nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
1994. évi XLV. törvény
a hadigondozásról
2015-01-01
2015-07-03
16
Jogszabály

1994. évi XLV.
törvény

a hadigondozásról 1

Az Országgyűlés — eleget téve a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény rendelkezésének —, tisztelettel emlékezve meg a hadiesemények során tanúsított példás helytállás következtében hősi halált halt, vagy megrokkant katonákról, polgári lakosokról és ezek hozzátartozóiról, elismerve, hogy hadieredetű veszteségek a jelenben és a jövőben is bekövetkezhetnek — figyelemmel a nemzetgazdaság korlátozott teherbíró képességére is — gondoskodása jeléül a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

HADIGONDOZÁSI JOGOSULTSÁG

Hadigondozottak

Hdt. 1. § E törvényben megállapított feltételek alapján hadigondozásra jogosult az a Magyarországon élő magyar állampolgár, aki

a) katonai szolgálat;

b) kötelező katonai előképzés;

c) légitámadás és hadművelet;

d) visszamaradt robbanóanyag felrobbanása

(a továbbiakban együtt: szolgálat) során vagy következtében (a továbbiakban: következtében) testi épségének vagy egészségének károsodása folytán hadieredetű fogyatkozást szenvedett (a továbbiakban: hadirokkant), továbbá akit hadigyámoltként, hadiözvegyként, hadiárvaként, illetőleg hadigondozott családtagként kell gondozásba venni. (A továbbiakban együtt: hadigondozott.)

Fogalommeghatározások

Hdt. 2. § E törvény alkalmazásában

a) katonai szolgálat:

1. az első vagy második világháborúban teljesített hadiszolgálat (beleértve a hadifogságot és a közérdekű vagy kisegítő katonai munkaszolgálatot is), vagy

2. 1945. március 31. előtt hivatásos vagy nem hivatásos állományban teljesített bármely tényleges katonai (honvédségi, légoltalmi, polgári védelmi, határőrségi) szolgálat (beleértve a fegyvergyakorlatot és lövészkiképzést is);

b) hadifogság: a szolgálat teljesítése közben bekövetkező fogságba ejtés és fogságban tartás, beleértve az idegen haderő által nem katonai szolgálatot teljesítők fogságba ejtését, illetőleg polgári személyek elhurcolását is, valamint ezek időtartamát;

c) munkaszolgálat: közérdekű vagy kisegítő munkaszolgálat (beleértve a kényszerű munkaszolgálatot is), továbbá hadi vagy közérdekű munkára, illetőleg légoltalmi szolgálatra történő igénybevétel;

d) kötelező katonai előképzés: leventekötelezettség teljesítése;

e) légitámadás és hadművelet: az ország területén vagy azon kívül lezajló légitámadás (beleértve a levegőből vagy a levegőben bekövetkező bármely légicsapást), illetőleg a következményeinek felszámolásával kapcsolatos tevékenység, továbbá bármely hadművelet (harci cselekmény);

f) visszamaradt robbanóanyag felrobbanása: a háborúból, megszállásból, fegyveres konfliktusokból vagy ezekkel összefüggésben egyéb módon visszamaradt, illetőleg akár a megszállók, akár a magyar fegyveres alakulatok által elhagyott robbanóanyag vagy robbanó szerkezet felrobbanása, kivéve, ha a robbanás hivatásszerűen (tűzszerész) végzett mentesítés során történt;

g)2 hadieredetű fogyatkozás (hadirokkantak esetében): a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény szerinti egészségkárosodás (a továbbiakban: egészségkárosodás), valamint a szolgálattal össze nem függő egészségkárosodásnak a szolgálat folytán bekövetkező súlyosbodása;

h) veszteség: a hadigondozásra való jogosultságot megalapozó bármely hátrány.

A hadirokkantak járadékosztályba sorolása

Hdt. 3. §3 (1) A hadirokkantat a hadieredetű fogyatkozás [2. § g) pont] által bekövetkezett egészségkárosodás mértéke szerint I., II., III., IV. és V. járadékosztályba kell sorolni.

(2) A hadieredetű fogyatkozásnak megfelelően

a) I. járadékosztályba tartozik az a hadirokkant, akinek az egészségkárosodása a 80%-ot eléri,

b) II. járadékosztályba tartozik az a hadirokkant, akinek az egészségkárosodása 60–79%-os mértékű,

c) III. járadékosztályba tartozik az a hadirokkant, akinek az egészségkárosodása 52–59%-os mértékű,

d) IV. járadékosztályba tartozik az a hadirokkant, akinek az egészségkárosodása 40–51%-os mértékű,

e) az V. járadékosztályba tartozik az a hadirokkant, akinek az egészségkárosodása 20–39%-os mértékű.

(3) Az igényjogosultság alapjául szolgáló hadieredetű fogyatkozást és az általa okozott egészségkárosodás mértékének vizsgálatát és megállapítását a rehabilitációs szakértői szerv végzi.

Hadigyámolt

Hdt. 4. § A hadirokkant gyermeke hadigyámoltnak minősül

a) a gyermek tizenhatodik életévének betöltéséig;

b) ha oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a huszonötödik életév betöltéséig;

c)4 ha a gyermek az a) és b) pontban meghatározott időtartam alatt tartósan megrokkan, ennek az állapotnak a tartamára, a gyermek életkorára tekintet nélkül, feltéve, hogy munkaképességének csökkenése a 67%-ot, illetve egészségkárosodása az 50%-ot elérte.

Hadiözvegy

Hdt. 5. § (1)5 Hadiözvegy a szolgálat következtében meghalt személy özvegye. Hadiözvegy továbbá a hadirokkantként hadigondozásba vett személy özvegye is, ha a házasságot a hadieredetű sérülés bekövetkezte előtt kötötték, vagy a házastárs halálakor már legalább 5 éve együtt éltek, vagy házasságukból gyermek született.

(2) A külön élő, illetőleg az elvált házastárs hadiözvegy, amennyiben a bíróság a házastársát tartásdíj fizetésére kötelezte.

Hadiárva

Hdt. 6. § (1) Hadiárva a szolgálat következtében meghalt személynek, illetőleg a meghalt hadirokkantnak a gyermeke a 4. §-ban meghatározott feltételek fennállása esetén.

(2) Hadiárva a gyermek akkor is, ha a bíróság a meghalt személyt, illetőleg a meghalt hadirokkantat — életében — az apaság megállapítása nélkül tartásdíj fizetésére kötelezte.

Hadigondozott családtag

Hdt. 7. §6 Hadigondozott családtag a szolgálat következtében meghalt személynek, illetőleg a hadirokkantnak az általa életében ténylegesen eltartott, 60. évét betöltött, vagy legalább 67%-ban csökkent munkaképességű, illetve legalább 50%-os egészségkárosodású szülője, nagyszülője, testvére és féltestvére.

A hadigondozásra jogosultság kizárása és megszűnése, egyes nemzeti gondozottak hadigondozottá történő átminősítése

Hdt. 8. § (1) Nem jogosult hadigondozásra:

a)7 aki rokkantságát, egészségkárosodását szándékosan maga okozta;

b) az a hozzátartozó, aki a hadigondozott halálát szándékosan okozta.

(2) Az a nemzeti gondozásban részesülő személy, aki ugyanazon hátrány miatt e törvény feltételei szerint igazoltan hadigondozásra lenne jogosult — ha ez részére kedvezőbb —, kérheti hadigondozottá történő átminősítését és a továbbiakban a nemzeti gondozásról szóló 1992. évi LII. törvény alapján őt megillető jogosultságok helyett e törvényen alapuló jogosultságoknak a részére történő megállapítását.

(3) Megszűnik a hadigondozásra jogosultság, ha

a)8 a hadiözvegy újból megházasodik, kivéve, ha hadirokkanttal köt házasságot. A szolgálat következtében meghalt, illetve hadirokkantként elhunyt házastársára tekintettel feléled a hadigondozásra jogosultság, ha a özvegy újabb házasságában is megözvegyül;

b) a hadiárva, hadigyámolt betölti a 4. §-ban meghatározott életkor;

c) a hadigondozott meghal;

d)9 a hadirokkant egészségkárosodása megszűnt, vagy egészségkárosodása 20%-nál kisebb mértékűvé vált;

e)10 a 4. §-ban meghatározott mértékben megrokkant – és csak ennélfogva jogosult – hadigyámolt, hadiárva és hadigondozott családtag egészségkárosodása az 50%-ot már nem éri el.

(4)11 A hadigondozott a körülményeiben bekövetkezett, a hadigondozási jogosultságra kiható változást nyolc napon belül köteles a hadigondozási hatóságnak bejelenteni.

II. Fejezet

A HADIGONDOZOTTAK ELLÁTÁSA

Az ellátás nemei

Hdt. 9. § A hadigondozás állami feladat, amelynek során az ellátások és kedvezmények jövedelmi értékhatárra tekintet nélkül illetik meg a jogosultat.

Egyösszegű térítés

Hdt. 10. §12 (1)13 Az a hadirokkant, hadiözvegy, volt hadiárva, volt hadigyámolt és volt hadigondozott családtag, akinek a korabeli hadigondozó hatóság által megállapított pénzellátását 1944. december 22-ét követően politikai okból megszüntették, vagy szüneteltették, illetve ilyen ellátás iránti kérelmét politikai okból elutasították, továbbá aki ez irányú kérelmét politikai okból elő sem terjesztette, az elmaradt pénzellátás kompenzálására egyösszegű térítésre jogosult. Meg kell állapítani az egyösszegű térítést annak a hadirokkantnak és hadiözvegynek, akinek hadigondozotti igényjogosultsága 1991. december 31-e előtt fennállt, de számára pénzellátást ezen időpontot követően állapítottak meg. A pénzellátás politikai okból történő megszüntetése, szüneteltetése, illetve elutasítása bizonyítására dokumentumok hiányában a kérelmező írásos nyilatkozata elfogadható.

(2) A térítés mértéke:

I. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén 250 000 Ft,

II. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén 200 000 Ft,

III. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén 150 000 Ft,

IV. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén 100 000 Ft,

V. járadékosztályba sorolt hadirokkant, valamint a hadiözvegy esetén 75 000 Ft,

volt hadiárva, volt hadigyámolt és a volt hadigondozott családtag részére 50 000 Ft.

(3) A hadirokkant részére kifizetett egyösszegű térítés összege a hadirokkant járadékosztályba sorolásának változására tekintettel nem módosítható.

(4)14 Volt hadiárva, akit szülője halála miatt, volt hadigyámolt, akit szülője hadirokkantsága miatt, volt hadigondozott családtag, akit unokája, gyermeke vagy testvére halála miatt hadiárvaként, hadigyámoltként, illetve hadigondozott családtagként hadigondozásba vettek, vagy aki okirattal bizonyítja, hogy ezen ellátások valamelyike iránti igénye fennállt.

Hadirokkant-járadék

Hdt. 11. § (1) A hadirokkantat havi rendszeres járadék (pénzellátás) illeti meg.

(2)15 A járadék havonkénti összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének %-ban kifejezett mértéke.

I. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén 210%,

II. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén 195%,

III. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén 180%,

IV. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén 155%,

V.16 járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén 110%.

(3) Ha a hadirokkant a hadigondozotti pénzellátáson kívül (hadirokkant-járadék) nem rendelkezik egyéb jövedelemmel, akkor a megfelelő járadékosztály szerinti pénzellátás havi összegét növelni kell az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével.

(4)17 A járadékban részesülő hadirokkantat a saját háztartásában nevelt, valamint egészségi állapota miatt ápolást, gondozást nyújtó intézményben vagy rehabilitációs intézményben elhelyezett hadigyámolt gyermeke után a 4. §-ban meghatározott feltételek fennállása esetén nevelési pótlék illeti meg, feltéve, hogy a gyermeket a hadirokkant háztartásából helyezték az említett intézmények valamelyikébe. A nevelési pótlék mértéke gyermekenként és havonta az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-a.

Ápolási pótlék

Hdt. 12. § (1) Azt a hadirokkantat, aki orvosi szakvélemény alapján mások rendszeres ápolására, gondozására szorul, a járadékon felül havonként pótlék is megilleti.

(2)18 A pótlék mértéke

a) a I. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 60%-a,

b) a II. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 54%-a,

c) a III. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 48%-a,

d) a IV. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 38%-a,

e) a V. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 28%-a.

Hadiözvegyi járadék

Hdt. 13. § (1)19 A hadiözvegyet havi rendszeres járadék illeti meg, amelynek összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 112,5%-a.

(2) Ha a hadiözvegy a hadigondozotti pénzellátáson kívül (hadiözvegyi járadék) nem rendelkezik egyéb jövedelemmel, akkor pénzellátását a 11. § (3) bekezdésében meghatározott módon növelni kell.

Hadiárva járadéka

Hdt. 14. § A hadiárvát a 4. §-ban meghatározott feltételek esetén egyéb ellátásától függetlenül havi rendszeres járadék illeti meg, amelynek összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 30%-a.

Hadigondozott családtag járadéka

Hdt. 15. § (1) A hadigondozott családtagot havi rendszeres járadék illeti meg, amelynek összege az egyéb ellátástól függetlenül az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 30%-a.

(2) Több jogosult esetén a járadék mindegyik jogosultat külön-külön megilleti.

(3) Hadigondozotti családtagi járadékot testvér, féltestvér részére csak a hadigyámoltra vonatkozó, a 4. §-ban meghatározott feltételek fennállása esetén lehet megállapítani.

Temetési hozzájárulás

Hdt. 16. § (1) A járadékban részesült hadirokkant halála esetén — ha a temetés nem közköltségen történt — temetési hozzájárulást kell folyósítani annak, aki igazolja, hogy a temetés költségeit fedezte.

(2)20 A temetési hozzájárulás összege a IV. járadékosztályba [11. § (2) bekezdés] sorolt hadirokkantat megillető járadék 200%-a.

Térítésmentes gyógyászati ellátás

Hdt. 17. § (1) A hadirokkantat bármely betegségével kapcsolatban térítésmentesen illeti meg

a) orvosi alapellátás (gyógykezelés),

b) állami, önkormányzati intézményi ellátás (kórház, szanatórium, gyógyfürdő, terápiás ellátások),

c)21 fogászati alapellátás,

d)22 szociális intézményi ellátás.

(2)23 Az (1) bekezdésben meghatározott térítésmentes ellátásokra való jogosultság a hadirokkant egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék fizetési kötelezettségét nem érinti.

Gyógyászati segédeszköz ellátás

Hdt. 18. § A hadirokkant térítésmentesen jogosult a hadieredetű fogyatkozása folytán használhatatlanná vált vagy hiányzó testrészének mesterséges pótlására és azokra a gyógyászati segédeszközökre, műlábcipőre (a továbbiakban: gyógyászati segédeszköz), amelyekkel életvitele, munkaképessége helyreállítható vagy javítható. Térítésmentesen jogosult a gyógyászati segédeszköz javítására, valamint szükséges pótlására.

III. Fejezet

FOLYÓSÍTÁSI SZABÁLYOK

A járadék megállapítása és folyósítása

Hdt. 19. § (1) A járadék új megállapítás esetén az igény érvényesítését követő hónap 1. napjától jár. A járadékot havonként kell folyósítani.

(2) A járadék összegének megváltozása esetén a magasabb összegű járadékot az igény megnyílását követő hónap 1. napjától kell megállapítani.

(3) A korábbi jogszabályok alapján megállapított és folyósított ellátások összegei e törvény rendelkezései alapján nem csökkenhetnek.

(4)24 A külföldön élő vagy tartózkodó személy részére történő járadék folyósítása során a nyugellátás folyósítására irányadó szabályok szerint kell eljárni.

Fel nem vett, vagy tévesen kifizetett járadék

Hdt. 20. § (1) Ha a hadigondozott a részére megállapított és folyósított járadékot önhibájából nem vette fel, visszamenőleges igénye 1 év elteltével elévül.

(2)25 A hadigondozott haláláig esedékessé vált, fel nem vett és el nem évült járadék, továbbá egyösszegű térítés felvétele tekintetében a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény 102. §-ának (2) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(3) Szünetelési ok fennállása, illetőleg a jogosultság megszűnése esetén a járadékot az utolsó felvétellel kell szüneteltetni, illetőleg megszüntetni. Ha azonban a hadigondozott részére tévesen fizettek ki járadékot és a kifizetés alaptalanságáról tudomása volt, vagy a téves kifizetést maga idézte elő (rosszhiszeműség), köteles az összeget — legfeljebb azonban háromhavi járadék erejéig — visszafizetni.

A járadék folyósításának szünetelése, újbóli folyósítása

Hdt. 21. § (1) Arra az időre, amely alatt a jogosult — beleszámítva az őrizetbe vétel idejét is — harminc napot meghaladóan előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztését tölti, járadékát szüneteltetni kell, illetőleg, ha kéri, azt az általa — visszavonásig érvényes — szabályszerű meghatalmazással ellátott személy kezéhez, vagy a büntetés-végrehajtási intézethez kell részére folyósítani.

(2) A szüneteltetett járadékot a büntetőeljárás befejezése, illetőleg a szabadságvesztés letöltése után egy éven belül előterjesztett kérelemre a jogosult részére egy összegben ki kell utalni.

IV. Fejezet

A HADIGONDOZOTTAK KEDVEZMÉNYEI

Közlekedési kedvezmények

Hdt. 22. § (1) A hadirokkant és hadiözvegy térítésmentesen veheti igénybe a helyi tömegközlekedési és a helyközi (távolsági) tömegközlekedési (vonat, autóbusz, hajó, komp stb.) eszközöket.

(2)26 Ha a hadirokkant bármely fogyatkozása miatt az orvosszakértői szerv szakvéleménye alapján kísérőre szorul, a kísérőt is megilleti a térítésmentes utazási kedvezmény.

(3) A mozgáskorlátozott személyeket megillető támogatások megállapítása során — azonos feltételek fennállása esetén — a hadirokkantat előnyben kell részesíteni.

Televízió előfizetési díjkedvezmény

Hdt. 23. §27

Mentesség a helypénz megfizetése alól

Hdt. 24. § A hadirokkant és hadiözvegy a vásárcsarnokokban és a piacokon a helypénz megfizetése nélkül árusíthatja saját kisipari és mezőgazdasági termékeit, illetve terményeit.

V. Fejezet

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

A hadigondozás költségei

Hdt. 25. § (1) Az e törvényben meghatározott pénzbeli juttatások, természetbeni ellátások és kedvezmények fedezetét, valamint az ezekkel kapcsolatos működési, ügyviteli költségeket — ideértve a postaköltséget is — a központi költségvetés biztosítja.

(2)28 A természetbeni ellátások és kedvezmények (17., 18., 22. és 24. §) költségeként az ezen szolgáltatások igénybevételéért az azokra vonatkozó szabályok alapján az igénybe vevő személy részére egyébként megállapítható térítés számolható el.

(3)29 A hadigondozás költségeinek kezelésére a Kormány közalapítványt hoz létre. A közalapítvány céljára rendelt vagyon a központi költségvetésből a közalapítvány céljainak finanszírozására elkülönített összeg.

(4)30 A Közalapítvány a hadigondozással kapcsolatos költségeket és kiadásokat az Egészségbiztosítási Alapnak, Nyugdíjbiztosítási Alapnak állami, önkormányzati intézményeknek, illetőleg a szolgáltatást nyújtónak – külön megállapodás szerint – havonta megtéríti.

Eljárási szabályok

Hdt. 26. § (1)31 A hadigondozás iránti kérelem határidő-korlátozás nélkül bármikor előterjeszthető.

(2)32 A hadigondozotti ügyekben első fokon eljáró hadigondozási hatóság a hadigondozott lakóhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal). A járási hivatal vezetője határozatban dönt:

a)33 a hadigondozási igényjogosultságról, a hadirokkant járadékosztályba sorolásáról és az orvosszakértői szerv szakvéleményében megjelölt gyógyászati segédeszköz, valamint a hadieredetű fogyatkozás megnevezéséről;

b) a pénzellátások — beleértve az egyösszegű térítést és a temetési hozzájárulást is — megállapításáról és összegszerűségéről;

c)34 a hadigondozott közgyógyellátásra jogosító igazolványa és a hadigondozotti igazolvány kiadásáról;

d) a pénzellátás szüneteltetéséről, megszüntetéséről, valamint a jogalap nélkül felvett pénzellátás visszafizetéséről.

(3)35 A járási hivatal a hadigondozásba vett személyről a következő nyilvántartást vezeti:

a) a hadigondozott gondozási minősítését (hadirokkant, hadiözvegy, hadiárva, hadigyámolt, hadigondozott családtag);

b) a megállapított ellátást;

c)36 a hadigondozotti igazolvány számát;

d)37 a természetes személyazonosító adatait, lakcímét, családi állapotát, az elhalálozás helyét és idejét.

(4) A jogosultság hadi eredetét egykorú szolgálati, katonai, kórházi iratokkal és hatósági igazolásokkal, ezek hiányában más hitelt érdemlő módon kell igazolni.

(5) A hadigondozási hatóság eljárása során kikérheti az ügyben tájékozott, hatályos bírósági bejegyzéssel rendelkező hadigondozotti érdekképviseleti szerv véleményét.

(6) Az e törvény hatálybalépéséig megállapított hadigondozotti minősítések — a jogosultságra kiható változás esetét kivéve — érvényben maradnak, azok felülvizsgálatát csak a jogosult kérésére kell elvégezni.

(7)38 A járási hivatal határozatát a bíróság megváltoztathatja.

(8)39 A járási hivatal az egyösszegű térítésre, a hadigondozási járadékra és az egyéb pénzellátásokra való jogosultságot jogerősen megállapító, módosító, megszüntető határozatát megküldi a nyugdíjfolyósító szervnek, amely intézkedik az egyösszegű térítés, illetve a pénzellátás folyósítása iránt.

(9) A hadigondozotti járadékot, valamint a temetési hozzájárulást a nyugdíjfolyósító szerv az esedékesség hónapjában a nyugdíjjal egyidejűleg — ennek hiányában önállóan — folyósítja, de a nyugdíjtól elkülönítetten kezeli. A járadéknak a nyugdíjjal kapcsolatos értékhatárokra kihatása nincs.

Adó- és illetékmentesség

Hdt. 27. § (1) Az e törvény alapján járó minden hadigondozotti pénzellátás adómentes, annak az egyéb jövedelmek után fizetendő adóra (adósávokra) kihatása nincs.

(2) A hadigondozotti jogosultságok megállapításával, illetőleg elbírálásával kapcsolatos minden közigazgatási, bírósági eljárás, továbbá a szükséges okiratok kiállítása iránt indított eljárás tárgyi illetékmentes.

VI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Felhatalmazás

Hdt. 28. § Felhatalmazást kap a Kormány,40 hogy e törvény alapján

a) az egyösszegű térítés és a hadigondozotti járadék megállapításának és folyósításának;

b) a hadigondozotti ellátások és kedvezmények igénybevételére jogosító hadigondozotti igazolvány tartalmi és formai kellékeinek, az igazolvány kiadásának, valamint a hadieredetű fogyatkozás megállapítása orvosszakmai szempontjainak;

c) a hadirokkantak gyógyászati segédeszköz ellátásának; részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.

Hatálybalépés

Hdt. 29. § (1)41 Ez a törvény a kihirdetése napját követő 4. hónap 1. napján lép hatályba, azonban a volt hadiárvák részére a 10. § alapján megállapított egyösszegű térítés folyósítása 1995. január 1-jétől esedékes. A törvény rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2)42

(3)43 E törvénynek a hadirokkantak járadékosztályba sorolására vonatkozó, 2008. január 1-jétől hatályos rendelkezéseit a 2007. december 31-ét követően benyújtott igénybejelentés – ideértve az állapotrosszabbodás miatti igénybejelentést is – esetén kell alkalmazni.

Hdt. 30–32. §44

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!