nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
2017. évi CXXXIV. törvény
a belügyi feladatokat érintő és más kapcsolódó törvények módosításáról
2017-12-01
2017-12-31
1
Jogszabály

2017. évi CXXXIV. törvény

a belügyi feladatokat érintő és más kapcsolódó törvények módosításáról1

1. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

1. §2

2. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

2. §3

3. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása

3. § (1)–(2)4

(3)5

(4)–(5)6

4. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása

4. §7

5. §8

6. §9

7. §10

8. § (1)–(2)11

9–11. §12

5. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosítása

12. §13

6. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása

13. §14

7. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása

14. §15

8. Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény módosítása

15–18. §16

9. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosítása

19. §17

10. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása

20. §18

11. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló
2011. évi CXXVIII. törvény módosítása

21. §19

12. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása

22. §20

13. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása

23–27. §21

14. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása

28–37. §22

15. A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény módosítása

38. §23

16. Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény módosítása

39–40. §24

17. A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény módosítása

41–45. §25

18. Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló
2013. évi L. törvény módosítása

46. §26

19. A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény módosítása

47–48. §27

20. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosítása

49. §28

21. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása

50–78. §29

22. A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény módosítása

79–82. §30

23. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló
2015. évi CCXXII. törvény módosítása

83–89. §31

24. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló 2016. évi XLI. törvény módosítása

90. §32

25. A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény módosítása

91. §33

26. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvény módosítása

92. § Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvény 83. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény VIII. Fejezete helyébe a következő fejezet lép:

„VIII. FEJEZET

A VÍZGAZDÁLKODÁSI HATÓSÁGI JOGKÖR

28. § (1) A vízgazdálkodással összefüggő hatósági jogkör lehet vízügyi hatósági jogkör vagy helyi vízgazdálkodási hatósági jogkör.

(2) A vízügyi hatósági jogkörben – vízügyi hatósági eljárás keretében – a vízügyi hatóság, a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörben – helyi vízgazdálkodási hatósági eljárás keretében – a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló kormányrendelet szerinti szerv jár el.

(3) A helyi vízgazdálkodási hatósági eljárásban a vízügyi hatósági eljárásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve

a) a 28/A. § (2) bekezdését,

b) a 28/D. § (1) bekezdés b) pontját,

c) a 28/D. § (4) és (5) bekezdését,

d) a 28/E. §-t,

e) a 31. §-t,

f) a 31/A. §-t.

28/A. § (1) A jogszabály alapján bejelentéshez kötött tevékenységektől eltekintve, vízjogi engedély szükséges

a) a vízimunka elvégzéséhez, a vízilétesítmény megépítéséhez és átalakításához (vízjogi létesítési engedély),

b) a vízilétesítmény használatbavételéhez és üzemeltetéséhez, a vízhasználathoz (vízjogi üzemeltetési engedély) és

c) a vízilétesítmény megszüntetéséhez (megszüntetési engedély).

(2) Elvi vízjogi engedély kérhető a vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó vízhasználat, vízimunka és vízilétesítmény műszaki tervezéséhez.

(3) A szénhidrogén-kitermelési céllal mélyített, de arra alkalmatlan kutak termálvíz-kitermelési célú hasznosítására a vízügyi hatóság ad engedélyt.

28/B. § A vízügyi hatósági eljárás során

a) a kérelem,

b) a hiánypótlás, és

c) az ügyfél által tett nyilatkozat

csak írásban terjeszthető elő.

28/C. § A vízügyi hatósági eljárásban az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.

28/D. § (1) A kérelemre indult eljárás megindulásáról

a) az ismert ügyfelet,

b) a 3. § (2) bekezdése szerinti vizek, meder vagy vízilétesítmény érintettsége esetén a működési területével érintett vízügyi igazgatási szervet

írásban értesíteni kell.

(2) Az írásbeli értesítés csak akkor mellőzhető, ha

a) az eljárás megindítása után a hatóság nyolc napon belül érdemben dönt, vagy a kérelmet visszautasítja, vagy az eljárást megszünteti, vagy

b) azt honvédelmi, nemzetbiztonsági, közbiztonsági okból jogszabály kizárja.

(3) Az írásbeli értesítésnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező ügyfél nevét,

b) az ügy tárgyát, iktatási számát, az eljárás megindításának napját és az adott ügyfajtára irányadó ügyintézési határidőt, az ügyintézési határidőbe nem számító időtartamokat, az ügyintéző nevét és hivatali elérhetőségét, és

c) az iratokba való betekintés és a nyilatkozattétel lehetőségére irányuló tájékoztatást.

(4) Ha a vízügyi hatósági eljárásban legalább ötven ügyfél ismert, az írásbeli értesítés helyett az ismert ügyfeleket az eljárás megindulásáról hirdetményi úton kell értesíteni. Az értesítés közhírré tehető.

(5) A hirdetmény útján közölt értesítés tartalmazza:

a) az ügy tárgyát és rövid ismertetését, és

b) a tájékoztatást arról, hogy az érintettek hol és mikor tekinthetnek be az ügy irataiba.

29. § (1) Vízjogi engedélyt a vízügyi hatóság az előírt feltételek megléte esetén csak akkor adhat ki, ha a vízilétesítmény, a vízimunka, illetve a vízhasználat

a) nem veszélyezteti a vízkészlet védelméhez fűződő érdekeket, és

b) megfelel a vízimunkára, a vízilétesítmények megvalósítására, átépítésére és megszüntetésére, valamint üzemeltetésére és a vízhasználatok gyakorlására kiadott vízgazdálkodási, műszaki és biztonsági szabályoknak, a vízháztartás, vízminőség, felszín alatti és felszíni vizek védelmével összefüggő egyéb szabályozásnak.

(2) Termálvíz kizárólag energiahasznosítás céljából történő kitermelésére vonatkozó létesítési engedélyben – a jogszabályokban előírt feltételek szerint – rendelkezni kell a kitermelt víz elhelyezésének módjáról.

(3) Új vízjogi engedély csak abban az esetben adható ki, ha az engedélyesek számára az engedélyben meghatározott vízmennyiség biztosítható.

(4) Ha a vízimunka elvégzése, illetve a vízilétesítmény megépítése vagy átalakítása végleges hatósági engedély nélkül, vagy a végleges hatósági engedélytől eltérően történt, a létesítő részére az üzemeltetési engedély kiadása megtagadható. Amennyiben a vízügyi hatóság a vízimunka, vízilétesítmény megvizsgálása után – az eset összes körülményeire is figyelemmel – a létesítő részére a fennmaradási engedélyt utólag megadja, egyidejűleg vízgazdálkodási bírság megfizetését kell előírni. A bírság az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80%-áig, engedély nélküli vízimunka vagy vízhasználat esetén 1 000 000 forintig terjedhet. A természetes személyre kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 forintot.

(5) A vízgazdálkodási bírságot – a (6) bekezdésben foglalt kivétellel – a vízimunka, vízilétesítmény kivitelezőjével szemben kell kiszabni.

(6) A vízgazdálkodási bírságot a vízimunka, vízilétesítmény létesítőjével szemben kell kiszabni, ha

a) a kivitelező kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a jogellenes létesítésért való felelősség nem őt terheli, vagy

b) a kivitelező személye nem ismert.

(7) Mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő, aki 2018. január 1-jét megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha

a) a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2018. december 31-ig kérelmezi, és

b) az engedély megadásának feltételei fennállnak.

(8) Nem szabható ki vízgazdálkodási bírság

a) a vizeket érő balesetszerű szennyezés azonnali elhárítása érdekében szükséges, valamint

b) a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól szóló kormányrendelet szerinti rendkívüli védekezés műszaki feladataihoz kötődő,

vízjogi engedély hiányában létesített vízilétesítmények vagy végzett vízimunka esetében, ha az egyébként engedélyezhető lett volna.

29/A. § Az elsőfokú vízügyi hatósági eljárásban és az elsőfokú helyi vízgazdálkodási hatósági eljárásban hozott határozat ellen fellebbezésnek van helye.

30. § (1) A vízügyi hatóság a külön jogszabályokban meghatározott feltételek, továbbá események bekövetkezése esetén hivatalból vagy kérelemre

a) a vízjogi engedélyt (ideértve az elvi engedélyt is) módosíthatja, szüneteltetheti, visszavonhatja, vagy

b) a vízilétesítmény megszüntetését elrendelheti.

(2) Ha a vízjogi engedély módosítását, szüneteltetését, visszavonását vagy a vízilétesítmény megszüntetését megalapozó eseményt tevékenység vagy mulasztás idézte elő, az engedélyest vagy a létesítőt (üzemeltetőt) az ebből eredő károkért az köteles kártalanítani, akinek tevékenysége vagy mulasztása miatt vált szükségessé a hatósági intézkedés.

(3) Az (1) bekezdés alapján hivatalból megtett intézkedésekből keletkezett károkért nem jár kártalanítás, ha az intézkedéseket

a) a közérdek, különösen a vízgazdálkodási, a közegészségügyi, a környezet- és természetvédelmi érdek,

b) a vizek mennyiségének és minőségének természetes vagy egyéb elháríthatatlan okokból történő megváltozása,

c) az engedélyes jogszabályban meghatározott kötelezettség teljesítésének elmulasztása vagy jogszabályi kötelezettség megszegése

indokolja.

30/A. § A közigazgatási hatósági eljárás során felmerülő mintavételi, laboratóriumi, illetve az egyéb műszeres vizsgálatok költségei, továbbá az eljárás során a tényállás tisztázása kapcsán felmerült személyi és dologi költségek egyéb eljárási költségnek minősülnek.

31. § (1) A vízügyi hatóság által lefolytatott egyes közigazgatási eljárásokért (ideértve a szakhatósági eljárásokat, az igazgatási jellegű szolgáltatásokat, továbbá a bejelentéseket) igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(2) Mentes a díjfizetési kötelezettség alól

a) az öntözési berendezések vagy az öntözőtelepek engedélyezési eljárása, ha arra a vízhasználat engedélyezése keretében kerül sor;

b) a vízkivételt biztosító vízilétesítmények engedélyezési eljárása a 29. § (7) bekezdés b) pontjában meghatározott időpontig.

31/A. § A vízügyi igazgatási szerveknek – a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló kormányrendeletben meghatározott tevékenységek esetében – nem kell igazgatási szolgáltatási díjat fizetniük.

32. § Ha a vizek mennyiségi védelme, a vizek kártételeinek elhárítása, a károk megelőzése vagy a jogszerűen gyakorolt vízhasználat azt egyébként szükségessé teszi, a vízügyi hatóság a vízhasználót, vagy azt, aki a vízviszonyokba jogellenesen beavatkozott, a káros, illetve a károsodás veszélyével fenyegető állapot megszüntetésére, a szükséges vízimunka elvégzésére vagy meghatározott módon történő gyakorlására kötelezheti.

32/A. § (1) Aki a 29. § (4) bekezdésében foglaltakon túl jogszabályban, hatósági határozatban vagy közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban szereplő vízgazdálkodási előírást megszeg, ideértve a vízgazdálkodási adatszolgáltatási, nyilvántartás-vezetési kötelezettséget is, a jogsértő magatartás súlyához igazodó, legfeljebb 1 000 000 forint összegű vízgazdálkodási bírságot köteles fizetni. A természetes személyre kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 forintot.

(2) A behajtott vízgazdálkodási bírság a központi költségvetés bevétele.

33. § (1) A vízügyi hatóság az általa engedélyezett vízimunkákról, vízilétesítményekről és vízhasználatokról vízikönyvet, továbbá a vízügyi igazgatási szerv a vízgazdálkodási objektumokról és a vízkészletről nyilvántartást vezet.

(2) A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörben eljáró hatóság a vízilétesítményekről nyilvántartást vezet.

33/A. § A vízügyi hatóság jogosult – a természeti és a környezeti veszélyeztetettség megelőzése (így a nagyvízi meder vízszállító képességének megőrzése, az árvizek levezetésének biztosítása) érdekében – a nagyvízi mederben telekalakítási, illetve építési tilalmat elrendelni.”

27. Záró rendelkezések

93. § (1) Ez a törvény – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – 2017. december 1-jén lép hatályba.

(2) Az 1–2. §, a 3. § (1), (2), (4) és (5) bekezdése, a 4. §, a 6. §, a 8. § (1), (2) és (4) bekezdése, a 9–14. §, a 20–40. § és a 47–91. § 2018. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 15–18. §, valamint az 41–46. § és az 1. melléklet 2018. május 10-én lép hatályba.

(4) A 3. § (3) bekezdése, az 5. §, a 7. §, a 8. § (3) bekezdése és a 19. § 2019. január 1-jén lép hatályba.

94. § Ez a törvény a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről szóló, 2016. július 6-i, (EU) 2016/1148 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

1. melléklet a 2017. évi CXXXIV. törvényhez34

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!