nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
362/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet
az igazságügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos egyes feladat- és hatáskörökről
2017-01-02
2017-06-30
2
Jogszabály

362/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet

az igazságügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos egyes feladat- és hatáskörökről

A Kormány

az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,

az 1. §, a 4. § (1) bekezdése, az 5. §, a 6. § és a 11. § tekintetében a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 434. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

az 1. §, a 4. § (2) bekezdése, az 5. §, a 6. §, a 10. § és a 12. § tekintetében a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 74. §-ában kapott felhatalmazás alapján,

az 1. §, a 4. § (3) bekezdése, az 5. §, a 6. §, a 10. § és a 13. § tekintetében a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 46. § (1) bekezdés a) pontjában és (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 2. § tekintetében a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 28/A. §-ában kapott felhatalmazás alapján,

a 3. §, az 5. § és a 8. § tekintetében a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 106. § (1) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 7. § és a 14. § tekintetében az életüktől és a szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényben meghatározott határidők ismételt megnyitásáról és a kárpótlás lezárásáról szóló 2006. évi XLVII. törvény 5. §-ában kapott felhatalmazás alapján,

a 9. § tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. § c) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Az igazságügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó miniszteri szintű feladatok

1. § A Kormány

a) – a büntetés-végrehajtással összefüggő pártfogó felügyelői feladatok kivételével – pártfogó felügyelői szolgálatként,

b) jogi segítségnyújtó szolgálatként,

c) áldozatsegítő szolgálatként

– az e rendeletben meghatározott feladatok ellátására – az igazságügyi minisztert (a továbbiakban: miniszter) jelöli ki.

2. § (1) A Kormány az Igazságügyi Szolgálatok Jogakadémiája működtetéséért felelős szervként a minisztert jelöli ki.

(2) A miniszter az Igazságügyi Szolgálatok Jogakadémiája működtetéséért felelős szervként ellátja az áldozatsegítési, a jogi segítségnyújtási, a pártfogó felügyelői és a természetes személyek adósságrendezési eljárásával összefüggő feladatokat ellátó személyek, az önálló bírósági végrehajtók, igazságügyi szakértők, közvetítők, valamint a felszámolói és vagyonfelügyelői szakirányú szakképzettséggel rendelkező személyek részére jogi tárgyú és az igazságszolgáltatási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó nem jogi tárgyú szakmai képzések, továbbképzések és vizsgák szervezésével kapcsolatos feladatokat.

3. § (1) A Kormány a Családi Csődvédelmi Szolgálat központi szerveként a minisztert jelöli ki.

(2) A miniszter ellátja a Családi Csődvédelmi Szolgálat központi szervének a természetes személyek adósságrendezéséről szóló törvényben, valamint más jogszabályokban meghatározott feladatait, valamint az ezzel összefüggő koordinációs és tájékoztatási feladatokat.

4. § (1) A miniszter pártfogó felügyelői szolgálatként eljárva

a) a pártfogó felügyelői feladatokkal kapcsolatban a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti közvetítői tevékenység végzésére vonatkozó pályázatot ír ki, és szerződést köt a közvetítővel,

b) közösségi foglalkoztatót működtet.

(2) A miniszter jogi segítségnyújtó szolgálatként eljárva ellátja a jogi segítői névjegyzék vezetésével kapcsolatos feladatokat, és a jogi szolgáltatások nyújtására szolgáltatási szerződést köt a jogi segítőkkel és a tolmácsokkal.

(3) A miniszter áldozatsegítő szolgálatként eljárva

a) az áldozatsegítési eljárásban érdekérvényesítés elősegítése szolgáltatás keretében személyre szabott tájékoztatást nyújt, és ennek érdekében megszakítás nélkül, folyamatosan működteti az erre a célra fenntartott, díjmentesen hívható Áldozatsegítő Vonalat,

b) az állami kárenyhítéssel kapcsolatban döntő hatóságként másodfokon eljár,

c) az állami kárenyhítéssel kapcsolatban a visszatérítésre kötelezés tekintetében másodfokú hatóságként eljár,

d) figyelemmel kíséri az áldozati jogok érvényesülését, tájékoztatást kér az áldozatokkal kapcsolatba kerülő hatóságoktól, intézményektől, szervezetektől, és tapasztalatairól évente összefoglaló elemzést készít,

e) elkészíti a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2012. október 25-i 2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 28. cikke szerinti beszámolót.

5. § A miniszter

a) képzések és továbbképzések szervezésével segíti a pártfogó felügyelői, a jogi segítségnyújtási, az áldozatsegítési, valamint a természetes személyek adósságrendezési eljárásával összefüggő feladatokat ellátó fővárosi és megyei kormányhivatal és járási (fővárosi kerületi) hivatal (a továbbiakban: járási hivatal) egységes jogalkalmazását,

b) e rendeletben meghatározott feladatok és tevékenységek, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal szakmai irányításával összefüggő jogköreinek gyakorlása érdekében, továbbá a pártfogó felügyelettel, a jogi segítségnyújtással, az áldozatsegítéssel, valamint a természetes személyek adósságrendezésével kapcsolatos állami feladatok ellátásának biztosítására országosan egységes informatikai rendszert működtet.

2. A fővárosi és megyei kormányhivatal és a járási hivatal igazságügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos feladatai

6. § A Kormány

a) – a büntetés-végrehajtással összefüggő pártfogó felügyelői feladatok kivételével – pártfogó felügyelői szolgálatként,

b) jogi segítségnyújtó szolgálatként,

c) áldozatsegítő szolgálatként

– ha e rendelet 1. alcíme másként nem rendelkezik – a fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki.

7. § A Kormány kárpótlási hatóságként Budapest Főváros Kormányhivatalát jelöli ki.

8. § A Kormány a Családi Csődvédelmi Szolgálat területi szerveiként megyénként, megyei illetékességgel a megyeszékhely szerinti járási hivatalt, Pest megyében – az egész megyére kiterjedő illetékességgel – az Érdi Járási Hivatalt, a fővárosban – a fővárosra kiterjedő illetékességgel – Budapest Főváros Kormányhivatala XI. Kerületi Hivatalát jelöli ki.

9. § (1) A miniszter a feladat- és hatáskörében a fővárosi és megyei kormányhivatal és a járási hivatal e rendelet szerinti feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben szakmai irányító miniszterként gyakorolja az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. § f)–i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket.

(2) A miniszter a feladat- és hatáskörében a fővárosi és megyei kormányhivatal 6. § b) és c) pontja szerinti, valamint Budapest Főváros Kormányhivatala 7. § szerinti feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben gyakorolja a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályiról szóló 2004. évi CXL. törvény 116. §-ában meghatározott felügyeleti szervet megillető hatásköröket.

10. § (1) Az áldozatsegítéssel és a jogi segítségnyújtással kapcsolatos igazságügyi igazgatási, illetve közigazgatási hatósági ügyekben a (2)–(6) bekezdésben foglalt kivételekkel első fokon áldozatsegítő szolgálatként, illetve jogi segítségnyújtó szolgálatként a járási hivatal, másodfokon a fővárosi és megyei kormányhivatal jár el.

(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal gyakorolja az áldozatsegítési eljárásban, valamint a jogi segítségnyújtási eljárásban a visszatérítendő tartozás elengedésével vagy mérséklésével összefüggő méltányossági jogkört.

(3) Az állami kárenyhítéssel kapcsolatban támogató hatóságként a járási hivatal jár el. A támogató hatósági eljárásra az a járási hivatal illetékes, amelynél a kárenyhítés iránti kérelmet az áldozat először benyújtotta, illetve – az áldozat kérése esetén – amelyik lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes.

(4) Az állami kárenyhítéssel kapcsolatban döntő hatóságként első fokon a fővárosi és megyei kormányhivatal jár el. Ha az áldozatnak a támogatást vissza kell térítenie, erre az a fővárosi és megyei kormányhivatal kötelezi, amelyik a támogatást engedélyezte.

(5) Az Európai Unió más tagállamából érkező kárenyhítési kérelmek esetén döntő hatóságként Budapest Főváros Kormányhivatala az illetékes.

(6) Ha az áldozat az Áldozatsegítő Vonalon keresztül igényel tájékoztatást, akkor a tájékoztatást a miniszter biztosítja, függetlenül attól, hogy az áldozat korábban nyújtott-e be kérelmet valamely fővárosi és megyei kormányhivatalhoz vagy járási hivatalhoz.

11. § (1) A pártfogó felügyelői feladatot előíró megkeresés, illetve a határozat meghozatalának időpontjában magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkező magyar állampolgár vagy külföldi személy esetében – a büntetés-végrehajtással összefüggő pártfogó felügyelői feladatok kivételével – a pártfogó felügyelői feladatok ellátására Budapest Főváros Kormányhivatala az illetékes.

(2) A pártfogó felügyelői szolgálatként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok közösségi foglalkoztatókat működtethetnek.

12. § (1) A jogi segítségnyújtási támogatások engedélyezésével és az Európai Unió tagállamába irányuló jogi segítségnyújtás iránti kérelemmel kapcsolatos eljárás lefolytatására az ügyfél munkavégzésének helye szerinti járási hivatal is illetékes.

(2) A magyarországi lakóhellyel, tartózkodási hellyel, szálláshellyel vagy munkavégzési hellyel nem rendelkező külföldi személy esetében a jogi segítségnyújtási támogatások engedélyezésével összefüggő kérelem elbírálására Budapest Főváros Kormányhivatala XI. Kerületi Hivatala az illetékes.

13. § (1) Az áldozatsegítési szolgáltatás iránti kérelmet az a járási hivatal bírálja el, amelynél a kérelmet az áldozat először benyújtotta. Ha az áldozat kéri, az ügyet a lakóhelye vagy a tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalhoz kell áttenni. Ha az áldozatnak a támogatást vissza kell térítenie, erre az a járási hivatal kötelezi, amelyik a támogatást engedélyezte.

(2) A járadékra való jogosultságot a járadékra jogosult lakóhelye szerint illetékes járási hivatal ellenőrzi. Ha a járadék felülvizsgálata során a járási hivatal arról szerez tudomást, hogy a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló törvény szerinti megszüntető ok áll fenn, akkor a járadék megszüntetését kezdeményezi a döntő hatóságnál.

14. § Budapest Főváros Kormányhivatala kárpótlási hatóságként

a) eljár a vagyoni kárpótlási eljárással kapcsolatos igazgatási és közigazgatási hatósági ügyekben,

b) ellátja a személyi kárpótlási eljárásokkal összefüggő hatósági feladatokat,

c) ellátja a nemzeti gondozásról szóló 1992. évi LII. törvényben foglalt feladatokat,

d) ellátja a jogszabályban meghatározott személyes szabadságukban jogtalanul korlátozott személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezésével kapcsolatos ügyeket.

3. Záró rendelkezések

15. § Ez a rendelet 2017. január 1-jén lép hatályba.

16. §1

17. § (1) A 2017. január 1-jén folyamatban lévő, áldozatsegítéssel és jogi segítségnyújtással kapcsolatos igazságügyi igazgatási ügyeket és a kérelemre induló hatósági eljárásokat a 2016. december 31-én hatályos jogszabályi rendelkezések alapján kell lefolytatni.

(2) E rendelet rendelkezéseit a 2017. január 1-jét megelőzően indult és folyamatban lévő, valamint a megismételt vagyoni kárpótlási eljárással kapcsolatos hatósági ügyekben is alkalmazni kell.

18. § A 4. § (3) bekezdése a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2012. október 25-i 2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 8. cikk (1) bekezdésének és 28. cikkének való megfelelést szolgálja.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!