nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
50/2016. (XII. 12.) MNB rendelet
a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank alapvető feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről
2017-08-11
2018-01-01
5
Jogszabály

50/2016. (XII. 12.) MNB rendelet

a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank alapvető feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről1

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 171. § (1) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4. § (6) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 4. § tekintetében a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 171. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4. § (1) bekezdésében és a 18. § f) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva

a következőket rendelem el:

1. § (1) A jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) alapvető feladatai ellátása érdekében szolgáltatandó információk (a továbbiakban: adatszolgáltatások) és az adatszolgáltatások teljesítésére kötelezettek (a továbbiakban: adatszolgáltatók) körét, valamint az adatszolgáltatások gyakoriságát, teljesítésének módját és határidejét az 1. melléklet tartalmazza.

(2) Az adatszolgáltatásokhoz kapcsolódó táblákat és az azok kitöltésére vonatkozó rendelkezéseket a 2. melléklet tartalmazza.

(3) Az adatszolgáltatások teljesítéséhez szükséges – a 3. mellékletben meghatározott – technikai segédleteket az MNB e rendelet hatálybalépésével egyidejűleg, a honlapján teszi közzé.

2. § Ez a rendelet 2017. január 1-jén lép hatályba.

3. § (1) A 2016. évre mint tárgyidőszakra vonatkozó, 2017. január 1-jét követően teljesítendő adatszolgáltatásokra a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank alapvető feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 50/2015. (XII. 9.) MNB rendelet szabályait kell alkalmazni.

(2) Az 1. melléklet I. pontjában foglalt táblázat 80. sora szerinti „Pénzforgalmat bonyolító hálózati egységek és ATM-ek elhelyezkedésére, valamint a nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó adatok” (MNB azonosító kód: P56) megnevezésű adatszolgáltatást az adatszolgáltató első alkalommal a 2017. január 1-jei állapotra vonatkozóan teljesíti, a teljesítési határidő 2017. január 31.

(3)2 Az adatszolgáltató az L72 MNB azonosító kódú adatszolgáltatást e rendeletnek az egyes adatszolgáltatási tárgyú MNB rendeletek módosításáról szóló 15/2017. (V. 26.) MNB rendelet 1. § (4) bekezdés c) pontjával megállapított rendelkezései szerint első alkalommal 2017 második negyedévére mint tárgyidőszakra vonatkozóan teljesíti.

(4)3 Az adatszolgáltató az 1. melléklet I. pontjában foglalt táblázatnak – az egyes adatszolgáltatási tárgyú MNB rendeletek módosításáról szóló 15/2017. (V. 26.) MNB rendelet 1. mellékletével megállapított – 60a sora szerinti P09 MNB azonosító kódú adatszolgáltatást első alkalommal 2017 második negyedévére mint tárgyidőszakra vonatkozóan teljesíti, a teljesítési határidő: 2017. október 31.

(5)4 Az adatszolgáltató az L11 MNB azonosító kódú adatszolgáltatást e rendeletnek a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank alapvető feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 50/2016. (XII. 12.) MNB rendelet módosításáról szóló 20/2017. (VIII. 10.) MNB rendelet 1. mellékletével módosított rendelkezései szerint első alkalommal 2017 harmadik negyedévére mint tárgyidőszakra vonatkozóan teljesíti.

4–5. §5

1. melléklet az 50/2016. (XII. 12.) MNB rendelethez6

A jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen az MNB alapvető feladatai ellátásához teljesítendő adatszolgáltatások

I.

 

MNB azonosító
kód

Megnevezés

Az adatszolgáltatók köre

Az adatszolgáltatás

gyakorisága

teljesítésének módja

határideje

1

D01

Operatív napi jelentés a hitelintézetek devizahelyzetének változásáról

bankok, ideértve a részvénytársasági formában működő szövetkezeti hitelintézeteket is (a továbbiakban együtt: bankok), szakosított hitelintézetek, az ezen típusú, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes (valamely más) tagállamban (a továbbiakban: EGT-állam) székhellyel rendelkező pénzügyi intézmények magyarországi fióktelepe (a továbbiakban: EGT-fióktelep)

napi

elektronikus úton

[„Elektronikus Adatbefogadási Rendszer” megnevezésű jelentésfogadó rendszer (a továbbiakban: EBEAD rendszer)]

tárgynapot követő munkanap 11:30 óra

2

E04

Napi jelentés az értékpapír állományokról

központi értéktári tevékenységet végző szervezet, az ezen típusú EGT-fióktelep

napi

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgynapot követő munkanap 9 óra

3

E06

Az értékpapír- számlákhoz kapcsolódó ügyletek adatai

központi értéktári tevékenységet végző szervezet, az ezen típusú EGT-fióktelep

napi

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgynapot követő munkanap 9 óra

4

E14

Határidős részvényügyletek a BÉT-en

központi értéktári tevékenységet végző szervezet, az ezen típusú EGT-fióktelep

napi

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tőzsdenapot követő munkanap 14 óra

5

E20

A letétkezelői tevékenységet végző, hitelintézetnek nem minősülő szervezetek tulajdonában lévő, valamint a náluk letétbe helyezett (rezidensek és nem-rezidensek által kibocsátott) értékpapírok állománya, tulajdonosi bontásban

befektetési vállalkozások és letétkezelői tevékenységet végző, hitelintézetnek nem minősülő szervezetek, az ezen típusú EGT-fióktelepek

havi

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgyidőszakot követő hónap 8. munkanap

6

E21

A hitelintézetek saját tulajdonában lévő, valamint a náluk letétbe helyezett (rezidensek és nem-rezidensek által kibocsátott) értékpapírok állománya, tulajdonosi bontásban

bankok, szakosított hitelintézetek, letétkezelési tevékenységet végző szövetkezeti hitelintézetek, az ezen típusú EGT-fióktelepek

havi

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgyidőszakot követő hónap 8. munkanap

7

E22

A hitelintézetek saját tulajdonában lévő értékpapírok állományának adatai

bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT-fióktelepek

havi

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgyidőszakot követő hónap 8. munkanap

8

E23

A központi értéktárnál vezetett egyesített összevont értékpapírszámlákon és biztosíték értékpapír letéti számlákon lévő értékpapír-állományok

központi értéktári tevékenységet végző szervezet, az ezen típusú EGT-fióktelep

havi

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgyidőszakot követő hónap 3. munkanap

9

E27

Értékpapírok központi értéktár által kiadott ISIN kódjai és egyéb alapadatai

központi értéktári tevékenységet végző szervezet, az ezen típusú EGT-fióktelep

napi

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgynapot követő munkanap 9 óra

10

E43

Opciós részvényügyletek a BÉT-en

központi értéktári tevékenységet végző szervezet, az ezen típusú EGT-fióktelep

napi

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tőzsdenapot követő munkanap 14 óra

11

E45

A Magyar Államkincstár saját tulajdonában lévő, valamint a nála letétbe helyezett értékpapírok állománya tulajdonosi bontásban

Magyar Államkincstár (a továbbiakban: MÁK)

havi

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgyidőszakot követő hónap 8. munkanap

12

E48

A BÉT-es részvények kapitalizációja és forgalma, részvények tőzsdei be- és kivezetése

pénzügyi eszközök kereskedését lebonyolító tőzsdék, az ezen típusú EGT-fióktelepek

havi

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgyidőszakot követő hónap 5. munkanap

13

E50

Az állampapírok, az államadósság és az állami követelések felhalmozott és eredményszemléletű kamata

Államadósság Kezelő Központ Zrt. (a továbbiakban: ÁKK Zrt.)

havi, illetve negyedéves

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgyidőszakot követő hónap 20. nap

14

E53

A magyar állam értékpapír-kibocsátásai

ÁKK Zrt.

heti

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgyidőszakot követő 2. munkanap 9 óra

15

E58

A magyar állam által kibocsátott kamatozó értékpapírok cash-flow és kamatadatai

ÁKK Zrt.

havi

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgyidőszakot követő hónap 5. munkanap

16

E60

Adatszolgáltatás repó-típusú és egyéb értékpapír ügyletekről

bankok, szakosított hitelintézetek, letétkezelési tevékenységet végző szövetkezeti hitelintézetek, befektetési vállalkozások és egyéb szervezetek, az ezen típusú EGT-fióktelepek, ÁKK Zrt.

havi

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgyidőszakot követő hónap 5. munkanap

17

E61

A Magyarországon és külföldön kibocsátott jelzáloglevelek adatai

jelzálog-hitelintézetek, az ezen típusú EGT-fióktelepek

havi

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgyidőszakot követő hónap 8. munkanap

18

E62

Az állampapírnak nem minősülő, Magyarországon és külföldön kibocsátott kötvények adatai

kötvényt kibocsátó önkormányzatok, jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezetek, jogi személyiséggel rendelkező külföldi gazdálkodó szervezetek magyarországi fióktelepei

havi

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgyidőszakot követő hónap 8. munkanap

19

E64

Hitelintézetek és befektetési szolgáltatást végző szervezetek által kibocsátott értékpapírok adatai, illetve a letétkezelési tevékenységet végző szervezetek által letétkezelt egyes értékpapírokra vonatkozó ár-információk

bankok, szakosított hitelintézetek, letétkezelési tevékenységet végző szövetkezeti hitelintézetek, befektetési vállalkozások és egyéb szervezetek, az ezen típusú EGT-fióktelepek, ÁKK Zrt

havi

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgyidőszakot követő hónap 8. munkanap

20

F02

Biztosítók statisztikai mérlege

biztosítók, az ezen típusú EGT-fióktelepek

negyedéves

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgyidőszakot követő hónap 13. munkanap

21

F07

Befektetési alapok statisztikai mérlege

befektetési-alapkezelők, az ezen típusú EGT-fióktelepek, a kockázati tőkealap-kezelők és magántőkealap-kezelők kivételével

havi

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgyidőszakot követő hónap 6. munkanap

22

F20

Költségvetési szervek mérleg-jelentése alrendszerenként (vagyonmérleg)

MÁK

negyedéves

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

a feldolgozást követő munkanap

23

F21

Társadalombiztosítási alapok költségvetési jelentése

MÁK

havi

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgyidőszakot követő hónap 25. nap

24

F28

A helyi önkormányzatok összesített költségvetési jelentése

MÁK

negyedéves

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

a feldolgozást követő munkanap

25

F32

A központi költségvetés bruttó adóssága

ÁKK Zrt.

havi

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap

26

F39

Nem monetáris pénzügyi közvetítők statisztikai mérlege

kijelölt – a 2. melléklet I. A. pontja szerinti D) Egyéb pénzügyi közvetítők és E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők szektorába sorolt – gazdasági szervezetek

egyedi elrendelés alapján,

negyedéves

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgyidőszakot követő hónap 30. nap

27

F57

A Magyar Államkincstár napi gyorsjelentése

MÁK

napi

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgynapot követő munkanap 11 óra

28

F58

A Magyar Államkincstár havi jelentése az állami költségvetés alrendszereinek adatairól

MÁK

havi

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgyidőszakot követő hónap 5., illetve 15. nap

29

F94

Felszámolás vagy végelszámolás alatt álló pénzügyi szervezetek adatai

Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft.

éves

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgyidőszakot követő év február 28.

30

F95

Állami, önkormányzati nagy vállalatok éves pénzügyi adatai

kijelölt – többségi állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő, pénzügyi intézménynek nem minősülő – gazdálkodó szervezetek

egyedi elrendelés alapján, éves

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgyidőszakot követő év június 30.

31

F97

Állami, önkormányzati, illetve közszolgáltató vállalatok főbb pénzügyi adatai

kijelölt – többségi állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő, illetve közszolgáltatást nyújtó, pénzügyi intézménynek nem minősülő – gazdálkodó szervezetek

egyedi elrendelés alapján, negyedéves

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgyidőszakot követő hónap 30. nap

32

F98

Részletes éves beszámolót készítő vállalatok mérlege és eredménykimutatása

Igazságügyi Minisztérium

éves

elektronikus úton

(elektronikus adathordozó)

tárgyidőszakot követő év július 31. az ezen időpontig beérkezett beszámolók tekintetében:

tárgyidőszakot követő év december 31. a tárgyévi összes beszámoló tekintetében

33

F99

Vagyonkezelő és csoportfinanszírozó tevékenységet végző vállalatok pénzügyi adatai

kijelölt – vagyonkezelő, illetve csoportfinanszírozó tevékenységet végző, pénzügyi intézménynek nem minősülő – gazdálkodó szervezetek

egyedi elrendelés alapján,

negyedéves

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgyidőszakot követő hónap 30. nap

34

K02

Napi jelentés a bankközi forinthitelek és forintbetétek kamatlábáról

bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT-fióktelepek

napi

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgynapot követő munkanap 8:30 óra

35

K04

Jelentés a mérlegen belüli külföldi bankközi ügyletek kamatlábáról és a mérlegen belüli belföldi bankközi devizaügyletek kamatlábáról

bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT-fióktelepek

a 01. és 02. tábla tekintetében havi, a 03. és 04. tábla tekintetében éves

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgyidőszakot követő hónap 2. munkanap

36

K12

Napi jelentés a bankközi overnight forinthitelek és forintbetétek kamatlábáról

bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT-fióktelepek

napi

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgynapot követő munkanap 8 óra

37

K14

Napi jelentés a kamatderivatíva ügyletekre vonatkozóan

bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT-fióktelepek

napi

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgynapot követő munkanap 11:30 óra

38

K21

Jelentés a nem pénzügyi vállalatok egyedi hitelszerződéseiről

hitelintézetek, az ezen típusú EGT-fióktelepek

havi

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgyidőszakot követő hónap 9. munkanap

39

K23

Jelentés a háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények egyedi hitelszerződéseiről

hitelintézetek, az ezen típusú EGT-fióktelepek

havi

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgyidőszakot követő hónap 9. munkanap

40

AL7

Külföldről származó, adósság típusú források változásának összetevői

kijelölt hitelintézetek, az ezen típusú EGT-fióktelepek

egyedi elrendelés alapján, havi

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgyidőszakot követő 3. munkanap 12 óra

41

AL8

Az NHP és az NHP+ keretében a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hitelek adatai

kijelölt – a Növekedési Hitelprogramban (a továbbiakban: NHP), illetve a Növekedési Hitelprogram Pluszban (a továbbiakban: NHP+) részt vevő – hitelintézetek, az ezen típusú EGT-fióktelepek

egyedi elrendelés alapján, eseti

elektronikus úton (GiroHálóMail)

az NHP első és második szakasza, valamint harmadik szakaszának I. pillére és az NHP+ keretében az MNB-től refinanszírozni kért, kis- és középvállalkozások javára nyújtott hitelek adatai tekintetében:

- a refinanszírozási hitel kívánt folyósítási napját megelőző munkanap 15 óra (szombati munkanap esetén 12 óra);

- a jelentett adatokban beállt változás esetén: a kitöltési előírások eltérő rendelkezése hiányában a változás adatszolgáltató által előre ismert napján 15 óra, szombati munkanap esetén 12 óra;

az NHP harmadik szakaszának II. pillére keretében az MNB-től refinanszírozni kért KKV hitelek adatai tekintetében:

a KKV hitelszerződés megkötését, illetve a jelentett adatokban beállt változást követő, az NHP harmadik szakaszának I. és II. pillére keretében folyósított refinanszírozási hitelek igénybevételének módjáról és feltételeiről szóló Terméktájékoztatóban meghatározott adatszolgáltatási nap 15 óra;

42

L01

Nemzetközi tartalékok és devizalikviditás

MÁK, ÁKK Zrt.

havi

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgyidőszakot követő hónap 15. nap

43

L10

Felvett vállalati és háztartási hitelek adatai

központi hitelinformációs rendszert (a továbbiakban: KHR) működtető pénzügyi vállalkozás

havi

elektronikus úton (elektronikus adathordozó)

tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap

44

L11

Nyújtott vállalati és háztartási hitelek hitelkockázati adatai

hitelintézetek, az ezen típusú EGT-fióktelepek

negyedéves

elektronikus úton [„Kihelyezett Adatküldő Program” megnevezésű jelentésfogadó rendszer (a továbbiakban: KAP rendszer)], fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírással ellátva

tárgyidőszakot követő 25. munkanap

45

L70

Projektfinanszírozási hitelek, konszolidációs körön kívüli társasággal szembeni, ingatlanfinanszírozáshoz kapcsolódó kitettségek és értékesítési célú ingatlanok

kijelölt bankok

egyedi elrendelés alapján, negyedéves

elektronikus úton (KAP rendszer), fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírással ellátva

tárgyidőszakot követő 29. munkanap

46

L71

Negyedéves jelentés a kockázattal súlyozott kitettségek megoszlásáról

hitelintézetek, a nem EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet magyarországi fióktelepeként működő hitelintézet (a továbbiakban: harmadik országbeli hitelintézet fióktelepe) kivételével

negyedéves

elektronikus úton (KAP rendszer), fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírással ellátva

tárgyidőszakot követő 29. munkanap

47

L72

Negyedéves jelentés a jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutatóról

bankok, a hitelintézeti csoportokhoz tartozó, nem csoportvezető, magyarországi székhelyű bankok kivételével

negyedéves

elektronikus úton (KAP rendszer), fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírással ellátva

tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanap

48

L73

Havi jelentés a devizaegyensúly mutatóról

a hitelintézeti csoportokhoz tartozó, nem csoportvezető, magyarországi székhelyű bankok kivételével a bankok, az ezen típusú EGT-fióktelepek

havi

elektronikus úton (KAP rendszer), fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírással ellátva

a naptári negyedév első két hónapja tekintetében: tárgyidőszakot követő hónap 15. munkanap;
a naptári negyedév utolsó hónapja tekintetében: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanap

49

SL2

Fogyasztási hitelezés

kijelölt bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT-fióktelepek

egyedi elrendelés alapján, negyedéves

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgyidőszakot követő hónap 12. munkanap 12 óra

50

SL3

Vállalati hitelezés

kijelölt bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT-fióktelepek

egyedi elrendelés alapján, negyedéves

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgyidőszakot követő hónap 12. munkanap 12 óra

51

SL4

Üzleti célú ingatlanhitelezés

kijelölt bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT-fióktelepek

egyedi elrendelés alapján, negyedéves

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgyidőszakot követő hónap 12. munkanap 12 óra

52

SL5

Lakáscélú hitelezés

kijelölt bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT-fióktelepek

egyedi elrendelés alapján, negyedéves

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgyidőszakot követő hónap 12. munkanap 12 óra

53

SL6

Gépjármű finanszírozás

kijelölt bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT-fióktelepek, pénzügyi vállalkozások

egyedi elrendelés alapján, negyedéves

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgyidőszakot követő hónap 12. munkanap 12 óra

54

P02

Fogadott és küldött euroátutalások és eurobeszedések

bankok, a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 411. §-a alapján továbbműködő elszámolóház kivételével a pénzforgalmi szolgáltatatást végző szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT-fióktelepek, MÁK

negyedéves

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgyidőszakot követő hónap utolsó munkanap

55

P03

Eseti felvigyázói értesítések

központi szerződő fél, az ezen típusú EGT-fióktelep

eseti

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

az eseményt követő 2. munkanap

56

P04

A fizetési számlák száma

fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatók, az ezen típusú EGT-fióktelepek

negyedéves

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgyidőszakot követő hónap utolsó munkanap

57

P05

Forint és deviza fizetések jóváírási és terhelési forgalma

fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatók, az ezen típusú EGT-fióktelepek

negyedéves

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgyidőszakot követő hónap utolsó munkanap

58

P06

Stressz tesztek

központi szerződő fél, az ezen típusú EGT-fióktelep

havi és eseti

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

a havi adatszolgáltatás tekintetében a tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap;

eseti adatszolgáltatás tekintetében az MNB felhívásának kézhezvételét követő 3. munkanap

59

P07

Bankkártya elfogadói üzletág

hitelintézetek, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátását vagy elfogadását végző egyéb pénzforgalmi szolgáltatók, az ezen típusú EGT-fióktelepek, pénzügyi intézménynek nem minősülő, ATM szolgáltatást közvetlenül nyújtó, vagy készpénzfelvételi funkcióval rendelkező POS berendezést üzemeltető jogi személyek

negyedéves

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgyidőszakot követő hónap utolsó munkanap

60

P08

Fizetési kártya elfogadói szolgáltatáshoz kapcsolódó bevételek

hitelintézetek, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátását vagy elfogadását végző egyéb pénzforgalmi szolgáltatók, az ezen típusú EGT-fióktelepek

negyedéves

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgyidőszakot követő hónap utolsó munkanap

60a

P09

Állami támogatással telepített POS-berendezések

állami támogatással telepített POS-berendezésekhez fizetési kártya elfogadási szolgáltatást nyújtó pénzforgalmi szolgáltatók, az ezen típusú EGT-fióktelepek

negyedéves

elektronikus úton (EBEAD rendszer)

tárgyidőszakot követő hónap utolsó munkanap

61

P26

Kimutatás a pénzfeldolgozási tevékenységről

pénzfeldolgozási tevékenység végzésére vonatkozó engedéllyel rendelkező szervezetek és kijelölt hitelintézetek

havi

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap

62

P27

Bankkártya kibocsátói üzletág

hitelintézetek, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátását végző egyéb pénzforgalmi szolgáltatók, az ezen típusú EGT-fióktelepek

negyedéves

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgyidőszakot követő hónap utolsó munkanap

63

P34

Visszaélések a bankkártya üzletágban

hitelintézetek, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátását vagy elfogadását végző egyéb pénzforgalmi szolgáltatók, az ezen típusú EGT-fióktelepek, pénzügyi intézménynek nem minősülő, ATM szolgáltatást közvetlenül nyújtó, vagy készpénzfelvételi funkcióval rendelkező POS berendezést üzemeltető jogi személyek

negyedéves

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgyidőszakot követő negyedik hónap utolsó munkanap

64

P37

Havi jelentés a levelezőbanknál számlát vezető levelezett hitelintézetek pénzforgalmi (elszámolási) számla egyenlegéről

hitelintézetek számára számlát vezető bankok, az ezen típusú EGT-fióktelepek

havi

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgyidőszakot követő hónap 1. munkanap 10 óra

65

P38

Csoportos beszedéshez kapcsolódó felhatalmazások

fizetési rendszer működtetését végző szervezet

havi

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgyidőszakot követő hónap 5. munkanap

66

P39

Fizetési rendszer statisztikák

fizetési rendszer működtetését végző szervezet

havi

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap

67

P41

Felvigyázói statisztikák

Tpt. 411. §-a alapján továbbműködő elszámolóház, központi értéktári tevékenységet végző szervezet, központi szerződő fél, az ezen típusú EGT-fióktelepek

havi

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap

68

P42

Elektronikus pénz

hitelintézetek, az ezen típusú EGT-fióktelepek, elektronikuspénz-kibocsátó intézmények

negyedéves

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgyidőszakot követő hónap utolsó munkanap

69

P44

Értékpapír-elszámolási rendszer statisztikák

központi értéktári tevékenységet végző szervezet, az ezen típusú EGT-fióktelep

éves

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgyidőszakot követő év február 28.

70

P45

Visszaélések a pénzforgalomban

pénzforgalmi szolgáltatók, az ezen típusú EGT-fióktelepek

negyedéves

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgyidőszakot követő hónap utolsó munkanap

71

P46

Adatszolgáltatás a mobiltelefonos vásárlásokról

mobiltelefon szolgáltatók

negyedéves

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgyidőszakot követő hónap utolsó munkanap

72

P47

Postai fizetési forgalom

Posta Elszámoló Központot működtető intézmény

negyedéves

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgyidőszakot követő hónap utolsó munkanap

73

P48

Készpénzátutalási forgalom

a készpénzátutalási rendszerhez közvetlenül csatlakozott pénzforgalmi szolgáltatók, a készpénzátutalást határon átnyúló szolgáltatásként végző külföldi intézmény magyarországi közvetítője

negyedéves

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgyidőszakot követő hónap utolsó munkanap

74

P49

Központi szerződő fél statisztikák

központi szerződő fél, központi szerződő fél által garantált ügyletek elszámolását végző, a Tpt. 411. §-a alapján továbbműködő elszámolóház, az ezen típusú EGT-fióktelepek

éves

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgyidőszakot követő év február 28.

75

P50

A pénzfeldolgozási tevékenységgel összefüggő egyéb információk

bankjegyfeldolgozási tevékenység végzésére vonatkozó engedéllyel rendelkező szervezetek és kijelölt hitelintézetek

éves

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgyidőszakot követő év január 31.

76

P51

Napi valutaforgalmi jelentés

bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT-fióktelepek

havi és eseti

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

havi adatszolgáltatás esetén a tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap;

eseti adatszolgáltatás esetén a tárgynapot követő munkanap 12 óra

77

P53

Jelentés a forint bankjegy-kereskedelemről

hitelintézetek, az ezen típusú EGT-fióktelepek, Magyar Posta Zrt.

havi

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgyidőszakot követő hónap 5. munkanap

78

P54

Jelentés a kibocsátott forgatható utalványokról

kiegészítő pénzügyi szolgáltatásként forgatható utalványt kibocsátó szervezetek

havi

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

a tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanapja

79

P55

Pénzforgalmi bevételek

pénzforgalmi szolgáltatók, az ezen típusú EGT-fióktelepek

havi

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

a naptári negyedév első két hónapja tekintetében: tárgyidőszakot követő hónap 11. munkanap;

a naptári negyedév utolsó hónapja tekintetében: tárgyidőszakot követő hónap 20. munkanap

80

P56

Pénzforgalmat bonyolító hálózati egységek és ATM-ek elhelyezkedésére, valamint a nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó adatok

hitelintézetek, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátását vagy elfogadását végző egyéb pénzforgalmi szolgáltatók, az ezen típusú EGT-fióktelepek, pénzügyi intézménynek nem minősülő, ATM szolgáltatást közvetlenül nyújtó jogi személyek

eseti

elektronikus úton

(ERA rendszer)

változás esetén, a változás időpontját megelőző munkanap

81

P57

BKR forgalom tranzakció szintű adatai

fizetési rendszer működtetését végző szervezet

heti

elektronikus úton (GiroHálóMail)

a tárgyhét utolsó munkanapját követő 5. munkanap

82

P58

Eseti nyilatkozat banki pénzforgalmat érintő üzemzavarról

bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT-fióktelepek

eseti

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

az esemény kivizsgálását követő 5. munkanap, de legkésőbb az eseményt követő 20. munkanap

83

P59

Negyedéves nyilatkozat a P58 azonosító kódú adatszolgáltatásban jelentett üzemzavarokról

bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT-fióktelepek

negyedéves

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

a tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap

84

P60

Központi szerződő fél forgalmi statisztikák

központi szerződő fél, az ezen típusú EGT-fióktelep

napi

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgynapot követő munkanap 12 óra

85

P61

Bankváltás statisztika

fizetési rendszer működtetését végző szervezet

havi

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

a tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap

86

R01

Tőkebefektetésben érintett adatszolgáltatók végső befektetőjének és nem-rezidens partnereinek törzsadatai

az R02, R03, R12, R13 vagy R29 adatszolgáltatás teljesítésére kötelezett gazdasági szervezetek

az R02, R03, R12, R13 vagy R29 adatszolgáltatás első alkalommal történő teljesítésekor, ezt követően változás esetén

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

az R02, R03, R12 vagy R13 adatszolgáltatáshoz kapcsolódóan azok tárgyidőszakát követő hónap 9. munkanap;
az R29 adatszolgáltatáshoz kapcsolódóan annak tárgyidőszakát követő év június 20.

87

R02

Tőkebefektetések havi adatszolgáltatása – nem pénzügyi vállalatok, biztosítók, nyugdíjpénztárak, központi kormányzat, helyi önkormányzatok, társadalombiztosítási alapok, valamint háztartásokat segítő nonprofit intézmények

kijelölt – a 2. melléklet I. A. pontja szerinti A) Nem pénzügyi vállalatok, F) Biztosítók és nyugdíjpénztárak, G) Központi kormányzat, H) Helyi önkormányzatok, I) Társadalombiztosítási alapok, valamint K) Háztartásokat segítő nonprofit intézmények szektorába sorolt – gazdasági szervezetek

egyedi elrendelés alapján, havi

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap

88

R03

Tőkebefektetések havi adatszolgáltatása – egyéb monetáris intézmények, egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők

kijelölt – a 2. melléklet I. A. pontja szerinti C) Egyéb monetáris pénzügyi intézmények, D) Egyéb pénzügyi közvetítők és E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők szektorába sorolt – gazdasági szervezetek

egyedi elrendelés alapján, havi

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap

89

R04

Értékpapír befektetések

kijelölt gazdasági szervezetek, a befektetési vállalkozások, bankok, szakosított hitelintézetek, ezen típusú EGT-fióktelepek és a MÁK kivételével

egyedi elrendelés alapján, havi

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap

90

R05

Pénzügyi derivatívák havi adatszolgáltatása

kijelölt gazdasági szervezetek

egyedi elrendelés alapján, havi

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap

91

R06

Egyéb befektetések havi adatszolgáltatása – nem pénzügyi vállalatok, biztosítók és nyugdíjpénztárak, valamint háztartásokat segítő nonprofit intézmények

kijelölt – a 2. melléklet I. A. pontja szerinti A) Nem pénzügyi vállalatok, F) Biztosítók és nyugdíjpénztárak, valamint K) Háztartásokat segítő nonprofit intézmények szektorába sorolt – gazdasági szervezetek

egyedi elrendelés alapján, havi

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap

92

R08

Egyéb befektetések havi adatszolgáltatása – egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők

kijelölt – a 2. melléklet I. A. pontja szerinti D) Egyéb pénzügyi közvetítők és E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők szektorába sorolt – gazdasági szervezetek

egyedi elrendelés alapján, havi

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap

93

R09

Egyéb befektetések havi adatszolgáltatása – központi kormányzat, helyi önkormányzatok és társadalombiztosítási alapok

kijelölt – a 2. melléklet I. A. pontja szerinti G) Központi kormányzat, H) Helyi önkormányzatok és I) Társadalombiztosítási alapok szektorába sorolt – gazdasági szervezetek

egyedi elrendelés alapján, havi

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap

94

R10

Konzorciális hitelek

kijelölt hitelintézetek, az ezen típusú EGT-fióktelepek

egyedi elrendelés alapján, havi

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap

95

R11

Viszonzatlan átutalások és eszmei, szellemi javak havi adatszolgáltatása

kijelölt gazdasági szervezetek

egyedi elrendelés alapján, havi

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap

96

R12

Tőkebefektetések negyedéves adatszolgáltatása – nem pénzügyi vállalatok, biztosítók, nyugdíjpénztárak, központi kormányzat, helyi önkormányzatok, társadalombiztosítási alapok, valamint háztartásokat segítő nonprofit intézmények

az R02 azonosító kódú adatszolgáltatásra ki nem jelölt azon – a 2. melléklet I. A. pontja szerinti A) Nem pénzügyi vállalatok, F) Biztosítók és nyugdíjpénztárak, G) Központi kormányzat, H) Helyi önkormányzatok, I) Társadalombiztosítási alapok, valamint K) Háztartásokat segítő nonprofit intézmények szektorába sorolt – gazdasági szervezetek, amelyek, illetve amelyeknek
- a tárgynegyedév első vagy utolsó napján a vállalatcsoport adatszolgáltatóban szavazati joggal közvetlenül rendelkező külföldi tagjaira együttesen jutó (magyar számviteli szabályok szerinti) saját tőke összege legalább 1 milliárd forint, vagy kisebb, mint mínusz 1 milliárd forint, vagy
- a vállalatcsoportba tartozó egy vagy több külföldi vállalkozás jegyzett tőkéjében szavazati joggal rendelkeznek, és ezen részesedések együttes értéke vagy a külföldi fióktelepnek átadott vagyon értéke eléri a 100 millió forintot, vagy
- a tárgynegyedév első vagy utolsó napján a vállalatcsoportba tartozó külföldi vállalatokkal, a külföldi fióktelepekkel szemben fennálló, tulajdonosi viszonyon kívüli követelés vagy tartozás állománya eléri a 250 millió forintot, vagy
- a tárgyidőszakban 250 millió forintot elérő értékben vásároltak nem-rezidenstől vagy értékesítettek nem-rezidensnek rezidens társaságbeli, legalább 10%-os szavazati jogot biztosító részesedést

negyedéves

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgyidőszakot követő hónap 12. munkanap

97

R13

Tőkebefektetések negyedéves adatszolgáltatása – egyéb monetáris intézmények, egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők

az R03 azonosító kódú adatszolgáltatásra ki nem jelölt azon – a 2. melléklet I. A. pontja szerinti C) Egyéb monetáris pénzügyi intézmények, D) Egyéb pénzügyi közvetítők és E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők szektorába sorolt – gazdasági szervezetek, amelyek, illetve amelyeknek
- a tárgynegyedév első vagy utolsó napján a vállalatcsoport adatszolgáltatóban szavazati joggal közvetlenül rendelkező külföldi tagjaira együttesen jutó (magyar számviteli szabályok szerinti) saját tőke összege legalább 1 milliárd forint, vagy kisebb mint mínusz 1 milliárd forint, vagy
- a vállalatcsoportba tartozó egy vagy több külföldi vállalkozás jegyzett tőkéjében szavazati joggal rendelkeznek, és ezen részesedések együttes értéke vagy a külföldi fióktelepnek átadott vagyon értéke eléri a 100 millió forintot, vagy
- a tárgyidőszakban 250 millió forintot elérő értékben vásároltak nem-rezidenstől vagy értékesítettek nem-rezidensnek rezidens társaságbeli, legalább 10%-os szavazati jogot biztosító részesedést

negyedéves

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap

98

R14

Pénzügyi derivatívák negyedéves adatszolgáltatása

az R05 azonosító kódú adatszolgáltatásra ki nem jelölt azon gazdasági szervezetek, amelyeknek a nem-rezidens partnerekkel kötött pénzügyi derivatív megállapodásaikhoz kapcsolódóan
- a tárgynegyedév folyamán lebonyolított, illetve elszámolt tranzakcióik (bevételek és kiadások) összege eléri a 250 millió Ft-ot, vagy
- a tárgynegyedév első vagy utolsó napján a pénzügyi derivatíva pozícióik (követelések és tartozások) piaci értékének összege eléri az 50 millió Ft-ot

negyedéves

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap

99

R15

Egyéb befektetések negyedéves adatszolgáltatása – nem pénzügyi vállalatok, biztosítók és nyugdíjpénztárak, valamint háztartásokat segítő nonprofit intézmények

az R06 azonosító kódú adatszolgáltatásra ki nem jelölt azon – a 2. melléklet I. A. pontja szerinti A) Nem pénzügyi vállalatok, F) Biztosítók és nyugdíj-pénztárak, valamint K) Háztartásokat segítő nonprofit intézmények szektorába sorolt – gazdasági szervezetek, amelyek esetében a tárgynegyedév első vagy utolsó napján az adatszolgáltatásban szereplő összes követelés vagy összes tartozás állománya eléri a 250 millió Ft-ot

negyedéves

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap

100

R17

Egyéb befektetések negyedéves adatszolgáltatása – egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők

az R08 azonosító kódú adatszolgáltatásra ki nem jelölt azon – a 2. melléklet I. A. pontja szerinti D) Egyéb pénzügyi közvetítők és E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők szektorába sorolt – gazdasági szervezetek, amelyek esetében a tárgynegyedév első vagy utolsó napján az adatszolgáltatásban szereplő összes követelés vagy összes tartozás állománya eléri a 250 millió Ft-ot

negyedéves

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap

101

R18

Viszonzatlan átutalások és eszmei, szellemi javak negyedéves adatszolgáltatása – nem pénzügyi vállalatok, biztosítók és nyugdíjpénztárak, egyéb monetáris intézmények, egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők

az R11 azonosító kódú adatszolgáltatásra ki nem jelölt azon – a 2. melléklet I. A. pontja szerinti A) Nem pénzügyi vállalatok, F) Biztosítók és nyugdíjpénztárak, C) Egyéb monetáris pénzügyi intézmények, D) Egyéb pénzügyi közvetítők, valamint E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők szektorába sorolt – gazdasági szervezetek, amelyek adatszolgáltatásban szereplő tárgynegyedévi összes bevételi vagy összes kiadási forgalma eléri a 100 millió Ft-ot

negyedéves

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap

102

R19

Nem pénzügyi vállalatok tájékoztató mérlegadatai

kijelölt – a 2. melléklet I. A. pontja szerinti A) Nem pénzügyi vállalatok szektorába sorolt – gazdasági szervezetek

negyedéves

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgyidőszakot követő hónap 30. nap

103

R20

Éven túli lejáratú tartozások esedékességi bontása – nem pénzügyi vállalatok, biztosítók és nyugdíjpénztárak, háztartásokat segítő nonprofit intézmények, egyéb pénzügyi közvetítők és pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők

az R06, R08, R15 vagy R17 azonosító kódú adatszolgáltatás teljesítésére kötelezett, éven túli lejáratú tartozással rendelkező gazdasági szervezetek

negyedéves

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap

104

R21

Éven túli lejáratú követelések és tartozások esedékességi bontása – egyéb monetáris intézmények

éven túli lejáratú követeléssel vagy tartozással rendelkező hitelintézetek, az ezen típusú EGT-fióktelepek

havi

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgyidőszakot követő hónap 11. munkanap

105

R22

Éven túli lejáratú tartozások esedékességi bontása – központi kormányzat, helyi önkormányzatok és társadalombiztosítási alapok

az R09 azonosító kódú adatszolgáltatás teljesítésére kijelölt, éven túli lejáratú tartozással rendelkező gazdasági szervezetek

negyedéves

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap

106

R24

Az állam és a többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek, valamint a nem többségi állami tulajdonban lévő, de állam által garantált, éven túli külföldi adóssággal rendelkező gazdálkodó szervezetek külfölddel szemben keletkezett éven túli adóssága egyes adatainak negyedéves adatszolgáltatása

éven túli külföldi adóssággal rendelkező költségvetési szervek és többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek, valamint nem többségi állami tulajdonban lévő, de állam által garantált, éven túli külföldi adóssággal rendelkező gazdálkodó szervezetek

negyedéves

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap

107

R25

Állam által vállalt kezességek

MÁK

negyedéves

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgyidőszakot követő 51. nap

108

R26

Az euróban vezetett ÁFA számlák miatt nem-rezidensekkel szemben fennálló követelések és tartozások állománya és forgalma

Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV)

negyedéves

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap

109

R27

Belföldi magánszemélyek külföldi és külföldi magánszemélyek belföldi ingatlanbefektetései

azon ingatlanközvetítői tevékenységet végzők, amelyek közvetítésével a rezidens magánszemélyek külföldi, illetve a külföldi magánszemélyek belföldi ingatlan adásvételeire vonatkozóan a tárgyidőszakban megkötött szerződések szerinti vételárak összege eléri az 500 millió Ft-ot

éves

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgyidőszakot követő év március 10. munkanap

110

R28

Az állam és a többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek, valamint a nem többségi állami tulajdonban lévő, de állam által garantált, éven túli külföldi adóssággal rendelkező gazdálkodó szervezetek külfölddel szemben keletkezett éven túli adóssága egyes adatainak éves adatszolgáltatása

éven túli külföldi adóssággal rendelkező költségvetési szervek és többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek, valamint nem többségi állami tulajdonban lévő, de állam által garantált, éven túli külföldi adóssággal rendelkező gazdálkodó szervezetek

éves

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgyidőszakot követő év 32. munkanap

111

R29

Tőkebefektetések éves adatszolgáltatása

azon gazdasági szervezetek, amelyek
- vállalatcsoportba tartozó külföldi befektetővel/befektetőkkel rendelkeznek, és a külföldi befektető(k)re jutó összes (magyar számviteli szabályok szerinti) saját tőke összege a tárgyév vagy a tárgyévet megelőző év mérlegforduló-napján eléri az 500 millió forintot, vagy kisebb, mint mínusz 500 millió forint, vagy a tárgyévi eredmény-kimutatásban a külföldi befektetőre jutó összes osztalék összege eléri az 500 millió forintot, vagy
- a vállalatcsoportba tartozó egy vagy több külföldi vállalkozás jegyzett tőkéjében szavazati joggal vagy külföldi fiókteleppel rendelkeznek, és ezen részesedések együttes értéke vagy a külföldi fióktelepnek átadott vagyon értéke a tárgyév vagy a tárgyévet megelőző év mérlegforduló-napján eléri a 10 millió forintot

éves

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgyidőszakot követő év június 30.

112

R38

Rezidens, nem-bank ügyfelek külföldi (forint és deviza) fizetési forgalom miatti jóváírásai és terhelései

bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT-fióktelepek

negyedéves

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgyidőszakot követő hónap utolsó munkanap

113

R39

Éven túli lejáratú hiteltartozások előtörlesztései

az R06, R08, R09, R15 vagy R17 MNB azonosító kódú adatszolgáltatások teljesítésére kötelezett, éven túli külföldi adóssággal rendelkező és a tárgyidőszakban előtörlesztést végrehajtó gazdasági szervezetek

éves

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgyidőszakot követő év 32. munkanap

114

R43

Külföldi tőkebefektetővel rendelkező, átalakulás során megszűnő gazdasági társaságok eseti adatszolgáltatása (végleges vagyonmérleg)

azon gazdasági társaság jogutódja, amely vállalatcsoportba tartozó külföldi befektetővel rendelkezik, és a külföldi befektetőre jutó összes saját tőke összege az átalakulás napján eléri az 1 milliárd forintot vagy kisebb, mint mínusz 1 milliárd forint

eseti

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

átalakulás napját követő 150. nap

115

R44

Nem pénzügyi vállalat által pénzügyi lízingbe vett eszközök forgalma

kijelölt – a 2. melléklet I. A. pontja szerinti A) Nem pénzügyi vállalatok szektorába sorolt – gazdasági szervezetek

egyedi elrendelés alapján, havi

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanap

116

R45

Éven túli lejáratú hiteltartozások előtörlesztése - egyéb monetáris intézmények

az éven túli külföldi adóssággal rendelkező és a tárgyidőszakban előtörlesztést végrehajtó hitelintézetek, az ezen típusú EGT-fióktelepek

éves

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

tárgyidőszakot követő év 32. munkanap

117

W06

A hitelintézetek szöveges jelentése aktuális témákban

kijelölt bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT-fióktelepek

egyedi elrendelés alapján, eseti

papíron

az egyedi elrendelésben foglaltak szerint

118

W08

Jelentés rendkívüli eseményekről

Tpt. 411. §-a alapján továbbműködő elszámolóház, pénzforgalmi elszámolóház, központi értéktári tevékenységet végző szervezet, Tpt. szerinti központi szerződő fél, az ezen típusú EGT-fióktelepek

negyedéves és eseti

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

a negyedéves adatszolgáltatás tekintetében a tárgyidőszakot követő 10. munkanap;

az eseti adatszolgáltatás tekintetében az esemény, (ismétlődő üzemzavar esetén az ismételt előfordulás) kivizsgálását követő 5. munkanap, de legkésőbb az eseményt követő 20. munkanap

119

W12

Jelentés nagyértékű pénzforgalmi visszaélésről

bankok, szakosított hitelintézetek, az ezen típusú EGT-fióktelepek

negyedéves és eseti

elektronikus úton

(EBEAD rendszer)

a negyedéves adatszolgáltatás tekintetében a negyedévet követő 10. munkanap;

az eseti adatszolgáltatás tekintetében az esemény kivizsgálásának befejezését követő 10. munkanap

II.

 

MNB azonosító kód

Megnevezés

Az adatszolgáltatók köre

Az adatszolgáltatás

gyakorisága

teljesítésének módja

határideje

1

Z01

Munkaerő-felmérés anonimizált adatai

Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH)

negyedéves

elektronikus úton (elektronikus adathordozó)

megállapodás szerint

2

Z02

A háztartások jövedelmére és fogyasztására vonatkozó anonimizált adatok

KSH

éves

elektronikus úton (elektronikus adathordozó)

megállapodás szerint

3

Z03

A fogyasztói árindex számításához felhasznált bolti szintű, anonimizált áradatok

KSH

megállapodás szerint

elektronikus úton

megállapodás szerint

4

Z04

Természetes személyek anonimizált jövedelmi adatai

NAV

megállapodás szerint

elektronikus úton (elektronikus adathordozó)

megállapodás szerint

5

Z05

Központi hitelinformációs rendszer anonimizált adatai

KHR-t működtető pénzügyi vállalkozás

megállapodás szerint

elektronikus úton (elektronikus adathordozó)

megállapodás szerint

6

Z06

Természetes személyek anonimizált egészségügyi adatai

Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP)

megállapodás szerint

elektronikus úton (elektronikus adathordozó)

megállapodás szerint

7

Z07

Természetes személyek anonimizált jövedelmi és munkatörténet adatai

Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: ONYF)

megállapodás szerint

elektronikus úton (elektronikus adathordozó)

megállapodás szerint

2. melléklet az 50/2016. (XII. 12.) MNB rendelethez7

I.    AZ INFORMÁCIÓK SZOLGÁLTATÁSÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A szolgáltatandó információkhoz kapcsolódó táblákban (a továbbiakban: táblák) és az azok kitöltésére vonatkozó előírásokban (a továbbiakban: kitöltési előírás) használt kifejezések tartalmára – e rendelet eltérő rendelkezése hiányában – az egyes adatszolgáltatókra vonatkozó számviteli és egyéb jogszabályokban foglaltak tekintendők irányadónak.

Amennyiben valamely adatszolgáltatás teljesítésére az 1. mellékletben foglaltak szerint a hitelintézet, illetve annak valamely szervezeti formája kötelezett, az ott nevesített pénzügyi intézmény típuson – az 1. melléklet eltérő rendelkezése hiányában – a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény (a továbbiakban: Hpt.) 8. §-a, valamint 11. § (1) és (2) bekezdése szerint meghatározott működési formákban működő minden pénzügyi intézményt – azaz a bank és szakosított hitelintézet esetén a részvénytársaságként és a harmadik országbeli hitelintézet fióktelepeként működő jogalanyokat, szövetkezeti hitelintézet esetén pedig a részvénytársaságként és a szövetkezetként működő jogalanyokat – érteni kell.

Amennyiben valamely adatszolgáltatás teljesítésére az 1. mellékletben foglaltak szerint az EGT-fióktelep is köteles, a kitöltési előírások alkalmazása szempontjából az ott nevesített pénzügyi szervezet típuson – adatszolgáltatói vonatkozásban – az ugyanezen típusú EGT-fióktelepet is érteni kell.

A jelen mellékletben használt rövidítések a táblákra és a kitöltési előírásokra érvényesek.

A.    Szektor-meghatározások

1. Változások a szektor-meghatározásokban

A szektor-meghatározások módszertanában 2017-ben az előző évihez képest lényeges változás nem történt.

2. A szektorok

Az adatszolgáltatásokban – e rendelet eltérő rendelkezése hiányában – a következő szektorok szerepelnek:

Szektorkód    Szektor

Rezidensek:

A)         Nem pénzügyi vállalatok

B)         Központi bank

C)         Egyéb monetáris pénzügyi intézmények

D)         Egyéb pénzügyi közvetítők

E)         Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők

F)         Biztosítók és nyugdíjpénztárak

G)         Központi kormányzat

H)         Helyi önkormányzatok

I)         Társadalombiztosítási alapok

J)         Háztartások

K)         Háztartásokat segítő nonprofit intézmények

Nem-rezidensek:

L) Külföld

Egyes adatszolgáltatásokban bizonyos szektorok összevontan vagy további alábontásokkal szerepelnek. Az ezekre vonatkozó előírásokat a I. A. 4. és a I. F. 6. pont, illetve az érintett adatszolgáltatások kitöltési előírásai határozzák meg.

3. Rezidensek és nem-rezidensek elkülönítése

Rezidens: minden olyan természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely gazdasági érdekeltségének központja Magyarország gazdasági területén van. Ennek megfelelően rezidensnek minősül:

1. Magyarország területén állampolgárságától függetlenül legalább egy éve életvitelszerűen tartózkodó, vagy szándékai szerint tartózkodni akaró természetes személy, ide nem értve az itt működő külföldi diplomáciai és konzuli képviseletek nem magyar állampolgárságú tagját, alkalmazottját és azok családtagját, továbbá a tanulmányok folytatása vagy gyógyászati kezelés céljából itt tartózkodó illetve ide érkező személyt,

2. a külföldön működő magyar diplomáciai és konzuli képviseletek, azok magyar állampolgárságú tagja, alkalmazottja és az említett személyek családtagja, a Magyar Honvédség hivatásos vagy szerződéses állományának külföldön szolgálatot teljesítő tagja, továbbá a Magyar Állam alkalmazásban külföldön munkát végző egyéb természetes személy.

3. Magyarország területén – ideértve a vámszabad- és a tranzitterületet is – székhellyel, telephellyel rendelkező vagy egyébként gazdasági tevékenységet folytató jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (a továbbiakban együtt: szervezet).

4. Amennyiben egy szervezet rezidensi státusza – a fizikai jelenlét hiányában –, nem állapítható meg a székhelye alapján, a szervezet bejegyzésének helyét kell figyelembe venni, azaz a magyar cégbíróságnál bejegyzett szervezet minősül rezidensnek.

Nem-rezidens: a rezidensnek nem minősülő természetes személy és szervezet. Nem-rezidensnek minősül az a szervezet, amely gazdasági érdekeltségének központja nem Magyarország területén – ideértve a vámszabad és a tranzitterületet is – van, és magyar cégbíróságnál nincs bejegyezve. Nem-rezidensnek minősül – többek között – az a szervezet, amelyre egyidejűleg igaz, hogy adószáma 51-re végződik, gazdálkodási forma szerinti (GFO) kódja (a statisztikai számjel 13-15. karaktere) 931, és magyar cégbíróságnál nincs bejegyezve.

Az adatszolgáltatásokban a külföldi vállalkozás Magyarországon létesített kereskedelmi képviseletét nem-rezidensnek, míg a rezidens vállalkozás külföldön létrehozott kereskedelmi képviseletét rezidensnek kell tekinteni.

4. A rezidens szektorok leírása

Egyes szervezetek többféle tevékenységet végeznek egymás mellett. A szektorba soroláshoz mindig az adott szervezet főtevékenysége szolgál alapul.

A) Nem pénzügyi vállalatok

A nem pénzügyi vállalatok szektorába tartoznak azok a gazdasági szervezetek, amelyek fő tevékenységként piaci értékesítésre szánt javakat állítanak elő, illetve nem pénzügyi szolgáltatásokat nyújtanak. Gazdálkodási forma szerint – a pénzügyi szolgáltatást nyújtók kivételével – ide tartoznak:

- a gazdasági társaságok, kivéve azokat, amelyeket közgazdasági szempontok alapján, a 3. melléklet 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett listának megfelelően a központi kormányzatba vagy a helyi önkormányzatok szektorába kell sorolni,

- a szövetkezetek (a szövetkezeti hitelintézetek és a biztosító szövetkezetek kivételével),

- az egyéb jogi személyiségű vállalkozások,

- a jogi személyiség nélküli vállalkozások (ide tartoznak az egyéni cégek),

- a gazdasági szervezeteket segítő és azok által finanszírozott nonprofit intézmények.

B) Központi bank

Ide a Magyar Nemzeti Bank tartozik.

C) Egyéb monetáris pénzügyi intézmények

Két alcsoport alkotja ezt a szektort.

A hitelintézetek alcsoportba (C-HIT alcsoportba) a központi bankon kívüli azon monetáris pénzügyi intézmények tartoznak, amelyek a pénzügyi közvetítésben betétek, betétet helyettesítő eszközök elfogadásával, valamint saját kockázatra történő hitelnyújtás, értékpapír-befektetés révén vesznek részt. A hitelintézetek között szerepel a Hpt. szerint hitelintézetnek minősülő valamennyi intézmény, függetlenül a statisztikai számjele részét képező szakágazati (TEÁOR) kódtól. Ide sorolandók a bankok, a szakosított hitelintézetek, a szövetkezeti hitelintézetek, a lakástakarékpénztárak és a hitelintézeti fióktelepek (a 3. melléklet 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben C1, C2, C3, C4, C5 és C7 alcsoportkód alatt szereplő intézmények).

A pénzpiaci befektetési alapok alcsoporthoz azok a befektetési alapok sorolandók, amelyek befektetési jegyei likviditás szempontjából a bankbetétekhez hasonlóak, és eszközeiket elsősorban pénzpiaci eszközökbe, maximum 1 éves hátralévő lejáratú transzferálható hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközök kamataihoz hasonló megtérülésű eszközökbe fektetik. (Pénzpiaci eszköz: a Tpt. szerint meghatározott fogalom.) Ide tartoznak a 3. melléklet 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben a C6 alcsoportkód alatt szereplő intézmények.

A monetáris pénzügyi intézmények szektorát a központi bank és az egyéb monetáris pénzügyi intézmények szektorába tartozó szervezetek együttesen alkotják (B+C szektor).

D) Egyéb pénzügyi közvetítők

Ide azok a pénzügyi közvetítők tartoznak, amelyek nem végeznek betétgyűjtést, de főtevékenységként jelentős mennyiségű egyéb forrást gyűjtenek, amelyet kihelyeznek a pénz- és tőkepiacon, elsősorban hitelnyújtás vagy értékpapír-befektetés formájában.

A szektoron belül két alcsoport különböztethető meg.

Az egyéb pénzügyi közvetítők (befektetési alapok kivételével) alcsoportba (D-EPK alcsoportba) sorolandók például a pénzügyi vállalkozások jelentős része, a befektetési alapkezelők, a sajátszámlás kereskedést is végző befektetési vállalkozások, a kockázati tőkealapok és magántőkealapok és ezek kezelői, valamint a bizalmi vagyonkezelés keretében kezelt vagyon (a 3. melléklet 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben a D1, D2, D4, D5, D6, D7, D8, D9 és D99 alcsoportkód alatti listán szereplő intézmények).

A nem pénzpiaci befektetési alapok alcsoportba azok a befektetési alapok tartoznak, amelyek olyan befektetési jegyeket bocsátanak ki, amelyek nem tekinthetők betétek közeli helyettesítőjének, befektetéseik pedig jellemzően hosszabb lejáratú pénzügyi eszközökre és reáleszközökre irányulnak. Ide tartoznak a 3. melléklet 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben a D3 alcsoportkód alatt szereplő intézmények.

Az alakuló, de még működési engedélyt nem kapott befektetési alapokat átmenetileg az alapkezelőjüknek megfelelő alcsoportba kell sorolni.

E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők

Itt azok az intézmények szerepelnek, amelyeknek fő tevékenysége olyan pénzügyi kiegészítő szolgáltatás nyújtása, amely szorosan kapcsolódik valamilyen pénzügyi közvetítési tevékenységhez. Ezen intézmények azonban nem gyűjtenek jelentős mennyiségű forrást, hanem a hitelnyújtók és a hitelfelvevők között úgy létesítenek kapcsolatot, hogy az nem érinti lényegesen a mérlegüket. Idetartoznak azok a pénzügyi intézmények is, amelyek fő tevékenységként a pénzügyi közvetítés biztonságát garantálják.

Idetartoznak például a tőzsde, a központi szerződő fél, a betétbiztosítási, intézményvédelmi és befektetésvédelmi alapok, egyéb pénzügyi kiegészítő szolgáltatást végző intézmények és a befektetési vállalkozások közül azok, amelyek sajátszámlás tevékenységet nem végezhetnek.

F) Biztosítók és nyugdíjpénztárak

A biztosítók alcsoportot a biztosítók és a viszontbiztosítók alkotják, a gazdálkodási formájuktól függetlenül (ide tartoznak a 3. melléklet 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben F1, F2 és F7 alcsoportkód alatt szereplő intézmények). A pénztárak alcsoportot a magánnyugdíjpénztárak, az önkéntes kölcsönös nyugdíj-, egészség-, önsegélyező, valamint egészség- és önsegélyező pénztárak alkotják (a 3. melléklet 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben F3-F6 alcsoportkód alatt szereplő intézmények).

G) Központi kormányzat

A központi kormányzat magában foglalja a központi költségvetést, a központi költségvetés intézményeit, az elkülönített állami pénzalapokat, és azokat a gazdasági társaságokat, amelyek közgazdasági szempontok alapján, a 3. melléklet 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett listának megfelelően a központi kormányzatba sorolandók. Idetartoznak azok a nonprofit szervezetek is, amelyeket elsősorban a központi kormányzat finanszíroz, és amelyek felett a központi kormányzat gyakorolja az irányítást.

Amennyiben az adatszolgáltatásban elkülönítendő a központi kormányzaton belül a központi költségvetés, valamint a központi kormányzathoz sorolt egyéb intézmények csoportja, a központi kormányzathoz sorolt egyéb intézmények alatt a 3. melléklet 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett listákban szereplő, a központi kormányzatba sorolt gazdasági társaságok (G2) és nonprofit intézmények (G1) értendők.

H) Helyi önkormányzatok

A helyi önkormányzatok magukban foglalják a megyei és a települési önkormányzatokat és azok intézményeit, valamint a helyi kisebbségi önkormányzatokat és azok intézményeit. Idetartoznak azok a nonprofit szervezetek is, amelyeket elsősorban a helyi önkormányzatok finanszíroznak, és amelyek felett a helyi önkormányzatok gyakorolják az irányítást. Idetartoznak azok a gazdasági társaságok, amelyek közgazdasági szempontok alapján, a 3. melléklet 1. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett listának megfelelően a helyi önkormányzatok szektorába sorolandók.

I) Társadalombiztosítási alapok

Idetartoznak a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap, valamint ezek intézményei.

Az államháztartás az érintett adatszolgáltatásokban a központi kormányzat, a helyi önkormányzatok és a társadalombiztosítási alapok együttesét jelenti (G+H+I).

J) Háztartások

A háztartások szektora a természetes személyeket és az önálló vállalkozókat foglalja magában. Az önálló vállalkozók körébe tartoznak az egyéni vállalkozók, az egyéb önálló vállalkozók és az adószámmal rendelkező magánszemélyek. Önálló vállalkozónak minősülnek például a mezőgazdasági őstermelők, a mezőgazdasági kistermelők, a családi gazdálkodók, a kisiparosok, a magánkereskedők. Nem minősülnek önálló vállalkozónak, de a háztartások szektorába sorolandók a háztartásban alkalmazottat foglalkoztató, adószámmal rendelkező magánszemélyek.

Lakosság: A háztartások szektorán belül idetartoznak a természetes személyek, valamint a háztartásban alkalmazottat foglalkoztató, adószámmal rendelkező magánszemélyek.

K) Háztartásokat segítő nonprofit intézmények

A nonprofit intézmények közül csak a háztartásokat segítő nonprofit intézmények alkotnak külön szektort a nemzetközi makrostatisztikai módszertan szerint. Azok a nonprofit intézmények, amelyeket az üzleti szervezetek finanszíroznak és irányítanak, a nem pénzügyi vállalatokhoz tartoznak. Azok a nonprofit szervezetek, amelyeket az államháztartás intézményei finanszíroznak és irányítanak, a központi kormányzatba vagy a helyi önkormányzatokhoz sorolódnak.

A háztartásokat segítő nonprofit intézmények körébe tartoznak azok a nonprofit szervezetek, amelyek elsősorban a háztartásoktól kapják forrásaikat vagy nincsenek az állam vagy a gazdálkodó szervezetek irányítása alatt. Ezek a szervezetek lehetnek szakszervezetek, munkavállalói érdekképviseleti szervezetek, politikai pártok, egyházak, egyházi intézmények, egyesületek és az alapítványok jelentős része.

5. A szektor meghatározásának módja

Egy adott ügyfél megfelelő szektorát a következőképpen kell meghatározni:

5.1. Meg kell vizsgálni, hogy az ügyfél rendelkezik-e statisztikai számjellel, illetve a befektetési alapok esetében az MNB által adott technikai törzsszámmal (FB azonosítóval). Ha igen, akkor az 5.2. alpontban leírtakat kell követni, ha nem, akkor az 5.4. alpont előírásait.

5.2. Ha az ügyfél rendelkezik statisztikai számjellel, illetve MNB technikai törzsszámmal (FB azonosítóval), akkor meg kell vizsgálni, hogy szerepel-e valamelyik, az MNB által készített listán. A listákon azok az intézmények szerepelnek, amelyek szektorbesorolásánál gazdálkodási forma szerinti (GFO) kódjukat (statisztikai számjel 13-15. számjegyét) nem kell felhasználni. Ha az ügyfél szerepel valamelyik listán, akkor a lista alapján kell a megfelelő szektorba sorolni. Ha az ügyfél nem szerepel a listákon, akkor az 5.3. alpont szerint kell eljárni.

Az MNB listát készített azokról a pénzügyi vállalatokról, amelyek a B) Központi bank, a C) Egyéb monetáris intézmények, a D) Egyéb pénzügyi közvetítők, az E) Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők és az F) Biztosítók és nyugdíjpénztárak szektorba tartoznak.

Ugyancsak listát készített az MNB azokról a non-profit intézményekről, amelyeket az A) Nem pénzügyi vállalatok, a G) Központi kormányzat vagy H) Helyi önkormányzatok szektorba kell besorolni.

Lista készült továbbá azokról a gazdasági társaságokról is, amelyeket a G) Központi kormányzat szektorba vagy a H) Helyi önkormányzatok szektorba kell sorolni.

A fentiekben említett, a 3. melléklet 1. pontja szerinti listák tartalmazzák az érintett szervezetek nevét, törzsszámát (a statisztikai számjel első 8 számjegyét) és a megfelelő szektorbesorolást. A listákat az MNB egy fájlba összevonva, a honlapján teszi közzé. A fájlt az MNB havonta, a hónap utolsó előtti munkanapján frissíti, és főszabály szerint ezt kell alkalmazni valamennyi, a frissítést követő hónapban beküldendő adatszolgáltatás elkészítéséhez. Amennyiben a hónap utolsó munkanapjára vonatkozóan jelentős változás történik a fájl publikálását követően, a listákat az MNB – az adatszolgáltatók értesítése mellett – legkésőbb a következő hónap első munkanapján frissíti és újraközli. Ebben az esetben ez a lista tekintendő a szervezeti besorolások hó végére érvényes állapotának, és ezt kell figyelembe kell venni a fenti adatszolgáltatások kitöltésénél.

5.3. Ha az ügyfél rendelkezik statisztikai számjellel, és nincs egy listán sem, akkor a statisztikai számjele alapján a I. A. 6. pontban leírt algoritmus alapján kell a megfelelő szektorba sorolni. Ha az algoritmus alapján nem lehet szektorba sorolni, akkor az 5.4. alpontban leírtakat kell követni.

5.4. Ha a besorolandó ügyfélnek nincs statisztikai számjele (a magánszemélyeknél és a nem-rezidenseknél tipikusan előforduló helyzet), vagy a statisztikai számjel alapján nem lehet meghatározni a megfelelő szektort, akkor a I. A. 3. és a I. A. 4. pontban leírt információk alapján (tehát a rezidensek és nem-rezidensek elkülönítése, valamint a rezidens szektorok leírása alapján) kell meghatározni a megfelelő szektort.

6. A statisztikai számjel felhasználása a gazdasági szereplők szektorának meghatározásában

6.1. A statisztikai számjel

A statisztikai számjel használatát a statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról szóló 21/2012. (IV. 16.) KIM rendelet szabályozza.

A statisztikai számjel első 8 számjegye a törzsszám, a szervezetek egyedi azonosítója, ennek alapján lehet eldönteni, hogy egy adott szervezet szerepel-e a kivétel listákon vagy sem. A statisztikai számjel 9-12. számjegye a szervezet főtevékenysége szerinti szakágazatát fejezi ki. Ez a 4 számjegy megegyezik az adott szervezet négyjegyű TEÁOR besorolásával. A TEÁOR besorolást nem kell használni a szektor-meghatározás során, mivel a B)-F) szektorba sorolt pénzügyi vállalatokat az MNB külön listákon határozza meg. A statisztikai számjel 13-15. számjegye a gazdálkodási forma szerinti (GFO) kód. Ennek a kódnak van szerepe a megfelelő szektor meghatározásában.

A statisztikai számjel 16-17. számjegye a területi (megye) kód. Nincs szerepe a szektorizációban.

6.2. A listákon nem szereplő, statisztikai számjellel rendelkező gazdasági szereplők szektorának meghatározása a statisztikai számjel segítségével

6.2.1. Az A) Nem pénzügyi vállalatok szektorba kell sorolni a következő szervezeteket:

a) A statisztikai számjel 13-14. számjegye 11, 12, 13, 14, 21, 22, 54, 57, 61, 62, 71, 72, 73, 92

b) A statisztikai számjel 13-15. számjegye 591, 593, 594, 692, 693, 952

6.2.2. A G) Központi kormányzat szektorba kell sorolni a következő szervezeteket:

a) A statisztikai számjel 13-14. számjegye 31, 34, 35.

b) A statisztikai számjel 13-15. számjegye 381, 383, 391, 392, 393, 396, 397,

6.2.3. A H) Helyi önkormányzatok szektorba kell sorolni a következő szervezeteket:

a) A statisztikai számjel 13-14. számjegye 32, 36, 37.

b) A statisztikai számjel 13-15. számjegye 382, 951.

6.2.4. Az I) Társadalombiztosítási alapok szektorba kell sorolni a következő szervezeteket:

A statisztikai számjel 13-15. számjegye 394, 395.

6.2.5. A J) Háztartások szektorba kell sorolni a következő szervezeteket:

a) A statisztikai számjel 13-14. számjegye 23.

b) A statisztikai számjel 13-15. számjegye 811, 961.

6.2.6. A K) Háztartásokat segítő nonprofit intézmények szektorba kell sorolni a következő, a listákon nem szereplő szervezeteket:

a) A statisztikai számjel 13-14. számjegye 51, 52, 53, 55, 56.

b) A statisztikai számjel 13-15. számjegye 599, 699.

6.2.7. Az L) Külföld szektorba kell sorolni a következő szervezeteket:

A statisztikai számjel 13-15. számjegye 931 (és adószámuk 51-re végződik), 932, 941, 942.

B. Az adatszolgáltatások elektronikus úton való beküldésére vonatkozó általános előírások

Amennyiben az 1. melléklet az adatszolgáltatások teljesítésének módjaként az elektronikus úton, az EBEAD, KAP vagy ERA rendszeren keresztüli beküldést írja elő, a következő előírásokat kell alkalmazni.

1. Az EBEAD rendszer használatának technikai feltételei, a beküldésre vonatkozó alapvető szabályok

1.1. Számítástechnikai környezetre vonatkozó feltételek:

a)    internet kapcsolat,

b)    HTTPS protokollon keresztül kommunikálni képes WEB böngésző program (támogatott böngésző: Internet Explorer),

c)    Microsoft Excel szoftver vagy ennek fájljait megjeleníteni képes program,

d)    e-mail postafiók,

e)    HTTPS alapú kommunikáció és

f)    a bejelentkezés módjától függően az 1.2.2. vagy az 1.2.3. alpontban felsorolt többletkövetelmények teljesítése.

Az EBEAD rendszer éles használata előtt a technikai feltételek megléte ellenőrizhető az EBEAD rendszer teszt környezetében.

1.2.    Regisztráció

1.2.1. A regisztráció módja:

a)    felhasználónév és jelszó alapú regisztráció vagy

b)    tanúsítvány alapú regisztráció.

1.2.2. A tanúsítvány alapú azonosításhoz kapcsolódó többletkövetelmények:

a)    a tanúsítvány alapú azonosítást biztosító eszközök és

b)    az alkalmazott WEB böngészőre telepített, minősített hitelesítés-szolgáltató által kibocsátott, OCSP alapú lekérdezhetőséggel rendelkező, fokozott biztonságú tanúsítvány.

1.2.3. A felhasználónév és jelszó alapú azonosításhoz kapcsolódó többletkövetelmények:

a)    postai úton történő regisztráció az MNB-nél és

b)    a regisztráció elektronikus úton, felhasználónév és jelszó megadásával történő érvényesítése.

1.3.    Bejelentkezés

Az EBEAD rendszerbe történő bejelentkezés tanúsítvány vagy felhasználónév és jelszó használata útján történik.

1.4.    Az EBEAD rendszer használata

1.4.1.    Az adatszolgáltatónak az EBEAD rendszerben, az általa teljesítendő minden egyes adatszolgáltatás vonatkozásában meg kell adnia az adatszolgáltatási kötelezettségével kapcsolatos értesítések fogadására szolgáló elektronikus elérhetőségét (e-mail cím).

1.4.2.    Az EBEAD rendszer használatához szükséges további információkat, így különösen a rendszerhez történő csatlakozás lépéseit, a támogatott fájl típusokat, a fájl típusok megnevezésére és szerkezetére vonatkozó szabályokat, valamint a rendszer funkcióinak részletes leírását a 3. melléklet 3. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

2. Az ERA és a KAP rendszer használatának technikai feltételei, a beküldésre vonatkozó alapvető szabályok

2.1. Számítástechnikai környezetre vonatkozó feltételek:

a)    internet kapcsolat,

b)    HTTPS protokollon keresztül kommunikálni képes WEB böngésző program (támogatott böngésző: Internet Explorer),

c)    e-mail postafiók,

d)    az ERA rendszerhez tartozó érvényes regisztráció és

e)    fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláíró tanúsítvány.

2.2. Regisztráció

2.2.1.    A szükséges jogosultságok birtokában az ERA rendszer az MNB honlapján keresztül, a KAP rendszer az ERA rendszerből történő letöltést követően érhető el. Az ERA és KAP rendszer használatának előfeltétele a „Regisztrációs Adatbázis”-ban az adatszolgáltató képviseletére az adatszolgáltató által kijelölt természetes személy regisztráció során történő azonosítása.

2.2.2.    Az ERA és KAP rendszer használatához tanúsítvány alapú regisztráció szükséges. A regisztráló felhasználónak rendelkeznie kell fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláíró tanúsítvánnyal, és a fokozott biztonságú aláíró tanúsítvány csak olyan hitelesítés-szolgáltatótól származhat, amelynek a gyökértanúsítványát a közigazgatási gyökér-hitelesítés szolgáltató (KGyHSz) hitelesítette, gyökér tanúsítványba foglalva azt.

2.2.3.    Az ERA rendszerhez történő regisztráció az MNB honlapján, az alábbi elérési útvonalon kezdeményezhető: https://era.mnb.hu/regdb.web/Regisztracio/RegisztracioLeiras.aspx.

2.2.4.    A regisztráció részletes folyamatát az ERA rendszer felületén elérhető „Súgó” tartalmazza.

2.3. Bejelentkezés

Az ERA rendszerbe történő bejelentkezés felhasználónév és jelszó használata útján történik.

A regisztráció során felhasználónévként kizárólag egyedi, más felhasználó által még nem regisztrált felhasználónév választható. Az ERA rendszer a felhasználónév egyediségét ellenőrzi. A felhasználónév megváltoztatására az új regisztrációra vonatkozó szabályok alkalmazandók.

2.4. Az ERA rendszer használata

2.4.1.    Az adatszolgáltató az ERA rendszerbe az adatszolgáltatások előzményeként feltöltött űrlapokról a beérkezés időpontját és érkeztetési számát tartalmazó, automatikus „érkeztetett” üzenetet kap.

2.4.2.     Az adatszolgáltatást az MNB akkor tekinti teljesítettnek, ha az adatszolgáltató elektronikus úton megküldött adatszolgáltatására vonatkozóan az ERA rendszerben az érkeztetési számot tartalmazó automatikus üzenetet kapott.

2.4.3.    Az ERA rendszer használatára vonatkozó további szabályokat az engedélyezési, jóváhagyási, nyilvántartásba vételi és törlési eljárásokban, valamint a bejelentések során alkalmazott elektronikus űrlapok benyújtásának, a szervezetek és a Magyar Nemzeti Bank közötti kizárólagos elektronikus kapcsolattartás rendjéről és technikai feltételeiről, valamint a Magyar Nemzeti Bank által működtetett kézbesítési tárhely működtetéséről és használatáról szóló MNB rendelet, a használatot segítő útmutatást az ERA rendszer MNB honlapján közzétett Felhasználói kézikönyve tartalmazza.

2.5. A KAP rendszer használata

2.5.1.    A KAP rendszeren keresztül az adatszolgáltató nevében kizárólag érvényes és jóváhagyott regisztrációval rendelkező személy (intézményi képviselő) jogosult adatszolgáltatást beküldeni.

2.5.2.    Az adatszolgáltatásokat az MNB által meghatározott elektronikus formában, fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírással ellátva kell teljesíteni.

2.5.3.    Az adatszolgáltató a KAP rendszerbe feltöltött adatszolgáltatásról a beérkezés időpontját, érkeztetési számát és a küldeményazonosító K-számát tartalmazó, automatikus „érkeztetett” üzenetet kap.

2.5.4.    A KAP rendszer a beküldött adatszolgáltatás státuszáról – a feltöltött adatszolgáltatás jogosultsági, tartalmi és technikai ellenőrzésének eredménye függvényében – a beküldéstől számított 24 órán belül automatikus üzenetet küld az adatszolgáltatónak. Amennyiben az adatszolgáltatás hibásan került teljesítésre, akkor az adatszolgáltató „visszautasított”, az adatszolgáltatás sikeres teljesítése esetén „feldolgozott” státuszról szóló üzenetet kap.

2.5.5.    Az adatszolgáltatást az MNB akkor tekinti teljesítettnek, ha az adatszolgáltató elektronikus úton megküldött adatszolgáltatására vonatkozóan „feldolgozott” státuszról szóló üzenetet kapott.

2.5.6.     A KAP rendszer használatát segítő útmutatást a KAP rendszer MNB honlapján közzétett Felhasználói kézikönyve tartalmazza.

3. Az adatszolgáltatások teljesítéséhez kapcsolódó tartalmi követelmények

3.1.    Mind az eredeti, mind a módosító adatszolgáltatás beküldésekor az adott vonatkozási időhöz és gyakorisághoz tartozó, teljes körű tartalommal rendelkező adatszolgáltatást kell beküldeni.

3.2.    Amennyiben az adatszolgáltató a megadott vonatkozási időre nem rendelkezik adattal, tehát a teljes adatszolgáltatása nemleges, akkor a „bizonylat jellege” mező értéke „N” (az L11, L70, L71, L72, L73 és P56 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás kivételével).

3.3.    Az adatszolgáltató egy adatszolgáltatáson belül bármely táblára jelezheti, hogy arra vonatkozóan nem rendelkezik adattal, ebben az esetben az adott táblát „nemleges"-ként küldheti.

3.4.    Ha a számértéket tartalmazó mező értéke nulla, és a küldendő adat tizedesjegyeinek pontossága nem került meghatározásra, akkor ezek a mezők üresen hagyhatók vagy nulla értékkel tölthetők fel. Amennyiben az adat tizedesjegyeinek pontossága meghatározásra került, akkor a nulla értéket a meghatározott számú tizedesjeggyel ellátva kell megadni. Amennyiben az előírt pontosságnál kevesebb tizedesjegy kerül megadásra, az hibának számít, több tizedesjegy megadása esetén az EBEAD rendszer kerekít az előírt tizedesjegy pontosságra.

3.5.    A beküldésre kerülő állományok – az L11, L70, L71, L72, L73 és P56 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás kivételével – az adatszolgáltatás tartalmi adatain túl további azonosító jellegű információkat is tartalmaznak az MNB feldolgozó rendszere számára, az alábbiakról:

a)    mely adatszolgáltatásból származnak az adatok,

b)    mely időszakra, időpontra vonatkoznak (vonatkozási idő dátuma) az adatok,

c)    mely adatszolgáltatótól érkezett az adatszolgáltatás,

d)    az adatszolgáltatás készítésének időpontja (kitöltés dátuma),

e)    a bizonylat jellege (eredeti, módosító vagy nemleges).

3.6.    A vonatkozási idő jelzésére – az L70, L71, L72, L73 és P56 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás kivételével – az alábbi táblában közölt dátumkódokat kell használni:

20

0–9

éves gyakoriság esetén

20 F

1 vagy 2

féléves gyakoriság esetén

20 N

1–4

negyedéves gyakoriság esetén

20

01–12

havi gyakoriság esetén

20 H

01–52

heti gyakoriság esetén

20

01–31

napi gyakoriság esetén

20

...

eseti *

*Az adatszolgáltatás konkrét vonatkozási ideje alapján lehet bekódolni.

C. A fizetési mérleg (R jelű) adatszolgáltatások kísérőlevele

A fizetési mérleg (R jelű) adatszolgáltatások esetén – a nemleges adatszolgáltatások kivételével – az adatszolgáltatások részeként, azok első táblájaként az alábbi adatokat tartalmazó, kitöltött táblát kell megküldeni:

ELOLAP tábla

Sor-
szám

Megnevezés

Adatok

a

01

Az adatszolgáltatást kitöltő személy neve:

02

telefonszáma:

03

e-mail címe:

04

A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 9. § (2) bekezdése szerinti aláírásra kötelezett:

az MNB felé kapcsolattartással megbízott vezető, ennek hiányában a szervezet ügyvezetését/vezetését ellátó személy neve:

05

telefonszáma:

06

e-mail címe:

07

Az adatszolgáltatás kitöltésének dátuma:

 

D.    Irányelvek a statisztikai információszolgáltatásokhoz

A statisztikai információk helyessége érdekében:

-    teljesülnie kell valamennyi lineáris megkötöttségnek (pl. azon adatszolgáltatásoknál, amelyekben a teljes mérleg adatait kell jelenteni, a mérleg két oldalának egyensúlyban kell lennie, a részösszegek összegének meg kell egyeznie a végösszeggel),

-    egy adatszolgáltató azonos tartalmú adatainak egymással konzisztensnek kell lenniük,

-    a szolgáltatott statisztikai információknak teljes körűeknek kell lenniük,

-    az adott adatszolgáltató által teljesített különböző típusú adatszolgáltatásokban az azonos számviteli tartalmú adatoknak tételesen meg kell egyeznie.

E. Az adatszolgáltatások teljesítésének közös szabályai

1. Becslés alkalmazása

Amennyiben az egyes adatszolgáltatások előírt beküldési határidőre történő teljesítéséhez szükséges adatok az adatszolgáltatónál nem állnak időben rendelkezésére, akkor becslés alapján ideiglenes adatokat kell közölnie. Az egyes adatszolgáltatások tábláira vonatkozó kitöltési előírások eltérő rendelkezése hiányában az adatok véglegessé válása esetén az adatszolgáltatónak módosító jelentést kell beküldenie az MNB részére.Az F95, F97 és F99 azonosító kódú adatszolgáltatások kivételével a D, az F és a K jelű adatszolgáltatások esetében a becslés alkalmazásáról illetve módszeréről az adatszolgáltató köteles az MNB Statisztikai igazgatóságát legkésőbb az adatszolgáltatási határidő lejárta előtt egy munkanappal írásban tájékoztatni.

2. Az adatszolgáltatás beküldési határidejének módosítására irányuló kérelem

Amennyiben az egyes adatszolgáltatások előírt beküldési határidőre történő teljesítéséhez szükséges adatok az adatszolgáltatónál becslés alkalmazásával sem állnak időben rendelkezésre, az adatszolgáltatónak írásbeli kérelmet kell benyújtania határidő hosszabbítás érdekében az MNB Statisztikai igazgatósága részére, legkésőbb az adatszolgáltatási határidő lejárta előtt egy munkanappal.

3. Az adatszolgáltatási kötelezettség időbeli hatálya kijelöléses és küszöbértékes adatszolgáltatások esetén

A kijelöléses adatszolgáltatás tekintetében fennálló adatszolgáltatási kötelezettségről az MNB az általa kijelölt adatszolgáltatót írásban értesíti. Az adatszolgáltatási kötelezettség az MNB által a kijelölésben meghatározott tárgyidőszaktól kezdődően folyamatosan fennáll.

A küszöbértékes adatszolgáltatás azon tárgyidőszaktól kezdődően teljesítendő, amelyre vonatkozóan első ízben teljesülnek az 1. mellékletben az adott adatszolgáltatás adatszolgáltatói körénél meghatározott feltételek, ezt megelőzően nemleges adatszolgáltatást beküldeni nem kell. Az adatszolgáltatási kötelezettség ezen tárgyidőszaktól kezdődően folyamatosan fennáll, függetlenül attól, hogy esetlegesen valamely további tárgyidőszak vonatkozásában már nem állnak fenn a hivatkozott feltételek.

4. Tárgyidőszak meghatározása

Az egyes adatszolgáltatások tábláira vonatkozó kitöltési előírások eltérő rendelkezése hiányában a tárgyidőszak napi adatszolgáltatások esetében a vonatkozó munkanap, heti adatszolgáltatásoknál a naptári hét, havi adatszolgáltatásoknál a naptári hónap, negyedéves adatszolgáltatásoknál a naptári negyedév, féléves adatszolgáltatásoknál a naptári félév, éves adatszolgáltatásoknál a naptári év.

Amennyiben az adatszolgáltató könyvvezetés szerinti pénzügyi hónapja nem egyezik meg a naptári hónappal, ebben az esetben azon pénzügyi hónap szerint kell jelenteni, amelynek a vége a legközelebb van az adott naptári hónap végéhez. Az előírt jelentési gyakoriságot és határidőt ebben az esetben is be kell tartani.

5. Az adatszolgáltatásban szerepeltetendő ügyletek

Az egyes adatszolgáltatások tábláira vonatkozó kitöltési előírások eltérő rendelkezése hiányában az adatszolgáltatást minden adatszolgáltatónak a saját ügyleteire vonatkozóan, az adatszolgáltató által alkalmazott számviteli szabályozásnak megfelelően vezetett számviteli nyilvántartásai és beszámolói, továbbá az üzleti okmányai alapján kell kitöltenie. Ennek megfelelően az adatok tartalmára, értékelésére vonatkozóan – az egyes adatszolgáltatások tábláira vonatkozó kitöltési előírások eltérő rendelkezése hiányában – azon adatszolgáltató számára, amely

a) a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (a továbbiakban: IFRS) alapján vezeti számviteli nyilvántartását, az IFRS-ben és az IFRS-t alkalmazókra is vonatkozó magyar számviteli előírásokban meghatározottak,

b) nem állt át az IFRS alapú könyvvezetésre és beszámoló készítésre, a mindenkor hatályos magyar számviteli rendelkezések

az irányadóak.

Az adatszolgáltatásban szereplő adatok más adatszolgáltató adataival nem vonhatóak össze, az adatok kizárólag az adatszolgáltató törzsszáma alatt megjelenő önálló gazdasági egység működésére vonatkozhatnak. Ez alól kivételt a befektetési alapkezelők képeznek, amelyeknek saját ügyleteikkel együtt az általuk kezelt alapok követeléseit és tartozásait is jelenteniük kell.

6. Országonkénti bontás

Az országonkénti bontás azt jelenti, hogy az adatszolgáltató követelése vagy tartozása mely országgal vagy nemzetközi szervezettel szemben áll fenn. Ezen adatok megadásakor a 3. melléklet 4.2. alpontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben meghatározott országkódokat kell alkalmazni.

Amennyiben a nem-rezidens fél nemzetközi szervezet vagy nemzetközi intézmény (pl. Világbank, EIB, EBRD, IMF, EKB), úgy azt nem a székhelynek megfelelő országkódon, hanem a szervezetnek vagy intézménynek megfelelő kódon kell jelenteni, melyet szintén az előző bekezdésben hivatkozott technikai segédlet tartalmaz.

7. Eljárás bankszünnap esetén

A bankszünnap

a) könyvelési szünnapot,

b) pénztári szünnapot, vagy

c) könyvelési és pénztári szünnapot együttesen

jelenthet.

A b) esetben valamennyi aznapra, mint tárgynapra vonatkozó, és az aznapi határidős adatszolgáltatást is teljesíteni kell.

Az a) és c) esetben a napi gyakorisággal elrendelt adatszolgáltatásokra az alábbiak érvényesek:

-    Ha az adatszolgáltatás vonatkozási időpontja bankszünnapra esik, és azon a napon bármilyen ügylet lebonyolítására sor került, arra vonatkozóan az adatszolgáltatást minden esetben teljesíteni kell.

-    Ha az adatszolgáltatás vonatkozási időpontja bankszünnapra esik, de azon a napon ügyletkötés nem történt, akkor aznapra nemleges adatszolgáltatást kell beküldeni.

-    Ha az adatszolgáltatás teljesítési határideje bankszünnapra esik, és ezért az adatszolgáltató aznap adatszolgáltatást nem tud küldeni, akkor gondoskodnia kell arról, hogy az ezen a napon teljesítendő adatszolgáltatások a megelőző nap 22 óráig beérkezzenek az MNB-hez.

Havi, negyedéves, féléves és éves adatszolgáltatásnál, amennyiben az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítési határideje könyvelési szünnapra esik, akkor az adatszolgáltatást a banküzem szünetelésétől függetlenül az 1. mellékletben rögzített időszakra vonatkozóan, az ott meghatározott teljesítési határidőre kell megküldeni.

8. Eljárás nemleges adatszolgáltatás esetén

Amennyiben az adott tárgyidőszakra valamely adatszolgáltatás egyetlen táblájában sincs jelentendő adat, akkor az adatszolgáltatónak adatszolgáltatási kötelezettségét – e rendelet eltérő rendelkezése hiányában – nemleges jelentés beküldésével kell teljesítenie. Az adatszolgáltató a nemleges jelentést az adott adatszolgáltatásra irányadó, az 1. mellékletben meghatározott gyakorisággal és határidőre, az I. B. 3.2. és 3.3. pontban, továbbá a 3. melléklet 3. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben foglaltaknak megfelelően köteles beküldeni.

9. A teljesített adatszolgáltatás módosítása

Amennyiben az adatszolgáltató az adatszolgáltatás teljesítése után az abban szerepeltetett adatokat befolyásoló információk birtokába jut, adatszolgáltatását módosítja. Az adatszolgáltató az általa – számviteli politikájában vagy egyéb módon – meghatározott jelentős mértékű eltérés esetén a módosításról, valamint a módosítással érintett időszak tartamáról az MNB Statisztikai igazgatóságát előzetesen, elektronikus úton tájékoztatja (e-mail cím: statisztika_fm@mnb.hu).

F. Fogalmak

1. Az „Operatív napi jelentés a hitelintézetek devizahelyzetének változásáról” (azonosító kód: D01) és a „Napi jelentés a kamatderivatíva ügyletekre vonatkozóan” (azonosító kód: K14) adatszolgáltatás tábláiban és kitöltési előírásában használt fogalmak

1.1.    Azonnali pozíció: az adatszolgáltatók spot konverziói által generált pozíciók, beleértve a swap ügyletek spot illetve termin lábai által generált pozíciót is, amennyiben ezek nem képezik részét a nettó határidős pozíciónak.

1.2.    Eladási deviza: az eladott deviza ISO kódja, swap üzlet esetén az induló láb eladási oldalának devizaneme.

1.3.    Eladott összeg: az eladott deviza összege, swap üzlet esetén az induló láb eladott összege.

1.4.    Értéknap:az a munkanap, amelyen egy adott treasury ügylet alapján a felek egymásnak teljesíteni kötelesek, a következők szerint:

a)    spot értéknap: az ügyletkötéstől számított legfeljebb második munkanap;

b)    határidős értéknap: a spot értéknapnál időben távolabbi értéknap;

c)    tom/next értéknap: az üzletkötést követő első banki munkanap;

d)    overnight értéknap: az üzletkötés napja.

1.5.    Évesített kamatláb: az I. F. 3.3. alpontban meghatározott fogalom azzal, hogy fix kamatláb esetében, amennyiben a fix kamatot nem százalékos mértékben, hanem összegszerűen határozzák meg, amelyet a futamidő végén egy összegben teljesítenek, az évesített kamatláb meghatározásához az alábbi képlet alkalmazandó:

1.6.    Fixing kockázat: a fixing napok eltérése miatti kockázat. Az FRA és IRS ügyletek OTC jellegéből fakadóan a folyamatos ügyletkötéseik eredményeképpen a piaci szereplők gyakran kerülhetnek olyan pozícióba, hogy a különböző időpontokban megkötött, egymással ellentétes irányú, de más paramétereiben (névérték, futamidő) megegyező ügyletek fixing napja (általában az elszámolási napot megelőző második munkanap) között marad néhány nap eltérés. Így bár közel fedezett az adott bank pozíciója, a fedezés nem tökéletes.

1.7.    Kötésnap (trade date): az üzletkötés napja.

1.8.    Opciós díj: az adatszolgáltatók által kötött opciók (vett és eladott egyaránt) díja.

1.9.    Összes nettó hosszú pozíció: a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: CRR) 352. cikke szerint számított mutatószám.

1.10.    Összes nettó rövid pozíció: a CRR 352. cikke szerint számított mutatószám.

1.11.    Teljes nettó deviza pozíció: a CRR 352. cikke szerint számított mutatószám.

1.12.    Szavatoló tőke: a Hpt. 6. § (1) bekezdés 101. pontja szerinti tőke.

1.13.    Származékos ügylet típusok

1.13.1.    Amortizálódó ügylet: olyan ügylet, amelynél a névérték (ténylegesen vagy névlegesen elcserélt tőke) csökken a futamidő során (pl. amortizálódó kamatswap, amortizálódó deviza kamatcsere, amortizálódó kamatozó devizacsere ügyletek).

1.13.2.    Határidős kamatláb megállapodás (FRA, forward rate agreement): két fél közötti, egy jövőbeni időpontban induló periódusra vonatkozó határidős kamatláb megállapodás, amely lehetővé teszi a jövőben esedékes hitelfelvétel vagy befektetés kamatának rögzítését.

1.13.3.    Opció: olyan szerződés, amely a birtokosát (vevőjét) feljogosítja, de nem kötelezi arra, hogy megvásároljon (vételi opció, call opció), vagy eladjon (eladási opció, put opció) egy speciális vagy standard tőzsdeárut vagy pénzügyi instrumentumot meghatározott áron, meghatározott időszak során (amerikai opció) vagy meghatározott napon (európai opció). Az opciók esetében a jogosulti (opció vevője) és a kötelezetti (opció eladója) pozíció megkülönböztetésére használatos a long és a short kifejezés is (pl. vételi opció jogosultjának pozíciója az angol terminológia felhasználásával: long call).

1.13.4.    Kamatswap (IRS, Interest Rate Swap): azonos devizanemben meghatározott tőkeösszegre vonatkozó kamatfizetések cseréjét jelentő derivatív ügylet. Alapesetben két fél közötti megállapodás változó kamatozású kamatfizetések fix kamatozású kamatfizetésekre való cseréléséről (vagy fordítva), egy meghatározott tőkeösszegre és meghatározott periódusra vonatkozóan. Az eltérő devizájú kamatok cseréjére vonatkozó ügyletek (kamatozó devizacsere ügylet, deviza kamatcsere ügylet) meghatározását az 1.13.6.2. és az 1.13.6.3. alpont tartalmazza.

1.13.5.    Határidős deviza ügylet (foreign currency forward): két fél között meghatározott mennyiségű deviza megvásárlására és eladására megkötött szerződés, ahol az árat a szerződés létrehozásakor határozzák meg, a szállításra és a pénzügyi rendezésre pedig meghatározott jövőbeni időpontban kerül sor. A forward ügyletek teljesítése akár a devizaösszegek leszállításával (leszállításos határidős ügylet), azaz a teljes devizaösszegek cseréjével, akár az értékkülönbözet elszámolásával (elszámolásos határidős ügylet) is történhet.

1.13.6.    Deviza swap ügylet (Currency swap): azokat a származékos ügyleteket foglalja magában, amelyek devizák cseréjére vonatkoznak. Deviza swap ügyletnek tekintendő az egyszerű devizacsere ügylet, a kamatozó devizacsere ügylet, a deviza kamatcsere ügylet, továbbá az 1.13.5. pontban említett leszállításos határidős deviza ügylet is.

1.13.6.1.    Egyszerű devizacsere ügylet (simple currency swap vagy FX swap): olyan árfolyamügylet, amely alapesetben egy adott deviza azonnali eladását/vételét és egy időben ugyanannak a devizaösszegnek a határidős vételét/eladását jelenti: azonnali ügylet (spot) + határidős ügylet (forward) = devizacsere-ügylet (swap).

1.13.6.2.    Kamatozó devizacsere ügylet (Cross currency interest rate swap - CCIRS): az ügyletet kötő felek kamatfizetések és tőkeösszegek cseréjéről állapodnak meg, meghatározott tőkeösszegekre és meghatározott periódusra vonatkozóan. A csere eltérő devizájú tőke és kamatösszegre vonatkozik. A kicserélt kamatok lehetnek fixek (fix to fix), változók (floating to floating - basis swap), illetve a megállapodás vonatkozhat fix kamatok változóra (fix to floating) illetve változó kamatok fixre történő cseréjére (floating to fix) is. Ebbe a körbe nemcsak deviza-deviza csere ügyletek, hanem forint-deviza, deviza-forint ügyletek is beletartoznak. Ezen ügyletek egyik altípusa, a Bázis swap, amelynél a kamatcsere két eltérő változó alapú kamat cseréjére vonatkozik. Szintén ebbe a körbe tartozik a Mark-to-market swap, amely esetében az ügylet résztvevői elsősorban a deviza árfolyamváltozások hatására változó partner (hitel) kockázatuk csökkentése érdekében meghatározott feltételek mellett megváltoztatják valamely elcserélt tőkeösszeget, és a különbözetet egymással elszámolják, vagy a partnerkockázat kezelése betét elhelyezéssel történik, miközben az ügylet feltételei nem változnak.

1.13.6.3.    Deviza kamatcsere ügylet (Only interest strip cross currency interest rate swap): olyan, különböző devizában (illetve forintban és devizában) meghatározott nominális értékek kamatcseréjére vonatkozó megállapodás, ahol a nominális tőkék cseréjére nem kerül sor.

1.14.    Törlés/módosítás: amennyiben a tranzakció egy korábbi ügylet törlése vagy módosítása.

1.15.    Vételi deviza: a vásárolt deviza ISO kódja, swap ügylet esetén az induló láb vételi oldalának devizaneme.

1.16.    Vételi összeg: a vásárolt deviza összege, swap ügylet esetén az induló láb megvásárolt összege.

2. Az értékpapír statisztikai (E jelű) adatszolgáltatások tábláiban és kitöltési előírásaiban használt fogalmak

2.1.    ISIN kód: az ISO 6166-os szabványnak megfelelő 12 karakteres egyedi értékpapír-azonosító.

2.2.    Tárgynap: az üzlet elszámolási műveletének lebonyolítási napja (settlement date).

    – A KELER Zrt.-nél nyilvántartott értékpapírok esetében a KELER Zrt. szabályzata szerinti „Elszámoló nap”,

– A KELER Zrt.-nél nem nyilvántartott értékpapírok esetében a számviteli elszámolás időpontja.

2.3.    Jelentő letétkezelő: a jelentő letétkezelők körébe tartozik valamennyi rezidens befektetési vállalkozás, bank, szakosított hitelintézet, valamint a MÁK. A jelentő letétkezelők körének listáját a 3. melléklet 8. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédlet tartalmazza.

2.4.    Letétkezelt értékpapír: az adatszolgáltatónál értékpapír-számlán, valamint értékpapír-letétkezelés, letéti őrzés vagy felelős őrzés keretében elhelyezett értékpapírok, abban az esetben is, ha az adatszolgáltató az értékpapírt máshol helyezte letétbe, letéti őrzésbe vagy értékpapír számlára.

2.5.    Kibocsátó törzsszáma: az adott kibocsátó szervezet KSH-törzsszáma, amely az adószám első 8 számjegye.

2.6.    Értékpapír-sorozat: a Tpt. 5. § (1) bekezdés 45. pontja szerinti fogalom

2.7.    Pénzügyi teljesítés időpontja: a kibocsátott állományok elszámolási értéknapja.

2.8.    Állomány névértéken: a tárgyidőszak végén forgalomban lévő állomány névértéken.

2.9.    Névérték és kibocsátási érték különbsége: a tárgyidőszak végén forgalomban lévő állampapírok névértéke csökkentve azok kibocsátási értékével, figyelembe véve valamennyi kibocsátás (aukció, jegyzés, hálózati értékesítés) tényleges eladási árát.

2.10.    Felhalmozott kamat állománya: a tárgyidőszak végén forgalomban lévő állományon a névértéktől eltérő kibocsátási ár, illetve a névleges kamatozás miatt felhalmozódott kamat összege. Visszavásárolt állományra vonatkozóan a felhalmozott kamat nem értelmezett.

2.11.    Elszámolt nettó pénzforgalmi kamatkiadás, kamatbevétel: a tárgyidőszak során elszámolt kamatkiadás és bevétel egyenlege, figyelembe véve a kibocsátás, visszaváltás, kamatfizetés kapcsán könyvelt költségvetési pénzforgalmat, függetlenül attól, hogy az a névleges kamat halmozódásából, vagy árfolyamváltozásból adódott-e. Tartozások esetében nettó kamatkiadás, követelések esetében nettó kamatbevétel szerepeltetendő.

2.12.    Eredményszemléletű kamatkiadás, kamatbevétel: a tárgyidőszak során az egyes követelésekre, állampapírokra és egyéb adósságelemekre járó vagy fizetendő kamat összege.

2.13.    ISMA konvenció: a nemzetközi értékpapír-piaci szövetség (ISMA) ajánlása alapján számított belső megtérülési ráta.

2.14.    Tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapír: a nemzetközi terminológia szerint „equity” típusú értékpapíroknak minősülnek a részvények, a befektetési alapok által kibocsátott befektetési jegyek, a certifikátok, valamint a warrantok.

2.15.    Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: a Tpt. 5. § (1) bekezdés 57. pontja szerinti értékpapír. A nemzetközi terminológia szerint „debt” típusú értékpapíroknak minősülnek a kötvények, kincstárjegyek, takarékjegyek, jelzáloglevelek, és a letéti jegyek.

2.16.    Tőketörlesztés: a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tőkéjének visszafizetése, amely történhet egy összegben a futamidő végén vagy részletekben a futamidő alatt.

3. A kamatstatisztikai (az 1. pontban érintett K14 azonosító kódú kivételével a K jelű) adatszolgáltatások tábláiban és kitöltési előírásaiban használt fogalmak

3.1.    Aktuális kamatláb: az állományokra a tárgyhónap utolsó napján alkalmazott tényleges (nem a meghirdetett) kamatlábbal egyenlő. Sávos kamatozású betétek esetében a hó végi állományokra vonatkozó táblánál mindig azon sávhoz tartozó kamatlábat kell figyelembe venni, amilyen sávba az állomány tartozik.

3.2.    Átstrukturált hitel: a nem teljesítő kitettségre és az átstrukturált követelésre vonatkozó prudenciális követelményekről szóló MNB rendelet alapján átstrukturáltnak minősülő hitel.

3.3.    Évesített kamatláb: a kamatláb éves szintre való kivetítése, éves százalékos mértékben való kifejezése.

Az évesített kamatláb számítására két képletet lehet alkalmazni.

Az évesített kamatláb számítására a következő jelenérték számítási képletet lehet alkalmazni, amely képlet minden betét- és hitelkonstrukcióra alkalmazható. A képlet az ügylet kezdő időpontjában keletkező pénzmozgást teszi egyenlővé a későbbi időpontok cash-flow-inak jelenértékével. Az évesített kamatláb az a belső megtérülési ráta, ahol a cash-flow-k jelenértéke megegyezik.

a) A képletek szempontjából a kamattőkésítés rendszeressége a meghatározó. (A kamattőkésítés csak a betéti konstrukcióknál értelmezhető. A továbbiakban a kamattőkésítés a kamatmegállapítást, illetve a kamatfizetést is jelenti.)

Amennyiben a kamattőkésítés és a tőketörlesztés is szabályos időközönként történik, a kamattőkésítés és a tőketörlesztés viszonyára három fő eset különböztethető meg.

aa) A kamattőkésítés és a tőketörlesztés is azonos időközönként történik, rendszerességük megegyezik.

ab) A kamattőkésítés gyakoribb, mint a tőketörlesztés. (Idetartozik az az eset is, amikor a tőketörlesztés csak a futamidő végén egy összegben történik.)

ac) A tőketörlesztés gyakoribb, mint a kamattőkésítés.

b) A kamattőkésítés és a tőketörlesztés nem szabályos időközönként történik.

Az a) esetben, amikor a kamattőkésítés legalább olyan gyakori, mint a tőketörlesztés (aa), ab) eset), a két képlet azonos eredményt ad, ekkor a 2. képlet is alkalmazható.

Az ac), valamint a b) esetben csak az 1. képletet lehet alkalmazni. (Pl. idetartoznak azok a kamattámogatásos konstrukciók is, amikor a kamattámogatás és a kamatfizetés periódusa nem esik egybe.

1. képlet

Ak: a k sorszámú hitelrészlet illetve betételhelyezés összege, a képlet akkor is alkalmazható, ha a hitelt egy részletben veszik igénybe, illetve egyszerre helyezik el a betétet. Ilyenkor a képlet bal oldalán az elhelyezett betétösszeg, illetve a felvett hitel összege található.

A'k: a k' sorszámú törlesztőrészlet összege, illetve a betétvisszafizetés összege (kamatokkal növelve),

m: a hitelfolyósítások, betételhelyezések száma,

m': a törlesztőrészletek, betétvisszafizetések száma,

tk: a k-adik hitelfolyósítás, betételhelyezés években vagy töredékévekben kifejezett időpontja,

t'k: a k'-adik törlesztőrészlet, betétvisszafizetés években vagy töredékévekben kifejezett időpontja,

i: az évesített kamatláb századrésze.

    Az állományokra vonatkozó évesített kamatláb számításánál kezdő időpontnak az állomány megfigyelésének időpontját kell tekinteni, és nem a hitel-, illetve a betétszerződés megkötésének időpontját kell figyelembe venni.

    Az évesített kamatláb számítására az alábbi képlet csak azoknál a betét- illetve hitelkonstrukcióknál alkalmazható, ahol betéteknél a kamattőkésítés, hiteleknél a kamatfizetés és a tőkeösszeg törlesztése is szabályos időközönként történik, és a kamattőkésítés (kamatfizetés) legalább olyan gyakori, mint a tőkeösszeg törlesztése. Ez magában foglalja azokat az eseteket is, amikor a tőkeösszeget az ügylet végén egy összegben törlesztik.

    Ez a képlet alkalmazható a látra szóló és folyószámlabetétekre, a folyószámlahitelekre is, amennyiben a betéteknél a kamattőkésítés, hiteleknél a kamatok megállapítása szabályos időközönként történik.

    Azon termékek esetében, ahol a futamidő elején a meghirdetett akciós kamatlábbal, a későbbiekben azonban normál (nem akciós) kamatlábbal kamatozik tovább a hitel, az évesített kamatláb meghatározásánál csak az 1-es képlet alkalmazható, mert ebben a képletben lehet figyelembe venni a futamidő alatt eltérő kamatlábak hatását.

2. képlet

X: az évesített kamatláb

rsz: a szerződésben meghatározott éves kamatláb

N: az éven belüli kamattőkésítések száma (pl. féléves gyakoriságú kamattőkésítés esetén 2, negyedéves gyakoriságú kamatfizetés esetén 4).

A szerződésben meghatározott kamatláb, illetve az évesített kamatláb sem tartalmazza az utólag felszámított büntetőkamatot, késedelmi kamatot, valamint mellékköltségeket (pl. felszámított egyszeri költségeket, rendelkezésre tartási jutalékot). Kivétel: a folyószámlahitelek esetében az adatszolgáltató meghatározhat egy limitet, és ha az ügyfél folyószámlájának negatív egyenlege ezt meghaladja, büntetést számol fel. Amennyiben a büntetés külön fizetendő költségekben jelenik meg, az évesített kamat számításánál nem kell figyelembe venni. Ha azonban a büntetőkamat a kamatláb része, a limitet meghaladó részre a magasabb, büntetőkamatot is tartalmazó kamatlábat kell alkalmazni a számítás során.

A változó kamatozású konstrukciók esetében a képletben az utolsó ismert kamatlábbal kell számolni a teljes kamatozási periódusra.

Azon változó kamatozású új hitelszerződések esetében, amelyeknél a kamatláb a folyósítás napján érvényes báziskamatlábhoz van kötve (és így a szerződéskötés pillanatában még nem ismert) az évesített kamatláb számításánál a szerződéskötés napján érvényes aktuális báziskamatlábat kell a számítás alapját képező szerződéses kamatlábnak tekinteni.

Az évesített kamatláb számításánál a törtévet négy tizedesjegy pontossággal kell figyelembe venni. A kamatperiódusok számának meghatározása során 365 napos évvel kell számolni.

3.4.    Fedezett hitel: a hitel fedezettségét a CRR 4. cikk (1) bekezdés 58. és 59. pontjában, valamint 197-203. cikkében meghatározott fedezetek alapján kell megállapítani. A kamatstatisztikai jelentések új szerződései esetében, ha a szerződéskötéskor még nem történt meg a jelzálogjog bejegyzés, akkor is úgy kell megállapítani, hogy fedezett-e az adott hitel, mintha a bejegyzés már megtörtént volna. A fedezet értéke meg kell, hogy haladja a hitel összegét vagy azzal egyenértékű.

3.5.    Kamatfixálás: a kamatláb előre rögzítése bizonyos időtartamra.

3.6.    Lezárt (likvidált) ügylet: olyan ügylet, amelyet a lejárat előtt egy ellenkező irányú ügylettel vagy nettósítással zárnak le.

3.7.    Money market típusú hitel: jellemzően nagyvállalatokkal a treasury-n keresztül, a bankközi ügyletekhez hasonló kamatfeltételekkel kötött, általában rövid futamidővel rendelkező hitel.

3.8.    Referenciakamat: olyan, széles körben használt kamatláb, amelyhez a szerződések változó kamatát indexálják.

3.9.    Rövid lejárat: az instrumentum eredeti lejárata legfeljebb 1 év.

3.10.    Szerződéses kamatláb: az ügyféllel kötött szerződésben meghatározott kamatláb.

Amennyiben a szerződéskötéskor még nem ismert a kamatláb, amellyel az ügyfél igénybe veszi a hitelt, a szerződéses kamatláb megegyezik az első hitelfolyósítás kamatlábával.

Azon változó kamatozású új hitelszerződések esetében, amelyeknél a kamatláb a folyósítás napján érvényes báziskamatlábhoz van kötve (és így a szerződéskötés pillanatában még nem ismert), a szerződéses kamatláb megegyezik a szerződéskötés napján érvényes aktuális báziskamattal.

A lekötési idő függvényében sávosan kamatozó betétek esetében, ha már a szerződéskötéskor is egyértelmű a lekötés futamideje, akkor a szerződéses kamatláb megegyezik az egyes sávokhoz tartozó kamatlábak súlyozott átlagával. Amennyiben a szerződéskötéskor még nem egyértelmű, hogy az ügyfél mennyi időre fogja lekötni a betétet, a szerződéses kamatláb megegyezik a legrövidebb futamidőhöz tartozó kamatlábbal.

A lekötött összeg függvényében sávos kamatozású betétek esetében a szerződéses kamatláb megegyezik a súlyozott átlagkamatlábbal, mivel a szerződéskötéskor minden esetben ismert a lekötött összeg és az összeghatárokhoz tartozó kamatlábak is.

3.11.    Új szerződés: minden olyan új pénzügyi jellegű megállapodás az adatszolgáltató és az ügyfelek között, amely

-    elsőként határozza meg a betét és a hitel kamatlábát,

-    a meglévő hitelre és betétre vonatkozó új megállapodás, ha a betét és a hitel típusa megváltozik, vagy ha a kamatkondíciókban – beleértve az egyéb költségeket is – változás van.

Az adatszolgáltatás szempontjából újnak tekintendő az átárazott szerződés is, kivéve az az átárazás, amely

-    automatikusan – az eredeti szerződés alapján, az ügyfél közreműködése nélkül – történik, és ahol nem tárgyalják újra a feltételeket és a kamatlábat sem (pl. a folyamatos lekötésű betéti konstrukciók, amennyiben a lekötés futamidejét az ügyfél nem változtatja meg), vagy

-     fix kamatozású konstrukció automatikus átalakulása változó kamatozásúvá, vagy fordítva, amennyiben ezt az átalakulást már az eredeti szerződésben rögzítették.

Új szerződésnek tekintendő a tárgyhónapban kötött új betétszerződés akkor is, ha az a tárgyhónapban lejár, illetve ha az ügyfél a tárgyhónapban felmondja a betétet.

Új szerződésnek tekintendő, ha az adatszolgáltató az ügyfél bankszámlájáról rendszeresen – az ügyféllel kötött egyszeri szerződés alapján – növeli a már meglévő lekötött betétet.

Amennyiben egy lekötött betéthez az ügyfél tetszőleges gyakorisággal fizethet be újabb összegeket, minden befizetés új szerződésnek minősül.

Új szerződésnek minősül a meglévő hitelkeret növelése is (kivéve a folyószámla-hitel soron jelentendő rulírozó és roll-over hiteleket). Ebben az esetben csak a hitelkeret-növekményt kell jelenteni.

Új szerződésnek minősül a hitel devizanemének megváltozása, vagy ha lineáris kamatozásból annuitásossá válik a hitel. Ha a hitel devizanemének megváltoztatására már az eredeti szerződéskötéskor lehetőséget kap az ügyfél, akkor a futamidő alatti devizanemváltás nem minősül új szerződésnek.

Egy kombinált termék (pl. lakáshitel lakástakarék megtakarítással vagy életbiztosítással) módosítása normál annuitásos hitellé, vagy fordítva nem minősül új szerződésnek, kivéve, ha a kamatkondíciókban vagy az egyéb költségekben is változás van.

    A hitel esetében új szerződésnek minősül az eredeti szerződésben rögzített teljes összeg (hitelkeret) akkor is, ha a hitelt részletekben veszik igénybe.

    Amennyiben a szerződéskötéskor még nem ismert a kamatláb, amellyel az ügyfél igénybe veszi a hitelt, az új szerződés összege megegyezik a teljes hitelkerettel az első folyósítás időpontjában.

    Amennyiben a szerződés rögzíti a kamatláb alapjául szolgáló referenciakamatot, akkor a kamatláb nem tekinthető a szerződéskötéskor még nem ismertnek függetlenül attól, hogy a folyósítás megtörtént-e vagy sem.

    Az ún. multicurrency hitelek esetében az első lehíváskor kell új szerződést jelenteni a lehívás devizanemében, ahol is az új szerződés összege megegyezik a szerződésben szereplő teljes hitel/hitelkeret összegével.

3.12.    Újratárgyalt szerződés: az új szerződés egyik alkategóriája. Újratárgyaltnak minősül

-    a meglévő betétre, hitelre vonatkozó új megállapodás, ha a betét, hitel típusa megváltozik, vagy ha a kamatkondíciókban – beleértve az egyéb költségeket is – változás van,

-    az átárazott szerződés, kivéve az az átárazás, amely automatikusan – az eredeti szerződés alapján, az ügyfél közreműködése nélkül – történik, és ahol nem tárgyalják újra a feltételeket és a kamatlábat sem (pl. a folyamatos lekötésű betéti konstrukciók, amennyiben a lekötés futamidejét az ügyfél nem változtatja meg), vagy fix kamatozású konstrukció automatikus átalakulása változó kamatozásúvá, vagy fordítva, amennyiben ezt az átalakulást már az eredeti szerződésben rögzítették.

Újratárgyalt hitelnek minősül a hitel devizanemének megváltozása, vagy ha lineáris kamatozásból annuitásossá válik a hitel. Ha a hitel devizanemének megváltoztatására már az eredeti szerződéskötéskor lehetőséget kap az ügyfél, akkor a futamidő alatti devizanemváltás nem minősül újratárgyaltnak.

Amennyiben olyan hitel eladására vagy átvállalására kerül sor, amely a hitelintézeti szektoron kívüli körből kerül át a hitelintézethez, az nem minősül újratárgyalásnak. Amennyiben a háztartási szektorba tartozó ügyfél döntése és aktív közreműködése útján átviszi egyik hitelintézettől egy másikhoz a hitelét feltéve, hogy a hitelt újratárgyalják, abban az esetben ez újratárgyalásnak minősül.

Egy adós több hitelének egy hitellé történő egyesítése, valamint egy hitel több hitellé való szétbontása szintén újratárgyalt szerződésnek tekintendő.

Ha egy hónapon belül történik meg egy új hitel szerződéskötése, amelyet még az adott hónapon belül újratárgyalnak, az is újratárgyaltnak minősül.

3.13.    Változó kamatozás: a szerződésben a hitelintézet fenntartja magának a jogot, hogy a futamidő alatt a kamatlábat egyoldalúan, előre nem ismert mértékben megváltoztassa.

4.    A pénzforgalmi (P jelű) adatszolgáltatások tábláiban és kitöltési előírásaiban használt fogalmak

Bankkártya adatszolgáltatások (P07, P27, P34)

    Bankkártyákkal kapcsolatos általános fogalmak:

4.1.    Hazai kibocsátású kártyával lebonyolított hazai forgalom: az adatszolgáltató kártyáival végrehajtott műveletek közül azokat kell itt jelenteni, amelyeknél a tranzakció lebonyolításának országa Magyarország.

4.2.    Hazai kibocsátású kártyával lebonyolított külföldi forgalom: az adatszolgáltató kártyáival végrehajtott műveletek közül azokat kell itt jelenteni, amelyeknél a tranzakció lebonyolításának országa Magyarországon kívüli bármely más ország.

4.3.    Készpénz funkcióval rendelkező kártya: a kártya birtokosát készpénz felvételére és befizetésére feljogosító kártya, amelyet ATM, valamint bankfióki-, postai- és kereskedői POS berendezéseknél lehet használni.

4.4.    Fizetési funkcióval rendelkező kártya: áru, illetve szolgáltatás ellenértékének a kifizetésére alkalmas kártya, amely minimum a következő funkciók valamelyikével rendelkezik: debit (betéti) funkció, delayed debit (terhelési) funkció, credit (hitel) funkció, előrefizetett funkció. Ugyanaz a kártya rendelkezhet a felsoroltak közül több funkcióval is. Ennek alapján a következő kategóriák különböztethetők meg a fizetési funkcióval rendelkező kártyákon belül:

-    Debit (betéti) funkcióval rendelkező kártya; ezen belül hitelkerethez kapcsolódó debit funkcióval rendelkező kártya,

-    Credit (hitel) funkcióval rendelkező kártya,

-    Delayed debit (terhelési) funkcióval rendelkező kártya,

-    Előrefizetett funkcióval rendelkező kártya,

-    Debit, illetve delayed debit (betéti, illetve terhelési) funkcióval rendelkező kártya,

-    Credit, illetve delayed debit (hitel, illetve terhelési) funkcióval rendelkező kártya,

-    Egyéb, a két utóbbi kategóriába nem sorolható, több funkcióval rendelkező kártya.

A három utóbbi alkategóriát csak abban az esetben kell jelenteni, ha a forgalmi adatokat nem lehet szétválasztani aszerint, hogy mikor használjuk a kártyát debit, credit, delayed debit vagy előrefizetett funkcióval rendelkező kártyaként.

Bizonyos esetekben külön lehet a forgalmi adatokat választani aszerint, hogy mikor használják például a debit, illetve delayed debit funkcióval rendelkező kártyát debit, és mikor delayed debit kártyaként. Ilyenkor a fizikailag egyetlen kártyát nem a kombinált, vagyis a debit, illetve delayed debit, alkategóriában kell jelenteni, hanem mind a debit funkcióval rendelkező kártyáknál, mind pedig a delayed debit funkcióval rendelkező kártyáknál, de azoktól elkülönítve, azaz külön sorban.

4.5.    Készpénz és fizetési funkcióval rendelkező kártya: fizikailag ugyanaz a kártya a fent definiált készpénz funkcióval és fizetési funkcióval egyaránt rendelkezik.

4.6.    Debit (betéti) funkcióval rendelkező kártya: a kártyabirtokos fizetési számlájához kapcsolódó kártya, amely feljogosítja őt arra, hogy a kártyabirtokos és a kibocsátó közötti szerződésben foglalt feltételekkel, számlaegyenlege erejéig készpénzt vegyen fel, illetve vásároljon. Minden egyes művelet összegével automatikusan megterhelik a kártyabirtokos fizetési számláját. A betéti funkcióval rendelkező kártya mögött állhat olyan fizetési számla is, amelyhez folyószámlahitel kapcsolódik. Minden kártyát, amely debit funkcióval rendelkezik (függetlenül attól, hogy ezen kívül hány egyéb funkciója van még), ebben a kategóriában kell jelenteni. Amennyiben a kártya delayed debit funkcióval is rendelkezik, és nem lehet a forgalmi adatokat a két funkció szerint egyértelműen szétválasztani, a debit, illetve delayed debit funkcióval ellátott kártyák között kell jelenteni.

4.7.    Hitelkerethez kapcsolódó debit (betéti) funkcióval rendelkező kártya: a debit funkcióval rendelkező kártyákon belül egy alkategória; egy olyan debit kártya, amely nem fizetési számlához, hanem hitelszámlához kapcsolódik, az ezen jegyzett keret erejéig vehet fel készpénzt, illetve vásárolhat a kártya birtokosa. Minden művelet összegével automatikusan megterhelik a hitelkeretet, nincs kamatmentes hitelperiódus.

4.8.    Credit (hitel) funkcióval rendelkező kártya: a kártyabirtokos és a kibocsátó közötti szerződésben foglaltaknak megfelelően, egy előre meghatározott összegű hitelkerethez kapcsolódó kártya, amellyel az ügyfél kerete erejéig vehet fel készpénzt, illetve vásárolhat. A számlázási periódus (általában egy hónap) végén, a kártya birtokosa dönti el, hogy a kibocsátó által megküldött értesítőben meghatározott határidőig teljes egészében kifizeti tartozását, vagy csak annak szerződésben meghatározott mértékét. A költések abban az esetben kamatmentesek, ha a teljes tartozás visszafizetésre kerül a fizetési határidő végéig. Amennyiben nem a teljes tartozás kerül visszafizetésre, akkor vagy a teljes tartozásra, vagy annak fennmaradó részére számítják fel a kamatot. A fennmaradó tranzakciókra azok értéknapjától kerül felszámításra a kamat. Általában nem vonatkozik a kamatmentesség a készpénzfelvételi műveletekre, ezek ugyanis a tranzakció keltétől kamatoznak. Minden kártyát, amely credit funkcióval rendelkezik (függetlenül attól, hogy ezen kívül hány egyéb funkciója van még), ebben a kategóriában kell jelenteni. Amennyiben a kártya delayed debit funkcióval is rendelkezik, és nem lehet a forgalmi adatokat a két funkció szerint egyértelműen szétválasztani, a credit, illetve delayed debit funkcióval rendelkező kártyák között kell jelenteni.

4.9.    Delayed debit (terhelési) funkcióval rendelkező kártya: a kártyabirtokos és a kibocsátó közötti szerződésben foglaltaknak megfelelően, egy előre meghatározott összegű hitelkerethez kapcsolódó kártya. A kártya készpénz felvételére és vásárlásra alkalmas. A számlázási periódus végén a kártyabirtokos tartozása teljes összegét köteles kiegyenlíteni. Minden kártyát, amely delayed debit funkcióval rendelkezik (függetlenül attól, hogy ezen kívül hány egyéb funkciója van még), ebben a kategóriában kell jelenteni. Amennyiben a kártya credit funkcióval is rendelkezik, és nem lehet a forgalmi adatokat a két funkció szerint szétválasztani, a credit, illetve delayed debit funkcióval rendelkező kártyák között kell jelenteni. Ugyanez vonatkozik arra az esetre, amikor a kártya debit funkcióval is rendelkezik, és a forgalmi adatok az egyes funkciók szerint nem szétválaszthatók. Ilyen esetekben a kártyát a debit, illetve delayed debit funkcióval rendelkező kártyák alkategóriában kell jelenteni.

4.10.    Előrefizetett funkcióval rendelkező kártya: egy előre kifizetett összeghez kapcsolódó kártya, amelyet a kibocsátó egy fizetési számlán tart nyilván. A kártya birtokosa a fizetési számlán lévő összeg erejéig használhatja a kártyáját készpénz felvételére, illetve áru, szolgáltatás ellenértékének a kifizetésére. Idetartoznak azok a konstrukciók is, amelyeknél a kártya mögött álló számla újra feltölthető, és azok is, amelyek esetében ez nem lehetséges (azaz csak addig érvényes a kártya, amíg a kártya igénylésekor előre kifizetett összeget fel nem használja a kártyabirtokos). Nem tartoznak ide azok a kártyák, amelyeknél az előre fizetett összeget maga a kártya tárolja, ezeket az elektronikus pénz funkcióval rendelkező kártyáknál kell jelenteni.

4.11.    Debit, illetve delayed debit (betéti, illetve terhelési) funkcióval rendelkező kártya: fizikailag egyetlen kártya, amely debit, illetve delayed debit funkcióval rendelkezik. Ezt a kategóriát csak abban az esetben kell jelenteni, ha a forgalmi adatokat nem lehet szétválasztani debit funkcióval rendelkező kártyákra és delayed debit funkcióval rendelkező kártyákra. Amennyiben a forgalmi adatok a két funkció szerint szétválaszhatók, a fizikailag egyetlen kártyát két helyen kell jelenteni, egyrészt a debit funkcióval rendelkező kártyák között, másrészt pedig a delayed debit funkcióval rendelkező kártyák között.

    Akkor beszélünk erről a konstrukcióról, amikor az egyértelmű, hogy a kérdéses kártyát az adatszolgáltató által vezetett számla megterhelésére használja a kártyabirtokos, de az nem határozható meg egyértelműen a kártyabirtokos és kibocsátó közötti szerződésből, hogy

-    a megterhelt számla a kártyabirtokos fizetési számlája, amelyhez esetenként folyószámlahitel is kapcsolódhat (vagyis debit funkcióval ellátott kártyáról van szó), vagy

-    a megterhelt számla a kártyabirtokos részére nyújtott hitelkeret, amelyre terhelt összeget a kártyabirtokos a számlázási periódus végén köteles csak kiegyenlíteni (vagyis delayed debit funkcióval rendelkező kártyáról van szó).

4.12.    Credit, illetve delayed debit (hitel, illetve terhelési) funkcióval rendelkező kártya: fizikailag egyetlen kártya, amely credit, illetve delayed debit funkcióval rendelkezik. Ezt a kategóriát csak abban az esetben kell jelenteni, ha nem lehet a forgalmi adatokat szétválasztani credit funkcióval rendelkező kártyákra, és delayed debit funkcióval rendelkező kártyákra. Amennyiben a forgalmi adatok a két funkció szerint szétválaszhatók, a fizikailag egyetlen kártyát két helyen kell jelenteni, egyrészt a credit funkcióval rendelkező kártyák között, másrészt pedig a delayed debit funkcióval rendelkező kártyák között.

Akkor beszélünk erről a konstrukcióról, amikor az egyértelmű, hogy a kérdéses kártyához egy hitelkeret kapcsolódik, de az nem határozható meg egyértelműen a kártyabirtokos és a kibocsátó közötti szerződésből, hogy

-    a kártyabirtokos a számlázási periódus végén köteles kiegyenlíteni a teljes tartozását (vagyis delayed debit funkcióval rendelkező kártyáról van szó), vagy

-    csak annak egy, a szerződésben előre meghatározott hányadát köteles kiegyenlíteni (ebben az esetben credit funkcióval rendelkező kártyáról van szó); a kártyabirtokos azonban ebben az esetben is dönthet úgy, hogy tartozása teljes összegét kiegyenlíti.

4.13.    Egyéb funkcióval rendelkező kártya: egy olyan több funkciós kártya, amely sem a debit, illetve delayed debit, sem pedig a credit, illetve delayed debit kombinált kategóriákba nem illeszthető funkciókkal rendelkezik (pl. credit, debit és delayed debit funkcióval egyaránt rendelkező kártya; vagy credit és debit funkcióval rendelkező kártya). Az Egyéb kategóriát csak abban az esetben kell jelenteni, ha nem lehet a forgalmi adatokat szétválasztani credit funkcióval rendelkező kártyákra, delayed debit funkcióval rendelkező kártyákra, és debit funkcióval rendelkező kártyákra.

4.14.    Elektronikus pénz funkcióval rendelkező kártya: olyan kártya, amellyel lehetőség van elektronikus pénz tranzakciók lebonyolítására. Egyaránt idetartoznak az elektronikus pénzt közvetlenül tároló kártyák és azok, amelyek hozzáférést biztosítanak elektronikus pénz számlához.

4.15.    Business illetve corporate kártya: a vállalatok és egyéb szervezetek alkalmazottai részére kibocsátott kártya.

4.16.    Lakossági kártya: privát ügyfelek részére kibocsátott kártya.

4.17.    Co-branded kártya: A kártya arculatán a kibocsátó védjegye mellett szerepel a partner védjegye is, és a kibocsátás mögött gazdasági érdekközösség húzódik meg. Nemzetközi védjeggyel ellátott kártyák esetében az is feltétel, hogy a nemzetközi kártyatársaság co-branded termékként engedélyezze a konstrukciót.

4.18.    Érintéses fizetési funkcióval rendelkező kártya: olyan kártya, amellyel lehetőség van a POS terminál és a kártya közötti adatátvitelre közvetlen fizikai kapcsolat nélkül (érintkezés nélküli adatátvitel). Az ilyen funkcióval rendelkező kártyák forgalmi adatainál a kibocsátói oldalról a kártya teljes forgalmát jelenteni kell, nem csak az érintéses fizetési forgalmat (P27 azonosító kódú adatszolgáltatás 03., 04., 05. tábla).

4. 19.    Virtuális kártya: kizárólag internetes tranzakciók során használható kártya, függetlenül attól, hogy a tranzakció lebonyolításához szükséges kártyaadatok milyen formában állnak az ügyfelek rendelkezésére.

    Bankkártya visszaélésekkel kapcsolatos fogalmak:

4.20.    Felmerült kár: a beszámolási időszakban az adatszolgáltató kibocsátói vagy elfogadói üzletágában az adatszolgáltató tudomására jutott visszaélés, amely vagy még ugyanabban a beszámolási időszakban leírt veszteségként megjelenik a kártyaüzletág valamely szereplőjénél, vagy végleges rendezése áthúzódik egy következő beszámolási időszakra.

4.21.    A kártyaüzletág valamely szereplőjénél jelentkező veszteség: az adott vagy egy korábbi beszámolási időszakban, az adatszolgáltató kibocsátói vagy elfogadói üzletágában felmerült kár veszteségként történő leírásának jelentése, kárviselőként bontva.

4.22.    On-us forgalomban felmerült kár: az adatszolgáltató saját hálózatában, a saját kártyái használatához kapcsolódó kár.

4.23.    Belföldi bankközi forgalomban felmerült kár: a kibocsátói üzletágban: az adatszolgáltató kártyáihoz kapcsolódóan más hazai bankok hálózatában felmerült kár. Az elfogadói üzletágban: az elfogadó bank hálózatában más hazai bank által kibocsátott kártyák használatához tapadó kár.

A következő meghatározásokban, zárójelben szerepelnek a kártyatársaságok által használt fogalmak is:

4.24.    Határon átnyúló (Cross-border) forgalomban felmerült kár: a kibocsátói üzletágban: az adatszolgáltató kártyáinak külföldi használatához kapcsolódó kár. Az elfogadói üzletágban: az elfogadó hálózatában a külföldi kibocsátású kártyák használatához tapadó kár.

4.25.    Elveszett/ellopott kártyákkal okozott kár (Lost/Stolen): azokat a káreseményeket és leírt veszteséget kell jelenteni, amelyeket a kártya jogos birtokosa által elvesztett, vagy a tőle ellopott kártyákkal követtek el.

4.26.    Meg nem kapott kártyákkal okozott kár (Card not received): azokkal a kártyákkal elkövetett visszaélést és a belőle származó veszteséget kell feltüntetni, amelyeket a kibocsátó bank postai úton továbbít a kártyabirtokos részére, de a kártya nem érkezik meg jogos birtokosához, illetéktelen személy bonyolít le vele jogtalan tranzakciókat.

4.27.    Hamis adatokkal igényelt kártyával okozott kár (Fraudulent application): azokat az eseteket kell itt jelenteni, amikor a kártyabirtokos hamis adatokkal kér és kap kártyát a kibocsátótól, és ezzel jogtalan műveleteket bonyolít le.

4.28.    Hamisított kártyákkal okozott kár (Counterfeit): a kártyahamisítás minden formája ideértendő (pl. duplikált – skimming – kártyákkal elkövetett visszaélések, valódi kártyák megszemélyesítési adatainak megváltoztatása).

4.29.    Mail/telefon/internet útján okozott kár (Card not present): azok a visszaélések tartoznak ide, amikor a kártya adatainak felhasználásával (függetlenül attól, hogy ezek az adatok esetleg lopott, elvesztett vagy hamisított kártyához tartoznak), annak nem jogos birtokosa bonyolít le műveleteket telefonon, postán vagy interneten keresztül történő vásárlás esetén, vagyis amikor a kártya fizikailag nincs jelen a tranzakciónál.

4.30.    Egyéb visszaélésekkel okozott kár (Other): mindazon visszaélések idetartoznak, amelyek a 4.25.–4.29. pont alatt nevesített kár kategóriák egyikébe sem sorolhatók. Nem tartozik azonban ide a kártyabirtokos ügyfél számlaegyenleg túllépéséből eredő kár, valamint azok a visszaélések, amikor a kártyabirtokos saját maga él vissza a saját kártyájával. Ez utóbbi esetben, abban a kár kategóriában kell szerepeltetni az összeget, amelybe az ügyfél bejelentése alapján besorolható. A veszteségek között azonban egyik esetben sem kell szerepeltetni a tételt (függetlenül attól, hogy a kár értéke az ügyféltől behajtható-e vagy sem), ugyanis az ilyen esetek a hitelezési veszteség kategóriájába és nem a bankkártyás veszteségek közé tartoznak.

4.31.    Kártya adatszerzés (Card Skimming): a bankkártya használatához szükséges bármely adat (pl. mágnescsík vagy chip adatai, PIN) jogosulatlan megszerzése ATM és POS berendezéseknél, valamint interneten abból a célból, hogy az adatok birtokában hamisított kártyát gyártsanak és azzal jogosulatlan műveleteket hajtsanak végre.

4.32.    Kártya plasztik megszerzése (Card Trapping): az ATM tranzakció végrehajtása során fizikailag megszerzik a kártyát és a hozzá tartozó PIN kódot. Később a kártyát jogosulatlanul használják készpénz felvételére.

4.33.    Tranzakció reverzálás (Transaction reversal fraud): a kártyabirtokos sikeres készpénzfelvétel kapcsán az ATM működését úgy befolyásolja, hogy az a tranzakciót sikertelennek minősítse és törölje, miközben a készpénz egy része vagy az egésze kiadásra kerül.

4.34.    Készpénz illetéktelen megszerzése (Cash Trapping): az ATM művelet során a kártyabirtokos nem jut hozzá a készpénzhez annak ellenére, hogy a bizonylat szerint a gép kiadta azt. Miután a kártyabirtokos a berendezés meghibásodását feltételezve távozik, a csalók megszerzik az általuk „manipulált” gépbe ragadt pénzt.

4.35    Visszaélés azonosítás nélkül lebonyolított tranzakcióknál: olyan visszaélés, amelyet a fizikai elfogadóhelyek esetében PIN kód használata nélkül, például a fizetési kártya érintéses funkcióját a kártyatársaságok által meghatározott tranzakciós értékekre vonatkozó limit alatt használva követtek el vagy az elfogadóhely csak aláírást kért a tranzakció lebonyolításához. A nem fizikai elfogadóhelyen elkövetett visszaélések esetében például ide tartoznak azok a visszaélések, amelyeknél az elfogadóhely csak a kártyán található CVC kódot kérte, de nem alkalmaztak például egyszer használatos jelszót a tranzakció jóváhagyásához.

Elektronikus pénz adatszolgáltatás (P42)

4.36.    Elektronikus pénz: a Hpt.-ben ekként meghatározott fogalom.

4.37.    Kártya alapú elektronikus pénzrendszer: az elektronikus pénz tárolása az ügyfél rendelkezésére bocsátott kártyán, egyéb eszközön történik, vagy a számlán tárolt elektronikus pénzhez csak ezekkel az eszközökkel lehet hozzáférni.

4.38.    Szerver alapú elektronikus pénzrendszer: az elektronikus pénzt a kibocsátó egy központi szerveren tárolja.

5. A fizetési mérleg statisztikai (R jelű) adatszolgáltatásokban használt fogalmak

5.1.    A könyv szerinti értéket korrigáló tételek (ingatlan): a terv szerinti értékcsökkenés tárgyévi összege, továbbá a terven felüli értékcsökkenésként, terven felüli értékcsökkenés visszaírásaként, illetve az értékhelyesbítésként a tárgyévben elszámolt összegek (előjelhelyesen), és az értéknövelő beruházás (felújítás).

5.2.    A szerzett, illetve átruházott külföldi ingatlan értéke: az adatszolgáltató által megszerzett, illetve átruházott külföldi ingatlan szerződés szerinti értéke, amely összeget az adatszolgáltató könyvvezetésének devizanemében kell megadni.

5.3.    Adósság elengedés: a hitelező és az adós közti megállapodás, amely alapján az adós fizetésképtelenné válása miatt a hitelező eltekint a fennálló adósság egy részének vagy egészének törlesztésétől.

5.4.    Államilag garantált hitel: államilag garantált hitel akkor keletkezik, ha a Magyar Állam (képviseletében eljár: az államháztartásért felelős miniszter) az adós által nem-rezidenstől felvett hitel adósságszolgálatára (tőketörlesztés, illetve kamatfizetés) kezességet vállal.

5.5.    Állományváltozást eredményező tranzakciók (ingatlan): a tárgyév tranzakciói (pl. adásvétel, csere, apportba vétel, apportba való átadás, térítés nélküli átvétel, átadás) által előidézett állományváltozások ingatlanonként összesített összege.

5.6.    Az érintett rezidens vállalkozás megnevezése és törzsszáma: annak a rezidens vállalkozásnak a neve és törzsszáma, amelyben lévő részesedést az adatszolgáltató nem-rezidens féltől megszerzett, vagy nem-rezidens fél részére átruházott.

5.7.    Egyéb változások (a derivatíva adatszolgáltatásokat kivéve): minden, a követelések és tartozások állományában a tranzakciókon kívül bekövetkezett változás. Az egyéb változás okai lehetnek: követelés leírás, követelés elengedés, átsorolás, hibás jelentés, követelés megvásárlás és értékesítés esetén a névérték és a forgalmi (piaci) érték közti árkülönbözet, adósság elengedés, ár- és árfolyam miatti átértékelődés.

5.8.    Egyéb változások – kamatok: minden, az időarányosan járó és fizetendő kamatok állományában a tranzakciókon kívül bekövetkezett változás (pl. kamatkövetelések leírása, kamattartozások elengedése). A kamattőkésítés nem tartozik ide.

5.9.    Egyedileg azonosított hitel: egyéb befektetések esetén a konzorciális-, államilag garantált, a Világbanktól felvett, valamint a költségvetési szervek és a többségi állami tulajdonban lévő adatszolgáltatók azon hiteltartozásai, amelyek esetében az adott táblában előírt egyedi azonosító adatok is kötelezően kitöltendők.

5.10.    Eredeti devizanem: azon devizanem, amelyben a követelés, illetve tartozás fennáll, illetve visszafizetendő (ez eltérhet a szerződés szerinti devizanemtől).

5.11.    Eszmei, szellemi javak: a vagyoni értékű jogok (pl. szabadalom, találmány, szerzői jog, franchise, védjegy, bányászati jog), beleértve az emissziós kvótákat is.

5.12.    Hitelazonosító (adósságazonosító):. költségvetési szerv, többségi állami tulajdonú, valamint államilag garantált vagy Világbankkal szemben fennálló hiteltartozással rendelkező adósok éven túli hiteleinek saját nyilvántartásában szereplő azonosító adata.

5.13.    Hosszú lejáratú (éven túli) követelések és tartozások: az egy évnél hosszabb eredeti lejárattal rendelkező követelések és tartozások.

5.14.    Időszakra járó és fizetendő időarányos kamatok: a tárgyidőszakra vonatkozóan számított, állományt növelő kamatösszegek függetlenül attól, hogy időbeli elhatárolás tételként a nyilvántartásokban megjelentek-e, illetve, hogy az adott időszakon belül pénzügyileg rendezték-e azokat (esetleg azok egy részét).

5.15.    Kamathátralék: a halmozódó esedékes, de ki nem fizetett kamat összege.

5.16.    Kereskedelmi hitel: áru- és szolgáltatás export vagy import miatti, nem-rezidensekkel szemben fennálló vevőkövetelés vagy szállítói tartozás, valamint ezen ügyletekkel kapcsolatos előleg- (előre) fizetések.

5.17.    Készenléti (stand-by) hitel: beruházási hitelek esetében gyakori, hogy a beruházás pénzügyi ellenőrzését és a hitelcél megvalósulását a bank úgy végzi, hogy csak a teljesítés függvényében folyósítja a hitelt. A készenléti hitel tehát csak egy ígérvény, amelyet meghatározott feltételek megvalósulása esetében folyósít a bank.

5.18.    Konzorciális (szindikált) hitel: rezidensek és nem-rezidensek együttes részvételével nyújtott hitel.

5.19.    Követelés leírás: A behajthatatlannak minősített követelések számviteli szabályok alapján történő kivezetése a hitelező könyveiből.

5.20.    Külföldi ingatlan országa: a külföldi ingatlan fekvése szerinti ország.

5.21.    Külföldi közvetett befektető: olyan nem-rezidens vállalat, amely közvetve ellenőrzéssel rendelkezik a vállalatban (ellenőrzés alatt azt kell érteni, hogy a részesedés tulajdonjoga a szavazati jog több mint 50%-át biztosítja).

5.22.    Külföldi közvetett befektetés: olyan nem-rezidens vállalat, amelyben közvetve ellenőrzéssel vagy befolyással rendelkezik az adatszolgáltató (ellenőrzés alatt azt kell érteni, hogy a részesedés tulajdonjoga a szavazati jog több mint 50%-át biztosítja, befolyásnak pedig az minősül, ha a részesedés tulajdonjoga a szavazati jognak legalább a 10%-át, de legfeljebb 50%-át biztosítja).

5.23.    Külföldi közvetlentőke-befektetés: olyan nem-rezidens vállalat, amelyben az adatszolgáltató 10%-ot elérő vagy meghaladó közvetlen szavazati joggal rendelkezik.

5.24.    Külföldi közvetlentőke-befektető: az adatszolgáltató társaságban 10%-ot elérő vagy meghaladó közvetlen szavazati joggal rendelkező nem-rezidens befektető (természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet).

5.25.    Lehívatlan állomány: a tárgyidőszak végén a szerződésben szereplő összeg azon része, amely még nem került lehívásra. Az R28 azonosító kódú adatszolgáltatásban már korábbi évben jelentett hitelek esetén a jelenleg lehívatlan állomány = előző éves adatszolgáltatásban szereplő lehívatlan állomány + szerződés szerinti új összeg – lehívások – törlések.

5.26.    Nettó tranzakció: a pénzügyi eszköz állomány növekedésének és csökkenésének egyéb változások nélkül számított különbsége.

5.27.    Osztalékkövetelés növekedése: külföldi közvetlentőke-befektetéssel szemben fennálló követelés esetén a külföldi vállalat által a tárgyidőszakban jóváhagyott osztalékból az adatszolgáltatóra jutó rész; külföldi közvetlentőke-befektetővel szemben fennálló követelés esetén az adatszolgáltató által a tőkebefektetőnek a tárgyidőszakban kifizetett osztalékelőleg.

5.28.    Osztalékkövetelés csökkenése (egyéb tranzakció és levont adó): külföldi közvetlentőke-befektetéssel szemben fennálló követelés esetén a külföldi vállalat által az adatszolgáltató részére a tárgyidőszakban kifizetett osztalék, illetve az ezután levont osztalékadó összege; külföldi közvetlentőke-befektetővel szemben fennálló követelés esetén a tőkebefektető által az adatszolgáltatónak visszafizetett osztalékelőleg vagy az osztalékelőlegből származó követelésnek a beszámoló jóváhagyása utáni kivezetése.

5.29.    Osztaléktartozás növekedése: külföldi közvetlentőke-befektetéssel szemben fennálló tartozás esetén a külföldi vállalat által az adatszolgáltatónak a tárgyidőszakban kifizetett osztalékelőleg; külföldi közvetlentőke-befektetővel szemben fennálló tartozás esetén az adatszolgáltató által a tárgyidőszakban jóváhagyott osztalékból a külföldi tőkebefektetőre jutó rész.

5.30.    Osztaléktartozás csökkenése (egyéb tranzakció és levont adó): külföldi közvetlentőke-befektetővel szemben fennálló tartozás esetén az adatszolgáltató által a külföldi tőkebefektető részére a tárgyidőszakban kifizetett osztalék, illetve az ezután levont osztalékadó összege; külföldi közvetlentőke-befektetéssel szemben fennálló tartozás esetén az adatszolgáltató által visszafizetett osztalékelőleg vagy az osztalékelőlegből származó tartozásnak a beszámoló jóváhagyása utáni kivezetése.

5.31.    Partner, kibocsátó, letétkezelő törzsszáma: a rezidens vállalkozás, szervezet KSH-törzsszáma (adószámának első 8 karaktere). Befektetési alap esetén az MNB által adott, a KELER Zrt. rendelkezésére bocsátott technikai törzsszám (FB azonosító). Új, induló befektetési alapnál az MNB törzsszámot képzéséig az ”FB000000” szám helyettesíti. Nem-rezidens esetén (amennyiben nincs KSH-törzsszáma, vagy az MNB és a KELER Zrt. által közösen rögzített „fiktív” törzsszáma) a „00000001” nyolc karakteres kód. Rezidens magánszemély esetében a „00000004” nyolc karakteres kód.

5.32.    Pénzügyi derivatíva pozíció: a tárgyidőszak kezdetén vagy végén nyitott pénzügyi derivatíva ügyletek szerződésenként kiértékelt, piaci értéken számított állománya. Ha a nyitott pénzügyi derivatív ügylet értéke negatív, akkor az adatszolgáltatónak nettó tartozása, ha pozitív, akkor nettó követelése van a nem-rezidens partnerrel szemben.

5.33.    Pénzügyi derivatíva tranzakció: minden olyan fizetés, illetve elszámolás, amely az ügyletek kötésével, zárásával, valamint az ügyletek élettartama alatt az ügyletekből eredő kötelezettségek és követelések teljesítésével kapcsolatos, ide nem értve a különböző költségek és jutalékok összegét

5.34.    Roll-over hitel: egy adott pozíció (hitelügylet) lejáratkori lezárása és egyidejű megújítása további időszakokra.

5.35.    Rövid lejáratú követelések és tartozások: egy évnél nem hosszabb eredeti lejáratú követelések és tartozások.

5.36.    Rulírozó (revolving) hitel: hitelkeret terhére folyósított olyan hitel, amely esetében nincs rendszeres pénzvisszafizetési kötelezettség, a rendelkezésre álló hitel összege a pénzfelvétel és pénzvisszafizetés következtében nőhet vagy csökkenhet, és a visszafizetett kölcsönt a jogosult a hitelkeret nyitvatartási idején belül a hitelkeret felső határáig újból igénybe veheti.

5.37.    Szerződés szerinti devizanem: a hitelszerződésben rögzített devizanem, amelyben a hitelkeret megállapítása történt.

5.38.    Szerződés szerinti összeg: a hitelszerződésben (commitment) rögzített hitelkeret nagysága.

5.39.    Tárgyév során a külföldi ingatlanokból nem-rezidenstől származó nettó jövedelem: a külföldi ingatlan nem-rezidens fél vagy felek részére történő bérbeadásából származó tárgyévi jövedelem és tárgyévi működési költség (pl. ingatlan fenntartási költségek, helyi ingatlan adó) egyenlege.

5.40.    Társvállalatok: azok a vállalatok, amelyek ugyanazon közvetlentőke-befektető vagy közvetett befektető vállalat ellenőrzése alatt állnak, de egyik társvállalat sem gyakorol ellenőrzést az adatszolgáltató felett, illetve az adatszolgáltató sem gyakorol ellenőrzést a társvállalat felett (ellenőrzés alatt azt kell érteni, hogy a részesedés tulajdonjoga a szavazati jog több mint 50%-át biztosítja, befolyásnak pedig az minősül, ha a részesedés tulajdonjoga a szavazati jognak legalább 10%-át, de legfeljebb 50%-át biztosítja).

5.41.    Többdevizás (multicurreny) hitel: olyan ügylet, amelynek keretében a hitelnyújtó lehetőséget nyújt az ügyfélnek arra, hogy a hitelt az általa megválasztott, a hitelszerződésben előzetesen rögzített devizanemek egyikében hívja le. Nem tartoznak ide az olyan konstrukciók, amelyek esetében a hitelnyújtó döntése a hitel denominációjának megváltoztatása.

5.42.    Tőkehátralék: a halmozódó esedékes, de ki nem fizetett tőke összege.

5.43.    Törlés: a felek megállapodása alapján a szerződés szerinti összeg lehívatlan részét csökkentő tétel.

5.44.    Tranzakció piaci értéke: a tranzakció szerződés szerinti értéke.

5.45.    Tranzakciók: a nem-rezidens partnerrel végzett minden olyan művelet, amely az ügyletből eredő követelések és tartozások növekedését és csökkenését eredményezi – függetlenül attól, hogy kapcsolódott-e hozzá pénzmozgás vagy sem –, de nem tartozik az egyéb változások közé.

5.46.    Úton lévő tételek: egy pénzügyi eszközben történő növekedés és csökkenés, és annak pénzügyi teljesítése közti eltérésből származó tételek.

5.47.    Végső befektető: a vállalatcsoport tulajdonosi láncának csúcsán lévő többségi – az adott vállalkozásban közvetve vagy közvetlenül 50% feletti szavazati joggal rendelkező – befektető, amely fölött más befektető nem gyakorol ellenőrzést (nincs további 50% feletti szavazati joggal rendelkező tulajdonosa). Végső befektető lehet rezidens vagy nem-rezidens magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, közvetlentőke-befektető vagy közvetett befektető.

5.48.    Vállalatcsoport: a vállalatok olyan köre, amely a közvetlentőke-befektetések elszámolása szempontjából tartalmazza a közvetlentőke-befektetőket és -befektetéseket, továbbá azon vállalatokat, amelyek közvetlen vagy közvetett módon ugyanazon – végső – befektető ellenőrzése, illetve befolyása alatt állnak (ellenőrzés alatt azt kell érteni, hogy a részesedés tulajdonjoga a szavazati jog több mint 50%-át biztosítja, befolyásnak pedig az minősül, ha a részesedés tulajdonjoga a szavazati jognak legalább 10%-át, de legfeljebb 50%-át biztosítja).

II. A SZOLGÁLTATANDÓ INFORMÁCIÓKHOZ KAPCSOLÓDÓ TÁBLÁK ÉS AZ AZOK KITÖLTÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

MHKT_3.PDF

3. melléklet az 50/2016. (XII. 12.) MNB rendelethez

Az információk szolgáltatásához szükséges technikai segédletek

1.    A 2. melléklet I. A. 4. pontjában és 5.2. alpontjában hivatkozott, az ügyfelek szektormeghatározását segítő listák

2.    Árfolyamok elérhetősége

3.    Az EBEAD rendszer Felhasználói kézikönyve

4.    Kódlisták:

4.1.    Devizakódok

4.2.    Országkódok (ISO) és nemzetközi szervezetek kódjai

4.3.    Pénzügyi vállalatok fő tevékenység szerinti besorolása (NACE/TEAOR) az R29 azonosító kódú adatszolgáltatás kitöltéséhez

4.4.    Kódlista az operatív napi jelentés a hitelintézetek devizahelyzetének változásairól (azonosító kód: D01) adatszolgáltatáshoz

4.5.    Kódlisták az értékpapír-adatszolgáltatásokhoz (E jelű adatszolgáltatások)

4.6.    Kódlisták a monetáris adatszolgáltatásokhoz (F és K jelű adatszolgáltatások)

4.7.    Kódlisták a kártyastatisztikai adatszolgáltatásokhoz (kártyatársaságok, bankkártyák)

4.8.    Kódlisták az egyéb pénzforgalmi adatszolgáltatásokhoz

4.9.    Kódlisták a fizetési mérleg statisztikai (R jelű) adatszolgáltatásokhoz

4.10.    Kódlista az AL8 azonosító kódú adatszolgáltatáshoz

4.11.    Kódlista az L11 azonosító kódú adatszolgáltatáshoz

4.12. Kódlista az L70 azonosító kódú adatszolgáltatáshoz

5.    Az adatszolgáltatások összefüggései, egyedi ellenőrzési szempontjai

6.    MNB-ben felvilágosítást adók listája

7.    Budapesti Értéktőzsdére bevezetett részvények listája

8.    A jelentő letétkezelők (értékpapír-statisztikai adatszolgáltatások teljesítésére kötelezettek) listája

9.    Módszertani segédletek az egyes adatszolgáltatásokhoz; Példatárak

10.    Excel fájl txt fájllá történő átalakításának leírása

11.    Minta file-ok txt formátumban történő beküldéshez

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!