nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
321/2016. (X. 27.) Korm. rendelet
az állami tisztviselők képzéséről és továbbképzéséről
2017-03-21
infinity
3
Jogszabály

321/2016. (X. 27.) Korm. rendelet

az állami tisztviselők képzéséről és továbbképzéséről

A Kormány

az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény 28. § (1) bekezdés d) és e) pontjában,

a 8. alcím tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21/A. § c) pontjában,

a 15–17. § tekintetében a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (1) bekezdés 17. pont c) alpontjában

kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § E rendelet hatálya a továbbképzésben a munkáltató döntése vagy önkéntes vállalása alapján részt vevő állami ügykezelőre is kiterjed.

2. § Az állami tisztviselők továbbképzésére a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) szabályait az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

3. § E rendelet alkalmazásában

1. képzési díj: a közigazgatási tanulmányok szakirányú továbbképzés, a kormányzati tanulmányok szakirányú továbbképzés, valamint az államtudományi és közigazgatási felsőfokú képzés szervezéséért felelős intézmény által megállapított költség;

2. szállásköltség: az állami tisztviselők részére, az oktatási esemény ideje alatt biztosított szállás ellenértéke;

3. tananyagköltség: a képesítéshez, szakképzettséghez kapcsolódó jegyzetek, tankönyvek, egyéb tanulási segédletek beszerzési ára;

4. utazási költség: az állami tisztviselő lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint az oktatási esemény helyszíne között – a képzésen, vizsgán történő részvétel céljából – helyközi (távolsági) utazással az oktatási eseményre utazás és hazautazás díja.

2. Az állami tisztviselők képzésének és továbbképzésének ágazati irányítása

4. § (1) Az állami tisztviselők képzésének és továbbképzésének ágazati irányítása a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) feladata.

(2) A miniszter a továbbképzéssel összefüggő irányítási és felügyeleti jogkörében eljárva az állami tisztviselői továbbképzés vonatkozásában különösen

a) irányítja a továbbképzés intézményrendszerét;

b) felügyeli a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: NKE) továbbképzési tervezéssel összefüggő tevékenységét;

c) felügyeli – az NKE bevonásával – az állami tisztviselőket foglalkoztató közigazgatási szervek éves továbbképzési tervezési tevékenységét, a tervek végrehajtását;

d) jóváhagyja a megvalósított továbbképzésekről és az éves továbbképzési tervek végrehajtásáról szóló, az NKE által elkészített jelentést;

e) a közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszterrel közösen kiadja az állami tisztviselői továbbképzés és a közszolgálati továbbképzés egységes minőségirányítási szabályzatát az NKE – az Állami Tisztviselői Továbbképzési Kollégium (a továbbiakban: ÁTTK) és a Közigazgatási Továbbképzési Kollégium (a továbbiakban: KTK) által véleményezett – javaslata alapján, és az NKE bevonásával ellenőrzi a továbbképzési programok minőségét, valamint

f) tizenöt napon belül elbírálja a programminősítési eljárással kapcsolatban benyújtott panaszt.

5. § (1) Az ÁTTK a miniszter állami tisztviselői továbbképzéssel összefüggő feladatait segítő szakmai tanácsadó és véleményező testülete.

(2) Az ÁTTK elnöke az NKE mindenkori rektora, az ÁTTK tagjait – az NKE rektorának javaslatára – a miniszter kéri fel. Az ÁTTK tagjainak megbízatását a miniszter – az NKE rektorának javaslatára – indokolás nélkül visszavonhatja.

(3) Az ÁTTK működési rendjének szabályait ügyrendjében állapítja meg.

(4) Az ÁTTK feladatai az állami tisztviselői továbbképzés vonatkozásában:

a) meghatározza a minősített továbbképzési programok tartalmával kapcsolatos szakmai követelményeket, és dönt a továbbképzési programok minősítéséről, felfüggesztéséről vagy törléséről;

b) meghatározza az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény (a továbbiakban: Áttv.) 5. § (6) bekezdése, 11. § (6) bekezdése, valamint 14. § (3) bekezdése szerinti szakképzettségekkel és fokozatokkal egyenértékűnek minősülő szakképzettségeket és fokozatokat;

c) véleményezi a megvalósított továbbképzésekről és az éves továbbképzési tervek végrehajtásáról szóló, az NKE által elkészített jelentést;

d) dönt a programminősítési szakértői névjegyzékbe és az oktatói névjegyzékbe történő felvételről, illetve a névjegyzékből való törlésről;

e) dönt a belső továbbképzési program egyszerűsített nyilvántartásba vételét elutasító döntéssel szemben benyújtott panaszról.

(5) A (4) bekezdés b) pontja szerinti egyenértékűség megállapítására a munkáltató vagy az állami tisztviselő kérésére kerül sor.

(6) Ha a (4) bekezdésben meghatározott feladatok az állami tisztviselői továbbképzést és a közszolgálati továbbképzést egyaránt érintik, az ÁTTK és a KTK döntésének összehangolásáért az NKE mindenkori rektora felel.

(7) Az ÁTTK – a miniszter, az ágazati irányítást, felügyeletet ellátó intézmények, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok által meghatározott képzési igények alapján – képzésfejlesztési feladatot határoz meg az NKE számára.

(8) Az ÁTTK feladatainak ellátását az ÁTTK Titkársága segíti. Az ÁTTK Titkársága az ÁTTK ügyrendje alapján az ÁTTK üléseinek előkészítésével, lebonyolításával, valamint dokumentálásával kapcsolatos döntés-előkészítési és adminisztratív feladatokat látja el.

(9) Az ÁTTK Titkárságának feladatait – az NKE bevonásával – a miniszter által vezetett minisztérium látja el.

3. A fogyatékossággal élő állami tisztviselők védelme

6. § (1) A közigazgatási tanulmányok szakirányú továbbképzésben és a kormányzati tanulmányok szakirányú továbbképzésben részt vevő fogyatékossággal élő állami tisztviselőre a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet 20. alcímének rendelkezéseit az e paragrafusban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A képzés, továbbképzés szervezéséért felelős intézmény a fogyatékossággal élő állami tisztviselő kérelmére, a fogyatékosságot igazoló szakvélemény megállapításai alapján köteles az alábbi kedvezmények biztosítására

a) a fogyatékossághoz igazodó, egyenlő esélyű hozzáférést biztosító tananyagok rendelkezésre bocsátása;

b) a nem fogyatékossággal élő hallgatókra megállapított felkészülési időnél legalább 30%-kal hosszabb felkészülési idő megállapítása;

c) az írásbeli vizsga szóbelivel, a szóbeli vizsga írásbelivel történő helyettesítése, mely a fogyatékosság típusához igazodva kiegészülhet hallgatói igény esetén

ca) hallássérült (siket, nagyothalló) hallgató esetében szóbeli vizsgáztatás során jelnyelvi vagy orális tolmács biztosításával,

cb) látássérült (vak, aliglátó, gyengénlátó) hallgató esetében az írásbeli számonkérés esetén speciális technikai eszközök használatával,

cc) beszédfogyatékos (diszfázia, diszlália, diszfónia, dadogás, hadarás, afázia, orrhangzós beszéd, dizartria, mutizmus, súlyos beszédészlelési és beszédmegértési zavar, centrális pöszeség, megkésett beszédfejlődés) hallgató esetében a számonkérések során speciális technikai eszközök használatával.

(3) A hallgató kérelmére – indokolt esetben a fogyatékosságot igazoló szakvélemény alapján – a képzés szervezéséért felelős intézmény a (2) bekezdésben szabályozott kedvezményektől eltérő, további vagy más kedvezményt is biztosíthat a hallgató részére.

4. A továbbképzési időszak

7. § (1) Az állami tisztviselő továbbképzési kötelezettsége a próbaidő leteltét követő napon kezdődik.

(2) Ha az állami szolgálati jogviszony jogviszonyváltással keletkezik és az állami tisztviselő továbbképzési kötelezettsége már megkezdődött, a továbbképzési időszak kezdete a jogviszonyváltást megelőzően a munkáltató közigazgatási szervnél jogszabály alapján megállapított időpont.

(3) A továbbképzési kötelezettségek teljesítésébe – a Korm. rendelet 9. § (5) bekezdésében foglaltaktól eltérően – legfeljebb az előírt kötelezettség 50%-áig beszámíthatóak az állami tisztviselő által teljesített belső továbbképzési programok.

5. A továbbképzési időszak szünetelése és a továbbképzési kötelezettség teljesítésének finanszírozása

8. § (1) Ha az állami tisztviselő

a) közigazgatási tanulmányok szakirányú továbbképzésen,

b) kormányzati tanulmányok szakirányú továbbképzésen,

c) a munkáltató által az Áttv. 5. § (3) bekezdése alapján meghatározott képzésen,

d) a miniszter által az Áttv. 5. § (7) bekezdése alapján meghatározott képzésen, vagy

e) az állami tisztviselő által vállalt államtudományi, közigazgatási felsőfokú képzésben

vesz részt, a képzés megkezdése hónapjának első napjától a képzés befejezése naptári évének végéig a továbbképzési időszak szünetel.

(2) A továbbképzési időszak szünetelése alatt az állami tisztviselő tanulmányi pontokat nem szerez, így a közigazgatási szervet nem terheli a továbbképzési időszak szünetelése alatt normatív hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége az állami tisztviselő tekintetében.

(3) A továbbképzési időszak szünetelése alatt a Korm. rendelet 9. § (3) bekezdésében előírt tanulmányi pontok száma évente 25%-kal csökken.

(4) Ha az állami tisztviselő az (1) bekezdésben meghatározott, NKE-n folytatott tanulmányok során passzív félévvel rendelkezik, passzív félévenként 12,5%-kal nő a továbbképzési időszak alatt teljesítendő tanulmányi pontok száma.

6. A képzés, továbbképzés, átképzés költségtípusai

9. § (1) Az állami tisztviselő számára az Áttv. alapján kötelező vagy a munkáltató által kötelezően előírt képzés, továbbképzés, átképzés elismert költségtípusai

a) a képzési díj,

b) a tananyagköltség,

c) az utazási költség,

d) a szállásköltség.

(2) A képzési díjat és a tananyagköltséget a képzés szervezéséért felelős intézmény határozza meg és a képzés első oktatási napját megelőző kilencven nappal honlapján közzéteszi.

7. Képzési megállapodás

10. § (1) Az állami tisztviselő a közigazgatási tanulmányok szakirányú továbbképzés, valamint a kormányzati tanulmányok szakirányú továbbképzés megszerzésére irányuló hallgatói jogviszony létesítésével egyidejűleg a munkáltatójával és a képzés szervezéséért felelős intézménnyel háromoldalú képzési megállapodást köt.

(2) Az állami tisztviselő a képzési megállapodás keretében vállalja különösen, hogy

a) a képzésben folyamatosan részt vesz és teljesíti az előírt képzési követelményeket,

b) képzési kötelezettségeit munkarendjével összehangoltan, a munkáltatóval egyeztetett módon teljesíti.

(3) A munkáltató a képzési megállapodás keretében a képzés sikeres elvégzése érdekében vállalja különösen, hogy az állami tisztviselőt mentesíti a munkavégzési kötelezettség alól

a) a kötelező konzultációs napokon és a jelenléti képzési napokon,

b) vizsgánként – ha egy vizsganapon az állami tisztviselőnek több vizsgatárgyból kell vizsgáznia, vizsgatárgyanként – egy munkanapra,

c) a szakdolgozat elkészítéséhez és a záróvizsgára történő felkészüléshez három-három munkanapra.

(4) A képzés szervezéséért felelős intézmény a képzési megállapodás keretében vállalja különösen, hogy

a) a konzultációs napokat a munkáltató munkarendjének figyelembevételével határozza meg,

b) a vizsgaalkalmak számát a képzésben részt vevő állami tisztviselők számának megfelelően határozza meg, a munkáltató érdekét figyelembe véve, olyan módon, hogy a folyamatos feladatellátás a munkáltatónál biztosított legyen.

(5) A munkáltatót és a képzésért felelős intézményt tájékoztatási kötelezettség terheli egymás irányában az állami tisztviselő állami tisztviselői jogviszonyában és hallgatói jogviszonyában bekövetkezett lényeges változással kapcsolatban.

8. A kormányablak ügyintézői képzés és vizsga

11. § (1) A kormányablak ügyintézői képzésre és a kormányablak ügyintézői vizsgára az állami tisztviselők továbbképzési rendszerén belül kerül sor.

(2) A kormányablak ügyintézői képzés

a) a Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott közszolgálati továbbképzési részből, valamint

b) a Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott belső továbbképzésből (a továbbiakban: Munkába Illesztő Képzés)

áll.

(3) A kormányablak ügyintézői képzés és a kormányablak ügyintézői vizsga tekintetében a miniszter által vezetett minisztérium szakmai iránymutatást nyújt és koordinál, különösen

a) a tananyagfejlesztés,

b) a képzésszervezés,

c) a vizsgalebonyolítás

tekintetében.

(4) A kormányablak ügyintézői képzés

a) közszolgálati továbbképzési részének megszervezéséért az NKE,

b) Munkába Illesztő Képzés részének lebonyolításáért a fővárosi és megyei kormányhivatal

felel.

(5) A közszolgálati továbbképzési rész, valamint a Munkába Illesztő Képzés sikeres teljesítését követően a miniszter az 1. melléklet szerinti bizonyítványt állít ki.

(6) A kormányablak ügyintézői képzés és vizsga részletes követelmény- és szabályrendszerét a miniszter adja ki.

12. § (1)1 Az újonnan kinevezett és a kormányablakban kormányablak szakügyintézői vagy kormányablak ügyintézői munkakörben foglalkoztatott állami tisztviselőnek a továbbképzési kötelezettség kezdetétől számított egy éven belül – ha a kormányablak ügyintézői vizsga megszerzésére irányuló képzés a továbbképzési kötelezettség kezdetének időpontjához képest később indul, a képzés indulásától számított egy éven belül – kormányablak ügyintézői vizsgát kell tennie.

(2)2 Az állami szolgálati jogviszony jogviszonyváltással történő keletkezése esetén a kormányablakban kormányablak szakügyintézői vagy kormányablak ügyintézői munkakörben foglalkoztatott állami tisztviselőnek a továbbképzési kötelezettség kezdetétől számított egy éven belül – ha a kormányablak ügyintézői vizsga megszerzésére irányuló képzés az állami szolgálati jogviszony létesítésének időpontjához képest később indul, a képzés indulásától számított egy éven belül – kormányablak ügyintézői vizsgát kell tennie.

(3)3 Kormányablakban kormányablak szakügyintézői vagy kormányablak ügyintézői munkakörbe történő sorolás esetén az állami tisztviselőnek a továbbképzési kötelezettség kezdetétől számított egy éven belül – ha a kormányablak ügyintézői vizsga megszerzésére irányuló képzés a kormányablak szakügyintézői vagy kormányablak ügyintézői munkakörbe történő sorolás időpontjához képest később indul, a képzés indulásától számított egy éven belül – kormányablak ügyintézői vizsgát kell tennie.

(4) Ha kormányablak ügyintézői vizsgakötelezettségét az állami tisztviselő az (1)–(3) bekezdésben meghatározott határidőn belül számára felróható okból nem teljesíti, másik munkakörbe kell áthelyezni.

(5) A kormányablak ügyintézői vizsga letételére nyitva álló határidőbe nem számít bele a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság vagy keresőképtelenség, továbbá a harminc napot meghaladó kiküldetés időtartama.

(6) Az (1)–(3) bekezdés szerinti képzési kötelezettség alól mentesül a Kormányablakkal összefüggő feladatokat ellátó személyek kiválasztásának és képzésének szabályairól szóló 148/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet alapján kormányablak ügyintézői képesítést szerzett állami tisztviselő.

9. Záró rendelkezések

13. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

14. § E rendeletet a fővárosi és megyei kormányhivatalok tekintetében – ide nem értve a járási (kerületi) hivatalt – 2017. január 1-jétől kell alkalmazni.

15–17. §4

1. melléklet a 321/2016. (X. 27.) Korm. rendelethez

Sorszám: ................../20...

BIZONYÍTVÁNY

kormányablak ügyintézői vizsgáról

(Magyarország címere többszín-nyomással)

Ezen bizonyítvány tanúsítja, hogy

[név]

(született: [hely és idő], anyja születési neve: [név])

eredményes kormányablak ügyintézői vizsgát tett.

[Hely], [év], [hónap] [nap]

P. H.

..................................................................................
közigazgatási minőségpolitikáért
és személyzetpolitikáért felelős miniszter

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!