nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
40/2002. (V. 24.) OM rendelet
az érettségi vizsga részletes követelményeiről
2015-01-01
2016-12-31
15
Jogszabály

40/2002. (V. 24.) OM rendelet

az érettségi vizsga részletes követelményeiről

A közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX. törvény 94. §-a (1) bekezdésének g) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról szóló – többször módosított – 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: vizsgaszabályzat) 2. §-ában foglaltak végrehajtására a következőket rendelem el:1

1. § (1)2 E rendelet mellékleteként kiadom a a középiskolai érettségi vizsgák részletes vizsgakövetelményeit.

(2)3 Az egyes vizsgatárgyak részletes vizsgakövetelményei tartalmazzák az adott vizsgatárgy vizsgakövetelményeit és vizsgaleírását, továbbá a középszintű, illetve az emelt szintű érettségi vizsga témaköreit.

(3)4 Az egyes vizsgatárgyak vizsgaleírása – külön a középszinten, illetve külön az emelt szinten tehető érettségi vizsgára – tartalmazza

a) az írásbeli vizsgák kidolgozásához rendelkezésre álló időt, ha az eltér a vizsgaszabályzat 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott időtől,

b) azokat az eszközöket, amelyekről a vizsgaszabályzat 21. §-ának (2) bekezdése alapján az iskolának kell gondoskodnia,

c) több vizsgarész esetén – a vizsgaszabályzat 41. §-ának (2) bekezdése alapján – az egyes vizsgarészeken elérhető pontszámokat.

1/A. §5 A vizsgabizottságot működtető intézménynek az érettségi vizsgával összefüggő, az általános és részletes követelményekből levezethető, a vizsgaleírásnak megfelelő, a vizsgát érintő tartalmi és eljárásbeli tudnivalókat a május-júniusi vizsgaidőszak kezdete előtt legalább hatvan nappal nyilvánosságra kell hoznia, és a vizsgára jelentkezők számára elérhetővé kell tennie. A október-novemberi vizsgaidőszakban a május-júniusi vizsgaidőszakra nyilvánosságra hozott tudnivalók érvényesek.

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban a 2005-ben szervezett érettségi vizsgáktól kezdődően kell alkalmazni.

Melléklet a 40/2002. (V. 24.) OM rendelethez6

ANGOL CÉLNYELVI CIVILIZÁCIÓ

I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

Sorszám

Középszint

Emelt szint

1.

Nagy-Britannia földrajzi fekvése;

Nagy Britannia, az Egyesült Királyság és a Brit-szigetek meghatározása;

Nagy-Britannia politikai egységeinek bemutatása(Anglia, Skócia, Wales) és Észak-Írország és a fővárosok;

Államforma és demográfiai adatok (terület, lakosság);

A nemzeti jelképek, védőszentek s a hozzájuk fűződő legendák.

Az Amerikai Egyesült Államok fekvése, természeti adottságai, földrajzi tájegységeinek jellemzői, természeti kincsei;

Politikai adatok (államforma, terület, lakosság, államok száma).

A nemzeti jelképek.

Nagy-Britannia földrajzi fekvése, természeti adottságai és gazdasági lehetőségei;

Nagy-Britannia, az Egyesült Királyság és a Brit-szigetek meghatározása;

Az Egyesült Királyság politikai egységeinek összehasonlítása; az Ír Köztársaság és Nagy-Britannia viszonya; politikai értékelés;

Államforma és demográfiai adatok (terület, lakosság, fővárosok, Anglia megyéi);

A nemzeti jelképek, védőszentek s a hozzájuk fűződő legendák s azok magyar vonatkozásai.

Az Amerikai Egyesült Államok fekvése, természeti adottságai, földrajzi tájegységeinek jellemzői, természeti kincsei, és azok gazdasági lehetőségei.

Politikai adatok (államforma, terület, lakosság, államok száma, a legjelentősebb államok és fővárosok);

A nemzeti jelképek, az amerikai identitástudat mássága; patriotizmus.

Ausztrália fekvése, földrajzi jellegzetességei és tájegységei.

2.

Nagy-Britannia korai történelme: Stonehenge, a kelták, a rómaiak, az angol-szászok, a vikingek;

A normannok hatása;

Arthur király mondaköre;

Robin Hood legendája.

Az Amerikai Egyesült Államok kialakulásának előtörténete;

Észak-amerika őslakosságának területi eloszlása, a legjelentősebb törzsek, életmódjuk és megélhetési forrásaik.

Nagy-Britannia korai történelme: Stonehenge, a kelták, a rómaiak, az angol-szászok, a vikingek.

Albion és Pannonia összehasonlítása, római emlékek, Nagy-Britanniában és Magyarországon.

A normannok hatása;

Arthur király mondaköre;

Robin Hood legendája.

Az Amerikai Egyesült Államok kialakulásának előtörténete;

Észak-amerika őslakosságának területi eloszlása, a legjelentősebb törzsek és megélhetési forrásaik;

Az indiánok hitvilága, rituálék és kapcsolatuk a természettel.

3.

Nagy-Britannia történelme a 17. századig:

VIII. Henrik és a protestantizmus;

I. Erzsébet uralkodása; az angol reneszánsz kora, Shakespeare és a Globe Színház;

Az anglikán egyház létrejötte.

Az Amerikai Egyesült Államok kialakulásának története;

Az észak-amerikai kontinens felfedezése és betelepítése;

A Mayflower története, az első telepesek; Thanksgiving (a Hálaadás ünnepének története)

Az első 13 állam megalakulása.

A Függetlenségi Háború és a Függetlenségi Nyilatkozat (Thomas Jefferson, George Washington).

Az indiánok harcai a betelepülőkkel;

Az indiánok visszaszorítása és letelepítése. Élet a rezervátumokban.

Nagy-Britannia történelme a 17. századig:

(A Canterbury Mesék mint kordokumentum)

Harc a trónért, A pestisek kora;

A Rózsák háborúja;

VIII. Henrik és a protestantizmus; a kétházas parlament kialakulása;

I. Erzsébet uralkodása; az angol reneszánsz kora;

Shakespeare és a Globe színház;

Az anglikán egyház létrejötte.

A londoni Nagy Tűz.

Az Amerikai Egyesült Államok kialakulásának története

Az észak-amerikai kontinens felfedezése és betelepítése; a felfedezések Európai előzményei és következményei;

Az első telepesek és a Mayflower története; Thanksgiving (a Hálaadás ünnepének története)

Az első 13 állam megnevezése.

A Függetlenségi Háború és a Függetlenségi Nyilatkozat (Thomas Jefferson, George Washington).

Az őslakosság harcai a betelepülőkkel,
A legnevezetesebb összecsapások. Az őslakosok visszaszorítása és letelepítése nyugaton.
Az indiánok civilizálása és beilleszkedési problémáik, élet a rezervátumokban.

Az ősi kultúra üzleti jellegű újjáélesztése.
Az indián öntudat feléledése a 20. században.

4.

Nagy-Britannia történelme a 19. században; az ipari forradalom hatása.

A brit birodalom kialakulása, virágkora
(a Viktorianus kor értékrendje, a brit önelégültség okai);

Az Amerikai Egyesült Államok

a 19. században.

Az USA terjeszkedése, területi hódítások, szerződések vásárlások;

19. századi vasútépítések és az aranyláz;

Az ország mai területének kialakulása;

Az USA nagyhatalommá válása

A rabszolgaság kialakulásának gyökerei. Észak és Dél háborúja.

A fajgyűlölet alapjai.

Nagy-Britannia történelme a 19. században; az ipari forradalom hatása.

A brit birodalom kialakulása (gyarmatbirodalom létrejöttének részletei), virágkora

(a Viktoriánus kor értékrendje, a brit önelégültség okai; a kapitalizmus kialakulásának körülményei);

A 19. századi irodalom a szociális együttérzés tükrözője (Ch. Dickens);

Ch. Darwin hatása kora gondolkodására.

Az Amerikai Egyesült Államok

a 19. században

Területszerzés, hódítások, szerződések útján. A földszerzés feltételei.

A nyugat –keleti összekötő vasút megépítésének jelentősége. Az aranyláz. Feltalálók és az iparosodás hatása; technikai vívmányok, amelyek megkönnyítették a kapcsolattartást (pl. távíró).

Az ország mai területének kialakulása.

Az USA nagyhatalommá válása.

A rabszolgaság kialakulásának gyökerei. Észak és Dél háborúja.

A megosztottság kihatása az USA további sorsára (Abraham Lincoln szerepe)

A fajgyűlölet alapjai.

5.

Nagy-Britannia a 20. században.

A gyarmati birodalom fokozatos széthullása.

Nagy-Britannia szerepe a két háborúban.

A Brit Nemzetközösség megalakulása.

A királyság intézménye: látszat és valóság.

Az Amerikai Egyesült Államok

A 20. században.

A 20-as évek Amerikája;

Az USA szerepe a két világháborúban

A hidegháború;

a vietnami és koreai háborúk értékelése;

Az USA mint szuperhatalom.

Nagy-Britannia a 20. században.

A gyarmatbirodalom fokozatos széthullása az első és a második világháborút követően; Nagy-Britannia szerepe a két háborúban. A Brit Nemzetközösség megalakulása, tagjai és működése;

A királyság intézménye: látszat és valóság.

Az USA és Nagy-Britannia kapcsolata a 20. században, egészen napjainkig.

Az Amerikai Egyesült Államok

A 20. században.

A 20-as évek Amerikája és az 1929-es gazdasági válság és következményei.

Az USA szerepe a két világháborúban Az atombomba .

A hidegháború; a szovjet blokk és az USA – politikai értékelés

A vietnami háború és a koreai háború értékelése, hatása a mindennapi életre;

Ausztrália

Politikai felépítménye.

6.

Nagy-Britannia

A modern brit politikai rendszer; a törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom felépítése és intézményei.

A legfontosabb brit politikai pártok jellemzői és történelmi gyökerei.

A politikai választások menete.

Az Amerikai Egyesült Államok

politikai rendszere, a demokrácia intézményei; a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom felépítése és feladatköre;

a demokrácia biztosítékai: a „checks and balances” rendszere, az elnök

szerepe.

A két vezető politikai párt jellemzői és történelmi gyökerei.

A politikai választások menete.

Nagy-Britannia

A modern brit politikai rendszer; a törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom felépítése és intézményei.

A legfontosabb brit politikai pártok jellemzői és történelmi gyökerei.

A legjelentősebb brit miniszterelnökök bemutatása.

Közös és eltérő vonások a magyar, a brit és az amerikai demokratikus intézmények között.(elnök szerepe Magyarországon és az USA-ban.)

Az Amerikai Egyesült Államok

politikai rendszere; a demokrácia intézményei;
Az Amerikai Alkotmány felépítése és maradandóságának okai: a törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalom felépítése és feladatköre;

a demokrácia biztosítékai: a „checks and balances” rendszere, az elnök szerepe.

A két vezető politikai párt jellemzői és történelmi gyökerei.

Kiemelkedő amerikai elnökök bemutatása.
A választások.

7.

Nagy-Britannia

A nemzeti tudat alakulása:

született britek, bevándorlók, (multicultural society).

Mit jelent ma britnek lenni?

Az ír és skót nemzeti tudat formálódása.

Az Amerikai Egyesült Államok

a bevándorlók országa

A legjelentősebb bevándorlási hullámok felsorolása.

Az ’Új haza’ fogalma:

európai bevándorlók –

európai toló- és amerikai húzóerők;

Az Ígéret földje: álom vagy valóság?

Mozaik vagy olvasztótégely?

A feketék beilleszkedése. Diszkrimináció és fajgyűlölet. Fekete Polgárjogi mozgalmak, polgárjogi harcosok és aktivisták (Martin. L.
King, Jr.)

Nagy Britannia

A nemzeti tudat alakulása: született britek, bevándorlók (multicultural society)

Mit jelent ma britnek lenni: a skót és ír nemzeti tudat formálódása.

Az ír konfliktus történelmi háttere, a vallás szerepe. Független Írország leválása.

Az Amerikai Egyesült Államok

A bevándorlók országa

A legjelentősebb bevándorlási hullámok történelmi háttere és felsorolása; a WASP fogalma

Az ’Új haza’ fogalma:

európai bevándorlók –

európai toló- és amerikai húzóerők.

Az Ígéret Földje: álom vagy valóság? Mozaik vagy olvasztótégely?

Nemzetfogalom és identitástudat;

eltérő kultúrák és szokások;

asszimiláció és kulturális pluralizmus;

Magyar bevándorlók Amerikában.

A feketék beilleszkedése. Diszkrimináció és fajgyűlölet. Fekete polgárjogi mozgalmak és aktivisták

Martin L. King, Jr., Malcolm X)

A Ku Klux Klan.

8.

Nagy-Britannia

A brit gazdaság fejlődésének főbb csomópontjai (bekerítések, ipari forradalom, feltalálók és ipari találmányok, a gyarmatok majd azok elvesztésének szerepe a gazdasági élet alakulásában, brit gazdaság az ezred fordulón, nagy vállalatok, pénzrendszer, GBP vagy EURO, tőzsde).

Az Amerikai Egyesült Államok gazdasági fejlődésének főbb csomópontjai: az USA gazdaságának növekedése a korai időszakban, feltalálók és ipari találmányok, a nagy gazdasági világválság, a gazdasági konszolidáció:

F. D. Roosevelt és a New Deal,

az USA gazdasági élete az ezredfordulón, pénzrendszere és a tőzsde.

Nagy Britannia

A brit gazdaság fejlődésének csomópontjai (bekerítések, ipari forradalom, feltalálók és ipari találmányok; a gyarmatok majd azok elvesztésének szerepe a gazdasági élet alakulásában;

A brit gazdaság az ezredfordulón,

Nagyvállalatok, a pénzrendszer, GBP vagy EURO, a tőzsde).

Nagy-Britannia és Európa viszonya a 20. században. A britek az Európai Unióban.

Az Amerikai Egyesült Államok gazdasági fejlődésének főbb csomópontjai az USA gazdaságának növekedése a korai időszakban, feltalálók és találmányok( magyar feltalálók, magyar találmányok az USA-ban), az ipar fejlődése, a nagy gazdasági válság;

Gazdasági konszolidáció:

F. D. Roosevelt és a New Deal.

Az USA gazdasági élete a 20. század második felétől napjainkig.

A pénzrendszer és a tőzsde.

USA és Magyarország gazdaságának, pénzrendszerének összehasonlítása.

9.

Nagy-Britannia

Tradicionális értékek és a brit életszemlélet;

Tradicíótisztelet és individualizmus;

A britek és mindennapi szokásaik

A másság és a privát szféra tiszteletben tartása, tolerancia egymás iránt;

A törvény tisztelete, a ’fair play’ elve.

A természet szeretete, vágyakozás a vidéki életre, állatbarátság

Az Amerikai Egyesült Államok

Tradicionális amerikai értékek

A személyi szabadság tiszteletben tartása, az esélyegyenlőség biztosítása, és az önmegvalósítás képessége;

Voluntartizmus és jótékonyság, az üzleti életben kemény munka és önfegyelem.

Nagy-Britannia

Tradicionális értékek és a brit életszemlélet

Tradíciótisztelet és individualizmus;

A britek és mindennapi szokásaik;

A másság és a privát szféra tiszteletben tartása, tolerancia egymás iránt;

A törvény tisztelete, a ’fair play’ elve.

A természet szeretetet, a vidék idealizálása, állatbarátság.

A brit humor (’understatement’)

Az önkéntesség elve, a jótékonyság, mint a brit életforma alapeleme.

Az Amerikai Egyesült Államok

Tradicionális amerikai értékek

A személyi szabadság tiszteletben tartása, az esélyegyenlőség biztosítása és az önmegvalósítás képessége ( a self-made man), a saját erőből való érvényesülésbe vetett hit;

Voluntarimus és jótékonyság, az üzleti életben kemény munka és önfegyelem,

A vadnyugati életforma öröksége:

Önfenntartás, találékonyság, és ’macho’-izmus

10.

Nagy-Britannia

A vallás szerepe a modern brit életben. Az anglikán egyház, a katolikusok és egyéb felekezetek ezredfordulón.

Az Amerikai Egyesült Államok

Az amerikai puritanizmus mai hatása, a mormonok, az amisok, quakerek – protestánsok és katolikusok, zsidók és mohamedánok—vallási tolerancia vagy mégsem?

Nagy-Britannia

A vallási tolerancia és intolerancia a történelem során a szigetországban.

A vallás szerepe a modern brit életben. Az anglikán egyház, a katolikusok és egyéb felekezetek az ezredfordulón.

Vallási tolerancia ma – egy multikultúrális társadalom alapeleme.

Az Amerikai Egyesült Államok

Az amerikai puritanizmus mai hatásai, a mormonok, az amish-ok, a quakerek

A protestantizmus öröksége: stabil, puritán erkölcsi értékrend, a nemzeti értékek, a nemzet tisztelete.

Etnikai diverzitás – vallási tolerancia szekták.

11.

Nagy-Britannia

A tömegkommunikáció forrásai: legjelentősebb újságok, és folyóiratok ismertetése, a nemzeti napilapok dominanciája, a rádió, és a televízió: a BBC függetlensége és pártatlansága; a média tömegformáló szerepe.

Az Amerikai Egyesült Államok

A tömegkommunikáció forrásai: legjelentősebb újságok, és folyóiratok ismertetése;

A kereskedelmi TV csatornák , a hírcsatornák és a közszolgálati TV helyzete;

Pártatlan és független sajtó és média.

A tömegkommunikációs konglomerátumok megjelenése.

Nagy-Britannia

A tömegkommunikáció forrásai: legjelentősebb újságok, és folyóiratok ismertetése, a nemzeti napilapok dominanciája, a rádió, és a televízió: a BBC függetlensége és pártatlansága; a média tömegformáló szerepe, sajtómágnások

A sajtó politikai függetlensége és a sajtószabadság megvalósulása.

Az Amerikai Egyesült Álamok

Az AOL

A CNN, TNT és TMC csatornák

Az NBC, az ABC és a CBS

Egy nemzeti lap: a USA Today

Az ismertebb nagyvárosi lapok bemutatása.

Cenzúra vagy teljes szabadság?

A brit, az amerikai és magyar média összehasonlítása.

12.

Nagy-Britannia

Állami ünnepek (Bank Holidays), vallási ünnepek és fesztiválok;

St. Valentine’s Day, St. Patrick’s Day, The Queen’s Official Birthday, Halloween, Guy Fawkes Day,

Rememberance Day, Karácsony (Christmas Eve, Christmas Day, Boxing Day), New Year’s Eve;

Az Amerikai Egyesült Államok

Állami ünnepek, vallási ünnepek és fesztiválok;

New Year’s Eve, Valentine’s Day, St. Patrick’s Day, Memorial Day, Independence Day, Labor Day, Halloween, Thanksgiving, Christmas Day.

Nagy-Britannia

London’s Easter Parade

Notting Hill Carnival, Panto,

eisteddfod, Edinburgh Festival,etc.

A skót, a welszi, az ír ünnepek

A szokások eredete, háttere, a brit és magyar szokások összehasonlítása.

Az Amerikai Egyesült Államok

Hannukah, Ramadan, Kwanzaa,

Chinese New Year, etc.

Az etnikai közösségek ünnepei,

Az amerikai ünnepek eredete, háttere.

Az amerikai és magyar szokások összehasonlítása

Ausztrália

A legjelentősebb ünnepek.

13.

Nagy-Britannia

Legkedveltebb turisztikai látnivalók :

London és környéke, Oxford és Cambridge, Stradford, York, Manchester, Liverpool stb.

Edinburgh, Glasgow, Cardiff

Az Amerikai Egyesült Államok

a keleti part : Washington, New York, Boston, Philadelphia stb.

a nyugati part: San Francisco, Los Angeles, Las Vegas etc.

nevezetes tájegységek: Niagara Falls, The Great Lakes, Grand Canyon, Death Valley, Alaska.

Barangolás Wales, Skócia és Észak-Írország nevezetes tájain.

Az egyes államok legnevezetesebb turisztikai pontjai.

Ausztrália

Legfontosabb turisztikai látványosságai.

14.

Nagy Britannia

A jólléti állam ’The Welfare State’

Az állami támogatásra, ill. segélyekre jogosultak:

Betegek, munkanélküliek, alacsony jövedelműek, gyermektartási támogatásra jogosultak nyugdíjasok stb.

Az egészségügyi ellátás helyzete

A szociális munkások hálója segíti a rászorulókat, jótékonysági szervezetek, adományozások, önkéntes munka.

Társadalmi problémák (bűnözés, munkanélküliség, a nők és a fiatalok helyzete a társadalomban (drog, alkohol stb.). A hontalanok problémája.

Az Amerikai Egyesült Államok

A jóléti állam létrejötte.

Az amerikai emberek viszonyulása jóléti államhoz – önállóság és rászorultság; az egészségügy helyzete.

Társadalmi problémák : a kisebbségiek helyzete és a munkanélküliség; a női egyenjogúság;
a fegyverviselési jog és a bűnözés problémája,
a hontalanok helyzete.

Nagy Britannia.

A jóléti állam léátrejöttének történelmi háttere

A női egyenjogúság fejlődése, a nők mai helyzete a társadalomban.

A kisebbséghez tartozó etnikumok helyzete, társadalmi beilleszkedésük elősegítése.

Az Amerikai Egyesült Államok

A jóléti állam létrejöttének történelmi körülményei, voluntarizmus elve.

Egyenjogúság a társadalomban: a társadalom perifériájára szorultak kilátástalansága.

15.

Nagy-Britannia

A brit oktatási rendszer sajátosságainak bemutatása (private and public education).
Az állami iskolarendszer és a magániskolák
a decentralizáció elve, a vizsgáztatás rendje, megszerezhető vizsgák,

beiskolázás 16 éves kor fölött

a brit diákélet, híres iskolák.

Az Amerikai Egyesült Államok

Az amerikai iskolarendszer sajátosságai.

Eltérés az egyes államok között,

vizsgák a különböző szinteken,

a továbbtanulás lehetőségei,

állami és magániskolák.

Nagy-Britannia

A tanultság értéke a brit társadalomban.

A továbbtanulás lehetőségei és körülményei.

Az angolszász minta összevetése a hazai rendszerrel.

Az Amerikai Egyesült Államok

Az iskolázottság megítélése a társadalomban – a tudás létrája – az iskolázottság foka az egyéni siker mércéje: az esélyegyenlőség bizonyítéka, a jobb anyagi helyzet záloga; az ’affirmative action’ (hátrányos helyzetűek támogatásának elve).

16.

Nagy-Britannia

A brit családmodell gyengülése, a magas válások száma, a családon kívül született gyermekek növekvő száma,

lakáshelyzet,

az osztálytársadalom jelenlegi állapota (class consciousness) és hatása a mindennapi életre, szokásokra, társadalmi elvárások és etikett az otthon fogalma sajátos brit megközelítésben, szokások, elvárások.

Az Amerikai Egyesült Államok

Az amerikai családmodell – a legfontosabb érték az egyén tisztelete és érdekeinek megőrzése a családon belül, a szűk család fogalma.

A nagycsalád jelentősége.

Az egyén boldogsághoz való joga – a válás szerepe.

Gyermekek a családban – az egyenjogúság elve.

Nagy-Britannia

A brit, amerikai és magyar modellek összehasonlítása.

Az amerikai családmodell változása a 20. század második felében.

A család szerepe a társadalomban.

A vegyes családok működése.

17.

Nagy-Britannia

A sport jelentősége a britek életében; sportélet az iskolában és a lakóközösségekben.

A versenyszellem, a sportszerűség, és a veszíteni tudás képessége.

A legjellegzetesebb nemzeti sportágak (cricket,futball, golf, rugby és lóverseny).

Az Amerikai Egyesült Államok

A szervezett sportok (futball, kosárlabda és baseball) jelentősége az amerikai társadalomban: a versenyszellem és az esélyegyenlőség megtestesítői.

A sport a kiegyensúlyozott élet záloga.

A professzionális sportok: a durvaság és a túlzott anyagi ellenérték romboló hatásai.

Az egészséges életmód és a sportolás: a rekreáció szerepe.

Nagy-Britannia

Legendás nemzeti sportesemények bemutatása

Állatok és a sport.

Az Amerikai Egyesült Államok

A legjelentősebb nemzeti sportesemények, híres profi csapatok;

A sport szerepe a diákéletben. A csapatszellem és a cheerleader-ek.

Ausztrália

Nemzeti sportok.

18.

Nagy-Britannia

Étkezési szokások, az evés szerepe a britek életében.

Vendéglátóhelyek: a tradicionális étterem, a gyorséttermek és a ’pub’ társadalmi funkciói.

Nemzeti ételek. A brit konyha híre.

Az angol sör.

Teáznak vagy kávéznak?

Az Amerikai Egyesült Államok

Az étkezési szokások és a fogyasztói társadalom kapcsolata;

a gyorséttermek, a felmelegíthető készételek és a nassolás;

fogyókúrák és diétás ételek;

a műanyagok országa;

nemzeti ételek, változatos, színes étkezési kultúra; a bőség zavara; etnikai hatások, az ízek kavalkádja;

az éttermek szerepe az amerikaiak életében a változatosság igénye.

Kávé vagy tea, alkohol vagy ásványvíz?

Nagy-Britannia

Néhány brit ételkülönlegesség leírása,

Tájjellegű ételek.

A magyar és a brit étkezési szokások és ételek összehasonlítása.

Az Amerikai Egyesült Államok

Az egészségtelen étkezési szokások szerepe a kóros elhízás és a rák elterjedésében.

Potenciális lehetőség az egészséges táplálkozásra.

Az amerikai étkezési kultúra terjedése:

Pozitív és negatív hatások.

Ausztrália

Nemzeti ételek.

19.

Nagy Britannia

H. Purcell, a barokk kor, az angol

színpadi zene,

B. Britten – a 20. század klasszikusa.

A 20. század könnyűzenei fejlődése, az

Angolszász zene népszerűsége, a beat generáció és zenei irányzatok keletkezése,

zene és politika: a protest song szerepe

Amerikai Egyesült Államok

Amerikai klasszikusok:

G. Gershwin, L. Bernstein

A rádió szerepe a könnyűzene elterjedésében.

A könnyűzene százada: a musical, mint műfaj;
Hollywood hatása, filmzene, a slágerek nagyjai (Ir. Berlin).

Az 50-es évek zenéje, Elvis Presley és a rock korszak.

Zenei irányzatok Amerikában: a jazz, country, a gospel.

Nagy Britannia

Klasszikus és modern zenei irányzatok.

Zenei korszakok és legfontosabb képviselőik. Híres zeneszerzők, zeneművek.(Egy-egy példa.)

Amerikai Egyesült Államok

Magyar zeneszerzők Amerikában.

20.

Egy brit és egy amerikai film bemutatása a filmművészet kimagasló alkotásainak sorából.

A legkiemelkedőbb brit és amerikai filmművészeti alkotások a 20. században.

Az amerikai filmipar hatása a filmgyártásra; Chaplin-től, Spielberg-ig;

magyarok az amerikai filmiparban.

21.

Nagy Britannia

Híres katedrálisok: Westminster Abbey, York, Winchester, Canterbury stb.; Sir Ch. Wren és a St.Paul Székesegyház

A világi építészet: Hampton Court, Oxford, Cambridge stb.

A kastélyok világa.

Egy kiemelkedő építészeti műalkotás bemutatása.

Amerikai Egyesült Államok

F. L.Wright munkássága

Washington, a megtervezett város;

A Rockefeller Center és Manhattan;

Chicago; a felhőkarcolók világa;

Copley, J. M. Whistler, Duchamp és O’Keefe munkái.

A pop-art művészei: Oldenburg, Warhol és Lichtenstein.

A. Calder mobil szobrai.

Nagy Britannia

Az angol festészet korszakai: Reynolds, Gainsborough, Turner, Constable.

A képzőművészeti alkotások tárházai: a leghíresebb múzeumok ill. képtárak bemutatása: Tate Gallery, National Portrait Gallery, The British Museum, National Gallery stb..

Amerikai Egyesült Államok

Washington D.C. múzeumai és New York City múzeumai.

Az amerikai építészet fejlődése.

A legjelentősebb képzőművészeti irányzatok.

22.

Egy brit és egy amerikai író vagy költő életének rövid ismertetése és egy mű elemzése.

A legjelentősebb 20. századi irodalmi irányzatok ,s legismertebb amerikai és brit képviselőik. Egy brit és egy amerikai író vagy költő életművének rövid ismertetése és egy-egy mű elemzése.

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A vizsga részei

Középszint

Emelt szint

Szóbeli vizsga

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

15 perc

180 perc

20 perc

50 pont

80 pont

70 pont

A vizsgán használható segédeszközök

 

Középszint

Emelt szint

Szóbeli vizsga

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

A vizsgázó biztosítja

NINCS

Bármilyen egynyelvű és/vagy kétnyelvű nyomtatott, nem enciklopédikus szótár

NINCS

A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja

Középiskolai célnyelvi, vagy magyar nyelvű földrajzi és történelmi atlasz, valamint egynyelvű nyomtatott nem enciklopédikus szótár

NINCS

Középiskolai célnyelvi, vagy magyar nyelvű földrajzi és történelmi atlasz, valamint egynyelvű nyomtatott nem enciklopédikus szótár

Nyilvánosságra hozandó anyag nincs.

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

 

Középszint

 

 

Szóbeli vizsga

 

 

15 perc

 

 

50 pont

 

Szóbeli vizsga

Általános szabályok

A középszintű érettségi csak szóbeli vizsgarészből áll. A vizsgán a jelölt tételt húz és a kihúzott tétel kérdéseire válaszol. A felelet időtartama 15 perc.

A vizsgázók a tételek pontos megfogalmazását és a feladatok párosítását a vizsga ideje előtt nem ismerhetik meg.

A vizsgázó a rendelkezésre álló felkészülési idő (a két feladatra összesen legalább 30 perc) alatt használhat minden engedélyezett segédeszközt: középiskolai célnyelvi vagy magyar nyelvű földrajzi és történelmi atlaszt, valamint egynyelvű nyomtatott, nem enciklopédikus szótárt. A szóbeli feleletnél a vizsgázó csak a térképeket, a második feladathoz tartozó dokumentumot és a felkészüléskor készített vázlatokat használhatja. A segédeszközöket a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja.

Az egyes feladatokhoz kapcsolódó esetleges mellékleteket, szemelvényeket a tételsor tartalmazza.

A vizsgázónak folyamatosan, mondanivalóját logikusan felépítve és a szaknyelv megfelelő használatával önállóan kell felelnie.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A szóbeli tétel két feladatból áll.

A tételek első (a) feladata a tartalmi követelmények témaköreihez kapcsolódó ismereteket ellenőrzi. A feladat formája önálló témakifejtés.

A második (b) feladat egy autentikus dokumentumhoz (szemelvény, ábra, táblázat stb.) kapcsolódó kérdés vagy kérdések megválaszolása. A feladat formája rövid elemzés.

Amennyiben a második feladathoz kapcsolódó dokumentum egy összefüggő szöveg, az ne haladja meg a 300 szót.

A két feladat között tartalmi átfedés nem lehet.

A felelet időtartamának megoszlása az (a) és (b) feladat között 2/3–1/3 arányú legyen.

A tételek száma vizsgacsoportonként legalább 20 legyen, és a tételekben meg kell jelennie az általános követelményekben meghatározott valamennyi témakörnek. A tételsor legalább 30%-át (20 tétel esetén 6 tételt) évről évre módosítani kell.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A szóbeli feleletet az értékelési útmutató segítségével a kérdező tanár értékeli. Az értékelés csak egész pontszámokban történhet. Az elérhető maximális pontszám 50, amelyből az első feladat megoldására maximum 30, a másodikéra maximum 20 pont adható.

Az összpontszám megoszlása az értékelési szempontok szerint:

FELADATTÍPUS

AZ ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI

PONTSZÁM

a) Önálló témakifejtés

– Tartalom,
– Felépítés,
– (Szak)szókincs, nyelvhasználat

20 pont
5 pont
5 pont

b) Elemzés

– Tartalom
– (Szak)szókincs, nyelvhasználat

15 pont
5 pont

EMELT SZINTŰ VIZSGA

Emelt szint

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

180 perc

20 perc

80 pont

70 pont

Az emelt szintű érettségi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

Az emelt szintű vizsgán nyújtott teljesítményt a két vizsgarészre kapott pontszámok összege határozza meg.

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsga során a vizsgázónak egy központilag meghatározott feladatot kell megoldania. A feladat megoldására 180 perc áll a vizsgázó rendelkezésére.

Az írásbeli feladathoz bármilyen egynyelvű és/vagy kétnyelvű nyomtatott, nem enciklopédikus szótár használható. A segédeszközöket a vizsgázó biztosítja.

Amennyiben az egyes feladatokhoz egyéb információkra, pl. adatokra, szemelvényekre van szükség, azt a feladatnak tartalmaznia kell.

Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői

Az írásbeli vizsgán a vizsgázónak 450–500 szó terjedelmű esszé jellegű fogalmazást kell írnia. A vizsgán három megadott cím közül kell egyet választani. Az egyes címeknek a következő témakörökhöz kell kapcsolódniuk:

1. célnyelvi irodalom vagy művészet,

2. a célnyelvi országok történelme, társadalmi, gazdasági vagy politikai élete,

3. általános, összehasonlító jellegű civilizációs téma.

(A célnyelvi országok körét a részletes vizsgakövetelmény tartalmazza.)

Az írásbeli feladatlap értékelése

A vizsgadolgozatok javítását és értékelését a vizsgaközpont által megbízott, a vizsgázó iskolájától független, külső értékelő végzi központilag összeállított javítási-értékelési útmutató alapján.

Az értékelés csak egész pontszámokban történhet.

Az írásbeli részre maximum 80 pont adható a következő megoszlásban:

– tartalom: 50 pont;

– logikus felépítés, forma, stílus, illetve a megfelelő szókincs használata: 30 pont.

Szóbeli vizsga

Általános szabályok

A szóbeli vizsgán a vizsgázó tételt húz, és a kihúzott tétel kérdéseire válaszol. A felelet időtartama 20 perc.

A vizsgázók a tételek pontos megfogalmazását és a feladatok párosítását a vizsga ideje előtt nem ismerhetik meg. A szóbeli tételek alapjául szolgáló témaköröket azonban az emelt szintű vizsgát megelőző tanév végéig meg kell ismerniük a jelentkezőknek.

A vizsgázó a rendelkezésre álló felkészülési idő (a két feladatra összesen legalább 30 perc) alatt használhat minden engedélyezett segédeszközt: a középiskolai célnyelvi vagy magyar nyelvű földrajzi és történelmi atlaszt, valamint egynyelvű nyomtatott, nem enciklopédikus szótárt. A szóbeli feleletnél a vizsgázó csak a térképeket, a második feladathoz tartozó dokumentumot és a felkészüléskor készített vázlatokat használhatja.

A segédeszközöket a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja.

Az egyes feladatokhoz kapcsolódó esetleges mellékleteket, szemelvényeket a tételsor tartalmazza.

A vizsgázónak folyamatosan, mondanivalóját logikusan felépítve, gazdag (szak)szókincs megfelelő használatával, választékos stílusban, önállóan kell felelnie.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A szóbeli tétel két feladatból áll.

A tételek első (a) feladata a tartalmi követelmények témaköreihez kapcsolódó ismereteket ellenőrzi. A feladat formája önálló témakifejtés.

A második (b) feladat egy autentikus dokumentumhoz (szemelvény, ábra, táblázat stb.) kapcsolódó kérdés vagy kérdések megválaszolása. A feladat formája rövid elemzés.

Amennyiben a második feladathoz kapcsolódó dokumentum egy összefüggő szöveg, az ne haladja meg a 400 szót.

A két feladat között tartalmi átfedés nem lehet.

A felelet időtartamának megoszlása az (a) és (b) feladat között 2/3–1/3 arányú legyen.

A tételek száma vizsgacsoportonként legalább 20 legyen, a tételekben meg kell jelennie az általános követelményekben meghatározott valamennyi témakörnek.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A szóbeli felelet értékelése a központilag összeállított értékelési útmutató alapján történik. Az értékelés csak egész pontszámokban történhet. Az elérhető maximális pontszám 70, amelyből az első feladat megoldására maximum 45, a másodikéra maximum 25 pont adható.

Az összpontszám megoszlása az értékelési szempontok szerint:

Feladattípus

Az értékelés szempontjai

Pontszám

a) Önálló témakifejtés

– Tartalom
– Felépítés
– (Szak)szókincs, nyelvhasználat

30 pont
5 pont
10 pont

b) Elemzés

– Tartalom
– (Szak)szókincs, nyelvhasználat

15 pont
10 pont

ANGOL NYELV

Az idegen nyelvi érettségi vizsga célja a kommunikatív nyelvtudás mérése, azaz annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e kommunikációs céljait megvalósítani.

A vizsga mindkét szinten írásbeli és szóbeli részből áll, és a négy nyelvi alapkészséget méri: olvasott szöveg értése, hallott szöveg értése, beszédkészség és íráskészség. A kommunikatív készségek alkalmazásához a nyelvhasználónak rendelkeznie kell megfelelő szókinccsel, és ismernie kell a nyelv struktúráját is. Ezért a nyelvtani és lexikai kompetenciát mindkét szinten külön vizsgarész keretében is mérjük. A vizsga egynyelvű, azaz közvetítési készséget nem mér.

A követelmények az Idegen nyelvi érettségi vizsga általános követelményei, valamint az Európa Tanács idegennyelv-oktatással kapcsolatos ajánlásai alapján készültek. Az idegen nyelvi érettségi vizsga szintmeghatározásai igazodnak az Európa Tanács skálájához. A vizsga középszintje az A2-B1, az emelt szint pedig a B2 szintnek felel meg.

 

Európa Tanács

Érettségi vizsga

C2

Mesterszint

 

C1

Haladó szint

B2

Középszint

Emelt szint

B1

Küszöbszint

Középszint

A2

Alapszint

A1

Minimumszint

 

Az Európa Tanács A2, B1, B2 szintjeinek általános leírása:

B2

Megérti a változatos, konkrét vagy elvont témájú szövegek fő gondolatmenetét, követni tudja a hosszabb, összetettebb érveléseket is. Folyamatos és természetes módon tud a célnyelven interakciót folytatni. Világos és részletes szöveget tud létrehozni különböző témákról. Véleményét indokolni tudja, részletezni tudja a különböző lehetőségekből adódó előnyöket és hátrányokat.

B1

Megérti a fontosabb információkat olyan egyszerű, hétköznapi szövegekben, amelyek gyakori élethelyzetekhez kapcsolódnak (pl. iskola, szabadidő, munka). Képes külföldiekkel kommunikálni mindennapi helyzetekben. Egyszerű, összefüggő szöveget tud alkotni olyan témákban, amelyeket ismer, vagy amelyek az érdeklődési körébe tartoznak. Be tud számolni eseményekről, élményeiről, érzelmeiről és törekvéseiről. Rövid magyarázatot tud fűzni eseményekhez, jelenségekhez, indokolni tud különböző álláspontokat és terveket.

A2

Megért olyan mondatokat és rövid szövegeket, amelyek az őt közvetlenül érintő területekhez kapcsolódnak. Tud kommunikálni olyan mindennapi, begyakorolt helyzetekben, amelyekben egyszerű és közvetlen információcserére van szükség. Tud egyszerű nyelvi eszközöket használva beszélni önmagáról, családjáról és szűkebb környezetéről.

A dokumentum az angol nyelvi érettségi vizsga részletes vizsgakövetelményeit és vizsgaleírását tartalmazza. A vizsga szintje, alapelvei és a készségek szintjén megfogalmazott követelményei azonosak minden élő idegen nyelvben.

Az I. fejezetben találhatók a részletes vizsgakövetelmények. Először a készségekre lebontott követelményeket, a szövegek jellemzőit és a szövegfajtákat soroljuk fel mindkét szintre vonatkozóan a vizsgarészek lebonyolításának sorrendjében. Ezt követik a témakörök, a kommunikációs helyzetek és szándékok, továbbá a nyelvtani szerkezetek felsorolása, valamint a szókincsre vonatkozó információk.

A készségeken belül külön jelöljük az Európa Tanács szintrendszere szerinti A2, B1 és B2 szintű követelményeket. Az adott szinten megfogalmazott követelmények magukban foglalják az alacsonyabb szinten megadottakat is.

A dokumentum II. fejezete, a vizsgaleírás először a középszintű, majd az emelt szintű vizsgát mutatja be. A vizsgarészek itt is a lebonyolítás sorrendjében követik egymást. A könnyebb kezelhetőség érdekében az egyes vizsgarészek leírásakor megismételjük a készségekre lebontott követelményeket, a szövegek jellemzőit és a szövegfajták felsorolását.

I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY

A) KÉSZSÉGEK ÉS SZÖVEGFAJTÁK

1. Olvasott szöveg értése

 

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

1.1. Készségek

A vizsgázó képes az olvasási céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szövegben

A2:

–    a lényeget (a szöveg célját) megérteni,

–    eseménysorokat követni,

–    kulcsinformációkat megérteni,

B1:

–    a gondolatmenet lényegét megérteni,

–    véleményeket, érvelést nagy vonalakban követni,

–    egyes részinformációkat kiszűrni.

A vizsgázó képes az olvasási céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szövegben

B2:

–    a gondolatmenetet követni,

–    véleményeket, érvelést követni,

–    az információkat megfelelő részletességgel megérteni,

–    a szerző álláspontjára következtetni,

–    a szerző, illetve a szereplők érzéseire, érzelmeire következtetni.

1.2. A szöveg jellemzői

A vizsgarészben használt szöveg

–    autentikus, esetleg kismértékben szerkesztett,

–    tartalma, szerkezete, nyelve világos,

–    tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének,

–    megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre,

–    kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó,

–    autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához,

A2:

–    rövid, egyszerű,

–    hétköznapi nyelven íródott, és főként gyakran használt szavakat és nyelvi szerkezeteket tartalmaz,

B1:

–    rövid, tartalmilag és szerkezetileg világos,

–    hétköznapi nyelven íródott.

A vizsgarészben használt szöveg

B2:

–    hosszabb, nyelvileg és tartalmilag összetettebb,

–    konkrét vagy elvont témájú.

1.3. Szövegfajták

–    utasítások (pl. feliratok, használati utasítások),

–    tájékoztató szövegek (pl. hirdetés, menetrend, prospektus, műsorfüzet),

–    levelek,

–    újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport),

–    ismeretterjesztő szövegek,

–    egyszerű elbeszélő szövegek.

–    publicisztikai írások,

–    (modern) szépirodalmi szövegek.

2. Nyelvhelyesség

 

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

2.1. Készségek

A vizsgázó képes

A2:

–    az alapvető nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására mondat- és szövegszinten,

B1:

–    gyakran használt nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére kiegészítésére és létrehozására szövegszinten.

A vizsgázó képes

B2:

–    változatos nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására szövegszinten.

2.2. A szöveg jellemzői

A vizsgarészben használt szöveg vagy szövegrészlet

–    nehézségi foka alacsonyabb, mint az olvasott szöveg megértését mérő feladatokban,

–    autentikus, esetleg szerkesztett,

–    tartalma, szerkezete, nyelve világos,

–    tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének,

–    megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre,

–    kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó,

–    autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához,

A2:

–    rövid, egyszerű,

–    hétköznapi nyelven íródott, és főként gyakran használt szavakat és nyelvi szerkezeteket tartalmaz,

B1:

–    rövid, tartalmilag és szerkezetileg világos,

–    hétköznapi nyelven íródott.

A vizsgarészben használt szöveg

B2:

–    hosszabb, nyelvileg és tartalmilag összetettebb,

–    konkrét vagy elvont témájú.

3. Hallott szöveg értése

 

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

3.1. Készségek

A vizsgázó képes az értési céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szöveg

A2:

–    témáját felismerni,

–    lényegét megérteni,

–    kulcsfontosságú szavait megérteni,

–    legalapvetőbb adatszerű információit kiszűrni,

B1:

–    gondolatmenetét nagy vonalakban követni,

–    egyes tényszerű részinformációkat megérteni.

A vizsgázó képes az értési céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szöveg

B2:

–    gondolatmenetét részleteiben is követni,

–    megértésén túl a szövegkörnyezetből következtetni az egyes beszélők álláspontjára,

–    megértésén túl a szövegkörnyezetből következtetni a beszélők érzelmeire és egymáshoz való viszonyára.

3.2. A szöveg jellemzői

A vizsgarészben használt szöveg

–    autentikus vagy autentikus hangzású (stúdiófelvétel),

–    tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének,

–    megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre,

–    kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó,

–    anyanyelvi beszélők közvetítésével hangzik el,

–    egy vagy több beszélő közvetítésével hangzik el,

–    akusztikai minősége kifogástalan,

–    hossza és tartalma nem terheli meg feleslegesen a vizsgázó memóriáját,

–    autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához,

A2:

–    hétköznapi nyelven hangzik el, szinte kizárólag gyakran használt szavakat és nyelvi szerkezeteket tartalmaz,

–    lassú, de még normál beszédtempójú,

–    a standard kiejtés(ek)nek megfelelő,

–    tisztán artikulált,

–    tartalmilag kifejezetten egyszerű,

A vizsgarészben használt szöveg

 

B1:

–    hétköznapi nyelven hangzik el, alapvetően gyakran használt nyelvtani szerkezetekből és lexikai elemekből építkező,

–    normál tempójú,

–    a standard kiejtés(ek)hez közel álló,

–    tartalmilag és szerkezetileg mérsékelten összetett.

B2:

–    változatos nyelvtani szerkezetekből és lexikai elemekből építkező,

–    természetes, a szöveg jellegének megfelelően változatos tempójú,

–    tartalmilag és szerkezetileg összetett.

3.3. Szövegfajták

–    közérdekű bejelentések, közlemények (pl. pályaudvaron, repülőtéren, áruházban),

–    rögzített telefonos szövegek (pl. üzenetrögzítő, információs szolgálatok: útinformáció, nyitva tartás, menetrend),

–    utasítások (pl. utcán, repülőtéren, pályaudvaron),

–    médiaközlemények (pl. időjárás-jelentés, reklám, programismertetés, rövid hír),

–    beszélgetések, telefonbeszélgetések,

–    műsorrészletek,

–    riportok, interjúk,

–    beszámolók.

–    általános érdeklődésre számot tartó témáról szóló ismeretterjesztő szövegek.

4. Íráskészség

 

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

4.1. Készségek

A vizsgázó képes

–    a feladatban megadott kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd Kommunikációs helyzetek és szándékok című részt),

–    a megadott témákhoz kapcsolódó szövegeket írni (lásd Témakörök című részt),

A2:

–    a személyével, illetve közvetlen környezetével kapcsolatos témákról írni,

–    az adott témáról egyszerű kifejezéseket használva írni,

–    egyszerű mondatokból álló rövid, összefüggő szöveget írni,

·    a szöveg mondatai között lévő alapvető logikai kapcsolatokat egyszerű nyelvi eszközökkel (pl. a leggyakrabban használt kötőszavakkal) kifejezni,

·    néhány egyszerű szerkezetet és alapvető helyesírási szabályt úgy használni, hogy a hibák ellenére érthető legyen a mondanivaló,

A vizsgázó képes

 

B1:

–    ismert, köznapi témákról írni és véleményét is megfogalmazni,

–    meglévő szókincsét változatosan használni,

–    a szöveget megfelelően felépíteni és tagolni, a logikai viszonyok kifejezését szolgáló nyelvi eszközöket alkalmazni,

–    a szövegfajtának, a közlési szándéknak, a címzetthez való viszonyának megfelelő stílust és hangnemet választani,

–    az adott szövegfajta formai sajátosságainak megfelelő írásművet létrehozni,

–    egyszerű nyelvtani szerkezeteket, nyelvi fordulatokat és a helyesírási szabályokat általában biztonsággal alkalmazni.

B2:

–    a megadott témákat általános nézőpontból is tárgyalni,

–    álláspontját viszonylag árnyaltan, érvelését rendszerzetten kifejteni,

–    a nyelvi eszközök széles skálájának változatos alkalmazásával, összefüggő, megfelelően tagolt, logikusan felépített szöveget létrehozni,

–    a nyelvtani struktúrákat valamint a helyesírás szabályait rendszerszerű hibák nélkül, nagy biztonsággal alkalmazni.

4.2. Szövegfajták

–    rövid személyes jellegű közlés (pl. üzenet, naplóbejegyzés),

–    üdvözlőlap,

–    meghívó,

–    magánjellegű vagy intézménynek (pl. nyelviskolának) szóló levél.

–    olvasói levél,

–    cikk (diák)újság számára.

5. Beszédkészség

 

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

5.1. Készségek

A vizsgázó képes

–    a megadott helyzetekben és szerepekben, a feladatnak megfelelő kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd Kommunikációs helyzetek és szándékok című részt),

–    a megadott témákról szóló beszélgetésekben részt venni (lásd a Témakörök című részt),

–    a kommunikációs stratégiákat a szintnek megfelelően, hatékonyan alkalmazni (pl. beszélgetést elkezdeni, fenntartani és befejezni),

A2:

–    saját magáról és közvetlen környezetéről egyszerű, begyakorolt nyelvi eszközökkel röviden és többnyire érthetően megnyilatkozni,

–    egyszerű, begyakorolt beszélgetésekben részt venni,

–    kiszámítható, mindennapi helyzetekben rutin feladatokat megoldani (pl. vásárlás),

–    érezhető akcentusa és esetenként akadozó beszédtempója ellenére többnyire érthetően beszélni,

A vizsgázó képes

 

B1:

–    az egyszerű nyelvi eszközök széles skáláját rugalmasan használni, és ezzel mondanivalójának nagy részét egyszerűen kifejezni,

–    ismerős témáról folyó társalgásban részt venni,

–    kevésbé begyakorolt mindennapi helyzetekben felmerülő feladatokat megoldani,

–    viszonylag folyékonyan elmondani egy történetet, beszámolni élményeiről és érzéseiről,

–    érezhető akcentusa és esetleg lassú beszédtempója ellenére érthetően beszélni.

B2:

–    folyékonyan, helyesen és hatékonyan használni a nyelvet,

–    gondolatait, álláspontját következetesen, folyamatosan kifejteni,

–    a megadott témákat általánosabb nézőpontból is tárgyalni,

–    folyamatosan és természetesen részt venni a különböző témájú társalgásokban,

–    bonyolultabb, váratlan elemeket is tartalmazó feladatokat sikeresen megoldani,

–    elmagyarázni álláspontját, világosan érvelni,

–    enyhe akcentusa ellenére természetes kiejtéssel, hanglejtéssel és normál beszédtempóban beszélni.

B) Témakörök

Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi vizsga általános követelményeiben felsorolt témakörök részletes kifejtése közép- és emelt szintre. A lista nem tartalmaz külön országismereti témakört, mert ennek elemei a többi témakörben előfordulnak.

A középszinten felsorolt témakörök az emelt szintre is érvényesek.

TÉMAKÖR

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

1. Személyes vonatkozások, család

–    A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai)

–    Családi élet, családi kapcsolatok

–    A családi élet mindennapjai, otthoni teendők

–    Személyes tervek

–    A család szerepe az egyén és a társadalom életében

–    Családi munkamegosztás, szerepek a családban, generációk együttélése

2. Ember és társadalom

–    A másik ember külső és belső jellemzése

–    Baráti kör

–    A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel

–    Női és férfi szerepek

–    Ünnepek, családi ünnepek

–    Öltözködés, divat

–    Vásárlás, szolgáltatások (posta)

–    Hasonlóságok és különbségek az emberek között

–    Az emberi kapcsolatok minősége, fontossága (barátság, szerelem, házasság)

–    Lázadás vagy alkalmazkodás; a tizenévesek útkeresése

–    Előítéletek, társadalmi problémák és azok kezelése

–    Az ünnepek fontossága az egyén és a társadalom életében

–    Az öltözködés mint a társadalmi hovatartozás kifejezése

–    A fogyasztói társadalom, reklámok

–    Társadalmi viselkedésformák

3. Környezetünk

–    Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása)

–    A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek

–    A városi és a vidéki élet összehasonlítása

–    Növények és állatok a környezetünkben

–    Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért?

–    Időjárás

–    A lakóhely és környéke fejlődésének problémái

–    A természet és az ember harmóniája

–    A környezetvédelem lehetőségei és problémái

4. Az iskola

–    Saját iskolájának bemutatása
(sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat)

–    Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka

–    A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága

–    Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok

–    Iskolatípusok és iskolarendszer Magyarországon és más országokban

–    Hasonló események és hagyományok külföldi iskolákban

5. A munka világa

–    Diákmunka, nyári munkavállalás

–    Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás

–    A munkavállalás körülményei, lehetőségei itthon és más országokban, divatszakmák

6. Életmód

–    Napirend, időbeosztás

–    Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás)

–    Étkezési szokások a családban

–    Ételek, kedvenc ételek

–    Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben

–    Gyakori betegségek, sérülések, baleset

–    Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak)

–    Az étkezési szokások hazánkban és más országokban

–    Ételspecialitások hazánkban és más országokban

–    A kulturált étkezés feltételei, fontossága

–    A szenvedélybetegségek

–    A gyógyítás egyéb módjai

7. Szabadidő, művelődés, szórakozás

–    Szabadidős elfoglaltságok, hobbik

–    Színház, mozi, koncert, kiállítás stb.

–    Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport

–    Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet

–    Kulturális események

–    A szabadidő jelentősége az ember életében

–    A művészet szerepe a mindennapokban

–    Szabadidősport, élsport, veszélyes sportok

–    A könyvek, a média és az internet szerepe, hatásai

8. Utazás, turizmus

–    A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés

–    Nyaralás itthon, illetve külföldön

–    Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése

–    Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai

–    A motorizáció hatása a környezetre és a társadalomra

–    Az idegenforgalom jelentősége

9. Tudomány és technika

–    Népszerű tudományok, ismeretterjesztés

–    A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

–    A tudományos és technikai fejlődés pozitív és negatív hatása a társadalomra, az emberiségre

C) KOMMUNIKÁCIÓS HELYZETEK ÉS SZÁNDÉKOK

1. Kommunikációs helyzetek

A vizsgázó az alábbi kommunikációs helyzetekben, illetve szerepekben nyilatkozhat meg szóban és/vagy írásban mindkét szinten.

Helyzet

Szerep

Áruházban, üzletben, piacon

vevő

Családban, családnál, baráti körben

vendéglátó, vendég

Étteremben, kávéházban, vendéglőben

vendég, egy társaság tagja

Hivatalokban, rendőrségen

ügyfél, állampolgár

Ifjúsági szálláson, campingben, panzióban, szállodában

vendég

Iskolában

tanuló, iskolatárs

Kulturális intézményben, sportlétesítményben, klubban

vendég, látogató, egy társaság tagja

Országhatáron

turista

Orvosnál

beteg, kísérő

Szolgáltató egységekben
(fodrász, utazási iroda, jegyiroda, benzinkút, bank, posta, cipész, gyógyszertár stb.)

ügyfél

Szünidei munkahelyen

munkavállaló

Tájékozódás az utcán, útközben

helyi lakos, turista

Telefonbeszélgetésben

hívó és hívott fél

Tömegközlekedési eszközökön (vasúton, buszon, villamoson, taxiban, repülőn, hajón)

utas, útitárs

2. A kommunikációs szándékok listája

A táblázat azon kommunikációs szándékokat tartalmazza, amelyek nyelvi megvalósítása a középszintű vizsgán elvárható. Az egyes kommunikációs szándékokhoz a teljesség igénye nélkül gyűjtöttük a példákat.

A két szint között mennyiségi és minőségi különbség van. Emelt szinten a vizsgázónak a középszint követelményeihez képest több kommunikációs szándékot kell nyelvileg megvalósítania, valamint árnyaltabban és igényesebben kell kifejeznie magát. Például a hála lehetséges kifejezése középszinten: Thank you very much/Thanks; emelt szinten: Thank you ever so much. It was so nice of you to do that, stb.

Az utolsó csoportban található kommunikációs stratégiák felsorolása nem teljes, csak ajánlásnak tekinthető.

1. A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok

Kommunikációs szándékok

Példa

Megszólítás és arra reagálás

Excuse me.

Pardon? etc.

Köszönés, elköszönés és arra reagálás

Good morning.

Hello, Tom. Hi.

Hello, how are you? Fine, thank you. And you?

Goodbye. See you later, etc.

Bemutatkozás, bemutatás és ezekre reagálás

My name’s …

Have you met Tom?

Nice to meet you, etc.

Telefonbeszélgetésnél megszólítás, bemutatkozás, más személy kérése, elköszönés és ezekre reagálás

XYZ, five two double one six eight.

Hello, this is Tom Smith speaking.

Can I speak to Mr Jones? Speaking.

Thanks for calling. Bye, etc.

Magán- és hivatalos levélben megszólítás, elbúcsúzás

Dear Tom,

Dear Sir/Madam

Best wishes

Love

Looking forward to hearing from you.

Yours sincerely, etc.

Szóbeli üdvözletküldés

Give my regards to …, etc.

Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás

How are you?

How are you doing? Fine./OK./ Not very well, I’m afraid. What’s the matter? Actually, I’m suffering from…,etc.

Köszönet és arra reagálás

Thank you.

Thanks.

It’s very kind of you.

You’re welcome.

It’s all right.

My pleasure, etc.

Bocsánatkérés és arra reagálás

I’m sorry.

I do apologize.

That’s all right.

Never mind, etc.

Gratuláció, jókívánságok és azokra reagálás

Merry Christmas.

Happy Birthday.

Congratulations. Thank you.

Have a nice holiday. Thanks, the same to you, etc.

2. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok

Kommunikációs szándékok

Példa

Hála

It was most kind of you, etc.

Sajnálkozás, csalódottság

Sorry to hear that.

I regret it, etc.

Öröm

Great!

I’m so glad, etc.

Elégedettség, elégedetlenség

That’s fine.

I’m quite happy with that.

That wasn’t very good.

I’m tired of it, etc.

Csodálkozás

I can hardly believe it.

Amazing, isn’t it? etc.

Remény

I’m looking forward to…

I hope..

I can hardly wait for…, etc..

Félelem, aggodalom

I’m worried about him.

It was really frightening, etc.

Bánat, elkeseredés

I’m sorry to hear that.

I’m disappointed, etc.

Bosszúság

Oh, no!

I’m fed up with it, etc.

Együttérzés

I am sorry.

Oh, dear.

I’m sorry to hear that, etc.

3. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok

Kommunikációs szándékok

Példa

Véleménykérés és arra reagálás, véleménynyilvánítás

What do you think? I think it’s unfair, etc.

Érdeklődés, érdektelenség

Are you interested in sports? I’m interested in …

I’m not keen on it, etc.

Tetszés, nem tetszés

I think it’s great.

I don’t like it, etc.

Valaki igazának elismerése, el nem ismerése

You’re right.

You’re wrong, etc.

Egyetértés, egyet nem értés

I agree.

I doubt it.

I don’t agree with it, etc.

Helyeslés, rosszallás

That was fine.

It wasn’t very nice of you, etc.

Ellenvetés, ellenvetés visszautasítása

I don’t think so.

I’m afraid you are wrong, etc.

Elismerés kifejezése, dicséret, és arra reagálás

That was really nice.

Well done. Thank you, etc.

Közömbösség

I don’t mind, etc.

Ígéret

I promise. I’ll do it, etc.

Akarat, szándék, terv

I’d like an ice-cream.

I’m going to buy a house, etc.

Kívánság, óhaj

I’d like to travel to ...

I want to pay, etc.

Képesség, lehetőség, szükségesség, kötelezettség

I can understand French.

He may be at home.

People must sleep sometimes.

I have to leave now.

It’s time to go, etc.

Bizonyosság, bizonytalanság

She must be tired.

I’m not sure, etc.

Preferencia, érdeklődési kör kifejezése, illetve érdeklődés ezek iránt

I prefer tea to coffee.

I’d rather have a rest.

What would you prefer? etc.

Kritika, szemrehányás

You had better stay at home.

You shouldn’t have done it.

4. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok

Kommunikációs szándékok

Példa

Dolgok, személyek megnevezése

It’s a pen.

The boy talking to Jane is my brother, etc.

Dolgok, események leírása

First he talked to his parents, then he phoned his friend.

While waiting for the bus he saw an accident, etc.

Információkérés

When will the plane land? At 6.40.

How do you spell your name? J-O-N-E-S.

Can you tell me the way to the station, please? etc.

Igenlő vagy nemleges válasz

Did you see him? Yes, I did./No, I didn’t, etc.

Tudás, nem tudás

Do you know his name? I have no idea, etc.

Válaszadás elutasítása

Can you tell me the way to …? I’m afraid, I can’t, etc.

Bizonyosság, bizonytalanság

He must be at home.

He can’t be there.

Maybe he is right, etc.

Ismerés, nem ismerés

Do you know Peter? Yes, I’ve already met him, etc.

Feltételezés

I suppose I can come, etc.

Emlékezés, nem emlékezés

I remember saying that.

I don’t remember where I put it, etc.

Indoklás (ok, cél)

I didn’t go walking because it was raining.

We left early in order to avoid the traffic jam.

5. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok

Kommunikációs szándékok

Példa

Kérés, kívánság

Could you give me a pen?

Would you pass me the sugar, please?

I’d like you to …, etc.

Felszólítás, tiltás, parancs

Keep off the grass.

You must not smoke here, etc.

Javaslat és arra reagálás

Let’s go out tonight. Good idea.

Why don’t we go to the cinema? I’d prefer to stay at home.

I suggest going to Prague. I’d rather not, etc.

Rendelés

I’ll have a Coke, please, etc.

Meghívás és arra reagálás

Would you like to come to a party? Yes, I’d love to.

Let’s meet on Sunday. Sorry, I can’t make it …, etc.

Kínálás és arra reagálás

Have some cheese. Thank you.

Would you like another drink? No, thank you, etc.

Reklamálás

This doesn’t work.

I have a complaint, etc.

Tanácskérés, tanácsadás

What shall I do? Why don’t you….? I think you should …, etc.

Figyelmeztetés

I think you shouldn’t …, etc.

Engedély kérése, megadása, megtagadása

May I go out? Yes, of course./I’m afraid, not, etc.

Segítségkérés és arra reagálás

Will you do this for me? Certainly./Yes, of course, etc.

Segítség felajánlása és arra reagálás

Shall I carry it for you? That’s very kind of you, etc.

6. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok (kommunikációs stratégiák)

Kommunikációs szándékok

Példa

Visszakérdezés, ismétléskérés

Sorry, what did you say his name was? Could you repeat it, please? etc.

Nem értés

Sorry, I don’t understand, etc.

Betűzés kérése, betűzés

Can you spell it for me? etc.

Felkérés lassabb, hangosabb beszédre

Could you speak a little more slowly, please? etc.

Beszélési szándék jelzése

I’d like to say/tell you …

I say…, etc.

Téma bevezetése

I’ll tell you what…

The question is…

The trouble is …, etc.

Témaváltás

That reminds me…

Talking of holidays …, etc.

Félbeszakítás

Sorry to interrupt you.

Can I say something?

Could I come in here? etc.

Megerősítés, igazolás

Yes, sure…

It is, isn’t it? etc.

Körülírás

To put it in another way, etc.

Példa megnevezése

A vehicle, for example a bus. A vehicle, like a bus.

If I had, say, an hour to wait, etc.

Beszélgetés lezárása

Right …OK.

Well, it’s been nice talking to you, etc.

D) NYELVTANI SZERKEZETEK ÉS SZÓKINCS

1. Nyelvtani szerkezetek

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

A vizsgázó

A2:

–    általában megérti és helyesen használja a legegyszerűbb szerkezeteket szóban és írásban,

–    rendszeresen elkövethet nyelvtani hibákat és nyelvhasználatában erősen érezhetők az anyanyelv hatásai,

–    a hibák ellenére többnyire érthetően fejezi ki kommunikációs szándékait,

B1:

–    megérti és helyesen használja az egyszerű szerkezeteket szóban és írásban,

–    ismerős helyzetekben elfogadható nyelvhelyességgel kommunikál,

–    az esetleg előforduló hibák és az érezhető anyanyelvi hatás ellenére érthetően fejezi ki gondolatait, kommunikációs szándékait.

A vizsgázó

B2:

–    változatos szerkezeteket is megért és használ szóban és írásban,

–    viszonylag nagy biztonsággal használja a nyelvtani szerkezeteket, és közben nem követ el rendszerszerű hibát,

–    szükség esetén mondanivalóját képes önállóan helyesbíteni, pontosítani,

–    árnyaltan fejezi ki kommunikációs szándékait.

A mellékelt lista tájékoztató jellegű, a nyelv természetéből adódóan nem teljes.

Az alábbi táblázatban az egyes nyelvtani szerkezetek azon a szinten jelennek meg, ahol először megtanítjuk őket. A példák a használatnak ezt az egyszerű szintjét illusztrálják. Természetesen magasabb nyelvi szinteken az egyes nyelvi jelenségek összetettebb használata is megjelenik.

Pl.     Articles:    A2 szint – He is at school.

    B1 szint – Being a teacher he spends half of his life at the school.

    Present Continuous:    A2 szint: I am watching television at the moment.

    B2 szint: She is always complaining about her teachers.

A középszintre vonatkozó táblázatban dőlt betűvel jelöljük azokat a szerkezeteket, amelyeket csak B1 szinttől kell produktívan használni. Ezek is előfordulhatnak azonban az A2 szintű feladatokban, de aktív használatuk nem szükséges a feladatok megoldásához.

Az emelt szintre vonatkozó táblázatban dőlt betűvel szerepelnek azok a szerkezetek, amelyek produktív használata B2 szinten nem szükséges a feladatok megoldásához.

KÖZÉPSZINT

Nyelvtani szerkezet

Példa

Articles (definite, indefinite, zero)

Iron is a metal.

I love the seaside.

He is at school.

Nouns (singular and plural, countable uncountable)

child, children, people, etc.

How many disks have you got?

a cup of tea, a piece of cake, etc.

There are some pencils in the bag.

Have you got any brothers?

There’s some water in the vase.

There isn’t any milk left.

I haven’t got much time.

He’s got a lot of friends.

Adjectives (regular and irregular, comparison)

good, better, best, etc.

Tom is younger than Sue.

She is the most intelligent of all.

The town is less polluted now.

I’m as tall as you.

It’s too difficult. He isn’t old enough to drive.

Possession

It’s my life.

Is this yours?

I didn’t have many friends at school.

He’s Kate’s brother.

the corner of the room etc.

Adverbs

He drives fast.

This is a problem everywhere in the world.

I always make my bed.

She has just arrived.

Prepositions, prepositional phrases

on the left, at the top, at the bottom, in the background, through the forest,

along the river, etc.

Conjunctions, linking words

and, or, but, because, so, therefore, that’s why, although, etc.

Forms of the verb (infinitives, gerund and participles)

I don’t know how to get there.

I like reading.

Let me see, etc.

Auxiliaries/ Modal verbs

I am singing.

He has left.

Where do you live?

You should ask her.

I can swim.

May I open the window?

He could swim at the age of two.

Did you manage to pass the exam?

I must read it.

You needn’t come.

Do we have to be there?

Children mustn’t smoke.

Present Simple

When do you get up?

I don’t drink milk.

Present Simple Passive

This car was made in Britain.

Present Continuous

Why is she crying?

I am watching television at the moment.

Present Perfect Simple

Have you finished?

I’ve lived here for 10 years.

Present Perfect Passive

The letters have been sent.

Present Perfect Continuous

I have been learning French for 10 years.

Past Simple

Where did you go yesterday?

Past Simple Passive

When was this house built?

Past Continuous

What were you doing at five yesterday?

Past Perfect

He realised what he had done.

Future with will

He’ll be 18 next month.

OK. I’ll take the dog for a walk.

I don’t think I’ll pass the exam.

Passive Future

The exhibition will be closed on Monday.

Going to

What are you going to do on Sunday?

Look at the sky, it is going to rain.

Reported Speech (with the reporting verb in the present)

I don’t know where he lives.

Tell him to stop it.

Reported Speech (with the reporting verb in the past)

She said she was tired.

I asked him if we had met before.

He told me he was very tired.

Conditional Clauses

1st

2nd

We’ll stay at home if it rains.

If I had time, I would go to the Zoo.

Conditional Clauses

3rd

If you had come, we would have had a good time.

Relative clauses

defining

The book I am reading at the moment is very good.

Relative clauses

non-defining

Shakespeare, who was a famous playwright, was born in Stratford.

Time clauses with future meaning

When Dad comes home, he’ll be angry with you.

Clauses of purpose

I helped him so that he could pass his exam.

Wish

I wish I had a dog.

Question-tags

He is a teacher, isn’t he?

I’m a good girl, aren’t I?

They went to the cinema, didn’t they?

EMELT SZINT

Nyelvtani szerkezet

Példa

Modal verbs with perfect infinitive

You should have told her.

They may have come home.

It must have been a very good holiday.

Future Continuous

This time tomorrow I’ll be flying over the ocean.

Future Perfect

By the end of this year they will have been married for 20 years.

Past Perfect Continuous

I was tired. I had been working all day.

Present Continuous Passive

Our flat is being redecorated.

Past Continuous Passive

We had to climb the stairs because the lift was being repaired.

Participle clauses

Preparing for my test, I reviewed the last three chapters.

Having finished lunch, we went back to work.

Would (past habits)

I would go to the river every day when I was a young girl.

Wish (state verbs/ action verbs)

I wish you would help me.

Wish (unfulfilled actions)

I wish I hadn’t said that.

Gerund and infinitive in idiomatic expressions,

It’s no use talking to him.

There’s no point in waiting here.

If we are to catch the train, we should leave immediately.

He went there only to find that everybody had left.

Conditionals mixed type

If we had bought a map, we would know where we are.

Inversion (for emphasis)

Hardly had he arrived when he had to leave again.

Not only did he arrive late, but he also forgot to bring a present.

Subjunctive

She insisted that she help her.

It’s funny that you should say that.

I suggest he go home.

We had better go home now.

I would rather have some coffee.

I would rather you didn’t do this.

It’s time we went home.

2. Szókincs

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

A vizsgázó

A2:

–    megfelelő szókinccsel rendelkezik ahhoz, hogy kommunikálni tudjon begyakorolt helyzetekben,

B1:

–    megfelelő szókinccsel rendelkezik ahhoz, hogy kommunikálni tudjon a legtöbb olyan témában, amely összefügg saját mindennapi életével,

–    jól tudja alkalmazni alapvető szókincsét, noha még előfordulhatnak nagyobb hibák,

–    a bonyolultabb gondolatokhoz, témákhoz nem mindig találja meg a legmegfelelőbb kifejezőeszközt.

A vizsgázó

B2:

–    megfelelő szókinccsel rendelkezik ahhoz, hogy kommunikálni tudjon változatos helyzetekben, illetve elvont témákról,

–    a változatos nyelvi, lexikai elemek közül általában ki tudja választani a kommunikációs célnak legmegfelelőbbet; szükség esetén néha körülírást alkalmaz,

–    kisebb lexikai pontatlanságai nem gátolják a kommunikációt.

A vizsga szókincsének alapjául a mai angol köznyelv szolgál. Speciális tájnyelvi szavak, csoportnyelvi szavak és szakszavak produktív ismerete nem követelménye a vizsgának. Ilyen típusú szavak kizárólag olyan szövegekben fordulhatnak elő, amelyekben az ismeretük nem előfeltétele az adott szöveg megértésének.

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A vizsga részei

Középszint

Emelt szint

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

180 perc

15 perc

240 perc

20 perc

117 pont

33 pont

120 pont

30 pont

A vizsgán használható segédeszközök

 

Középszint

Emelt szint

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

A vizsgázó biztosítja

Nyomtatott szótár (csak a IV. részhez)

NINCS

Nyomtatott szótár (csak a IV. részhez)

NINCS

A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja

CD lejátszó
a III. részhez

NINCS

CD lejátszó
a III. részhez

NINCS

Nyilvánosságra hozandó anyag nincs.

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

Az írásbeli vizsga időtartama 180 perc, a szóbeli vizsgáé 15 perc.

A következő táblázat bemutatja a vizsga részeit a lebonyolítás sorrendjében, továbbá az írásbeli vizsgarész egyes részeinek megoldására szánt időtartamot és ezek arányát az értékelésben.

 

Időtartam
(perc)

Arány
(%)

Pont

Írásbeli vizsgarész

Olvasott szöveg értése

60

22

33

Nyelvhelyesség

30

12

18

15 perc szünet

Hallott szöveg értése

30

22

33

Íráskészség

60

22

33

Szóbeli vizsgarész

Beszédkészség

15

22

33

Összesen:

100

150

A középszintű vizsga két nyelvi szintet fog át: az Európa Tanács skálájának A2–B1 szintjeit. Az eltérő képesség- és tudásszintek mérése érdekében az írásbeli feladatsorokban a lépcsőzetesség elve érvényesül. A központi feladatsorokat úgy állítják össze, hogy az A2 szinten lévő vizsgázók is le tudják tenni a vizsgát.

Értékelés

– Az írásbeli vizsgarész egyes vizsgarész-összetevőinek értékelése egymástól független.

– Az írásbeli vizsgarész minden vizsgarész-összetevőjében csak a célzottan mért készséget értékeljük.

– A vizsgázónak az írásbeli és a szóbeli vizsgarészben külön-külön teljesítenie kell az elérhető pontszámnak legalább a 12%-át.

– Az írásbeli és a szóbeli vizsgarészek elbírálása központilag kidolgozott javítási-értékelési, illetve értékelési útmutató alapján történik.

– Az Olvasott szöveg értése, a Hallott szöveg értése és a Nyelvhelyesség vizsgarész-összetevők javítási-értékelési útmutatói tartalmazzák a lehetséges elfogadható válaszokat.

– Az Íráskészség vizsgarész-összetevő és a Beszédkészség vizsgarész értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák alapján történik.

– Az írásbeli vizsgarész-összetevőkben, illetve a szóbeli vizsgarészben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi javítási-értékelési, illetve értékelési útmutató alapján történik.

Írásbeli vizsga

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

Olvasott szöveg értése

A vizsga célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e a mindennapi életben előforduló, különböző fajtájú autentikus szövegeket önállóan elolvasni, és az olvasási céloknak megfelelő mélységben megérteni.

A vizsgafeladatok megoldásához a vizsgázónak képesnek kell lennie az értési céloknak megfelelő stratégiák alkalmazására is.

Tartalmi szerkezet

A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó az olvasási céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szövegben

A2:

– a lényeget (a szöveg célját) megérteni,

– eseménysorokat követni,

– kulcsinformációkat megérteni,

B1:

– a gondolatmenet lényegét megérteni,

– véleményeket, érvelést nagy vonalakban követni,

– egyes részinformációkat kiszűrni.

A felhasznált szöveg

– autentikus, esetleg kismértékben szerkesztett,

– tartalma, szerkezete, nyelve világos,

– tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének,

– megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre,

– kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó,

– autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához,

A2:

– rövid, egyszerű,

– hétköznapi nyelven íródott, és főként gyakran használt szavakat és nyelvi szerkezeteket tartalmaz,

B1:

– rövid, tartalmilag és szerkezetileg világos,

– hétköznapi nyelven íródott.

A vizsgán az alábbi szövegfajták fordulhatnak elő:

– utasítások (pl. feliratok, használati utasítások),

– tájékoztató szövegek (pl. hirdetés, menetrend, prospektus, műsorfüzet),

– levelek,

– újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport),

– ismeretterjesztő szövegek,

– egyszerű elbeszélő szövegek.

A feladatok és a feladatsor jellemzői

A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő:

– feleletválasztás,

– hiányos szöveg kiegészítése (szavak, kifejezések pótlása előre megadott listából vagy anélkül),

– rövid választ igénylő, nyitott kérdések,

– a szövegből kiemelt mellékmondat, mondat, bekezdés helyének azonosítása a szövegben,

– képek, események, összekevert bekezdések sorrendbe rakása,

– egymáshoz rendelés, pl.

= cím, kép, összegző mondat szöveg(rész)hez, bekezdéshez rendelése,

= szavak, kifejezések, definíciók, szinonimák egymáshoz rendelése a szövegösszefüggés alapján,

= vélemények, kijelentések, események személyekhez kapcsolása,

= csoportosítás megadott kategóriák szerint.

A teszt feladattipológiailag kötetlen szerkezetű, azaz bármelyik felsorolt feladattípus szerepelhet benne. A feladatsor a szövegértés alábbi részkészségeit méri: globális, szelektív és részletes értés.

A feladatsor 3–4 szövegből és 3–4 feladatból áll. Egy feladaton belül egy hosszabb szöveg helyett előfordulhat több rövidebb szöveg is (pl. apróhirdetések). A feladatokhoz felhasznált szövegek együttes terjedelme 900–1100 szó. A feladatsor 25–33 itemből áll.

Az egységes megfogalmazású feladatmeghatározások angol nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél.

A feladatok megoldásához szótár nem használható.

Értékelés

Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. Ha többféle válasz is elfogadható, az útmutató tartalmazza a szövegből adódó lehetséges válaszokat, illetve azokat a tartalmi elemeket, amelyeket a jó válasznak tartalmaznia kell.

A feladatokat tartalmi szempontok alapján értékelik, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor veszik figyelembe, ha azok a válasz megértését akadályozzák.

A szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi javítási-értékelési útmutató alapján történik.

Nyelvhelyesség

A vizsga célja annak mérése, hogy a vizsgázó rendelkezik-e azokkal a lexikai, grammatikai, szemantikai és pragmatikai ismeretekkel, amelyek képessé teszik az önálló kommunikációra.

Tartalmi szerkezet

A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó

A2:

– az alapvető nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására mondat- és szövegszinten,

B1:

– gyakran használt nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására mondat- és szövegszinten.

A felhasznált szöveg vagy szövegrészlet

– nehézségi foka alacsonyabb, mint az olvasott szöveg megértését mérő feladatokban,

– autentikus, esetleg szerkesztett,

– tartalma, szerkezete, nyelve világos,

– tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének,

– megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre,

– kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó,

– autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához,

A2:

– rövid, egyszerű,

– hétköznapi nyelven íródott, és főként gyakran használt szavakat és nyelvi szerkezeteket tartalmaz,

B1:

– rövid, tartalmilag és szerkezetileg világos,

– hétköznapi nyelven íródott.

A feladatok és a feladatsor jellemzői

A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő:

– hiányos szöveg kiegészítése feleletválasztással (négy válaszlehetőség közül egy helyes kiválasztása),

– hiányos szöveg kiegészítése önállóan vagy előre megadott szókészletből,

– megadott szavak megfelelően képzett alakjainak vagy a belőlük képzett új szavaknak a szövegbe illesztése.

A teszt feladattipológiailag kötetlen szerkezetű, azaz bármelyik felsorolt feladattípus szerepelhet benne.

A feladatsor 3–4 feladatból, összesen 18–30 itemből áll. A feladatokhoz felhasznált szövegek együttes terjedelme 450–600 szó.

A feladatok szövegekre épülnek.

Az egységes megfogalmazású feladatmeghatározások angol nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél.

A feladatok megoldásához szótár nem használható.

Értékelés

Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik, amely tartalmazza az összes elfogadható választ.

A szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi javítási-értékelési útmutató alapján történik.

Hallott szöveg értése

A vizsga célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e megérteni az adott nyelvterületen általánosan elfogadott nyelvhasználattól nem vagy csak kissé eltérő anyanyelvi beszédet az értési céloknak megfelelően.

A vizsgafeladatok megoldásához a vizsgázónak képesnek kell lennie az értési céloknak megfelelő stratégiák alkalmazására is.

Tartalmi szerkezet

A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó az értési céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szöveg

A2:

– témáját felismerni,

– lényegét megérteni,

– kulcsfontosságú szavait megérteni,

– legalapvetőbb adatszerű információit kiszűrni,

B1:

– gondolatmenetét nagy vonalakban követni,

– egyes tényszerű részinformációkat megérteni.

A felhasznált szöveg

– autentikus vagy autentikus hangzású (stúdiófelvétel),

– tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének,

– megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre,

– kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó,

– anyanyelvi beszélők közvetítésével hangzik el,

– egy vagy több beszélő közvetítésével hangzik el,

– akusztikai minősége kifogástalan,

– hossza és tartalma nem terheli meg feleslegesen a vizsgázó memóriáját,

– autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához,

A2:

– hétköznapi nyelven hangzik el, szinte kizárólag gyakran használt szavakat és nyelvi szerkezeteket tartalmaz,

– lassú, de még normál beszédtempójú,

– a standard kiejtés(ek)nek megfelelő,

– tisztán artikulált,

– tartalmilag kifejezetten egyszerű,

B1:

– hétköznapi nyelven hangzik el, alapvetően gyakran használt nyelvtani szerkezetekből és lexikai elemekből építkező,

– normál tempójú,

– a standard kiejtés(ek)hez közel álló,

– tartalmilag és szerkezetileg mérsékelten összetett.

A vizsgán az alábbi szövegfajták fordulhatnak elő:

– közérdekű bejelentések, közlemények (pl. pályaudvaron, repülőtéren, áruházban),

– rögzített telefonos szövegek (pl. üzenetrögzítő, információs szolgálatok: útinformáció, nyitva tartás, menetrend),

– utasítások (pl. utcán, repülőtéren, pályaudvaron),

– médiaközlemények (pl. időjárás-jelentés, reklám, programismertetés, rövid hír),

– beszélgetések, telefonbeszélgetések,

– műsorrészletek,

– riportok, interjúk,

– beszámolók.

A feladatok és a feladatsor jellemzői

A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő:

– feleletválasztás,

– egymáshoz rendelés (pl. személy és kijelentés, képek kiválasztása szöveghez),

– események sorrendjének megállapítása,

– nyomtatványok, űrlapok kitöltése,

– táblázat kitöltése,

– hiányos mondatok kiegészítése,

– rövid választ igénylő nyitott kérdések,

– ténybeli hibák azonosítása, javítása.

A teszt feladattipológiailag kötetlen szerkezetű, azaz bármelyik felsorolt feladattípus szerepelhet benne. A feladatsor a hallott szövegértés alábbi részkészségeit méri: globális, szelektív és részletes értés.

A feladatsor 2–3 szövegből és 2–3 feladatból áll. Egy feladaton belül egy hosszabb szöveg helyett előfordulhat több rövidebb szöveg is (pl. hirdetések). A feladatokhoz felhasznált szövegek együttes időtartama 5–8 perc. A feladatsor 18–25 itemből áll.

A vizsgázó minden szöveget kétszer hallgat meg.

Az egységes megfogalmazású feladatmeghatározások angol nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél.

A hangfelvétel tartalmazza a feladatmeghatározást, a szövegeket kétszer, valamint a feladatok elolvasásához és megoldásához szükséges szüneteket is. A hangfelvételen hallható és a feladatlapon olvasható feladatmeghatározások szó szerint megegyeznek.

A feladatok megoldásához szótár nem használható.

Értékelés

Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. Ha többféle válasz is elfogadható, az útmutató tartalmazza a szövegből adódó lehetséges válaszokat, illetve azokat a tartalmi elemeket, amelyeket a jó válasznak tartalmaznia kell.

A feladatokat tartalmi szempontok alapján értékelik, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor veszik figyelembe, ha azok a válasz megértését akadályozzák.

A szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi javítási-értékelési útmutató alapján történik.

Íráskészség

A vizsga célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e magát az adott szinten idegen nyelven írásban kifejezni, illetve írásbeli feladatokat végrehajtani különböző kommunikációs célok megvalósítása érdekében.

Tartalmi szerkezet

A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó

– a feladatban megadott kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd Kommunikációs helyzetek és szándékok című részt),

– a megadott témákhoz kapcsolódó szövegeket írni (lásd Témakörök című részt),

A2:

– a személyével, illetve közvetlen környezetével kapcsolatos témákról írni,

– az adott témáról egyszerű kifejezéseket használva írni,

– egyszerű mondatokból álló rövid, összefüggő szöveget írni,

– a szöveg mondatai között lévő alapvető logikai kapcsolatokat egyszerű nyelvi eszközökkel (pl. a leggyakrabban használt kötőszavakkal) kifejezni,

– néhány egyszerű szerkezetet és alapvető helyesírási szabályt úgy használni, hogy a hibák ellenére érthető legyen a mondanivaló,

B1:

– ismert, köznapi témákról írni és véleményét is megfogalmazni,

– meglévő szókincsét változatosan használni,

– a szöveget megfelelően felépíteni és tagolni, a logikai viszonyok kifejezését szolgáló nyelvi eszközöket alkalmazni,

– a szövegfajtának, a közlési szándéknak, a címzetthez való viszonyának megfelelő stílust és hangnemet választani,

– az adott szövegfajta formai sajátosságainak megfelelő írásművet létrehozni,

– egyszerű nyelvtani szerkezeteket, nyelvi fordulatokat és a helyesírási szabályokat általában biztonsággal alkalmazni.

A vizsgázónak olyan szövegeket kell létrehoznia, amelyek

– meghatározott kommunikációs szándékkal jönnek létre,

– az olvasó számára világosak, érthetőek és alkalmasak a kommunikációs cél elérésére,

– szövegfajtája meghatározott,

– tematikusan megfelelnek ezen korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének,

– megírásához nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre.

A vizsgán az alábbi szövegfajtákat kell létrehozni:

– rövid személyes jellegű közlés (pl. üzenet, naplóbejegyzés),

– üdvözlőlap,

– meghívó,

– magánjellegű vagy intézménynek (pl. nyelviskolának) szóló levél.

A feladatok és a feladatsor felépítése

A feladatok a Kommunikációs helyzetek és szándékok, valamint a Témakörök című listákra épülnek.

Az íráskészség mérése során meghatározott kommunikációs helyzetet teremtünk, azaz megadjuk a szituációt, amelyben az írásmű keletkezik, az ehhez illeszkedő szövegfajtát, továbbá meghatározzuk az írásmű célját, témáját és címzettjét, valamint a szöveg írója és olvasója közötti kapcsolat jellegét. Mindezek meghatározzák a szöveg stílusát és hangnemét.

A feladatok a következő feladattípusok egy vagy több elemét tartalmazhatják:

– meghatározott szituációban megadott szempontok alapján történő szövegalkotás,

– verbális segédanyagok (pl. személyes feljegyzések, üzenetek, levelek, cikkek, felhívások, hirdetések, szórólapok stb.) alapján történő szövegalkotás és/vagy azokra való reagálás,

– vizuális segédanyagok (pl. ábrák, képek, képsorok, grafikonok, táblázatok stb.) alapján történő szövegalkotás.

A vizsga két feladatból áll. Az első feladat egy rövidebb, interakciós és tranzakciós szöveg, a második feladat egy hosszabb, véleménykifejtő szöveg létrehozása megadott szempontok alapján. A vizsgázónak az első feladatban 50–80 szót, a második feladatban 100–120 szót kell írnia.

A feladatmeghatározás és a segédanyagok angol nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a receptív készségeket mérő részek nyelvi szintjénél.

A feladatok megoldásához nyomtatott szótár használható.

Értékelés

Az értékelés központi javítási-értékelési útmutatók alapján történik. Az értékelés alapjául szolgáló analitikus skálák magukban foglalják az értékelési szempontok részletes leírását is.

A két feladat értékelése egymástól független.

Szóbeli vizsga

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

Beszédkészség

A vizsga célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e az adott szinten gondolatait idegen nyelven szóban kifejezni, és a kommunikációs szándékoknak megfelelő beszélgetést folytatni.

A vizsga azt méri, hogy a vizsgázó milyen mértékben és milyen minőségben képes szóbeli tranzakcióra és interakcióra, amelynek egyaránt részét képezik a receptív és a produktív (beszédértés, beszédkészség) készségek. A vizsgázónak képesnek kell lennie mind az önálló témakifejtésre, mind a beszélgetésben való interaktív részvételre.

Tartalmi szerkezet

A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó

– a megadott helyzetekben és szerepekben, a feladatnak megfelelő kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd a Kommunikációs helyzetek és szándékok című részt),

– a megadott témákról szóló beszélgetésekben részt venni (lásd a Témakörök című részt),

– a kommunikációs stratégiákat a szintnek megfelelően, hatékonyan alkalmazni (pl. beszélgetést elkezdeni, fenntartani és befejezni),

A2:

– saját magáról és közvetlen környezetéről egyszerű, begyakorolt nyelvi eszközökkel röviden és többnyire érthetően megnyilatkozni,

– egyszerű, begyakorolt beszélgetésekben részt venni,

– kiszámítható, mindennapi helyzetekben rutinfeladatokat megoldani (pl. vásárlás),

– érezhető akcentusa és esetenként akadozó beszédtempója ellenére többnyire érthetően beszélni,

B1:

– az egyszerű nyelvi eszközök széles skáláját rugalmasan használni, és ezzel mondanivalójának nagy részét egyszerűen kifejezni,

– ismerős témáról folyó társalgásban részt venni,

– kevésbé begyakorolt mindennapi helyzetekben felmerülő feladatokat megoldani,

– viszonylag folyékonyan elmondani egy történetet, beszámolni élményeiről és érzéseiről,

– érezhető akcentusa és esetleg lassú beszédtempója ellenére érthetően beszélni.

A feladatok és a tételek jellemzői

A vizsgafeladatokban előforduló helyzetek és szerepek a Kommunikációs helyzetek és szándékok, valamint a Témakörök című listákra épülnek.

A feladatok tematikusan megfelelnek ezen korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének, és teljesítésükhöz nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre.

A feladatmeghatározás egyértelműen megadja a szituációt és a vizsgázó szerepének leírását.

A vizsgabeszélgetésben az aktív szerepet a vizsgázó játssza.

A vizsgán a következő feladattípusok fordulnak elő, az alábbi sorrendben:

1. – társalgás,

2. – szituációs feladat,

3. – önálló témakifejtés segédanyagok (vizuális és verbális) alapján.

A szóbeli tételt a vizsgázó húzza. A tétel három feladatból áll. A feladatok kidolgozásához felkészülési idő nincs, de a második és harmadik feladat végiggondolásához a vizsgázónak rövid (körülbelül fél perc) gondolkodási idő áll rendelkezésére.

A tételhez készült vizsgáztatói példány a vizsgázónak adott információkon túl tartalmazza az előre megtervezett közbeszólásokat, kérdéseket és megjegyzéseket is.

A vizsga rövid bevezető, bemelegítő kérdésekkel kezdődik, amelyek célja az, hogy a vizsgázó ráhangolódjon az angol nyelv használatára. Az itt elhangzottakat nem értékeljük.

Az első feladatban, a társalgásban a vizsgázó néhány olyan kérdésre válaszol, amelyek saját személyéhez, közvetlen környezetéhez és hétköznapi tevékenységeihez kapcsolódnak. A társalgás három témát érint röviden.

A második feladat, a szituációs feladat során a vizsgázónak a mindennapi élet helyzeteihez hasonlító szituációban kell részt vennie, amelyben partnere a vizsgáztató. A vizsgázó feladata az, hogy a tételben meghatározott helyzetben, a meghatározott cél elérése érdekében különböző kommunikációs szándékok felhasználásával beszélgetést (interakciót vagy tranzakciót) folytasson, azaz szükség esetén megfelelő kérdéseket tegyen fel, illetve az elhangzottakra megfelelően reagáljon. A vizsgázó számára készült angol nyelvű leírás rögzíti a szituációt, a szerepeket és az elérendő célt, továbbá tartalmazhat néhány szavas angol szöveget, egyszerű képet, rajzot, ábrát.

A harmadik feladatban, az önálló témakifejtésben, a vizsgázónak azt kell megmutatnia, hogy képes-e hétköznapi, élettapasztalatokhoz kapcsolódó témákban gondolatait, véleményét részletesen, összefüggően kifejteni képek és irányítószempontok alapján.

A vizsgázónak ebben a feladatban egy témáról a hozzá kapcsolódó két-három kép (fénykép, rajz) és megadott irányítószempontok alapján kell beszélnie. Ha a vizsgázó elakad, eltér a megadott szempontoktól, vagy mondanivalója elfogy, a vizsgáztató rövid segítő kérdéseket tehet fel. Ezeket a kérdéseket a vizsgáztatói példánynak tartalmaznia kell.

A feladatmeghatározás és a verbális segédanyagok angol nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a receptív készségeket mérő részek nyelvi szintjénél.

A feladatok megoldásához szótár nem használható.

A szaktanárnak a szóbeli tételeket úgy kell összeállítani, hogy azok minden témakört (9) lefedjenek. Ha a vizsgázók száma 9-nél kevesebb, akkor minimum 9 tételt, ha 9 vagy annál több, akkor minimum 20 tételt kell készítenie. Az előző évben felhasznált szóbeli tételsor legalább 15%-át a tapasztalatok alapján frissíteni kell.

A szóbeli vizsgarész értékelése

Az értékelés központilag kidolgozott analitikus skála alapján történik, amely tartalmazza az értékelési szempontok részletes leírását is. A vizsgázó feleletének értékeléséhez központilag kidolgozott egyéni értékelő lapot használnak.

A feladatok értékelése egymástól független.

EMELT SZINTŰ VIZSGA

Az írásbeli vizsga időtartama 240 perc, a szóbeli vizsgáé 20 perc.

A következő táblázat bemutatja a vizsga részeit a lebonyolítás sorrendjében, továbbá az egyes vizsgarészek időtartamát és arányát az értékelésben.

 

Időtartam
(perc)

Arány
(%)

Pont

Írásbeli vizsgarész

Olvasott szöveg értése

70

20

30

Nyelvhelyesség

50

20

30

15 perc szünet

Hallott szöveg értése

30

20

30

Íráskészség

90

20

30

Szóbeli vizsgarész

Beszédkészség

20

20

30

Összesen:

 

100

150

Az emelt szintű vizsga az Európa Tanács skálája B2 szintjének felel meg. Az eltérő képesség- és tudásszintek mérése érdekében az írásbeli feladatsorokban a lépcsőzetesség elve érvényesül.

Értékelés

– Az egyes vizsgarészek értékelése egymástól független.

– Minden vizsgarészben csak a célzottan mért készséget értékeljük.

– A vizsgázónak mind az öt vizsgarészben külön-külön teljesítenie kell az elérhető pontszámnak legalább a 12%-át.

– Minden vizsgarész elbírálása központilag kidolgozott javítási-értékelési, illetve értékelési útmutatók alapján történik.

– Az Olvasott szöveg értése, a Hallott szöveg értése és a Nyelvhelyesség vizsgarészek javítási-értékelési útmutatói tartalmazzák a lehetséges elfogadható válaszokat.

– Az Íráskészség és a Beszédkészség vizsgarészek értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák alapján történik.

– Az egyes vizsgarészekben szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi javítási-értékelési, illetve értékelési útmutató alapján történik.

Írásbeli vizsga

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

Olvasott szöveg értése

A vizsga célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e a mindennapi életben előforduló, különböző fajtájú autentikus szövegeket önállóan elolvasni, és az olvasási céloknak megfelelő mélységben megérteni.

A vizsgafeladatok megoldásához a vizsgázónak képesnek kell lennie az értési céloknak megfelelő stratégiák alkalmazására is.

Tartalmi szerkezet

A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó az olvasási céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szövegben

– a gondolatmenetet követni,

– véleményeket, érvelést követni,

– az információkat megfelelő részletességgel megérteni,

– a szerző álláspontjára következtetni,

– a szerző, illetve a szereplők érzéseire, érzelmeire következtetni.

A felhasznált szöveg

– autentikus, esetleg kismértékben szerkesztett,

– tartalma, szerkezete, nyelve világos,

– hosszabb, nyelvileg és tartalmilag összetettebb,

– konkrét vagy elvont témájú,

– tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének,

– megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre,

– kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó,

– autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához.

A vizsgán az alábbi szövegfajták fordulhatnak elő:

– utasítások (pl. használati utasítások),

– tájékoztató szövegek (pl. műsorfüzet),

– levelek,

– újságcikkek (pl. hír, beszámoló, riport),

– ismeretterjesztő szövegek,

– publicisztikai írások,

– elbeszélő szövegek,

– (modern) szépirodalmi szövegek.

A közép- és az emelt szint közötti különbség az adott téma megközelítési módjában, a szövegek terjedelmében, tartalmi és nyelvi komplexitásában, valamint a feladatok eltérő nehézségi fokában jelenik meg.

A feladatok és a feladatsor jellemzői

A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő:

– feleletválasztás,

– hiányos szöveg kiegészítése (szavak, kifejezések pótlása előre megadott listából vagy anélkül),

– rövid választ igénylő, nyitott kérdések,

– a szövegből kiemelt mellékmondat, mondat, bekezdés helyének azonosítása a szövegben,

– képek, események, összekevert bekezdések sorrendbe rakása,

– egymáshoz rendelés, pl.

= cím, kép, összegző mondat szöveg(rész)hez, bekezdéshez rendelése,

= szavak, kifejezések, definíciók, szinonimák egymáshoz rendelése a szöveg-összefüggés alapján,

= vélemények, kijelentések, események személyekhez kapcsolása,

= csoportosítás megadott kategóriák szerint.

A teszt feladattipológiailag kötetlen szerkezetű, azaz bármelyik felsorolt feladattípus szerepelhet benne. A feladatsor a szövegértés alábbi részkészségeit méri: globális, szelektív és részletes értés.

A feladatsor 3–4 szövegből és 3–4 feladatból áll. Egy feladaton belül egy hosszabb szöveg helyett előfordulhat több rövidebb szöveg is (pl. apróhirdetések). A feladatokhoz felhasznált szövegek együttes terjedelme 1300–1500 szó. A feladatsor 25–30 itemből áll.

Az egységes megfogalmazású feladatmeghatározások angol nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél.

A feladatok megoldásához szótár nem használható.

Értékelés

Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. Ha többféle válasz is elfogadható, az útmutató tartalmazza a szövegből adódó lehetséges válaszokat, illetve azokat a tartalmi elemeket, amelyeket a jó válasznak tartalmaznia kell.

A feladatokat tartalmi szempontok alapján értékelik, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor veszik figyelembe, ha azok a válasz megértését akadályozzák.

A szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi javítási-értékelési útmutató alapján történik.

Nyelvhelyesség

A vizsga célja annak mérése, hogy a vizsgázó rendelkezik-e azokkal a lexikai, grammatikai, szemantikai és pragmatikai ismeretekkel, amelyek képessé teszik az önálló kommunikációra.

Tartalmi szerkezet

A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó változatos nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására szövegszinten.

A felhasznált szöveg vagy szövegrészlet

– nehézségi foka alacsonyabb, mint az olvasott szöveg megértését mérő feladatoknál,

– autentikus, esetleg szerkesztett,

– tartalma, szerkezete, nyelve világos,

– hosszabb, nyelvileg és tartalmilag összetettebb,

– konkrét vagy elvont témájú,

– tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének,

– megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre,

– kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó,

– autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához.

A közép- és az emelt szint közötti különbség a nyelvtani és lexikai szerkezetek komplexitásában és a feladatok eltérő nehézségi fokában jelenik meg.

Középszinten a vizsgázó képes az alapvető és gyakran használt nyelvtani és lexikai szerkezetek helyes felismerésére, illetve helyes használatára. Emelt szinten a vizsgázó változatos és komplexebb nyelvtani és lexikai szerkezetek helyes felismerésére és pontos használatára is képes.

A feladatok és a feladatsor jellemzői

A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő:

– hiányos szöveg kiegészítése feleletválasztással (négy válaszlehetőség közül egy helyes kiválasztása),

– hiányos szöveg kiegészítése önállóan vagy előre megadott szókészletből,

– megadott szavak megfelelően képzett alakjainak vagy a belőlük képzett új szavaknak a szövegbe illesztése,

– hibaazonosítás.

A teszt feladattipológiailag kötetlen szerkezetű, azaz bármelyik felsorolt feladattípus szerepelhet benne.

A feladatsor 4–5 feladatból, 30–45 itemből áll, a feladatokhoz felhasznált szövegek együttes terjedelme 700–900 szó.

Valamennyi feladat szövegre épül.

Egy adott feladat több nyelvi jelenségre is rákérdezhet.

Az egységes megfogalmazású feladatmeghatározások angol nyelvűek, amelyek nyelvi szintje azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél.

A feladatok megoldásához szótár nem használható.

Értékelés

Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik, amely tartalmazza az összes elfogadható választ.

A szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi javítási-értékelési útmutató alapján történik.

Hallott szöveg értése

A vizsga célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e megérteni az adott nyelvterületen általánosan elfogadott nyelvhasználattól nem vagy csak kissé eltérő anyanyelvi beszédet az értési céloknak megfelelően.

A vizsgafeladatok megoldásához a vizsgázónak képesnek kell lennie az értési céloknak megfelelő stratégiák alkalmazására is.

Tartalmi szerkezet

A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó az értési céloknak, illetve a feladatnak megfelelő stratégiák alkalmazásával a szöveg

– gondolatmenetét részleteiben is követni,

– egyes tényszerű részinformációit megérteni,

– megértésén túl a szövegkörnyezetből következtetni az egyes beszélők álláspontjára,

– megértésén túl a szövegkörnyezetből következtetni a beszélők érzelmeire és egymáshoz való viszonyára.

A vizsgán használt szöveg

– autentikus vagy autentikus hangzású (stúdiófelvétel),

– változatos nyelvtani szerkezetekből és lexikai elemekből építkező,

– természetes, a szöveg jellegének megfelelően változatos tempójú,

– tartalmilag és szerkezetileg összetett,

– tematikusan megfelel a korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének,

– megértéséhez nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre,

– kiválasztásakor a Témakörök című rész az irányadó,

– anyanyelvi beszélők közvetítésével hangzik el,

– egy vagy több beszélő közvetítésével hangzik el,

– akusztikai minősége kifogástalan,

– hossza és tartalma nem terheli meg feleslegesen a vizsgázó memóriáját,

– autentikus jellegéből adódóan tartalmazhat olyan szavakat, kifejezéseket, szerkezeteket, amelyek ismerete nem követelmény az adott vizsgaszinten; ezek megértése azonban nem szükséges az adott feladat sikeres megoldásához.

A vizsgán az alábbi szövegfajták fordulhatnak elő:

– közérdekű bejelentések, közlemények,

– rögzített telefonos szövegek (pl. üzenetrögzítő),

– utasítások,

– médiaközlemények (pl. rövid hír),

– beszélgetések, telefonbeszélgetések,

– műsorrészletek,

– riportok, interjúk,

– beszámolók,

– általános érdeklődésre számot tartó témáról szóló ismeretterjesztő szövegek.

A közép- és az emelt szint közötti különbség az adott téma megközelítési módjában, a szövegek terjedelmében, tartalmi és nyelvi komplexitásában, valamint a feladatok eltérő nehézségi fokában jelenik meg.

A szövegértés nehézségi fokát további tényezők is befolyásolhatják, mint például a beszédtempó, a beszélők száma, az artikuláció, a háttérzajok.

Középszinten a vizsgázónak döntően a mindennapi élet helyzeteiben elhangzó szövegeket kell megértenie, amelyek tartalmilag és szerkezetileg egyértelműek. Emelt szinten olyan szövegek is előfordulhatnak, amelyek az adott témát az általánosítás szintjén közelítik meg és árnyalt közléseket, véleményeket és ellenvéleményeket is tartalmaznak.

Középszinten a szövegek nyelvileg egyszerűbbek, emelt szinten pedig a művelt köznyelv összetettebb, választékosabb formái is előfordulnak.

A feladatok és a feladatsor jellemzői

A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő:

– feleletválasztás,

– egymáshoz rendelés (pl. személy és kijelentés, képek kiválasztása szöveghez),

– események sorrendjének megállapítása,

– térképkövetés,

– űrlapok kitöltése,

– táblázatok kitöltése,

– hiányos mondatok kiegészítése,

– rövid választ (3–5 szó) igénylő nyitott kérdések,

– ténybeli hibák azonosítása, javítása.

A teszt feladattipológiailag kötetlen szerkezetű, azaz bármelyik felsorolt feladattípus szerepelhet benne. A feladatsor a szövegértés alábbi részkészségeit méri: globális, szelektív és részletes értés.

A feladatsor 2–3 szövegből és 2–3 feladatból áll. Egy feladaton belül egy hosszabb szöveg helyett előfordulhat több rövidebb szöveg is. A feladatokhoz felhasznált felvételek együttes időtartama 7–10 perc. A feladatsor 20–30 itemből áll.

A vizsgázó minden szöveget kétszer hallgat meg.

Az egységes megfogalmazású feladatmeghatározások angol nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél.

A hangfelvétel tartalmazza a feladatmeghatározást, a szövegeket kétszer, valamint a feladatok elolvasásához és megoldásához szükséges szüneteket is. A hangfelvételen hallható és a feladatlapon olvasható feladatmeghatározások szó szerint megegyeznek.

A feladatok megoldásához szótár nem használható.

Értékelés

Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. Ha többféle válasz is elfogadható, az útmutató tartalmazza a szövegből adódó lehetséges válaszokat, illetve azokat a tartalmi elemeket, amelyeket a jó válasznak tartalmaznia kell.

A feladatokat tartalmi szempontok alapján értékelik, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor veszik figyelembe, ha azok a válasz megértését akadályozzák.

A szerzett pontok vizsgaponttá való átalakítása központi javítási-értékelési útmutató alapján történik.

Íráskészség

A vizsga célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e magát az adott szinten angol nyelven írásban kifejezni, illetve írásbeli feladatokat végrehajtani különböző kommunikációs célok megvalósítása érdekében.

Tartalmi szerkezet

A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó

– a feladatban megadott kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd a Kommunikációs helyzetek és szándékok című részt),

– a megadott témákhoz kapcsolódó szövegeket írni (lásd a Témakörök című részt),

– a megadott témákat általános nézőpontból is tárgyalni,

– álláspontját viszonylag árnyaltan, érvelését rendszerezetten kifejteni,

– a nyelvi eszközök széles skálájának változatos alkalmazásával összefüggő, megfelelően tagolt, logikusan felépített szöveget létrehozni,

– a nyelvtani struktúrákat, valamint a helyesírás szabályait rendszerszerű hibák nélkül, nagy biztonsággal alkalmazni,

– a szövegfajtának, a közlési szándéknak, a címzetthez való viszonyának megfelelő stílust és hangnemet választani,

– az adott szövegfajta formai sajátosságainak megfelelő írásművet létrehozni.

A vizsgázónak olyan szövegeket kell létrehoznia, amelyek

– meghatározott kommunikációs szándékkal jönnek létre,

– az olvasó számára világosak, érthetőek és alkalmasak a kommunikációs cél elérésére,

– szövegfajtája meghatározott,

– tematikusan megfelelnek ezen korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének,

– megírásához nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre.

A vizsgán az alábbi szövegfajtákat kell létrehozni:

– magánjellegű vagy intézménynek szóló levél,

– olvasói levél,

– cikk (diák)újság számára.

A közép- és az emelt szint közötti különbség a témák megközelítésében, a létrehozandó szövegek terjedelmében, a nyelvi megformálás jellemzőiben jelenik meg.

A témák megközelítésében az a lényeges különbség, hogy középszinten a vizsgázó személyes nézőpontból ír hozzá közel álló, mindennapi, személyével kapcsolatos vagy őt érdeklő témákról, míg emelt szinten az adott témát általánosabban is képes megközelíteni, és átfogó problémaként tárgyalni.

A nyelvi megformálásra az jellemző, hogy középszinten a vizsgázó röviden, egyszerűen, összefüggő mondatokban, emelt szinten pedig részletesen, változatos szókinccsel, nyelvileg igényesebben és pontosabban ír.

A feladatok és a feladatsor jellemzői

A feladatok a Kommunikációs helyzetek és szándékok, valamint a Témakörök című listákra épülnek.

Az íráskészség mérése során meghatározott kommunikációs helyzetet teremtünk, azaz megadjuk a szituációt, amelyben az írásmű keletkezik, az ehhez illeszkedő szövegfajtát, továbbá meghatározzuk az írásmű célját, témáját és címzettjét, valamint a szöveg írója és olvasója közötti kapcsolat jellegét. Mindezek meghatározzák a szöveg stílusát és hangnemét.

A vizsgán az alábbi feladattípus fordulhat elő:

– meghatározott szituációban megadott szempontok alapján történő szövegalkotás,

– verbális segédanyagok (pl. személyes feljegyzések, üzenetek, levelek, cikkek, felhívások, hirdetések, szórólapok) alapján történő szövegalkotás és/vagy azokra való reagálás,

– vizuális segédanyagok (pl. ábrák, képek, képsorok, grafikonok, táblázatok) alapján történő szövegalkotás.

A vizsgarész két feladatból áll. Mindkét feladatot megadott szempontok alapján kell kidolgozni. Az első feladat egy rövidebb, interakciós és tranzakciós szöveg, a második feladat egy hosszabb, véleménykifejtő szöveg létrehozása. A vizsgázónak az első feladatban 120–150 szót, a második feladatban 200–250 szót kell írnia.

A feladatmeghatározás, és a segédanyagok angol nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a receptív készségeket mérő vizsgarészek nyelvi szintjénél. A feladatok megoldásához nyomtatott szótár használható.

Értékelés

Az értékelés központi javítási-értékelési útmutatók alapján történik. Az értékelés alapjául szolgáló analitikus skálák magukban foglalják az értékelési szempontok részletes leírását is.

A két feladat értékelése egymástól független.

Szóbeli vizsga

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

Beszédkészség

A vizsga célja annak mérése, hogy a vizsgázó képes-e az adott szinten gondolatait idegen nyelven szóban kifejezni és a kommunikációs szándékoknak megfelelő beszélgetést folytatni.

A vizsga azt méri, hogy a vizsgázó milyen mértékben és milyen minőségben képes szóbeli tranzakcióra és interakcióra, amelynek egyaránt részét képezik a receptív és a produktív (beszédértés, beszédkészség) készségek. A vizsgázónak képesnek kell lennie mind az önálló témakifejtésre, mind a beszélgetésben való interaktív részvételre.

Tartalmi szerkezet

A vizsga azt méri, hogy képes-e a vizsgázó

– a megadott helyzetekben és szerepekben, a feladatnak megfelelő kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd a Kommunikációs helyzetek és szándékok című részt),

– a megadott témákról szóló beszélgetésekben részt venni (lásd a Témakörök című részt),

– a kommunikációs stratégiákat a szintnek megfelelően, hatékonyan alkalmazni (pl. beszélgetést elkezdeni, fenntartani és befejezni),

– folyékonyan, helyesen és hatékonyan használni a nyelvet,

– gondolatait, álláspontját következetesen, folyamatosan kifejteni,

– a megadott témákat általánosabb nézőpontból is tárgyalni,

– folyamatosan és természetesen részt venni a különböző témájú társalgásokban,

– bonyolultabb, váratlan elemeket is tartalmazó feladatokat sikeresen megoldani,

– elmagyarázni álláspontját, világosan érvelni,

– enyhe akcentusa ellenére természetes kiejtéssel, hanglejtéssel és normál beszédtempóban beszélni.

A közép- és az emelt szint közötti különbség a témák megközelítésében és a nyelvi teljesítmény színvonalában, azaz a nyelvi megformálás jellemzőiben jelenik meg.

A témák megközelítésében az a lényeges különbség, hogy középszinten a vizsgázó a megadott témakörökön belül a személyes vonatkozásokat fejti ki. Emelt szinten a vizsgázó az adott témákról az általánosítás szintjén is tud beszélgetni és véleményt nyilvánítani.

A nyelvi megformálásra az jellemző, hogy középszinten a vizsgázó el tudja érni, hogy az adott helyzetben kommunikáció jöjjön létre, és ezáltal szándéka megvalósul. Rövid, egyszerű mondatokban fejezi ki magát. Emelt szinten a vizsgázó választékosan, árnyaltabban fejezi ki magát.

A feladatok és a tételek jellemzői

A vizsgafeladatokban előforduló helyzetek és szerepek a Kommunikációs helyzetek és szándékok, valamint a Témakörök című listákra épülnek.

A feladatok tematikusan megfelelnek ezen korosztály élettapasztalatának és általános érdeklődésének, és teljesítésükhöz nincs szükség az érettségi vizsga általános műveltségi szintjét meghaladó ismeretekre.

A feladatmeghatározás egyértelműen meghatározza a szituációt és a vizsgázó szerepének leírását.

A vizsgabeszélgetésben az aktív szerepet a vizsgázó játssza.

A vizsgán a következő feladattípusok fordulnak elő, az alábbi sorrendben:

1. – társalgás,

2. – vita (véleménykülönbség megjelenítése és áthidalása),

3. – önálló témakifejtés vizuális segédanyagok alapján.

A szóbeli tételt a vizsgázó húzza. A tétel három feladatból áll. A feladatok kidolgozásához felkészülési idő nincs, de a második és a harmadik feladat végiggondolásához a vizsgázónak rövid (körülbelül feladatonként fél perc) gondolkodási idő áll rendelkezésére.

A tételhez készült vizsgáztatói példány a vizsgázónak adott információkon túl tartalmazza az előre megtervezett segítő kérdéseket és megjegyzéseket is.

A vizsga rövid bevezető, bemelegítő kérdésekkel kezdődik, amelyek célja az, hogy a vizsgázó ráhangolódjon az angol nyelv használatára. Az itt elhangzottakat nem értékeljük.

Az első feladat, a társalgás, azt méri, hogy a vizsgázó képes-e olyan témákat érintő beszélgetésben részt venni, amelyek nem hétköznapi tevékenységéhez, hanem elvontabb jelenségekhez kapcsolódnak.

A második feladat, a vita, egy adott témához kapcsolódó provokatív állítás megvitatása a vizsgáztatóval. A vizsgázó feladata az, hogy az adott állítás mellett, vagy ellen érveljen, kifejtse álláspontját, és reagáljon vitapartnere álláspontjára. A feladathoz készült vizsgáztatói példány a vizsgázónak adott információkon túl tartalmazza az adott témához kapcsolódó lehetséges érveket, amelyeket a vizsgáztató a beszélgetés során használhat.

A harmadik feladatban, az önálló témakifejtésben a vizsgázónak egy problémakörről kell gondolatait és véleményét önállóan, összefüggően és részletesen kifejtenie vizuális segédanyagokból (képek, rajzok, grafikonok stb.) kiindulva. Ha a vizsgázó elakad, vagy mondanivalója elfogy, a vizsgáztató segítő kérdéseket tehet fel. Ezeket a kérdéseket a vizsgáztatói példánynak tartalmaznia kell.

Az egységes megfogalmazású feladatmeghatározások és a segédanyagok angol nyelvűek, nyelvi szintjük azonban alacsonyabb a feladatok megoldásához szükséges nyelvi szintnél.

A feladatok megoldásához szótár nem használható.

A szóbeli vizsgához vizsganaponként 20 szóbeli tétel készül. Az előző évben felhasznált szóbeli tételsor legalább 15%-át frissíteni kell, felhasználva a korábbi vizsgaidőszak tapasztalatait.

A szóbeli vizsgarész értékelése

Az értékelés központilag kidolgozott analitikus skála alapján történik, amely tartalmazza az értékelési szempontok részletes leírását is. A vizsgázó feleletének értékeléséhez központilag kidolgozott egyéni értékelő lapot használnak. A feladatok értékelése egymástól független.

A vizsgát mindig egy kérdező tanár bonyolítja le, a vizsgáztatói példány előírásainak megfelelően. A másik két vizsgáztató értékel a központi értékelési útmutató alapján. A vitás esetekben a három tanár szótöbbséggel dönt.

BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK

A belügyi rendészeti ismeretek emelt és középszinten letehető írásbeli és szóbeli vizsga.

A vizsga célja

A kétszintű érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

-    ismeri-e a főbb rendészeti fogalmakat, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium alá tartozó rendészeti szervek feladatrendszerét, szervezetét, erőit, eszközeit,

-    meg tudja-e egymástól különböztetni a rendészeti szerveket, rámutatni azok azonosságaira és különbözőségeire,

-    képes-e az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium alá tartozó rendészeti szervekkel szemben támasztott elvárásokról önálló véleményt alkotni, véleményét érvekkel alátámasztani,

-    ismeri-e az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium alá tartozó rendészeti szervek működését meghatározó jogszabályok főbb rendelkezéseit,

-    képes-e elméleti ismereteit kiegészíteni a mindennapi életből vett példákkal,

-    elsajátította-e azokat az ismereteket, amelyekkel szituációs feladatokban fel tudja ismerni a tanult szabálysértési és bűncselekményi tényállásokat,

-    megtalálja-e a gyakorlati jellegű feladatok helyes megoldási módját, képes-e a megoldás logikus végigvezetésére,

-    ki tudja-e választani az elsősegélynyújtáshoz, a terepen történő tájékozódáshoz, a szakmai feladatok ellátásához szükséges eszközöket,

-    ismeri-e az eszközök célszerű használatát,

-    képes-e gondolatait szabatosan, szaknyelven megfogalmazni,

-    teljesítményében kifejeződik-e önálló gondolkodása, problémalátása, lényegkiemelő és rendszerező képessége

-    előadásmódja a szakmai elvárásoknak megfelelően határozott, meggyőző-e.

A belügyi rendészeti ismeretek tantárgy közép- és emelt szintű vizsgakövetelményei között a különbség az ismeretek mennyiségében, mélységében és megközelítési módjában is megnyilvánul. A középszintű vizsgán a vizsgázó általános rendészeti ismereteiről ad számot. A vizsgafeladatok a tananyagban való általános tájékozottságot, az egyszerű összefüggések felismerését, a praktikus ismeretek birtoklását és alkalmazásának képességét mérik. Az emelt szintű vizsgán emellett a tantárgyi ismeretek mélyebb összefüggéseit, az egyes anyagrészek közötti kapcsolatok felismerését és ezen ismeretek alkalmazásának képességét várják el a vizsgázótól a különböző komplex feladatok megoldása során. Az emelt szint magában foglalja a középszint követelményeit is.

I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

Témák

Vizsgaszintek

Középszint

Emelt szint

1. A rendészet alapjai

1.1. A rendészet, rendészeti szervek

 

 

A rend, a közrend (belső rend), a határrend fogalma

A vizsgázó legyen tisztában a rend, a közrend (belső rend) és a határrend fogalmával.

Ismerje fel az egyes fogalmak közötti kapcsolatot.

Ábrázolja az egyes fogalmak kapcsolatát ábrák segítségével.

A biztonság, a nemzetbiztonság és a közbiztonság fogalma

Ismertesse a biztonság, a nemzetbiz-
tonság, közbiztonság fogalmát.

Mutassa be az egyes fogalmak egyedi és közös jellemzőit.

Ábrázolja az egyes fogalmak kapcsolatát ábrák segítségével.

A rendvédelem, a közrend és a közbiztonság védelmének, az államhatár rendje védelmének fogalma

Határozza meg a rendvédelem, a közrend, a közbiztonság védelmének és az államhatár rendje védelmének fogalmát.

Értse az egyes fogalmak közötti összefüggéseket.

Ismertesse a társadalom védelmi rendszerének elemeit és funkcióit.

A katasztrófavédelem és a polgári védelem fogalma

Ismerje a katasztrófavédelem és a polgári védelem fogalmát.

Hasonlítsa össze az egyes fogalmak azonosságait és különbözőségeit.

 

A rendészet szervei

Minisztériumi hovatartozásuk szerint csoportosítva sorolja fel az egyes rendészeti szerveket.

Legyen képes a rendészeti szerveket a Magyar Köztársaság államszervei között elhelyezni.

Néhány szóban jellemezze az egyes rendészeti szerveket.

Mondjon gyakorlati példákat az egyes rendészeti szervek tevékenységére.

 

1.2. Az egyes rendészeti szervek általános jellemzése

 

 

Az egyes minisztériumok irányítása alá tartozó rendészeti szervek működését meghatározó főbb jogszabályok

Sorolja fel a rendészeti szervek működését meghatározó legfontosabb jogszabályokat (1949. évi XX. tv. az Alkotmányról; 1994. évi XXXIV. tv. a Rendőrségről; 3/1995. (III. 1.) BM. rendelet, a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról; 1993. évi CX. tv. a honvédelemről; 1999. évi LXXIV. tv. a katasztrófavédelemről; 1996. évi XXXVII. tv. a polgári védelemről; 1996. évi XXXI. tv. a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról).

Legyen tisztában az egyes jogszabályok jelentőségével, kapcsolatával.

Magyarázza el, miért kell a rendészeti szervek működését jogszabályi szinten meghatározni.

Határozza meg az egyes jogszabályok hatályát.

Ismertesse az egyes jogszabályok átfogó tartalmát.

Magyarázza el, hogy miért fontos a rendészeti szervek jogállását meghatározó normák törvényi szintű szabályozása.

A rendészeti szervek rendeltetése, jogállása és feladatai

Ismertesse az egyes rendészeti szervek rendeltetését.

Ismertesse és bizonyítsa az egyes rendészeti szervek sajátos jogállását, mutasson rá a jogállásbeli azonosságokra és különbségekre.

Szervenként csoportosítva ismertesse az egyes szervek főbb feladatait.

Fejtse ki az egyes rendészeti szervek rendeltetése, jogállása és feladatai közötti összefüggéseket.

A rendőrség és a katasztrófavédelem szervezeti felépítése, erői (személyi állománya) és eszközei

Ismertesse a rendészeti szervek szervezeti felépítését központi, területi és helyi szinten, emelje ki sajátosságaikat.

Állományviszonyuk szerint csoportosítva sorolja fel a rendészeti szervek erőit.

Rendeltetésük szerint csoportosítva ismertesse a rendőrség és a katasztró-
favédelmi szervek főbb eszközeit.

Következtessen és mondjon példát az egyes eszközök felhasználási lehetőségeire.

Ismerje fel a valóságban, képen vagy ábrán az egyes eszközöket.

Emelje ki az egyes szervek technikai eszközeiben meglévő különbségeket.

Sorolja fel a kárelhárítás és a katasztrófavédelmi feladatok egyes speciális eszközeit.

1.3 A rendészeti szervek kialakulása

 

 

A rendészeti szervek kialakulása

 

Mutassa be röviden a rendészeti szervek rendszerének kialakulását.

Emelje ki a rendészeti szervek specializálódásának állomásait.

Mutassa be, milyen társadalmi szükségletek vezettek a rendészeti szervek mai rendszerének kialakulásához.

Értelmezze a kontinentális és az amerikai típusú rendőrségi modellek különbségeit.

2. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium alá tartozó rendészeti szervek szakmai tevékenysége

2.1. A szakmai tevékenység területei, az egyes szervek működése és irányítása

 

 

A rendészeti szervek szolgálati tagozódása, szakmai tevékenységének területei

Legyen tisztában a rendőrség szolgálati tagozódásával (szolgálati ágak, szolgálatok, szakszolgálatok).

Ismerje a katasztrófavédelem szakmai tevékenységének területeit.

Nevezze meg a szolgálati tagozódás és a szakmai tevékenységi területek jogszabályi alapjait.

Szervenként sorolja fel a szolgálati ágakat és tudjon példákat mondani a szolgálatokra, szakszolgálatokra illetve szakmai tevékenységi területekre.

Sorolja fel a szolgálati ágakat, szolgálatokat, szakszolgálatokat.

Röviden ismertesse tevékenységüket, feladataikat.

A rendőrség és a katasztrófavédelem működésének általános elvei és szabályai

Sorolja fel a rendészeti szervek működésének általános elveit (működés törvényi szabályozása, feladatok ellátásának és az utasítás teljesítésének kötelezettsége, intézkedési kötelezettség, titoktartási kötelezettség, fegyverviselési jog, segítségnyújtási kötelezettség, közreműködő igénybevétele, segítség és eszközök igénybevétele a feladatok végrehajtásához, nyilvános szereplés).

Legyen tisztában a működési elvek jelentőségével, értse meg ezek gyakorlati hatását.

Mutassa be a működés általános elveinek szervenkénti egyedi és közös jellemzőit.

Mondjon példát az egyes működési elvek gyakorlati megvalósulására.

A rendészeti szervek irányítása és vezetése

Értse az irányítás és vezetés fogalmát.

Fogalmazza meg az irányítás és vezetés jogi alapját.

Értse meg a rendészeti szervek irányításának és vezetésének szükségességét.

Ismertesse az egyes rendészeti szerveket központi, területi és helyi szinten irányító és vezető szervezeteket és személyeket.

Mondjon példákat a miniszter irányítási, illetve az országos parancsnok vezetési tevékenységére.

Fogalmazza meg az irányítás és vezetés célját és eszközeit.

Felülről lefelé haladva ismertesse az irányítás és vezetés rendszerét.

Tudja bemutatni az irányítás és vezetés közötti különbségeket.

Fogalmazza meg az irányítás és vezetés célját és eszközeit.

Ismertesse azon jogszabályi eszközöket, melyek a miniszter és az országos parancsnok rendelkezésére állnak vezetési és irányítási feladataik ellátásához.

2.2. Intézkedések és kényszerítő eszközök

 

 

A rendőri intézkedések és alkalmazásuk alapvető szabályai

Fogalmazza meg és értelmezze az intézkedések alkalmazásának követelményeit, elveit (jogszerűség, szakszerűség, szükségesség, arányosság, eredményesség, objektivitás, biztonság),
és szabályait.

Sorolja fel a tanult rendőri intézkedéseket, ismertesse azok lényegét.

Válassza külön a személyei szabadságot korlátozó és nem korlátozó intézkedéseket.

Magyarázza el – akár példák bemutatásával is – az igazoltatás, ruházat- csomag- és a jármű átvizsgálás, elfogás és előállítás, elővezetés, személy- és tárgykörözés elrendelése, a biztonsági intézkedés és a helyszínbiztosítás jelentőségét.

Konkrét jogesetek kapcsán legyen képes a szükséges intézkedések kiválasztására, döntésének megindokolására.

Ismertesse a szolgálati fellépés módját.

Mutassa be az intézkedéseket tartalmazó jogszabályok rendelkezései közötti kapcsolatot (törvény, rendelet).

Értelmezze a szolgálati fellépés módja és az intézkedés közötti kapcsolatot.

Emelje ki az egyes intézkedések közös és speciális szabályait.

Mondja el, hogy az egyes intézkedések mely alkotmányos állampolgári szabadságjogok korlátozásával járnak.

A konkrét jogesetek kapcsán ismertesse az intézkedések fajtáit, határozza meg alkalmazásuk sorrendjét, az intézkedés megkezdése előtt figyelembe veendő körülményeket.

A kényszerítő eszközök és alkalmazásuk alapvető szabályai

Ismertesse és értelmezze a kényszerítő eszközök alkalmazásának követelményeit (jogszerűség, szakszerűség, szükségesség, arányosság, fokozatosság).

Sorolja fel a rendőrség által alkalmazott kényszerítő eszközöket.

Mondjon példát az egyes kényszerítő eszközök alkalmazásának leggyakoribb eseteire.

Sorolja fel, hogy kikkel szemben és milyen korlátozásokkal alkalmazhatók a kényszerítő eszközök.

Konkrét jogesetek kapcsán legyen képes a szükséges kényszerítő eszközök kiválasztására, döntésének megindokolására.

Szemléltesse a kényszerítő eszközök együttes alkalmazásának lehetőségeit.

Ismerje az egyes kényszerítő eszközök alkalmazásának korlátait (pl. lőfegyverhasználat, útzár alkalmazása).

Mondja el, mit kell tennie a rendőrnek a kényszerítő eszközök alkalmazását megelőzően az alkalmazás elkerülése érdekében.

Ismertesse, hogy az egyes kényszerítő eszközök alkalmazására milyen speciális szabályok vonatkoznak.

A konkrét jogesetek kapcsán mutassa be, hogy milyen jogszabályi rendelkezés alapján kerülhet sor a kényszerítő eszközök alkalmazására.

2.3 A katasztrófák felosztása

 

 

A katasztrófák felosztása

Határozza meg a katasztrófa definícióját.

Mondjon példát a különböző katasztrófahelyzetekre.

Csoportosítsa a katasztrófákat eredetük és kiterjedésük szerint.

2.4. Együttműködés, kapcsolatok és szolgálati tevékenységek

 

 

A rendészeti szervek együttműködése, kapcsolata a társadalmi szervekkel, szervezetekkel, a lakossággal és a civil kontroll

Határozza meg az együttműködés fogalmát.

Ismerje a rendőrséggel és a katasztrófavédelemmel együttműködő közigazgatási szerveket.

Ismertesse az egyes rendészeti szervek együttműködésének jogi alapjait.

Sorolja fel és értelmezze az együttműködés elveit, szintjeit és irányait.

Jellemezze a rendészeti szervek és az önkormányzatok, a társadalmi szervek, szervezetek, a lakosság együttműködését.

Mondjon példát az együttműködés gyakorlati megvalósulására.

Értelmezze, mit jelent a rendészeti szervek civil kontrollja, mondjon példát érvényesülésére.

Ismertesse a rendészeti szervek és az önkormányzatok együttműködésének jogszabályban rögzített formáit (véleményezés, javaslat, támogatás).

Határozza meg a nyilvánosság szerepét a rendészeti szervek civil együttműködésében.

Mutassa be a média szerepét a rendészeti szervek és a civil kontroll oldaláról, példákon keresztül mutasson rá ezek kapcsolatára.

A rendészeti szervek filozófiája

Ismerje a magyar rendészeti szervek filozófiáját.

Értse a rendészeti filozófia szükségességét.

Mondjon példát más országok rendészeti szerveinek filozófiájára.

A rendőrség által alkalmazott őr- és járőrszolgálati formák és tevékenységek, azok jellemzői

Magyarázza el, hogy mit jelent az őr- és járőrszolgálat. Sorolja fel az őrszolgálatokat.

Mutassa be az őr- és járőrszolgálat egyes változatait, illusztrálja példákkal alkalmazásukat.

A katasztrófavédelem tevékenysége és jellemzői

Sorolja fel és jellemezze az egyes szolgálati tevékenységeket.

Jellemzői alapján határolja el egymástól a polgári védelmi és tűzvédelmi tevékenységeket.

Ismertesse a megelőzési tevékenység lényegét, főbb szabályait, az ebben résztvevő szerveket és feladatrendszerüket.

Tudja felsorolni a tűzoltóság szerveinek feladatait a katasztrófavédelmi tevékenységben.

Ismerje a tűzoltás és műszaki mentés főbb szabályait, valamint a végrehajtásban résztvevők főbb feladatait.

Tegyen különbséget a katasztrófavédelem szervezetének háborús helyzetben, illetve békeidőben végzett tevékenysége között.

Gyakorlati példákon keresztül mutassa be a tűz-, katasztrófa- és polgári védelem szakmai tevékenységében meglévő átfedéseket.

A katasztrófavédelem tevékenysége az egyes katasztrófahelyzetekben

Ismertesse az egyes természeti katasztrófák (árvíz, földrengés, vihar) bekövetkezése esetén végrehajtandó legfontosabb teendőket.

Mondja el mi a teendő nukleáris veszélyhelyzet vagy katasztrófa során.

Mutassa be a biológiai veszélyhelyzetben (járvány, fertőző állatbetegségek) követendő rendszabályokat.

Sorolja fel az óvóhelyek fajtáit, ismertesse, hogy milyen tényezőket kell figyelembe venni kialakításuk során.

Csoportosítsa az egyéni védőeszközöket és ismertesse alkalmazásuk módozatait.

3. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium alá tartozó rendészeti szervek funkcionális tevékenysége

3.1. A személyzeti, munkaügyi és szociális tevékenység

 

 

Az egyes rendészeti szervek tagjává válásának feltételei

Tudja felsorolni és értelmezni a szolgálati viszony létesítésének törvényi feltételeit.

Sorolja fel milyen jogállású személyek alkotják a rendészeti szervek állományát.

Sorolja fel a rendészeti szervek tagjává válásának feltételeit állományviszony szerint meghatározó jogszabályokat (1996. évi XLIII. tv. a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról; 1992. évi XXXIII. tv. a közalkalmazottak jogállásáról és a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. tv.)

Mutassa be a rendészeti szervek tagjaival szemben támasztott speciális pályaalkalmassági feltételeket.

A személyzeti, munkaügyi és szociális tevékenység célja, feladatai

Nevezze meg a rendészeti szerveknél végzett személyzeti, munkaügyi és szociális tevékenységet meghatározó jogszabályokat.

Ismerje a rendészeti szerveknél végzett személyzeti, munkaügyi és szociális tevékenység célját.

Sorolja fel és értelmezze a személyzeti, munkaügyi és szociális tevékenység fő feladatait.

Mondjon példát az egyes feladatok gyakorlati megvalósulására.

Az egyes rendészeti szervek tagjait megillető alapvető pénzügyi és anyagi járandóságok, szociális juttatások

Soroljon fel néhányat a rendészeti szervek hivatásos, köztisztviselői és közalkalmazotti állományú tagjait megillető járandóságok és szociális juttatások köréből.

Ismerje, hogy a személyi állomány tagjainak milyen elismerések adhatóak.

Mondja el, miből áll az alapilletmény és az mivel egészülhet ki.

Magyarázza el a rendészeti szervek hivatásos állományú tagjainak rendfokozati és beosztási előmeneteli feltételeit.

3.2. Szolgálattal összefüggő jogok és kötelességek

 

 

A személyi állomány szolgálatellátással összefüggő jogai és kötelességei

Sorolja fel és magyarázza el a rendészeti szervek hivatásos állományú tagjait szolgálati feladataik ellátása során megillető jogokat.

Ismertesse szolgálati kötelezettségeiket.

Magyarázza el a jogok és kötelezettségek egységes érvényesülésének szükségességét.

A személyi állománnyal szemben támasztott társadalmi elvárások, jogi, szakmai és etikai követelmények

Fogalmazza meg a rendészeti szervekkel kapcsolatos általános társadalmi elvárásokat.

Mondja el saját véleményét, milyen elvárásokat támaszt az egyes rendészeti szervek tagjaival szemben.

Szerzett ismeretei köréből vett példákon keresztül mutassa be a rendészeti szervek tagjai számára követendő, illetve nem kívánatos magatartásformákat.

Ismertesse a személyi állomány tagjaival szemben támasztott jogi és szakmai követelményeket.

Vázolja fel a személyi állománnyal szemben megfogalmazott etikai követelményeket.

Következtessen a társadalmi, jogi, szakmai és etikai elvárások összefüggéseire.

Példákon keresztül mutassa be, hogy milyen módon öltenek testet az etikai elvárások a rendészeti szervek működését meghatározó jogszabályokban.

Az alapvető állampolgári jogok korlátozása

Sorolja fel azokat az alkotmányos állampolgári alapjogokat, melyeket a rendészeti szervek tagjai csak korlátozottan vagy egyáltalán nem gyakorolhatnak.

Mondja el, hogy az egyes jogok korlátozására a hivatásos állomány esetében milyen szabályok vonatkoznak.

Magyarázza el, hogy mi az oka az egyes jogok korlátozásának.

3.3. A környezet-, munka- és egészségvédelem

 

 

A környezet-, munka- és egészségvédelem célja, feladatai

Nevezze meg a környezet-, munka- és egészségvédelmet meghatározó alapvető jogszabályokat.

Következtessen a környezetvédelem jelentőségére a rendészeti szervek tevékenységében.

Legyen tisztában a munkavédelem fogalmával, céljával, sorolja fel területeit.

Határozza meg az egészségvédelem célját, sorolja fel feladatait.

Mondjon példákat a munkavédelem területén a rendészeti szervek által felhasznált eszközökre.

Ismertesse mi minősül szolgálati balesetnek, illetve, hogy ennek bekövetkezése esetén milyen teendők vannak.

Az elsősegélynyújtás alapelvei, az eszméletvesztés, mérgezés, vérzés, törés, égési sérülés elsődleges ellátásának gyakorlati feladatai

Definiálja az elsősegélynyújtás fogalmát.

Sorolja fel és értelmezze az elsősegélynyújtás alapelveit.

Ismerje az eszméletvesztés, mérgezés, vérzés, törés, égési sérülés alapvető jellemzőit.

Mutassa be az elsősegélynyújtásban felhasználható eszközöket.

Ismerje fel az elsősegélynyújtás valóságban, ábrán vagy képen látható eszközeit.

Konkrét esetek leírása alapján ismerje fel a sérülés jellegét, ismertesse az elsősegélynyújtás módját, válassza ki az ehhez szükségeszközöket.

3.4. A szolgálati érintkezés

 

 

Rendfokozatok és állománycsoportok

Sorolja fel a rendfokozati állománycsoportokat.

Csoportosítva sorolja fel a tiszthelyettesi, zászlósi, tiszti, főtiszti, tábornoki rendfokozatokat.

Ismerje fel a valóságban, képen vagy ábrán látható rendfokozati jelzéseket.

Fegyelmi és függőségi viszonyok

Fogalmazza meg a katonai fegyelem lényegét.

Mondja el az elöljáró, a feljebbvaló, az alárendelt fogalmát.

Ismertesse azok egymáshoz való viszonyát.

Soroljon fel a fegyelmi büntetések közül néhányat.

Magyarázza el miért fontos a fegyelem a rendészeti szervek működése szempontjából.

A szolgálati érintkezés főbb szabályai

Ismertesse a megszólítás, köszönés formáit.

Fogalmazza meg a tiszteletadás jelentőségét és sorolja fel eseteit.

Magyarázza el a jelentések és jelentkezések rendjét.

Ismertesse, milyen eltérések vonatkoznak a tiszteletadás szempontjából az egyenruházott és a polgári ruhás állományra.

3.5. Az alaki magatartás

 

 

Az alakiság jelentősége

Saját szavaival magyarázza el, mit jelent az alakiság a rendészeti szerveknél.

Példákkal támassza alá az alaki magatartás fontosságát.

Saját szavaival írja le az egyes alaki mozgásmódok végrehajtásának menetét.

Ismerje fel képről vagy ábráról az egyes mozgásmódokat.

Magyarázza meg az alakiasság, határozottság, fegyelmezettség összefüggését, illetve ezek kapcsolatát a szolgálati fellépés módjával.

A főbb alaki elvárások és követelmények

Sorolja fel és értelmezze a főbb alaki elvárásokat és követelményeket.

Fogalmazza meg személyi állománnyal szemben az öltözködéssel, megjelenéssel és ápoltsággal kapcsolatos követelményeket.

Emelje ki az egyenruhás állományra vonatkozó szabályokat, elvárásokat.

Emelje ki azokat az intézkedéseket, szolgálati formákat, amelyeknél az alakiságnak fokozott jelentősége van.

4. Tereptan

4.1. A tereptan alapjai

 

 

A terep fogalma, fajtái, jellemzői, a világtájak meghatározása

Határozza meg a terep fogalmát.

Ismertesse a terep fajtáit, azok jellemzőit.

Következtessen a terep jelentőségére a rendészeti szervek tevékenységében.

Legyen képes a világtájak meghatározására térképen, illetve a valóságban iránytű vagy tájoló segítségével.

Legyen képes a világtájak meghatározására a szükségeszközökkel, illetve eszközök nélkül (pl. égitestek alapján).

A térkép fogalma, fajtái, méretaránya

Definiálja a térkép fogalmát, legyen tisztában a terep és a térkép kapcsolatával, a térképi ábrázolás jelentőségével.

Ismertesse a térképeknél használatos méretarányokat, értse a kicsinyítés mértéke, a méretarány és az arányszám közötti kapcsolatot.

Magyarázza el a különböző méretarányú, illetve tartalmú térképek felhasználási lehetőségeit.

Mondjon példát a térkép alkalmazására a rendészeti szervek tevékenységével kapcsolatban.

Sorolja fel a térkép fajtáit és azok jellemzőit, emelje ki a katonai térképek sajátosságait.

A térképi jelek és jelzések. A térkép tájolása.

Mutassa be a térképi jelek és jelzések rendszerét.

Rajzolja le a turistatérképeken előforduló leggyakoribb egyezményes térképi jeleket.

Ismertesse a térkép tájolásának fogalmát.

Ismerje a tájolás mozzanatait.

Legyen képes a térkép tájolására iránytűvel, tájolóval vagy a terepen kitűzött világtáj alapján.

Sorolja fel a tájolás során előforduló leggyakoribb hibákat.

Mutasson rá a térkép felhasználási módja és a méretarány, valamint az egyes térképi jelzések alkalmazása közötti összefüggésekre.

4.2 A terepen történő tájékozódás

 

 

A tájékozódás fogalma, szerepe az ember és a rendészeti szervek tevékenységében

Ismertesse a tájékozódás fogalmát.

Következtessen a tájékozódás szerepére az ember és a rendészeti szervek tevékenységében.

Mutassa be a tájékozódás hagyományos eszközeit.

Ismerje a tájékozódás elősegítésére vonatkozó fontos szabályokat.

Fogalmazza meg a térképpel való tájékozódás műveleteit.

Magyarázza el a tájékozódási pontok lényegét és jelentőségét.

Tudjon tájékozódási pontokat kijelölni.

Mondjon példát a tájékozódást elősegítő modern navigációs eszközökre, röviden ismertesse használatuk módját.

Határozzon meg álláspontot azonosítással és becsléssel.

Jelöljön ki menetvonalat térképen, magyarázza el, hogy ennek során milyen jellemzőket kell figyelembe venni.

Ismertesse a tájékozódás sajátosságait különböző körülmények között (tájékozódás éjszaka, erdős-hegyes terepen, nagyobb településeken, télen, térkép nélkül).

Az iránytű, a tájoló és a távcső használata

Ismertesse az iránytű rendeltetését, fő részeit.

Legyen képes az iránytű vizsgálatára és előkészítésére használat előtt.

Mutassa be az iránytűvel végezhető műveleteket.

Határozza meg a világtájakat iránytű segítségével.

Mondja el a tájoló rendeltetését, fő részeit.

Fejtse ki a tájoló vizsgálatának és előkészítésének szabályait használat előtt.

Sorolja fel a tájolóval végezhető műveleteket.

Határozza meg a világtájakat tájoló segítségével.

Ismertesse a távcső rendeltetését és fő részeit.

Legyen képes a távcső vizsgálatára és használat előtti előkészítésére.

Mutassa be a távcső használatának lehetőségeit.

Végezzen távolság-meghatározást vonásképlet alkalmazásával, távcső segítségével.

Mutassa be az iránytű, a tájoló és a távcső használata során előforduló leggyakoribb hibákat.

A közúthálózat számozása, a közúti gépjárművek államjelzései, a magyar rendszámtáblák ismertető jegyei

Ismerje Magyarország fő közlekedési útvonalait és azok számozását.

Mutassa meg térképen a fő közlekedési útvonalakat.

Sorolja fel a Magyarországon forgalomban lévő rendszámtáblákat.

Írja le az egyes rendszámtáblák legfontosabb ismertető jegyeit.

Válassza ki a meghatározott rendszámtábla-fajtát a bemutatott képek, ábrák alapján.

Mondja el, hogy milyen feltételekkel adhatók ki a vonatkozó jogszabályok alapján forgalomban lévő rendszámtáblák.

Ismerje fel és képről vagy ábráról válassza ki az európai államok közúti gépjárműveinek államjelzéseit.

5. A jogellenes cselekményekkel szembeni fellépés

5.1. A jogellenes cselekmények

 

 

A jogellenes cselekmények értelmezése, felosztása

Ismertesse a jogellenesség fogalmát, magyarázza meg a definíció lényeges elemeit.

Csoportosítsa a jogellenes cselekményeket társadalomra veszélyességük szerint.

Definiálja a jogértelmezés fogalmát.

Sorolja fel az értelmezés módszereit, röviden ismertesse jelentésüket.

A jogellenes cselekményekkel szembeni fellépést meghatározó jogszabályok

A jogellenes cselekmények csoportosításának megfelelően sorolja fel a társadalomra veszélyes emberi magatartásokat leíró legfontosabb szabálysértési és büntető jogszabályokat. (1999. évi LXIX. tv., 218/1999. Korm. rendelet, 1978. évi IV. tv., 1998. évi XIX. tv.)

Mutassa be az egyes jogellenes cselekmények jogi szabályozásában meglévő különbségeket.

 

5.2. Szabálysértési alapismeretek

 

 

A szabálysértés fogalma, elkövetői, a felróhatóság és a felróhatósági akadályok

Definiálja a szabálysértés fogalmát, emelje ki és magyarázza meg a definíció kulcsszavait.

Sorolja fel a szabálysértés elkövetőit.

Fogalmazza meg, mit jelent a felróhatóság.

Következtessen az elkövető és a felróhatóság kapcsolatára.

A felróhatóság fogalmából vezesse le a felróhatósági akadályok rendszerét.

Mondjon példát a felróhatósági akadályokra.

Magyarázza el a különbséget a felróhatóságot kizáró és a megszüntető okok között.

Csoportosítsa a felróhatósági akadályokat kizáró és megszüntető okok szerint.

Emelje ki a szabálysértési és a büntetőjogi normák közötti kapcsolatot.

Az elkövetőkkel szemben alkalmazható szankciók

Sorolja fel a szabálysértési szankciókat.

Mondja el az egyes szabálysértési büntetések és intézkedések lényegét.

Ismertesse az egyes szankciók alkalmazásának szabályait, a pénzbírság esetében térjen ki a helyszíni bírság kiszabásának szabályaira.

Magyarázza el, hogyan változhat az elzárás és a pénzbírság mértéke halmazati szabálysértés esetén.

A szabálysértési ügyekben eljáró hatóságok és az eljárásban résztvevő személyek

Sorolja fel a legfontosabb szabálysértési hatóságokat (helyi önkormányzatok, bíróság, rendőrség), azok hatáskörét.

Saját szavaival magyarázza el, hogy az egyes ügyekben melyik szabálysértési hatóság köteles az eljárás lefolytatására.

Határozza meg az eljárásban résztvevők körét, azok jogállását.

Definiálja a hatáskör és illetékesség fogalmát.

Határozza meg, hogy a szabálysértési eljárásban kik lesznek a fő- és mellékszemélyek.

Mondja el, hogyan érvényesül a képviselet és a védelem a szabálysértési eljárás során.

A szabálysértési eljárás szakaszai, lefolytatásának rendje, főbb szabályai

Ismertesse a szabálysértési eljárás szakaszait.

Sorolja fel az eljárás megindításának módozatait.

Határolja el egymástól az eljárás megindításának módozatait.

Mondjon példát a feljelentésre és a bejelentésre.

Mondja el a szabálysértési eljárás lefolytatásának rendjét, ismertesse a főbb eljárási cselekményeket.

Jellemezze a szabálysértési kényszerintézkedéseket.

Nevezze meg az eljárás befejezésének lehetséges eseteit.

Mondja el, hogy milyen jogi eszközök állnak a szabálysértési hatóság rendelkezésére az eljárásban résztvevők közreműködésének kikényszerítésére.

Ismertesse, hogy mely esetekben kerül sor a tárgyalás tartására a szabálysértési eljárás során.

Definiálja a jogorvoslat fogalmát, mondja el, milyen jogorvoslati lehetőségek vannak a szabálysértési eljárásban.

A rendőrség tevékenysége során előforduló főbb szabálysértési tényállások köznapi értelmezése, gyakorlati jellemzői

Legyen képes példát mondani az egyes szabálysértésekre.

Jogszabály alkalmazásával dolgozza fel a rendelkezésére álló jogesetet, állapítsa meg, történt-e szabálysértés, ha igen, állapítsa meg, milyen.

Mutasson rá azokra a tényállási elemekre, melyek véleménye szerint megalapozzák a minősítése szerinti jogsértést.

Határolja el egymástól a kettős alakzatú szabálysértéseket.

A jogesetek megoldása során ismerje fel és mutasson rá azokra a tényállási elemekre, melyek elhatárolják egymástól a kettős alakzatú szabálysértéseket.

5.3. Bűncselekményi alapismeretek

 

 

A bűncselekmény fogalma, felosztása, elkövetői

A Büntető Törvénykönyvben (továbbiakban: Btk.) leírt fogalmi meghatározásnak megfelelően definiálja a bűncselekményt.

Súlyuk szerint csoportosítsa a bűncselekményeket, magyarázza meg a különbségeket.

Definiálja az elkövetők fogalmát.

Csoportosítsa az elkövetőket a bűncselekmény megvalósításával kapcsolatos szerepük szerint.

Mutassa be példákkal az egyes tettesi és részesi magatartások közötti különbségeket.

A bűncselekmény definíciójából emelje ki az egyes kulcsszavakat (társadalomra veszélyesség, szándékosság, gondatlanság, cselekmény), magyarázza meg büntetőjogi jelentésüket.

Vezesse le a bűntett büntető törvénykönyvi meghatározásából a vétségek meghatározását.

Tegyen különbséget az elkövetői alakzatok és az elkövetési módok között (társtettesség – csoportos elkövetés, bűnszövetség, bűnszervezet)

Határolja el a részesi magatartásokat a bűnpártolástól.

A tényállások fajtái, az általános törvényi tényállás szerkezete

Ismertesse a tényállás fogalmát.

Sorolja fel a tényállások fajtáit.

Mondjon példát a történeti és a törvényi tényállásra.

Vázolja fel az általános törvényi tényállás szerkezetét.

Sorolja fel az általános törvényi tényállás szükséges elemeit.

Magyarázza meg az általános törvényi tényállás rendszerének jelentőségét a törvényi tényállások elemzése és értelmezése szempontjából.

Átfogóan ismertesse az általános törvényi tényállás rendszerét.

Magyarázza el az általános törvényi tényállás egyes elemeinek jelentőségét a bűncselekmények megvalósulása szempontjából.

A büntethetőségi akadályok

Mondja el, mit nevezünk büntethetőségi akadálynak.

Különböztesse meg egymástól a büntethetőséget kizáró és megszüntető okokat.

Legyen képes példát mondani a büntethetőségi akadályok mindkét csoportjára.

Definiálja a jogos védelem és a végszükség fogalmát, határolja el őket egymástól.

Csoportosítsa a büntethetőséget kizáró okokat aszerint, hogy azok az általános törvényi tényállás mely szükséges elemének meglétét zárják ki (jogellenességet, elkövetővé válást kizáró okok, stb.).

Vonjon párhuzamot a szabálysértési eljárás esetében meghatározott felelősséget kizáró és a büntetőjogban alkalmazott büntethetőséget kizáró okok között.

Tegyen különbséget a büntethetőséget megszüntető okok esetében a felelősségre vonást és az eljárás lefolytatását kizáró okok között, mondjon példát az esetleges kivételekre.

Példával illusztrálja az olyan kivételt, amikor büntethetőségi akadály fennállása esetén is sor kerül az eljárás lefolytatására.

Az elkövetőkkel szemben alkalmazható szankciók

Sorolja fel a Btk. szankciórendszerének jellemzőit.

Magyarázza el a Btk. szankciórendszerének dualista jellegét.

Csoportosítva sorolja fel a büntetéseket és az intézkedéseket.

Jelölje meg az egyes főbüntetések kiszabható mértékét.

Ismertesse, hogy a modern büntetőjogi felfogásban milyen szerepet játszik a mediáció (jóvátétel) és melyen formái léteznek.

Magyarázza meg mit jelent az elterelés jogintézménye és milyen esetekben alkalmazható.

A rendőrség tevékenysége során előforduló leggyakoribb bűncselekmények köznapi értelmezése, gyakorlati jellemzői

Legyen képes példát mondani az egyes bűncselekményekre.

Jogszabály alkalmazásával dolgozza fel a rendelkezésére álló jogesetet, állapítsa meg történt-e bűncselekmény, ha igen állapítsa meg milyen.

Mutasson rá azokra a tényállási elemekre, melyek véleménye szerint megalapozzák a minősítése szerinti jogsértést.

Határolja el egymástól a kettős alakzatú jogsértéseket (szabálysértési és bűncselekményi tényállásokat).

A konkrét történeti tényállásokból emelje ki azokat a tényállási elemeket, melyek elhatárolják a kettős alakzatú jogsértéseket egymástól.

Legyen képes történeti tényállás megalkotására a megadott minősítésnek megfelelően.

5.4. Az elkövető és az áldozat *

 

 

* Az általános vizsgakövetelményekben a középszintű 5.4. sorszámmal jelzett ”Nyomozási alapismeretek” ebben a táblázatban az 5.6. sorszám alatt található.

 

Mondja el, hogy milyen körülmények vezethetnek az elkövetővé váláshoz.

Magyarázza el, hogy az elkövetővé válás folyamata hogyan függ a személyiség fejlődésétől.

Határozza meg a viktimológia fogalmát, helyezze el a bűnügyi tudományok rendszerében.

Ismertesse, milyen körülmények játszhatnak szerepet a sértetté válásban.

Sorolja fel, milyen jogi lehetőségek vannak a sértettek részére biztosított állami kárenyhítés során.

5.5. Az egyes bűncselekmény típusok kriminológiai jellemzői

 

 

 

 

Ismertesse a személy elleni, a közlekedési, a házasság-, család-, ifjúság-, nemi erkölcs elleni, valamint a vagyon elleni bűncselekmények kriminológiai jellemzőit.

Mondjon példákat a modern bűnözési jelenségekre, ezen belül a nagyvárosi bűnözés formáira.

Magyarázza el a szervezett bűnözés jellemzőit, mutassa be a bűnszervezetek működését.

Mutassa be a szervezett bűnözés és a terrorizmus kapcsolatát, magyarázza el, hogy a terrorcselekmény miért számít köztörvényes bűncselekménynek.

5.6. Nyomozási alapismeretek

 

 

A büntetőeljárás elvei

Saját szavaival mondja el, mit értünk büntetőeljárás alatt.

Sorolja fel a büntetőeljárási törvényben (továbbiakban: Be) meghatározott alapvető rendelkezéseket.

Ismertesse, mit jelent az ártatlanság vélelme, a védelem, a jogorvoslati jogosultság, a tényállás felderítése és a bizonyítékok szabad értékelésének elve.

Magyarázza el a Be. alapvető rendelkezéseiben megfogalmazott elvek jelentését, jelentőségét.

Fogalmazza meg a büntetőjog és a büntetőeljárás-jog kapcsolatát.

A büntetőügyekben eljáró hatóságok, az eljárásban résztvevő személyek

Csoportosítsa a büntetőügyekben eljáró hatóságokat az eljárásban betöltött szerepük szerint.

Sorolja fel a tanult nyomozó hatóságokat.

Határozza meg az eljárásban résztvevő személyek körét.

Ismertesse az egyes eljáró hatóságok (nyomozó hatóság tagja, ügyész, bíró) és résztvevők (sértett, tanú, terhelt, védő) szerepét a büntetőeljárás során.

Emelje ki a tanú és a terhelt főbb eljárási jogosultságait.

Ismertesse az ügyész nyomozásban betöltött szerepét, jogait, kötelességeit.

Magyarázza el a nyomozási bíró feladatait.

Határozza meg a védelem feladatait, ismertesse, hogy ki lehet védő.

Mutasson rá a terhelt és a tanú jogi helyzetében meglévő különbségekre.

Mondja el, mit jelent a képviselet és milyen formái vannak a büntetőeljárásban.

A büntetőeljárás szakaszai

Sorolja fel a büntetőeljárás szakaszait.

Definiálja a nyomozás fogalmát.

Ismertesse az egyes eljárási szakaszok legfontosabb elemeit.

Mondja el hogyan érvényesül a jogorvoslat a büntetőeljárásban.

Határozza meg a nyomozás kriminalisztikai meghatározását.

Mondja el, hogy milyen jogorvoslati lehetőségek vannak a büntetőeljárás egyes szakaszaiban.

A bűncselekmény nyomozása során alkalmazható krimináltechnikai eszközök

Határozza meg a krimináltechnika szerepét a nyomozásban.

Ismertesse a krimináltechnika területeit és legfontosabb feladatait.

Magyarázza el a kriminalisztikai azonosítás jelentőségét.

Ismertesse a nyom fogalmát, a nyomok csoportosítását.

Példákon keresztül mutassa be az egyszerűbb nyomrögzítési technikákat.

Válassza ki a nyomrögzítéshez haszná-
latos eszközöket, magyarázza el használatukat.

Tegyen különbséget a személyek, valamint a tárgyak
azonosításának metódusa
közt.

Ismertesse az egyedi személyazonosítást lehetővé tévő nyomok fajtáit, kriminalisztikai jelentőségét.

Mondja el, mikor kerülhet sor szakértő bevonására a büntetőeljárásban és milyen módon kell a szakvéleményt előterjeszteni.

A büntetőeljárási cselekmények és az azokkal kapcsolatos krimináltaktikai ajánlások, módszerek

Sorolja fel a Be-ben megnevezett fontosabb nyomozási cselekményeket (kihallgatás, helyszíni kihallgatás, szemle, felismerésre bemutatás, bizonyítási kísérlet, kutatás, lefoglalás) és ismertesse ezek lényegét.

Magyarázza el az adatgyűjtés jelentőségét.

Ismertesse a kihallgatás közös szabályait, az abszolút és relatív vallomástételi akadályokat.

Saját szavaival magyarázza el a szemle és a helyszíni kihallgatás közötti különbséget.

Sorolja fel a terhelttel szemben alkalmazható kényszerintézkedéseket.

Határozza meg a krimináltaktika és metodika fogalmát.

Mondja el, hogy milyen körülményekre kell figyelemmel lenni az egyes bizonyítási cselekmények lefolytatása során.

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A vizsga részei

Közép szint

Emelt szint

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

120 perc

15 perc

180 perc

20 perc

100 pont

50 pont

100 pont

50 pont

A vizsgán használható segédeszközök

 

Középszint

Emelt szint

 

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

A vizsgázó biztosítja

körző, vonalzó, íróeszköz

NINCS

körző, vonalzó, íróeszköz

NINCS

A vizsgabizott-
ságot működtető intézmény biztosítja

NINCS

távcső, tájoló, iránytű, 1:40.000 méretarányú turistatérkép, közúti gépjárművekben rendszeresített elsősegély-csomag, a tanult szabálysértési és bűncselekményi tényállásokat tartalmazó jogszabály vagy azok kivonata (lásd. az írásbeli vizsgarész leírásánál). Rendfokozati jelzéseket, rendszámtáblákat és államjelzéseket bemutató képek, tablók. Nyomrögzítő eszközök, rendészeti technikai eszközök (könnygázszóró palack, rendőrbot, bilincs) vagy ezek hiányában az eszközök képei is felhasználhatók

NINCS

távcső, tájoló, iránytű, 1:40.000 méretarányú turistatérkép, közúti gépjárművekben rendszeresített elsősegély-csomag, a tanult szabálysértési és bűncselekményi tényállásokat tartalmazó jogszabály vagy azok kivonata (lásd. az írásbeli vizsgarész leírásánál). Rendfokozati jelzéseket, rendszámtáblákat és államjelzéseket bemutató képek, tablók. Nyomrögzítő eszközök, rendészeti technikai eszközök (könnygázszóró palack, rendőrbot, bilincs) vagy ezek hiányában az eszközök képei is felhasználhatók

Nyilvánosságra hozandók

 

Középszint

Emelt szint

 

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

Anyag

NINCS

témakörök

NINCS

témakörök

Mikor?

NINCS

jogszabály szerint

NINCS

jogszabály szerint

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

Középszint

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

120 perc

15 perc

I. rész

Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok

II. rész

Szöveges, kifejtendő feladatok

Egy elméleti ismereteket számonkérő feladatot és egy gyakorlati jellegű feladatot tartalmaz

60 pont

40 pont

100 pont

50 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán a vizsgázónak egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az I. és a II. rész, illetve az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.

A feladatsor I. részének megoldásához semmilyen segédeszköz nem használható. A II. rész megoldásához szükséges információkat, pl. adatokat, szemelvényeket (a Szabálysértésről szóló 1999. évi LXIX. tv., továbbá a Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. tv. vagy ezeknek a tanult szabálysértési és bűncselekményi tényállásokat tartalmazó jogszabálykivonat) a feladatsornak mindig tartalmaznia kell. A vizsgázó hoz magával körzőt, vonalzót, íróeszközt.

Az írásbeli feladatlap formai és tartalmi jellemzői

A feladatok megoldása az alábbi kompetenciák alapján történik.

 

Kompetenciák

I. Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok

alapfogalmak ismerete, definiálása, alkalmazása

név, adat, ábra felismerése

összefüggések ismerete és alkalmazása

II. Szöveges (kifejtendő) feladatok

ismeretelemző- értékelő, önálló gondolkodás

gyakorlati feladatmegoldás logikus végigvezetése

tématartás, lényegkiemelő és rendszerező képesség

Tartalmi szerkezet

A feladatsor I. része a vizsgakövetelmények valamennyi fő témaköréből tartalmaz kérdéseket és megközelítően a következő belső arányok szerint épül fel:

Témakör

Arány%-ban

1. A rendészet alapjai

10

2. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium alá tartozó rendészeti szervek szakmai tevékenysége

20

3. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium alá tartozó rendészeti szervek funkcionális tevékenysége

25

4. Tereptan

10

5. A jogellenes cselekményekkel szembeni fellépés

35

A feladatsor II. része a vizsgakövetelmények alábbi témaköreiből tartalmaz kérdéseket és megközelítően a következő belső arányok szerint épül fel:

Témakör

Arány%-ban

2. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium alá tartozó rendészeti szervek szakmai tevékenysége

25

3. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium alá tartozó rendészeti szervek funkcionális tevékenysége

10

4. Tereptan

25

5. A jogellenes cselekményekkel szembeni fellépés

40

A feladatok jellemzői

I. Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok

A feladatsor I. része 10-15 kérdésből (feladatból) áll.

Lehetséges feladattípusok

1.    Tényadatok rendezése megadott szempont szerint (tartalmi szempontból igaz-hamis, helyes-helytelen állítás kiválasztása)

2.    Egyszerű ábra, séma, táblázat kiegészítése, behelyettesítés

3.    Képfelismerés

4.    Fogalmak magyarázata, hozzárendelése korhoz, személyhez, témához

5.    Összefüggések felismerése, kiegészítése (ok-okozat)

6.    A megegyezés és különbség feltárása

7.    Összetartozó fogalmak kiválasztása

8.     Egyéb

II. Szöveges (kifejtendő) feladatok

Szöveges feladatnak az tekinthető, ahol néhány összefüggő mondatban vagy hosszabb szövegben kell kifejteni a válaszokat. A megadott szöveg terjedelme maximum 100-150 szó, amely a megadott témakörökhöz kapcsolódó esetet, szituációt ír le. A felhasznált szöveg lehet publicisztikai (pl. sajtóhír vagy cikk), irodalmi mű vagy kitalált történet.

A szöveges feladatok száma kettő, a témakörök közötti arányt a tartalmi szerkezetnél leírtak szabályozzák.

Lehetséges feladattípusok

1.    Célok és következmények megkülönböztetése.

2.    Gyakorlati feladat megoldása során jogi szakkifejezések alkalmazása, cselekmény szakszerű jogi minősítése.

3.    Szöveges példa alapján feladatterv készítése.

4.    Fogalmak magyarázata, hozzárendelése korhoz, személyhez, témához

5.    Szövegben megtalálható tények, adatok megállapítása, érvek álláspontok ütköztetése, elhatárolása, azonosítása

6.    A megegyezés és különbség feltárása

7.    Összetartozó fogalmak kiválasztása

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az értékelés központilag összeállított javítási-értékelési útmutató alapján történik.

Szóbeli vizsga

Általános szabályok

A középszintű szóbeli tételsor összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik.

A vizsgázók a tétel pontos megfogalmazását és a feladatok párosítását a vizsga ideje előtt nem ismerhetik meg. A vizsgán a vizsgázónak mindkét feladatot meg kell oldania, de tetszőleges sorrendben adhatja elő az egyes feladatok megoldását.

A vizsgázó a rendelkezésre álló 30 percnyi felkészülési idő alatt vázlatot készíthet. A felkészüléshez használható: távcső, tájoló, iránytű, térkép, közúti gépjárművekben rendszeresített elsősegély-csomag, a tanult szabálysértési és bűncselekményi tényállásokat tartalmazó jogszabály vagy azok kivonata (lásd. az írásbeli vizsgarész leírásánál). Rendfokozati jelzéseket, rendszámtáblákat és államjelzéseket bemutató képek, tablók. Nyomrögzítő eszközök, rendészeti technikai eszközök (könnygázszóró palack, rendőrbot, bilincs) vagy ezek hiányában az eszközök képei is felhasználhatók. A szükséges eszközöket a vizsgáztató intézmény biztosítja, illetve a képeket, tablókat a feladat szövegével együtt kapja a vizsgázó. A feladat megoldásához szükséges eszközöket – amennyiben a feladat azt előírja – a vizsgázó önállóan választja ki.

A felelet időtartama maximum 15 perc. Felelet közben a vizsgázó használhatja a felkészüléskor készített vázlatát, azonban gondolatait önállóan kell kifejtenie. A szaktanár csak a legszükségesebb esetben szakíthatja félbe a vizsgázót, illetve tehet fel segítő, irányító kérdéseket. A felelet során használhatók a felkészüléskor kiválasztott eszközök.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A szóbeli tétel 2 feladatból áll.

A tételsort úgy kell összeállítani, hogy

-    a tételek első feladata elméleti ismereteket tartalmazzon

-    a második feladat az elméleti ismereteknek gyakorlati jellegű, szituációs feladatokban való alkalmazását kérje számon

-    a két részfeladat között tartalmi és területi átfedés ne legyen

-    a tételsor legalább 20 tételt tartalmazzon

-    a tételekben jelenjen meg a követelményrendszerben meghatározott valamennyi témakör

A következő vizsgaidőszakban a szóbeli tételek legfeljebb 20%-át kell megváltoztatni.

A tételsor összeállításánál az alábbi arányokat kell figyelembe venni:

1. feladat

Témakör

Arány%-ban

1. A rendészet alapjai

10

2. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium alá tartozó rendészeti szervek szakmai tevékenysége

20

3. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium alá tartozó rendészeti szervek funkcionális tevékenysége

25

4. Tereptan

10

5. A jogellenes cselekményekkel szembeni fellépés

35

2. feladat

Témakör

Arány%-ban

2. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium alá tartozó rendészeti szervek szakmai tevékenysége

25

3. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium alá tartozó rendészeti szervek funkcionális tevékenysége

10

4. Tereptan

25

5. A jogellenes cselekményekkel szembeni fellépés

40

A szóbeli vizsga értékelése

A szóbeli vizsgán a vizsgázó feleletét a szaktanár értékelési útmutató segítségével értékeli. A feleletre adható maximális pontszám 50, amely az alábbiak szerint érhető el.

A tételek értékelési szempontjai és arányai:

Értékelési szempont

Adható pontszám

Helyes feladatmegoldás, tartalmi kifejtés

30

A szaknyelv helyes alkalmazása, helyes eszközválasztás

10

Logikus, rendszerezett témavezetés

5

A témához illő példák felidézése, meggyőző, határozott előadásmód

5

EMELT SZINTŰ VIZSGA

Emelt szint

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

180 perc

20 perc

I. rész

Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok

II. rész

Szöveges, kifejtendő feladatok

A szóbeli tétel egy problémaközpontú feladat kifejtése

60 pont

40 pont

100 pont

50 pont

Írásbeli vizsga

Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az I. és a II. rész, illetve az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.

A II. rész feladatainak megoldásához szükséges információkat, pl. adatokat, szemelvényeket (a Szabálysértésről szóló 1999. évi LXIX. tv., továbbá a Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. tv. vagy ezeknek a tanult szabálysértési és bűncselekményi tényállásokat tartalmazó jogszabálykivonat) a feladatsornak mindig tartalmaznia kell. A vizsgázó hoz magával körzőt, vonalzót, íróeszközt.

Az írásbeli feladatsor formai és tartalmi jellemzői

Tartalmi szerkezet

A feladatsor a vizsgakövetelmény valamennyi témaköréből tartalmazhat kérdéseket.

A feladatok jellemzői

Legfőbb jellemzője a feladatok komplexitása, amely azt jelenti, hogy a megoldásban nemcsak egy fejezet ismeretanyaga jelenik meg, hanem többet is érinteni kell. A kérdéseket úgy kell megfogalmazni, hogy azok a rendészeti munka több szakterületét átfogva egy-egy résztevékenység kapcsán kérjék számon az egyes érettségi témakörök ismeretanyagát. A feladatsor összeállításánál többféle kompetencia együttes alkalmazására van szükség

 

Kompetenciák

I.    Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok

fogalmak, szakkifejezések ismerete, definiálása, alkalmazása

név, adat, ábra felismerése, összekapcsolása

összefüggések ismerete és alkalmazása

mérés, számítás elvégzése

jelek, jelzések értelmezése, ábrázolása

II.    Szöveges (kifejtendő) feladatok

ismeretelemző- értékelő, önálló gondolkodás

gyakorlati feladatmegoldás logikus végigvezetése

tématartás, lényegkiemelő és rendszerező képesség

többféle szakterületről származó ismeret összekapcsolása, szintetizálása

forráselemzés

önálló véleményalkotás

I. Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok

Az egyszerű, rövid választ igénylő feladatok között zárt és nyílt végű feladatok is lehetnek. A feladatok a részletes követelményekben meghatározott ismeretekre és kompetenciákra (pl. források, adatok, ábrák, térképek, jelmagyarázatok használata, szaknyelv alkalmazása) irányulnak.

Az egyszerű, rövid választ igénylő feladatsor kb. 6-10 komplex feladatból áll. Egy-egy feladat több részfeladatot is tartalmazhat.

Lehetséges feladattípusok

1.    Térkép, illetve térképi jelzések felismerése, ábrázolása, értelmezése, egyszerű mérések elvégzése

2.    A rendészeti szervek tevékenységével összefüggő képek értelmezése, a képek alapján fogalmak meghatározása

3.    Szöveg szakszavakkal, fogalmakkal való kiegészítése

4.    Fogalmak magyarázata, hozzárendelése korhoz, személyhez, témához

5.    Igaz, hamis ítéletek közötti választás

6.    Szöveg (pl. sajtóhír), illetve ábra közötti összefüggések feltárása

7.    Egyszerű ábra, séma, táblázat kiegészítése, behelyettesítés

8.    Összetartozó fogalmak kiválasztása

9.    Egyéb

II. Szöveges (kifejtendő) feladatok

A szöveges (kifejtendő) feladatsor 3-4 feladat megoldását kívánja meg. Ezekben a feladatokban néhány összefüggő mondatban vagy hosszabb szövegben kell kifejteni a válaszokat.

A feladatokhoz általában, de nem feltétlenül kapcsolódik valamilyen tágan értelmezett forrás (szöveg, kép, adat, térkép stb.). A felhasznált szöveg lehet publicisztikai (pl. sajtóhír vagy cikk), irodalmi mű vagy kitalált történet. Amennyiben a feladat forrás elemzését nem kívánja meg, a kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy az egy meghatározott témakör kifejtését igényelje.

Lehetséges feladattípusok

1.    Források megadott szempontok szerinti elemzése, összefüggések feltárása

2.    Elméleti ismeretek alapján egy megadott téma szabad kifejtése

3.    Szöveges példa alapján feladatterv készítése

4.    Szövegben megtalálható tények, adatok megállapítása, érvek álláspontok ütköztetése, elhatárolása, azonosítása

5.    Jogesetek kapcsán jogszabály segítségével ütköztetés és minősítés, az egyes rendészeti szervek tevékenységének leírása

Az írásbeli feladatlap értékelése

    Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik.

    Az egyszerű, rövid választ igénylő feladatok 60 ponttal – mely azonos a vizsgaponttal – értékelhetők. A szöveges (kifejtendő) feladatokra 80 pont adható, amit úgy kell vizsgaponttá alakítani, hogy a II. részre adott pontszámot 2-vel kell osztani. Ennek megfelelően az írásbeli vizsgarészre maximum 100 vizsgapont adható. Ha az osztás törtszámot eredményez, akkor felfelé kell kerekíteni.

Szóbeli vizsga

Általános szabályok

    Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik. A szóbeli vizsga tételeinek kifejtése során a vizsgázó feladata egy-egy komplex, több témakört is érintő téma (tétel) önálló és átfogó kifejtése, érvelő bemutatása.

    A vizsgához szükséges segédeszközök: távcső, tájoló, iránytű, 1:40.000 méretarányú turistatérkép, közúti gépjárművekben rendszeresített elsősegély-csomag, a tanult szabálysértési és bűncselekményi tényállásokat tartalmazó jogszabály vagy azok kivonata (lásd. az írásbeli vizsgarész leírásánál). Rendfokozati jelzéseket, rendszámtáblákat és államjelzéseket bemutató képek, tablók. Nyomrögzítő eszközök, rendészeti technikai eszközök (könnygázszóró palack, rendőrbot, bilincs) vagy ezek hiányában az eszközök képei is felhasználhatók. Az eszközökről a vizsgáztató intézmény gondoskodik. Amennyiben a tétel előírja, a vizsgázó az eszközöket önállóan választja ki és azokat a felkészülés és a feladatmegoldás során is használhatja.

    A vizsgázó a rendelkezésre álló 30 percnyi felkészülési idő alatt vázlatot készíthet, melyet felelet közben használhat, azonban gondolatait önállóan kell kifejtenie. A felelet időtartama maximum 20 perc. A kérdező tanár csak a legszükségesebb esetben szakíthatja félbe a vizsgázót, illetve tehet fel segítő, irányító kérdéseket. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el vagy nyilvánvaló, hogy elakadt.

A szóbeli feladatsor formai és tartalmi jellemzői

A szóbeli vizsga tételsorát úgy kell összeállítani, hogy a feladatok mindegyike a tantárgy több témakörét is érintse.

A tételsor összességében minden témakörre vonatkozóan tartalmaz kérdést.

A tételsor jellemzői

A tételsor 20 tételt tartalmaz.

A tételek jellemzői

A tételek összeállításakor törekedni kell a változatos, problémamegoldást ösztönző, valamint a (szöveges, képi, grafikus, tárgyi stb.) forrásokon és jogszabályismereten alapuló feladatok megfogalmazására.

A szóbeli vizsga értékelése

Az emelt szintű szóbeli vizsgán a vizsgázó feleletét a szaktanár az értékelési útmutató segítségével értékeli. A feleletre adható maximális pontszám 50, amely az alábbiak szerint érhető el.

A tételek értékelési szempontjai és arányai:

Értékelési szempont

Adható pontszám

Helyes feladatmegoldás, tartalmi kifejtés

25

A szaknyelv, eszközök, helyes alkalmazása, források megfelelő elemzése

10

Logikus felépítés, a témák közötti összefüggések feltárása

10

A témához illő példák felidézése, meggyőző, határozott előadásmód

5

BIBLIAISMERET – HIT GYÜLEKEZETE

I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

Követelmények

Témakörök

Középszint

Emelt szint

BIBLIAISMERET

1. Ószövetség

1.1. Teremtés és a lelkiismereti kor

A világ és az ember teremtése. A bűnbeesés.

Ismerje az ember teremtésének céljait, a bűnbeesés folyamatát és következményeit. Ismerje Káin és Ábel történetét és tanulságait. Az özönvíz és a nemzetek eredete.

Ismerje a kettős teremtéselméletet. Legyen képes összekapcsolni Noé történetét az utolsó idők eseményeivel és az egyházzal, valamint Nimródot és a Bábel tornyát az utolsó idők antikrisztusi világával.

1.2. A pátriárkák élete és kora

A pátriárkák történetei: Ábrahám, Izsák, Jákob, József.

Mutassa be Ábrahámot, mint a hit atyját és Isten barátját. Ismerje fel a párhuzamot Izsák feláldozása és Jézus Krisztus áldozata között. Tudja, hogy milyen messiási előképek szerepelnek József történetében.

Ismerje Ábrahám áldásának birtokba vételét és ígéreteinek megvalósulását utódjai életében.

1.3. Az exodus és a törvény

Mózes élete és szolgálata. Ismerje a tíz csapást és a páskabárányt mint Jézus Krisztusra utaló előképet. Pusztai vándorlás és a szövetségkötés.

Ismerje a tízparancsolatot és tudja elemezni az Újszövetség szemszögéből. Ismerje a Szent Sátor berendezéseit és annak szimbolikáját.

Mutassa be az egyiptomi rendszert a zsidó nép életkörülményein keresztül, és a zsidó nép magatartását a fogság alatt. Tudja bemutatni a zsidó nép pusztai vándorlásának szellemi és erkölcsi tanulságait.

1.4. A honfoglalás és a bírák kora

Ismerje a honfoglalás főbb eseményeit (Átkelés a Jordánon, Jerikó és Ai ostroma, Ákán bűne és a gibeoniták csalárdsága.) Ismerje Gedeon és Sámson életének és munkásságának tanulságait, valamint a bírák korának jellemzőit.

Mutassa be a honfoglalás szellemi, erkölcsi üzenetét az újszövetségi hívők számára.

1.5. A királyság kora

A királyság kialakulása.

Dávid és Salamon királysága.

A kettészakadt királyság – Izrael és Júda.

Illés és Elizeus próféták tevékenysége.

Mutassa be Sámuel próféta tevékenységén keresztül az átmenetet a bírák korából a királyság létrejöttéig. Ismerje fel és hasonlítsa össze Saul bukásának, valamint Dávid sikerének okait. Tudja értelmezni Salamon királyságát mint a messiási kor szimbólumát. Tudja bemutatni a királyok szellemi életén és tevékenységén keresztül, hogy ez milyen hatással volt a hanyatlás és a fogság előidézésére, illetve késleltetésére.

1.6. A babiloni fogság

Izrael és Júda fogságbavitelének története. Eszter története.

A hazatérés: Ezsdrás és Nehémiás tevékenysége.

Tudja bemutatni a fogságban élő zsidó nép életkörülményeit, társadalmi helyzetét. Legyen képes felismerni a helyreállítás szellemi alapelveit.

1.7. A költészeti könyvek

Ismerje a Biblia költészeti könyveinek összességét, azok szerzőit és főbb üzeneteit. Ismerje a zsoltárok keletkezésének körülményeit, szerepüket az istentiszteletben.

Tudja összehasonlítani a mózesi és a dávidi sátrat és istentiszteletet. Legyen tisztában a dávidi istentisztelet módjával, formájával, valamint annak újszövetségi előkép voltával.

1.8. A próféták

Ismerje a nagy próféták (Ézsaiás, Jeremiás, Ezékiel és Dániel) tevékenységét és üzenetük lényegét. Ismerje a főbb messiási próféciákat, és azok beteljesedését, valamint a nemzetekre és Izraelre vonatkozó utolsó időkről szóló próféciákat.

Jóel, Mikeás, Aggeus, Zakariás,
Malakiás.

 

2. Alapvető ószövetségi bevezetéstudományi ismeretek

A Biblia keletkezése, az Ószövetség könyveinek keletkezése és felosztása: történeti, költészeti és prófétai.

 

 

3. Újszövetség

3.1. Az Evangéliumok

Keresztelő János élete és munkássága. Jézus Krisztus földi életének eseményei, tanítása. Ismerje főbb tanításait (hegyi beszéd, megbocsátás, imádkozás, tanítványság, Jézus követése, Isten országáról szóló példázatok), és tudja vonatkoztatni azokat a keresztény hívő életre.

Ismerje Nikodémus és a szamáriai asszony Jézussal való beszélgetésének szellemi tartalmát.

 

Az apostolok elhívása.

 

 

Legyen tisztában Jézus Krisztus helyettesítő és engesztelő áldozatának jelentőségével.

 

3.2. Az Apostolok cselekedetei

A Szent Lélek kiáradása .

Legyen tisztában a Pünkösd eseményének jelentőségével. Ismerje Pál apostol életútját és szolgálatának jelentőségét.

Ismerjen a Pünkösdre utaló ószövetségi próféciát.

3.3. Az újszövetségi levelek

Ismerje Pál apostol levelei közül rómaiakhoz, korinthusiakhoz, efézusiakhoz, valamint a Zsidókhoz írt levél tartalmát és főbb üzeneteit.

Az apostoli levelek tartalmának ismerete. Legyen képes összehasonlítani az ószövetségi áldozatokat és a papi szolgálatot Jézus Krisztus áldozatával és főpapi szolgálatával a Zsidókhoz írt levél alapján. Tudja bemutatni Jézus Krisztus megdicsőülését, valamint a törvény és a kegyelem viszonyát Pál leveleiben.

3.4. A Jelenések könyve

Tudja értelmezni a hét gyülekezetnek adott üzeneteket. Legyen tisztában az utolsó idők eseményeivel (Antikrisztus uralma, Krisztus visszajövetele, az ezeréves királyság és az örökkévalóság).

Legyen képes összekapcsolni az utolsó idők eseményeit az ószövetségi próféciákkal és Jézus utolsó időkről szóló tanításával.

4. Alapvető újszövetségi bevezetéstudományi ismeretek

Az evangéliumok és az apostolok cselekedetei keletkezésének története és célja. A jelenések könyv keletkezésének és szerzőjének bemutatása.

Párhuzamok és eltérések az evangéliumokban és ezek okai. Az újszövetségi levelek felosztása: páli levelek: tanítói és pásztori; egyetemes.

 

 

 

KORTÖRTÉNETI HÁTTÉR

 

 

Kortörténeti ismeretek

 

 

4.1. Az ószövetségi zsidóság és nemzetek története

A zsidó nép eredete, pátriárkák, egyiptomi fogság és honfoglalás. Királyság kora, Izrael és Júda. Az asszír és a babiloni fogság, a helyreállítás és a diaszpóra.

Pátriárkák korának kronológiája. Egyiptom. A kánaánita népek és Izrael kapcsolata. A királyság, a prófétaság és a papság intézménye. Izrael és a környező népek kapcsolata. A birodalmak és a zsidó nemzeti szuverenitás.

4.2. A korai egyház története

Jézus és az apostolok korának történeti háttere: az intertestamentális kor. Tudja ismertetni a jeruzsálemi gyülekezet történetét és üldöztetését. Tudja bemutatni a kereszténység elterjedésének főbb állomásait és jelentősebb gyülekezeteit.

Zsidók a római uralom alatt. A zsidóság vallási élete, vallási mozgalmak, irányzatok: farizeus, esszénus, szadduceus, zélóta. Mutassa be az egyház működését és az újszövetségi istentiszteletet az apostolok cselekedetei és az újszövetségi levelek alapján.

 

 

 

FUNDAMENTÁLIS TEOLÓGIA

 

 

5. A kereszténység alaptanításai
5.1. A megtérés

Legyen tisztában a megtérés szó görög és héber jelentésével. Tudjon mondani bibliai példákat a megtérésre.

 

5.2. A bibliai hit

Ismerje a hit bibliai meghatározását, Jézus tanítását a hitről.

 

5.3. A keresztségek

Legyen tisztában a vízkeresztség szellemi tartalmával, ószövetségi előképeivel, és tudjon példákat mondani az újszövetségi könyvekből. Ismerje a Szent Szellem gyümölcseit és ajándékait és Jézusnak a Szent Szellemről mondott ígéreteit. Tudjon példákat mondani a Szent Szellemmel való megkeresztelkedésre.

 

5.4. A kézrátevés

Ismerje a kézrátevés szellemi jelentőségét, és tudjon megnevezni ó- és újszövetségi példákat.

 

5.5. A halottak feltámadása

Ismerje a halottak feltámadásának szakaszait és az azokra utaló bibliai próféciákat.

 

5.6. Az örök ítélet

Ismerje az isteni ítélet elveit, és tudjon megnevezni néhány történelmi ítéletet, valamint ismerje a jövőben megvalósuló ítéleteket.

 

 

 

 

BIBLIAI ÜNNEPEK

 

 

6. Az Úr ünnepei

Páska ünnepe

Hanuka

 

Kovásztalan kenyerek ünnepe

Purim

 

Első zsengék ünnepe

Jubileumi év

 

Hetek ünnepe

 

 

Kürtzengés ünnepe

 

 

Engesztelés napja

 

 

Sátorok ünnepe

 

A KERESZTÉNY ERKÖLCSI ÉLET – ETIKA

 

 

7. A keresztény erkölcsi élet – etika

Erkölcs, erkölcsi döntés, etika fogalma. Az erkölcs keresztény megítélése a bűn és a kegyelem fényében. A belső törvény: a lelkiismeret. Tolerancia és megalkuvás.

Tudja ismertetni az apostoli levelek alapján a keresztény életvitel főbb normáit, a hívőknek szóló intelmeket, a családról, a beszédről és a hívők közötti kapcsolatokról szóló tanításokat.

 

A keresztény etika normái a családi élet, a munka és a társadalmi élet területén.

 

 

A Tízparancsolat etikai üzenete.

 

Kompetenciák

Az vizsgázónak képesnek kell lennie arra, hogy a Bibliát ne csak olvassa, hanem bizonyos témák szerint tanulmányozza is; el kell tehát sajátítania az ún. szisztematikus olvasás képességét. Képesnek kell lennie továbbá a leggyakrabban felmerülő bibliai témákkal kapcsolatban konkrét szöveghelyek, illetve bibliai történet idézésére, bibliai szöveg alapvető mondanivalójának kifejtésére.

Képesnek kell lennie arra is, hogy bibliai eseményeket értelmezzen, azaz azoknak jelentést tulajdonítson; az Írás korokon túlmutató, a jelenre vagy akár önnön helyzetére vonatkoztatható tanulságait felismerje.

Az ó- és újszövetségi szövegek ismeretében legyen képes arra, hogy a bibliai eseményeket a világtörténelemben elhelyezze; valamint arra is, hogy az ó- és újszövetséget egymásra vonatkoztatva is értelmezze: lássa be bizonyos szöveghelyek jelentésbeli párhuzamosságát.

Képesnek kell lennie arra is, hogy etikai kérdéseket, mai problémákat elemezzen, ezekben foglaljon állást, véleményét indokolja.

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A vizsga részei

Középszint

Emelt szint

Szóbeli vizsga

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

15 perc

180 perc

20 perc

50 pont

100 pont

50 pont

A vizsgán használható segédeszközök

 

Középszint

Emelt szint

Szóbeli vizsga

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

A vizsgázó biztosítja

NINCS

NINCS

NINCS

A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja

Biblia (Károli); Bibliai
Atlasz (Aharoni-Avi
Yonah)

A II. részhez Biblia (Károli)

Biblia (Károli); Bibliai
Atlasz (Aharoni-Avi
Yonah)

Nyilvánosságra hozandók

 

Középszint

Emelt szint

Szóbeli vizsga

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

Anyag

témakörök

témakörök

témakörök

Mikor?

jogszabály szerint

jogszabály szerint

jogszabály szerint

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

Középszint

Szóbeli vizsga

15 perc

50 pont

A feladat: 10 perc
30 pont

B feladat: 5 perc
10 pont

A és B előadásmód 10 pont

Szóbeli vizsga

A tételsor legalább 20 tételből áll. Évente legalább öt új, az előző vizsgaidőszakban nem szereplő tételt kell beiktatni, ugyanannyi régi helyett.

A felkészüléshez a Károli Gáspár által fordított Biblia, valamint Bibliai Atlasz (Aharoni-Avi Yonah) használata megengedett.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A tételsor összeállításáért a szaktanár a felelős. A tételsort úgy kell összeállítani, hogy a tételek 60%-a a bibliaismereti, 40%-a a kortörténeti háttér, a fundamentális teológia, a bibliai ünnepek, valamint a keresztény erkölcsi élet témaköreiből kerüljön ki. Egy tétel egy A és egy B feladatból áll. Az A feladatok egy-egy témakör átfogó anyagából jelölnek ki egy-egy témát, amelyben a vizsgázó bemutatja alapvető bibliai ismereteit, tudását. A B feladatok rövidebb témák, fogalmak bemutatását, megadott bibliai idézet értelmezését kívánják meg a vizsgázótól. A szaktanár az A feladathoz mindig más témakörből illeszt B feladatot.

A szóbeli tételsorra vonatkozó nyilvánosságra hozatali szabályok

A témaköröket kell nyilvánosságra hozni, a konkrét tételcímeket nem lehet megadni a vizsgázóknak.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A vizsgázó a feleletre maximum 50 pontot kap. A vizsgázó szóbeli vizsgateljesítményének értékelése a következő általános értékelési kritériumok alkalmazásával történik:

A középszintű szóbeli tételek kifejtésének értékelési kritériumai    Pontérték

Tartalom    (A feladat 30 pont + B feladat

    10 pont =) 40 pont

– tématartás

– a téma bemutatásában érvényesülő bibliaismereti, egyháztörténeti, etikai,

teológiai, illetve kulturális tájékozottság, tárgyi tudás

– megfelelő szó- és fogalomhasználat

– gondolatgazdagság, problémaérzékenység

Előadásmód    (A feladat + B feladat =) 10 pont

– a témák megfelelő világos felépítése

– logikus érvelés

– világos nyelvi forma

– lényegkiemelés, rendszerezés

EMELT SZINTŰ VIZSGA

Emelt szint

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

180 perc

20 perc

100 pont

50 pont

I. feladatlap (Bibliaismereti feladatsor) 60 perc
40 pont

II. feladatlap (Szövegalkotási feladat) 120 perc
60 pont

A feladat: 15 perc
30 pont

 

 

B feladat: 5 perc
10 pont

 

 

A és B előadásmód 10 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az I. feladatlap megoldására 60 perc áll rendelkezésre. A felügyelő tanár az első feladatlapot beszedi és kiosztja a II. feladatlapot, melynek megoldási időtartama 120 perc.

Az I. feladatlap megoldásához semmilyen segédeszköz nem használható.

A II. feladatlap megoldásához a Károli Gáspár által fordított Biblia használata megengedett.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

Az írásbeli vizsga két, jól elkülönülő részből áll:

Az I. feladatlap 15–20 feladatot tartalmaz, amely bibliaismeret, alapfogalmak, egyszerű összefüggések ismeretét hivatott ellenőrizni.

Ebben a részben mutatja be a vizsgázó komplex bibliaismereti tudását, összetettebb teológiai kérdések világos megfogalmazási képességét, önálló vélemény- és ítéletalkotási készségét.

A II. feladatlap megoldásakor a vizsgázó értekező dolgozat műfajában fejti ki a megadott cím tartalmát, két írásbeli tételcím közül választhat.

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az írásbeli vizsgarész (100 pont)

Bibliaismereti feladatsor    40 pont

Szövegalkotási feladat    60 pont

Szóbeli vizsga

A szóbeli tételsor 20 tételből áll, melyek közül legalább 5 tételt évről évre módosítani kell. Minden tétel egy A és egy B feladatot tartalmaz.

A szóbeli tételsor formai és tartalmi jellemzői

A szóbeli vizsga témakörei, az A és B feladatok összeállítási lehetőségei és feltételei azonosak a középszintű vizsgáéval. Az emelt szintű érettségi vizsga tartalmi követelményrendszere magába foglalja a középszintű vizsga követelményeit. (A táblázatban az emelt szintű vizsga követelményei oszlop csak a többletet fogalmazza meg.)

Az emelt szintű vizsgán különös figyelemmel kell az A vagy B feladatban megfogalmazni azokat a témákat, amelyek a középszintű érettségi követelményeiben nem szerepelnek. A feladatjavaslatok közül az átfogóbb, tágabb ismeretanyagot és mélyebb értelmezést igénylő feladatok célszerű az emelt szintű vizsgára kiválasztani.

A szóbeli tételsorra vonatkozó nyilvánosságra hozatali szabályok

A témaköröket kell nyilvánosságra hozni, a konkrét tételcímeket nem lehet megadni a vizsgázóknak.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A szóbeli tételek értékelésére adható összpontszám 50 pont.

A középszintű szóbeli tételek kifejtésének értékelési kritériumai    Pontérték

Tartalom    (A feladat 30 pont + B feladat

    10 pont =) 40 pont

– tématartás

– a téma bemutatásában érvényesülő bibliaismereti, egyháztörténeti, etikai, teológiai, illetve kulturális tájékozottság, tárgyi tudás

– megfelelő szó- és fogalomhasználat

– gondolatgazdagság, problémaérzékenység

Előadásmód    (A feladat + B feladat =) 10 pont

– a témák megfelelő világos felépítése

– logikus érvelés

– világos nyelvi forma

– lényegkiemelés, rendszerezés

BIOLÓGIA

I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY

1. Bevezetés a biológiába

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

1.1. A biológia tudománya

 

 

Vizsgálati szempontok

Vizsgáló módszerek

Tudja, hogy a rendszerezés alapegysége a faj, de ennél nagyobb rendszertani kategóriák is vannak: ország, törzs, osztály.

Értelmezze a természetes rendszert az élővilág fejlődéstörténete alapján.

Tudja használni a fénymikroszkópot: tudjon kaparékot, nyúzatot készíteni, metszetet elemezni.

Fogalmazza meg a különbséget a feltevés (hipotézis) és az elmélet (teória) között.

Értelmezzen biológiai kísérletet, ismertesse a szempontokat, ismerje föl a kísérleti változót.

Ismertesse a modellalkotás lényegét.

1.2. Az élet jellemzői

 

 

1.2.1. Az élő rendszerek

 

Értelmezze működő rendszerként az élő szervezeteket.

1.2.2. Szerveződési szintek

Ismertesse a szerveződési szint fogalmát és biológiai tartalmát: sejt alatti, sejtszintű, egyed alatti és egyed feletti, szövet, szerv, szervrendszer, egyed, populáció, társulás, biom, bioszféra. Értelmezze, hogy a magasabb szerveződési szintek működései magukba foglalják az alacsonyabb szintűekét, de azokból nem vezethetők le (pl. a fizikai kémiai folyamatok az életműködések részjelenségei).

Fogalmazza meg az élő rendszerek általános tulajdonságait: anyagcsere, homeosztázis, ingerlékenység, mozgás, alkalmazkodás, belső egység, időzítő és irányító mechanizmusok (biológiai óra), növekedés, szaporodás, öröklődés és öröklődő változékonyság, evolúció, halandóság. Hozzon példákat ezekre.

1.3. Fizikai, kémiai alapismeretek

 

 

Ismertesse a diffúzió és az ozmózis biológiai jelentőségét. Végezzen el egyszerű plazmolízises kísérletet hagyma bőrszöveti nyúzatával.

Ismertesse a felületen való megkötődés biológiai jelentőségét (enzimműködés, talajkolloidok, kapillaritás).

Mutassa ki az orvosi szén nagy felületi megkötőképességét festékoldattal.

Tudja az aktiválási energia, és a katalizátor fogalmát.

Ismertesse az enzimek előfordulását (minden sejtben működnek), az enzimműködés lényegét, optimális feltéte-leit, utóbbit hozza összefüggésbe szervezete jellemző értékeivel (testhőmérséklet, pH – ozmotikus viszonyok).

Ismerjen enzimhibán alapuló öröklődő emberi betegséget (pl. tejcukorérzékenység), ismerje megnyilvánulásuk megelőz-hetőségét.

Ismertesse a szervezet ozmotikusan aktív anyagainak szerepét az életfolyamatokban (vérfehérjék a visszaszívásban, nyirokképzés).

Magyarázza a kromatográfia elvi alapját.

Hozza összefüggésbe az ATP-bontó enzimeket az energiaigényes folyamatokkal (miozin, Na-K pumpa), illetve az ATP szintézist az egyenlőtlen ioneloszlással (mitokon-drium).

Magyarázzon egy olyan kísérletet, amely az enzim működésé-hez szükséges optimális kémhatást és hőmérsékletet mutatja be.

2. Egyed alatti szerveződési szint

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

2.1. Szervetlen és szerves alkotóelemek

 

 

2.1.1. Elemek, ionok

Ismertesse a C, H, O, N, S, P szerepét az élő szervezetben.

Ismertesse a H+, Ca2+, Mg2+, Fe2+-3+, HCO3, a CO32–, NO3 ionok természetes előfordulásait.

Ismertesse, miért jódozzák a sót, miért tesznek a fogkrémekbe fluort.

Ismertesse a I, F, Si szerepét az élő szervezetben.

Ismertesse a Na+, K+, Cl-, NO2, NO3, PO43– ionok természetes előfordulásait.

2.1.2. Szervetlen molekulák

Értelmezze a víz, a szén-dioxid és az ammónia jelentőségét az élővilágban.

Mutasson ki szén-dioxidot meszes vízzel.

 

2.1.3. Lipidek

Ismertesse a lipidek oldódási tulajdonságait, hozzon rá köznapi példákat.

Értelmezze, hogy a zsírban oldódó vitaminokat miért nem kell mindennap fogyasztani. Ismertesse és ismerje fel a zsírok szerkezetét (glicerin + zsírsavak).

Tudja, hogy mely mirigyek hormonjai szteránvázasak.

 

Ismertesse a zsírok és olajok biológiai szerepét (energiaraktározás, hőszigetelés, mechanikai védelem), és hozza ezt összefüggésbe a zsírszövet szervezeten belüli előfordulásával.

Magyarázza a foszfatidok polaritási tulajdonságai alapján, miért alkalmasak a biológiai membránok kialakítására (hártyaképzés).

Ismertesse az epesav polaritása alapján az epe zsírokat szétoszlató szerepét.

Végezzen kísérletet az epe zsírokat szétoszlató szerepének bemutatására.

Magyarázza, hogy mi az összefüggés a karotinoidok konjugált kettőskötés-rendszere és fotokémiai szerepe között a növényekben (karotin, xantofill) és az ember látási folyamatában (A-vitamin, rodopszin).

2.1.4. Szénhidrátok

Ismertesse a szénhidrátok tulajdonságait (íz, oldhatóság, emészthetőség) az alábbi példákon: szőlőcukor, keményítő, glikogén, cellulóz.

Ismertesse a hidrolízis és a kondenzáció fogalmát, hozzon rá példákat a makromolekula-alapegységek összekapcsolódása és szétbomlása folyamatában.

Ismerje az aminosavak általános képletét és a peptidképződést.

2.1.5. Fehérjék

Ismertesse természetes előfordulásukat és az élő szervezetben betöltött szerepüket. Ismerje fel a glükóz, ribóz, dezoxiribóz molekulájának vázát.

Tudja a glükóz összegképletét és a poliszaharidok általános képletét.

Végezze el a keményítő kimutatását jóddal, vizsgálatát mikroszkóppal.

Magyarázza, miért édes a sokáig rágott kenyérhéj.

Ismertesse és ismerje fel a fehérjék általános szerkezetét (peptidlánc). Tudja, hogy a fehérjék alapegységei az aminosavak, s hogy a fehérje térszerkezete függ az aminosavsorrendtől.

Jellemezze a fehérjék biológiai szerepét (enzimek, összhúzékony fehérjék, vázanyagok, receptorok, szállítófehérjék, tartalék tápanyagok, antitestek, jelölő fehérjék, véralvadás, szabályozó fehérjék).

Mondjon példát ezek előfordulására.

 

 

Magyarázza, miért elengedhetetlen alkotói étrendünknek az esszenciális aminosavak. Mondjon példákat a mindennapi életből a fehérjék szerkezetének megváltozására (tojás- és hússütés).

Hozza összefüggésbe a stresszfehérjék (hősokkfehérjék) működését a sejt öngyógyító folyamataival.

Végezzen el fehérjék kicsapódását bemutató kísérleteket (hő, nehézfémsók, mechanikai hatás).

 

2.1.6. Nukleinsavak, nukleotidok

Magyarázza, hogyan rejlik a DNS szerkezetében az információhordozó, örökítő (önmegkettőződő) szerep.

Ismerje fel a nukleotidok és a nukleinsavak általános, cukor-bázis-foszfát egységekből felépülő molekulavázát.

Ismertesse a nukleotidok (NAD+, NADP+, ATP) biológiai jelentőségét.

Értelmezzen kísérleteket a DNS örökítő szerepének bizonyítására (Griffith és Avery, Hershey és Chase kísérlete).

2.2. Az anyagcsere folyamatai

 

 

2.2.1. Felépítés és lebontás kapcsolata

2.2.2. Felépítő folyamatok

Hasonlítsa és kapcsolja össze az élőlények felépítő és lebontó folyamatait. Hasonlítsa össze az élőlényeket energiaforrás szempontjából (fototrófok, kemotrófok) és C-forrás szempontjából (autotrófok és heterotrófok).

Tudja, hogy minden átépítés energiaveszteséggel jár. Magyarázza az endo- és exocitózis folyamatát.

Ismertesse e folyamatok lényegét (reduktív, energia-felhasználó), és helyét.

Magyarázza a növények, a fotoszintézis alapvető szükségességét a földi életben.

Értelmezze a fotoszintézis fény- és sötétszakaszának fő történéseit: a víz fényenergia segítségével bomlik, molekuláris oxigén keletkezik, a H szállítómolekulára kerül, ATP keletkezik (fényszakasz); a szén-dioxid redukálódik a H és az ATP segítségével, glükóz, majd más vegyületek keletkeznek (sötét szakasz).

Ismertesse az autotróf és a heterotróf lények nitrogénforrásait.

2.2.3. Lebontó folyamatok

Ismertesse a biológiai oxidáció lényegét, bruttó egyenletét.

Magyarázza az erjedés lényegét, ismertesse mindennapi felhasználását.

Tudja, hogy a szerves molekulák szénvázából szén-dioxid keletkezik, a hidrogén szállítómolekulára kerül.

Ismertesse a glikolízis összesített egyenletét, helyét. Értelmezze a citrátkör lényegét: a H szállítómolekulához kötődését, a széndioxid keletkezését, a folyamat helyét.

 

Tudja, hogy a végső oxidáció során a szállítómolekulához kötött H molekuláris oxigénnel egyesül, víz és ATP keletkezik. Ismertesse a folyamat helyét a sejtben.

Tudja, hogy az aminosavak lebomlásakor és átalakításakor a N ammónia, ill. karbamid formájában kiválasztódik, vagy más aminosavba kerül.

2.3. Sejtalkotók (az eukarióta sejtben)

Ismerje fel rajzolt ábrán a sejthártyát, citoplazmát, sejtközpontot, ostort, csillót, endoplazmatikus hálózatot, riboszómát, sejtmagot, mitokondriumot; sejtfalat, zöld színtestet, zárványt.

Ismertesse e sejtalkotók szerepét a sejt életében.

Vizsgálja és ismerje föl mikroszkópban a sejtfalat, színtestet, sejtmagot, zárványt.

 

2.3.1. Elhatárolás

Ismertesse a biológiai hártyák (membránok) szerepét (anyagforgalom, határolás, összekötés, jelölés, jelfogás) és felépítésének általános elvét. Hasonlítsa össze a passzív és az aktív szállítás lényegét (iránya, energiaigénye).

Ismertesse a passzív és az aktív szállítás mechanizmusát, végrehajtóit (kettős lipidréteg, membráncsatornák, szállítók, pumpák), hajtóerőit.

2.3.2. Mozgás

Hozzon példákat az állábas, ostoros, csillós mozgásokra az emberi szervezetben.

Hozza kapcsolatba a sejtmozgásokat a sejtvázzal.

2.3.3. Anyagcsere

Magyarázza a sejt belső hártyarendszerének funkcióját.

Ismertesse a mitokondrium és a színtest szerepét (biológiai oxidáció, fotoszintézis).

Ismertesse a sejtbe bejutó anyagok vagy belső felesleges anyagok lebontásának lehetőségét (lizoszóma).

2.3.4. Osztódás

Ismertesse a sejtek osztódási ciklusát (nyugalmi szakasz, DNS-megkettőződés, nyugalmi szakasz, osztódás).

Ismertesse a kromoszóma fogalmát, az ember testi sejtjeinek és ivarsejtjeinek kromoszómaszámát. Hasonlítsa össze a mitózist és a meiózist.

Ismertesse, hogy a meiózis folyamata miért eredményez genetikai változatosságot.

 

2.3.5. A sejtműködések vezérlése

Magyarázza, hogy a sejt hogyan válaszolhat külső és belső ingerekre (valamilyen belső anyag koncentrációváltozása, működésének megváltozása: alakváltozás, elválasztás vagy elektromos változás).

Értelmezze a K–Na-pumpa fontosságát.

Magyarázza a programozott és nem programozott sejthalál különbségét. Hozzon ezekre példákat.

3. Az egyed szerveződési szintje

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

3.1. Nem sejtes rendszerek

 

 

3.1.1. Vírusok

Ismertesse a vírusok biológiai, egészségügyi jelentőségét.

Ismertesse a vírusok felépítését és a vírusfertőzés folyamatát. Hozzon példát vírus által okozott emberi megbetegedésekre. Legyen tisztában alapvető járványtani fogalmakkal (fertőzés, járvány, higiénia).

Ismertesse a vírusok kialakulására vonatkozó elméletet.

Hasonlítsa össze a priont a vírussal.

3.2. Önálló sejtek

 

 

3.2.1. Baktériumok

Hasonlítsa össze a baktérium és az eukarióta sejt szerveződését.

Ismertesse a baktériumok környezeti, evolúciós, ipari, mezőgazdasági és egészségügyi jelentőségét; lássa ezek kapcsolatát változatos anyagcseréjükkel.

Magyarázza, hogy a felelőtlen antibiotikum-szedés miért vezet a kórokozók ellenálló formáinak elterjedéséhez. Hozzon példát baktérium által okozott emberi megbetegedésekre.

Ismertesse ezek megelőzését és a védekezés lehetőségét. Ismertessen fertőtlenítési, sterilizálási eljárásokat.

Hozzon példát kemo- és fototróf, valamint auto- és heterotróf baktériumokra.

Ismertesse a baktériumok DNS-ének jellemzőjét, és a baktériumok ivaros jellegű folyamatait.

3.2.2. Egysejtű eukarióták

Az alábbi fajokon mutassa be az egysejtű élőlények változatos testszerveződését és felépítő anyagcseréjét: amőba, a papucsállatka, a zöld szemes ostoros és élesztőgomba faj. Ismerje fel ezeket az élőlényeket fénymikroszkóppal, és figyelje meg mozgásukat.

Ismertesse az endoszimbióta elméletet.

Elemezzen az egysejtűek életmódjával összefüggő kísérleteket.

3.3. Többsejtűség

 

 

3.3.1. A gombák, növények, állatok elkülönülése

Magyarázza, hogy a testszerveződés és az anyagcsere-folyamatok alapján miért alkotnak külön országot az élőlények természetes rendszerében a növények, a gombák és az állatok.

Indokolja, hogy a sejtek működésbeli különbsége miért jár differenciálódással.

Hasonlítsa össze a gombákat, a növényeket és az állatokat (életszakaszok típusa, haploid és diploid szakasz hossza, ivarsejtképzés, spóraképzés).

 

A zöldmoszatok példáján mutassa be az egysejtű szerveződés és a többsejtű szerveződés típusait (sejttársulás, sejtfonal, teleptest).

3.3.2. Sejtfonalak

Ismertesse a gombák fonalas testfelépítését, spórás szaporodását.

Vizsgáljon fénymikroszkóppal penészgombát és fonalas zöldmoszatokat, rajzolja és jellemezze a mikroszkópban látottakat.

 

3.3.3. Teleptest és álszövet

Tudja, hogy ez a szerveződés jellemző a vörös- és barnamoszatok többségére, a zöldmoszatok egy részére (pl. csillárkamoszat), a kalapos gombákra és a mohákra.

Ismertesse a szivacsok testfelépítésének főbb jellemzőit.

Különböztesse meg a legismertebb ehető, és mérgező kalapos gombákat. Ismertesse a gombafogyasztás szabályait, tudja, hogy a gyilkos galóca halálosan mérgező.

Ismertesse a peronoszpóra, a fejespenész, az ecsetpenész, a farontó gombák, az emberi megbetegedéseket okozó gombák és a sütőélesztő gyakorlati jelentőségét.

Tudja, hogy a zuzmók a levegőszennyezés indikátorai.

Vizsgáljon kézinagyítóval és mikroszkóppal lombosmohákat, zuzmókat, ismertesse a megfigyeltek alapján testfelépítésüket.

Rajzolt ábrán tudja értelmezni a mohák kétszakaszos egyedfejlődésének lépéseit

Hozza összefüggésbe a mohák testfelépítését és társulásokban elfoglalt helyét.

3.4. Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak

 

 

3.4.1. A növényvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából

Tudja, hogy a növényvilág fejlődését befolyásolta a fényért, vízért való verseny, a szárazabb élőhelyeken való szaporodás lehetősége. Tudja ezeket összefüggésbe hozni a szervek megjelenésével, felépítésével.

Ismertesse a harasztoknál megjelenő evolúciós „újításokat” (szövetek, szervek), hozza ezeket összefüggésbe a szárazföldi élethez való hatékony alkalmazkodással.

Ismertesse a nyitvatermőknél megjelenő evolúciós „újításokat” (virág, mag, víztől független szaporodás), hozza ezeket összefüggésbe a szárazföldi élethez való hatékonyabb alkalmazkodással.

Rajzolt ábrán tudja értelmezni a harasztok és a zárvatermők kétszakaszos egyedfejlődésében az ivaros és az ivartalan szakaszok arányát, és ennek fejlődéstörténeti jelentőségét.

 

Ismertesse a zárvatermőknél megjelenő evolúciós „újításokat” (takarólevelek, bibe, zárt magház, termés, szállítócsövek, gyökérszőrök) hozza ezeket összefüggésbe a szárazföldi élethez való hatékonyabb alkalmazkodással. Ismertesse a termés biológiai szerepét és a magterjesztés stratégiáit.

Tudja használni a növényismeret könyvet a környezetében élő növények megismeréséhez, és élőhelyének, ökológiai igényeinek jellemzéséhez.

Ismertesse és ábrán ismerje föl a kettős megtermékenyítés folyamatát.

3.4.2. Az állatvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából

 

 

Ismerje fel és fogalmazza meg a testfelépítés, az életmód (kültakaró, mozgás, táplálkozás, légzés, szaporodás, érzékelés) és a környezet kapcsolatát az alábbi állatcsoportok példáján:

–    szivacsok

–    laposférgek

–    gyűrűsférgek

–    rovarok

–    fejlábúak (lábasfejűek)

–    a gerincesek nagy csoportjai (halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök).

Jellemezze önállóan csoportjellemzők alapján a fenti csoportokat.

 

3.4.3. A növények szövetei, szervei

 

 

-    Szövetek

Ismertesse, hogy milyen működésekre specializálódtak a következő szövetek: osztódó szövet és állandósult szövetek: bőrszövet, táplálékkészítő alapszövet és szállítószövet.

Vizsgáljon fénymikroszkóppal növényi szövet preparátumot, készítsen bőrszövet nyúzatot (pl. hagyma allevél). Vizsgáljon sejtüreget és kristáyzárványt. Értelmezze a látottakat.

 

-    Gyökér, szár, levél

Ismertesse a gyökér, a szár és a levél alapfunkcióit.

Ismerje fel egyszerű, sematikus rajzon a gyökér hossz- és keresztmetszetét, a kétszikű és egyszikű lágyszár keresztmetszetét, a fás szár keresztmetszetét, a kétszikű levél keresztmetszetét, tudja magyarázni a látottakat.

Magyarázza a fás szár kialakulását, az évgyűrűk keletkezését.

Vizsgáljon mikroszkópban gázcserenyílást és értelmezze a látottakat. Figyelje meg a víz útját színes tintába mártott fehér virágú növényen.

Jellemezze a gyökér, a szár, a levél felépítését és működését, módosulásait. Mondjon példát módosult szervekre.

Kövesse egy talajból felvett vízmolekula atomjainak sorsát a növényben.

Ismertesse a folyadékszállítás kémiai és fizikai hajtóerőit, hozza összefüggésbe a gyökér, szár és levél felépítésével.

Értelmezze, hogy a gázcserenyílások működése hogyan függ össze a zárósejtek felépítésével, turgorával és az ozmózis jelenségével.

Kövesse a gázcserenyíláson át felvett szén-dioxid-molekula sorsát a növényben. Értelmezzen növényi anyagszállítással kapcsolatos kísérletet.

-    Virág, termés

Ismertesse a virág biológiai szerepét és részeit. Ismertesse az egyivarú és a kétivarú virág, az egylaki és a kétlaki növény fogalmát.

Hozza összefüggésbe a nappalhosszúság virágképzésben betöltött szerepét az eredeti élőhely, illetve a megváltoztatott élőhely (pl. honosítás) nappalhosszúságával.

Tudjon kapcsolatot teremteni a virág és a termés részei között.

 

Ismertesse a virágos növények fajfenntartó működéseit
(mag-, illetve termésképzés, vegetatív szervekkel történő szaporodás). Ismertesse az ivaros és az ivartalan szaporítás előnyeit és hátrányait. Ismertesse a növények főbb ivartalan szaporítási módjait (tőosztás, dugványozás, oltás, szemzés, klónozás).

Ismertesse a csírázás külső és belső feltételeit egy csírázási kísérlet kapcsán.

Ismertessen hormonális hatásra bekövetkező növényi életműködéseket (gyümölcsérés).

Ismertesse a hormonok szerepét a növények életében, értelmezzen az auxin hatására vonatkozó kísérleteket (Paál Árpád).

3.4.4. Az állatok szövetei, szaporodása, viselkedése

 

 

-    Szövetek

Magyarázza, hogy milyen működésekre specializálódtak a következő szövetek: hámszövet (működés és felépítés szerint is), izomszövet, kötőszövet és idegszövet, és ez hogyan tükröződik a felépítésükben.

Ismerje fel fénymikroszkópos készítményen a következő szöveteket: többrétegű elszarusodott laphám, vázizom, csontszövet, idegszövet, emberi vér.

Ismerje fel fénymikroszkópi fényképen a következő szöveteket: többrétegű elszarusodott laphám, csillós hám, vázizom, csontszövet, üvegporc, emberi vér.

-    Szaporodás – egyedfejlődés

Ismertesse a petesejt, a hímivarsejt, a zigóta, a hímnősség és a váltivarúság, az ivari kétalakúság, az embrionális és posztembrionális fejlődés fogalmát.

Vonjon párhuzamot példák alapján az életkörülmények és a szaporodási mód között (ivaros, ivartalan, külső és belső megtermékenyítés, szaporodási rendszerek, az ivadékgondozás és az utódszám összefüggése).

Tudjon példát az ivartalan szaporodásra és a regenerációra.

-    Viselkedés

Példák alapján ismertesse az önfenntartással kapcsolatos viselkedéseket (tájékozódás, komfortmozgás, táplálkozási magatartás, menekülés).

Példák alapján ismertesse a fajfenntartással kapcsolatos viselkedéseket (a partner felkeresése, udvarlás–nász, párzás, ivadékgondozás, önzetlenség, agresszió).

Jellemezze az alábbi magatartásformákat: reflex, irányított mozgás, mozgásmintázat, társítások, belátásos tanulás. Tudjon ezekre példát hozni, illetve példákból ismerje fel ezeket.

 

4. Az emberi szervezet

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

4.1. Homeosztázis

 

 

Ismertesse a homeosztázis fogalmát, jelentőségét.

Értelmezze, hogy a beállított értékek maguk is változnak. Magyarázza az egészséget, mint a normális tartományon belül visszaálló homeosztázist.

4.2. Kültakaró

4.2.1. Bőr

Ismertesse a bőr funkcióit (védelem, hőszabályozás érzékelés: fájdalom, tapintás, nyomás, hő ingerek).

Ismertesse a bőr szöveti szerkezetét, mirigyeit és azok funkcióit, és ábrán azonosítsa a bőr részeit.

Magyarázza a hám megújulását.

4.2.2. Szabályozás

Ismertesse a bőr hajszálereinek szerepét a testhőmérséklet szabályozásában és az anyagforgalomban.

 

4.2.3. A bőr gondozása, védelme

Ismertesse a bőr festéksejtjeinek működését, a napsugárzás hatását a bőrre, a napozás egészségtani vonatkozásait, a védekezést. Tudja, mit jelent a bőr tisztántartása, kozmetikázása, a bőrápolás, hajápolás.

Tudja, mi az anyajegy, a szemölcs, hogyan alakul ki a mitesszer, a pattanás, vízhólyag, vérhólyag és mi a teendő velük.

Tudja, hogy miért veszélyes az égési sérülés.

Tudjon égési sérülést ellátni.

 

4.3. A mozgás

4.3.1. Vázrendszer

Ismertesse a csontváz biológiai funkcióit.

Ismertesse a gerincoszlop tájékait, a mellkas, az agykoponya és az arckoponya csontjait (orrcsontot, járomcsontot, felső és alsó állcsontot), tudjon az arcüreg szerepéről. Rajzolt ábrán ismerje fel ezeket. Magyarázza a gerincoszlop kettős S alakját.

Ismertesse a csont kémiai összetételét (szerves és szervetlen alkotók), ezek szerepét, hozza összefüggésbe arányuk változását az életkorral, a fiatalkori és időskori csontsérülésekkel.

Ismertesse egy lapos és egy hosszú csöves csont szerkezetét a megfelelő funkciókhoz kötve. Ismerje fel a csigolya részeit.

Tudjon példát mondani a csontok összenövésére, varratos, porcos és ízületes kapcsolódására, magyarázza, hogy ezek milyen mozgást tesznek lehetővé az adott helyeken. Ismerje fel rajzon az ízület részeit. Tudja, hogy a csigolyák milyen funkciókat töltenek be.

Ismertesse a függesztőövek funkcióját, csontjait, a gerincesek ötujjú végtagtípusának csontjait.

Hasonlítsa össze a férfi és a női csontvázat, magyarázza a különbséget.

4.3.2. Izomrendszer

Tudja a helyét és funkcióit a következő izmoknak: gyűrű alakú záróizmok, mimikai izmok, bordaközi izmok, mellizom, hasizmok, gát izmok, rekeszizom, végtagok hajlító- és feszítő izmai, fejbiccentő izom.

 

 

Ismertesse a vázizom felépítését: izomsejt, izomrost, izompólya, inak.

Ismertesse miért fontos a bemelegítés, hogyan szüntethető meg az izomláz.

Magyarázza az izom saját energiatároló és oxigéntároló molekuláinak szerepét.

Ábra segítségével magyarázza el a gerinces vázizomrost összehúzódását (aktin és miozin). Értelmezze a Ca2+-ion és az ATP szerepét.

Értse az izomláz kialakulásának okait.

4.3.3. Szabályozás

Tudja, hogy a vázizmok akaratlagos mozgásai agykérgi funkciókhoz kötöttek.

Értelmezze, hogy valamennyi izommozgás alapvető háttere az izomtónus.

4.3. 4. A mozgás és mozgási rendszer egészségtana

Ismertesse a mozgási szervrendszer gyakoribb betegségeit és ellátásuk módját (elemi elsősegélynyújtás): törés, gerincsérülés, ficam, rándulás, izületi gyulladás, húzódás, lúdtalp, bokasüllyedés, gerincferdülések, illetve ezek megelőzésének lehetőségei.

Ismertesse a csípőficam szűrésének fontosságát és korrigálásának lehetőségeit.

Ismertesse az életmód szerepét a betegségek és a sérülések megelőzésében.

Ismertesse a testépítés során alkalmazott táplálékkiegészítők káros hatásait. Ismertesse a testedzés jelentőségét, típusait (erőnléti, ügyességi, állóképességet fokozó). Ismertesse a mozgás szerepét a testsúly szabályozásában.

4.4. A táplálkozás

 

 

4.4.1. Táplálkozás

Tudja a táplálkozás jelentőségét, és értse folyamatait.

Tudja, hogy mi a különbség a táplálék és tápanyag között.

 

4.4.2. Emésztés

Ismerje fel ábrán az emésztőrendszer részeit, tudja biológiai funkcióit.

Ismertesse a máj szerepét az emésztőnedv-termelésben, a fehérje- glükóz- és glikogénszintézisben, a raktározásban és a méregtelenítésben.

Ismerje fel a fog részeit, a fogképletet.

Ismertesse a szájápolás higiéniáját, a fogszuvasodás megelőzését, kezelését. Ismertesse a rendszeres fogorvosi szűrővizsgálat jelentőségét.

Ismertesse az emésztőnedveket, termelődési helyüket és szerepüket a fehérje, a szénhidrát, a zsír és a nukleinsav emésztésének folyamatában.

Értelmezzen a hasnyál vagy a gyomornedv hatását bemutató kísérletet.

 

4.4.3. Felszívódás

Ismertesse a bélbolyhok helyét, és tudja működésük lényegét. Ismertesse a bélperisztaltika fogalmát.

 

4.4.4. Szabályozás

Tudja, hogy mi válthatja ki az éhség-, szomjúságérzetet és a tápcsatorna reflexes folyamatait (nyál- és gyomornedvtermelés, hányás, nyelés).

Magyarázza a minőségi és mennyiségi éhezés fogalmát.

Ismertesse a fehérjék, szénhidrátok, zsírok, növényi rostok, ásványi anyagok (nyomelemek), vitaminok természetes forrásait, tudja, hogy hiányuk vagy túlzott fogyasztásuk káros következményekkel jár.

Kövesse a táplálékkal felvett fehérje, szénhidrát és zsír alkotó részeinek útját a szövetekbe történő beépülésig, illetve a felhasználásig.

Ismertesse az egyes vitaminok élettani jelentőségét.

(D-, E-, K-, A-, B1-, B6-, B12,- C-vitamin és folsav).

Ismertesse az alapanyagcsere fogalmát.

Értelmezze, miért járhatnak a májbetegségek együtt sárgasággal.

4.4.5. Táplálkozás egészségtana

Figyelje meg az élelmiszerek csomagolásán feltüntetett összetevőket és magyarázza a lehetséges kockázati tényezőket, táblázat segítségével.

Megfelelő táblázat segítségével állítsa össze egy könnyű fizikai munkát végző fogyókúrázó napi étrendjét

Elemezze a tápcsatorna megbetegedéseiben kockázati tényezőit (helytelen életmód, helytelen fogápolás, kóros stressz, túlzott alkohol- és gyógyszerfogyasztás, nem az életmódnak-szükségleteknek megfelelő étkezés, túltápláltság és a környezet mikroorganizmusai, vegyszerei, valamint veleszületett hajlam, és a környezet káros hatása).

 

Magyarázza, hogyan változnak az étrendi elvárások tevékenységtől, kortól, nemtől és állapottól (terhesség, szoptatás) függően.

Ismertesse az élelmiszer-, és ételtartósítás alapvető szabályait.

 

4.5. A légzés

4.5.1. Légcsere

Ismertesse a légzőrendszer funkcióit.

Ismertesse a légzőrendszer szerveit, beleértve a légcsövet, hörgőket, hörgőcskéket és a léghólyagocskákat.

Ismertesse a légzési perctérfogat fogalmát.

Elemezze a légzési térfogatváltozásokat és a légző-mozgásokkal kapcsolatos nyomásváltozásokat bemutató grafikont. Magyarázza meg a mellkasi és hasi légzést.

Soroljon fel légzési segédizmokat, tudja hogy ezek részvétele a nehézlégzésben feltűnő.

A Donders-modell ábráján tudja értelmezni a légzőműködéseket.

4.5.2. Gázcsere

4.5.3. Hangképzés

Magyarázza a légcsere, a gázcsere és a sejtlégzés összefüggéseit. Magyarázza meg a belégzés és kilégzés folyamatát a mellhártya, rekeszizom, bordaközi izmok szerepének feltüntetésével.

Ismertesse a vitálkapacitás fogalmát.

Hasonlítsa össze aktív sportoló és nem sportoló fiúk és lányok vitálkapacitását bemutató táblázat értékeit. Adjon magyarázatot az eltérésekre.

Határozza meg a légzésszámot nyugalomban és munkavégzés után, magyarázza az eltérést.

Ismerje fel ábrán a gége alábbi részeit: pajzsporc, gégefedő, hangszalagok. Ismertesse a hangszalagok szerepét a hangképzésben.

Tudja, mely porcok között feszülnek ki a hangszalagok.

Tudja, mitől függ a keletkezett hang erőssége, magassága, mi befolyásolja a hangszínt.

Ismertesse a tüdőben és a szövetekben folyó gázcserét a diffúzió alapján (a parciálisnyomás-viszonyok figyelembevételével).

4.5.4. Szabályozás

Magyarázza, hogy a légzés szabályozásában milyen szerepet játszik a vér szén-dioxid koncentrációja.

Ismertesse a légzésszabályozásban a kemoreceptorok és a mechanoreceptorok szerepét.

4.5.5. A légzés és a légzőrendszer egészségtana (elsősegélynyújtás)

Ismertesse az orron át történő belégzés előnyeit a szájon át történő belégzéssel szemben.

Ismertesse a légzőrendszert károsító tényezőket és a légzőrendszer gyakori betegségeit (légúti és rákos megbetegedések, asztma).

Indokolja a tüdőszűrés jelentőségét.

Magyarázza, miért jár gyakran együtt a torokgyulladás középfülgyulladással.

Magyarázzon kísérletet a cigarettázás során keletkező anyagok kimutatására.

Kapcsolja össze fizikai ismereteivel a légmell és a keszonbetegség kialakulását.

Hozza összefüggésbe a tüdő-léghólyagocskák felületi feszültségét a dohányzással.

4.6. Az anyagszállítás

 

 

4.6.1. A testfolyadékok

Ismertesse a vér, szövetnedv, nyirok összetételét, keletkezésüket, kapcsolatukat, a teljes vértérfogat mennyiségét, a sejtes elemek és a vérplazma arányát, a vérplazma fő alkotórészeit és jelentőségüket.

Ismertesse a vörösvérsejtek, a fehérvérsejtek és a vérlemezkék szerepét, keletkezésük helyét, a normál értéktartománytól az eltérés okait, és következményeit.

Ismertesse a vérzéscsillapítás módjait.

Ismertesse a vérszegénység lehetséges okait.

Ismertesse a hemoglobin fő részeit (hem: 4 db N-tartalmú gyűrű, Fe, globin: fehérje).

Ismertesse, hogy mi okból változhat a vér kémiai összetétele (pH, glükózszint).

Ismertesse a sérült érfal, a vérlemezkék, a trombin, a fibrin, a kalcium ion szerepét a véralvadás folyamatában, tudja, hogy a folyamathoz K-vitamin szükséges.

Hozza összefüggésbe ezeket a vérzékenység kialakulásával.

4.6.2. A szöveti keringés

Ismertesse a vér, a szöveti folyadék és a nyirok kapcsolatát; a szöveti folyadék szerepét, mint a sejtek közötti anyagcsere helyét.

Magyarázza a hajszálerek keringési jellemzőit, funkcióját az anyagcserében.

Értse a nyirokkeringés lényegét, a nyirokcsomók jelentőségét

Ismertesse a nyirokrendszer felépítését.

Ismertesse, hogy milyen mechanizmus mozgatja a folyadékot a nyirokerekben.

Hozzon példát a kapillárisok szerepére a különböző szervekben: vese, vékonybél, agy, máj.

Ismertesse a szövetnedv áramlási mechanizmusát a vérnyomás és a plazmafehérjék ozmotikus nyomásának viszonya alapján.

4.6.3. A szív és az erek

Ismertesse a szív felépítését és működését.

Ismertesse, hogy mi a koszorúerek feladata, hogy miért életveszélyes ezek elzáródása.

Tudja a vérnyomás fogalmát és normál értékét.

Tudjon pulzust és vérnyomást mérni.

Ismertesse a lép helyét és szerepét.

Grafikonon elemezze a vérnyomás változását, a véráramlás sebességét, az erek keresztmetszetének alakulását ábrázoló görbéket. Ismertesse a szívfrekvencia, verőtérfogat, perctérfogat értékeit. Végezzen alapvető számításokat ezekkel az adatokkal. Értelmezze, milyen tényezők segítik a vénás áramlást.

4.6.4. Szabályozás

Ismertesse, hogy élettanilag milyen hatások emelik, vagy csökkentik a pulzusszámot és a vérnyomást.

Magyarázza a véreloszlás megváltozásának élettani funkcióját.

Ismertesse a szinuszcsomó és a pitvar-kamrai csomó helyzetét, funkcióját.

4.6.5. A keringési rendszer egészségtana, elsősegélynyújtás

Ismertesse a helytelen életmód hatását az érelmeszesedés, visszértágulat, a trombózis, a vérnyomás-ingadozás, szívritmuszavar és az infarktus kialakulására, ismertesse ezek fogalmát.

Értse a testedzésnek és a helyes táplálkozásnak a keringési rendszer egészségére gyakorolt hatását.

Tudjon alapvető sebellátási módokat, tudja ellátni a kisebb vérzéssel járó sérüléseket.

 

4.7. A kiválasztás

 

 

4.7.1. A vizeletkiválasztó rendszer működése

Hasonlítsa össze a kiválasztás és az elválasztás funkcióját.

Sorolja fel, és ábrán ismerje fel a vizeletkiválasztó rendszer főbb részeit.

Tudja, hogy a vesében víz, glükóz, sók, karbamid visszaszívása; gyógyszerek, ionok (pl. hidrogénion) kiválasztása történik.

Ismertesse a vizelet főbb összetevőit: víz, karbamid, Na+, K+, Clionok, gyógyszerek, hormonok.

Ismertesse a bőr, a máj, a tüdő, a végbél és a vese szerepét a kiválasztásban.

Ismertesse a kiválasztás három fő részfolyamatát: szűrletképzés, visszaszívás, kiválasztás (exkréció).

Ismertesse a nefron működését: vesetestecske (tok, hajszálérgomolyag), csatornák, a csatorna falát behálózó hajszálerek, funkcióit, a szűrletképzés az aktív és passzív transzport folyamatait.

Elemezze a vizeletképződés folyamatát a vér, a tokban és a csatornában lévő folyadék, valamint a vizelet összetétele alapján.

4.7.2. Szabályozás

Tudja, hogy mi és hogyan befolyásolja a vizelet összetételét és mennyiségét.

Ismertesse a vazopresszin (ADH) és aldoszteron szerepét a folyadéktérfogat és sóháztartás szabályozásában

4.7.3. A kiválasztó szervrendszer egészségtana

Magyarázza, hogy egészséges emberben miért nem lehet fehérje, glükóz és vér a vizeletben.

Indokolja a folyadékbevitel jelentőségét a vesekőképződés megelőzésében.

Ismertesse a művesekezelés jelentőségét.

 

4.8. A szabályozás

 

 

4.8.1. Idegrendszer

-    Információelméleti vonatkozások

Hasonlítsa össze az irányítás két alapformáját, a szabályozást és a vezérlést.

Értse a visszacsatolások szerepét a szabályozásban.

Ismertesse különböző korok elgondolásait, modelljeit

az idegrendszer működéséről (viasztábla, mechanikus gőzgép, telefonközpont, számítógép).

-    Sejtszintű folyamatok

Ismertesse az idegsejt felépítését, változatosságát és funkcióját (az ingerület keletkezését, vezetését, valamint más sejtekre való továbbadását).

Ismerje, hogy az élő sejtek membránjának két oldalán az ionok koncentrációja nem azonos, és ez potenciálkülönbséget alakít ki. Tudja, hogy az idegsejt membránpotenciáljának változásai az axoneredésnél tovaterjedő csúcspotenciált válthatnak ki.

Ismertesse az inger, az ingerküszöb fogalmát, példával igazolja, hogyan változhat ez meg a külső és belső környezeti hatásokra.

Ismertesse a receptor, a receptornak megfelelő (adekvát) inger fogalmát, típusait (mechanikai, kémiai, fény, hő).

Magyarázza a kémiai és az elektromos potenciálok összefüggését az ionmozgásokkal.

Értse a helyi (lokális) és a tovaterjedő potenciál kialakulásának feltételeit.

Tudja, hogy az inger erőssége a csúcspotenciál hullámsorozat szaporaságában kódolt.

-    Szinapszis

Ismertesse a szinapszis fogalmát, magyarázza a serkentő vagy gátló hatást az átvivő anyag (vagy más molekulák) és a receptor kölcsönhatásával.

Ismertesse az ingerület átadásának lehetséges típusait (szinaptikus, nem szinaptikus).

Tudja, hogy a drogok és egyes mérgek hogyan hatnak a szinapszis működésére (jelátvivő anyag működésének fokozása, visszavételének gátlása, receptormódosítás.

-    Az idegrendszer általános jellemzése

Ismertesse a központi, környéki idegrendszer, az ideg, dúc, pálya, mag, kéreg, fehér- és szürkeállomány fogalmát, a testi (szomatikus), vegetatív idegrendszer jelentését.

Ismertesse az idegrendszer működésének fő folyamatait, és az ezt megvalósító sejttípusokat (receptorsejt, érzőidegsejt, asszociációs sejtek, mozgatóidegsejt).

Készítsen rajzot a gerincvelő keresztmetszetéről és ábrázolja a gerincvelői idegek eredését. Hasonlítsa össze a reflexív és a reflexkör fogalmát. Ismerje fel ábrán és tudja magyarázni a bőr- és izomeredetű gerincvelői reflexek reflexkörét, funkcióját.

A mozgatóműködések példáján mutassa be az idegrendszer hierarchikus felépítését.

Tudja, hogy az idegrendszer központi része csontos tokban, agy-gerincvelői folyadékkal és agyhártyákkal védetten helyezkedik el.

Magyarázza az idegsejt hálózatok spontán aktivitásának funkcióját (biológiai ritmusok).

Tudja, hogy az agytörzsi hálózatos állomány és az agykérgi oszlopok is idegsejthálózatok.

Ismertesse a gliasejtek és a velőshüvely főbb funkcióit (táplálás, szigetelés), hozza összefüggésbe az ingerület vezetési sebességével és az SM (szklerózis multiplex) betegség kialakulásával.

Tudjon a jobb és bal agyfélteke eltérő funkcióiról.

-    Gerincvelő

Ismertesse a gerincvelő főbb funkcióit (izomtónus kialakítása, védekező mechanizmusok, a bőr reflexes érszűkülete, ill. nemi szervek vérbősége).

Váltson ki térd reflexet, és magyarázza funkcióját.

 

-    Agy

Ismerje fel (rajzolt ábrán) az agy nyílirányú metszetén az agy részeit (agytörzs / nyúltvelő, híd, középagy /, köztiagy /talamusz, hipotalamusz/, kisagy, nagyagy).

Ismertesse az agytörzsi hálózatos állomány működéseit, az agykéreggel való kapcsolatát hozza összefüggésbe az alvás-ébrenléttel és a kómával.

Tudja, hogy az álomalvás életszükséglet.

Ismertessen elméleteket az alvás funkcióival kapcsolatosan.

Értelmezze az agykéreg működését az agykérgi oszlopok fogalmának segítségével.

-    Testérző rendszerek

Tudja, hogy az elsődleges érzőkéreg sérülése a tudatosuló érzékelés kiesését jelenti.

Ismertesse a bőr (mechanikai, fájdalom, hő, kemoreceptorok) és a belső szervek receptorait.

Értelmezzen kétpontküszöb térképet.

Tudja, hogy az érzőpályák kéreg alatti központjaiban már előzetes feldolgozás is történik (pl. talamusz = kéreg alatti látóközpont).

-    Érzékelés

Értse az érzékszervek működésének általános elveit: (adekvát) inger, ingerület, érzet.

Ismertesse az érzékcsalódás (illúzió, hallucináció) fogalmát, és hogy kiváltásukban pszichés tényezők és drogok is szerepet játszhatnak.

-    Látás

Ismertesse és ábrán ismerje föl a szem alapvető részeit, magyarázza ezek működését, a szemüveggel korrigálható fénytörési hibákat, a szürke- és a zöldhályog lényegét.

Ismertessen egyszerű kísérleteket a vakfolt, a színtévesztés, a látásélesség és a térbeli tájékozódás vizsgálatára.

Próbálja ki és magyarázza a pupillareflexet.

Értse a pupilla akkomodációs és szemhéjzáró reflex funkcióit.

Ismertesse a távolságészlelés módjait, támpontjait.

Ismertesse a szem részletes felépítését és működését (sugárizom működése, csapok, pálcikák elhelyezkedése, működése).

Ismertesse a kép- és színlátás, a fényerősség-érzékelés fizikai és élettani alapjait.

Ismertesse a látórendszer kapcsolatát az egyensúlyérzéssel.

-    Hallás és
egyensúlyérzés

Ismerje föl rajzon a külső-, a közép- és a belső fül részeit. Értelmezze a dobhártya és a hallócsontocskák működését, a szabályozás lehetőségét.

Értelmezzen kísérletet a hangirány érzékelésének bemutatására.

Ismertesse a zajszennyeződés forrásait, halláskárosító- pszichés hatását.

Ismertesse a tömlőcske és zsákocska, a három félkörös ívjárat szerepét.

Ismertesse a hallószerv részletes felépítését és működését (Corti-szerv, alaphártya, szőrsejtek).

Ismertesse a helyzetérzékelés receptorainak (tömlő, zsákocska, három félkörös ívjárat, izomorsó, ínorsó) működését.

-    Kémiai érzékelés

Ismertesse a nyúltvelői kemoreceptorok szén-dioxid-érzékenységét, hatásukat a légzésre.

Ismertesse a szaglóhám, az ízlelőbimbók szerepét az érzékelésben.

 

-    Testmozgató
rendszerek

Magyarázza, hogy alapvetően motivációs állapotok irányítják és aktiválják magatartásunkat. Ismertesse az akaratlagos mozgások szerveződésében az agykéreg és a kéreg alatti magvak szerepét. Magyarázza a mozgatópályák kereszteződéseinek funkcionális következményeit.

Ismertesse a kisagy fő funkcióját (mozgáskoordináció). Tudja, hogy alkohol hatására ez az egyik leghamarabb kieső funkció.

-    Vegetatív érző és mozgató rendszerek

Értelmezze milyen folyamatok szabályozását jelenti a vegetatív működés, hogyan valósul ez meg.

Ismertesse a szembogár (pupilla), a vázizom, a bél, a szív és a vérerek szimpatikus és paraszimpatikus befolyásolásának következményeit.

Ismerje fel ábrán a szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszer anatómiai hasonlóságait és különbségeit.

Ismertesse, hogyan valósul meg szervezetünkben a keringés, és a testhőmérséklet szabályozása.

4.8.2. Az emberi magatartás biológiai-pszichológiai alapjai

 

 

-    A magatartás elemei

Hasonlítsa össze az öröklött és tanult magatartásformákat.

Ismertesse az emberi viselkedés evolúciós (genetikai), ökológiai, kulturális alapjait.

-    Öröklött elemek

Tudja, hogy az öröklött magatartási elemek hátterében feltétlen reflexek is állnak.

Hozzon példákat az emberi magatartás öröklött elemeire (szopóreflex, érzelmet kifejező mimika, agresszió).

 

-    Tanult elemek

Értelmezze a tanulás fogalmát a viselkedés megváltozása alapján.

Feltételes reflexeket hozza összefüggésbe a fájdalmas ingerekre fellépő vérnyomás-növekedéssel, szívfrekvencia-fokozódással, félelemmel, drogtoleranciával. Világítsa meg a tanulás és az érzelmek kapcsolatát (megközelítés-elkerülés, játék, kíváncsiság és unalom).

Példákon mutassa be a tanulás kritikus szakaszait az egyedfejlődés során (bevésődés, járás, beszéd).

Ismertessen olyan kísérleti módszereket, amelyek a feltételes reflex, az operáns tanulás és a belátásos tanulás kutatására irányulnak. Ismertesse módszerük korlátait.

Hozzon példákat ezekre az ember viselkedéséből.

 

Példákon mutassa be a megerősítés rászoktató vagy leszoktató hatását, a szokás, a rászokás és a függőség kialakulását. Lássa a család, az iskola, a hírközlés, reklám stb. szerepét a szokások kialakításában. Foglaljon állást a fentiekkel kapcsolatban.

 

-    Emlékezés

 

Ismertesse az emlékezés szakaszait (kódolás, tárolás, előhívás), típusait, a memóriatárakat (szenzoros, rövid távú, hosszú távú memória) és az információfeldolgozás kontrollfolyamatait.

-    A társas viselkedés alapjai

Hozzon példákat a társas kapcsolatokban megnyilvánuló vonzódásra és taszításra (pl. ivadékgondozás, rangsor), ezek formáira (pl. verbális) megnyilvánulására (pl. behódolás, fenyegetés).

Hasonlítsa össze a csoportok közötti taszítás (agresszió), altruizmus megnyilvánulásait emberek és állatok esetében.

Magyarázza a társas kapcsolatokban megnyilvánuló vonzódás és taszítás lehetséges okait (csoportos kohézió, csoportszelekció, rokonszelekció).

-    Pszichés fejlődés

Ismertesse az érzelmi fejlődés hatását az értelmi fejlődésre, hozza összefüggésbe a család szocializációs funkcióival.

 

4.8.3. Az idegrendszer egészségtana

Értelmezze a fizikai, mentális és szociális jólét fogalmát. Ismertesse az életmód szerepét az idegrendszeri betegségek kialakulásának megelőzésében. Ismertesse a stresszbetegségek kialakulásának feltételeit.

Tudja a fájdalom csillapítás néhány módját, ezek esetleges veszélyeit.

Ismertesse az idegrendszer néhány betegségét: agyrázkódás, migrén, epilepszia, szélütés, agyvérzés.

Értelmezze a zsigeri működések kapcsolatát az érzelmi-pszic-hikus működésekkel, hozza összefüggésbe a pszihoszoma-tikus betegségek kialakulásával.

Magyarázza, hogy személyiségtényezők, társadalmi nyomás, biológiai faktorok is hozzájárulhatnak egy betegség kialakulásához (anorexia, bulémia).

Ismertesse az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór megbetegedés lényegét.

-    Drogok

Ismertesse a pszichoaktív szerek főbb csoportjait, a kémiai és a viselkedési függőségek közös jellegzetességeit.

Ismertesse a szülő, a család, a környezet felelősségét és lehetőségét a drogfogyasztás megelőzésében.

 

4.8.4. A hormonrendszer

-    Hormonális működések

Ismertesse a hormonrendszer működésének a lényegét, a hormontermelést és szabályozását.

Hasonlítsa össze a hormonrendszer és az idegrendszer működését, tudja, hogy a hormonok hathatnak a viselkedésre is.

Magyarázza, hogy ugyanaz a hormon más szervben más hatást fejthet ki (receptor különbség)

Magyarázza, hogyan befolyásolják a hormonok a szervezet szénhidrát-anyagcseréjét (adrenalin, inzulin, glükokor-tiko-idok): só- és vízháztartását, kálcium-anyagcseréjét.

-    Belső elválasztású mirigyek

Ismertesse az ember belső elválasztású mirigyeinek elhelyezkedését, az alábbi hormonok termelődési helyét és hatását: inzulin, adrenalin, tiroxin, tesztoszteron, oxitocin.

Ábra alapján értelmezze a női nemi ciklus során végbemenő hormonális, valamint a méhnyálkahártyában, petefészekben és testhőmérsékletben végbemenő változásokat. Értse a hormonális fogamzásgátlás biológiai alapjait.

Ismertesse az alábbi hormonok termelődési helyét és hatását: agyalapi mirigy hormonjai, hipotalamusz hormonjai, mellékvesekéreg hormonjai.

 

Magyarázza a belső környezet állandóságának a biztosítását az inzulin, tiroxin és az adrenalin termelésén keresztül. Ábra alapján – a pajzsmirigy példáján – elemezze a hormontermelés szabályozásának alapelveit.

Tudja, hogy hormon nem csak belső elválasztású mirigyben jöhet létre, gyakorlatilag minden szerv képes előállítani hormont.

-    A hormonrendszer egészségtana

Ismertesse a cukorbetegség lényegét, tüneteit és kezelési módjait.

Ismertesse a hormonhiányból vagy túltermelésből eredő rendellenességeket, a növekedési hormon példáján.

4.8.5. Az immunrendszer

 

 

-    Immunitás

Értelmezze az antitest, antigén, immunitás fogalmát.

Sorolja fel az immunrendszer jellemző sejtjeit (falósejtek, nyiroksejtek). Ismertesse a memóriasejtek szerepét a másodlagos immunválasz kialakításában.

Magyarázza meg a gyulladás tüneteit, kialakulásuk okát.

Ismertesse a falósejtek szerepét és a genny eredetét.

Ismertesse az immunizálás különböző típusait (aktív, passzív, természetes, mesterséges). Minden típusra mondjon példát. Hozzon példát a Magyarországon kötelező védőoltásokra.

Magyarázza a vírus és baktérium által okozott betegségek eltérő kezelésének az okát.

Ismertesse Pasteur és Semmelweis tudománytörténeti jelentőségét.

Hasonlítsa össze a nem specifikus és specifikus immunválaszt.

Magyarázza a rendszer működésének a lényegét: az idegen anyag megtalálásának a módját, felismerését, az immunglobulinok jelentőségét, az idegen anyag megsemmisítését.

Ismertesse a vérszérum fogalmát.

Ismertesse az autoimmun betegségek létezéséről és lényegét.

-    Vércsoportok

Ismertesse az AB0 és Rh-vércsoportrendszert.

Ismertesse az anyai Rh–összeférhetetlenség jelenségét.

 

 

Ismertesse a vérátömlesztés és a véradás jelentőségét.

Ismertesse a szervátültetésekkel kapcsolatos gyakorlati és etikai problémákat

-    Az immunrendszer egészségtana

Ismertesse a láz védekezésben betöltött szerepét és a lázcsillapítás módjait.

Magyarázza az allergia (pl. asztma) kialakulását, tudjon felsorolni allergén anyagokat, értse az allergiák és a környezetszennyezés közti kapcsolatot.

 

4.9. Szaporodás és egyedfejlődés

 

 

4.9.1. Szaporítószervek

Ismertesse a férfi és női nemi szervek felépítését, működését, valamint a megtermékenyítés folyamatát.

Ismertesse a nem meghatározottságát (kromoszomális, ivarmirigy általi, másodlagos, pszichés). Ismerjen fel ábráról petesejtet és hímivarsejtet és ezek részeit.

 

-    4.9.2. Egyedfejlődés

Ismertesse az ember magzati fejlődésének és születésének fő szakaszait, a terhesség, szülés, a szoptatás biológiai folyamatait, a méhlepény és a magzatvíz szerepét.

Ismertesse az ember posztembrionális fejlődésének szakaszait, ezek időtartamát és legjellemzőbb változásait (tömeg- és hosszgyarapodás, fogak megjelenése, járás, beszéd, jellemző tevékenység, nemi érés, a gondolkodásmód változása).

Magyarázza a magzati és anyai vérkeringés kapcsolatát.

 

Ismertesse az akceleráció fogalmát. Ismertesse az öregedés során bekövetkező biológiai változásokat a szervezet, szervek szintjén.

Tudjon különbséget tenni a klinikai és a biológiai halál fogalma között.

Ismertesse az eutanázia biológiai és etikai vonatkozásait.

 

-    A szaporodás, fejlődés egészségtana

Ismertesse a családtervezés különböző módjait, terhességi tesztek lényegét, a terhességmegszakítás lehetséges következményeit.

Ismertesse a meddőség gyakoribb okait és az ezeket korrigáló orvosi beavatkozások lényegét, valamint a kapcsolódó etikai problémákat (mesterséges ondóbevitel, lombikbébi, béranyaság, klónozás).

Ismertesse a várandóság jeleit, a terhesgondozás jelentőségét, a terhesség és szoptatás alatt követendő életmódot, a szoptatás előnyeit a csecsemőre és az anyára nézve.

Ismertesse, hogyan előzhetők meg a nemi úton terjedő betegségek (szifilisz, AIDS, gombás betegségek).

Ismertesse a rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálat jelentőségét.

 

5. Egyed feletti szerveződési szintek

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

5.1. Populáció

Ismertesse a populáció ökológiai és genetikai értelmezését.

Ismertesse a populáció egyedszámának korlátlan és korlátozott növekedési modelljeit, értelmezze a környezet eltartó képességének fogalmát.

Mondjon példát hirtelen elszaporodó (gradáció) majd összeomló létszámú populációra. Ismertesse ezek mezőgazdasági szerepét (pl. sáskajárás), a védekezés módjait, a biológiai védekezés előnyeit.

Értelmezzen emberi korfákat, vonjon le belőlük következtetéseket.

Értelmezze a statisztikus megközelítés, a valószínűség, az előfordulási gyakoriság fogalmát.

Ismertesse a populáció jellemzőit (egyedszám, egyedsűrűség, koreloszlás, térbeli eloszlás).

Hozza összefüggésbe az r- és a K-stratégia fogalmát a környezet állandóságával, az élőlény élettartamával és testnagyságával. Magyarázza ezeket grafikus ábrán.

5.1.1. Környezeti kölcsönhatások

Ismertesse a környezet fogalmát (élettelen és élő), a környezet időbeli (periodikus és előrehaladó) és térbeli (horizontális, vertikális) változását.

Értelmezzen tűrőképességi görbéket: minimum, maximum, optimum, szűk és tág tűrés. Hozza összefüggésbe az indikátor szervezetekkel.

Esettanulmány alapján ismerjen fel összefüggéseket a környezet és az élőlény tűrőképessége között.

Ismertesse a környezet kitettségtől függő változását.

Értelmezze Liebig kísérleti eredményeit (minimum-elv). Ismertesse a niche fogalmát. Magyarázza az élettani és az ökológiai optimum, az élettani és ökológiai niche különbségét.

Ismertesse és magyarázza a hasonló igényű populációk kizáródásának elvét (Gauze elv). Hozza összefüggésbe az elvet a biológiai sokféleséggel és az evolúciós folyamatokkal.

Ismertesse a testtömeg, a testfelület és az élőhely átlag hőmérsékletének az összefüggését.

 

Példákkal igazolja, hogy az élettelen környezet legfontosabb tényezői – a fény, a hő, a víz, a levegő és a talaj – hogyan szabják meg az élőlények elterjedését.

Ismertesse a talaj kialakulásának feltételeit.

Ismertesse a trágyázás jelentőségét, a szakszerűtlen műtrágyázás lehetséges következményeit.

Mutassa be példán, hogy egy faj elterjedését több környezeti tényező is befolyásolja.

Magyarázza a peszticidek, mérgek felhalmozódását a táplá-lékláncban.

 

5.1.2. Kölcsönhatások

-    Viselkedésbeli kölcsönhatások

Ismertesse a territórium, a rangsor, az önzetlen és az agresszív magatartás, a rituális harc, a behódolás fogalmát, a társas kapcsolatok, párosodási rendszerek (csoportszer-veződés) szaporodási viselkedés típusait.

Tudjon ezekre példát hozni, illetve példákból ismerje fel ezeket.

Példákon keresztül mutassa be az állatok és az ember kommunikációja közötti különbségeket, az emberi nyelv sajátosságait.

Ismertesse az agresszív és az önzetlen viselkedés kialakulásának csoportszelekciós és rokonszelekciós hipotézisét. Alkosson véleményt az emberi agresszivitás eredetérol, szerepérol, kiváltó okairól, megszüntethetoségérol.

-    Ökológiai kölcsönhatások

Ismertesse a szimbiózis, a versengés, az asztalközösség (kommenzalizmus,) az antibiózis, az élősködés és a táplálkozási kölcsönhatás (predáció) fogalmát, állati és növényi példákkal.

Hozza kapcsolatba a táplálkozási és élősködő kapcsolatokat a populációk létszámváltozásaival.

Példákkal igazolja, hogy az egyes élőlénypopulációk közti kölcsönhatások sokrétűek.

5.2. Életközösségek (élőhelytípusok)

 

 

5.2.1. Az életközösségek jellemzői

Értelmezze a szintezettség kialakulásának okát.

Magyarázza az életközösségek időbeni változásait.

Értelmezze a változások természetes és ember által befolyásolt folyamatát, ismertesse a szennyezés csökkentésének lehetőségeit.

Ismertesse a mintázat kialakulásának okait, értelmezzen egy ökológiai mintázatot bemutató ábrát.

Ismertesse a szukcesszió, az aszpektus, a kezdő (pionír), a zárótársulás és a leromlás (degradáció) fogalmát.

Grafikonon vagy ábra segítségével értelmezze, hogyan változik az életközösség a szukcesszió folyamatában.

Értse, hogy egy életközösség sokfélesége produktivitása és stabilitása összefügg.

Értelmezze a szukcesszió tartós megszakadásának lehetséges okait (legeltetés, tavak kotrása).

5.2.2. Hazai életközösségek

Jellemezzen egy iskolájához vagy lakóhelyéhez közeli

terület élővilágát (élőhelytípusok, környezeti tényezők, talaj, uralkodó állat- és növényfajok, szintezettség, időbeni változások).

A fajok és életközösségek jellemzésére használja a növényismeret- és állatismeret könyveket.

Hasonlítsa össze az alábbi élőhely típusokat: cseres-tölgyes, gyertyános-tölgyes, bükkös ligeterdő, nyáras-borókás. Ismertesse és értékelje az ember szerepét átalakításukban (természetes erdők – faültetvények, folyószabályozás, legeltetés).

 

Ismertesse a szikes puszták jellemzőit, a szikes talaj kialakulásának feltételeit, a másodlagos szikesedést

Egy tó feltöltődésének folyamatán keresztül mutassa be az életközösségek előrehaladó változásait.

Ismertesse a gyomnövény fogalmát, hozzon rá példát.

Ismertesse a sziklagyepek előfordulásait, jellemző környezeti sajátságaikat, az itt élő fajok természetvédelmi jelentőségét. Sorolja fel a sziklagyepeket fenyegető fontosabb károsító hatásokat.

Ismertesse a fontosabb gyomtársulás-típusokat (vetési, útszéli, vágástársulások), kialakulásuk okait, jellemző fajait.

5.3. Bioszféra

 

 

-    Globális folyamatok

Értelmezze a bioszférát ökoszisztémaként (Gaia).

Soroljon fel és magyarázzon civilizációs ártalmakat (helytelen életmód, kábítószer-fogyasztás, túlzott gyógyszerfogyasztás, vegyszerek károsító hatásai.)

Tudjon példát mondani a természetes növény- és állatvilágot pusztító és védő emberi beavatkozásokra (pl. az esőerdők irtása, a monokultúrák hatása, kőolajszennyezés, nemzeti parkok, nemzetközi egyezmények). Hozzon példát hazai lehetőségeinkre és felelősségünkre (pl. vásárlási szokások).

Tudja, hogy a globális problémák között tartjuk számon a népességrobbanást, globális felmelegedést, hulladék-problémát, a savasodást, a tengerek-óceánok, édesvizek problémáit, az ózonpajzs csökkenését. Ismertesse, miért lehetnek ezek ökológiai válság tényezői.

Magyarázza, hogyan függ össze az ökológiai válság társadalmi és gazdasági kérdésekkel.

Ismertesse a városok ökológiai hatásait.

Ismertesse a közlekedés (úthálózat) ökológiai hatásait.

Tudja, hogy a mennyiségi növekedésnek a Földön anyagi- és energetikai korlátai vannak. Ismertesse a fenntartható fejlődés fogalmát.

5.4. Ökoszisztéma

Ismertesse az ökoszisztéma fogalmát, értelmezze az életközösséget ökoszisztémaként

 

5.4.1. Anyagforgalom

Értelmezze, és példák segítségével mutassa be a termelők, a lebontók és a fogyasztók szerepét az életközösségek anyagforgalmában és energiaáramlásában.

Fogalmazza meg a táplálkozási lánc és hálózat különbségét.

Értelmezze a szén és az oxigén körforgásának útját: az autotróf és heterotróf lények szerepét, a humuszképződés lényegét, a szénhidrogén- és kőszénképződés okát, a karbonát-kőzetek keletkezését. Értelmezze az élőlények szerepét e folyamatokban.

Értelmezze az ökoszisztéma tagjainak kölcsönös egymásra utaltságát, a ragadozók szerepét a társulás stabilitásának fenntartásában.

Elemezzen táplálékhálózatot.

Ismertesse a foszfor körforgásában a tengeri madarak szerepét, a biológiai ciklusból való kilépés lehetőségét (foszfátüledék).

Ábra segítségével elemezze a lebontó szervezetek, a nitrogéngyűjtő, a nitrifikáló és a denitrifikáló baktériumok szerepét a nitrogén körforgásában.

5.4.2. Energiaáramlás

 

Hasonlítsa össze a produkció, biomassza és egyedszám fogalmát. Értelmezzen „ökológiai produkció és energia piramist”. Értelmezze a biomassza és a produkció függését a globális éghajlati tényezőktől.

5.4.3. Biológiai sokféleség

 

Értelmezze a sokféleséget (diverzitást) a gének szintjén (pl. a heterozigótaság mértéke a populációban), a faj szintjén (pl. a fajok száma) és az ökoszisztéma szintjén (pl. a tápláléklánc szintjeinek száma).

5.5. Környezet- és természetvédelem

Ismertesse a természetvédelem fogalmát, a mellette szóló etikai, egészségügyi, kulturális és gazdasági érveket.

Ismertesse a biológiai sokféleség megőrzésének etikai, jogi és gyakorlati szükségességét, a természetvédelem lehetőségeit.

Tudja, hogyan csoportosítjuk a védett területeket példákkal (természetvédelmi terület tájvédelmi körzet, nemzeti park)

Térképen ismerje fel hazánk nemzeti parkjait. Ismertesse a lakóhelyéhez legközelebb fekvő nemzeti parkot, ennek fontosabb értékeit.

 

Ismertesse a környezetvédelem fogalmát, a kibocsátás és ülepedés, a határérték fogalmát.

 

-    Levegő

Tudja a fontosabb légszennyezo anyagokat, ezek eredetét és károsító hatását (CO, CO2, nitrogén-oxidok, ólom és ólomvegyületek, korom, por, halogénezett szénhidrogének). Ismertesse a savas esok okát és következményeit.

Ismertesse az üvegházhatást, a hőszennyezést, a lehetséges következményeket. Foglaljon állást a teendokrol. Tudjon a teendokrol szmogriadó esetén.

Tudjon a szennyezés csökkentését ösztönzo fobb gazdasági és jogi lehetoségekrol (adók, tiltás, határérték, bírság, polgári per). Fogalmazza meg véleményét ezek hatékonyságáról.

Magyarázzon kísérletet a környezetszennyezés káros hatásai bizonyítására.

-    Víz

Értelmezze a vizek öntisztuló képességének magyarázatát, korlátait. Ismertesse a fontosabb vízszennyezo anyagokat. Ismertesse az ivóvíz nyerésének módjait, az ezeket a forrásokat fenyegeto veszélyeket. Értelmezze a ,,közmuolló” fogalmát, a mechanikai és biológiai víztisztítás lényegét, lehetoségeit. Fogalmazza meg álláspontját a legfontosabb teendokrol.

 

-    Energia, sugárzás

Ismertesse a hagyományos és az ,,alternatív” energiaforrásokat, a megújuló és a nem megújuló energia különbségét. Értelmezze az atomenergia felhasználásának lehetoségét és veszélyeit. Tudjon az energiatakarékosság lehetoségeirol. Fejtse ki álláspontját a hazai energiagazdálkodás lehetoségeirol.

 

-    Talaj

Magyarázza meg a talajerózió okait, csökkentésének lehetoségeit. Értelmezze a talaj romlásának, illetve javításának folyamatát.

 

-    Hulladék

Ismertesse a hulladék típusait, kezelésük lehetséges módját.

Lássa a szelektív gyujtés elonyét, összefüggését a feldolgozással, újrahasznosítással.

 

6. Öröklődés, változékonyság, evolúció

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

6.1. Molekuláris genetika

6.1.1. Alapfogalmak

Ismertesse a gén és allél, a genetikai kód, a kromoszóma, a rekombináció, a kromatinfonál és homológ kromoszóma fogalmakat.

Fogalmazza meg az általános összefüggést a DNS bázissorendje, a fehérje aminosavsorrendje, térszerkezete és biológiai funkciója, valamint a tapasztalható jelleg között.

Ábra alapján ismertesse a DNS megkettőződés folyamatát és a DNS ® m RNS átírás (transzkripció) és a fehérje leolvasás (transzláció) főbb lépéseit.

Ismerje annak jelentőségét, hogy a genetikai kód általános érvényű.

Kösse a fehérjeszintézis fázisait az eukarióta sejt alkotó-részeihez.

Használja a kodonszótárt.

Magyarázza a baktériumok felhasználását emberi fehérje előállítására.

6.1.2. Mutáció

Hasonlítsa össze a mutációt és ivaros szaporodást, mint a genetikai változékonyság forrásait.

Ismertesse a mutáció fogalmát, evolúciós szerepét és lehetséges hatásait (hátrányos, közömbös, előnyös). Hozzon példát ezekre. Ismertessen példát az emberi népességben többféle génváltozat tartós jelenlétére.

Hasonlítsa össze a mutagén hatásokat (kémiai és sugárzó), hatásuk felismerésének problémáját, csökkentésük vagy kivédésük lehetőségeit. Tudja, hogy a mutagén és a rákkeltő (karcinogén) hatás gyakran jár együtt.

Tudja, hogy a Down-szindróma a kromoszómák számbeli rendellenessége. Ismertesse kialakulásának kockázati tényezőit.

A kodonszótár segítségével vezesse le különböző típusú pontmutációk következményeit az aminosavsorrendben.

Ismertesse a sarlósejtes vérszegénység és az albinizmus genetikai hátterét, hatásait. Ismertesse a fenilketonúria öröklésmenetét, hatását, kezelésének módját (diéta).

Hasonlítsa össze a gén-, kromoszóma- és genommutációkat (ploidiák).

Tudja, hogy a kromoszómamutációk lehetnek szerkezetiek és számbeliek, hozzon ezekre példákat.

6.1.3. A génműködés szabályozása

Indokolja, hogy különböző felépítésű-és működésű testi sejtjeink miért hordoznak azonos genetikai információt. Magyarázza, hogy miért nem mindig aktív minden gén. Értelmezze, hogy a gének megnyilvánulását a hormonális állapot is befolyásolja.

Ismertesse a jó és rosszindulatú daganat, az áttétel fogalmát, néhány daganattípusra utaló jeleket (bőr, emlő-, here- prosztata-, méhnyakrák), korai felismerésének jelentőségét.

Ismerje fel ábra alapján a laktóz–operon részeit, értelmezze szerepüket.

Tudja, hogy az eukarióta sejt génműködésének a szabályozásában erősítő és kioltó faktorok vesznek részt.

6.2. Mendeli genetika

 

 

6.2.1. Minőségi jellegek

Ismertesse a haploid, diploid, homozigóta és heterozigóta, genotípus és fenotípus fogalmakat.

Ismertesse az öröklésmenetek alaptípusait (domináns-recesszív, intermedier és kodomináns). Ismertesse a tesztelő keresztezésből levonható következtetéseket.

Soroljon fel ember esetében dominánsan, illetve recesszíven öröklődő jellegeket.

Tudja levezetni a dominanciaviszonyok ismeretében egy
egygénes enzimbetegség, az Rh- és AB0-vércsoportok öröklődését.

Ismertesse a humángenetikai sajátos módszereit (családfaelemzés).

Értelmezze Mendel kutatási módszerét, hozza összefüggésbe a valószínűség és gyakoriság fogalmával.

Adja meg Mendel következtetéseinek érvényességi korlátait, ennek okait (kapcsoltság, sejtmagon kívüli öröklés).

Magyarázza miért alkalmas alanya az ecetmuslica a genetikai vizsgálatoknak.

Tudjon két gén két-két allél, illetve egy gén három-három alléljával, és letális alléllal kapcsolatos számításokat végezni.

Legyen képes családfa alapján következtetni egy jelleg öröklésmenetére.

 

Magyarázza az ivarsejtek szerepét az ivar meghatározásában.

Ismertesse a génkölcsönhatás fogalmát, és azt, hogy a legtöbb tulajdonság csak így magyarázható.

Ismertesse a génkapcsoltság tényét, magyarázatát (azonos kromoszóma).

Értelmezze és elemezze a nemhez kötött öröklést a vérzékenység és s színtévesztés példáján.

Két gén kölcsönhatásának jellegére tudjon következtetni a második utódnemzedék arányaiból.

Közölt adatok ismeretében következtessen 2 gén két allélos öröklésben a kapcsoltság és a rekombináció tényére.

Értse a kapcsoltság, a rekombinációs gyakoriság és a genetikai térképezés módszerének összefüggését.

6.2.2.Mennyiségi jellegek

Ismertessen öröklodo mennyiségi tulajdonságokat és hajlamokat az élovilágban és az emberi öröklésben.

Hasonlítsa össze a mennyiségi jellegeket és a minőségi jellegeket kialakító gének hatásait (sok gén, jelentős környezeti hatás).

Hozza kapcsolatba a mennyiségi öröklődést a háziasítással és a hibridvetőmagok elterjedésével.

Ábrán ismerje fel és magyarázza, hogy a mennyiségi jellegek eloszlása a populációban normáleloszláshoz közelít.

Ismertessen módszereket az öröklött és a környezeti hatások szétválasztására (ikervizsgálat, környezetváltoztatás).

6.3. Populációgenetika és evolúciós folyamatok

 

 

6.3.1. Ideális és reális populáció

Tudja, hogy a populációk genetikai szempontból allél- és genotípus gyakoriságokkal jellemezhetők.

Értelmezze, hogy a mutációk jelentik a populációk genetikai változatosságának forrását.

Ismertesse az irányító, a stabilizáló és a szétválasztó szelekció fogalmát, kapcsolja össze ezeket a fajkeletkezés elméletével.

Értse a populáció nagyságának természetvédelmi jelentőségét.

Lássa a matematikai modell és a megfigyelhető biológiai folyamatok összefüggését.

Értelmezze az ideális populáció fogalmát, feltételeit.

Értelmezze a Hardy–Weinberg összefüggést 1 gén 2 allélos számítások esetén.

Értelmezze a születési és halálozási ráta fogalmát, ezek függését a populációsűrűségtől.

Értelmezze a kihalási küszöb fogalmát, kapcsolatát a genetikai sodródással és a beltenyészet következtében föllépő leromlással. Magyarázza el ennek természetvédelmi vonatkozásait (fajmegőrzés).

6.3.2. Adaptív és nem adaptív evolúciós folyamatok

Ismertesse a természetes szelekció darwini modelljét. Ismertessen adaptív és nem adaptív jellegű evolúciós folyamatokat, illetve egy példa alapján ítélje meg, hogy a folyamat milyen típusba sorolható.

Ismertesse a homológ és analóg szerv fogalmát, a konvergens és divergens fejlődést, tudjon példaként ilyen fejlődésű szerveket, élőlényeket bemutatni.

Értse a beltenyésztés és a nem véletlenszerű párválasztás biológiai hatásait.

 

Tudjon példákat említeni az evolúció közvetlen bizonyítékaira (zárvány, kövületek, lenyomat, lerakódás).

Ismertesse a relatív és az abszolút (C14/C12) kormeghatározás fogalmát. Ismertesse az élő kövület fogalmát, hozzon rá példát. Ismertesse a pollenanalízis és az évgyűrűelemzés módszerét, az ebből levonható következtetéseket.

Ismertesse az ugrásszerű (pontozott) evolúció tényét az értelmezések lehetőségeit.

Értse az evolúció közvetett bizonyítékait (DNS homológia, molekuláris törzsfák, genetikai kód, sejtes felépítés, homológ szervek, az embriók hasonlósága, funkciójukat vesztett szervek léte).

6.3.3. Biotechnológia

Ismertesse a klón fogalmát.

Ismertessen néhány példát a genetikai technológia alkalmazására (inzulintermeltetés, génátvitel haszonnövénybe, klónozott fajták a mezőgazdaságban). Ismertessen néhány, a géntechnológia mellett és ellen felsorakoztatható érvet, álláspontot.

Értelmezze, hogy miért jelenthet a háziasítás genetikai beavatkozást.

6.3.4. Bioetika

Lássa a genetikai tanácsadás lehetőségeit, alkosson véleményt szerepéről.

Ismertesse a humángenetika sajátos vizsgálati módszereit, a módszer korlátait (családfaelemzés, magzati diagnosztika), etikai megfontolásait.

Lássa a biológiai alkalmasság (fittnes) és az emberi élet értéke közti különbséget.

Ismerje a Human Genom Program célját.

 

6.4. A bioszféra evolúciója

 

 

6.4.1. Prebiológiai evolúció

Tudja, hogy a biológiai evolúciót fizikai és kémiai evolúció előzte meg.

Ismertesse az élőlények anyagainak kialakulására vonatkozó elméleteket.

Indokolja az élő sejt kialakulásához vezető lehetséges lépéseket.

Ismertesse Miller kísérletét és annak jelentőségét.

Értse, hogy a szerves anyagok kialakulása nem jelenti automatikusan az élő rendszerek kialakulását.

6.4.2. Az ember evolúciója

Tudja összehasonlítani az emberszabású majmok és az ember vonásait.

Ismertesse, hogy egy töredékes koponyából következtetéseket lehet levonni az adott emberelőd tulajdonságairól.

Értse, hogy az ember evolúciója során kialakult nagyrasszok értékükben nem különböznek; a biológiai és kulturális örökség az emberiség közös kincse.

Ismertesse a korai emberfélék és a Homo nemzetség evolúciójának főbb lépéseire vonatkozó elképzeléseket.

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A vizsga részei

Középszint

Emelt szint

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

120 perc

15 perc

240 perc

20 perc

100 pont

50 pont

100 pont

50 pont

A vizsgán használható segédeszközök

 

Középszint

Emelt szint

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

A vizsgázó biztosítja

szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép

NINCS

szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép

NINCS

A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja

NINCS

Állat és Növényismeret c. könyv vagy
ezzel egyenértékű információt tartalmazó egyéb kiadvány, illetve kísérlethez szükséges eszközök

NINCS

szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép

Nyilvánosságra hozandók

 

Középszint

Emelt szint

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

Anyag

NINCS

NINCS

NINCS

A) feladat témakörei

Mikor?

NINCS

NINCS

NINCS

jogszabály szerint

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

Írásbeli vizsga 120 perc

Szóbeli vizsga 15 perc

8–10 feladatból álló feladatsor
(80 részfeladat)

A) feladat:
projektmunka* vagy
gyakorlati feladat

B) feladat:
egy téma kifejtése

100 pont

25 pont

25 pont

* Projektmunka készítését csak az a vizsgázó választhatja, aki érettségi bizonyítvánnyal nem rendelkezik, és tanulói jogviszonyban van.

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán a vizsgázónak egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja. Az írásbeli vizsgán szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép használható.

Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői

A vizsgafeladatok a középszintű követelményrendszerben megadott bármely témakört érinthetik. A vizsgakövetelményekben megfogalmazott kompetenciák közül az írásbeli vizsga az alábbiakra helyezi a hangsúlyt:

– biológiai tények és elvek felidézésének képessége,

– a jelenségek közti kapcsolatok felismerésének képessége,

– a biológiai megfigyelések és kísérletek értelmezésének készsége,

– szakmai szövegek, ill. ábrák értelmezésének a képessége.

Az írásbeli feladatlap formai jellemzői

A feladatlap 8–10 feladatból áll. Minden feladat több részfeladatot tartalmaz. Egy feladaton belül szerepelhetnek egyszerű (ismeretet felidéző) és értékelő (problémára irányuló) részfeladatok is. Ez utóbbiak kapcsolódhatnak kísérlet leírásához vagy szöveg, kép értelmezéséhez. A részfeladatok közel 50%-a egyszerű zárt végű feladat.

Feladattípusok

Feleletválasztós feladatok

– igaz/hamis állítás;

– egyszerű választás;

– összetett választás (a helyes betűk felsorolásával);

– többféle asszociáció;

– struktúra-funkció, illetve ábraelemzés;

– illesztés (párosítás, besorolás – két halmaz közti kapcsolat).

Feleletalkotó feladatok

– rövid válasz (nem meghatározás, hacsak a követelményrendszerben nem szerepel ez egyértelműen);

– ábrakészítés vagy kiegészítés;

– egyszerű számítás.

Az írásbeli feladatlap értékelése

A középszintű írásbeli vizsgán 100 vizsgapont szerezhető. A vizsgadolgozatot a szaktanár a központi javítási-értékelési útmutató alapján pontszámmal minősíti. A vizsgázó által elért dolgozatpontokat 1,25-tel szorozva kapjuk meg a vizsgapontok számát, pl. a dolgozatban szerzett 80 pont esetén 80 * 1,25 = 100 pont. Ha az így kiszámított vizsgapont nem egész szám, akkor a kerekítés szabályai alapján kell kerekíteni.

Szóbeli vizsga

Általános szabályok

A középszintű szóbeli vizsga tételsorának és értékelési útmutatójának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik. Amennyiben a vizsgázó a szóbeli első részében a projektmunkát választja, akkor ez a munka a vizsgázó által önállóan elvégzett és a projektmunkát segítő konzulens szaktanár által ellenőrzött vizsgálat (kísérlet vagy megfigyelés). Ennek eredménye a munkanapló, amely mindig tartalmazza a vizsgált probléma megfogalmazását, az alkalmazott módszert, a tapasztalatokat, a tapasztalatok értékelését és a felhasznált szakirodalom listáját. A projekt témáját a vizsgázó szabadon választhatja meg, majd konzulens szaktanárával egyezteti. A projektmunkát segítő konzulens szaktanárnak el kell utasítania a témaválasztást, amennyiben az megítélése szerint balesetveszélyes, egészségkárosító, környezetszennyező, törvénysértő vagy az iskolai munkát akadályozza.

A középszintű szóbeli vizsgán a vizsgázó segédeszközként az Állat- és Növényismeret c. könyvet, vagy ezzel egyenértékű információt tartalmazó egyéb kiadványt, ezen kívül a kísérletekhez szükséges eszközöket veheti igénybe, amelyeket a vizsgabizottságot működtető intézménynek kell biztosítania.

A vizsgázó a felkészülési idő alatt – a tételétől függően – elvégzi a vizsgálatot, illetve elemzést, majd – a tétel által megkívánt módon – rögzíti eredményeit. A vizsgázó a felkészülési idő alatt készített vázlatát használhatja.

A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. A vizsgáztatónak lehetővé kell tennie, hogy a vizsgázó gondolatmenetét önállóan fejtse ki, majd – amennyiben a feladat ez – álláspontját is megfogalmazza és megvédje.

A szóbeli tételsor tartalmi jellemzői

A vizsgakövetelményekben megfogalmazott kompetenciák közül a szóbeli vizsga az alábbiakra helyezi a hangsúlyt:

– a rendszeres biológiai megfigyelések, egyszerű kísérletek elvégzésének, értelmezésének készsége,

– az ismeretek alapján az álláspont megfogalmazása, a mellette való érvelés képessége,

– a helyi, ill. regionális problémák ismerete,

– a biológiai ismeretek alkalmazásának képessége a helyes életmód kialakítása, a fontosabb betegségek és megelőzési módjaik, illetve a környezetvédelmi ismeretek összefüggésében.

A tételsor jellemzői

A tételsor legalább 20 tételből áll. Valamennyi tételhez két feladat – A) és B) – tartozik. Egy tétel két feladata nem vonatkozhat azonos témára.

A tétel jellemzői

Az A) feladat a vizsgázó választása szerint lehet

projektmunka bemutatása

vagy

laboratóriumi vizsgálat (a részletes követelményekben dőlt betűvel szedett lehetőségek közül) vagy fajismerethez kapcsolódó feladat (ezek a lehetőségek 50-50% arányban szerepeljenek a feladatok között). Ez utóbbi lehet

– növényfaj meghatározása és ökológiai igényeinek jellemzése a Növényismeret könyv segítségével

vagy

– több állat-, illetve növényfaj morfológiai és ökológiai jellemzésének összevetése

vagy

– nemzeti park, természetvédelmi terület, ill. az iskolához közeli életközösség élővilágának jellemzése segédanyag (például képanyag – videofilm, dia, fénykép, fajlista, térkép) alapján.

Ha a vizsgázó a projektmunkát választja, az elkészített munkát legkésőbb az írásbeli vizsgaidőszak kezdetéig be kell adnia a vizsgabizottságot működtető intézménynek. Ha határidőre nem adja be, akkor a szóbeli vizsgán A) feladatot kell húznia. A leadott projektmunka írásbeli dolgozatként kezelendő.

A B) feladat egy életközeli probléma egészségtani, környezetvédelmi, ökológiai vonatkozásairól szóló kifejtés. A B) feladatokat az ember szervezete és egészsége, valamint a természet- és a környezet védelme témakörből kell összeállítani. Amennyiben a téma ezt indokolja, a feladat igényelje a vizsgázó véleményének megfogalmazását is.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A két feladatra 25–25 pont adható.

Az A) feladat értékelése

Projektmunka esetén:

A beadott munka értékelése:

A fölvetett kérdés (probléma) pontos megfogalmazása

2 pont

A megfigyelés/kísérlet módszereinek, eszközeinek leírása

3 pont

A megfigyelés/kísérlet eredményeinek rögzítése, megjelenítése

5 pont

Az irodalom (pontosság, célszerűség, hivatkozások)

2 pont

Nyelvhelyesség, tagolás, cím, fejezetcímek pontossága

3 pont

 

15 pont

A munka bemutatásának értékelése:

 

A munka céljának pontos megfogalmazása

2 pont

A megfigyelés/kísérlet módszereinek, eszközeinek leírása

3 pont

A tapasztalatok lényegre törő összefoglalása

3 pont

Koherens, logikus fölépítés

2 pont

 

10 pont

A projektmunkára összesen:

25 pont

Az A) feladat (amennyiben az nem projektmunka bemutatása) tartalmi összetevőre adható maximum 20 pont részpontjait a feladat jellegének és nehézségének megfelelő felosztásban az egyes tételek összeállításakor kidolgozott részletes értékelési útmutató tartalmazza.

Az A) feladat értékelési szempontjai, ha nem projektmunka:

A feladat megértése és helyes elvégzése

5–10 pont

Az értékelés tartalmi helyessége

15–10 pont

A felelet fölépítése, nyelvi kifejezőkészség

5 pont

Összesen:

25 pont

A felelet felépítésének és előadásának értékelése:

– Ha a vizsgázó mondandóját önállóan (segítség nélkül) és logikus gondolatmenetbe illesztve, összefüggően és a nyelvhelyesség szabályainak megfelelően adta elő

5 pont

– Ha a gondolatmenet nem alkot összefüggő egészet, de az elmondott állítások önmagukban helytállók (például a tapasztalatok és a magyarázatok nem kapcsolódnak egymáshoz)

4 pont

– Ha a tényeket és összefüggéseket önállóan nem, de tanári segítséggel pótlólag sikeresen megválaszolta

3 pont

– Ha a tények fölidézése tanári segítséggel is csak részlegesen, pontatlanul sikerült

2 pont

– Ha a tanári segítséggel fölidézett tények közt nem vagy alig volt összefüggés

1 pont

– Ha tanári segítséggel sem tudott hozzászólni a témához

0 pont

A B) feladat értékelése

A B) feladat tartalmi összetevőire adható maximum 20 pont részpontjait a feladat jellegének és nehézségének megfelelő felosztásban az egyes tételek összeállításakor kidolgozott részletes értékelési útmutató tartalmazza. A felelet felépítésének és előadásának értékelésében az A) feladatban leírtak az irányadók.

A B) feladat értékelésének szempontjai

Az érvelés alapjául szolgáló tények ismerete

15–20 pont

A véleményalkotás módja, ellentétes vélemények összevetése

5–0 pont

A felelet felépítése, nyelvi kifejezőkészség

5 pont

Összesen

25 pont

EMELT SZINTŰ VIZSGA

Írásbeli vizsga 240 perc

Szóbeli vizsga 20 perc

Egy 8-10 feladatot tartalmazó feladatsor

Egy választható esszé- vagy problémafeladat

Egy A és egy B feladat előadása

80 pont

20 pont

50 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.

Az írásbeli vizsgán szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép használható.

Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői

A feladatsor első része a követelményrendszer egészét lefedő feladatokból áll.

A feladatsor második része, a vizsgázó által választható esszék, illetve problémafeladatok minden évben az alábbi két témakörből kerülnek ki:

A) az ember élettana és szervezettana, egészséges életmód;

B) ökológia, környezet- és természetvédelem, növényélettan.

A vizsgázónak a feladatlap megfelelő helyén jelölnie kell, hogy melyik feladatot választotta.

Az írásbeli vizsga feladatai az alábbi kompetenciák vizsgálatára helyezik a hangsúlyt:

– egyszerű ismeretfelidézés (reproduktív feladat);

– adatértés és -értelmezés, szabályfelismerés (grafikonok, táblázatok);

– szövegértés és -elemzés;

– példamegoldás;

– problémafeladat (a probléma, a választott módszer, az eredmények érvényessége és a hibalehetőségek felismerése, elemzése);

– halmazba sorolás (a felosztás logikai alapjának egyértelmű megjelölésével), ill. fordítottja: a felosztás logikai alapjának keresése (a megadott halmazok értelmezésével);

– képek sorba rendezése, kiegészítése, magyarázata.

Feladattípusok

Feleletválasztós feladatok

– igaz/hamis állítás;

– egyszerű választás;

– összetett választás (a helyes betűk felsorolásával);

– többféle asszociáció;

– struktúra-funkció, ill. ábraelemzés;

– illesztés (párosítás, besorolás – két halmaz közti kapcsolat).

Feleletalkotó feladatok

– rövid válasz (nem meghatározás, hacsak a követelményrendszerben nem szerepel ez egyértelműen);

– számolásos feladat;

– ábrakészítés vagy -kiegészítés;

irányított esszé (a szempontok – nem feltétlenül a megoldás sorrendjében történő – pontos megadásával, valamint a tartalomra kapható részpontszámok feltüntetésével).

Az írásbeli feladatlap értékelése

A javítás központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A vizsgadolgozatra összesen 100 pont adható. Az első rész 80 pont, a választható feladat 20 pont.

Ha a vizsgázó nem jelöli a választását vagy az nem egyértelmű, akkor az első választható feladat megoldását kell értékelni.

Szóbeli vizsga

Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik.

Feleléskor a kifejtés sorrendjét a vizsgázó választja meg. A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. A vizsgáztatónak lehetővé kell tennie, hogy a vizsgázó gondolatmenetét önállóan fejtse ki, majd – amennyiben a feladat ez – álláspontját is megfogalmazza és megvédje.

A szóbeli tételsor tartalmi jellemzői

A szóbeli vizsgán a vizsgázó tárgyi tudásáról, kifejezőkészségéről, problémaérzékenységéről, olvasottságáról tesz bizonyságot.

A tételsor jellemzői

A tételsornak legalább 20 tételt kell tartalmaznia. A tételsornak a követelményrendszer minden fő témakörét érintenie kell. Valamennyi tételhez két feladat – A) és B) – tartozik. Egy tétel két feladata nem vonatkozhat azonos témára.

A tételek jellemzői

A) feladat: A közzétett témakörök egyikéhez kapcsolódó feladat kifejtése megadott szempontok alapján.

B) feladat: Biológiai problémát tartalmazó szöveg, illetve az abban leírt kísérlet elemzése, értékelése megadott szempontok alapján.

A szóbeli vizsgarész értékelése

Mind az „A”, mind a „B” feladat értékelésénél 20-20 pont adható a tartalomra és 5-5 pont a kifejtés módjára. A központi értékelési útmutató rögzíti az egyes tételek kifejtésének elvárt összetevőit és az ezekre adható, a 20-20 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat. A felelet felépítését és a nyelvi kifejezőkészséget a középszintű szóbeli vizsgánál leírt módon kell értékelni.

CIGÁNY KISEBBSÉGI NÉPISMERET ÉRETTSÉGI VIZSGA

I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

A) KOMPETENCIÁK

KÖZÉPSZINT ÉS EMELT SZINT

1. Történeti ismeretek

A roma közösség történetére vonatkozó írott, képi vagy elektronikus források ismerete és felhasználása.

A kapott forrásrészletek, sajtóból vett publicisztika, képi és hangzó történeti források és elektronikus ismerethordozók valamint személyes tapasztalatok alapján kisebbségpolitikai problémák minél pontosabb megfogalmazása, múlt és jelen közötti párhuzam megvonása.

2. Néprajzi ismeretek

Múzeumokból, néprajzi gyűjteményekből, illetve egyéb forrásokból (család, rokonság, helyi roma közösség) információk gyűjtése, ezek felhasználásával a roma közösség hétköznapjainak és ünnepeinek megismerése.

A tárgyi és a szellemi néprajzi hagyaték felhasználása segítségével a roma közösség életének bemutatása.

3. Földrajzi ismeretek

A roma közösség tagjai által lakott települési területeken a földrajzi adottságok, az életviszonyok és a gazdasági kapcsolatok közötti összefüggések felismerése, értelmezése.

Falusi és városi roma közösségek kapcsolatainak és eltérő helyzetének szemléletes bemutatása.

Térképek, történeti, települési, gazdaságföldrajzi és demográfiai adatok kikeresésével, válogatásával és azok felhasználásával egy a roma közösség életére különösen jellemző jelenség sokoldalú bemutatása.

4. Társadalmi kapcsolatok és kötődések

Kérdések megfogalmazása és válaszadás a „Mit jelent ma a magyarországi roma közösség tagjának lenni?” kérdéskörben.

Szociológiai felmérések, publicisztikai részletek válogatásával és felhasználásával az identitásvállalás magatartásformáinak, a kisebbségi egyén és közössége kapcsolatainak bemutatása és értelmezése.

5. Nyelvi ismeretek

A cigány nyelvek kialakulásának bemutatása, a közöttük meglévő lehetséges kapcsolatok felismerése és ismertetése.

Egy hallott cigány nyelvű szöveg megértése, néhány jellegzetességének magyarázata.

6. Zene és tánckultúra

A roma közösség zene-, ének- és tánckultúrája néhány jellegzetességének összegyűjtése és bemutatása.

A zene és tánckultúra kiemelkedő szerepének bemutatása a roma közösség életében.

Műsoros est összeállítása és a válogatás ajánlása magyarázatokkal a leendő közönségnek.

7. Kisebbségpolitikai ismeretek

A kisebbségpolitikai jogszabályi keretek és az intézményrendszer ismerete, a működési mechanizmus elemző bemutatása.

Egy választott helyi cigány önkormányzat vagy egyesület tevékenységének felvázolása, lehetőségeinek feltérképezése, kritikai bemutatása egyéni tapasztalatok és a rendelkezésre álló dokumentumok segítségével.

TÉMAKÖRÖK

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

1. Történeti ismeretek

1.1. A cigányság eredete, vándorlása

1.2. A cigányság a középkori és újkori Európában, valamint Magyarországon 1914-ig

1.3. A Horthy-korszak és a II. világháború évei Magyarországon

1.4. Változások 1945 után a hazai roma közösség életében

Az indiai őshaza elmélete, egyéb elméletek (Perzsia, Egyiptom). A vándorlás kezdete, ben és phen cigányok.

A cigány népcsoportok szétválása.

A cigányok megjelenése Közép- és Nyugat-Európában a XV. századtól. A fogadtatás, az első cigányellenes intézkedések. A cigányság betelepedése a Kárpát-medencébe. Luxemburgi Zsigmond első oltalomlevele. Mátyás király privilégium levele. A török hódoltság időszaka, cigányok az Erdélyi Fejedelemség területén. Mária Terézia és II. József rendeletei: az összeírás és a letelepítés első kísérlete. Reformkor és a dualizmus időszaka.

Folyamatos beépülés a társadalomba. Erősödő előítéletek és megkülönböztető intézkedések a Horthy-korszakban. A roma holocaust 1944–45-ben. Cigányrazziák, munkásszázadok, deportálás, áldozatok.

Az asszimiláció-integráció politikája a szocializmus idején. A rendszerváltás alapvető következményei.

A cigányság magyarországi megjelenése a történeti források tükrében.

A felvilágosult abszolutizmus korának kísérlete a magyarországi cigányság összeírására és letelepítésére.

Az 1893-as első teljes körű cigányösszeírás bemutatása, elemzése.

Az 1938-as belügyminiszteri rendelet és következményei.

Az iparosítás hatása a magyarországi cigány közösségek életében.

Az MSZMP 1961- és 1979-es határozatai.

Az 1971-es szociológiai felmérés eredményei.

2. Néprajzi ismeretek

2.1. A cigányság tárgyi kultúrája

2.2. A cigányság szokásrendszere

2.3. Cigány mese- és mondavilág

2.4. Hagyományápolás és a média

A cigány népviselet, hagyományos öltözetek és a korral változó öltözeti elemek. Hagyományos cigány mesterségek: vályogvetés, kosárfonás, fa- és fémmegmunkálás, lókupec, vásározó zenész. A kézműves tárgyak jellegzetességei.

Lakókörnyezet jellegzetességei, lakásmódok.

Az életmód alapvető elemei, életmód és hitélet kapcsolata. A házasság és a gyerek szerepe. A halálhoz kapcsolódó szokások.

Mesék, balladák, eredetmondák, rigmusok, altatók, mondókák, szájhagyomány.

Cigány és magyar nyelvű kiadványok. Írott és elektronikus sajtó. Képzőművészet, naiv alkotások és alkotók Roma művészeti, művelődési csoportok.

A vándorláshoz kapcsolódó életmód és szokások jellegzetességei.

Az épített környezet sajátosságai.

A hagyományos életmód és a modern kor hatásai a cigányság lakáskultúrájában, táplálkozási szokásaiban, életvitelében.

A komponálás jellegzetes módjai a cigány képzőművészeti alkotásokban.

3. Földrajzi ismeretek

3.1. A Magyarországon élő cigány csoportok és térbeli elhelyezkedésük

3.2. A településföldrajzi viszonyok hatása a cigányság életmódjára

3.3. A jövő lehetőségei, kitörési pontok, esélyek

Magyar cigány (romungro) oláh cigány, beás, szinto cigányok. Településterületeik, létszámuk, szociológiai és gazdasági ismérveik.

A különböző csoportok gazdaságföldrajzi meghatározottsága megélhetés és foglalkozás alapján.

A földrajzi helyzet és a jövő lehetőségeinek kapcsolata.

Régió vagy kistérség cigány közösségeinek bemutatása településterületeik, létszámuk, anyanyelvük, foglalkozásaik alapján a fejlődés-felzárkózás lehetőségei.

A városi és a falusi cigány lakosság életlehetőségeinek eltérése.

Foglalkozási és megélhetési stratégiák a XXI. század elején.

4. Társadalmi kapcsolatok és kötődések

4.1. A cigányság szociológiai ismérvei

4.2. A közösségi összetartozás tudata és jellemző megnyilvánulási formái

4.3. Az egyén helye a cigány közösségekben, a többes kötődés szerepe és hatásai

A cigányság a korábbi és a mai társadalomtudományi elemzésekben. A cigányság képe a mai szociográfiákban.

Értékrend, közösséget erősítő szokások, szabályok. Énkép, mikép, a különbözőség tudata. Romani Kris, Patyív. A közösség vezetőinek, védelmező tagjainak szerepe és feladata. Az ünneplés formái.

A közösséget alkotó nők, férfiak és gyerekek kapcsolata, a közösségben elfoglalt helyük, feladataik. Idősek és fiatalok közötti kapcsolatok. Csoport, nagycsalád, család szerepe és ezek változása napjainkban. A roma közösség és a többségi társadalom viszonya.

Két szociográfia összehasonlítása (az egyik legyen a régebbi a másik a mai helyzettel foglalkozó).

A közösségi összetartozás tudatának és megnyilvánulási formáinak szerepe a mai roma közösségekben..

Társadalmi differenciálódás, társadalmi hierarchia napjainkban.

5. Nyelvi ismeretek

5.1. A cigány nyelvek eredete és fejlődése

5.2. A cigányság beszélt nyelvei és ezek jellemzői Magyarországon

5.3. Írott nyelvi emlékek

5.4. Szépirodalom

Nép- és önelnevezés. Indoeurópai nyelvcsalád, nyelvrokonság, különböző hatások a nyelvi fejlődésében.

Beszélt nyelvek, nyelvjárások a hazai cigányság körében (romani-lovári, beás). A szókincs, két- vagy többnyelvűség.

Történeti források, nyelvészeti emlékek. Cigányok képe a magyar és a világirodalomban (néhány szerző és mű ismerete).

Cigány és magyar nyelvű irodalmi művek, a roma közösség kiemelkedő írói költői.

A cigány nyelvek legősibb gyökerei.

A beszélt nyelvek kapcsolatai, hasonlóságok és különbözőségek. Az anyanyelv megőrzésének problematikája, célok és feladatok.

Egy írott nyelvi emlék elemző bemutatása.

Egy szabadon választott irodalmi alkotás elemző jellegű bemutatása.

6. Zene és tánckultúra

6.1. A cigányság zenéje és tánckultúrája

6.2. Hagyományok és újdonságok a cigányzenében

A szokások az életmód és a zene kapcsolata. Autentikus zene, pergetők, hallgatók. Népies és modern cigány műzene. Jellegzetes hangszerek és hangszerpótló eszközök (hegedű, cimbalom, kanál, kanna stb.). Dalok, éneklési és táncszokások.

Ismert cigányok a zenetörténetben (Bihari János, Dankó Pista stb.). A zenélés mint életforma és megélhetési lehetőség. A zenetörténet néhány cigány motívumokkal, témákkal foglalkozó alkotója és műveik (Liszt Ferenc, Kodály Zoltán, Johann Strauss). Korunk modern műzenéje pl. dzsessz, populáris műzene.

A modern cigány műzene kialakulása, kapcsolata az ősi zenei hagyományokhoz.

Híres cigányzenekarok repertoárja. Kiemelkedő zenészek és zenekarok napjainkban.

7. Kisebbségpolitikai ismeretek

7.1. A kisebbségpolitika jogszabályi keretei

7.2. Az önkormányzatiság alapjai és gyakorlata

7.3. Az önkormányzatok, egyesületek, civil szervezetek szerepe a cigány önazonosság fenntartásában

7.4. A jelen társadalmi problémái

Az 1993-as kisebbségekről szóló törvény alapjai. Cigány önkormányzatiság Magyarországon. Ombudsman

Az önkormányzati törvény. Az önkormányzatok felépítése és működése.

Új oktatási és kulturális kezdeményezések.

A komplex problémakezelés feladatai, lehetőségei (oktatás, munkahelyteremtés, szociális háló).

Az 1993-as kisebbségi törvény cigányságra vonatkozó részeinek ismertetése.

A jogszabályok alkalmazása a mindennapok során. A felmerülő problémák és ezek kezelése.

Egy helyi vagy országos program bemutatása és hatása a cigány közösség életére.

8. Szabadon választott témakör

Például egy kiemelkedő helyi roma személyiség életútja. Saját önkormányzat tevékenységének bemutatása. Civil szervezetek, kulturális-művelődési csoportok szerepe a közösségi élet fenntartásában, fejlesztésében.

Európai Unió-távlatok, programok, lehetőségek a magyarországi roma közösség számára.

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A vizsga részei

Középszint

Emelt szint

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

projekt

15 perc

180 perc

20 perc

80 pont

70 pont

100 pont

50 pont

A vizsgán használható segédeszközök

 

Középszint

Emelt szint

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

A vizsgázó biztosítja

NINCS

NINCS

Egynyelvű szótár

NINCS

A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja

NINCS

A feladatok megjelölésével összefüggő segédeszköz (képi, nyomtatott, illetve elektronikus ismerethordozó)

NINCS

A feladatok megjelölésével összefüggő segédeszköz (képi, nyomtatott, illetve elektronikus ismerethordozó)

Nyilvánosságra hozandók

 

Középszint

Emelt szint

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

Anyag

NINCS

tételcímek

NINCS

tételcímek

Mikor?

NINCS

jogszabály szerint

NINCS

jogszabály szerint

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

A vizsga szerkezete

Írásbeli vizsga (projekt)

Szóbeli vizsga 15 perc

Egy téma önálló, évközi feldolgozása

A projektmunka megvédése

Egy tétel kifejtése

80 pont

20 pont

50 pont

Írásbeli vizsga

Az írásbeli feladat tartalmi és formai jellemzői

Tartalmi szerkezet

Egy projekt készítése váltja ki az írásbeli vizsgát.

A projekt témája a tanulmányok alatt érintett nyolc ismeretcsoport (lásd Részletes követelmények) bármelyikéből választható, melyet a vizsgázó a szóbeli vizsgán véd meg.

A projekttel szemben támasztott követelmények:

10–20 oldal terjedelmű, amelyből szemléltetések nélkül a szöveg hossza 12-es betűmérettel, másfeles sortávolsággal minimum 5 oldal. A projektleírásnak tartalmaznia kell a munka fázisait: a téma kiválasztása indoklását, hipotézisek, ill. célkitűzések megfogalmazását, bibliográfiát, szakirodalmi vonatkozásokat, a gyűjtőmunka leírását, a téma tartalmi részének kidolgozását, következtetéseket, személyes élményeket.

A projektmunka a téma kiválasztásától a végső forma létrehozásáig önálló munka. A vizsgázó a projektmunka elkészítése során konzulens segítségét kérheti. Ha a vizsgázó már nem rendelkezik tanulói jogviszonnyal, és konzulens segítségét kéri, akkor saját maga gondoskodik konzulensről. A tanulói jogviszonyban lévő vizsgázó konzulense lehet a szaktanára is. A vizsgázó legkésőbb az írásbeli vizsgaidőszak kezdetéig leadja a kész projektmunkát.

A vizsgázó a projektmunka bemutatásához szemléltető anyagot vagy rövid, tézisszerű összefoglalást készít, amit a szóbeli vizsgán használ fel, a projekt megvédésekor.

Értékelés

A projektmunkára összesen 80 pont adható. A teljesítmény értékelése a következő általános értékelési kritériumokat tartalmazó központi javítási-értékelési útmutató alkalmazásával történik.

I. Tartalom

a) komplexitás, a téma többoldalú megközelítése    30 pont

b) a téma újszerű megközelítése    10 pont

c) bibliográfia és a téma szakirodalmi vonatkozásainak megjelenítése    5 pont

II. A projektkészítés folyamata

a) a projekt fázisainak megjelenítése    5 pont

b) az egyéni kutatómunka megjelenítése    15 pont

III. Forma

a) nyelvi megformáltság    8 pont

b) szerkezet, végső megjelenítés minősége    7 pont

Amennyiben a létrehozott szöveg jelentősen rövidebb a minimális szövegmennyiségnél (kevesebb mint 4 oldal), a projektmunka értékelhetetlen.

Szóbeli vizsga

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

Tartalmi szerkezet

A vizsgázó 5 percben bemutatja projektmunkáját. Ehhez előre elkészített szemléltető anyagot vagy rövid, tézisszerű összefoglalást hoz magával. Ezután 10 perc áll rendelkezésére, hogy kifejtse a tételét.

A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik. A tételsor a négy kötelező ismeretcsoportból összeállított 20 tételből áll. (Történeti ismeretek, Kisebbségpolitikai ismeretek, Néprajzi ismeretek, A cigány nyelvekkel kapcsolatos ismeretek) A témakörök arányait a felkészülés során érvényesített súlypontok határozzák meg, de a tételeknek összességükben le kell fedniük mind a négy ismeretcsoportot. A tételek mindegyike tartalmazzon egy, a tétel témájához kapcsolódó forrást is, amelynek elemzése szintén a felelet része.

Értékelés

A szóbeli vizsgateljesítmény maximális pontértéke 70 pont. Ezen belül a projekt bemutatására 20 pont, a tétel kifejtésére 50 pont adható. A vizsgateljesítmény értékelése a következő általános értékelési kritériumokat tartalmazó központi értékelési útmutató alkalmazásával történik.

A projekt bemutatása – összesen 20 pont

– a projektmunka lényegre törő összefoglalása    7 pont

– prezentációs technika, előadásmód    5 pont

– nyelvi megformáltság    5 pont

– szemléltetés    3 pont

A szóbeli tétel értékelése – összesen 50 pont

– tartalom    25 pont

– a forrás elemzése    10 pont

– nyelvi megformáltság    10 pont

– szerkezeti felépítés, a felelet felépítése    5 pont

EMELT SZINTŰ VIZSGA

A vizsga szerkezete

Írásbeli vizsga
180 perc

Szóbeli vizsga
20 perc

Esszé

Tétel kifejtése

100 pont

50 pont

Írásbeli vizsga

Az írásbeli feladat tartalmi és formai jellemzői

Tartalmi szerkezet

Emelt szinten az írásbeli vizsgarészben a vizsgázónak központi feladatok alapján (három megadott címből választva) egy 600–700 szavas esszét kell megírnia.

Az írásbeli vizsga a részletes vizsgakövetelményekre épül. Az írásbeli vizsgarész nyolc ismeretcsoportból (lásd Részletes követelmények) tartalmaz forrásokra épülő feladatot, amelyekkel kapcsolatban a vizsgázó összefüggően kifejti az adott témát egyéni véleményével alátámasztva, és a feladatban megadott forrásokra reagálva.

Értékelés

A dolgozat egészére maximálisan 100 pont adható. A pontozási útmutatót az írásbeli vizsgarész feladatainak központi javítási-értékelési útmutatója tartalmazza.

Szóbeli vizsga

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

Tartalmi szerkezet

A szóbeli vizsgára 10 központilag meghatározott tétel készül. Minden tétel két altételből áll. Az „A” altételt a vizsgázó a Történeti ismeretek és Kisebbségpolitikai ismeretek témakörből, a „B” altételt a Néprajzi ismeretek és A cigány nyelvekkel kapcsolatos ismeretek témakörből húzza. Az egyes tételsorokon belül a témakörök aránya nem 50-50%, egy-egy témakör nagyobb hangsúlyt kaphat. A vizsgázónak kétszer tíz perc áll rendelkezésére, hogy a kihúzott két feladatban meghatározott témákat kifejtse.

Értékelés

A szóbeli vizsgateljesítmény maximális pontértéke 50 pont. A két altételre 25-25 pont adható. A vizsgateljesítmény értékelése a következő általános értékelési kritériumokat tartalmazó központi értékelési útmutató alkalmazásával történik.

1. „A” altétel:

– tartalom    15 pont

– szerkezeti felépítés, a felelet felépítése    5 pont

– nyelvi megformáltság    5 pont

2. „B” altétel:

– tartalom    15 pont

– szerkezeti felépítés, a felelet felépítése    5 pont

– nyelvi megformáltság    5 pont

DRÁMA

I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

1. Színház- és drámatörténet

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

1.1. Az ókori színház és dráma

Az ókor színháza és néhány görög dráma

A tanuló legyen képes bemutatni

– a görög színházművészet kialakulását, rituális gyökereit és az ókori görög színház felépítését,

– Aiszkhülosz vagy Szophoklész vagy Euripidész egy tragédiáján, vagy Arisztophanész egy komédiáján pedig az ókori görög dráma sajátosságait,

– Szophoklész Antigoné című művének szereplőit és viszonyaikat, valamint a feldolgozott problémákat.

Az ókor színháza, a görög dráma és a római komédia

A tanuló legyen képes bemutatni

– az ókori görög és római színházművészetet,

– Aiszkhülosz vagy Szophoklész vagy Euripidész egy tragédiáján és Arisztophanész vagy Plautus egy komédiáján pedig az ókori görög és római dráma sajátosságait.

1.2. A középkori Európa színháza és drámája

 

A középkori színjátszás, a commedia dell’arte

A tanuló ismerje

– a templomi szertartásból, illetve a bibliai szövegekből kibontakozó középkori színjáték és dráma típusait,

– a középkori rögtönzéses vígjáték, a commedia dell’arte jellegzetes vonásait.

1.3. Az angol reneszánsz színház
és dráma

Shakespeare színháza és néhány drámája

A tanuló legyen képes bemutatni

– Shakespeare: Rómeó és Júlia, illetve Hamlet című művén a shakespeare-i dramaturgia jellegzetes-
ségeit (pl. jelenetépítés, idő-
és térkezelés)
,

Az Erzsébet-kor színháza, Shakespeare

A tanuló ismerje

– Shakespeare egy tragédiáját, egy vígjátékát és az életmű drámatípusait,

– az elemzett dráma szereplőit és viszonyaikat, valamint a feldolgozott problémákat.

– az Erzsébet-kori színház társadalmi szerepét, a színház felépítését és működését.

1.4. A spanyol barokk dráma és színház

 

A tanuló ismerje

– a barokk színház szcenikai jellemzőit.

A tanuló legyen képes

– egy szabadon választott művön (pl. Lope de Vega vagy Calderon) bemutatni a barokk dráma dramaturgiai sajátosságait.

1.5. A francia klasszicista

dráma

Moliére néhány drámája

Moliére művei és a klasszicista dráma

A tanuló legyen képes bemutatni

A tanuló ismerje

– Moliére: Tartuffe című művén a moliére-i dramaturgia jellegzetességeit,

– Moliére legalább két komédiáját,

– az elemzett komédia szereplőit, viszonyaikat, valamint a feldolgozott emberi problémákat.

– a klasszicista dráma sajátosságait.

1.6. A régi magyar dráma néhány alkotása

 

A tanuló ismerje

– a magyar drámairodalom általános jellemzőit,

– az alábbi szerzők valamelyikének egy drámáját: Bornemisza Péter, Balassi Bálint, Bessenyei György, Csokonai Vitéz Mihály.

1.7. A XIX–XX. századi magyar színház és dráma

A XIX. és XX. századi magyar színház és dráma néhány alkotása

A tanuló legyen képes bemutatni

A XIX. századi magyar dráma néhány alkotása

A tanuló ismerje

– A XIX–XX. század magyar színházi irányzatait vagy műhelyeit vagy alkotóit,

– Katona József: Bánk bán, illetve Madách Imre: Az ember tragédiája című művének színházi megvalósulásán keresztül a dráma és színház sajátos kapcsolatát, jellegzetességeit.

– az alábbi drámákat és szerzőjük drámaírói munkásságának jelentőségét: Katona József: Bánk bán, Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde, Madách Imre: Az ember tragédiája.

A tanuló legyen képes bemutatni

– Molnár Ferenc: Liliom és Örkény István Tóték című művének szereplőit és viszonyaikat, valamint a feldolgozott problémákat.

A hazai színjátszás kezdetei

A tanuló ismerje

 

– a magyarországi hivatásos színjátszás kialakulásának jelentős eseményeit, helyszíneit és személyiségeit.

A XX. századi magyar dráma néhány alkotása

A tanuló ismerjen

– az alábbi szerzők valamelyikétől egy szabadon választott drámát: Molnár Ferenc, Füst Milán, Lengyel Menyhért,
Szomory Dezső, Szép Ernő,
Móricz Zsigmond, Tamási Áron,
Németh László, Illyés Gyula,
Örkény István.

A tanuló legyen képes bemutatni

– az elemzett dráma szereplőit és viszonyaikat, valamint a feldolgozott problémákat.

1.8. A modern polgári dráma
és színház kialakulása

 

A tanuló ismerje

– Ibsen vagy Strindberg vagy Shaw egy drámáját.

A tanuló legyen képes bemutatni

– az elemzett dráma szereplőit és viszonyaikat, valamint a feldolgozott problémákat.

1.9. Csehov és Sztanyiszlavszkij

Csehov néhány drámája és Sztanyiszlavszkij színháza

Csehov drámái és Sztanyiszlavszkij színháza

A tanuló legyen képes bemutatni

A tanuló ismerje

– a Három nővér, illetve a Sirály című művön keresztül a csehovi dráma sajátosságait,

– Csehov legalább két drámáját,

– a Sztanyiszlavszkij-módszer jellegzetességeit.

– A Sztanyiszlavszkij-módszer egy-egy elemének továbbélését.

1.10. Brecht színháza és drámái

Brecht színháza és néhány drámája

A tanuló legyen képes bemutatni

Brecht drámái és színháza

A tanuló ismerje

– Brecht: Koldusopera című drámáján a brechti dramaturgia alapjait,

– Brecht drámaírói tevékenységét, legalább két drámáját.

– az elemzett dráma segítségével az epikus dráma jellemzőit.

 

1.11. A XX. század meghatározó színházi irányzatai, jelentős drámaírói

 

A tanuló ismerje

– a XX. század meghatározó színházi és drámai irányzatait
(pl. az avantgarde, a politikai színház, a szegény színház, az abszurd, a performance),

– az alábbi szerzők valamelyikének egy drámáját (Pirandello, García Lorca, Sartre, Camus, O’ Neill, Williams, Miller, Beckett, Ionesco, Mrozek, Dürrenmatt, Bulgakov).

1.12. Napjaink legfontosabb színházi irányzatai és a kortárs drámairodalom

A tanuló legyen képes bemutatni

– egy látott színházi előadás jellemzőit,

– egy szabadon választott mű elemzésével egy kortárs drámát (pl. Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja, Spiró György: Csirkefej, Schwajda György:
A csoda, Bereményi Géza: Légköbméter, Parti Nagy Lajos: Mauzóleum, Korniss Mihály: Halleluja, Nádas Péter: Takarítás, Háy János: Gézagyerek, Tasnádi István: Közellenség).

A tanuló ismerje – a mai magyar színházi struktúra jellemzőit
(pl. hivatásos színház, alternatív színház, amatőr színház, diákszínjátszás),

 

– a mai színházi élet jelentős alkotóit, műhelyeit.

2. Színház- és drámaelmélet

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

2.1. A drámai műnem sajátosságai

A tanuló legyen képes

– az irodalmi alkotások rendszerében elhelyezni a drámai műnemet,

A tanuló ismerje

– az arisztotelészi dramaturgia alapfogalmait,

– vázolni az epikától és a lírától eltérő sajátosságait,

– bemutatni a dráma és a színházművészet kapcsolatrendszerét.

– az arisztotelészi drámától eltérő drámaformákat (pl. epikus dráma, konfliktus nélküli dráma).

2.2. A dráma / a színjáték mint kommunikáció

 

A tanuló ismerje

– a dráma és a színjáték sajátos kommunikációs rendszerét,

– a verbális és a nonverbális kommunikáció eszközeit
(pl. gesztusok, mimika, testtartás).

2.3. A dráma szerkezeti felépítése

A tanuló ismerje fel

– a dráma felépítésének sajátosságait, tagoltságát (pl. jelenet, kép, szín, felvonás),

– a fordulatokat és a drámai csomópontokat.

A tanuló ismerje

– a dráma felépítésének kortól és műfajtól függő tagoltságát.

2.4. Dramaturgiai és színházelméleti alapfogalmak

A tanuló legyen képes elemző tevékenysége során alkalmazni a következő fogalmakat:

– történet és cselekmény, akció és dikció, szituáció, dialógus és monológ, szerep.

A tanuló legyen képes elemző tevékenysége során alkalmazni a következő fogalmakat:

– karakter, jellem, fordulat, konfliktus, feszültség, tér és idő.

2.5. A színházművészet mint összművészet sajátosságai

A tanuló legyen képes bemutatni

– hogyan alakítja ki autonóm formanyelvét a színházművészet a különböző művészeti ágak eszközeit felhasználva.

A tanuló legyen képes elemzően bemutatni

– egy színházi előadás vizuális, zenei és irodalmi összetevőit.

2.6. Színházi szakmák

Tudják felsorolni

– a színházi előadás létrehozásához szükséges mesterségeket (pl. rendező, díszlettervező, világosító).

Legyenek képesek

– szabadon választott színházi szakmához tartozó tevékenységek ismertetésére (pl. az író, a rendező, a dramaturg, a díszlettervező, a jelmeztervező, a zeneszerző, a világosító, a hangtechnikus,
a színpadmester, az ügyelő,
a kellékes).

3. Színházi műfajok

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

3.1. A rituális játék/szertartásjáték

 

A tanuló legyen képes

– a rituális és/vagy szertartásjáték műfajának azonosítására egy-egy színházi előadásban.

3.2. A tragédia

A tanuló legyen képes

A tanuló legyen képes

– a klasszikus tragédia jellemző jegyeinek azonosítására egy-egy színházi előadásban.

– a tragédia műfajának változásait felismerni különböző korszakokban.

3.3. A komédia

A tanuló legyen képes

– különbséget tenni a vidám műfajú művek között.

A tanuló legyen képes

– a vidám műfajú művek változásait felismerni különböző korszakokban.

3.4. A realista színjáték

A tanuló ismerje fel

– a realista előadásmódot.

A tanuló ismerje fel

– a realizmus és naturalizmus műfaji jegyeit, azokat tudja alkalmazni színházi elemzéseiben.

3.5. Az abszurd és a groteszk

 

A tanuló ismerje fel

– az abszurd és groteszk elemeket a színházi előadásokban.

3.6. Bábjáték

 

A tanuló legyen képes

– az alkalmazott bábtechnikák azonosítására.

3.7. Zenés, tánc- és mozgásszínház

A tanuló legyen képes

– különböző zenés műfajú előadásokat (pl. opera, operetta, musical) felismerni és azonosítani,

– elkülöníteni a tánc- és mozgásszínházi előadásokat a balettől és a tánctól.

A tanuló legyen képes

– a zene, a tánc és a mozgás szerepének felismerésére színpadi előadásokban.

4. Drámajáték

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

4.1. Helyzetgyakorlatok

Legyenek képesek rögtönzések során

Legyenek képesek

– a megadott helyzetnek megfelelő alapvető viselkedési sémák megjelenítésére.

– hétköznapi típusok jellemzőinek sűrítésére, azok megjelenítésére egyéni és/vagy páros munkában.

4.2. Történet szerkesztése és megjelenítése

Legyenek képesek

– jelenetek összefűzésére.

Legyenek képesek

– különböző színházi formák és drámatechnikák (pl. a kontraszt,
a különböző időkezelési módok)
alkalmazására.

4.3. Improvizáció

Legyenek képesek

– improvizációra, szöveges vagy szöveg nélküli etűdök alkotására egyéni és/vagy páros munkában.

Legyenek képesek

– megadott témára és meghatározott stílusban szövegre épülő etűdök alkotására (pl. versrészlet, kisebb
dialógus)
,

– etűdsorozat összeállítására önálló munkában.

4.4. Drámajáték

 

Ismerjék és alkalmazzák

– a drámajátékok jellemzőit és különböző típusait.

4.5. Drámapedagógia

 

Ismerjék

– a dramatikus tevékenység alapfogalmait, a leggyakrabban alkalmazott konvenciókat, munkaformá-
kat.

5. Mozgás, tánc- és mozgásszínházi ismeretek

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

5.1. Szituáció megfogalmazása állóképben, mozdulatsorral

Legyenek képesek

– állókép és állóképsorozat létrehozására,

– egyszerű mozgássorok különböző tempójú kivitelezésére.

Legyenek képesek

– összetett mozgássorok különböző tempójú kivitelezésére.

5.2. Improvizáció zenére vagy témára

Legyenek képesek

– a zene hangulatához és tempójához, illetve a megadott téma hangulatához illeszkedő mozgássorok kivitelezésére,

– megadott mozgásmotívumok felhasználására.

Legyenek képesek

– egy mozgásmotívum kibontására, továbbfejlesztésére, variálására.

5.3. Összetett improvizáció létrehozása és bemutatása

Legyenek képesek

– egyéni, páros és/vagy csoportos előkészített mozgás- vagy táncimprovizációk bemutatására.

Legyenek képesek

– a tanult technikák alkalmazásával önálló mozgássor végrehajtására,

– különböző összetett technikákat
alkalmazó egyéni, páros és/vagy csoportos előkészített mozgás- vagy táncimprovizációk bemu-
tatására.

6. Bábjáték

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

6.1. A tanulók által a képzés során készített bábok és/vagy maszkok alkalmazása drámamunkában

Legyenek képesek

– egy választott báb vagy maszk sajátosságainak megfelelő alkalmazására.

Legyenek képesek

– a választott bábtechnika vagy maszktípus alkalmazásával színházi improvizációra.

7. Beszéd, vers- és prózamondás, egyéni vagy közös daléneklés

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

7.1. A beszédtechnika alapjai

Legyenek képesek

– drámajátékos és színjátékos gyakorlatuk során alkalmazni a légzés, a hangadás és az artikuláció alapvető szabályait.

Legyenek képesek alkalmazni

– a légző-, hang- és artikulációs játékokat, gyakorlatokat – hangokkal, mechanikusan sorolható szavakkal és irodalmi szövegekkel.

7.2. Lírai, epikai és drámai alkotások tolmácsolása

Legyenek képesek

– a műfajnak megfelelő előadásmód megválasztására, és az ahhoz illő eszközök alkalmazására.

Legyenek képesek

– színjátékos gyakorlatuk során alkalmazni a légzés, a hangadás és az artikuláció alapvető szabályait, a hangsúlyszabályokat és a beszéd váltásait (pl. erő, magasság, tempó).

7.3. Pódiumműfajok

 

Vegyenek részt

– versműsorok, ünnepi műsorok, szerkesztett játékok létrehozásában és bemutatásában.

7.4. Egyéni vagy közös daléneklés

 

Legyenek képesek

– dallamot improvizálni, vagy dalt előadni.

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A vizsga részei

Középszint

Emelt szint

Írásbeli vizsga

Gyakorlati vizsga

Szóbeli vizsga

Írásbeli vizsga

Gyakorlati vizsga

Szóbeli vizsga

120 perc

15 perc/fő

15 perc

180 perc

20 perc/fő

20 perc

60 pont

60 pont

30 pont

60 pont

50 pont

40 pont

A vizsgán használható segédeszközök

Középszint

Emelt szint

Írásbeli vizsga

Gyakorlati vizsga

Szóbeli vizsga

Írásbeli vizsga

Gyakorlati vizsga

Szóbeli vizsga

A vizsgázó biztosítja

NINCS

a produkcióhoz szükséges kellékek

NINCS

NINCS

a jelenethez vagy az előadáshoz szükséges alapdíszletek, kellékek, jelmezek stb.

NINCS

A vizsga-
bizottságot működtető intézmény biztosítja

három példány
helyesírási szótár

a lebonyolításhoz minimálisan szükséges körülmények (20-25 m2 alkalmi színpadi tér, alapvető fény- és hangtechnikai eszközök: világítási és sötétítési lehetőség, magnó vagy
CD-lejátszó, mikrofon)

a tételeknek
megfelelő
technikai
segédeszközök

videomagnó vagy DVD-
lejátszó, három példány helyesírási szótár

színházszerű körülmények (25-30 m2 alkalmi színpadi tér, alapvető fény- és hangtechnikai eszközök: min. 2 reflektor, magnó vagy
CD-lejátszó, mikrofon, erősítő, hangfalak, sötétítéshez alkalmas függönyök)

a tételeknek megfelelő technikai
segédeszközök

Nyilvánosságra hozandók

Középszint

Emelt szint

Írásbeli vizsga

Gyakorlati vizsga

Szóbeli vizsga

Írásbeli vizsga

Gyakorlati vizsga

Szóbeli vizsga

Anyag

NINCS

NINCS

tételcímek

NINCS

NINCS

tételcímek

Mikor?

NINCS

NINCS

jogszabály szerint

NINCS

NINCS

jogszabály szerint

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

Középszint

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

Gyakorlati vizsga

120 perc

15 perc

max. 15 perc/fő

Feladatsor megoldása

Egy tétel kifejtése

Háromból két gyakorlati feladat

Egyszerű, rövid
választ igénylő feladatok

Néhány soros jelenetelemzést,
-értelmezést
igénylő kérdések

kiscsoportos
(2-3 fős)
drámajátékos improvizáció a helyszínen
megadott témára

előkészített, egyéni színpadi produkció

előkészített
közös
színpadi
produkció (színielőadás) bemutatása

30 pont

30 pont

30 pont

30 pont

30 pont

60 pont

30 pont

60 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatlapot kell megoldaniuk.

A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.

Vizsgacsoportonként szükséges segédeszköz: három példány helyesírási szótár. Ezeket a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

Az írásbeli vizsgán a vizsgázónak elméleti ismereteiről és elemzési képességeiről kell számot adnia.

Az írásbeli vizsga témakörei:

– színház- és drámatörténet;

– színház- és drámaelmélet;

– színházi műfajok.

Az írásbeli vizsga egy komplex feladatlap megírása, mely az értékelési arányoknak megfelelően két feladattípust tartalmaz. Egyszerű, rövid választ igénylő feladatokat és jelenetértelmezéshez, színházi megvalósításhoz stb. kapcsolódó néhány soros elemzést, értelmezést igénylő kérdéseket. A feladatlap egyszerű, rövid választ igénylő feladatai a színház- és drámatörténetből az alábbiakban megadott alkotók és kijelölt műveik mindegyikéhez, a néhány soros elemzést, értelmezést igénylő kérdései pedig a kijelölt művek közül csak egyhez kapcsolódhatnak.

Szophoklész: Antigoné

Shakespeare: Rómeó és Júlia, Hamlet

Moliére: Tartuffe

Katona József: Bánk bán

Madách Imre: Az ember tragédiája

Csehov: Három nővér, Sirály

Molnár Ferenc: Liliom

Brecht: Koldusopera

Örkény István: Tóték

Az írásbeli feladatlapban a jelenetértelmezéshez kapcsolódó műrészlet(ek) idegen nyelven történő vizsga esetén is csak magyar nyelven áll(nak) a vizsgázók rendelkezésére.

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A vizsgadolgozatra, a feladatlap megoldására összesen 60 pont adható.

– Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok

30 pont

– Néhány soros jelenetelemzést, -értelmezést igénylő kérdések

30 pont

Összesen:

60 pont

Gyakorlati vizsga

Általános szabályok

A gyakorlati vizsgát a vizsgacsoport szóbeli vizsgájához kapcsolva, azt megelőzően vagy azt követően kell megszervezni.

A gyakorlati vizsga megkezdése előtt 30 perc felkészülési időt kell biztosítani.

A vizsgatárgy, illetve a művészeti ág jellegéből adódóan a gyakorlati vizsga előre megszerkesztett színházi műsor (előadás) vagy előadásrészlet is lehet. A vizsgázó – a gyakorlati vizsga megszerkesztése és a feltételek biztosítása érdekében – a vizsga előtt legalább egy hónappal a vizsgát szervező intézmény által készített adatlapon jelzi a gyakorlati vizsga választott feladattípusait és a szükséges információkat (szerző, cím, műfaj, időtartam, technikai igények, vendégszereplők stb.).

A gyakorlati vizsga helyszínén a vizsgát szervező intézményeknek biztosítaniuk kell a gyakorlati vizsga lebonyolításához minimálisan szükséges körülményeket (20-25 m2 alkalmi színpadi tér, alapvető fény- és hangtechnikai eszközök: világítási és sötétítési lehetőség, magnó vagy CD-lejátszó, mikrofon).

A gyakorlati feladatok tartalmi és formai jellemzői

A gyakorlati vizsgán a vizsgázóknak a képzés során szerzett gyakorlati képességeikről és jártasságaikról kell számot adniuk.

A gyakorlati vizsga témakörei:

– drámajáték, színjáték;

– mozgás- vagy táncszínház;

– beszéd, vers- és prózamondás, egyéni vagy közös daléneklés;

– bábjáték.

Feladattípusok:

– kiscsoportos (2-3 fős) drámajátékos improvizáció a helyszínen megadott témára;

– előkészített, egyéni színpadi produkció;

– előkészített közös színpadi produkció (színielőadás) bemutatása.

A drámajátékos improvizációs feladatokhoz a vizsgabizottságot működtető intézmény a részletes vizsgakövetelmények alapján tételsort állít össze. A tételsornak legalább tíz tételt kell tartalmaznia. Az egyes tételekben meg kell adni az eljátszandó jelenet témáját és/vagy konfliktusszerkezetét és/vagy figuráit. Az egyes tételeket annak figyelembevételével kell meghatározni, hogy eljátszásuk nem igényelhet három percnél hosszabb időt. A vizsgázók önállóan vagy a vizsgáztató tanár irányításával 2-3 fős csoportokat alkotnak és ennek megfelelően a csoportok közösen húznak a 2, ill. 3 szereplőt igénylő tételek közül. A vizsgázók a tételhúzás után maximum 5 perces felkészülési időt kapnak.

Az előkészített, egyéni színpadi produkcióknál a vizsgázó egy szabadon választott verset, monológot, dalt, táncot vagy mozgásetűdöt ad elő. Az előadás időtartama legalább 2, legfeljebb 5-6 perc.

Az előkészített közös színpadi produkció (jelenet[ek] vagy színielőadás vagy színielőadás-részlet) bemutatása során a vizsgázók előadóként lépnek fel egy vizsgaelőadásban és/vagy aktívan részt vesznek annak előkészítésében
(pl. rendezőként, dramaturgként, színpadkép-tervezőként vagy kivitelezőként, világosítóként, hangtechnikusként). A vizsgaelőadás lehet bármilyen stílusú színházi előadás, prózai vagy zenés színpadi mű, báb- vagy táncjáték. A vizsgaelőadás a vizsgázók által a vizsga helyszínéhez igazított, minimális színházszerű körülmények között zajlik. Az előadás hossza a vizsgázó szereplők számától függ: egy vizsgázó játékideje átlagosan 5-10 perc lehet. A vizsgaelőadásban részt vehetnek drámából nem érettségizők („mint vendég”), de rájuk nem számolható a vizsgaidő.

A produkcióhoz szükséges kellékekről a vizsgázó gondoskodik.

A gyakorlati vizsga során a vizsgázóknak – választásuk alapján – legalább két feladattípus gyakorlati munkájában kell részt venniük.

A gyakorlati vizsgarész értékelése

A gyakorlati vizsgán a két feladattípusban összesen 60 pont szerezhető. Az értékelés a vizsgakövetelmények szerint az alábbi szempontok alapján történik:

Drámajátékos improvizáció:

– A szituáció megértése

8 pont

– Fantázia, ötletesség

12 pont

– Karakterábrázolás

10 pont

30 pont

Egyéni színpadi produkció:

– Szövegtudás vagy a dallam vagy a lépések memorizáltsága

5 pont

– Értelmezés, szerkesztés

5 pont

– Az alkalmazott technikák (beszéd, mozgás stb.)

8 pont

– Előadásmód (karakterábrázolás, hitelesség, hangulatteremtés, kapcsolatteremtés)

10 pont

– Koncentráció

2 pont

30 pont

Közös színpadi produkció:

– Az alkalmazott technikák (beszéd, mozgás stb.)

8 pont

– Koncentráció, játékfegyelem

10 pont

– Előadásmód (karakterábrázolás, hitelesség, hangulatteremtés, kapcsolatteremtés stb.)

12 pont

30 pont

Amennyiben a vizsgázó a közös színpadi produkcióban nem játszóként vesz részt, az előadásmód helyett értelemszerűen az adott feladat színházszakmai megoldásának minőségét kell értékelni.

Ha a vizsgázó három feladattípus megoldásában vesz részt, az általa kiválasztott kettőben nyújtott teljesítményét kell értékelni, így a gyakorlati vizsgára maximálisan 2 x 30 pontot kaphat.

Szóbeli vizsga

A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik.

A tételsornak legalább 20 tételt kell tartalmaznia. A tételek 45-55%-ának a színház- és drámatörténet köréből kell kikerülnie.

A tételek tartalmazzák mindazon segédeszközöket, forrásokat stb., melyek a megoldáshoz szükségesek.

A tételsorban szereplő műveknek a tétel kifejtéséhez szükséges részleteit megfelelő (nyomtatott, DVD-n vagy videokazettán rögzített) formában a vizsgázó rendelkezésére kell bocsátani és lehetővé kell tenni, hogy a 3-5 perces felvételeket fejhallgató használatával a felkészülési időben használhassa. Ha technikai okok miatt erre várakoznia kell, akkor a felkészülési időt meg kell hosszabbítani. A tételeknek megfelelő technikai segédeszközöket a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja.

A szóbeli vizsgák videokazettára, ill. DVD-re rögzített anyagai idegen nyelven történő vizsga esetén is csak magyar nyelven állnak a vizsgázók rendelkezésére.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A tételben megfogalmazott feladat lehet

– egy dráma- és/vagy színháztörténeti korszak problémájának elemző bemutatása

vagy

– dráma- és színházelmélethez kapcsolódó feladat megoldása

vagy

– egy meghatározó színházi alkotó tevékenységének elemző ismertetése

vagy

– egy konkrét drámai/vagy színházi mű részletének elemzése.

A tételekben törekedni kell a változatos, a problémamegoldást ösztönző, az elemzési képességet mérő, valamint az ismeretek alkalmazását vizsgáló feladatok megfogalmazására.

A szóbeli vizsga alapvetően elméleti ismereteket, illetve az elemzési képességek alkalmazását várja a vizsgázóktól.

A szóbeli vizsga tartalma:

– színház- és drámatörténet;

– színház- és drámaelmélet;

– színházi műfajok.

A középszintű tételcímeket – a hozzájuk kapcsolódó feladatok és mellékletek (idézetek, képek stb.) nélkül – a vizsgáztató intézmény legalább 60 nappal a vizsgaidőszak kezdete előtt nyilvánosságra hozza.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A felelet 30 ponttal értékelhető.

Az értékelés a vizsgakövetelmények szerint az alábbi szempontok alapján történik:

– A feladat megértése, a lényeg kiemelése

5 pont

– A megközelítés, az elemzés sokszínűsége

10 pont

– Az ismeretek gazdagsága

10 pont

– Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítettsége

5 pont

Összesen

30 pont

A tételsor összeállításakor röviden rögzíteni kell az egyes tételek kifejtésének elvárt összetevőit és a fenti szempontok alapján az ezekre adható pontszámok felosztásával kialakított maximális részpontszámokat.

EMELT SZINTŰ VIZSGA

Emelt szint

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

Gyakorlati vizsga

180 perc

20 perc

20 perc/fő

Feladatsor megoldása

Egy tétel
kifejtése

Háromból két gyakorlati feladat

Általános
színház- és drámaelméleti
kérdések

Néhány soros
jelenetelemzést,
-értelmezést
igénylő kérdések

Elemzést,
értelmezést,
reflektálást igénylő esszéfeladat

kiscsoportos
(2-3 fős) drámajátékos improvizáció a helyszínen megadott
témára

előkészí-
tett, egyéni színpadi produkció

előkészített
közös színpadi produkció
(színielőadás) bemutatása

20 pont

20 pont

20 pont

25 pont

25 pont

25 pont

60 pont

40 pont

50 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán egy feladatlapot kell megoldani, mely az értékelési arányoknak megfelelően három feladattípusból áll: az első rész általános történeti és elméleti kérdéseket tartalmaz, a második rész egy jelenetértelmezéshez, a jelenet színházi megvalósításához kötődő, elemzést és értelmezést igénylő kérdésekből áll (melynek színházi anyagát a vizsgázók videokazettán [vagy DVD-n] vagy szövegesen is kapják meg). A feladatsorban a jelenetértelmezéshez kapcsolódó videokazettán vagy DVD-n rögzített anyag hossza maximálisan 10 perc lehet, a szöveges anyag terjedelme is ezzel arányos. A harmadik rész színházi előadáshoz kapcsolódó elemzést, értelmezést, reflektálást igénylő esszéfeladat. Az esszéfeladat megoldása keretében a vizsgázónak a követelményekben felsorolt színházi előadások közül a feladatlapban kijelölt kettőből egyet kell választania és kidolgoznia.

A vizsga megkezdésekor – a feladatlapok kiosztását követően – a vizsgázók együttesen, kétszer egymás után nézhetik meg a videokazettán vagy DVD-n rögzített anyagot. A megtekintés alkalmával a vizsgázók a kiosztott feladatlaphoz tartozó jelenetszövegekhez jegyzeteket készíthetnek.

Ezt követően a vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.

A feladatlapon az esszékérdésekhez a vizsgázók 0,5-1 oldalas szöveges (pl.: kritikarészlet, rendezői vallomás) vagy egyéb (pl.: képi, rajzos) forrásokat kaphatnak.

Vizsgacsoportonként szükséges segédeszköz: videomagnó vagy DVD-lejátszó, három példány helyesírási szótár. Ezeket a vizsgáztató intézmény biztosítja.

Az írásbeli vizsga jelenetértelmezéshez kapcsolódó, videokazettára, ill. DVD-re rögzített színházi anyaga, és/vagy azok szöveges változata, az esszékérdésekhez kapcsolódó színházi előadások videokazettára, ill. DVD-re rögzített anyagai idegen nyelven történő vizsga esetén is csak magyar nyelven állnak a vizsgázók rendelkezésére.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

Az írásbeli vizsgán a vizsgázónak elméleti ismereteiről és elemzési képességeiről kell számot adnia.

Az általános történeti és elméleti feladatok témakörei:

– színház- és drámatörténet;

– színház- és drámaelmélet;

– színházi műfajok.

A jelenetértelmezést igénylő feladatok témakörei:

– az ókor színháza és a görög dráma;

– az Erzsébet-kor színháza és Shakespeare;

– Moliére néhány műve és a klasszicista dráma;

– a XIX. századi magyar dráma néhány alkotása;

– Csehov drámái és Sztanyiszlavszkij színháza;

– Molnár Ferenc és Örkény István drámái;

– Beckett drámái és az abszurd színház.

A néhány soros jelenetelemzést, -értelmezést igénylő kérdésekhez kapcsolódó feladathoz az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet videotárában lévő anyagok használhatóak fel.

Az esszéfeladatok a következő színházi előadásokhoz kapcsolódhatnak 2008-2012 között:

Plautus: A hetvenkedő katona (Rendező: Taub János) Radnóti Színház, 1988;

Shakespeare: Szentivánéji álom (Rendező: Csányi János) Bárka Színház, 1997;

Csehov: Három nővér (Rendező: Ascher Tamás) Katona József Színház, 1985;

Schiller: Ármány és szerelem (Rendező: Mohácsi János) Kaposvári Csiky Gergely Színház, 1989;

Ibsen: Nóra (Rendező: Valló Péter) Radnóti Színház, 1989;

Csehov: Siráj (Rendező: Schilling Árpád) Krétakör Színház, 2003;

Madách Imre: Az ember tragédiája (Rendező: Ruszt József) Zalaegerszeg Hevesi Sándor Színház, 1983.

Az esszéfeladatok megoldásához szükséges előadások felvételei az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet videotárában előzetes egyeztetés alapján megtekinthetőek vagy hozzáférhetőek a megyei könyvtárakban.

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A vizsgadolgozatra összesen 60 pont adható. Az értékelés az alábbi szempontok alapján történik:

- Általános színház- és drámaelméleti kérdések

20 pont

– Néhány soros jelenetelemzést, -értelmezést igénylő kérdések

20 pont

– Elemzést, értelmezést, reflektálást igénylő esszéfeladat

20 pont

Összesen

60 pont

Ha a vizsgázó a 2 választható esszéfeladat közül egynél többet dolgoz ki, akkor az értékelés során csak a feladatlapon szereplő sorrendben első téma kifejtését kell figyelembe venni.

Gyakorlati vizsga

Általános szabályok

A gyakorlati vizsgát a szóbeli vizsgával egyidejűleg – az összes szóbeli tétel kifejtése után – kell megszervezni.

A gyakorlati vizsga megkezdése előtt 30 perc felkészülési időt kell biztosítani.

A vizsgatárgy, illetve a művészeti ág jellegéből adódóan a gyakorlati vizsga előre megszerkesztett műsor (előadás, előadásrészlet) is lehet. A vizsgázó az írásbeli vizsgán leadja az Oktatási Hivatal honlapjáról letölthető adatlapot, amelyen jelzi a gyakorlati vizsga választott feladattípusait és a szükséges információkat (szerző, cím, műfaj, időtartam, technikai igények, vendégszereplők stb.). Az adatlap előzetesen,vagy az írásbeli vizsgán helyben is kitölthető.

A gyakorlati vizsga helyszínén a vizsgát szervező intézményeknek biztosítaniuk kell a színházszerű körülményeket (25-30 m2 alkalmi színpadi tér, alapvető fény- és hangtechnikai eszközök: min. 2 reflektor, magnó vagy CD-lejátszó, mikrofon, erősítő, hangfalak, sötétítéshez alkalmas függönyök), a vizsgázóknak pedig a jelenethez vagy az előadáshoz szükséges alapdíszleteket, kellékeket, jelmezeket stb.

A gyakorlati feladatok tartalmi és formai jellemzői

A gyakorlati vizsgán a vizsgázóknak a képzés során szerzett gyakorlati képességeikről és jártasságaikról kell számot adniuk.

A gyakorlati vizsga témakörei:

– drámajáték, színjáték;

– mozgás- vagy táncszínház;

– beszéd, vers- és prózamondás, egyéni vagy közös daléneklés;

– bábjáték.

Feladattípusok:

– kiscsoportos (2-3 fős) drámajátékos improvizáció a helyszínen megadott témára;

– előkészített, egyéni színpadi produkció;

– előkészített közös színpadi produkció (színielőadás) bemutatása.

A drámajátékos improvizációs feladatokat a részletes vizsgakövetelmények alapján összeállított központi tételsor tartalmazza. A tételsor legalább tíz tételből áll. A tétel szövege megadja az eljátszandó jelenet témáját és/vagy konfliktusszerkezetét és/vagy figuráit és/vagy a játék követendő stílusát. Az egyes tételeket annak figyelembevételével kell meghatározni, hogy eljátszásuk nem igényelhet öt percnél hosszabb időt. A vizsgázók önállóan vagy a vizsgáztató tanár irányításával 2-3 fős csoportokat alkotnak és ennek megfelelően a csoportok közösen húznak a 2, ill. 3 szereplőt igénylő tételek közül. A vizsgázók a tételhúzás után maximum 5 perces felkészülési időt kapnak. A jeleneten belüli szereposztást a vizsgázók döntik el, vitás helyzetben sorsolás útján kell dönteni.

Az előkészített, egyéni színpadi produkcióknál a vizsgázó öt elemből (versek és/vagy monológok és/vagy dalok és/vagy táncok és/vagy mozgásetűdök) listát állít össze, amelyből a tantárgyi bizottság választ verset vagy monológot vagy dalt vagy táncot vagy mozgásetűdöt. Az egyéni színpadi produkció időtartama minimum 2 perc, maximum 6 perc.

Az előkészített közös színpadi produkció (jelenet[ek] vagy színielőadás vagy színielőadás-részlet) bemutatása során a vizsgázók előadóként lépnek fel egy vizsgaelőadásban vagy aktívan részt vesznek annak előkészítésében
(pl. rendezőként, dramaturgként, színpadkép-tervezőként vagy kivitelezőként, világosítóként, hangtechnikusként). A vizsgaelőadás a vizsgát szervező – a drámatanításban tapasztalatokkal rendelkező és a feltételeket biztosítani képes – intézményben kialakított színházszerű körülmények között zajlik. Az előadás hossza a vizsgázó szereplők számától függ: egy vizsgázó játékideje átlagosan 5-10 perc lehet. A vizsgaelőadásban részt vehetnek drámából nem érettségizők („mint vendég”), de rájuk nem számolható a vizsgaidő. Az előadásban, jelenetben közreműködő nem érettségizők száma nem lehet több, mint az érettségizőké. Az előadáshoz szükséges kellékekről a vizsgázóknak kell gondoskodniuk.

A vizsgaelőadás lehet bármilyen stílusú színházi előadás – prózai vagy zenés színpadi mű, báb- vagy táncjáték – színpadi körülmények között előadott monológja vagy jelenete vagy részlete, illetve a vizsgázó szereplők számától függően a teljes előadás.

A gyakorlati vizsga során a vizsgázónak – választása alapján – legalább két típusú gyakorlati munkában kell alkotó módon részt vennie.

A gyakorlati feladatok értékelése

A gyakorlati vizsgán a két feladattípusban nyújtott teljesítmény alapján 50 pontot lehet szerezni. Az értékelés központi értékelési útmutató alapján az alábbi általános szempontok alapján történik:

Drámajátékos improvizáció:

– A szituáció megértése

5 pont

– Fantázia, ötletesség

10 pont

– Karakterábrázolás

5 pont

– Instrukciók követése

5 pont

25 pont

Egyéni színpadi produkció:

– Szövegtudás vagy a dallam vagy a lépések memorizáltsága

5 pont

– Értelmezés, szerkesztés

5 pont

– Az alkalmazott technikák (beszéd, mozgás stb.)

5 pont

– Előadásmód (karakterábrázolás, hitelesség, hangulatteremtés, kapcsolatteremtés stb.)

8 pont

– Koncentráció

2 pont

25 pont

Közös színpadi produkció:

– Az alkalmazott technikák (beszéd, mozgás stb.)

8 pont

– Előadásmód (karakterábrázolás, hitelesség, hangulatteremtés, kapcsolatteremtés stb.)

10 pont

– Koncentráció, játékfegyelem

7 pont

25 pont

Amennyiben a vizsgázó a közös színpadi produkcióban nem játszóként vesz részt, az előadásmód helyett értelemszerűen az adott feladat színházszakmai megoldásának minőségét kell értékelni.

Ha a vizsgázó három feladattípus megoldásában vesz részt, az általa kiválasztott kettőben nyújtott teljesítményét kell értékelni, így a gyakorlati vizsgára maximálisan 2x25 pontot kaphat.

Szóbeli vizsga

Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik.

A tételsor legalább 20 tételt tartalmaz.

A tételek tartalmazzák mindazon segédeszközöket, forrásokat stb., melyek a megoldáshoz szükségesek.

A tételsorban szereplő művekhez kapcsolódhatnak olyan feladatok is, melyek kifejtéséhez a szükséges részleteket megfelelő (nyomtatott, DVD-n vagy videokazettán rögzített) formában a vizsgázó rendelkezésére kell bocsátani és lehetővé kell tenni, hogy a kb. 5 perces felvételeket fejhallgató használatával a felkészülési időben használhassa. Ha technikai okok miatt erre várakoznia kell, akkor a felkészülési időt meg kell hosszabbítani. A tételeknek megfelelő technikai segédeszközöket a vizsgáztató intézmény biztosítja.

A szóbeli vizsgák videokazettára, ill. DVD-re rögzített anyagai idegen nyelven történő vizsga esetén is csak magyar nyelven állnak a vizsgázók rendelkezésére.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A szóbeli vizsga alapvetően elméleti ismereteket, illetve az elemzési képességek alkalmazását várja a vizsgázóktól.

A szóbeli vizsga tartalma:

– színház- és drámatörténet;

– színház- és drámaelmélet;

– előadáselemzés;

– színházi műfajok;

– drámajátékos ismeretek.

A tétel lehet:

– egy dráma- és/vagy színháztörténeti korszak problémájának elemző bemutatása

vagy

– dráma- és színházelmélethez kapcsolódó feladat megoldása

vagy

– egy meghatározó színházi alkotó tevékenységének elemző ismertetése

vagy

– egy konkrét drámai/vagy színházi mű elemzése

vagy

– a drámajátékos gyakorlatokhoz kapcsolódó feladat megoldása.

A tételek kijelölésekor törekedni kell a változatos, a problémamegoldást ösztönző, az elemzési képességet mérő, valamint az ismeretek alkalmazását vizsgáló feladatok megfogalmazására.

Az emelt szintű tételcímeket – a hozzájuk kapcsolódó feladatok és mellékletek (idézetek, képek stb.) nélkül – a vizsgáztató intézmény legalább 60 nappal a vizsgát megelőzően nyilvánosságra hozza.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A felelet 40 ponttal értékelhető.

Az értékelés központi értékelési útmutató alapján, az alábbi értékelési szempontok szerint történik.

– A feladat megértése, a lényeg kiemelése

5 pont

– Az ismeretek gazdagsága

15 pont

– A megközelítés, az elemzés sokszínűsége

15 pont

– Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítettsége

5 pont

Összesen

40 pont

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK

I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

A) KOMPETENCIÁK

1. Források használata és értékelése

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

1.1 Egészséggel kapcsolatos fogalmak gyűjtése

Legyen képes válaszolni a forrás tartalmára vonatkozó egyszerű kérdésekre.

 

1.2 Különböző típusú forrásokból származó információk összevetése

Legyen képes különbséget tenni az egymástól eltérő tartalmú leírások között.

Legyen képes különböző típusú források és a saját ismeretei összevetésével egy bizonyos témáról összefoglaló ismertetést adni.

1.3 Képi források megadott szempontok szerinti értelmezése

Legyen képes a megadott szempontok szerinti képi források leírására

Legyen képes a képi forrásokat megfelelően csoportosítani.

 

1.4 Részletek iránti érzékenység

 

Legyen képes összefüggések meglátására, ok-okozati összefüggések elmagyarázására.

1.5 Érvekkel alátámasztott vélemény kialakítása az egészségügy területén

Legyen képes érvekkel alátámasztott véleményének bemutatására.

 

2. Szakkifejezések alkalmazása

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

2.1 Egészséggel, betegséggel kapcsolatos fogalmak azonosítása, helyes használata

Legyen képes az egészséggel kapcsolatos fontosabb fogalmakat meghatározás alapján felismerni.

Legyen képes alkalmazni az emberi testtel kapcsolatos szakkifejezéseket.

Legyen képes egy témához vagy korcsoporthoz kapcsolódó fogalmakat kiválasztani.

Legyen képes alkalmazni az emberi testtel kapcsolatos szakkifejezések latin megfelelőit.

3. Humánus szemlélet

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

3.1 Egészséggel, betegséggel kapcsolatos humánus szemlélet kialakítása

Legyen képes az emberrel kapcsolatosan a humánus, empatikus szemlélet közvetítésére.

 

4. Összefüggések bemutatása

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

4.1 Egészség, egészségkultúráltság

Legyen képes az egészségi állapottal kapcsolatos jelenségek problémaközpontú bemutatására.

Legyen képes bemutatni az egészség és az egészségkultúráltság összefüggéseit.

Legyen képes elmagyarázni az egyes szervrendszerek közötti összefüggéseket.

B) TÉMAKÖRÖK

A középszintű szóbeli vizsgán a követelmények a kerettantervben meghatározott tantárgyi követelmények alapján kerültek megfogalmazásra. Az emelt szintű vizsga írásbeli és szóbeli tételei a középszintű vizsga követelményeit és az összefüggések konkrét felismerését várja el a vizsgázótól.

1. Egészségfejlesztés

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

1.1. Egészségkultúráltság

Ismertesse az egészségkultúra lényegét, alapfogalmait, elemeit.

Határozza meg az egészségkultúra fejlesztéséhez szükséges tényezőket.

Ismertesse az egészségi állapotot befolyásoló tényezőket.

Magyarázza meg az egyén kultúráltsága és az egészségi állapot közötti kapcsolatot.

Ismertesse a holisztikus egészségszemléletet.

Magyarázza meg az egészségi állapot és az azt befolyásoló tényezők közötti összefüggést.

Jellemezze Magyarország lakosságának egészségi állapotát.

Magyarázza el, hogy másoknak hogyan lehet segítséget nyújtani egészségük megőrzésében és fejlesztésében.

Ismertesse a család szerepét, az egészséges életvitel kialakításában, valamint a nevelés szerepét az egyén szokásainak kialakításban.

1.2. Az egészség értékjellege

Értelmezze és jellemezze az egészséget, mint dinamikus egyensúlyi állapotot.

Határozza meg a „pozitív” egészségfogalmat.

Jellemezze a család egészsége és az utódvállalás közötti kapcsolatot.

Magyarázza meg az egészségi állapot és az azt befolyásoló tényezők közötti összefüggést.

Ismertesse az egészséges életvitellel kapcsolatos teendőket és értékeket.

Ismertesse a várandós nő életvitelével kapcsolatos teendőket.

Ismertesse a nemzeti egészségfejlesztési program célkitűzéseit.

Jellemezze az egészségfejlesztő programok lényegét.

Ismertesse a magyar egészségügy szervezeti felépítését.

1.3 Az egészséges életvitel

Határozza meg a személyi higiéné szerepét a társas kapcsolatokban, valamint a betegségek megelőzésében.

Jellemezze a külső megjelenés és az egyén belső világának összefüggéseit.

Magyarázza meg a tisztaság és az testápolás jelentőségét az egészség megőrzése szempontjából.

Ismertesse a megfelelő haj-, száj-, fog-, kéz- és lábápolás fontosságait.

Ismertesse a nemi szervek tisztántartását, a menstruáció alatti higiéné jelentőségét.

Jellemezze az alkalomhoz illő kozmetikákat.

Ismertesse az egészséges táplálkozás és öltözködés fontosságát az egészség megőrzésében.

Magyarázza meg a testtartás és a rendszeres testedzés jelentőségét a mindennapi életben és a foglalkozási helyzetekben.

Jellemezze az egészséges és harmonikus életvezetést.

Ismertesse a szükségletek hierarchiáját.

Ismertesse az egészséges szervezetet felépítő anyagokat, tápanyagok összetételét.

Jellemezze a tápanyagpiramist, az egészséges szervezet tápanyagszükségletét.

Ismertesse az egészséges táplálkozás ismérveit, diétákat.

Ismertesse a leggyakoribb környezetszennyezési forrásokat (levegő, víz, talaj)

Ismertesse a szexuális úton terjedő betegségeket és azok megelőzését.

1.4 Az egészség fenntartását hátrányosan befolyásoló tényezők

Ismertesse a betegségek kialakulását és a megelőzési lehetőségüket.

Határozza meg a betegség fogalmát, jeleit, a tünetek formáit, jellemezze a korai felismerését szolgáló lehetőségeket.

Ismertesse a védőoltás és a szűrővizsgálatok fontosságát az egészségmegőrzésében.

Ismertesse a természetes gyógymódokat. Láz, székletürítés és magas vérnyomás esetén ajánlott természetes gyógymódok

Sorolja fel a gyógyszerformákat és beszéljen az alkalmazási módjukról.

Ismertesse az egészséget veszélyeztető tényezőket.

Magyarázza meg a betegségek kialakulását és az elkerülésüket célzó magatartást.

Ismertesse az életkorok szerinti szűrővizsgálatok formáit.

Jellemezze betegség esetén a gyógyulás elérésének módjait, együttműködés lehetőséget a kezelőorvossal, szakorvosokkal.

Ismertesse az emlő és a here önvizsgálatát.

1.5 Egészségre káros szenvedélyek

Jellemezze az egészségre káros szenvedélyeket.

Magyarázza meg a legális drogok hatását az ember egészségi állapotára, különös tekintettel testi, szellemi és szociális szempontból.

Ismertesse a káros szenvedélyekhez kapcsolódó megelőzési és segítségnyújtási formákat.

Ismertesse a káros szenvedélyek formáit, kialakulásuk okait, valamint a betegséget előidéző káros hatásukat.

Sorolja fel a kábítószer fogyasztásra utaló vészjeleket.

Ismertesse a dohányzás elleni küzdelem lényegét.

Ismertesse az alkohol káros hatásait a szervezetre.

1.6 Kábítószer

Ismertesse az illegálisan használatos kábítószereket.
Jellemezze az illegális kábítószer hatására létrejött módosult tudatállapotokat.
Ismertesse a túladagolás tüneteit, a drog és alkoholfüggőség megelőzésének lehetőségeit.

Magyarázza meg az illegális kábítószer-fogyasztás és az életmód közötti összefüggést.

Ismertesse az egészségtudatos életvitel, az életminőség és a káros szenvedélyek elkerülésének fontos szempontjait.

2. Anatómia

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

2.1 Az ember az ökoszisztéma része

Határozza meg az ember helyét és szerepét az ökoszisztémában.

Ismertesse az ember és környezete kölcsönhatásait, valamint a holisztikus szemlélet alapelveit.

Magyarázza meg a környezeti változások hatását az életfolyamatokra.

Magyarázza meg hogyan befolyásolja az emberi tevékenység a környezetet.

2.2 Az emberi test főbb szerkezeti elvei

Ismertesse az emberi test jellemzőit: a kétoldali szimmetriát, a szelvényezettséget, a test síkjait és irányait.

Magyarázza meg az emberi szervezet részarányosságát

Nevezze meg a test síkjait és irányait magyarul és latinul.

2.3 Mozgásrendszer

Jellemezze a csontvázrendszert és az ízületeket.

Ismertesse a végtagok főbb csontjait és ízületeit.

Ismertesse a törzs és a koponya főbb csontjait és ízületeit.

Jellemezze az izomrendszert

Ismertesse a testrészek főbb izmait.

Magyarázza meg a mozgásrendszer felépítése és működése közötti összefüggéseket.

Magyarázza meg az életmódnak az ízületekre gyakorolt hatását.

Csoportosítsa az ízületeket működésük szerint

Hasonlítsa össze az egytengelyű és a háromtengelyű ízületet szerkezet és működés szerint.

Magyarázza el az izomműködés élettanát.

Nevezze meg latinul és magyarul a törzs csontjait , ízületeit és izmait.

Mutassa be szemléltető eszközökön az egyes testtájak nagyobb csontjait és izmait.

2.4 Keringési rendszer

Ismertesse a vér alkotóelemeit.

Jellemezze az erek fajtáit és működésüket.

Ismertesse a vércsoportokat és az RH faktort.

Jellemezze a nyirokrendszert.

Jellemezze a kis- és nagyvérkört.

Ismertesse a vér alkotóinak kóros elváltozásait.

Ismertesse a szívműködés szabályozását és leggyakoribb kóros elváltozásait.

Magyarázza el a szívciklust, nevezze meg a benne résztvevő anatómiai képleteket latinul és magyarul

Mutassa be a véralvadás folyamatát és jelentőségét.

Ismertesse az életmódnak a keringési szervekre gyakorolt hatását.

Ismertesse a szív felépítését és működését.

2.5 Légző rendszer

Ismertesse a légző rendszer felépítését és működését.

Magyarázza mega légzés mechanizmusát és szabályozását.

Ismertesse az életmód és a légző rendszer elváltozásai közötti összefüggéseket.

Ismertesse a keringési rendszer és a légző rendszer működése közötti összefüggést.
Mutassa be szemléltetőeszközökön a légző rendszer részeit.

2.6 Emésztőrendszer

Magyarázza el a tápanyagok, vitaminok és enzimek szerepét az emésztésben.

Ismertesse az emésztőrendszer felső szakaszának részeit és működését.

Ismertesse az emésztőrendszer középső szakaszának részeit és működését.

Ismertesse a máj, a hasnyálmirigy felépítését és működését.

Sorolja fel az emésztőrendszer alsó szakaszának részeit és magyarázza el működését.

Ismertesse a hashártya részeit és működését.

Magyarázza el a táplálkozás, az életmód és az emésztőrendszer elváltozásai közötti összefüggéseket.

Csoportosítsa a tápanyagokat funkciójuk szerint.

Magyarázza el a gyomornedv kiválasztásának folyamatát

Hasonlítsa össze a tápanyagok emésztését és felszívódását a vékonybélben és a vastagbélben.

Magyarázza el a vitaminok szerepét az egészséges táplálkozásban.

Mutassa be szemléltetőeszközön az emésztőrendszer részeit.

2.7 Vizeleti szervek

Ismertesse a vizeletkiválasztó rendszer felépítését és működését.

Ismertesse a vese szerkezetét és felépítését.

Magyarázza meg a vizelet összetétele és a betegségekre utaló jelek közötti kapcsolatot.

Magyarázza el az elsődleges és a másodlagos vizeletképzést.

Magyarázza el a vese szerepét a homeostasis fenntartásában.
Mutassa be szemléltetőeszközön a vizeleti szervek részeit.

2.8 Szaporodás szervrendszere

Magyarázza el az elsődleges és a másodlagos nemi jelleget.

Ismertesse a férfi és női nemi szervek felépítését és működését.

Ismertesse a szaporodás élettanát.

Magyarázza el a petefészek és a méhnyálkahártya ciklusos változását.

Ismertesse a fogamzásgátlási lehetőségeket.

Mutassa be szemléltetőeszközökön a nemi szerveket

2.9 Belső elválasztású mirigyek

Ismertesse a feedback mechanizmust

Nevezze meg az hypophysis hormonjait.

Ismertesse a pajzsmirigy és a mellékpajzsmirigy felépítését, működését.

Magyarázza el a mellékvese működését.

Hasonlítsa össze a szénhidrát anyagcserét szabályozó hormonok működését.

Ismertesse az agyalapi mirigyet, mint a többi belső elválasztású mirigy irányítóját.

Ismertesse a mellékvese és a pajzsmirigy hormonjainak hatását az életfolyamatokra.

2.10 Idegrendszer

Határozza meg az idegműködés alapfogalmait.

Ismertesse a gerincvelő szerkezetét és nevezze meg részeit.

Sorolja fel az agyidegeket és feladatukat.

Sorolja fel az idegrendszer leggyakoribb, az élettanitól eltérő elváltozásait.

Nevezze meg az agy és gerincvelő főbb részeit és az egyes részek működésére.

Hasonlítsa össze a szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszer működését.

Ismertesse az agy és gerincvelői folyadék helyét és szerepét.

Magyarázza el, hogy agyi sérülésnél miként változhatnak az életfunkciók.

2.11 Érzékszervek

Ismertesse a látószerv felépítését és működését.

Ismertesse a bőr, valamint az emlő élettani szerepét és működését.

Ismertesse a halló- és egyensúlyozó szerv felépítését és működését.

Ismertesse a szagló és ízlelőszerv felépítését és működését.

Magyarázza el, hogy a középfül gyulladása hogyan befolyásolja a hallás és az egyensúlyozás élettani folyamatát.

Magyarázza el, hogy a szemüveg hogyan segíti az éleslátást.

3. Pszichológia

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

3.1 Az általános pszichológia fogalma, tárgya, jelentősége

Határozza meg a pszichológia fogalmát, tárgyát és helyét a tudományok rendszerében.

Ismertesse a tudományos pszichológia kialakulásának körülményeit. a pszichológia irányzatait.

3.2 Az érzékelés és az észlelés

Jellemezze a megismerési folyamatokat.
Ismertesse az érzékelés és az észlelés fogalmát és fiziológiai alapjait.

Magyarázza meg a tér és nagyság, észlelés konstanciákat, valamint a mozgás és az idő észlelés sajátosságait. Ismertesse az érzéki csalódásokat.

3.3 Figyelem, álom

Ismertesse a figyelem fogalmát, fajtáit és tulajdonságait.

Jellemezze az alvás fázisait. Jellemezze a figyelmi működés zavarait.

3.4 Emlékezés, képzelet

Határozza meg az emlékezés fogalmát és folyamatát.

Magyarázza meg a felejtés okait és az emlékezés zavarait.

3.5 Motiváció

Ismertesse és jellemezze a szükségletek hierarchiáját.

Jellemezze az érzelmi és a szociális motívumokat.

Jellemezze a motivációval kapcsolatos alapfogalmakat. Ismertesse a táplálkozási regulációval kapcsolatos kórós folyamatokat: anorexia, bulimia

3.6 Érzelem

Magyarázza el az érzelmi állapot lényegét és fiziológiáját. Csoportosítsa az érzelmeket.

Ismertesse a félelem típusait. Jellemezze az érzelem zavarainak okait és megnyilvánulási formáit. Jellemezze az érzelmekhez kötődő lelki jelenségeket: ambivalencia, konfliktus, tolerancia, empátia.

3.7 Személyiség-temperamentum, jellem

Határozza meg a személyiség lélektan fogalmát. Jellemezze a Hyppokrátészi személyiség-tipológiát.

Jellemezze az összes személyiség-tipológiát

Ismertesse az érett és éretlen személyiség kritériumait.

3.8 A fejlődés-pszichológia fogalma és törvényszerűségei

Ismertesse a fejlődés menetét és alapfogalmait. Határozza meg az érés és fejlődés törvényszerűségeit.

Jellemezze a személyiség érésének és fejlődésének biológiai, pszichés és szociális összefüggéseit. Ismertesse az emberi pszichikum fejlődésének folyamatát.

3.9 A szenzoros és a kognitív mechanizmusok fejlődése

Ismertesse a mozgástér szerepét, valamint a szenzomotoros fejlődés menetét. Ismertesse a verbális és a nonverbális kommunikáció fejlődését.

Ismertesse a kreativitás fejlődésének kezdeteit.

Ismertesse az énkép és az éntudat fejlődésének menetét.

3.10 Az érzelmi és akarati élet fejlődése

Magyarázza el az érzelmi és akarati fejlődést és ezek összefüggéseit.

Értékelje a játék, a rajz és a mese szerepét a fejlődésben.

Ismertesse a pszichoszexuális fejlődés folyamatát.

Jellemezze a korai anya-gyermek és apa-gyermek kapcsolatot és annak jelentőségét.

Magyarázza el az Ödipusz komplexus lényegét.

3.11 A szociálpszichológia fogalma, tárgya és jelentősége

Határozza meg a szociálpszichológia fogalmát, tárgyát és helyét a tudományok rendszerében.

Ismertesse, milyen tudományos elméleteket ismer az emberi érintkezésről.

3.12 Az előítélet

Ismertesse az előítélet fogalmát.
Ismertesse az előítéletes személyiség fő jellemvonásait.

Magyarázza el a „bűnbak” elmélet lényegét. Ismertesse részletesen az összes gondolkodási sztereotípiát.

3.13 Szerep

Magyarázza meg a szerep lényegét.

Határozza meg a szerepelvárás fogalmát.

Sorolja fel, milyen szerepeket ismer.

Ismertesse, mi a szerepkonfliktus lényege.

Jellemezze a szerepkonfliktusból való menekülés módozatait.

Magyarázza el, a szerepek milyen módon teljesíthetők.

3.14 Konfliktus

Magyarázza meg a konfliktus lényegét.

Ismertesse a konfliktusok fajtáit, tartalmát.

Ismertesse a konfliktusok szerkezetét.

Magyarázza el a konfliktusok lejátszásának módjait.

4. Kommunikáció

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

4.1 Kommunikáció alapfogalmai, dinamikai alapelvei, törvényszerűségei

Ismertesse a kommunikációs alapfogalmakat.

 

4.2 Kommunikációs zavarok

Ismertesse a kommunikációs zavarokat.

Ismertesse a kommunikációs zavarok leküzdésének lehetőségeit.

 

4.3 Verbális és nonverbális csatornák

Ismertesse a verbális és nonverbális kommunikáció összefüggéseit.

 

4.4 Az érintkezés kultúrája

Magyarázza el a metakommunikációs jelzéseket.

Ismertesse a társas érintkezés szabályait.

 

5. Gondozástan

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

5.1 Gondozás, mint integrált tevékenység és az egyedfejlődés testi és lelki szakaszai

Jellemezze az egyedfejlődés szakaszait.

Jellemezze az életkori szakaszokat.

Ismertesse a gondozás fogalmát, formáit és folyamatát.

Határozza meg a mentális, szociális és egészségügyi gondozás kapcsolódási pontjait.

 

5.2 Szülők leszünk

Ismertesse a pozitív és a negatív családtervezés

jelentőségét.

Ismertesse a modern fogamzásgátlás eszközeit és módjait.

Ismertesse a terhes nő életmódját és a terhes gondozás célját és feladatát.

Magyarázza el a családközpontú szülészet lényegét, a szülést és a születést.

 

5.3 Újszülött a családban

Ismertesse az egészséges újszülött jellemzőit.

Ismertesse az újszülött kori átmeneti működészavarokat.

Ismertesse az újszülött ellátását.

Sorolja fel az újszülött egészséges fejlődéséhez szükséges feltételeket.

Magyarázza el az anyatejes táplálás fontosságát.

 

5.4 Az első év

Jellemezze az egészséges csecsemő élettani sajátosságait.

Ismertesse a testi, szellemi és szociális fejlődés sajátosságait.

Ismertesse a természetes, kevert és mesterséges táplálás jellemzőit.

Magyarázza el az elválasztás helyes menetét.

Ismertesse a beteg csecsemő ápolásának elveit.

 

5.5 A kisdedkor

Jellemezze az 1-3 éves kisgyermek fejlődési sajátosságait.

Magyarázza el a kisgyermek fürösztésének és öltöztetésének a menetét.

Ismertesse a helyes szokások kialakításának folyamatát.

Jellemezze a kisgyermek optimális fejlődését élősegítő tényezőket.

 

5.6 Óvodáskor

Jellemezze az óvodáskorú gyermek fejlődési sajátosságait.

Sorolja fel az iskolaérettség kritériumait.

 

5.7 A kisiskolás gyermek

Ismertesse a helyes életmód kialakítását kisiskoláskorban.

Jellemezze a kisiskoláskorú gyermek fejlődési sajátosságait.

Értelmezze a megváltozott emberi kapcsolatok alakulását kisiskolás korban.

Ismertesse a biztonságos élet és közlekedés feltételeit.

 

5.8 A serdülőkor

Jellemezze a perpubertás és a pubertás kor élettani és életkori sajátosságait.

Magyarázza meg a mozgás fontosságát az egészség megőrzésében.

Ismertesse a társas kapcsolatok jellemzőit és problémáit.

Ismertesse a pozitív viselkedési mintákat.

 

5.9 Ifjúkor

Jellemezze az ifjúkor élettani és életkori sajátosságait.

Magyarázza meg az egészséges életvitel jelentőségét ebben a kórban.

Magyarázza meg a higiéné szerepét a társaskapcsolatokban, valamint a nemi betegségek megelőzésében.

Jellemezze az ifjúkori célokat és feladatokat.

Ismertesse a rákszűrés fontosságát és formáit.

 

5.10 Felnőttkor

Jellemezze a felnőttkor szakaszait.

Fogalmazza meg a fittség és az aktív élet jelentőségét.

 

5.11 Időskor

Jellemezze az időskor szakaszait és az öregedéssel összefüggő változásokat.

Ismertesse az idősek gondozási lehetőségeit és az idős emberek életmódját.

Fogalmazza meg a haldoklás, a halál és a gyász hatását a családra.

 

6. Állapot megfigyelés

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

Állapot megfigyelés

 

 

6.1 Alkat

Határozza meg a habitus fogalmát.
Jellemezze a három alapkategóriát: atlétát, piknikust, astheniást.

Ismertesse a piknikus, atléta és astheniás alkat közötti különbséget.
Magyarázza el az alkat és egészség közötti összefüggéseket.

6.2 A testtömeg, testkörfogat, testmagasság

Sorolja fel az egészséges felnőtt ember testsúlyának állandóságát biztosító feltételeket.
Magyarázza meg a táplálkozás mennyiségi és minőségi zavarainak kockázati tényezőit és következményeit.

Magyarázza meg a táplálkozás és a testsúly közötti összefüggéseket.
Ismertesse a fejlődő világban az alultápláltság, az éhezés okozta gondot és hazánkban az elhízást, mint népbetegséget.

6.3 Mozgás, járás

Jellemezze kóros járás és a nevelés, szokás, testalkat főösszefüggéseit..
Ismertesse az átlagtól eltérő abnormális mozgásokat: a járás bizonytalan, nehézkes, sántítás, lúdtalp okozta járási rendellenesség.

Magyarázza meg a normál és a bizonytalan, nehézkes mozgásra utaló jelek közötti eltéréseket.
Magyarázza meg az életmódnak az ízületekre gyakorolt hatását.

6.4 A bőr és nyálkahártyák

Jellemezze a fiziológiás bőrt az arcon, törzsön, kezeken, lábakon, hajlatokban, a nemi szervek körül.
Ismertesse a bőrelváltozás okait és megnyilvánulási formáit (verejtékes, meleg, hideg, piros, sápadt bőr).
Ismertesse a különböző bőr elváltozásokat (pattanásos, festékhiányos, kiütéses bőrről és a striák, bőr alatti vizenyők).

Ismertesse a lázas beteg, a vízszegény vagy kivérzett és a sárgás (icterusos) bőr elváltozásait és kialakulásának okait.

6.5 A tudatállapot, eszméleti állapot

Jellemezze a különböző tudati állapotokat.
Jellemezze a zavart viselkedést, a kóros tudatállapotok formáit.

Jellemezze a tudat éberségének zavarait és a tartalmi tudatzavarokat.

Testtájankénti megfigyelés

 

 

6.6 Az arc, nyak

Ismertesse az emberi viselkedést tükröző arckifejezéseket. Sorolja fel az arckifejezés leggyakoribb, az élettanitól eltérő változásait.

Ismertesse a nyakon a legfeltűnőbb eltéréseket (pajzsmirigy megnagyobbodása, a nyirokcsomók duzzanata).

Jellemezze a "hippokrateszi-arc", a Cushing-kóros, a "holdvilágarc" (Myxoedémás), a kiszáradt típusú ("Kachexiás") egyén arckifejezését.

Jellemezze a pajzsmirigy túlműködésének vagy alulműködésének problémáit az anyagcsere folyamatokban.

6.7 A mellkas

Ismertesse a leggyakoribb fejlődési rendellenességek okozta elváltozásokat (tyúkmellkas, cipész mellkas, hordó alakú mellkas).

Magyarázza meg a mellkasi deformitásokból adódó működési problémákat.

6.8 A gerincoszlop

Magyarázza meg a mozgásszegény, helytelen életmódnak a gerincre gyakorolt hatását. Ismertesse a kóros elferdüléseket: oldalirányú ferdülés (scoliosis),

(kyphosis, lordosis).

 

6.9 Érzékszervek működése

Ismertesse a szaglást és ízlelést mint érzékelést.
Jellemezze a látási fogyatékosok, vakok életminőségét.
Ismertesse a siketek és nagyothallók társadalmi helyzetét.

Magyarázza meg a kóros érzékszervi működés és a betegségek közötti összefüggéseket.
Vázolja fel az akadálymentesítés jelentőségét.
Fogalmazza meg a fogyatékkal élők és az akadálymentesített környezet jelentőségét.

Váladék megfigyelés

 

 

6.10 Köhögés

Ismertesse az ember légzését: ismertesse a normál légzésszámot, ritmust a felnőtt embernél, beszéljen a légzés hangjáról.
Határozza meg a köhögés fogalmát, a köhögés jellegzetes típusait (köhécselés, rekedt, ugató hangú, izgatott).
Jellemezze a köhögéstípusokat: száraz (improduktív) és produktív köhögés közti különbséget, melynek következménye a köpet.

Ismertesse a helytelen életmód (dohányzás) és egészségtelen környezet légzőszervekre gyakorolt negatív hatását.

6.11 Köpet

Ismertesse az ürített köpet jellegét (véres, gennyes, üvegszerű).

Magyarázza el az ürített köpet és a légzőszervi betegségek közötti összefüggéseket.

6.12 Hányadék

Határozza meg a hányás fogalmát, mint a szervezet védekező reflexét.

Sorolja fel a hányás okait, bevezető tüneteit,

Ismertesse a hányadék tartalmát, mennyiségét.

Magyarázza meg a hányások okait és a hányással járó betegségek összefüggéseit.

6.13 Széklet

Ismertesse a széklet mennyiségi mutatóit, összetételét.

Ismertesse a széklet kóros anyagait.

 

6.14 Vizelet

Ismertesse a vizeletürítés mennyiségi mutatóit, összetételét.

Sorolja fel a vizelet kóros anyagait.

 

Életjelenségek, alapvető életjelek megfigyelése

 

 

6.15 Légzés

Ismertesse a szervezet gázcseréjét biztosító fiziológiás jelenséget a légzés élettani értékeit felnőtt és gyermekkorban és annak kóros változásait (szapora, csökkent, légzéshiány).

Ismertesse, hogy milyen tüneteket mutatnak egyes légzőszervi megbetegedések.

Magyarázza el a nehézlégzés okait megbetegedések esetén (légzőszervi és szív eredetű).

6.16 Pulzus

Ismertesse a pulzus fogalmat számát mérésének módjait.

Magyarázza meg a kóros pulzusváltozásokat (szapora, gyér, elnyomható, ritmustalan eltérések).
Ismertesse a pulzus számának, ritmusának és elnyomhatóságának változásait.

Magyarázza meg az egészségtelen életmód hatásait a szív és a keringési rendszerre (angina pectoris, infarctus veszélye).

Magyarázza el az extraszisztoliák okait (dohányzás, stressz, alkohol).

6.17 Vérnyomás

Határozza meg a vérnyomás fogalmát, értékeit (szisztolé, diasztolé)
Jellemezze a magas és alacsony vérnyomást és ezek kiváltó okait.

Ismertesse azokat az okokat, amelyek a magas vérnyomás kialakulásához vezethetnek.

6.18 Hőmérséklet

Határozza meg a hőmérséklet fogalmát, értékét.
Ismertesse a normál és kóros hőmérsékleteket (alacsony és élettanitól magasabb).
Határozza meg a hőmérsékletmérés szabályait és helyeit.

Ismertesse az állandó testhőmérséklet idegi és hormonális szabályozását.

6.19 Gyermekbántalmazás

Határozza meg a mentális egészséget.

Határozza meg, hogy kit nevezünk veszélyeztetettnek. Ismertesse a gyermekbántalmazás eseteit: szexuális bántalmazást ("molesztálás") és a testi bántalmazást (erőfölény miatt).

Ismertesse a bántalmazás következményeit (például: szorongás, depresszió, helytelen felnőttkori életvezetés).

Magyarázza meg a deviáns viselkedések és a gyermekbántalmazások közötti összefüggéseket.

7. Elsősegélynyújtás

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

7.1 Az elsősegélynyújtás és a mentés kialakulásának története Magyarországon

Ismertesse az elsősegélynyújtás fogalmát, szervezett formájának kialakulását és történetét.

Ismertesse a különleges mentőket, azok tevékenységét (légi, vizi …).

7.2 Az elsősegélynyújtási kötelezettség

Hasonlítsa össze a laikus elsősegélynyújtó tevékenységeit.

Ismertesse a betegjogokat a sürgősségi ellátásban.

Ismertesse az idevonatkozó fontosabb törvényi előírásokat és jogszabályokat.

7.3 Az elsősegélynyújtás általános szabályai

Magyarázza el az elsősegély szintű ellátás alapelveit.

Határozza meg az elsősegélynyújtóval szembeni magatartási szabályokat.

Ismertesse az elsősegélynyújtás alapszabályait.

 

7.4 Életveszélyes állapotok

Határozza meg az életveszélyes állapot fogalmát, tüneteit és okait
Határozza meg a klinikai és biológiai halál fogalmát.
Ismertesse a betegségek korai felismerését, a megelőzések lehetőségeit, a betegségek rizikófaktorainak elkerülését.

Magyarázza meg az életveszélyes állapotok kialakulásának ok-okozati összefüggéseit.

Szívizom elhalás, légzés bénulás, artériás vérzés.

7.5 Tájékozódás a helyszínen a beteg állapotáról

Ismertesse a sérült állapotát, tudjon a helyszínen tájékozódni a történtekről.

Magyarázza el az elsősegélynyújtó teendőit.

Magyarázza el az életveszély kivédését szolgáló teendőket, a helyszín veszélyeit és veszélyforrásait.

7.6 Sérülések

Ismertesse a leggyakoribb sérüléseket és ellátásukat.

Magyarázza el a sebek fajtáit, a vérzéseket, a vérzések fajtáit.

Ismertesse a hő okozta ártalmak, a kémiai ártalmak, a törés, a rándulás és ficam elsődleges ellátását.

Magyarázza el a helyszíni sérültellátást (termikus traumák, amputációk estén).

7.7 Testtájéki sérülések

Magyarázza el a különböző testtájéki sérülések fajtáit és azok ellátását (mellkas, has).

 

7.8 Rosszullétek

Magyarázza el az eszméletlenség állapotát, formáit és elsődleges ellátását.

Ismertesse a légzési rendellenességeket, a szívizom-infarktusos beteg elsődleges ellátását.

7.9 Görcsökkel járó belgyógyászati balesetek

Ismertesse az áramütést, a villámcsapást szenvedett sérült elsődleges ellátását.
Ismertesse a görcsökkel járó állapotokat.

7.10 Mérgezések

Ismertesse a mérgezéseket (maró, étel, gáz).

Magyarázza el mérgezéskor az elsödleges elsősegély-nyújtási feladatokat.

7.11 Shock

Magyarázza el a shock folyamatát és ellátását.

Ismertesse a shock előidéző okait lezajlásának folyamatát, szövődményeit.

7.12 Újraélesztés

Ismertesse az alapvető életjelenségek, életműködések vizsgálatát, a klinikai halál és biológiai halál jeleit.

Ismertesse az újraélesztés szabályait.

Ismertesse a kiterjesztett újraélesztést (ALS).

7.13 Sérült mozgatása és fektetése

Ismertesse a fekvés és fektetés alapfogalmait.

Ismertesse az elsősegélynyújtásban alkalmazható terápiás fektetési módokat.

Magyarázza el a szakszerű kimentés egyes lépéseit eszközzel és eszköz nélkül.

Ismertesse a betegszállítás módjait, lehetőségeit és szabályait.

7.14 A tömeges baleset, katasztrófa medicina

Ismertesse a tömeges baleset fogalmát és az ellátás sorrendjét.

Ismertesse a természeti katasztrófákat.

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A vizsga részei

Középszint

Emelt szint

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

180 perc

15 perc

180 perc

20 perc

100 pont

50 pont

100 pont

50 pont

A vizsgán semmilyen segédeszköz nem használható.

Nyilvánosságra hozandó anyag nincs.

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

Középszint

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

180 perc

15 perc

100 pont

50 pont

Feladatlap

Az egészségügyi alapismeretek tételsor alapján témakörök bemutatása.

180 perc

Teszt jellegű feladatok

Rövid válaszokat igénylő feladatok

50 pont

50 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

A központilag összeállított írásbeli vizsga célja, hogy ellenőrizhető képet adjon a vizsgázó tudásáról ismeretek és képességek és az alkalmazás tekintetében egyaránt. A vizsga elősegíti, hogy a vizsgázók teljesítményei, az egyes iskolákban folyó vizsgák összemérhetőek legyenek és hozzájárul ahhoz is, hogy az oktatás eredményessége objektívebben legyen mérhető.

Az írásbeli vizsga az alábbiakra helyez hangsúlyt:

– az emberi test felépítésének és működésének a felidézésére,

– az egészséges életmóddal, az egészség megőrzésével, a prevencióval kapcsolatos tények felidézésére,

– a szomatikus, szociális és pszichés jelenségek közötti kapcsolatok felismerésére,

– az egészséges ember életkorok szerinti gondozásának leírására,

– az elsősegélynyújtás fontos lépéseinek a leírására.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői:

Feladattípusok

A feladattípusok formai szempontból a következők:

Feleletválasztó feladatok (teszt jellegű)

egyszerű választás (Húzza alá!)

– illesztés (Párosítás csoportosítás!)

– sorrend meghatározása

Feleletalkotó feladatok (rövid választ igénylő)

rövid válasz (meghatározás)

– több jellemző felsorolása / megnevezése

– adatok kiegészítése

Tartalmi szerkezet

A vizsga tematikája a középszintű követelményredszerben megadott bármely témakört érintheti.

Az érettségi vizsgán az írásbeli összpontszám fele-fele arányban a tesztjellegű feladatok és a rövid válaszokat igénylő feladatok megoldásával érhető el.

A központi írásbeli ismeretanyagának összeállítása az egyes témakörökhöz tartozó részletes követelményeken alapul.

A 10-15 feladatból álló teszt jellegű feladatokban és a 10-15 feladatból álló, rövid választ igénylő feladatokban különböző arányban jelennek meg az egészségügyi alapismeretek témakörei.

Arányok:

    Egészségfejlesztés    30%

    Anatómia    40%

    Gondozástan    20%

    Elsősegélynyújtás    10%

Feladatok jellemzői:

A feladatok az előirt ismeret és képesség jellegű követelményeknek felelnek meg.

A rövid választ igénylő feladatok esetenként egy-egy részfeladatot is tartalmazhatnak.

 

Kompetenciák

%

Teszt jellegű feladatok

Alapfogalmak ismerete, definiálása

10

Összefüggések ismerete, megértése

20

Tájékozódás az ember szomatikus felépítésében, működésében

20

Rövid választ igénylő feladatok

Alapfogalmak használat

10

Összefüggések értelmezése

10

Tájékozódás az ember szomatikus felépítésében, működésében

20

Szakkifejezések használata

10

Összesen

100

Lehetséges feladattípusok

1. Fogalmak meghatározása, magyarázata, hozzárendelése állításokhoz

2. Folyamatszakaszok sorrendjének megállapítása

3. Ok-okozati összefüggések felismerése

4. Ábrák felismerése, ábraelemzés

5. Tényadatok rendezése megadott szempontok szerint

Az írásbeli feladatlap értékelése

A teszt jellegű feladatok és a rövid válaszokat igénylő feladatok értékelésénél kötelező a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató alkalmazása. A javítás során a meghatározott pontozást kell alkalmazni.

Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga alapvetően az egészségügyi alapismeretek követelményeiben megadott témák bemutatását és egyben az elsajátítottak alkalmazását várja el a vizsgázótól. A szóbeli vizsgán kiderül, hogy a vizsgázó képes-e a tényeket, fogalmakat, törvényszerűségeket szabatosan definiálni, a megszerzett ismeretei felhasználásával képes-e megmagyarázni az összefüggéseket.

A szóbeli vizsgán a vizsgázó a kihúzott „A” és „B” altétel kérdéseire válaszol.

A szóbeli tételek száma minimum 20 darab

A szóbeli vizsgán semmilyen segédeszköz nem használható.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

Tartalmi szerkezet

A szóbeli vizsga témakörei és arányai:

    „A”

    Egészségfejlesztés    30%

    Anatómia    40%

    Általános megfigyelés    30%

    „B”

    Gondozástan    40%

    Elsősegélynyújtás    30%

    Pszichológia    20%

    Kommunikáció    10%

Tételtípusok

Minden szóbeli tétel két altételből („A” és „B”) áll.

Az „A” altétel: egészségfejlesztés, anatómia , általános megfigyelés témaköreiből áll.

A „B” altétel: pszichológia, elsősegélynyújtás, gondozástan és kommunikáció témaköreiből áll.

A tételcímek jellemzői, összeállításuk

A szóbeli tételek címe az előirt témakörök és vizsgakövetelmények alapján kerül megfogalmazásra. A tételek összeállításánál törekedni kell a változatos, problémamegoldást ösztönző, egyértelmű megfogalmazásokra.

Tételcím példák:

„A” altétel: Mutassa be a légzőrendszert és beszéljen részletesen a tüdőről! Magyarázza el a légzés mechanizmusát!

„B” altétel: Magyarázza el a szoptatás fontosságát, beszéljen a szoptató nő életmódjáról, az anyatej összetételéről és termelődéséről!

A szóbeli vizsgarész értékelése

Az értékelés a vizsgakövetelmények szerint az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:

Szempontok, kompetenciák

Pontszámok

A

B

Összesen

Feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése

10

10

20

Alapfogalmak ismerete, definiálása és alkalmazása

5

5

10

Világosság, szabatosság, a felelet felépítettsége

5

5

10

Összefüggések problémaközpontú bemutatása

5

5

10

SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM:

25

25

50

EMELT SZINTŰ VIZSGA

Emelt szint

Írásbeli vizsga

Szóbeli vizsga

180 perc

20 perc

100 pont

50 pont

Feladatlap

Az egészségügyi alapismeretek tételsor alapján témakörök bemutatása.

180 perc

Teszt jellegű feladatok

Rövid válaszokat igénylő feladatok

60 pont

40 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsga célja, hogy viszonylag teljes és ellenőrizhető képet adjon a vizsgázó tudásáról az ismeretek és képességek tekintetében egyaránt.

A vizsga elősegíti, hogy a vizsgázók teljesítményei, az egyes iskolákban folyó vizsgák összemérhetőek legyenek és hozzájárul ahhoz is, hogy az oktatás eredményessége objektívebben legyen mérhető.

Az írásbeli vizsga az alábbiakra helyez hangsúlyt:

– az emberi test szerkezetének és működésének a felidézésére az életműködések jellemzésérére latin szakkifejezések használatával,

– az egészséges életmóddal, az egészség megőrzésével, a prevencióval kapcsolatos tények felidézésére,

– a szomatikus és pszichés jelenségek közötti kapcsolatok felismerésére, ok-okozati összefüggések elemzésére,

– az egészséges ember életkorok szerinti gondozásának leírására, alkalmazás szintű feladatok megoldására,

– az elsősegélynyújtás fontos lépéseinek a leírására, alkalmazás szintű feladatok megoldására,

– az egészséges és beteg ember általános megtekintésének leírására, ok-okozati összefüggések elemzésére, alkalmazás szintű feladatok megoldására.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői:

Tartalmi szerkezet

A vizsga tematikája az emelt szintű követelményrendszerben megadott bármely témakört érintheti.

A feladatlap ismeretanyagának kiválasztása a témakörökhöz tartozó részletes követelményeken alapul. A feladattípusok az előírt képességjellegű követelményeknek felelnek meg.

Az emelt szintű érettségi vizsgán az írásbeli összpontszám 60%-ában tesztjellegű feladatok és 40%-ában a rövid válaszokat igénylő feladatok megoldásával érhető el.

A központi írásbeli ismeretanyagának összeállítása az egyes témakörökhöz tartozó részletes követelményeken alapul.

A 10-18 feladatból álló teszt jellegű feladatokban és a 10-12 feladatból álló, rövid választ igénylő feladatokban különböző arányban jelennek meg az egészségügyi alapismeretek témakörei.

Az írásbeli vizsga témakörei és arányai:

    Egészségfejlesztés    20%

    Anatómia    40%

    Gondozástan    10%

    Elsősegélynyújtás    10%

    Általános megfigyelés    20%

Az egyes képességjellegű követelményekhez rendelt arányok azt a célt szolgálják, hogy teljes egészében érvényesüljenek a megfogalmazott fejlesztési követelmények.

A feladatok jellemzői:

A feladatok az előirt ismeret és képesség jellegű követelményeknek felelnek meg.

A rövid választ igénylő feladatok esetenként egy-egy részfeladatot is tartalmazhatnak.

 

Kompetenciák

%

Teszt jellegű feladatok

Alapfogalmak ismerete, definiálása és alkalmazása

10

Szakkifejezések használata (latin )

10

Összefüggések ismerete, értelmezése

20

Tájékozódás az ember szomatikus működésében

20

Rövid választ igénylő feladatok

Alapfogalmak szakkifejezések használata (latin)

10

Összefüggések ismerete, értelmezése

10

Tájékozódás az ember szomatikus működésében

20

 

Összesen

100

Lehetséges feladattípusok

1. Fogalmak meghatározása, magyarázata, hozzárendelése állításokhoz

2. Folyamatszakaszok sorrendjének megállapítása

3. Ok-okozati összefüggések felismerése

4. Ábrák felismerése, ábraelemzés

5. Tényadatok rendezése megadott szempontok szerint

Feladattípusok

A feladattípusok formai szembotból a következők:

Feleletválasztó feladatok (teszt jellegű)

– egyszerű választás (húzza alá)

– illesztés (párosítás, csoportosítás)

– sorrend meghatározása

Feleletalkotó feladatok (rövid választ igénylő)

– rövid válasz (meghatározás)

– több jellemző felsorolása/megnevezése

– adatok kiegészítése

Az írásbeli feladatlap értékelése

A teszt jellegű feladatok és a rövid válaszokat igénylő feladatok értékelésénél kötelező a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató alkalmazása. A javítás során a meghatározott pontozást kell alkalmazni.

Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga alapvetően az egészségügyi alapismereteknek a követelményekben megadott témák bemutatását és egyben az elsajátítottak alkalmazását várja el a vizsgázótól. A szóbeli vizsgán kiderül, hogy a vizsgázó képes-e a tényeket, fogalmakat, törvényszerűségeket szabatosan definiálni, a megszerzett ismeretei felhasználásával képes-e megmagyarázni az összefüggéseket.

A szóbeli vizsgán a vizsgázó a kihúzott „A” és „B” altétel kérdéseire válaszol.

A szóbeli tételek száma minimum 20 darab

A szóbeli vizsgán semmilyen segédeszköz nem használható.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A szóbeli vizsga témakörei és arányai:

    „A”

    Egészségfejlesztés    30%

    Anatómia    40%

     Általános megfigyelés    30%

    „B”

    Gondozástan    40%

    Elsősegélynyújtás    30%

    Pszichológia    20%

    Kommunikáció    10%

Tételtípusok

Minden szóbeli tétel két altételből áll:

– „A” altétel: egészségfejlesztés, anatómia , általános megfigyelés téma.

– „B” altétel: pszichológia, elsősegélynyújtás, gondozástan és kommunikáció.

A tételcímek jellemzői, összeállításuk

A szóbeli tételek címe, az előirt témakörök és vizsgakövetelmények alapján, központilag kerül megfogalmazásra. A tételek összeállításánál törekedni kell a változatos, a problémamegoldást ösztönző, egyértelmű megfogalmazásokra.

Tételcím példák:

„A” altétel: Ismertesse a keringési rendszer és a légzőrendszer működése közötti élettani kapcsolatot! Magyarázza meg az összefüggést a légzőrendszer és a szív működése, valamint a kis- és nagy vérkör működése között.

„B” altétel: Mutassa be az öregedés biológiai folyamatát és az egyes szervrendszerek – belső szervek, mozgásrendszer, érzékszervek – működésének az öregedéssel összefüggő változásait!

A szóbeli vizsgarész értékelése

Az értékelés a vizsgakövetelmények szerint az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik.

Szempontok, kompetenciák

Pontszámok

A

B

Összesen

Feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése

10

10

20

Alapfogalmak ismerete, definiálása és alkalmazása

5

5

10

Világosság, szabatosság, a felelet felépítettsége

5

5

10

Összefüggések problémaközpontú bemutatása

5

5

10

SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM:

25

25

50

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK

I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

Az Elektronikai alapismeretek szakmai előkészítő tantárgy érettségi vizsga részletes vizsgakövetelményeinek kidolgozása a műszaki szakterület elektrotechnika-elektronika szakmacsoportjába tartozó szakközépiskolák számára készült. A tantárgy az érettségin a szabadon választható vizsgatárgyak körét bővíti. A részletes követelmények természetesen az előírt kerettantervekhez illeszkednek, s nem tartalmazzák az egyes intézmények helyi tanterveiben megfogalmazott kiegészítő témakörök követelményeit.

Az Elektronikai alapismeretek komplex vizsgatárgy, részletes követelményei alapvetően az Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport érettségire épülő szakképesítéseinek központi programjainak elektrotechnika és elektronika alapjai témaköreire épülnek.

A részletes vizsgakövetelmények közép- és emelt szinten egyaránt kompetencia elv alapján készültek. Az emelt szintű követelmények tartalmazzák a középszintű követelményeket is. Középszinten alapvetően az ismeret és a megértés szintje dominál, emelt szinten fokozottabban előtérbe kerül az alkalmazási és integrálási képesség is. Az ismeretek és készségek legnagyobb része középszinten és emelt szinten egyaránt megjelenik.

A középszintű vizsgakövetelmények figyelembe veszik a szakmai előkészítő érettségi azon céljait, hogy vizsgával is megtörténjék a szakmai alapozás lezárása, segítse a szakirány szerinti felsőfokú intézményekbe történő továbbtanulást, kövesse és elősegítse a tanulók szakmaválasztását, valamint előkészítse bekapcsolódásukat a specializáló szakmai képzésbe. A középszintű célok elsősorban az egyszerűbb ismeretszerzési eljárásokat, kifejező készséget, a rendszerezés és az alkalmazás, valamint az alapfeladatok megoldásának legalapvetőbb formáit várják el.

Az emelt szintű vizsgakövetelményekben elsősorban az igényesebb felépítésre törekvés, az alkalmazás és integrálás összetettsége, a feladatok nehézségi fokának erősödése jelentkezik. A követelmények figyelembe veszik továbbá, hogy bizonyos technikus szakokhoz vagy egyes akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképesítésekhez – az intézmény pedagógiai programjában rögzített előírásokkal összhangban – szükségessé válhat az emelt szintű érettségi vizsga letétele is.

A középszintű érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

–    rendelkezik-e műszaki szemlélettel és a műszaki műveltség részét képező elektrotechnikai-elektronikai alapismeretekkel,

–    képes-e ismereteit a mindennapokban tapasztalt villamos jelenségekkel, egyszerű technikai eszközök működésével összekapcsolni,

–    elsajátította-e az elektrotechnika és az elektronika alapfogalmaihoz kapcsolódó összefüggések alkalmazását,

–    rendelkezik-e az elektrotechnikai-elektronikai alapmennyiségek mértékegységeinek és mértékeinek ismeretével, átszámítási mechanizmusával, elektrotechnikai és elektronikai alapfeladatok megoldási készségével,

–    képes-e az elektrotechnika-elektronika alapvető fontosságú tényeinek, fogalmainak és alaptörvényeinek szabatos definiálására, jellemzésére,

–    képes-e megszerzett ismeretei felhasználásával elektrotechnikai-elektronikai jelenségeket, összefüggéseket megmagyarázni és folyamatokat összehasonlítani.

Az emelt szintű érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó a fentiekben felsoroltakon túlmenően

–    elsajátította-e a speciális szakmai tantárgyak tanulásához szükséges műszaki feladatmegoldó képességet,

–    tudja-e levezetni, igazolni, ábrázolni és értékelni az elektrotechnikai-elektronikai összefüggéseket és folyamatokat,

–    képes-e elemezni és méretezni a legfontosabb elektrotechnikai-elektronikai alapáramköröket,

–    rendelkezik-e az alapfogalmak, a folyamatok, a jelenségek és törvényszerűségek összehasonlító, integrálási képességével.

A részletes vizsgakövetelményeket tartalmazó táblázat emelt szintű oszlopa csak a középszintet meghaladó követelményeket tartalmazza, de az emelt szintű vizsga természetesen magába foglalja a középszintű követelményeket is.

A) KOMPETENCIÁK

A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania:

Középszinten:

– ismeretei összekapcsolása a mindennapokban tapasztalt jelenségekkel, a technikai eszközök működésével;

– a természettudományos gondolkodás, megismerési módszerek alapvető sajátosságainak felismerése;

– alapmennyiségek definiálása és értelmezése;

– az összetartozó fogalmak együttes használata;

– törvények, szabályok és összefüggések ismerete és alkalmazása;

– egyszerű és összetett számítások elvégzése – a megfelelő matematikai eszközöket is felhasználva – az ismeretek alkalmazása;

– a műszaki nyelv megfelelő és pontos használata;

– grafikonok, ábrák, rajzok, katalógus adatok értékelése, elemzése, magyarázata;

– áramkörök, áramköri elemek jellemző diagramjainak, karakterisztikáinak rajzolása;

– összefüggések ábrázolása és értelmezése;

– mértékegységek, mértékrendszerek használata;

– a tanult szakkifejezések szabatos használata szóban és írásban;

– a napjainkban felmerülő, elektrotechnikai, elektronikai ismereteket is igénylő problémák lényegének megértése;

– a természet-, az egészség és környezetvédelemmel kapcsolatos problémák felismerése.

Emelt szintű érettségi vizsgán ezen túlmenően az alábbi kompetenciák szükségesek:

– az ismeretanyag belső összefüggéseinek, az egyes témakörök közötti kapcsolatok áttekintése, felismerése;

– problémák megoldásában – a megfelelő matematikai eszközöket is felhasználva – az ismeretek alkalmazása összetettebb áramkörök esetén;

– áramkörök, alkatrészek felépítésének, működésének értelmezése, összehasonlítása;

– az alapvető fontosságú tények és az ezekből következő alaptörvények, összefüggések szabatos kifejtése,

magyarázata szóban és írásban;

– a mindennapi életet befolyásoló fizikai természetű jelenségek értelmezése;

– több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylő, összetett elektrotechnikai-elektronikai feladatok, problémák megoldása;

– a környezetvédelemmel és természetvédelemmel összefüggő problémák ismerete és elemzése.

B) TÉMAKÖRÖK

1. Villamos alapfogalmak

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

1.1 Feszültség, áram töltés, ellenállás, vezetőképesség

Definiálja a feszültség, az áram, a töltés, az ellenállás és a vezetőképesség fogalmát és jellemzőit.

Ismertesse a feszültség, az áram, a töltés, az ellenállás és a vezetőképesség mértékegységeit (V, A, As, O, S).

Értelmezze az áram és a töltés közötti összefüggést.

Végezzen átszámításokat a mértékegységekkel a prefixumok szerint
V, mV, ěA, mA, Ků, ěS, mS).

Mutassa be az elektrotechnika, mint műszaki tudomány kapcsolatait a fizikával és az elektrotechnikával.

1.2 Ellenállásokkal kapcsolatos számítások

Ellenállások hőfokfüggése (NTK, PTK)

Értelmezze a fizikai és geometriai paraméterek alapján az ellenállás kiszámítására vonatkozó összefüggést.

Végezzen ellenállás számításokat az ellenállás megadott fizikai és geometriai paraméterei segítségével.

Értelmezze az ellenállások hőfoktényezőjét, a negatív és a pozitív hőfokfüggést.

Végezzen hőmérsékletfüggésre vonatkozó számításokat.

Értelmezze a fajlagos ellenállás és a fajlagos vezetés anyagszerkezeti alapjait.

Mutassa be az ellenállások hőfokfüggésének gyakorlati vonatkozásait.

Mutassa be szerkezeti felépítése alapján az ellenállást, mint alkatrészt.

1.3 Ellenállások a gyakorlatban, rajzjelek

Ismertesse az ellenállások fajtáit és katalógusadatait.

Mutassa be a legfontosabb ellenállások szabványos jelölésmódjait.

Hasonlítsa össze és jellemezze a vezető és a szigetelő anyagokat (energiaszintek).

Mutassa be a vezető és a szigetelő anyagok felépítéséből adódó különbségeket.

2. Egyenáramú hálózatok alaptörvényei

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

2.1 Az áramkör fogalma, egyenáramú hálózatok alaptörvényei (Ohm, Kirchhoff)

Ellenállás-hálózatok, eredő ellenállás számítások

Mutassa be az egyszerű áramkör felépítését, jellemzőit.

Definiálja az egyenáramú hálózatok Ohm törvényét.

Definiálja az egyenáramú hálózatok csomópontokra és hurkokra vonatkozó Kirchhoff törvényeit.

Alkalmazza a Kirchhoff törvényeket egyszerűbb hálózatok jellemzőinek számításánál.

Határozza meg az ellenállások soros, párhuzamos és vegyes kapcsolásainál az eredő ellenállás kiszámítására vonatkozó összefüggéseket.

Végezzen eredő ellenállás számításokat soros, párhuzamos és vegyes kapcsolások esetén.

Értelmezze a generátort, mint töltésszétválasztót és a fogyasztót, mint töltés kiegyenlítőt.

Ábrázolja az ellenállások jelleggörbéjét.

Legyen képes a Kirchhoff törvényeket alkalmazni összetettebb egyenáramú hálózatokban.

Vezesse le az ellenállások soros és párhuzamos eredőjének meghatározására szolgáló összefüggéseket.

Vezesse le a csillag-delta átalakítást.

2.2 Az alaptörvények igazolása

 

Rajzolja fel az alaptörvények igazolására szolgáló mérési elrendezéseket és ezek alapján ismertesse a mérések menetét.

2.3 Nevezetes hálózatok: feszültségosztó,

áramosztó,
Wheatstone-híd

Definiálja a feszültségosztás törvényét.

Definiálja az áramosztás törvényét.

Végezzen számításokat egyszerű feszültség- és áramosztó áramkörökön.

Határozza meg a Wheatstone-híd kiegyenlítésére szolgáló összefüggést.

Igazolja a feszültségosztás törvényét.

Igazolja az áramosztás törvényét.

Értelmezze a változtatható és a beállítható ellenállások gyakorlati felépítését (poten-
ciométer, trimmer).

Vezesse le a Wheatstone-híd kiegyenlítését igazoló összefüggést.

2.4 Méréshatár-kiterjesztés: előtét- és söntszámítások

Ismertesse az áram- és feszültségmérő méréshatár kiterjesztésére vonatkozó megoldásokat.

Értelmezze az alapműszer jellemzőit.

Határozza meg az előtét- és a söntellenállás

kiszámítására szolgáló összefüggéseket.

Számítson ki előtét- és söntellenállásokat.

Méretezzen alapműszerek méréshatár kiterjesztésére szolgáló előtét- és söntellenállásokat.

3. A villamos áram hatásai

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

3.1 Hőhatás

Ismertesse a villamos- és a hőenergia közötti kapcsolatot.

Magyarázza el az áram hőhatásának okait.

Értelmezze a fajhő fogalmát.

Soroljon fel hőhatáson alapuló jellemző gyakorlati alkalmazásokat (fűtés, melegítés, izzólámpák, biztosítók, hűtőbordák).

Végezzen számításokat a fajhő segítségével.

Mutassa be a hőhatás gyakorlati alkalmazásait és a káros hőhatás elleni védekezést.

3.2 Vegyi hatás

Ismertesse a folyadékok vezetési mechanizmusát, az anyagok kiválasztásának folyamatát.

Definiálja Faraday törvényét.

Mutassa be az elektrolízis jellemző gyakorlati alkalmazási lehetőségeit (fémek kiválasztása, galvanizálás, galvanoplasztika, eloxálás).

Mutassa be a Faraday törvény anyagszerkezeti hátterét.

Végezzen számításokat Faraday törvényének felhasználásával.

Értelmezze a galvánelemek és az akkumulátorok működését és jellemzőit.

Mutassa be a korrózió fajtáit és az ellene történő védekezés gyakorlati lehetőségeit.

3.3 Élettani hatás

Ismertesse az áram emberi ideg- és izomrendszerre vonatkozó hatásait.

Sorolja fel az áramütés mértékét befolyásoló tényezőket és az áramütés elleni védekezés lehetőségeit.

Fejtse ki részletesen az áram élettani hatásait.

Mutassa be az áramütés mértékét befolyásoló tényezőket és az áramütés elleni védekezés lehetőségeit.

3.4 Mágneses hatás

Értelmezze az állandó mágnes, ill. az árammal átjárt vezető mágneses tere közötti kapcsolatot.

Sorolja fel a mágneses hatással kapcsolatos gyakorlati alkalmazásokat.

Elemezze a mágneses tér mozgó töltéshordozókra gyakorolt hatásának következményeit.

Mutassa be a mágneses hatással kapcsolatos gyakorlati alkalmazásokat.

4. Energiaforrások

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

4.1 A villamos munka, a teljesítmény, a hatásfok és a terhelhetőség

Értelmezze a villamos munka és a villamos teljesítmény fogalmát és mértékegységeit.

Számítással határozza meg a villamos munkát és teljesítményt.

Értelezze a hatásfok fogalmát.

Végezzen számításokat a berendezések hatásfokának figyelembevételével.

Ismertesse az ellenállások szabványos terhelhetőségeit.

Elemezze néhány gyakorlatban alkalmazott villamos berendezés, készülék, eszköz jellegzetes hatásfokait.

Mutassa be az egyenáramú teljesítmény és munka mérésének lehetőségeit.

Értelmezze a gyakorlatban fellépő disszipációt.

4.2 Ideális és valódi generátorok

A feszültség- és áramgenerátorok helyettesítő képei, soros és párhuzamos kapcsolása

(Norton, Thevenin)

Értelmezze a belső ellenállás, a forrásfeszültség és a kapocsfeszültség fogalmát.

Különböztesse meg az ideális és a valóságos generátorokat.

Rajzolja fel a feszültség- és áramgenerátorok helyettesítő képeit (Thevenin, Norton).

Számítással határozza meg az egyszerűbb aktív kétpólusok helyettesítő elemeit.

Határozza meg a sorosan, a párhuzamosan és a vegyesen kapcsolt generátorok jellemzőit.

Végezzen számításokat generátorok soros, párhuzamos és vegyes kapcsolásaira.

Mutassa be a Norton és a Thevenin helyettesítő képek közötti kapcsolatot.

Elemezze a kapocsfeszültség terhelő áramtól való függését.

4.3 A szuperpozíció tétele

Definiálja a szuperpozíció tételét.

Elemezze a szuperpozíció tételét.

Végezzen számításokat a tétel segítségével.

4.4 Generátorok teljesítményviszonyai és hatásfoka, az illesztés fogalma és gyakorlata

Ismertesse a generátorok lehetséges terhelési állapotait.

Értelmezze a generátorok teljesítményviszonyait és hatásfokát.

Magyarázza el az illesztést, s mutasson rá gyakorlati jelentőségére.

Ábrázolja a teljesítmény- és a hatásfok-görbét a terhelő ellenállás függvényében a jellemző értékek feltüntetésével.

Értelmezze generátoroknál a hatásfok és a teljesítmény, ill. a hasznosítható teljesítmény és a terhelés kapcsolatait.

5. Villamos erőtér

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

5.1 A villamos tér fogalma, jellemzői és szemléltetése, Coulomb törvénye

Ismertesse a villamos tér fogalmát és értelmezze jellemzőit (töltés, erőtér, erő, térerősség, feszültség).

Értelmezze a villamos töltések egymásra gyakorolt taszító és vonzó hatását.

Definiálja Coulomb törvényét.

Végezzen számításokat a Coulomb törvény segítségével.

Ábrázolással szemléltesse a villamos erőteret.

Értelmezze a homogén erőteret.

Fejtse ki részletesen a kisülés, a csúcshatás az elektromos megosztás és az árnyékolás gyakorlati jelentőségét.

Ábrázolja Q töltésű fémgömb esetén a villamos térerősséget a távolság függvényében.

5.2 Anyagok viselkedése villamos térben

Mutassa be a villamos térerősség és az anyagok kapcsolatát.

Ismertesse a dielektromos állandó fogalmát.

Értelmezze a polarizációt, az átütést, az átütési szilárdságot, a dielektromos veszteséget és a piezovillamos jelenséget.

Fejtse ki részletesen a polarizáció, az átütés, a dielektromos veszteség és a piezovillamos jelenség belső okait, gyakorlati jelentőségét.

5.4 Töltés, kisütés,
energia

Ismertesse a kondenzátor feltöltési és kisütési folyamatát.

Értelmezze az időállandó fogalmát.

Értelmezze a kondenzátorok energiáját.

Ismertesse a kondenzátorok veszteségeit.

Ábrázolja a kondenzátorok töltési és kisütési görbéit, s tüntesse fel a jellemző értékeket.

Elemezze a kondenzátorok gyakorlatban fellépő veszteségeit.

6. Mágneses erőtér

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

6.1 A mágneses erőtér jellemzői és szemléltetése, erőhatások mágneses erőtérben

Ismertesse a mágneses erőtér fogalmát és értelmezze jellemzőit (térerősség, indukció, fluxus, gerjesztés).

Szemléltesse ábrázolással a mágneses teret.

Értelmezze a mágneses erőtér erőhatásait.

Határozza meg a mágneses tér és az áram kölcsönhatásánál fellépő erőhatás összefüggését.

Mutassa be az állandó mágnes mágnesességének anyagszerkezeti okait.

Értelmezze a gerjesztési törvényt.

Számítsa ki egyszerű mágneses körök alapjellemzőit.

Mutassa be a mágneses erő irányának meghatározását.

6.2 Anyagok viselkedése mágneses térben

Mutassa be az anyagok viselkedését mágneses erőtérben (elemi mágnesek, domének).

Mutassa be a mágnesezési görbéket, értelmezze a mágneses permeabilitást.

Értelmezze a hiszterézist.

Értelmezze a diamágneses, a paramágneses és a ferromágneses anyagok fogalmát, gyakorlati jellemzőit.

Hasonlítsa össze a keménymágneses és a lágymágneses anyagokat.

Mutassa be a hiszterézis gyakorlati szerepét.

6.3 Elektromágneses indukció

Értelmezze az indukált feszültség nagyságát meghatározó indukciótörvényt.

Értelmezze az indukált feszültség irányát meghatározó Lenz törvényt.

Ismertesse a mozgási-, a nyugalmi-, az ön- és a kölcsönös indukciót.

Ismertesse az önindukciós tényező (induktivitás) fogalmát és mértékegységét.

Ismertesse az induktivitás be- és kikapcsolásánál fellépő jelenségeket.

Ismertesse az induktivitás energiáját meghatározó tényezőket.

Mutassa be a szkinhatás gyakorlati vonatkozásait.

Magyarázza el az örvényáram létrejöttének okait.

Mutassa be az örvényáram gyakorlati vonatkozásait.

7. Szinuszos mennyiségek – Váltakozó áramú áramkörök

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

7.1 A szinuszos váltakozó mennyiségek jellemzői

Ismertesse és értelmezze a szinuszos váltakozó jel amplitúdóját, frekvenciáját, körfrekvenciáját, periódus idejét, pillanatnyi értékét és fázisszögét.

Ismertesse a váltakozó mennyiségek ábrázolási módszereit (vonal diagram, vektor diagram).

Értelmezze és számítsa ki a váltakozó jel középértékeit.

Értelmezze a szinuszos váltakozó jel alaktényezőit (csúcstényezőt és formatényezőt) az egyenirányítatlan, az egyutasan és a kétutasan egyenirányított szinuszos jelek esetén.

Értelmezze a szinuszos váltakozó jel középértékei közötti kapcsolatokat.

7.2 Egyszerű váltakozó áramú áramkörök

Értelmezze a tisztán ohmos, a tisztán induktív és a tisztán kapacitív fogyasztó jellemzőit.

Ismertesse az induktív és a kapacitív reaktancia fogalmát.

Mutassa be az ideális ellenállás, tekercs és kondenzátor viselkedését váltakozó áramkörökben (fázis sietés és késés).

7.3 Összetett váltakozó áramú áramkörök

Valóságos tekercsek, kondenzátorok és veszteségeik

Értelmezze a tekercsek és a kondenzátorok veszteségeit.

Mutassa be a valóságos ohmos ellenállás és a valóságos reaktanciák jellemzőit.

Értelmezze az impedancia és az admittancia fogalmát és kapcsolatait.

Határozza meg vektorábrák segítségével a soros R-L, R-C és R-L-C, ill. a párhuzamos R-L, R-C és R-L-C áramkörök jellemzőire vonatkozó összefüggéseket.

Végezzen számításokat soros és párhuzamos R-L, R-C és R-L-C áramkörökön.

Értelmezze a tekercs és a kondenzátor jóságát.

Ábrázolja a soros és a párhuzamos R-L,
R-C és R-L-C áramkörök impedanciájának és fázisszögének frekvenciafüggését.

Szerkessze meg vegyes kapcsolású R-L-C áramkörök vektorábráit.

7.4 Rezgőkörök

Értelmezze a rezgőkörök fogalmát.

Rajzolja fel a rezgőkörök rezonanciagör-
béit.

Definiálja a határfrekvenciákat, a rezonancia frekvenciát és a jósági tényezőt.

Fejtse ki részletesen a rezgőkörök gyakorlati alkalmazásának lehetőségeit.

Végezzen soros és párhuzamos rezgőkörrel kapcsolatos számításokat.

7.5 Váltakozó áramú teljesítmények

Értelmezze a látszólagos, a hatásos és a meddő teljesítmény fogalmát és mértékegységeit.

Ismertesse a váltakozó áramú teljesítmények közötti kapcsolatot.

Értelmezze a teljesítménytényező fogalmát.

Elemezze a fázisjavítás (fáziskompenzálás) szükségességét és mutassa be jellemző megoldásait.

8. Többfázisú hálózatok

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

8.1 A többfázisú rendszer fogalma

 

Mutassa be a többfázisú rendszer előnyeit az egyfázisúval szemben.

8.2 A háromfázisú rendszer lényege, jellemzői, csillag- és háromszögkapcsolások, teljesítmények, terhelések

Ismertesse a háromfázisú rendszer fogalmát, jellemzőit (fázistekercsek, fázis feszültségek, vonali feszültségek, teljesítmény, láncolás, csillagpont, csillag kapcsolás, delta kapcsolás, szimmetrikus és aszimmetrikus terhelés).

Hasonlítsa össze jellemzői alapján a csillag- és a háromszögkapcsolást.

Mutassa be a háromfázisú rendszer gyakorlati alkalmazásait.

8.3 A villamos energia előállítása szállítása és elosztása

Ismertesse a villamos energia szállításának és elosztásának gyakorlatát.

Ismertesse a villamos energia előállításának szállításának és elosztásának gyakorlati lehetőségeit.

Térjen ki a villamos energia szállításánál és elosztásánál fellépő áramütés veszély elhárítására.

Mutassa be a hagyományos és alternatív energiaforrások alkalmazásának lehetőségét.

9. Villamos gépek

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

9.1 Transzformátorok

Csoportosítsa a villamos gépeket.

Ismertesse a transzformátor felépítését, működését és fajtáit.

Hasonlítsa össze az ideális és a valóságos transzformátorokat.

Ismertesse a transzformátorok veszteségeit, szórását és hatásfokát.

Értelmezze a transzformátor feszültség-, áram és impedancia-áttételeit.

Rajzolja le a transzformátor rajzjelét.

Mutassa be a transzformátor veszteségeinek okait és a csökkentésére szolgáló eljárásokat.

Mutassa be a transzformátorok legfontosabb műszaki jellemzőit és azok méréssel történő meghatározásait.

9.2 A villamos forgógépek felosztása és jellemzői

Ismertesse a forgó mágneses mező fogalmát és jellemzőit.

Csoportosítsa a villamos forgógépeket és ismertesse jellemzőiket (kommutátor, armatúra, kapocsfeszültség, fordulatszám, nyomaték).

Hasonlítsa össze és rendszerezze a villamos forgógépeket.

9.3 Egy- és háromfázisú generátorok

Ismertesse az egy- és háromfázisú váltakozó áramú generátorok felépítését, működését.

Mutassa be az egy- és háromfázisú generátorok gyakorlati alkalmazásait.

9.4 Egyenáramú generátorok és motorok

Ismertesse az egyenáramú generátorok felépítését, gerjesztési megoldásait és működését.

Ismertesse az egyenáramú motorok felépítését, gerjesztési megoldásait és működését.

Mutassa be az egyenáramú generátorok és motorok jelleggörbéit, gyakorlati alkalmazásait.

9.5 Váltakozó áramú motorok

Ismertesse a háromfázisú motorok felépítését és működését.

Mutassa be a váltakozó áramú motorok jelleggörbéit, jellemzőit, gyakorlati alkalmazásait.

10. Passzív elektronikai áramkörök

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

10.1 A kétpólusok felosztása és jellemzői

Definiálja az aktív, a passzív, a lineáris és a nemlineáris kétpólusok fogalmát

Értelmezze a passzív kétpólusok jellemzőit (impedancia, admittancia, fázisszög, helyettesítő kép).

Ismertesse az aktív kétpólusok helyettesítésének lehetőségeit Norton, ill. Thevenin helyettesítő képpel.

Jellemezze a kétpólusok egyes csoportjainak jelleggörbéit.

10.2 A négypólusok felosztása és jellemzői

Definiálja az aktív, a passzív, a lineáris, a nemlineáris, a szimmetrikus és a földszimmetrikus négypólusok fogalmát.

Értelmezze a passzív négypólusok jellemzőit impedancia és admittancia (Z, Y) paraméteres egyenleteik alapján.

Értelmezze a passzív négypólus csillapítását és a szint fogalmát.

Számítsa ki a passzív négypólus csillapítását.

Határozza meg számítással a négypólusok átviteleit dB-ben.

Határozza meg számítással egyszerűbb négypólusok impedancia, admittancia és hibrid paraméteres egyenletrendszereit.

.

10.3 Szűrő áramkörök

Értelmezze az aluláteresztő, a felüláteresztő és a sávszűrők határfrekvenciáit és sávszélességét.

Ábrázolja a szűrők frekvenciaátvitelét a nevezetes frekvenciák bejelölésével

Méretezzen egyszerű szűrőáramköröket.

Mutassa be a szűrő áramkörök gyakorlati alkalmazási lehetőségeit.

11. Félvezető áramköri elemek

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

11.1 Félvezető diódák

Ismertesse a félvezetők fizika alapjait.

Értelmezze a félvezető dióda felépítését és működését.

Értelmezze a félvezető dióda jellemzőit.

Rajzolja fel a félvezető dióda karakterisztikáját és jelképét.

Mutassa be a félvezetők hőfokfüggését.

Mutassa be félvezető dióda működését egyenirányító kapcsolásokban (egyutas és kétutas egyenirányítás).

Fejtse ki részletesen a félvezetők működésének elektronfizikai és elektrokémiai vonatkozásait.

Értelmezze az egyenáramú és a differenciális ellenállást.

Mutassa be a félvezető dióda karakterisztikájának jellegzetes szakaszait.

Méretezze a puffer- és a szűrőkondenzátort.

Értelmezze a szűrés jóságát.

Térjen ki részletesen a hídkapcsolású (Graetz) kétutas egyenirányító felépítésére, működésére és jellemzőire.

11.2 Speciális diódák

Ismertesse a Zener-, a varicap-, az alagút-, a Schottky-, a tűs- és a LED-dióda felépítését, jellemzőit és gyakorlati alkalmazási lehetőségeit.

Rajzolja fel a speciális diódák karakterisztikáját és jelképi jelöléseit.

Elemezze a speciális diódák karakterisztikáinak jellegzetes szakaszait.

11.3 Bipoláris tranzisztorok

Értelmezze a bipoláris tranzisztor felépítését, működését, feszültség-, áramviszonyait és a tranzisztorhatást.

Mutassa be a bipoláris tranzisztor jellemzőit és alapkapcsolásait.

Ismertesse a bipoláris tranzisztor közös emitteres áramegyenleteit.

Rajzolja fel a legfontosabb közös emitteres jelleggörbéket és a h-paraméteres helyettesítő képet.

Rajzolja le a tranzisztor jelképeit.

Elemezze a jelleggörbék, a paraméterek és a helyettesítő képek közötti kapcsolatrendszert.

Értelmezze a bipoláris tranzisztor műszaki katalógusadatait és határértékeit.

Mutassa be a tranzisztor hőfokfüggését és gyakorlati hűtési lehetőségeit.

Rajzolja fel közös emitteres kapcsolás h-paraméteres helyettesítő képét és jelleggörbéit.

11.4 Unipoláris tranzisztorok

Értelmezze az unipoláris tranzisztorok felépítését, működését, feszültség- és áramviszonyait.

Mutassa be az unipoláris tranzisztorok jellemzőit és alapkapcsolásait.

Rajzolja fel a legfontosabb source-u jelleggörbéket

Rajzolja le a FET-ek és a MOSFET-ek jelképeit.

Elemezze a jelleggörbék, a paraméterek és a helyettesítő képek közötti kapcsolatrendszert.

Mutassa be a bipoláris és az unipoláris tranzisztorok felépítése, működése és alkalmazása közötti különbözőségeket, emelje ki a térvezérlés szerepét.

Értelmezze az unipoláris tranzisztor műszaki katalógusadatait és határértékeit.

Rajzolja fel a legfontosabb közös source-u jelleggörbéket és az y-paraméteres helyettesítő képet.

11.5 Egyéb félvezetők

Ismertesse a négyrétegű dióda, a tirisztor, a diac, a triac, az UJT és a lézerdióda felépítését, működését és karakterisztikáját.

Mutassa be az egyéb félvezetők gyakorlati alkalmazásait.

Rajzolja fel jelképi jelöléseiket.

Értelmezze az egyéb félvezetők műszaki katalógusadatait és határértékeit.

12. Tranzisztoros alapáramkörök

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

12.1 Munkapont-beállítás

Definiálja a lineáris és a nemlineáris működést, a sztatikus és a dinamikus üzemmódot.

Értelmezze a munkapont, a munkaegyenes szerepét és mutassa be a munkapont beállítására szolgáló kapcsolásokat.

Ismertesse a kapcsolások egyes elemeinek szerepét és méretezze a munkapontbeállító alkatrészeket.

Hasonlítsa össze a munkapont stabilitása szempontjából az egyes munkapont beállító kapcsolásokat.

Mutassa be a munkapont beállítására szolgáló kapcsolásokat bipoláris és unipoláris tranzisztoroknál.

12.2 Erősítő áramkörök alapjellemzői

Értelmezze a feszültségerősítést, az áramerősítést, a teljesítményerősítést, a bemeneti ellenállást és a kimeneti ellenállást.

Mutassa be a feszültség-, az áram- és a teljesítményerősítés közötti kapcsolatokat.

12.3 Bipoláris tranzisztoros alapkapcsolások

Rajzolja fel a bipoláris tranzisztoros alapkapcsolásokat és magyarázza el működésüket.

Határozza meg a közös emitteres alapkapcsolás váltakozó áramú jellemzőire vonatkozó összefüggéseket.

Számítsa ki az erősítő alapkapcsolás váltakozó áramú jellemzőit.

Vezesse le a közös emitteres erősítő alapkapcsolás váltakozó áramú jellemzőit a h-paraméteres helyettesítő kép alapján.

Méretezze az erősítő alapkapcsolásokat.

12.4 Unipoláris tranzisztoros alapkapcsolások

Rajzolja fel a közös sorce-u unipoláris tranzisztoros alapkapcsolást.

Magyarázza el az áramkör működését.

Számítsa ki a közös source-u alapkapcsolás váltakozó áramú jellemzőit.

Vezesse le a közös source-u alapkapcsolás váltakozó áramú jellemzőit az és y-paraméteres helyettesítő kép alapján.

Méretezze az unipoláris tranzisztoros alapkapcsolásokat.

12.5 Többfokozatú erősítők, csatolások

Ismertesse a többfokozatú erősítők csatolási lehetőségeit, s azok alkalmazási korlátait.

Definiálja az előerősítő, a főerősítő és a teljesítményerősítő fogalmát.

Értelmezze a többfokozatú erősítők váltakozó áramú jellemzőit.

Rajzolja fel a többfokozatú erősítők helyettesítő képeit.

Hasonlítsa össze a közvetlen, az RC és a transzformátoros csatolás gyakorlati vonatkozásait.

Számítsa ki a többfokozatú erősítők váltakozó áramú jellemzőit.

12.6 Frekvenciafüggés, határfrekvenciák

Mutassa be az erősítők frekvenciafüggésének okait.

Definiálja az erősítők alsó és felső határfrekvenciáját, sávszélességét.

Rajzolja fel az erősítők tipikus amplitúdó- és fáziskarakterisztikáját a nevezetes pontok feltüntetésével.

Elemezze az erősítők frekvenciafüggésének okait.

Mutassa be az alsó határfrekvencia csökkentésének és a felső határfrekvencia növelésének céljait és lehetőségeit.

12.7 Zajok és torzítások

Értelmezze a zajok és a torzítások okait, fajtáit és jellemzőit.

Ismertesse a zajok és a torzítások csökkentésének lehetőségeit.

Mutassa be a zajok és a torzítások gyakorlati szerepét.

Értelmezze a torzítási tényezőket.

12.8 Visszacsatolások

Ismertesse a visszacsatolás elvét és céljait.

Értelmezze a visszacsatolás alapegyenletét, a visszacsatolási tényezőt és a hurokerősítést.

Mutassa be tömbvázlatok alapján a negatív- és a pozitív-, a soros- és a párhuzamos-, ill. a feszültség- és az áram-visszacsatolást.

Ismertesse az egyes visszacsatolás fajták váltakozó áramú jellemzőkre gyakorolt hatásait.

Mutasson példát a visszacsatolás alkalmazására a munkapont stabilizálásában.

Rajzoljon fel egy jellemző visszacsatolású egyszerű erősítőt és helyettesítő képét, s számítsa ki váltakozó áramú jellemzőit.

Mutassa be a negatív visszacsatolás az erősítők sávszélességére, zajára és torzítására gyakorolt hatásait.

Mutasson be jellemző gyakorlati visszacsatolás megoldásokat.

Mutasson be egy jellemző visszacsatolást a közös emitteres erősítőben.

13. Alapáramkörök alkalmazásai

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK

Középszint

Emelt szint

13.1 Szélessávú erősítők

Értelmezze a szélessávú erősítők működését és jellemzőit (erősítés, sávszélesség, sávjóság).

Mutassa be a szélessávú erősítők gyakorlati alkalmazási lehetőségeit.

Mutassa be a sávszélesség növelésének módszereit, a kis- és nagyfrekvenciás kompenzálást.

13.2 Hangolt (szelektív) erősítők

Értelmezze a hangolt erősítők működését és jellemzőit (rezonancia frekvencia, jósági tényező, sávszélesség, feszültségerősítés).

Mutassa be a hangolt erősítők gyakorlati alkalmazási lehetőségeit.

Számítsa ki a hangolt erősítő váltakozó áramú jellemzőit.

Mutassa be a hangolt erősítő sávszűrős csatolásának gyakorlati szerepét.

13.3 Nagyjelű erősítők

Értelmezze a kivezérelhetőség, a hatásfok és a nagyjelű erősítés fogalmát.

Ismertesse a nagyjelű erősítők fajtáit és munkapont-beállítási lehetőségeiket.

Ismerje fel a korszerű teljesítményerősítő kapcsolásokat.

Mutassa be a nagyjelű erősítők gyakorlati alkalmazási lehetőségeit.

Ismertesse az egyes erősítőosztályok hatásfokát meghatározó tényezőket.

Mutassa be a teljesítményerősítők túlterhelés elleni védelmi lehetőségeit.

13.4 Oszcillátorok

Ismertesse a szinuszos rezgések előállítására szolgáló módszereket.

Értelmezze az oszcillátoroknál alkalmazott pozitív visszacsatolást.

Ismertesse a berezgés fázis- és amplitúdó-feltételeit.

Csoportosítsa az oszcillátorokat.

Ismertesse egy-egy tipikus kis- és nagyfrekvenciás oszcillátor működését.

Mutassa be az oszcillátorok gyakorlati alkalmazási lehetőségeit.

Hasonlítsa össze előnyei és hátrányai alapján az LC-, az RC- és a kvarcoszcillátorokat.

13.5 Stabilizátorok

Értelmezze a feszültség- és áramstabilizátor kapcsolások felépítését, működését és jellemzőit.

Mutassa be a soros és a párhuzamos stabilizálás elvét.

Elemezze az áteresztő tranzisztoros feszültségstabilizátor működését.

Ismertesse a stabilizátorok gyakorlati alkalmazási lehetőségeit.

Hasonlítsa össze az áteresztő-tranzisztoros, a visszacsatolt és a kapcsoló üzemű stabilizátorok elvi működését.

Méretezzen egyszerű stabilizátor kapcsolásokat.

Mutassa be a stabilizátorok túláramvédelmi lehetőségeit.

13.6 A műveleti erősítők alapjai, felépítése, alapkapcsolások

Ismertesse a műveleti erősítők tömbvázlatos felépítését, jelképi jelöléseit és jellemzőit.

Ismertesse a differenciálerősítők, az áramgenerátorok, a fázisösszegzők és a szinteltolók felépítését és működését.

Rajzolja fel a műveleti erősítős alapkapcsolásokat, értelmezze jellemzőiket (feszültségerősítés, bemeneti ellenállás, kimeneti ellenállás).

Ismertesse a műveleti erősítők munkapont-beállítási lehetőségeit.

Határozza meg a műveleti erősítős alapkapcsolások méretezésére szolgáló összefüggéseket.

Számítsa ki az invertáló és a nem invertáló műveleti erősítős alapkapcsolások váltakozó áramú jellemzőit.

Mutassa be a műveleti erősítők műszaki katalógus adatait.

Méretezzen műveleti erősítős alapkapcsolásokat.

Értelmezze a műveleti erősítők egyéb alkalmazási céljait és mutasson be jellemző alkalmazásokat.

Mutassa be a műveleti erősítők ofszet feszültség, ofszet áram és frekvencia kompenzálásait.

14. Impulzustechnikai alapáramkörök

TÉMÁK

V