nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet
az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról
2007-01-31
2007-12-31
13

46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet

az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. §-a (2) bekezdésének i) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed minden – a (2) bekezdésben nem említett – építményre, építményrészre, épületegyüttesre (a továbbiakban együtt: építmény), – a telekalakítás kivételével – az Étv. 34. § (1) bekezdés szerinti építési munkára, továbbá a 9. §-ban meghatározott egyéb építési tevékenységre (a továbbiakban együtt: építési tevékenység), tekintet nélkül annak rendeltetésére, állandó vagy ideiglenes jellegére, továbbá anyagára, illetőleg építési módjára.

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya

a) a közlekedési nyomvonal jellegű építményekre (utak, járdák, vasutak, repülőterek),

b)1 a távközlési építményekre, az antennák, antennatartó szerkezetek, valamint az azokhoz tartozó műtárgyak kivételével,

c) a villamos- és a távhőellátási vezetékekre,

d) a kőolaj-, kőolajtermék-, gáz- és egyéb csővezetékekre és tartályokra, a föld alatti gáztárolókra, a propán-bután töltőtelepekre, nyomástartó edényekre,

e) a bányaműveléshez szükséges, valamint a megszűnt bányák föld alatti építményeire, ezeknek a külszínen lévő műtárgyaira és egyéb építményeire, a bányászati és a földtani kutatási célt szolgáló mélyfúrás építményeire (pl. aknatorony, fúrótorony, gáz-, olajleválasztó),

f) a nukleáris létesítményekre és az azokkal összefüggő építményekre,

g) a robbantóanyagok tárolására szolgáló műtárgyakra és egyéb építményekre,

h) a vízimunkákra és a vízilétesítményekre,

i) a földmérési jelekre és a földmérés céljára szolgáló műszerállásokra és észlelő pillérekre,

j) az a)–d) és i) pontban említett nyomvonal jellegű építmények közbeiktatott, illetőleg csatlakozó műtárgyaira,

k) a barlangban történő építési tevékenységre.

(3) E rendelet rendelkezéseit

a) a honvédelmet, a belbiztonságot, a határátkelést és a készlettartalékolást szolgáló épít – mények,

b) a felvonók, a mozgólépcsők és a mozgójárdák

c)2 kulturális örökségvédelem, továbbá

d) a vízilétesítménynek nem minősülő víziállások (stégek)

tekintetében a rájuk vonatkozó külön jogszabályok megléte esetén, az azokban foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel kell alkalmazni.

Az építésügyi hatóság

2. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó építési tevékenység végzéséhez – a 37. § (1) bekezdésben meghatározottak kivételével – az e rendeletben felsorolt esetekben az Étv. 52. § (2)–(3) bekezdésben meghatározott illetékességgel rendelkező építésügyi hatóság (a továbbiakban: építésügyi hatóság) engedélye szükséges.

(2) A 37. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az Étv. 52. § (1) bekezdés szerinti építésügyi hatóság jár el.

(3)3 A rendelet hatálya alá nem tartozó – az 1. § (2) bekezdésében említett építményekre vonatkozó hatósági engedélyek megadásához az építésügyi hatóság hozzájárulása szükséges. Ennek során az építmények építésének engedélyezésére irányuló eljárásban szakhatóságként közreműködő építésügyi hatóság csak azt vizsgálja, hogy az építmény elhelyezése és megépítése megfelel-e a településrendezéssel és az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelményeknek, a helyi településrendezési terveknek és a helyi építési szabályzatnak.

Az építésügyi hatósági engedélyek fajtái

3. § Az építésügyi hatósági engedélyek fajtái:

a) az elvi építési engedély,

b) az építési engedély,

c) a bontási engedély,

d) a használatbavételi engedély,

e) a fennmaradási engedély,

f) a rendeltetés megváltoztatására irányuló engedély.

Az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem

4. § (1) Az engedély iránti kérelmet az ügyfél vagy törvényes képviselője, illetve meghatalmazottja (a továbbiakban: építtető) írásban az 1. számú melléklet szerinti nyomtatványon terjesztheti elő.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell :

a) az építtető nevét, címét és aláírását,

b) a kérelemmel érintett ingatlan címét és helyrajzi számát,

c) a kérelem tárgyát, annak rövid leírásával,

d) a mellékletek felsorolását,

e) az adott kérelemmel összefüggő megelőző építésügyi hatósági eljárásokra való hivatkozást,

f) építészeti-műszaki tervdokumentáció benyújtásának kötelezettsége esetén a készítésében közreműködő tervező(k) nevét, címét, tervezői jogosultságuk megjelölését,

g)4 a külön jogszabályban meghatározott értékű illetékbélyeget, illetve az e rendelet hatálya alá tartozó távközlési építmények építésügyi hatósági engedélyezése esetében a rendelet 4. számú mellékletében meghatározott igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló bizonylatot.

(3) Az építésügyi hatóság vizsgálja, hogy a kérelem és mellékletei megfelelnek-e a (2) bekezdésben, a 12. §-ban, a 17. §-ban, a 26. § (1) bekezdésében, a 29. §-ban, a 35. § (2) bekezdésében és a 37. § (1)–(2) bekezdésében foglaltaknak. Ezek hiányában az építtetőt 8 napon belül – határidő kitűzésével – hiánypótlásra hívja fel.

(4) Az építésügyi hatóság köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállás tisztázásának keretében az engedély megadásához szükséges feltételek fennállását a helyszínen ellenőrizni.

Az építési, bontási, fennmaradási, rendeltetés-módosítási jogosultság igazolása és az értesítendők adatainak beszerzése

5. § (1) Az építtető az építési, bontási, fennmaradási és a rendeltetés-módosítási (a továbbiakban: építési) jogosultságát a következő okiratokkal igazolhatja:

a) saját tulajdonban lévő ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetében

aa) a rendelet hatálya alá tartozó építési tevékenységek esetén az érintett telekre vonatkozó tulajdonjogát feltüntető ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap három hónapnál nem régebbi hiteles másolatával,

ab) jogerős hagyatékátadó végzéssel,

ac) jogerős és végrehajtható bírósági vagy államigazgatási határozattal, illetőleg

ad) a tulajdonjogának megszerzéséről szóló (ügyvéd által ellenjegyzett) szerződéssel,

ae) haszonélvezettel terhelt ingatlan esetében a haszonélvező hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági ítélettel;

b) idegen tulajdonban lévő ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetében az a) pontban meghatározottakon túlmenően

ba) az ingatlannal rendelkezni jogosult(ak) hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági ítélettel, illetőleg

bb) a kisajátítási eljárás útján megszerzett ingatlan birtokba adását vagy a kisajátítási határozat azonnali végrehajtását elrendelő határozattal;

c) közös tulajdonban álló ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetében – az a) pontban meghatározottakon túlmenően – a tulajdonostárs(ak) hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági ítélettel;

d) társasházi tulajdon esetében az erről szóló külön jogszabályban meghatározottak szerint.

(2)5 Az elvi építési, az építési, a bontási, a fennmaradási, a használatbavételi és a rendeltetés megváltoztatási engedély megadásáról vagy megtagadásáról rendelkező határozatot kézbesítés útján közölni kell az ügyben ügyfélnek minősülő magánszemélyekkel, jogi személyekkel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel és szervekkel, így különösen:

a) az építtetővel, valamint – ha nem azonos az építtetővel – az ingatlannal rendelkezni jogosultakkal,

b) a közvetlenül szomszédos – a határozattal érintett ingatlannal közös határvonalú (telekhatárú) – építési telkekkel rendelkezni jogosultakkal,

c) a tervezővel, használatbavételi engedély esetén a felelős műszaki vezetővel,

d) a kiemelt építésügyi hatósági ügyekben az építmény helye szerinti települési önkormányzattal, valamint

e) az eljárásban érintett szakhatóságokkal és közművekkel.

(3)6 A külföldi értesítési címmel rendelkező ügyfél részére a határozatot az eljáró építésügyi hatóság közvetlenül kézbesíti.

(4)7 A határozat egy másolati példányát minden esetben tájékoztatásul meg kell küldeni a tervezőnek, az ügyben közreműködött közműveknek, a települési önkormányzatnak, és az e rendelet hatálya alá tartozó távközlési építmények esetében – a nyilvántartás vezetése végett a Hírközlési Területi Hivatal Budapesti Irodájának8. A tájékoztatottakat jogorvoslati jog nem illeti meg.

(5)9 Az építésügyi hatósági engedélyekről értesítendők közül az építési tevékenységgel érintett ingatlannal közvetlenül szomszédos – közös határvonalú (telekhatárú) – építési telekkel (ingatlanokkal) rendelkezni jogosultak adatait (név, lakcím, székhely stb.) a tényállás tisztázásának keretében az építésügyi hatóság hivatalból – az illetékes földhivatal megkeresése útján – szerzi be.

(6)10 Az elvi építési engedély kiadása esetében a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően a határozattal érintett ingatlannal rendelkezni jogosultak adatait is az építésügyi hatóság szerzi be.

(7)11 A (2) és (3) bekezdésben meghatározott adatokat az illetékes földhivatal az Áe. 10. §-ában meghatározott határidőn belül köteles megküldeni az építésügyi hatóságnak. Ezen határidő az Áe. 15. § (5) bekezdése alapján nem számít bele az Étv. 34. § (5) bekezdésében meghatározott ügyintézési határidőbe.

A települési önkormányzatok véleménynyilvánítása

6. § (1)12 Az Étv. 52. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben eljárni illetékes építésügyi hatóság a települési önkormányzat, illetve a fővárosban – a fővárosi önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben – a fővárosi önkormányzat részére az építésügyi hatósági engedélyek megadásáról vagy megtagadásáról rendelkező határozat egy példányát megküldi.

(2) Amennyiben a települési önkormányzatnak a részére megküldött (1) bekezdés szerinti határozattal szemben jogszabályon alapuló véleményeltérése van, úgy véleményét – a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül – az eljárt építésügyi hatóság útján, annak felettes szervének küldheti meg felügyeleti intézkedés kérése céljából.

A szakhatóságok, a közművek és a kéményseprő közreműködése az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban

7. § (1) Az építményekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban a 2. számú mellékletben felsorolt és aszerint az adott esetben érdekelt szakhatóságok működnek közre. Az építésügyi hatóság az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban szakhatósági állásfoglalást igénylő kérdésekben csak az érdekelt szakhatóság hozzájárulásának figyelembevételével rendelkezhet. A szakhatóságok hozzájárulását, állásfoglalását (a továbbiakban együtt: hozzájárulás) megkeresés útján az építésügyi hatóság szerzi be. A szakhatóságokhoz intézett megkereséshez csatolni kell a hozzájárulás megadásához szükséges mellékleteket.

(2)13 A rendelet hatálya alá tartozó távközlési építmények építésügyi hatósági engedélyezése során a távközlési szakhatósághoz intézett megkereséshez az e rendelet 4. számú melléklete szerinti adatlapot, a tájvédelmi szakhatósághoz pedig az e rendelet szerinti 5. számú mellékletben foglaltakat kell csatolni.

(3)14 A szakhatóságok hozzájárulása a hatáskörükbe tartozó szakkérdésekre, illetve az általános érvényű jogszabályokban és a helyi építési szabályzatban, településrendezési tervekben nem érintett egyéb, a szakhatóság hatáskörét érintő kérdések vizsgálatára terjed ki. A szakhatóságok hozzájárulásának a szakterületükre vonatkozó jogszabályokon kell alapulniok.

(4)15 A szakhatóságok hozzájárulásuk megadása során a véleményezett építészeti-műszaki tervdokumentációt keltezéssel, aláírással és bélyegzőlenyomattal látják el.

(5)16 Ha a szakhatóság az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint, illetve más jogszabályban meghatározott határidőn belül nem nyilatkozik, ezt a hozzájárulás megadásának kell tekinteni.

(6)17 A szakhatóságok hozzájárulásában foglalt előírásokat – a (2) bekezdésben meghatározott körben – az építésügyi hatóság határozatába kell foglalni.

(7)18 Az első fokú építésügyi hatóság határozatába foglalt szakhatósági előírások ellen irányuló fellebbezés ügyében az eljáró másodfokú építésügyi hatóság az érdekelt felettes szakhatóság hozzájárulása alapján határoz. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell akkor is, ha az első fokú építésügyi hatóság az engedélyt az érdekelt szakhatóság hozzájárulásának hiánya miatt tagadta meg.

8. § (1) Az építményekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban a szakhatóságokon túlmenően a 2. számú mellékletben felsorolt és aszerint az adott esetben érdekelt közművek (a víz-, a csatornázási művek, a gáz-, a távhő- és az áramszolgáltató szervezetek, a villamosmű) üzemeltetői (a továbbiakban együtt: közművek), továbbá a kéményseprő-ipari szolgáltató szervezet (vállalkozó) (a továbbiakban: kéményseprő) működnek közre. A közművek és a kéményseprő nyilatkozatát az építtető, illetve a tervező köteles beszerezni.

(2) A közművek és a kéményseprő nyilatkozatának arra kell kiterjednie, hogy a szükséges közműellátottság biztosított-e, illetve milyen feltételekkel biztosítható, továbbá a szakszerű megoldás követelményeire, és arra, hogy az építmény égéstermék kivezetőinek műszaki megoldása megfelel-e a követelményeknek.

Az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységek

9. § (1) A következő építési tevékenységek csak építési engedély alapján végezhetőek:

a) építmény építése, bővítése, elmozdítása, kivéve:

aa) a háztartási szilárd hulladékgyűjtőt, -tárolót,

ab) a kerti építményt (pl. hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, kerti napkollektor, épített tűzrakóhely, lugas stb.),

ac) a 10,0 m3-nél kisebb víz- és fürdőmedencét,

ad) a legfeljebb 6,0 m magas (építményen elhelyezve 3,0 m magas) szélkereket,

ae)19 a zászlórudat,

af) a kerti szabadlépcsőt (tereplépcsőt),

ag) a háztartási célú kemencét, húsfüstölőt, zöldségvermet,

ah) az állatkifutót, komposztálót, 3,0 m2 nettó alapterületnél nem nagyobb állattartási épületet és árnyékszéket,

ai) a síremléket, urnasírt,

aj) az 1,0 m-nél alacsonyabb támfalat,

ak) a telek oldal és hátsó telekhatárain a kerítést,

al) a zárt, állandó jellegű kiállítási célú területen belül a nettó 20 m2 össz-szintterületet nem meghaladó, legfeljebb 30 napig fennálló kiállítási építményt,

am)20 az antennákhoz, antennatartó szerkezetekhez csatlakozó műtárgyakat (ha építésük építmény tartószerkezetének megerősítését nem igényli);

b) az a) pont szerint építési engedélyhez kötött építmény olyan felújítása helyreállítása, átalakítása vagy korszerűsítése, amely a teherhordó szerkezetét érinti, a homlokzat jellegét (megjelenését) – annak szerkezetével együtt – megváltoztatja, illetőleg az építményben lévő önálló rendeltetési egységek számának, rendeltetésének megváltoztatásával jár;

c) építményen:

ca) portál (üzlethomlokzat),

cb) 1,0 m2 felületet meghaladó kirakatszekrény,

cc) 1,0 m-t meghaladó kiugrású védőtető, előtető és kinyitott állapotban e méretet elérő üzleti ernyőszerkezet, továbbá

építményen, illetve attól különállóan mind építési telken, mind közterületen:

cd) 1,0 m2-nél nagyobb felületű hirdetési és reklámcélú építmény, reklámszerkezet és reklám-, cég- vagy címtábla,

ce) fényreklám,

építése, elhelyezése, átalakítása és bővítése;

d) polgári lőtér létesítése;

e) közterületen az a) pontban foglaltakon túlmenően:

ea) park, sportpálya, játszótér létesítése,

eb) szobor elhelyezése,

ec) bármilyen kerítés létesítése;

f) a telek természetes terepszintjének tartós, végleges jellegű megváltoztatása a telekhatárok melletti 3,0 m széles sávon belül, valamint a telek egyéb részein 1,0 m-t meghaladóan;

g)21 felvonó, mozgólépcső és mozgójárda építése, áthelyezése vagy a külön jogszabályban meghatározott főbb műszaki adatok megváltoztatásával járó átalakítása;

h) építmény homlokzatán a mesterséges szellőztetés és az égéstermék kivezetés berendezéseinek, szerelvényeinek elhelyezése;

i)22 jogszabállyal védetté nyilvánított építmény felületképzésének átalakítása, felújítása, színezése, a homlokzatára szerelt vezetékek, illetve a homlokzatán, födémén, tetőzetén antenna, antennatartó szerkezet, műtárgy létesítése;

j)23 az alábbi távközlési építmények építése, ha azok elhelyezése az építmény tartószerkezetének megerősítését igényli, vagy ha azok bármely mérete:

ja) antenna esetében a 4,0 m-t,

jb) műtárgynak minősülő antennatartó szerkezet esetében a 6,0 m-t

meghaladja;

k)24 az olyan egyéb építési munkák, amelyeket önkormányzati rendelet építési engedélyhez kötött.

(2) Csak bontási engedély alapján végezhető

a) védett területen minden építmény,

b) egyéb területen a 200 lm3-nél nagyobb térfogatú, vagy a terepcsatlakozástól 10 m-nél magasabb építmény,

c) a lakás céljára szolgáló építmény,

d) az épület alatti vagy attól különálló polgári védelmi építmény (óvóhely), illetőleg

e) az 1,0 m-nél magasabb támfal

lebontása, továbbá

f) közterületről nyíló vagy az alatt lévő minden pince,

g) egyéb telek területe alatt a 10 m2 -t meghaladó pince

megszüntetése (elbontása vagy tömedékelése).

(3)25 Bejelentési kötelezettség alapján végezhető az e rendelet hatálya alá tartozó távközlési építmény bontása.

(4)26 Az (1) bekezdésben kivételként felsoroltak, valamint a (2) bekezdésben nem említett építési, illetőleg bontási munkák építésügyi hatósági engedély nélkül végezhetők.

(5)27 Az építési engedély nélkül végezhető építési, illetőleg a bontási engedély nélkül végezhető bontási munkát is csak a településrendezési tervek, a helyi építési szabályzat, továbbá az általános érvényű kötelező építésügyi és más hatósági (védőterületi, biztonsági, közegészségügyi, tűzvédelmi, környezetvédelmi, műemléki és természetvédelmi, az egészséges és biztonságos munkavégzésre történő stb.) előírások megtartásával szabad végezni. E rendelkezések megsértése esetén a szabálytalanul végzett építési munkák jogkövetkezményeit kell alkalmazni.

10. § (1) A 9. § (1) bekezdésének a), b), d) és g) pontjaiban, valamint önkormányzati rendeletben ekként meghatározott építési tevékenység eredményeként megvalósult építmények csak jogerős és végrehajtható használatbavételi engedély alapján vehetők használatba.

(2)28 A 9. § (1) bekezdésének c), e), f), h), i) és j) pontjaiban meghatározott építési tevékenységek elkészültét az építtetőnek írásban be kell jelentenie az építésügyi hatósághoz.

(3)29 A (2) bekezdésben, valamint a 9. § (3) bekezdésében említett bejelentések esetében az építésügyi hatóság minden esetben írásban közölt határozattal, az előterjesztéstől számított 15 napon belül dönt a bejelentés tudomásulvételéről, illetve annak elutasításáról.

II. AZ EGYES ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK

Az elvi építési engedélyezési eljárás

11. § Az építési, illetőleg a rendeltetés megváltoztatására irányuló engedély megkérése előtt az Étv. 35. § (1) bekezdésében meghatározott követelmények, de különösen

a) a településrendezési előírások (pl. a telek rendeltetése, beépíthetősége, az építmény elhelyezhetősége),

b) az építmény kialakításának, illetőleg új rendeltetése megvalósíthatóságának, továbbá

c) az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő műszaki megoldásának

előzetes tisztázása céljából elvi építési engedély kérhető.

11/A. §30 Az építtető köteles elvi építési engedélyt kérni:

a) ha a távközlő hálózat felszíni építményeit védetté nyilvánított természeti vagy épített környezetben kívánják elhelyezni,

b) ha mezőgazdasági birtokközpontot vagy kiegészítő központot kíván kialakítani.

12. § A kérelemhez – annak tartalmától függően – mellékelni kell

a) a külön jogszabályban meghatározott építészeti-műszaki tervdokumentációt 4 példányban, illetőleg az adott esetben érdekelt szakhatóságok számától függően további 1-1 példányban,

b) az érdekelt közművek nyilatkozatát 1-1 példányban,

c) a tervező nyilatkozatát 1 példányban arról, hogy az építészeti-műszaki terveket az érdekelt szakhatóságokkal és a közművekkel a tervezés folyamán egyeztette és a tervezett építészeti-műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és hatósági előírásoknak, továbbá, hogy a tervezésre jogosultsággal rendelkezik,

d) a külön jogszabályban előírt tervtanácsi állásfoglalást 1 példányban,

e) környezeti hatásvizsgálathoz kötött tevékenység folytatására szolgáló építmény esetén a környezetvédelmi engedélyt 1 példányban.

13. § Az elvi építési engedély iránti kérelem elbírálása során az építésügyi hatóság a kérelem tartalmától függően vizsgálja, hogy

a) a kérelem mellékletei megfelelnek-e a 12. §-ban foglaltaknak, illetőleg

b) az Étv. 18–22., illetőleg a 31. és 36. §-aiban foglaltak teljesíthetők-e,

c) a tervezett építési munka és az építészeti-műszaki tervdokumentáció megfelel-e az építésügyi jogszabályokban előírt szakmai és tartalmi követelményeknek, illetőleg az azoktól eltérő tervezett műszaki megoldás a külön jogszabályban meghatározottak szerint engedélyezett vagy engedélyezhető-e,

d) a tervezett építmény elhelyezése, rendeltetése és kialakítása megfelel-e a szakhatósági előírásoknak, továbbá az általános érvényű táj- és természetvédelmi előírásoknak.

14. § Az elvi építési engedély megadásáról vagy megtagadásáról szóló határozatnak tartalmaznia kell

a) az építtető, továbbá – ha nem azonos az építtetővel – az ingatlannal rendelkezni jogosult(ak) nevét, címét,

b) a határozattal érintett ingatlan címét és helyrajzi számát,

c) a határozat tárgyának rövid leírását,

d) az engedély megadásának esetleges feltételeit és minden olyan eseti hatósági előírást, amelyet az elvi építési engedéllyel kapcsolatban az általános érvényű hatósági előírásokon és határozatokon felül vagy azoktól eltérően alkalmazni kell,

e) az engedély érvényességének időtartamát.

15. §31

Az építési engedélyezési eljárás

16. § (1) Az építési engedélyt az elvégezni kívánt építési munka egészére kell kérni.

(2) Több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetében az egyes szakaszokban megépítendő építményekre, illetőleg a rendeltetésszerű és biztonságos használatra önmagukban is alkalmas építményrészekre szakaszonként külön-külön is lehet építési engedélyt kérni.

(3) Az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő műszaki megoldásra irányuló kérelem az építési engedélykérelemmel együtt is benyújtható, és arról az érdemi határozatban dönteni kell.

17. § Az építési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell

a) az építtető építési jogosultságát igazoló okiratot 1 példányban,

b) a tervezett építési munka külön jogszabályban meghatározott tartalmú építészeti-műszaki tervdokumentációját 4 példányban, illetőleg az adott esetben érdekelt szakhatóságok számától függően további 1-1 példányban,

c) a tervező nyilatkozatát 1 példányban arról, hogy az építészeti-műszaki terveket az érdekelt szakhatóságokkal és a közművekkel a tervezés során egyeztette és a tervezett építészeti-műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és hatósági előírásoknak, továbbá, hogy a tervezésre jogosultsággal rendelkezik,

d) az érdekelt közművek és a kéményseprő nyilatkozatát 1-1 példányban,

e) környezeti hatásvizsgálathoz kötött tevékenység folytatására szolgáló építmény esetén a környezetvédelmi engedélyt 1 példányban,

f) termőföld vagy belterületi, de mezőgazdasági művelés alatt álló föld felhasználásával járó építési tevékenység esetén a földhivatal más célú hasznosításhoz adott engedélyét 1 példányban,

g) a külön jogszabályban előírt tervtanácsi állásfoglalást 1 példányban,

h)32 a vonatkozó nemzeti szabványtól eltérő műszaki megoldás alkalmazása esetén a szerkezetnek, eljárásnak vagy számítási módszernek a szabványossal való legalább egyenértékűségét igazoló építésügyi szakértői véleményt egy példányban arról, hogy az építmény tervezésekor alkalmazott műszaki megoldás a 45/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 1. § (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelel, illetőleg EUROCODE alkalmazása esetén arról, hogy az az adott tervezési feladatra teljes körű, és a tervező kizárólag azt alkalmazta.

18. § Az építési engedély iránti kérelem elbírálása során az építésügyi hatóság köteles meggyőződni arról, hogy

a) a 17. §-ban foglalt mellékletek rendelkezésre állnak-e,

b) az Étv. 18–22., illetőleg a 31. és 36. §-ában foglaltak biztosítottak-e,

c) a tervezett építési munka és az építészeti-műszaki tervdokumentáció megfelel-e az építésügyi jogszabályokban előírt szakmai és tartalmi követelményeknek, illetőleg az azoktól eltérő tervezett műszaki megoldás a külön jogszabályban meghatározottak szerint engedélyezett vagy engedélyezhető-e,

d) az építési munkával érintett telek kialakítása a településrendezési tervekben, illetőleg a jogszabályokban meghatározottak szerint megtörtént-e,

e) a tervezett építmény elhelyezése, rendeltetése és kialakítása megfelel-e a szakhatósági előírásoknak, továbbá az általános érvényű táj- és természetvédelmi előírásoknak,

f) az építménnyel összefüggő tervezett tereprendezési, kertészeti munkálatok megvalósíthatóak-e.

19. § (1) Ha az építési munka felelős műszaki vezetője az építési engedély iránti kérelem előterjesztésekor még nem ismert, az építési engedély csak azzal a feltétellel adható meg, hogy az építtetőnek a kivitelező felelős műszaki vezetőjének a nevét, címét és képesítését, valamint – a külön jogszabályban kötelezően előírt – kivitelezési (megvalósítási) tervek meglétét – az építési munka megkezdése előtt nyolc nappal – be kell jelentenie az építésügyi hatóságnak. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a felelős műszaki vezető személyében változás történik. A bejelentés elmulasztása esetén – annak pótlásáig – az építésügyi hatóság az építési munkák végzését leállítja.

(2) Az építésügyi hatóság az engedélyt megtagadja, ha a tervezett építési munka a helyi településrendezési tervvel és szabályokkal ellenkezik vagy egyébként a 17. §-ban meghatározott követelményeknek nem felel meg, továbbá ha az ügyben érintett szakhatóság a hozzájárulását megtagadta.

20. § (1) Az építési engedély megadásáról vagy megtagadásáról szóló határozatnak tartalmaznia kell

a) az építtető, továbbá – ha nem azonos az építtetővel – az ingatlannal rendelkezni jogosultak nevét, címét,

b) az építési munkával érintett ingatlan címét és helyrajzi számát,

c) az építési munka rövid leírását, az építmény rendeltetését,

d) az engedély megadásának esetleges feltételeit és minden olyan eseti hatósági, szakhatósági előírást, amelyet az építési munkával kapcsolatban az általános érvényű hatósági előírásokon és határozatokon felül vagy azoktól eltérően alkalmazni kell,

e) az építmény későbbi – kártalanítási igény nélküli – átalakításának vagy lebontásának esetleges kötelezettségét, megjelölve azt is, hogy milyen feltétel bekövetkeztekor esedékes a kötelezettség teljesítése,

f) az építmény kitűzésének bejelentésére vonatkozó kötelezettség előírását,

g) az építési munka végzésével kapcsolatban szükségessé váló járulékos építmények (pl. felvonulási épület), építménybontás, tereprendezés, fakivágás, fásítás, parkosítás engedélyezésére, illetve kötelezettségére vonatkozó rendelkezést,

h) az engedély érvényességének időtartamát,

i) az építményre vonatkozó használatbavételi engedély kérésének kötelezettségére való utalást.

(2) Az építési engedély megadása során az előzetes hatósági (pl. az elvi építési engedélyezési) eljárásokban már közölt előírások vonatkozásában eltérő újabb feltételek és kikötések csak akkor írhatók elő, ha az általános érvényű kötelező hatósági előírások vagy a helyi településrendezési tervek és szabályok időközben megváltoztak.

21. §33

22. § (1) Az építési engedély a jogerőssé és végrehajthatóvá válásának napjától számított két év elteltével érvényét veszti, kivéve, ha az építési tevékenységet ez alatt megkezdték és az építés megkezdésétől számított öt éven belül az építmény használatbavételi engedély megadására alkalmassá válik.

(2) Az építésügyi hatóság az építési engedély érvényét

a) az engedély megadására vonatkozó határozatában két évnél rövidebb időtartamban is megállapíthatja, de az (1) bekezdésben foglaltak értelemszerűen ez esetben is irányadóak,

b) az építtető az engedély érvényességi idejének lejárta előtt előterjesztett kérelmére – mindaddig, amíg az engedély megadásakor fennálló szabályok vagy kötelező hatósági előírások nem változnak meg – egy-egy évre ismételten meghosszabbíthatja.

(3) Amennyiben az építtető elmulasztotta az építési engedély érvényét – annak lejárta előtt – a (2) bekezdés b) pontja alapján meghosszabbíttatni, és az építmény a 28. § (1) bekezdése szerint használatbavételi engedély megadására még nem alkalmas, úgy az építtetőnek az építési engedélyt az építésügyi hatóságtól ismételten meg kell kérnie.

23. § (1) Az építtető csak a jogerős és végrehajtható építési engedély és az ahhoz tartozó – engedélyezési záradékkal ellátott – építészeti-műszaki tervdokumentáció alapján, az engedély érvényességének időtartama alatt, továbbá a saját felelősségére és veszélyére építkezhet.

(2) Az építési engedélyt az építtető jogutódja is felhasználhatja, köteles azonban a jogutódlást – annak megfelelő igazolása mellett – az építésügyi hatóságnak – az építkezés megkezdésének, vagy folytatásának megkezdése előtt – írásban előzetesen bejelenteni. Ennek alapján a névátírásról az építésügyi hatóság határozatban rendelkezik.

24. § (1) Az első fokú építésügyi hatóság az építési engedély megadása esetén, ha a határozat jogerős és végrehajtható az engedélyezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció egy példányát a műszaki nyilvántartásban helyezi el, 1-1 példányát pedig engedélyezési záradékkal az építtetőnek kiadja, továbbá – műemléki jelentőségű területet vagy műemléki környezetet érintő építési munka esetében – a műemléki hatóságnak megküldi.

(2) Az első fokú építésügyi hatóság az építési engedély megtagadása, illetőleg a bíróságnak a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított keresetet elutasító jogerős ítélete esetén az építészeti-műszaki tervdokumentáció egy példányát visszatartja, a további példányait az építtetőnek kiadja.

25. § (1) Az építési engedélytől és az ahhoz tartozó építészeti-műszaki tervdokumentációtól csak újabb jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági határozat (engedély) alapján szabad eltérni, kivéve az olyan eltéréseket, amelyek – a 9. §-ban foglaltak szerint – nem minősülnek építési engedélyhez kötött építési munkának.

(2) Az eltérés engedélyezése iránti kérelemhez az eltérés jellegétől függően külön jogszabályban meghatározott és részletezett építészeti-műszaki tervdokumentációt kell csatolni annyi példányban, amennyit az építési engedély iránti kérelemhez is csatolni kellett.

(3) Az eltérés engedélyezése során – az eltérés jellegétől függően – az építési engedély módosítható, illetőleg visszavonható, és egyidejűleg új építési engedély adható ki.

(4) Ha az eltérés a szakhatóságok előírásait, a közműveket és a kéményseprőt is érinti, az eltérés engedélyezése során az érdekelt szakhatóságok, illetőleg közművek, valamint a kéményseprő közreműködésével kell eljárni.

A bontási engedélyezési eljárás

26. § (1) A bontási engedély iránti kérelemhez mellékelni kell

a) az építtető bontási jogosultságát igazoló okiratot 1 példányban,

b) a tervezett bontási munka külön jogszabályban meghatározott építészeti-műszaki tervdokumentációját 4 példányban, illetőleg az adott esetben érdekelt szakhatóságok számától függően további 1-1 példányban,

c) a tervező nyilatkozatát 1 példányban arról, hogy az építészeti-műszaki terveket az érdekelt szakhatóságokkal és közművekkel a tervezés során egyeztette, és a tervezett megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és hatósági előírásoknak, továbbá, hogy a tervezésre jogosultsággal rendelkezik.

(2)34 Az e rendelet hatálya alá tartozó távközlési építmények bontásának bejelentéséhez kizárólag az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat kell mellékelni.

(3)35 A bontási engedélykérelem elbírálása során az építésügyi hatóság azt vizsgálja, hogy a tervezett bontási munka kielégíti-e a vonatkozó biztonsági, környezetvédelmi, műszaki és egyéb szakhatósági követelményeket, továbbá, hogy az építmény nem áll-e védettség alatt.

(4)36 A bontási engedély megadásáról, illetőleg megtagadásáról szóló határozatnak tartalmaznia kell a 20. § (1) bekezdésének a), b), c), d), és h), valamint a 32. § f) pontjaiban foglaltakat.

(5)37

(6)38 Amennyiben az építtető a bontási munkálatokat befejezte, azt haladéktalanul köteles bejelenteni az építésügyi hatóságnak.

(7)39 A bontási munkák befejezése után az építtetőnek – ingatlan-nyilvántartási átvezetés céljából – változási vázrajzot kell az illetékes földhivatalhoz benyújtania, és ezzel egyidejűleg köteles az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló külön jogszabály szerinti bontási hulladék nyilvántartó lapot a környezetvédelmi hatósághoz benyújtani.

27. § (1) A bontási engedély a jogerőssé és végrehajthatóvá válásának napjától számított két év elteltével érvényét veszti.

(2) Az építésügyi hatóság a bontási engedély érvényét

a) az engedély megadására vonatkozó határozatában két évnél rövidebb időtartamban is megállapíthatja;

b) az építtetőnek az engedély érvényességi idejének lejárta előtt előterjesztett kérelmére – mindaddig, amíg az engedély megadásakor fennálló szabályok vagy kötelező hatósági előírások nem változnak meg – egy-egy évre ismételten meghosszabbíthatja.

A használatbavételi engedélyezési eljárás

28. § (1) A használatbavételi engedélyt az építtetőnek az építésügyi hatóságtól az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válásakor – a használatbavétel előtt – kell kérnie.

(2) Az építésügyi hatóság az (1) bekezdésben előírt kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetében az építtetőt a használatbavételi engedély iránti kérelem és mellékleteinek benyújtására kötelezheti.

(3) Egy telken egyidejűleg megvalósított több építményre, illetőleg egy építményen belül elvégzett többfajta építési munkára a használatbavételi engedélyt együttesen kell kérni. Több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetében az egyes szakaszokban megépített építményekre, illetőleg rendeltetésszerű és biztonságos használatra önmagukban alkalmas építményrészekre szakaszonként külön-külön is lehet használatbavételi engedélyt kérni.

(4) Az építésügyi hatóság az építmény engedély nélküli használatát köteles megtiltani.

29. § A használatbavételi engedély iránti kérelemhez mellékelni kell

a) a felelős műszaki vezető nyilatkozatát 1 példányban arról, hogy az építési munkát a jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a jóváhagyott építészeti-műszaki tervdokumentációnak, valamint a külön jogszabály szerint rendelkezésre álló kivitelezési (megvalósítási) terveknek megfelelően, az építési tevékenységre vonatkozó szakmai, minőségi és biztonsági előírások megtartásával szakszerűen végezték és az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas;

b) ha az építési munkát a jogerős és végrehajtható építési engedélytől, valamint a jóváhagyott építészeti-műszaki tervdokumentációtól eltérően végezték, de az eltérés a 8. § előírásai szerint nem minősül építési engedélyhez kötött építési munkának, a felelős műszaki vezető eltérést ismertető nyilatkozatát 1 példányban, valamint szükség szerint az ezt ábrázoló állapottervet 4 példányban;

c) az érintett közművek és a kéményseprő nyilatkozatát 1-1 példányban;

d) szükség szerint, az építmény rendeltetésszerű használatra alkalmasságát és biztonságos használhatóságát bizonyító szakvéleményeket 1-1 példányban.

30. § A használatbavételi engedély iránti kérelem elbírálása során az építésügyi hatóság – az e rendelet 2. számú melléklete szerint érdekelt, a hatósági előírások megtartásának ellenőrzésére az adott esetben jogosult szakhatóságok és közművek, továbbá a kéményseprő írásbeli nyilatkozata alapján – a helyszínen köteles meggyőződni arról, hogy

a) az építési munkát az építési engedélynek, az ahhoz tartozó építészeti-műszaki tervdokumentációnak, továbbá az esetleg engedélyezett eltérésnek megfelelően végezték-e el, valamint

b) az építmény az építési engedélyben megjelölt rendeltetésének megfelelő és biztonságos használatra alkalmas állapotban van-e.

31. § A használatbavételi engedély csak akkor adható meg, ha

a) az építmény az 30. §-ban említett követelményeknek megfelel, és

b) az engedély megadásához a hatósági előírások megtartásának ellenőrzésére az adott esetben jogosult szakhatóságok, a közművek és a kéményseprő – kikötésekkel vagy ezek nélkül – hozzájárultak.

32. § A használatbavételi engedély megadásáról, illetőleg megtagadásáról szóló határozatnak tartalmaznia kell

a) az építtető, továbbá – ha nem azonos az építtetővel – az ingatlannal rendelkezni jogosultak nevét és címét,

b) az építési engedély számát és keltét,

c) az építési munkával érintett ingatlan címét és helyrajzi számát,

d) az építési munka rövid leírását, az építmény rendeltetését, állandó vagy ideiglenes jellegét,

e) a rendeltetésszerű és biztonságos használatot nem veszélyeztető kisebb hibák és hiányosságok esetében – határidő kitűzése és az Áe. 82. § (1) bekezdésének c) pontja alapján bírság kiszabásának kilátásba helyezése mellett – a megállapított hibák és hiányosságok megszüntetése érdekében szükséges építési munkák elvégzésére vonatkozó kötelezést,

f) az ügyben érintett szakhatóságok esetleges kikötéseit,

g) figyelmeztetést arra, hogy a használatbavételi engedély kézhezvétele után az építtető köteles – ingatlan-nyilvántartási átvezetés céljából – a megvalósult állapotról változási vázrajzot az illetékes földhivatalhoz benyújtani.

33. § (1) Az építésügyi hatóság a használatbavételi engedély megadását az észlelt hibák és hiányosságok megszüntetéséig – az egész építményre vagy annak egy részére – a hiányosságok jellegétől függően megtagadhatja, és az építmény használatbavételét megtilthatja.

(2) A még befejezetlen építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra önállóan alkalmas részére (pl. az épületben levő lakásokra, üzlethelyiségekre) ideiglenes jellegű használatbavételi engedély adható. Ilyen esetben a használatbavételi engedélyt végleges jelleggel csak az építmény teljes befejezése után szabad megadni.

34. §40

Fennmaradási engedélyezési eljárás

35. § (1) Ha csak építési engedély alapján végezhető építési tevékenységet építési engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően, illetőleg az építési engedélyhez nem kötött építési munkát a 9. § (4) bekezdésében meghatározott előírásoktól eltérően (a továbbiakban együtt: szabálytalanul) végezték el, az így megépített befejezett vagy befejezetlen építményre, építési tevékenységre az építtetőnek fennmaradási engedélyt kell kérnie. A fennmaradási engedély iránti kérelmet az építtető jogutódja is előterjesztheti.

(2) A fennmaradási engedély iránti kérelemhez mindazokat a mellékleteket csatolni kell, amelyek az építési engedély iránti kérelemhez szükségesek lettek volna, továbbá, ha az építkezésnek volt felelős műszaki vezetője – annak hiányában építésügyi műszaki szakértő – szakvéleményét arról, hogy az építményt a vonatkozó szakmai, minőségi előírások megtartásával, szakszerűen építették meg és az a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas.

(3) Építési jogosultság igazolásának hiányában a fennmaradási (továbbépítési) engedélykérelmet el kell utasítani és az építmény bontását el kell rendelni. Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott szabálytalan építményre, illetve építési tevékenységre egyébként a fennmaradási engedély megadható lenne és az építtető az építésügyi hatóságnál igazolja, hogy a tulajdonjog rendezése iránt, vagy a jognyilatkozat pótlása iránt pert indított, úgy az építésügyi hatósági eljárás kérelemre, az Áe. 37. §-a alapján – a polgári per jogerős lezárultáig – felfüggeszthető.

(4) Egyebekben a fennmaradás, illetve a fennmaradás és továbbépítés engedélyezésére az Étv. 48–49. §-ában foglaltakat, valamint az e jogszabálynak az építési és a használatbavételi engedélyezési eljárásra vonatkozó rendelkezéseit, az építésügyi bírságról és az építésügyi hatósági kötelezési eljárásról szóló rendeletekben foglaltakat is alkalmazni kell.

A rendeltetés megváltoztatására irányuló engedélyezési eljárás

36. § Az építési engedélyhez kötött építési munkával járó rendeltetés megváltoztatására irányuló engedélyezési eljárásra az építési engedélyezési eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

37. § (1) Az építmény – építési engedélyhez nem kötött építési munkával járó, illetve építési munkával nem járó – rendeltetésének megváltoztatására irányuló kérelmet az 5. § (1) bekezdésében meghatározott okiratok csatolása mellett lehet előterjeszteni az Étv. 52. § (1) bekezdésében meghatározott építésügyi hatóságnál.

(2) A kérelemhez az (1) bekezdésben foglaltakon túl mellékelni kell

a) a külön jogszabályban meghatározott tervdokumentációt 4 példányban, illetőleg az adott esetben érdekelt szakhatóságok számától függően további 1-1 példányban,

b) a környezetvédelmi engedélyt 1 példányban akkor, ha a rendeltetés megváltoztatása következtében az építményben környezetvédelmi hatásvizsgálathoz kötött tevékenységet kívánnak folytatni.

(3) Az engedély iránti kérelem elbírálása során az építésügyi hatóság köteles meggyőződni arról, hogy

a) az (1) és a (2) bekezdésben foglalt mellékletek rendelkezésre állnak-e,

b) a rendeltetés tervezett megváltoztatása folytán az építmény megfelel-e az adott rendeltetés változtatást érintő településrendezési, építésügyi, környezetvédelmi, műemlékvédelmi és más jogszabályi előírásnak.

(4) Az engedély megadásáról vagy megtagadásáról szóló határozatnak tartalmaznia kell

a) az építtető, továbbá – ha nem azonos a kérelmezővel – az ingatlannal rendelkezni jogosultak nevét, címét,

b) a rendeltetés megváltoztatásával érintett ingatlan címét és helyrajzi számát,

c) az építmény eredeti és új rendeltetésének megjelölését,

d) az engedély megadásának esetleges feltételeit és minden olyan eseti hatósági előírást, amelyet a rendeltetés megváltoztatásával kapcsolatban az általános érvényű hatósági előírásokon és határozatokon felül vagy azoktól eltérően alkalmazni kell.

(5)41

(6) Amennyiben az építésügyi hatóság az építmény rendeltetésének engedély nélküli tartós megváltoztatását állapítja meg, úgy annak elkövetőjét

a) a rendeltetéstől eltérő használat megszüntetésére, illetve

b) a rendeltetéstől eltérő használat engedélyezése iránti kérelem benyújtására

kötelezheti.

A rendelet hatálybalépése

38. § (1) Ez a rendelet 1998. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az építési és a használatbavételi engedélyezési eljárásról szóló 12/1986. (XII. 30.) ÉVM rendelet, valamint az azt módosító 15/1992. (VII. 10.) KTM rendelet ,,Az építési és a használatbavételi engedélyezési eljárás'' alcíme, 24–31. §-ai, 3. és 4. számú mellékletei, a 21/1994. (VI. 29.) KTM rendelet ,,Az építési és a használatbavételi engedélyezési eljárás'' alcíme és 7–25. §-ai, a 22/1994. (VII. 8.) KTM rendelet, a 16/1996. (VIII. 16.) KTM rendelet, továbbá a területi főépítészekről szóló 6/1995. (VI. 2.) KTM rendelettel módosított 21/1992. (XII. 4.) KTM rendelet 1. §-a (2) bekezdésének e) és f) pontja, a területi főépítészek és a területi főépítészi irodák működési rendjéről szóló 4/1993. (K. É. Ért. 6.) KTM utasítás melléklete 2. e) és f) pontja, valamint h) pontjának 7. fordulatából az ,,és építészeti'' szövegrész és a 8., 9. fordulata, továbbá a 7/1986. (Ép. Ért. 1987. 5.) ÉVM utasítás ,,az építési és a használatbavételi engedélyezési eljárás szabályainak kiegészítéséről'' hatályát veszti.

1. számú melléklet a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelethez

Építésügyi hatósági engedély iránti kérelem

Illetékbélyeg
helye

Iktatószám: ………………

Adatok:

 

1.    Az építtető neve:    

    címe:    

2.    A kérelemmel érintett ingatlan címe:    

        

    helyrajzi száma:    

3.    A kérelmezett engedély fajtája:

elvi építési engedély

építési engedély

bontási engedély

használatbavételi engedély

fenmaradási engedély

rendeltetés megváltoztatására irányuló engedély

4.    A kérelem tárgya és annak rövid leírása:

        

        

        

        

        

        

        

5.    A kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett hatósági engedélyek (határozatok) megnevezése, száma,
    kelte:

    

    

    

    

    

    

    

    

    

6.    A közreműködő tervező(k)

neve

címe

jogosultsága

    

    

    

    

    

    

    

    

    

7.    Az építési munka (ha már ismert) felelős műszaki vezetőjének

neve

címe

képesítése

    

    

    

8.    Mellékletek

az ingatlannal való rendelkezési jogosultság igazolása

építészeti-műszaki tervdokumentáció

közműnyilatkozatok (1-1 példányban)

tervezői nyilatkozat

felelős műszaki vezető nyilatkozata

szakértői nyilatkozat, vélemény

környezetvédelmi engedély

tervtanácsi állásfoglalás

egyéb okirat

… pld

… pld

… pld

1 pld

1 pld

1 pld

1 pld

1 pld

… pld

Kérelem:

Alulírott(ak) …………………………… engedélyt kérünk a 2. pontban megjelölt ingatlanon építmény elhelyezésére, építésére, átalakítására, bővítésére, felújítására, helyreállítására, korszerűsítésére, elmozdítására, lebontására, fennmaradására, továbbépítésére rendeltetésének megváltoztatására, ………………………… építési tevékenység végzésére. (A kívánt rész aláhúzandó)

Kelt ………………………, …… év …………… hó …… nap

 

……………………………………………
aláírás

2. számú melléklet a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelethez42

Az építésügyi hatósági eljárásokban közreműködő szakhatóságok és közművek

Az építésügyi hatósági eljárásokban közreműködő szakhatóságok és közművek

Szakhatóságok

I. fok

II. fok

Követelmények érvényre juttatása

 

 

 

 

I. Belügyminisztérium

 

 

 

1. Tűzvédelem

A területileg illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnok

A területileg illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, a fővárosban a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

Az ,,A–C” tűzveszélyességi osztályba tartozó és az ,,A–B” tűzveszélyességi osztályú helyiségeket tartalmazó épületek, az 500 m2 alapterület feletti ,,D–E” tűzveszélyességi osztályba tartozó ipari, mezőgazdasági és tároló épületek, közösségi épületek, valamint (a pinceszintek kivételével) a kétszintesnél nagyobb szintszámú lakó- és üdülőépületek építésügyi hatósági (kivéve a bontás) engedélyezési eljárásaiban.

 

 

 

 

 

 

 

 

2. Polgári védelem

A területileg illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, a fővárosban a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság

A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

A polgári védelmi építmény (óvóhely), továbbá egyéb építmények ipari üzem védőterületén belül történő építésügyi hatósági (kivéve bontás) engedélyezése során.

 

 

 

 

 

 

 

 

3. Határvédelem

A határőrizeti és határforgalmi kirendeltség

A határőrizeti és határforgalmi igazgatóság

Az államhatártól számított
10 km-en belüli lőtér, a határvonaltól számított
100 m-en belül minden építési tevékenység építésügyi hatósági engedélyezése során.

 

 

 

 

 

 

 

 

II. Egészségügyi, Szociális
és Családügyi Minisztérium

 

 

1. ÁNTSZ

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat területileg illetékes városi vagy fővárosi kerületi intézete

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei, fővárosi intézete

A (pinceszint kivételével) a kétszintesnél nagyobb lakó- és üdülőépület, az emberi tartózkodás és a munkavégzés céljára szolgáló építmény építésügyi hatósági (kivéve bontás) engedélyezése során, valamint az OTÉK-ban meghatározott, az egyes területfelhasználási egységeken kivételesen elhelyezhető építmény építésügyi hatósági engedélyezése során a közegészségügy és járványügy követelményei érdekében.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat területileg illetékes sugáregészségügyi feladatokat ellátó megyei intézetei:

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatala

A vezeték nélküli távközlési építmények építésével, használatbavételével kapcsolatos sugár-egészségügyi hozzájárulás.

 

– a főváros és Pest megye vonatkozásában: az ÁNTSZ Fővárosi Intézetek;
– Baranya, Somogy és Zala megye vonatkozásában: az ÁNTSZ Baranya Megyei Intézet;
– Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Heves megye vonatkozásában: az ÁNTSZ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Intézete
;
– Békés, Bács-Kiskun és Csongrád megye vonatkozásában: az ÁNTSZ Csongrád Megyei Intézete;
– Győr-Moson-Sopron, Vas és Komárom-Esztergom megye vonatkozásában: az ÁNTSZ Győr-Moson-Sopron Megyei Intézete;
– Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmá
r-Bereg megye vonatkozásában: az ÁNTSZ Hajdú-Bihar Megyei Intézete;

 

 

 

– Tolna, Fejér és Veszprém megye vonatkozásában: az ÁNTSZ Tolna Megyei Intézete.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

III. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

 

 

 

1. Természetvédelmi és tájvédelmi hatósági jogkörben, ha a tevékenység nem hatásvizsgálat- vagy egységes környezethasználati engedély-köteles

Az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség

Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség

A természet- és tájvédelem követelményeinek érvényesítése az országos jelentőségű védett természeti, valamint a Natura 2000 területeken a bel- és külterületeken, a természetvédelmi oltalom alatt nem álló területek esetén is külterületen, egyedi tájérték vagy természeti területek esetén belterületen is az építésügyi hatósági engedélyezés során.

 

 

 

 

 

 

 

 

2. Környezetvédelmi
hatósági jogkörben,
ha a tevékenység nem
hatásvizsgálat- vagy
egységes környezethasználati engedély-köteles

Az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség

Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség

a) A hulladék kezelésével kapcsolatos építmények építésügyi hatósági (kivéve bontás) engedélyezése során,

 

 

 

b) zaj-, illetve légszennyező anyag kibocsátással üzemelő építmények (a kizárólag a jegyző zaj- és rezgésvédelmi, illetve levegőtisztaság-védelmi hatáskörébe tartozó tevékenységet ellátó építmények kivételével) építésügyi hatósági (kivéve bontás) engedélyezése során,

 

 

 

c) a talajt, a felszíni és felszín alatti vizek mennyiségét és minőségét, illetve a környezeti elemek vagy azok rendszerének védelme érdekében kijelölt védelmi övezeteket és védőterületeket érintő építési tevékenység esetében,

 

 

 

d) e rendelet hatálya alá tartozó építmények építésügyi hatósági engedélyezése során az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló külön jogszabályban foglaltak érvényesítése céljából.

 

 

 

 

 

 

 

 

3. Vízgazdálkodási ügyekben, ha a tevékenység nem hatásvizsgálat- vagy egységes környezethasználati engedély-köteles

Az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség

Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség

A vizeket, azok medrét és partját, egyéb víztartó képződményeit, a vizek áramlási viszonyait, a jogszabályban meghatározott parti sávot, illetve hullámteret, a fakadó és szivárgó vizes területeket, a vízkivételi művek által igénybe vett vagy arra kijelölt vízbázisok védőterületét, a védősávot, továbbá a vízilétesítményeket, vízimunkákat és vízhasználatokat, valamint a külön jogszabályban meghatározott anyagfelhasználás, illetve ezzel összefüggő építmény engedélyezése esetén a vizek hasznosítását, vagy kártételei elhárításának szempontjait érintő építésügyi hatósági eljárásokban a vízgazdálkodási követelmények érvényre juttatása céljából.

 

 

 

 

 

 

 

 

IV. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma

Kulturális Örökségvédelmi Hivatal illetékes regionális szervezeti egysége

Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke

A régészeti érdekű területek, régészeti lelőhelyek, műemlékek, műemléki jelentőségű területek és műemléki környezet védelmének céljából.

 

 

 

 

 

 

 

 

V. Honvédelmi Minisztérium

 

 

 

1. Honvédelmi ügyben

Honvéd Vezérkar

Honvédelmi Minisztérium

Az ország védelmét, honvédelmét szolgáló jogszabályok szerint a honvédelmi követelmények érvényre juttatása a védelmi és honvédelmi kapacitások létrehozása, hadszíntér előkészítést is szolgáló építmények építésügyi hatósági engedélyezése során.

 

 

 

 

 

 

 

 

2. Az állami repülés biztonsága

A HM Katonai Légügyi Hivatal

A Honvédelmi Minisztérium

a) Repülőtér és repülés biztonságát szolgáló földi berendezések biztonsági övezetén belül minden, a repülőtér (építési telkének, üzemi területének) szélétől mért 15 km távolságon belül
40 m-nél, bárhol másutt a belterületen 100 m-nél, külterületen pedig 50 m-nél magasabb építmény építésügyi hatósági (kivéve bontás) engedélyezése során,
b)
helikopterállomás és leszállóhely építési telkének (üzemi területének) szélétől mért 500 m-en belül 40 m-nél magasabb építmény építésügyi hatósági (kivéve bontás) engedélyezése során.

 

 

 

 

 

 

 

 

3. Katonai építésügyi hatóságot érintő ügyben

Katonai építésügyi hatóság

Honvédelmi Minisztérium

 

 

 

 

 

 

 

 

 

VI. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

 

 

 

1. Polgári repülési ügyben

Nemzeti Közlekedési Hatóság (a továbbiakban: NKH) Polgári Légiközlekedési Igazgatósága

NKH Központi Hivatala

A repülőtér és repülés biztonságát szolgáló földi berendezések biztonsági övezetén belül minden, a repülőtér építési (üzemi területének) szélétől mért
15 km távolságon belül 40 m-nél, bárhol másutt a belterületen 100 m-nél, külterületen pedig 50 m-nél magasabb építmény építése, bővítése, továbbá helikopterállomás és leszállóhely építési telkének (üzemi területének) szélétől mért 500 m-en belül 40 m-nél magasabb építmény építése, bővítése esetén a polgári
repülés biztonsága érdekében.
Távközlési tornyok esetében
15 méter felett, továbbá, ha az épületen elhelyezett tartószerkezet magassága az épülettel együtt meghaladja a 15 métert, valamint a
15 méternél magasabb épületeken elhelyezett antennatartó szerkez
eteknél a tetősík (gerinc) felett 4,0 métert meghaladó esetben.

 

 

 

 

 

 

 

 

2. Útügyben

Országos közút esetében:
(a közút kezelőjének előzetes állásfoglalása alapján)
az NKH regionális igazgatósága

Országos közút esetében: az NKH Központi Hivatala

A közút területén, az alatt vagy felett, a közutak külterületi szakaszán a közút tengelyétől számított 50 m-en, autópálya, autóút, valamint kijelölt főútvonal esetén 100 m-en belül tervezett távközlési célt szolgáló építmény, valamint belterületen

 

Helyi közút esetében: az út kezelőjének, üzemeltetőjének előzetes állásfoglalása alapján:

Helyi közút esetében: az út kezelőjének, üzemeltetőjének előzetes állásfoglalása alapján:

kereskedelmi, vendéglátóipari vagy egyéb szolgáltatási célú építmény építése, bővítése, használatbavétele esetében az útügyi érdekek és a közúti közlekedés biztonsága
követelményeinek érvényre juttatása érdekében.

 

a) a települési önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében az NKH regionális igazgatósága,

a) a települési önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében az NKH Központi Hivatala,

 

 

b) a fővárosi kerületi önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében a főjegyző,

b) a fővárosi kerületi önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága,

 

 

c) a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága

c) a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében az NKH Központi Hivatala

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3. Vasúti ügyben

A vasút üzemben tartójának előzetes állásfoglalása alapján:

A vasút üzemben tartójának előzetes állásfoglalása alapján:

A vasúti közlekedés biztonsága követelményeinek érvényre juttatása céljából.

 

a) országos közforgalmú vasút esetében az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága,

a) országos közforgalmú vasút esetében az NKH Központi Hivatala

 

 

b) helyi és saját használatú vasút esetében az NKH regionális igazgatósága

b) helyi és saját használatú vasút esetében az NKH Központi Hivatala

 

 

 

 

 

 

 

 

 

4.

1. A területi műszaki biztonsági felügyeletek

Műszaki Biztonsági Főfelügyelet

Építményben kazán vagy más nyomástartó berendezés, gáz- vagy olajellátó rendszer, tüzeléstechnikai berendezés
0,4 KV vagy annál nagyobb feszültségű villamos berendezés, valamint PB-gázpalack cseretelep föld feletti és föld alatti tartályok, autógáz- és üzemanyagtöltő-, továbbá gázfogadó és nyomásszabályozó állomások, 140 kW feletti hőterhelésű
gáz-, vagy olajtüzelő berendezés építményeinek építésügyi hatósági (kivéve bontás) engedélyezése eset
én a biztonság követelményeinek érvényre juttatása.

 

2. A területi műszaki biztonsági felügyeletek

Műszaki Biztonsági Főfelügyelet

Hőtermelő építmény építésügyi hatósági (kivéve bontás) engedélyezése esetén a műszaki biztonsági követelmények érvényre juttatása céljából.

 

 

 

 

 

 

 

 

5. Víziközlekedési ügyekben

NKH illetékes regionális igazgatósága

NKH Központi Hivatala

Víziközlekedést érintő ügyekben a víziutak medrétől és a kikötők, átkelések, parti és vízterületétől 50 m-nél kisebb távolságban épülő tűz-, és
100 m-nél kisebb távolságban épülő robbanásveszélyes anyagok gyártását, tárolását, forgalmazását szolgáló, valamint az 50 m-nél kisebb távolságban épülő hajózási parti jelzések láthatóságát befolyásoló, a jelentős fénykibocsátású, a hajók part mellé kikötését és a partra történő
kijárást korlátozó építmények építésügyi hatósági (kivéve bontás) engedélyezésekor.

 

 

 

 

 

 

 

 

VII. Földművelésügyi
és Vidékfejlesztési
Minisztérium

 

 

 

1. Állategészségügy

Megyei állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás

FVM

Az állategészségügy, az élelmiszer és a takarmány-előállítás követelményeinek érvényre juttatása:

 

 

 

a) állatklinika, állatkórház, állatorvosi rendelő, állatorvosi laboratórium, export állatrakodó,

 

 

 

b) járványügyi felügyelet alá tartozó helyek (pl. állati nyerstermék- és hulladékgyűjtő, tároló, feldolgozó, forgalmazó hely, állatkereskedés, baromfikeltető, dögkút, dögtér, hullakamra, hullaégető, gyepmesteri telep, trágyakezelő telep, legelő, úsztató, kút),

 

 

 

c) állatvásártér, állatrakodó, állatfelvásárló hely, állatkiállítás, állatbemutató, állatverseny, állatmenhely, állatpanzió, állatkert, állatkereskedés, vadaspark, kegyeleti állattemető (hullaégető),

 

 

 

d) állattartó és forgalmazó hely, élelmiszert előállító és forgalmazó hely, takarmány-előállító, -forgalmazó és -tároló hely, mesterséges megtermékenyítő, embrióátültető, baromfi- és halkeltető állomás, méhanyanevelő telep, és a felsoroltak járulékos létesítményeinek telepítése, építésügyi hatósági (kivéve bontás) engedélyezésekor.

 

 

 

 

 

 

 

 

2. Erdővédelem

A területileg illetékes erdészeti hatóság

FVM

Erdőterületet érintő, vagy az erdőre hatással lévő – beleértve az erdő talaját, vízháztartását, mikroklímáját – építmények építésügyi hatósági (kivéve bontás) engedélyezése során.

 

 

 

 

 

 

 

 

3. Talajvédelem

Illetékes megyei növény- és talajvédelmi szolgálat

Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat

Az építmények termőföldön történő építésügyi hatósági engedélyezése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa, valamint az építmények kivitelezése során a kivitelező, üzemeltetés során az üzemeltető köteles gondoskodni a termőréteg megmentéséről. A kivitelezés és üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt.

 

 

 

 

 

 

 

 

4. Termőföldvédelem

Körzeti (fővárosi kerületi) földhivatal

Megyei (fővárosi) földhivatal

A távközlési célt szolgáló építmények termőföldön, illetve a mező- és erdőgazdaság alatt álló belterületi földeken történő hatósági engedélyezése során érvényre kell juttatni, hogy az elhelyezés lehetőség szerint a leggyengébb minőségű földeken, a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével történjen. Az építmények kivitelezése előtt a termőréteg letermeléséről és máshol való hasznosításáról gondoskodni kell. A kivitelezés és üzemeltetés során biztosítani kell, hogy az engedélyezettnél nagyobb mértékben termőföld más célú felhasználására ne kerüljön sor, ügyelve arra, hogy az érintett és szomszédos ingatlanok megfelelő mező- és erdőgazdasági hasznosítását a létesítmény ne akadályozza.

 

 

 

 

 

 

 

 

VIII. Magyar Bányászati és Földtani Hivatal

Az illetékes bányakapitányság

A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal

Robbanóanyagok tárolására szolgáló épület, bányászati célt szolgáló külszíni üzemi épület, bányatelek határai között fekvő ingatlanon tervezett építmény, bányászati (bányaüzemi) építmény védőterületén belül, vagy kőolaj-, kőolajtermék-, gázszállító- és gázelosztó vezeték, valamint propán-bután töltőtelep biztonsági övezetében tervezett építmény, továbbá bányatelekkel nem rendelkező felhagyott bányával vagy 300 m2-nél nagyobb alapterületű föld alatti tárolótérrel (pince) érintett területén, illetve nyilvántartott ásványi nyersanyagvagyon előfordulást érintő külterületi építmény építése vagy bővítése esetén a biztonság, illetve az ásvány-vagyongazdálkodás követelményeinek érvényre juttatása.
Az ásványi nyersanyagokat érintő kérdésekben és az építmény földtani megalapozottsága tekintetében az építésügyi hatósági en
gedélyezés során, kivéve, ha a településrendezési tervek vagy a helyi építési szabályzat jóváhagyásakor a földtani követelmények már tisztázódtak.

 

 

 

 

 

 

 

 

IX.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

X. Informatikai és Hírközlési Minisztérium

Hírközlési Területi Hivatal

Hírközlési Főfelügyelet

Antenna, antennatartó szerkezet, valamint az ahhoz tartozó műtárgy tekintetében a frekvenciakijelölési engedélyben vagy koncessziós szerződésben foglalt követelmények, továbbá a megvalósítandó rádióösszeköttetés védelméhez szükséges építési korlátozások érvényesítése. Egyéb építmény esetében az annak környezetében létesült távközlési építmények védelme és az erre vonatkozó jogszabályokban foglalt követelmények érvényesítése.

 

 

 

 

 

 

 

 

Közművek

 

 

 

1. Víz- és csatornázási művek

 

 

A hálózatukat és más üzemi építményeket érintő csatlakozó, fogyasztói vezetékek és berendezések esetében a szakszerű megoldás követelményei.

 

 

 

 

 

 

 

 

2. Gázművek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3. Távhőellátó szervek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

4. Áramszolgáltató szervek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

5. Távközlési szolgáltatók

 

 

A távközlési szolgáltatások igénybevételét lehetővé tévő csatlakozó vezetékeket és szerelvényeket érintően a szakszerű megoldás követelményei, továbbá a távközlési építmények más építményfajtákkal való megközelítésére, védelmére, illetőleg keresztezésére meghatározott műszaki követelmények érvényre juttatása.

 

 

 

 

 

 

 

 

6. A villamosmű üzemben tartója

 

 

A villamosmű biztonsági övezetét, térségét érintő építési munkák esetén a biztonság követelményeinek érvényre juttatása céljából.

 

 

 

 

 

 

 

 

Kéményseprőipari
Szolgáltató Szerv
(vállalkozó)

 

 

Az égéstermék-(füstgáz-) elvezető kémények esetében a szakszerű megoldás és a biztonság követelményeinek érvényre juttatása céljából.

3. számú melléklet a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelethez43

Az e rendelet hatálya alá tartozó távközlési építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárásának igazgatási szolgáltatási díjai

A díjazás alapja (díjalap) a távközlő berendezés belföldi értéke. A díj megállapítása – a forgalmazó, illetőleg a használó (rendszeresítő) nyilatkozata alapján – az eljárás megindításakor történik.

a) Elvi építési engedély:

A tervezett kivitelezési költség 0,5%-a, min. 1000 Ft, de max. 20 000 Ft.

b) Építési engedély:

A tervezett kivitelezési költség 1,0%-a, min. 1000 Ft, de max. 500 000 Ft.

c) Használatbavételi engedély:

A tényleges kivitelezési költség 1,5%-a, min. 1000 Ft, de max. 100 000 Ft.

d) Fennmaradási engedély:

A tényleges kivitelezési költség 5,0%-a, de min. 5000 Ft.

e) Átalakítási engedély: 5000 Ft.

f) Megszüntetési (bontási) engedély: 5000 Ft.''

g) Építési engedély meghosszabbítása: 5000 Ft.

A másodfokú eljárás díja az első fokú eljárás díjának (%-os díjak esetében a minimális díjnak) a kétszerese.

4. számú melléklet a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelethez44

Antennatartó szerkezet:

1.

Az építés helyének közigazgatási címe:
a) irányítószám

 

 

b) helység

 

 

c) utca, házszám, helyrajzi szám

 

2.

Alátámasztás középpontjának koordinátái:
a) EOVx

 

 

b) EOVy

 

3.

Telephelyének Balti-tenger szintjéhez mért magassága (m)

 

4.

Talppontjának magassága a földtől (m)

 

5.

Magassága (villámcsúcs nélkül) (m)

 

6.

Típusa vagy szerkezete

 

7.

Tulajdonosa

 

8.

Tulajdonosának közigazgatási címe:
a) irányítószám

 

 

b) helység

 

 

c) utca, házszám

 

Az építési engedély köteles antenna adatai:

1.

Gyártója:

 

2.

Típus jelzése:

 

3.

Típusa:

 

4.

Üzemi frekvenciasávja:

 

5.

Nyeresége (dB):

 

6.

Legnagyobb lineáris mérete (m):

 

7.

Felülete (m2):

 

5. számú melléklet a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelethez45

A természetvédelmi szakhatósági állásfoglalás megkéréséhez az alábbi dokumentumok szükségesek:

1. Az antennát befogadó ingatlan és a szomszédos ingatlanok helyszínrajza 1:1000 léptékben.

2. Az antenna szerkezeti vázrajza oldalnézetben.

3. Az antennát övező táj 4 km-es sugarú körön belüli vázrajza 1:5000 léptékű vázrajz, amelyen ábrázolni kell mindazon építményt és természeti képződményt (jellemző magassági adatokkal), amelyek befolyásolják az antenna láthatóságát.

4. Az antenna esetleges álcázási módját.

5. Az antenna és a vele távközlési kapcsolatban lévő szomszédos antennák elhelyezkedésének vázrajza értelemszerű léptékben.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!