nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
485/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet
a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerveinek hatásköréről és illetékességéről
2017-07-26
2017-11-16
8
Jogszabály

485/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet

a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerveinek hatásköréről és illetékességéről

A Kormány a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 81. § (1) bekezdés a) és b) pontjában és 81. § (2) bekezdés a)–j) pontjában,

a 7. § e) pontja, a 91. § b) pontja és a 74. § (1) bekezdése tekintetében a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 129. § (1) bekezdés c) pontjában,

a 9. § b) pontja tekintetében az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX. törvény 22. §-ában,

a 14. § b) pontja tekintetében a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény 13. § (1) bekezdés k) pontjában,

a 93. § tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) és b) pontjában

kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

A NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL SZERVEZETE ÉS KÉPVISELETE

1. § (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) jogszabályban meghatározott feladatait a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) 3. §-ában és 4. §-ában meghatározott központi szervei és területi szervei látják el.

(2) A NAV-nak a NAV tv. 4. § (2) bekezdés d) pontja szerinti területi szervei:

a) a Kiemelt Adó- és Vámigazgatóság (a továbbiakban: KAVIG),

b) a Repülőtéri Igazgatóság,

c) a Bevetési Igazgatóság,

d) a Szakértői Intézet,

e) az Informatikai Intézet,

f) a Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézet és

g) a Gazdasági Ellátó Igazgatóság.

(3) A jogszabályban meghatározott vámszervi feladatokat a következő területi szervek látják el:

a) a megyei (fővárosi) adó-és vámigazgatóságok (a továbbiakban: megyei igazgatóságok),

b) a KAVIG,

c) a Repülőtéri Igazgatóság,

d) a Szakértői Intézet és

e) a Bevetési Igazgatóság.

2. § (1) A központi szervek és a területi szervek székhelyét és illetékességi területét az 1. melléklet határozza meg.

(2) A területi szervek kirendeltségeinek illetékessége megegyezik annak a területi szervnek az illetékességével, amelynek a szervezetébe tartoznak.

3. § (1) A NAV területi szervei – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a tevékenységüket érintő körben – ideértve a polgári peres és nem peres eljárásokat, illetve a polgári jogi igénnyel kapcsolatos tevékenységet is – a NAV szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint, külön meghatalmazás nélkül képviselik a NAV-ot.

(2) A bűnügyi igazgatóság tevékenységét érintő peres és nem peres eljárásokban a NAV-ot a Bűnügyi Főigazgatóság képviseli.

II. FEJEZET

A KÖZPONTI IRÁNYÍTÁS HATÁSKÖRE

1. Felülellenőrzés

4. § Felülellenőrzések lefolytatására a Központi Irányítás jogosult.

2. Vám- és jövedéki, valamint rendészeti ügyek

5. § A Központi Irányítás

a) intézkedik az uniós jogi aktusban felhatalmazott szervezet megkeresésére végzendő ellenőrzés elvégzése érdekében;

b) fogadja és az Európai Bizottsághoz továbbítja a dömpingellenes vám visszatérítésére vonatkozó kérelmeket;

c) elfogadja az áruknak TIR-igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozására vonatkozó vámegyezmény végrehajtásáról szóló 39/2013. (IX. 24.) NGM rendelet (a továbbiakban: TIR rendelet) 2. § (2) bekezdés b) pontja szerinti biztosítási szerződést;

d) ellátja a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-ei 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1306/2013/EU rendelet) 85. cikkében meghatározott feladatokat (Különleges Szolgálat), illetve végzi a Különleges Szolgálat által magának fenntartott ügyekben az 1306/2013/EU rendelet V. cím III. fejezetében meghatározott Európai Mezőgazdasági Garancia Alap utólagos ellenőrzést (a továbbiakban együtt: EMGA utólagos ellenőrzés), valamint a külön jogszabály szerinti EMGA felülellenőrzést, illetve helyszíni szemle lefolytatását;

e) a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező területi szerv által lefolytatott EMGA utólagos ellenőrzést, valamint a külön jogszabály szerinti helyszíni szemle lefolytatását a Különleges Szolgálat útján szakmailag irányítja és felügyeli;

f) – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – kapcsolatot tart a vámigazgatási és rendészeti ügyekben az Európai Bizottsággal, a nemzetközi szervezetekkel, továbbá a tagállamok és harmadik országok hatóságaival;

g) végzi a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló törvény szerinti, a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség tagjai által benyújtott nyilatkozatok záradékolását;

h) ellátja a Hivatalos Zár Bizottság irányításával és működtetésével kapcsolatos feladatokat;

i) végzi az egyes ásványolajtermékekkel elkövetett nemzetközi visszaélések felderítése érdekében a tagállamok vámhatóságaival történő kapcsolattartást, valamint a Visegrádi Együttműködés tagállamainak vámhatóságai által létrehozott munkacsoport feladatait;

j) ellátja az Európai Unió és tagállamai, valamint a dohányipar szereplői között a dohány feketekereskedelem visszaszorításáért kötött együttműködési megállapodás alapján a különböző dohány-csalással kapcsolatos ügyben a kapcsolattartási feladatokat;

k) szakhatóságként jár el a kábítószer-prekurzorokról szóló, 2004. február 11-ei 273/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (2) bekezdésében, illetve a kábítószer-prekurzoroknak a Közösség és harmadik országok közötti kereskedelme nyomon követésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2004. december 22-ei 111/2005/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 111/2005/EK tanácsi rendelet) 6. cikk (1) bekezdésében hivatkozott jegyzékekben szereplő anyagok (kábítószer-prekurzor) behozatalával és kivitelével kapcsolatos, a 111/2005/EK tanácsi rendelet 12. és 20. cikke szerinti eljárásában, annak elbírálása kérdésében, hogy a kérelemben feltüntetett határátkelőhelyen a kérelem szerinti termékek forgalma engedélyezhető-e a vámeljárásra vonatkozó követelmények alapján;

l) szakhatóságként jár el a Rendőrség szerveiről és a Rendőrség szerveinek feladat- és hatásköréről szóló 329/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet 14/A. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott másodfokú eljárásban, valamint

m) képviseli a NAV-ot a Határellenőrzési Munkacsoportban,

n)1 ellátja a vámjogszabályok alkalmazása tekintetében az Európai Bizottság felé teljesítendő tagállami feladatokat;

o)2 ellátja a több tagállamot érintő engedélyek másik tagállam vámhatósága részére történő továbbításával kapcsolatos feladatokat;

p)3 közzéteszi a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvényben (a továbbiakban: Jöt.) előírt, az üzemanyagok adómértékének megállapításához szükséges átlagos árat;

q)4 közzéteszi a Jöt.-ben előírt, a dohánygyártmányok értékesítése során alkalmazható kiskereskedelmi eladási árat;

r)5 közzéteszi az állami adó- és vámhatóság részére jogszabályban meghatározott kötelezettség alapján megjelenítendő formanyomtatványokat;

s)6 jogszabály erre vonatkozó rendelkezése alapján közzéteszi a közhiteles nyilvántartás adatait.

3. Nyomtatványok engedélyezése és online pénztárgép forgalomba hozatali engedélyezéséhez kapcsolódó szakhatósági tevékenység

6. § (1) A NAV-nak a számla, egyszerűsített számla és nyugta előállításával kapcsolatos sorszámtartomány kijelölési feladatait a Központi Irányítás látja el.

(2) Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa törvény) alapján a külföldi utas számára rendszeresített adó-visszaigénylő laptól eltérő formátumú nyomtatvány használatát a Központi Irányítás engedélyezi.

(3) Az online pénztárgép forgalmazási engedély iránt a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalhoz benyújtott kérelemmel kapcsolatban a Központi Irányítás jár el szakhatóságként.

4. Külföldi szervekkel való kapcsolattartás

7. § A Központi Irányítás ellátja

a) a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről szóló, 2010. október 7-ei 904/2010/EU tanácsi rendelet 2. cikk (1) bekezdés a) pontjában megjelölt központi kapcsolattartó iroda részére meghatározott,

b) az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 4. § (3) bekezdés 8. pontjában megjelölt központi kapcsolattartó iroda részére meghatározott,

c)7

d)8 a NAV szervezetén belül az Aktv. 43. § (1) bekezdésében megjelölt illetékes hatóság részére meghatározott,

e)9 a jövedéki adók területén való közigazgatási együttműködésről és a 2073/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. május 2-ai 389/2012/EU tanácsi rendeletben szabályozott illetékes hatóság és központi jövedéki kapcsolattartó hivatal részére meghatározott, valamint,

f)10 a Magyarország által a kettős adóztatás elkerülése tárgyában más állammal kötött kétoldalú nemzetközi szerződéseken alapuló, a transzferárak kiigazításával kapcsolatos kölcsönös egyeztetési eljárások lefolytatásával összefüggő, továbbá a kapcsolt vállalkozások nyereségkiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás megszüntetéséről szóló egyezmény alapján a kölcsönös egyeztetési eljárások lefolytatásával, illetve a választottbírósági eljárással kapcsolatos

feladatokat.

5. Behajtási jogsegély

8. § A Központi Irányítás ellátja a behajtási jogsegéllyel kapcsolatos feladatok tekintetében

a) az Aktv. 4. § (4) bekezdés 4. pontja szerinti kapcsolattartó iroda, valamint

b) az Aktv. 4. § (4) bekezdés 6. pontja szerinti központi kapcsolattartó iroda

részére meghatározott feladatokat.

6. A pénzügyi információs egységként folytatott tevékenység

9. §11 A Kormány a Központi Irányítás szervezetén belül működő Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Irodát jelöli ki

a) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény (a továbbiakban: Pmt.) szerinti pénzügyi információs egységként működő hatóság,

b) az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerinti

ba) pénzügyi és vagyoni és

bb) pénzeszközök átutalására vonatkozó

korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv

részére meghatározott feladatok ellátására.

7.12

10. §

7/A.13 Szokásos piaci ár megállapítása

10/A. § A szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelmek ügyében kizárólag a Központi Irányítás jár el.

7/B.14 Információ-technológiai tevékenység

10/B. § (1) A Központi Irányítás információ-technológiai feladatokat ellátó munkatársai ellenőrzési eljárás keretében az Art. szerinti általános megbízólevéllel adatmentést, adatelemzést, adatfeldolgozást végezhetnek.

(2) A Központi Irányítás által ellátott (1) bekezdés szerinti tevékenység vonatkozásában az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzést követő esetleges hatósági eljárást az adózó adóügyeiben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező megyei igazgatóság folytatja le.

7/C.15 Általános adójogi tájékoztatási tevékenység

10/C. § Az általános adójogi tájékoztatásra irányuló, ügyfélazonosítást nem igénylő tájékoztatási tevékenység keretében a benyújtott kérelmek vonatkozásában a Központi Irányítás jár el.

III. FEJEZET

FELLEBBVITELI IGAZGATÓSÁG HATÁSKÖRE

11. § A Fellebbviteli Igazgatóság jár el

a) a megyei igazgatóságok,

b) a KAVIG,

c) a Repülőtéri Igazgatóság,

d) a Bevetési Igazgatóság és

e) a Szakértői Intézet

első fokon hozott döntéseivel, intézkedéseivel szemben induló jogorvoslati eljárásokban.

IV. FEJEZET

A MEGYEI IGAZGATÓSÁGOK, VALAMINT A REPÜLŐTÉRI IGAZGATÓSÁG HATÁSKÖRE ÉS ILLETÉKESSÉGE

8. A megyei igazgatóságok hatásköre

12. § A jogszabályban meghatározott állami adóhatósági, vámhatósági, valamint állami adó- és vámhatósági hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben – a Központi Irányítás, a KAVIG, a Repülőtéri Igazgatóság, valamint a Szakértői Intézet kizárólagos hatáskörébe utalt ügyek kivételével – első fokon a megyei igazgatóságok járnak el.

13. §16

14. § A megyei igazgatóságok ellátják

a) a NAV szervezetén belül behajtási jogsegéllyel kapcsolatos, az Aktv. 4. § (4) bekezdés 5. pontjában megjelölt kapcsolattartó szerv részére meghatározott feladatokat, valamint

b) a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény szerint kötelező bioüzemanyag-részarány teljesítésének ellenőrzésével, bírság kiszabásával kapcsolatos feladatokat.

9. A Repülőtéri Igazgatóság hatásköre

15. § (1) A Repülőtéri Igazgatóság első fokon eljár azokban az ügyekben – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel –, amelyeket európai uniós jogi aktus, törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet a vámhatóság hatáskörébe utal.

(2)17 A Repülőtéri Igazgatóság az (1) bekezdésben foglalt feladatok vonatkozásában nem végezheti

a) a jövedéki adóztatással és az adóellenőrzéssel kapcsolatos, jogszabályban meghatározott elsőfokú hatósági feladatokat;

b) – a helyszíni szemle kivételével – a Jöt. szerinti engedélyezéssel és nyilvántartásba vétellel kapcsolatos, jogszabályban meghatározott elsőfokú hatósági feladatokat;

c) a fémkereskedelmi hatósági feladatokat;

d) a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvényben (a továbbiakban: Rega. tv.) meghatározott adóztatási feladatokat;

e) a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvényben (a továbbiakban: Ktdt.) foglalt hatósági feladatokat;

f) a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvényben a vámhatóság részére meghatározott feladatokat;

g) a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény szerinti dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység engedélyezésével kapcsolatos feladatokat;

h) az EMGA utólagos ellenőrzést, valamint a külön jogszabály szerinti helyszíni szemle lefolytatását; valamint

i) az AEO feltételek vizsgálatát, az engedélyezett gazdálkodói engedély (a továbbiakban: AEO engedély) kiadását, az AEO státus nyomon követését, újraértékelését.

(3)18 A Repülőtéri Igazgatóság kiadja az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2016. évi XIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 47. §-a szerinti, a tranzitterület létesítéséről szóló engedélyt.

(4) A Repülőtéri Igazgatóság végzi légi forgalomban a Magyarország területén működő diplomáciai és konzuli képviseletek, a nemzetközi szervezetek, továbbá ezek személyzetének tagjai és családtagjai használatára érkező, illetve az általuk külföldi rendeltetéssel feladott áruk vámeljárás alá vonását, ha egyértelműen megállapítható, hogy a címzett vagy a feladó az említett személyi körbe tartozik.

(5)19 A Repülőtéri Igazgatóság hivatalból vagy kérelemre ellátja a vámazonosító szám kiadásával és nyilvántartásával, valamint érvénytelenítésével kapcsolatos feladatokat.

10. Általános illetékesség

16. § (1) Ha az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusa, törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik,

a) a magánszemély lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye, mindezek hiányában utolsó ismert belföldi lakóhelye;

b) az egyéni vállalkozó, egyéni cég székhelye, ennek hiányában telephelye, több telephely esetében az elsőként bejelentett telephelye;

c) a jogi személy, illetve egyéb szervezet székhelye, ennek hiányában telephelye (a tevékenység gyakorlásának helye)

szerinti megyei igazgatóság, illetve a Repülőtéri Igazgatóság jár el.

(2) Ha az (1) bekezdés a) pontja alapján az eljáró szerv nem állapítható meg, az Észak-budapesti Adó- és Vámigazgatóság jár el.

(3) Ha az (1) bekezdés b) és c) pontja alapján az eljáró szerv nem állapítható meg, az egyéni vállalkozó, egyéni cég, jogi személy, illetve egyéb szervezet számviteli nyilvántartásának (könyvvezetés) helye szerinti megyei igazgatóság, illetve a Repülőtéri Igazgatóság jár el. Ha a számviteli nyilvántartás (könyvvezetés) helye nem állapítható meg vagy az nem Magyarországon van, akkor – az eljárás lefolytatására illetékes szervet meghatározó jogszabályi rendelkezés hiányában – az Észak-budapesti Adó- és Vámigazgatóság jár el.

17. § Ha a megyei igazgatóság illetékessége az ellenőrzés megkezdését követően az illetékességi okban bekövetkezett változás miatt szűnik meg, vagy az illetékesség megszűnéséről a megyei igazgatóság, illetve a Repülőtéri Igazgatóság az ellenőrzés megkezdését követően szerez tudomást, akkor a megkezdett ellenőrzés befejezésére és – szükség szerint – a hatósági eljárás lefolytatására az ellenőrzést megkezdő megyei igazgatóság, illetve a Repülőtéri Igazgatóság jár el.

18. § Ha a felettes szerv vagy a bíróság új eljárásra utasítja az elsőfokú adó- és vámhatóságot, az új eljárást – a 65. § (4) bekezdésében foglalt kivétellel – az első fokon eljáró megyei igazgatóság, illetve a Repülőtéri Igazgatóság folytatja le.

19. § (1)20 A megyei igazgatóság, valamint a Repülőtéri Igazgatóság illetékességi területén kívül az állami adó- és vámhatóság vezetője adott ügyre vonatkozó engedélyével végezhet – a mélységi ellenőrzés és az EMGA utólagos ellenőrzés kivételével – ellenőrzést. Ilyen esetben az ellenőrzést követő elsőfokú hatósági eljárást is ez a megyei igazgatóság folytatja le. Az EMGA utólagos ellenőrzés esetén a Különleges Szolgálat vezetője jelöli ki az EMGA utólagos ellenőrzést, valamint az ehhez kötődő Vtv. 108. § szerinti kapcsolódó vizsgálatot lefolytató megyei igazgatóságot.

(2) Az illetékességi területen kívül elvégzendő ellenőrzést a vizsgálattal érintett adózó székhelyén, a központi ügyintézés helyén, telephelyén, illetve a lakóhelyéhez, székhelyéhez, a központi ügyintézés helyéhez, telephelyéhez legközelebb eső hivatali helyiségben, illetve egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély adózó esetében – kérelmére – a bejelentett tartózkodási helyéhez legközelebb eső hivatali helyiségben kell lefolytatni.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti esetben az adóhatóság az adózót a lakóhelyéhez, székhelyéhez, a központi ügyintézés helyéhez, telephelyéhez legközelebb eső hivatali helyiségébe idézi, és az adózó az adóhatóság idézésében megjelölt helyen és időpontban nem jelent meg, és távolmaradását előzetesen, alapos okkal nem mentette ki vagy nyolc napon belül megfelelően nem igazolta, a továbbiakban az ellenőrzést az ellenőrzést végző adóhatóság a székhelye szerinti hivatali helyiségében folytatja le.

(4) A megyei igazgatóságok az állami adó- és vámhatóság vezetője engedélyével jogosultak végrehajtási eljárás lefolytatására az illetékességi területükön kívül.

(5) Végrehajtási cselekmények foganatosítására a végrehajtást lefolytató megyei igazgatóság az illetékességi területével határos megyei igazgatóság területén az állami adó- és vámhatóság vezetője engedélye nélkül jogosult.

(6)21 A megyei igazgatóságok az állami adó- és vámhatóság vezetőjének engedélye nélkül jogosultak az adóregisztrációs eljárást követő kockázatelemzési eljárás és az ahhoz kapcsolódó, az Art. 24/F. §-a szerinti eljárások lefolytatására az illetékességi körükbe nem tartozó adózókat érintően.

20. § Ha az Art. 87. § (1) bekezdés c), illetve d) pontja szerinti ellenőrzés kapcsolódó vizsgálatként kerül lefolytatásra – ideértve azt az esetet is, amikor a kapcsolódó vizsgálatot a KAVIG-nak a 63. § (1) bekezdése szerinti hatáskörébe tartozó adózónál kell elvégezni – a vizsgálatot, valamint szükség szerint az azt követő hatósági eljárást az a megyei igazgatóság folytatja le, amelyik által folytatott ellenőrzés megalapozott lefolytatásához a kapcsolódó vizsgálatra szükség van, vagy ha – célszerűségi, szakmai szempontból indokolt – ez a megyei igazgatóság az ellenőrzés, és szükség szerint a hatósági eljárás lefolytatása céljából megkeresi az általános szabályok szerint arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező megyei igazgatóságot.

21. § Halaszthatatlan ellenőrzési és eljárási cselekményeket az állami adó- és vámhatóság hatáskörrel rendelkező szerve az illetékességi területén kívül is végezhet, amelyről haladéktalanul tájékoztatja az illetékességgel rendelkező szervet.

11. Igazolásokkal, nyilvántartásba vétellel, bejelentéssel, tájékoztatással kapcsolatos különös illetékesség

22. § (1) Az adózó személyesen, postai vagy elektronikus úton előterjesztett beadványa alapján – a 63. § (1) bekezdés a), b) és d)–i) pontjában, valamint a 64. §-ban megjelölt adózók kivételével – az alábbi ügyekben a NAV bármelyik megyei igazgatósága, illetve a KAVIG is eljárhat:

a) az Art. 85/A. §-a szerinti adóhatósági igazolásokkal kapcsolatos ügyintézés;

b)22 a magánszemély részére az adóazonosító jel kiadása, a vámazonosító szám kiadása és érvénytelenítése, valamint az adóigazolvánnyal kapcsolatos ügyintézés;

c)23 az adószám kiadása, vámazonosító szám kiadása és érvénytelenítése közvetlenül az állami adó- és vámhatóságnál bejelentésre kötelezett személyek, illetve szervezetek részére;

d) az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettség bejelentéssel kapcsolatos ügyintézés;

e) az adózó egységes adó- és vámfolyószámlájával kapcsolatos tájékoztatás és kivonat kiadása ügyében;

f) az adózó bevallásaival kapcsolatos tájékoztatás és a feldolgozórendszerből nyomtatott adatállomány (kivonat) kiadásával kapcsolatos ügyintézés;

g) az adózó személyi jövedelemadó bevallásaival kapcsolatos ügyintézés;

h) a telefonos ügyintézést lehetővé tevő ügyfélazonosító-számmal kapcsolatos ügyintézés;

i) a személyi jövedelemadó meghatározott részének felajánlásáról szóló rendelkező nyilatkozatok átvétele és nyilvántartásba vétele;

j) az adózó állandó meghatalmazottjának, megbízottjának az erre a célra rendszeresített nyomtatványon tett bejelentésével kapcsolatos ügyintézés;

k) az adózóra vonatkozó egységes adóalany- és ügyfélnyilvántartásban szereplő adatokkal kapcsolatos tájékoztatás, kivonat kiadása ügyében;

l) a legfeljebb száznyolcvan napos – biztosítási kötelezettséggel járó – munkaviszonnyal rendelkező huszonöt év alatti pályakezdő munkavállaló után érvényesíthető szociális hozzájárulási adó adókedvezménye igénybevételéhez szükséges igazolással kapcsolatos ügyintézés;

m) a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet szerinti működő adóalanyként történő nyilvántartásba vétellel, működő adóalanyi státusz igazolásával kapcsolatos ügyintézés;

n)24

o) az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 73. § (7) bekezdése, valamint az Itv. 74. § (1) bekezdése szerinti, a 10 000 forintot meghaladó eljárási illetékkiszabás alapján történő megfizetése és az illetékköteles irat illetékkiszabásra történő bemutatása tényének igazolása.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ügyekben a 63. § (1) bekezdés e) és h) pontjában megjelölt adózó – az állami adó- és vámhatóság vezetője által kijelölt ügyfélszolgálatokon személyesen benyújtott – beadványa alapján bármelyik megyei igazgatóság eljárhat.

(3)25 Hivatalból indult ügyekben – a 63. § (1) bekezdés a), b) és d)–i) pontjában, valamint a 64. §-ban megjelölt adózók kivételével – a NAV bármelyik, az ügyben eljáró területi szerve megállapíthat technikai azonosító számot, adóazonosító jelet, illetve az uniós vámazonosító számtól eltérő vámazonosító számot.

11/A.26 Támogató eljárással kapcsolatos különös illetékesség

22/A. § Támogató eljárás lefolytatására

a) a 63. § (1) bekezdés a), b) és d)–i) pontjában, valamint a 64. § (1) bekezdés a) pontjában megjelölt adózók esetében a KAVIG,

b) egyéb esetben bármelyik megyei igazgatóság és a KAVIG is

jogosult.

12. Munkáltatói adómegállapítással kapcsolatos különös illetékesség

23. § (1) A munkáltató (kifizető) és a magánszemély között az adóelőleg-levonással, illetve az adómegállapítással kapcsolatos vitában a munkáltató (kifizető) adóügyében eljáró megyei igazgatóság dönt.

(2) Ha a munkáltatónak több telephelye van, a hatósági eljárást az elsőként bejelentett telephely szerint illetékes megyei igazgatóság folytatja le. A később bejelentett telephely szerint illetékes megyei igazgatóság is jogosult az adózó telephelyén az egyes adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére, illetve az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés lefolytatására.

13. Csoportos adóalanyisággal valamint együttműködő közösséggel kapcsolatos különös illetékesség

24. § (1) A csoportos adóalanyiság időszakában az a megyei igazgatóság jár el a csoport adóügyeiben és minden, a csoportos adóalanyisággal kapcsolatos eljárásban – különösen a csoport létrehozatalával, megszűnésével, a csoporthoz csatlakozással, a csoportból kiválással, a csoporttag vagy a kívül maradó adóalany felelősségének megállapításával, valamint a csoportazonosító számmal kapcsolatos eljárásokban –, amely a csoportos adóalanyiságban résztvevő tagok által kijelölt képviselő adóügyeiben egyébként hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik.

(2) A csoportazonosító szám törlése esetén a soron kívüli bevallási kötelezettséget az (1) bekezdés szerinti megyei igazgatóság részére kell teljesíteni.

(3) A csoportos adóalanyiság időszakában az (1) bekezdés szerinti megyei igazgatósághoz benyújtandó általános forgalmi adó bevallás, valamint a csoportazonosító szám törlése esetén benyújtandó soron kívüli adóbevallás ellenőrzését a csoport megszűnését követően is az (1) bekezdés szerinti megyei igazgatóság folytatja le.

(4) Az adóhatóság a csoportos adóalany általános forgalmi adó kötelezettségeinek teljesítését külön tartja nyilván.

25. § Az Áfa törvény 85. § (6) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti együttműködő közösség adóügyeiben az eljárást az együttműködő közösség képviselőjének (ennek hiányában a legutolsó képviselőjének) adóügyeiben eljáró megyei igazgatóság, az Áfa törvény 85. § (6) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti együttműködő közösség adóügyeiben az eljárást az együttműködő közösségnek minősülő adóalany adóügyeiben eljáró megyei igazgatóság folytatja le.

14. Elhunyt személy adómegállapításával kapcsolatos különös illetékesség

26. § Ha az adókötelezettség a vállalkozó magánszemély halála miatt szűnik meg, az Art. 131. § (1)–(3) bekezdése szerinti soron kívüli adómegállapítást az elhunyt magánszemély utolsó székhelye, ennek hiányában telephelye – több telephely esetén az elsőként bejelentett telephely – szerinti megyei igazgatóság folytatja le.

15. Mulasztási bírsággal kapcsolatos különös illetékesség

27. § (1) Ha az első fokon eljáró megyei igazgatóság, illetve a Repülőtéri Igazgatóság eljárásában az illetékességi területéhez nem tartozó adózó (ügyfél), illetve adózónak (ügyfélnek) nem minősülő magánszemély terhére kell mulasztási bírságot kiszabni, a bírság kiszabását az eljáró megyei igazgatóság, illetve a Repülőtéri Igazgatóság végzi el.

(2) Ha az Art. 14. § (4) bekezdése vagy az Art. 99. § (1a) bekezdése alapján az adó- és vámhatóság által megállapított mulasztási bírság a felszámolót, a végelszámolót, illetve a vezető tisztségviselőt terheli, a mulasztási bírságot azon megyei igazgatóság szabja ki, amely a mulasztással érintett, felszámolás, végelszámolás, illetve kényszertörlési eljárás alatt álló adózó adóügyeiben egyébként hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik.

(3) Ha az ellenőrzést a megyei igazgatóság az illetékességi területén kívül végzi, és az Art. 14. § (4) bekezdése vagy az Art. 99. § (1a) bekezdése alapján megállapított mulasztási bírság a felszámolót, a végelszámolót, a volt végelszámolót, illetve a vezető tisztségviselőt, a volt vezető tisztségviselőt terheli, a mulasztási bírságot az eljáró megyei igazgatóság szabja ki.

16.27 Általános megbízólevéllel végzett ellenőrzéshez kapcsolódó különös hatáskör és illetékesség

28. § (1) Az Art. szerinti általános megbízólevéllel végzett ellenőrzést követő hatósági eljárást az ellenőrzést lefolytató megyei igazgatóság, illetve a Repülőtéri Igazgatóság végzi. A Bevetési Igazgatóság által általános megbízólevéllel lefolytatott ellenőrzést követő hatósági eljárásra az általános illetékességi szabályok szerinti megyei igazgatóság jogosult.

(2) Általános megbízólevéllel végzett ellenőrzés esetén az ellenőrzést lefolytató megyei igazgatóság, illetve a Repülőtéri Igazgatóság jár el abban az esetben is, ha az ellenőrzés során nem az adózó terhére kerül mulasztási bírság kiszabásra.

(3)28 A Magyarország területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel, székhellyel, az állami adó- és vámhatóság által kiadott adóazonosító számmal nem rendelkező külföldi természetes személy, jogi személy és egyéb szervezet tekintetében az egyes adókötelezettségekre irányuló ellenőrzés, illetve az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés általános megbízólevéllel való lefolytatására – a KAVIG mellett – bármelyik más megyei igazgatóság is jogosult.

17. Illeték ügyben alkalmazandó különös illetékességi szabályok

29. § (1) Az öröklés után járó illetéket

a) az Itv. 89. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben

aa) ha a közjegyző székhelye Budapesten van, az örökhagyó utolsó lakóhelye szerinti megyei igazgatóság,

ab) az aa) alpontba nem tartozó esetben a közjegyző székhelye szerinti megyei igazgatóság;

b) az Itv. 89. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben

ba) ha a bíróság székhelye Budapesten van, az örökhagyó utolsó lakóhelye szerinti megyei igazgatóság,

bb) a ba) alpontba nem tartozó esetben a bíróság székhelye szerinti megyei igazgatóság;

c) az a) és b) pontba nem tartozó esetben az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye, székhelye szerinti megyei igazgatóság, ennek hiányában az állami adó- és vámhatóság vezetője által kijelölt megyei igazgatóság

szabja ki.

(2) Az ajándékozási és a visszterhes vagyonátruházási illetéket az a megyei igazgatóság szabja ki

a) amelynek illetékességi területén az ingatlan található, vagy

b) amelynek illetékességi területén a szerződésben első helyen megjelölt ingatlan fekszik,

feltéve, hogy a vagyonszerzés tárgya ingatlan-, vagy az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog, ha a szerződés több illetékügyben eljáró megyei igazgatóság illetékességi területén fekvő ingatlanra vonatkozik.

(3) Ingó vagy ingatlanhoz nem kapcsolódó vagyoni értékű jog ajándékozása vagy visszterhes vagyonátruházási illeték alá eső megszerzése esetén az a megyei igazgatóság jár el, amelynek illetékességi területén a szerződésben első helyen feltüntetett szerző fél lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye, illetve székhelye, ennek hiányában telephelye, illetve a tevékenység gyakorlásának helye [a továbbiakban együtt: lakóhely (székhely)] található. Ha az adózó belföldön nem letelepedett, akkor az illetéket az Észak-budapesti Adó- és Vámigazgatóság szabja ki.

(4) Az önálló orvosi tevékenység praxisjogának megszerzésével kapcsolatos ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illetéket az a megyei igazgatóság szabja ki, amelynek illetékességi területén a praxisjog szerinti telephely van.

(5) Az érdekelt fél indokolt kérelmére az e rendeletben megállapított illetékességtől eltérően az állami adó- és vámhatóság vezetője az illeték kiszabására más megyei igazgatóságot is kijelölhet.

(6) Jogszabályi rendelkezés szerint kiállított lelet alapján az illetéket az a megyei igazgatóság szabja ki, amelynek illetékességi területén a fizetésre kötelezett, több fizetésre kötelezett esetében az, amelynek illetékességi területén az elsősorban fizetésre kötelezett, ha ez külföldi, a soron következő belföldi lakóhelye (székhelye) van. Ha minden fizetésre kötelezettnek az ország területén kívül van a lakóhelye (székhelye), az illetéket az a megyei igazgatóság szabja ki, amelynek illetékességi területén a leletet készítő szerv székhelye van. A leletet a megyei igazgatóságnak kell megküldeni.

(7) Jogszabályi rendelkezés szerint kiállított bírósági értesítés alapján az eljárási illeték megfizetésére az a megyei igazgatóság hívja fel az adóst, amelynek illetékességi területén az adós lakóhelye (székhelye) van. Ha a bírósági értesítés alapján az illeték megfizetésére több adós egyetemlegesen kötelezett, akkor az illeték megfizetésére az a megyei igazgatóság hívja fel az egyetemlegesen kötelezett adóstársakat, amelynek illetékességi területén annak az adósnak a lakóhelye (székhelye) van, akinek a nevére kiállított bírósági értesítést az adóhatóság elsőként nyilvántartásba vette. Ha minden fizetésre kötelezettnek az ország területén kívül van a lakóhelye (székhelye), az illetéket az a megyei igazgatóság szabja ki, amelynek illetékességi területén az értesítést készítő szerv székhelye van.

30. § (1) Az illeték törlése iránti eljárásban az a megyei igazgatóság jár el, amelyik a 29. §-ban, illetve a 34. §-ban foglaltak szerint az illetéket kiszabta, megállapította.

(2) Az illeték visszatérítése iránti eljárásban

a) az Itv. 77. §-a szerinti, kiszabás alapján megfizetett illeték tekintetében az megyei igazgatóság, amelyik a 29. §-ban, illetve a 34. §-ban foglaltak szerint az illetéket kiszabta;

b) az Itv. 32. § (2) bekezdése szerinti, a jogorvoslati eljárásban megfizetett illeték tekintetében az ügyfél lakóhelye (székhelye), illetve a bíróság székhelye szerinti megyei igazgatóság;

c) az eljárás megindítása nélkül megfizetett, az Itv. 73. § (12) bekezdés első mondata szerinti, továbbá az eljárási illetékek megfizetésének és a megfizetés ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 44/2004. (XII. 20.) PM rendelet 7. § (4) bekezdése szerinti illeték tekintetében az ügyfél lakóhelye (székhelye) szerinti megyei igazgatóság;

d) az Itv. 94. §-a szerinti megrongálódott, tévesen felragasztott, továbbá feleslegessé vált illetékbélyeg tekintetében az eljáró hatóság, illetve bíróság székhelye vagy az ügyfél lakóhelye (székhelye) szerinti megyei igazgatóság;

e) az Itv. 81. § (2) bekezdés első mondatában említett esetekben, ha az illeték megfizetése illetékbélyeggel vagy készpénzzel történt, az adózó lakóhelye (székhelye) szerinti megyei igazgatóság;

f) a cégbírósági eljárási illeték visszatérítése iránti eljárásban a cégbíróság székhelye szerint illetékes megyei igazgatóság

jár el.

(3) Ha az (1) és (2) bekezdésben foglaltak alapján az illetékes megyei igazgatóság nem állapítható meg, akkor az illeték törlése, visszatérítése iránti eljárásban az ügyfél lakóhelye (székhelye) szerinti megyei igazgatóság, belföldön nem letelepedett adózó esetén pedig az Észak-budapesti Adó- és Vámigazgatóság jár el.

31. § A megyei igazgatóságoknál indított eljárás tekintetében az Itv. 73. § (3) bekezdése szerinti, az esedékességkor meg nem fizetett eljárási illeték és a mulasztási bírság összegét előíró határozat meghozatalára irányuló eljárásban az a megyei igazgatóság jár el, amelyiknél az eljárás indult, illetve folyamatban van.

32. § Az illetékfizetési kötelezettségre vonatkozó fizetési könnyítés, mérséklés iránti ügyben, illetve végrehajtási ügyekben – ideértve az Art. 151. §-a szerinti visszatartási jog gyakorlását is – az adózó adóügyeiben eljáró megyei igazgatóság jár el.

33. § Az Art. 131. § (1)–(3) bekezdése szerinti soron kívüli adómegállapítás során az illetéket is az adó soron kívüli megállapítására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező megyei igazgatóság állapítja meg.

34. § Az illetékköteles irat illetékkiszabásra történő bemutatása tényének igazolása esetén az illetéket az a megyei igazgatóság szabja ki, amely az irat illetékkiszabásra történő bemutatását igazolta.

18. Vám- és jövedéki eljárásokkal kapcsolatos különös illetékesség

35. §29 (1)30 Az áruk vámeljárás alá vonása, az áruk uniós státuszának igazolása és az exportszállításokhoz igényelt származási igazolás kiadása és utólagos megerősítése – a nem preferenciális származás és a közös agrárpolitika hatálya alá tartozó termékek kivételével – tekintetében, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az a megyei igazgatóság, illetve a Repülőtéri Igazgatóság illetékes, amelynél az árukat vám elé állítják.

(2)31 Vámellenőrzés – ideértve az áruátengedést követő ellenőrzést is – lefolytatására – a 62. §-ben meghatározott kivétellel – az a megyei igazgatóság vagy a Repülőtéri Igazgatóság az illetékes, amelynél az ellenőrzéssel érintett árunyilatkozatot vagy az értesítést benyújtották.

(3)32 Ha a vámellenőrzés – a (3a) bekezdésben meghatározott kivétellel ideértve az áruátengedést követő ellenőrzést is – által érintett árunyilatkozatokat vagy értesítéseket több területi vámszervnél nyújtották be, a vámellenőrzés lefolytatására

a) a magánszemély lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye, ennek hiányában utolsó ismert belföldi lakóhelye;

b) az egyéni vállalkozó, egyéni cég székhelye, ennek hiányában telephelye, ennek hiányában tevékenysége gyakorlásának helye;

c) a jogi személy, illetve egyéb szervezet székhelye, ennek hiányában telephelye, ennek hiányában tevékenysége gyakorlásának helye

szerint illetékes területi szerv jogosult.

(3a)33 Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i, 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Vámkódex) 173. cikk (3) bekezdéshez kapcsolódó áruátengedést követő ellenőrzés esetén a (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(3b)34 A felettes szerv célszerűségi, szakmai szempontok alapján – a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően, valamint a (3) bekezdésben foglalt esetekben – az illetékes területi szervet az áruátengedést követő ellenőrzés lefolytatására kijelölheti.

(3c)35 Ha az illetékesség a (2) és (3) bekezdés alapján nem állapítható meg, a vámellenőrzést az a területi szerv folytatja le, amelynél az ellenőrzés lefolytatható.

(4) Ha vámellenőrzés a vámügyi engedélyekkel folytatott tevékenységek jogszerűségének ellenőrzésére irányul, a vámellenőrzést az érintett személy állandó üzleti telephelye szerint illetékes területi szerv is lefolytathatja.

(5) Vámügyekben az engedélyezési eljárás lefolytatását – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az a megyei igazgatóság, illetve a Repülőtéri Igazgatóság végzi, amelynek az illetékességi területén a kérelmező vámügyi tevékenységekkel kapcsolatos főkönyveit vezetik, vagy ahol ezek hozzáférhetőek, és ahol a határozat hatálya alá eső tevékenységeknek legalább egy részét végezni fogják.

(6) Az (5) bekezdéstől eltérően a kérelmező székhelye (lakóhelye) szerinti megyei igazgatóság, vagy ha a kérelmező székhelye a Repülőtéri Igazgatóság illetékességi területén van, a Repülőtéri Igazgatóság végzi

a) a vámtanácsadói vagy vámügynöki tevékenységre irányuló kérelem előzetes vizsgálatát,

b) a könyvelés szerinti elkülönülés engedélyezését,

c) az A.TR. engedélyezett exportőri tevékenység engedélyezését,

d) az INF 4 adatlap hitelesítését,

e) a preferenciális származó helyzet igazolására feljogosító elfogadott exportőri tevékenység engedélyezését, valamint a regisztrált exportőri nyilvántartásba vételét,

f)36 Vámkódex 73. cikke szerinti egyszerűsítés engedélyezését, kivéve kapcsolatban álló személyek közötti ügyletekkel kapcsolatos engedélyezését.

(7) A Vámkódex 230. cikke alapján a TIR-műveletek engedélyezett címzetti státusa, illetve az áruk uniós árutovábbítási eljárás alá vonására jogosító, a Vámkódex 233. cikk (4) bekezdés b) pontja szerinti engedélyezett címzetti státus kapcsán az engedélyezési feladatokat az érkeztetés helye szerint illetékes megyei igazgatóság, illetve a Repülőtéri Igazgatóság látja el. Abban az esetben, ha több igazgatóság is illetékes – mivel több érkeztetési helyszín van – az engedélyezési feladatokat az az igazgatóság látja el, ahová a kérelmet először benyújtják.

(8) A Vámkódex 233. cikk (4) bekezdés a) pontja szerinti engedélyezett feladói státus kapcsán az engedélyezési feladatokat az indítás helye szerint illetékes megyei igazgatóság, illetve a Repülőtéri Igazgatóság látja el. Abban az esetben, ha több igazgatóság is illetékes – mivel több indítási helyszín van – az engedélyezési feladatokat az az igazgatóság látja el, ahová a kérelmet először benyújtják.

(9) Az Áfa törvény 4. számú mellékletében meghatározott engedélyezési feladatokat az adóraktár működési helye szerinti megyei igazgatóság, illetve a Repülőtéri Igazgatóság látja el. Az adóraktár felügyeletét az a megyei igazgatóság, illetve a Repülőtéri Igazgatóság látja el, amelynek illetékességi területén az adóraktár található.

(10)37 A vámszabad területen történő ellenőrzéseket, valamint az ilyen területen történő építkezésre vonatkozó előzetes hozzájárulást az a megyei igazgatóság, illetve a Repülőtéri Igazgatóság végzi, amelynek az illetékességi területén a vámszabad terület található.

(11) A Magyar Honvédség és a Magyarországon állomásozó fegyveres erők valamely egysége érdekében vagy által, NATO 302. formanyomtatvány használatával végzett árumozgások esetén a vámellenőrzések és vámalakiságok lefolytatására valamennyi megyei igazgatóság, a Kiemelt Adó- és Vámigazgatóság és a Repülőtéri Igazgatóság jogosult.

(12) A NATO 302. formanyomtatványoknak az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. november 24-i 2447/2015/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: VA) 286. cikk a) pontja szerinti előzetes hitelesítésére a Kiemelt Adó- és Vámigazgatóság jogosult.

(13)38 Az egyes szellemi tulajdonjogokat sértő áruk elleni vámhatósági intézkedésekről szóló 556/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében és 2. § (2) bekezdésében meghatározott vámhatósági feladatokat országos illetékességgel az Észak-budapesti Adó- és Vámigazgatóság látja el.

36. §39 (1) A vámösszegek megállapítása, valamint azok beszedése, könyvelése annak a megyei igazgatóságnak, illetve a Repülőtéri Igazgatóságnak a feladata, amelynek illetékességi területén a vámtartozás keletkezett vagy a Vámkódex 87. cikke alapján keletkezettnek kell tekinteni.

(2)40 Az (1) bekezdéstől eltérően, ha a vámösszegek megállapítása az áruátengedést követő ellenőrzés vagy felülellenőrzés eredménye, a vámtartozás összegének megállapítása, azok beszedése, könyvelése iránt az áruátengedést követő ellenőrzés esetén az áruátengedést követő ellenőrzést lefolytató szerv, felülellenőrzés esetén a felülellenőrzést lefolytató szerv intézkedik.

37. §41 (1) A helyhez kötött szállítóberendezéssel szállított áru tekintetében a behozatali és kiviteli irányú forgalom esetén egyaránt a helyhez kötött szállítóberendezést üzemeltető gazdálkodónak a szállított áru mennyiségének hiteles mérési adatait nyilvántartó székhelye, telephelye szerinti megyei igazgatóság jár el.

(2) A helyhez kötött szállítóberendezéssel szállított áruk árutovábbítás keretében történő vámfelügyeletének módszereiről szóló megállapodás megkötésében az eljárás jogosultjának a szállított áru mennyiségének hiteles mérési adatait nyilvántartó székhelye, telephelye szerinti megyei igazgatóság illetékes.

38. §42 Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex egyes rendelkezéseit kifejtő részletes szabályok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2015. július 28-i 2446/2015/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 163. cikke szerinti vám-árunyilatkozat útján történő engedélyt az a megyei igazgatóság, illetve a Repülőtéri Igazgatóság adhatja ki, amelynek illetékességi területén az árut vámeljárás alá bejelentik.

39. § (1)43 A Vtv. 57. §-ban meghatározott biztosíték nyújtása alóli mentességet a mentességre jogosult székhelye, magyarországi székhely hiányában a telephelye szerinti megyei igazgatóság, illetve a Repülőtéri Igazgatóság állapítja meg.

(2)44 A tranzitterület – Vtv. 47. §-ban meghatározott – felügyeletét és a belépési engedélyek érvényesítését a nemzetközi közforgalmú repülőtér helye szerinti megyei igazgatóság, Budapesten a Repülőtéri Igazgatóság látja el.

(3)45 A vámok és az azokkal együtt kiszabott, beszedett egyéb terhek visszafizetése vagy elengedése tekintetében a döntéshozatallal, felügyelettel és a végrehajtással kapcsolatos feladatokat a könyvelést végző megyei igazgatóság, illetve a Repülőtéri Igazgatóság látja el.

(4) A nyilvános és nem nyilvános repülőtereken az egységes vámtechnológiai rend és a légi közlekedés védelme szempontjából a NAV-ra háruló feladatok tekintetében a Repülőtéri Igazgatóság illetékessége Magyarország területére, továbbá a légi forgalom tekintetében Pest megye közigazgatási területére terjed ki.

40. §46 Az AEO feltételek vizsgálatát, az AEO engedély kiadását, az AEO státus nyomon követését, újraértékelését

a) ha a kérelmező székhelye vagy lakóhelye Budapest, illetve Pest megye közigazgatási területén található, és a kérelmező nem kiemelt adózó, az Észak-budapesti Adó- és Vámigazgatóság;

b) ha a kérelmező székhelye vagy lakóhelye Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye vagy Nógrád megye területén található, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Adó- és Vámigazgatóság;

c) ha a kérelmező székhelye vagy lakóhelye Hajdú-Bihar megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye területén található, a Hajdú-Bihar Megyei Adó- és Vámigazgatóság;

d) ha a kérelmező székhelye vagy lakóhelye Fejér megye, Komárom-Esztergom megye, Veszprém megye területén található, a Fejér Megyei Adó- és Vámigazgatóság;

e) ha a kérelmező székhelye vagy lakóhelye Győr-Moson-Sopron megye, Vas megye vagy Zala megye területén található, a Győr-Moson-Sopron Megyei Adó- és Vámigazgatóság;

f) ha a kérelmező székhelye vagy lakóhelye Bács-Kiskun megye, Békés megye, Csongrád megye területén található, a Csongrád Megyei Adó- és Vámigazgatóság;

g) ha a kérelmező székhelye vagy lakóhelye Baranya megye, Somogy megye, Tolna megye területén található, a Baranya Megyei Adó- és Vámigazgatóság

végzi.

41. §47 Az AEO feltételek vizsgálata, az AEO engedély kiadása, az AEO státus nyomon követése, újraértékelése során a megyei igazgatóság illetékességi területén kívül is eljárhat.

42. § A TIR rendelet 4. §-a szerinti feladat ellátására a nemzetközi áruforgalom számára megnyitott határátkelőhelyeken, illetve az ország belterületén működő valamennyi megyei igazgatóság, illetve a Repülőtéri Igazgatóság jogosult.

43. §48

44. § (1)49 Jövedéki ügyben az eljárást

a) az engedélyes, – az e) pontban foglalt kivétellel – a nyilvántartásba vett személy és a hivatalos zár felhasználó telephelye,

b) a Jöt. 43. §-a, 44. § (2) bekezdése, 45–46. §-a, 48. §-a, 50. §-a és 52. §-a szerinti tevékenységet végző személy, a jövedéki kiskereskedő, a postai szolgáltató, futár- vagy csomagszállítást végző szolgáltató, a jövedéki termék megsemmisítését végző személy és más jogellenes tevékenységet folytató személy tevékenységének helye,

c) a kenőolaj Jöt. 49. §-a szerinti szállítását végző személy Magyarországra történő belépésének helye,

d) a magánfőzésben alkalmazott desztillálóberendezésre vonatkozó szakvélemény elkészítése, valamint az elkobzott jövedéki termék és desztillálóberendezés megsemmisítése ügyében az eljáró önkormányzati adóhatóság helye,

e) a regisztrált szárított, illetve fermentált dohányt termelő, előállító, tároló azzal kereskedő földterületének, telephelyének helye

szerinti megyei igazgatóság, illetve a Repülőtéri Igazgatóság végzi.

(2)50 Az (1) bekezdéstől eltérően a 10. alcímben foglalt általános illetékességi szabályok alkalmazandók:

a) az adóztatási,

b) az engedélyezési, nyilvántartásba vételi,

c) a jövedéki biztosíték nyújtásával kapcsolatos,

d) a hivatalos zár előállításával kapcsolatos adatszolgáltatási,

e) a Jöt. 44. § (1) bekezdése, 47. §-a, 62. §-a és 69. §-a szerinti tevékenység bejelentésével kapcsolatos

ügyekben.

(3) A dohánytermék-kiskereskedelmi piac felügyelete körében végzett ellenőrzést a dohánybolt vagy elkülönített hely fekvése, illetve a jogosulatlan tevékenység végzésének helye szerinti megyei igazgatóság és a Repülőtéri Igazgatóság végzi.

45. §51

19. Rendészeti feladatokkal kapcsolatos különös illetékesség

46. § Az Észak-budapesti Adó- és Vámigazgatóság folytatja le az EMGA utólagos ellenőrzést, valamint a külön jogszabály szerinti helyszíni szemlét azon személyek tekintetében – ide nem értve a KAVIG hatáskörébe tartozó kiemelt adózókat –, akiknek, illetve amelyeknek székhelye Budapest, illetve Pest megye közigazgatási területén található.

47. §52 (1) Az EMGA utólagos ellenőrzést végző területi szerv a külön jogszabály szerinti helyszíni szemlét illetékességi területén kívül is végezhet.

(2) A Vtv. 108. §-a szerinti kapcsolódó vizsgálatot az EMGA utólagos ellenőrzést végző területi szerv folytatja le, vagy indokolt esetben az ellenőrzés lefolytatása céljából megkeresi az arra az általános szabályok szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező területi szervet.

(3) Az (2) bekezdés szerinti esetben az EMGA utólagos ellenőrzést végző területi szerv a Vtv. 108. §-a szerinti kapcsolódó vizsgálatot illetékességi területén kívül is végezheti.

48. § A megyei igazgatóság mélységi ellenőrzést, valamint az ellenőrzéshez kapcsolódó kísérési feladatokat az illetékességi területén kívül is végezhet, ide nem értve a 90. § (2) bekezdés szerinti mélységi ellenőrzést.

49. § A NAV hatáskörébe tartozó szabálysértések miatt Budapesten az Észak-budapesti Adó- és Vámigazgatóság jár el azzal, hogy a Repülőtéri Igazgatóság illetékességi területén elkövetett szabálysértés esetén az eljárás lefolytatására – ha a szabálysértési eljárás gyorsabb és eredményesebb lefolytatása indokolja – a Repülőtéri Igazgatóság is jogosult.

50. § A megyei igazgatóság a Ktdt. 29/A. § (1) bekezdésében meghatározott ellenőrzés végrehajtása során a Ktdt. 29/A. § (23) bekezdése szerinti kapcsolódó vizsgálatot illetékességi területén kívül is végezhet.

51. § (1) A hulladékgazdálkodás ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat az ellenőrzött személy vagy szervezet székhelye, lakóhelye szerinti megyei igazgatóság végzi.

(2) A termékdíjköteles termékből képződött hulladékokkal kapcsolatos ügyben a kötelezett telephelye szerinti megyei igazgatóság is jogosult az illetékességi területén helyszíni szemle tartására, valamint a telephely ellenőrzésének lefolytatására.

52. § (1) Fémkereskedelmi hatósági ügyben a telephely szerinti megyei igazgatóság is jogosult – ide nem értve a Budapest közigazgatási területén lefolytatott helyszíni szemlét és hatósági ellenőrzést – az illetékességi területén lévő telephely helyszíni szemléjének, illetve hatósági ellenőrzésének elvégzésére azzal, hogy a hatósági eljárást, ebben az esetben is az általános szabályok szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező megyei igazgatóság, illetve a KAVIG folytatja le.

(2) Budapest közigazgatási területén a Kelet-budapesti Adó- és Vámigazgatóság látja el a fémkereskedelmi hatósági feladatokat. A Kelet-budapesti Adó- és Vámigazgatóság ellátja továbbá Budapest közigazgatási területén a fémkereskedelmi hatósági ellenőrzési feladatokat azon kiemelt adózó tekintetében, amelynek székhelye Budapest közigazgatási területén található, valamint az olyan külföldi személy tekintetében, aki (amely) Magyarország területén székhellyel, telephellyel, fiókteleppel, illetve lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkezik azzal, hogy a hatósági ellenőrzést követő hatósági eljárást a KAVIG folytatja le.

(3) A Pest Megyei Adó- és Vámigazgatóság illetékességi területén ellátja a fémkereskedelmi hatósági ellenőrzési feladatokat azon kiemelt adózó tekintetében, amely székhelye illetékességi területén található, valamint az olyan külföldi személy tekintetében, aki (amely) Magyarország területén székhellyel, telephellyel, fiókteleppel, illetve lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkezik azzal, hogy a hatósági ellenőrzést követő hatósági eljárást a KAVIG folytatja le.

(4) Budapest és Pest megye közigazgatási területén kívül Magyarország területén székhellyel, telephellyel, fiókteleppel, illetve lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkező külföldi személy tekintetében a fémkereskedelmi hatósági ellenőrzés lefolytatására az általános szabályok szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező megyei igazgatóságok jogosultak.

(5) Magyarország területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel, az állami adó- és vámhatóság által kiadott adószámmal nem rendelkező külföldi természetes személy tekintetében – a (3) és (4) bekezdés szerint eljárni jogosult megyei igazgatóság mellett – az általános szabályok szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező megyei igazgatóságok is jogosultak a fémkereskedelmi hatósági ellenőrzés lefolytatására.

(6) A (4) és (5) bekezdés alapján végzett fémkereskedelmi hatósági ellenőrzést követő hatósági eljárást az ellenőrzést lefolytató megyei igazgatóság végzi.

53. § A külföldön működő magyar határkirendeltség, illetve a Magyarország területén működő külföldi vámhivatalok illetékességére a vonatkozó nemzetközi egyezmény rendelkezései az irányadóak.

20. Regisztrációs adóval kapcsolatos különös illetékesség

54. § (1) A Rega. tv.-ben meghatározott adóztatási feladatok végrehajtására elsőfokú adóhatósági jogkörben a következők szervek járnak el

a)53 a megyei (fővárosi) igazgatóságok, illetve azon kiemelt adózók tekintetében, amelyeknek a székhelye Budapest, illetve Pest megye közigazgatási területén található a KAVIG,

b) a Magyar Honvédség Pápa Bázis Repülőterén dolgozó EU tagországain kívüli állampolgárok tekintetében a Veszprém Megyei Adó- és Vámigazgatóság;

c) a regisztrációs adónak a Rega. tv. 10/A–10/G. §-ában foglalt különös szabályok szerint történő megállapítása, beszedése és ellenőrzése tekintetében

ca) ha a kérelmező lakóhelye vagy székhelye Bács-Kiskun megye, Békés megye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Csongrád megye, Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye vagy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén található, a Békés Megyei Adó- és Vámigazgatóság,

cb)54 ha a kérelmező lakóhelye vagy székhelye Budapest, Baranya megye, Fejér megye, Heves megye, Komárom-Esztergom megye, Nógrád megye, Pest megye vagy Tolna megye területén található, a Komárom-Esztergom Megyei Adó- és Vámigazgatóság, a

cc) ha a kérelmező lakóhelye vagy székhelye Győr-Moson-Sopron megye, Somogy megye, Vas megye, Veszprém megye vagy Zala megye területén található, a Vas Megyei Adó- és Vámigazgatóság.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a regisztrációs adó-visszatérítési eljárásban a regisztrációs adó megállapítására irányuló eljárást lefolytató szerv jár el.

(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben a regisztrációs adóval kapcsolatos utólagos ellenőrzés lefolytatását a regisztrációs adó megállapítására irányuló eljárást lefolytató szerv végzi.

21.55

55–56. §

21/A.56 A mögöttes felelősség érvényesítésével kapcsolatos különös illetékességi szabályok

56/A. § (1) Az Art. 35. § (2) bekezdés b)–i) pontja, valamint (7) bekezdése alapján, kizárólag az adó megfizetésére kötelezett személlyel szembeni határozatot, valamint az Art. 153. §-a, 153/A. §-a, 156. § (4) bekezdése, 156/F. § (1) bekezdése, 156/G. § (8) bekezdése, valamint a 161. § (5) bekezdése szerinti határozatot – figyelemmel a 81/A. §-ban foglaltakra – az a megyei igazgatóság hozza meg, amely az eredeti adós-adózó adóügyeiben hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik, kivéve a törvényi kezesség esetét.

(2) A 81/A. §-ban foglaltakra is figyelemmel az Art. 35. § (2) bekezdés a), j) és k) pontja szerinti határozatot a kizárólag az adó megfizetésére kötelezett személy, az Art. 35. § (5) bekezdése szerinti határozatot a fióktelep, az Art. 35. § (6) bekezdése szerinti határozatot a kártya tulajdonosa, az Art. 156/A. § (11) bekezdése szerinti határozatot az árverés nyertese, az Art. 156/A. § (12) bekezdése szerinti határozatot a fizetést elmulasztó elektronikus árverező, az Áfa törvény 150. §-a szerinti határozatot a kezes adóügyeiben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező megyei igazgatóság hozza meg.

V. FEJEZET

A KAVIG HATÁSKÖRE

22. A KAVIG általános hatásköre

57. § (1) A KAVIG első fokon eljár a hatáskörébe tartozó adózók – adó- és vámhatósági hatáskörébe tartozó – hatósági ügyeiben az illetékügyek kivételével.

(2) Ha az eljárást a KAVIG folytatja le – az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – a kapcsolódó eljárási illeték ügyében is eljár.

(3) A KAVIG a nem természetes személy részére behozott nemesfémtárgyak – a kizárólag tudományos, egészségügyi, oktatási vagy ipari célt szolgáló nemesfémtárgyak kivételével –, valamint drágakövek tekintetében végzi az árutovábbítás vámeljárás lefolytatását, valamint az átmeneti megőrzés engedélyezését.

(4) Az adózó személyesen, postai vagy elektronikus úton előterjesztett beadványa alapján a KAVIG eljárhat a 22. §-ban meghatározott ügyekben.

23. A KAVIG különös hatásköri szabályai egyes eljárások vonatkozásában

58. §57 Ha a 7. § f) pontja és a 10/A. § szerinti eljárásokban szükséges, az Art. 118. §-a vagy 119. §-a szerinti ellenőrzést, illetve az Art. 132/C. § (2) bekezdésében meghatározott valódiságvizsgálatot a Központi Irányítás megkeresése alapján a KAVIG vagy az adózó tekintetében az általános szabályok szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező megyei igazgatóság folytatja le. Az ellenőrzést követő hatósági eljárást az ellenőrzést végző szerv folytatja le.

59. § Az Art. 9. § (3) bekezdése szerinti, a pénzügyi képviselőt terhelő bejelentési kötelezettséget a KAVIG számára kell teljesíteni.

60. § A KAVIG látja el az Art. 72. § (1) bekezdés c) pontja szerinti állami garancia (kezesség) kiutalásával, valamint az Art. 87. § (1) bekezdés b) pontja szerinti állami garancia beváltásához kapcsolódó ellenőrzéssel kapcsolatos állami adó- és vámhatósági feladatokat.

61. § A KAVIG kizárólagos hatáskörébe tartozik

a) az elektromos vezetéken szállított energia tekintetében valamennyi vámeljárás lefolytatása;

b) a biztonsági papírok szabad forgalomba bocsátása és az ahhoz kapcsolódó szállítási engedélyek ellenőrzése;

c)58 a halasztott vámfizetés engedélyezése, kivéve, ha a halasztott vámfizetési engedélyt – legalább részben – a Vámkódex 166. cikk (2) bekezdése vagy a 182. cikk (1) bekezdése szerinti engedélyhez tervezik használni;

d) a különleges zárak jóváhagyása;

e) az egységes árutovábbítási eljárások szerinti TC32 Egyedi garanciajegy kibocsátásának engedélyezése;

f)59 a kötelezettségvállalás engedélyezése,

g)60 jövedéki ügyben a kezességvállalási engedély kiadása;

h) a vámmentes vámkezelésre jogosultak körét szabályozó NGM rendelet szerinti engedélyek kiadása;

i) az Áfa törvényben meghatározott, a termékimporthoz kapcsolódó adófizetési kötelezettség önadózás útján történő teljesítésének engedélyezése;

j) az áruk ideiglenes behozataláról, Isztambulban, 1990. június 26-án kelt Egyezmény és mellékletei kihirdetéséről szóló 2005. évi CLXVIII. törvény és az áruk előjegyzési eljárásban való behozatalához szükséges, Brüsszelben 1961. december 6-án kötött A. T. A.-igazolványról, valamint a kereskedelmi minták E. C. S. igazoló füzeteire vonatkozó, Brüsszelben 1956. március 1-jén megkötött és a Vámegyüttműködési Tanács ajánlására 1960. június 15-én módosított Vámegyezmények kihirdetéséről szóló 1966. évi 5. törvényerejű rendelet szerinti ATA- és CPD-igazolványokkal kapcsolatos jogsértésekkel vagy szabálytalanságokkal kapcsolatos eljárások lefolytatása, továbbá a tagállamokkal történő koordinációs feladatok ellátása;

k) a csomagküldő kereskedő adóügyi képviselőjének nyilvántartásba vétele;

l) a nem természetes személy részére behozott nemesfémtárgyak – a kizárólag tudományos, egészségügyi, oktatási vagy ipari célt szolgáló nemesfémtárgyak kivételével –, valamint a drágakövek tekintetében

la) a szabad forgalomba bocsátás vámeljárás lefolytatása, valamint

lb) a kiviteli eljárás lefolytatása;

m) a TIR rendelet 1. § (1) és (4) bekezdése, valamint a 2. § (4) bekezdése szerinti feladatok ellátása, továbbá a nemzetközi árutovábbításhoz kapcsolódó okmányok továbbítása;

n) a légi forgalom kivételével a Magyarország területén működő diplomáciai és konzuli képviseletek, a nemzetközi szervezetek, továbbá ezek személyzetének tagjai és családtagjai használatára érkező, illetve az általuk külföldi rendeltetéssel feladott áruk vámeljárás alá vonása, ha egyértelműen megállapítható, hogy a címzett, illetve a feladó az említett személyi körbe tartozik;

o)61 a zárjegyekkel kapcsolatos elsőfokú feladatok ellátása, kivéve a zárjegy felhasználásának helyszíni ellenőrzése és elszámolása, valamint az azt követő hatósági eljárás;

p)62

q)63 a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex egyes rendelkezéseire vonatkozó, a szükséges elektronikus rendszerek működésbe lépéséig alkalmazandó átmeneti szabályok tekintetében történő kiegészítéséről, valamint az 2015/2446/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet módosításáról szóló, felhatalmazáson alapuló 2016/341/EU bizottsági rendelet 25. cikk (1) bekezdése szerinti engedélyezés, illetve a 41. cikke szerinti ellenőrzési feladatok elvégzése.

r) az államháztartási bevételi számlára előírás nélküli téves befizetés magyarországi székhellyel nem rendelkezők részére kérelemre történő visszautalással kapcsolatos feladatok ellátása;

s) a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt forgalmi érték meghatározása;

t)64 a Vámkódex 35. cikke szerinti kötelező érvényű felvilágosítás határozatok kiadása;

u)65 a kapcsolatban álló személyek közötti ügyletek esetén a Vámkódex 73. cikke szerinti egyszerűsítés engedélyezése.

62. §66 A KAVIG végzi a 61. § a)–b), l) és n) pontja szerinti feladatok ellátásával összefüggő vámellenőrzést, ideértve az áruátengedést követő ellenőrzést is.

24. A KAVIG különös hatásköri szabályai egyes adózók vonatkozásában

63. § (1)67 Kizárólag a KAVIG jár el az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozó adók, költségvetési támogatások tekintetében a regisztrációs adó, illetve az illetékügyek kivételével, ide nem értve a soron kívüli adómegállapítás során kiszabott, valamint az Itv. 73. § (3) bekezdése szerinti, az esedékességkor meg nem fizetett eljárási illeték és a mulasztási bírság összegét, illetve ha jogszabály másként nem rendelkezik

a) az alábbi, az Áfa törvény alapján adó-visszatérítésre jogosult személyek, illetve szervek adó-visszatérítés iránti kérelmének elbírálása során

aa) a belföldön nem letelepedett adóalany,

ab) a diplomáciai és hivatásos konzuli képviselet, diplomáciai és hivatásos konzuli képviselet tagja, a Magyarország által nemzetközi szervezetként elismert szervezet vagy annak képviselete, nemzetközi szervezet tisztviselője,

ac) az Észak-atlanti Szerződés tagállamának fegyveres ereje,

ad) az Egyesült Királyság fegyveres ereje,

ae) a közhasznú tevékenységet folytató személy, szervezet, továbbá a külföldi illetőségű adományozótól származó pénzbeli adomány kedvezményezettje,

af) az Európai Közösség, az Európai Atomenergia Közösség, az Európai Központi Bank, az Európai Beruházási Bank, és az Európai Közösségek által létrehozott olyan szervezetek, amelyekre vonatkozik az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló, 1965. április 8. napján kelt jegyzőkönyv, az e jegyzőkönyvben és a végrehajtásáról vagy a szervezet székhelyegyezményéről szóló – jogszabályban kihirdetett – nemzetközi szerződésben meghatározottak szerint;

b) a diplomáciai és konzuli képviseletek, az ezekkel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezetek, szervek által foglalkoztatott belföldi adóügyi illetőséggel rendelkező magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel összefüggő adókötelezettségek tekintetében;

c) a Magyarország területén székhellyel, telephellyel, lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkező külföldi személy adóügyében;

d) a fióktelepnek nem minősülő telephelyen gazdasági tevékenységet folytató külföldi vállalkozás adóügyében;

e) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok, az Országgyűlési Őrség, továbbá azok hivatásos és szerződéses állományú tagjai, köztisztviselői, kormánytisztviselői és közalkalmazottai adóügyében;

f) a honvédelemért felelős miniszter közvetlen alárendeltségébe és közvetlen irányítása alá tartozó szervezetek, továbbá az olyan gazdasági társaságok adóügyeiben, amelyekben az állam tulajdonosi jogainak gyakorlója a honvédelemért felelős miniszter;

g) a rendészetért felelős miniszter, illetve a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága felügyelete és irányítása alá tartozó gazdasági társaságok adóügyeiben, amelyekben az állam tulajdonosi jogainak gyakorlója a rendészetért felelős miniszter, illetve a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága;

h)68 a NAV vezetőjének, szakmai helyetteseinek valamint foglalkoztatottainak adóügyében;

i) az Art. 4. és 10. számú mellékletében meghatározott külföldi illetőségű adózók adóügyeiben és az Art. 9. számú melléklet II. pontjában meghatározott adóügyekben.

(2) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a KAVIG jár el a NAV adóügyeiben az illetékügyek kivételével, ide nem értve az Itv. 73. § (3) bekezdése szerinti, az esedékességkor meg nem fizetett eljárási illeték és a mulasztási bírság összegét.

(3)69 A KAVIG jogszabályban meghatározottak szerint ellátja a Jöt. szerinti adó diplomáciai és a konzuli képviselet és a diplomáciai és konzuli képviselet tagja, valamint a nemzetközi szervezet és a nemzetközi szervezet tagja által történő visszaigénylésével kapcsolatos feladatokat.

(4) A KAVIG az állami adó- és vámhatóság vezetőjének utasítására, honvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdekek által indokolt esetben a hatáskörébe nem tartozó, a Magyar Honvédséggel, illetve a nemzetbiztonsági szolgálatokkal szerződéses kapcsolatban állt vagy álló adózónál is végezhet az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozó eljárásokban ellenőrzést. Ebben az esetben az ellenőrzés eredménye alapján megindítandó hatósági eljárást is a KAVIG folytatja le.

(5) Ha a KAVIG által folytatott ellenőrzés megalapozott lefolytatásához az Art. 87. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti ellenőrzés kapcsolódó vizsgálatként való lefolytatására van szükség olyan adózónál, amely (aki) nem tartozik a KAVIG különös hatáskörébe, a kapcsolódó vizsgálatot, valamint az azt követő hatósági eljárást a KAVIG folytatja le, vagy – ha célszerűségi, szakmai szempontból indokolt – a KAVIG az ellenőrzés és szükség szerint a hatósági eljárás lefolytatása céljából megkeresi az általános szabályok szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező megyei igazgatóságot.

64. §70 (1) A KAVIG jár el:

a) a részvénytársasági formában működő hitelintézetek és biztosítók, valamint

b) az a) pontba nem tartozó, Budapest, illetve Pest megye közigazgatási területén székhellyel rendelkező – jogszabályban meghatározott – kiemelt adózók adóügyeiben, az illetékügyek kivételével, ide nem értve az Itv. 73. § (3) bekezdése szerinti, az esedékességkor meg nem fizetett eljárási illeték és a mulasztási bírság összegét.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában nem tekinthető kiemelt adózónak a csoportos adóalany abban az esetben sem, ha a külön jogszabályban meghatározottak szerint kiemeltnek minősül.

65. § (1) Ha az adózó az adóév első napján megfelel a jogszabályban meghatározott feltételeknek, amelyek alapján kiemelt adózónak minősül és a KAVIG hatáskörébe tartozik, a KAVIG hatáskörébe utalt adóügyekben három adóéven át akkor is a KAVIG jár el, ha ezen időtartam alatt bármely adóévben az adózó bevallása szerint nem felel meg az előírt értékhatároknak.

(2) Ha az adózó jogutódlással jött létre – ide nem értve a szétválást –, akkor is a KAVIG hatáskörébe tartozik, ha jogelődje megfelelt a KAVIG hatáskörét megalapozó jogszabályban meghatározott feltételeknek.

(3) Ha a KAVIG hatásköre az ellenőrzés megkezdését követően szűnik meg, a megkezdett ellenőrzés befejezésére és – szükség szerint – a hatósági eljárás lefolytatására a KAVIG jogosult. Ha az adózó az ellenőrzés megkezdését követően az (1) bekezdés alapján a KAVIG hatáskörébe kerül, a megkezdett ellenőrzés befejezésére és – szükség szerint – a hatósági eljárás lefolytatására az ellenőrzést megkezdő megyei igazgatóság a jogosult.

(4) Ha a felettes szerv vagy a bíróság új eljárásra utasítja az elsőfokú adóhatóságot, és az új eljárás megkezdését megelőzően a KAVIG – (1) bekezdés szerinti – hatásköre megszűnt, az új eljárást az adózó székhelye szerinti megyei igazgatóság folytatja le. Ha a felettes szerv vagy a bíróság új eljárásra utasítja az elsőfokú adóhatóságot, és az új eljárás megkezdését megelőzően az adózó a KAVIG – (1) bekezdés szerinti – hatáskörébe kerül, az új eljárást a KAVIG folytatja le.

66. § A KAVIG jogszabályban meghatározott azon kiemelt adózók tekintetében, akiknek a székhelye Budapest, illetve Pest megye közigazgatási területén található, első fokon ellátja a vámhatóság hatáskörébe utalt feladatokat, kivéve

a)71 a Vtv.-ben meghatározott vámigazgatási feladatokat (ide nem értve a budapesti és Pest megyei kiemelt adózók tekintetében végzett áruátengedést követő ellenőrzést, ha annak KAVIG általi lefolytatása célszerűségi, szakmai szempontból indokolt), továbbá az EMGA utólagos ellenőrzést, valamint az e rendelet alapján a hatáskörébe utalt vámigazgatási feladatokat,

b) a NAV tv. 13. § (8) bekezdés e) pontja szerinti mélységi ellenőrzést;

c)72 a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvényben a vámhatóság részére meghatározott kötelező bioüzemanyag-részarány teljesítésével kapcsolatos helyszíni ellenőrzést.

d)73 a 44. § (1) bekezdés szerinti eljárásokat, a helyszíni ellenőrzéssel megvalósuló Jöt. szerinti ellenőrzést, a Jöt. 44. § (1) bekezdése és a Jöt. 69. §-a szerinti tevékenység bejelentésével kapcsolatos ügyeket, továbbá a Jöt. szerinti engedélyezéssel és nyilvántartásba vétellel kapcsolatos helyszíni szemle megtartását, és

e) a fémkereskedelmi ellenőrzést.

67. §74 A preferenciális származó helyzet igazolására feljogosító elfogadott exportőri tevékenység engedélyezését, a regisztrált exportőri nyilvántartásba vételt, az engedélyes mérlegelői tevékenység, valamint a könyvelés szerinti elkülönítés engedélyezését azon, jogszabályban meghatározott kiemelt adózók tekintetében, akiknek székhelye Budapest, illetve Pest megye közigazgatási területén található, a KAVIG végzi.

68. § (1) Ha a KAVIG hatáskörébe tartozó adózó csődeljárás, felszámolási, kényszertörlési vagy végelszámolási eljárás alá kerül, illetve vele szemben vagyonrendezési eljárást rendelnek el, az ezekkel kapcsolatos feladatokat is a KAVIG látja el.

(2) A KAVIG helyszíni végrehajtási cselekmények lefolytatására – Budapest és Pest megye kivételével – az eljárási cselekmény helye szerinti megyei igazgatóságot is megkeresheti.

69. §75 (1) Az AEO feltételek vizsgálatát, az AEO engedély kiadását, az AEO státus nyomon követését, újraértékelését azon kiemelt adózók tekintetében, amelyeknek a székhelye Budapest, illetve Pest megye közigazgatási területén található, a KAVIG végzi.

(2) Az AEO feltételek vizsgálata, az AEO engedély kiadása, az AEO státus nyomon követése, újraértékelése során a KAVIG illetékességi területén kívül is eljárhat.

70. §76

71. § A KAVIG folytatja le a hatáskörébe tartozó adózók esetében az EMGA utólagos ellenőrzést, valamint a – külön jogszabály szerinti – helyszíni szemlét.

72. § A KAVIG folytatja le a fémkereskedelmi hatósági eljárást az 52. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott esetekben.

73. § A Magyarország területén székhellyel, telephellyel, fiókteleppel, illetve lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkező külföldi személy fémkereskedelmi hatósági ügyében – a fémkereskedelmi ellenőrzés kivételével – a KAVIG jár el.

74. § (1) A KAVIG azon adózók tekintetében, akiket a csomagküldő kereskedő adóügyi képviselőjeként nyilvántartásba vett, a nyilvántartásba vételt követően végzi az Art. szerinti elsőfokú vámhatósági feladatokat, valamint a jövedéki adóztatással, adóellenőrzéssel és engedélyezéssel, továbbá a Jöt. szerinti nyilvántartásba vétellel kapcsolatos jogszabályban meghatározott elsőfokú hatósági feladatokat.

(2) Ha az adózó megszünteti a csomagküldő kereskedő adóügyi képviselői tevékenységét, az adózó tekintetében a nyilvántartásba vétel megszűnését követő három adóéven át továbbra is a KAVIG jár el az (1) bekezdés szerinti hatáskörében.

75. §77 A Magyarország területén székhellyel, telephellyel, fiókteleppel, illetve lakóhellyel, tartózkodási hellyel nem rendelkező külföldi személy jövedéki ügyében – a 44. § (1) bekezdés c) pontja és a helyszíni ellenőrzéssel megvalósuló Jöt. szerinti ellenőrzés kivételével – a KAVIG jár el.

76. § A KAVIG a Ktdt. 29/A. § (1) bekezdésében meghatározott ellenőrzés végrehajtása során a Ktdt. 29/A. § (23) bekezdése szerinti kapcsolódó vizsgálatot illetékességi területén kívül is végezhet.

77. § A KAVIG hatáskörébe tartozó adózó mint munkáltató (kifizető) és a magánszemély között az adóelőleg-levonással, illetve az adómegállapítással kapcsolatos vitában a KAVIG dönt.

78. § (1) A KAVIG által az Art. szerinti általános megbízólevéllel végzett ellenőrzést követő hatósági eljárásra az ellenőrzést lefolytató KAVIG rendelkezik különös hatáskörrel.

(2) Általános megbízólevéllel végzett ellenőrzés esetén az ellenőrzést végző KAVIG folytatja le az eljárást abban az esetben is, ha az ellenőrzés során nem az adózó terhére kerül mulasztási bírság kiszabásra.

(3) Ha a megyei igazgatóságok által az Art. szerinti általános megbízólevéllel végzett ellenőrzést követően a hatósági eljárást a KAVIG különös hatáskörébe tartozó adózóval szemben kell lefolytatni, azokban az esetekben az ellenőrzést lefolytató megyei igazgatóság rendelkezik hatáskörrel.

79. § (1) A KAVIG jár el a csoportos adóalanyiság időszakában a csoport adóügyeiben, és minden, a csoportos adóalanyisággal kapcsolatos eljárásban, különösen a csoport létrehozatalával, megszűnésével, a csoporthoz csatlakozással, a csoportból kiválással, a csoporttag vagy a kívül maradó adóalany felelősségének megállapításával, valamint a csoportazonosító számmal kapcsolatos eljárásokban, ha a csoportos adóalanyiságban részt vevő tagok által kijelölt képviselő adóügyeiben egyébként hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik.

(2) A KAVIG folytatja le az eljárást

a) az Áfa törvény 85. § (6) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti együttműködő közösség, valamint

b) az Áfa törvény 85. § (6) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti együttműködő közösség adóügyeiben,

ha az a) pont esetében az együttműködő közösség képviselője (képviselő hiányában a legutolsó képviselőjének) adóügyeiben, b) pont esetében az együttműködő közösségnek minősülő adóalany adóügyeiben a KAVIG jár el.

80. § (1) Ha a KAVIG eljárásában a különös hatáskörébe nem tartozó adózó, illetve adózónak nem minősülő magánszemély terhére kell mulasztási bírságot kiszabni, a bírság kiszabására a KAVIG rendelkezik különös hatáskörrel és illetékességgel.

(2) Ha az Art. 14. § (4) bekezdése vagy az Art. 99. § (1a) bekezdése alapján az adóhatóság által megállapított mulasztási bírság a felszámolót, a végelszámolót, illetve a vezető tisztségviselőt terheli, a mulasztási bírságot az a megyei igazgatóság szabja ki, amely a mulasztással érintett, felszámolás, végelszámolás, illetve kényszertörlési eljárás alatt álló adózó adóügyeiben egyébként hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik.

81. § (1) A hulladékgazdálkodás ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat a KAVIG látja el azon kiemelt adózók vonatkozásában, amelyek székhelye Budapesten vagy Pest megyében található.

(2) A termékdíjköteles termékből képződött hulladékkal kapcsolatos ügyben az illetékességi területén található telephely vonatkozásában a KAVIG jogosult helyszíni szemle tartására, valamint a telephely ellenőrzés lefolytatására.

81/A. §78 Az 56/A. § szerinti határozatot a KAVIG hozza meg, ha – a törvényi kezesség esetének kivételével – az eredeti adós-adózó adóügyeiben vagy az 56/A. § (2) bekezdésében meghatározottak vonatkozásában a KAVIG rendelkezik hatáskörrel.

VI. FEJEZET

A BŰNÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS A BŰNÜGYI IGAZGATÓSÁGOK HATÁSKÖRE ÉS ILLETÉKESSÉGE

25. Az állami adó- és vámhatóság vezetőjének a NAV bűnüldözési és nyomozóhatósági feladatai ellátásáért felelős szakmai helyettese feladatai

82. § (1) Az állami adó- és vámhatóság vezetőjének a NAV bűnüldözési és nyomozóhatósági feladatai ellátásáért felelős szakmai helyettese (a továbbiakban: NAV bűnüldözési és nyomozóhatósági feladatai ellátásáért felelős helyettes államtitkár)

a) dönt a Bűnügyi Főigazgatóság által folytatott büntetőeljárás során közigazgatási hatósági eljárásban elbírált panasszal kapcsolatos fellebbezésről;

b) dönt a bűnügyi főigazgatóval szemben felmerült kizárási indítványról;

c) hatékonysági szempontból ellenőrzi a Bűnügyi Főigazgatóság és területi szerveinek bűnügyi szakmai tevékenységét.

(2) A Bűnügyi Főigazgatóság az általa folytatott nyomozás során ügyészi utasítás elleni előterjesztést a felettes ügyészhez a NAV bűnüldözési és nyomozóhatósági feladatai ellátásáért felelős helyettes államtitkár útján nyújthat be.

26. A Bűnügyi Főigazgatóság hatásköre

83. § A Bűnügyi Főigazgatóság hatáskörébe tartozik a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) által a NAV hatáskörébe utalt bűncselekmények tekintetében

a) az egy milliárd forintot meghaladó értékre üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett bűncselekmények nyomozása;

b) a bűnszervezetben elkövetett bűncselekmények nyomozása;

c) az a) és b) pontba nem tartozó olyan bűncselekmények nyomozása, amelyeket az elkövető személye, vagy az elkövetés körülményei, illetve a bűncselekmény társadalomra veszélyességének kiemelkedő foka miatt a Bűnügyi Főigazgatóság főigazgatója önállóan, vagy a NAV bűnüldözési és nyomozóhatósági feladatai ellátásáért felelős helyettes államtitkár javaslatára a Bűnügyi Főigazgatóság hatáskörébe von, illetve utal.

84. § A Bűnügyi Főigazgatóság főigazgatója egyedi ügyekben a 83. § a) és b) pontjában meghatározott nyomozóhatósági jogkörét a bűnügyi igazgatóságra ruházhatja át, ha ezt a nyomozási cselekmények hatékonyabb elvégzése indokolja.

85. § Ha az adott bűncselekmény nyomozására hatáskörrel rendelkező nyomozó hatóságtól a bűncselekmény nyomozását a Bűnügyi Főigazgatóság főigazgatója a 83. § c) pontjában vagy a 84. §-ban meghatározott nyomozó hatóság hatáskörébe utalta vagy vonta, kizárólag a Bűnügyi Főigazgatóság főigazgatójának döntése, vagy a NAV bűnüldözési és nyomozóhatósági feladatai ellátásáért felelős helyettes államtitkár javaslata alapján kerülhet sor a nyomozásnak az arra eredetileg hatáskörrel rendelkező nyomozó hatóság részére történő visszaadására.

86. § (1) A Bűnügyi Főigazgatóság

a) hatáskörében ellátja a NAV tv. IV. Fejezete szerinti felhatalmazott szerv feladatait;

b) ellátja a Be. által a NAV hatáskörébe utalt bűncselekmények tekintetében a NAV tv.-ben meghatározott fedett nyomozati tevékenységgel kapcsolatos feladatokat;

c) ellátja a NAV vámigazgatási, jövedéki igazgatási, fémkereskedelmi, szabálysértési és nyomozóhatósági jogkörében eljárva a NAV rendelkezése alá került dolgok kezelésével, valamint az elkobzott áruval kapcsolatos, jogszabályban meghatározott feladatokat;

d) ellátja a büntetőeljárásban résztvevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló törvény szerinti, a NAV nyomozó szervét érintő feladatokat;

e)79 végzi a NAV hatáskörébe utalt bűncselekmény megakadályozása, megszakítása érdekében a tetten ért vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy elfogását;

f)80 végzi a fokozottan veszélyesnek minősülő olyan elfogott, előállított, őrizetbe vett és fogva tartott személy őrzését, kísérését, akinek szökésétől, erőszakos magatartásától, illetve a kiszabadítására, a büntetőeljárásban való részvétele alól történő kivonására irányuló külső fellépéstől lehet tartani;

g)81 a büntetőeljárásban résztvevők, valamint az eljárást folytató hatóság tagjai személyi védelme elrendelésének feltételeiről és végrehajtásának szabályairól szóló 34/1999. (II. 26.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdés d–f) pontja szerinti módon ellátja a NAV nyomozó szervei által elrendelt személyi védelmet.

(2) A Bűnügyi Főigazgatóság – az eljáró szerv megkeresésére – ellátja az (1) bekezdés c) pontjában nem szereplő eljárásokban lefoglalt, a NAV rendelkezése alá került dolgok szállításával és tárolásával kapcsolatos feladatokat is.

27. A bűnügyi igazgatóságok hatásköre

87. § (1) A bűnügyi igazgatóságok a 83–86. §-ban foglaltak figyelembevételével végzik a Be. 36. § (2) bekezdésében meghatározott bűncselekmények megelőzését, felderítését, valamint nyomozását.

(2) A bűnügyi igazgatóságok hatáskörükben ellátják a NAV tv. IV. Fejezete szerinti felhatalmazott szerv feladatait.

28. Illetékességi szabályok

88. § (1) A Bűnügyi Főigazgatóság a 83. §-ban és a 86. §-ban meghatározott feladatait országos illetékességgel látja el.

(2) Az (1) bekezdés figyelembevételével a Be. 36. § (2) bekezdésében meghatározott bűncselekmények nyomozására az a bűnügyi igazgatóság az illetékes, amelynek az illetékességi területén a bűncselekményt elkövették.

(3) Ha az elkövetés helye nem állapítható meg, az a bűnügyi igazgatóság jár el, amelynek az illetékességi területén a bűncselekményt felderítették.

(4) Ha az elkövető a bűncselekményt külföldön követte el, az elkövető lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes bűnügyi igazgatóság jár el.

(5) Ha az elkövető több területi bűnügyi igazgatóság illetékességi területén követett el bűncselekményt, az a bűnügyi igazgatóság illetékes, amely az ügyben korábban intézkedett (megelőzésen alapuló illetékesség).

(6) A Bűnügyi Főigazgatóság főigazgatója a nyomozás lefolytatására azt a bűnügyi igazgatóságot is kijelölheti, amelynek eljárása a területén végzendő nyomozási cselekmények többsége miatt vagy a hatékonyabb bűnüldözés érdekében indokolt.

(7) A bűnügyi igazgatóságok közötti illetékességi összeütközés esetén a Bűnügyi Főigazgatóság dönt.

89. § A nyomozást folytató bűnügyi igazgatóság az illetékességi területén kívül nyomozási cselekményt a Bűnügyi Főigazgatóság és az illetékes bűnügyi igazgatóság egyidejűleg történő, előzetes értesítése mellett végezhet. Halaszthatatlan nyomozási cselekmény végzésekor, illetve ha a tájékoztatás megtétele a szükséges nyomozati cselekmény eredményességét, időszerűségét veszélyezteti, az értesítést utólag haladéktalanul meg kell tenni.

VII. FEJEZET

A BEVETÉSI IGAZGATÓSÁG HATÁSKÖRE

29. A Bevetési Igazgatóság hatásköre

90. § (1) A Bevetési Igazgatóság

a)82 ellátja a pénzügyi jogszabálysértések megelőzése és felderítése érdekében a vámhatóság feladatát meghatározó jogszabályokban előírt helyszíni ellenőrzéseket;

b) végzi – kizárólag helyszíni eljárás keretében – az Art. 88. § (6) és (7) bekezdése, valamint az Art. 119. §-a szerinti ellenőrzéseket, továbbá ellenőrzi – a megyei igazgatóságok mellett – a pénztárgépek üzemeltetésével, szervizelésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségek teljesítését;

c)83 végzi a NAV tv. 36/M. §-a szerinti feladatokat,

d) a NAV tv. 13. § (8) bekezdés e) pontja szerinti mélységi ellenőrzéseket végez;

e) az állami adó- és vámhatóság vezetőjének vámszakmai és nemzetközi feladatok ellátásáért felelős helyettesének egyedi engedélyével közreműködik a megyei igazgatóságok határátkelőhelyein, valamint a Repülőtéri Igazgatóságnál felmerülő egyes feladatok ellátásában;

f) megteszi a vám- és jövedéki jogszabályok és a NAV vámszerveinek feladatait meghatározó egyéb jogszabályok megsértésének észlelése, gyanúja esetén a jogsértés megszüntetése, mértékének felderítése és a bizonyítékok biztosítása érdekében a szükséges intézkedéseket;

g)84 lefolytatja a Jöt. szerinti gyorsított eljárást az általa felderített jogsértések esetén;

h) végrehajtja a szabálysértési eljárásban elrendelt elővezetést;

i) ellátja az eljárása során észlelt bűncselekmény gyanúja esetén a helyszín és a bizonyítékok biztosítását, halaszthatatlan nyomozási cselekményként lefoglalás foganatosítását és a hatáskörrel rendelkező nyomozó hatóság felé a szükséges intézkedések megtételét;

j)85

k)86 végzi a nyomozó hatóság felkérése alapján az elfogott, előállított, őrizetbe vett és fogva tartott személyek őrzését, kísérését;

l)87 végzi – a 86. § (1) bekezdés g) pontja szerint ellátott személyi védelem kivételével – a NAV nyomozó szervei által elrendelt személyi védelmet;

m)88 őrzésvédelmi – így különösen a Nemzetgazdasági Minisztériumnak a miniszter elhelyezését biztosító épülete és a NAV feladatellátása szempontjából kiemelkedően fontos objektum védelmével kapcsolatos – feladatokat végez;

n) végzi a NAV saját hatáskörében lefoglalt dolgok élő erős őrzésével, kísérésével összefüggő feladatokat, valamint anyagi javak őrzését, kísérését és szállítását, továbbá a NAV más szervének felkérése alapján a lefoglalt dolgok megsemmisítése során a helyszín biztosítását; valamint

o) ellátja a szolgálati kutyavezetők és szolgálati kutyák kiképzését; mely térítés ellenében a rendvédelmi szervek, a Magyar Honvédség, valamint a hasonló tevékenységet ellátó külföldi társszervek részére is végezhet;

p) egyéb művelet-támogató tevékenységet végez, ideértve a szolgálati fegyverzet ellátást.

(2) A dunai hajózási forgalomban a Duna – Európai Unió külső vámhatárának nem minősülő – teljes magyarországi folyamszakaszán, valamint annak hajózható mellékágain a mélységi ellenőrzések végrehajtására kizárólag a Bevetési Igazgatóság rendelkezik hatáskörrel.

(3) A NAV tv. 36/E. § (3) bekezdése alapján kizárólag a Bevetési Igazgatóság járhat el.

(4)89 A Bevetési Igazgatóság hivatalból ellátja – a megyei igazgatóságok, a Repülőtéri Igazgatóság, valamint a KAVIG mellett – a vámazonosító szám megállapításával, nyilvántartásával és érvénytelenítésével kapcsolatos feladatokat.

(5) A Bevetési Igazgatóság folytatja le az ismeretlen személy jövedéki ügyével kapcsolatos eljárást, ha az első intézkedést a Bevetési Igazgatóság tette.

(6) A Bevetési Igazgatóság folytatja le a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény alapján végzett ellenőrzése során felderített jogsértéssel kapcsolatos hatósági eljárást.

(7) A Bevetési Igazgatóság által felderített szabálysértések tekintetében a szabálysértési eljárás lefolytatására – ha az eljárás gyorsabb és eredményesebb lefolytatása indokolja – a Bevetési Igazgatóság is jogosult.

VIII. FEJEZET

A SZAKÉRTŐI INTÉZET HATÁSKÖRE

30. A Szakértői Intézet hatásköre

91. § A Szakértői Intézet

a) az Európai Unió tagállamaiban kötelező érvénnyel bíró tarifális és származási felvilágosítás (KTF és KSZF) határozatokat ad ki;

b)90 a jövedéki termékre és az abból előállított termékre kötelező érvényű KN-kód besorolás határozatot ad ki;

c) külön jogszabályban meghatározott esetekben a NAV szervek, illetve más hatóság kirendelésére igazságügyi szakértőként jár el;

d) termékhamisítási ügyekben fizikai, kémiai vizsgálatokat végez, és szakmai véleményt ad ki;

e) végzi a NAV szervek által vett minták műszaki, analitikai vizsgálatát és azok tarifális besorolására vonatkozó véleményt készít, valamint végzi a jövedéki termékek adójogi minősítését;

f) ügyfél kérelmére tarifális besorolásra vonatkozó véleményt készít, valamint jövedéki termékek adójogi minősítését tartalmazó szakmai véleményt ad ki;

g) mobil laboratóriumi szolgálatot üzemeltet;

h) a NAV szervek, illetve más hatóság kirendelésére a jövedéki termékekből mintavételt végez, valamint

i) a feladatok ellátása érdekében alkalmazott kutatás-fejlesztési tevékenységet lát el.

IX. FEJEZET

A KÉPZÉSI, EGÉSZSÉGÜGYI ÉS KULTURÁLIS INTÉZET, AZ INFORMATIKAI INTÉZET VALAMINT A GAZDASÁGI ELLÁTÓ IGAZGATÓSÁG FELADATA

92. § (1) A Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézet a NAV humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó, valamint a NAV személyi állományának egészségügyi, pszichikai, továbbá a NAV hivatásos állományának fizikai alkalmasságát vizsgáló és minősítő szerve.

(2) A NAV az alkalmassági minősítés kialakításához szükséges vizsgálatokat a Magyar Honvédség Egészségügyi Központban is végeztetheti.

(3) Az Informatikai Intézet a NAV informatikai feladatokat ellátó szerve.

(4) A Gazdasági Ellátó Igazgatóság látja el a NAV, mint költségvetési szerv gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat, amelynek keretében

a) intézményi szintű költségvetési tervezést, előirányzat-módosítást, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatokat lát el,

b) illetményszámfejtést végez, valamint

c) ellátja a központi és területi szervek működtetésével, a vagyongazdálkodással, és a vagyonvédelemmel összefüggő feladatokat.

X. FEJEZET91

93. §

XI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

31. Hatályba léptető rendelkezés

94. § Ez a rendelet 2016. január 1-jén lép hatályba.

32. Átmeneti rendelkezések

95. § (1) Az e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő felülellenőrzéseket, valamint a Központi Hivatalban folyamatban lévő eljárásokat – a (10) bekezdésben foglaltak kivételével – a Központi Irányítás folytatja le.

(2) Az e rendelet hatálybalépésekor

a) megyei adóigazgatóságnál,

b) megyei vám- és pénzügyőri igazgatóságnál,

c) a regionális adó főigazgatóságnál, valamint

d) a regionális vám- és pénzügyőri főigazgatóságnál

mint elsőfokú hatóságnál folyamatban lévő eljárásokat az e rendelet szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező megyei igazgatóságok folytatják le azzal, hogy a vám- és pénzügyőri főigazgató kijelölése alapján a megyei vám- és pénzügyőri igazgatóság illetékességi területén kívül végzett, folyamatban lévő EMGA utólagos ellenőrzéseket a kijelölt megyei vám- és pénzügyőri igazgatóság székhelye szerinti megyei igazgatóság folytatja le.

(2a)92 A Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerveinek hatásköréről és illetékességéről szóló 485/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló 85/2016. (IV. 13.) Korm. rendelet hatálybalépésekor93 folyamatban lévő (2) bekezdés szerinti eljárásokat a (2) bekezdés a)–d) pontja szerinti szerv székhelye szerinti megyei igazgatóságok folytatják le azzal, hogy a vám- és pénzügyőri főigazgató kijelölése alapján a megyei vám- és pénzügyőri igazgatóság illetékességi területén kívül végzett, folyamatban lévő EMGA utólagos ellenőrzéseket a kijelölt megyei vám- és pénzügyőri igazgatóság székhelye szerinti megyei igazgatóság folytatja le.

(3) Az e rendelet hatálybalépésekor

a) a Kiemelt Adózók Adóigazgatóságánál,

b) a Kiemelt Ügyek és Adózók Vám- és Pénzügyőri Igazgatóságánál, valamint

c) a Kiemelt Adó és Vám Főigazgatóságnál

mint elsőfokú hatóságnál folyamatban lévő eljárásokat a KAVIG folytatja le.

(4) Az e rendelet hatálybalépésekor:

a) az 1. számú Repülőtéri Igazgatóságnál,

b) a 2. számú Repülőtéri Igazgatóságnál, valamint

c) a Repülőtéri Főigazgatóságnál

mint elsőfokú hatóságnál folyamatban lévő eljárásokat a Repülőtéri Igazgatóság folytatja le.

(5) Az e rendelet hatálybalépésekor még el nem bírált, pénzügyőr intézkedése ellen benyújtott panasz elbírálására jogosult szerv

a) – ha a pénzügyőr az (1)–(4) bekezdés szerinti szerv állományába tartozik –, az (1)–(4) bekezdés szerinti rendelkezésekben meghatározott szerv,

b) – ha a pénzügyőr a Bevetési Főigazgatóság állományába tartozik –, a Bevetési Igazgatóság.

(6) Az e rendelet hatálybalépésekor még el nem bírált, a Bűnügyi Főigazgatóság által folytatott büntetőeljárás során közigazgatási hatósági eljárásban elbírált panasszal kapcsolatos fellebbezést, valamint a Bűnügyi Főigazgatóság főigazgatója kizárására vonatkozó indítványt haladéktalanul meg kell küldeni elbírálásra a NAV bűnüldözési és nyomozóhatósági feladatai ellátásáért felelős helyettes államtitkár részére.

(7) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően a NAV bűnügyi elnökhelyetteséhez megküldött, ügyészi utasítás elleni felterjesztés felettes ügyészhez történő továbbításáról a NAV bűnüldözési és nyomozóhatósági feladatai ellátásáért felelős helyettes államtitkár dönt.

(8) Az e rendelet hatálybalépésekor

a) a regionális adó főigazgatóságnál,

b) a regionális vám- és pénzügyőri főigazgatóságnál,

c) a Kiemelt Adó és Vám Főigazgatóságnál, valamint

d) a Repülőtéri Főigazgatóságnál

mint másodfokú hatóságnál vagy felettes szervnél folyamatban lévő eljárásokat – a felülellenőrzési ügyek kivételével – a Fellebbviteli Igazgatóság folytatja le.

(9) Az e rendelet hatálybalépésekor

a) a regionális adó főigazgatóságnál,

b) a regionális vám- és pénzügyőri főigazgatóságnál,

c) a Kiemelt Adó- és Vám Főigazgatóságnál,

d) a Repülőtéri Főigazgatóságnál

folyamatban lévő közigazgatási peres eljárásokban a perbeli képviseletet – a felülellenőrzési ügyek kapcsán folyamatban lévő közigazgatási perek kivételével – perbeli jogutódként a Fellebbviteli Igazgatóság látja el.

(10) E rendelet hatálybalépésekor a Központi Hivatal által felülellenőrzési ügyekben, valamint a Pénzmosás Elleni Információs Iroda által hozott döntések ellen benyújtott jogorvoslati kérelmek alapján folyamatban lévő másodfokú eljárásokban a NAV-ot irányító miniszter jár el. A felülellenőrzési ügyek kapcsán folyamatban lévő, és a Pmt. szerinti feladatok ellátása során hozott másodfokú döntésekkel szemben folyamatban lévő közigazgatási peres eljárásokban a perbeli képviseletet – perbeli jogutódként – a NAV-ot irányító miniszter látja el.

(11) E rendelet hatálybalépését követően azokban az ügyekben, amelyekben az elsőfokú eljárást a Kiemelt Ügyek és Adózók Adóigazgatósága központosított ellenőrzés keretében folytatott le, a bíróság az adóhatóságot új eljárásra utasítja, az új eljárást az adózó tekintetében illetékes megyei igazgatóság folytatja le, kivéve, ha az alapeljárást a (3) bekezdés a) pontjában hivatkozott szerv folytatta le.

96. § (1) A NAV Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott gazdasági feladatokat valamennyi NAV szerv vonatkozásában a Gazdasági Ellátó Igazgatóság veszi át.

(2) Az Őrzésvédelmi- és Támogató Igazgatóság feladatait Bevetési Igazgatóság veszi át.

(3) Az Áru-és Bűnjelkezelő Hivatal feladatait a Bűnügyi Főigazgatóság veszi át.

97. §94 A 2015. december 31-én hatályos, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről szóló 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet 1. §-ában meghatározott NAV szervek megnevezését tartalmazó elektronikus, valamint papíralapú nyomtatványok az új nyomtatványok megjelenéséig, de legkésőbb 2017. december 31-ig használhatóak.

33. Az Európai Unió jogának való megfelelés

98. § (1) A

a) 7. § b) pontja az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. február 15-ei 2011/16/EU tanácsi irányelvnek;

b) 7. § c) pontja a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló, 2003. június 3-ai 2003/48/EK tanácsi irányelvnek

c) 8. §-a és a 14. § a) pontja az adókból, vámokból, illetékekből és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló, 2010. március 16-ai 2010/24/EU tanácsi irányelvnek

d)95 9. § a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i 2015/849/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(2) A 7. § a) pontja a hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről szóló, 2010. október 7-ei 904/2010/EU tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(3)96 Az 5. § d) és e) pontja, valamint a 71. § a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2013. december 17-ei 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását szolgálja.

(4)97 Az 35. § (13) bekezdése a szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítéséről és az 1383/2003/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 12-ei 608/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását szolgálja.

(5)98 A 15. §, a 35. §, a 36–42. §, a 61–62. § és a 67. § az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 159. cikkének végrehajtását szolgálja.

34. Hatályon kívül helyező rendelkezések

99. §99

1. melléklet a 485/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal központi és területi szerveinek székhelye és illetékessége

A) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal központi szervei

1. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítása, székhelye Budapest, illetékességi területe Magyarország területe.

2. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatósága, székhelye Budapest, illetékességi területe Magyarország területe.

B) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal területi szervei

1. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Informatikai Intézete, székhelye Budapest.

2. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézete, székhelye Budapest.

3. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Adó- és Vámigazgatósága, székhelye Budapest.

4. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Repülőtéri Igazgatósága, székhelye Budapest, illetékességi területe Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér; Airport Business Park, 2220 Vecsés Lőrinci út 59–61. (helyrajzi szám: Vecsés 0148/41 és 0148/43); Airport City, 2220 Vecsés (helyrajzi szám: Vecsés 6030/9-12; 1097 Budapest, Fehérakác u. 3. (helyrajzi szám: 38236/723); és 1097 Budapest, Ecseri út 14–16. (helyrajzi szám: 38236/575); továbbá nyilvános és nem nyilvános repülőtereken az egységes vámtechnológiai rend és a légi közlekedés védelme szempontjából a NAV-ra háruló feladatok tekintetében Magyarország területe, a légi forgalom tekintetében Pest megye közigazgatási területe.

5. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bevetési Igazgatósága, székhelye Budapest, illetékességi területe Magyarország területe.

6. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Szakértői Intézete, székhelye Budapest, illetékességi területe Magyarország területe.

7. Nemzeti Adó- és Vámhivatal megyei (fővárosi) adó- és vámigazgatóságai:

a) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-budapesti Adó- és Vámigazgatósága, székhelye Budapest, illetékességi területe – az e rendeletben meghatározott eltérésekkel – Budapest I., II., III., IV., V. és XIII. kerületének közigazgatási területe;

b) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kelet-budapesti Adó- és Vámigazgatósága, székhelye Budapest, illetékességi területe Budapest VI., VII., VIII., X., XIV., XV., XVI. és XVII. kerületének közigazgatási területe;

c) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-budapesti Adó- és Vámigazgatósága, székhelye Budapest, illetékességi területe – az e rendeletben meghatározott eltérésekkel – Budapest IX., XI., XII., XVIII., XIX., XX., XXI., XXII. és XXIII. kerületének közigazgatási területe;

d) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Pest Megyei Adó- és Vámigazgatósága, székhelye Budapest, illetékességi területe – az e rendeletben meghatározott eltérésekkel – Pest megye közigazgatási területe;

e) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bács-Kiskun Megyei Adó- és Vámigazgatósága, székhelye Kecskemét, illetékességi területe Bács-Kiskun megye közigazgatási területe;

f) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Baranya Megyei Adó- és Vámigazgatósága, székhelye Pécs, illetékességi területe Baranya megye közigazgatási területe;

g) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Békés Megyei Adó- és Vámigazgatósága, székhelye Békéscsaba, illetékességi területe Békés megye közigazgatási területe;

h) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Adó- és Vámigazgatósága, székhelye Miskolc, illetékességi területe Borsod-Abaúj-Zemplén megye közigazgatási területe;

i) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Csongrád Megyei Adó- és Vámigazgatósága, székhelye Szeged, illetékességi területe Csongrád megye közigazgatási területe;

j) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fejér Megyei Adó- és Vámigazgatósága, székhelye Székesfehérvár, illetékességi területe Fejér megye közigazgatási területe;

k) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Győr-Moson-Sopron Megyei Adó- és Vámigazgatósága székhelye Győr, illetékességi területe Győr-Moson-Sopron megye közigazgatási területe;

l) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Hajdú-Bihar Megyei Adó- és Vámigazgatósága, székhelye Debrecen, illetékességi területe Hajdú-Bihar megye közigazgatási területe;

m) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Heves Megyei Adó- és Vámigazgatósága, székhelye Eger, illetékességi területe Heves megye közigazgatási területe;

n) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Adó- és Vámigazgatósága, székhelye Szolnok, illetékességi területe Jász-Nagykun-Szolnok megye közigazgatási területe;

o) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Komárom-Esztergom Megyei Adó- és Vámigazgatósága, székhelye Tatabánya, illetékességi területe Komárom-Esztergom megye közigazgatási területe;

p) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Nógrád Megyei Adó- és Vámigazgatósága, székhelye Salgótarján, illetékességi területe Nógrád megye közigazgatási területe;

q) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Somogy Megyei Adó- és Vámigazgatósága, székhelye Kaposvár, illetékességi területe Somogy megye közigazgatási területe;

r) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Adó- és Vámigazgatósága, székhelye Nyíregyháza, illetékességi területe Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közigazgatási területe;

s) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Tolna Megyei Adó- és Vámigazgatósága, székhelye Szekszárd, illetékességi területe Tolna megye közigazgatási területe;

t) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Vas Megyei Adó- és Vámigazgatósága, székhelye Szombathely, illetékességi területe Vas megye közigazgatási területe;

u) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Veszprém Megyei Adó- és Vámigazgatósága, székhelye Veszprém, illetékességi területe Veszprém megye közigazgatási területe;

v) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Zala Megyei Adó- és Vámigazgatósága székhelye Zalaegerszeg, illetékességi területe Zala megye közigazgatási területe.

8. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal bűnügyi igazgatóságai:

a) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága, székhelye Kecskemét, illetékességi területe Bács-Kiskun megye, Békés megye és Csongrád megye közigazgatási területe;

b) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága, székhelye Pécs, illetékességi területe Baranya megye, Somogy megye és Tolna megye közigazgatási területe;

c) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-alföldi Bűnügyi Igazgatósága, székhelye Nyíregyháza, illetékességi területe Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közigazgatási területe;

d) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Bűnügyi Igazgatósága, székhelye Eger, illetékességi területe Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye és Nógrád megye közigazgatási területe;

e) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága, székhelye Székesfehérvár, illetékességi területe, Fejér megye, Komárom-Esztergom megye és Veszprém megye közigazgatási területe;

f) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Bűnügyi Igazgatósága, székhelye Budapest, illetékességi területe Budapest és Pest megye közigazgatási területe;

g) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága, székhelye Győr, illetékességi területe Győr-Moson-Sopron megye, Vas megye és Zala megye közigazgatási területe.

9. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága, székhelye Budapest, illetékességi területe Magyarország területe.

10. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Gazdasági Ellátó Igazgatósága, székhelye Budapest.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!