nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
75/2016. (XII. 29.) NFM rendelet
a menetíró készülékről
2017-01-30
2017-12-20
2
Jogszabály

75/2016. (XII. 29.) NFM rendelet

a menetíró készülékről

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés b) pont 19., 43., 44., 45., 46., 47., 48. alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 109. § 13. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában:

1. analóg menetíró készülék: a 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (2) bekezdés g) pontja szerinti menetíró készülék;

2. analóg menetíró készülék javítása: az analóg menetíró készülék belső plombáinak felnyitásával járó javítási folyamat;

3. auditálási tanúsítvány: a közlekedési hatóság által kiállított dokumentum arról, hogy a kiállítás időpontjában a gépjárműfenntartó megfelel az e rendeletben a menetíró szerelésre vonatkozó személyi és tárgyi feltételeknek;

4. digitális menetíró készülék: a 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (2) bekezdés h) pontja szerinti menetíró készülék;

5. ellenőrzőkártya: a 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (2) bekezdés i) pontja szerinti kártya;

6. járműgyártó: a jármű gyártását végző szervezet vagy annak magyarországi képviselete, új jármű esetében annak forgalmazója;

7. járművezetői kártya: a 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (2) bekezdés f) pontja szerinti kártya;

8. kártyatulajdonos: az a természetes személy, vagy vállalkozáskártya esetén az az üzembentartó, aki részére a kártyakibocsátó hatóság a tachográf-kártyát megszemélyesítette és kiadta;

9. megszemélyesítés: a kártyakibocsátó közlekedési hatóságnak az az eljárása, amelynek során a tachográf-kártyát hozzárendeli a tachográf-kártya kérelmezőjének személyéhez vagy vállalkozáskártya esetén az üzembentartóhoz;

10. menetíró ellenőrzés: a közúti szállítás szociális előírásaira, a vezetési időre, a szünetre, illetve a megszakításra és a pihenőidőre, továbbá a közúti közlekedésben használt menetíró készülék és adatrögzítő lap, valamint a digitális menetíró készülékhez szükséges kártyák használatára vonatkozó előírások betartására irányuló hatósági ellenőrzés;

11. menetíró készülék: a 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (2) bekezdés a) pontja szerinti készülék;

12. menetíró készülék kalibrálása: az analóg menetíró készülék esetében az analóg menetíró berendezés vizsgálata, továbbá a menetíró berendezés tárolandó és beállítandó paramétereinek, jellemzőinek beállítása, frissítése vagy megerősítése, digitális menetíró készülék esetében a 165/2004/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (2) bekezdés m) pontja szerinti tevékenység;

13. menetíró készülék külső kalibrálása: a menetíró engedélyben szereplő telephelytől eltérő helyszínen végrehajtott kalibrálás;

14. menetíró készülék működési elve: a menetíró készülék adatrögzítésének módja, amely lehet analóg vagy digitális;

15. menetíró készülék szerelése: a menetíró készüléknek és valamennyi tartozékának beépítése, vizsgálata, aktiválása, kalibrálása, javítása vagy tesztelése;

16. menetíró szerelőműhely: a menetíró készülék szerelésére érvényes tevékenységi engedéllyel rendelkező gépjárműfenntartó;

17. menetíró szerelő: a menetíró készülék szerelésére érvényes tevékenységi engedéllyel rendelkező személy;

18. menetíró vezérképviselet: valamely menetíró készülék gyártó magyarországi képviseleti jogosultságával rendelkező szervezet;

19. műhelykártya: a 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (2) bekezdés k) pontja szerinti kártya;

20. vállalkozáskártya: a 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (2) bekezdés j) pontja szerinti kártya.

II. FEJEZET

A MENETÍRÓ SZERELŐMŰHELYEK ÉS MENETÍRÓ SZERELŐK ENGEDÉLYEZÉSE, VALAMINT A MENETÍRÓ KÉSZÜLÉK SZERELÉSE

2. Általános előírások

2. § (1) Magyarország területén menetíró készülék szerelését – a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel – a menetíró szerelőműhelynél foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló menetíró szerelő végezheti.

(2) A menetíró készülék szereléséhez szükséges eszközök és információk rendelkezésére állása esetén, a tevékenységi engedély birtokában a menetíró készülék szerelése a menetíró készülék gyártmányára és típusára vonatkozó korlátozás nélkül végezhető.

(3) Menetíró készüléknek a 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó járműbe történő beépítését új, még használatba nem vett jármű esetén az (1) bekezdésen túl a jármű gyártójánál vagy a menetíró gyártójánál foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló menetíró szerelő végezheti.

3. A menetíró szerelőműhelyek engedélyezése és nyilvántartása

3. § (1) Menetíró készülék szerelése csak a közlekedési hatóság által kiadott, menetíró szerelőműhely üzemeltetésére vonatkozó tevékenységi engedéllyel (a továbbiakban: műhelyengedély) rendelkező gépjárműfenntartó nevében végezhető.

(2) Műhelyengedély jogosíthat

a) analóg menetíró készülék szerelésére,

b) digitális menetíró készülék szerelésére,

c) az a)–b) pontok szerinti tevékenységre együttesen.

4. § (1) A 3. § (2) bekezdés a) pontja szerinti tevékenységre jogosító műhelyengedély kiadásához szükséges tárgyi feltételek:

a) hidegpadlós, a járműhöz hozzáférhetőséget biztosító helyiség,

b) a járművek alsó részeihez hozzáférést biztosító szerelőakna vagy emelő berendezés,

c) szilárd burkolatú, legalább 20 m hosszú és sík mérőszakasz vagy a készülék kalibrálásának vizsgálatára alkalmas, kalibrálható görgős próbapad,

d) a készüléktípus beszabályozásához, ellenőrzéséhez szükséges – érvényes kalibrálási bizonyítvánnyal rendelkező – műszerek,

e) a készülék gyártója, illetve legalább egy menetíró vezérképviselet által az egyes készüléktípusokhoz meghatározott célszerszámok és további mérőkészülékek,

f) a készüléktípus beszerelését, kalibrálását, javítását, vizsgálatát, valamint a szükséges eszközök, vizsgálóberendezések megjelölését és használatát tartalmazó – a készülék gyártója vagy a menetíró vezérképviselet által biztosított – műszaki előírások,

g) a visszaélések elleni védelem eszközeinek biztosítása (ólomzár, plombajel, lepecsételés stb.),

h) valamennyi menetíró készülékkel kapcsolatosan végzett tevékenység részletes folyamatleírása, amely menetíró készülék-típusonként tartalmazza legalább

ha) valamennyi beavatkozás részletes technológiai leírását,

hb) a beavatkozások alkatrész és eszközigényét, és

hc) a beavatkozások normaidejét.

(2) A 3. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti tevékenységre jogosító műhelyengedély kiadásához az (1) bekezdésben felsoroltakon túl biztosítani kell

a) a közlekedési hatósággal közvetlen (on-line), kétirányú adatcserét biztosító informatikai kapcsolatot,

b) a digitális menetíró készülék adatainak kiolvasásához, letöltéséhez és tárolásához szükséges eszközöket,

c) digitális menetíró készülék szerelése esetén a tevékenységet végző személy részére kiadott műhelykártyát,

d) a műhelykártya biztonságos tárolásához szükséges, az illetéktelen hozzáférést kizáró lemezszekrényt, továbbá

e) a digitális menetíró készülékről letöltött adatok – illetéktelen hozzáférést megakadályozó módon történő – tárolását lehetővé tévő elektronikus eszközöket vagy informatikai módszereket.

5. § (1) Menetíró szerelőműhely menetíró készülék szerelésére feljogosított telephelyén a menetíró készülék szerelését olyan személy végezheti, aki érvényes szerelői engedéllyel, valamint digitális menetíró készülék szerelése esetén személyre szóló műhelykártyával rendelkezik.

(2) Menetíró szerelőműhely menetíró készülék szerelésére feljogosított telephelyén az analóg menetíró készülék javítását olyan személy végezheti, aki jogerős engedéllyel rendelkezik, valamint az adott készülék gyártója vagy a gyártó hazai képviselője által szervezett képzésen az adott készülék típus javításához szükséges ismereteket elsajátította és erről bizonyítvánnyal rendelkezik.

6. § (1) A műhelyengedély iránti kérelemhez a 7. § (2) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott adatok megadásán túlmenően csatolni kell

a) amennyiben a kérelmező nem szerepel a külön jogszabály szerinti köztartozás mentes adatbázisban, annak igazolását, hogy a kérelmező az adózás rendjéről szóló törvény szerint köztartozásmentes adózónak minősül;

b) az alkalmazni kívánt menetíró szerelő nevét;

c) a képviseletre jogosult személy

ca) aláírási címpéldányát, kivéve ha az a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban benyújtásra került és ezt a tényt a cégjegyzék tartalmazza,

cb) nyilatkozatát arról, hogy vele szemben nem áll fenn a 14. § szerinti összeférhetetlenség;

d) a menetíró szerelőműhelyként üzemeltetni kívánt telephely címét.

(2) A közlekedési hatóság az engedélyezési eljárás során szemle keretében győződik meg arról, hogy a kérelmet benyújtó rendelkezik-e az engedélyezéshez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel.

7. § (1) A közlekedési hatóság a műhelyengedélyt kiadja a kérelmezőnek, ha az teljesíti

a) a menetíró készülék szerelését végző menetíró szerelőműhelyekre vonatkozó személyi és tárgyi feltételeket, valamint

b) az egyes veszélyes tevékenységek biztonsági követelményeiről szóló szabályzatok kiadásáról szóló jogszabályokban foglaltakat.

(2) A műhelyengedély tartalmazza:

a) a menetíró szerelőműhely üzemeltetője

aa) megnevezését,

ab) székhelyének címét,

ac) menetíró készülék szerelésére feljogosított telephelyének címét,

ad) elektronikus levelezési címét, valamint

ae) a képviseletére jogosult személy nevét;

b) a szerelt menetíró készülék működési elvét (analóg, digitális vagy mindkettő);

c) a közlekedési hatóság által működtetett információs rendszerben nyilvántartásra kerülő adatokkal kapcsolatos, a menetíró szerelőműhely által történő adatszolgáltatás módját és az adatok körét;

d) a műhely által alkalmazott jeleket és elektronikus biztonsági adatokat.

(3) A műhelyengedélyben szereplő adatok változása esetén a menetíró szerelőműhely képviselője 8 napon belül köteles a változást bejelenteni és a műhelyengedély módosítását kérni.

(4) A műhelyengedély jogosultja helyébe polgári jogi jogutódja léphet, amennyiben a jogutódlást követő 30 napon belül a jogutódlás megállapítása iránt kérelmet terjeszt elő, és a jelen rendeletben előírt feltételeknek megfelel.

(5) Ha a menetíró szerelőműhely az engedélyezés alapjául szolgáló feltételeket nem tudja biztosítani, a tevékenységét szüneteltetnie kell, amely szüneteltetést a menetíró szerelőműhely köteles a közlekedési hatóságnak 8 napon belül – a szüneteltetés várható időtartamának megjelölésével – írásban vagy elektronikus úton bejelenteni.

(6) A menetíró szerelőműhely a tevékenységét csak a műhelyengedélyben és a vonatkozó technológiai utasításokban foglaltaknak megfelelően végezheti.

8. § A közlekedési hatóság a műhelyengedélyt visszavonja, ha

a) a műhelyengedély jogosultja az engedélyben szereplő összes telephelye tekintetében a műhelyengedély visszavonására irányuló kérelmet nyújt be,

b) a műhelyengedély jogosultja jogutód nélkül megszűnik,

c) a műhelyengedély jogosultja vagy annak jogutódja a műhelyengedélyben foglalt feltételeknek nem felel meg,

d) a műhelyengedély jogosultja nem rendelkezik érvényes és névre szóló tanúsítvánnyal,

e) a menetíró szerelőműhely a tevékenységét 6 hónapot meghaladóan szünetelteti, vagy

f) a menetíró szerelőműhely a működésének második felfüggesztését követően a 19. § (4) bekezdés szerinti valamely magatartást ismételten elköveti.

9. § A közlekedési hatóság nyilvántartást (a továbbiakban: Műhelyjegyzék) vezet a menetíró szerelőműhelyekről. A Műhelyjegyzék tartalmazza a menetíró szerelőműhely

a) azon telephelyének címét, amelyen menetíró készülék szerelést végez,

b) elektronikus levelezési címét,

c) a szerelendő menetíró készülékek működési elvét (analóg, digitális vagy mindkettő), továbbá

d) a 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 22. cikk (3) bekezdése szerinti plombajelet, az elektronikus biztonsági adatokat, valamint a dokumentumhitelesítéshez használt bélyegzők lenyomatát.

4. A menetíró szerelői tevékenység engedélyezése, a menetíró szerelők képzése és névjegyzéke

10. § (1) Menetíró készülék szerelését csak olyan személy végezheti, aki erre a tevékenységre jogosító, a közlekedési hatóság által kiadott engedéllyel (a továbbiakban: szerelői engedély) rendelkezik.

(2) Szerelői engedély az alábbi tevékenységekre vonatkozhat:

a) analóg menetíró készülék szerelése;

b) digitális menetíró készülék szerelése.

11. § (1) Szerelői engedélyt a közlekedési hatóság annak a személynek ad ki, akivel szemben nem áll fenn a 14. § szerinti összeférhetetlenség és rendelkezik

a) autószerelő, autótechnikus, autóelektronikai műszerész, elektroműszerész vagy e rendelet hatálybalépése előtt megszerzett, ezekkel egyenértékű szakképesítéssel, illetve középfokú vagy ennél magasabb szakirányú műszaki végzettséggel, valamint

b) az e tevékenység végzésére jogosító szaktanfolyami képesítéssel az alábbiak szerint:

ba) analóg menetíró készülék szerelésére jogosító tevékenységi engedélyhez analóg menetíró szerelői alapképesítés;

bb) digitális menetíró készülék szerelésére jogosító tevékenységi engedélyhez digitális menetíró szerelői alapképesítés.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában nem említett szakképesítések elfogadásáról a közlekedési hatóság a szakképesítéssel megszerzett szakmai ismeretek tartalma alapján határoz.

(3) A szerelői engedély érvényességének fennmaradásához a menetíró szerelőnek

a) az (1) bekezdés b) pontja szerinti alapképesítés megszerzését követő 3 éven belül, valamint

b) továbbképzési képesítés megszerzését követő 3 éven belül

a menetíró készülék működési elvéhez igazodó továbbképzési képesítést kell szereznie.

(4) Az engedély iránti kérelemben meg kell adni a kérelmezőnek a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 27/B. § (2) bekezdés a)–d) pontjai szerinti adatait.

(5) A kérelemhez mellékelni kell:

a) az előírt iskolai végzettséget, szakképesítést igazoló okirat másolatát;

b) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy vele szemben nem áll fenn a 14. § szerinti összeférhetetlenség;

c) az (1) bekezdés b) pontjában előírt szaktanfolyam elvégzését igazoló dokumentum másolatát.

(6) A szerelői engedély tartalmazza a Kkt. 27/B. § (2) bekezdésben felsorolt adatokat.

12. § (1) A közlekedési hatóság a Kkt. 27/B. § (2) bekezdése szerinti Szerelői névjegyzékbe a menetíró szerelőt az engedély jogerőre emelkedését követően, kérelem nélkül veszi fel.

(2) A szerelői engedélyben szereplő adataiban bekövetkezett változásokat a menetíró szerelő a változás bekövetkezését követő 8 napon belül köteles írásban bejelenteni a közlekedési hatóságnak.

13. § (1) A Kkt. 27/B. § (1) bekezdése szerinti képzési engedély kiadásának feltétele, hogy a kérelmező rendelkezzen:

a) a menetíró szerelőműhely számára a 4. §-ban meghatározott tárgyi feltételekkel,

b) digitális és analóg, EU jóváhagyással rendelkező – működőképes menetíró berendezést is tartalmazó – a tantervi és vizsgakövetelményben meghatározott tárgyi feltételként szereplő oktatókészlettel,

c) menetíró szerelői képzésnek megfelelő menetíróval szerelt járművel,

d) a képzési folyamatot is magában foglaló, MSZ EN ISO 9000 szabványsorozatnak megfelelő, tanúsított minőség irányítási rendszerrel,

e) szilárd burkolatú, legalább 20 m hosszú, sík mérőszakasszal, az ellenőrzéshez szükséges infra kapukkal vagy a készülék kalibrálásának vizsgálatára alkalmas, kalibrálható görgős próbapaddal,

f) olyan oktatóval, aki rendelkezik valamelyik menetíró készülék gyártó által öt évnél nem régebben kiállított, képzésre vonatkozó bizonyítvánnyal.

(2) A menetíró szerelői alap- és továbbképzési képesítések megszerzésének feltételei

a) az előírt szaktanfolyamon való részvétel, és

b) az előírt vizsgakötelezettségek sikeres teljesítése.

(3) A közlekedési hatóság az előírt vizsgakötelezettségek sikeres teljesítése után

a) analóg menetíró szerelő, illetve

b) digitális menetíró szerelő

alap- vagy továbbképzési képesítést igazoló okmányt/vizsgaigazolást ad ki.

(4) A menetíró szerelői alap- és továbbképzési képesítés megszerzéséhez szükséges tantárgyi és vizsgakötelezettséget az 1. melléklet alapján, a közlekedési hatóság által meghatározott tantervi és vizsgakövetelmények tartalmazzák.

5. Összeférhetetlenség

14. § Fuvarozó tevékenységet végző vállalkozás szakmai irányítója

a) műhelykártyával és menetíró szerelői engedéllyel nem rendelkezhet, valamint

b) nem lehet a menetíró szerelőműhelyt üzemeltető szervezet képviseletét ellátó személy a szakmai irányítói tevékenység végzése alatt és az annak befejezését követő egy évig.

6. A menetíró készülék szerelése és a menetíró készülékeket befolyásoló eszközök

15. § (1) A menetíró készülék szerelését nyomon követhetően dokumentálni kell.

(2) A menetíró készülék kalibrálását követően az 2. mellékletben szereplő kalibrálási jegyzőkönyvet kell kiállítani és a járműre új illesztési címkét kell rögzíteni. A kalibrálási jegyzőkönyv szigorú számadású nyomtatványnak minősül. A kalibrálási jegyzőkönyvben a készülék plombáinak kalibrálás előtti és utáni azonosító számát, továbbá analóg menetíró javítása során elhelyezett (cserélt) plombák azonosító számait is fel kell jegyezni.

(3) A kalibrálási jegyzőkönyv a műhelykártyáról, illetve a szerelés során a menetíró berendezésből elektronikusan kiolvasott adatok alapján elektronikusan is kitölthető, továbbá a

jogosultak számára az adatok hozzáférhetőségének biztosítása mellett elektronikusan tárolható és archiválható.

16. § (1) A menetíró készüléket befolyásoló eszközök használatának feltárása és megelőzése érdekében a menetíró készülékek közúti ellenőrzések alkalmával és jogosultsággal rendelkező menetíró szerelőműhelyek által végzett ellenőrzésével kapcsolatos helyes végrehajtási gyakorlatra vonatkozó iránymutatásokról szóló, 2009. január 23-i 2009/60/EK bizottsági ajánlás Melléklet 4. Fejezet B-D. pontjaiban meghatározott módszereket kell alkalmazni.

(2) A menetíró készüléket befolyásoló eszközök alkalmazásának észlelésekor ennek tényét a közlekedési hatóságnak be kell jelenteni, az eszközt el kell távolítani a járműből és át kell adni közlekedési hatóság számára.

(3) Az e §-ban meghatározott dokumentációs, adatkezelési és jelentési kötelezettség teljesítéséért a menetíró szerelőműhely a felelős. Ha a menetíró szerelőműhely a vizsgálati jelentés elkészítését, a befolyásoló eszközök eltávolítását vagy a befolyásoló eszközök feltárásának bejelentését elmulasztja, a közlekedési hatóság az ellenőrzés során meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja a menetíró műhellyel szemben.

(4) A digitális menetíró készülékkel ellátott járművek esetén – a befolyásoló eszköz eltávolítását követően – a menetíró készülék kalibrálása, kizárólag a jármű egység memória megelőző két évben keletkezett valamennyi adatának a letöltését, a műszaki hibák és az események elemzését, a digitális aláírás érintetlenségéről való meggyőződést követően kezdhető meg.

17. § (1) A digitális menetíró készülék által gyűjtött és tárolt valamennyi olyan adatot, amelyet a menetíró készülék a szerelés megkezdését megelőző 2 évben rögzített, ezeket a szerelés megkezdése előtt, az adatok ellenőrizhetőségének céljából le kell tölteni (a továbbiakban: letöltött adatok). A letöltött adatokat a digitális menetíró szerelőműhely két évig köteles megőrizni. A letöltött adatok kizárólag a jármű üzembentartója, valamint a közlekedési hatóság számára adhatóak át.

(2) Amennyiben a tárolt adatok letöltése nem lehetséges, a menetíró szerelőműhely a járművet üzemeltető szállító vállalkozás részére egy adat-letölthetetlenségi tanúsítványt állít ki. Az adat-letölthetetlenségi tanúsítvány másolatát a műhely köteles legalább két évig megőrizni és – külön felszólítás nélkül – a kiállítást követő nyolc napon belül, a javítást és kalibrálást követően a (7) bekezdésben leírtaknak megfelelően a menetíró készülék adatmemóriájából letöltött – rendelkezésre álló – adattartalommal a közlekedési hatóság számára elektronikusan megküldeni.

(3) Az (1) bekezdés szerint letöltött adattartalmat a menetíró szerelőműhely köteles a közlekedési hatóság számára átadni, az engedélyben és a Műhelyjegyzéket vezető közlekedési hatóság honlapján közzétett útmutatóban meghatározott módon és rendszerességgel.

(4) A külső kalibrálás a műhelyengedélyt kiadó közlekedési hatóság részére történő előzetes bejelentés alapján elvégezhető az adott telephely 30 kilométeres sugarú körében lévő, a 4. § (1) bekezdés a)–g) pontjaiban szereplő tárgyi feltételekkel rendelkező telephelyen is. A külső kalibrálást legkésőbb a kalibrálás megkezdését megelőző munkanapon be kell jelenteni a közlekedési hatóság részére.

(5) Egyedi kérelemre a műhely engedélyt kiadó közlekedési hatóság engedélyezheti az adott telephely 30 kilométeres sugarú körén kívüli külső kalibrálást is. Az engedélynek tartalmaznia kell a helyszínt és az időintervallumot is.

(6) Menetíró vezérképviselet – a műhelyengedélyt kiadó közlekedési hatóság részére történő előzetes bejelentést követően – jogosult az egész ország területén menetíró készülék szerelést végezni.

(7) Digitális menetíró készülék külső kalibrálása esetén, a kalibrálás elvégzését követően le kell tölteni és legkésőbb a kalibrálást követő munkanapon a közlekedési hatóság számára a (3) bekezdésben nevesített útmutatóban foglaltak szerint elektronikus úton meg kell küldeni legalább az alábbiakban felsorolt járműegység memóriájában tárolt adatokat a hozzájuk tatozó elektronikus aláírással:

a) járműre vonatkozó adatok;

b) tevékenységekre vonatkozó adatok a kalibrálást megelőző 90 napos időtartamra;

c) eseményekre és hibákra vonatkozó adatok;

d) a jármű sebességére vonatkozó adatok;

e) technikai és kalibrálási adatok.

(8) A menetíró készülék szereléséhez szükséges menetíró készülék vizsgáló műszereket 12 havonta szükséges kalibrálni.

(9) A menetíró készülék szerelését a 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet előírásainak betartásával, a menetíró készülék vizsgálatára és beállítására alkalmas kalibrált műszer és vizsgáló berendezés megfelelő használatával, valamint a mérő és vizsgáló berendezések (műszerek) alkalmazási (gyári kezelési) utasításainak betartásával kell elvégezni.

(10) Az analóg menetíró készülék belső plombáinak felnyitásával járó javítási tevékenység az alábbiakban szereplő további feltételek megléte esetén végezhető:

a) a javítás elvégzéséhez szükséges műszaki dokumentációk és folyamat leírások;

b) a javítás végzéséhez szükséges célszerszámok és alkatrészek;

c) a készüléktípus javítására felkészítő – a közlekedési hatóság által szervezett – tanfolyam elvégzése.

18. § (1) A menetíró szerelőműhely vezetője köteles gondoskodni arról, hogy

a) a műhelykártyát – a 4. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott módon az illetéktelen hozzáférés ellen védve – a menetíró szerelőműhelyben tárolják,

b) a műhelykártyát kizárólag a tulajdonosa használhassa,

c) a műhelykártyát a kártyakibocsátó hatóságnál leadják, ha

ca) a digitális menetíró készülék szerelésére engedéllyel rendelkező menetíró szerelőműhely (a továbbiakban: digitális menetíró szerelőműhely) e tevékenységét megszünteti,

cb) a közlekedési hatóság a digitális menetíró szerelőműhely ellenőrzése alapján a tevékenység végzését felfüggesztette,

cc) a műhelykártya tulajdonosának a digitális menetíró szerelőműhelyben folytatott tevékenysége megszűnik.

(2) A műhelykártyát kizárólag annak tulajdonosa személyesen – a 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint az e rendeletben meghatározott előírások betartásával – használhatja. A műhelykártya a kártyatulajdonost foglalkoztató digitális menetíró szerelőműhelyben, továbbá – annak megbízása alapján, a közlekedési hatósághoz történő előzetes bejelentéssel – más menetíró szerelőműhelyben, vagy az illesztett jármű üzembentartójának telephelyén használható.

7. A menetíró készülék szerelésének hatósági ellenőrzése

19. § (1) A közlekedési hatóság

a) előzetes tájékoztatás nélküli ellenőrzés formájában,

b) eseti célellenőrzés formájában, vagy

c) a rendelkezésre álló elektronikus adatok elemzésével

rendszeresen ellenőrzi a menetíró készülékek szerelését, amely során kiemelten vizsgálja a menetíró szerelőműhely tevékenységét, a jogszabályi előírásoknak, illetve a műhelyengedélyben foglaltaknak való megfelelést, valamint a műhelykártya jogszerű használatát.

(2) A közlekedési hatóság a műhelykártya jogosulatlan vagy szabálytalan használata, vagy a műhelykártya meghamisításának alapos gyanúja esetén – ismétlődő, vagy a menetíró szerelőműhely vezetőjének felróható esetben – a menetíró szerelőműhely tevékenységét egy évig terjedő időre felfüggesztheti.

(3) A meghamisított műhelykártyát a Kkt. 20. § (11) bekezdés a) pont aa) alpont szerint ellenőrzésre jogosult szervezet a helyszínen elveszi, és a műhelykártya bevonását kezdeményezve azt a kártyakibocsátó hatósághoz továbbítja.

(4) Ha a menetíró szerelőműhelyben a menetíró szerelő, a menetíró szerelőműhely vezetője, vagy a menetíró szerelőműhely más alkalmazottja

a) akadályozza a hatósági ellenőrzést,

b) az információs rendszerekben rögzítendő adatokban bekövetkezett változást nem vagy nem határidőben jelenti be,

c) a tevékenységét nem a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek és az auditálási tanúsítvány szerinti technológiai leírásoknak megfelelően végzi,

d) az engedélyben szereplőtől eltérő működési elvű menetíró készüléket szerel,

e) a hitelesítésre kötelezett műszerek időszakos vizsgálatát elmulasztja,

f) a műhelykártyát jogosulatlanul használja,

g) a műhelykártyát meghamisítja, vagy

h) az adatletöltési, adattovábbítási vagy adatmegőrzési kötelezettségének nem tesz eleget

a közlekedési hatóság a műhelyengedélyét első alkalommal történő elkövetés esetén 30 napig, második alkalommal történő elkövetés esetén 90 napig felfüggeszti.

(5) Ha a műhelyengedélyt a közlekedési hatóság a 8. § f) pontja szerint visszavonja a menetíró szerelőműhely részére újabb műhelyengedély legkorábban a visszavonásról szóló határozat jogerőre emelkedésének napját követő egy év elteltével adható.

8. Menetíró szerelőműhelyek auditálási tanúsítványa

20. § (1) A menetíró szerelőműhelyek auditálását a közlekedési hatóság végzi.

(2) Az auditnak ki kell terjednie a menetíró készülék szerelési tevékenység végzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekre, a szerelési és adminisztratív folyamatokra és eljárásokra, valamint az alkalmazott biztonsági intézkedésekre és a műhelykártyák kezelésére.

(3) Az auditról a közlekedési hatóság a 3. melléklet szerinti tartalommal auditálási jegyzőkönyvet rögzít.

(4) A sikeres auditról a közlekedési hatóság két évig hatályos auditálási tanúsítványt bocsát ki amely igazolja, hogy a műhely rendelkezik a menetíró készülék szereléséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeknek, folyamataik, eljárásaik, biztonsági intézkedéseik és a műhelykártyák kezelése megfelelnek a jogszabályi és a gyártó által előírt feltételeknek.

III. FEJEZET

A TACHOGRÁF-KÁRTYA ÉS A MENETÍRÓ KÉSZÜLÉK JÓVÁHAGYÁSA

9. A menetíró készülék, az adatrögzítő lap és a tachográf-kártya típusjóváhagyása

21. § (1) Az EK-típusjóváhagyási okmányt a közlekedési hatóság, mint jóváhagyó hatóság adja ki, a gyártó kérelmére, a 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikkében meghatározott feltételek fennállása esetén,

a) a menetíró készülék típusára a 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 16. cikke alapján,

b) az adatrögzítő lap típusára a 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 17. cikke alapján,

c) a tachográf-kártya típusára a 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 26. cikke alapján.

(2) Az EK-típusjóváhagyás iránti kérelmet írásban kell benyújtani a 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikk (1) bekezdésében meghatározott, a típusbizonyítványban és a műszaki leírásban rögzítendő adatok közlésével.

(3) Az EK-típusjóváhagyási eljárás díjára, valamint a díj megfizetésére a járműalkatrészre, tartozékra és járműtulajdonságra vonatkozó jóváhagyási jel („E” vagy „e” jel) használati engedélyére a közúti járművek forgalomba helyezésével és forgalomban tartásával, környezetvédelmi felülvizsgálatával és ellenőrzésével, továbbá a gépjárműfenntartó tevékenységgel kapcsolatos egyes közlekedési hatósági eljárások díjáról szóló miniszteri rendeletben meghatározottakat kell alkalmazni.

(4) A jóváhagyó hatóság szakértő bevonásával ellenőrzi a menetíró készüléknek, az adatrögzítő lapnak, valamint a tachográf-kártyának az általa kiadott jóváhagyás alapjául szolgáló mintával való egyezőségét.

(5) Az ellenőrzés eredménye, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam (a továbbiakban: EGT tagállam) illetékes hatóságától kapott megkeresés alapján a jóváhagyó hatóság meghozza a 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 18. cikkében meghatározott intézkedéseket.

(6) A 2016/799 bizottsági (EU) végrehajtási rendeletben meghatározott intelligens menetíró készülékek típusvizsgálata során az eljárást a végrehajtási rendeletben meghatározott kiegészítő rendelkezéseket is alkalmazva kell elvégezni. Ezen eljárások során a közlekedési hatóság a gyártót vagy meghatalmazottját további információk benyújtására hívhatja fel.

(7) A közlekedési hatóság a korábban kiadott típusjóváhagyását felülvizsgálhatja vagy kiterjesztheti, amennyiben a gyártó vagy meghatalmazottja a 2016/799 bizottsági (EU) végrehajtási rendeletben meghatározott a menetíró készüléken végrehajtott módosításokra alapozottan.

10. Tachográf-kártyák kiadása

22. § (1) A kártyakiadási kérelem benyújtásakor a 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott természetes személyazonosító adatokat, továbbá az üzembentartóra vagy a menetíró szerelőműhelyre vonatkozó adatokat a közlekedési hatóság által meghatározott formanyomtatványon kell megadni, valamint ezek hitelességét személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvánnyal kell igazolnia.

(2) A kártyakibocsátó hatóság a tachográf-kártya kiadására irányuló kérelem átvételével egyidejűleg a járművezetői kártya, az ellenőrzőkártya, valamint a műhelykártya esetén a kérelmező személy képmását és névaláírását elektronikus úton rögzíti.

(3) A kártya kiadása iránti kérelmet el kell utasítani, ha a kérelmező

a) a kártya kiadásához tartozó természetes személyazonosító adatainak, névaláírás mintájának vagy képmásnak a kártyakibocsátó hatóság, valamint a kártya megszemélyesítésében közreműködő kártyagyártó által történő kezeléséhez nem adja írásbeli hozzájárulását, vagy

b) már rendelkezik – a kérelmezettel megegyező típusú – hatályos tachográf-kártyával, vagy

c) nem rendelkezik a kártya kiadáshoz szükséges feltételekkel.

(4) A kártyakiadási eljárás során a kártyakibocsátó hatóság, továbbá megbízása alapján a kártya megszemélyesítésében közreműködő kártyagyártó a részére átadott személyazonosító adatokat a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben, a 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint a Kkt.-ben meghatározott módon kezeli.

(5) A tachográf-kártya időbeli hatálya a kiadásától számítva:

a) járművezetői kártya és vállalkozáskártya esetén 5 év;

b) ellenőrzőkártya esetén 2 év;

c) műhelykártya esetén 1 év.

23. § (1) A kártyakiadási eljárás megkezdésekor a kártyakibocsátó hatóság a bemutatott okmányok, a Kkt. 44/A. §-a szerint nyilvántartás (a továbbiakban: kártyanyilvántartás), valamint az EGT tagállamok közti elektronikus kapcsolat útján ellenőrzi, hogy a kérelmező rendelkezik-e érvényes tachográf-kártyával.

(2) A tachográf-kártyához elektronikus biztonsági kódok abban az esetben rendelhetők, ha

a) fennállnak a 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben a tachográf-kártya kiadásához meghatározott feltételek,

b) azonos típusú érvényes tachográf-kártyával a kérelmező nem rendelkezik, illetve az új kártya hatályának kezdete a régi kártya lejáratához igazodik,

c) a kérelmező személy szokásos tartózkodási helye Magyarország területén van.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak teljesülése esetén állítható elő a megszemélyesített tachográf-kártya.

24. § (1) A megszemélyesített kártyák adatairól, valamint a kapcsolódó elektronikus biztonsági adatokról a kártyakibocsátó hatóság vezeti a kártyanyilvántartást. A kártyanyilvántartásban a kiadott tachográf-kártyán rögzített adatokat kártyatípusonként külön adatállományban kell rögzíteni.

(2) A kártyanyilvántartásból adatszolgáltatás csak a hatósági feladatának ellátásához szükséges adatokra kiterjedően jogszabályban erre felhatalmazott szervezet számára teljesíthető.

25. § (1) A megszemélyesített, előállított és nyilvántartásba vett járművezetői és vállalkozáskártya – a kérelmező választása szerint – személyesen a kérelem benyújtásának helyén vehető át, vagy postai úton továbbítható.

(2) A műhelykártyát a menetíró szerelőműhely, az ellenőrzőkártyát a Kkt. 20. § (11) bekezdés a) pont aa) alpont szerint ellenőrzésre jogosult szervezet részére kell postai úton továbbítani.

(3) A műhelykártyához tartozó személyes azonosító kód kizárólag a kártyatulajdonos részére adható át, illetve postázható.

(4) A 33. § (3) bekezdés a) pontja esetén a tachográf-kártya tulajdonosának a bejelentése alapján a kártyakibocsátó hatóság a tachográf-kártyát hatálytalanítja és annak tényét a nyilvántartásba bejegyzi.

(5) A kártyanyilvántartásból megállapítható kártyatulajdonos kérelme alapján a kártyakibocsátó hatóság a kártyanyilvántartásban rögzített adatok felhasználásával a korábban kiadott tachográf-kártya helyett új, azzal azonos időbeli hatályú tachográf-kártyát ad ki, ha:

a) az elveszett, ellopták, vagy megsemmisült,

b) valamely okból az működésképtelenné vált,

c) annak időbeli hatálya lejárt,

d) a kártyatulajdonos szokásos tartózkodási helye külföldi ország helyett Magyarország területe lett.

(6) Az (5) bekezdés b) és c) pontja esetén a kártyacsere kérelemhez csatolni kell a korábban kiadott tachográf-kártyát, melyet a kártyakibocsátó hatóság visszavon.

(7) Az (5) bekezdés d) pontja alapján indult eljárás során az új tachográf-kártya átvételekor a külföldi hatóság által kibocsátott tachográf-kártyát be kell vonni, amelyet a bevonás okának megjelölésével további intézkedés céljából meg kell küldeni a kibocsátó hatósághoz.

26. § (1) A Kkt. 20. § (11) bekezdés a) pont aa) alpont szerint ellenőrzésre jogosult szervezet a tachográf-kártyát a helyszínen elveszi, ha az ellenőrzés során annak gyanúja merül fel, hogy

a) a tachográf-kártyát meghamisították,

b) a tachográf-kártyát nem az a személy használja, aki számára azt kiadták,

c) a kártya tulajdonosa a tachográf-kártyát a valóságnak meg nem felelő nyilatkozat vagy hamisított okmányok alapján kapta.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott gyanút megalapozza, ha

a) a tachográf-kártyán vagy annak elektronikus tároló egységén javítás, törlés vagy más illetéktelen beavatkozás jelei észlelhetőek,

b) a tachográf-kártya anyaga, kivitele a valóditól eltér, vagy

c) a nyilvántartás szerint a tachográf-kártya kiadására nem került sor.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szervezet a tachográf-kártya elvételéről átvételi elismervényt ad, amely tartalmazza az elvétel e rendeletben meghatározott jogalapját és a tachográf-kártya azonosításához szükséges adatokat.

(4) A helyszínen elvett tachográf-kártyát, valamint az intézkedésről készült jegyzőkönyv egy példányát az (1) bekezdésben meghatározott szervezet három napon belül a kártyakibocsátó hatóságnak, külföldi hatóság által kibocsátott kártya esetén a közlekedési hatóságnak megküldi.

(5) Az (1) bekezdés b) pontja alapján a tachográf-kártyát akkor kell elvenni, ha a tachográf-kártya jogosítottja nincs a helyszínen. Az elvett tachográf-kártya csak a kártyatulajdonosnak adható vissza.

(6) A visszavont tachográf-kártyát a kártyakibocsátó hatóság egy naptári évvel a leadást követően selejtezi.

27. § (1) Járművezetői kártya annak a kérelmező magánszemélynek adható ki, aki rendelkezik gépkocsi vezetésére jogosító hatályos vezetői engedéllyel.

(2) Amennyiben egy kártyabirtokos egy időben rendelkezik a járművezetői kártyán kívül egyéb (ellenőrző vagy műhely) kártyával is, ugyanabba a járműegységbe kizárólag az egyik kártyáját helyezheti be. A kártyabirtokos nem vezethet olyan járművet, amelyet ő korábban ellenőrzött vagy kalibrált, illetve nem ellenőrizhet vagy kalibrálhat olyan járművet, amelyet az ellenőrzést vagy a kalibrálást megelőzően egy éven belül vezetett.

28. § (1) A vállalkozáskártya kiadását közúti közlekedési szolgáltatást végző vállalkozás esetén a vállalkozás szakmai vezetője – eljárási jogosultságának igazolása után – kérelmezheti.

(2) A közúti közlekedési szolgáltatást végző vállalkozás egyidejűleg több érvényes vállalkozáskártyával is rendelkezhet.

29. § (1) Műhelykártya annak a menetíró szerelőnek adható ki, aki foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll egy műhelyengedéllyel rendelkező menetíró műhellyel, és szerelőkre vonatkozó feltételeknek megfelel, és vele szemben nem áll fenn a 14. § szerinti összeférhetetlenség.

(2) A műhelykártya kiadása iránti kérelmen a digitális menetíró szerelőműhely vezetőjének nyilatkoznia kell az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesüléséről.

(3) A kártyakibocsátó hatóság a kártyanyilvántartásban a műhelykártyák adatai alapján – a közlekedési hatóság útján – teljesíti a 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 31. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási kötelezettséget.

30. § (1) A közlekedési hatóság visszavonja a személyre szóló műhelykártyát, ha

a) azt a menetíró szerelő kéri,

b) a menetíró szerelő elhalálozott,

c) a műhelykártya kiadásának feltételei már nem állnak fenn,

d) a közlekedési hatóság visszavonja a menetíró szerelő szerelői engedélyét, és törli őt a névjegyzékből a Kkt. 27/B. § (6) bekezdése szerint,

e) a műhelykártya kérelmezése során a menetíró szerelő valótlan adatokat adott meg,

f) a menetíró szerelő az e rendeletben meghatározott kötelezettségeit – az első megszegést megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított – 2 éven belül legalább további 3 esetben megszegte,

g) a menetíró szerelő az e rendeletben előírt továbbképzési kötelezettségét határidőn belül nem teljesítette, és a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelmet nem nyújtott be, vagy benyújtott, de azt a közlekedési hatóság elutasította.

(2) A Kkt. 27/B. § (6) bekezdés d) pontja szerint súlyosan szegi meg kötelezettségeit az a menetíró szerelő, aki

a) a vizsgálat során a mérőműszerek mérési eredményét befolyásolja,

b) a menetíró készülék működésének befolyásolására alkalmas eszközt épít be, vagy ilyen beépített eszköz használatát nem kifogásolja meg,

c) a menetíró készüléket úgy kalibrálja, hogy az a rögzített adatok befolyásolására, megváltoztatatására alkalmas, vagy

d) valótlan adatot rögzít.

31. § (1) Ellenőrzőkártya kiadását a menetíró ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező hatóság vezetője kérheti az általa foglalkoztatott menetíró ellenőr számára a közlekedési hatóságtól. Ellenőrzőkártya a 35. § szerint a menetíró ellenőrzésére kijelölt személy részére kérhető.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően ellenőrzőkártyát közúti közlekedési szakterületre bejegyzett – menetíró ellenőri tanfolyamot végzett – igazságügyi szakértő is igényelhet.

(3) Az ellenőrzőkártya kiadásakor – az ellenőrző hatóság és a közlekedési hatóság közötti megállapodás esetén – a menetíró ellenőrök adatainak és képmásának rögzítését a menetíró ellenőrt foglalkoztató ellenőrző hatóság is elvégezheti.

(4) A menetíró ellenőr és a (2) bekezdésben maghatározott igazságügyi szakértő az ellenőrzőkártyát kizárólag a feladatkörébe tartozó ellenőrzés során és kizárólag személyesen használhatja.

(5) A menetíró ellenőrt foglalkoztató ellenőrző hatóság köteles gondoskodni arról, hogy

a) a szolgálaton kívüli menetíró ellenőr ellenőrzőkártyáját illetéktelen hozzáférés ellen védve tárolják,

b) az ellenőrzőkártyát kizárólag a kártyatulajdonos használhassa,

c) az ellenőrzőkártyát a közlekedési hatóságnál leadják, ha az ellenőrzőkártya tulajdonosának a menetíró ellenőri jogállása megszűnik.

IV. FEJEZET

A MENETÍRÓ KÉSZÜLÉKEK HASZNÁLATA

11. A menetíró készülék, az adatrögzítő lap, a tachográf-kártya használata

32. § (1) A menetíró készülék csak a típusához jóváhagyott és a 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben előírt adatokkal ellátott adatrögzítő lappal vagy nyomtató papírral, továbbá érvényes, működőképes és a járművezető részére kiadott tachográf-kártyával használható.

(2) Az üzembentartó köteles biztosítani, hogy a menetíró készülékkel ellátott járművet olyan személy vezesse, aki rendelkezik a menetíró készülék szabályos működtetéséhez a menetíró készülék működési elve szerint szükséges ismeretekkel és

a) a menetíró készülék típusához jóváhagyott, elegendő mennyiségű adatrögzítő lappal vagy

b) a digitális menetíró készülékkel felszerelt jármű esetén a személyére szólóan kiadott, érvényes járművezetői kártyával, továbbá elegendő mennyiségű nyomtatópapírral.

(3) Az üzembentartó köteles gondoskodni arról, hogy

a) 1 évre visszamenően rendelkezésre álljanak a járművét vezető járművezetők tevékenységének a dokumentálására

aa) analóg menetíró készülék esetén az adatrögzítő lapok,

ab) digitális menetíró készülék esetén a digitális menetíró készülék által rögzített adatok, elektronikus formában, és

b) az a) pontban foglaltakat a közlekedési hatóság felhívására rendelkezésre bocsássák.

(4) A (3) bekezdés a) pont ab) alpontjában foglaltak teljesítése érdekében az üzembentartó köteles

a) a foglalkoztatott járművezetőjének járművezetői kártyájáról – amennyiben az adott időszakban a kártyát használták – 28 naponként legalább egy alkalommal, valamint az üzemben tartott járművébe beépített digitális menetíró készülékről 90 naponként legalább egy alkalommal a tárolt adatokat letölteni,

b) a javításra kerülő menetíró készülék esetén a digitális menetíró készüléket javító műhely által letöltött adatokat átvenni, továbbá

c) a letöltött adatokat elektronikus adattárolón – a fájlok megváltoztathatatlanságát biztosító elektronikus aláírásokkal együtt, változatlan formában – a letöltést követő 12 hónapig megőrizni, és a közlekedési hatóság számára ellenőrzés céljából rendelkezésre bocsátani.

33. § (1) Az üzembentartó, illetve távollétében a járművezető a menetíró készülék meghibásodása esetén köteles gondoskodni arról, hogy

a) a fuvarfeladat befejezését követően haladéktalanul, de legkésőbb a meghibásodást követő egy héten belül a menetíró készülék javítása az erre jogosult menetíró szerelőműhelyben megtörténjen, és

b) a járművel a javítás megtörténtéig új fuvarfeladatot ne kezdjenek meg.

(2) Amennyiben a jármű fuvarfeladata a menetíró készülék meghibásodását követő egy héten belül nem fejeződik be, a menetíró készülék megjavíttatásáról a járművezető köteles – a fuvarfeladat megszakításával – gondoskodni.

(3) A kártyatulajdonos a közlekedési hatóságnál köteles bejelenteni, ha a részére kiadott tachográf-kártya

a) elveszett, megsemmisült, vagy azt ellopták,

b) megrongálódás, elhasználódás vagy egyéb ok miatt működésképtelenné vált.

12. A menetíró készülékek hatósági ellenőrzése során keletkezett személyazonosító adatok kezelése

34. § (1) A menetíró készülékek használatával összefüggésben a közlekedési hatóság az általa végzett ellenőrzések során keletkezett személyazonosító adatokat, a Kkt. 46/A. §-ának rendelkezései szerint jogosult a közlekedési hatóság rögzíteni és feldolgozni.

(2) A 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 43. cikk rendelkezéseinek megfelelően a menetíró készülékkel foglalkozó fórumon hazánk képviseletében közreműködő szakértő személyt a közlekedési hatóság jelöli ki.

13. A menetíró ellenőrök tevékenysége

35. § (1) Menetíró ellenőr tevékenységet a menetíró ellenőrzésre hatáskörrel rendelkező hatóság vezetője által a menetíró ellenőrzésre kijelölt személy végezhet.

(2) A menetíró ellenőrzésre olyan – az ellenőrző hatóság által foglalkoztatott – személy jelölhető ki, aki eleget tesz a (4) bekezdés szerinti képzettségi feltételeknek, és menetíró ellenőri alapképesítéssel rendelkezik.

(3) A menetíró ellenőrnek az alapképesítés megszerzését követő 5 éven belül továbbképzési képesítést kell szereznie, majd 5 évente a továbbképzési képesítés követelményeinek megfelelő vizsgát kell tennie.

(4) A menetíró ellenőri képesítés (alapképesítés, továbbképzési képesítés) megszerzésének feltétele

a) az előírt képzésen való részvétel és

b) az előírt vizsgakötelezettség sikeres teljesítése.

(5) A (3) bekezdés szerinti képzést a közlekedési hatóság vagy az általa kijelölt képzőszerv, a vizsgát a közlekedési hatóság szervezi.

(6) A menetíró ellenőri képesítés megszerzéséhez szükséges tantárgyi és vizsgakötelezettséget az 1. melléklet alapján a közlekedési hatóság által meghatározott tantervi és vizsgakövetelmények tartalmazzák.

(7) A közlekedési hatóság az előírt vizsgakötelezettségek sikeres teljesítése után a képzésnek megfelelő menetíró ellenőr képesítést ad ki.

V. FEJEZET

NEMZETI ÉS NEMZETKÖZI ADATKÖZLÉS

36. § (1) A közlekedési hatóság megküldi a 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 22. cikk (3) bekezdésében meghatározott, a menetíró szerelőműhelyekkel, járműgyártókkal és szerelőkkel kapcsolatban, a menetíró készülék beépítésével és vizsgálatával összefüggésben nyilvántartott, szükséges információkat a Bizottságnak.

(2) A jóváhagyó hatóság ellátja a 165/2014/EU rendelet 15. cikkében az EGT tagállamok illetékes hatóságai részére meghatározott nemzetközi adatközlési és értesítési feladatokat.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

37. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.

38. § (1) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően hatályos

a) ellenőrzőkártyával rendelkező ellenőrző tisztviselők esetében a képzésükre,

b) műhelykártyával rendelkező menetíró szerelők esetében a képzésükre,

c) engedéllyel rendelkező műhelyek esetében az auditálási tanúsítványra,

d) a járművezetői kártyára, az ellenőrzőkártyára, valamint a vállalkozáskártyára

vonatkozó rendelkezéseket 2018. január 1-jétől kell alkalmazni.

(2) A rendelet hatálybalépését követően 2017. december 31-éig a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló, 1985. december 20-i 3821/85/EGK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 124/2005. (XII. 29.) GKM rendelet szerinti tachográf-kártyát kell kiadni.

39. § Ez a rendelet

a) a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről, a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló 3821/85/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről és a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2014. február 4-i 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és

b) a menetíró készülékek és alkatrészeik kialakítására, tesztelésére, beépítésére, működtetésére és javítására vonatkozó követelményeket meghatározó 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2016. március 18-i 2016/799 bizottsági (EU) végrehajtási rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

40. §1

1. melléklet a 75/2016. (XII. 29.) NFM rendelethez

A menetíró szerelőre és a menetíró ellenőrre vonatkozó képesítési követelmények

1. Az Analóg menetíró szerelő alapképesítés

A képesítés megszerzéséhez a menetíró szerelő jelöltnek szaktanfolyamon kell részt vennie. A szaktanfolyam két elméleti és egy gyakorlati tantárgyból, valamint az azokat követő vizsgákból áll.

1.1. A szaktanfolyam „Jogi és adminisztratív ismeretek” elnevezésű elméleti tantárgyának kötelező tematikái óraszámmal:

a) az analóg menetíró készülékekkel kapcsolatos hazai, nemzetközi és európai uniós jogi ismeretek (1 óra),

b) az analóg menetíró készülékek kezelési szabályainak elsajátítása (1 óra),

c) a kalibrálási jegyzőkönyv létrehozása, a folyamat dokumentálása (1 óra).

1.2. A szaktanfolyam „Szerkezeti és kalibrálási ismeretek” elnevezésű elméleti tantárgyának kötelező tematikái óraszámmal:

a) a jóváhagyással rendelkező analóg menetíró készülékek szerkezeti egységeinek és azok működésének megismerése, az analóg menetíró készülék egységeinek elhelyezkedése, a kalibrálás, metrológiai ismeretek, készülék időszakos felülvizsgálatának menete (3 óra),

b) az analóg menetíró készülékek be- és kiszerelésének szabályai, plombálási pontok megismerése (1 óra),

c) az alkalmas vizsgáló eszközök működésének, csatlakozási helyeinek megismerése, az eszközök kezelésének elsajátítása (2 óra),

d) az analóg menetíró készülék ellenőrzésének folyamata, a kalibrálás, az időszakos felülvizsgálat menete, a leggyakrabban elkövetett hibák ismertetése, a beépített manipulációs eszközök működése, észlelésük folyamata (2 óra).

1.3. A szaktanfolyam „Szerelési gyakorlat” elnevezésű gyakorlati tantárgyának kötelező tematikái óraszámmal:

a) analóg menetíró készülék (tachográf fej, kábel, jeladó) ellenőrzési ismeretek (2 óra),

b) az alkalmas programozó eszközök kezelése, a kalibrálás gyakorlati végrehajtása, beállítási (w, k, l) értékek meghatározása (2 óra),

c) komplex kalibrálási és ellenőrzési művelet végrehajtása és a folyamat megfelelő dokumentálása (1 óra).

1.4. „Jogi és adminisztratív ismeretek” elnevezésű elméleti vizsgatárgy

1.4.1. A szaktanfolyam „Jogi és adminisztratív ismeretek” elnevezésű elméleti tantárgyát követő elméleti vizsga, melynek megoldására 40 perc áll a vizsgázó rendelkezésére. A vizsgatárgy ismeretanyaga megegyezik a tantárgy ismeretanyagával.

1.4.2. A vizsgán 40 feleletválasztós tesztkérdésre kell válaszolni, az elérhető maximális pontszám 40. A vizsgázó megfelelt, ha legkevesebb 30 pontot elért.

1.5. „Szerkezeti és kalibrálási ismeretek” elnevezésű elméleti vizsgatárgy

1.5.1. A szaktanfolyam „Szerkezeti és kalibrálási ismeretek” elnevezésű elméleti tantárgyát követő elméleti vizsga, melynek megoldására 40 perc áll a vizsgázó rendelkezésére. A vizsgatárgy ismeretanyaga megegyezik a tantárgy ismeretanyagával.

1.5.2. A vizsgán 40 feleletválasztós tesztkérdésre kell válaszolni, az elérhető maximális pontszám 40. A vizsgázó megfelelt, ha legkevesebb 30 pontot elért.

1.6. „Szerelési gyakorlat” elnevezésű gyakorlati vizsgatárgy

1.6.1. A szaktanfolyam „Szerelési gyakorlat” elnevezésű gyakorlati tantárgyát követő gyakorlati vizsga, melynek megoldására 60 perc áll a vizsgázó rendelkezésére. A vizsgatárgy ismeretanyaga megegyezik a tantárgy ismeretanyagával.

1.6.2. A vizsgán a vizsgázónak egy szerelési, dokumentálási, kalibrálási feladatot szimulálva kell számot adnia tudásáról.

1.6.3. Sikertelen a vizsga, ha:

a) a szerelési, kalibrálási művelet során a vizsgázó a tantervi és vizsgakövetelményekben meghatározott, sikertelenséget okozó hibát ejt,

b) tájékozatlanságot mutat a dokumentálási feladatait illetően.

2. Az Analóg menetíró szerelő továbbképzési képesítés

A képesítés megszerzéséhez az analóg menetíró szerelőnek szaktanfolyamon kell részt vennie. A szaktanfolyam két elméleti és egy gyakorlati tantárgyból, valamint az elméleti tantárgyakat követő egy-egy elméleti vizsgából áll.

2.1. A szaktanfolyam „Jogi és adminisztratív ismeretek” elnevezésű elméleti tantárgyának tematikája az analóg menetíró készülékekkel kapcsolatos hazai, nemzetközi és európai uniós jogi szabályozás változásának ismertetése és tapasztalatok cseréje (1 óra).

2.2. A szaktanfolyam „Szerkezeti és kalibrálási ismeretek” elnevezésű elméleti tantárgyának tematikája a manipulációs eszközök eltávolításának módja, új manipulációs technikák bemutatása és tapasztalatok megosztása (2 óra).

2.3. A szaktanfolyam „Szerelési gyakorlat” elnevezésű gyakorlati tantárgyának tematikája az analóg menetíró készülék kalibrálási, kiszerelési, beszerelési művelet végrehajtása, annak megfelelő dokumentálása és tapasztalatok cseréje (2 óra).

2.4. „Jogi és adminisztratív ismeretek” elnevezésű elméleti vizsgatárgy

2.4.1. A szaktanfolyam „Jogi és adminisztratív ismeretek” elnevezésű elméleti tantárgyát követő elméleti vizsga, melynek megoldására 40 perc áll a vizsgázó rendelkezésére. A vizsgatárgy ismeretanyaga megegyezik a tantárgy ismeretanyagával.

2.4.2. A vizsgán 40 feleletválasztós tesztkérdésre kell válaszolni, az elérhető maximális pontszám 40. A vizsgázó megfelelt, ha legkevesebb 30 pontot elért.

2.5. „Szerkezeti és kalibrálási ismeretek” elnevezésű elméleti vizsgatárgy

2.5.1. A szaktanfolyam „Szerkezeti és kalibrálási ismeretek” elnevezésű elméleti tantárgyát követő elméleti vizsga, melynek megoldására 40 perc áll a vizsgázó rendelkezésére. A vizsgatárgy ismeretanyaga megegyezik a tantárgy ismeretanyagával.

2.5.2. A vizsgán 40 feleletválasztós tesztkérdésre kell válaszolni, az elérhető maximális pontszám 40. A vizsgázó megfelelt, ha legkevesebb 30 pontot elért.

3. A Digitális menetíró szerelő alapképesítés

A képesítés megszerzéséhez a digitális menetíró szerelő jelöltnek szaktanfolyamon kell részt vennie. A szaktanfolyam két elméleti és egy gyakorlati tantárgyból, valamint az azokat követő vizsgákból áll.

3.1. A szaktanfolyam „Jogi és adminisztratív ismeretek” elnevezésű elméleti tantárgyának kötelező tematikái óraszámmal:

a) a digitális menetíró készülékekkel kapcsolatos hazai, nemzetközi és európai uniós jogi ismeretek (1 óra),

b) a kalibrálási folyamat dokumentálása, a műhelykártya kezelésének szabályai (1 óra),

c) az adatletöltés, adatkezelés, adatmegőrzés és az adatok kiszolgáltatásának szabályai (1 óra).

3.2. A szaktanfolyam „Szerkezeti és kalibrálási ismeretek” elnevezésű elméleti tantárgyának kötelező tematikái óraszámmal:

a) jóváhagyással rendelkező digitális menetíró készülékek szerkezeti egységeinek és azok működésének megismerése, a készülék egységeinek elhelyezkedése, az aktiválás, a kalibrálás, metrológiai ismeretek (3 óra),

b) digitális menetíró készülékek be- és kiszerelésének szabályai, plombálási pontok megismerése, a mozgásérzékelő szerkezete és működése (1 óra),

c) digitális menetíró készülékek kezelési szabályainak elsajátítása, piktogram ismeret (1 óra),

d) az alkalmas vizsgálóeszközök működésének, csatlakozási helyeinek megismerése, az eszközök kezelésének elsajátítása, szoftverismeret, kinyomatok és a technikai adatok bevitelének szabályai (2 óra),

e) digitális menetíró készülék ellenőrzésének folyamata, az aktiválás és a kalibrálás, a leggyakoribb elkövetett hibák ismertetése, eszközök működése, észlelésük folyamata (2 óra).

3.3. A szaktanfolyam „Szerelési gyakorlat” elnevezésű gyakorlati tantárgyának kötelező tematikái óraszámmal:

a) digitális menetíró készülék (fedélzeti egység, kábel, mozgásérzékelő) ellenőrzési ismeretek (2 óra),

b) az alkalmas programozó eszközök kezelése, az aktiválás és a kalibrálás gyakorlati végrehajtása, beállítási (w, k, l) értékek meghatározása (2 óra),

c) aktiválás, kalibrálási és ellenőrzési művelet végrehajtása, a folyamat megfelelő dokumentálása (1 óra).

3.4. „Jogi és adminisztratív ismeretek” elnevezésű elméleti vizsgatárgy

3.4.1. A szaktanfolyam „Jogi és adminisztratív ismeretek” elnevezésű elméleti tantárgyát követő elméleti vizsga, melynek megoldására 40 perc áll a vizsgázó rendelkezésére. A vizsgatárgy ismeretanyaga megegyezik a tantárgy ismeretanyagával.

3.4.2. A vizsgán 40 feleletválasztós tesztkérdésre kell válaszolni, az elérhető maximális pontszám 40. A vizsgázó megfelelt, ha legkevesebb 30 pontot elért.

3.5. „Szerkezeti és kalibrálási ismeretek” elnevezésű elméleti vizsgatárgy

3.5.1. A szaktanfolyam „Szerkezeti és kalibrálási ismeretek” elnevezésű elméleti tantárgyát követő elméleti vizsga, melynek megoldására 40 perc áll a vizsgázó rendelkezésére. A vizsgatárgy ismeretanyaga megegyezik a tantárgy ismeretanyagával.

3.5.2. A vizsgán 40 feleletválasztós tesztkérdésre kell válaszolni, az elérhető maximális pontszám 40. A vizsgázó megfelelt, ha legkevesebb 30 pontot elért.

3.6. „Szerelési gyakorlat” elnevezésű gyakorlati vizsgatárgy

3.6.1. A szaktanfolyam „Szerelési gyakorlat” elnevezésű gyakorlati tantárgyát követő gyakorlati vizsga, melynek megoldására 60 perc áll a vizsgázó rendelkezésére. A vizsgatárgy ismeretanyaga megegyezik a tantárgy ismeretanyagával.

3.6.2. A vizsgán a vizsgázónak egy szerelési, dokumentálási, aktiválási és kalibrálási feladatot szimulálva kell számot adnia tudásáról.

3.6.3. Sikertelen a vizsga, ha:

a) a szerelési, kalibrálási művelet során a vizsgázó a tantervi és vizsgakövetelményekben meghatározott, sikertelenséget okozó hibát ejt,

b) tájékozatlanságot mutat a dokumentálási feladatait illetően.

4. A Digitális menetíró szerelő továbbképzési képesítés

A képesítés megszerzéséhez a digitális menetíró szerelőnek szaktanfolyamon kell részt vennie.

A szaktanfolyam két elméleti és egy gyakorlati tantárgyból, valamint az elméleti tantárgyakat követő egy-egy elméleti vizsgából áll.

4.1. A szaktanfolyam „Jogi és adminisztratív ismeretek” elnevezésű elméleti tantárgyának tematikája a digitális menetíró készülékekkel kapcsolatos hazai, nemzetközi és európai uniós jogi szabályozás változásának ismertetése és tapasztalatok cseréje (1 óra).

4.2. A szaktanfolyam „Szerkezeti és kalibrálási ismeretek” elnevezésű elméleti tantárgyának tematikája az új digitális menetíró készülékek technikai fejlődése és programok megismerése, kezelésük módja, manipulációs eszközök eltávolításának módja, új manipulációs technikák bemutatása és tapasztalatok megosztása (2óra).

4.3. A szaktanfolyam „Szerelési gyakorlat” elnevezésű gyakorlati tantárgyának tematikája a digitális menetíró készülékek aktiválását, kalibrálását vizsgáló eljárásokat, eszközöket érintő változások bemutatása, megismerése, kezelésük gyakorlása (2 óra).

4.4. „Jogi és adminisztratív ismeretek” elnevezésű elméleti vizsgatárgy

4.4.1. A szaktanfolyam „Jogi és adminisztratív ismeretek” elnevezésű elméleti tantárgyát követő elméleti vizsga, melynek megoldására 40 perc áll a vizsgázó rendelkezésére. A vizsgatárgy ismeretanyaga megegyezik a tantárgy ismeretanyagával.

4.4.2. A vizsgán 40 feleletválasztós tesztkérdésre kell válaszolni, az elérhető maximális pontszám 40. A vizsgázó megfelelt, ha legkevesebb 30 pontot elért.

4.5. „Szerkezeti és kalibrálási ismeretek” elnevezésű elméleti vizsgatárgy

4.5.1. A szaktanfolyam „Szerkezeti és kalibrálási ismeretek” elnevezésű elméleti tantárgyát követő elméleti vizsga, melynek megoldására 40 perc áll a vizsgázó rendelkezésére. A vizsgatárgy ismeretanyaga megegyezik a tantárgy ismeretanyagával.

4.5.2. A vizsgán 40 feleletválasztós tesztkérdésre kell válaszolni, az elérhető maximális pontszám 40. A vizsgázó megfelelt, ha legkevesebb 30 pontot elért.

5. Az Analóg menetíró szerelő alapképesítés és a Digitális menetíró szerelő alapképesítés együttes megszerzése

A képesítések együttes megszerzéséhez a menetíró szerelő jelöltnek szaktanfolyamon kell részt vennie. A szaktanfolyam két elméleti és egy összevont gyakorlati tantárgyból, valamint az azokat követő két elméleti és két gyakorlati vizsgából áll.

5.1. A szaktanfolyam „Jogi és adminisztratív ismeretek” elnevezésű elméleti tantárgyának kötelező tematikái óraszámmal:

a) az analóg és a digitális menetíró készülékekkel kapcsolatos hazai, nemzetközi és európai uniós jogi ismeretek (1 óra),

b) az analóg menetíró készülékek kezelési szabályainak elsajátítása (1 óra),

c) kalibrálási jegyzőkönyv létrehozása, a folyamat dokumentálása (1 óra),

d) a digitális menetíró készülék kalibrálási folyamatának dokumentálása, a műhelykártya kezelésének szabályai (1 óra),

e) az adatletöltés, adatkezelés, adatmegőrzés és az adatok kiszolgáltatásának szabályai (1 óra).

5.2. A szaktanfolyam „Szerkezeti és kalibrálási ismeretek” elnevezésű elméleti tantárgyának kötelező tematikái óraszámmal:

a) a jóváhagyással rendelkező analóg és digitális menetíró készülékek szerkezeti egységeinek és azok működésének megismerése, az analóg menetíró készülék egységeinek elhelyezkedése, a digitális menetíró készülék aktiválása, a kalibrálás, metrológiai ismeretek, az analóg menetíró készülék időszakos felülvizsgálatának menete (5 óra),

b) az analóg és a digitális menetíró készülékek be- és kiszerelésének szabályai, plombálási pontok megismerése (2 óra),

c) az alkalmas vizsgáló eszközök működésének, csatlakozási helyeinek megismerése, az eszközök kezelésének elsajátítása szoftverismeret, kinyomatok és a technikai adatok bevitelének szabályai (3 óra),

d) az analóg és a digitális menetíró készülék ellenőrzésének folyamata, a kalibrálás, az analóg menetíró készülék időszakos felülvizsgálatának menete, a digitális menetíró készülék aktiválása, a leggyakrabban elkövetett hibák ismertetése, a beépített manipulációs eszközök működése, észlelésük folyamata (3 óra),

e) digitális menetíró készülékek kezelési szabályainak elsajátítása, piktogram ismeret (1 óra).

5.3. A szaktanfolyam „Szerelési gyakorlat” elnevezésű gyakorlati tantárgyának kötelező tematikái óraszámmal:

a) az analóg menetíró készülékre (tachográf fej, kábel, jeladó) és a digitális menetíró készülékre (fedélzeti egység, kábel, mozgásérzékelő) vonatkozó ellenőrzési ismeretek (3 óra),

b) az alkalmas programozó eszközök kezelése, az aktiválás és a kalibrálás gyakorlati végrehajtása, beállítási (w, k, l) értékek meghatározása (3 óra),

c) komplex kalibrálási és ellenőrzési művelet végrehajtása és a folyamat megfelelő dokumentálása analóg menetíró készülék esetében (2 óra),

d) aktiválás, kalibrálási és ellenőrzési művelet végrehajtása a folyamat megfelelő dokumentálása digitális menetíró készülék esetében (2 óra).

5.4. „Jogi és adminisztratív ismeretek” elnevezésű elméleti vizsgatárgy

5.4.1. A szaktanfolyam „Jogi és adminisztratív ismeretek” elnevezésű elméleti tantárgyát követő elméleti vizsga, megoldására 40 perc áll a vizsgázó rendelkezésére. A vizsgatárgy ismeretanyaga megegyezik a tantárgy ismeretanyagával.

5.4.2. A vizsgán 40 feleletválasztós tesztkérdésre kell válaszolni, az elérhető maximális pontszám 40. A vizsgázó megfelelt, ha legkevesebb 30 pontot elért.

5.5. „Szerkezeti és kalibrálási ismeretek” elnevezésű elméleti vizsgatárgy

5.5.1. A szaktanfolyam „Szerkezeti és kalibrálási ismeretek” elnevezésű elméleti tantárgyát követő elméleti vizsga, megoldására 40 perc áll a vizsgázó rendelkezésére. A vizsgatárgy ismeretanyaga megegyezik a tantárgy ismeretanyagával.

5.5.2. A vizsgán 40 feleletválasztós tesztkérdésre kell válaszolni, az elérhető maximális pontszám 40. A vizsgázó megfelelt, ha legkevesebb 30 pontot elért.

5.6. „Analóg menetíró készülék szerelési ismeretek” elnevezésű gyakorlati vizsgatárgy

5.6.1. A szaktanfolyam „Szerelési gyakorlat” elnevezésű gyakorlati tantárgyát követő gyakorlati vizsga, melynek megoldására 60 perc áll a vizsgázó rendelkezésére. A vizsgatárgy ismeretanyaga megegyezik a tantárgy ismeretanyagával.

5.6.2. A vizsgán a vizsgázónak egy analóg menetíró készülék szerelési, dokumentálási, kalibrálási feladatot szimulálva kell számot adnia tudásáról.

5.6.3. Sikertelen a vizsga, ha:

a) a szerelési, kalibrálási művelet során vizsgázó a tantervi és vizsgakövetelményekben meghatározott, sikertelenséget okozó hibát ejt,

b) tájékozatlanságot mutat a dokumentálási feladatait illetően.

5.7. „Digitális menetíró készülék szerelési ismeretek” elnevezésű gyakorlati vizsgatárgy

5.7.1. A szaktanfolyam „Szerelési gyakorlat” elnevezésű gyakorlati tantárgyát követő gyakorlati vizsga, melynek megoldására 60 perc áll a vizsgázó rendelkezésére. A vizsgatárgy ismeretanyaga megegyezik a tantárgy ismeretanyagával.

5.7.2. A vizsgán a vizsgázónak egy digitális mentíró készülék szerelési, dokumentálási, aktiválási és kalibrálási feladatot szimulálva kell számot adnia tudásáról.

5.7.3. Sikertelen a vizsga, ha:

a) a szerelési, kalibrálási művelet során a vizsgázó a tantervi és vizsgakövetelményekben meghatározott, sikertelenséget okozó hibát ejt,

b) tájékozatlanságot mutat a dokumentálási feladatait illetően.

6. Az Analóg menetíró szerelő továbbképzési képesítés és a Digitális menetíró szerelő továbbképzési képesítés együttes megszerzése

A képesítés megszerzéséhez az „Analóg menetíró szerelő alapképesítés”-sel és „Digitális menetíró szerelő alapképesítés”-sel is rendelkező menetíró szerelőnek szaktanfolyamon kell részt vennie. A szaktanfolyam két elméleti és egy gyakorlati tantárgyból, valamint az elméleti tantárgyakat követő egy-egy elméleti vizsgából áll.

6.1. A szaktanfolyam „Jogi és adminisztratív ismeretek” elnevezésű elméleti tantárgyának tematikája az analóg és a digitális menetíró készülékekkel kapcsolatos hazai, nemzetközi és európai uniós jogi szabályozás változásának ismertetése és tapasztalatok cseréje (1 óra).

6.2. A szaktanfolyam „Szerkezeti és kalibrálási ismeretek” elnevezésű elméleti tantárgyának tematikája az új digitális menetíró készülékek technikai fejlődése és programok megismerése, kezelésük módja, valamint a manipulációs eszközök eltávolításának módja, új manipulációs technikák bemutatása, tapasztalatok cseréje (2 óra).

6.3. A szaktanfolyam „Szerelési gyakorlat” elnevezésű gyakorlati tantárgyának tematikája a menetíró készülékek kiszerelési, beszerelési műveletének végrehajtása, annak megfelelő dokumentálása, az aktiválását, a kalibrálását, a vizsgáló eljárásokat, eszközöket érintő változások bemutatása, megismerése, kezelésük gyakorlása és tapasztalatok cseréje (3 óra).

6.4. „Jogi és adminisztratív ismeretek” elnevezésű elméleti vizsgatárgy

6.4.1. A szaktanfolyam „Jogi és adminisztratív ismeretek” elnevezésű elméleti tantárgyát követő elméleti vizsga, melynek megoldására 40 perc áll a vizsgázó rendelkezésére. A vizsgatárgy ismeretanyaga megegyezik a tantárgy ismeretanyagával.

6.4.2. A vizsgán 40 feleletválasztós tesztkérdésre kell válaszolni, az elérhető maximális pontszám 40. A vizsgázó megfelelt, ha legkevesebb 30 pontot elért.

6.5. „Szerkezeti és kalibrálási ismeretek” elnevezésű elméleti vizsgatárgy

6.5.1. A szaktanfolyam „Szerkezeti és kalibrálási ismeretek” elnevezésű elméleti tantárgyát követő elméleti vizsga, melynek megoldására 40 perc áll a vizsgázó rendelkezésére. A vizsgatárgy ismeretanyaga megegyezik a tantárgy ismeretanyagával.

6.5.2. A vizsgán 40 feleletválasztós tesztkérdésre kell válaszolni, az elérhető maximális pontszám 40. A vizsgázó megfelelt, ha legkevesebb 30 pontot elért.

7. A Menetíró ellenőr alapképesítés

A képesítés megszerzéséhez a menetíró ellenőr jelöltnek szaktanfolyamon kell részt vennie. A szaktanfolyam két elméleti és egy gyakorlati tantárgyból, valamint az azokat követő vizsgákból áll.

7.1. A szaktanfolyam „Jogi és adminisztratív ismeretek” elnevezésű elméleti tantárgyának kötelező tematikái óraszámmal:

a) a gépjárművezetők vezetési és pihenőidejének, valamint az utazó munkavállaló munkaidejének szabályozásához kapcsolódó hazai, nemzetközi és európai uniós jogi ismeretek (1 óra),

b) vezetési idők, a szünetek, a pihenőidők, a több vezetővel végrehajtott szállítások, kompon vagy vasúton végzett szállítási műveletek szabályai (2 óra),

c) menetíró korong feladata, adattartalma, használata, az adatrögzítés folyamata, digitális tachográf-kártyák fajtái, használatukkal kapcsolatos ismeretek (2 óra),

d) analóg és digitális menetíró készülékek kezelésének részletes szabályai, a gyári adattábla adattartalma, zárjelek alkalmazása, pontos elhelyezkedése, a műszaki beállítási értékek rögzítése, a technikai kinyomat adattartalma (2 óra).

7.2. A szaktanfolyam „Ellenőrzési ismeretek” elnevezésű elméleti tantárgyának kötelező tematikái óraszámmal:

a) analóg és digitális menetíró készülék szerkezeti felépítése és működésével kapcsolatos alapismeretek, mozgásérzékelő és jeladó működése (3 óra),

b) jóváhagyással rendelkező digitális menetíró készülékek szerkezeti egységeinek és azok működésének megismerése, a készülék egységeinek elhelyezkedése, az aktiválás, a kalibrálás, metrológiai ismeretek (3 óra),

c) analóg és digitális menetíró készülékek ellenőrzése, a korongon észlelhető hibák, csalások felderítésének folyamata, analóg menetíró készülék diagnosztikai elemei (2 óra),

d) közúti és telephelyi ellenőrzések szervezése és végrehajtása, az elemzéshez alkalmazott eszközök használatának alapjai (2 óra).

7.3. A szaktanfolyam „Gyakorlati ismeretek” elnevezésű gyakorlati tantárgyának kötelező tematikái óraszámmal:

a) jóváhagyással rendelkező menetíró készülékek kezelése, korongrajzolatok elemzése, különféle kinyomatok készítése, adattartalmukra vonatkozó ismeretek (2 óra),

b) manipulációk bemutatása és feltárása, komplett ellenőrzés elvégzése, dokumentálása (2 óra),

c) adatelemzés közvetlenül a készülékről, gépkocsivezetői kártyáról letöltött állománnyal, archivált adatállománnyal (2 óra).

7.4. „Jogi és adminisztratív ismeretek” elnevezésű elméleti vizsgatárgy

7.4.1. A szaktanfolyam „Jogi és adminisztratív ismeretek” elnevezésű elméleti tantárgyát követő elméleti vizsga, melynek megoldására 40 perc áll a vizsgázó rendelkezésére. A vizsgatárgy ismeretanyaga megegyezik a tantárgy ismeretanyagával.

7.4.2. A vizsgán 40 feleletválasztós tesztkérdésre kell válaszolni, az elérhető maximális pontszám 40. A vizsgázó megfelelt, ha legkevesebb 30 pontot elért.

7.5. „Ellenőrzési ismeretek” elnevezésű elméleti vizsgatárgy

7.5.1. A szaktanfolyam „Ellenőrzési ismeretek” elnevezésű elméleti tantárgyát követő elméleti vizsga, melynek megoldására 40 perc áll a vizsgázó rendelkezésére. A vizsgatárgy ismeretanyaga megegyezik a tantárgy ismeretanyagával.

7.5.2. A vizsgán 40 feleletválasztós tesztkérdésre kell válaszolni, az elérhető maximális pontszám 40. A vizsgázó megfelelt, ha legkevesebb 30 pontot elért.

7.6. „Gyakorlati ismeretek” elnevezésű gyakorlati vizsgatárgy

7.6.1. A szaktanfolyam „Gyakorlati ismeretek” elnevezésű gyakorlati tantárgyát követő gyakorlati vizsga, melynek megoldására 60 perc áll a vizsgázó rendelkezésére. A vizsgatárgy ismeretanyaga megegyezik a tantárgy ismeretanyagával.

7.6.2. A vizsgán a vizsgázónak egy letöltési, adatelemzési, dokumentálási feladatot szimulálva kell számot adnia tudásáról.

7.6.3. Sikertelen a vizsga, ha:

a) az adatletöltési, adatelemzési művelet során a vizsgázó a tantervi és vizsgakövetelményekben meghatározott, sikertelenséget okozó hibát ejt,

b) nem tudja az adatokat megfelelően letölteni,

c) tájékozatlanságot mutat a dokumentálási feladatait illetően.

8. A Menetíró ellenőr továbbképzési képesítés

A képesítés megszerzéséhez a menetíró ellenőrnek szaktanfolyamon kell részt vennie. A szaktanfolyam két elméleti és egy gyakorlati tantárgyból, valamint az elméleti tantárgyakat követő egy-egy elméleti vizsgából áll.

8.1. A szaktanfolyam „Jogi és adminisztratív ismeretek” elnevezésű elméleti tantárgyának tematikája az analóg és digitális menetíró készülékekkel kapcsolatos hazai, nemzetközi és európai uniós jogi szabályozás változásának ismertetése és tapasztalatok cseréje (1 óra).

8.2. A szaktanfolyam „Ellenőrzési ismeretek” elnevezésű elméleti tantárgyának tematikája:

a) manipulációs eszközök eltávolításának módja, új manipulációs technikák bemutatása és tapasztalatok megosztása (2 óra),

b) új vizsgálati technológiák, eszközök megismerése (2óra).

8.3. A szaktanfolyam „Gyakorlati ismeretek” elnevezésű gyakorlati tantárgyának tematikája az új elemző szoftverek, letöltő eszközök bemutatása, a kezelésük betanítása, tapasztalatok cseréje (3 óra).

8.4. „Jogi és adminisztratív ismeretek” elnevezésű elméleti vizsgatárgy

8.4.1. A szaktanfolyam „Jogi és adminisztratív ismeretek” elnevezésű elméleti tantárgyát követő elméleti vizsga, melynek megoldására 40 perc áll a vizsgázó rendelkezésére. A vizsgatárgy ismeretanyaga megegyezik a tantárgy ismeretanyagával.

8.4.2. A vizsgán 40 feleletválasztós tesztkérdésre kell válaszolni, az elérhető maximális pontszám 40. A vizsgázó megfelelt, ha legkevesebb 30 pontot elért.

8.5. „Ellenőrzési ismeretek” elnevezésű elméleti vizsga

8.5.1. A szaktanfolyam „Ellenőrzési ismeretek” elnevezésű elméleti tantárgyát követő és annak tematikájára épülő elméleti vizsga megoldására 40 perc áll a vizsgázó rendelkezésére.

8.5.2. A vizsgán 40 tesztkérdésre kell válaszolni, az elérhető maximális pontszám 40. A vizsgázó megfelelt, ha legkevesebb 30 pontot elért.

9. A Menetíró szerelő és menetíró ellenőr vizsgáztatás személyi és tárgyi feltételei

9.1. Az elméleti vizsgatárgy vizsgáztatásához szükséges képesítés, végzettség és gyakorlat:

a) felsőfokú végzettség és közúti járművezetői vizsgabiztosi képesítés vagy

b) közúti járműgépész, illetve annak megfelelő felsőfokú végzettség.

9.2. Az elméleti vizsgatárgy vizsgáztatásának tárgyi feltétele

A vizsgát kizárólag számítógépes elméleti vizsgateremben lehet lebonyolítani a kategóriás vizsgáztatásra vonatkozó eljárásrend betartásával.

9.3. A gyakorlati vizsgatárgy vizsgáztatásához szükséges képesítés, végzettség és gyakorlat:

a) közúti járműgépész, illetve annak megfelelő felsőfokú végzettség, valamint

b) menetíró ellenőri nyilvántartásban való szereplés vagy legalább 5 éves műszaki vizsgabiztosi gyakorlat.

9.4. A gyakorlati vizsgatárgy vizsgáztatásának tárgyi feltételei:

a) menetíró szerelő, kalibráló műhely teljes felszerelésével,

b) menetíró ellenőrző szoftverek, letöltő kulcs (kulcsok),

c) menetíró szerelői és menetíró ellenőri képzésnek megfelelő menetíróval szerelt jármű

rendelkezésre állása.

2. melléklet a 75/2016. (XII. 29.) NFM rendelethez

A kalibrálási jegyzőkönyv az alábbi adatokat tartalmazza:

    A.    Vizsgálatra vonatkozó adatok

A1. „Kalibrálási jegyzőkönyv – Magyarország/Hungary” felirat;

A2. Ellenőrző kód;

A3. Jegyzőkönyv sorszáma;

A4. Tulajdonos vagy üzemben tartó neve és címe;

A5. Vizsgálatot végző szervezet neve és címe;

A6. Menetíró vizsgálat helye és ideje;

A7. Menetíró szerelőműhely nyilvántartási száma;

A8. Munkalap száma;

A9. Következő kötelező vizsgálat határnapja;

    B.    Gépjármű adatok

B1. Gyártmány

B2. Típus

B3. Forgalmi rendszám

B4. Alvázszám

    C.    Menetíró készülék adatok

C1. Gyártmány

C2. Típus

C3. Gyári szám

C4. Mozgásérzékelő sorozatszáma/gyártási éve

    D.    Vizsgálati adatok

D1. Elvégzett vizsgálatok

o csak készülék vizsgálat

o időszakos vizsgálat

o javítás utáni vizsgálat

o új beszerelést, cserét követő vizsgálat

D2. Kilométer számláló műszer értéke

    a vizsgálat előtt

    a vizsgálat után

D3. Sebesség méréshatár [km/h]

D4. Gumiabroncs mérete

D5. Hajtott tengelyen mért gumiabroncs nyomások

D6. Útimpulzus szám (járműállandó) w[imp/km]

D7. Műszerállandó k[imp/km]

D8. Gördülő kerület [mm]

    E.    Készülékvizsgálat

E1. Útmérés vizsgálat – eltérés [%]

E2. Sebességvizsgálat – eltérés [km/h]

E3. Időmérés vizsgálat – eltérés [s/nap]

    F.    Sebesség határoló berendezés

F1. Gyártmánya

F2. Típusa

F3. Beállított sebesség értéke [km/h]

    G.    M1/N1 Adapter

G1. Gyártmány

G2. Gyártási éve

G3. Gyári száma

G4. Beépítés hely a járművön

G5. Beépítés időpontja

G6. Kábel színe

    H.    Tanúsítás

H1. Plombajel

    a vizsgálat előtt

    a vizsgálat után

H2. Analóg készülék javítását végző szervezet plombajele

    a javítás előtt

    a javítás után

H3. Tanúsító szervezet bélyegzője

H4. Tanúsítást végző menetíró szerelő neve

H5. Tanúsítást végző menetíró szerelő aláírása

    I.    Vizsgálati jelentés a menetíró rendszer a 165/2014/EU Rendelet, 23. cikk 3–4. pontja szerinti megvizsgálásáról

I1. Vizsgálat helye és ideje

I2. Elvégzett vizsgálatok

    Gyártóművi címke meglétének és sértetlenségének ellenőrzése

    Típus jóváhagyási jel ellenőrzése

    Menetíró rendszer kábeleinek és plombálásának ellenőrzése

    Impulzusadó azonosítószámának ellenőrzése referencia kábellel vagy vizsgálóműszerrel digitális menetíró készülék esetén

    Menetíró készülék ADR megfelelőségének vizsgálata

    Tachográf rögzítettségének ellenőrzése

    Gumiabroncsméret ellenőrzés

    Útimpulzusszám „w” meghatározása

    Műszerállandó „k” meghatározása, beállítása

    Az előírt sebességkorlát ellenőrzése, beállítása

    Sebességkorlátozó berendezés (ha van) ellenőrzése, plombálása

    Vizsgálati diagram/nyomtatás készítése, archiválása

    Digitális menetíró készülék adatletöltése, elemzése

    Menetíró készülék és a második sebességjel ellenőrzése a próbaúton

    A menetíró rendszer teljes körű plombálása

I3. Ha a menetíró rendszeren idegenkezű beavatkozás tapasztalható, annak helye és módja

3. melléklet a 75/2016. (XII. 29.) NFM rendelethez

AUDITÁLÁSI JEGYZŐKÖNYV

1. MŰHELY ADATAI

Az ellenőrzött egység megnevezése és címe:

Mely vezérképviselettel (képviseletekkel) áll kapcsolatban:

Közlekedési hatóság feljogosító száma:

2. JELEN VANNAK

Az ellenőrzött képviseletében:

Az ellenőrző részéről:

3. SZEMÉLYI FELTÉTELEK

Menetíró szerelők száma:

 

 

 

Név:

A

D

J

Név:

A

D

J

Név:

A

D

J

Név:

A

D

J

Érvényes műhelykártya

 

I

N

Érvényes munkaszerződés

 

I

N

Munkaköri leírás

 

I

N

Minőségügyi tanúsítás

 

I

N

4. TÁRGYI FELTÉTELEK

Műhely érvényes tanúsítás

 

I

N

 

A

 

 

 

D

 

 

 

J

 

 

Hidegpadlós műhelytér

 

I

N

Hatályos munka- és tűzvédelmi utasítás

 

I

N

Görgős próbapad vagy 20 m-es mérőszakasz

 

I

N

Kalibráló eszköz típusa:

 

 

 

Kalibráló eszköz bizonyítványának időbeli hatálya és száma:

 

 

 

Technológiai leírás(ok):

 

I

N

Célszerszámok:

 

 

 

kalibrált guminyomásmérő

 

I

N

kalibrált mérőszalag

 

I

N

plombafogók, plombajelek

 

 

 

szerelőakna, emelőberendezés

 

I

N

Tachográf adatok letöltésére alkalmas eszköz

 

I

N

5. SZERELÉSI FELTÉTELEK

Jegyzőkönyv kitöltése megfelelő

I

N

Jegyzőkönyv tárolása

 

 

 

kitöltés előtt

I

N

 

kitöltés után

I

N

Tachográfból letöltött adatok tárolása megfelelő

I

N

6. Vezérképviseleti eszköz lista szerint megfelelő

Continental VDO eszköz listája szerint

I

N

EFKON eszköz listája szerint

I

N

Stoneridge eszköz listája szerint

I

N

7. MELLÉKLETEK

Készült, Helység, dátum

……………………………..

…………………….….

Auditálást végző személy aláírása

Ügyfél aláírása

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!