktív, figyelemzavarral küzdő hallgatónál:

ca) az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsga vagy szóbeli helyett írásbeli vizsga,

cb) a nem fogyatékossággal élő hallgatókra megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési idő biztosítása,

cc) vizsgáknál a hallgató várakozási idejének minimálisra csökkentése,

cd) az írásbeli feladatok megoldásához szükséges speciális eszközök, berendezési tárgyak alkalmazása,

ce) a hosszabb időtartamú vizsga több részletben való megtartása, vagy a vizsga helyiségének elhagyása nélküli szünetek, vagy mozgásos aktivitás engedélyezése, érzelmi megnyilvánulások tolerálása,

cf) külön vizsga a többi hallgatótól elkülönítetten,

cg) az egyéni sajátosságok függvényében a szóbeli vizsgáztatás során – hallgatói igény esetén – a kérdések leírása vagy többszöri megismétlése, komplex kérdések részegységekre történő lebontása, segítség az elvárások és kérdések tisztázásához,

ch) az előadások, gyakorlatok és vizsgák alkalmával a kérdések, tételek hanghordozó eszközön, digitálisan történő hozzáférhetősége,

ci)112 a hallgató tanulmányai alatt személyi segítő biztosítása;

d) a magatartásszabályozási zavarral (szocio-adaptív folyamatok zavaraival, az érzelmi kontroll, ön-, vagy mások felé irányuló agresszió, a szorongás, az én-szabályozás gyengeségét mutató magatartásjellemzők, az alkalmazkodóképesség, a célirányos viselkedés, az önszervezés, valamint a metakogníció eltérő fejlődésével) küzdő hallgatónak:

da) az írásbeli vizsga szóbelivel, a szóbeli vizsga írásbelivel történő helyettesítése,

db) a hosszabb időtartamú vizsga több részletben való megtartása vagy szünetek engedélyezése, az egyéni késztetések, érzelmi megnyilvánulások tolerálása,

dc) külön vizsga a többi hallgatótól elkülönítetten,

dd) a szóbeli vizsgáztatás során – hallgatói igény esetén – a kérdések leírása, az elvárások és kérdések tisztázása, a feltett kérdések, utasítások megfogalmazásának egyszerűsítése, pontosítása,

de) a nem fogyatékossággal élő hallgatókra megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési idő,

df)113 a hallgató tanulmányai alatt személyi segítő biztosítása.

(7) Az autizmussal élő hallgató esetében alkalmazható kedvezmények:

a) a számonkérés körülményeinek a hallgató speciális szükségleteihez alakítása, az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsga vagy szóbeli helyett írásbeli vizsga,

b) számonkérés során segítségadás az elvárások és kérdések tisztázásához, szóbeli vizsgánál a feltett kérdések, utasítások írásban való megjelenítése, megfogalmazásuk egyszerűsítése,

c) a nem fogyatékossággal élő hallgatókra megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési idő,

d) mind a kurzusok, mind a számonkérés során speciális eszközök (elsősorban hangrögzítő eszköz, számítógép, értelmező szótár, egyéb támogató, infokommunikációs technológiák) alkalmazása,

e) mentesítés a nyelvvizsga vagy annak egy része, illetve szintje alól,

f) a fejlődési zavarából következő nehézségek miatt egyes gyakorlati követelmények alóli mentesítés, vagy ezek teljesítésének megfelelő, nem gyakorlati feladatokkal való helyettesítése,

g)114 a hallgató tanulmányai alatt személyi segítő biztosítása.

(8) A hosszabb felkészülési időt a nem fogyatékossággal élő hallgatókra megállapított időtartamhoz képest legalább 30%-kal hosszabb időtartamban kell megállapítani.

(9) Halmozott fogyatékosság esetén a (2)–(7) bekezdésben foglalt előnyben részesítések bármelyike adható, figyelembe véve a hallgató egyéni szükségleteit.

(10) Indokolt esetben a hallgató kérelmére, a szakvélemény alapján a felsőoktatási intézmény a (2)–(7) bekezdésben szabályozott kedvezményektől eltérő, további vagy más kedvezményt is biztosíthat a hallgató részére.

(11) A nyelvvizsga vagy annak egy része, illetve szintje alóli mentesítés a doktori képzés tekintetében nem illeti meg a doktori képzésre jelentkező hallgatót, a doktorandusz hallgatót illetve a doktorjelöltet.

(12) A nyelvvizsga vagy annak egy része, illetve szintje alóli mentesítés megilleti azt a fogyatékossággal élő volt hallgatót, aki záróvizsgát tett és hallgatói jogviszonya megszűnt, de a szakképzettség megszerzéséhez szükséges nyelvvizsga kötelezettségét nem teljesítette.

63. § (1) A fogyatékossággal élő hallgató fogyatékosságának típusát és mértékét, annak végleges vagy időszakos voltát a (2) vagy a (3) bekezdésben meghatározott szakvéleménnyel igazolja.

(2) Ha a hallgató (jelentkező) fogyatékossága, sajátos nevelési igénye már a középfokú tanulmányok ideje alatt is fennállt, és erre tekintettel a tanulmányai, illetve az érettségi vizsga során kedvezményben részesült, a fogyatékosság, sajátos nevelési igény a megyei (fővárosi) pedagógiai szakszolgálati intézmények, illetve azok megyei vagy országos szakértői bizottságként eljáró tagintézményei (valamint jogelődjeik közül a tanulási képességvizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok, és az országos szakértői és rehabilitációs bizottságok) által kibocsátott szakértői véleménnyel igazolható.

(3) Ha a hallgató (jelentkező) fogyatékossága, sajátos nevelési igénye a középfokú tanulmányok ideje alatt nem állt fenn, illetve fogyatékosságra, sajátos nevelési igényre tekintettel a tanulmányai és az érettségi vizsga során kedvezményben nem részesült, a fogyatékosság a rehabilitációs szakértői szerv, illetve annak jogelődei által kibocsátott szakértői véleménnyel igazolható.

64. § (1) A hallgató fogyatékosságára tekintettel a 63. § (1) bekezdése szerinti szakvélemény alapján kérheti a tanulmányi kötelezettségek teljesítése, illetve a vizsgák alóli részleges vagy teljes felmentését vagy azok más módon történő teljesítésének engedélyezését.

(2) A felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározottak szerint

a) bírálja el a fogyatékossággal élő hallgató segítségnyújtásra, mentességre és kedvezményekre irányuló kérelmét,

b) kerül megbízásra és látja el feladatát a fogyatékossággal élő hallgatók segítését felsőoktatási intézményi és kari részről irányító koordinátor,

c) veheti igénybe a fogyatékossággal élő hallgató – a fogyatékossága típusa és mértéke szerint – a felsőoktatási intézmény által biztosított, illetve más módon rendelkezésére álló személyi és technikai segítségnyújtást és szolgáltatásokat,

d) használhatja fel a fogyatékossággal élő hallgató a speciális jegyzetet, illetve jegyzetet helyettesítő, más módszerű felkészülést segítő technikai eszközöket.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti koordinátor feladata:

a) részvétel a fogyatékossággal élő hallgatók által benyújtott, a (2) bekezdés a) pontja szerinti kérelem elbírálásában és nyilvántartásában, valamint a hallgatót érintő jogorvoslati döntésekben azzal, hogy az a koordinátor, aki a kérelem elbírálásában részt vett, nem vehet részt a jogorvoslati eljárásban,

b) kapcsolattartás a fogyatékossággal élő hallgatókkal, azok segítőivel,

c) a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányai, vizsgái során alkalmazható segítségnyújtási lehetőségek biztosítása, illetve a fogyatékossággal élő hallgatók által igényelt konzultációs lehetőségek megszervezése,

d) javaslattétel a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak segítését szolgáló normatív támogatások felhasználására, a segítségnyújtáshoz szükséges tárgyi eszközök beszerzésére.

(4) A (2) bekezdés b) pontja szerinti koordinátornak felsőfokú végzettséggel, valamint fogyatékosügyi kompetenciákkal vagy fogyatékosügyi szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie.

(5) A fogyatékossággal élő hallgatókat megillető különleges bánásmód elbírálásához szükséges adatokhoz való hozzáférést a felsőoktatási intézménynek biztosítania kell a koordinátor részére.

21. A mentorprogram megszervezésének elvei

65. § (1) A felsőoktatási intézménybe felvételt vagy átvételt nyert hátrányos helyzetű hallgató tanulmányai során a felkészüléséhez a mentorprogram keretében segítséget vehet igénybe.

(2) A mentorprogram keretében a felsőoktatási intézmény oktatója, kutatója, tanára, hallgatója lehet mentor.

(3) A mentorprogram keretében végzett tevékenységet a miniszter által kijelölt szervezet koordinálja. A miniszter és a mentorprogram koordinálását végző szervezet (a továbbiakban: mentorszervezet) között létrejött szerződés tartalmazza

a) a mentorszervezet feladatait, tevékenységének finanszírozási szabályait,

b) a mentorok által végzett tevékenység általános leírását, és

c) a mentorokkal szemben támasztott egyéni szakmai felkészültségi követelményeket.

(4) A mentorszervezetnek a mentorral kötött szerződés tartalmazza

a) a vállalt feladatokból adódó kapcsolattartási kötelezettségeket,

b) a mentori feladat tartalmát, időtartamát, díjazását, valamint

c) a mentorszervezet jogait és kötelezettségeit.

(5) A mentorprogram megvalósításának pénzügyi forrását a minisztérium az Nftv. 84. § (4) bekezdés i) pontjában meghatározott forrás terhére biztosítja.

(6) A mentorszervezetnek a mentorprogramban részt vevő hallgatóval kötött szerződés tartalmazza:

a) a mentorprogram keretében nyújtott segítő tevékenység leírását, azok rendszerességét, igénybevételének szabályait,

b) a hallgató egyedi kérelme alapján nyújtott külön szolgáltatások díjait,

c) a szerződés felmondásának eseteit és jogkövetkezményeit,

d) a (7) bekezdés szerinti hozzájárulást.

(7) A mentorprogramban részt vevő hallgató hozzájárul ahhoz, hogy a mentorszervezet

a) a nevét és születési nevét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét, lakcímét, intézményének megnevezését, képzésének adatait (szak megnevezése, képzési szint, képzési forma, munkarend),

b) félévenkénti tanulmányi átlageredményét,

c) a megszerzett kreditek számát,

d) hallgatói jogviszonyának megszűnése okát és időpontját,

a mentorprogrammal kapcsolatban kezelje és a minisztériumnak a mentorprogram végrehajtásának megfigyelése, valamint a mentorprogram megvalósításának szakmai és pénzügyi ellenőrzése érdekében átadja.

(8) A mentorprogramban részt vevő hallgató a szerződésben szereplő személyi adataiban bekövetkezett minden változást a mentorszervezetnek a változást követő tizenöt napon belül bejelent.

21/A.115 A felsőoktatási intézmények működésére vonatkozó szabályok

65/A. § (1) A miniszter legalább 30 napos határidő tűzésével felhívja az Nftv. 13/B. § (2) bekezdése szerinti javaslattevő szerveket a konzisztóriumi tagok személyére történő javaslattételére.

(2) A felsőoktatási intézmény konzisztóriumának tagjaira

a) a felsőoktatási intézmény a szabályzata, a hallgatói önkormányzat az alapszabálya alapján,

b) a felsőoktatási intézmény gazdasági-társadalmi környezete meghatározó szervei a fenntartó felhívásában foglaltak alapján

tesz javaslatot.

(3)116 A miniszter delegálásról szóló döntését megelőzően a javasolt tagok névsora és szakmai önéletrajza a miniszteri döntés meghozataláig, majd azt követően a delegált tag neve és önéletrajza a megbízatásának végéig nyilvános azzal, hogy a személyes adathoz való hozzáférést a minisztérium honlapján kell biztosítani.

(4) A (2) bekezdés a) pontja szerinti javaslattevő szervek legalább három tagjelöltre tesznek javaslatot.

(5)117 Konzisztóriumi tagnak nem jelölhető, tagi megbízást nem kaphat az a személy, aki

a) büntetett előéletű,

b) polgármesteri, alpolgármesteri, közgyűlési elnöki vagy elnökhelyettesi tisztséget tölt be,

c) a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagja és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerint politikai vezetőnek minősülő állami vezetői tisztséget tölt be,

d) politikai pártban tisztséget tölt, illetve töltött be, fizetett pártalkalmazottként foglalkoztatták vagy foglalkoztatják, feltéve, hogy a kizáró ok megszűnése óta még nem telt el legalább öt év,

e) önkormányzati, országgyűlési vagy európai parlamenti képviselő,

f) kormányzati szolgálati jogviszonnyal rendelkezik,

g) a felsőoktatási intézménnyel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll, vagy intézményi társaságban tisztséget tölt be,

h) tagja más felsőoktatási intézmény konzisztóriumának,

i) tagja más felsőoktatási intézmény szenátusának,

j) más felsőoktatási intézmény vezető beosztású alkalmazottja,

k) hallgatói jogviszonnyal rendelkezik az adott felsőoktatási intézményben.

(5a)118 A konzisztóriumi tagjelölt a jelölést elfogadó nyilatkozattal vállalja, hogy

a) a tagságból eredő feladatait személyesen látja el,

b) a tagsággal összefüggésben tudomására jutott, a felsőoktatási intézményre vonatkozó tevékenységre, gazdálkodásra vonatkozó információt üzleti titokként kezeli, amelyet a megbízás ideje alatt, valamint azt követően harmadik fél részére nem ad ki, azt csak a konzisztóriumi tagságból eredő feladatai ellátásához szükséges mértékben használja fel,

c) nem vesz részt a konzisztórium munkájában, ha a jogaira vagy kötelezettségeire a konzisztórium döntése kihatással lehet, illetve ha a döntés szerinti ügynek tárgyilagos megítélése tőle egyéb okból nem várható (elfogultság),

d) az (5) bekezdés és a c) pont szerinti körülmény fennállását haladéktalanul bejelenti a miniszternek.

(6) A tagságnak a megbízatási idő lejártát megelőző megszűnése esetén a miniszter az eredeti tag megbízatásából hátralévő időtartamra haladéktalanul új tagot delegál.

65/B. § (1) Ha a konzisztórium a szenátus döntési javaslatával nem ért egyet, azt indokolnia kell.

(2) A konzisztórium által hozott határozatokat nyilván kell tartani és a felsőoktatási intézmény szabályzatának megfelelő módon nyilvánosságra kell hozni.

65/C. § A felsőoktatási intézmény a hallgatóval írásban közli különösen a hallgatóra kötelezettséget keletkeztető döntését. A döntésnek tartalmaznia kell a döntés indokolását és a jogorvoslatról való tájékoztatást. A döntést bizonyítható módon kell a hallgatóval közölni.

22. Magán felsőoktatási intézmények gazdálkodásával kapcsolatos szabályok

66. § (1) A magán felsőoktatási intézmény a beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (a továbbiakban: számviteli törvény) meghatározottak szerint teljesíti.

(2) A közhasznú szervezetként nyilvántartásba vett magán felsőoktatási intézmény a számviteli törvényben a beszámoló összeállítása, a könyvek vezetése során érvényesítendő elvekre, az azokra épített szabályok szerint teljesített beszámolási és könyvvezetési kötelezettségre, valamint a nyilvánosságra hozatalra, a közzétételre és a könyvvizsgálatra vonatkozó követelmények teljesítésén túl az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló a 2011. évi CLXXV. törvény 46. §-a szerinti közhasznúsági mellékletet készít.

(3) A magán felsőoktatási intézmény az Nftv. 94. § (4) bekezdése szerinti tevékenység alapító okiratban történő feltüntetése hatálybalépését megelőző napra – mint a számviteli törvény szerinti üzleti évre – a számviteli törvény szerinti beszámolót készít. A tevékenység hatálybalépésének napjával új üzleti év kezdődik, amely a naptári év utolsó napjáig tart, és amelynek nyitóadatai megegyeznek az e bekezdés szerinti beszámoló megfelelő záróadataival.

23. Záró rendelkezések

67. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2) A 34–47. §, a 48. § (1)–(8) és (12) bekezdése, az 56. § (1)–(3) és (5)–(7) bekezdése, a 76. § f) pontja, valamint a 9. melléklet 1–4. pontja, 5. pont 5.3–5.7. alpontja, 6. pont 6.1–6.5., 6.7–6.11. alpontja, és 7–10. pontja 2015. augusztus 15-én lép hatályba.

68. § (1)119 A 4. § (1) bekezdését, a 18. § (3) bekezdését, a 21. § (3) bekezdését és a 22. § (6) bekezdését először a 2017. évi keresztféléves felvételi eljárásban kell alkalmazni.

(2) A 4. § (3) bekezdése szerinti hallgatói létszámra vonatkozó összevetést először a 2013/2014–2014/2015. tanévekre vonatkozóan kell elvégezni.

(3) A 18. § (6) bekezdés b) pontja és (7) bekezdése alkalmazásához a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság e rendelet hatálybalépését követő 90 napon belül kidolgozza a bírálati szempontrendszerét, és a honlapján, valamint a minisztérium hivatalos lapjában egyidejűleg közzéteszi. A 18. § (6) bekezdés b) pontját és (7) bekezdését a bírálati szempontrendszer közzétételét követően kell alkalmazni.

(4) A 2015. augusztus 15-ét megelőzően kiadott oklevélről a 48. § (5) bekezdése szerint kiállított másodlatot az eredeti oklevél tartalmával megegyező tartalommal kell kiállítani azzal, hogy ha az oklevél eredetileg csak magyar nyelven került kiállításra, akkor másodlat kiállítása esetén a 46. § (2) bekezdés a) pontja szerinti nyomtatvány idegen nyelvű oldala nem kerül kiadásra. A ki nem adott oldalt a felsőoktatási intézmény nyilvántartásába bevezeti, jegyzőkönyv felvétele mellett megsemmisíti, és a 48. § (8) bekezdésében foglalt adatok megadásával bejelenti a Hivatalnak.

(5) Azon hallgatók oklevelébe, akik duális képzésben vettek részt, és e rendelet hatálybalépését követően jogosultak oklevélre, az oklevélben fel kell tüntetni a 9. melléklet 6. pont 6.6. alpontja szerinti záradékot.

(6) Az 5. § (6) bekezdése szerinti névhasználatnak való megfelelést a diákotthon esetében a fenntartó, a kollégium esetében a felsőoktatási intézmény felülvizsgálja és ha szükséges, legkésőbb 2015. december 31-ig intézkedik a névmódosításról.

(7) A diákotthonnak, kollégiumnak a 3. melléklet 1. pont e) alpontjában foglaltakat legkésőbb 2018. szeptember 1-jétől biztosítania kell, ettől az időponttól kezdődően a Hivatal vizsgálhatja e feltételek fennálltát.

(8)120 A felsőoktatási intézmény szabályzatait e rendeletet, valamint az e rendeletet módosító rendeletek alapján felül kell vizsgálni, és szükség esetén e rendeletet, valamint az e rendeletet módosító rendeletek hatálybalépését követő 90 napon belül módosítani kell. E rendeletnek a 2015. augusztus 15-ével hatályba lépő rendelkezéseire tekintettel szükségessé váló intézményi szabályzatmódosításokat a rendelkezések hatálybalépésével egyidejűleg kell hatályba léptetni.

(9) A felsőoktatási intézmény 2015. december 31-ig felülvizsgálja, hogy az általa fenntartott gyakorló köznevelési intézmény teljesíti-e a gyakorlóintézménnyé nyilvánítás feltételeit. A vizsgálat eredményéről a felsőoktatási intézmény 2016. január 31-ig tájékoztatja a fenntartóját.

(10) A minisztérium hivatalos lapja kiadásával és értékesítésével kapcsolatos feladatokat a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. végzi.

(11)121 A felsőoktatási intézménynek az 5. melléklet 1. pont m) alpontjában és 2. pont m) alpontjában foglaltakat a 2019/2020. tanévtől indítandó alap- és mesterképzések tekintetében kell biztosítania.

69. §122 A Nyugat-magyarországi Egyetem Öveges Kálmán Gyakorló Általános Iskola fenntartói jogát 2016. január 1-jével a Nyugat-magyarországi Egyetemtől a Széchenyi István Egyetem jogutódlással veszi át.

70. §123 E rendeletnek az oktatást szabályozó egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 345/2015. (XI. 19.) Korm. rendelettel megállapított 9. melléklet 5.8. és 5.9. pontjában foglalt formanyomtatvány szövegét a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti – kifutó – képzésben oklevelet szerző hallgatókra kell alkalmazni.

71. §124 E rendeletnek az oktatást szabályozó egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 345/2015. (XI. 19.) Korm. rendelettel megállapított 61. § (9) bekezdésében és 10. mellékletében foglalt súlyozott tanulmányi átlag alkalmazására az Nftv. 116. § (8) bekezdésében meghatározott felmenő rendszerű bevezetésre meghatározottak az irányadók.

72. §125 (1) 2016. július 1-től az Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Általános, Közép-, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Intézet jogutódja az Eszterházy Károly Egyetem Gyakorló Általános, Közép-, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Intézet.

(2) 2016. július 1-től a Kecskeméti Főiskola Petőfi Sándor Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Óvoda jogutódja a Pallasz Athéné Egyetem Petőfi Sándor Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Óvoda.

73. §126 A Nyugat-magyarországi Egyetem Bolyai János Gyakorló Iskola és Gimnázium fenntartói jogát 2017. február 1-jével a Nyugat-magyarországi Egyetemtől az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogutódlással veszi át.

74–75. §127

76. § Hatályát veszti

a)e)128

f)129

1. melléklet a 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelethez

A felsőoktatási intézmény és a közösségi felsőoktatási képzési központ nyilvántartásba vételének, létesítésének és működésének minimális (kötelező) feltételei130

1. Személyi feltételként biztosítani kell

a) az indítani tervezett képzésekhez szükséges oktatói létszámot;

b) megfelelő létszámú oktatási segédszemélyzetet és oktatásirányítási létszámot;

c) az intézmény rendelkezésére álló infrastruktúra üzemeltetéséhez szükséges személyzetet.

1.1. A személyi feltételeket az Nftv. 7. § (3) bekezdésében meghatározottak figyelembevételével kell biztosítani.

2. Tárgyi, infrastrukturális feltételként biztosítani kell:

a) székhely, telephely tekintetében

aa) olyan oktatás céljára szolgáló épületet, amely az intézmény tulajdonában, vagyonkezelésében, bérletében vagy használatában van legalább 8 éves időtartamra, használatbavételi engedéllyel rendelkezik, továbbá biztosítja a munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban alkalmazott oktatók és kutatók és a maximális hallgatói létszám megállapítása szerint meghatározott létszámú oktatási segédszemélyzet, oktatásirányítási kör egyidejű elhelyezését;

ab) az oktatáshoz és kutatáshoz szükséges infrastruktúrát;

b) könyvtári szolgáltatás, informatikai háttér tekintetében

ba) olyan korszerű szolgáltatásokat nyújtó informatikai hálózat meglétét, amelyhez az alkalmazottak és a hallgatók rendszeresen hozzáférnek;

bb) tanulmányi, kulturális lehetőségek, szabadidő eltöltését biztosító szolgáltatások tekintetében intézményi könyvtár (állami fenntartású egyetem esetében nyilvános könyvtár) fenntartását (a székhelyen, telephelyen), vagy megállapodás megkötését a székhelyen, telephelyen működő könyvtárakkal, amelynek alapján a képzéshez, oktatáshoz, kutatáshoz szükséges szakirodalom és információs szolgáltatások hozzáférhetők minden hallgató és oktató számára;

bc) informatikai alapú hallgatói nyilvántartást biztosító alkalmazást, tanulmányi rendszert;

c)131 sportolási lehetőségek tekintetében valamennyi képzési helyen – saját sportteremben vagy bérelt sportlétesítményben – olyan sportlétesítmény-használati lehetőséget, amely biztosítja, hogy egész tanévben, minden hallgató hetente legalább egy alkalommal két órán keresztül sporttevékenységet folytasson, kivéve ha az adott képzési helyen nem kíván folytatni nappali vagy esti munkarend szerinti képzést;

d) valamennyi képzési helyen a hallgatók számára szálláslehetőség rendelkezésre állását az intézmény által vagy az adott képzési helyen működő más szállásnyújtó által biztosítva, kivéve, ha az adott képzési helyen nem kíván folytatni nappali vagy esti munkarend szerinti képzést;

e) valamennyi képzési helyen a hallgatók és az alkalmazottak számára melegétkezési lehetőség rendelkezésre állását az intézmény által, vagy az adott képzési helyen az intézmény közvetlen környezetében működő más szolgáltató által biztosítva.

3. Pénzügyi feltételek tekintetében biztosítani kell

a) öt év költségtervét folyó évi áron számolva, a bevételek megalapozottságát igazoló dokumentumokkal;

b) a szükséges fenntartói források igazolását.

4. A költségvetésnek legalább a következő kiadásokat kell fedeznie:

a) a közüzemi költségek;

b) az alkalmazottak személyi és járulékköltségei;

c) az alapfeladatok ellátásához szükséges költségek.

5. Ha az adott képzési helyen a felsőoktatási intézmény csak szakirányú továbbképzést kíván folytatni, akkor kizárólag az 1. pont a) alpontja, valamint a 2. pont ab) alpontja alkalmazandó azzal, hogy az oktatáshoz szükséges infrastruktúrát, a könyvtári szakirodalom és az információs szolgáltatások, valamint informatikai hálózat hozzáférhetőségét, továbbá a képzéssel kapcsolatos adminisztrációs feladatok ellátását a képzési helyen biztosítani kell.

6.132 Külföldi székhelyen kívüli képzési helyen folytatni kívánt képzés esetén kizárólag az 1. pont a) alpontja, a 2. pont ab) alpontja, továbbá a 2. pont b) alpontja alkalmazandó azzal, hogy az oktatás céljára szolgáló – az intézmény tulajdonában vagy legalább 8 éves időtartamra a használatában lévő – ingatlant, továbbá a képzéssel kapcsolatos adminisztrációs feladatok ellátását a képzési helyen biztosítani kell.

7.133 Közösségi felsőoktatási képzési központ tekintetében – figyelemmel az 5. pontban foglaltakra is –

a) az 1. pont c) alpontjában, a 2. pont a), c), d) és e) alpontjában, a 3. pont a) alpontjában, valamint a 4. pont a) és c) alpontjaiban meghatározottakat az Nftv. 108. § 23a. pontjában meghatározott szervezet tekintetében,

b) az 1. pont a) és b) alpontjában, a 2. pont b) alpontjában és a 3. pont b) alpontjában meghatározottakat az együttműködő felsőoktatási intézmény tekintetében,

c) a 4. pont b) alpontjában meghatározottakat az Nftv. 108. § 23a. pontjában meghatározott szervezet és az együttműködő felsőoktatási intézmény tekintetében közösen

kell alkalmazni.

2. melléklet a 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelethez

A felsőoktatási intézmény és a közösségi felsőoktatási képzési központ működése engedélyezésének, valamint maximális hallgatói létszáma meghatározásának szabályai134

1. A felsőoktatási intézmény működésének engedélyezésekor, illetve maximális hallgatói létszámának meghatározásakor a működési engedélyben szereplő maximális hallgatói létszámot a felsőoktatási intézmény képzési helyeiként, képzési nyelvenként, a teljes idejű, a részidős képzés és a távoktatás tekintetében elkülönítve, továbbá

a) az alapképzés, mesterképzés, szakirányú továbbképzés, felsőoktatási szakképzés, valamint a kifutó egyetemi, főiskolai szintű képzés tekintetében képzési területenként,

b)135 a doktori képzés tekintetében tudományterületenként

c) a doktori képzés tekintetében tudományterületenként

kell megállapítani.

2. A maximális hallgatói létszám a magyar állami (rész)ösztöndíjas, államilag támogatott, önköltséges és költségtérítéses képzésekre együttesen vonatkozik.

3. A maximális hallgatói létszámot a felsőoktatási intézmény kérelme alapján kell meghatározni, amelynek mértéke nem lehet magasabb az alapító okiratban meghatározott felvehető maximális hallgatói létszámnál.

4. Nem határozható meg maximális hallgatói létszám, ha

a)136 az oktató, kutató, tanári munkakörben alkalmazottak számát és a megtartandó órák számát figyelembe véve – tekintettel az alkalmazottak elhelyezésének lehetőségeire is – nem teljesíthető az Nftv. 26. §-ában és 34. §-ában előírt követelmény:

b) az adott képzési helyen a hallgatók számára térítésmentesen igénybe vehető, hálózati kapcsolattal ellátott számítógépek száma nem éri el az adott képzési helyre megállapítani kért maximális hallgatói létszámnak a 7. pontban foglalt táblázat „B” oszlopában meghatározott arányát;

c) az adott képzési helyen a hallgatók számára térítésmentesen rendelkezésre álló könyvtári infrastruktúra, illetve szolgáltatás keretében a könyvtári olvasóhelyek száma nem éri el az adott képzési helyre megállapítani kért maximális hallgatói létszámnak a 7. pontban foglalt táblázat „C” oszlopában meghatározott arányát;

d) az adott képzési helyen a rendelkezésre álló oktatásirányítási létszám (különösen a tanulmányi adminisztráció, életpálya és tanulmányi tanácsadás) – tekintettel az alkalmazottak elhelyezésének lehetőségeire is – nem éri el az adott képzési helyre megállapítani kért maximális hallgatói létszám 0,2%-át, de legalább 2 főt;

e) az adott képzési helyen a felsőoktatási intézmény nem rendelkezik a képzés lebonyolításához szükséges teremkapacitással, amelynek megállapítása során

ea) csak az oktatás céljára szolgáló, használatbavételi engedéllyel rendelkező és legalább 8 éven keresztül az intézmény kezelésében (használatában, vagyonkezelésében, tulajdonában) lévő épületek vehetők figyelembe,

eb) két tanóra megtartásához százperces időszakot kell figyelembe venni,

ec) a képzésekhez egy tantermet hetente legfeljebb 60 órás időtartamra, ha a felsőoktatási intézményben a heti pihenőnapon is sor kerülhet képzésre, további 12 órás időtartamban lehet figyelembe venni azzal, hogy egy tantermet egy félévben legfeljebb 15 hét időtartamban lehet figyelembe venni,

ed) a foglalkozások teremszükségletét a következő kategóriákba kell besorolni: előadás, gyakorlat, laborgyakorlat, számítógépes gyakorlat, külső helyszíni gyakorlat,

ee) a termeket a következő kategóriákba kell besorolni: tanterem, labor, számítógépes labor, külső helyszíni gyakorlati hely,

ef)137 egy terem befogadóképessége legfeljebb annyi férőhely lehet, ahány m2 nagyságú a terem alapterülete, feltéve, hogy valamennyi férőhelyre asztal- (írótábla-) és székhasználat biztosított;

f) a felsőoktatási intézmény által benyújtott kérelem szerint az egyes képzéseken nem teljesül az Nftv. 17. §-a szerinti előírás;

g) a felsőoktatási intézmény által benyújtott kérelem szerint az esti vagy levelező munkarend szerinti képzéseken nem teljesül az Nftv. 108. § 3. illetve 25. pontja szerinti előírás;

h) a felsőoktatási intézmény nem tudja igazolni, hogy az adott képzési helyen képes a szakmai gyakorlat feltételeinek biztosítására;

i) a felsőoktatási intézmény nem tudja igazolni, hogy az adott képzési helyen biztosított a tanulmányi és életpálya-, valamint az egészségügyi tanácsadás;

j)138 a felsőoktatási intézmény nem tudja igazolni, hogy biztosított az adott képzési helyen – egész tanévben való sportolást lehetővé tevő saját sportteremben vagy bérelt sportlétesítményben – a hallgatók legalább heti 2 óra időtartamú térítésmentes sportolásának lehetősége, kivéve, ha az adott képzési helyen nem kíván folytatni nappali vagy esti munkarend szerinti képzést;

k) a felsőoktatási intézmény nem tudja igazolni, hogy az adott képzési helyen kialakított tanulótereken az elérhető hálózati végpontok (vezeték nélküli kapcsolódási lehetőségek) száma eléri az adott képzési helyre megállapítani kért maximális hallgatói létszámnak a 7. pontban foglalt táblázat „B” oszlopában meghatározott arányának kétszeresét;

l) a felsőoktatási intézmény nem tudja igazolni az adott képzési helyen a hallgatók számára szálláslehetőség rendelkezésre állását az intézmény által vagy az adott képzési helyen működő más szállásnyújtó által biztosítva, kivéve, ha az adott képzési helyen nem kíván folytatni nappali vagy esti munkarend szerinti képzést;

m) a felsőoktatási intézmény nem tudja igazolni az adott képzési helyen a hallgatók és az alkalmazottak számára melegétkezési lehetőség rendelkezésre állását az intézmény által vagy az adott képzési helyen az intézmény közvetlen környezetében működő más szolgáltató által biztosítva.

5. Közös képzés esetében a hallgatókat minden intézményben teljes mértékben figyelembe kell venni, azonban a tanórák közül csak az adott intézmény által oktatott tanórákat kell megfelelő számban biztosítani.

6. A hitéleti képzési terület és hittudomány tudományterület tekintetében meghatározandó maximális hallgatói létszám esetében az e mellékletben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az eljárás során – az Nftv. 91. § (6) és (7) bekezdésével összhangban – kizárólag azt kell vizsgálni, hogy biztosítottak-e a hitéleti képzés tárgyi, infrastrukturális és az oktatásirányítási létszámmal kapcsolatos feltételei.

7.139 A 4. pont b), c) és k) alpontja szerinti, térítésmentesen igénybe vehető számítógépek és könyvtári olvasóhelyek, valamint hálózati végpontok aránya a maximális hallgatói létszámhoz képest:

 

A

B

C

1.

agrár képzési terület

4%

2%

2.

bölcsészettudomány képzési terület

2%

4%

3.

gazdaságtudományok képzési terület

4%

4%

4.

hitéleti képzési terület

2%

2%

5.

informatika képzési terület

5%

2%

6.

jogi képzési terület

2%

4%

7.

államtudományi képzési terület

2%

2%

8.

műszaki képzési terület

4%

2%

9.

művészet képzési terület

2%

2%

10.

művészetközvetítés képzési terület

4%

2%

11.

orvos- és egészségtudomány képzési terület

5%

2%

12.

pedagógusképzés képzési terület

4%

4%

13.

sporttudomány képzési terület

4%

2%

14.

társadalomtudomány képzési terület

2%

4%

15.

természettudomány képzési terület

5%

2%

16.

agrártudományok tudományterület

4%

2%

17.

bölcsészettudományok tudományterület

2%

4%

18.

hittudomány tudományterület

2%

2%

19.

műszaki tudományok tudományterület

4%

2%

20.

művészetek tudományterület

2%

2%

21.

orvos- és egészségtudományok tudományterület

5%

2%

22.

társadalomtudományok tudományterület

2%

4%

23.

természettudományok tudományterület

5%

2%

8. Ha az adott képzési helyen a felsőoktatási intézmény egyedül szakirányú továbbképzést kíván folytatni, akkor kizárólag az 1–3. pont, a 4. pont a), eb)–ef) és f)–h) alpontja, továbbá az 5. és 6. pont alkalmazandó azzal, hogy az oktatáshoz szükséges infrastruktúrát, a könyvtári szakirodalom és az információs szolgáltatások, valamint informatikai hálózat hozzáférhetőségét, továbbá a képzéssel kapcsolatos adminisztrációs feladatok ellátását a képzési helyen biztosítani kell.

9.140 Külföldi székhelyen kívüli képzési helyen folytatni kívánt képzés esetén kizárólag az 1–3. pont, a 4. pont a)–c), eb)–ef), f)–h) és k) alpontja, továbbá az 5–7. pontok alkalmazandók azzal, hogy az oktatás céljára szolgáló – az intézmény tulajdonában vagy legalább 8 éves időtartamra a használatában lévő – ingatlant, továbbá a képzéssel kapcsolatos adminisztrációs feladatok ellátását a képzési helyen biztosítani kell.

10.141 Közösségi felsőoktatási képzési központ tekintetében – figyelemmel a 6. és a 8. pontban foglaltakra is –

a) a 3. pont alkalmazása során kérelem alatt az Nftv. 108. § 23a. pontjában meghatározott szervezet és a vele együttműködő felsőoktatási intézmény együttesen benyújtott kérelmét, alapító okirat alatt ezen együttműködő felsőoktatási intézmény alapító okiratát kell érteni,

b) az 1. és a 4. pont alkalmazása során, ahol a jogszabály felsőoktatási intézményt említ, ott az Nftv. 108. § 23a. pontjában meghatározott szervezetet és az együttműködő felsőoktatási intézményt együttesen kell érteni.

3. melléklet a 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelethez

A diákotthon, valamint a kollégium működésének minimális (kötelező) feltételei

1. Tárgyi, infrastrukturális feltételként biztosítandó

a) olyan ingatlan, amely a diákotthon – kollégium esetén a felsőoktatási intézmény – tulajdonában, bérletében, vagyonkezelésében vagy használatában van legalább 5 éves időtartamra, diákotthoni vagy kollégiumi lakhatás céljára szolgál, használatbavételi engedéllyel rendelkezik;

b) férőhelyenként 1-1 db ágy, személyes használatú tanulóasztal, szék, ruhásszekrény;

c) férőhelyenként 1-1 db paplan, párna;

d) az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásai szerint fürdőhelyiség, illemhely;

e)142 a legalább 100 férőhelyes diákotthon, kollégium esetében az OTÉK előírásai szerint akadálymentesített bejárat és akadálymentes közlekedés, továbbá az OTÉK szerinti felvonó, korlátlift vagy emelőlap, valamint 100 férőhelyenként 1 db akadálymentesített férőhely, valamint akadálymentesített fürdőhelyiség és illemhely;

f) főzési és ételmelegítési lehetőség biztosítása: legalább 25 férőhelyenként 1 db 1000 watt teljesítményű, vagy azzal egyenértékű gáz főzőlap;

g) fűtés;

h) meleg víz biztosítása, férőhelyenként legalább 80 liter/nap mennyiséggel számolva;

i) vízellátás biztosítása, férőhelyenként legalább 140 liter/nap mennyiséggel számolva;

j) mosási és vasalási lehetőség biztosítása: 50 férőhelyenként legalább 1 db 5 kg ruha mosóteljesítményű automata mosógép és legalább 1 darab vasalóállvány;

k) férőhelyenként 1 db internet-hozzáférési végpont vagy vezeték nélküli kapcsolódási lehetőség;

l) minimálisan a diákotthon illetve a kollégium férőhelyszáma 5%-ának megfelelő számú, de legalább 3 számítógépes munkaállomás, ahol minden számítógép internetelérése és ezen keresztül az adott felsőoktatási intézményi könyvtár elektronikus szolgáltatásainak hozzáférhetősége biztosított;

m) férőhelyenként minimum nettó 7 m2 lakóterület;

n) egyidejűleg a férőhelyek 5%-ának megfelelő számú, de legalább 3 főnyi tanulóhely tanulószobában, úgy kialakítva, hogy egy tanulóhelyre legalább 2 m2 alapterület, asztal- és székhasználat legyen biztosítva;

o) a szobákban a hűtőgépek, hajszárítók és 200 watt teljesítmény alatti elektromos teljesítményű, nem hőfejlesztő eszközök (TV, videó, kávé- és teafőző, villanyborotva, szórakoztató elektronikai eszközök, kis fogyasztású háztartási eszközök) ellátására alkalmas elektromos hálózat, férőhelyenként minimum 1 db csatlakozóval;

p) férőhelyenként 25 liter hűtőtérfogatú hűtőgépek;

q) könnyen tisztítható padlóburkolat.

Ha az adott képzési helyen ugyanazon fenntartónak több különböző diákotthona vagy diákotthoni épülete, illetve ugyanazon felsőoktatási intézménynek több kollégiuma vagy kollégiumi épülete működik, az e) pontban szereplő feltételeket – az akadálymentesített szobák számát tekintve összevontan – az erre kijelölt diákotthoni, illetve kollégiumi épületben vagy épületekben is lehet biztosítani.

2. Pénzügyi feltételek tekintetében be kell mutatni

a) öt év költségtervét folyó évi áron számolva, a bevételek megalapozottságát igazoló dokumentumokkal;

b) a szükséges fenntartói források igazolását.

3. A költségvetésnek legalább a következő kiadásokat kell fedeznie:

a) az alkalmazottak személyi és járulékköltségeit;

b) évi két alkalommal a kollégium, diákotthon nagytakarítását;

c) a közös használatú, továbbá a fürdő- és illemhelyiségek napi takarítását;

d) évi egy alkalommal az egészségügyi, fürdő- és illemhelyiségek higiéniai festését;

e) évente legalább a lakóhelyiségek negyedének higiéniai festését;

f) évente legalább a közös helyiségek negyedének higiéniai festését;

g) évente legalább a férőhelyek tizedének felújítását (ágy, tanulóasztal, szekrény, paplan, párna kicserélésével) lehetővé tevő tartalék képzését;

h) közüzemi költségeket;

i) szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal az épület rovar- és kártevő-mentesítését.

4. Személyi feltételek tekintetében biztosítandó

a) 1 fő teljes állásban foglalkoztatott vezető;

b) 24 órás ügyelet;

c) 24 órás portaszolgálat, ami kiváltható beléptető rendszerrel.

5. A diákotthon alapító okirata kötelezően tartalmazza a diákotthon

a) hivatalos nevét;

b) fenntartójának nevét és címét;

c) székhelyének és valamennyi telephelyének címét;

d) képviseletének módját;

e) alaptevékenységét és az ahhoz kapcsolódó egyéb feladatokat;

f) maximális férőhelyszámát;

g) rendelkezésére bocsátott ingatlanvagyont, a vagyon feletti rendelkezés jogát.

4. melléklet a 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelethez

A gyakorló köznevelési intézménnyé nyilvánítás feltételei

1. A gyakorló köznevelési intézménnyé nyilvánítás feltételei:

a) a felsőoktatási intézmény – képzési programja alapján – pedagógusképzést folytat és a köznevelési intézmény fenntartójaként köznevelési feladatot lát el;

b) a köznevelési intézményt nyilvántartásba vették;

c) a köznevelési intézményben van a szervezeti és működési szabályzatában meghatározott gyakorlati képzésért felelős vezető, aki maga is vezetőtanár (gyakorlatvezető óvónő, tanító, gyógypedagógus, konduktor);

d) a köznevelési intézmény rendelkezik a gyakorló köznevelési intézményként való működéséhez a személyi feltételekkel, a pedagógusok fele megfelel a vezetőpedagógusi feltételeknek;

e) a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározott módon biztosított a pedagógusképzés szervezeti kerete, különböző pedagógusképzési területek esetén a pedagógusképzés koordinációját ellátó szervezeti egység vagy a szenátus által e célra létrehozott testület;

f) összességében tanévenként a gyakorló köznevelési intézményben legalább 150 fő – a művészeti szakközépiskolában és a konduktort alkalmazó köznevelési intézményben legalább 50 fő – hallgató vesz részt a gyakorlati képzésben,

g) az óvodapedagógus-, tanító- és gyógypedagógus-képzésben tanévente átlagosan legalább 20 hallgató jut egy gyakorlatvezető óvónőre, tanítóra, gyógypedagógusra, tanárképzésben tanévente átlagosan legalább 5 hallgató jut egy vezetőtanárra;

h) általános iskola esetén az 1–8. évfolyamon, középiskola esetén a 9–12. (9–13.) évfolyamon három párhuzamos osztály van;

i) a gyakorló köznevelési intézményben a tanterv közismereti tantárgyainak és az ehhez kapcsolódó tanórán kívüli iskolai tevékenységnek, illetve az óvodai nevelési, a készség- és képességfejlesztési és tanórán kívüli iskolai tevékenységeknek legalább 70%-ában gyakorlati képzési feladat (pedagóguspálya megismerésére irányuló gyakorlatok, vezetőtanár, gyakorlatvezető óvónő, tanító irányításával végzett önálló tanítási, foglalkozásvezetési gyakorlat) folyik;

j) a köznevelési intézményi tanítási, illetve az óvodai foglalkozási időkeret 25%-át gyakorlóiskolai, óvodai feladatokra fordítják,

k) a köznevelési intézmény nevelési, illetve pedagógiai programja biztosítja a pedagógus-jelöltek felkészítésének lehetőségét.

2. Többcélú köznevelési intézmény részbeni gyakorló intézményként való működésekor a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 7. § (1) bekezdés a)–i) pontja szerinti intézménynek a felsőoktatási intézmény pedagógusképzési feladatainak megfelelő, a köznevelési intézmény által ellátott nevelési-oktatási feladatok, pedagógiai szakszolgálati feladatok, valamint a kollégium feladatai vizsgálandók.

3.143 A gyakorló köznevelési intézménynek a felsőoktatási intézmény azon képzése szerinti, a köznevelési intézményben folyó pedagógiai munka szakasza tekintetében kell megfelelni a gyakorló köznevelési intézménnyé nyilvánítás feltételeinek, amely képzésben a szakmai gyakorlatot biztosítja.

5. melléklet a 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelethez

Az alap-, illetve mesterképzés indításának tárgyi és személyi feltételei

1. Alapképzési szak indításának feltételei:

a) az intézmény által kidolgozott tanterv teljesíti a képzési és kimeneti követelményekben leírtakat,

b)144 az intézmény által kidolgozott tanterv biztosítja a kimeneti kompetenciák hallgatók általi elsajátítását, bemutatja a tanulás-támogatás intézményi eszközrendszerét, módszertanát,

c) a szakfelelős személye az intézmény teljes munkaidőben foglalkoztatott, tudományos fokozattal rendelkező oktató, aki az Nftv. 26. § (3) bekezdése szerint az érintett felsőoktatási intézményt jelölte meg (a továbbiakban: első helyen foglalkoztatott oktató),

d) a szakfelelős egyidejűleg egy alapképzési szakért felelős,

e) az önálló szakképzettséget adó szakirányért felelő személy az intézmény teljes munkaidőben első helyen foglalkoztatott oktatója,

f) a törzsanyag ismeretköreinek intézményi felelőseinek legalább a fele tudományos fokozattal rendelkezik,

g) a szakmai ismeretkörök felelősei igazoltan rendelkeznek szakmai gyakorlattal,

h) a törzsanyag ismeretköreinek intézményi felelősei az intézményben legfeljebb három – akár több szakon is előírt – ismeretkörért felelősek,

i) a törzsanyag ismeretköreinek intézményi elsajátítását lehetővé tevő tantárgyak oktatóinak legalább háromnegyede az intézmény foglalkoztatott oktatója,

j) a gyakorlati foglalkozások (az intézményen kívüli, különösen a terep-, szakmai gyakorlatokat nem számítva) vezetőinek legalább a fele az intézmény teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatója,

k) a képzés oktatási eszközigénye és a gyakorlati képzés feltételei biztosítottak,

l) az intézményi könyvtár állománya és szolgáltatásai biztosítják a tantárgyi programok kötelező irodalomjegyzékében felsorolt könyvek és szakirodalom elérhetőségét minden hallgató számára,

m)145 a képzés során külföldi részképzés céljából a tantervbe épített, nemzetközi hallgatói mobilitásra felhasználható időszak (a továbbiakban: mobilitási ablak) áll rendelkezésre.

2. Mesterképzési szak indításának feltételei:

a) az intézmény által kidolgozott tanterv teljesíti a képzési és kimeneti követelményekben leírtakat,

b)146 az intézmény által kidolgozott tanterv biztosítja a kimeneti kompetenciák hallgatók általi elsajátítását, bemutatja a tanulás-támogatás intézményi eszközrendszerét, módszertanát,

c) a szakfelelős személye az intézmény teljes munkaidőben, első helyen foglalkoztatott oktatója, aki tudományos fokozattal és oktatott területén elismert szakmai referenciával (projektvezetés, kutatási eredmény stb.) rendelkezik,

d) a szakfelelős egyidejűleg egy mesterképzési szakért felelős,

e) a törzsanyag ismeretköreinek intézményi felelősei tudományos fokozattal rendelkeznek és legalább kétharmaduk az intézmény első helyen foglalkoztatott oktatója,

f) a szakmai ismeretkörök felelőseinek legalább 80%-a igazolt szakmai gyakorlattal rendelkezik,

g) a törzsanyag ismeretköreinek intézményi felelősei az intézményben legfeljebb három – akár több szak képzésében is szereplő – ismeretkörért felelősek,

h) a törzsanyag ismeretköreinek intézményi elsajátítását lehetővé tevő tantárgyak oktatóinak legalább háromnegyede az intézmény foglalkoztatott oktatója,

i) a gyakorlati foglalkozások (az intézményen kívüli – terep, szakmai stb. – gyakorlatokat nem számítva) vezetőinek legalább fele az intézmény foglalkoztatott oktatója,

j) a képzés oktatási eszközigénye és a gyakorlati képzés feltételei biztosítottak,

k) az intézményi könyvtár állománya és szolgáltatásai biztosítják a tantárgyi tematikák irodalomjegyzékében felsorolt könyvek és szakirodalom, továbbá az adott tudományág legfontosabb folyóiratainak elérhetőségét minden hallgató számára,

l) az intézményben olyan kutatási témák vannak, amelyekben felkészítik a hallgatókat a doktori képzésre,

m) a képzés során külföldi részképzés céljából mobilitási ablak rendelkezésre áll.

3. A tanárképzés további speciális tárgyi és személyi feltételei:

a) minden hallgató számára (előzetes megállapodással) igazoltan biztosított a gyakorlati képzőhely, ahol a gyakorlatot vezető tanár szakirányú felsőfokú végzettséggel és legalább 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik; a felsőoktatási intézményben – a szabályzatban meghatározott módon – tanárképző központ biztosítja a szakmai, tartalmi, szervezeti és tudományos feladatok összehangolását, az elméleti és gyakorlati képzés szervezését,

b) az egyes tanári szakképzettségeket adó képzésekre teljesülnek a mesterfokozatot adó szak indítására vonatkozó feltételek.

6. melléklet a 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelethez

A felsőoktatási információs rendszerben a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény 3. mellékletében meghatározott adatokon túl tárolt adatok

1. Hozzájárulás esetén tárolt adatok

1.1. a hallgató telefonszáma, e-mail címe, egyéb elérhetősége;

adatközlő a FIR felé: felsőoktatási intézmény;

1.2. az oktató, kutató, tanár telefonszáma, e-mail címe, egyéb elérhetősége;

adatközlő a FIR felé: felsőoktatási intézmény;

1.3. a hallgató „Magyar igazolvány”-a, „Magyar hozzátartozói igazolvány”-a azonosítója és kiállítási dátuma;

adatközlő a FIR felé: felsőoktatási intézmény.

2. Az intézménytörzs keretében tárolt adatok

2.1. Felsőoktatási intézmények:

2.1.1. az alapító okiratban szereplő és ahhoz kapcsolódó adatok:

a) az intézmény hivatalos neve (magyarul és idegen nyelven), rövidített neve, intézményi azonosító száma, internetcíme, gazdálkodási rendje, gazdasági tanács működtetésének ténye, fenntartójának típusa és statisztikai számjele (a Magyar Állam kivételével);

b) a felsőoktatási intézmény jogelődjeinek intézményi azonosító száma, megnevezése, a jogutódlás típusa;

c) alaptevékenység, kiegészítő tevékenység, alaptevékenységhez kapcsolódó egyéb feladatok;

d)147 azok a képzési szintek, képzési területek, tudományterületek, tudományágak, művészeti ágak, amelyeken képzést folytat(hat) a székhelyen, illetve telephelyen;

e)148 azok a képzési szintek, képzési területek, tudományterületek, tudományágak, művészeti ágak, amelyeken képzést folytat(hat) a székhelyen kívüli képzési helyen, közösségi felsőoktatási képzési központban, fenntartói egyetértéssel kötött megállapodás alapján az azonos fenntartó által fenntartott más felsőoktatási intézmény székhelyén, telephelyén;

f) felsőfokú szakképzés szakmacsoportjai, amelyeken az intézmény kifutó rendszerben képzést folytathat székhelyen, telephelyen, illetve székhelyen kívül;

g) vállalkozási tevékenységek;

h) székhely, telephely(ek) és székhelyen kívüli képzési hely(ek) címe(i), az előzőekbe nem tartozó szakirányú továbbképzési helyszín(ek) címe(i);

i) kutatási alaptevékenység tudományterületei és fajtái, és annak helyszínei;

j)149 az intézmény szervezeti tagolása, a felsőoktatási felvételi eljárásban képzés meghirdetésére jogosult karok, intézetek, valamint egyéb szervezeti egységek neve, rövidített neve, központi címe, a központi címen kívüli településen lévő címe;

k) használt ingatlanvagyon (az ingatlan címe, a rendelkezés módja);

l) az alapító okiratban foglalt maximális hallgatói létszám;

2.1.2. további intézményi adatok

a) a kollégium hivatalos neve, rövidített neve, székhelyének és valamennyi telephelyének címe, férőhelyeinek száma komfortfokozat szerint, felsőoktatási tevékenységben való részvételére, a felsőfokú tanulmányokra való felkészítésben való részvételre vonatkozó adatok;

b)150 duális képzéssel kapcsolatos együttműködési megállapodásokról az együttműködő szervezet hivatalos neve, székhelyének címe, típusa, a megállapodás célja, kelte, kezdete, tervezett vége, a duális képzés neve, az együttműködő szervezet által fogadható hallgatók maximális száma;

c) a működési engedélyben engedélyezett képzési, feladat-ellátási helyek és az azokra vonatkozó képzési területek, tudományterületek, szakmacsoportok, képzések;

d) a működési engedélyben engedélyezett maximális hallgatói létszám;

e)151 magyar vagy külföldi felsőoktatási intézménnyel együttműködésben, közös képzés keretében vagy az Nftv. 77. § (4) bekezdése alapján folytatott képzés tárgyában megkötött, valamint egyéb nemzetközi mobilitási megállapodásokról az együttműködő felsőoktatási intézmény hivatalos neve, székhelyének címe, típusa, a megállapodás célja, kelte, kezdete, tervezett vége, esetleges nemzetközi kerete, a képzés neve;

f)152 a szakmai gyakorlóhely hivatalos neve, címe, típusa, a képzés neve, amelyhez a szakmai gyakorlat kapcsolódik, a szakmai gyakorlóhely által fogadható hallgatók maximális száma;

g)153 felsőoktatási intézmény fenntartói jogának átadása tárgyában megkötött megállapodásokról az átadó és az átvevő fenntartó hivatalos neve, székhelyének címe, a megállapodás célja, kelte, a fenntartói jog átvételének napja;

h)154 az Nftv. 14. § (2a) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott képzési hely biztosítására vonatkozó megállapodásokról a felsőoktatási intézmény és a képzési helyet biztosító hivatalos neve, székhelyének címe, a megállapodás célja, kelte, kezdete, tervezett vége, a képzési helyet biztosító által fogadható hallgatók maximális száma képzésenként;

i)155 az Nftv. 23. § (1) bekezdésében meghatározott, a hallgatók tanulmányainak folytatásáról megkötött megállapodásokról a felsőoktatási intézményt megszüntető fenntartó hivatalos neve, székhelyének címe, a megszűnő és a tanulmányok folytatását biztosító felsőoktatási intézmények neve, a megállapodás célja, kelte, a hallgatók átvételének napja képzésenként;

j)156 hallgatók számára szálláshely biztosításával kapcsolatos együttműködési megállapodásokról az együttműködő partner hivatalos neve, székhelyének címe, típusa, a megállapodás célja, kelte, kezdete, tervezett vége, a biztosított szálláshely címe, az együttműködő partner által fogadható hallgatók maximális száma;

k)157 külföldi felsőoktatási intézmény magyarországi működéséhez szükséges képzési helyszín biztosításával kapcsolatos együttműködési megállapodásról az együttműködő magyarországi partner hivatalos neve, székhelyének címe, típusa, a megállapodás célja, kelte, kezdete, tervezett vége, a biztosított helyszín(ek) címe, az együttműködő partner által fogadható hallgatók maximális száma;

2.1.3. az intézmény által bejelentett, nyilvántartásba vett képzések (felsőoktatási szakképzések, alapképzési szakok, mesterképzési szakok, doktori iskolák képzései, szakirányú továbbképzések, felsőfokú szakképzések, egyetemi és főiskolai szintű képzések) adatai:

a) a képzés megnevezése;

b) a képzés szakirányainak, specializációinak, műveltségterületeinek megnevezése;

c)–d)158

e) a képzés elvégzését követően megszerezhető szakképzettség(ek), szakképesítés(ek);

f) a képzés folytatásához szükséges határozat(ok) adatai;

g) a meghirdetés kezdő tanéve;

h) a meghirdetés utolsó tanéve;

i) kapcsolódó képzési együttműködések;

j) a képzés helye;

k) a képzés közös képzés keretében történő megvalósítására vonatkozó adatok, az adminisztrációt ellátó intézmény azonosítója;

l) a képzés végén az oklevelet (bizonyítványt) kiállító intézmény adatai;

m) a képzés nyelve;

n) a képzés munkarendje;

o)159

p) a képzés duális jellege;

2.1.4. a közhasznúsági nyilvántartás keretében kezelt adatok:

a) közhasznúsági fokozat;

b) a közhasznúsági fokozat megszerzésének, módosításának és törlésének időpontja;

c) a nyilvántartott adatok bejelentésének időpontja;

d) az intézmény működésével kapcsolatos határozatok.

2.2. Diákotthonok:

a) a diákotthon hivatalos neve, rövidített neve, székhelyének címe, intézményi azonosító száma, internetcíme, gazdálkodási rendje, telephelye(i)nek címe, maximális férőhelyszáma;

b) fenntartó(k) típusa és statisztikai számjele (a Magyar Állam kivételével);

c) a diákotthon jogelődjeinek intézményi azonosító száma, megnevezése;

d) a diákotthon férőhelyeinek száma komfortfokozat szerint, felsőoktatási tevékenységben való részvételre, a felsőfokú tanulmányokra való felkészítésben való részvételre vonatkozó adatok;

e) használt ingatlanvagyon (az ingatlan címe, helyrajzi száma, birtokolt terület és annak aránya az összterületben, a rendelkezés módja);

f)160 a felsőoktatási intézményekkel kötött megállapodásokról az érintett felsőoktatási intézmény hivatalos neve, a megállapodás célja, kelte, kezdete és tervezett vége.

2.3. Szakkollégiumok:

a) szakkollégium hivatalos neve, működési helye, típusa;

b)161 nem felsőoktatási intézmény keretében működő szakkollégium esetében a felsőoktatási intézményekkel kötött megállapodásokról az érintett felsőoktatási intézmény hivatalos neve, a megállapodás célja, kelte, kezdete és tervezett vége.

2.4. Magyarországon engedéllyel működő külföldi felsőoktatási intézmények:

2.4.1. Az intézmény

a) hivatalos neve;

b) székhelye, postacíme;

c) intézményi azonosító száma;

d) Magyarországon működtetni kívánt szervezeti egységének megnevezése, és annak magyarországi címe;

e) magyarországi működési formája;

f) külföldi működési engedélyére, illetve az akkreditációra vonatkozó adatai;

g) felsőoktatási intézménnyé minősítéséről szóló külföldi jogszabály vagy egyéb külföldi döntés azonosító száma/egyéb megjelölése.

2.4.2.162 Az intézmény által folytatott képzések, ideértve az Nftv. 77. § (4) bekezdése alapján a magyar felsőoktatási intézmény által folytatott külföldi képzéseket is

a) megnevezése (honos nyelven/magyar nyelven);

b) szakirányainak, specializációinak megnevezése;

c) folytatásához szükséges határozat(ok) adatai;

d) meghirdetésének kezdő tanéve;

e) meghirdetésének utolsó tanéve;

f) folytatásához kapcsolódó képzési együttműködések;

g) helye;

h) nyelve;

i) munkarendje;

j) képzési ideje (tanulmányi félévekben);

k)163

l) elvégzését követően megszerezhető szakképzettség, szakképesítés (amennyiben van);

m) vonatkozásában az egyenértékűnek tekintett magyarországi végzettségi szint és szakképzettség (amennyiben van);

n)164 vonatkozásában az egyenértékűnek tekintett magyarországi képzési terület, szakmacsoport, doktori képzés esetén tudományterület, tudományág, művészeti ág (amennyiben van)

képzésenként.

2.5. Valamennyi képzésről

2.5.1. A képzés

a)165 megnevezése és szakmai összetevőinek megnevezése (szak, doktori iskola, szakirány, specializáció, műveltségterület);

b)166 végzettségi szintje és annak ISCED szerinti besorolása, esetleges típusa, az európai és a magyar képesítési keretrendszer szerinti besorolása;

c)167 besorolása képzési terület vagy tudományterület, tudományág, művészeti ág vagy szakmacsoport szerint;

d) képzési ideje félévekben;

e) során megszerezhető szakképzettség vagy szakképesítés;

f) során megszerzendő kreditek száma;

g) előfeltételi adatai (képzés, végzettségi szint, szakképzettség vagy szakképesítés).

2.5.2. A képzés képzési és kimeneti követelménye vagy szakmai és vizsgakövetelménye.

2.5.3. A képzés azonosítója.

2.5.4. A képzés létrejöttével, megszüntetésével kapcsolatos határozatok, jogszabályok adatai.

3.168 Közösségi felsőoktatási képzési központok:

a) a közösségi felsőoktatási képzési központot létesítő szervezet hivatalos neve (magyarul és idegen nyelven), rövidített neve, internetcíme;

b) a működési engedélyben engedélyezett, a közösségi felsőoktatási képzési központban az együttműködő felsőoktatási intézmény által folytatható képzések neve, képzési területe, képzési szintje;

c) a működési engedélyben engedélyezett maximális hallgatói létszám;

d) a használt ingatlanvagyon (az ingatlan címe, a rendelkezés módja).

7. melléklet a 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelethez

Az intézményi azonosító szám képzésének szabálya

A felsőoktatási intézményi azonosító szám „FI” karakterekből, közvetlen utána 5 számjegyből álló jel, amelyben az első 4 számjegy véletlenszerűen kiadott szám. Az első számjegye a nullától különböző számjegy. Az ötödik számjegy ellenőrző ún. CDV kód, melynek képzési algoritmusa az alábbi: a felsőoktatási intézményi azonosító szám első négy számjegyéből a páratlan helyen állókat hárommal, a páros helyen állókat héttel megszorozva, a szorzatokat össze kell adni. Az összeget tízzel elosztva a maradék tekintendő az ötödik, azaz CDV kódnak.

A diákotthoni azonosító szám „DO” karakterekből, közvetlen utána 5 számjegyből álló jel, amelyben az első 4 számjegy véletlenszerűen kiadott szám. Az első számjegye a nullától különböző számjegy. Az ötödik számjegy ellenőrző ún. CDV kód, melynek képzési algoritmusa az alábbi: a diákotthoni azonosító első négy számjegyéből a páratlan helyen állókat hárommal, a páros helyen állókat héttel megszorozva, a szorzatokat össze kell adni. Az összeget tízzel elosztva a maradék tekintendő az ötödik, azaz CDV kódnak.

8. melléklet a 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelethez

A jelentkezői, a hallgatói és az oktatói azonosító szám képzésének szabálya

1. Az azonosító szám tizenegy jegyű szám.

2. Az azonosító szám képzése:

a) az első számjegy konstans 7-es szám,

b) a második számjegytől a tizedik számjegyig a számjegyek összessége egy garantáltan egyedi, véletlenszerűen generált szám,

c) a tizenegyedik számjegy az azt megelőző számjegyek felhasználásával, matematikai módszerekkel a 3. pont szerint képzett ellenőrző szám.

3. Az azonosító szám tizenegyedik számjegyét úgy kell képezni, hogy a 2. pont a) és b) alpontja szerint képzett tíz számjegy mindegyikét szorozni kell azzal a sorszámmal, ahányadik helyet foglalja el az azonosító számon belül. (Első számjegy szorozva eggyel, második számjegy szorozva kettővel és így tovább.)

Az így kapott szorzatok összegét el kell osztani tizeneggyel, és az osztás maradéka a tizenegyedik számjeggyel lesz egyenlő.

A 2. pont b) alpontja szerinti sorszám nem adható ki, ha a tizeneggyel való osztás maradéka egyenlő tízzel.

9. melléklet a 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelethez

A kötelezően használt okiratok formaszövegei

1. Jogviszony-igazolások

1.1. Jogviszony-igazolás

Sorszám:

Jogviszony-igazolás

A ... nevű, ... című, ... intézményi azonosító számú felsőoktatási intézmény igazolja, hogy

... nevű, ... születési nevű hallgatója, akinek születési helye ... (ország) ... (település) születési ideje ... év ... hónap ... nap, anyja születési neve: ...,

állampolgársága: ………….; lakóhelye ... (irsz) ... (település) ... (utca, hsz);

hallgató azonosító száma: .........

hallgatói jogviszonya a ... tanév ... félévében (mely … év … hónap ... naptól … év … hónap ... napig)

c aktív (nem szünetelő)

c passzív (szünetelő)

Nevezett hallgató hallgatói jogviszonya ... év ... hó ... napján jött létre és hallgatói jogviszonya megszűnésének – a tanulmányi teljesítmények és a követelmények alapján – becsült időpontja: ... év ... hó ... nap.

A hallgató az intézményben a következő képzéseken folytat tanulmányokat:

Sorszám

Képzés

Félévi státusz aktív/passzív

Szint

Munkarend

Finanszírozási forma

Befejezés várható dátuma

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az igazolás kiadásának célja:

    

    

Egyéb kiegészítés:

    

    

    

Keltezés, bélyegző, aláírás

1.2. Megszűnt jogviszonyú személyek jogviszony-igazolása

Sorszám:

Jogviszony-igazolás

(megszűnt jogviszonyú személyek esetére)

A ... nevű, ... című, ... intézményi azonosító számú felsőoktatási intézmény igazolja, hogy

... nevű, ... születési nevű volt hallgatója, akinek születési helye ... (ország) ... (település) születési ideje ... év ... hónap ... nap, anyja születési neve: ...,

hallgatói azonosító száma (ennek hiányában a törzslap sorszáma): ...

hallgatói jogviszonya ... év ... hó ... napján jött létre és ... év ... hó ... napján szűnt meg.

Nevezett hallgatói jogviszonya az alábbi félév(ek)ben szünetelt:

1.    .../… tanév … félév (… év … hónap ... naptól … év … hónap ... napig).

2.    .../… tanév … félév (… év … hónap ... naptól … év … hónap ... napig).

Az igazolás kiadásának célja:

    

    

Egyéb kiegészítés:

    

    

    

keltezés, bélyegző, aláírás

1.3. Doktorjelölti jogviszony-igazolása

Sorszám:

Jogviszony-igazolás

A ... nevű, ... című, ... intézményi azonosító számú felsőoktatási intézmény igazolja, hogy

... nevű, ... születési nevű doktorjelöltje, akinek születési helye ... (ország) ... (település) születési ideje ... év ... hónap ... nap, anyja születési neve: ...

állampolgársága: ………….; lakóhelye ... (irsz) ... (település) ... (utca, hsz);

hallgatói azonosító száma: ...

Nevezett doktorjelölti jogviszonya ... év ... hó ... napján jött létre és doktorjelölti jogviszonya megszűnésének – a teljesítmény és a követelmények alapján – becsült időpontja: ... év ... hó ... nap.

Az igazolás kiadásának célja:

    

    

Egyéb kiegészítés:

    

    

    

Keltezés, bélyegző, aláírás

1.4. Megszűnt jogviszonyú személyek doktorjelölti jogviszony-igazolása

Sorszám:

Jogviszony-igazolás

(megszűnt jogviszonyú személyek esetére)

A ... nevű, ... című, ... intézményi azonosító számú felsőoktatási intézmény igazolja, hogy

...nevű, ... születési nevű volt doktorjelöltje, akinek születési helye ... (ország) ... (település) születési ideje ... év ... hónap ... nap, anyja születési neve: ....,

hallgatói azonosító száma (ennek hiányában a törzslap sorszáma): ..., doktorjelölti jogviszonya ... év ... hó ... napján jött létre és ... év ... hó ... napján szűnt meg.

Az igazolás kiadásának célja:

    

    

Egyéb kiegészítés:

    

    

    

Keltezés, bélyegző, aláírás

3. Oktatói nyilatkozat

3.1. Az intézmény működési feltételeinek meglétének mérlegeléséhez adott nyilatkozat

„Alulírott ... (név) (születési név: ..., anyja születési neve: ..., születési hely és idő: ...) felhatalmazom a ... nevű, ... intézményi azonosító számú felsőoktatási intézményt, hogy a működési feltételek mérlegelése során figyelembe vegyen.

Tudomásul veszem, hogy nyilatkozatom megtételét követően, annak visszavonásáig

– a fenti felsőoktatási intézménytől eltérő magyar felsőoktatási intézmény által kezdeményezett képzésindítási eljárás során,

– a fenti felsőoktatási intézménytől eltérő magyar felsőoktatási intézmény létesítésére irányuló eljárás során, valamint

– a fenti felsőoktatási intézménytől eltérő magyar felsőoktatási intézmény működési engedélyezése, felvehető maximális hallgatói létszámának megállapítása, valamint működési engedélyének felülvizsgálata során

nem vehetnek figyelembe.

Tudomásul veszem, hogy a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény előírásai szerint nyilatkozatom megtételét a megjelölt intézmény a felsőoktatási információs rendszer felé jelenti.

Tudomásul veszem, hogy ha egyidejűleg több, egymásnak ellentmondó vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló
2011. évi CCIV. törvénnyel ellentétes nyilatkozatot tettem, egyik nyilatkozatomat sem veszik figyelembe.

Dátum, aláírás”

3.2. Az intézmény működési feltételei meglétének mérlegeléséhez adott nyilatkozat visszavonása

„Alulírott .... (név) (születési név: ..., anyja születési neve: ..., születési hely és idő: ...) a ... nevű, ... intézményi azonosító számú felsőoktatási intézmény részére a működési feltételek meglétének mérlegeléséhez adott nyilatkozatomat
... dátummal visszavonom.

Tudomásul veszem, hogy a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény előírásai szerint nyilatkozatom megtételét a megjelölt intézmény a felsőoktatási információs rendszer felé jelenti.

Dátum, aláírás”

4. Igazolások

4.1.169 Igazolás a végbizonyítvány (abszolutórium) kiállításáról

„Sorszám:

Intézményi azonosító szám:

Törzslap sorszáma:

IGAZOLÁS

Igazolom, hogy ... hallgató, aki ... év ... hó ... napján ... ország ... településén ... néven született, a(z) ... nevű felsőoktatási intézményben a ... (szak, szakirány neve) felsőoktatási szakképzés/alapképzés/osztatlan képzés/mesterképzés/főiskolai képzés/egyetemi képzés/szakirányú továbbképzés/doktori képzés tanulmányi kötelezettségeinek eleget tett, a végbizonyítvány ... ... év ... hó ... napján került kiállításra.

Jelen igazolás végzettséget, szakképzettséget nem igazol.

Keltezés, bélyegző, aláírás”

4.2.170 Igazolás a záróvizsga sikeres teljesítéséről

– a nyelvi követelmények teljesítésének hiánya miatt -

„Sorszám:

Intézményi azonosító szám:

Törzslap sorszáma:

IGAZOLÁS

Igazolom, hogy ... hallgató, aki ... év ... hó ... napján ... ország ... településén ... néven született, a(z) ... nevű felsőoktatási intézmény ... (szak, szakirány neve) felsőoktatási szakképzési/alapképzési/osztatlan képzési/mesterképzési/főiskolai/egyetemi/szakirányú továbbképzési szakon tanulmányi kötelezettségeinek eleget tett (abszolutóriumot szerzett).

A záróvizsga-bizottság előtt ... év ... hó ... napján sikeres záróvizsgát tett.

A hallgató az oklevél kiadásának feltételéül szabott nyelvi követelménynek nem tett eleget, így részére az oklevél nem adható ki.

Az előírt nyelvvizsga teljesítésének igazolását követő harminc napon belül a felsőoktatási intézmény kiállítja és kiadja az oklevelet a jogosult részére.

Jelen igazolás végzettséget, szakképzettséget nem igazol.

Keltezés, bélyegző, aláírás”

4.3.171 Igazolás oklevélre való jogosultságról

„Sorszám:

Intézményi azonosító szám:

Törzslap sorszáma:

IGAZOLÁS

Igazolom, hogy ... hallgató, aki ... év ... hó ... napján ... ország ... településén ... néven született, a(z) ... nevű felsőoktatási intézmény ... (szak, szakirány neve) felsőoktatási szakképzési/alapképzési/osztatlan képzési/mesterképzési/főiskolai/egyetemi/szakirányú továbbképzési szakon tanulmányi kötelezettségeinek eleget tett (abszolutóriumot szerzett).

A záróvizsga-bizottság előtt ... év ... hó ... napján sikeres záróvizsgát tett.

A(z) záróvizsga eredménye/oklevél minősítése: ... .

Fent nevezett az oklevél kiállításához szükséges valamennyi feltételt teljesítette, az oklevél kiállítása és kiadása folyamatban van.

Jelen igazolás végzettséget, szakképzettséget nem igazol. Keltezés, bélyegző, aláírás, záradékok”

5. Oklevél

5.1.172 Felsőoktatási szakképzésben szerezhető oklevél

„Oklevél sorszáma:

Intézményi azonosító szám:

MKKR szintje:

EKKR szintje:

OKLEVÉL

Ezen oklevél tanúsítja, hogy ... (név) született ... (születési név, születési hely és idő) a(z) ... (intézmény) ... felsőoktatási szakképzési szakán tanulmányi kötelezettségeinek eleget tett és ... szakképzettséget szerzett. A képzés ideje
... félév.

Oklevelének minősítése: ....

keltezés, bélyegző, aláírás, záradék”

5.2.173 Felsőoktatási szakképzésben magyar-magyar közös képzést követően szerezhető közös oklevél

„Oklevél sorszáma:

Intézményi azonosító szám:

MKKR szintje:

EKKR szintje:

OKLEVÉL

Ezen oklevél tanúsítja, hogy ... (név) született ... (születési név, születési hely és idő) a(z) ... és a(z) ... (intézmények) közös képzésének keretében ... felsőoktatási szakképzési szakon tanulmányi kötelezettségeinek eleget tett és ... szakképzettséget szerzett. A képzés ideje ... félév. A hallgatói jogviszonnyal kapcsolatos adminisztrációt a(z) ... (intézmény) végezte.

Oklevelének minősítése: ....

keltezés, bélyegzők, aláírások, záradék”

5.3.174 Alapképzésben, osztatlan képzésben, mesterképzésben szerezhető oklevél

„Oklevél sorszáma:

Intézményi azonosító szám:

MKKR szintje:

EKKR szintje:

OKLEVÉL

Ezen oklevél tanúsítja, hogy ..................... (név) született .............. (születési név, születési hely és idő) a(z) .............. (intézmény) ... alapképzési/osztatlan képzési/mesterképzési szakán/szak...szakirányán tanulmányi kötelezettségeinek eleget tett, alapfokozatot/mesterfokozatot és ........................... szakképzettséget szerzett. A képzés ideje ... félév.

Orvos, fogorvos, gyógyszerész, állatorvos, jogász szakon kiadott oklevél esetén:

Az oklevél doktori címet (rövidítve: dr. med./dr. med. dent./dr. pharm./dr. vet./dr. jur.) tanúsít.

A tanárképzésben kiadott oklevél esetén:

Az oklevél „Master of Education” címet (rövidítve: MEd) tanúsít.

Mesterfokozatot eredményező jogászképzésre épülő második jogi mesterképzési szakon kiadott oklevél esetén:

Az oklevél „Legum Magister” vagy „Master of Laws” címet (rövidítve: LL. M.) tanúsít.

Oklevelének minősítése: ....

keltezés, bélyegző, aláírás, záradék”

5.4.175 Alapképzésben, osztatlan képzésben, mesterképzésben magyar-magyar közös képzést követően szerezhető közös oklevél

„Oklevél sorszáma:

Intézményi azonosító szám:

MKKR szintje:

EKKR szintje:

OKLEVÉL

Ezen oklevél tanúsítja, hogy ... (név) született ... (születési név, születési hely és idő) a(z) ... és a(z) ... (intézmények) közös képzésének keretében ... alapképzési/osztatlan képzési/mesterképzési szakon/szak...szakirányán tanulmányi kötelezettségeinek eleget tett, alapfokozatot/mesterfokozatot és ... szakképzettséget szerzett. A képzés ideje
... félév. A hallgatói jogviszonnyal kapcsolatos adminisztrációt a(z) ... (intézmény) végezte.

Orvos, fogorvos, gyógyszerész, állatorvos, jogász szakon kiadott oklevél esetén:

Az oklevél doktori címet (rövidítve: dr. med./dr. med. dent./dr. pharm./dr. vet./dr. jur.) tanúsít.

A tanárképzésben kiadott oklevél esetén:

Az oklevél „Master of Education” címet (rövidítve: MEd) tanúsít.

Mesterfokozatot eredményező jogászképzésre épülő második jogi mesterképzési szakon kiadott oklevél esetén:

Az oklevél „Legum Magister” vagy „Master of Laws” címet (rövidítve: LL. M.) tanúsít.

Oklevelének minősítése: ....

keltezés, bélyegzők, aláírások, záradék”

5.5.176 Alapképzésben, osztatlan képzésben, mesterképzésben többes oklevéllel megvalósuló magyar-külföldi közös képzést követően szerezhető, a magyar felsőoktatási intézmény által kiállított oklevél

„Oklevél sorszáma:

Intézményi azonosító szám:

MKKR szintje:

EKKR szintje:

OKLEVÉL

Ezen oklevél tanúsítja, hogy ... (név) született ... (születési név, születési hely és idő) a(z) ... és a(z) ... (intézmények) közös képzésének keretében ... alapképzési/osztatlan képzési/mesterképzési szakon/szak...szakirányán tanulmányi kötelezettségeinek eleget tett, alapfokozatot/mesterfokozatot és ... szakképzettséget szerzett. A képzés ideje
... félév. A hallgatói jogviszonnyal kapcsolatos adminisztrációt a(z) ... (intézmény) végezte.

Orvos, fogorvos, gyógyszerész, állatorvos, jogász szakon kiadott oklevél esetén:

Az oklevél doktori címet (rövidítve: dr. med./dr. med. dent./dr. pharm./dr. vet./dr. jur.) tanúsít.

A tanárképzésben kiadott oklevél esetén:

Az oklevél „Master of Education” címet (rövidítve: MEd) tanúsít.

Mesterfokozatot eredményező jogászképzésre épülő második jogi mesterképzési szakon kiadott oklevél esetén:

Az oklevél „Legum Magister” vagy „Master of Laws” címet (rövidítve: LL. M.) tanúsít.

Oklevelének minősítése: ....

keltezés, bélyegzők, aláírás, záradék”

5.6.177 Szakirányú továbbképzésben szerezhető oklevél

„Oklevél sorszáma:

Intézményi azonosító szám:

MKKR szintje:

EKKR szintje:

OKLEVÉL

Ezen oklevél tanúsítja, hogy ... (név) született ... (születési név, születési hely és idő) a(z) ... (intézmény) által ... (kibocsátás dátum) dátummal ... számon kiállított oklevéllel igazolt ... végzettségi szintjére/fokozatára és ... szakképzettségére épülően a(z) ... (intézmény) ... szakirányú továbbképzési szakán a tanulmányi kötelezettségeinek eleget tett és ... szakképzettséget szerzett. A képzés ideje ... félév.

Mesterfokozatot eredményező jogászképzésre épülő szakirányú továbbképzésben kiadott oklevél esetén: Az oklevél „Legum Magister” vagy „Master of Laws” címet (rövidítve: LL. M.) tanúsít.

Oklevelének minősítése: .... keltezés, bélyegző, aláírás, záradék”

5.7.178 a) Szakirányú továbbképzésben magyar-magyar közös képzést követően szerezhető közös oklevél

„Oklevél sorszáma:

Intézményi azonosító szám:

MKKR szintje:

EKKR szintje:

OKLEVÉL

Ezen oklevél tanúsítja, hogy ... (név) született ... (születési név, születési hely és idő) a(z) ... (intézmény) által ... (kibocsátás dátum) dátummal ... számon kiállított oklevéllel igazolt ... végzettségi szintjére/fokozatára és ... szakképzettségére épülően a(z) ... és a(z) .... (intézmény) közös képzésének keretében ... szakirányú továbbképzési szakon tanulmányi kötelezettségeinek eleget tett és ... szakképzettséget szerzett. A képzés ideje ... félév. A hallgatói jogviszonnyal kapcsolatos adminisztrációt a(z) ... (intézmény) végezte.

Mesterfokozatot eredményező jogászképzésre épülő szakirányú továbbképzésben kiadott oklevél esetén: Az oklevél „Legum Magister” vagy „Master of Laws” címet (rövidítve: LL. M.) tanúsít.

Oklevelének minősítése: .... keltezés, bélyegző, aláírások, záradék”

5.7. b) Szakirányú továbbképzésben többes oklevéllel megvalósuló magyar–külföldi közös képzést követően szerezhető, a magyar felsőoktatási intézmény által kiállított oklevél

„Oklevél sorszáma:

Intézményi azonosító szám:

MKKR szintje:

EKKR szintje:

OKLEVÉL

Ezen oklevél tanúsítja, hogy ... (név) született ... (születési név, születési hely és idő) a(z) ... (intézmény) által ... (kibocsátás dátum) dátummal ... számon kiállított oklevéllel igazolt ... végzettségi szintjére/fokozatára és ... szakképzettségére épülően a(z) ... és a(z) .... (intézmény) közös képzésének keretében ... szakirányú továbbképzési szakon tanulmányi kötelezettségeinek eleget tett és ... szakképzettséget szerzett. A képzés ideje ... félév. A hallgatói jogviszonnyal kapcsolatos adminisztrációt a(z) ... (intézmény) végezte.

Oklevelének minősítése: .... keltezés, bélyegző, aláírások, záradék”

5.8.179 A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai, egyetemi szintű alapképzésben szerezhető oklevél

„Oklevél sorszáma:

Intézményi azonosító szám:

OKLEVÉL

Ezt az oklevelet ... számára állítottuk ki, aki ... évben ... hó ... napján ... városban (községben) ... megyében ... országban ... néven született, és ... tanévtől ... tanévig a ... főiskolai/egyetemi tanulmányi kötelezettségeinek eleget tett.

A záróvizsga-bizottságnak ... év ... hó ... -i határozata alapján nevezettet .../nevezettet... nyilvánítjuk.

Oklevelének minősítése: ...

keltezés, bélyegző, aláírás, záradék

5.9.180 A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakirányú továbbképzésben szerezhető oklevél

„Oklevél sorszáma:

Intézményi azonosító szám:

OKLEVÉL

Ezt a szakirányú továbbképzésben szerzett oklevelet ... számára állítottuk ki, aki ... évben ... hó ... napján ... városban (községben) ... megyében ... országban ... néven született, és ... (felsőoktatási intézményben) szerzett ... év ... hó ... napján kelt, ... számon kiállított oklevéllel igazolt .. szintű végzettsége, ... szakképzettsége alapján ... tanévtől ... tanévig ... (felsőoktatási intézmény) szakirányú továbbképzésén tanulmányokat folytatott.

A záróvizsga-bizottság előtt ... év ... hó ... napján tett záróvizsga alapján (vagy vizsgának megfelelően) (pedagógus szakvizsga) ... szakirányú szakképzettséget szerzett.

Oklevelének minősítése: ....

keltezés, bélyegző, aláírás, záradék”

6. Az oklevelekben használható záradékok

6.1.181 Jogelőd/nevet változtatott felsőoktatási intézmény(ek) megjelenítésére:

„Az oklevél tulajdonosa tanulmányait a kiállító intézmény jogelőd/nevet változtatott felsőoktatási intézményében/intézményeiben, a(z) ...... nevű felsőoktatási intézményben/intézményekben folytatta. A jogutódlásra/névváltozásra........... került sor.”

6.2. Képzéshez tartozó specializáció elvégzésekor:

„Az oklevél tulajdonosa tanulmányai során a képzéshez tartozó ... specializáció követelményeit teljesítette.”

6.3. Idegen nyelven folyó képzés esetében:

„A képzést és a záróvizsgát az oklevél tulajdonosa ... nyelven teljesítette.”

6.4. Tanító szakképzettség esetén a műveltségi terület igazolására:

„Az oklevél tulajdonosa tanulmányai során a ... műveltségi terület oktatásához szükséges tudást sajátította el.”

6.5. Az alapképzés során a tanári szakképzettséget megalapozó 50 kredites modul elvégzése esetén:

„Az oklevél tulajdonosa tanulmányai során a ... tanári szakképzettség megalapozásához szükséges 50 kredites modult elsajátította.”

6.6. Duális képzésben szerzett szakképzettség feltüntetése:

„Az oklevél tulajdonosa tanulmányait duális képzésben teljesítette.”

6.7. Hitéleti képzésben szaknév és szakképzettség feltüntetésére

„Az oklevélben feltüntetett hitéleti szak a ... szaknak, a szakképzettség a ... szakképzettségnek felel meg.”

6.8. Pedagógus-szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés esetén a szakirányú továbbképzés szervezésének általános feltételeiről szóló 10/2006. (IX. 25.) OKM rendelet 2. számú melléklete szerinti választáson alapuló ismeretkör feltüntetésekor

„Az oklevélben tulajdonosa a pedagógus-szakvizsgára felkészítő tanulmányai során a ... nevű választáson alapuló ismeretkört elsajátította.”

6.9.182 Magyar és külföldi közös képzésben a szaknév és a szakképzettség megfeleltetésének feltüntetésére

„Az oklevélben feltüntetett közös képzés keretében elvégzett szak a ... szaknak, a szakképzettség a ... szakképzettségnek felel meg.

6.10.183 Másodlat kiadásakor:

„Ezt az oklevelet a(z) ... számú törzslap alapján, a(z) ... oklevél sorszámon és ... formanyomtatvány számon kiállított oklevél másodlataként állítottam ki.

keltezés, bélyegző, aláírás”

6.11. Oklevél javításakor:

„Ezt az oklevelet a(z) ... számú törzslap alapján, a .... év .... hó ... napján ... oklevél sorszámon és ..... formanyomtatvány számon kiállított oklevél egyidejű visszavonásával állítottam ki.

keltezés, bélyegző, aláírás”

6.12.184 Jogutód/nevet változtatott felsőoktatási intézmény általi másodlat kiadásakor:

„Ezt az oklevelet a(z) ... számú törzslap alapján, a(z) ... oklevél sorszámon és ... formanyomtatvány számon a(z) ... nevű jogelőd/nevet változtatott felsőoktatási intézmény által kiállított oklevél másodlataként állítottam ki.

keltezés, bélyegző, aláírás”

6.13.185 Jogelőd/nevet változtatott felsőoktatási intézmény által kiállított oklevél jogutód/nevet változtatott/átalakult felsőoktatási intézmény általi javításakor:

„Ezt az oklevelet a(z) ... számú törzslap alapján, a .... év .... hó ... napján, ... oklevél sorszámon és ..... formanyomtatvány számon a(z) ... nevű jogelőd/nevet változtatott felsőoktatási intézmény által kiállított oklevél egyidejű visszavonásával állítottam ki.

keltezés, bélyegző, aláírás”

7. Oklevélmelléklet

„Oklevélmelléklet

Az oklevél sorszáma:

1. Az oklevél megszerzőjének adatai

1.1. Vezetéknév

1.2. Utónév

1.3. Születési hely (ország, város) és idő

1.4. Hallgatói azonosító szám

1.5. Törzslap sorszáma

2. Az oklevél adatai

2.1. A szakképzettség és a vele járó cím (teljes és rövidített formában)

2.2. Az oklevél megszerzése érdekében elvégzett szak/szakok

2.3. Az oklevelet kibocsátó intézmény neve, intézményi azonosító száma és jogállása

2.4. A képzést folytató intézmény neve, intézményi azonosító száma és jogállása (ha eltér a 2.3. pontban megjelölttől)

2.5. A képzés nyelve

3. A képzés szintjének adatai

3.1. A képzés szintje, EKKR szintje

3.2. A képzési idő a képzési és kimeneti követelmény szerint

3.3. A képzésbe való belépés feltételei

4. A képzés tartalmára és az elért eredményekre vonatkozó adatok

4.1. A képzés követelményei

4.1.1. A szak követelményeit meghatározó jogszabály, határozat

4.1.2. A képzési cél

4.1.3. A megszerzendő kreditek száma

4.1.4. Az ismeretek ellenőrzésének rendszere

4.1.5. A szakmai gyakorlat jellege, hossza, kreditértéke

4.2. Az egyes tantárgyak/érdemjegyek/kreditpontok

4.2.1. Tanulmányok során megszerzett tudás (követelmény megnevezése, kreditpont, érdemjegy)

4.2.2. Korábbi, párhuzamos, illetve vendéghallgatói tanulmányok alapján elismert tudás (követelmény megnevezése, kreditpont)

4.2.3. Munka- és egyéb tapasztalat, nem formális, informális tanulás alapján elismert tudás (követelmény megnevezése, kreditpont)

4.3. Az értékelés rendszere

4.4. Az oklevél minősítése

5. Az oklevéllel járó jogosultságok

5.1. Továbbtanulási jogosultságok

5.2. Szakmai jogosultságok

6. További információk

6.1. Egyéb információk

6.2. Intézményi információk

6.3. Egyéb hasznos információk forrásának megjelölése

7. Az oklevélmelléklet hitelesítése

8. A magyar felsőoktatási rendszer leírása”

8. Kreditigazolás

„Kreditigazolás

Sorszám:

A törzslap sorszáma:

A felsőoktatási intézmény neve:

Intézményi azonosító száma:

1. A hallgató adatai

1.1. Vezetéknév

1.2. Utónév

1.3. Születési hely (ország, város) és idő

1.4. A jogviszonnyal kapcsolatos adatok

1.5. Hallgatói azonosító szám

2. A képzés adatai

2.1. Megnevezés

2.2. Szint

2.3. Munkarend

2.4. A képzés nyelve

3. A képzés során teljesített követelményekre vonatkozó adatok képzési időszaknak megfelelő bontásban

3.1. A követelmény (tantárgy, tantervi egység) megnevezése, adatai (óraszám, típus, nyelve)

3.2. A számonkérés típusa

3.3. A követelmény olyan leírása, amely lehetővé teszi a Nftv. 49. §-ának (5) bekezdése szerinti döntéshozatal érdekében annak vizsgálatát és értékelését, hogy a hallgató által megszerzett és igazolt tudás és más kompetenciák mennyiben felelnek meg a helyettesített tantárgy (tantervi követelmény) meghatározott kompetenciáinak

3.4. A követelmény kreditértéke, érdemjegye

4. A kreditigazolás hitelesítése (bélyegző, aláírás)”

9. A tanító szakképzettséggel rendelkezők számára kiadható műveltségi területi képzettség igazolása

„Sorszám:

Intézményi azonosító száma:

IGAZOLÁS

Ezt az igazolást [VISELT NÉV] számára állítottuk ki, aki [SZÜLETÉSI ÉV]. év [SZÜLETÉSI HÓ] hó [SZÜLETÉSI NAP]. napján [SZÜLETÉSI HELY ORSZÁGA] [SZÜLETÉSI HELY TELEPÜLÉS] településén [SZÜLETÉSI NÉV] néven született, és a(z) [EREDETI OKLEVÉL KIÁLLÍTÓ FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY NEVE] nevű felsőoktatási intézményben szerzett [EREDETI OKLEVÉL ÉV] év [EREDETI OKLEVÉL HÓ] hó [EREDETI OKLEVÉL NAP]. napján kelt [EREDETI OKLEVÉL SZÁMA] számon kiállított oklevéllel igazolt alapfokozat és tanító szakképzettsége megszerzését követően a(z) [KIADÓ FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY NEVE] nevű felsőoktatási intézményben a tanító alapképzési szak [MŰVELTSÉGI TERÜLET NEVE] műveltségi terület tanulmányi kötelezettségeinek sikeresen eleget tett.

keltezés, bélyegző, aláírás, záradék”

10. A beiratkozási lapon szereplő nyilatkozat

„Vállalom a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésnek a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényben rögzített feltételeit, és kijelentem, hogy a feltételeket megismertem.”

10. melléklet a 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelethez186

Súlyozott tanulmányi átlag átsoroláshoz

 

A

B

1

Képzési terület

Súlyozott tanulmányi átlag

2

agrár

2,5

3

bölcsészettudomány

2,75

4

gazdaságtudományok

2,5

5

informatika

2,5

6

jogi

2,5

7

közigazgatási, rendészeti és katonai

2,5

8

műszaki

2,5

9

művészet

2,75

10

művészetközvetítés

2,75

11

orvos- és egészségtudomány

2,5

12

pedagógusképzés

2,75

13

sporttudomány

2,75

14

társadalomtudomány

2,75

15

természettudomány

2,5

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!