nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
2018. évi CXXXIX. törvény
Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről
2019-03-16
2019-07-15
4
Jogszabály

2018. évi CXXXIX. törvény

Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről1

Az Országgyűlés – figyelemmel az ország általános és egyes térségeinek kiemelkedő gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésére, és arra, hogy e fejlődéshez a véges és nehezen megújuló táji, természeti, környezeti és épített környezeti értékek hozzájárulása elvitathatatlan – az ország kiegyensúlyozottabb területi fejlődése, a terület- és gazdaságfejlesztés hatékony területi irányítása, az okszerű és takarékos területhasználat, valamint a gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóság megőrzése érdekében, az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban lefektetett területhasználati elvekkel összhangban a területhasználat módjáról és szabályairól a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET

ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

1. A törvény célja

1. § E törvény célja, hogy az ország egészére, valamint egyes kiemelt térségekre meghatározza a térségi területfelhasználás feltételeit, a műszaki infrastruktúra-hálózatok összehangolt térbeli rendjét, a terület- és gazdaságfejlesztés hatékony területi, területhasználati orientálása érdekében, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek, honvédelmi érdekek és a hagyományos tájhasználat megőrzésére, illetve erőforrások védelmére. A hatékony és korszerű területrendezés ennek érdekében folyamatos, rendszeresen megújuló, összehangolt rendszert alkot az ország területi képét megalkotó fejlesztési stratégiákkal.

2. A törvény hatálya

2. § (1) A Második Részben foglalt Országos Területrendezési Terv (a továbbiakban: OTrT.) területi hatálya kiterjed az ország teljes közigazgatási területére.

(2) A Harmadik Részben foglalt, a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervének (a továbbiakban: BATrT.) területi hatálya Budapestre, valamint Pest megyének az 1/1. mellékletben felsorolt, a budapesti agglomerációhoz tartozó településeire (a továbbiakban együtt: Budapesti Agglomeráció) terjed ki.

(3) A Negyedik Részben foglalt, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének (a továbbiakban: BKÜTrT.) területi hatálya a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet településeire terjed ki. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez tartozó települések jegyzékét az 1/2. melléklet tartalmazza.

(4) A XI. Fejezetben foglalt rendelkezések területi hatálya a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet partinak és partközelinek nem minősülő településeire terjed ki.

(5) A XII. Fejezetben foglalt rendelkezések területi hatálya a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet parti és partközeli településeire terjed ki, amelyek jegyzékét az 1/3. melléklet tartalmazza.

(6) A XIII. Fejezetben foglalt rendelkezések területi hatálya a Balaton vízparti területeire terjed ki, amelyek területi lehatárolását a területrendezésért felelős miniszter rendelete állapítja meg.

3. § (1) E törvény rendelkezéseit alkalmazni kell a megyei területrendezési terv, a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia, a településrendezési eszközök és a településképi rendelet készítése és elfogadása során.

(2) A megyei területrendezési terv, valamint a településrendezési eszközök e törvényben meghatározott előírásoknál szigorúbb területfelhasználási követelményeket megállapíthatnak.

(3) A megyei területrendezési terv rendelkezéseit – a 91. §-ban foglaltakra is tekintettel – alkalmazni kell a településrendezési eszközök és a településképi rendelet készítése és elfogadása során.

(4) A településrendezési eszközök e törvényben meghatározott előírásoknál szigorúbb követelményeket megállapíthatnak.

(5) Ha a településrendezési eszköz adott tárgykörben nem szabályoz, akkor e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

3. Értelmező rendelkezések

4. § E törvény alkalmazásában

1. általános mezőgazdasági terület övezete: a területrendezésért felelős miniszter rendeletében megállapított és lehatárolt térségi övezet, amelybe a BKÜTrT. által meghatározott kertes mezőgazdasági terület övezetén kívüli, mezőgazdaságilag művelt területek tartoznak;

2. ásványi nyersanyagvagyon övezete: kiemelt térség esetében a területrendezésért felelős miniszter rendeletében, valamint a megyei területrendezési tervben megállapított övezet, amelyben a megállapított bányatelekkel lefedett, valamint bányatelekkel le nem fedett, az állam kizárólagos tulajdonát képező, az állami ásványi nyersanyag és geotermikus energiavagyon nyilvántartás szerint nyilvántartott ásványi nyersanyagvagyon területei találhatók;

3. Balaton vízparti területei: a Balaton tómedrének a partvonallal közvetlenül érintkező része, valamint a tómedertől számítva a szárazulaton, a területrendezésért felelős miniszter rendeletében lehatárolt olyan terület, amely a part menti területek közcélú használatának szabályozását igényli;

4. borszőlő termőhelyi kataszteri terület övezete: a BKÜTrT-ben egyedileg meghatározott és lehatárolt övezet, amelybe a szőlő termőhelyi kataszteri I. és II. osztályú területek tartoznak, ahol hosszú távú cél a minőségi szőlő- és bortermő területek védelme;

5. csarnok: a helyi építészeti hagyományoktól eltérő tömegformálású, anyaghasználatú és építészeti kialakítású, a településképi követelményeknek nem megfelelően kialakított, több mint 30 napig fennálló, 600 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű, legalább 4,5 m átlagos belmagasságú, jellemzően összefüggő légterű épület;

6. elsőrendű árvízvédelmi fővédvonal: a vízfolyások mentén lévő vagy létesülő fővédelmi művé nyilvánított, három vagy több település árvízvédelmét szolgáló térségi árvízvédelmi létesítmény – töltés, fal, magaspart, árvízi tározó, árapasztó csatorna –, továbbá a folyó nyílt árterében fekvő település vagy településrész árvízmentesítését szolgáló töltés;

7. erdőgazdálkodási térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe azok a – települési térségen, illetve a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek esetében a sajátos területfelhasználású térségen kívül eső – Országos Erdőállomány Adattárban szereplő erdő és erdőgazdálkodási célokat közvetlenül szolgáló földterületek, valamint erdőtelepítésre javasolt területek tartoznak, amelyek erdőgazdálkodásra hosszú távon és fenntartható módon alkalmasak, vagy amelyeken a jövőben az erdőtelepítés a termőhelyi adottságok és a környezetvédelmi szempontok alapján kedvező, illetve javasolt;

8. erdők övezete: az OTrT-ben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe az Országos Erdőállomány Adattárban szereplő erdők és az erdőgazdálkodási célokat közvetlenül szolgáló földterületek tartoznak;

9. erdőtelepítésre javasolt terület övezete: a területrendezésért felelős miniszter rendeletében megállapított, kiemelt térségi területrendezési terv esetében a területrendezésért felelős miniszter rendeletében, valamint a megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe olyan területek tartoznak, amelyeknek erdőgazdálkodásra való alkalmassága termőhelyi viszonyaik alapján kedvező és az erdőtelepítés környezetvédelmi szempontból szükséges vagy indokolt;

10. erőmű: a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) 3. § 14. pontjában meghatározott fogalom;

11. esőbeálló: természetes anyagokból (pl. kő, fa, nád, szalma) egyszerű módon, részben vagy teljesen oldalfalakkal épített, legfeljebb 3,5 méter épületmagasságú és legfeljebb 20 m2 bruttó alapterületű építmény;

12. földdel borított pince: a helyi építési hagyományoknak megfelelően boltozott, oromfalas, földdel részben borított terepszint alatti építmény, amelynek kialakítása során a meglévő terep legfeljebb 2 méteres töltésére kerül sor;

13. földtani veszélyforrás terület övezete: kiemelt térségi területrendezési terv esetében a területrendezésért felelős miniszter rendeletében, valamint a megyei területrendezési tervben megállapított övezet, amelybe a geomorfológiai adottságaik és földtani felépítésük folytán a lejtős tömegmozgások és egyéb kedvezőtlen mérnökgeológiai adottságok által érintett területek tartoznak;

14. gazdasági építmény: a BKÜTrT. alkalmazásában a mezőgazdasági terület használatának megfelelően a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés, továbbá az ezekkel összefüggő termék feldolgozására, tárolására szolgáló építmény;

15. hagyományos tájhasználat: egy adott tájrészletre jellemző, a természeti adottságokon alapuló és a helyi gazdálkodási kultúrának megfelelő olyan területhasználati vagy más haszonvételezési mód, amely meghatározza a táj jellegét, és biztosítja természeti és kulturális értékeinek megőrzését és fenntartható hasznosítását;

16. háztartási méretű kiserőmű: a Vet. 3. § 24. pontja szerinti fogalom;

17. honvédelmi és katonai célú terület övezete: az OTrT-ben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelyben a Magyarország védelmi képességeit alapvetően meghatározó vagy a NATO-tagságból eredő, valamint a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelességek teljesítéséhez és a Magyar Honvédség alapfeladatainak rendeltetésszerű, szakszerű és jogszerű ellátásához szükséges építmények elhelyezésére vagy katonai tevékenységek végzésére szolgáló területek találhatók;

18. jelentős közösségi közlekedési csomóponti megállóhely: olyan megállóhely, ahol legalább 1000 utas/nap munkanapi átszálló utasforgalom a fejlesztések megvalósulása esetén számolható;

19. jó termőhelyi adottságú szántók övezete: a területrendezésért felelős miniszter rendeletében megállapított, kiemelt térségi területrendezési terv esetében a területrendezésért felelős miniszter rendeletében, valamint a megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe jó növénytermesztési feltételekkel rendelkező szántóterületek tartoznak;

20. kemping: az ingatlan-nyilvántartásban kempingként vagy táborhelyként bejegyzett, vagy a településrendezési eszközben kempingként kijelölt, vagy az e törvény felhatalmazása alapján a Balaton vízparti területeinek közcélú területfelhasználása tárgyában kiadott miniszteri rendeletben kempingként kijelölt terület, vagy más jogszabály szerinti kemping;

21. kertes mezőgazdasági terület övezete: a BKÜTrT-ben egyedileg meghatározott és lehatárolt övezet, amelybe a beépítésre nem szánt mezőgazdasági területek közül azok a zártkerti vagy zártkerti művelésből kivett mezőgazdasági területek tartoznak, amelyek fekvése, szerkezete, telekstruktúrája, hasznosítása módja és intenzitása, valamint beépítettsége eltér az általános mezőgazdasági terület övezetének területeitől, így kisüzemi használatú telkekből (földrészletekből) állnak, és ahol a kert, szőlő és gyümölcsös művelési ágak dominálnak;

22. kertes mezőgazdasági térség: a BATrT-ben egyedileg megállapított olyan területfelhasználási kategória, amelybe azon zártkerti területek tartoznak, amelyek fekvése, szerkezete, telekstruktúrája, hasznosítása módja és intenzitása, valamint beépítettsége eltér a mezőgazdasági térség területeitől;

23. kiemelt térség: a Budapesti Agglomeráció és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területe;

24. kiemelt térségi és a megyei területrendezési terv szerkezeti terve: a kiemelt térség és a megye területrendezési tervének munkarésze, amely a térségi területfelhasználás rendszerét, a települések térbeli rendjét, az országos és térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények helyét, valamint ezek összefüggéseit határozza meg;

25. kiváló termőhelyi adottságú szántók övezete: az OTrT-ben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe kiváló növénytermesztési feltételekkel rendelkező szántóterületek tartoznak;

26. műszaki infrastruktúra egyedi építménye: a területrendezési terv tartalmi követelményeinek részletes szabályai tárgyában kiadott kormányrendelet szerinti, a térségi szerkezeti tervben megállapított és alkalmazott, nem nyomvonal jellegű építmény;

27. műszaki infrastruktúra-hálózat: a területrendezési terv tartalmi követelményeinek tárgyában kiadott kormányrendelet szerinti, a szerkezeti tervben megállapított és alkalmazott nyomvonal jellegű építmények összessége;

28. műszaki infrastruktúra kapacitása: a szükséges közúti közlekedési, vasúti közlekedési és közüzemi ellátás mértéke;

29. nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség: területfelhasználási kategória, amelybe olyan összefüggő zöldfelületek, valamint a települések szerkezetét befolyásoló kiterjedéssel rendelkező különleges beépítésre szánt és beépítésre nem szánt, rekreációs célú területek tartoznak, amelyek a települések szerkezetének meghatározó jelentőségű elemei;

30. nagyvízi meder övezete: a területrendezésért felelős miniszter rendeletében megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe olyan a vízfolyást vagy állóvizet magában foglaló területek tartoznak, amelyeket az árvíz levonulása során a víz rendszeresen elborít, és amelyeket a mértékadó árvízszint vagy az eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb jelöl ki;

31. az Ország Szerkezeti Terve: az OTrT. jóváhagyandó munkarésze, amely az országos területfelhasználás rendszerét, a települések térbeli rendjét, az országos műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények térbeli rendjét, valamint ezek összefüggéseit határozza meg;

32. országos csatorna: olyan csatorna, amelyet a nemzeti vagyonról szóló törvény kizárólagos állami tulajdonú csatornaként jelöl meg;

33. országos kerékpárút-törzshálózat: az OTrT-ben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott műszaki infrastruktúra-hálózat, amelybe az országos jelentőségű turisztikai célpontokat érintő, a hálózatban összekötött Euro Velo és országos kerékpáros útvonalak tartoznak;

34. ökológiai hálózat magterületének övezete: az OTrT-ben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe olyan természetes vagy természetközeli élőhelyek tartoznak, amelyek az adott területre jellemző természetes élővilág fennmaradását és életkörülményeit hosszú távon biztosítani képesek, és több védett vagy közösségi jelentőségű fajnak adnak otthont;

35. ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete: az OTrT-ben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe olyan területek – többnyire lineáris kiterjedésű, folytonos vagy megszakított élőhelyek, élőhelysávok, élőhelymozaikok, élőhelytöredékek, élőhelyláncolatok – tartoznak, amelyek döntő részben természetes eredetűek, és amelyek alkalmasak az ökológiai hálózathoz tartozó egyéb élőhelyek – magterületek, pufferterületek – közötti biológiai kapcsolatok biztosítására;

36. ökológiai hálózat pufferterületének övezete: az OTrT-ben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe olyan rendeltetésű területek tartoznak, amelyek megakadályozzák vagy mérséklik azon tevékenységek negatív hatását, amelyek a magterületek és az ökológiai folyosók állapotát kedvezőtlenül befolyásolhatják vagy rendeltetésükkel ellentétesek;

37. parti sétány: valamennyi Balaton-parti településen, a Balaton vízparti területein kijelölt közhasználatú terület;

38. rendszeresen belvízjárta terület övezete: kiemelt térség esetében a területrendezésért felelős miniszter rendeletében, valamint a megyei területrendezési tervben megállapított övezet, amelybe a síkvidéki vagy enyhe lejtésviszonyokkal rendelkező területek azon mélyebb részei tartoznak, ahol a helyi csapadék egy része átmeneti vízfelesleg formájában, nagyobb mennyiségben és gyakorisággal összegyűlik;

39. strand: a Balaton vízparti területeire vonatkozólag az ingatlan-nyilvántartásban strandként vagy strandfürdőként bejegyzett, vagy a településrendezési eszközben vagy jogszabályban strandterületként kijelölt terület, vagy strandként engedélyezett és üzemeltetett terület, valamint jogszabályban természetes fürdőhelyként meghatározott terület;

40. szőlő-, gyümölcs- és kertművelésű térség: a BKÜTrT-ben egyedileg meghatározott területfelhasználási kategória, amelybe a kertes mezőgazdasági terület övezete mellett az árutermelő méretű és szerepű szőlő, gyümölcsös ültevény és kert területek tartoznak;

41. tájjelleg (tájkarakter): a táj jól körülhatárolható részének természeti tényezők és emberi tevékenységek hatása és kölcsönhatása eredményeként kialakult, emberek által érzékelt sajátos rendszere, amely által a tájrészlet egyedisége megnyilvánul, és más tájrészletektől megkülönböztethetővé válik;

42. tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete: egyedileg meghatározott és lehatárolt övezet, amelybe jellemzően a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet beépítésre nem szánt, sajátos karakterű szőlőhegyeinek, szőlőterületeinek, történelmileg kialakult mozaikos tájszerkezetének, egyedi tájértékeinek megőrzendő területei tartoznak;

43. tájképvédelmi terület övezete: a területrendezésért felelős miniszter rendeletében megállapított, kiemelt térségi területrendezési terv esetében a miniszteri rendeletben, valamint a megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe a természeti adottságok, rendszerek, valamint az emberi tevékenység kölcsönhatása, változása következtében kialakult olyan területek tartoznak, amelyek a táj látványa szempontjából sajátos és megkülönböztetett fontosságú, megőrzésre érdemes esztétikai jellemzőkkel bírnak;

44. tanyás területek övezete: megyei területrendezési tervben megállapított övezet, amelybe jellemzően a települések külterületén lévő mezőgazdasági termelés, a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozása, tárolása és árusítása, valamint ökológiai és biotermesztés, illetve a falusi és ökoturizmus céljára létesített lakó- és gazdasági épület, épületcsoport, térbelileg hozzá kapcsolódó, jellemzően 1 ha területű föld együttesei tartoznak;

45. település: a település teljes közigazgatási területe, a főváros esetében a főváros teljes közigazgatási területe;

46. települési terület: a település belterülete, valamint az ahhoz csatlakozó beépítésre szánt terület;

47. Területfelhasználási egység: a település igazgatási területének a jellemző rendeltetés szerint megkülönböztetett területegysége, amely azonos jellemző vagy kijelölt településfunkciónak biztosít területet.

48. térség: a területrendezés szempontjából megkülönböztetett területi egység, amelyre vonatkozóan a területrendezési terv előírásokat határoz meg;

49. térségi övezet: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított vagy alkalmazott, sajátos jellemzőkkel rendelkező – a térségi területfelhasználási kategóriáktól függetlenül lehatárolt és meghatározott – területi egység;

50. térségi területfelhasználási kategória: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott, a térségben jellemző területfelhasználásnak megfelelően lehatárolt területi egység;

51. tómeder övezete: a BKÜTrT-ben egyedileg meghatározott és lehatárolt övezet, amelybe a Balaton szabályozási partvonala által meghatározott meder területe tartozik;

52. történelmi sportterület: a BATrT. alkalmazásában az 1914. év előtt sportolási célra használt terület;

53. veszélyeshulladék-égetőmű: olyan hulladékkezelő létesítmény, amelyben a hulladékégetés műszaki követelményei, működési feltételei és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékei tárgyában kiadott miniszteri rendeletben meghatározott feltételek szerint veszélyes hulladékot égetnek;

54. veszélyeshulladék-lerakó: a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályok és feltételek tárgyában kiadott miniszteri rendeletben meghatározott feltételek szerint veszélyes hulladék lerakással történő ártalmatlanítására szolgáló hulladékkezelő létesítmény;

55. világörökségi és világörökségi várományos területek övezete: az OTrT-ben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe a világörökségi listára felvett területek, valamint a világörökségi helyszínek szakmai feltételeinek megfelelő azon területek tartoznak, amelyek a kulturális örökség védelméért felelős miniszter rendeletében a Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékében szerepel, a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 71. § szerinti központi, közhiteles nyilvántartásnak megfelelően;

56. vízgazdálkodási térség: országos, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe Magyarország vízfolyásai, állóvizei, illetve azok parti sávjai tartoznak;

57. vízminőség-védelmi terület övezete: a területrendezésért felelős miniszter rendeletében megállapított, kiemelt térségi területrendezési terv esetében a miniszteri rendeletben, valamint a megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe a felszíni és felszín alatti vizek, az emberi fogyasztásra, használatra szánt vizek és a vízkivételi művek, továbbá a halak életfeltételeinek biztosítása érdekében kijelölt vizek megóvását szolgáló védelem alatt álló területek tartoznak;

58. VTT-tározók: Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók;

59. VTT-tározók övezete: a területrendezésért felelős miniszter rendeletében megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe a VTT-tározók területei tartoznak.

MÁSODIK RÉSZ

AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV

II. FEJEZET

AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV TARTALMA ÉS SZEREPE

4. A fő tartalmi elemek

5. § (1) Az OTrT. az Ország Szerkezeti Tervét, valamint az Országos Övezeti Tervet és az ezekre vonatkozó szabályokat foglalja magában.

(2) E Rész alkalmazásában

1. mezőgazdasági térség: az országos és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe elsősorban szántó, gyep – ingatlan-nyilvántartás szerint rét, legelő művelési ágba sorolt területek –, szőlő, gyümölcsös és kert területek tartoznak, és amelyen a mezőgazdasági funkció hosszú távú fenntartása indokolt;

2. sajátos területfelhasználású térség: megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe az 5 ha-nál nagyobb külfejtéses művelésű bányaterületek, hulladékártalmatlanító létesítmény elhelyezésére szolgáló területek, egyes egészségügyi, sportolási, rekreációs, megújuló energiahasznosítási, közlekedési és honvédelmi területek tartoznak;

3. települési térség: az országos és a megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe a vízgazdálkodási térségbe és a sajátos területfelhasználású térségbe tartozó területek kivételével a település belterülete, valamint a belterületen kívüli beépítésre szánt területek tartoznak.

6. § (1) Az Ország Szerkezeti Tervét a 2. melléklet tartalmazza.

(2) Az Országos Övezeti Terv tervlapjait a 3. melléklet tartalmazza, az alábbiak szerint:

a) 3/1. melléklet az ökológiai hálózat magterületének övezetét, az ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezetét és az ökológiai hálózat pufferterületének övezetét,

b) 3/2. melléklet a kiváló termőhelyi adottságú szántók övezetét,

c) 3/3. melléklet az erdők övezetét,

d) 3/4. melléklet a világörökségi és világörökségi várományos területek övezete által érintett településeket,

e) 3/5. melléklet a honvédelmi és katonai célú terület övezete által érintett településeket.

(3) A jó termőhelyi adottságú szántók, az erdőtelepítésre javasolt terület, a tájképvédelmi terület, a vízminőség-védelmi terület, a nagyvízi meder és a VTT-tározók övezetét a területrendezésért felelős miniszter a 19. § (4) bekezdésben meghatározott rendeletében állapítja meg.

5. A területrendezési tervek és településrendezési eszközök kapcsolata egymással és az ágazati szabályozással

7. § (1) Az ország településein, az egyes térségekben a területfelhasználásra, a településképi követelményekre és az építésre vonatkozó szabályokat a 3. §-ban foglalt rendelkezésekre is tekintettel e törvény rendelkezéseivel összhangban kell kialakítani.

(2) A települési (a fővárosban a fővárosi és a kerületi) önkormányzatot az általa elfogadott településrendezési eszköz előírása miatt kártalanítási kötelezettség nem terheli, ha az előírás területrendezési tárgyú jogszabály vagy az országos településrendezési és építési követelmények tárgyában kiadott kormányrendeletben (a továbbiakban: OTÉK) települési szintű érvényesítésének közvetlen következménye.

8. § (1) Adott térségre vagy területre vonatkozóan az országos, kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályok és a térségi övezeti szabályok közül az 1. § szerinti adottságok és értékek megőrzése szempontjából szigorúbb előírásokat kell alkalmazni.

(2) Ahol e törvény a környezetvédelemre, a természetvédelemre, a tájvédelemre, az erdőkre, az épített környezetre, a kulturális örökségvédelemre, valamint a vízgazdálkodásra vonatkozó külön jogszabályokban meghatározottaknál szigorúbb rendelkezéseket tartalmaz, ott e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

III. FEJEZET

A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK SZERKEZETI TERVEI

6. Térségi területfelhasználási kategóriák

9. § (1) Az országos területfelhasználási kategóriák a következők:

a) erdőgazdálkodási térség,

b) mezőgazdasági térség,

c) vízgazdálkodási térség,

d) települési térség.

(2) A kiemelt térségi területfelhasználási kategóriák a következők:

a) a Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Tervében alkalmazott kiemelt térségi területfelhasználási kategóriákat a 36. § határozza meg,

b) a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Szerkezeti Tervében alkalmazott kiemelt térségi területfelhasználási kategóriákat az 49. § határozza meg.

(3) A megyei területfelhasználási kategóriák a következők:

a) területi korlát nélkül ábrázolt térségek:

aa) erdőgazdálkodási térség,

ab) mezőgazdasági térség,

ac) vízgazdálkodási térség,

ad) települési térség,

b) legalább 5 ha nagyságú sajátos területfelhasználású térség.

7. A térségi területfelhasználási kategóriák lehatárolása

10. § (1) Az országos területfelhasználási kategóriák területén belül a megyei területfelhasználási kategóriák területének kijelölése során

a) az erdőgazdálkodási térség területének legalább 95%-át erdőgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni;

b) a mezőgazdasági térség területének legalább 95%-át mezőgazdasági térség kategóriába kell sorolni;

c) a települési térség területének legalább 90%-át települési térségbe kell sorolni.

(2) A vízgazdálkodási térség területét vízgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni, és a működési területével érintett vízügyi igazgatási szervvel egyeztetve kell pontosítani.

(3) A sajátos területfelhasználású térségbe sorolt országos területfelhasználási térség területét a fenti számításnál figyelmen kívül kell hagyni.

11. § A kiemelt térségi, illetve megyei területfelhasználási kategóriák területén belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során

a) az erdőgazdálkodási térségben a települési területfelhasználási egységeket a térséget lefedő erdők övezetére és az erdőtelepítésre javasolt terület övezetére vonatkozó szabályok szerint kell kijelölni, és legalább 75%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni;

b) a mezőgazdasági térség területének legalább 75%-át elsődlegesen a mezőgazdasági terület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni, a fennmaradó rész természetközeli terület vagy különleges honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célra szolgáló terület területfelhasználási egységbe sorolható;

c) a vízgazdálkodási térség területét – e törvény hatálybalépését megelőzően már jogszerűen kijelölt beépítésre szánt területek kivételével – vízgazdálkodási terület, vízgazdálkodási célú erdőterület, vízgazdálkodási célú mezőgazdasági terület, természetközeli terület, továbbá különleges honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célú terület vagy honvédelmi célú erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni, és a működési területével érintett vízügyi igazgatási szervvel egyeztetve kell pontosítani;

d) a települési térség területén bármely települési területfelhasználási egység kijelölhető;

e) a sajátos területfelhasználású térség területét a terület tervezett felhasználásának megfelelően honvédelmi, különleges, közlekedési, erdő-, gazdasági vagy intézményterület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni.

8. Új beépítésre szánt terület kijelölése

12. § (1) Ha jogszabály új beépítésre szánt terület kijelölését nem tiltja, a településrendezési eszközben új beépítésre szánt területet a következő szempontok mérlegelése alapján kell kijelölni:

a) az új beépítésre szánt terület csatlakozik a meglévő települési területhez,

b) az új beépítésre szánt terület kijelölése nem okozza a különböző települések beépítésre szánt területeinek összenövését, és

c) új beépítésre szánt terület kijelölésére csak akkor kerül sor, ha a települési térségben nincs a tervezett rendeltetésnek megfelelő beépítésre szánt területen beépítetlen földrészlet, vagy olyan használaton kívül került vagy alulhasznosított, általában leromlott fizikai állapotban lévő terület, amely a tervezett rendeltetésnek megfelelne.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti szempontot abban az esetben nem kell alkalmazni, ha a c) pont szerinti meglévő beépítésre szánt terület – tervezett rendeltetésnek megfelelő – igénybevétele aránytalanul nagy terhet jelentene annak várható költsége miatt.

(3) Új beépítésre szánt terület kijelölésével egyidejűleg a területnövekmény legkevesebb 5%-ának megfelelő kiterjedésű, legalább 50%-ában az újonnan kijelölt beépítésre szánt területtel kapcsolatban lévő zöldterületet, – gazdasági vagy különleges terület kijelölése esetén zöldterületet vagy véderdőt – kell kijelölni. Ha a zöldterület vagy véderdő kijelölése az új beépítésre szánt terület rendeltetése miatt az adott területen nem valósítható meg, akkor a zöldterületet vagy a véderdő területét a település arra alkalmas más területén kell kijelölni.

13. § (1) Borvidéki település borszőlő termőhelyi katasztere I–II. osztályú területeihez tartozó földrészlet – a különleges mezőgazdasági üzemi terület kivételével – nem minősíthető beépítésre szánt területté.

(2) Az Országos Gyümölcs Termőhely Kataszter I. és II. osztályú területeihez tartozó földrészlet – a különleges mezőgazdasági üzemi terület kivételével – nem minősíthető beépítésre szánt területté.

9. Az országos műszaki infrastruktúra-hálózatok és a műszaki infrastruktúra egyedi építményeinek elhelyezése

14. § (1) Az országos közlekedési infrastruktúra-hálózatok és a műszaki infrastruktúra egyedi építményeinek térbeli rendjét és az országos jelentőségű építmények elhelyezkedését a 2. melléklet, e térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig a 4/1–4/6. melléklet tartalmazza.

(2) A közút számozásának nem közlekedésfejlesztési célból történő megváltoztatása a 4/1. és a 2. melléklet tartalmát nem érinti.

(3) Az 50 MW és annál nagyobb névleges teljesítőképességű erőművek elhelyezkedését a 2. melléklet, e térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig a 4/7. melléklet tartalmazza.

(4) A villamosenergia-átviteli hálózat távvezetékeit, továbbá a nemzetközi és hazai szénhidrogénszállító-vezetékek térbeli rendjét a 2. melléklet, e térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig a 4/8. és a 4/9. melléklet tartalmazza.

(5) Az országos vízi létesítmények térbeli rendjét a 2. melléklet, ezek felsorolását pedig a 4/10. melléklet tartalmazza.

(6) Az országos hulladékgazdálkodási létesítmények térbeli rendjét a 2. melléklet, ezek felsorolását pedig a 4/11. melléklet tartalmazza.

(7) Az országos kerékpárút-törzshálózat számozásának turisztikai célból való megváltoztatása a 4/5. és a 2. melléklet tartalmát nem érinti.

(8) Az M0 gyorsforgalmi út tervezett 10. sz. főút – M1-M0 közös csomópont közötti szakaszának szakági tervezéséről gondoskodni kell úgy, hogy a nyomvonal kialakítása társadalmi, természet- és környezetvédelmi szempontból a lehető legkisebb érdeksérelmet okozza.

15. § (1) A kiemelt térségek, illetve a megyék területrendezési tervében

a) az országos műszaki infrastruktúra-hálózatok és a műszaki infrastruktúra egyedi építményeinek helyét az Ország Szerkezeti Tervében meghatározott térbeli rend figyelembevételével kell meghatározni,

b) az országos műszaki infrastruktúra-hálózatoknak az Ország Szerkezeti Tervében megállapított nyomvonalától és a térbeli rendtől az adott műszaki infrastruktúra kijelölése tekintetében feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter egyetértése esetén lehet eltérni.

(2) A településrendezési eszközökben

a) az országos és térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok és a műszaki infrastruktúra egyedi építményeinek helyét a kiemelt térségi, illetve megyei területrendezési tervekben meghatározott térbeli rend figyelembevételével kell meghatározni,

b) az országos és térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok nyomvonala a településrendezési eszközök egyeztetési eljárásában részt vevő, az egyeztetés tárgyát képező infrastruktúra elem vonatkozásában az adott egyeztetési szakterületet képviselő államigazgatási szerv hozzájárulása, és az egyéb érintett szakterületet képviselő államigazgatási szerv egyetértése esetén térhet el a kiemelt térségi, illetve megyei területrendezési tervek szerkezeti tervében megállapított nyomvonalváltozattól és azok térbeli rendjétől.

(3) Az országos és térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok nyomvonalának meghatározásánál biztosítani kell a szomszédos megyék és települések határán a folyamatos kapcsolódás lehetőségét.

16. § (1) A kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben szereplő regionális és egyéb vasúti pályák közül azok területét, amelyen a közszolgáltatás szünetel vagy megszűnt, a településszerkezeti tervben beépítésre nem szánt közlekedési terület területfelhasználási egységbe kell sorolni.

(2) A közlekedési, az elektronikus hírközlési, továbbá az energetikai vonalas infrastruktúra-hálózatok erdőkön áthaladó szakaszainak építési területén a forgalom lebonyolítását és biztonságát, az elektronikus hírközlés működését, illetve a villamos energia és más energiahordozók továbbítását közvetlenül szolgáló építmények helyezhetők el.

17. § (1) A 4/4–4/6. és 4/11. mellékletekben szereplő országos műszaki infrastruktúra-hálózatok elemeit és az egyedi építményeket az ott felsorolt, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések közigazgatási területét érintve, az országos, a kiemelt térségi és a megyei szerkezeti terv, valamint a településszerkezeti terv figyelembevételével, az engedélyezési eljárás során felmerülő ágazati szempontok és követelmények miatt szükséges korrekciókkal kell megvalósítani.

(2) A 4/1–4/3. mellékletekben szereplő országos műszaki infrastruktúra-hálózatok elemeit és az egyedi építményeket az ott felsorolt, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések közigazgatási területét – térség esetén a megjelölt település közigazgatási területét vagy annak 10 km-es körzetét – érintve, az országos, a kiemelt térségi és a megyei szerkezeti terv, valamint a településszerkezeti terv figyelembevételével, az engedélyezési eljárás során felmerülő ágazati szempontok és követelmények miatt szükséges korrekciókkal kell megvalósítani.

(3) A 4/5. és 4/7–4/9. mellékletekben szereplő országos műszaki infrastruktúra-hálózatok elemeit és az egyedi építményeket az ott felsorolt, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések közigazgatási területét – térség esetén a megjelölt település közigazgatási területét vagy annak 25 km-es körzetét – érintve, az országos, a kiemelt térségi és megyei szerkezeti terv, valamint a településszerkezeti terv figyelembevételével, az engedélyezési eljárás során felmerülő ágazati szempontok és követelmények miatt szükséges korrekciókkal kell megvalósítani.

(4) A 4/10. melléklet 1. pontjában szereplő VTT-tározókat az ott felsorolt települések közigazgatási területét – térség esetén a megjelölt települések közigazgatási területét vagy annak 25 km-es körzetét – érintve, az országos és a megyei szerkezeti terv, valamint a településszerkezeti terv figyelembevételével, az engedélyezési eljárás során felmerülő ágazati szempontok és követelmények miatt szükséges korrekciókkal kell megvalósítani.

18. § (1) Külfejtéses művelésű bányatelket megállapítani, illetve horizontálisan bővíteni csak a településfejlesztési és -rendezési célokkal, valamint a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervvel összhangban lehet. Az összhang akkor áll fenn, ha a bányatelekkel érinteni tervezett ingatlan a településrendezési eszközökben nyersanyag-kitermelés (bánya) vagy nyersanyag-feldolgozás céljára szolgáló különleges beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt terület területfelhasználási egységbe sorolt, vagy a bányatelekkel érinteni tervezett ingatlanokon a bányászati tevékenységgel a települési önkormányzat egyetért, és ha indokolt, döntést hoz a településrendezési eszközök készítésének vagy módosításának szándékáról.

(2) A kitermelési műszaki üzemi terv csak akkor hagyható jóvá, ha a bányászati tevékenységgel igénybe venni tervezett területet a településrendezési eszköz nyersanyag-kitermelés (bánya) vagy nyersanyag-feldolgozás céljára szolgáló különleges beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt terület települési területfelhasználási egységbe sorolta.

IV. FEJEZET

AZ ORSZÁGOS ÖVEZETI TERV

10. Térségi övezetek

19. § (1) Az országos övezetek a következők:

1. ökológiai hálózat magterületének övezete,

2. ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete,

3. ökológiai hálózat pufferterületének övezete,

4. kiváló termőhelyi adottságú szántók övezete,

5. jó termőhelyi adottságú szántók övezete,

6. erdők övezete,

7. erdőtelepítésre javasolt terület övezete,

8. tájképvédelmi terület övezete,

9. világörökségi és világörökségi várományos területek övezete,

10. vízminőség-védelmi terület övezete,

11. nagyvízi meder övezete,

12. VTT-tározók övezete,

13. honvédelmi és katonai célú terület övezete.

(2) A kiemelt térségi övezetek a következők:

1. a BATrT-ben alkalmazott kiemelt térségi övezeteket a 42. § határozza meg,

2. a BKÜTrT-ben alkalmazott kiemelt térségi övezeteket a 77. § határozza meg.

(3) A megyei övezetek a következők:

1. ásványi nyersanyagvagyon övezete,

2. rendszeresen belvízjárta terület övezete,

3. tanyás területek övezete,

4. földtani veszélyforrás terület övezete,

5. egyedileg meghatározott megyei övezet.

(4) Az (1) bekezdés 5., 7., 8. és 10–12. pontjaiban meghatározott országos övezetek területi lehatárolását és övezeti szabályait a területrendezésért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.

(5) A (3) bekezdés 1–4. pontjaiban meghatározott megyei övezetek övezeti szabályait a területrendezésért felelős miniszter (4) bekezdésben meghatározott rendelete, az övezetek területi lehatárolását a megyei területrendezési terv állapítja meg.

20. § (1) A térségi övezetek egymáshoz való viszonyát és kapcsolatrendszerét – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – az 5. melléklet tartalmazza.

(2) A BKÜTrT-ben megállapított és alkalmazott térségi övezetek egymáshoz való viszonyát és kapcsolatrendszerét a 6. melléklet tartalmazza.

21. § (1) A kiemelt térségi és megyei övezetek területén a vonatkozó országos övezetek előírásait is alkalmazni kell.

(2) A törvény és a 19. § (4) és (5) bekezdése szerinti miniszteri rendelet övezeti előírásait a vonatkozó ágazati jogszabályokkal együtt kell alkalmazni.

11. A térségi övezetek lehatárolása

22. § A kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési eszközök készítése során a térségi övezetek által érintett területeket az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szerint, az abban meghatározott államigazgatási szervek előzetes adatszolgáltatását mérlegelve kell lehatárolni. A mérlegelésnél az e törvényben meghatározott szerkezeti terveket kell elsősorban figyelembe venni.

23. § (1) A megyei területrendezési tervek készítésénél az OTrT. vagy a területrendezésért felelős miniszter 19. § (4) bekezdésében meghatározott rendelete szerinti térségi övezeteinek lehatárolásához képest a térségi övezetek – az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott – illetékes államigazgatási szervek egyetértése esetén változtathatók meg, kivéve a 22. § szerinti esetet. Ha az illetékes államigazgatási szervnek az országos övezet lehatárolására vonatkozó pontosított adatszolgáltatása eltér az OTrT-ben vagy a területrendezésért felelős miniszter 19. § (4) bekezdése szerinti rendeletében meghatározott övezeti lehatárolástól, a megyei területrendezési tervben a megyei önkormányzat számára kedvezőbb lehatárolás szerepeltethető, kivéve, ha az jogszabályba ütközik.

(2) A településrendezési eszközök készítésénél a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv térségi övezeteinek lehatárolásához képest a térségi övezetek csak – az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott – illetékes államigazgatási szervek egyetértése esetén változtathatók meg, kivéve a 22. § szerinti esetet. Ha az illetékes államigazgatási szervnek a térségi övezet lehatárolására vonatkozó adatszolgáltatása eltér az OTrT-ben, a területrendezésért felelős miniszter 19. § (4) bekezdése szerinti rendeletében, illetve a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben meghatározott övezeti lehatárolástól, a településrendezési eszköz készítése során a települési önkormányzat számára kedvezőbb lehatárolás szerepeltethető, kivéve, ha az jogszabályba ütközik.

12. Az egyedileg meghatározott megyei övezet

24. § (1) A megyei önkormányzat a területrendezési tervéről szóló rendeletének részeként a megye területének természeti, épített környezeti és gazdasági adottságainak védelmére és fejlesztésére, a térszerkezet szervezésére, továbbá a területfejlesztési koncepciók és programok végrehajtására a 19. §-ban meghatározott térségi övezeteken túl egyedileg meghatározott övezeteket is megállapíthat, amely övezetek

a) szabályai a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia, a településrendezési eszközök készítésére, a településrendezési eszközökben meghatározott területfelhasználási egységek kijelölésére, valamint az OTÉK-ban meghatározott, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek építési használatának megengedett határértékeinél megengedőbb követelmények megállapításának lehetőségére vonatkozhatnak,

b) nem lehetnek ellentétesek a megyét érintő országos és kiemelt térségi területrendezési tervekkel.

(2) Az (1) bekezdés a) pont szerinti megengedőbb érték kizárólag az építési telek megengedett legnagyobb beépítettségére, valamint a legkisebb zöldfelületre vonatkozhat, amely megengedőbb érték a megengedett legnagyobb beépítettség esetében 10%-nál, a legkisebb zöldfelület esetében 5%-nál nem lehet nagyobb az OTÉK szerinti, a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület sajátos használat szerinti területéhez rendelt értékhez képest.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott övezeteket a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Tftv.) 23/C. § (1) bekezdésében meghatározott tervjavaslatnak tartalmaznia kell.

(4) Az (1) bekezdés szerinti egyedileg meghatározott övezeteket a megyei önkormányzat csak a területrendezésért felelős miniszter állásfoglalását követően fogadhatja el, amelyet a miniszter a Tftv. 23/C. § (5) bekezdése szerinti állásfoglalása keretében ad meg. Ha a területrendezésért felelős miniszternek e bekezdésben meghatározott állásfoglalásával a megyei önkormányzat nem vagy csak részben ért egyet, az egyedileg meghatározott övezetekre vonatkozó szabályok csak további egyeztető tárgyalást követően, az egyeztető tárgyalás eredményének figyelembevételével fogadhatóak el.

(5) Az (1) bekezdés szerinti egyedileg meghatározott övezetek területi hatálya a megye teljes területére kiterjedhet.

V. FEJEZET

AZ ORSZÁGOS ÖVEZETEK

13. Ökológiai hálózat magterületének övezete

25. § (1) Az ökológiai hálózat magterületének övezetében – kivéve, ahol az Ország Szerkezeti Terve, vagy a Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Terve, vagy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Szerkezeti Terve települési térséget határoz meg – csak olyan megyei területfelhasználási kategória és megyei övezet, valamint a településrendezési eszközökben olyan övezet és építési övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat magterülete és az ökológiai hálózat ökológiai folyosója természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti.

(2) Az ökológiai hálózat magterületének övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha:

a) a települési területet az ökológiai hálózat magterülete, vagy az ökológiai hálózat magterülete és az ökológiai hálózat ökológiai folyosója körülzárja, továbbá

b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja.

(3) A (2) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén beépítésre szánt terület az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak a területrendezési hatósági eljárása során kiadott területfelhasználási engedélye alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e az ökológiai hálózat magterület és az ökológiai hálózat ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése.

(4) Az ökológiai hálózat magterületének övezetében a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával jelölhetők ki és helyezhetők el.

(5) Az ökológiai hálózat magterületének övezetében bányászati tevékenység folytatása a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával engedélyezhető. Az övezetben új célkitermelőhely és külfejtéses művelésű bányatelek nem létesíthető, a meglévő külfejtéses művelésű bányatelek horizontálisan nem bővíthető.

(6) Az ökológiai hálózat magterületének övezetében az erőművek közül csak háztartási méretű kiserőmű létesíthető épületen elhelyezve.

14. Ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete

26. § (1) Az ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezetében – kivéve, ahol az Ország Szerkezeti Terve, a Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Terve vagy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Szerkezeti Terve települési térséget határoz meg – csak olyan megyei területfelhasználási kategória és megyei övezet, valamint a településrendezési eszközökben olyan övezet és építési övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat magterülete és az ökológiai hálózat ökológiai folyosója természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti.

(2) Az ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha

a) a települési területet az ökológiai hálózat ökológiai folyosó, vagy az ökológiai hálózat magterület és az ökológiai hálózat ökológiai folyosó körülzárja, továbbá

b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja.

(3) A (2) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület csak az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak a területrendezési hatósági eljárása során kiadott területfelhasználási engedélye alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e az ökológiai hálózat magterület és az ökológiai hálózat ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése.

(4) Az ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezetében a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala, továbbá az erőművek az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával jelölhetők ki és helyezhetők el.

(5) Az ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezetében bányászati tevékenység folytatása a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával engedélyezhető. Az övezetben új célkitermelőhely és külfejtéses művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külfejtéses művelésű bányatelek horizontálisan nem bővíthető.

15. Ökológiai hálózat pufferterületének övezete

27. § (1) Az ökológiai hálózat pufferterületének övezetében – kivéve, ahol az Ország Szerkezeti Terve, a Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Terve vagy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Szerkezeti Terve települési térséget határoz meg – csak olyan megyei területfelhasználási kategória és megyei övezet, valamint a településrendezési eszközökben olyan övezet és építési övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat magterülete, ökológiai folyosója és pufferterülete övezetek természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti.

(2) Az ökológiai hálózat pufferterületének övezetében – a (3) bekezdésben meghatározott feltétel kivételével – a településszerkezeti terv beépítésre szánt területet csak abban az esetben jelölhet ki, ha az a szomszédos magterület vagy ökológiai folyosó természeti értékeit, biológiai sokféleségét, valamint táji értékeit nem veszélyezteti.

(3) Az ökológiai hálózat pufferterületének övezetében, ahol az Ország Szerkezeti Terve, a Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Terve vagy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Szerkezeti Terve települési térséget határoz meg, beépítésre szánt terület a (2) bekezdésben meghatározott feltételektől függetlenül is kijelölhető.

(4) Az ökológiai hálózat pufferterületének övezetében bányászati tevékenység folytatása a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával engedélyezhető. Az övezetben célkitermelőhely nem létesíthető.

16. Kiváló termőhelyi adottságú szántók övezete

28. § (1) Kiváló termőhelyi adottságú szántók övezetében új beépítésre szánt terület – kivéve, ahol az Ország Szerkezeti Terve, a Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Terve vagy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Szerkezeti Terve települési térséget határoz meg – csak az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak a területrendezési hatósági eljárása során kiadott területfelhasználási engedélye alapján jelölhető ki.

(2) A kiváló termőhelyi adottságú szántók övezetében új külfejtéses művelésű bányatelek megállapítása és bányászati tevékenység folytatása a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával engedélyezhető.

17. Erdők övezete

29. § Az erdők övezetébe tartozó területeket az adott településnek a településrendezési eszközében legalább 95%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolnia. Az e törvény hatálybalépését megelőzően kijelölt beépítésre szánt területek, valamint az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 4. § (2) bekezdésében meghatározott területek, továbbá az Ország Szerkezeti Terve, a Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Terve, valamint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Szerkezeti Terve által kijelölt települési térség területein lévő erdők övezetének területét a számításnál figyelmen kívül kell hagyni.

30. § Az erdők övezetében külfejtéses művelésű bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet.

18. Világörökségi és világörökségi várományos területek övezete

31. § (1) A világörökségi és világörökségi várományos területek övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni.

(2) Az (1) bekezdés szerint lehatárolt világörökségi és világörökségi várományos terület övezetén:

a) a területfelhasználás módjának és mértékének összhangban kell lennie a világörökségről szóló törvényben, valamint a világörökségi kezelési tervben meghatározott célokkal,

b) új külfejtéses művelésű bányatelek, célkitermelőhely nem létesíthető, meglévő külfejtéses művelésű bányatelek területe horizontálisan nem bővíthető; a felszíni tájsebeket rendezni kell,

c) a közlekedési, vízgazdálkodási és hírközlő infrastruktúra-hálózatokat, továbbá az erőműveket a kulturális és természeti örökség értékeinek sérelme nélkül, területi egységüket megőrizve, látványuk érvényesülését elősegítve és a világörökségi kezelési tervnek megfelelően kell elhelyezni.

19. Honvédelmi és katonai célú terület övezete

32. § (1) A honvédelmi és katonai célú terület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni.

(2) Az övezet (1) bekezdés alapján lehatárolt területét a településrendezési eszközökben

a) a b) pontban megfogalmazottak kivételével – minden területfelhasználási kategóriában – beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt különleges honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célra szolgáló terület területfelhasználási egységbe kell sorolni;

b) a zárt bekerített objektumok kivételével honvédelmi célú erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni, ha az adott terület az erdők övezete által is érintett.

(3) A (2) bekezdésben foglalt területfelhasználási egység kijelölésének módosítása csak a honvédelemért felelős miniszter hozzájárulásával lehetséges.

HARMADIK RÉSZ

A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ TERÜLETRENDEZÉSI TERVE

VI. FEJEZET

A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ TERÜLETRENDEZÉSI TERVÉNEK TARTALMA

20. Az országos és a kiemelt térségi előírások alkalmazási szabálya

33. § A Budapesti Agglomeráció tekintetében a Második Részben foglalt rendelkezéseket a Harmadik Részben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

21. A fő tartalmi elemek

34. § (1) A BATrT. a Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Tervét, valamint a Budapesti Agglomeráció Övezeti Tervét és az ezekre vonatkozó szabályokat foglalja magában.

(2) E Rész alkalmazásában

1. mezőgazdasági térség: területfelhasználási kategória, amelybe a kertes mezőgazdasági térségen kívül eső, elsősorban szántó, gyep – ingatlan-nyilvántartás szerint rét, legelő művelési ágba sorolt –, szőlő, gyümölcsös és kert területek tartoznak, és amelyen a mezőgazdasági funkció hosszú távú fenntartása indokolt;

2. sajátos területfelhasználású térség: területfelhasználási kategória, amelybe az 5 ha-nál nagyobb külfejtéses művelésű bányaterületek, hulladékártalmatlanító létesítmény elhelyezésére szolgáló területek, egyes egészségügyi, sportolási, rekreációs, megújuló energiahasznosítási, közlekedési és honvédelmi területek tartoznak;

3. települési térség: területfelhasználási kategória, amelybe a települések összefüggő területi egységet képező, jellemzően beépítésre szánt – ide sorolva a beépítésre nem szánt területek közül az 5 ha-nál kisebb zöldterületeket is – területei tartoznak, kivéve a sajátos területfelhasználású térségbe sorolt beépítésre szánt területeket.

35. § (1) A Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Tervét a 7. melléklet tartalmazza.

(2) A Budapesti Agglomeráció Övezeti Tervének övezeti tervlapjait a következő mellékletek tartalmazzák, az alábbiak szerint:

a) 3/1. melléklet az ökológiai hálózat magterületének övezetét, az ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezetét, valamint az ökológiai hálózat pufferterületének övezetét,

b) 3/2. melléklet a kiváló termőhelyi adottságú szántók övezetét,

c) 3/3. melléklet az erdők övezetét,

d) 3/4. melléklet a világörökségi és világörökségi várományos területek övezete által érintett településeket,

e) 3/5. melléklet a honvédelmi és katonai célú terület övezete által érintett településeket.

(3) A jó termőhelyi adottságú szántók övezetének, az erdőtelepítésre javasolt terület övezetének, a tájképvédelmi terület övezetének, a vízminőség-védelmi terület övezetének, a rendszeresen belvízjárta terület övezetének tervlapjait, valamint az ásványi nyersanyagvagyon övezete által érintett településeket és a földtani veszélyforrás terület övezete által érintett településeket a területrendezésért felelős miniszter 19. § (4) bekezdése szerinti rendelete tartalmazza.

VII. FEJEZET

A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ SZERKEZETI TERVE

22. A Budapesti Agglomeráció térségi területfelhasználási kategóriái

36. § A Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Tervében alkalmazott kiemelt térségi területfelhasználási kategóriák a következők:

a) erdőgazdálkodási térség,

b) nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség,

c) mezőgazdasági térség,

d) kertes mezőgazdasági térség,

e) vízgazdálkodási térség,

f) települési térség,

g) sajátos területfelhasználású térség.

23. Új beépítésre szánt terület kijelölése

37. § A Budapesti Agglomeráció településein a településrendezési eszközökben új beépítésre szánt terület kijelölésére vonatkozóan a 8. alcím szerinti előírások mellett a 38–40. §-ban foglalt rendelkezések alkalmazandók.

38. § (1) Új lakóterület, vegyes terület, gazdasági terület, illetve üdülőterület abban az esetben jelölhető ki, ha

a) a tervezett területfelhasználás jól illeszkedik a település meglevő szerkezetéhez,

b) táj- és természetvédelmi, környezetvédelmi, erdővédelmi, valamint kulturális örökségvédelmi és vízgazdálkodási szempontok alapján nem sért társadalmi érdeket, továbbá

c) a tervezett funkció ellátásához szükséges műszaki infrastruktúra-kapacitás azt lehetővé teszi, vagy az a terület igénybevételével párhuzamosan kiépül.

(2) Új beépítésre szánt terület a település közigazgatási határához 200 méternél közelebb csak az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak a területrendezési hatósági eljárása során kiadott területfelhasználási engedélye alapján jelölhető ki.

(3) A (2) bekezdésben foglalt területen új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, ha a kijelölés a környezetre jelentős hatást gyakorló ipari területre irányul.

(4) Új lakóterület, illetve vegyes terület csak a települési térséghez kapcsolódóan jelölhető ki.

(5) A nagy kiterjedésű zöldterületi települési térségben – új területfelhasználási egységként – csak zöldterület, továbbá – a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt különleges terület területfelhasználási egység köréből – sportolási célú terület, temetőterület vagy különleges beépítésre nem szánt, rekreációs célú terület jelölhető ki.

(6) 5 ha-t meghaladó kiterjedésű új lakóterület vagy vegyes terület ott jelölhető ki, ahol annak legtávolabbi pontjától a meglévő vagy kiépítendő közösségi közlekedés megállóhelyig a közforgalom számára szabályosan használható közúton mért távolság nem haladja meg az 5 km-t.

(7) Az 5000 m2 nettó eladótérnél nagyobb kereskedelmi, szolgáltató rendeltetésű építmény ott helyezhető el, ahol az építmény a meglévő vagy a tervezett jelentős közösségi közlekedési csomóponti megállóhelytől számítva 300 méternél nem hosszabb gyalogos közlekedéssel is megközelíthető.

39. § (1) A településszerkezeti terv készítése vagy módosítása során az e törvénnyel való összhang megteremtése érdekében történő felülvizsgálatot követően a természetközeli területként és erdőterületként kijelölt területfelhasználási egységek nagysága a település közigazgatási területére vonatkozóan összességében nem csökkenhet.

(2) Az egymással határos, összességében legalább 10 ha-t meghaladó új sportolási célú területet beépítésre nem szánt különleges terület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni, további átsorolás nem hajtható végre. Az így lehatárolt területen a testedzést szolgáló építmények helyezhetők el, kereskedelmi célú szállásférőhely, lakó- és üdülőépület, valamint lakás nem alakítható ki. A beépítésre nem szánt különleges terület beépítettsége az összterületének 3%-át nem haladhatja meg.

24. A települési térség növekménye

40. § (1) A település közigazgatási területére vonatkoztatott területén a településrendezési eszközökben a beépítésre szánt terület növekménye nem haladhatja meg a 8. mellékletben foglalt területi mérleg szerinti települési térség területének 2%-át. A beépítésre szánt terület növekményére is alkalmazni kell a 12. §-ban és a 38. §-ban foglalt rendelkezések előírásait.

(2) Az (1) bekezdés szerinti beépítésre szánt terület növekményen felül, a kertes mezőgazdasági térség területfelhasználási kategória területén, a 8. mellékletben foglalt területi mérleg szerinti települési térség területe összességében legfeljebb 1%-ának megfelelő terület beépítésre szánt lakó-, üdülő- vagy vegyes területté minősíthető az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:

a) az érintett terület a települési térséggel határos,

b) a tervezett funkcióhoz tartozó, jogszabályban szabályozott és a helyi sajátosságoknak is megfelelő telekstruktúra, telekméret és telekgeometria kialakítása biztosított,

c) a tervezett funkció működéséhez szükséges – a megközelítést és a közművek elhelyezését egyaránt lehetővé tevő – közterületek biztosítottak,

d) a közművek kiépítettek vagy kiépítésük lehetősége és feltételei biztosítottak, és

e) amennyiben az a)–d) pontokban foglalt településfejlesztési célok és feladatok biztosításának és megvalósításának érdekében a települési önkormányzat az Étv. 30/A. §-a szerinti településrendezési szerződéseket az érintett tulajdonosokkal megkötötte.

(3) A kertes mezőgazdasági térségnek az I. és II. osztályú borszőlő termőhelyi kataszterhez, az ökológiai hálózat magterületéhez vagy az ökológiai hálózat ökológiai folyosójához tartozó területe nem minősíthető beépítésre szánt területté.

(4) A kertes mezőgazdasági térség területét – az (1) és (2) bekezdés szerinti beépítésre szánt terület növekményének kivételével – a településrendezési eszközökben beépítésre nem szánt területfelhasználási egységbe kell sorolni.

(5) A beépítésre szánt terület növekményének mértékéről – a jóváhagyott településszerkezeti terv alapján – az illetékes állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak közhiteles és szabadon hozzáférhető nyilvántartást kell vezetni.

(6) A beépítésre szánt terület növekményét az illetékes állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal a településrendezési eszköz egyeztetése során ellenőrzi, és amennyiben jogszabályi ütközést észlel, véleményében jelzi. A települési térség növekményét az illetékes állami főépítészi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal a végső szakmai véleményezése során is ellenőrzi, és amennyiben jogszabályi ütközést észlel, akkor annak megszüntetésére szólítja fel az önkormányzatot, és végső szakmai véleményét csak abban az esetben adja ki, ha a jogszabályi ütközés megszűnt.

(7) Amennyiben nem került sor a (6) bekezdés szerinti településrendezési eszköz készítésére vagy módosítására, a beépítésre szánt terület növekményét az illetékes állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal évente ellenőrzi, és amennyiben jogszabályi ütközést észlel, haladéktalanul kezdeményezi a fővárosi és megyei kormányhivatalnál – a polgármester egyidejű tájékoztatása mellett – a településrendezési eszköz jogszerűségével kapcsolatos törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását.

(8) Az (1) és (2) bekezdésben rögzített növekményen felül csak az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak a területcserére vonatkozó térségi területfelhasználási engedélye alapján, és legfeljebb olyan mértékben növelhető a beépítésre szánt terület kiterjedése, amilyen mértékben a Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Tervében rögzítetthez képest máshol csökken a települési térség kiterjedése. A területcsere során a települési térség területének nagysága nem nőhet. A területcserét táj- és természetvédelmi, termőföldvédelmi, erdővédelmi, valamint kulturális örökségvédelmi és árvízvédelmi szempontok figyelembevételével és úgy kell végrehajtani, hogy ne sértsen társadalmi érdekeket. A területcseréről az azt kezdeményező települési önkormányzat az érintetteket a helyben szokásos módon tájékoztatja.

25. Az országos és térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok és a műszaki infrastruktúra egyedi építményeinek elhelyezése

41. § (1) Az országos és a térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét és a műszaki infrastruktúra egyedi építményeinek elhelyezkedését a 7. melléklet, e térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig a 4/1–4/11. és a 9. melléklet tartalmazza.

(2) Az országos és a térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok és a műszaki infrastruktúra egyedi építményeinek kialakítását a 4/1–4/11. mellékletben, valamint a 9. mellékletben megjelölt települések közigazgatási területének érintésével és a 7. melléklet figyelembevételével kell meghatározni.

VIII. FEJEZET

A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ ÖVEZETI TERVE

26. A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervében alkalmazott és megállapított övezetek

42. § (1) A Budapesti Agglomeráció Övezeti Tervében alkalmazott országos és kiemelt térségi övezetek együttesen a következők:

1. ökológiai hálózat magterületének övezete,

2. ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete,

3. ökológiai hálózat pufferterületének övezete,

4. kiváló termőhelyi adottságú szántók övezete,

5. jó termőhelyi adottságú szántók övezete,

6. erdők övezete,

7. erdőtelepítésre javasolt terület övezete,

8. tájképvédelmi terület övezete,

9. világörökségi és világörökségi várományos területek övezete,

10. vízminőség-védelmi terület övezete,

11. rendszeresen belvízjárta terület övezete,

12. nagyvízi meder övezete,

13. ásványi nyersanyagvagyon övezete,

14. földtani veszélyforrás terület övezete,

15. honvédelmi és katonai célú terület övezete.

(2) Az (1) bekezdés 5., 7., 8., 10–14. pontjaiban meghatározott kiemelt térségi övezetek területi lehatárolását a területrendezésért felelős miniszter a 19. § (4) bekezdésében meghatározott rendeletében állapítja meg.

27. Ökológiai hálózat magterületének övezete

43. § (1) Az ökológiai hálózat magterületének övezete tekintetében a következő előírások alkalmazandók:

a) az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha

aa) a települési területet az ökológiai hálózat magterülete, vagy az ökológiai hálózat magterülete és az ökológiai hálózat ökológiai folyosója körülzárja,

ab) az ökológiai hálózat magterületének övezetében történelmi sportterületek találhatók, vagy

ac) az övezetben a Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Terve települési térséget jelöl;

b) az a) pont aa) alpontjában vagy a) pont ab) alpontjában szereplő kivételek fennállása esetén beépítésre szánt terület csak az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak a területrendezési hatósági eljárása során kiadott területfelhasználási engedélye alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e az ökológiai hálózat magterületének és az ökológiai hálózat ökológiai folyosójának természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. Az a) pont ab) alpontjában szereplő feltételek fennállása esetén történő kijelölés csak a történelmi sportterületeken belül történhet.

(2) Az ökológiai hálózat magterületének övezetében lévő, a település közigazgatási határához 200 méternél közelebb lévő területen a településrendezési eszközökben új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, az (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában és a) pont ab) alpontjában meghatározott kivételek fennállása esetén sem.

(3) Az ökológiai hálózat magterületének övezetében a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával jelölhetők ki és helyezhetők el.

(4) Az ökológiai hálózat magterületének övezetében bányászati tevékenység folytatása a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával engedélyezhető. Az övezetben új célkitermelőhely és külfejtéses művelésű bányatelek nem létesíthető, a meglévő külfejtéses művelésű bányatelek horizontálisan nem bővíthető.

(5) Az ökológiai hálózat magterületének övezetében az erőművek közül csak háztartási méretű kiserőmű létesíthető épületen elhelyezve.

28. Az ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete

44. § (1) Az ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete tekintetében a 26. § szerinti övezeti előírások alkalmazása mellett alkalmazandó, hogy a településrendezési eszközökben a település közigazgatási határához 200 méternél közelebb lévő ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezetében – kivéve, ahol a Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Terve települési térséget jelöl – új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.

(2) Az ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezetében új beépítésre szánt terület a 26. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeken túl akkor is kijelölhető, ha az övezetben a Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Terve települési térséget jelöl.

NEGYEDIK RÉSZ

A BALATON KIEMELT ÜDÜLŐKÖRZET TERÜLETRENDEZÉSI TERVE

IX. FEJEZET

A BALATON KIEMELT ÜDÜLŐKÖRZET TERÜLETRENDEZÉSI TERVÉNEK TARTALMA

29. Az országos és a kiemelt térségi előírások alkalmazási szabálya

45. § A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet tekintetében a Második Részben foglalt rendelkezéseket a Negyedik Részben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

30. A fő tartalmi elemek

46. § (1) A BKÜTrT. a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Szerkezeti Tervét, valamint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Övezeti Tervét és a Balatoni Területrendezési Szabályzatot foglalja magában, azzal, hogy

a) a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet összes településére vonatkozó területhasználati követelményeket a X. és XIV. Fejezet,

b) a partinak és partközelinek nem minősülő településekre vonatkozó területhasználati követelményeket a XI. Fejezet,

c) a parti és partközeli településekre vonatkozó területhasználati követelményeket a XII. Fejezet, továbbá

d) a Balaton vízparti területeire vonatkozó területhasználati követelményeket a XIII. Fejezet

tartalmazza.

(2) E Rész alkalmazásában

1. mezőgazdasági térség: területfelhasználási kategória, amelybe elsősorban szántó, gyep – ingatlan-nyilvántartás szerint rét, legelő művelési ágba sorolt – területek tartoznak, és amelyen a mezőgazdasági funkció hosszú távú fenntartása indokolt;

2. sajátos területfelhasználású térség: területfelhasználási kategória, amelybe a települési térségen kívüli, 1 ha-nál nagyobb, a településrendezési eszközökben jellemzően a különleges beépítésre nem szánt területfelhasználási egységbe sorolt területek – így különösen külfejtéses művelésű bányaterületek, hulladékártalmatlanító létesítmény elhelyezésére szolgáló területek, egyes egészségügyi, sportolási, megújuló energiahasznosítási, honvédelmi területek – és egyes közlekedési területek – így különösen repülőterek – tartoznak;

3. települési térség: területfelhasználási kategória, amelybe a vízgazdálkodási térségbe és a sajátos területfelhasználású térségbe tartozó területek kivételével a település belterülete, valamint a belterületen kívüli beépítésre szánt területek tartoznak.

47. § (1) A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Szerkezeti Tervét a 10. melléklet tartalmazza.

(2) A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Övezeti Tervének tervlapjait a következő mellékletek tartalmazzák:

a) a 3/1. melléklet az ökológiai hálózat magterületének övezetét, az ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezetét, valamint az ökológiai hálózat pufferterületének övezetét,

b) a 11/1. melléklet a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetét,

c) a 3/4. melléklet a világörökségi és világörökségi várományos területek övezete által érintett településeket,

d) a 11/2. melléklet a tómeder övezetét,

e) a 3/2. melléklet a kiváló termőhelyi adottságú szántók övezetét,

f) a 3/3. melléklet az erdők övezetét,

g) a 11/3. melléklet a kertes mezőgazdasági terület övezetét,

h) a 11/4. melléklet a borszőlő termőhelyi kataszteri terület övezetét,

i) a 3/5. melléklet a honvédelmi és katonai célú terület övezete által érintett településeket.

(3) A tájképvédelmi terület övezetének, a vízminőség-védelmi terület övezetének, a vízeróziónak kitett terület övezetének, a rendszeresen belvízjárta terület övezetének, a jó termőhelyi adottságú szántók övezetének, az erdőtelepítésre javasolt terület övezetének és az általános mezőgazdasági terület övezetének tervlapjait, valamint az ásványi nyersanyagvagyon övezete által érintett településeket és a földtani veszélyforrás terület övezete által érintett településeket a területrendezésért felelős miniszter 19. § (4) bekezdése szerinti rendelete állapítja meg.

48. § (1) A Balaton vízparti területeire vonatkozó, az e törvényben nem szereplő speciális településrendezési és építési követelményeket, a közcélú területfelhasználási terv területi hatálya kijelölésének szempontjait, a terv tartalmi követelményeit és készítésének részletes szabályait, valamint a partvonal-szabályozási terv tartalmi követelményeit e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet, a Balaton vízparti területeinek területi lehatárolását és a közcélú vízparti területfelhasználást e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet állapítja meg.

(2) Az e törvény felhatalmazása alapján a Balaton vízparti területeire vonatkozó sajátos településrendezési és építési követelmények tárgyában kiadott kormányrendelet

a) a települési területfelhasználási egységek kijelölésének szabályait, a megengedett területfelhasználási egységeken a megengedett rendeltetést és a megengedett legnagyobb beépítési sűrűséget,

b) az építési telken a megengedett legnagyobb beépítettséget, a megengedett legnagyobb beépítési magasságot és a legkisebb zöldfelületi arányt,

c) a zagyterek felhasználásának feltételeit

állapítja meg.

(3) Helyi építési szabályzat a (2) bekezdés szerinti rendeleti előírásnál szigorúbbat megállapíthat, helyi építési szabályzat ilyen előírásának hiányában az építési tevékenység során a (2) bekezdés szerinti kormányrendelet előírását kell alkalmazni, az egyéb jogszabályokban foglalt előírások mellett. Az OTÉK-nak a (2) bekezdés szerinti kormányrendelettel összhangban nem álló vagy annál enyhébb szabályait a Balaton vízparti területei vonatkozásában nem lehet alkalmazni.

(4) A Negyedik Részben meghatározott célok, valamint a jogszabályok szerinti természetvédelmi és vízgazdálkodási célok megvalósítása érdekében, a partvonal-szabályozási terv tartalmi követelményei tárgyában e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet figyelembevételével a vízgazdálkodásért felelős miniszter rendelettel partvonal-szabályozási tervet fogad el.

X. FEJEZET

A BALATON KIEMELT ÜDÜLŐKÖRZET SZERKEZETI TERVE

31. A Balaton kiemelt üdülőkörzet térségi területfelhasználási kategóriái

49. § A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Szerkezeti Tervében megállapított kiemelt térségi területfelhasználási kategóriák a következők:

a) erdőgazdálkodási térség,

b) mezőgazdasági térség,

c) szőlő-, gyümölcs- és kertművelésű térség,

d) vízgazdálkodási térség,

e) települési térség,

f) legalább 2 ha kiterjedésű sajátos területfelhasználású térség.

32. A térségi területfelhasználási kategóriák lehatárolása

50. § (1) A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet településeinek településrendezési eszközeit a természetvédelmi, tájesztétikai szempontok, valamint a történeti településszerkezet, a táj és a település jellege, a kulturális és az építészeti örökség, valamint az építészeti hagyományok figyelembevételével kell elkészíteni.

(2) A térségi területfelhasználási kategóriák területein belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során:

a) az erdőgazdálkodási térség területét az erdők övezetére és az erdőtelepítésre javasolt terület övezetére, valamint a kiemelt üdülőkörzet területére, továbbá a parti és partközeli településekre vonatkozó előírások alapján kell a településrendezési eszközökben erdőterület területfelhasználási egységként lehatárolni;

b) a településrendezési eszközökben a védelmi és közjóléti erdőterület területfelhasználási egységbe sorolt erdőterület a település közigazgatási területén összességében nem csökkenhet;

c) a mezőgazdasági térség területét elsődlegesen általános mezőgazdasági terület vagy természetközeli terület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni, továbbá mezőgazdasági térség területén új nagyvárosias lakóterület és új üdülőterület nem jelölhető ki;

d) szőlő-, gyümölcs- és kertművelésű térség területét általános mezőgazdasági terület, kertes mezőgazdasági terület vagy természetközeli terület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni az e törvény által lehatárolt kertes mezőgazdasági terület övezete és a területrendezésért felelős miniszter 19. § (4) bekezdése szerinti miniszteri rendeletében lehatárolt általános mezőgazdasági terület övezete, továbbá a valós területhasználat alapján, azzal, hogy a térség területén nagyvárosias lakóterület és üdülőterület nem jelölhető ki;

e) a vízgazdálkodási térség területét vízgazdálkodási terület, vízgazdálkodási célú erdőterület vagy természetközeli terület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni, és a működési területével érintett vízügyi igazgatási szervvel egyeztetve kell pontosítani;

f) új beépítésre szánt terület a település közigazgatási határához 200 méternél közelebb csak az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak a területrendezési hatósági eljárása során kiadott területfelhasználási engedélye alapján jelölhető ki;

g) új ipari terület települési területfelhasználási egység nem jelölhető ki az M7 gyorsforgalmi út, a 7. sz. főút, a 76. sz. főút, a 71. sz. főút és a 710. sz. főút, a 7119. sz. út (Balatonberény parti út) és a 71345. sz. út (Keszthely parti út) 1000 méteres környezetében, továbbá a köztük és a Balaton-part közötti területen;

h) az M7 gyorsforgalmi út, a 7. sz. főút, a 76. sz. főút, a 71. sz. főút és a 710. sz. főút, a 7119. sz. út (Balatonberény parti út) és a 71345. sz. út (Keszthely parti út) 1000 méteres környezetében, továbbá a köztük és a Balaton-part közötti területen csarnok egyetlen települési területfelhasználási egységben sem helyezhető el;

i) a sajátos területfelhasználású térség területe – legfeljebb 5% eltéréssel – különleges beépítésre nem szánt, valamint közlekedési terület települési területfelhasználási egységbe sorolható;

j) a településrendezési eszközökben új, a környezetre jelentős hatást gyakorló ipari terület nem jelölhető ki;

k) a település központi belterületéhez kapcsolódó általános gazdasági terület települési területfelhasználási egység területén az új kereskedelmi, szolgáltató terület legfeljebb 50%-os, valamint az egyéb ipari terület legfeljebb 40%-os beépítettségű lehet, továbbá az új telephelyek területének legalább 30%-át fás növényzettel fedetten, a telekhatár mentén takarást biztosítva kell kialakítani;

l) a település központi belterületétől elkülönülő gazdasági terület települési területfelhasználási egység területén az új kereskedelmi, szolgáltató terület, valamint az egyéb ipari terület beépítettsége legfeljebb 30%-os lehet, továbbá az új telephelyek területének legalább 50%-át fás növényzettel fedetten kell kialakítani.

33. Zöldterület

51. § (1) A település közigazgatási területén a településszerkezeti tervben kijelölt zöldterületek együttes területe a beépítésre szánt területek összterületének 5%-ánál nem lehet kisebb.

(2) A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet parti településein – ha a településrendezési eszközben erre kijelölt terület nem áll rendelkezésre – ki kell jelölni legalább egy közhasználatú játszóteret, sportpályát vagy közkertet (városokban közparkot), ezen túlmenően legalább egy strandot vagy egyéb fürdőhelyet, amennyiben a kijelölés természetvédelmi érdeket nem sért.

(3) Zöldterületen kizárólag szálláshelyet nem tartalmazó vendéglátó-, sport- és szabadidő rendeltetésű, valamint a terület fenntartását szolgáló építmény helyezhető el.

(4) A 2008. december 31. előtt hatályban lévő településrendezési eszközben a magántulajdonú, az ingatlan-nyilvántartásba közparkként vagy közkertként nem bejegyzett, zöldterületként meghatározott telek területfelhasználása – a parti sétány kialakítása céljából kijelölt zöldterületet kivéve – módosítható az (1) bekezdés szerinti feltétel teljesülése esetén, a 63. § (2) bekezdésben, a 66. § (2) bekezdésben és a 73. § (2) bekezdésben foglalt követelményeket nem szükséges figyelembe venni.

(5) A zöldterület közcélú használata – a legszükségesebb élet- és vagyonvédelmi, valamint baleset-megelőzési intézkedések kivételével – nem korlátozható.

34. Telekalakítás, beépítés védett természeti területen

52. § (1) A Balaton kiemelt üdülőkörzet településeinek beépítésre nem szánt területein 3000 m2-nél kisebb telek – közlekedési, közműelhelyezési és hírközlési terület, zöldterület, erdőterület, illetve a közlekedési, közműelhelyezési és hírközlési területek kialakítása után visszamaradó mezőgazdasági és erdőterület települési területfelhasználási egység kivételével – nem alakítható ki.

(2) A már beépült telek nem osztható meg, ha a telekfelosztás eredményeként a keletkező telkek beépítettsége az adott területen érvényes szabályozási előírások által megengedett mértéket meghaladná.

53. § (1) Az országos jelentőségű védett természeti területen nem építhető be

a) a beépítésre nem szánt területen – kivéve, ha 2000. december 31. előtt jóváhagyott helyi építési szabályzat más mértéket állapított meg – 2700 m2-nél kisebb telek – ide nem értve a közműépítmények telkeit – és

b) a szántó művelési ágú terület.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pont szerinti, de már jogszerűen beépült telken épület a terület rendeltetésszerű használatának megfelelő funkcióval megtartható, tájba illően és a helyi építési hagyományoknak megfelelően felújítható, de alapterülete nem bővíthető, szintszáma nem növelhető.

35. Szennyvíz és csapadékvíz elvezetése

54. § (1) A kiemelt üdülőkörzet településeinek

a) beépítésre szánt területén a megépült és üzembe helyezett szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötés kötelező,

b) beépítésre nem szánt területén a vezetékes ivóvízhálózatra rákötött telkeknek a megépült szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötés a szennyvízcsatorna-hálózat átadását követő egy éven belül kötelező.

(2) Tisztítatlan szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet településeinek teljes közigazgatási területén tilos.

(3) A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet településeinek közigazgatási területén tilos a nem közművel összegyűjtött szennyvizek kezelés nélküli elhelyezése.

(4) A felszíni csapadékvizeket közvetlenül a tóba vezetni csak a szükséges előzetes tisztítás után, a vízügyi hatóság által meghatározott feltételek szerint lehet.

(5) A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területére kívülről – a regionális víziközmű rendszerre a szennyvízcsatorna-hálózaton keresztül történő csatlakozás kivételével – szennyvizet bevezetni tilos, ha a tisztított szennyvíz befogadója a Balaton.

36. Hulladékkezelő létesítmények

55. § A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet településeinek közigazgatási területén új hulladékártalmatlanító nem létesíthető, és a meglévők területe a tartalékterület figyelembevételével bővíthető.

37. Levegővédelem

56. § A Balaton kiemelt üdülőkörzet területén csak olyan tevékenység folytatható, amely

a) egészségügyi légszennyezettségi határérték-túllépést nem okoz, továbbá

b) ökológiai légszennyezettségi határérték-túllépést

ba) az ökológiai hálózat magterületének övezetében,

bb) az ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezetében,

bc) az ökológiai hálózat pufferterületének övezetében,

bd) a borszőlő termőhelyi kataszteri terület övezetében és

be) a településszerkezeti tervben üdülőterület, a különleges települési területfelhasználási egységek közül az oktatási központ, egészségügyi épület elhelyezésére szolgáló terület, nagy kiterjedésű sportolási terület, továbbá erdőterület és zöldterület települési területfelhasználási egységbe sorolt területeken

nem okoz.

38. Bányászat

57. § (1) Külfejtéses művelésű bányatelek csak az ország más területén fel nem lelhető ásványi nyersanyag, illetve a helyi, tájba illő építkezés nyersanyagai lelőhelyének területén állapítható meg. E területeket a településrendezési eszközökben az állami földtani feladatokat ellátó szerv szakmai állásfoglalása alapján kell lehatárolni.

(2) Az országos jelentőségű védett természeti területeken célkitermelőhely nem létesíthető, új külfejtéses művelésű bányatelek nem állapítható meg, meglévő külfejtéses művelésű bányatelek horizontálisan nem bővíthető.

(3) Bányászati tevékenység – kutatási, bányabezárási és az utóhasznosítás érdekében végzett tájrendezési tevékenység kivételével – csak a települések közigazgatási területének a tó felületéről nem látható részén engedélyezhető.

39. Az országos és térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények elhelyezése

58. § (1) A Balaton kiemelt üdülőkörzet területére vonatkozóan az országos és térségi közlekedési infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét, az országos és térségi jelentőségű építmények elhelyezkedését a 10. melléklet, a hálózat szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig a 4/1–4/11. és a 12/1–12/5. melléklet tartalmazza.

(2) Az országos és térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények elhelyezésére a 9. alcím szerinti előírások mellett az 59. és a 60. §-ban foglalt rendelkezések alkalmazandók.

59. § A közlekedési infrastruktúra építményei közül

a) a tervezett gyorsforgalmi utak területét a nyomvonalak leírása tekintetében meghatározott települések közigazgatási területének érintésével kell biztosítani, amelynek során a nyomvonalak kijelölésénél figyelembe kell venni a tájba illesztési és a környezetvédelmi szempontokat és követelményeket;

b) a meglévő főutak település-elkerülő szakaszait a szakági tervekben és a településrendezési eszközökben kell ábrázolni;

c) a 71. sz. főút Badacsonyt elkerülő szakaszát természetvédelmi szempontból elfogadható nyomvonalon, szintben kialakított vasúti keresztezéssel térségi szerepű összekötő útként kell kialakítani, amelynek főúttá fejlesztési lehetőségeit a településrendezési eszközökben biztosítani kell;

d) a 12/4. mellékletben szereplő, meglévő térségi repülőterek megtartandók.

60. § (1) A meglévő és tervezett, térségi jelentőségű közforgalmú kikötők jegyzékét a 12/3. melléklet tartalmazza.

(2) A közforgalmi személyhajózási kikötő területén lévő, menetrend szerinti hajóforgalom célját szolgáló móló közhasználat elől nem zárható el.

(3) Új, saját használatú és közforgalmú – csónak és hajó – kikötő létesítési feltételeit a Kormány rendeletben határozza meg.

XI. FEJEZET

PARTINAK ÉS PARTKÖZELINEK NEM MINŐSÜLŐ TELEPÜLÉSEKRE VONATKOZÓ TOVÁBBI KÖVETELMÉNYEK

40. Zöldterület

61. § A partinak és partközelinek nem minősülő települések településrendezési eszközeiben zöldterület területfelhasználási egységbe sorolt területre vonatkozóan a 33. alcím szerinti előírások mellett a 62. és 63. §-ban foglalt rendelkezések alkalmazandók.

62. § (1) E § alkalmazásában zöldterület: partinak és partközelinek nem minősülő település településrendezési eszközeiben zöldterület területfelhasználási egységbe sorolt, az ingatlan-nyilvántartás szerint önkormányzati vagy állami tulajdonban lévő közparkként vagy közkertként nyilvántartott terület.

(2) E § szerinti zöldterületen más települési területfelhasználási egység csak az átsorolt zöldterülettel legalább azonos alapterületű új zöldterület egyidejű kijelölésével, valamint az alábbi feltételek egyidejű teljesülése esetén jelölhető ki:

a) az átsorolás az átsorolni kívánt, természetvédelmi oltalom alatt nem álló zöldterület legfeljebb 10%-át, természetvédelmi oltalom alatt álló zöldterület legfeljebb 5%-át érintheti; a természetvédelmi oltalom alatt álló zöldterület átsorolása csak közcélú közlekedés, közművesítés céljából történhet, továbbá ebben az esetben az átsorolással érintett ingatlanrészen épület nem helyezhető el;

b) az újonnan zöldterületbe sorolni kívánt ingatlan a települési önkormányzat tulajdonában van;

c) az újonnan zöldterületbe sorolni kívánt terület településszerkezeti adottságainál fogva (ideértve az elhelyezkedését, egyéb területfelhasználási egységekkel való kapcsolatát) az átsorolni kívánt zöldterülettel azonos vagy előnyösebb funkciót tud betölteni a település zöldfelületi rendszerében;

d) természetvédelmi oltalom alatt álló, természetes élőhelyként funkcionáló, vagy természetközeli állapotú ingatlan új zöldterületként nem jelölhető ki.

(3) Az átsorolást követően az újonnan zöldterület települési területfelhasználási egységbe sorolt ingatlanon további átsorolás nem hajtható végre.

(4) Az átsorolás következtében újonnan kijelölt zöldterületen létrehozandó közparkot vagy közkertet legkésőbb az átsorolt zöldterület területének tényleges csökkentéséig meg kell valósítani, és az ingatlan-nyilvántartásba közparkként vagy közkertként bejegyezni.

(5) A korábban zöldterületi, de már átsorolt ingatlan tulajdonjogát kizárólag a települési önkormányzat vagy az állam szerezheti meg közfeladat ellátása céljából.

(6) Zöldterületen építmény legfeljebb 4,5 m beépítési magassággal helyezhető el, legfeljebb 3%-os beépítettséggel.

63. § (1) E § alkalmazásában zöldterület: a partinak és partközelinek nem minősülő település településrendezési eszközeiben zöldterület területfelhasználási egységbe sorolt, az ingatlan-nyilvántartás szerint önkormányzati vagy állami tulajdonban lévő, közparknak vagy közkertnek nem minősülő terület.

(2) E § szerinti zöldterületen más települési területfelhasználási egység csak az átsorolt zöldterülettel legalább azonos alapterületű új zöldterület egyidejű kijelölésével, valamint az alábbi feltételek egyidejű teljesülése esetén jelölhető ki:

a) az újonnan zöldterületbe sorolni kívánt ingatlan a települési önkormányzat tulajdonában van;

b) az átsorolni kívánt zöldterület nem tartozik természetvédelmi oltalom alá (kivéve, ha a települési térség egésze védett természeti terület);

c) az újonnan zöldterületbe sorolni kívánt terület településszerkezeti adottságainál fogva (elhelyezkedése, egyéb területfelhasználási egységekkel való kapcsolata) az átsorolni kívánt zöldterülettel azonos vagy előnyösebb funkciót tud betölteni a település zöldfelületi rendszerében;

d) a település közigazgatási területén a településszerkezeti tervben kijelölt zöldterületek összterülete nem csökken a beépítésre szánt területek összterületének 5%-a alá.

XII. FEJEZET

PARTI ÉS PARTKÖZELI TELEPÜLÉSEKRE VONATKOZÓ TOVÁBBI KÖVETELMÉNYEK

41. Zöldterület

64. § A parti és partközeli települések Balaton vízparti területén kívül eső, a településrendezési eszközökben zöldterület területfelhasználási egységbe sorolt területre vonatkozóan a 33. alcím szerinti előírások mellett a 65–67. §-ban foglalt rendelkezések alkalmazandók.

65. § (1) E § alkalmazásában zöldterület: a parti és partközeli település Balaton vízparti területein kívül eső, a településrendezési eszközökben zöldterület területfelhasználási egységbe sorolt, az ingatlan-nyilvántartás szerint önkormányzati vagy állami tulajdonban lévő közparkként vagy közkertként nyilvántartott területe.

(2) E § szerinti zöldterületen más települési területfelhasználási egység csak az átsorolni kívánt zöldterülettel legalább azonos alapterületű új zöldterület egyidejű kijelölésével, és az alábbi feltételek egyidejű teljesülése esetén jelölhető ki:

a) az átsorolás az átsorolni kívánt, természetvédelmi oltalom alatt nem álló zöldterület legfeljebb 10%-át, természetvédelmi oltalom alatt álló zöldterület legfeljebb 5%-át érintheti; a természetvédelmi oltalom alatt álló zöldterület átsorolása csak közcélú közlekedés, közművesítés céljából történhet, továbbá ebben az esetben az átsorolással érintett ingatlanrészen épület nem helyezhető el;

b) az újonnan zöldterületbe sorolni kívánt ingatlan a települési önkormányzat tulajdonában van;

c) az újonnan zöldterületbe sorolni kívánt terület településszerkezeti adottságainál fogva (elhelyezkedése, egyéb területfelhasználási egységekkel való kapcsolata) az átsorolni kívánt zöldterülettel azonos vagy előnyösebb funkciót tud betölteni a település zöldfelületi rendszerében;

d) természetvédelmi oltalom alatt álló, természetes élőhelyként funkcionáló, vagy természetközeli állapotú ingatlan új zöldterületként nem jelölhető ki.

(3) Az átsorolást követően az újonnan zöldterület települési területfelhasználási egységbe sorolt ingatlanon további átsorolás nem hajtható végre.

(4) Az átsorolás következtében újonnan kijelölt zöldterületen létrehozandó közparkot vagy közkertet legkésőbb az átsorolt zöldterület területének tényleges csökkentéséig meg kell valósítani, és az ingatlan-nyilvántartásba közparkként vagy közkertként bejegyezni.

(5) A korábban zöldterületi, de már átsorolt ingatlan tulajdonjogát kizárólag a települési önkormányzat vagy az állam szerezheti meg közfeladat ellátása céljából.

(6) Zöldterületen építmény legfeljebb 4,5 m beépítési magassággal helyezhető el, legfeljebb 3%-os beépítettséggel.

66. § (1) E § alkalmazásában zöldterület: a parti vagy partközeli települések Balaton vízparti területein kívül eső, a településrendezési eszközökben zöldterület települési területfelhasználási egységbe sorolt, az ingatlan-nyilvántartás szerint önkormányzati vagy állami tulajdonban lévő közparknak vagy közkertnek nem minősülő területe.

(2) E § szerinti zöldterületen más települési területfelhasználási egység csak az átsorolni kívánt zöldterülettel legalább azonos alapterületű új zöldterület egyidejű kijelölésével, és az alábbi feltételek egyidejű teljesülése esetén jelölhető ki:

a) az átsorolni kívánt zöldterület nem tartozik természetvédelmi oltalom alá – kivéve, ha a település teljes területe természetvédelmi oltalom alatt áll –;

b) az újonnan zöldterületbe sorolni kívánt terület településszerkezeti adottságainál fogva (ideértve az elhelyezkedését, egyéb területfelhasználási egységekkel való kapcsolatát) az átsorolni kívánt zöldterülettel azonos vagy előnyösebb funkciót tud betölteni a település zöldfelületi rendszerében;

c) az újonnan kijelölt zöldterület létesítése a természetvédelem céljaival összhangban áll.

(3) Az újonnan kijelölt zöldterület szerinti ingatlan tulajdonjogát kizárólag a települési önkormányzat vagy az állam szerezheti meg közfeladat ellátása céljából.

67. § A parti és partközeli települések beépítésre szánt területeinek növelésekor a területnövekmény legkevesebb 10%-ának megfelelő, 50%-ban azzal közvetlen településszerkezeti kapcsolatban lévő zöldterületet kell biztosítani. A gazdasági terület települési területfelhasználási egység területének növelése esetén a zöldterület helyett védőerdő is kijelölhető. A beépítésre szánt terület csak a zöldterület települési önkormányzati tulajdonba adása és a zöldterület, illetve védőerdő megvalósítása, valamint ingatlan-nyilvántartási bejegyzése után jelölhető ki.

42. Kemping, erdőterület

68. § A kempingek területének más célra történő igénybevétele csak

a) zöldterületként legfeljebb 3%-os beépítettséggel vagy

b) különleges strand települési területfelhasználási egységként

történhet.

69. § A településrendezési eszközökben erdőterület területfelhasználási egységbe sorolt terület a település közigazgatási területén összességében nem csökkenhet.

XIII. FEJEZET

A BALATON VÍZPARTI TERÜLETEI

43. A követelmények érvényesítése a rendeleti szintű szabályozásban, valamint a közcélú területfelhasználással összefüggő kisajátítás és kártalanítás

70. § (1) A Balaton vízparti területei területfelhasználásának meghatározása során a környezet-, táj- és természetvédelmi érdekeket, valamint a turizmus és az idegenforgalom további fejlesztését biztosító területfelhasználást össze kell hangolni a Balaton mindenki számára történő elérhetőségét biztosító közérdekkel.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak érvényesülése érdekében a Balaton vízparti területeinek közcélú területfelhasználása tárgyában e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet tartalmazza legalább

a) a strandok, kempingek, zöldterületek és kikötők területének,

b) a vízgazdálkodási területek,

c) a Balaton elérhetőségét biztosító közterületek és a közhasználat elől el nem zárható területek,

d) a beépítésre szánt területek,

e) a természetes partszakaszok,

f) a strandolásra és a kikötők elhelyezésére alkalmas partszakaszok, továbbá

g) a parti sétányok

lehatárolását.

(3) A településrendezési eszközöket az e törvény felhatalmazása alapján kiadott 48. § (2) bekezdése szerinti kormányrendelettel, a 48. § (4) bekezdés szerinti miniszteri rendelettel, továbbá a (2) bekezdés szerinti miniszteri rendelettel összhangban kell elkészíteni vagy módosítani.

(4) Ahol e fejezet a vízparti területekre vonatkozóan külön előírásokat nem tartalmaz, ott az e törvény felhatalmazása alapján kiadott, 48. § (2) bekezdése szerinti kormányrendelet előírásait, az ezzel összhangban álló OTÉK követelményeket, valamint a településrendezési eszközök és az egyes településrendezési sajátos jogintézmények tárgyában kiadott kormányrendelet előírásait kell alkalmazni.

(5) Azon ingatlan, amelyet – az e törvény felhatalmazása alapján kiadott (2) bekezdés szerinti miniszteri rendelettel összhangban – zöldterületként, illetve parti sétányként jelöl ki a helyi építési szabályzat, zöldterület esetében a zöldterületté, parti sétány esetében a zöldterületté, közlekedési, vízgazdálkodási célú közterületté, vegyes területté vagy különleges kikötő közhasználat elől el nem zárható területté alakítás érdekében, terület- vagy településrendezési célból, a kisajátításról szóló törvényben foglaltak szerint kisajátítható.

(6) Ha az ingatlan rendeltetését, használati módját a helyi építési szabályzat a (2) bekezdés szerinti miniszteri rendelettel összhangban állapítja meg másként, vagy azt korlátozza, és ebből a tulajdonosnak, haszonélvezőnek kára származik, a tulajdonost, haszonélvezőt egyösszegű, az Étv. 30. § (2) és (3) bekezdése szerinti kártalanítás illeti meg.

(7) Nem jár kártalanítás az Étv. 30. § (5) és (5a) bekezdéseiben rögzített esetekben.

(8) Kisajátítási kártalanításra, illetve kártalanításra a magyar állam kötelezett, ha a helyi építési szabályzat a (2) bekezdés szerinti miniszteri rendelet alapján sorolja az érintett ingatlant az (5) bekezdés szerinti övezetbe, illetve állapítja meg másként vagy korlátozza a (6) bekezdés szerint az ingatlan rendeltetését, használati módját.

(9) Kisajátítási kártalanításra, kártalanításra a települési önkormányzat akkor kötelezett, ha a (2) bekezdés szerinti miniszteri rendelettől függetlenül rendelkezik a helyi építési szabályzat az övezeti átsorolásról, állapítja meg másként vagy korlátozza az ingatlan rendeltetését, használati módját.

(10) A kártalanítási igény a vagyoni hátrány keletkezésekor válik esedékessé. Ez az időpont a helyi építési szabályzat hatálybalépésének napja. A kártalanítás a felek megállapodásának tárgya. Ha a felek között – a kérelem benyújtásától számított egy éven belül – nem jön létre megállapodás, akkor kártalanítási eljárást kell lefolytatni, amelyet az illetékes állami főépítészi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal folytat le a kisajátítási kártalanítás szabályai szerint, az e törvényben meghatározott eltérésekkel.

(11) A kártalanítás tárgyában hozott közigazgatási határozattal szembeni közigazgatási perre az Étv. 30. § (8) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

44. Beépítés

71. § (1) A Balaton vízparti területein új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.

(2) Meglévő beépítésre szánt területen nagyvárosias, kisvárosias és falusias lakóterület, továbbá ipari gazdasági terület települési területfelhasználási egység nem jelölhető ki, illetve nem minősíthető át.

(3) Vízparton a vegyes terület kijelölésével egyidejűleg biztosítani kell a partmenti 30 méter széles közhasználat elől el nem zárható sávot, és azon a parti sétány kialakítását.

(4) A Balaton szabályozási partvonalától számított 30 méteres sávon belül – a medencés kikötő és a hozzá kapcsolódó épületek kivételével – épület nem helyezhető el, kivéve, ha különleges terület- és településrendezési ok vagy kialakult állapot miatt a Balaton vízparti területeinek közcélú területfelhasználása tárgyában e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet ettől eltérően rendelkezik. Meglévő épület a Balaton szabályozási partvonalától számított 30 méteres sávon belül felújítható.

(5) Településrendezési eszköz készítése vagy módosítása során a beépítésre szánt területnek a Balaton vízparti területeivel érintett területén az e törvény hatálybalépésekor hatályos településrendezési eszközökben kijelölt területfelhasználási egységre vonatkozóan a településrendezési eszközben előírt megengedett legnagyobb beépítettség és beépítési magasság mértéke a területfelhasználási egység változása esetén sem növelhető.

(6) A Balaton elérhetősége közérdek, ezért a kialakult állapot és tulajdonviszonyok figyelembevétele mellett is, a Balaton vízparti területei közcélú területfelhasználásának meghatározása során és a településrendezési eszközökben biztosítani kell a part szabad megközelíthetőségét.

(7) A Balaton vízparti területein a településrendezési eszközökben kijelölt települési területfelhasználási egységeken elhelyezhető rendeltetéseket, valamint a zagyterek felhasználásának feltételeit a Kormány rendeletben határozza meg.

45. Zöldterület

72. § A Balaton vízparti területeire eső, a településrendezési eszközökben zöldterület területfelhasználási egységbe sorolt, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet alapján zöldterületté átsorolt területre vonatkozóan a 33. alcím szerinti előírások mellett a 70. és 73. §-ban foglalt rendelkezések alkalmazandók.

73. § (1) E § alkalmazásában zöldterület: a Balaton vízparti területére eső, zöldterületként kijelölt, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben zöldterületté átsorolt terület.

(2) E § szerinti zöldterületen más települési területfelhasználási egység csak közfeladat ellátása érdekében, az átsorolni kívánt zöldterülettel legalább azonos alapterületű új zöldterület egyidejű kijelölésével és az alábbi feltételek egyidejű teljesülése esetén jelölhető ki:

a) az átsorolni kívánt zöldterület nem tartozik természetvédelmi oltalom alá,

b) a vízparti területen jelölt közhasználatú parti sétány hossza nem csökken,

c) a vízparti területen jelölt közhasználatú parti sétány legalább 5 méter szélességgel a természetes vízparti vegetáció sérelme nélkül biztosítható,

d) az újonnan zöldterületbe sorolni kívánt ingatlan a települési önkormányzat vagy az állam tulajdonában van,

e) az újonnan zöldterületbe sorolni kívánt ingatlan vízparti területen van, vagy az átsorolást követően megmaradó és az újonnan zöldterületbe sorolni kívánt terület összefüggő zöldterületet alkot,

f) az ingatlan-nyilvántartás szerint állami vagy önkormányzati tulajdonban álló zöldterület (közpark vagy közkert) esetén az átsorolás legfeljebb az átsorolással érintett zöldterület 5%-ára, egyéb zöldterületek esetén 15%-ára terjed ki, és

g) az átsorolni kívánt zöldterület nem váltható ki természetvédelmi oltalom alatt álló terület zöldterületi kijelölésével.

(3) Az átsorolást követően az újonnan zöldterület települési területfelhasználási egységbe sorolt ingatlanon további átsorolás nem hajtható végre.

(4) Az átsorolás következtében újonnan kijelölt zöldterületen létrehozandó közparkot vagy közkertet legkésőbb az átsorolt zöldterület területének tényleges csökkentéséig meg kell valósítani, és az ingatlan-nyilvántartásba közparkként vagy közkertként bejegyezni.

(5) Zöldterületen – ide nem értve a már meglévő, felöltött zagyterek területén kialakított zöldterületet – nem alakítható ki olyan vízfelület és medencés kikötő, amely a tómederrel közvetlenül érintkezik.

(6) Zöldterületen csak szállásférőhelyet nem tartalmazó vendéglátó rendeltetésű épület, pihenést és testedzést szolgáló műtárgy és a terület rendeltetésszerű használatához szükséges építmény helyezhető el, legfeljebb 4,5 m beépítési magassággal, legfeljebb 3%-os beépíthetőséggel.

46. Természetes partszakasz és közhasználatú parti sétány

74. § (1) A természetes partszakaszokat meg kell őrizni, azokon művi part nem építhető ki, továbbá azokat érintően kikötő és egyéb létesítmény – a (2) bekezdés kivételével – nem helyezhető el.

(2) A IV. és V. osztályú nádas területén, a települési önkormányzat közigazgatási területéhez tartozó partszakaszán, a szabályozási partvonal mentén, két kilométerenként legfeljebb egy – ha a települési önkormányzat közigazgatási területéhez tartozó partszakasz hossza kevesebb, mint két kilométer, ott legfeljebb egy – darab kis befogadóképességű, legfeljebb 20 férőhelyes csónakkikötő létesíthető. 20 férőhelyesnél nagyobb csónakkikötő a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával létesíthető.

(3) A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet valamennyi parti településén a belterülethez csatlakozó partszakasz legkevesebb 30%-án legalább 5 m szélességű közhasználatú parti sétány helye biztosítandó a településrendezési eszközökben, kivéve, ha a kijelölés természetvédelmi érdeket sért, vagy állami feladatellátást akadályoz. Belterülethez csatlakozó partszakasznak tekinthető az a külterületi partszakasz is, amely az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben rögzített szabályozási partvonal és a belterület között legfeljebb 50 m szélességben húzódik.

47. Kemping és strand

75. § (1) A vízparti kemping területén tulajdoni formától függetlenül kereskedelmi célú szállásférőhely, vendéglátó épület és pihenés, testedzést szolgáló építmény helyezhető el. Lakó- és üdülőépület, lakás nem alakítható ki.

(2) A Balaton vízparti területein lévő kempinget különleges terület kemping települési területfelhasználási egységbe kell sorolni, amelynek beépítettsége legfeljebb 15% lehet.

(3) A kemping területének más területfelhasználási egységbe történő besorolása csak

a) zöldterületként legfeljebb 3%-os beépítettséggel, vagy

b) különleges terület strandként

valósítható meg.

(4) A strand beépített területe legfeljebb a terület 10%-a lehet.

(5) A strand területének legalább 65%-át fásított zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.

(6) Strand területén – tulajdoni formától függetlenül –

a) csak vendéglátó épület, pihenést, testedzést, valamint az átöltözést és tisztálkodást szolgáló építmény helyezhető el,

b) lakó- és üdülőépület, szállásférőhely, lakás nem alakítható ki.

76. § Ha e törvény vagy az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a településrendezési eszközökben strandként, kempingként, zöldterületként, parttal érintkező közlekedési területként kijelölt települési területfelhasználási egység területének nagysága és a tómederrel érintkező partszakaszának hossza összességében nem csökkenthető.

XIV. FEJEZET

A BALATON KIEMELT ÜDÜLŐKÖRZET ÖVEZETI TERVE

48. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervében alkalmazott és megállapított övezetek

77. § (1) A BKÜTrT-ben alkalmazott országos és megállapított kiemelt térségi övezetek együttesen a következők:

1. ökológiai hálózat magterületének övezete,

2. ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete,

3. ökológiai hálózat pufferterületének övezete,

4. tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete,

5. tájképvédelmi terület övezete,

6. világörökségi és világörökségi várományos területek övezete,

7. ásványi nyersanyagvagyon övezete,

8. vízminőség-védelmi terület övezete,

9. földtani veszélyforrás terület övezete,

10. vízeróziónak kitett terület övezete,

11. rendszeresen belvízjárta terület övezete,

12. tómeder övezete,

13. általános mezőgazdasági terület övezete,

14. kertes mezőgazdasági terület övezete,

15. kiváló termőhelyi adottságú szántók övezete,

16. jó termőhelyi adottságú szántók övezete,

17. erdők övezete,

18. erdőtelepítésre javasolt terület övezete,

19. borszőlő termőhelyi kataszteri terület övezete,

20. honvédelmi és katonai célú terület övezete.

(2) Az (1) bekezdés 5., 7–11., 13., 16. és 18. pontjaiban meghatározott övezetek területi lehatárolását és övezeti szabályait a területrendezésért felelős miniszter a 19. § (4) bekezdése szerinti rendeletben állapítja meg.

49. Ökológiai hálózat magterületének övezete

78. § Az ökológiai hálózat magterületének övezete tekintetében a 25. § szerinti övezeti előírások mellett a következő előírások alkalmazandók:

a) a kialakult tájhasználat csak a természetközeli állapothoz való közelítés érdekében változtatható meg;

b) új építmény csak természetvédelmi kezelés és bemutatás céljából, valamint legfeljebb 30 m2 bruttó alapterületű szakrális építményként helyezhető el;

c) 10 méter beépítési magasságot meghaladó építmény – a kizárólag kilátó rendeltetésű építmény és a víztorony kivételével – nem létesíthető;

d) védelmi és közjóléti erdőtelepítés, külterületi fásítás kizárólag őshonos fafajokkal végezhető;

e) energetikai célú növénytelepítés nem megengedett.

50. Ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete

79. § Az ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete tekintetében a 26. § szerinti övezeti előírások mellett a következő előírások alkalmazandók:

a) a településrendezési eszközök készítése során az ökológiai folyosók folytonosságát és folyamatossá tételét biztosítani kell;

b) szántó művelési ágú területen – a Balatoni főépítész hozzájárulását követően – kizárólag út, közmű, vízgazdálkodási és vízkárelhárítási építmény helyezhető el;

c) a kertes mezőgazdasági terület övezetébe is besorolt területeken a 2700 m2-nél kisebb telek nem építhető be;

d) csarnok nem helyezhető el;

e) új építmény elhelyezése, műszaki infrastruktúra telepítése csak tájba illesztve, az illetékes természetvédelmi hatóság, valamint a Balatoni főépítész hozzájárulása alapján történhet;

f) 10 méter beépítési magasságot meghaladó építmény – a kizárólag kilátó rendeltetésű építmény és a víztorony kivételével – nem létesíthető;

g) védelmi és közjóléti erdőtelepítés, külterületi fásítás kizárólag őshonos fafajokkal végezhető;

h) energetikai célú növénytelepítés nem megengedett.

51. Ökológiai hálózat pufferterületének övezete

80. § Az ökológiai hálózat pufferterületének övezete tekintetében a 27. § szerinti övezeti előírások mellett a következő előírások alkalmazandók:

a) országos jelentőségű védett természeti terület szántó művelési ágú területén építmény – út- és közműhálózat építménye kivételével – nem helyezhető el;

b) a kertes mezőgazdasági terület övezetébe is besorolt területeken a 2700 m2-nél kisebb telek nem építhető be;

c) közlekedési infrastruktúra építménye, egyéb közművezeték, illetve építmény tájba illesztve létesíthető;

d) csarnok nem helyezhető el;

e) a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, továbbá új vegyszertároló és hulladékkezelő létesítmény – a komposztáló telepet és az átrakóállomást kivéve – nem létesíthető;

f) új külfejtéses művelésű bányatelek nem állapítható meg, célkitermelőhely nem létesíthető;

g) energetikai célú növénytelepítés nem megengedett.

52. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete

81. § (1) A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete tekintetében a 19. § (4) bekezdése szerinti miniszteri rendeletben a tájképvédelmi terület övezetére meghatározott övezeti előírások mellett – a bányászatra vonatkozó rendelkezés kivételével – a (2) és (3) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazandó.

(2) A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetén:

a) új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki;

b) a művelési ág megváltoztatása, termőföld más célú hasznosítása csak a hagyományos tájhasználatnak megfelelő termelési- és tájszerkezet, illetve a sajátos tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető;

c) a látványvédelmet a településképi követelményekben és a településrendezési eszközökben biztosítani kell;

d) a kialakult geomorfológiai formák természetes domborzati adottságai és láthatósága megőrzendők.

(3) A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetén:

a) új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a táji és tájképi értékek és az egyedi tájértékek megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok követése mellett, a beépítésre nem szánt területen a telek a meglévő beépítéshez igazodó, de legfeljebb 3%-os beépítésével történhet;

b) új üzemanyagtöltő állomás és hulladékkezelő létesítmény – a komposztáló telepet és az átrakóállomást kivéve – nem létesíthető;

c) csarnok nem helyezhető el;

d) az erőművek közül csak háztartási méretű kiserőmű helyezhető el épületre felszerelten;

e) új külfejtéses művelésű bányatelek nem állapítható meg, meglévő külfejtéses művelésű bányatelek horizontálisan nem bővíthető, célkitermelőhely nem létesíthető, felszíni tájsebeket rendezni kell.

53. Világörökségi és világörökségi várományos területek övezete

82. § A világörökségi és világörökségi várományos területek övezete tekintetében a 31. § szerinti övezeti előírások mellett a következő előírások alkalmazandók:

a) az erőművek közül csak háztartási méretű kiserőmű helyezhető el épületre felszerelten;

b) a tájalkotó elemek összhangjának megőrzése érdekében a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben a tájképet és a kulturális örökség elemeinek védelmét szolgáló szabályozást kell meghatározni.

54. Tómeder övezete

83. § (1) A tómeder övezetén:

a) a Balaton tómedre a partvonal-szabályozási tervben meghatározottakon túlmenően, a mindenkori vízjogi üzemeltetési engedélyre tekintettel nem csökkenthető;

b) a Balaton jogi partvonalát – a partvonal-szabályozási tervtől eltérően – megváltoztatni és az élővilágra, a vízminőségre káros befolyással bíró tevékenységet végezni tilos.

(2) A Balatoni főépítész, valamint a működési területével érintett vízügyi igazgatási szerv évente ellenőrzi ezen alcímben rögzített előírások betartását.

(3) A tómeder övezetén:

a) a parti móló, hullámtörő, kikötői építmény és a fürdőházak eredeti formában történő újjáépítése kivételével a tómederbe állandó építmény, sziget nem építhető;

b) részben vagy egészében lakhatási célú úszólétesítmény és hajózási létesítmény nem létesíthető és nem üzemeltethető;

c) a b) pont szerinti tilalom nem terjed ki a hajózási hatóságra, a vízirendészetre, a vámhatóságra, a hivatásos katasztrófavédelmi szervre és a vízügyi igazgatási szervre a kikötők vízterületére vonatkozóan;

d) mobil jellegű, vízre telepített mólóépítmény, vízi állás (ideértve a nem fedett horgász- és napozó stéget is) csak ideiglenesen április 1. és október 31. között helyezhető el, a nád gyökérzónáit nem sértő vagy károsító módon;

e) erőmű nem helyezhető el.

(4) A tómeder övezetén:

a) az I–III. osztályú nádasban, illetve annak legalább 2 méteres vonzáskörzetében – a környezeti kárelhárítás vagy az élet- és balesetvédelmi indokból szükséges beavatkozástól, továbbá az engedély nélkül létrehozott feltöltés és vízi állás visszabontásának eseteitől eltekintve – tilos minden olyan mechanikai beavatkozás (ideértve a kotrást, feltöltést, építést, vízi állás-, horgászhely-létesítést), amely a nádas állományát, annak minőségét károsítja, vagy a nádas pusztulását eredményezheti;

b) a természetvédelmi kezelési tervben részletezett természetvédelmi kezelés kivételével a védett természeti területen található nádasban – osztályba sorolástól függetlenül, és a 74. § (2) bekezdésben foglaltak kivételével – tilos a kotrás, valamint minden olyan tevékenység, amely a nádas állományát veszélyezteti vagy károsítja;

c) a tómeder nádasában a kikötésre alkalmas partszakaszokon engedéllyel rendelkező kikötők, valamint a meglévő strandok előtt a kikötő, strand engedélyezett szélességében a bejáró külön engedély nélkül fenntartható;

d) az az üzemeltetési engedélyköteles vízi jármű, amely nem rendelkezik üzemeltetési engedéllyel és kiépített kikötőben kikötőhellyel, a tómeder területén nem tárolható.

55. Kertes mezőgazdasági terület övezete

84. § (1) A kertes mezőgazdasági terület övezetét a településrendezési eszközök készítésénél kertes mezőgazdasági területbe kell sorolni. Az övezet területének a település közigazgatási területére eső része legfeljebb 5%-kal, ezenfelül csak közlekedési területbe sorolás céljából az állami főépítészi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal egyetértése esetén módosítható.

(2) Kertes mezőgazdasági terület övezetén:

a) beépítésre szánt terület és belterület nem jelölhető ki;

b) a beépíthető telek legkisebb nagysága 2000 m2, országos jelentőségű védett természeti területen 2700 m2, kivéve, ha 2000. december 31. előtt jóváhagyott helyi építési szabályzat más mértéket állapított meg;

c) legfeljebb 3%-os beépítettséggel, legfeljebb 150 m2 bruttó alapterületű, a műveléssel összefüggő egyetlen gazdasági épület és legfeljebb egyetlen különálló, földdel borított pince építhető;

d) a beépítési magasság a 4 métert nem haladhatja meg;

e) lakóház, mobil lakóház, egyéb mobilház, lakókocsi, lakókonténer, kerti tó, dísztó, medence, nyílt tűzivíztározó, állattartó épület nem helyezhető el; tűzivíztározó csak zártan, földbe süllyesztve, földdel fedetten helyezhető el;

f) a 100 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű épület tájba illesztését igazolni kell;

g) legfeljebb 30 m2 bruttó alapterületű szakrális építmény telekmérettől függetlenül elhelyezhető;

h) birtokközpont nem alakítható ki.

56. Kiváló termőhelyi adottságú szántók övezete

85. § A kiváló termőhelyi adottságú szántók övezete tekintetében a 28. § szerinti övezeti előírások mellett alkalmazandó, hogy az övezet területén csak a termőhelyi adottságokat megőrző területhasználat folytatható.

57. Erdők övezete

86. § Az erdők övezete tekintetében a 29. és 30. § szerinti övezeti előírások mellett a következő előírások alkalmazandók:

a) az országos jelentőségű védett természeti területen lévő erdőben építményt elhelyezni kizárólag természetvédelmi bemutatási, kezelési, közjóléti, vadgazdálkodási, illetve erdészeti célból lehet;

b) országos és helyi jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt nem álló erdőben épületet, – erdészeti, közjóléti vadgazdálkodási célú épületek kivételével – 10 ha-nál nagyobb földrészleten, legfeljebb 0,3% beépítettséggel lehet építeni;

c) fokozottan védett természeti területeken lévő erdők kivételével az erdők szabad látogathatóságát – tulajdoni állapottól függetlenül – biztosítani kell;

d) az övezetben – a magasfeszültségű hálózat kivételével – föld feletti villamosenergia- és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózat kiépítése csak akkor lehetséges, ha az nem igényel fakivágást, ellenkező esetben föld alatti telepítéssel lehet építeni.

58. Borszőlő termőhelyi kataszteri terület övezete

87. § (1) A borszőlő termőhelyi kataszteri terület övezetén:

a) új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki;

b) telek belterületbe nem vonható;

c) épület

ca) az I. osztályú borszőlő termőhelyi kataszteri területen a legalább 80%-ban szőlő művelési ágban nyilvántartott és ennek megfelelően művelt telken helyezhető el, kizárólag szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást vagy borturizmust szolgáló rendeltetéssel, összesen legfeljebb 3000 m2 nagyságú bruttó alapterülettel,

cb) a II. osztályú borszőlő termőhelyi kataszteri területen a mezőgazdaságilag műveltnek minősülő telken helyezhető el, legfeljebb 3000 m2 nagyságú bruttó alapterülettel;

d) szakrális építmény, amely a szőlőhegyek tájképéhez hagyományosan hozzátartozó tájképformáló elem – szőlőműveléssel nem hasznosított területen is – a telek méretétől függetlenül elhelyezhető, legfeljebb 30 m2 bruttó alapterülettel, legfeljebb 3%-os beépítettséggel;

e) a szőlőművelés tényét a terület pontosan meghatározott százalékában az illetékes hegybíró nyilatkozatával kell igazolni;

f) a borszőlő termőhelyi kataszteri területből való kivonás és átminősítés nem indítványozható, kivéve, ha nem áll rendelkezésre egyéb fejlesztési célú terület a település közigazgatási területén, a földvédelmi eljárás feltételei teljesülnek és a kivonást, átminősítést a települési önkormányzat kezdeményezi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti előírásokat a már kijelölt beépítésre szánt területeken nem kell alkalmazni.

(3) Az övezet területén található egyedi értékű dűlőkön új építményként csak a szőlőtermesztéssel összefüggő rendeltetésű építmény helyezhető el, amelyről a településrendezési eszközökben rendelkezni kell.

(4) A (3) bekezdés szerinti egyedi értékű dűlők lehatárolását és a megőrzésükre vonatkozó követelményeket e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet tartalmazza.

(5) E § tekintetében mezőgazdaságilag műveltnek az a telek minősül, amelynek legalább 80%-a szőlő, gyümölcsös vagy kert művelési ágban nyilvántartott és ténylegesen is művelt. A művelt telek fennállását a szőlő esetében a hegybíró igazolja. Az ingatlan-nyilvántartásban zártkertként nyilvántartott, kivett művelési ágú telek nem minősül mezőgazdaságilag művelt teleknek. Az épület, építmény használatbavételi engedélyének kiadását, valamint az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységhez kiadott igazolás kiadását követő egy év elteltével és azt követően évente a hegybíró ellenőrzi a művelés fennállását. Ha a tényleges művelés megszűnt, az (1) bekezdés c) pontja alapján megvalósított épületet, építményt el kell bontani.

ÖTÖDIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

XV. FEJEZET

FELHATALMAZÓ ÉS HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK

59. Felhatalmazó rendelkezések

88. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a területrendezési tervek, valamint a településrendezési eszközök készítése során az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatosan állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek körét és az eljárás részletes szabályait,

b) a Balaton vízparti területeire vonatkozó közcélú területfelhasználási terv területi hatálya kijelölésének szempontjait, a terv tartalmi követelményeit és készítésének részletes szabályait,

c) a Balaton vízparti területein a kikötők létesítése feltételeinek szabályait,

d) a Balaton vízparti területeire – az e törvényben nem szabályozott – sajátos településrendezési és építési követelményeket, ideértve ezeknek a helyi építési szabályzatban történő alkalmazására vonatkozó szabályokat,

e) a balatoni partvonal-szabályozási terv tartalmi követelményeit,

f) a hegybírók e törvény által meghatározott feladatainak részletes szabályait,

g) a Balatoni főépítész feladatait.

(2) Felhatalmazást kap a területrendezésért felelős miniszter, hogy

a) jó termőhelyi adottságú szántók övezete, az erdőtelepítésre javasolt terület övezete, a tájképvédelmi terület övezete, a vízminőség-védelmi terület övezete, a nagyvízi meder övezete és a VTT-tározók övezete térképi lehatárolását és az övezeti szabályokat,2

b) az ásványi nyersanyagvagyon övezete, a rendszeresen belvízjárta terület övezete, a tanyás területek övezete és a földtani veszélyforrás terület övezete szabályait,3

c) a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervének hatálya alá tartozóan a rendszeresen belvízjárta terület övezetének tervlapját, az ásványi nyersanyagvagyon övezete által érintett települések és a földtani veszélyforrás terület övezete által érintett települések lehatárolását, valamint mindezekre az övezeti szabályokat,4

d) a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének hatálya alá tartozóan az ásványi nyersanyagvagyon övezete, a földtani veszélyforrás terület övezete, a rendszeresen belvízjárta terület övezet, a vízeróziónak kitett terület övezete és az általános mezőgazdasági terület övezete térképi lehatárolását, az övezeti szabályokat, valamint egyes országos övezetek kiegészítő szabályait,5

e) a Balaton vízparti területeinek lehatárolását és a Balaton vízparti területeire vonatkozó közcélú területfelhasználást

rendeletben állapítsa meg.

(3) Felhatalmazást kap a vízgazdálkodásért felelős miniszter, hogy a balatoni partvonal-szabályozási tervet rendeletben állapítsa meg.

(4) Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy a kultúráért, a környezet- és természetvédelemért, valamint a turizmusért felelős miniszterrel egyetértésben a borszőlő termőhelyi kataszteri területbe tartozó, kiemelkedő értékű tájelemet képviselő – történeti, termelési és turisztikai szempontból – egyedi értékű dűlőket lehatárolja, és e területek kivételes értékeinek megőrzésére vonatkozó követelményeket rendeletben szabályozza.

(5) Felhatalmazást kap a megyei önkormányzat, hogy a megyei területrendezési tervet – és ennek részeként a sajátos megyei övezeteket – önkormányzati rendeletben állapítsa meg.

60. Hatálybalépés

89. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2019. január 2-án lép hatályba.

(2) Az 1–88. §, a 90–98. §, a 99. § (2), (4) és (6)–(8) bekezdése, a 100. § (9) bekezdése és (13) bekezdés b) és c) pontja, a 103–112. § 2019. március 15-én lép hatályba.

XVI. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS EURÓPAI UNIÓS KÖVETELMÉNYEKRE UTALÓ RENDELKEZÉSEK

61. Általános alkalmazási szabály

90. § (1) E törvény rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult 3. § (1) és (2) bekezdése szerinti eljárásokban kell alkalmazni.

(2) A megyei területrendezési terv hatálya alá tartozó településrendezési eszköz tekintetében az olyan beépítésre szánt területet, amelyet a jogszerűen elfogadott településrendezési eszköz e törvény kihirdetése előtt már beépítésre szánt területnek nyilvánított, továbbra is ilyen területnek kell tekinteni, kivéve, ha ez a terület a 2. melléklet szerinti Ország Szerkezeti Tervében a 4/1–4/11. melléklet szerinti országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok vagy egyedi építmények területére esik.

(3) A 4/1–4/11. mellékletet az e törvény hatálybalépését követően indult közigazgatási hatósági eljárásokban alkalmazni kell.

62. Településrendezési eszköz készítése e törvénnyel összhangban nem álló megyei területrendezési terv esetén

91. § (1) A megyei területrendezési terveknek az e törvénnyel való összhangba hozataláig a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál

a) az Ország Szerkezeti Terve által kijelölt országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatokat és egyedi építményeket a 15. § (3) bekezdés, a 17. § és a 4/1–4/11. melléklet előírásainak alkalmazásával, valamint az Ország Szerkezeti Tervében meghatározott térbeli rend figyelembevételével kell kijelölni,

b) a megyei területrendezési tervben megállapított térségi területfelhasználási kategóriákon belül a 11. § előírásait kell alkalmazni,

c) azokat az országos övezeteket, amelyeket a megyei területrendezési terv alkalmaz, azonban e törvény vagy a 88. § (2) bekezdés a) pontja szerinti miniszteri rendelet nem állapít meg, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál már nem kell alkalmazni,

d) azokra az országos övezetekre, amelyeket a megyei területrendezési terv alkalmaz, azonban a rá vonatkozó előírásokat e törvény vagy a 88. § (2) bekezdés a) pontja szerinti miniszteri rendelet módosította, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál már e törvény és a miniszteri rendelet övezeti előírásait kell alkalmazni,

e) azokat a megyei övezeteket, amelyeket a megyei területrendezési terv megállapít, azonban e törvény nem állapít meg, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál már nem kell alkalmazni,

f) azokra a megyei övezetekre, amelyeket a megyei területrendezési terv megállapít, azonban a rá vonatkozó előírásokat e törvény módosította, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál már e törvény övezeti előírásait kell alkalmazni,

g) azon új országos, kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket e törvény vagy a 88. § (2) bekezdés a) pontja szerinti miniszteri rendelet vezet be (országos övezetként állapít meg, vagy megyei területrendezési tervben való megállapításáról rendelkezik), azonban a megyei területrendezési tervben még nem kerültek alkalmazásra vagy megállapításra, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál a 22. § (2) bekezdésében és 24. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell lehatárolni, és rájuk e törvény övezeti előírásait kell alkalmazni.

(2) A megyei területrendezési terv hatálya alá tartozó településrendezési eszközöket e törvény hatálybalépésétől számított 2 éven belül felülvizsgálni és szükség esetén módosítani kell.

63. A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve

92. § (1) Az e törvény hatálybalépése előtt elfogadott településrendezési eszközöket a Budapesti Agglomerációhoz tartozó települések esetében 2021. december 31-ig kell felülvizsgálni és szükség esetén módosítani.

(2) A Budapesti Agglomeráció tekintetében az olyan beépítésre szánt területet, amelyet az elfogadott településrendezési eszköz e törvény kihirdetése előtt már beépítésre szánt területnek nyilvánított, továbbra is ilyen területnek kell tekinteni, kivéve, ha ez a terület

a) a 2. melléklet szerinti Ország Szerkezeti Tervében a 4/1–4/11. melléklet szerinti országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok vagy egyedi építmények, vagy

b) a 7. melléklet szerinti Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Tervében a 10. melléklet szerinti térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok vagy egyedi építmények

területére esik.

(3) Fővárosi kerület esetében e törvény hatálybalépésétől az e törvénynek és a felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletnek megfelelően felülvizsgált Fővárosi Szabályozási Kerettervről és a Budapesti Városrendezési és Építési Szabályzatról szóló fővárosi közgyűlési rendelet hatálybalépéséig a kerületi településrendezési eszköz készítésénél e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben foglalt előírások alkalmazhatók.

64. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve

93. § (1) A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet településeinek hatályos településrendezési eszközeit 2021. december 31-ig kell felülvizsgálni és szükség esetén módosítani.

(2) A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet parti településein a településrendezési eszközöket az e törvény felhatalmazása alapján kiadott, a Balaton vízparti területére az e törvényben nem szereplő speciális településrendezési és építési követelményeket rögzítő kormányrendelettel, a Balaton vízparti területeinek lehatárolását és a közcélú területfelhasználást rögzítő miniszteri rendelettel, valamint a balatoni partvonal-szabályozási terv tárgyában kiadott miniszteri rendelettel összhangban kell felülvizsgálni és szükség esetén módosítani. A balatoni partvonal-szabályozási terv tárgyában kiadott miniszteri rendeletben rögzített szabályozási partvonalat a településrendezési eszközben szerepeltetni kell.

(3) A partvonal-szabályozási tervet szükség szerint, de legalább 10 évenként felül kell vizsgálni, és indokolt esetben módosítani kell.

(4) A Balaton vízparti területeire vonatkozó közcélú területfelhasználási tervet szükség szerint, de legalább 10 évenként – a (3) bekezdésben rögzített partvonal-szabályozási terv felülvizsgálatát követően – felül kell vizsgálni, és indokolt esetben módosítani kell.

(5) A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet tekintetében az olyan beépítésre szánt területet, amelyet a jogszerűen elfogadott településrendezési eszköz e törvény hatálybalépése előtt már beépítésre szánt területnek nyilvánított, továbbra is ilyen területnek kell tekinteni, kivéve, ha

a) a terület a 2. melléklet szerinti Ország Szerkezeti Tervében a 4/1–4/11. melléklet szerinti országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok vagy egyedi építmények területére esik,

b) a terület a 10. melléklet szerinti Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Szerkezeti Tervében a 12/1–12/5. melléklet szerinti térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok vagy egyedi építmények területére esik vagy

c) az e törvény felhatalmazása alapján kiadott, a Balaton vízparti területeinek közcélú területfelhasználását tartalmazó miniszteri rendelet eltérően rendelkezik.

94. § (1) A 2003. december 3-án az ingatlan-nyilvántartásban, vagy a hatályos településrendezési eszközökben kemping és strand települési területfelhasználási egységbe sorolt kempingek és strandok területének átsorolására és beépíthetőségére, valamint a strandok területének tekintetében előírt telekfelosztásra és telekhatár-rendezésre vonatkozó vízpart-rehabilitációs tanulmánytervben foglalt előírások és szabályozási elemek helyett e törvény megfelelő rendelkezéseit kell alkalmazni a településrendezési tervezés során.

(2) A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén szabálytalanul megépült építményre, építményrészre fennmaradási engedély csak akkor adható, ha az az Étv. 48/A. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően e törvény előírásainak is megfelel vagy szabályossá tehető.

65. Az Európai Unió jogának való megfelelés

95. § E törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

XVII. FEJEZET

MÓDOSÍTÓ ÉS HATÁLYON KÍVÜL HELYEZŐ RENDELKEZÉSEK

66. Módosító rendelkezések

96. §6

97. §7

98. §8

99. § (1)9

(2)10

(3)11

(4)12

(5)13

(6)14

(7)15

(8)16

100. § (1)17

(2)18

(3)19

(4)20

(5)21

(6)22

(7)23

(8)24

(9)25

(10)26

(11)27

(12)28

(13)29

a)30

b)31

c)32

d)33

e)34

(14)35

101. §36

102. §37

103. §38

104. §39

105. §40

106. §41

107. §42

108. §43

109. §44

110. §45

111. §46

67. Hatályon kívül helyező rendelkezések

112. §47

1/1. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez

A Budapesti Agglomerációhoz tartozó települések jegyzéke

1. Budapest

2. Alsónémedi

3. Biatorbágy

4. Budajenő

5. Budakalász

6. Budakeszi

7. Budaörs

8. Csobánka

9. Csomád

10. Csömör

11. Csörög

12. Délegyháza

13. Diósd

14. Dunabogdány

15. Dunaharaszti

16. Dunakeszi

17. Dunavarsány

18. Ecser

19. Erdőkertes

20. Érd

21. Felsőpakony

22. Fót

23. Göd

24. Gödöllő

25. Gyál

26. Gyömrő

27. Halásztelek

28. Herceghalom

29. Isaszeg

30. Kerepes

31. Kistarcsa

32. Kisoroszi

33. Leányfalu

34. Majosháza

35. Maglód

36. Mogyoród

37. Nagykovácsi

38. Nagytarcsa

39. Ócsa

40. Őrbottyán

41. Páty

42. Perbál

43. Pécel

44. Pilisborosjenő

45. Piliscsaba

46. Pilisjászfalu

47. Pilisszántó

48. Pilisszentiván

49. Pilisszentkereszt

50. Pilisszentlászló

51. Pilisvörösvár

52. Pomáz

53. Pócsmegyer

54. Pusztazámor

55. Remeteszőlős

56. Solymár

57. Sóskút

58. Szada

59. Százhalombatta

60. Szentendre

61. Szigethalom

62. Szigetmonostor

63. Szigetszentmiklós

64. Sződ

65. Sződliget

66. Tahitótfalu

67. Taksony

68. Tárnok

69. Telki

70. Tinnye

71. Tök

72. Tököl

73. Törökbálint

74. Üllő

75. Üröm

76. Vác

77. Vácrátót

78. Vecsés

79. Veresegyház

80. Visegrád

81. Zsámbék

1/2. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez tartozó települések jegyzéke

1. Alsóörs

2. Alsópáhok

3. Andocs

4. Aszófő

5. Ábrahámhegy

6. Ádánd

7. Badacsonytomaj

8. Badacsonytördemic

9. Balatonakali

10. Balatonakarattya

11. Balatonalmádi

12. Balatonberény

13. Balatonboglár

14. Balatoncsicsó

15. Balatonederics

16. Balatonendréd

17. Balatonfenyves

18. Balatonfőkajár

19. Balatonföldvár

20. Balatonfüred

21. Balatonfűzfő

22. Balatongyörök

23. Balatonhenye

24. Balatonkenese

25. Balatonkeresztúr

26. Balatonlelle

27. Balatonmagyaród

28. Balatonmáriafürdő

29. Balatonőszöd

30. Balatonrendes

31. Balatonszabadi

32. Balatonszárszó

33. Balatonszemes

34. Balatonszentgyörgy

35. Balatonszepezd

36. Balatonszőlős

37. Balatonudvari

38. Balatonújlak

39. Balatonvilágos

40. Bábonymegyer

41. Bálványos

42. Barnag

43. Bókaháza

44. Buzsák

45. Csajág

46. Csapi

47. Cserszegtomaj

48. Csopak

49. Dióskál

50. Csömend

51. Dörgicse

52. Egeraracsa

53. Esztergályhorváti

54. Felsőörs

55. Felsőpáhok

56. Fonyód

57. Főnyed

58. Galambok

59. Gamás

60. Garabonc

61. Gétye

62. Gyenesdiás

63. Gyugy

64. Gyulakeszi

65. Hács

66. Hegyesd

67. Hegymagas

68. Hévíz

69. Hidegkút

70. Hollád

71. Kapolcs

72. Kapoly

73. Káptalantóti

74. Karád

75. Karmacs

76. Kékkút

77. Kereki

78. Keszthely

79. Kéthely

80. Kisapáti

81. Kisberény

82. Kőröshegy

83. Kötcse

84. Kővágóörs

85. Köveskál

86. Küngös

87. Látrány

88. Lengyeltóti

89. Lesencefalu

90. Lesenceistvánd

91. Lesencetomaj

92. Litér

93. Lovas

94. Lulla

95. Marcali

96. Mencshely

97. Mindszentkálla

98. Monostorapáti

99. Monoszló

100. Nagyberény

101. Nagycsepely

102. Nagyrada

103. Nagyvázsony

104. Nemesbük

105. Nemesgulács

106. Nemesvita

107. Nikla

108. Nyim

109. Óbudavár

110. Ordacsehi

111. Öcs

112. Öreglak

113. Örvényes

114. Paloznak

115. Pécsely

116. Pula

117. Pusztaszemes

118. Raposka

119. Révfülöp

120. Rezi

121. Ságvár

122. Salföld

123. Sármellék

124. Sávoly

125. Sérsekszőlős

126. Siófok

127. Siójut

128. Som

129. Somogybabod

130. Somogymeggyes

131. Somogysámson

132. Somogyszentpál

133. Somogytúr

134. Somogyvár

135. Szántód

136. Szegerdő

137. Szentantalfa

138. Szentbékkálla

139. Szentgyörgyvár

140. Szentjakabfa

141. Szentkirályszabadja

142. Szigliget

143. Szólád

144. Szőlősgyörök

145. Tab

146. Tagyon

147. Taliándörögd

148. Tapolca

149. Táska

150. Teleki

151. Tihany

152. Tikos

153. Torvaj

154. Tótvázsony

155. Uzsa

156. Vállus

157. Várvölgy

158. Vászoly

159. Veszprémfajsz

160. Vigántpetend

161. Vindornyafok

162. Vindornyalak

163. Vindornyaszőlős

164. Visz

165. Vonyarcvashegy

166. Vöröstó

167. Vörs

168. Zala

169. Zalaapáti

170. Zalacsány

171. Zalakaros

172. Zalakomár

173. Zalamerenye

174. Zalaszabar

175. Zalaszántó

176. Zalaszentmárton

177. Zalaújlak

178. Zalavár

179. Zamárdi

180. Zánka

1/3. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet parti és partközeli településeinek jegyzéke

1. Alsóörs

2. Alsópáhok*

3. Aszófő

4. Ábrahámhegy

5. Badacsonytomaj

6. Badacsonytördemic

7. Balatonakali

8. Balatonakarattya

9. Balatonalmádi

10. Balatonberény

11. Balatonboglár

12. Balatonederics

13. Balatonfenyves

14. Balatonfőkajár

15. Balatonföldvár

16. Balatonfüred

17. Balatonfűzfő

18. Balatongyörök

19. Balatonkenese

20. Balatonkeresztúr

21. Balatonlelle

22. Balatonmáriafürdő

23. Balatonőszöd

24. Balatonrendes

25. Balatonszabadi*

26. Balatonszárszó

27. Balatonszemes

28. Balatonszentgyörgy

29. Balatonszepezd

30. Balatonudvari

31. Balatonvilágos

32. Cserszegtomaj*

33. Csopak

34. Felsőörs*

35. Felsőpáhok*

36. Fonyód

37. Gyenesdiás

38. Hévíz*

39. Keszthely

40. Kőröshegy*

41. Kővágóörs

42. Lovas*

43. Örvényes

44. Paloznak

45. Révfülöp

46. Siófok

47. Szántód

48. Szigliget

49. Tihany

50. Vonyarcvashegy

51. Zamárdi

52. Zánka

* Partközeli település.

2. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez

MHKT_1.PDF

3/1. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez

MHKT_2.PDF

3/2. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez

MHKT_3.PDF

3/3. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez

MHKT_4.PDF

3/4. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez

MHKT_5.PDF

3/5. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez

MHKT_6.PDF

4/1. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez

Az országos közúthálózat távlati gyorsforgalmi és főúti elemei, valamint a fővárosi térszerkezetet meghatározó főutak

(A térség e mellékletben a település közigazgatási területét és annak 10 kilométeres környezetét jelenti)

    1.    Távlati gyorsforgalmi utak

 

A

B

C

1.

 

Meglévő szakasz

Tervezett szakasz

2.

M0:

 

Biatorbágy (M1) – Solymár – Pilisborosjenő – Üröm – Budapest [III. kerület] – Budakalász
(11. sz. főút) –

3.

– Budakalász (11. sz. főút) – Szigetmonostor – Budapest [IV. ker.] – Dunakeszi – Budapest [XV. ker.] – Fót – Csömör – Budapest [XVI. ker.] – Kistarcsa – Nagytarcsa – Budapest [XVII. ker.] – Ecser – Üllő – Vecsés – Gyál – Budapest [XXIII. ker.] – Dunaharaszti – Szigetszentmiklós – Budapest [XXII. ker.] – Diósd – Törökbálint – Biatorbágy (M1)

 

4.

M1:

Budapest – Győr – Hegyeshalom – (Ausztria)

 

5.

M10:

 

Budapest – Esztergom – (Szlovákia)

6.

M15:

Levél (M1) – Rajka – (Szlovákia)

 

7.

M19:

Bőny (M1) – Győr (1. sz. főút)

 

8.

M100:

 

Bicske térsége (M1) – Kesztölc (M10)

9.

M2:

Budapest (M0) – Vác –

– Vác – Rétság – Hont – (Szlovákia)

10.

M25:

 

Füzesabony térsége (M3) – Eger

11.

M3:

Budapest – Hatvan – Füzesabony – Polgár – Görbeháza – Nyíregyháza – Vásárosnamény –

– Vásárosnamény – Beregdaróc – (Ukrajna)

12.

M30:

Mezőcsát-(M3) – Miskolc –

– Miskolc – Encs – Tornyosnémeti – (Szlovákia)

13.

M31:

Budapest (M0) – Kistarcsa – Kerepes – Gödöllő térsége (M3)

 

14.

M32:

 

Szolnok (M4) – Füzesabony térsége (M3)

15.

M34:

 

Vásárosnamény (M3) – Záhony – (Ukrajna)

16.

M35:

Görbeháza (M3) – Debrecen –

– Debrecen – Berettyóújfalu térsége (M4)

17.

M4:

Vecsés – Üllő (M0) –

– Üllő (M0) – Szolnok – Püspökladány – Berettyóújfalu – Nagykereki – (Románia)

18.

M43:

Szeged (M5) – Csanádpalota – (Románia)

 

19.

M44:

 

Nagykőrös (M8) – Békéscsaba

20.

M49:

 

Őr (M3) – Csenger térsége – (Románia)

21.

M5:

Budapest – Kecskemét – Kiskunfélegyháza – Szeged – Röszke – (Szerbia)

 

22.

M51:

Budapest (M5) – Budapest (M0)

 

23.

M6:

Budapest (M0) – Dunaújváros – Szekszárd – Bóly térsége –

– Bóly térsége – Ivándárda – (Horvátország)

24.

M60:

Bóly térsége (M6) – Pécs –

– Pécs – Szigetvár – Barcs – (Horvátország)

25.

M7:

Budapest – Székesfehérvár – Siófok – Balatonszentgyörgy – Nagykanizsa – Letenye – (Horvátország)

 

26.

M70:

Letenye (M7) – Tornyiszentmiklós – (Szlovénia)

 

27.

M76:

 

Balatonszentgyörgy (M7) – Misefa (M9)

28.

M8:

– Baracs – Dunaújváros – Apostag –

Balatonfőkajár (M7) – Sárbogárd – Baracs, Apostag – Kecskemét – Szolnok (M4)

29.

M80:

 

(Ausztria) – Szentgotthárd térsége – Körmend – Vasvár (M9)

30.

M85:

Győr térsége (M1) – Csorna –

– Csorna – Nagycenk – Sopron – (Ausztria)

31.

M86:

Szombathely térsége – Csorna (M85) –

– Csorna (M85) – Mosonmagyaróvár térsége (M1)

32.

M9:

– Szekszárd – Dusnok –

Nagycenk (M85) – Szombathely – Vasvár Rábahídvég (M80)

Vasvár (M80) – Zalaegerszeg – Nagykanizsa – Kaposvár – Dombóvár – Szekszárd

Dusnok – Szeged (M5)

    2.    Távlati kiemelt szolgáltatást nyújtó főutak

 

A

B

C

1.

 

Meglévő szakasz

Tervezett szakasz

2.

R21:

Hatvan (M3) – Mátraverebély –

– Mátraverebély – Salgótarján – Ipolytarnóc – (Szlovákia)

3.

R44:

 

Békéscsaba – Gyula – (Románia)

4.

R47:

 

Berettyóújfalu térsége (M4) – Békéscsaba – Hódmezővásárhely – Szeged (M43)

5.

R67:

Balatonszemes (M7) – Somogytúr –

– Somogytúr – Kaposvár (M9)

6.

R8:

– Szemenye – Hosszúpereszteg –;

– Vashosszúfalu – Balatonfőkajár –

Alsóújlak (M9) – Szemenye –;

Hosszúpereszteg – Vashosszúfalu –

7.

R83:

 

Pápa – Tét – Győr (M1)

    3.    Távlati főutak

3.1.    Meglévő szakaszok:

 

A

B

1.

1. sz. főút:

Budapest – Tatabánya – Tata – Komárom – Győr – Mosonmagyaróvár – Hegyeshalom – (Ausztria)

2.

2. sz. főút:

Budapest – Dunakeszi – Vác – Rétság – Hont – (Szlovákia)

3.

3. sz. főút:

Budapest – Hatvan – Gyöngyös – Füzesabony – Mezőkövesd – Miskolc – Szikszó – Encs – Tornyosnémeti – (Szlovákia)

4.

4. sz. főút:

Budapest – Cegléd – Szolnok – Püspökladány – Debrecen – Hajdúhadház – Nyíregyháza – Kisvárda – Záhony – (Ukrajna)

5.

5. sz. főút:

Budapest – Dabas – Kecskemét – Kiskunfélegyháza – Szeged – Röszke – (Szerbia)

6.

6. sz. főút:

Budapest – Dunaújváros – Szekszárd – Pécs – Barcs – (Horvátország)

7.

7. sz. főút:

Budapest – Székesfehérvár – Siófok – Nagykanizsa – Letenye – (Horvátország)

8.

8. sz. főút:

Székesfehérvár (63. sz. főút) – Veszprém (R8); Alsóújlak (M9) – Vasvár – Körmend – Szentgotthárd – (Ausztria)

9.

10. sz. főút:

Budapest – Pilisvörösvár – Piliscsaba – Dorog – Nyergesújfalu – Dunaalmás (1. sz. főút)

10.

101. sz. főút:

Hegyeshalom (M1) – Hegyeshalom (1. sz. főút)

11.

102. sz. főút:

Herceghalom (M1) – Pilisjászfalu (10. sz. főút)

12.

11. sz. főút:

Budapest – Szentendre – Visegrád – Esztergom (117. sz. főút)

13.

111. sz. főút:

Esztergom (11. sz. főút) – Dorog (10. sz. főút)

14.

117. sz. főút:

Dorog (10. sz. főút) – Tát (10. sz. főút)

15.

12. sz. főút:

Vác (2. sz. főút) – Nagymaros – Szob

16.

13. sz. főút:

(Szlovákia) – Komárom – Kisbér (81. sz. főút)

17.

131. sz. főút:

Komárom (10. sz. főút) – Komárom (13. sz. főút)

18.

14. sz. főút:

Győr (1. sz. főút) – Vámosszabadi – (Szlovákia)

19.

15. sz. főút:

Mosonmagyaróvár (1. sz. főút) – Rajka – (Szlovákia)

20.

21. sz. főút:

Salgótarján – Somoskőújfalu – (Szlovákia)

21.

211. sz. főút:

Salgótarján elkerülő

22.

22. sz. főút:

Bánk (2. sz. főút) – Balassagyarmat – Salgótarján (21. sz. főút)

23.

222. sz. főút:

Balassagyarmat (22. sz. főút) – (Szlovákia)

24.

23. sz. főút:

Bátonyterenye (21. sz. főút) –Tarnalelesz (25. sz. főút)

25.

24. sz. főút:

Gyöngyös (3. sz. főút) – Parád – Eger (25. sz. főút)

26.

25. sz. főút:

Kerecsend (3. sz. főút) – Eger – Bánréve (26. sz. főút)

27.

26. sz. főút:

Miskolc (3. sz. főút) – Sajószentpéter – Kazincbarcika térsége – Bánréve – (Szlovákia)

28.

27. sz. főút:

Sajószentpéter (26. sz. főút) – Edelény – Tornanádaska térsége – (Szlovákia)

29.

302. sz. főút:

Emőd (M3) – Emőd (3. sz. főút)

30.

304. sz. főút:

Miskolc (M30) – Miskolc (3. sz. főút)

31.

306. sz. főút:

Felsőzsolca (3. sz. főút) – Szirmabesenyő (26. sz. főút)

32.

31. sz. főút:

Budapest – Maglód; Nagykáta – Jászberény – Dormánd (33. sz. főút)

33.

311. sz. főút:

Nagykáta (31. sz. főút) – Cegléd (4. sz. főút)

34.

32. sz. főút:

Hatvan (M3) – Jászberény – Szolnok (4. sz. főút)

35.

33. sz. főút:

Füzesabony (3. sz. főút) – Tiszafüred – Debrecen (4. sz. főút)

36.

338. sz. főút:

Nyíregyháza (M3) – Nyíregyháza (41. sz. főút)

37.

34. sz. főút:

Tiszafüred (33. sz. főút) – Kunhegyes – Fegyvernek (4. sz. főút)

38.

35. sz. főút:

Nyékládháza (3. sz. főút) – Polgár – Debrecen (4. sz. főút)

39.

354. sz. főút:

Hajdúhadháza (4. sz. főút) – Debrecen (33. sz. főút)

40.

36. sz. főút:

Polgár (35. sz. főút) – Nyíregyháza (4. sz. főút)

41.

37. sz. főút:

Felsőzsolca (3. sz. főút) – Szerencs – Sátoraljaújhely – (Szlovákia)

42.

38. sz. főút:

Mezőzombor (37. sz. főút) – Nyíregyháza (36. sz. főút)

43.

381. sz. főút:

Sátoraljaújhely (37. sz. főút) – Cigánd – Kisvárda (4. sz. főút)

44.

39. sz. főút:

Mezőzombor (37. sz. főút) – Mád – Abaújszántó

45.

400. sz. főút:

Vecsés (4. sz. főút) – Üllő (4. sz. főút)

46.

401. sz. főút:

Cegléd (M4) – Cegléd (4. sz. főút)

47.

402. sz. főút:

Szolnok (4. sz. főút) – Szolnok (32. sz. főút)

48.

403. sz. főút:

Nyíregyháza (M3) – Nyírtura (4. sz. főút)

49.

405. sz. főút:

Albertirsa (4. sz. főút) – Újhartyán (M5)

50.

41. sz. főút:

Nyíregyháza (4. sz. főút) – Vásárosnamény – Beregsurány – (Ukrajna)

51.

42. sz. főút:

Püspökladány (4. sz. főút) – Berettyóújfalu – Ártánd – (Románia)

52.

427. sz. főút:

Berettyóújfalu (47. sz. főút) – Berettyóújfalu (42. sz. főút)

53.

43. sz. főút:

Szeged (5. sz. főút) – Makó – Nagylak – (Románia)

54.

430. sz. főút:

Makó (M43) – Makó (43. sz. főút)

55.

431. sz. főút:

Kiszombor (43. sz. főút) – (Románia)

56.

44. sz. főút:

Kecskemét (5. sz. főút) – Békéscsaba

57.

441. sz. főút:

Cegléd (4. sz. főút) – Nagykőrös – Kecskemét

58.

442. sz. főút:

Szolnok (4. sz. főút) – Martfű – Tiszaföldvár – Kunszentmárton (44. sz. főút)

59.

443. sz. főút:

Gyomaendrőd (46. sz. főút) – Szarvas (44. sz. főút)

60.

445. sz. főút:

Kecskemét (5. sz. főút) – Kecskemét (44. sz. főút)

61.

45. sz. főút:

Kunszentmárton (44. sz. főút) – Szentes – Hódmezővásárhely (M47)

62.

451. sz. főút:

Kiskunfélegyháza (5. sz. főút) – Csongrád – Szentes (45. sz. főút)

63.

46. sz. főút:

Törökszentmiklós (4. sz. főút) – Mezőtúr – Gyomaendrőd – Mezőberény (47. sz. főút)

64.

47. sz. főút:

Debrecen (4. sz. főút) – Berettyóújfalu – Mezőberény – Békéscsaba – Hódmezővásárhely – Szeged

65.

470. sz. főút:

Mezőberény (47. sz. főút) – Békéscsaba (M44)

66.

471. sz. főút:

Debrecen (4. sz. főút) – Mátészalka (49. sz. főút)

67.

48. sz. főút:

Debrecen (4. sz. főút) – Nyírábrány – (Románia)

68.

49. sz. főút:

Rohod (41. sz. főút) – Mátészalka – Csengersima – (Románia)

69.

491. sz. főút:

Győrtelek (49. sz. főút) – Tiszabecs – (Ukrajna)

70.

51. sz. főút:

Budapest (M0) – Kalocsa – Baja – Hercegszántó – (Szerbia)

71.

510. sz. főút:

Budapest – Dunavarsány (51. sz. főút)

72.

511. sz. főút:

Baja (51. sz. főút) – Baja (55. sz. főút)

73.

52. sz. főút:

Kecskemét (M5) – Solt – Dunaföldvár (6. sz. főút)

74.

53. sz. főút:

Solt (52. sz. főút) – Kiskunhalas – Tompa – (Szerbia)

75.

54. sz. főút:

Kecskemét (5. sz. főút) – Soltvadkert – Sükösd (51. sz. főút)

76.

541. sz. főút:

Kecskemét (5. sz. főút) – Kecskemét (54. sz. főút)

77.

55. sz. főút:

Szeged (5. sz. főút) – Baja – Bátaszék (M6)

78.

551. sz. főút:

Baja (51. sz. főút) – Baja (511. sz. főút)

79.

56. sz. főút:

Szekszárd (6. sz. főút) – Mohács – Udvar – (Horvátország)

80.

57. sz. főút:

Mohács – Pécs térsége (6. sz. főút)

81.

578. sz. főút:

Pécs (6. sz. főút) – Kozármisleny (M60)

82.

58. sz. főút:

Pécs (6. sz. főút) – Harkány – Drávaszabolcs – (Horvátország)

83.

61. sz. főút:

Dunaföldvár (6. sz. főút) – Dombóvár – Kaposvár – Nagykanizsa (7. sz. főút)

84.

611. sz. főút:

Sásd (66.sz. főút) – Dombóvár (61. sz. főút)

85.

62. sz. főút:

Dunaújváros (6. sz. főút) – Székesfehérvár (7. sz. főút)

86.

63. sz. főút:

Tolna (6. sz. főút) – Sárbogárd – Székesfehérvár (8. sz. főút)

87.

631. sz. főút:

Szedres (63. sz. főút) – Szedres (M6)

88.

64. sz. főút:

Simontornya (61. sz. főút) – Enying (7. sz. főút)

89.

65. sz. főút:

Szekszárd (6. sz. főút) – Tamási – Siófok (7. sz. főút)

90.

651. sz. főút:

Nagykónyi (61. sz. főút) – Iregszemcse (65. sz. főút)

91.

66. sz. főút:

Pécs (6. sz. főút) – Sásd – Kaposvár (61. sz. főút)

92.

67. sz. főút:

Szigetvár (6. sz. főút) – Kaposvár

93.

68. sz. főút:

Barcs (6. sz. főút) – Nagyatád – Balatonberény (7. sz. főút)

94.

681. sz. főút:

Nagyatád (68. sz. főút) – Berzence – (Horvátország)

95.

71. sz. főút:

Lepsény (7. sz. főút) – Balatonfüred – Keszthely (76. sz. főút)

96.

710. sz. főút:

Papkeszi (R8) – Balatonfűzfő (72. sz. főút)

97.

72. sz. főút:

Balatonfűzfő (71. sz. főút) – Veszprém (8. sz. főút)

98.

73. sz. főút:

Csopak (71. sz. főút) – Veszprém (8. sz. főút)

99.

74. sz. főút:

Nagykanizsa (7. sz. főút) – Zalaegerszeg – Vasvár (8. sz. főút)

100.

75. sz. főút:

Keszthely (71. sz. főút) – Rédics (86. sz. főút)

101.

76. sz. főút:

Balatonberény (7. sz. főút) – Sármellék – Zalacsány – Zalaegerszeg – Nádasd (86. sz. főút)

102.

760. sz. főút:

Keszthely (75. sz. főút) – Szentgyörgyvár (76. sz. főút)

103.

77. sz. főút:

Veszprém (8. sz. főút) – Tapolca – Lesencetomaj (84. sz. főút)

104.

801. sz. főút:

Székesfehérvár (7. sz. főút) – Csór (8. sz. főút)

105.

81. sz. főút:

Székesfehérvár (7. sz. főút) – Kisbér – Győr (1. sz. főút)

106.

813. sz. főút:

Győr keleti térsége (M1) – Győr (1. sz. főút)

107.

82. sz. főút:

Veszprém térsége (8. sz. főút) – Zirc – Pannonhalma – Győr (M1)

108.

821. sz. főút:

Győr (1. sz. főút) – Győr (83. sz. főút)

109.

83. sz. főút:

Városlőd (R8) – Pápa

110.

830. sz. főút:

Veszprém (R8) – Veszprém (82. sz. főút)

111.

832. sz. főút:

Pápa (83.sz. főút) – Csót – Bakonytamási – Veszprémvarsány (82. sz. főút)

112.

834. sz. főút:

Pápa (83.sz. főút) – Nemesszalók – Celldömölk – Sárvár (84. sz. főút)

113.

84. sz. főút:

Balatonederics (71. sz. főút) – Sárvár – Sopron – (Ausztria)

114.

85. sz. főút:

Győr térsége (1. sz. főút) – Csorna – Kapuvár – Nagycenk (84. sz. főút)

115.

86. sz. főút:

(Szlovénia) – Rédics – Zalabaksa – Zalalövő – Körmend – Szombathely – Csorna – Mosonmagyaróvár (150. sz. főút)

116.

861. sz. főút:

Kópháza (84. sz. főút) – (Ausztria)

117.

87. sz. főút:

Kám (8. sz. főút) – Szombathely – Gencsapáti

118.

88. sz. főút:

Vát (86. sz. főút) – Sárvár (84. sz. főút)

119.

89. sz. főút:

Gencsapáti (87. sz. főút) – Bucsu – (Ausztria)

120.

 

Budapest térszerkezetet meghatározó főútjai

3.2.    Tervezett szakaszok:

 

A

B

1.

1. sz. főút:

Győr elkerülő (Vámosszabadi (14. sz. főút) – Abda (1. sz. főút), Tatabánya – Tata elkerülő

2.

31. sz. főút:

új nyomvonalon: Ecser (M0) – Nagykáta (31. sz. főút)

3.

38. sz. főút:

Tarcal elkerülő

4.

38. sz. főút:

új nyomvonalon: Ináncs – Abaújszántó

5.

51. sz. főút:

Baja délkeleti elkerülő

6.

57. sz. főút:

Mohács – Nagybaracska (51. sz. főút)

7.

66. sz. főút:

Pécs (6. sz. főút) – Sásd – Kapospula (61. sz. főút)

8.

67. sz. főút:

(Horvátország) – Zaláta – Sellye – Szigetvár (6. sz. főút)

9.

71. sz. főút:

Keszthely (Fenékpuszta) elkerülő

10.

82. sz. főút:

Veszprém – Gyulafirátót elkerülő

11.

86. sz. főút:

Szombathely elkerülő (Szombathely – Balogunyom – Kisunyom), Mosonmagyaróvár elkerülő

12.

87. sz. főút:

Gencsapáti – Kőszeg – (Ausztria), Szombathely elkerülő

13.

100. sz. főút:

Bicske térsége (M1) – Százhalombatta – Újhartyán (M5)

14.

131. sz. főút:

Komárom (10. sz. főút) – (Szlovákia)

15.

160.sz. főút:

Mosonmagyaróvár (M1) – Mosonmagyaróvár (1. sz. főút)

16.

212. sz. főút:

Rétság térsége (2. sz. főút) – Jobbágyi – Szurdokpüspöki térsége – Gyöngyös (3. sz. főút)

17.

213. sz. főút:

Gödöllő (3. sz. főút) – Vác térsége – Tahitótfalu (11. sz. főút)

18.

305. sz. főút

Miskolc

19.

312. sz. főút:

Albertirsa (4. sz. főút) – Tápiószentmárton – Nagykáta – Jászfényszaru (32. sz. főút)

20.

338. sz. főút:

Nyíregyháza nyugati elkerülő (36. sz. és 38. sz. főút)

21.

445. sz. főút:

Kecskemét északi elkerülő (5. sz. főút – M5)

22.

481. sz. főút:

Debrecen reptérre vezető út

23.

512. sz. főút:

Kalocsa térsége (51. sz. főút) – Paks térsége (M6)

24.

811. sz. főút:

új nyomvonalon: Székesfehérvár (7. sz. főút) – Zámoly – Csákvár – Felcsút – Óbarok (1. sz. főút)

25.

813. sz. főút:

Pér (81. sz. főút) – Győr keleti térsége (M1), Győr (1. sz. főút) – Vámosszabadi (14. sz. főút)

26.

821. sz. főút:

Győr (82. sz. főút) – Győr (83. sz. főút)

27.

832. sz. főút:

Pápa elkerülő

28.

836. sz. főút:

Pápa (83. sz. főút) – Devecser – Tapolca (77. sz. főút)

29.

851. sz. főút:

(Ausztria) – Fertőd – Fertőszentmiklós térsége (85. sz. főút)

30.

861. sz. főút:

Rábacsanak térsége (86. sz. főút) – Pápa (83. sz. főút)

31.

862. sz. főút

Jánossomorja (86. sz. főút) – (Ausztria)

32.

 

Győr (M19) – Gönyű (1. sz. főút)

33.

 

(Szlovénia) – Bajánsenye – Zalalövő – Zalaszentgyörgy térsége (76. sz. főút)

34.

 

Lenti térsége (75. sz. főút) – Tornyiszentmiklós (M70)

35.

 

Devecser – Sümeg – Keszthely (71. sz. főút)

36.

 

Veszprémvarsány (82. sz. főút) – Kisbér (81. sz. főút)

37.

 

Mór (81. sz. főút) – Oroszlány térsége

38.

 

Fehérvárcsurgó (81. sz. főút) – Iszkaszentgyörgy (801. sz. főút)

39.

 

Vérteskéthely (81. sz. főút) – Oroszlány térsége – Környe – Tatabánya – Tát (10. sz. főút)

40.

 

Veszprém térsége (72. sz. főút) – Litér (M8)

41.

 

Sávoly (M7) – Marcali – Somogyvár – Gamás – Törökkoppány – Nagykónyi (61. sz. főút)

42.

 

Iharosberény térsége (61. sz. főút) – Gyékényes térsége – (Horvátország)

43.

 

Pécs térsége (M60) – Vajszló

44.

 

Darány (6. sz. főút) – Sellye – Harkány – Siklós – Villány – Udvar térsége (56. sz. főút)

45.

 

Köblény térsége (M9) – Komló térsége (66. sz. főút)

46.

 

Kalocsa (51. sz. főút) – Kecel (54. sz. főút)

47.

 

Soltvadkert (53. sz. főút) – Kiskunmajsa – Kistelek – Mindszent – Derekegyház – Nagymágocs – Orosháza (M47)

48.

 

Szabadegyháza (62. sz. főút) – Adony – Ráckeve – Kiskunlacháza (51. sz. főút)

49.

 

Szigetszentmiklós (M0) – Ráckeve

50.

 

Jászberény (32. sz. főút) – Gyöngyös (3. sz. főút)

51.

 

Szécsény térsége (22. sz. főút) – Nógrádszakál – (Szlovákia)

52.

 

Pétervására (23. sz. főút) – Sirok (24. sz. főút)

53.

 

Karácsond térsége (3. sz. főút) – Heves – Kisköre – Kunhegyes – Kenderes (4. sz. főút)

54.

 

Tiszafüred (33. sz. főút) – Tiszaörs (34. sz. főút)

55.

 

Törökszentmiklós (46. sz. főút) – Martfű térsége (442. sz. főút)

56.

 

Kiskunfélegyháza (5. sz. főút) – Kiskunhalas – Mélykút – Kunbaja – (Szerbia)

57.

 

Hódmezővásárhely (M47) – Kübekháza térsége (Szerbia/Románia)

58.

 

Hódmezővásárhely (M47) – Makó (43. sz. főút)

59.

 

Szarvas (44. sz. főút) – Orosháza – Mezőkovácsháza – Battonya – (Románia)

60.

 

Békés (470. sz. főút) – Doboz – Sarkad – Méhkerék térsége – (Románia)

61.

 

Békéscsaba (M44) – Doboz

62.

 

Békéscsaba – Medgyesegyháza – Mezőkovácsháza

63.

 

Kisújszállás (4. sz. főút) – Túrkeve – Mezőtúr – Szarvas (44. sz. főút)

64.

 

Kunmadaras (34. sz. főút) – Karcag – Füzesgyarmat – Szeghalom (47. sz. főút)

65.

 

Rakamaz térsége (38. sz. főút) – Tiszavasvári – Hajdúböszörmény (35. sz. főút)

66.

 

Tokaj (39. sz. főút) – Tiszanagyfalu (38. sz. főút)

67.

 

Ináncs (3. sz. főút) – Abaújszántó (39. sz. főút)

68.

 

Sárospatak (37. sz. főút) – Cigánd (381. sz. főút)

69.

 

Tiszafüred–Polgár

70.

 

Debrecen (471. sz. főút) – Bocskaikert (354. sz. főút)

71.

 

Nyíregyháza térsége (M3) – Nyírbátor – Vállaj – (Románia)

72.

 

Csökmő térsége (47. sz. főút) – Körösnagyharsány – (Románia)

73.

 

Budapest tervezett főútjai

74.

 

Cigánd (381. sz. főút) – Sárospatak (37. sz. főút)

75.

 

Kisvárda (4. sz. főút) – Fehérgyarmat (491. sz. főút)

4/2. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez

A gyorsforgalmi és főúthálózat, a fővárosi térszerkezetet meghatározó főutak, valamint a vasúti törzshálózat távlati nagy hídjai a Dunán és a Tiszán

(A térség e mellékletben a település közigazgatási területét és annak 10 kilométeres környezetét jelenti)

1.    Távlati Duna-hidak

1.1.    Meglévő közúti hidak

 

A

B

1.

Esztergom – (Szlovákia)

M10

2.

Szigetmonostor – Budapest [IV. ker.]

M0 észak

3.

Budapest [III. ker.] – Budapest [XIII. ker.]

Árpád híd

4.

Budapest [V. ker.] – Budapest [I. ker.]

Erzsébet híd

5.

Budapest [XI. ker.] – Budapest [IX. ker.]

Rákóczi híd

6.

Budapest [XXII. ker.] – Szigetszentmiklós

M0 dél

7.

Dunaújváros – Dunavecse

M8

8.

Dunaföldvár – Solt

52. sz. főút

9.

Bogyiszló – Fajsz

M9

10.

Baja

55. sz. főút

1.2.    Tervezett közúti hidak

 

A

B

1.

Vámosszabadi térsége – (Szlovákia)

81. sz. főút

2.

Komárom – (Szlovákia)

13. sz. főút

3.

Vác – Tahitótfalu

(új főút)

4.

Budapest [III. ker.] – Budapest [XIII. ker.]

Aquincumi híd

5.

Budapest [XI. ker.] – Budapest [XXI. ker.]

Galvani híd

6.

Budapest [XI. ker.] – Budapest [XXI. ker.]

Albertfalvai híd

7.

Százhalombatta–Tököl

100. sz. főút

8.

Adony – Ráckeve

(új főút)

9.

Paks – Foktő

(új főút)

10.

Mohács

(új főút)

1.3.    Meglévő vasúti hidak

 

A

1.

Komárom – (Szlovákia)

2.

Budapest [III. ker.] – Budapest [IV. ker.]

3.

Budapest [XI. ker.] – Budapest [IX. ker.]

4.

Baja

1.4.    Tervezett vasúti híd

1.

Ercsi – Ráckeve térsége

2.    Távlati Tisza-hidak

2.1.    Meglévő közúti hidak

 

A

B

1.

Tivadar – Kisar

új főút

2.

Vásárosnamény

41. sz. főút

3.

Záhony – (Ukrajna)

4. sz. főút

4.

Cigánd – Tiszakajár

381. sz. főút

5.

Tiszaújváros

35. sz. főút

6.

Polgár – Oszlár

M3

7.

Tiszafüred – Poroszló

33. sz. főút

8.

Kisköre – Tiszabura

(új főút)

9.

Szolnok

4. sz. főút

10.

Csongrád – Szentes

451. sz. főút

11.

Algyő

M47

12.

Szeged – Algyő

M43

13.

Szeged

43. sz. főút

2.2.    Tervezett közúti hidak

 

A

B

1.

Nagyvarsány – Tiszaszalka

(M3)

2.

Záhony térsége – (Ukrajna)

(M34)

3.

Kenézlő – Balsa

3803. sz. út

4.

Tokaj – Tiszanagyfalu

39. sz. főút

5.

Tiszapüspöki – Besenyszög

(M4)

6.

Tiszaug – Lakitelek

(M44)

7.

Mindszent – Baks

(új főút)

2.3.    Meglévő vasúti hidak

1.

Eperjeske – (Ukrajna)

2.

Záhony – (Ukrajna)

3.

Tokaj – Rakamaz

4.

Tiszafüred – Poroszló

5.

Szolnok – Szajol

6.

Algyő

2.4.    Tervezett vasúti hidak

1.

Záhony térsége a nagysebességű vasútvonalon

2.

Szolnok térsége a nagysebességű vasútvonalon

3.

Szeged a nagysebességű vasútvonalon

4.

Szeged, a Szeged – Újszeged – Nagylak – (Románia) – vasútvonalon

4/3. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez

Országos törzshálózati vasúti pályák

(A térség e mellékletben a település közigazgatási területét és annak 10 kilométeres környezetét jelenti)

1.    Tervezett nagysebességű vasútvonalak

1.1.    (Ausztria és Szlovákia) – Hegyeshalom térsége és Rajka térsége – Budapest [XI. kerület, Kelenföld] – Budapest [Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér] – Röszke és Kübekháza – (Szerbia és Románia)

1.2.    (Horvátország) – Gyékényes térsége – Budapest [XI. kerület, Kelenföld] – Budapest [Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér] – Záhony térsége – (Ukrajna)

2.    Meglévő országos törzshálózati vasúti pályák

 

A

B

1.

Vasútvonal száma

 

2.

1

Budapest [VIII. kerület, Keleti pu.] – Hegyeshalom – (Ausztria)

3.

1d

Hegyeshalom – Rajka – (Szlovákia)

4.

2

Budapest [XIV. kerület, Rákosrendező] – Esztergom

5.

3

Komárom – Komárom – (Szlovákia)

6.

4

Esztergom – Kertváros – Almásfüzitő

7.

5

Székesfehérvár – Komárom (Rendező)

8.

8

Győr – Sopron – (Ausztria)

9.

9

Fertőszentmiklós – (Ausztria)

10.

10

Győr (Rendező) – Celldömölk

11.

11

Győr – Veszprém

12.

12 (2)

Tatabánya – Oroszlány

13.

15

Szombathely – Sopron – Ágfalva – (Ausztria)

14.

16

Hegyeshalom – Porpác

15.

17

Szombathely – Zalaszentiván – Nagykanizsa

16.

20

Székesfehérvár – Szombathely

17.

21

Szombathely – Szentgotthárd – (Ausztria)

18.

25

Boba – Zalaegerszeg – Őriszentpéter – (Szlovénia)

19.

26

Balatonszentgyörgy – Tapolca – Ukk

20.

29 (2)

Szabadbattyán – Tapolca

21.

30

Budapest [I. kerület, Déli pu.] – Székesfehérvár – Nagykanizsa – Murakeresztúr – (Horvátország)

22.

31

Érdi elágazás – Tárnok

23.

40

Budapest [XI. kerület, Kelenföld] – Pécs

24.

41

Dombóvár – Gyékényes – (Horvátország)

25.

42

Pusztaszabolcs – Dunaújváros – Paks

26.

43

Mezőfalva – Rétszilas

27.

44

Székesfehérvár – Pusztaszabolcs

28.

45

Sárbogárd – Börgönd

29.

46

Rétszilas – Bátaszék

30.

60 (1)

Murakeresztúr – Gyékényes

31.

65 (1)

Pécs – Villány

32.

66

Villány – Magyarbóly – (Horvátország)

33.

70

Budapest [VI. kerület, Nyugati pu.] – Szob – (Szlovákia)

34.

71

Budapest [XV. kerület, Rákospalota–Újpest] – Vácrátót – Vác

35.

74

Nógrádszakál – (Szlovákia)

36.

77

Aszód – Vácrátót

37.

78 (2)

Nógrádszakál – Ipolytarnóc – (Szlovákia)

38.

80 (1)

Budapest [VIII. kerület, Keleti pu.] – Hatvan – Miskolc – Mezőzombor – Sátoraljaújhely – (Szlovákia)

39.

81

Hatvan – Somoskőújfalu – (Szlovákia)

40.

82

Hatvan – Újszász

41.

86

Vámosgyörk – Újszász

42.

87

Füzesabony – Putnok

43.

89

Nyékládháza – Tiszapalkonya-erőmű

44.

90

Felsőzsolca – Hidasnémeti – (Szlovákia)

45.

92 (1)

Miskolc (Tiszai) – Bánréve – (Szlovákia)

46.

92 (2)

Bánréve – Ózd

47.

94

Sajóecseg – Tornanádaska – Hídvégardó – (Szlovákia)

48.

100

Budapest [VI. kerület, Nyugati pu.] – Cegléd – Szolnok – Záhony – (Ukrajna)

49.

100c

Mezőzombor – Nyíregyháza

50.

101

Püspökladány – Biharkeresztes – (Románia)

51.

103

Karcag – Tiszafüred

52.

105

Debrecen – Nyírábrány – (Románia)

53.

108

Debrecen – Füzesabony

54.

110

Apafa – Mátészalka

55.

115

Mátészalka – Tiborszállás – Vállaj [Ágerdőmajor] – (Románia)

56.

120a

Budapest [X. kerület, Rákos] – Újszász – Szolnok

57.

120

Szajol – Lőkösháza – (Románia)

58.

135

Szeged – Békéscsaba – Kötegyán – (Románia)

59.

136

Szeged (Rendező) – Röszke – (Szerbia)

60.

140

Cegléd – Szeged

61.

142

Budapest [X. kerület, Kőbánya–Kispest] – Lajosmizse – Kecskemét

62.

150

Budapest [IX. kerület, Ferencváros] – Kelebia – (Szerbia)

63.

154

Bátaszék – Baja – Kiskunhalas

64.

155

Kiskunhalas – Kiskunfélegyháza

65.

235

Budapest [XXIII. kerület, Soroksár] – Budapest [XXIII. kerület, Soroksár Terminál]

66.

284

Záhony normál nyomtávú hálózat

67.

318

Nagybörzsöny [Nagyirtás] – Nagybörzsöny

68.

400

Záhony széles nyomtávú hálózat

69.

Budapesti körvasút vonalai közül:

70.

200

Budapest [X. kerület, Kőbánya felső] – Budapest [XIV. kerület, Rákosrendező]

71.

201

Budapest [XV. kerület, Angyalföldi elágazás] – Budapest [XIII. kerület, Angyalföld]

72.

202

Budapest [XV. kerület, Angyalföldi elágazás] – Budapest [XV. kerület, Rákospalota – Újpest]

73.

203

Budapest [X. kerület, Rákos] – Budapest [X. kerület, Rákosi elágazás]

74.

205

Budapest [IX. kerület, Ferencváros] – Budapest [X. kerület, Kőbánya felső]

75.

206

Budapest [IX. kerület, Ferencváros] – Budapest [X. kerület, Kőbánya-Kispest]

76.

210

Budapest [XIV. kerület, Rákosrendező] – Budapest [XV. kerület, Vasúttörténeti park]

77.

211

Budapest [XIX. kerület, Kispesti elágazás] – Budapest [XVIII. kerület, Pestszentimre felső elágazás]

78.

212

Budapest [X. kerület, Kőbánya teher] – Budapest [X. kerület, Kőbánya felső]

79.

216

Budapest [X. kerület, Kőbánya felső elágazás] – Budapest [X. kerület, Kőbánya-Hizlaló]

80.

217

Budapest [X. kerület, Kőbánya felsői kiágazás] – Budapest [X. kerület, Rákos]

81.

219

Budapest [XIV. kerület, Rákosrendező] – Budapest [XIV. kerület, Városligeti elágazás]

82.

220

Budapest [XIV. kerület, Rákosrendező] – Budapest [XV. kerület, Istvántelki főműhely]

83.

221

Budapest [XXIII. kerület, Soroksár] – Budapest [XVIII. kerület, Szemeretelep mh.]

3.    Tervezett országos törzshálózati vasúti pályák

 

A

B

1.

Vasútvonal száma

 

2.

V0

Budapestet délről kerülő vasútvonal (V0): Szárliget – Szár – Bodmér – Vértesacsa – Vereb – Baracska – Ercsi – Szigetszentmárton – Kiskunlacháza – Bugyi – Dabas – Újhartyán – Ceglédbercel

3.

 

Hajmáskér – Balatonfűzfő

4.

 

Sopron – Ágfalva – (Ausztria)

5.

 

Kópházánál átkötés

6.

392

Bácsalmás – Csikéria – (Szerbia)

7.

121

Szeged – Újszeged – Nagylak – (Románia)

8.

 

Zalaszentivánnál 2 deltavágány.

9.

100d

Budapest [X. kerület, Kőbánya–Kispest] – Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2. terminál – Üllő

10.

 

Budapest [XX. kerület, Pesterzsébet] – Budapest [IX. kerület, Ferencváros nyugati rendező]

11.

 

Mezőkeresztes – Emőd, Emőd – Nyékládháza nyomvonalkorrekció

12.

 

Aszódi korrekció

13.

 

Százhalombatta – Ráckeresztúr – Ercsi

14.

 

Szeged – (Szerbia)

15.

 

Budapest [I. kerület, Déli pu.] – Budapest [VI. kerület, Nyugati pu.]

4/4. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez

Országos repülőterek

1. Nemzetközi kereskedelmi repülőterek

1.1. Budapest [Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér]

1.2. Debrecen [Debreceni Nemzetközi Repülőtér]

1.3. Sármellék [Hévíz – Balaton Airport]

2. Közös felhasználású katonai és polgári repülőtérré fejleszthető repülőterek

2.1. Kecskemét

2.2. Pápa

2.3. Szolnok

2.4. Taszár

4/5. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez

Országos kerékpárút-törzshálózat elemei

(A település e mellékletben a település közigazgatási területét és annak 25 kilométeres környezetét jelenti)

1. Felső-Dunamente kerékpárútvonal:

1.A: (Szlovákia – Ausztria) – Rajka – Bezenye – Mosonmagyaróvár – Halászi – Darnózseli – Hédervár – Ásványráró – Dunaszeg – Győrladamér – Győrzámoly – Győrújfalu – Győr – Vének – Gönyű – Komárom – Almásfüzitő – Dunaalmás – Neszmély – Süttő – Lábatlan – Nyergesújfalu – Tát – Esztergom – Pilismarót – Dömös – Visegrád – Dunabogdány – Kisoroszi – Tahitótfalu – Szigetmonostor – Szentendre – Budapest (6-os jelű Euro Velo®)

1.B: Mosonmagyaróvár – Dunakiliti – (Szlovákia)

1.C: Győr – Vámosszabadi – (Szlovákia)

1.D: Komárom – (Szlovákia)

1.E: Tata – Etyek – (A 10. sz. Közép-Európa Vizei kerékpárútvonal Tordas – Etyek közötti szakasza) – Ercsi

1.F: Pilismarót – Szob – Nagymaros – Verőce – Vác – Göd – Dunakeszi – Budapest (6-os jelű Euro Velo®)

1.G: Kisoroszi – Tahitótfalu – Leányfalu

1.H: Budapest – Budakalász

2. Északkeleti határmente kerékpárútvonal:

2.A: (Szlovákia) – Szob – Kemence – Balassagyarmat – Szécsény – Litke – Salgótarján – Cered – Ózd – Bánréve – Aggtelek – Jósvafő – Szalonna – Hidasnémeti – Gönc – (A 4. sz. Tiszamente kerékpárút Gönc és Sátoraljaújhely közötti szakasza) – Sátoraljaújhely – Pácin – Záhony – Zsurk – Lónya – Vásárosnamény –Szatmárcseke – Tiszacsécse – Tiszabecs – (Ukrajna)

2.B: Litke – Ipolytarnóc – (Szlovákia)

2.C: Nagybárkány – Márkháza – Nagykeresztúr – Salgótarján – Somoskőújfalu – (Szlovákia)

2.D: Somoskőújfalu – Salgótarján

2.E: Bánréve – (Szlovákia)

2.F: Telkibánya – Kéked – (Szlovákia)

2.G: Záhony – (Ukrajna)

2.H: Gulács – Tarpa – Tivadar

3. Kelet-magyarországi kerékpárútvonal:

3.A: Nyírábrány – Nyírbátor – Csengersima – Tiszabecs

3.B: Csengersima – (Románia)

3.C: Nyírábrány – (Románia)

4. Tiszamente kerékpárútvonal (11-es jelű Euro Velo®):

4.A: Gönc – Telkibánya – Bózsva – Pálháza – Füzérradvány – Mikóháza – Sátoraljaújhely – Sárospatak – Bodrogolaszi – Vámosújfalu – Olaszliszka – Szegilong – Szegi – Bodrogkisfalud – Bodrogkeresztúr – Tarcal – Tokaj – Tiszaladány – Tiszatardos – Tiszalök – Tiszadada – Tiszadob – Tiszaújváros – Tiszapalkonya – Tiszatarján – Tiszakeszi – Ároktő – Tiszadorogma – Tiszabábolna – Poroszló – Sarud – Kisköre – Tiszasüly – Kőtelek – Nagykörű – Szolnok – Tószeg – Tiszavárkony – Tiszajenő – Tiszakécske – Lakitelek – Tiszaalpár – Csongrád – Baks – Ópusztaszer – Sándorfalva – Szeged – Röszke – (Szerbia)

4.B: Sátoraljaújhely – (Szlovákia)

4.C: Tiszaújváros – Tiszacsege – Tiszafüred – Abádszalók – Kisköre

5. Dél-alföldi határmente kerékpárútvonal:

5.A: Debrecen – Létavértes – Biharkeresztes – Sarkad – Gyula – Lőkösháza – Battonya – Mezőhegyes – Tótkomlós – Orosháza – Hódmezővásárhely – Szeged – Mórahalom – Tompa – Bácsalmás – Nagybaracska – Mohács

5.B: Biharkeresztes – Ártánd – (Románia)

5.C: Nagybaracska – Dávod – (Szerbia)

6. Alsó-Dunamente kerékpárútvonal (6-os jelű Euro Velo®):

6.A: Budapest – Dunaharaszti – Taksony – Dunavarsány – Majosháza – Ráckeve – Dömsöd – Dunavecse – Dunaegyháza – Solt – Dunapataj – Ordas – Dunaszentbenedek – Uszód – Foktő – Fajsz – Baja – Szeremle – Dunafalva – Mohács – Kölked – (Horvátország)

6.B: Budapest – Érd – Százhalombatta – Tököl – Szigethalom – Dunavarsány

6.C: Százhalombatta – Ercsi – Dunaújváros – Dunaföldvár

6.D: Mohács – Hercegszántó – (Szerbia)

7. Délnyugat-magyarországi kerékpárútvonal:

7.A: Balatonakarattya – Siófok – Keszthely – Sármellék – Zalakaros – Nagykanizsa – Kaszó – Nagyatád – Berzence – (Horvátország)

7.B: Nadap – Velence – Gárdony – Pákozd

7.C.: Nagykanizsa – Letenye – (Horvátország)

8. Északnyugat-dunántúli kerékpárútvonal:

8.A: Győr – Pannonhalma – Csesznek – Zirc – Veszprém – Balatonalmádi – Balatonfüred

8.B: Tihany

9. Dunántúli határmenti kerékpárútvonal (részben 13-as jelű Euro Velo®):

9.A: Kölked – Sátorhely – Majs – Lippó – Kislippó – Magyarbóly – Villány – Villánykövesd – Palkonya – Újpetre – Vokány – Nagytótfalu – Kisharsány – Siklós – Matty – Kisszentmárton – Vejti – Piskó – Zaláta – Drávasztára – Felsőszentmárton – Szentborbás – Tótújfalu – Potony – Drávagárdony – Drávatamási – Barcs – Péterhida – Babócsa – Bolhó – Heresznye – Vízvár – Somogyudvarhely – Berzence – Gyékényes – Zákány – Őrtilos – Murakeresztúr – Molnári – Letenye – Bázakerettye – Tormafölde – Szécsisziget – Lenti – Rédics – Resznek – Nemesnép – Szentgyörgyvölgy – Velemér – Magyarszombatfa – Bajánsenye – Őriszentpéter – Szalafő – Apátistvánfalva – Magyarlak – Rábagyarmat – Rátót – Csákánydoroszló – Pinkamindszent – Szentpéterfa – Pornóapáti – Felsőcsatár – Narda – Bucsu – Bozsok – Velem – Kőszeg – Horvátzsidány – Csepreg – Szakony – Zsira – Sopronhorpács – Egyházasfalu – Lövő – Röjtökmuzsaj – Nagylózs – Fertőhomok – Fertőd – Sarród – Jánossomorja – Várbalog – Hegyeshalom – (Ausztria)

9.B: Siklós – Harkány – Márfa – Diósviszló – Rádfalva – Kórós – Sámod – Kisszentmárton

9.C: Molnári – (Horvátország)

9.D: Szentgyörgyvölgy – Magyarföld – Bajánsenye

9.E: Szalafő – (Szlovénia)

9.F: Szentgotthárd – (Ausztria)

9.G: Szentpéterfa – Ják

9.H: Ólmod – (Ausztria)

9.I: Fertőhomok – Fertőrákos – (Ausztria)

9.J: Sarród – (Ausztria)

9.K: Sopronkőhida – Sopron – Harka (Ausztria)

9.L: Sopron – Ágfalva – (Ausztria)

9.M: Hegyeshalom – Bezenye

9.N: Mosonmagyaróvár – Hegyeshalom

9.O: Mosonszolnok – Mosonmagyaróvár

9.P: Várbalog – (Ausztria)

10. Közép-Európa Vizei kerékpárútvonal (14-es jelű Euro Velo®):

Szentgotthárd – Zalaegerszeg – Keszthely – Tihany – Balatonakarattya – Székesfehérvár – Budapest – Hatvan – Gyöngyös – Eger – Hortobágy – Debrecen – Nyírábrány

13. Fertőd – Keszthely kerékpárútvonal:

Fertőd – Csapod – Cirák – Répcelak – Celldömölk – Jánosháza – Hévíz – Keszthely

21. Palócok földje kerékpárútvonal:

Szécsény – Hollókő – Nagybárkány

22. Bükki kerékpárútvonal:

Ózd – Dédestapolcsány – Szilvásvárad – Bélapátfalva – Eger

23. Nyugat-zempléni kerékpárútvonal:

23.A: Gönc – Boldogkőváralja – Miskolc – Felsőtárkány – Eger

23.B: Nagyvisnyó – Szilvásvárad

31. Zagyvamenti kerékpárútvonal:

(2.C kerékpárút Salgótarján és Nagybárkány közötti szakasza) – Szurdokpüspöki – Zagyvaszántó – Petőfibánya – (10.A kerékpárút Petőfibánya és Jászfényszaru közötti szakasza) – Jászberény – Szolnok

32. Jászok, kiskunok földje kerékpárútvonal:

Jászberény – Cegléd – Nagykőrös – Kecskemét – Bugacpusztaháza

41. Hajdúvárosok–Szabolcs kerékpárútvonal:

Bekecs – Szerencs – Tarcal – (4.A kerékpárút Tarcal és Tokaj közötti szakasza) – Tokaj – Gávavencsellő – Nagyhalász – Nyíregyháza – Hajdúnánás – Hajdúdorog – Hajdúböszörmény – Debrecen

42. Alföldi kerékpárútvonal:

Tiszafüred – Karcag – Füzesgyarmat – Szeghalom – Vésztő – Doboz – Sarkad

43. Körösvölgyi kerékpárútvonal:

(Románia) – Gyula – Békéscsaba – Békés – Mezőberény – Gyomaendrőd – Szarvas – Öcsöd – Csongrád – Kiskunfélegyháza – Bugacpusztaháza

51. Csongrádi kerékpárútvonal:

(Románia) – Nagylak – Makó – Szeged – Kiskunmajsa – Jászszentlászló – Bugac

61. Közép-magyarországi kerékpárútvonal:

61.A: Bugacpusztaháza – Soltvadkert – Kiskőrös – Dunapataj – (6.A Alsó–Dunamente kerékpárút Dunapataj és Solt közötti szakasza) – Solt – Dunaföldvár – Cece – Simontornya – Tamási

61.B: Cece – Soponya – Tác – Szabadbattyán

62. Sió-völgyi kerékpárútvonal:

Fajsz – Szekszárd – Sióagárd – Kölesd – Sárszentlőrinc – Simontornya – (61. Közép–magyarországi kerékpárút Simontornya és Tolnanémedi közötti szakasza) – Szabadhídvég – Siófok

71. Vértesi kerékpárútvonal:

71.A: Székesfehérvár – Gánt – Várgesztes – Oroszlány [Majkpuszta] – Kecskéd – Környe – Tatabánya – Vértesszőlős – Tata – Dunaalmás (Komárom)

71.B: Oroszlány [Majkpuszta] – Csákvár – Nadap

72. Külső-somogyi kerékpárútvonal:

Balatonföldvár – Kőröshegy – Tamási – Hőgyész – Bonyhád – Mecseknádasd – Pécsvárad – Pécs – Újpetre

73. Belső-somogyi kerékpárútvonal:

Fonyód – Buzsák – Somogyvár – Kaposvár – Szenna – Almamellék – Abaliget – Orfű – Pécs

74. Kaposmente kerékpárútvonal:

Nagyatád – Segesd – Nagybajom – Kaposmérő – Kaposvár – Taszár – Dombóvár – Kurd – Hőgyész

81. Balaton–Rába kerékpárútvonal:

81.A: Veszprém – Nagyvázsony – Kapolcs – Tapolca – Sümeg – Somlóvásárhely – Pápa – Árpás – Győr

81.B: Tapolca – Szigliget

82. Termál kerékpárútvonal:

82.A: Zalabér – Kám – Rum – Sárvár – Szeleste – Bük – Csepreg

82.B: Rum – Szombathely – Bucsu

83. Rába–Bakonyalja kerékpárútvonal:

Sárvár – Celldömölk – Mersevát – Pápa

4/6. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez

Nemzetközi és országos vízi utak, országos jelentőségű kikötők és határkikötők

1.    Nemzetközi és országos vízi utak

 

A

B

C

1.

A vízi út neve

A szakasz (fkm–fkm)

A vízi út osztálya

2.

Duna (nemzetközi vízi út)

1812–1641

VI/B

3.

Duna (nemzetközi vízi út)

1641–1433

VI/C

4.

Mosoni-Duna (az EU tagállamainak lobogója alatt közlekedő hajók engedélymentesen használhatják)

14–2

III

5.

Mosoni-Duna (az EU tagállamainak lobogója alatt közlekedő hajók engedélymentesen használhatják)

2–0

VI/B

6.

Szentendrei-Duna (az EU tagállamainak lobogója alatt közlekedő hajók engedélymentesen használhatják)

32–0

IV

7.

Ráckevei-Duna (az EU tagállamainak lobogója alatt közlekedő hajók engedélymentesen használhatják)

58–0

III

8.

Sió-csatorna

121–23

IV/időszakosan

(Kizárólag az olyan balatoni vízeresztések időszakában hajózható, amelyet a Hajósoknak Szóló Hirdetményben közzétesznek.)

9.

Sió-csatorna

23–0

IV

10.

Dráva

198–70

II

11.

Tisza

685–612

I

12.

Tisza

612–544

III

13.

Tisza

544–403

III

14.

Tisza

403–254

II

15.

Tisza

254–160

IV

16.

Bodrog

51–0

III

17.

Sebes-Körös

10–0

II

18.

Kettős-Körös

23–0

II

19.

Hármas-Körös

91–0

II

20.

Balaton

IV

21.

Fertőtó

II

22.

Velencei-tó

II

23.

Keleti-főcsatorna

45–0

II

24.

Hortobágy–Berettyó-főcsatorna

7–0

II

2.    Meglévő országos kikötők

2.1.    Dunán:

2.2.    Győr – Gönyű

2.3.    Komárom

2.4.    Budapest [Csepel]

2.5.    Dunaújváros

2.6.    Paks

2.7.    Baja

2.8.    Mohács

2.9.    Tiszán:

2.10.    Tiszaújváros

2.11.    Szeged

3.    Meglévő határkikötők

3.1.    Dunán:

3.2.    Mohács

3.3.    Tiszán:

3.4.    Záhony

3.5.    Szeged

3.6.    Dráván:

3.7.    Drávaszabolcs

4/7. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez

Erőművek

1. Meglévő atomerőmű és egyéb 50 MW és annál nagyobb névleges teljesítőképességű erőművek

(A térség e mellékletben a település közigazgatási területét és annak 25 kilométeres környezetét jelenti)

1.1. Ajka

1.2. Budapest I.

1.3. Budapest II.

1.4. Budapest III.

1.5. Budapest IV.

1.6. Debrecen

1.7. Dunaújváros

1.8. Gönyű

1.9. Kazincbarcika

1.10. Litér

1.11. Lőrinci

1.12. Oroszlány

1.13. Paks I.

1.14. Pécs

1.15. Sajószöged

1.16. Százhalombatta

1.17. Tatabánya

1.18. Tiszaújváros I.

1.19. Tiszaújváros II.

1.20. Visonta

2. Tervezett atomerőmű és egyéb 50 MW és annál nagyobb névleges teljesítőképességű erőművek

2.1. Almásfüzitő térsége

2.2. Paks II.

2.3. Szeged térsége

4/8. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez

A villamosenergia-átviteli hálózat távvezetékei

(A térség e mellékletben a település közigazgatási területét és annak 25 kilométeres környezetét jelenti)

1.    Meglévő 750 kV-os átviteli hálózat távvezetékek

 

Ágazati száma

Elhelyezkedése

1.

1.

Albertirsa – Szolnok – Hajdúböszörmény – Kisvárda térsége – Barabás – (Ukrajna)

2.    Tervezett 750 kV-os átviteli hálózat távvezetékek:

1. Kisvárda térsége – Nyírkarász térsége

3.    Meglévő 400 kV-os átviteli hálózat távvezetékek

 

Ágazati száma

Elhelyezkedése

1.

4., 5.

Albertirsa – Göd

2.

8., 9.

Albertirsa – Szigetcsép – Ercsi – Martonvásár

3.

2.

Albertirsa – Cegléd – Szolnok

4.

10.

Békéscsaba – Elek – (Románia)

5.

20.

Felsőpáhok – Tornyiszentmiklós – Muraszemenye – (Horvátország)

6.

19.

Felsőpáhok – Kaposvár

7.

11.

Felsőzsolca – Sajóivánka

8.

12.

Göd – Bánk – Hont – (Szlovákia)

9.

17.

Gönyű – Győr

10.

15.

Győr – Litér

11.

14.

Győr – Abda – Vámosszabadi – (Szlovákia)

12.

18.

Győr – Öttevény – Vép – Hegyeshalom – (Ausztria)

13.

23.

Litér – Felsőpáhok

14.

24.

Martonvásár – Bicske

15.

25.

Martonvásár – Litér

16.

26., 27.

Martonvásár – Perkáta – Paks

17.

34., 35.

Bogád – Illocska – (Horvátország)

18.

29.

Paks – Litér [I.]

19.

30.

Paks – Bogád

20.

32.

Paks – Szeged

21.

33.

Paks – Kaposvár

22.

28.

Sajószöged – Nyírtelek térsége – Lónya – (Ukrajna)

23.

36.

Sajószöged – Felsőzsolca [I.]

24.

37.

Sajószöged – Felsőzsolca [II.]

25.

38.

Sajószöged – Göd

26.

41.

Szeged – Békéscsaba

27.

40.

Szeged – Csanádpalota – (Románia)

28.

42.

Szeged – Röszke [I.] – (Szerbia)

29.

3.

Szolnok – Mezőtúr – Békéscsaba

30.

46.

Tiszaújváros – Sajószöged [I.]

31.

43., 44.

Vép – Vasvár – Felsőpáhok

4.    Tervezett 400 kV-os átviteli hálózat távvezetékek

1. Albertirsa – Kecskemét

2. Almásfüzitő – Dad térsége

3. Bogád – Hercegszántó – (Szerbia)

4. Bogád – Kaposvár

5. Detk térsége

6. Ercsi térsége

7. Gönyű – (Szlovákia)

8. Győr térsége – Abda – Vámosszabadi – (Szlovákia)

9. Hajdúböszörmény – Berettyóújfalu – Békéscsaba

10. Hajdúböszörmény – Létavértes – (Románia)

11. Kecskemét – Nyárlőrinc

12. Kerepes térsége

13. Kisvárda térsége – Hajdúböszörmény

14. Kisvárda térsége

15. Kisvárda térsége – Kisrozvágy – (Szlovákia)

16. Kisvárda térsége – Nyírtelek térsége

17. Martonvásár – Győr

18. Oroszlány – Dad térsége

19. Paks – Albertirsa

20. Paks [I.]

21. Paks – Litér [II.]

22. Paks [II.]

23. Paks [III.]

24. Perkáta

25. Répcelak térsége

26. Sajóivánka – Kazincbarcika – Berente

27. Sajóivánka – Bánréve – (Szlovákia)

28. Sajószöged – Hajdúböszörmény

29. Sajószöged – Nyírtelek térsége – Kisvárda térsége

30. Szeged – Röszke [II.] – (Szerbia)

31. Szeged térsége

32. Székesfehérvár térsége

33. Szigetcsép térsége

34. Szolnok – Nyárlőrinc

35. Tiszaújváros – Sajószöged [II.]

5.    Meglévő 220 kV-os átviteli hálózat távvezetékek

 

Ágazati száma

Elhelyezkedése

1.

78.

Budapest [XV. kerület]

2.

49.

Detk – Maklár – Mezőkövesd – Sajószöged

3.

50.

Detk – Szolnok

4.

51.

Detk – Csány – Budapest [XV. kerület]

5.

52.

Detk – Ecséd – Budapest [XV. kerület]

6.

61.

Göd – Budapest [XV. kerület]

7.

65.

Győr – Hegyeshalom – (Ausztria)

8.

 

Kisvárda – Kisvárda térsége

9.

 

Győr – Százhalombatta

10.

70., 71.

Nagyút – Mezőtárkány – Sajószöged

11.

66.

Ócsa – Maglód – Budapest [XV. kerület]

12.

69.

Sajószöged – Debrecen

13.

72.

Sajószöged – Szolnok

14.

73., 74.

Sajószöged – Tiszaújváros

15.

62., 63.

Sajószöged – Kisvárda térsége – Lónya – (Ukrajna)

16.

54.

Százhalombatta – Budapest [XI. kerület]

17.

55., 56.

Százhalombatta – Dunaújváros

18.

59., 60.

Százhalombatta – Ócsa

19.

75.

Szolnok – Szeged

20.

 

Tiszalök – Tiszadada

21.

47.

Visonta – Detk [I.]

22.

48.

Visonta – Detk [II.]

6.    Tervezett 220 kV-os átviteli hálózat távvezetékek

1. Budapest [XXI. kerület] – Budapest [XI. kerület]

2. Kerepes térsége

4/9. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez

Nemzetközi és hazai szénhidrogén-szállító vezetékek

(A térség e mellékletben a település közigazgatási területét és annak 25 kilométeres környezetét jelenti)

1.    Meglévő földgázszállító vezetékek

 

A

B

1.

száma

elhelyezkedése

2.

100:

(Ukrajna) – Beregdaróc – Kisvarsány – Nyírbogdány – Nemesbikk – Füzesabony – Nagyfüged – Zsámbok

3.

100–01:

Beregdaróc – Tarpa – Nagyar

4.

100–02:

Kisvarsány – Mándok

5.

100–03:

Petneháza – Anarcs

6.

100–04:

Nyírbogdány – Ibrány

7.

100–05:

Tiszavasvári – Tiszalök

8.

100–06:

Tiszaújváros

9.

100–07:

Tiszaújváros

10.

100–08:

Tiszaújváros

11.

100–09:

Tiszaújváros

12.

100–10:

Nagyfüged – Tarnaörs

13.

100–11:

Vámosgyörk – Gyöngyös

14.

100–12:

Csány – Jászberény

15.

100–13:

Nagyfüged – Halmajugra

16.

101:

(Ukrajna) – Beregdaróc – Kisvarsány – Nyírgyulaj – Hajdúszoboszló – Püspökladány – Ecsegfalva – Mezőtúr

17.

101–02:

Nyírgyulaj – Napkor – Nyíregyháza

18.

101–03:

Nyírgyulaj – Nyírmeggyes – Győrtelek

19.

101–04:

Téglás

20.

101–05:

Téglás – Hajdúsámson

21.

101–06:

Hajdúböszörmény

22.

101–07:

Debrecen – Hajdúböszörmény

23.

101–08:

Kaba

24.

101–09:

Kaba – Földes

25.

101–10:

Bucsa – Karcag

26.

102:

Hajdúszoboszló – Püspökladány – Ecsegfalva – Mezőtúr

27.

103:

Nagyhegyes – Kenderes – Törökszentmiklós – Szolnok – Cegléd – Vecsés

28.

103–01:

Nádudvar

29.

103–02:

Karcag

30.

103–03:

Karcag

31.

103–04:

Karcag – Kunmadaras

32.

103–05:

Kunmadaras

33.

103–06:

Kenderes – Kisújszállás

34.

103–07:

Törökszentmiklós

35.

103–08:

Törökszentmiklós – Kétpó – Mezőtúr

36.

103–09:

Szajol – Martfű

37.

103–10:

Szajol

38.

103–11:

Szajol

39.

103–12:

Abony

40.

103–13:

Cegléd

41.

103–21:

Szolnok

42.

104:

Kenderes – Tiszaörs – Tiszacsege – Tiszaújváros

43.

105:

Nemesbikk – Folyás [Bödönhát] – Balmazújváros – Nagyhegyes

44.

105–01:

Folyás – Egyek

45.

106:

Nagyhegyes – Balmazújváros – Folyás [Bödönhát] – Nemesbikk – Sajószöged – Miskolc

46.

106–01:

Nagyhegyes

47.

106–02:

Balmazújváros – Hajdúböszörmény

48.

106–03:

Balmazújváros

49.

106–04:

Folyás [Bödönhát]

50.

106–05:

Sajószöged – Sajóörös – Tiszaújváros

51.

106–06:

Tiszaújváros

52.

106–21:

Tiszapalkonya

53.

107:

Hajdúszoboszló – Nagyhegyes

54.

108:

Hajdúszoboszló – Nagyhegyes

55.

109:

Hajdúszoboszló

56.

110:

Hajdúszoboszló

57.

111:

Nagyhegyes – Ebes – Debrecen

58.

111–01:

Ebes

59.

111–02:

Ebes – Debrecen

60.

112:

Hajdúszoboszló – Sáránd

61.

113:

Sáránd – Berettyóújfalu – Mezősas

62.

122:

(Ukrajna) – Beregdaróc

63.

123:

Beregdaróc – Kisvarsány – Nyírgyulaj – Hajdúszoboszló

64.

123–01:

Nyírgyulaj

65.

123–02:

Téglás

66.

124:

Napkor

67.

200:

Nemesbikk – Miskolc

68.

201:

Miskolc – Sajószentpéter – Berente

69.

202:

Miskolc – Sajószentpéter – Kazincbarcika – Vadna – Ózd

70.

202–01:

Sajókeresztúr

71.

202–02:

Sajószentpéter

72.

202–03:

Sajószentpéter

73.

202–04:

Berente

74.

202–05:

Berente

75.

202–06:

Berente

76.

202–07:

Kazincbarcika

77.

202–08:

Vadna – Rudabánya

78.

203:

Miskolc – Sajószentpéter – Berente

79.

204:

Nemesbikk – Sajószöged – Tiszalúc – Szerencs

80.

204–01:

Sajóörös – Tiszaújváros

81.

205:

Szerencs – Olaszliszka – Sárospatak

82.

206:

Szerencs – Golop – Abaújkér

83.

207:

Miskolc

84.

208:

Miskolc – Nyékládháza – Miskolc [Vargahegy]

85.

208–01:

Miskolc [Vargahegy]

86.

209:

Ózd – (Szlovákia)

87.

210:

Ózd

88.

211:

Ózd – Járdánháza – Tarnalelesz – Mátraterenye – Bátonyterenye [Kisterenye]

89.

211–01:

Ózd [Farkaslyuk]

90.

211–02:

Mátraterenye – Mátraderecske

91.

212:

Tarnalelesz – Fedémes

92.

213:

Fedémes – Egerbakta – Eger

93.

214:

Fedémes – Bélapátfalva

94.

215:

Bátonyterenye [Kisterenye] – Salgótarján

95.

216:

Sámsonháza – Nagylóc – Szécsény

96.

217:

Bátonyterenye [Kisterenye] – Sámsonháza – Pásztó – Heréd – Hatvan – Zsámbok

97.

217–01:

Pásztó

98.

217–02:

Heréd – Lőrinci

99.

218:

Kazincbarcika

100.

300:

Mezőtúr – Szarvas – Szentes – Mindszent – Szeged [Kiskundorozsma]

101.

300–01:

Szentes

102.

300–21:

Baks – Mindszent

103.

301:

Mezőtúr – Öcsöd – Tiszainoka – Lakitelek – Városföld

104.

301–01:

Kunszentmárton

105.

302:

Mezőtúr – Öcsöd – Tiszainoka – Lakitelek – Városföld

106.

302–01:

Kunszentmárton

107.

303:

Algyő – Ópusztaszer – Kiskunfélegyháza – Városföld – Kecskemét – Lajosmizse – Újhartyán – Vecsés

108.

303–01:

Kecskemét – Nagykőrös

109.

304:

Városföld – Kiskunfélegyháza – Ópusztaszer – Szatymaz – Szeged [Kiskundorozsma]

110.

305:

Kardoskút – Szentes – Csongrád – Kiskunfélegyháza – Városföld

111.

305–01:

Szentes

112.

305–02:

Csongrád

113.

305–21:

Felgyő – Szentes

114.

306:

Városföld – Kecskemét – Kunadacs – Tass – Makád – Adony

115.

306–01:

Kecskemét

116.

306–02:

Kecskemét

117.

307:

Városföld – Kecskemét – Kunadacs – Tass – Makád – Adony

118.

307–21:

Adony – Makád

119.

308:

Algyő – Szeged [Kiskundorozsma]

120.

308–01:

Szeged

121.

309:

Szeged [Kiskundorozsma] – Üllés

122.

309–01:

Üllés

123.

310:

Szank – Kiskunmajsa – Üllés

124.

311:

Zsana – Kiskunmajsa – Szank

125.

312:

Szank – Bugac – Városföld

126.

313:

Szank – Bugac – Városföld

127.

314:

Méhkerék – Gyula – Békéscsaba – Kardoskút – Hódmezővásárhely – Algyő

128.

314–01:

Pusztaföldvár

129.

314–02:

Kardoskút – Pusztaföldvár

130.

314–03:

Kardoskút – Orosháza

131.

314–04:

Hódmezővásárhely

132.

314–05:

Hódmezővásárhely

133.

314–06:

Algyő

134.

314–21:

Algyő

135.

315:

Csabaszabadi – Kamut – Mezőberény

136.

316:

Kamut – Murony – Békés

137.

316–01:

Murony

138.

317:

Békéscsaba – Békés

139.

318:

Kardoskút – Orosháza

140.

319:

Kardoskút – Orosháza

141.

320:

Kardoskút – Orosháza

142.

320–01:

Orosháza

143.

321:

Kardoskút – Tótkomlós – Mezőhegyes

144.

321–01:

Tótkomlós

145.

322:

Mezőhegyes – Battonya

146.

323:

Hódmezővásárhely – Óföldeák – Makó

147.

324:

Kübekháza – Kiszombor – Makó

148.

325:

Algyő – Szeged [Újszeged]

149.

325–21:

Szeged

150.

325–22:

Szeged

151.

326:

Algyő – Szeged

152.

327:

Szeged [Kiskundorozsma] – Röszke – (Szerbia)

153.

328:

Szeged [Kiskundorozsma] – Röszke – (Szerbia)

154.

329:

Szank – Soltvadkert – Kalocsa – Fadd – Szekszárd

155.

330:

Szank – Kiskunhalas – Jánoshalma – Baja – Báta – Maráza – Pécs

156.

330–01:

Kiskunhalas

157.

330–02:

Palotabozsok – Mohács

158.

330–03:

Pécs

159

330–04:

Pécs

160.

330–05:

Pécs

161.

330–21:

Báta – Dunafalva

162.

331:

Városföld – Kiskunfélegyháza – Ópusztaszer – Szatymaz – Szeged [Kiskundorozsma] – Algyő

163.

331a:

Báta – Bátaszék – Várdomb – Szekszárd

164.

331–01:

Várdomb

165.

331–02:

Várdomb – Mőcsény – Bonyhád

166.

331–03:

Szekszárd

167.

334:

Algyő – Makó – Nagylak – (Románia)

168.

335:

Városföld – Bugac – Szank – Kiskunhalas – Jánoshalma – Baja – Báta

169.

400:

Zsámbok – Maglód – Vecsés

170.

401:

Zsámbok – Gödöllő – Fót [Alag] – Szentendre

171.

401–21:

Dunakeszi – Szentendre

172.

402:

Vecsés – Újhartyán – Lajosmizse – Kecskemét – Városföld

173.

402–01:

Kecskemét – Nagykőrös

174.

403:

Vecsés – Majosháza – Szigetcsép – Ercsi

175.

403–21:

Szigetcsép – Majosháza

176.

404:

Vecsés – Gyál – Budapest [XXIII. kerület] – Szigetszentmiklós

177.

404–01:

Szigetszentmiklós

178.

404–02:

Szigetszentmiklós – Budapest [XXI. kerület]

179.

404–03:

Szigetszentmiklós – Budapest [XXI. kerület]

180.

404–05:

Budapest [XXI. kerület]

181.

405:

Budapest [XXII. kerület] – Budapest [XI. kerület]

182.

406:

Vecsés – Gyál – Bp. [XXIII. kerület] – Szigetszentmiklós – Budapest [XXI. kerület]

183.

406–01:

Budapest [XXI. kerület]

184.

407:

Vecsés – Ecser – Budapest [X. kerület] – Budapest [XV. kerület]

185.

408:

Budapest [XV. kerület] – Fót [Alag]

186.

409:

Szentendre – Pilisvörösvár

187.

410:

Pilisvörösvár – Budapest [III. kerület]

188.

411:

Budapest [III. kerület] – Budapest [II. kerület]

189.

412:

Fót [Alag] – Sződ – Vác

190.

412–01:

Fót –Veresegyház

191.

412–02:

Vác

192.

413:

Vác

193.

414:

Vác – Bánk – Romhány

194.

415:

Romhány – Érsekvadkert – Balassagyarmat

195.

415–01:

Érsekvadkert

196.

417:

Pilisvörösvár – Perbál – Százhalombatta

197.

500:

Pilisvörösvár – Dorog – Lábatlan – Komárom – Bőny – Győr

198.

500–01:

Dág

199.

500–02:

Nagysáp

200.

500–05:

Bana

201.

501:

(Ausztria) – Rajka – Mosonmagyaróvár – Mosonszentmiklós

202.

502:

Mosonszentmiklós – Ikrény – Győr

203.

503:

Ajka – Adásztevel – Lovászpatona – Töltéstava – Győr

204.

504:

Kápolnásnyék – Székesfehérvár – Nádasdladány – Ősi – Pétfürdő

205.

504–01:

Szabadbattyán

206.

505:

Ősi – Pétfürdő

207.

506:

Ősi – Berhida – Papkeszi

208.

507:

Papkeszi – Veszprém – Herend – Ajka – Devecser

209.

507–01:

Veszprém

210.

508:

Adony – Szabadegyháza – Aba – Mezőszentgyörgy – Papkeszi

211.

508–01:

Szabadegyháza

212.

509:

Mezőszentgyörgy – Siófok – Kőröshegy – Szőlősgyörök – Lengyeltóti

213.

509–01:

Siófok

214.

509–02:

Kőröshegy

215.

509–03:

Szőlősgyörök – Balatonboglár

216.

510:

Adony – Dunaújváros

217.

511:

Adony – Dunaújváros

218.

512:

Adony – Kápolnásnyék

219.

513:

Adony – Ercsi – Százhalombatta – Érd – Budapest [XXII. kerület]

220.

513–01:

Ercsi – Százhalombatta

221.

513–02:

Érd

222.

514:

Adony – Ercsi – Százhalombatta

223.

514–03:

Százhalombatta

224.

514–04:

Százhalombatta

225.

514–05:

Százhalombatta

226.

515:

Naszály – Tata – Környe – Tatabánya

227.

515–01:

Tata

228.

515–02:

Tatabánya

229.

516:

Dág – Zsámbék

230.

517:

Győr – Gönyű

231.

600:

Lengyeltóti – Marcali – Zalakomár – Nagykanizsa

232.

601:

Lengyeltóti – Somogyjád – Kaposvár [Toponár]

233.

601–01:

Kaposvár

234.

602:

Babócsa – Nagyatád – Iharosberény – Nagykanizsa

235.

602–01:

Bolhás – Berzence

236.

602–02:

Iharosberény

237.

603:

Nagykanizsa – Becsehely

238.

603–01:

Becsehely

239.

604:

Nagykanizsa – Magyarszerdahely – Pusztaederics

240.

605:

Pusztaederics – Nagylengyel

241.

606:

Pusztaederics – Gutorfölde – Lenti

242.

606–01:

Gutorfölde

243.

607:

Devecser – Jánosháza – Dabronc – Pókaszepetk – Zalaegerszeg – Nagylengyel

244.

607–02:

Zalaegerszeg

245.

608:

Dabronc – Sümegcsehi – Várvölgy – Raposka – Tapolca

246.

608–01:

Várvölgy – Cserszegtomaj

247.

608–02:

Raposka

248.

609:

Pókaszepetk – Körmend

249.

610:

Körmend – Csákánydoroszló – Szentgotthárd

250.

610–01:

Csákánydoroszló

251.

611:

Karakó – Meggyeskovácsi – Szombathely

252.

611–01:

Meggyeskovácsi – Sárvár

253.

612:

Szombathely – Kőszeg

254.

613:

Karakó – Celldömölk – Répcelak

255.

613–01:

Celldömölk

256.

614:

Mosonszentmiklós – Csorna – Kapuvár – Répcelak

257.

615:

Báta – Maráza – Kozármisleny – Túrony – Drávaszerdahely – (Horvátország)

258.

615–21:

Pécs – Kozármisleny

259.

616:

Répcelak – Újkér – Nagylózs – Sopron

260.

616–01:

Nagylózs – Fertőszentmiklós

261.

Szlovák tranzit:

Vecsés – Balassagyarmat – (Szlovákia)

2.    Tervezett földgázszállító vezetékek

 

A

B

1.

név

elhelyezkedés

2.

Nabucco:

(Románia) – Nagylak – Hódmezővásárhely – Kecskemét – Adony – Székesfehérvár – Mór – Tét – Rajka – (Ausztria)

3.

Déli Áramlat:

(Szerbia) – Hercegszántó – Szigetvár térsége – Tornyiszentmiklós – (Szlovénia)

4.

Városföld – Adony – Ercsi

5.

Ercsi – Győr

6.

Ercsi – Százhalombatta

7.

Győr – Mosonmagyaróvár – (Szlovákia)

8.

 

Budapest [XXI. kerület] – Taksony

3.    Meglévő kőolajszállító vezetékek

 

A

B

1.

név

elhelyezkedés

2.

Adria

Százhalombatta – Káloz – Kára – Kutas – Berzence – (Horvátország)

3.

Barátság I.

(Szlovákia) – Hont – Pécel – Vecsés – Százhalombatta

4.

Barátság II.

(Ukrajna) – Fényeslitke – Tiszavasvári – Mezőcsát – Kál – Zsámbok – Százhalombatta

5.

 

Tiszaújváros – Barátság II.

6.

Algyő – Pálmonostora – Kecskemét – Pusztavacs – Százhalombatta

7.

Kiskunhalas – Szank – Pálmonostora

4.    Meglévő termékvezetékek

1.

Elhelyezkedés

2.

Cegléd – Kecskemét

3.

Kápolnásnyék – Komárom [Szőny]

4.

Kápolnásnyék – Komárom [Szőny]

5.

Kápolnásnyék – Székesfehérvár

6.

Kápolnásnyék – Százhalombatta

7.

Kecskemét

8.

Komárom [Szőny] – Győr

9.

Komárom – Győr – Rajka – [Szlovákia]

10.

Keleti termékvezeték: (Ukrajna) – Beregdaróc – Vásárosnamény – Nyírbogdány – Tiszavasvári – Tiszapalkonya – Tiszaújváros

11.

Szajol – Tiszasüly – Füzesabony – Tiszaújváros

12.

Szajol – Tiszasüly – Füzesabony – Tiszaújváros

13.

Százhalombatta – Budapest [XXI.]

14.

Százhalombatta – Vecsés

15.

Százhalombatta – Kápolnásnyék

16.

Százhalombatta – Kápolnásnyék

17.

Százhalombatta – Ócsa – Cegléd – Szajol

18.

Százhalombatta – Ócsa – Cegléd – Szajol

19.

Székesfehérvár – Pécs

20.

Tiszaújváros – Balmazújváros – Ebes

21.

Tiszaújváros – Kazincbarcika

22.

Tiszaújváros – Beregdaróc – (Ukrajna)

23.

Tiszaújváros – Mezőkövesd – Vámosgyörk – Zsámbok – Üllő – Százhalombatta

4/10. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez

Országos vízi létesítmények

(A térség e mellékletben a település közigazgatási területét és annak 25 kilométeres környezetét jelenti)

1.    VTT-tározók

 

A

B

C

D

1.

Megvalósult

Tervezett tározó

Tápláló vízfolyás

Település

2.

Beregi

Tisza

Tákos, Csaroda, Tarpa, Tivadar, Gulács, Jánd, Hetefejércse, Vásárosnamény, Márokpapi

3.

Cigánd-Tiszakarádi

Tisza

Nagyrozvágy, Cigánd, Pácin

4.

Dél-borsodi

Tisza

Ároktő, Tiszadorogma, Tiszacsege

5.

Hanyi-Jászsági

Tisza

Kisköre, Tarnaszentmiklós, Pély

6.

Hanyi-Tiszasülyi

Tisza

Jászkisér, Pély, Tiszasüly

7.

Nagykunsági

Tisza

Tiszabura, Tiszagyenda, Tiszaroff, Kunhegyes, Abádszalók

8.

Szamos-Kraszna közi

Szamos, Kraszna

Szamosszeg, Szamoskér, Kocsord, Tunyogmatolcs, Ópályi, Nagydobos, Győrtelek, Mátészalka

9.

Szegedi

Tisza

Baks, Ópusztaszer, Dóc

10.

Tisza-Szamosközi alsó

Tisza

Nagyar, Nábrád, Kisar, Gulács, Panyola, Kérsemjén, Fehérgyarmat

11.

Tisza-Szamosközi felső

Tisza

Szatmárcseke, Túrisvándi

12.

Tisza-Túrközi

Tisza

Tiszakóród, Tiszacsécse, Milota, Tiszabecs, Sonkád

13.

Tiszaroffi

Tisza

Tiszaroff, Tiszabő, Tiszagyenda

14.

Inérháti

Tisza

Kesznyéten, Tiszaluc, Tiszadob, Tiszaújváros

2.    Országos vízkár-elhárítási célú tározók

2.1.    Meglévő országos vízkár-elhárítási célú tározók

 

A

B

C

1.

Megnevezés

Tápláló vízfolyás

Település

2.

Borsóhalmi

Zagyva, Tarna

Jászjákóhalma, Jászberény

3.

Ér menti

Ér-Berettyó

Pocsaj, Kismarja

4.

Halaspusztai

Berettyó-Sebes-Körös

Szeghalom

5.

Kisdelta

Fehér-Körös

Gyula

6.

Kutasi

Berettyó

Csökmő

7.

Lajtamenti

Lajta

Bezenye

8.

Ludasi

Bene-patak

Ludas, Detk, Nagyút

9.

Mályvádi

Fekete- és Fehér-Körös

Gyula

10.

Mérgesi

Sebes-Körös

Köröstarcsa, Körösladány

11.

Rábamenti

Rába

Ostffyasszonyfa, Csönge, Kenyeri, Pápoc, Kemenesszentpéter, Vág, Várkesző, Egyházaskesző, Sárvár

12.

Jászteleki

Zagyva

Jászberény, Jásztelek, Jánoshida

13.

Bódvalenkei szükségtározó

Bódva

Bódvalenke, Hidvégardó

14.

Bódvarákói szükségtározó

Bódva

Bódvarákó, Szögliget, Perkupa

15.

Bódvaszilasi szükségtározó

Bódva

Bódvaszilas, Komjáti, Tornaszentandrás

16.

Mátraverebélyi

Zagyva

Mátraverebély, Bátonyterenye

17.

Maconkai

Zagyva

Bátonyterenye

18.

Tarjánpataki tározó

Zagyva

Bátonyterenye

19.

Lukácsházi tározó

Gyöngyös-patak

Kőszeg, Lukácsháza, Kőszegdoroszló

20.

Kebele tározó

Kebele-patak

Belsősárd, Resznek, Zalaszombatfa

21.

Alsószenterzsébeti tározó

Kerka-patak

Alsószenterzsébet, Felsőszenterzsébet, Kerkafalva, Kerkakutas

22.

Góri tározó

Répce

Bük, Bő, Gór, Csepreg

2.2.    Tervezett országos vízkár-elhárítási célú tározók

 

A

B

C

1.

Megnevezés

Tápláló vízfolyás

Település

2.

Nagyfüged- Tarnazsadányi

Bene, Tarna, Tarnóca

Nagyfüged, Tarnazsadány

3.

Viszneki

Tarna, Gyöngyös-patak

Visznek, Erk, Nagyfüged

3.    Meglévő kiemelt jelentőségű vízi építmények

 

A

B

C

1.

Megnevezés

Vízfolyás

Érintett település

2.

Ágotai vészelzárómű

Hortobágy–Berettyó

Püspökladány

3.

Bőcsi duzzasztómű

Hernád

Bőcs

4.

Balatonkiliti mederduzzasztó

Sió

Siófok

5.

Békési duzzasztó

Kettős-Körös

Békés

6.

Békésszentandrási vízlépcső

Hármas-Körös

Békésszentandrás

7.

Bökényi vízlépcső

Hármas-Körös

Szentes

8.

Dinnyési zsilip

Dinnyés–Kajtori-csatorna

Pákozd

9.

Felsődobszai duzzasztómű

Hernád

Felsődobsza

10.

Gibárti duzzasztómű

Hernád

Gibárt

11.

Gyulai duzzasztó

Fehér–Körös

Gyula

12.

Kesznyéteni árvízkapu

Takta-övcsatorna

Kesznyéten

13.

Kis-Balaton 21T

Kis-Balaton

Keszthely

14.

Kis-Balaton 4T

Kis-Balaton

Balatonmagyaród

15.

Kiskörei vízlépcső

Tisza

Abádszalók, Kisköre

16.

Körösladányi duzzasztó

Sebes-Körös

Körösladány

17.

Kvassay zsilip

Ráckevei-Duna

Budapest

18.

Mexikópusztai zsilip

Fertőtó

Sarród

19.

Mosonmagyaróvári duzzasztó

Mosoni-Duna

Mosonmagyaróvár

20.

Nicki duzzasztó

Rába

Kenyeri

21.

Rábca–torkolati műtárgy

Rábca

Abda

22.

Sió árvízkapu

Sió

Bogyiszló

23.

Siófoki hajózsilip

Sió

Siófok

24.

Siófoki leeresztő zsilip

Sió

Siófok

25.

Szentgotthárdi duzzasztó

Rába

Szentgotthárd

26.

Tassi zsilip

Ráckevei-Duna

Tass

27.

Tiszalöki vízlépcső

Tisza

Tiszalök

28.

Túr torkolati műtárgy

Túr

Tiszakóród

4.    Országos csatornák

4.1.    Meglévő országos csatornák

 

A

B

1.

Csatorna neve

Érintett települések

2.

Újszőrhalmi-csatorna

Csabacsűd/Nagyszénás–Kondoros

3.

Brassó-ér

Hajdúböszörmény

4.

Vajai-(III.)–főfolyás

Berkesz–Nyírbátor

5.

Szeghalmi-főcsatorna

Szeghalom

6.

Felsőréhelyi-főcsatorna

Ecsegfalva–Dévaványa

7.

Telki–Peresi-csatorna

Gyomaendrőd

8.

Műrét–Kistiszai-csatorna

Baks

9.

Kerülőházi (XV.)–csatorna

Szabolcsveresmart–Rétközberencs

10.

N-III-csatorna

Tiszadob–Tiszavasvári

11.

Doba-csatorna

Tiszasüly–Besenyszög/Csataszög

12.

Lónyay-főcsatorna

Gávavencsellő–Berkesz

13.

Harangzugi–I-csatorna

Kétpó–Öcsöd

14.

N–II-csatorna

Tiszadada

15.

Nagy-foki-csatorna

Szeghalom–Újiráz/Komádi

16.

Dögös–Kákafoki-csatorna

Szarvas–Csabaszabadi

17.

Karcagi-V-11-csatorna

Karcag

18.

Megkerülő

Dunapataj

19.

Kődombszigeti-főcsatorna

Komádi–Magyarhomorog

20.

Galambos-csatorna

Csegöld–Zajta

21.

Percsorai-főcsatorna

Baks–Dóc

22.

Holt-Sebes-Körös

Szeghalom–Körösszakál/Körösnagyharsány

23.

Gyulai-lecsapoló-csatorna

Gyula

24.

N-I-csatorna

Tiszavasvári

25.

Felső–alvízi-tápcsatorna

Kékcse–Rétközberencs

26.

K–VII–Kösely-vízlead-útvonal

Hajdúszoboszló

27.

Tiszabői-csatorna

Tiszabő–Kunhegyes

28.

Kösely-főcsatorna

Nádudvar–Sáránd

29.

Hortobágy–Kadarcs-összekötő-csatorna

Hajdúböszörmény

30.

Vajdalaposi-csatorna

Nagyhegyes

31.

Nyugati-főcsatorna

Tiszavasvári–Hortobágy

32.

K–IV.-öntöző-főcsatorna

Hortobágy–Hajdúböszörmény

33.

Berek-ér–Puszta-ér

Biharnagybajom–Nagyrábé/Bihartorda

34.

Kopolya–Gyepes–összekötő-csatorna

Kötegyán

35.

Gyepes-főcsatorna

Tarhos–Kötegyán

36.

Csikósér–Élővíz-összekötő-csatorna

Gyula

37.

Kispálszigeti-csatorna

Nagyrábé

38.

Sárközi–II.-főcsatorna

Öregcsertő–Sükösd

39.

Mezőberényi-főcsatorna

Murony–Mezőberény

40.

Kadia–Ó–Duna

Hercegszántó

41.

Magdolna-ér

Balmazújváros

42.

Harta–II-összekötő-csatorna

Harta

43.

Forgácsháti-csatorna

Tiszavasvári–Hajdúnánás

44.

K–1–öntöző-csatorna

Szentes–Szarvas

45.

Folyáséri-főcsatorna

Körösladány–Szeghalom

46.

Taktaközi-öntöző-főcsatorna

Szerencs–Tokaj

47.

Bágy–Szandalik-csatorna

Folyás–Újszentmargita

48.

V–3 Óvári-csatorna

Doboz–Sarkad

49.

Füredkócsi-tározó-tápcsatorna

Tiszafüred–Hortobágy

50.

Mirhó–Kisgyolcsi-összekötő-csatorna

Abádszalók

51.

Malomzug–Décsipusztai-csatorna

Szarvas

52.

K–V–1.–megkerülő-csatorna

Balmazújváros

53.

Csátés-csatorna

Jászapáti–Jászkisér

54.

Sártó–Ökröstói-csatorna

Hódmezővásárhely

55.

KÖF–DVCS-összekötő-csatorna

Akasztó

56.

Kopáncsi-öntözőcsatorna

Hódmezővásárhely

57.

K–I.-főcsatorna

Tiszavasvári

58.

Bárkás-csatorna

Sarkad

59.

Álomzugi-csatorna

Mezőtúr/Túrkeve

60.

Veker–ér-csatorna

Szentes

61.

Pálfoki-csatorna

Bihartorda–Bakonszeg

62.

Maros jobb parti tápcsatorna

Makó

63.

Patéi-csatorna

Szentes

64.

Terehalom–Mucsiháti-csatorna

Szentes

65.

Mezőtúri–VI-csatorna

Mezőtúr

66.

Csente–Szakáli–III.-csatorna

Körösszakál–Berekböszörmény

67.

Nagytói–Toprongyos-csatorna

Komádi–Geszt

68.

Siratói összekötő-csatorna

Békésszentandrás

69.

Alsófutaki-csatorna

Püspökladány

70.

Matyér–Subasai-főcsatorna

Szeged

71.

Kálló-ér

Zsáka–Berettyóújfalu

72.

Oláhréti-csatorna

Nyíregyháza

73.

Szelidi–tavi

Dunapataj–Kalocsa

74.

Csorna–Foktői-csatorna

Foktő–Szakmár

75.

Máriapócsi (IV. számú) főfolyás

Demecser–Nyírbogát

76.

Ferencszállási-csatorna

Deszk–Klárafalva

77.

K–VIII-öntöző-főcsatorna

Nádudvar–Hajdúszoboszló

78.

K–VIII–10.-öntözőcsatorna

Püspökladány–Nádudvar

79.

Csente–Szakáli–II.-csatorna

Magyarhomorog–Körösszegapáti

80.

Csente–Szakáli–I.-csatorna

Komádi

81.

Csillagosi–összekötő-csatorna

Homokmégy

82.

Jászsági-főcsatorna

Tiszasüly–Kisköre

83.

Hamvas-főcsatorna

Püspökladány–Földes

84.

Büngösdi-csatorna

Köröstarcsa–Mezőberény/Körösladány

85.

Keleti-főcsatorna

Tiszalök–Bakonszeg

86.

Belfő-csatorna

Paszab–Záhony

87.

Kopolya–Gyepes alsó összekötő-csatorna

Sarkad

88.

Gojdár–Pamukéri-csatorna

Mártély–Hódmezővásárhely

89.

Solti-árapasztó

Solt

90.

Gerlai-holtág

Békéscsaba

91.

Szeghalmi-gyűjtőcsatorna

Szeghalom

92.

22. csatorna

Jászkisér

93.

K–11-csatorna

Szentes–Szarvas

94.

Sugovica

Baja

95.

Kiskunsági-főcsatorna

Tass–Akasztó

96.

Szeregyházi-csatorna

Gyula

97.

Homoródi-összekötő-csatorna

Miske–Dusnok

98.

Halastói-tápcsatorna

Tiszakeszi–Újszentmargita

99.

Kopolya

Sarkad–Kötegyán

100.

Karapancsai-főcsatorna

Mohács–Dávod/Hercegszántó

101.

Malomzug–Simafoki-csatorna

Túrkeve–Mezőtúr/Gyomaendrőd

102.

Tetétlen–szigeti-csatorna

Tetétlen–Sáp

103.

V. Vargahosszai-főcsatorna

Békés–Doboz

104.

Kösely–Hajdúszováti-átmetszés

Földes–Hajdúszovát

105.

XXXI. Apaji-csatorna (Átok-csatorna)

Kiskunlacháza–Kunszentmiklós

106.

Solt–Szakálháti-csatorna

Hódmezővásárhely

107.

Gőgő–Szenke-főcsatorna

Fehérgyarmat–Jánkmajtis

108.

Nagy-ér

Nyírlugos–Berettyóújfalu/Tépe

109.

Mérges-ér

Nagyrábé/Bihartorda–Bakonszeg

110.

Ludas-ér

Szegvár–Derekegyház

111.

Makádi (III.)–főcsatorna

Szigetbecse–Makád

112.

Harangzugi–I–c.–csatorna

Kengyel–Öcsöd

113.

Kisújszállási–XXII.-csatorna

Kisújszállás

114.

Matyér–Fehértói-csatorna

Szatymaz–Szeged

115.

Túr–Belvíz-főcsatorna

Vásárosnamény–Sonkád

116.

Terehalom–Mucsihát–Kórógy-összekötő-csatorna

Szentes

117.

Hamvas–Sárréti összekötő-csatorna

Bucsa

118.

Kopáncsi–tápcsatorna

Hódmezővásárhely

119.

Nagykunsági-főcsatorna

Abádszalók–Öcsöd

120.

K–III–öntöző-főcsatorna

Hajdúnánás–Hajdúböszörmény

121.

Ó–Berettyó

Füzesgyarmat–Zsáka

122.

Alsó–Ó–Berettyó-csatorna

Bucsa/Szerep–Füzesgyarmat/Biharnagybajom

123.

Dömsödi(I.)–árapasztó

Dömsöd–Bugyi

124.

Alsó–Kadarcs-csatorna

Nagyhegyes–Nádudvar

125.

Vidi-ér

Hajdúböszörmény

126.

Kígyósi főlecsapoló-csatorna

Szabadkígyós–Békéscsaba

127.

Hosszúfok–Határér–Köleséri-főcsatorna

Békés–Mezőgyán

128.

Morgófoki-tápcsatorna

Gyula–Kötegyán

129.

Nagykunsági-főcsatorna Keleti-ág

Kisújszállás–Túrkeve

130.

Északi-főgyűjtő

Dunafalva–Mohács

131.

Veker–Ecser–Kórógyi–összekötő-csatorna

Szentes

132.

Sós Géza-csatorna

Nádudvar

133.

Algyői-főcsatorna

Szeged–Algyő

134.

12–28. Tiszasüly–Pélyi–összekötő-csatorna

Pély–Tiszasüly

135.

Gyúlói-csatorna

Hódmezővásárhely

136.

Sarkad–Mérges–Sáros-ér

Tiszaigar–Hortobágy/Nádudvar

137.

Csárdaszállási-csatorna

Mezőberény

138.

Alsó–Selypes-főcsatorna

Tiszakeszi/Folyás

139.

12. (Pélyi)–csatorna

Jászkisér–Pély

140.

Árkus-főcsatorna

Tiszakeszi/Újszentmargita–Hortobágy

141.

Kórógy-ér

Szegvár–Szentes

142.

Makkodi-főcsatorna

Püspökladány–Nádudvar

143.

Sárközi–III.-főcsatorna

Miske–Szakmár

144.

Karcagi–II.-csatorna

Karcag

145.

Duna–Tisza-csatorna

Dunaharaszti–Dabas

146.

Tiszasülyi–(28.)–csatorna

Jászkisér–Tiszasüly

147.

Berek–ér–Sárréti-összekötő-csatorna

Nagyrábé–Bihardancsháza

148.

Cserepes–Pap-ér

Tiszacsege–Hortobágy/Balmazújváros

149.

Szamossályi-árapasztó

Szamossályi–Csegöld

150.

Holt-Sebes–Körös–Határér-összekötő

Sarkadkeresztúr–Zsadány

151.

Érpataki (VIII. számú)–főfolyás

Kótaj–Balkány

152.

Harta–I.-összekötő-csatorna

Dunatetétlen

153.

K–V–1.-lecsapoló-csatorna

Balmazújváros

154.

Móriczföldi–II.-csatorna

Komádi

155.

Klágya–Duna

Hercegszántó

156.

Szeghalmi-övcsatorna

Kertészsziget–Szeghalom

157.

Kékesiréti

Dunapataj–Harta

158

Kadarcs–Karácsonyfoki-csatorna

Hortobágy–Hajdúnánás

159.

33. sz.-csatorna (Homor-éri-csatorna)

Tiszasüly–Besenyszög

160.

Duna-völgyi-főcsatorna

Újlengyel–Baja

161.

Kállay (VII. számú)–főfolyás

Kemecse–Nyírgelse

162.

Szöcsköd–Komádi–I–II.-csatorna

Darvas–Komádi

163.

Fűzvölgyi-főcsatorna

Szalkszentmárton–Harta

164.

Szittyó-csatorna

Alsónémedi–Dabas

165.

Király-ér

Folyás–Tiszavasvári

166.

Hamvas–Alsófutaki összekötőcsatorna

Püspökladány

167.

Gyálai-Holt-Tisza

Szeged

168.

Szegvár–Mindszenti-határcsatorna

Szentes–Mindszent

169.

K–XI.-lecsapoló

Bakonszeg

170.

Ferenc-tápcsatorna

Baja–Hercegszántó

171.

Kutas–alsó-főcsatorna

Szeghalom–Körösszegapáti

172.

Gyulavári-főcsatorna

Gyula

173.

Káres-tói-csatorna

Nyíribrony–Levelek

174.

Csökmő–Halasi-csatorna

Csökmő

175.

Gorzsai-átvezetés

Hódmezővásárhely

176.

Hortobágy-főcsatorna

Tiszavasvári–Püspökladány

177.

Mirhó–Gyolcsi-csatorna

Tiszabura–Kunhegyes/Abádszalók

178.

Kati-ér

Balkány–Tépe/Berettyóújfalu

179.

Nk–III–2.-öntözőcsatorna

Kunhegyes–Karcag

180.

Sárközi–I.-főcsatorna

Kalocsa–Érsekcsanád

181.

Kígyósér-mellékág

Szakszentmárton–Tass

182.

HTVR-tápcsatorna

Balmazújváros

183.

Mágocs-ér

Szentes–Orosháza

184.

K–III–Hortobágy–összekötő-csatorna

Hajdúnánás

185.

Sárréti-főcsatorna

Ecsegfalva–Derecske

186.

K–V–3.-lecsapolócsatorna

Balmazújváros

187.

K–XI.–lecsapoló–Pálfoki-összekötő-csatorna

Bakonszeg

188.

V. csatorna

Dunavecse–Akasztó

189.

Villogó-belvízcsatorna

Abádszalók–Kisújszállás/Karcag

190.

Gyulai-tápcsatorna

Gyula

191.

Keleti-főcsatorna–Nyugati-főcsatorna-összekötő-csatorna

Tiszavasvári

192.

Katrai-tápcsatorna

Hódmezővásárhely

193.

Maros jobbparti öntöző főcsatorna

Óföldeák

194.

Nagyszigeti III.-öntözőcsatorna

Hódmezővásárhely

195.

Millér-csatorna

Jászkisér–Szolnok

196.

XXX-csatorna

Alsónémedi–Kunszentmiklós

197.

Kurca-csatorna

Szentes–Mindszent

198.

Élővíz-csatorna

Békés–Gyula

4.2.    Tervezett országos csatornák

 

A

B

1.

Csatorna megnevezése

Település

2.

Jászsági főcsatorna Zagyvai ága

Kisköre térsége – Alattyán térsége

3.

Jászsági főcsatorna Zagyvai ága

Jászapáti térsége – Jászdózsa térsége

4/11. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez

Országos hulladékgazdálkodási létesítmények

1. Meglévő radioaktívhulladék-tároló:

1.1. Bátaapáti

1.2. Püspökszilágy – Kisnémedi

2. Meglévő veszélyeshulladék-lerakó:

2.1. Apc

2.2. Debrecen

2.3. Dunaújváros (2 db)

2.4. Galgamácsa

2.5. Marcali

2.6. Mosonmagyaróvár

2.7. Sajóbábony (2 db)

2.8. Sajókaza (2 db)

2.9. Százhalombatta

2.10. Tiszaújváros

2.11. Várpalota

3. Meglévő veszélyeshulladék-égetőmű:

3.1. Budapest, XII. kerület

3.2. Dorog

3.3. Győr

3.4. Királyszentistván

3.5. Pétfürdő

3.6. Sajóbábony (2 db)

3.7. Százhalombatta

3.8. Tiszaújváros (2 db)

3.9. Tiszavasvári

3.10. Vác

5. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez

Térségi övezetek és azok kapcsolata

 

A

B

1.

Országos Területrendezési Terv

Kiemelt térségi és megyei területrendezési terv

2.

Ökológiai hálózat magterületének övezete

3.

Ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete

4.

Ökológiai hálózat pufferterületének övezete

5.

Kiváló termőhelyi adottságú szántók övezete

6.

Jó termőhelyi adottságú szántók övezete

7.

Kiváló termőhelyi adottságú erdők övezete

8.

Erdők övezete

9.

Erdőtelepítésre javasolt terület övezete

10.

Tájképvédelmi terület övezete

11.

Világörökségi és világörökségi várományos területek övezete

12.

Vízminőség-védelmi terület övezete

13.

Nagyvízi meder övezete

14.

VTT-tározók övezete

15.

Honvédelmi és katonai célú terület övezete

16.

Ásványi nyersanyagvagyon övezete

17.

Rendszeresen belvízjárta terület övezete

18.

Tanyás területek övezete

19.

 

Földtani veszélyforrás területének övezete

20.

 

Egyedileg meghatározott megyei övezet(ek)

6. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet térségi övezetei és azok kapcsolata

 

A

B

C

1.

Országos Területrendezési Tervben meghatározott

Kiemelt térségi egyedileg meghatározott övezet

2.

Országos övezet

Kiemelt térségi övezet

3.

Ökológiai hálózat magterületének övezete

 

4.

Ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete

 

5.

Ökológiai hálózat pufferterületének övezete

 

6.

Kiváló termőhelyi adottságú szántók övezete

 

 

7.

Jó termőhelyi adottságú szántók övezete

 

 

8.

Kiváló termőhelyi adottságú erdők övezete

 

 

9.

Erdők övezete

 

 

10.

Erdőtelepítésre javasolt terület övezete

 

 

11.

Tájképvédelmi terület övezete

 

 

12.

 

 

Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete

13.

Világörökségi és világörökségi várományos területek övezete

 

 

14.

Vízminőség-védelmi terület övezete

 

 

15.

 

Ásványi nyersanyagvagyon övezete

 

16.

 

Földtani veszélyforrás területének övezete

 

17.

 

 

Vízeróziónak kitett terület övezete

18.

 

Rendszeresen belvízjárta terület övezete

 

19.

 

 

Tómeder övezete

20.

 

 

Általános mezőgazdasági terület övezete

21.

 

 

Kertes mezőgazdasági terület övezete

22.

 

 

Borszőlő termőhelyi kataszteri terület övezete

23.

Honvédelmi és katonai célú terület övezete

 

 

7. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez

MHKT_7.PDF

8. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez

Budapesti Agglomeráció településeinek területi mérlege

 

A

B

C

D

1.

Település

Települési térség területe (ha)

Település közigazgatási területe (ha)

Települési térség területének aránya (%)

2.

Alsónémedi

1250,47

4906,91

25,48

3.

Biatorbágy

1344,45

4410,70

30,48

4.

Budajenő

255,53

1241,79

20,58

5.

Budakalász

679,87

1516,96

44,83

6.

Budakeszi

915,42

3710,42

24,67

7.

Budaörs

1503,50

2357,07

63,79

8.

Budapest

35841,42

52512,16

68,25

9.

Csobánka

230,88

2276,25

10,14

10.

Csomád

232,49

1239,47

18,76

11.

Csömör

750,58

2270,19

33,06

12.

Csörög

165,05

504,44

32,72

13.

Délegyháza

478,25

2541,25

18,82

14.

Diósd

557,04

575,02

96,87

15.

Dunabogdány

292,42

2549,78

11,47

16.

Dunaharaszti

1477,90

2916,54

50,67

17.

Dunakeszi

1494,99

3106,14

48,13

18.

Dunavarsány

881,72

2250,04

39,18

19.

Ecser

915,43

1311,56

69,80

20.

Erdőkertes

517,87

575,38

90,00

21.

Érd

3739,78

6330,34

61,21

22.

Felsőpakony

301,08

1532,34

19,65

23.

Fót

1428,41

3740,61

38,19

24.

Göd

1486,12

2443,91

60,81

25.

Gödöllő

1938,68

6191,42

31,31

26.

Gyál

1446,65

2493,16

58,02

27.

Gyömrő

957,27

2650,09

36,12

28.

Halásztelek

524,92

865,81

60,63

29.

Herceghalom

389,99

733,83

53,15

30.

Isaszeg

874,42

5483,92

15,95

31.

Kerepes

742,86

2407,34

30,85

32.

Kisoroszi

142,64

1093,82

13,04

33.

Kistarcsa

537,15

1100,93

48,79

34.

Leányfalu

338,84

1536,08

22,06

35.

Maglód

900,08

2236,44

40,26

36.

Majosháza

305,37

1141,45

26,75

37.

Mogyoród

815,91

3447,72

23,66

38.

Nagykovácsi

463,45

2766,83

16,75

39.

Nagytarcsa

544,54

1213,86

44,86

40.

Ócsa

1585,28

8162,28

19,42

41.

Őrbottyán

791,57

2734,58

28,95

42.

Páty

814,553

3929,68

20,73

43.

Pécel

1016,15

4362,08

23,29

44.

Perbál

346,08

2565,58

13,49

45.

Pilisborosjenő

317,71

924,93

34,35

46.

Piliscsaba

628,70

2555,25

24,61

47.

Pilisjászfalu

192,30

696,21

27,62

48.

Pilisszántó

148,05

1594,14

9,29

49.

Pilisszentiván

181,12

811,54

22,32

50.

Pilisszentkereszt

252,05

1720,54

14,66

51.

Pilisszentlászló

91,70

1775,29

5,17

52.

Pilisvörösvár

738,31

2428,50

30,40

53.

Pomáz

1026,15

4904,41

20,92

54.

Pócsmegyer

324,37

1307,63

24,81

55.

Pusztazámor

197,71

928,13

21,30

56.

Remeteszőlős

84,09

288,84

29,11

57.

Solymár

699,42

1786,22

39,17

58.

Sóskút

475,75

2490,53

19,10

59.

Szada

874,13

1667,86

52,41

60.

Százhalombatta

1451,74

2806,21

51,73

61.

Szentendre

1664,30

4381,73

37,98

62.

Szigethalom

663,26

912,42

72,69

63.

Szigetmonostor

334,83

2350,67

14,24

64.

Szigetszentmiklós

2732,86

4568,58

59,82

65.

Sződ

474,00

1355,60

34,97

66.

Sződliget

268,36

731,34

36,69

67.

Tahitótfalu

517,20

3916,81

13,20

68.

Taksony

620,04

2083,42

29,76

69.

Tárnok

778,03

2361,54

32,96

70.

Telki

267,46

1046,58

25,56

71.

Tinnye

414,54

1610,22

25,74

72.

Tök

383,17

2473,07

15,49

73.

Tököl

838,02

3847,02

21,78

74.

Törökbálint

1476,62

2941,08

50,21

75.

Üllő

1596,51

4812,17

33,18

76.

Üröm

326,91

664,87

49,17

77.

Vác

1818,03

6159,67

29,52

78.

Vácrátót

282,01

1799,61

15,67

79.

Vecsés

1788,70

3618,10

49,44

80.

Veresegyház

1324,27

2856,32

46,36

81.

Visegrád

263,93

3327,31

7,93

82.

Zsámbék

735,25

3366,14

21,84

9. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez

Budapesti Agglomeráció területén található térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények

1.    Térségi szerepkörű összekötő utak

 

A

B

1.

Meglévő szakaszok

Tervezett szakaszok

2.

Tárnok (7. sz. főút) – Herceghalom (1. sz. főút)

 

3.

 

Dunakeszi (2. sz. főút) – Csomád

4.

 

Pilisvörösvár nyugati elkerülő (M10 és 10. sz. főút között)

5.

(Esztergom) – Pilisszentkereszt – Pomáz –

– Pomáz (11. sz. főút)

6.

Visegrád (11. sz. főút) – Pilisszentlászló – Szentendre –

– Szentendre – Pomáz

7.

 

Budakeszi nyugati elkerülő

8.

 

Mogyoród (M3) – Kerepes (M31)

9.

 

Nagytarcsa (M0) – XVII. kerület – XVIII. kerület
– XX. kerület (M5)

10.

Perbál – Budakeszi

 

11.

Dunaharaszti – Alsónémedi – Gyál

 

12.

Budakeszi – Budaörs

 

13.

Sóskút – Érd

 

2.    Meglévő országos vasúti mellékvonal

 

A

1.

Vác – [Balassagyarmat]

2.

Budapest [VIII. kerület, Józsefváros] – Budapest [IX. kerület, Ferencváros]

3.

Budapest [VIII. kerület, Józsefváros] – Budapest [IX. kerület, Kőbánya felső]

4.

Rákospalotai körvasút

3.    Meglévő térségi repülőterek

 

A

1.

Térségi repülőterek

2.

Budapest XI. [Budaörsi repülőtér]

3.

Tököl [Tököli Repülőtér]

4.

Budakeszi [Farkashegyi Repülőtér]

5.

Gödöllő [Gödöllői Repülőtér ]

6.

Dunakeszi [Alagi Repülőtér ]

4.    Térségi kerékpárútvonal

 

A

B

1.

Meglévő szakaszok

Tervezett szakaszok

2.

Budapest III. kerület

Budapest III. kerület – Solymár – Pilisszentiván – Pilisjászfalu – [Dorog]

3.

 

Tahitótfalu – (Vác) – Sződliget – Vácrátót – Szada – Gödöllő

4.

 

Gödöllő – Mogyoród – Budapest [XV. kerület] – Budapest [VI. kerület]

5.

Budapest XVI.

Budapest – Ecser – Maglód – Gyömrő

6.

 

Ecser – Vecsés – Gyál – Alsónémedi – Dunaharaszti

7.

Budapest IX. kerület [Rákóczi híd Dunapart] – Budapest XIX. kerület

Budapest XIX. kerület – XVIII. kerület – Gyál – Ócsa

8.

 

Budapest – Budaörs – Törökbálint – Érd

9.

 

Biatorbágy – Telki – Perbál – Piliscsaba

10.

Budapest I. kerület [Erzsébet híd Dunapart] – Budapest II.

 

11.

 

Gödöllő – [Zagyvaszántó]

12.

Budapest IV. kerület

 

13.

Budapest IX. kerület – Budapest XXI. kerület

 

14.

 

Budapest XXI. kerület – Szigetszentmiklós

15.

 

Budapest XXI. kerület – Tököl

5. Térségi kikötők

 

A

B

1.

Meglévő

Tervezett

2.

Budapest IV. kerület [Újpest Északi Öböl]

 

3.

 

Budapest IX. kerület

6. Meglévő kompátkelőhelyek

 

A

1.

Tököl–Százhalombatta

2.

Vác – Tahitótfalu

3.

Göd – Szigetmonostor [Horány]

4.

Dunakeszi – Szigetmonostor [Horány]

5.

Visegrád – [Nagymaros]

6.

Dunabogdány–Kisoroszi

7.

Leányfalu – Pócsmegyer

8.

Szentendre – Szigetmonostor (2 db)

7. Térségi jelentőségű P+R parkolók

 

A

1.

Budaörs

2.

Budapest [III. kerület]

3.

Budapest [IV. kerület]

4.

Budapest [X. kerület]

5.

Budapest [XI. kerület]

6.

Budapest [XI. kerület]

7.

Budapest [XV. kerület]

8.

Budapest [XIX. kerület]

9.

Budapest [XXI. kerület]

10.

Budapest [XXII. kerület]

11.

Erdőkertes

12.

Érd

13.

Gödöllő

14.

Herceghalom

15.

Kistarcsa

16.

Pilisvörösvár

17.

Solymár

18.

Szentendre

19.

Tárnok

20.

Veresegyház

21.

Vác

8. Térségi logisztikai központok

 

A

B

1.

Meglévő

Tervezett

2.

Budapest XXIII. kerület [Budapesti Intermodális Logisztikai Központ]

 

3.

Budapest XXI. kerület [Csepel – Szabadkikötő]

 

4.

Budapest XXII. kerület [Nagytétény]

 

5.

 

Budapest XVIII. kerület [Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér térsége]

10. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez

MHKT_8.PDF

11/1. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez

MHKT_9.PDF

11/2. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez

MHKT_10.PDF

11/3. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez

MHKT_11.PDF

11/4. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez

MHKT_12.PDF

12/1. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez

A közúthálózat Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területét érintő térségi elemei

1. Meglévő térségi szerepkörű összekötő utak

1.1. Galambok (7. sz. főút) – [Zalabér]

1.2. Galambok – Zalakomár – [Somogyzsitfa (Szőcsénypuszta)] – Marcali

1.3. Hollád (M7) – [Somogyzsitfa (Szőcsénypuszta)]

1.4. Fonyód (7. sz. főút)/Balatonboglár (7. sz. főút) – Lengyeltóti – [Kaposvár]

1.5. Szántód – [Kaposvár]

1.6. [Lepsény] – Balatonfőkajár – Küngös – [Berhida]

1.7. Balatonalmádi (71. sz. főút) – [Veszprém]

1.8. Pula – Öcs – [Ajka]

1.9. [Sümeg] – Zalaszántó – Rezi – Cserszegtomaj – Keszthely

1.10. Hévíz – Zalakomár

1.11. Vállus–Keszthely

1.12. M7 és 7. sz. főút összekötései: Balatonszárszónál, Balatonőszödnél, Ordacsehinél, Balatonfenyvesnél

2. Tervezett térségi szerepkörű összekötő utak

2.1. Zalakomár – Zalakaros – Zalaújlak – [Nagybakónak – Újudvar]

2.2. Csömend – [Somogyfajsz – Juta]

2.3. Lengyeltóti – Somogymeggyes – Tab – 65. sz. főút

2.4. Tótvázsony (77. sz. főút) – Hidegkút – Balatonszőlős – Aszófő (71. sz. főút)

2.5. Nagyvázsony (77. sz. főút) – Zánka (71. sz. főút)

2.6. Tapolca (Diszel) (77. sz. főút) – Badacsonytomaj (71. sz. főút)

2.7. Zalaszántó – Várvölgy – Lesencetomaj

2.8. elkerülők: Tapolca, Monostorapáti, Kapolcs, Nagyvázsony

3. Tervezett mellékutak:

3.1. [Kerecseny] – Zalamerenye

3.2. Szegerdő – Vörs

3.3. Tikos – Szegerdő

3.4. Csömend – Somogyszentpál

3.5. Somogyszentpál – Táska

3.6. Fonyód – Buzsák

3.7. Ordacsehi – Szőlősgyörök

3.8. Hács – Kisberény

3.9. Karád – Kötcse

3.10. Teleki – Nagycsepely

3.11. Bálványos – Pusztaszemes

3.12. Sérsekszőlős – Zala

3.13. Tab – Torvaj

3.14. Bábonymegyer – Nyim

3.15. Balatonendréd – Ságvár

3.16. Csajág – Balatonakarattya

3.17. Küngös – Balatonkenese

3.18. [Papkeszi] – Küngös – [Jenő]

3.19. Balatonkenese – [Papkeszi]

3.20. Felsőörs (Köveskútpuszta) – Szentkirályszabadja – [Veszprém]

3.21. Barnag – Nagyvázsony (77. sz. főút)

3.22. Dörgicse – Tagyon

3.23. Vigántpetend – Monoszló

3.24. Monoszló – Balatoncsicsó

3.25. Balatonhenye – Monoszló

3.26. Öcs – Taliándörögd

3.27. Taliándörögd – [Szőc]

3.28. Kővágóörs

3.29. Kékkút – Mindszentkálla

3.30. Keszthely

3.31. Várvölgy – Uzsa

3.32. Rezi – Vállus

3.33. Vindornyaszőlős – Vindornyalak

3.34. Vindornyafok – 7327. j. mellékút

3.35. Vindornyaszőlős – [Sénye]

3.36. Nemesbük – [Zalaköveskút]

3.37. Karmacs – Hévíz

3.38. Bókaháza – Gétye – [Szentpéterúr]

3.39. Dióskál – [Orosztony]

3.40. Balatonmagyaród – Zalakomár

12/2. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez

A vasúthálózat Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területét érintő térségi elemei

1.    Meglévő országos vasúti mellékvonalak:

 

A

B

1.

Vasútvonal száma

 

2.

27

[Lepsény] – [Hajmáskér]

3.

35

[Kaposvár] – Siófok

4.

36

[Kaposvár] – Fonyód

5.

37

Balatonmáriafürdő elágazás – Somogyszob

6.

39

Központi főmajor – Csiszta – Gyógyfürdő

7.

39a

Táskai elágazás – Táska

8.

39b

Balatonfenyves Gazdasági Vasút – Somogyszentpál

9.

354

Balatonszentgyörgy elágazás – Sármellék

12/3. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén található térségi jelentőségű közforgalmú kikötők

(A térség e mellékletben a település közigazgatási területét és annak 20 kilométeres környezetét jelenti)

1. Meglévő térségi kikötők:

1.1. Alsóörs

1.2. Badacsonytomaj

1.3. Balatonakali

1.4. Balatonalmádi

1.5. Balatonboglár

1.6. Balatonfenyves

1.7. Balatonföldvár

1.8. Balatonfüred

1.9. Balatonfűzfő

1.10. Balatongyörök

1.11. Balatonkenese

1.12. Balatonlelle

1.13. Balatonmáriafürdő

1.14. Balatonszemes

1.15. Balatonudvari

1.16. Balatonvilágos

1.17. Csopak

1.18. Fonyód

1.19. Keszthely

1.20. Révfülöp

1.21. Siófok

1.22. Szigliget

1.23. Tihany

1.24. Zamárdi

1.25. Zánka

2. Meglévő kompátkelőhelyek:

2.1. Szántód – Tihany

3. Tervezett kompátkelőhelyek:

3.1. Fonyód térsége – Badacsonytomaj térsége

12/4. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén található térségi repülőterek

1. Siófok – Kiliti

2. Veszprém – Szentkirályszabadja

12/5. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területét érintő térségi jelentőségű kerékpárútvonalak

1. Galambok – [Kaszó]

2. Galambok – Öreglak

3. Balatonkeresztúr – Marcali – [Böhönye]

4. Nikla – Buzsák – Somogybabod – Karád – Andocs

5. Somogyvár – [Nagykónyi]

6. Balatonlelle – Somogybabod – Kaposvár

7. Karád – Kereki

8. Kapoly – Andocs – [Kaposvár]

9. Kereki – Ságvár

10. Lulla – Zamárdi

11. Lulla – Tab

12. Siófok – Som – [Nagykónyi – Dombóvár]

13. Balatonfűzfő – [Berhida – Várpalota – Bodajk – Csákvár]

14. Csopak – [Veszprém]

15. Balatonfüred – Balatonszőlős – Vászoly – Nagyvázsony – [Úrkút – Ajka]

16. Vöröstó – Monoszló – Badacsonytomaj

17. Zánka – Monoszló – Kapolcs – Taliándörögd – [Ajka – Ganna]

18. Hegyesd–Mindszentkálla

19. Vindornyaszőlős – Zalaszántó – Lesencetomaj – Tapolca

20. Vállus – Balatongyörök

21. Zalaszántó – Keszthely

22. [Zalaszentlászló] – Zalacsány – Zalaapáti – Esztergályhorváti

23. Sármellék – Zalaapáti – [Bak – Zalaegerszeg]

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!