nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
35/1998. (II. 27.) Korm. rendelet
a közigazgatási szakvizsgáról
2016-06-01
infinity
19

35/1998. (II. 27.) Korm. rendelet

a közigazgatási szakvizsgáról

A Kormány a köztisztviselők jogállásáról szóló, többször módosított 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 80. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. § (1)1 A közigazgatási szakvizsgára kötelezettnek az e rendeletben szabályozott közigazgatási szakvizsgán (a továbbiakban: szakvizsga) kell számot adnia elméleti és gyakorlati ismereteiről.

(2)2 A közigazgatási szerv – a szakvizsgára kötelezettel egyetértésben – határozza meg, hogy a köztisztviselőnek, kormánytisztviselőnek, illetve a külön jogszabályban közigazgatási szakvizsga letételére jogosultnak vagy arra kötelezettnek (a továbbiakban együtt: vizsgázó) a rendelkezésre álló határidőn belül, melyik év melyik vizsgaidőszakában kell a szakvizsgát letennie. A vizsgaidőszakokat a szakvizsgát szervező Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: NKE) vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban együtt: szakvizsgaszervező) a központi oktatás-informatikai rendszeren hirdeti meg legkésőbb tárgyév január 15-ig. A szakvizsgaszervező a kijelölt vizsgaidőszakokban köteles gondoskodni a vizsgák megszervezéséről. A közigazgatási szerv a szakvizsgára beiskolázandó személyek számát a választott vizsgatárgy feltüntetésével minden évben a tárgyévet megelőző év november 15-éig megküldi az illetékes szakvizsgaszervezőnek.

(3)3 A közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó vizsgázó számára a szakvizsga teljesítése 30 tanulmányi pontot ér.

2. § (1)4 A szakvizsga célja, hogy a felsőfokú végzettségű vizsgázó olyan általános közigazgatási ismeretekre tegyen szert, amelyek birtokában a közigazgatási szervek széles körében és minden szintjén alkalmassá válik a közhatalmi típusú döntések törvényes – a közigazgatás céljaival összhangban álló, a közigazgatás eszközrendszerét hatékonyan felhasználó – előkészítésére, illetve meghozatalára.

(2)5 A szakvizsga a kötelező és egy választható vizsgatárgy írásbeli és szóbeli vizsgarészének teljesítéséből áll. A vizsgázó egy vizsganapon tesz írásbeli és szóbeli vizsgát egy szakvizsgatárgyból. A szakvizsga kötelező és választható vizsgatárgyait a 3. számú melléklet tartalmazza.

(3)6 A szakvizsga keretében a vizsgázó számot ad általános elméleti és gyakorlati ismereteiről, továbbá konkrét feladat(ok) kapcsán elemző, problémamegoldó, szervezési, jogalkalmazási, döntéshozatali készségéről.

(4)7 A választható vizsgatárgy kiválasztásához – a foglalkoztatási jogviszonyban álló főpolgármester, főpolgármester-helyettes, megyei közgyűlés elnöke és helyettese, polgármester és alpolgármester (a továbbiakban együtt: polgármester), valamint a főjegyző, jegyző, körjegyző, megyei jogú város kerületi hivatalvezetője kivételével – a közigazgatási szerv hivatali szervezete vezetőjének egyetértése szükséges.

(5)8

(6)9 A tudományos fokozata alapján a KTK által a szakvizsga alól részlegesen mentesített vizsgázónak csak a mentesítéssel nem érintett vizsgatárgyból kell írásbeli és szóbeli szakvizsgát tennie. A vizsga értékelése során a mentesítéssel érintett vizsgatárgyat ,,kiváló eredménnyel'' teljesítettnek kell tekinteni.

3. §10 (1)11 A szakvizsga kötelező tárgyának vizsgakövetelményeit a KTK hagyja jóvá.

(2)12 A szakvizsga választható tárgyának vizsgakövetelményeit a KTK hagyja jóvá.

(3)13 A szakvizsga tananyaga, írásbeli részének vizsgakérdései és szóbeli részének vizsgatételei a vizsgakövetelményeken alapulnak. A tananyagot a NKE – különösen a jogszabályi változásokra tekintettel – rendszeresen, de legalább évente felülvizsgálja, és szükség esetén aktualizálja.

(4)14

(5)15 A vizsgakövetelményeket és a szóbeli vizsgatételeket a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben, a tananyagot az NKE hivatalos honlapján közzé kell tenni.

4. §16 (1)17 A 6/A. § szerinti felkészítő tanfolyamon oktatásra jogosultak felkérését a felkészítő tanfolyam kezdő időpontját megelőző tizenötödik munkanapig a szakvizsgaszervező előzetes jóváhagyásra felterjeszti az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság (a továbbiakban: OKV) titkárához. Az OKV titkára az oktatásra jogosultak jóváhagyása során érvényesíti, hogy

a) a tárgyévben arányosak legyenek az oktatói felkérések,

b)18 érvényesüljenek az oktatással kapcsolatos, a KTK által meghatározott minőségi követelmények.

(2)19 A szakvizsgát az OKV tagjaiból alakított 3 tagú bizottság előtt kell letenni, amelynek elnökét és tagjait a szakvizsgaszervező javaslatára az OKV titkára kéri fel. A felkéréseket a szakvizsgaszervező küldi meg a vizsgabizottság részére. A szakvizsgaszervező a vizsga időpontját megelőző 15 munkanappal korábban javaslatot tesz a vizsgabizottság elnökére és tagjaira az OKV titkárának. A vizsgabizottság tagjának akadályoztatása esetén a szakvizsgaszervező haladéktalanul javaslatot tesz az OKV titkára részére az új tag felkérésére. Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat a vizsgabizottság felkérésekor is alkalmazni kell.

(3)20 A bizottságok felkérésének előkészítésével, működésével, a szakvizsgák, valamint a szakvizsgára felkészítő tanfolyam szervezésével, lebonyolításával kapcsolatos feladatokat a szakvizsgaszervezők látják el.

(4)21 Az NKE a szakvizsgák szervezéséhez, a bizottságok munkájához, a vizsgakövetelmények egységes érvényesítéséhez módszertani útmutatást ad, továbbá módszertani felkészítőt szervez a szakvizsgaszervezők és a vizsgabiztosok részére.

(5)22

(6)23 A központi államigazgatási, valamint a Kttv. 2. §-a szerinti szerveknél alkalmazott vizsgázó az NKE-nél, a többi közigazgatási szervnél alkalmazott vizsgázó, valamint a polgármester a közigazgatási szerv székhelye, illetőleg működési területe szerint illetékes szakvizsgaszervezőnél működő bizottság előtt – a szakvizsga e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott vizsgaszabályzatának figyelembevételével – tesz szakvizsgát. A szakvizsgaszervezők szükség szerint közösen is szervezhetnek szakvizsgát, felkészítő tanfolyamot.

(6a)24 A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 128. alcíme alá tartozó szervek hivatásos állományú tagja – a Kttv. 118. § (10) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – az NKE-n tehet szakvizsgát azzal, hogy a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv és az NKE megállapodást köt a hivatásos állomány adatainak védelméről.

(7)25 A szakvizsgaszervezőt a (3) bekezdésben meghatározott feladatainak végrehajtása során közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszter irányítja.

5. § (1)26 Szakvizsga az év során bármikor szervezhető. A vizsganapokat, a szakvizsgák helyszínét és kezdési időpontját a jelentkezők száma és a választott szakmai vizsgatárgy figyelembevételével a szakvizsgaszervező határozza meg.

(2)27

(3)28 A szakvizsga mindaddig ismételhető, amíg a vizsgázó eredményes szakvizsgát nem tesz. Ismétlővizsgát csak az eredménytelen szakvizsgarészből kell tenni. Ha az első eredménytelen szakvizsgarésztől számított két éven belül az ismétlővizsga nem eredményes, akkor a vizsgát mindkét tárgyból meg kell ismételni. Az ismétlővizsgáról külön jegyzőkönyvet kell kiállítani.

(4)29 Az eredményes szakvizsgáról a vizsgázó e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott formában kiállított bizonyítványt kap.

(5)30 Az eredményes szakvizsgát tett vizsgázónak más közigazgatási munkaterületen, valamint a nem közszolgálati jogviszonyban állónak közigazgatási munkaterületen történő alkalmazása esetén nem kell ismételten szakvizsgát vagy különbözeti vizsgát tennie, ideértve a főjegyzőt, a jegyzőt, a körjegyzőt, a megyei jogú város kerületi hivatal vezetőjét és az aljegyzőt is.

6. §31 (1)32 A szakvizsga díja az illetményalap kétszeresének megfelelő összeg. A szakvizsga díja magában foglalja a kötelező és a választott vizsgára felkészítő tanfolyamon történő részvétel lehetőségét egyszeri alkalommal, valamint a tananyagokhoz és egyéb oktatási segédanyagokhoz történő hozzáférést.

(2)33 A szakvizsga díját – a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet hatálya alá nem tartozó vizsgázó esetében – a munkáltató közigazgatási szerv a szakvizsgaszervező által a jelentkezettek számának alapulvételével kiállított számla alapján utólag fizeti meg.

(3)34 A szakvizsga díját a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó vizsgázó esetében a munkáltató a továbbképzési hozzájárulás keretében, a továbbképzési hozzájárulásra vonatkozó szabályok szerint fizeti meg az NKE részére. Az NKE a továbbképzési hozzájárulásból a szakvizsga díját a jelentkezők számának alapulvételével évi két alkalommal, tárgyév június 30-ig (I. félév) és november 30-ig (II. félév) fizeti meg a szakvizsgaszervező fővárosi és megyei kormányhivatalok részére.

(4)35 A szakvizsga díját a központi költségvetés részben vagy egészben átvállalhatja. Ha a szakvizsga díját a központi költségvetés biztosítja, az összegek átutalása a teljesítést követően történik.

(5)36 A vizsgázó – munkáltatója egyetértésével – elhalaszthatja a szakvizsgarészt, az érintett szakvizsgarész vizsganapját megelőző napig. A halasztásért halasztási díjat kell fizetni. A halasztás díja elhalasztott szakvizsgarészenként a szakvizsga díjának tíz százaléka. A halasztási díj a munkáltatót terheli.

(6)37 Az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően a vizsgázó első alkalommal egy szakvizsgarész vizsgáját díjmentesen elhalaszthatja, feltéve, hogy a halasztásra a vizsgázó önhibáján kívüli okból kerül sor. A vizsgázó a vizsgahalasztás bejelentésével egyidejűleg tájékoztatja munkáltatóját is.

(7)38 Az ismétlővizsga díja megegyezik a szakvizsga díjának tíz százalékával. Az ismétlővizsga díja a munkáltatót terheli. A munkáltató az ismétlővizsga díját – döntésétől függően – átháríthatja a vizsgázóra.

(8)39 Amennyiben a vizsgázó vizsgája eredményes, de minősítésén javítani kíván – munkáltatója hozzájárulásával – javítóvizsgát tehet. A javítóvizsga díja megegyezik a szakvizsga díjának tíz százalékával, amelyet a javítóvizsgára jelentkező vizsgázó visel.

6/A. §40 (1)41 A szakvizsgaszervező a szakvizsgára jelentkezők számára – az eredményes felkészülés céljából – a kötelező és a választott vizsgatárgyból az NKE által kidolgozott program szerint az OKV tagjai által tartott felkészítő tanfolyamot szervez.

(2) A programban meg kell határozni a tanfolyam összóraszámát, az alkalmazott módszereket, az egy-egy vizsgatárgyra eső óraszámot, az ismeret-ellenőrzés módját, az egy felkészítő tanfolyamra beiskolázhatók létszámát.

(3)42 A vizsgázó a felkészítő tanfolyamon történő részvételi szándékát munkáltatója jelzi a jelentkezés rögzítése alkalmával. A felkészítő tanfolyamon történő részvétel nem feltétele a szakvizsga letételének. Ha adott vizsgatárgyból húsz vagy annál több vizsgázó jelezte felkészítő tanfolyamon való részvételét, a szakvizsgaszervező köteles a felkészítő tanfolyamot megszervezni.

(4)43 Ha az adott vizsgatárgyból a vizsgára jelentkezettek száma nem éri el a húsz főt és a szakvizsgaszervező úgy dönt, hogy nem szervezi meg a felkészítő tanfolyamot, akkor a szakvizsgaszervező köteles tájékoztatni a vizsgázó munkahelyéhez legközelebbi, adott tárgyból induló felkészítő tanfolyamokról az azon való részvételi szándékukat jelző vizsgázókat.

(5)44 A szakvizsgaszervező a felkészítő tanfolyam zárónapját követő munkanapon rögzíti a részvétel tényét, amelyet a munkáltató a központi oktatás-informatikai rendszerben ellenőrizhet.

(6)45 A munkáltató a felkészítő tanfolyamon résztvevő vizsgázót a felkészítő tanfolyam időtartamára köteles mentesíteni a munkavégzés alól, aki erre az időre illetményére jogosult. A munkavégzés alól mentesítés idejére járó illetményét a munkáltató levonja annak vizsgázónak az illetményéből, aki önhibájából nem vesz részt a felkészítő tanfolyamon.

(7)46 A munkáltató a felkészítő tanfolyam időtartamával megegyező időtartamban mentesíti a vizsgázót a munkavégzési kötelezettsége alól, feltéve, hogy a vizsgázó jelezte a felkészítő tanfolyamon való részvételi szándékát és a munkáltatója ahhoz nem járult hozzá. A vizsgázót a szakvizsga időpontját megelőző, általa előzetesen bejelentett munkanapokon kell a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni. A vizsgázó a mentesítés idejére illetményére jogosult.

6/B. §47 (1) A közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó vizsgázó esetében a szakvizsgára történő jelentkezést az NKE által működtetett központi oktatás-informatikai felületen munkáltatója rögzíti a szakvizsgaszervező által meghirdetett vizsgaidőszakra, és ezzel egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy

a) a vizsgázó megfelel-e a szakvizsga letételéhez szükséges jogszabályi feltételeknek,

b) a vizsgázó szakvizsgára felkészítő tanfolyamon történő részvételéhez hozzájárul-e.

(2) A vizsgaidőszakra történő jelentkezés rögzítését megelőzően a munkáltató gondoskodik a szakvizsgának a vizsgázó tárgyévi egyéni továbbképzési tervébe való felvételéről. Ha a vizsgázó tárgyévi egyéni továbbképzési tervében a „közigazgatási szakvizsga” nem szerepel, akkor a vizsgaidőszakra történő jelentkezés rögzítésére nem kerülhet sor.

(3) Év közben felmerülő igény esetén a munkáltató legalább negyvenöt munkanappal a vizsgaidőszak kezdete előtt gondoskodik a szakvizsgának a vizsgázó tárgyévi egyéni továbbképzési tervébe való felvételéről és a vizsgázó jelentkezésének a központi oktatás-informatikai felületen a szakvizsgaszervező által meghirdetett vizsgaidőszakra történő rögzítéséről.

6/C. §48 (1) A közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet hatálya alá nem tartozó vizsgázó esetében a 6/B. § (1) bekezdésében meghatározott központi oktatás-informatikai felületen keresztül munkáltatója rögzíti a szakvizsgára történő jelentkezést a szakvizsgaszervező által meghirdetett vizsgaidőszakra, és ezzel egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy

a) a vizsgázó megfelel-e a szakvizsga letételéhez szükséges jogszabályi feltételeknek,

b) a vizsgázó szakvizsgára felkészítő tanfolyamon történő részvételéhez hozzájárul-e.

(2) A vizsgaidőszakra való jelentkezés rögzítéséhez a munkáltató előzetes regisztrációja szükséges. A munkáltatónak a központi oktatás-informatikai felületen történő regisztrációja során ki kell jelölnie a munkáltató képviseletében a szakvizsgával kapcsolatban nyilatkozattételre jogosult személyt vagy személyeket.

(3) A szakvizsgára történő jelentkezés rögzítéséhez a vizsgázónak is regisztrálnia kell a központi oktatás-informatikai felületen.

(4) Év közben felmerülő igény esetén a munkáltató legalább negyvenöt munkanappal a vizsgaidőszak kezdete előtt gondoskodik a központi oktatás-informatikai felületen a szakvizsgaszervező által meghirdetett vizsgaidőszakra történő jelentkezés rögzítéséről.

7. § (1)49 E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2)50

(3)51

(4)52 A felsőfokú iskolai végzettségű polgármester önkéntes jelentkezés alapján a 6/C. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, saját költségére tehet szakvizsgát – polgármesteri tisztségének megszűnéséig – a munkahelye szerint illetékes szakvizsgaszervezőnél, ha legalább három év közigazgatási gyakorlattal és közigazgatási alapvizsgával rendelkezik, vagy az alól mentesül. A vizsgára bocsátás feltételeinek meglétét a polgármesternek igazolnia kell. E rendelkezés alkalmazásában közigazgatási gyakorlatnak minősül a Kttv. 6. § 16. pontja szerinti időtartam, valamint a polgármesteri jogviszonyban töltött idő is.

8. §53 Az egyes közszolgálati tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet hatálybalépése54 előtt keletkezett, de elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról – kérelemre – a szakvizsgaszervező a kormányrendelet hatálybalépéséig vezetett vizsganyilvántartó könyv alapján másolatot állít ki.

1. számú melléklet a 35/1998. (II. 27.) Korm. rendelethez55

A közigazgatási szakvizsga vizsgaszabályzata

1.56 A közigazgatási szakvizsgán (a továbbiakban: vizsga) a vizsgázó a kötelező és a választott szakmai vizsgatárgyból írásbeli feladat(ok) megoldásával, valamint egy-egy általa húzott szóbeli vizsgatétel és a bizottság által feltett kérdések alapján ad számot felkészültségéről.

2.57 A vizsgán vizsgatárgyanként külön-külön írásbeli és szóbeli számonkérés van. A vizsgatárgyak írásbeli részében a vizsgázó arról ad számot, hogy a kötelező és a választott tantárgyon belül mennyire képes egy közigazgatási probléma komplex gyakorlati elemzésére, a megoldásához szükséges intézkedések, eljárások kiválasztására, a végrehajtás menetének megtervezésére. Emellett a vizsgatárgyakhoz kapcsolódó konkrét feladatok megoldása is része a tantárgy írásbeli vizsgarészének.

3.58 A vizsga szóbeli részében a vizsgázó bizonyítja szakmai, közigazgatási tájékozottságát, felkészültségét.

4.59 A vizsgára történő jelentkezés rögzítésére a vizsgaidőszakot megelőző negyvenötödik napig van lehetőség.

5.60 A szakvizsgaszervező a jelentkezést nyilvántartásba veszi, és a felkészítő tanfolyam, illetve az első vizsgatárgyból tett vizsga időpontja előtt legalább harminc nappal – a központi oktatás-informatikai felületen történt regisztráció során megadott elektronikus levelezési címen – tájékoztatja a vizsgázót és a munkáltatót a felkészítő tanfolyam, illetve a vizsga napjáról, kezdési időpontjáról és helyéről.

6.61 A szakvizsgaszervező a vizsgáról készített jegyzőkönyv egyszerű másolatának átadásával a vizsgát követően tájékoztatja a vizsgázót a vizsga adott vizsgatárgyából vizsgarészenként elért eredményéről. Ha a vizsga bármely vizsgarészből eredménytelen, külön értesítésben a vizsgázó tájékoztatást kap az ismétlővizsga napjáról, kezdési időpontjáról és helyéről.

7.62 A vizsgáról való igazolatlan távolmaradás következménye az ismétlővizsgára utasítás. A távolmaradás igazolására az elmulasztott vizsga napját követő öt munkanapon belül van lehetőség, ami ilyen esetben vizsgahalasztásnak minősül. Az igazolt távollétet a vizsgaszervező rögzíti a központi oktatás-informatikai rendszerben. Vizsgahalasztás vagy ismétlővizsga esetén a vizsgázó munkáltatója a szakvizsgaszervező által meghirdetett vizsgaidőszakra rögzítheti a jelentkezést.

8.63 A vizsgázó munkáltatója az elmulasztott vagy eredménytelen vizsgarész miatt elrendelt ismétlővizsga esetén a szakvizsgaszervező által meghirdetett vizsgaidőszakra rögzítheti a jelentkezést.

9.64 A szakvizsgaszervező az NKE által rendelkezésére bocsátott írásbeli feladatokat – zárt borítékban – átadja a vizsgaelnöknek a hozzájuk tartozó helyes megoldással együtt.

10.65 A bizottság munkáját a vizsga rendjéért, szabályosságáért felelős elnök vezeti és a szakvizsgaszervező által megbízott vizsgabiztos segíti. A háromtagú vizsgabizottságnak jelen kell lennie a vizsgák írásbeli vizsgarészén is, s a vizsgarészt követően helyben azonnal ki kell javítaniuk és minősíteniük az írásbeli dolgozatokat. Vizsgabiztos a szakvizsgaszervező által megbízott, legalább középfokú iskolai végzettségű személy lehet. A vizsgabiztosok felkészítéséről az NKE gondoskodik.

11.66 A vizsgabiztos feladatai:

a) gondoskodik a vizsga lebonyolításához szükséges technikai feltételekről;

b) az írásbeli vizsgához szükséges feladatokat a vizsgázók rendelkezésére bocsátja;

c) az írásbeli vizsgán felügyelőként segíti a bizottságot a rend fenntartásában, a visszaélések megakadályozásában;

d) gondoskodik a 2. függelék szerinti vizsgajegyzőkönyvek elkészítéséről.

12.67 A vizsgáztató bizottság elnöke és tagja nem lehet a vizsgázó hozzátartozója vagy, aki a vizsgázót foglalkoztató közigazgatási szervnél dolgozik, továbbá, akitől egyébként az elfogulatlan vizsgáztatás nem várható el. Az összeférhetetlenséget haladéktalanul jelenteni kell az OKV titkárának.

13.68

14.69 A szakvizsgaszervező, az írásbeli vizsgához megfelelő körülményeket biztosít. Az írásbeli vizsga időtartama vizsgatárgyanként 120 perc.

15.70 A vizsga szóbeli részén a vizsgázó egy tételt húz. A felkészüléshez legalább 20 percet kell számára biztosítani. A bizottság a tételhez nem tartozó, de a vizsgatárgyon belüli további kérdések feltevésével is tájékozódhat a vizsgázó felkészültségéről.

16.71 A bizottság a vizsgát öt fokozattal minősíti: A vizsgáztató bizottság az írásbeli és szóbeli vizsgarészt mindkét vizsgatárgynál külön-külön egy-egy érdemjeggyel – jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) – értékeli, és a minősítést a két osztályzat számtani átlaga adja meg. Ha bármelyik vizsgatárgy írásbeli vagy szóbeli részéből a vizsgarész minősítése eredménytelen, akkor nem kerülhet sor átlagolásra, az adott vizsgarészből a vizsgát meg kell ismételni.

A bizonyítvány minősítése:

kiválóan megfelelt, ha az átlag 5,00

jól megfelelt, ha az átlag 4,50–4,00

közepesen megfelelt, ha az átlag 3,50–3,00

megfelelt, ha az átlag 2,50–2,00

Az eredménytelen vizsgát csak a vizsgajegyzőkönyvben kell szerepeltetni. A jegyzőkönyvben meg kell jelölni azt is, hogy a két vizsgatárgy közül melyikből, mikor tett eredménytelen, illetve eredményes vizsgát. Az írásbeli és szóbeli vizsgaeredményt vizsgatárgyanként külön-külön kell megállapítani.

,,Kiválóan megfelelt'' minősítést csak az a vizsgázó kaphat a bizonyítványban, aki az írásbelin és a szóbelin mindkét vizsgatárgyból ,,kiválóan megfelelt'' minősítést kapott.

17.72 Szakvizsga-bizonyítvány csak akkor állítható ki, ha a vizsgázó a vizsga kötelező és választott vizsgatárgyát egyaránt eredményesen teljesítette.

18.73 Az eredményes vizsgáról a 2. számú melléklet szerint az NKE – a vizsgajegyzőkönyv alapján – bizonyítványt állít ki. A kiállított bizonyítvány elektronikus hitelesítésének legalább fokozott biztonságú aláírásra szolgáló elektronikus tanúsítvánnyal kell történnie. A bizonyítvány a központi oktatás-informatikai felületről a vizsgázó és a munkáltató részéről tölthető le a vizsga napját követően.

19.74 A kiállított bizonyítványokról az NKE elektronikus nyilvántartást vezet. A vizsgákról kiállított jegyzőkönyv nem selejtezhető, megőrzéséről a szakvizsgaszervező gondoskodik.

20.75

21.76 A vizsga díját – mindkét vizsgatárgynál egyaránt – a következők szerint kell megosztani: a vizsga díjának 2%-a a bizottság elnökét, 1,5–1,5%-a a bizottság tagjait, 0,5%-a a vizsgabiztost, a fennmaradó rész pedig a szakvizsgaszervezőt illeti meg.

22.77 Egy-egy vizsgacsoportba legfeljebb 25 főt lehet beosztani.

1. függelék78

2. függelék79

JEGYZŐKÖNYV

a közigazgatási szakvizsga kötelező vizsgatárgy részéből

1. A vizsgázó neve (születési neve):

anyja születési neve:

születési helye, időpontja:

munkáltatójának neve, címe:

2. A kötelező tárgyi vizsga (ismétlővizsga, javítóvizsga) időpontja: ....... év .................... hó ........ nap

3. Az írásbeli vizsgarész minősítése:

A szóbeli vizsgarész minősítése:

A kötelező vizsgatárgy minősítése:

4. Megjegyzés:

Kelt: ...................., ......... év ................. hó ....... nap

P. H.

    .........................................................    .........................................................

    vizsgáztató bizottság tagja    vizsgáztató bizottság tagja

.........................................................

vizsgáztató bizottság elnöke

JEGYZŐKÖNYV

a közigazgatási szakvizsga választott vizsgatárgy részéből

1. A vizsgázó neve (születési neve):

anyja születési neve:

születési helye, időpontja:

munkáltatójának neve, címe:

2. A választott tárgyi vizsga (ismétlővizsga, javítóvizsga) időpontja: ....... év .................... hó ........ nap

3. Az írásbeli vizsgarész minősítése:

A szóbeli vizsgarész minősítése:

A választott vizsgatárgy minősítése:

4. Megjegyzés:

Kelt: ...................., ......... év ................. hó ....... nap

P. H.

    .........................................................    .........................................................

    vizsgáztató bizottság tagja    vizsgáztató bizottság tagja

.........................................................

vizsgáztató bizottság elnöke

3. függelék80

2. számú melléklet a 35/1998. (II. 27.) Korm. rendelethez81

Szám: ................................

BIZONYÍTVÁNY

közigazgatási szakvizsgáról

Ezt a bizonyítványt ...................................................................................................................... részére állítottuk ki, aki ........................................................... városban (községben) született..........................................-án, anyja születési neve: ...........................................................

Nevezett a ........................................................... mellett működő vizsgáztató bizottság előtt, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény alapján

........................................................... minősítéssel

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGÁT

tett Általános közigazgatási ismeretek és ........................................................... vizsgatárgyakból.

Kelt: ..........................................................., ........................... év ........................................................... hó ............. nap

...........................................................

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem képviselőjének
fokozott biztonságú elektronikus aláírása

3. számú melléklet a 35/1998. (II. 27.) Korm. rendelethez82

A közigazgatási szakvizsga kötelező
és választható vizsgatárgyai

1.83 A szakvizsga kötelező vizsgatárgya: Általános közigazgatási ismeretek, amely a központi állami szervek rendszerének ismerete (a Magyarország alkotmányos berendezkedésének és működésének átfogó, részletes ismerete, az államszervezet – ideértve az önkormányzati rendszert is – tagozódása, az egyes állami szervek funkciója és működésük jellemzői, az államigazgatás szervezetrendszere és működése, az államigazgatás feladatai); az államháztartás általános szabályainak ismerete (az államháztartási jog alapvető rendelkezése, a költségvetési szervek gazdálkodásának főbb jellemzői); a közigazgatás-szervezési és vezetési ismeretek (közigazgatási menedzsment és közszolgálati ismeretek); valamint jogalkalmazási (eljárásjogi) és jogalkotási (jogalkotási eljárási és szakmai kodifikációs) ismeretek; az Európai Unió szervezeti rendszere, jogrendszere, az Európai Unió és a nemzeti közigazgatások viszonya témakörökre terjed ki.

2.84 Választható szakmai vizsgatárgyak:

– kül- és biztonságpolitikai ágazat (így különösen az állam külügyi tevékenysége, szervezete, a konzuli igazgatás, a honvédelmi és biztonságpolitikai igazgatási területek);

– gazdasági igazgatás (így különösen az áruk, szolgáltatások szabad mozgását felölelő területek, munkaerőpiac);

– pénzügyi és költségvetési igazgatás (így különösen a költségvetés és az állami pénzügyek);

85

86 államigazgatás (így különösen az általános igazgatás, a hatósági igazgatás);

– önkormányzati közigazgatás (így különösen az önkormányzatok feladatrendszere – ideértve államigazgatási feladataikat is – a testületek működtetése, a helyi közszolgáltatások igazgatása, a helyi jogalkotás, az önkormányzati költségvetés és gazdálkodás).

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!