nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
49/2015. (XII. 9.) MNB rendelet
a tőkepiaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről
2016-07-04
2017-01-01
3

49/2015. (XII. 9.) MNB rendelet

a tőkepiaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről1

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 171. § (1) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4. § (6) és (9) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § E rendelet hatálya a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) hatálya alá tartozó szervezetre, a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.) szerinti befektetési alapra és befektetési alapkezelőre, valamint a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) szerinti központi értéktári, elszámolóházi, központi szerződő fél és tőzsdei tevékenységet végző szervezetre (a továbbiakban együtt: adatszolgáltató) terjed ki.

2. § (1) Az adatszolgáltató az e rendeletben foglaltak szerint rendszeres, eseti és a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) kijelölésén alapuló adatszolgáltatást (a továbbiakban: felügyeleti jelentés) teljesít az MNB részére.

(2) A felügyeleti jelentés elkészítésének alapját a magyar számviteli jogszabályok szerint készített főkönyvi, analitikus és egyéb nyilvántartások képezik.

(3) A felügyeleti jelentés alapjául szolgáló dokumentumokat, a számviteli, nyilvántartási, informatikai rendszerekben tárolt információkat a felügyeleti jelentés esedékessége naptári évének utolsó napjától számított öt évig kell megőrizni.

3. § (1) Az adatszolgáltató e rendelet szerinti felügyeleti jelentés teljesítésére vonatkozó kötelezettsége – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az MNB által kiadott tevékenységi engedélyről szóló határozat jogerőre emelkedésének napjától a tevékenységi engedély visszavonásáról szóló határozat jogerőre emelkedésének napjáig áll fenn.

(2) A fióktelep az e rendelet szerinti felügyeleti jelentést a működése megkezdésének napjától a tevékenysége befejezésének napjáig teljesíti.

4. § (1) A Bszt. hatálya alá tartozó szervezet, valamint a Tpt. szerinti központi értéktári tevékenységet végző szervezet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a 2. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal, formában és határidőre napi, havi, negyedéves, éves, eseti és az MNB kijelölésén alapuló felügyeleti jelentést teljesít az MNB részére.

(2) A Bszt. 5. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatás végzésére nem jogosult adatszolgáltató adatszolgáltatási kötelezettsége a 2. melléklet 1., 2., 7., 8., 12–20., 33. és 34. sorában meghatározott felügyeleti jelentésre nem terjed ki.

(3) A kitöltésre vonatkozó általános előírásokat az 1. melléklet, a kitöltésre vonatkozó részletes előírásokat a 3. melléklet tartalmazza.

(4) A Tpt. szerinti központi értéktári tevékenységet végző szervezet a központi értékpapír-nyilvántartás adatait – az értékpapír ISIN azonosítójának, fajtájának, egyéb jellemzőinek, valamint a kibocsátó adatainak megnevezésével – elektronikus formában, a tárgyidőszakot követő munkanap 10.00 óráig küldi meg az MNB részére.

5. § (1) A befektetési alap és a befektetési alapkezelő – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a 4. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal, formában és határidőre napi, heti, negyedéves, éves és az MNB kijelölésén alapuló felügyeleti jelentést teljesít az MNB részére.

(2) A Bszt. 5. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatás végzésére nem jogosult adatszolgáltató adatszolgáltatási kötelezettsége a 4. melléklet 1. és 2. sorában meghatározott felügyeleti jelentésre nem terjed ki.

(3) A kitöltésre vonatkozó általános előírásokat az 1. melléklet, a kitöltésre vonatkozó részletes előírásokat az 5. melléklet tartalmazza.

6. § (1) A Bszt. hatálya alá tartozó, magyarországi székhelyű befektetési vállalkozás a 6. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal, formában és határidőre éves felügyeleti jelentést teljesít a tárgyévi javadalmazási adatokról az MNB részére.

(2) A kitöltésre vonatkozó előírásokat a 7. melléklet tartalmazza.

7. § (1) A Bszt. hatálya alá tartozó szervezet, valamint a befektetési alapkezelő az 1287/2006/EK rendelet 13. cikke alapján fennálló adatszolgáltatási kötelezettségét a 8. melléklet „ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA” 1. sora szerinti MiFID tranzakciós jelentés 8. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal, formában és határidőre való megküldésével teljesíti az MNB részére.

(2) A Bszt. hatálya alá tartozó szervezet, valamint a befektetési alapkezelő az értékpapírtranszferek, értékpapír-átvezetések adatairól a 8. melléklet „ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA” 2. sora szerinti MIFTR jelentés 8. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal, formában és határidőre való megküldésével eseti felügyeleti jelentést teljesít az MNB részére. A kitöltésre vonatkozó előírásokat a 9. melléklet tartalmazza.

8. § A Tpt. szerinti tőzsdei tevékenységet végző szervezet a 10. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal, formában és határidőre napi felügyeleti jelentést teljesít az MNB részére.

9. §2 (1) Az adatszolgáltató a felügyeleti jelentést, a 231/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 110. cikke és az 1287/2006/EK bizottsági rendelet 13. cikke alapján fennálló adatszolgáltatási kötelezettségét, valamint a 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet szerinti adatszolgáltatásokat az MNB által meghatározott elektronikus formában, fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírással ellátva az MNB „Kihelyezett Adatküldő Program” megnevezésű jelentésfogadó rendszerén (a továbbiakban: KAP rendszer) keresztül teljesíti. A KAP rendszer használatát segítő útmutatást a KAP rendszer MNB honlapján közzétett Felhasználói kézikönyve tartalmazza.

(2) A felügyeleti jelentés formáját, szerkezetét megváltoztatni nem lehet.

(3) Az adatszolgáltató a feltöltött felügyeleti jelentésről a beérkezés időpontját, érkeztetési számát és a küldeményazonosító K-számát tartalmazó, automatikus „érkeztetett” üzenetet kap.

(4) A KAP rendszer a beküldött felügyeleti jelentés státuszáról – a feltöltött felügyeleti jelentés jogosultsági, tartalmi és technikai ellenőrzésének eredménye függvényében – a beküldéstől számított 24 órán belül automatikus üzenetet küld az adatszolgáltatónak. Hibás adatszolgáltatás esetén „visszautasított”, az adatszolgáltatás sikeres teljesítése esetén „feldolgozott” státuszról szóló üzenetet kap az adatszolgáltató.

(5) Az adatszolgáltatást az MNB akkor tekinti teljesítettnek, ha az adatszolgáltató elektronikus úton megküldött felügyeleti jelentése a KAP rendszerben „feldolgozott” státuszról szóló üzenetet kapott.

(6) Ha a felügyeleti jelentés valamely táblájának adattartalma nemleges, az adott tábla első sorát nulla („0”) értékkel feltöltve küldi meg az adatszolgáltató.

10. §3 (1) Az adatszolgáltató a felügyeleti jelentés, adatszolgáltatás teljesítésében való technikai akadályoztatásával kapcsolatos bejelentését elektronikus formában, az MNB „Elektronikus Rendszer Hitelesített Adatok Fogadásához” megnevezésű rendszerén (a továbbiakban: ERA rendszer) keresztül nyújtja be az MNB részére. Az ERA rendszer használatára vonatkozó szabályokat az engedélyezési, jóváhagyási, nyilvántartásba vételi és törlési eljárásokban, valamint a bejelentések során alkalmazott elektronikus űrlapok benyújtásának, a szervezetek és a Magyar Nemzeti Bank közötti kizárólagos elektronikus kapcsolattartás rendjéről és technikai feltételeiről, valamint a Magyar Nemzeti Bank által működtetett kézbesítési tárhely működtetéséről és használatáról szóló MNB rendelet, a használatot segítő útmutatást az ERA rendszer MNB honlapján közzétett Felhasználói kézikönyve tartalmazza.

(2) Az akadályoztatás technikai oka lehet különösen

a) az adatszolgáltatónak az adatszolgáltatásra használt informatikai rendszere működési rendellenessége vagy működésképtelensége,

b) a felhasználó akadályoztatása a számára kiosztott hozzáférési jogosultság megszűnése miatt,

c) a felhasználó akadályoztatása az általa használt elektronikus aláíró tanúsítvány érvénytelensége miatt.

(3) Az (1) bekezdés szerinti bejelentést az adatszolgáltató – a (6) bekezdésben foglaltak kivételével – az ERA rendszerben elérhető elektronikus űrlap kitöltésével teljesíti, amelyhez – az akadályoztatás jellegétől függően, amennyiben az rendelkezésre áll – mellékletként az akadályoztatás tényét igazoló dokumentumot is feltölti.

(4) Az ERA rendszerben korábban már regisztrált felhasználó az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségének érvényes elektronikus aláíró tanúsítvány hiányában is eleget tehet.

(5) A bejelentés mellékleteként elfogadott dokumentum formátumokat az MNB az ERA rendszerben, az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint teszi közzé.

(6) Ha az adatszolgáltató az ERA rendszer üzemzavara miatt vagy a (2) bekezdés b) pontja esetében bejelentési kötelezettségének elektronikus úton nem tud eleget tenni, az üzemzavar elhárításáig vagy az akadály megszűnéséig a bejelentést írásban, postai úton (levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank 1850 Budapest) vagy telefonon (telefonszám: +36 1 428-2752) teheti meg az MNB részére.

(7) A jelen § alkalmazásában:

a) akadályoztatás: az adatszolgáltató érdekkörében felmerült technikai okra visszavezethető olyan ténybeli állapot, amelynek a következtében az adatszolgáltató az adatszolgáltatást az annak teljesítésére előírt határidőben vagy határnapon nem képes teljesíteni;

b) elektronikus űrlap: a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet 2. § 3. pontjában meghatározott elektronikus formában adatszolgáltatásra szolgáló felület;

c) felhasználó: az adatszolgáltató nevében eljáró természetes személy;

d) üzemzavar: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 172. § n) pontjában meghatározott fogalom.

11. § (1) Ha az MNB megállapítja, hogy a felügyeleti jelentés javítást igényel, az adatszolgáltató a javított felügyeleti jelentést az MNB javításra vonatkozó felszólítása kézhezvételétől számított 2 munkanapon belül küldi meg az MNB részére.

(2) Ha az adatszolgáltató a felügyeleti jelentés teljesítését követően olyan, az adatszolgáltató által – számviteli politikájában vagy egyéb módon – meghatározott jelentős mértékű eltérést tár fel, amely a 2. § (2) bekezdése szerinti, a felügyeleti jelentés alapjául szolgáló nyilvántartások javítását teszi szükségessé, akkor a felügyeleti jelentést visszamenőleg is, az eltéréssel érintett teljes időszakra vonatkozóan módosítja. A jelen bekezdés szerint módosított felügyeleti jelentést az eltérés feltárásától számított 15 munkanapon belül küldi meg az adatszolgáltató az MNB részére.

12. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2016. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 9. és a 10. § 2016. július 4-én lép hatályba.

13. § (1) A tőkepiaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 52/2014. (XII. 9.) MNB rendelet szerinti, 2016. január 1-jét megelőző tárgyidőszakra vonatkozó felügyeleti jelentés, adatszolgáltatás teljesítésére a tőkepiaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 52/2014. (XII. 9.) MNB rendelet szabályait kell alkalmazni.

(2) Az e rendelettel elrendelt, 2016. július 4-ét megelőzően teljesítendő felügyeleti jelentések, adatszolgáltatások teljesítésére, valamint a teljesítésben való akadályoztatás bejelentésére a tőkepiaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 52/2014. (XII. 9.) MNB rendelet 8. és 10. §-ában foglaltak az irányadók.

14. § E rendelet

1. 7. § (1) bekezdése, valamint 9. és 10. §-a a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások nyilvántartás-vezetési kötelezettségei, az ügyletek bejelentése, a piac átláthatósága, a pénzügyi eszközök piaci bevezetése, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő végrehajtásáról szóló 2006. augusztus 10-i 1287/2006/EK bizottsági rendelet 12. és 13. cikke,

2. 9. és 10. §-a – a pénz- és hitelpiaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 51/2015. (XII. 9.) MNB rendelet 10. és 11. §-ával együtt – az intézmények 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti felügyeleti adatszolgáltatása tekintetében végrehajtás-technikai standardok megállapításáról szóló 2014. április 16-i 680/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 17. cikk (1) bekezdése,

3. 9. és 10. §-a a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a mentességek, az általános működési feltételek, a letétkezelők, a tőkeáttétel, az átláthatóság és a felügyelet tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2012. december 19-i 231/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 110. cikke

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

15. §4

1. melléklet a 49/2015. (XII. 9.) MNB rendelethez

Általános kitöltési előírások

I.

A felügyeleti jelentésre vonatkozó általános szabályok

1. Kapcsolódó jogszabályok

1.1.    a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény;

1.2.    a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.);

1.3.    a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számv.tv.);

1.4.    Tpt.;

1.5.    a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.);

1.6.    Bszt.;

1.7.    a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.);

1.8.    a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.);

1.9.    Kbftv.;

1.10.    a befektetési alapok éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 215/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet;

1.11.    a kockázati tőketársaságok és a kockázati tőkealapok éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 216/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 216/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet];

1.12.    a befektetési vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 251/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Bkr.);

1.13.    az egyes pénz- és tőkepiaci szolgáltatásokat is végző egyéb vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 327/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet;

1.14.    a javadalmazási politikának a hitelintézet és a befektetési vállalkozás mérete, tevékenységének jellege, köre és jogi formájából eredő sajátossága figyelembevételével történő alkalmazásáról szóló 131/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 131/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet];

1.15.    a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló 78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet;

1.16.    az ÁÉKBV-alapkezelőre vonatkozó szervezeti, összeférhetetlenségi, üzletviteli és kockázatkezelési követelményekről szóló 79/2014. (III. 14.) Korm. rendelet;

1.17.    a 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások nyilvántartás-vezetési kötelezettségei, az ügyletek bejelentése, a piac átláthatósága, a pénzügyi eszközök piaci bevezetése, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő végrehajtásáról szóló 2006. augusztus 10-i 1287/2006/EK bizottsági rendelete (a továbbiakban: 1287/2006/EK rendelet);

1.18.    a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a mentességek, az általános működési feltételek, a letétkezelők, a tőkeáttétel, az átláthatóság és a felügyelet tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2012. december 19-i 231/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottság rendelet (a továbbiakban: ABAK-rendelet);

1.19.    a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: CRR);

1.20.    az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az intézményekre vonatkozó tőkekövetelményekre alkalmazandó szabályozási technikai standardok tekintetében való kiegészítéséről szóló 2014. január 7-i 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet;

1.21.    a pénzügyi eszközök piacairól, a 85/611/EGK és a 93/6/EGK tanácsi irányelv, és a 2000/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 93/22/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 21-i 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: MIFID);

1.22.    az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 2009. július 13-i 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: ÁÉKBV irányelv);

1.23.    az alternatív befektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról szóló 2011. június 8-i 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: ABAK irányelv);

1.24.    a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2013. június 26-i 2013/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: CRD).

2. Rövidítések

2.1.    BAMOSZ: Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége;

2.2.    BÉT: Budapesti Értéktőzsde;

2.3.    EGT állam: az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam (EU tagállamok, Norvégia, Liechtenstein, Izland);

2.4.    EU: Európai Unió;

2.5.    PIBB: a pénzügyi intézmények (hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások), a befektetési vállalkozások, és a biztosító részvénytársaságok (beleértve a viszontbiztosítókat is) összefoglalóan.

3. Fogalmak

3.1.    Alapbér: az intézmény által nyújtott minden olyan javadalmazás, amelynek kifizetéséhez az intézmény nem szabja feltételül valamilyen előre meghatározott teljesítménymutató elérését.

3.2.    Az adatszolgáltató (a közvetlen tulajdon alapján hitelintézetek esetében 10%-ot, befektetési vállalkozások esetében 5%-ot meghaladó részesedésű) tulajdonosának érdekeltségi körébe tartozó vállalkozás: olyan gazdasági társaság, amelyben a befektetési vállalkozás vagy a befektetési vállalkozás tulajdonosa, igazgatósági tagja, felügyelő bizottsági tagja, ügyvezetője, illetve ezek közeli hozzátartozója a Ptk. 3:324. § (1) bekezdése szerinti minősített többséget jelentő részesedéssel rendelkezik.

3.3.    Az adatszolgáltató (a közvetlen tulajdon alapján hitelintézetek esetében 10%-ot, befektetési vállalkozások esetében 5%-ot meghaladó részesedésű) tulajdonosának érdekeltségi körébe tartozó természetes személy: az adatszolgáltató hitelintézetek esetében 10%-ot, befektetési vállalkozások esetében 5%-ot meghaladó részesedésű tulajdonosának érdekeltségi körébe tartozó vállalkozás tulajdonosa, igazgatósági tagja, felügyelő bizottsági tagja, ügyvezetője, illetve ezek közeli hozzátartozója.

3.4.    Alklíring tag: az a szabályozott piaci kereskedési joggal rendelkező jogi személy, amelynek garantált szabályozott piaci ügyleteit egy általános klíringtaggal kötött szerződése alapján a KELER KSZF Központi Szerződő Fél Zrt. az általános klíringtag számára garantálja.

3.5.    Devizabelföldi: a Tpt. 5. § (1) bekezdés 30. pontja szerinti személyek, szervezetek

3.6.    Devizakülföldi: a Tpt. 5. § (1) bekezdés 31. pontja szerinti személyek, szervezetek.

3.7.    Értékpapírok fizikai készlete: az értékpapíroknak – mind a nyomtatott, mind a dematerializált értékpapíroknak – a jelentés tárgynapjára vonatkozóan elszámolt, és az őrzési helyeken, továbbá a központi értéktári számlákon meglévő tényleges készlete.

3.8.    Értékpapír forgalomba hozatal szervezési tevékenység: pénzügyi eszköz elhelyezése a pénzügyi eszköz vételére vonatkozó kötelezettségvállalás nélkül.

3.9.    Felhőszolgáltatás: a 37G és 50U Informatikai adatok táblában szereplő fogalom, amely a számítási felhőre irányuló számítástechnikai tevékenység, amikor olyan állományokkal és programokkal dolgozik az intézmény, amelyek fizikailag nem az intézmény saját számítógépén, hanem az interneten, egy ismeretlen helyen találhatók, képletesen a „felhőben”.

3.10. Felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület: a Bszt. 4. § (2) bekezdés 98. pontja szerinti fogalom.

3.11.    Garantált teljesítményjavadalmazás: az intézmény által az újonnan belépő vezető állású személy és munkavállaló részére a teljesítménytől függetlenül nyújtott, előre rögzített mértékű javadalmazás.

3.12.    Halmozó részvény: a jegyzett és befizetett részvények közül azok az osztalékelsőbbségi részvények, amelyek a nyereséges év(ek)ben a korábbi (esetleg) veszteséges év(ek)ben elmaradt hozamokra is feljogosítanak.

3.13.    Harmadik ország: olyan ország, amely nem részese az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásnak.

3.14.    Idegen tulajdonú értékpapír: az ügyfél tulajdonát képező értékpapír.

3.15. Irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület: A Bszt. 4. § (2) bekezdés 97. pontja szerinti fogalom.

3.16.    Javadalmazás: a Bszt. 4. § (2) bekezdés 82. pontjában meghatározott fogalom.

3.17.    Kapcsolt vállalkozás: a Számv.tv. 3. § (2) bekezdés 7. pontjában meghatározott vállalkozás.

3.18.    Kereskedelmi banki és lakossági banki tevékenység: a CRR 317. cikk (4) bekezdésének 2. táblázatában meghatározott fogalom.

3.19.    Kereskedési könyvi bizományi ügyletek fedezetére (biztosítékára) vonatkozó fedezeti szorzók: állampapírok esetében – ide nem értve az állampapír-alapok befektetési jegyeit – a szorzó értéke 0,9, egyéb tőzsdei papíroknál – ideértve az állampapír-alapok befektetési jegyeit is – a szorzó értéke 0,8.

3.20.    Kiegészítő szolgáltatás: a Bszt. 5. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenység.

3.21.    Klíringtag: az a személy, aki a KELER KSZF Központi Szerződő Fél Zrt.-vel klíringtagsági szerződést, és a KELER Központi Értéktár Zrt.-vel szolgáltatási szerződést kötött a garantált szabályozott piaci vagy a gázpiaci ügyletek elszámolására és teljesítésére.

3.22. Kockázati profilra jelentős hatást gyakorló személyek: azon vezető állású személyek és munkavállalók, akik szakmai tevékenysége a CRD 92. cikk (2) bekezdése szerint jelentős hatást gyakorol az intézmény kockázati profiljára.

3.23.    Kockázati teljesítmény újraértékelése: a 131/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés 4. pontja szerinti fogalom.

3.24.    Meghatározó piaci szereplő: a CRR 227. cikk (3) bekezdésében meghatározott szervezetek.

3.25.    MiFID tábla: az 1287/2006/EK rendelet 13. cikkében előírt tranzakciós jelentés.

3.26.    Nyitva szállítás megbízás alapján teljesített ügyleteknél: amennyiben az ügyfél rendelkezési jogot szerez a megbízás alapján teljesített ügyletből származó pénz-, illetve pénzügyi eszköz fölött, mielőtt a befektetési vállalkozás felé rendezte volna az ügyletből ráháruló minden pénzügyi teljesítési, illetve pénzügyi eszköz szállítására vonatkozó szerződés szerinti kötelezettségét.

3.27.    Piaci árral rendelkező pénzügyi eszköz: minden olyan pénzügyi eszköz, amelyre a jelentési időpontot megelőző egy naptári hónapban legalább öt, az adatszolgáltató által dokumentálható (de nem feltétlenül az adatszolgáltató által lebonyolított) kötés történt, illetve legalább öt alkalommal volt rá nyilvános vételi vagy eladási árajánlat.

3.28.    Tárgyévi javadalmazás:

a) a tárgyév teljesítményéért az intézmény által a tárgyévben kifizetett, az Szja. tv. szerinti jövedelem, valamint a tárgyév teljesítményéért a tárgyév végéig számvitelileg elhatárolt, és a tárgyév lezárását követően kifizetendő, nem halasztott jövedelem,

b) a tárgyév teljesítményéért a tárgyév végéig számvitelileg elhatárolt, és a tárgyév lezárását követően kifizetendő halasztott jövedelem és

c) a tárgyévet megelőző üzleti év, illetve évek teljesítményéért a tárgyévre halasztott, és az intézmény által a tárgyévben kifizetett vagy elhatárolt jövedelem, kivéve, ha azt az intézmény a tárgyévet megelőző üzleti évben, illetve években a b) pont szerint számvitelileg elhatárolta.

3.29.    Tárgyévi halasztott teljesítményjavadalmazás: a tárgyévi javadalmazásnak a 3.28. pont b) és c) alpontja szerinti eleme.

3.30.    Teljesítményjavadalmazás: a Bszt. 4. § (2) bekezdés 83. pontjában meghatározott fogalom.

3.31.    Tőkeáttétel: a nyitott pozíció piaci értéke, a rendelkezésre bocsátott fedezet, alapletét piaci értéke.

3.32.    T nap: az ügyletkötés napja.

3.33.    Ügyfél azonosító: belföldi vállalkozás esetén a KSH-törzsszám (az adószám első nyolc számjegye), belföldi természetes személynél a születési dátum, külföldi ügyfél esetében az adatszolgáltató által alkalmazott azonosító (pl. SWIFT kód).

3.34.    Ügyfelet, ügyfélcsoportot jelölő kódok:

    A - az adatszolgáltató Számv.tv. 3. § (2) bekezdés 1. pontja szerinti anyavállalata;

    T - az adatszolgáltató anyavállalatnak nem minősülő, hitelintézetek esetében 10%-ot, befektetési vállalkozások esetében 5%-ot meghaladó részesedésű tulajdonosa (természetes személy, jogi személy);

    K - az adatszolgáltató Számv.tv. 3. § (2) bekezdés 2-4. pontja szerinti kapcsolt vállalkozása;

V - az adatszolgáltató hitelintézetek esetében 10%-ot, befektetési vállalkozások esetében 5%-ot meghaladó részesedésű tulajdonosának érdekeltségi körébe tartozó vállalkozás (jogi személy);

S - az adatszolgáltató hitelintézetek esetében 10%-ot, befektetési vállalkozások esetében 5%-ot meghaladó részesedésű tulajdonosának érdekeltségi körébe tartozó természetes személy;

    E - a fenti kategóriába nem tartozó személyek, szervezetek és vállalkozások.

3.35.    Vállalati pénzügyek, kereskedési és értékesítési tevékenység: a CRR 317. cikk (4) bekezdésének 2. táblázatában meghatározott fogalom.

3.36.    Vezető állású személy: a Bszt. 4. § (2) bekezdés 71. pontja szerinti személy.

3.37.    Vonatkozási idő: azon időpont, illetve időszak, amelyre a felügyeleti jelentés vonatkozik.

3.38. A táblákban és a kitöltési előírásokban használt további fogalmakat, rövidítéseket – külön magyarázat hiányában – az 1. pont szerinti jogszabályok által meghatározott módon kell érteni.

4. A felügyeleti jelentés formai követelményei

4.1. A felügyeleti jelentéssel egyidejűleg az elektronikus úton, pdf formátumban, kötelezően beküldendő file-okat az alábbi általános formai előírások figyelembe vételével kell csatolni:

-    a file név nem tartalmazhat szóközt, a megnevezésben az elválasztás egy aláhúzás karakterrel történik,

-    a file név felépítése: törzsszám_vonatkozás vége_melléklet típusa.pdf

A törzsszám az adatszolgáltató adószámának első nyolc karaktere.

A vonatkozás vége a tárgyidőszak záró napja, vagyis az éves auditált felügyeleti jelentéssel egyidejűleg küldendő dokumentumok esetén a vonatkozás vége a mérleg fordulónapja, pl. a 2013. évre vonatkozóan: „20131231”.

A fentiek alapján pl. az éves beszámoló mellékletét képező kiegészítő melléklet file neve: xxxxxxxx_20131231_kiegmell

A melléklet típusa az MNB felé elektronikusan megküldendő dokumentumok rövid megnevezését tartalmazza, amelyek megtalálhatók a 2. és 4. melléklet összefoglaló tábláiban.

4.2. Amennyiben a felügyeleti jelentés valamely táblájának adattartalma nemleges, akkor az adatszolgáltató a tábla első sorát nulla („0”) értékkel feltöltve küldi meg.

4.3. Amennyiben az adatszolgáltató módosító jelentést küld, azzal egyidejűleg tájékoztatja az MNB-nek az adott adatszolgáltató felügyeletét ellátó főosztályát a módosításról és annak indokairól.

A módosított jelentésben az érintett tábla javítás miatt módosuló minden sorát (beleértve az összegző sorokat is) a „Mód” oszlopban „M”-mel kell megjelölni. A teljes jelentést (javított adatot nem tartalmazó, és a nemleges táblát is) ismételten meg kell küldeni.

4.4. Nem kell értéket beírni

-    az ismétlő sorok mezőibe akkor, ha az adatszolgáltatónak nincs jelentenivalója, vagyis az ismétlő sor minden jelentett értéke nulla lenne,

-    a valós értékelést bemutató mezőkbe, ha az adatszolgáltató még nem alkalmaz valós értékelést.

Minden egyéb esetben értéket (legalább nullát) kell szerepeltetni a mezőben.

4.5. A táblák „Megnevezés” mezőibe az adatszolgáltatók nem írhatnak adatot, szöveget.

A táblák szöveges mezőibe történő adatbevitelkor vessző karakter nem használható.

4.6. A pénznemben kifejezett adatokat – az adott táblában, kitöltési előírásban foglalt, az adatok nagyságrendjére vonatkozó eltérő rendelkezés hiányában – egy forintra, illetve az adott deviza egységére kerekítve kell megadni.

5. A felügyeleti jelentés tartalmi követelményei

5.1. A hatályos számviteli jogszabályok szerint az adatszolgáltatónak saját magának kell az adatgyűjtését, analitikáját, nyilvántartását megszervezni és gondoskodni arról, hogy minden egyes táblába csak bizonylattal alátámasztott, és az adatszolgáltató nyilvántartásaiban rögzített gazdasági eseményekről kerüljön be adat.

5.2. A nyilvántartási rendszernek meg kell felelnie a jogszabályi előírásoknak, és felügyeleti ellenőrzésre is alkalmasnak kell lennie. Biztosítani kell, hogy az adatszolgáltató működését szolgáló belső szabályzatok, előírások, az ügyletekre vonatkozó dokumentációk, szerződések, valamint a számviteli és egyéb nyilvántartások magyar nyelven álljanak rendelkezésre.

5.3. A felügyeleti jelentésben szereplő állományoknak (a napi vonatkozási idejű jelentések kivételével) meg kell egyezniük a hó végére lezárt mérleg- és mérlegen kívüli tételek állományaival. Az éves jelentés sorait a könyvvizsgáló által ellenőrzött (auditált) mérlegadatok és mérlegen kívüli nyilvántartások alapján kell az MNB részére megküldeni.

5.4. A kijelölésen alapuló felügyeleti jelentés vonatkozási időpontját, határidejét, az adatszolgáltatás időtartamát és az adatszolgáltatásra kötelezettek körét az MNB egyedi kijelölésben határozza meg. A kijelölésen alapuló felügyeleti jelentés teljesítésének kötelezettségéről az MNB az általa kijelölt adatszolgáltatót írásban értesíti. Az adatszolgáltatónak folyamatosan biztosítania kell, hogy nyilvántartásai, informatikai rendszerei alkalmasak legyenek e felügyeleti jelentések előállítására.

5.5. Az egyes (eszköz- és forrás-, illetve eredménykimutatási) tételek részletezése a Számv.tv., valamint a vonatkozó számviteli kormányrendeletek szerinti előírásoknak megfelelően történik.

5.6. A forgalmi típusú jelentéseknél a forintra átszámítás az ügylet napján érvényes árfolyammal történik, az intézmény számviteli politikájában lefektetetteknek megfelelően.

5.7. Az értékpapírok állományára vonatkozó jelentésekben az érvénytelen, valamint a lejárt értékpapírokat nem kell szerepeltetni.

2. melléklet a 49/2015. (XII. 9.) MNB rendelethez

MHKT_1.PDF

3. melléklet a 49/2015. (XII. 9.) MNB rendelethez

A Bszt. hatálya alá tartozó szervezet és a Tpt. szerinti központi értéktári tevékenységet végző szervezet felügyeleti jelentéseire vonatkozó kitöltési előírások

I.

A felügyeleti jelentésre vonatkozó általános szabályok

1. Kapcsolódó jogszabályok, fogalmak, rövidítések

A felügyeleti jelentés teljesítése során alkalmazandó jogszabályok körét az 1. melléklet 1. pontja, a táblákban és a kitöltési előírásokban használt rövidítéseket az 1. melléklet 2. pontja, a fogalmak értelmezésére vonatkozó rendelkezést az 1. melléklet 3. pontja határozza meg.

2. A felügyeleti jelentés formai követelményei

A felügyeleti jelentés követelményeit az 1. melléklet 4. pontja határozza meg.

3. A felügyeleti jelentés tartalmi követelményei

A felügyeleti jelentés tartalmi követelményeit az 1. melléklet 5. pontja határozza meg.

II.

A felügyeleti jelentésre vonatkozó részletes szabályok

1. Egyedi táblák

30B Pénzfedezettségi jelentés

A tábla kitöltése

A táblát tárgynapra kell kitölteni, a saját pénzeszközöket és az ügyfelet megillető pénzeszközöket elkülönítetten, devizanemenként megbontva.

Az egyes devizákra vonatkozó adatok (2-5. oszlop) az adott deviza egységében szerepelnek. Ahol több deviza összesítéséről van szó (vagyis az 1. és a 6. oszlopban), az adatokat az MNB által közzétett, a vonatkozási napra irányadó hivatalos devizaárfolyamon átszámítva, forintban kell megadni.

A negatív számlaegyenlegeket - abszolút értéken - hitelként kell jelenteni (a 30B31 sorban).

A tábla sorai:

30B1

Ügyfelek követelései

Az ügyfeleket tárgynapon megillető - mind az ügyfélszámlán lévő, mind az arra át nem vezetett - pénzeszközök.

30B11

Ügyfélszámlák bruttó követel egyenlege

A tárgynapra vonatkozóan az ügyfélszámlák követel egyenlegeit tartalmazza. Az összesítésnél bruttó elvet kell követni, a tartozások és követelések ügyfelek között nem nettósíthatóak, minden ügyfelet külön-külön kell számba venni.

Ha az adatszolgáltató az ügyfélszámláról az ügyfél részére pénzkifizetést teljesít, akkor az ügyfelekkel szembeni tartozás összegének módosítását a számviteli politikában meghatározott elvek alapján kell végrehajtani.

30B2

Pénzeszközök

E táblában pénzeszköznek minősülnek a más szempontból (pl. számvitel, likviditás) követelésnek tekintendő tételek.

30B212

Elszámolási szolgáltatást nyújtó intézményeknél, illetve központi értéktáraknál lévő pénzeszköz

A KELER Központi Értéktár Zrt.-nél, más központi értéktárban, elszámolási szolgáltatást nyújtó intézményeknél lévő összes pénzeszköz. A befektetési vállalkozás ügyfeleinek pénzeszközeit a „megbízói pénzeszköz” sorokon kell jelenteni.

30B213

Hitelintézetnél, harmadik országban hitelintézeti tevékenység végzésére jogosító tevékenységi engedéllyel rendelkező hitelintézetnél, központi banknál vezetett számla

Az adatszolgáltató által hitelintézet(ek)nél, központi banknál vezetett számlák napi záró egyenlegei közül a pozitív (és nulla) értékek összege. (A negatív egyenlegek – abszolút értéken – számolt összegét a 30B31 sor tartalmazza.)

 

 

30B23

Más befektetési szolgáltató(k)nál lévő pénzeszköz

Bármely más befektetési szolgáltatónál (így a klíringtagoknál) elhelyezett pénzeszközök.

30B24

Közvetítőnél lévő megbízói pénzeszköz

Az adatszolgáltató által igénybe vett közvetítőnél lévő megbízói pénzeszközök összege.

30B25

Úton lévő pénzeszköz

Az adatszolgáltató saját vagy ügyfele tulajdonában lévő azon pénzeszközök, amelyek az adatszolgáltató különböző külső vagy belső letéti helyei között (így különösen: hitelintézetnél vezetett számlák között, tőzsdeforgalmi számla és hitelintézetnél vezetett számla között, pénztár és hitelintézetnél vezetett számla vagy tőzsdeforgalmi számla között, illetve pénztárak között) mozgásban vannak, az utalást indító letéti hely nyilvántartásából kivezették, de a célszámlán még nem írták jóvá.

30B261

Saját pénzeszközök összesen

Az adatszolgáltató saját tulajdonú pénzeszközeinek összegét kell összesítve szerepeltetni. Az ügyféltől árfolyamnyereség címén levont adót amíg az intézmény ténylegesen nem fizeti meg szintén a saját pénzeszközök között kell kimutatni.

30B262

Ügyfélkövetelések pénzfedezete

A „megbízói” pénzeszközök összesített értéke.

30B31

Igénybe vett hitelek (abszolút értéken)

Hitel- vagy kölcsönszerződés alapján igénybe vett, bármilyen nemű hitelnek, valamint a negatív számlaegyenlegeknek abszolút értéken vett összege.

30B32

Saját számlán lévő állampapírok árfolyamértéke

A saját számlán lévő állampapírok azon a valószínűsíthető piaci értéken, amelyen értékesíthetők.

30B4

Központi szerződő félnél lévő garancia alapok

A garancia alapokra vonatkozó, KELER KSZF Központi Szerződő Fél Zrt. által visszaigazolt összeget kell szerepeltetni.

30B5

Elsődleges fedezettség

Azon összeg, amivel az adatszolgáltató belső és külső letéti helyein (számláin) található ügyféltulajdonú pénzeszközök túl- vagy alulfedezik az ügyfelekkel szembeni bruttó kötelezettséget.

30B6

Másodlagos fedezettség

A 30B5 sortól annyiban tér el, hogy az adatszolgáltató pénztárában lévő, hitelintézetnél, központi banknál, központi értéktárnál vezetett saját számlákon elhelyezett, valamint más befektetési vállalkozásnál lévő saját pénzeszközöket, továbbá az úton lévő saját tulajdonú (az adatszolgáltató tulajdonában lévő) pénzeszközöket is figyelembe veszi.

Ugyanakkor le kell vonni a 30B31 sorban feltüntetett összeget (a hitelből fedezett ügyfélkövetelések kiszűrése érdekében).

30B7

Harmadlagos fedezettség

Ebben a sorban az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek fedezettsége – a fentiekben felsorolt pénzeszközök mellett – figyelembe veszi az adatszolgáltató saját számláján lévő állampapírok árfolyamértékét, továbbá a Garancia Alapokban fennálló részesedéseket is. (Az utóbbi eszközök a kereskedési jog végleges visszavonása után saját rendelkezésűvé válnak.)

30B8

Negyedleges fedezettség

Az ügyfélkövetelések negyedleges fedezettsége figyelembe veszi az előző három fedezettségi kategóriában levont, a 30B31 kódnál feltüntetett hitelek összegét is.

30B91

Ügyfélszámlák bruttó tartozik egyenlege

Az adatszolgáltató – ügyfelekkel szembeni pénzköveteléseit tartalmazó – ügyfélszámlák tartozik egyenlegeinek összege. Ez a sor nem érinti az előző sorokban feltüntetett, pénzfedezettségre vonatkozó számítást, csak tájékoztató jelleggel szerepel.

30C Értékpapír fedezettség részletezése (darab)

A tábla kitöltése

A saját tulajdonú papírokra és az ügyfelek papírjaira vonatkozó adatokat teljes körűen kell szolgáltatni.

Az értékpapírokat akkortól kell jelenteni, amikor azok megjeleníthetők a 3-10. oszlop valamelyikében.

A táblában minden ISIN kód csak egyszer szerepelhet.

A táblát darabszámmal kell kitölteni.

A befektetési jegyek esetében akkor kell az adatokat megadni, ha a vételek (illetve eladások) darabszáma már ismert. (Adott esetben pl. a T+2-dik napon.)

A tábla oszlopai:

3. és 4. oszlop

A KELER Központi Értéktár Zrt. kivonata alapján kell kitölteni.

7. és 8. oszlop

Az egyéb külső helyen lévő értékpapírok, ideértve az óvadékként, biztosítékként más adatszolgáltatónál elhelyezett értékpapírokat is.

9. és 10. oszlop

Azok az értéktárból vagy külső letétből kiszállított és a nyilvántartásból kivezetett értékpapírok, amelyeket a rendeltetési helyen még nem írtak jóvá. Értékpapír vásárlása esetén pozitív, eladása esetén negatív számot kell megadni.

12. oszlop

A saját tulajdonban álló (a saját számlára kölcsön vett, illetve arról kölcsönadott értékpapírok átvezetése után kialakult saját rendelkezésű értékpapír-állományból származó) értékpapírok állománya. A saját számlás és bizományi értékpapír-kölcsönzési ügyleteknél az értékpapír-kölcsönzési szerződés alapján az ügyfél számlájáról az adatszolgáltató számlájára, vagy az adatszolgáltató számlájáról az ügyfél számlájára, illetve az ügyfelek számlái között az értékpapírokat a Bkr. 10. § (1) és (2) bekezdéseinek előírásai alapján át kell vezetni, és az átvezetett értékpapírok mennyiségét kell a megfelelő rovatokon feltüntetni.

13. oszlop

Az értékpapír mennyiségi egységében fennálló, ügyfelekkel szembeni bruttó kötelezettség (módosítva az értékpapír-kölcsönzésből adódó állománymozgásokkal). Itt szerepeltetni kell azokat az értékpapírokat, amelyeket az ügyfél kapott óvadékba, de nem kell szerepeltetni azt az állományt, amelyet az ügyfél kölcsönadott egy harmadik félnek.

14. oszlop

Az értékpapír mennyiségi egységében fennálló, ügyfelekkel szembeni bruttó követelés (módosítva az értékpapír-kölcsönzésből adódó állománymozgásokkal).

31A Felügyeleti mérleg – Eszközök

A tábla sorai:

31A131

Tőzsdei ügyletek elszámolásaiból

Itt csak saját számlás ügyletekből származó követelések jelenhetnek meg. Azok az adatszolgáltatók, amelyek a tőzsdén kötött azonnali bizományi ügyleteikből adódóan fennálló, még nem teljesített követeléseiket év közben a számviteli szabályok szerint a főkönyvi mérleg számlákon is elszámolták, a hó végi záráskor, a bizományi ügyletek kapcsán tőzsdei ügyletek elszámolásaiból fennálló követeléseiket stornó tételként kötelesek kezelni, és a havi felügyeleti jelentésnek ebbe a sorába azt nem állíthatják be.

31A1333

Követelések tőzsdén kívül kötött ügyletek elszámolásaiból

Itt csak saját számlás ügyletekből származó követelések jelenhetnek meg.

31A13451

Ügyleti letétek, biztosítékok és árkülönbözetek összege

A határidős és opciós ügyletek esetén a fizetett letétek, pénzügyi biztosítékok, árkülönbözetek összege (amíg az ügylet le nem zárul).

31A139

Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete

A valós értéken történő értékelésbe bevont, le nem zárt kereskedési- és fedezeti célú származékos ügyletek várható eredménye.

31B Felügyeleti mérleg – Források

A tábla kitöltése

A 31B tábla kitöltése alapvetően megegyezik a számviteli előírásokban foglaltakkal, azonban egyes esetekben eltér attól. A számviteli mérleg tagolásától eltérő tételeknél az alábbiakban meghatározott előírásokat kell alkalmazni és annak megfelelően a mérlegben kimutatni.

A tábla sorai:

31B1134

Tőzsdén kívüli ügyletek elszámolásaiból

A tőzsdén kívül saját számlára teljesített (nem bizományi) ügyletekből adódóan keletkezett kötelezettség, valamint az a kötelezettség, amely akkor keletkezik, ha az adatszolgáltató a tőzsdén kívül a teljesített vételi megbízás esetén, az ügyféltől kapott vételár összegét a mérleg fordulónapjáig nem fizette ki az eladónak. Annak összegét az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek csökkenéseként és a tőzsdén kívül kötött ügyletek elszámolásaiból eredő kötelezettség növekedéseként kell a mérleg fordulónapjával elszámolni.

31B1137,

31B1147,

31B1157

Egyéb

Egyéb

Egyéb

Ezeken a sorokon „a befizetett, de a Cégbíróságon még be nem jegyzett tőke” - az alapítókkal szembeni kötelezettség – értékét kell szerepeltetni. A tőkeemelésnek azt a részét, amelyet a vállalkozás saját tőkén belüli tartalékából (tőke- vagy eredménytartalékból) hajt végre, csak a cégbírósági bejegyzést követően - a vonatkozó tartalékállomány csökkentésével egyidejűleg - lehet a jegyzett tőkében szerepeltetni.

31B116

Kötelezettségek értékelési különbözete

A pénzügyi kötelezettségek értékeléskori valós értékének és törlesztésekkel korrigált bekerülési értékének különbsége.

31B31

Céltartalék a várható kötelezettségekre

A határidős, opciós és swap ügyletek, a jegyzési garanciavállalás, a Bszt. szerint a tőke megóvására és a hozamra adott ígéret miatti, valamint a Számv.tv. miatt képzett egyéb céltartalékok.

31B413

Dotációs tőke

Fióktelep külföldi, nem EU székhelyű vállalkozásától a fióktelep létesítéséhez és működéséhez az alapító által tartósan, korlátlanul, tehermentesen a fióktelep szabad rendelkezésére bocsátott tőke.

31B461

Értékhelyesbítés értékelési tartaléka

A Számv.tv. 58. §-a szerinti piaci értékelés alapján meghatározott értékhelyesbítések összege.

31B462

Valós értékelés értékelési tartaléka

A Számv.tv. 59/A.-59/F. §-a szerinti valós értéken történő értékelés elszámolt értékelési különbözete.

31B48

Mérleg szerinti eredmény /év közben eredmény/ (+,-)

Az eredmény év közben az eredményszámlák lezárása utáni – a bevételeknek, ráfordításoknak és költségeknek – egyenlege, amelyet a társasági adóelőleg befizetett összegével csökkenteni kell.

Év végén az előzetes eredménynél az (előzetes adatok alapján meghatározott) adófizetési kötelezettséggel csökkentett összeget kell figyelembe venni.

Az év végi végleges adat a közgyűlés által elfogadott éves beszámoló szerinti (auditált) mérleg eredménye.

31C Tájékoztató adatok (1)

A tábla sorai:

31C11

Minősített befolyást jelentő PIBB-részesedések

A PIBB vállalkozásokba történt, minősített befolyást jelentő befektetések, függetlenül attól, hogy a forgatási célú (kereskedési célra vásárolt) értékpapírok között vagy a befektetett eszközök között szerepelnek a mérlegben.

31C12

Minősített befolyást nem jelentő PIBB-részesedések

A PIBB vállalkozásokba történt, minősített befolyást nem jelentő befektetések, függetlenül attól, hogy a forgatási célú (kereskedési célra vásárolt) értékpapírok között vagy a befektetett eszközök között szerepelnek a mérlegben.

31C14

Ügyfelekkel szembeni követelések

A Bkr. 4. § (3) bekezdésében meghatározott ügyfelekkel szembeni követelések.

31C15

Per alá vont követelések teljes értéke

A mérlegben szereplő követelésállományból az ügyfelekkel szembeni követelések azon része, amelyek bírósági per tárgyát képezik.

31C151

Peresített összeg a követelésekből

A mérlegben szereplő, per alá vont követelésekből a peresített összeg.

31C1511

Peresített összegből pénzügyileg rendezett

A peresített összegből a Számv.tv. 29. § (8) bekezdés szerint az egyéb követelések között szereplő összeg.

31C17

Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek

A Bkr. 5. § (8) bekezdés szerinti tételek.

31C19

Halmozott adófizetési kötelezettség (számított érték)

Az év kezdetétől a tárgyhó végéig esedékes (halmozott) adófizetési kötelezettség értékének (a társasági adótörvény előírásainak figyelembevételével számított) időarányos része.

31C191

Adófizetési kötelezettség és fizetett adóelőleg különbözete

Az év kezdetétől a tárgyhó végéig terjedő időszakra számított adófizetési kötelezettség és a ténylegesen befizetett adóelőleg különbözete. A fizetendő adókülönbözetet előjel nélkül kell feltüntetni. Ha a befizetett adóelőleg meghaladja az – időarányos – adófizetési kötelezettség összegét, a visszatérítendő adót (az adóhatósággal szembeni követelést) negatív előjellel kell szerepeltetni.

31C20

Átlagos állományi létszám (fő)

Átlagos statisztikai állományi létszám. A KSH előírásai szerint teljesített havi munkaügyi adatszolgáltatásban jelentett adatoknak megfelelően kell kitölteni.

31C21,

31C211, 31C212

31C221,

31C222,

31C223,

31C231,

31C232,

31C233

Közvetítők száma (db)

Függő ügynök (db)

Befektetési vállalkozás (db)

Ezt a három adatot a Bszt. 111. §-ának figyelembe vételével kell meghatározni.

Közvetítők által szerzett ügyfelek száma az időszak végén (fő, illetve db)

Közvetítők által szerzett ügyfélvagyon piaci értéken az időszak végén

Közvetítők részére kifizetett jutalék a tárgyhóban

Ezt a három adatot a Bszt. 111. §-a szerinti közvetítőkre vonatkozóan kell megadni.

Befektetési vállalkozás (mint közvetítő) által a megbízók részére közvetített ügyfelek száma az időszak végén (fő, illetve db)

Befektetési vállalkozás (mint közvetítő) által a megbízók részére közvetített ügyfélvagyon piaci értéken az időszak végén

Megbízóktól közvetítői tevékenységért befolyt jutalék a tárgyhóban

Ezt a három adatot a befektetési vállalkozás azon tevékenységére vonatkozóan kel megadni, amelyet a Bszt. 111. §-a szerinti közvetítői minőségében végez.

31D1 Tájékoztató adatok (2)

A tábla kitöltése

A devizában denominált értékpapírokat forintban kell szerepeltetni. Az átváltási árfolyam az adatszolgáltató számviteli politikájában meghatározott árfolyam, illetve ha ilyen nincs, akkor az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyam. A jelentésben a fizikai készletet kell szerepeltetni.

A tábla sorai:

31D1011

31D1012

31D10312

Ügyfélszámlák bruttó követel egyenlege

Az ügyfélszámlák tárgyhó végi követel egyenlegeit tartalmazza. Kitöltése a 30B11 sornál leírtak szerint történik, azzal a kiegészítéssel, hogy az ügyfelek ügyfélszámlára át nem vezetett követeléseit is szerepeltetni szükséges.

Ügyfélszámlák bruttó tartozik egyenlege

Az ügyfélszámlák tárgyhó végi tartozik egyenlegeit tartalmazza. Kitöltése a 30B91 sornál leírtak szerint történik.

Ügyfél tulajdonában lévő értékpapírok

A kölcsönadáskori nyilvántartási értéken kell szerepeltetni.

31D1041

31D10411

31D1042

Ügyfelek száma

Azon jogi és nem jogi személyek száma, akik valamely befektetési szolgáltatásra irányuló szerződéssel rendelkeznek az adatszolgáltatóval. Ha ugyanazon személy több szerződéssel vagy portfolióval is rendelkezik az adatszolgáltatóval, akkor is csak egyszer kell figyelembe venni.

Alapok és alapkezelők részére nyújtott szolgáltatás esetén, ha a szolgáltatás alapkezeléshez kapcsolódik, akkor az egyes alapokat, ha pedig portfoliókezeléshez kapcsolódik, akkor az egyes alapkezelőket kell egy személynek tekinteni.

Aktív ügyfelek száma

Aktív ügyfélnek minősül az az ügyfél, akinek ügyfélszámláján vagy értékpapírszámláján egyenleg szerepel, vagy aki az elmúlt egy évben valamilyen befektetési szolgáltatást (pl. befektetési tanácsadást) igénybe vett.

Vezetett ügyfél értékpapírszámlák száma (db)

A Tpt. 5. § (1) bekezdés 46. pontja szerinti értékpapírszámlák száma.

31D1043

Vezetett ügyfél pénzszámlák száma (db)

A Tpt. 5. § (1) bekezdés 130. pontja szerinti ügyfélszámlák száma. A hitelintézetnek a bankszámlának nem minősülő ügyfélszámlák számát kell megadnia.

31D1052

Portfóliókezelt vagyon átvételkori piaci értéken

A portfóliókezelési tevékenységet végző társaság által átvett vagy rendelkezése alá került vagyon átvételkori piaci értéken. A bekövetkezett tőkeváltozásokat (az átadott eszköz mennyiségi változásait) figyelembe kell venni az érték kiszámításánál.

31D1053

Portfóliókezelt vagyon aktuális piaci értéken

A portfóliókezelt vagyon, a hónap utolsó napjára meghatározott piaci értéken. Mind a tőkeváltozásokat, mind pedig a hozamok hatásait tartalmazza az adat.

31D107,

illetve

31D109

31D112,

illetve

31D113

Tárgyhóban szabályozott piacon teljesült (illetve továbbított) megbízások száma összesen - azonnali ügyletek (db)

Tárgyhóban szabályozott piacon kívül teljesült (illetve továbbított) megbízások száma összesen - azonnali ügyletek (db)

Az ügyféltől felvett és továbbított megbízások, valamint az ügyfél javára végrehajtott megbízások. Nem kell figyelembe venni azokat a megbízásokat, amelyek csupán az ügyletek elszámolására vonatkoznak, vagyis amikor az ügyfél az adatszolgáltató bevonása nélkül, közvetlenül kötötte az ügyletet a partnerével.

Internalizálás a tárgyhóban

Rendszeres internalizálás a tárgyhóban

A 35B táblában jelentett forgalomból az internalizált, illetve rendszeres internalizálás keretében teljesített megbízások értéke.

31D2 Idegen tulajdonú értékpapírok állománya piaci értéken és a tárgynapi értékpapírtranszferek

A tábla kitöltése

A piaci érték meghatározásához a CRR-ben előírt értékelési szabályokat kell alkalmazni. A devizában denominált értékpapírok árát és ügyletértékét a 31D1 táblánál írtak szerint kell forintra átváltani. A jelentésben a fizikai készletet kell szerepeltetni.

A tábla sorai:

31D21 Idegen tulajdonú értékpapírok állománya piaci értéken

A 31D21 sor, hasonlóan a 31D1 táblakódú tábla 31D1021 sorához, az idegen tulajdonú értékpapírok összesített állományát tartalmazza piaci értéken, csak a megbontásban különböznek egymástól. Ennek megfelelően, a nyilvántartásokban az alábbi elvi egyezőségeknek naponta teljesülniük kell:

-    a 31D1021 sor 1. oszlopában szereplő adat egyenlő a 31D21 sor 1-7. oszlopáig terjedő részösszeggel,

-    a 31D1021 sor 2. oszlopában szereplő adat egyenlő a 31D21 sor 8-14. oszlopáig terjedő részösszeggel, és

-    a 31D1021 sor 3. oszlopában szereplő adat egyenlő a 31D21 sor 15. oszlopában szereplő adattal.

31D22 Betranszferált értékpapírok

Ezen a soron az adott vonatkozási napon végrehajtott, más befektetési szolgáltató által vezetett számláról érkező értékpapírtranszferek közül csak azokat kell jelenteni, amelyek nem tranzakciók (ügyletek) végrehajtását jelentik (így az értékpapírtranszferrel párhuzamosan pénzmozgás sem történik, pl. egy ügyfél egy másik befektetési szolgáltatónál vezetett számlájáról transzferál értékpapírt az adatszolgáltatónál vezetett értékpapírszámlájára). A sort a fizikai készlet alapján kell tölteni, tehát csak azoknak a transzfereknek a figyelembe vételével, amelyeknél az értékpapíroldali teljesítés ténylegesen megtörtént.

A harmadik fél letétkezelő által vezetett számláról érkező transzfereket nem kell jelenteni (harmadik fél letétkezelő az az intézmény, amelynél a befektetési szolgáltató a saját és ügyfelei pénzeszközeit és pénzügyi eszközeit ténylegesen, fizikailag elhelyezi, ahol a számláit vezeti).

31D23 Kitranszferált értékpapírok

Kitöltésére a 31D22 sornál leírtak alkalmazandók azzal, hogy az ott szereplő transzferekkel ellentétes irányú értékpapírmozgásokra vonatkozó adatokat szükséges jelenteni.

A befektetési alapok besorolása a 31D3 táblánál megadott táblázatban szereplő, BAMOSZ által használt kategóriákba történik, kiegészítve a kockázati tőke- és magántőkealappal.

31D3 Forgalmazott, külföldi kibocsátású befektetési jegyek

A tábla kitöltése

A táblát az intézmény által forgalmazási szerződés alapján forgalmazott – MNB határozattal magyarországi forgalomba hozatalra engedélyezett, vagy az ÁÉKBV és ABAK irányelv alapján forgalmazott – külföldi kibocsátású befektetési jegyekről kell elkészíteni. Az egyes alapokat az általuk követett befektetési politika alapján (a BAMOSZ által is alkalmazott kategóriáknak megfelelően) kell az alábbi kategóriákba sorolni.

A tábla eseti jelentés, csak akkor kell kitölteni, ha az abban szereplő adatok megváltoztak. A tábla mindig az aktuális teljes listát tartalmazza.

A tábla oszlopai

4. oszlop: A lehetséges értékek: „ABA”, „ÁÉKBV”.

A befektetési alapok kategorizálása

A befektetési alapok kategóriái

A besorolás kritériumai

Likviditási alapok (ide értve a rövid lejáratú pénzpiaci alapokat is)

A portfolióban lévő eszközök súlyozott átlagos hátralévő futamideje a 60 napot, az eszközök súlyozott átlagos hátralévő élettartama a 120 napot nem haladhatja meg. Emellett az egyes értékpapírok hátralévő futamideje legfeljebb 397 nap lehet.

Pénzpiaci alapok

A portfolióban lévő eszközök súlyozott átlagos hátralévő futamideje a 6 hónapot, az eszközök súlyozott átlagos hátralévő élettartama a 12 hónapot nem haladhatja meg. Emellett az egyes értékpapírok hátralévő futamideje legfeljebb 2 év, a legközelebbi kamat-meghatározási időpontig legfeljebb 397 nap lehet.

Rövid kötvényalapok

A portfolióban lévő eszközök átlagos hátralévő futamideje 6 hónap és 3 év közötti.

Hosszú kötvényalapok

A portfolióban lévő eszközök átlagos hátralévő futamideje meghaladja a 3 évet.

Szabad futamidejű kötvényalapok

Olyan alapok, amelyek nem ragaszkodnak egy előre meghatározott durációs limithez.

Kötvénytúlsúlyos (vagy óvatos) vegyes alapok

A portfolióban lévő nem kötvény típusú eszközök aránya nem haladja meg a 35%-ot. A nem részvény típusú eszközök kategóriánként (pl. ingatlan-típusú, árupiaci típusú) legfeljebb 20 %-ot tehetnek ki – ebből a szempontból a befektetési jegyek teljes egészében a kategóriának megfelelő kitettséget jelentenek, függetlenül az alap feltöltöttségétől.

Kiegyensúlyozott vegyes alapok

A portfolióban lévő nem kötvény típusú eszközök aránya 35-65%. A nem részvény típusú eszközök kategóriánként (pl. ingatlan-típusú, árupiaci típusú) legfeljebb 40 %-ot tehetnek ki – ebből a szempontból a befektetési jegyek teljes egészében a kategóriának megfelelő kitettséget jelentenek, függetlenül az alap feltöltöttségétől.

Dinamikus vegyes alapok

A portfolióban lévő nem kötvény típusú eszközök aránya meghaladja a 65%-ot. A nem részvény típusú eszközök kategóriánként (pl. ingatlan-típusú, árupiaci típusú) legfeljebb 40 %-ot tehetnek ki – ebből a szempontból a befektetési jegyek teljes egészében a kategóriának megfelelő kitettséget jelentenek, függetlenül az alap feltöltöttségétől.

Részvényalapok

A portfolióban lévő részvény-típusú eszközök aránya meghaladja a 80%-ot.

Árupiaci alapok

Azon alapok, amelyek legalább 50%-ban árupiaci kitettséget jelenítenek meg (ami lehet alapokon vagy származékos ügyleteken keresztül).

Abszolút hozamú alapok

Azon alapok, amelyek tőkepiaci környezettől független pozitív hozam elérésére törekednek, és kiinduló pontként a kockázatmentes hozam meghaladását tekintik.

Tőkevédett alapok

A Kbftv. 3. melléklet I. fejezet I. 1.14 szerinti hozamot, illetve tőkemegóvást ígérő, illetve garantáló alapok.

Származtatott alapok

Azon származtatott ügyletekbe fektető alapok, amelyek nem tartoznak a fenti alapok közé.

Közvetlen ingatlanokba fektető alapok

Azon alapok, amelyek az ingatlankitettséget közvetlen ingatlanok tartásával valósítják meg.

Közvetett ingatlanokba fektető alapok

Azon alapok, amelyek a 40 %-ot meghaladó ingatlankitettséget közvetett módon (alapokon, ingatlanrészvényeken stb.) keresztül valósítják meg.

Az egyes alapok kategóriába sorolásának kiegészítő szabályai:

a) Kötvény- és pénzpiaci alapok nem tartalmazhatnak részvény-típusú eszközöket. A határidős eladással fedezett részvények ebből a szempontból kötvényjellegű eszköznek minősíthetők, az eszköz futamideje ilyenkor megegyezik a határidős ügylet hátralévő lejárati idejével.

b) A befektetési jegyeket az őket kibocsátó alap kategóriájának megfelelően kell figyelembe venni.

c) A befektetési alapokba fektető alapok besorolását a mögöttes termék kategóriájának megfelelően kell figyelembe venni.

Ebben a táblában a BAMOSZ kategorizálásában nem szereplő alábbi kategóriákat is lehet alkalmazni a külföldi befektetési alapok besorolásakor:

a)    Egyéb, be nem sorolt értékpapíralapok.

b)    Kockázati tőke- és magántőkealapok.

c)    Hedge fund-ok és fund of hedge fund-ok: A kibocsátás joga szerint csak intézményi befektetők, vagy egy adott limitet meghaladó befektetési összeggel rendelkező befektetők számára elérhető alapok.

32A Eredménykimutatás

A tábla kitöltése

A tábla az adatszolgáltatónak az érvényes számviteli előírások alapján összeállított főkönyvi, illetve az azt alátámasztó analitikus nyilvántartásain alapszik, de az adófizetési kötelezettség tekintetében év közben eltér az éves beszámoló eredménykimutatásától.

A ráfordításokat, költségeket az alapértelmezésnek megfelelően nem kell negatív előjellel ellátni. Ha azonban az adatszolgáltató jelentésében a számlák aggregálása után valamelyik ráfordítás vagy költség sor „követel”, illetve bevétel sor „tartozik” egyenleget mutat, akkor ezt a tételt negatív előjellel kell feltüntetni.

Az egyes eredménysorokban veszteség esetén a negatív előjelet ki kell tenni.

Az adatszolgáltatóra vonatkozó jogszabályban előírt céltartalékokat az esedékesség időpontjában (negyedév, mérleg fordulónapja stb.) meg kell képezni és el kell számolni. Az éves mérlegbeszámoló elkészítésekor (az egyes adatokban bekövetkezett módosításoknak megfelelően) a már megképzett tartalékok összege is változhat.

A 32A4-32A63 sorokat csak az éves, auditált jelentésben kell kitölteni.

32A113 Nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei

A Bszt. 8. § (5) bekezdésben meghatározott tevékenységgel kapcsolatos bevételeket tartalmazza.

32A119 Nem befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításai

A Bszt. 8. § (5) bekezdésben meghatározott tevékenységgel kapcsolatos ráfordításokat tartalmazza.

32B Eredményadatok részletezése

A tábla kitöltése

A táblában az adatszolgáltató befektetési szolgáltatási, valamint portfóliókezelési tevékenységből származó bevételeit, illetve ráfordításait és költségeit kell szerepeltetni, a részletező soroknak megfelelő bontásban. Az ügynöki tevékenységet és a bizományosi tevékenységet a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályainak történő megfelelés alapján kell megkülönböztetni.

33SZLA Számlavezetők

A tábla kitöltése:

A befektetési vállalkozás, hitelintézet harmadik személyeknél (e tábla tekintetében a továbbiakban: intézményeknél) vezetett, befektetési szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó valamennyi értékpapír- és pénzszámláját tartalmazza a jelentés.

A táblában csak azokat a partnereket kell szerepeltetni, amelyekkel szemben az intézménynek kitettsége van. Ez azt jelenti, hogy nem kell azokat a partnereket felsorolni, amelyek esetében a 6-9. oszlop mindegyikébe nulla kerülne.

A tábla oszlopai

1. oszlop: Számlavezető megnevezése: annak az intézménynek a neve, amelynél a szolgáltató saját, illetve az ügyfelek tulajdonában lévő pénzügyi eszközeit és pénzeszközeit elhelyezték.

2. oszlop: Számlavezető azonosító kódja: az intézmény ISO 9362 nemzetközi szabvány szerint meghatározott kódja [SWIFT/Bank Identifier Code (11 karakter)].

3. oszlop: Számlavezető országa: annak az országnak az ISO 3166 nemzetközi szabvány szerint meghatározott kétbetűs kódja, amelyben a szolgáltató található.

4. oszlop: Számlavezető intézmény típusa: A lehetséges értékek: „K” = központi bank, „H” = hitelintézet, „E” = központi értéktár, központi szerződő fél, „B” = befektetési vállalkozás, „X” = egyéb.

5. oszlop: A számlavezető partnerkockázati besorolása: A számlavezető partnerkockázati besorolása alatt az adatszolgáltató által alkalmazott értékelő, minősítő rendszer alapján kapott értéket kell szerepeltetni.

6. és 7. oszlop: Pénzszámla egyenlege (Ft): A külföldi pénznemben fennálló számlaegyenlegek értékét a 31D1 táblánál leírtak szerint kell forintra átszámolni.

8. és 9. oszlop: Értékpapír számla egyenlege (Ft): Az értékpapír fizikai készletének piaci értékét kell megadni. A piaci érték meghatározásához a CRR-ben előírt értékelési szabályokat kell alkalmazni.

A külföldi devizában denominált értékpapírokat forintban kell szerepeltetni, a 31D1 táblánál leírtak szerint.

33LEZ, 33NYIPO, 33KP1 táblák

A táblák kitöltése

A táblákban csak a szabályozott piacon kívüli (OTC) kereskedés adatai szerepelnek.

A pozíció nyitásakor legalább tízszeres tőkeáttételű ügyfél ügyletekre kell az adatokat megadni, amelyek felölelik mind az ügyfél javára végrehajtott, mind pedig a szolgáltató által más szolgáltatóhoz továbbított ügyleti adatokat.

Nem kell jelenteni a portfoliókezelés keretében kötött ügyleteket, sem pedig a hitelintézetek ún. Treasury „limittel rendelkező” ügyfeleinek ügyleti adatait. (A jelentés szempontjából limittel rendelkező ügyfélnek minősülnek a hitelintézetek azon – jellemzően vállalati – ügyfelei, amelyek egyedi elbírálás alapján előre megállapított és engedélyezett keretösszegen belül köthetnek FX forward ügyleteket.)

A veszteségre vonatkozó adatokat is pozitív számmal kell jelenteni (tekintettel arra, hogy külön oszlopban szerepelnek a nyereség-, illetve a veszteségadatok).

33LEZ - A hónap során lezárt pozíciók adatai

Az adatokat ügyfelenként, a mögöttes termék típusára összesítve (nem pozíciónként) kell jelenteni.

A tábla oszlopai

1. oszlop: Ügyfél kódja: az adatszolgáltató által az ügyfél azonosítására használt kód.

2. oszlop: Ügyfél minősítése: a Bszt. 47-51. §-ában előírtak szerint.

A lehetséges értékek: „L” = lakossági ügyfél, „SZ” = szakmai ügyfél, „E” = elfogadható partner.

3. oszlop: Ügyfél kockázati profilja: A Bszt. 44. és 45. §-a alapján – az előzetes tájékozódási kötelezettség keretén belül – kitöltött megfelelési, illetve alkalmassági teszt eredményeként az ügyfél kockázati profilját jelző fokozat. Az intézmény egyedi értékelési rendszerében használt kategóriának megfelelő fokozatot kell megadni (a 33KP1 táblában szereplő fokozatok közül). A lehetséges értékek: „1”, „2”, „3” stb.

4. oszlop: A mögöttes termék típusa

A lehetséges értékek: „F” = deviza, „E” = részvény, „B” = állampapír, „J” = kamat, „I” = index, „X” = Egyéb.

6. és 7. oszlop: Az ügyfél szempontjából a lezárt pozíció bruttó nyeresége, illetve vesztesége: A pozíció lezárásának napján érvényes aktuális árfolyamon kell a nyereség/veszteség adatokat megadni.

8. oszlop: A pozíció nyitásakor elhelyezett letét: Az ügyfél által a pozíció nyitásához elhelyezett letét összege.

9. oszlop: A pozíció nyitása utáni befizetések: a pozíció nyitva tartásához történt befizetések összege.

33NYIPO - Nyitott pozíciók adatai a hónap végén

A tábla adatait ügyfelenként, és azon belül pozíciónként kell megadni. A pozíciók egymással szemben nem nettósíthatók.

A tábla oszlopai

1-4. oszlop: Kitöltésük a 33LEZ tábla 1-4. oszlopánál leírtak szerint történik.

6. oszlop: A pozíció nyitásának napja: a dátumot „éééé.hh.nn” formátumban kell megadni.

8. oszlop: A pozíció jellege (H/R): A lehetséges értékek: „H” = hosszú, „R” = rövid.

10. és 15. oszlop: a tőkeáttétel mértékét egész számra kerekítve kell megadni.

12. oszlop: Rendelkezésre álló fedezet piaci értéke a hónap végén: Kizárólag az adott pozíció fedezetigényének megfelelő fedezetet kell szerepeltetni.

33KP1 - Az ügyfelek kockázati profiljának kategóriái

A Bszt. 44. és 45. §-a alapján – az előzetes tájékozódási kötelezettség keretén belül – kitöltött megfelelési, illetve alkalmassági teszt kiértékelésekor az intézmény által alkalmazott értékelési rendszer kategóriáit tartalmazza a tábla.

1. oszlop: A kockázati profil kategóriájának megnevezése: a megfelelési, illetve alkalmassági teszt eredményének kiértékelésénél, az intézmény által alkalmazott elnevezés.

2. oszlop: Kategóriához rendelt fokozat: az 1. oszlopban szereplő kategóriához rendelt fokozat. A lehetséges értékek: „1”, „2”, „3” stb., ahol 1 a legalacsonyabb kockázattűrési fokozatot jelöli, és a nagyobb szám nagyobb kockázattűrő képességet tükröz.

33KP2 A partnerek kockázati kategóriái

A 33SZLA táblához kapcsolódóan, a partnerek kockázati besorolásánál alkalmazott kategóriarendszert (a kategóriák megnevezését és a hozzájuk rendelt fokozatot) kell megadni.

1. oszlop: Azokat a kategóriákat tartalmazza listaszerűen, amelyeket az adatszolgáltató alkalmaz a partnerek kockázati besorolásánál. (Ezen kategóriák szerepelhetnek a 33SZLA tábla 5. oszlopában.)

2. oszlop: Az 1. oszlopban szereplő kategóriához rendelt fokozat. A lehetséges értékek: „1”, „2”, „3” stb., ahol 1 a legkockázatosabb fokozat, és a nagyobb szám kevésbé kockázatos partnert jelöl.

34A Értékpapír kölcsönzés

A tábla kitöltése

A táblában a tárgyidőszak alatt lezárt értékpapír-kölcsönzési ügyleteket kell intézménytípusonként összesítve feltüntetni. A tárgyidőszak végén fennálló ügyletek adatait nem kell jelenteni. A 2. oszlop kitöltésénél a CRR-ben előírt értékelési szabályok az irányadók.

34B Értékpapír repó

A tábla kitöltése

A tárgyidőszak folyamán lezárt értékpapír repó ügyleteket kell intézménytípusonként összesítve szerepeltetni, függetlenül attól, hogy az ügyleteket mikor kötötték. A tárgyidőszak végén fennálló ügyletek adatait itt nem kell jelenteni.

A 3. oszlop kitöltésénél a CRR-ben előírt értékelési szabályok az irányadók.

35A Havi forgalmazási jelentés – szabályozott piaci kereskedés adatai

A tábla kitöltése

A Bszt. 6. §-ában meghatározott pénzügyi eszközökre tőzsdén kötött, ügyfélmegbízásra végrehajtott [Bszt. 5. § (1) bekezdés b) pont] vagy továbbított [Bszt. 5. § (1) bekezdés a) pont], illetve a saját számlás kereskedelmi tevékenység havi forgalmi adatait kell jelenteni, a táblában meghatározott eszközbontásban.

A táblában a tőzsdén és a multilaterális kereskedési rendszeren (MTF-en) kötött ügyleteket kell jelenteni, függetlenül attól, hogy az EU területén működnek-e vagy sem. Minden más ügyletet a 35B táblában kell jelenteni.

A „továbbított megbízás” oszlop azokat az ügyleteket tartalmazza, amelyeknél az ügyféltől kapott megbízást nem az adott befektetési szolgáltató hajtja végre, hanem azt továbbadja egy másik befektetési szolgáltatónak, aki ténylegesen végrehajtja a megbízást.

A forgalom számbavételekor a kötés napja számít.

Mind a vételi, mind az eladási ügyleteket figyelembe kell venni, és összegzett – nem nettósított – árfolyamértéken, forintra átszámítva kimutatni. A forintra való átváltás a 31D1 táblánál leírtak szerint történik.

A forgalmi adatokat – a saját számlás és a megbízás alapján végrehajtott ügyletekre egyaránt – minden adatszolgáltatónak magának kell jelentenie, függetlenül attól, hogy a tőzsdei kereskedéshez kapcsolódó elszámolási szolgáltatásokat általános, illetve egyéni klíringtagként vagy alklíringtagként veszi-e igénybe.

Az általános klíringtag csak a saját számlás, és a saját ügyfelei megbízása alapján teljesített (illetve továbbított) forgalmat jelenti.

Amelyik ügyletben HUF szerepel (pl. EUR/HUF, USD/HUF vételi vagy eladási ügylet), azt a forintügyletek közé kell besorolni.

35B Havi forgalmazási adatok – szabályozott piacon kívüli kereskedési adatai

A tábla kitöltése

A táblát a 35A táblánál leírtak szerint kell kitölteni.

A saját számláról végrehajtott ügyfélmegbízásokat a szerződés függvényében vagy a saját számlás forgalom, vagy a megbízás alapján végrehajtott forgalom oszlopban kell szerepeltetni.

A saját számláról végrehajtott ügyfélmegbízás a „szerződés függvényében” lehet saját számlás forgalom (ha az ügyletről adás-vételi szerződés születik az intézmény és az ügyfele között), és lehet megbízás alapján végrehajtott forgalom (ha az ügyletről megbízási szerződés születik az intézmény és az ügyfele között, és az intézmény – mint internalizáló – saját számláról teljesíti a megbízást).

A táblában nem kell jelenteni a repót és a kölcsönügyleteket sem. (Azok valóságos tartalma ugyanis más, mint a „normál” forgalmi ügyleteké.)

35B2 sor: Pénzpiaci eszközök összes azonnali forgalma

Az értékpapírokon kívüli egyéb pénzpiaci eszközök azonnali forgalmát kell jelenteni.

35B34 sor: Egyéb származtatott ügyletek

Itt kell jelenteni pl. a CFD-ügyleteket.

35C Havi kereskedési adatok partnerek, illetve megbízók szerint, a továbbított forgalom nélkül

A tábla kitöltése

A táblát a 35A, illetve 35B táblánál leírtak szerint kell kitölteni.

A saját számlára lebonyolított forgalmat a partner szerint, míg a bizományosi ügyleteket a megbízó szerint kell megbontani (devizabelföldi, illetve devizakülföldi kategóriára).

A tábla a továbbított forgalom adatait nem tartalmazza.

37A Portfólió elemzés – minősítés

A táblában használt fogalmak

Könyv szerinti érték (nettó): a bruttó könyv szerinti érték értékvesztéssel csökkentett értéke.

Bruttó könyv szerinti érték: követelés esetében a bekerülési érték még nem törlesztett összege, készlet esetében a beszerzési érték.

Mérlegen kívüli tétel céltartalékkal csökkentett értéke: a mérlegen kívüli tétel nyilvántartás szerinti értékének a megképzett céltartalékkal történő csökkenetésével megkapott „fiktív” érték.

A tábla kitöltése

A tábla kitöltése a Bkr. 5. melléklete kategóriáinak megfelelően történik. Nem kell szerepeltetni azokat az állományokat, amelyek a hivatkozott rendelet szerint nem tartoznak minősítési kötelezettség alá.

Az egyes minősítési kategóriákban egyaránt fel kell tüntetni az állományok könyv szerinti értékét és az állományok könyv szerinti bruttó értékét. A kettő hányadosának teljesítenie kell a Bkr. 5. mellékletében előírt követelményeket.

A mérlegen kívüli tételeknél a nyilvántartási érték céltartalékkal csökkentett értékét, valamint a nyilvántartási értéket kell szerepeltetni.

Az elszámolt értékvesztést és az értékvesztés visszaírását a 37B1 táblában, a céltartalékképzést és a megképzett céltartalék feloldását a 37B2 táblában kell szerepeltetni.

37B1 Értékvesztés és értékvesztés visszaírása

A tábla kitöltése

A táblát a Bkr. 5. melléklete, a Számv.tv. és a Bkr. vonatkozó előírásainak megfelelően kell kitölteni.

A képzésre és visszaírásra vonatkozó oszlopok a tárgyév január 1-jétől a tárgyidőszak végéig kumulált összegeket tartalmazzák.

Az értékvesztés visszaírásával kapcsolatban el kell különíteni a tárgyévi értékvesztéssel kapcsolatos visszaírást (amelyet a számviteli szabályok szerint a ráfordítások csökkentésével kell elszámolni), és az előző években elszámolt értékvesztéseket érintő visszaírást (amely az egyéb bevételeket növeli).

37B11 és részletező sorai

Minősítendő mérlegtételek összesen

Itt csak azokat az értékvesztéseket lehet kimutatni, amelyekre a minősítés alkalmával történik az értékvesztés elszámolása.

37B12 és részletező sorai

A nem minősített eszközökre a számviteli szabályok szerint elszámolt értékvesztés

A minősítési kötelezettség alá nem tartozó tételekre a számviteli szabályok alapján elszámolt értékvesztést kell elszámolni.

9. oszlop: a minősített tételek könyvvitelileg még nem rendezett értékvesztése, valamint a könyvvizsgáló vagy az MNB által feltárt, de még meg nem képzett értékvesztés.

37B2 Céltartalék változása

A tábla kitöltése

A táblát a részletező sorok szerinti bontásban a Bkr. 5. melléklete, a Számv.tv. és a Bkr. vonatkozó előírásainak megfelelően kell kitölteni.

A tábla oszlopai:

1. oszlop: tárgyév január 1-jén a céltartalékok állománya.

2., 3. és 4. oszlop: tárgyév január 1-jétől kumulált összegek.

6. oszlop: tárgyidőszak végén a céltartalék állománya.

7. oszlop: a minősített tételek könyvvitelileg még nem rendezett céltartalék-képzése, valamint a könyvvizsgáló vagy az MNB által feltárt, de még meg nem képzett céltartalék.

37C Pénzmosás megelőzésével és terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos adatok

A táblában a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató által a Pmt. szerinti belső szabályzata alapján lefolytatott eljárások keretében összegyűlt információkról kell adatot szolgáltatni.

A hitelintézetek által végzett befektetési szolgáltatás esetén, az e tevékenységgel összefüggő pénzmosással kapcsolatos adatszolgáltatást a hitelintézetekre vonatkozó felügyeleti jelentés keretében kell teljesíteni.

A táblában használt fogalom:

Kiemelt közszereplő: a Pmt. 4. § (1) bekezdésében meghatározott személy.

A tábla kitöltése

Az ügyfelekre a természetes személyekre és egyéb (gazdasági társaságok, egyéb jogi személyek, egyéni vállalkozások stb.) személyekre vonatkozó adatokat összesítve, a Pmt. előírásai szerint kell bemutatni.

A devizában lévő állományi adatok a negyedév végén érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon, illetve az MNB által nem jegyzett deviza esetében a számviteli szabályok szerint megállapított devizaárfolyamon átszámítva szerepelnek.

Devizaügylet esetén az adott tranzakció lebonyolításakor érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon, illetve az MNB által nem jegyzett deviza esetében a számviteli szabályok szerint megállapított devizaárfolyamon számított összegen kell szerepeltetni.

A halmozott oszlopokban az adott ügyletek (szerződések) lebonyolításakor érvényes árfolyamokon elszámolt összegeket nem kell külön átszámolni, hanem csak összeadni.

A tábla sorai:

37C1

Nem teljes körűen átvilágított ügyfél

A negyedév végén azon ügyfelek száma, amelyeknél a befektetési vállalkozásnak, illetve árutőzsdei szolgáltatónak nem áll rendelkezésre ügyfeléről az összes szükséges adat, a Pmt. 8. §-ában előírt és annak megfelelő nyilatkozat a tényleges tulajdonosról, vagy a Pmt. 16. §-ában előírt kiemelt közszereplői státuszra vonatkozó nyilatkozat.

37C11

ebből: ügyfélkövetelés

A 37C1 sorból az ügyfél összes követelése a befektetési vállalkozással, illetve árutőzsdei szolgáltatóval szemben. Az ügyfélkövetelés nem nettósítható.

37C12

ebből: ügyfél-kötelezettség

A 37C1 sorból az ügyfél összes tartozása a befektetési vállalkozással, illetve árutőzsdei szolgáltatóval szemben. Az ügyfélkötelezettség nem nettósítható.

37C2

Összes ügyfél-átvilágítás

Az összes, egyszerűsített, fokozott vagy normál ügyfél-átvilágítások száma. Amennyiben az ügyfél átvilágítása során, ugyanazon eljárásban egyidejűleg több kapcsolódó személy azonosítása és személyazonosságának igazoló ellenőrzése, valamint nyilatkoztatása is megtörténik (például: képviselő, rendelkezésre jogosult, meghatalmazott, kedvezményezett), azt egy átvilágítási eljárásnak kell tekinteni.

37C21

Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás

A Pmt. 12. §-a alapján egyszerűsített ügyfél-átvilágítások száma.

37C22

Fokozott ügyfél-átvilágítás

A Pmt. 14. és 16. §-a alapján lefolytatott fokozott ügyfél-átvilágítások száma.

37C221

Ebből: kiemelt közszereplő (PEP) ügyfél átvilágítása

Azon átvilágítások száma, amelyeknél a szolgáltató a Pmt. 16. §-a alapján megállapította, hogy a külföldi ügyfél kiemelt közszereplőnek minősül.

37C222

37C23

37C22-ből: elektronikus úton benyújtott iratok, nyilatkozatok és igazolt fizetési számla alapján lefolytatott ügyfél-átvilágítás

Azon átvilágítások száma, amelyeknél a szolgáltató a Pmt. 14. § (4) bekezdése szerint járt el.

Normál ügyfél-átvilágítás

Azon ügyfelek száma, akik ügyfél-átvilágítása nem esik sem a fokozott, sem az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás típusába.

37C231

37C31

Ebből: kiegészítő intézkedések alkalmazásával lefolytatott normál ügyfél-átvilágítás

Azon ügyfél-átvilágítások száma, amelyek esetében a Pmt. 7-9. §-ában előírtakhoz képest a befektetési vállalkozás, az általa azonosított kockázatok figyelembevételével, további információk beszerzését, kiegészítő kontrollok alkalmazását írja elő eljárásai során (pl. a minimum adatkör helyett a maximum adatkör, illetve további információk rögzítése, üzleti kapcsolat létesítésének vezetői engedélyhez kötése, ügyféladatok ellenőrzése adatbázisok igénybevételével, nyilatkoztatás vagy dokumentumokkal történő alátámasztás kérése az eszközök eredetére vonatkozóan).

Üzleti kapcsolat létesítésekor történt átvilágítás

Azon ügyfelek száma, akiket mint új ügyfelet, átvilágított a befektetési vállalkozás, illetve árutőzsdei szolgáltató.

37C32

Hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű, eseti ügyfél által kezdeményezett ügyleti megbízás miatti átvilágítás

Azon ügyfelek száma, akiket az adott negyedévben kizárólag amiatt világított át a befektetési vállalkozás, illetve árutőzsdei szolgáltató, mert hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű tranzakciót kezdeményeztek, és az ügyleti megbízást megelőzően nem voltak szerződött ügyfelek, illetve meghatalmazottak. Az intézmény belső eljárásrendjétől függően, egy eseti ügyfél átvilágítása több alkalommal is megtörténhet. Ebben a sorban a ténylegesen lefolytatott átvilágítási eljárások száma szerepel.

37C33

Több, egymással ténylegesen összefüggő, hárommillió-hatszázezer forintot meghaladó összegű, eseti ügyfél által kezdeményezett ügyleti megbízás miatti átvilágítás

Azon ügyfelek száma, akiket az adott negyedévben amiatt világítottak át, mert több egymással összefüggő olyan ügyleti megbízást kezdeményeztek, melyek együttes összege meghaladta a hárommillió-hatszázezer forintot, és átvilágításukra korábban nem került sor.

37C34

Más szolgáltató által végzett ügyfél-átvilágítás átvétele

A más szolgáltató által végzett, és a szolgáltató által elfogadott átvilágítások száma.

37C35

Közvetítők által végzett átvilágítás

A Bszt. 111. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott közvetítők által végzett átvilágítások száma.

37C41

Saját bejelentések

A befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató által a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére az adott negyedévben küldött bejelentések száma, illetve a bejelentések teljes értéke forintban. A bejelentett összeg az adott tranzakcióban szereplő összeg, amelyet az ügyfél a befektetési vállalkozásnak, árutőzsdei szolgáltatónak átadott vagy részére beérkezett.

37C42

Bejelentésekből devizában lebonyolított ügyletek

Azok az ügyletek, amelyeket a befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató devizában bonyolított le.

37C431-37C435

Bejelentésekből: 1. legnagyobb összegű bejelentés…

Bejelentésekből: 5. legnagyobb összegű bejelentés

A 37C41 sorból az öt legnagyobb összegű ügyletet kell felsorolni csökkenő sorrendben.

37C44

Bejelentésekből: közvetítők által végzett tranzakciók bejelentése

Azon bejelentések, amelyeknél a szolgáltató közvetítője útján végzett tevékenysége során került sor bejelentésre.

37C5

Bejelentésekből: felfüggesztett tranzakciók

Azon bejelentések, amelyek során a befektetési vállalkozás, illetve árutőzsdei szolgáltató a Pmt. 24. §-a alapján 2 vagy 4 napos felfüggesztést alkalmazott, illetve a pénzügyi információs egységként működő hatóság a felfüggesztés meghosszabbítását kérte.

37C6

Bíróság által pénzmosás miatt zárolt követelések

A bíróságok által pénzmosás miatt zárolt ügyfélkövetelések száma és összege.

37C7

Terrorizmus finanszírozásának gyanúja miatti bejelentés

Azon bejelentések, amelyeket a befektetési vállalkozás, illetve árutőzsdei szolgáltató a terrorizmus finanszírozásának gyanúja miatt tett. A sorban szerepeltetni kell az intézmény uniós korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos ügyben megtett bejelentéseit is, ha a bejelentés EU terrorista listán szereplő személyre vonatkozik.

37C8

Terrorista listaák alapján zárolt követelések

Azt az ügyfélszámot és azok teljes ügyfélkövetelését kell feltüntetni, amelyet a befektetési vállalkozás, illetve árutőzsdei szolgáltató az ügyfél valamely, az intézmény által alkalmazott terrorista listán való szereplése miatt az adott negyedévben zárolt és ezt a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak, mint illetékes hatóságnak bejelentett. Az MNB honlapján közzéteszi az aktuális terrorista listákat.

37C9

Szankciós listák alapján zárolt követelések

Azt az ügyfélszámot és azok teljes ügyfélkövetelését kell feltüntetni, amelyet a befektetési vállalkozás, illetve árutőzsdei szolgáltató az ügyfél valamely, az intézmény által alkalmazott szankciós listán való szereplése miatt az adott negyedévben zárolt és ezt a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak, mint illetékes hatóságnak bejelentett.

 

 

37FA Fogyasztói panaszügyekre vonatkozó adatok I. és

37FB Fogyasztói panaszügyekre vonatkozó adatok II.

A táblák kitöltése:

Az adatszolgáltató magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó, a panasznyilvántartó rendszerben rögzített azon fogyasztói panaszokat kell jelenteni, amelyek az adatszolgáltatóhoz (akár ügyfélszolgálaton keresztül) írásban, illetve elektronikus úton érkeztek be, vagy szóban (telefonon vagy személyesen) hangzottak el. Nem kell szerepeltetni azokat a szóbeli panaszokat, amelyeket a szolgáltató azonnal megvizsgált és szükség szerint orvosolt, amennyiben a fogyasztó nem jelezte, hogy panasza kezelését vitatja.

Ha egy panasz több panasztípusba is besorolható, akkor a panasz elsődleges témája szerint kell a besorolást elvégezni.

A táblákban használt fogalmak:

Fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy.

Panasztípusok

Árfolyam

-    egyes tranzakcióknál az árfolyam konkrét mértékének kifogásolása,

-    az ügyfél szerint nem megfelelő árfolyam alkalmazása a kalkulációban,

-    az árfolyam nem megfelelő figyelembevétele vagy figyelmen kívül hagyása egy-egy pénzügyi instrumentum értékének meghatározásánál,

-    árfolyamváltozás kifogásolása,

-    minden egyéb, az árfolyammal kapcsolatos panasz.

Egyoldalú szerződésmódosítás

Az ügyféllel kötött szerződés kamatának, díjának, minden egyéb költségnek vagy feltételnek a módosítása.

Elektronikus szolgáltatás

Azok a panaszok, amelyek kifejezetten az elektronikus eszköz nem kielégítő működésére, rendszerbeli hiányosságára vonatkoznak.

Elszámolás

Azok a panaszok, amelyek elszámolási vitát eredményeznek egyes tranzakciókkal (pénztári ki-befizetés, átutalási-átvezetési megbízás, akkreditív-nyitás, beszedési megbízás, tőzsdei és OTC adásvételi és portfólió-kezelési megbízások stb.) kapcsolatosan.

IT rendszerhiba

Olyan, a szolgáltató informatikai háttér-rendszerére vonatkozó panasz, amely nem tartozik az elektronikus szolgáltatás kategóriába, így különösen a számlavezető- és nyilvántartási rendszer hibájára, elérhetetlenségére vonatkozó panasz.

Jogosulatlan tevékenység

Az MNB engedélyének hiányában végzett engedélyköteles tevékenységgel kapcsolatos panaszok.

Jutalék, költség, díj mértéke

A befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódóan, vagy egyéb címen felszámított jutalék, költség, díj mértéke vagy új díj bevezetése miatti panasz.

Kamat, hozam mértéke

A befektetési szolgáltatáshoz kapcsolódó kamat, illetve hozam mértékének kifogásolása.

Megbízás teljesítése

Azok a panaszok, amelyek egyes tranzakciók hibás vagy elmaradt teljesítéséből erednek.

Nyilvántartási hiányosság

A megbízható és naprakész nyilvántartást biztosító számviteli és informatikai háttér hibáira, valamint az ügykezelés, adminisztráció során előforduló hibák (hibás bizonylat, beadvány elvesztése stb.) miatti panaszok.

Pénzügyi visszaélés

Minden olyan beadvány, amelynek tárgya bűncselekmény elkövetésének (például csalás, pénzmosás) gyanúját veti fel.

Számlaegyenleg vitatása

Minden olyan fogyasztói panasz, amely arra vonatkozik, hogy a fogyasztónak nyújtott bármely kimutatás ellentmondásban áll bármely más, a szolgáltatótól származó kimutatással vagy egyéb bizonylattal.

Szolgáltatás minősége

Az ügyfelekkel szemben tanúsított magatartás, udvariatlan kiszolgálás, nehezen elérhető ügyintézők, ügyintézés lassúsága stb.

Tájékoztatási hiányosság

-    szerződéskötés előtt: Ha a panasz elsősorban arra vonatkozik, hogy az ügyfelet az adatszolgáltató hiányosan, tévesen vagy bármilyen egyéb okból nem megfelelően tájékoztatta az adott konstrukcióról, annak kockázatairól, az ügyfelet terhelő többletköltségekről, vagy bármilyen olyan tényezőről, amely az ügyfél szempontjából lényeges lehet a megfelelő üzleti döntéshozatalához.

-    szerződéskötés után: Ha a panasz a szerződéskötés utáni időszakban történt tájékoztatási hiányosságra vonatkozik, pl. szerződéses feltételek változásával, kondícióváltozással, jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos téves, illetve hiányos tájékoztatás.

Ügynök

Az adatszolgáltató ügynökének tevékenységével kapcsolatos panaszok.

Egyéb ügyviteli hibák

Postázási hiba, kötelező értesítések elmulasztása stb.

Egyéb okok

Minden, a fenti kategóriákba nem sorolható panasz.

37FB Fogyasztói panaszügyekre vonatkozó adatok II.

A tábla kitöltésénél a peresített panaszügyeket is számításba kell venni.

A tábla sorai:

37FB1 Tárgyidőszakban lezárt panaszügyek száma összesen: ezen összesített adat négy különböző szempont (szolgáltatási ágak, panasz típusa, panaszkezelés időtartama, panaszügyek megalapozottsága) szerinti megbontását tartalmazza a tábla első része.

37FB31 Panaszügyekkel, panaszkezeléssel foglalkozó személyek száma (fő)

Azon személyek száma, akik teljes munkaidőben foglalkoznak az intézmény érdekében a panaszügyekkel, panaszkezeléssel (akár munkavállalóként, akár egyéb jogviszony keretében). A tárgynegyedév végi állományi létszámot kell megadni.

37FB3311 Aktív lakossági befektetők száma az időszak végén (fő)

Azon lakossági ügyfelek száma, akiknek ügyfélszámláján vagy értékpapírszámláján egyenleg szerepel, vagy akik az elmúlt negyedévben valamilyen befektetési szolgáltatást (pl. befektetési tanácsadást) igénybe vettek.

37FB332 Lakossági ügyfelek részére vezetett értékpapírszámlák száma (db): A lakossági ügyfelek részére vezetett, a Tpt. 5. § (1) bekezdés 46. pontja szerinti értékpapírszámlák száma.

37FB333 Lakossági ügyfelek részére vezetett pénzszámlák száma (db): A lakossági ügyfelek részére vezetett, a Tpt. 5. § (1) bekezdés 130. pontja szerinti ügyfélszámlák száma.

37FB341 Pénzügyi Békéltető Testület elé került panaszügyek száma

A befektetési vállalkozást, mint panaszoltat érintő azon ügyek száma, amelyek kapcsán a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását megindította és erről a tárgynegyedévben értesítette a befektetési vállalkozást.

37FB342 Pénzügyi békéltető testületi eljárásban az intézmény által tett alávetési nyilatkozatok száma a tárgyidőszakban

Azon ügyek száma, amelyekkel kapcsolatban a befektetési vállalkozás a tárgynegyedévben igenlő alávetési nyilatkozatot tett, függetlenül attól, hogy az eljárás mikor indult.

37FB343 Az intézmény által végrehajtott pénzügyi békéltető testületi döntések száma a tárgyidőszakban

Azon ügyek száma, amelyekkel kapcsolatban a befektetési vállalkozás a tárgynegyedévben a Pénzügyi Békéltető Testület döntését (határozatát, ajánlását) végrehajtotta, függetlenül attól, hogy az eljárás mikor indult.

37FB344 Pénzügyi Békéltető Testület elé vitt ügyekben az intézmény és a panaszos között létrejött egyezségek száma a tárgyidőszakban

A Pénzügyi Békéltető Testület elé került azon ügyek száma, amelyekkel kapcsolatban a befektetési vállalkozás a tárgynegyedévben egyezségre jutott a panaszossal, függetlenül attól, hogy az eljárás mikor indult.

37FC Fogyasztói panaszügyekre vonatkozó, havi gyakoriságú adatok I. és

37FD Fogyasztói panaszügyekre vonatkozó, havi gyakoriságú adatok II.

A táblák kitöltésére a 37FA, illetve 37FB tábláknál leírtak az irányadók azzal, hogy a vonatkozási időszak az adott hónap.

37G Informatikai adatok

A tábla az adatszolgáltató informatikai rendszerének működési kontroll környezetével kapcsolatos adatokat mutatja be.

A befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező hitelintézet csak ezen tevékenységére vonatkozóan jelenti az adatokat.

Az „Igen/Nem” jellegű kérdéseknél a lehetséges értékek: „I”,„N”.

Az időpontra vonatkozó kérdéseknél konkrét dátumot kell megadni.

A tábla sorai

37G01 Az intézmény létszámadatai

A 37G01 kezdetű sorok a negyedév végi létszámadatokat tartalmazzák.

37G09 Elérhetőségi adatok

A 37G09 kezdetű sorokat akkor kell kitölteni, ha az intézménynek van informatikai vezetője, illetve biztonsági felelőse.

37G071 Külső auditor által a tárgynegyedévben készített informatikai vizsgálat végzője és tárgya

Ha több ilyen jelentés is készült a tárgynegyedévben, akkor az informatikai rendszer biztonságának ellenőrzése szempontjából legjelentősebb jelentés készítőjét és tárgyát kell megadni.

37G101 Az intézmény által használt alap nyilvántartási rendszer megnevezése

Az alap nyilvántartási rendszer itt az adatszolgáltató ügyfélszámla-, eszköz- és tranzakció-nyilvántartásának informatikai rendszerét jelenti.

37G106 Igénybe vesznek-e külső szolgáltatót virtualizált eszközeik üzemeltetésére (felhőszolgáltatás)? (Igen/Nem)

A „felhőszolgáltatás” fogalmát e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

38I1 Teljesített jegyzési garanciák és

38I2 Hozamra és tőkemegóvásra tett garancia teljesítése

A táblák kitöltése

A táblákat a vonatkozás napján teljesített garanciákra kell kitölteni.

38J4 Pénzügyi instrumentum számviteli átsorolása

A tábla kitöltése

A táblában az eszközt könyv szerinti értéken kell szerepeltetni. Az átsorolás utáni könyv szerinti érték megállapításánál a Számv.tv. 59/A. § (13) bekezdésében írtakat kell figyelembe venni.

A tábla oszlopai

1. és a 3. oszlop: A lehetséges értékek: KE, EE, LE, GK, KK, EK, ahol

KE – kereskedési célú pénzügyi eszköz,

EE – értékesíthető pénzügyi eszköz,

LE – lejáratig tartott pénzügyi eszköz,

GK – gazdálkodó által keletkeztetett kölcsön- és más követelések,

KK – kereskedési célú pénzügyi kötelezettség.

6. oszlop: A lehetséges értékek: I [ha a Számv.tv. 59/A. § (11) bekezdése értelmében jelentős], és N [ha a Számv.tv. 59/A. § (11) bekezdése értelmében nem jelentős].

39AC Tőzsdei megbízásra végrehajtott áruügyletek fedezettsége

A tábla kitöltése

A mezőket az adatszolgáltató saját nyilvántartásai alapján, bizonylatokkal (a KELER Központi Értéktár Zrt. elektronikus vagy papír alapú kimutatásai és egyebek), igazolható adatokkal kell kitölteni.

A táblában a „spread” kedvezményekkel csökkentett, a KELER Központi Értéktár Zrt. által igazolt alapletét-kötelezettségek szerepelnek.

1. oszlop

A tőzsdei áruügylet azonosító elnevezése a tőzsdeforgalmi visszaigazolás szerinti jelöléssel. Az opciós ügyletnél az opció típusát is jelölni kell – vételi („B”) vagy eladási („S”).

2. oszlop

A tőzsdei ügylet lejárata a tőzsdeforgalmi visszaigazolás szerinti jelöléssel.

3. oszlop

Azonnali: „A”, határidős: „F”, opciós: „O”.

4. oszlop

Az adott termékre a tárgynapon, illetve azt megelőzően a tőzsdén vásárolt, a tárgynapon még nem lejárt kontraktusok száma.

5. oszlop

Az adott termékre a tárgynapon, illetve azt megelőzően a tőzsdén eladott (kiírt), a tárgynapon még nem lejárt kontraktusok száma.

6. oszlop

Szerződés szerinti (kötési) érték.

7. oszlop

A tőzsde által tárgynapra megadott elszámoló ár alapján, a tárgyidőszak utolsó napján meglévő összes nyitott kontraktus száma (4. és 5. oszlop különbsége), a kontraktus mérete és a tárgyidőszak végi elszámoló árak szorzata. Opciós kontraktusok esetében a mezőbe csak akkor kerül adat, ha a pozíció rövid (vagyis az 5. oszlop értéke nagyobb a 4. oszlop értékénél).

8. oszlop

Itt nem kell szerepeltetni sem az Alapszintű Pénzügyi Fedezetet, sem a Kollektív Garanciaalap összegét. A termékenként és lejáratonként bemutatott alapletét megállapításakor a megbízónként és instrumentumonként meghatározott [a KELER KSZF Központi Szerződő Fél Zrt. „egyszeres”, termék és lejárati „spread” kedvezmény nélkül, a KELER KSZF Központi Szerződő Fél Zrt. által előírt (határidős termékek esetében a maximális árváltozáshoz tartozó alapbiztosíték Ft/kontraktusszorzó, illetve a kiírt opció után számított minimumfedezet Ft/kontraktusszorzó)] letéti kötelezettségek abszolút értékének megbízókra összesített értékét kell figyelembe venni.

Az alapletét összegző sorát (39AC1) a nem árutőzsdei szolgáltatók az alábontott sorok összegzésével, az árutőzsdei szolgáltatók a „spread” kedvezményekkel csökkentett, a KELER Központi Értéktár Zrt. által igazolt alapletét-kötelezettség beírásával töltik ki.

9. oszlop

A 7. és 6. oszlop különbsége (9. oszlop = 7. - 6. oszlop), vagyis a változó letét a piaci érték és a szerződés szerinti érték különbsége (nem pedig a KELER Központi Értéktár Zrt. tőzsdekereskedelmi visszaigazolása szerinti árkülönbözet).

39AD Árutőzsdei saját számlás áruügyletek

A tábla kitöltése

A táblát a 39AC táblánál leírtak szerint kell kitölteni.

39AE Ügyfél- és saját eszközök hely szerinti kimutatása

A tábla kitöltése

A mezőket az adatszolgáltató saját nyilvántartásai alapján, bizonylatokkal (a KELER Központi Értéktár Zrt. elektronikus vagy papír alapú kimutatásai és egyebek) igazolható adatokkal, a bizonylatok birtokba kerülésének időpontjára kell kitölteni. (A jelentés tekintetében aznap változik egy KELER Központi Értéktár Zrt. számla, amikor a jelentés küldője a KELER Központi Értéktár Zrt. elektronikus vagy papíralapú bizonylatának birtokába kerül.)

A tábla oszlopai

1. oszlop

A tárgynapon az árutőzsdei szolgáltató pénztárában lévő, az áruügyletekkel kapcsolatos pénzeszközök.

2. oszlop

A tárgynapon az árutőzsdei szolgáltató hitelintézeti pénzforgalmi számláin lévő, az áruügyletekkel kapcsolatos pénzeszközök.

3. oszlop

A KELER Központi Értéktár Zrt.-nél vezetett különböző számlák (megbízói és saját, alapletét- és árkülönbözeti számlák, megbízói alszámlák) T+1 napi egyenlegei (állampapírok esetén befogadási értéken vett) összege.

4. oszlop

Az árutőzsdei szolgáltató saját értéktárában elhelyezett (saját és ügyfél tulajdonú) értékpapírok tényleges készlete.

5. oszlop

A külső letétben elhelyezett értékpapírok értékét kell kimutatni a letéti igazolás szerinti értéken.

A tábla sorai

39AE111

Megbízók pénze

A pozitív egyenleggel (pénzköveteléssel) rendelkező ügyfelek követeléseinek összege. Ez az összeg nem csökkenthető a negatív egyenleggel (pénzkötelezettséggel) rendelkező ügyfelek kötelezettségével.

39AE121

Saját pénzeszközök

A KELER Központi Értéktár Zrt. pénzszámlák (ideértve az Alapszintű Pénzügyi Fedezetet, Kollektív Garancia Alapot stb. is, de ide nem értve a vételár letéti számlát) összegéből le kell vonni a megbízók pénzét (39E111), ide nem értve a vételár letéti számlák megbízókat megillető összegeit.

39AE2

Saját tőke

Az árutőzsdei szolgáltatói tevékenységet nem kizárólagos tevékenységként végző társaságok ebbe a sorba a törvény szerinti minimális saját tőkét írják be akkor, ha saját tőkéjük meghaladja a tőkepiaci törvény szerinti minimális saját tőkét. Ha saját tőkéjük nem éri el a tőkepiaci törvény szerinti minimális értéket, akkor saját tőkéjük tényleges értékét kell feltüntetniük.

39AF Árutőzsdei havi forgalom

A tábla kitöltése

A sorokat a tárgyhónapban kötött valamennyi ügylet figyelembevételével, termékenkénti bontásban kell jelenteni, a határidős és opciós ügyleteket lejárat szerint is részletezve. A saját számlás, a megbízásra végrehajtott és az ezek összegzésével kapott összesen forgalmi adatokat – vétel és eladás szerint megbontva – a kontraktusok száma szerint és kötéskori értéken is meg kell adni.

39KC KELER Központi Értéktár Zrt. - Ügyfél- és saját tulajdonú értékpapír-állomány

A tábla kitöltése

A táblát tulajdonos és hely szerinti bontásban kell teljes körűen elkészíteni. A ”fizikai készleteket” kell jelenteni, a felsorolás értékpapír-fajtánként történik. A sorok kitöltésének általános szabályaira a 30C táblánál leírtak az irányadóak.

4. oszlop

Valamennyi – a KELER Központi Értéktár Zrt.-nél vezetett számlán, illetve saját értéktárban lévő – értékpapírt fel kell tüntetni.

5. oszlop

A más központi értéktárnál (nem a KELER Központi Értéktár Zrt.-nél), illetve elszámolási szolgáltatást nyújtó intézményeknél elhelyezett értékpapírok mennyiségét a letéti igazolás mennyiségi egységében kell kimutatni.

6. oszlop

A letéti igazolás mennyiségi egységében kell kimutatni.

7. oszlop

Az értéktárból vagy egyéb külső letétből kiszállított és a nyilvántartásból kivezetett azon értékpapírokat kell feltüntetni, amelyeket rendeltetési helyükön még nem vettek nyilvántartásba.

KELERPE - KELER Központi Értéktár Zrt. pénzszámla egyenleg (a deviza egységében)

Az egyes szolgáltatók pénzszámla egyenlegein kívül a jelentés tartalmazza a KELER Központi Értéktár Zrt. saját állományát, valamint a KELER KSZF Központi Szerződő Fél Zrt. állományát is.

A tábla oszlopai

4.-7. oszlopok: az adott deviza egységében szerepelnek az adatok.

3. és 8. oszlop: az adatokat – az MNB által a vonatkozási napra vonatkozóan közzétett hivatalos devizaárfolyamon átszámítva – forintban kell megadni.

KELERER – KELER Központi Értéktár Zrt. értékpapír számla

KELERA2 – KELER Központi Értéktár Zrt. - Bruttó kereskedési állomány

A táblák kitöltésére vonatkozó, az adatszolgáltatóval egyeztetett előírásokat az MNB megküldi a KELER Központi Értéktár Zrt.-nek.

KELERAP – KELER Központi Értéktár Zrt. - Állampapír tranzakciós adatok

A tábla oszlopai

1. oszlop: az értékpapír ISIN azonosítója, az ISO 6166-os szabványnak megfelelő 12 karakteres egyedi értékpapír-azonosító

2. oszlop: a KELER Zrt. szabályzata szerinti „T nap”, „éééé.hh.nn” formátumban

3. oszlop: a KELER Zrt. szabályzata szerinti „Elszámolási nap”, „éééé.hh.nn” formátumban

4. oszlop: az ügylet könyvelésének napja, „éééé.hh.nn” formátumban

5. oszlop: az ügylet benyújtásának ideje, az ISO 8601 szerinti „hh:mm:ss” időformátumban

6. oszlop: az eladó KSH-törzsszáma (az adószám első 8 számjegye)

7. oszlop: a vevő KSH-törzsszáma (az adószám első 8 számjegye)

8. oszlop: az ISO 4217-es szabvány szerinti, 3 karakteres pénznemkód

9. oszlop: a tranzakcióban szereplő értékpapírok össznévértéke (darabszám×névérték), a deviza egységében kifejezve

10. oszlop: bruttó ár, a névérték százalékában (pl. 102,36% esetén: 102,36)

11. oszlop: „MTS” vagy „OTC”, ahol MTS: az Euro MTS által működtetett, Bszt. szerinti multilaterális kereskedési rendszer (MTF) megnevezése.

2. Konszolidált táblák

31KA Összevont felügyeleti mérleg – Eszközök,

31KB Összevont felügyeleti mérleg – Források és

32KA Összevont eredménykimutatás

A táblák kitöltése

Az összevont mérleget és eredménykimutatást a kitöltési előírásoknak az egyedi mérlegre, illetve eredménykimutatásra vonatkozó rendelkezései figyelembevételével, a Bkr. szabályai szerint kell kitölteni.

4. melléklet a 49/2015. (XII. 9.) MNB rendelethez

MHKT_2.PDF

5. melléklet a 49/2015. (XII. 9.) MNB rendelethez

A befektetési alap és a befektetési alapkezelő felügyeleti jelentéseire vonatkozó kitöltési előírások

I.

A felügyeleti jelentésre vonatkozó általános szabályok

1. Kapcsolódó jogszabályok, fogalmak, rövidítések

A felügyeleti jelentés teljesítése során alkalmazandó jogszabályok körét az 1. melléklet 1. pontja, a táblákban és a kitöltési előírásokban használt rövidítéseket az 1. melléklet 2. pontja, a fogalmak értelmezésére vonatkozó rendelkezést az 1. melléklet 3. pontja határozza meg.

2. A felügyeleti jelentés formai követelményei

2.1. A befektetési alapok éves beszámolóját tartalmazó pdf formátumú fájlokat az április utolsó hetében esedékes napi jelentések egyikéhez, vagy a heti jelentéshez kell csatolni.

2.2. A felügyeleti jelentés további formai követelményeit az 1. melléklet 4. pontja határozza meg.

3. A felügyeleti jelentés tartalmi követelményei

A felügyeleti jelentés tartalmi követelményeit az 1. melléklet 5. pontja határozza meg.

II.

A táblákra vonatkozó részletes szabályok

Az 50A és az 50W táblákat a nyilvánosan létrehozott befektetési alapokról kell jelenteni. A nettó eszközértéket hetente vagy annál ritkábban megállapító alapoknál a nettó eszközértéket az adatszolgáltatást megelőző hét utolsó munkanapjára kell megállapítani.

50A Befektetési alap nettó eszközértékének megállapítása

A tábla kitöltése

A tábla a nettó eszközértéket és az egy jegyre jutó nettó eszközértéket befektetési jegy sorozatonként tartalmazza.

Az illikvid eszközök elkülönítésével képzett sorozatot nem sorozatként, hanem önálló alapként kell jelenteni.

A tábla vonatkozási ideje a forgalmazás-elszámolási nap.

A táblát az alap nyilvántartás szerinti devizanemében kell kitölteni. A nyilvántartás szerinti devizától eltérő devizában denominált pénzügyi eszközöket, pénzeszközöket, követeléseket és kötelezettségeket az alap kezelési szabályzatában rögzítettek szerint kell a nyilvántartás szerinti devizanemre átszámolni.

A táblában az 50A158 sorkódig az alap egészére vonatkozó adatokat kell jelenteni.

Az 50A21-50A29 sorkódú ismétlő blokkok a befektetési jegy sorozatonkénti adatokat tartalmazzák.

Az ismétlő blokkon belüli egyéb követelés sorba akkor kell adatot írni, ha az egyéb követelésekből a sorozatra jutó rész egyértelműen elkülöníthető.

A tábla tartalmazza mindazon eszközöket, amelyekbe az alapok a 78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet. szerint befektethetnek.

Az állampapírok – a limiteknek megfelelően – OECD és nem OECD állampapírok csoportosításba kerültek.

A tábla oszlopai

1. oszlop: A befektetési alapban lévő egyes eszközök neve, az 50A01 és 50A02 kezdetű soroknál a számlavezetők megnevezése, az 50A13 kezdetű soroknál az ingatlanok címe, az 50A1563 kezdetű soroknál a kölcsönnyújtó megnevezése.

2. oszlop: Az értékpapírok esetén az ISIN kód; az 50A01 és az 50A02 kezdetű sorok esetében a számlavezető intézménynek, az 50A1563 kezdetű soroknál pedig a kölcsönnyújtónak az ISO 9362 nemzetközi szabvány szerint meghatározott azonosító kódja [SWIFT/Bank Identifier Code (11 karakter)]; az 50A13 kezdetű soroknál az ingatlanok helyrajzi száma.

3. oszlop: Az alapban található eszközök darabszáma.

4. oszlop: A befektetési és egyéb eszközöknek az alap kezelési szabályzatában foglalt értékelési elvek szerint kiszámított értéke. A nem az alap nyilvántartás szerinti devizanemében denominált eszközöket – az alap kezelési szabályzatában foglaltak szerint – nyilvántartás szerinti devizanemre átszámított értéken kell jelenteni.

5. oszlop: Az eszközök nettósított kockázati kitettségének a 78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet. 22. § (2) bekezdése szerint kiszámított értéke.

6. oszlop: Annak a devizának az ISO kódja, amelyikben az adott sorban szereplő eszköz denominált. Ha ugyanazon eszközre különböző devizákban is van az alapnak pozíciója, akkor devizánként külön sorban kell azokat jelenteni.

A tábla sorai

50A051 sor: Megfelelően likvid értékpapírnak minősül a tőzsdén jegyzett vagy elismert értékpapírpiacon forgalmazott olyan értékpapír, amelynek az utolsó naptári negyedévben mért napi átlagos forgalma meghaladja a százmillió forintot.

50A052 sor: Az a tőzsdei papír, ami nem minősül megfelelően likvid értékpapírnak.

50A06 sor: Az itt szereplő értékpapírok a befektetési korlátok szempontjából nem képeznek önálló kategóriát, rájuk a tőzsdén nem jegyzett értékpapírok korlátjai az irányadók.

50A07 sor: A befektetési korlátok szempontjából az itt szereplő értékpapírok is a tőzsdén nem jegyzett értékpapírok közé sorolandók.

50A10 sor: A Kbftv. 4. § (1) bekezdés 21. és 61. pontjában meghatározott értékpapírok.

50A14 kezdetű sorok: A követelések között szerepel minden, a nettó eszközértéket növelő követelés, függetlenül a követelés típusától (eredetétől).

50A143 sor: Az óvadéki repó ügyletek azonnali lábából származó követelések és az óvadéki repóba vétel után járó kamat időarányos része.

50A144 sor: A szállításos repó ügyletek határidős lábából származó követelések.

50A145 sor: Az értékpapír-kölcsön ügyletek határidős lábából származó követelések aktuális piaci értéke.

50A15 kezdetű sorok: A kötelezettségek között szerepel minden, a nettó eszközértéket csökkentő tartozás, függetlenül a tartozás típusától (eredetétől).

50A153 sor: Az óvadéki repó ügyletek azonnali lábából származó kötelezettségek és az óvadéki repóba adás után fizetendő kamat időarányos része.

50A154 sor: A szállításos repó ügyletek határidős lábából származó kötelezettségek.

50A155 sor: Az értékpapír-kölcsön ügyletek határidős lábából származó kötelezettségek.

50A1561 sor: Az ingatlan tranzakciókkal kapcsolatos kötelezettségek (vételárhátralék, adók, illetékek, jutalékok, tanácsadási díjak stb.) az ingatlanfinanszírozáshoz kapcsolódó hitelek nélkül.

50A1562 sor: Az ingatlanhasznosításhoz kapcsolódó kötelezettségek (pl. karbantartási költség, közüzemi díjak, őrzés, káresemények, építményadó).

50A1563 sor: Az ingatlanfinanszírozás, ingatlanberuházás finanszírozása céljából felvett kölcsönök.

50A3 sor: A befektetési alap azonosítására szolgáló ISIN kód. Minden jelentésnél ugyanannak a befektetési jegy sorozatnak az ISIN kódját kell beírni.

50A5 sor: A befektetési alap nyilvántartási devizanemének ISO kódja.

50W Befektetési alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke

A tábla kitöltése

A nettó eszközértéket naponta megállapító alapok napi gyakorisággal, míg a nettó eszközértéket hetente vagy annál ritkábban megállapító alapok heti gyakorisággal teljesítik a jelentést.

A táblát az alap nyilvántartás szerinti devizanemében kell kitölteni.

A tábla oszlopai

4. oszlop: Egy jegyre jutó nettó eszközérték

Az adatot 6 tizedesjegy pontossággal kell megadni.

A tábla sorai

50W2 sor: A befektetési alap azonosítására szolgáló ISIN kód. Minden jelentésnél ugyanannak a befektetési jegy sorozatnak az ISIN kódját kell beírni. Megegyezik az 50A3 sorban szereplő kóddal.

50C Portfóliók hozama, költsége, az alapkezelő díjbevétele

A tábla kitöltése

A táblát a befektetési alapok esetében befektetési jegy sorozatonként kell kitölteni.

A befektetési alapok kategorizálása

A befektetési alapok kategóriái

A besorolás kritériumai

Likviditási alapok (ide értve a rövid lejáratú pénzpiaci alapokat is)

A portfolióban lévő eszközök súlyozott átlagos hátralévő futamideje a 60 napot, az eszközök súlyozott átlagos hátralévő élettartama a 120 napot nem haladhatja meg. Emellett az egyes értékpapírok hátralévő futamideje legfeljebb 397 nap lehet.

Pénzpiaci alapok

A portfolióban lévő eszközök súlyozott átlagos hátralévő futamideje a 6 hónapot, az eszközök súlyozott átlagos hátralévő élettartama a 12 hónapot nem haladhatja meg. Emellett az egyes értékpapírok hátralévő futamideje legfeljebb 2 év, a legközelebbi kamat-meghatározási időpontig legfeljebb 397 nap lehet.

Rövid kötvényalapok

A portfolióban lévő eszközök átlagos hátralévő futamideje 6 hónap és 3 év közötti.

Hosszú kötvényalapok

A portfolióban lévő eszközök átlagos hátralévő futamideje meghaladja a 3 évet.

Szabad futamidejű kötvényalapok

Olyan alapok, amelyek nem ragaszkodnak egy előre meghatározott durációs limithez.

Kötvénytúlsúlyos (vagy óvatos) vegyes alapok

A portfolióban lévő nem kötvény típusú eszközök aránya nem haladja meg a 35%-ot. A nem részvény típusú eszközök kategóriánként (pl. ingatlan-típusú, árupiaci típusú) legfeljebb 20 %-ot tehetnek ki – ebből a szempontból a befektetési jegyek teljes egészében a kategóriának megfelelő kitettséget jelentenek, függetlenül az alap feltöltöttségétől.

Kiegyensúlyozott vegyes alapok

A portfolióban lévő nem kötvény típusú eszközök aránya 35-65%. A nem részvény típusú eszközök kategóriánként (pl. ingatlan-típusú, árupiaci típusú) legfeljebb 40 %-ot tehetnek ki – ebből a szempontból a befektetési jegyek teljes egészében a kategóriának megfelelő kitettséget jelentenek, függetlenül az alap feltöltöttségétől.

Dinamikus vegyes alapok

A portfolióban lévő nem kötvény típusú eszközök aránya meghaladja a 65%-ot. A nem részvény típusú eszközök kategóriánként (pl. ingatlan-típusú, árupiaci típusú) legfeljebb 40 %-ot tehetnek ki – ebből a szempontból a befektetési jegyek teljes egészében a kategóriának megfelelő kitettséget jelentenek, függetlenül az alap feltöltöttségétől.

Részvényalapok

A portfolióban lévő részvény-típusú eszközök aránya meghaladja a 80%-ot.

Árupiaci alapok

Azon alapok, amelyek legalább 50%-ban árupiaci kitettséget jelenítenek meg (ami lehet alapokon vagy származékos ügyleteken keresztül).

Abszolút hozamú alapok

Azon alapok, amelyek tőkepiaci környezettől független pozitív hozam elérésére törekednek, és kiinduló pontként a kockázatmentes hozam meghaladását tekintik.

Tőkevédett alapok

A Kbftv. 3. melléklet I. fejezet I. 1.14 szerinti hozamot, illetve tőkemegóvást ígérő, illetve garantáló alapok.

Származtatott alapok

Azon származtatott ügyletekbe fektető alapok, amelyek nem tartoznak a fenti alapok közé.

Közvetlen ingatlanokba fektető alapok

Azon alapok, amelyek az ingatlankitettséget közvetlen ingatlanok tartásával valósítják meg.

Közvetett ingatlanokba fektető alapok

Azon alapok, amelyek a 40 %-ot meghaladó ingatlankitettséget közvetett módon (alapokon, ingatlanrészvényeken stb. keresztül) valósítják meg.

Kockázati tőkealap

A Kbftv. 4. § (1) bekezdés 59. pontja szerinti alternatív befektetési alap.

Magántőkealap

A Kbftv. 4. § (1) bekezdés 70. pontja szerinti alternatív befektetési alap.

Az egyes alapok kategóriába sorolásának kiegészítő szabályai:

a) Kötvény- és pénzpiaci alapok nem tartalmazhatnak részvény-típusú eszközöket. A határidős eladással fedezett részvények ebből a szempontból kötvényjellegű eszköznek minősíthetők, az eszköz futamideje ilyenkor megegyezik a határidős ügylet hátralévő lejárati idejével.

b) A befektetési jegyeket az őket kibocsátó alap kategóriájának megfelelően kell figyelembe venni.

c) A befektetési alapokba fektető alapok besorolását a mögöttes termék kategóriájának megfelelően kell figyelembe venni.

A tábla oszlopai:

1. oszlop: Az alapkezelő által kezelt egyes portfoliók neve (a tábla sorainak megfelelő bontásban).

2. oszlop: Befektetési alapok esetében a befektetési jegy sorozat ISIN kódja, kezelt portfoliók esetében a portfolió egyedi azonosítója. Az egyedi azonosítót úgy kell kialakítani, hogy az egyértelműen lehetővé tegye az alátámasztó dokumentumokkal történő azonosítást.

3. oszlop: A tárgynegyedév utolsó napjára (utolsó forgalmazási nap) a portfolió kiszámított értéke (nettó eszközérték), forintban kifejezve. A nem forintban denominált befektetési alapok esetében a nettó eszközértéket a negyedév fordulónapján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell átszámolni. Ha a tárgynegyedév során egy portfólió vagyonkezelési mandátuma megszűnik, vagy egy alap megszűnik, akkor a nettó eszközérték oszlopba 0 értéket kell írni (mert a tárgynegyedév utolsó napjára vonatkozik ez az oszlop). A tábla többi oszlopát (amelyek nem egy időpontra, hanem egy időszakra vonatkoznak) értelemszerűen kell tölteni.

4. oszlop: Az alapkezelő által megadott, az alap, a pénztári, biztosítói vagy egyéb portfolió teljesítményének összehasonlító értékelésére szolgáló, előre kiválasztott mutató (referenciaindex, benchmark) negyedéves, nem évesített értéke, 2 tizedesjegy pontossággal (pl. 2,14% esetén 2,14-et kell beírni). Több tőkepiaci indexből álló referenciahozam esetén a referenciahozam az egyes tőkepiaci indexek hozamának súlyozott átlaga.

5. oszlop: Az alap vagy a pénztári, biztosítói, illetve egyéb portfolió nettó (vagyis mindenfajta költség levonása utáni) negyedéves, nem évesített hozama, 2 tizedesjegy pontossággal.

6. oszlop: Az 1. oszlopban tételesen felsorolt befektetési jegy sorozatok, pénztárak, biztosítói portfoliók, illetve egyéb portfoliók száma.

7. oszlop: Az alapkezelési, portfoliókezelési díjaknak, sikerdíjaknak az alapkezelőnél bevételként elszámolt tárgynegyedévi összege.

8. oszlop: Az adott negyedévben a kezelt portfolióra terhelt költségek. Nem kell figyelembe venni a befektetéshez közvetlenül kapcsolódó költségeket (pl. értékpapír tranzakciós költségek, fizetett opciós díjak). A befektetési alapok esetében a portfólióra terhelt költségeket is sorozatonként kell jelenteni. Azokat a költségeket, amelyek a befektetési alap szintjén jelentkeznek és nem rendelhetők hozzá egyértelműen egy sorozathoz, becslés alkalmazásával (pl. a piaci értékek arányában) kell szétosztani a sorozatok között.

A tábla sorai:

50C51 sor: Halmozódástól tisztított összesen I. = (alapok+pénztárak+biztosítói portfoliók+egyéb portfoliók) - (a pénztári, biztosítói, egyéb portfoliókban lévő saját befektetési alapok befektetési jegyei)

50C511 sor: Halmozódástól tisztított összesen II. = (alapok+pénztárak+biztosítói portfoliók+egyéb portfoliók) - (az alapokban és a pénztári, biztosítói, egyéb portfoliókban lévő saját befektetési alapok befektetési jegyei)

50C5111 sor: Halmozódástól tisztított összesen III. = (alapok+pénztárak+biztosítói portfoliók+egyéb portfoliók) - (az alapokban és a pénztári, biztosítói, egyéb portfoliókban lévő hazai befektetési alapok befektetési jegyei)

50D A hozamra és a tőke megóvására tett ígéret miatti kötelezettségek

A tábla kitöltése

A táblát portfoliónkénti bontásban kell kitölteni, a Kbftv. 3. melléklet I. fejezet I. 1.14 pontjában leírtak figyelembe vételével.

A tábla oszlopai:

1. oszlop: Az alapkezelő által kezelt portfoliók neve (a tábla sorainak megfelelő bontásban).

3. oszlop: Kizárólag a tőke megóvására vállalt kötelezettség összege, amelyet bankgaranciával fedeztek.

4. oszlop: A hozamra (és vele együtt a tőke megóvására) vállalt kötelezettség összege, amelyet bankgaranciával fedeztek.

5. oszlop: Bankgaranciával nem fedezett, kizárólag a tőke megóvására tett ígéret (mint függő kötelezettségvállalás) összege.

6. oszlop: Bankgaranciával nem fedezett, a hozamra (és vele együtt a tőke megóvására) tett ígéret (mint függő kötelezettségvállalás) összege.

50GA Fogyasztói panaszügyekre vonatkozó adatok I. és

50GB Fogyasztói panaszügyekre vonatkozó adatok II.

A táblák kitöltése:

Az adatszolgáltató magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó, a panasznyilvántartó rendszerben rögzített azon fogyasztói panaszokat kell jelenteni, amelyek az adatszolgáltatóhoz (akár ügyfélszolgálaton keresztül) írásban, illetve elektronikus úton érkeztek be, vagy szóban (telefonon vagy személyesen) hangzottak el. Nem kell szerepeltetni azokat a szóbeli panaszokat, amelyeket a szolgáltató azonnal megvizsgált és szükség szerint orvosolt, amennyiben a fogyasztó nem jelezte, hogy panasza kezelését vitatja.

Ha egy panasz több panasztípusba is besorolható, akkor a panasz elsődleges témája szerint kell a besorolást elvégezni.

A táblákban használt fogalmak:

Fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy.

Panasztípusok

Tájékoztatási hiányosság

-    szerződéskötés előtt    
Ha a panasz elsősorban arra vonatkozik, hogy az ügyfelet az adatszolgáltató hiányosan, tévesen, vagy bármilyen egyéb okból nem megfelelően tájékoztatta az adott konstrukcióról, annak kockázatairól, az ügyfelet terhelő többletköltségekről, vagy bármilyen olyan tényezőről, amely az ügyfél szempontjából lényeges lehet a megfelelő üzleti döntés meghozatalához.

-    szerződéskötés után

Ha a panasz a szerződéskötés utáni időszakban történt tájékoztatási hiányosságra vonatkozik (pl. szerződéses feltételek változásával, kondícióváltozással, jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos téves, illetve hiányos tájékoztatás, portfolió-kimutatás „hiányos” tartalma).

Árfolyam

-    egyes tranzakcióknál az árfolyam konkrét mértékének kifogásolása,

-    az ügyfél szerint nem megfelelő árfolyam alkalmazása a kalkulációban,

-    az árfolyam nem megfelelő figyelembevétele vagy figyelmen kívül hagyása egy-egy pénzügyi instrumentum értékének meghatározásánál,

-    árfolyamváltozás kifogásolása,

-    minden egyéb, az árfolyammal kapcsolatos panasz.

Szolgáltatás minősége

Az ügyfelekkel szemben tanúsított magatartás, udvariatlan kiszolgálás, nehezen elérhető ügyintézők, ügyintézés lassúsága stb.

Jutalék, költség, díj mértéke

A portfolió-kezelési tevékenységhez kapcsolódóan vagy egyéb címen felszámított jutalék, költség, díj mértéke, vagy új díj bevezetése miatti panasz.

Kamat, hozam mértéke

A nettó eszközérték számításával, az egy jegyre jutó nettó eszközérték meghatározásával kapcsolatos kifogások.

Nyilvántartási hiányosság

A megbízható és naprakész nyilvántartást biztosító számviteli és informatikai háttér hibáira, valamint az ügykezelés, adminisztráció során előforduló hibák (hibás bizonylat, beadvány elvesztése stb.) miatti panaszok.

IT rendszerhiba

Olyan, a szolgáltató informatikai háttér-rendszerére vonatkozó panasz, amely nem tartozik az elektronikus szolgáltatás kategóriába, így különösen a számlavezető- és nyilvántartási rendszer hibájára, elérhetetlenségére vonatkozó panasz.

Elszámolás

Ide sorolandók azok a panaszok, amelyek elszámolási vitát eredményeznek egyes tranzakciókkal (átutalási-átvezetési megbízás, portfólió-kezelési megbízás stb.) kapcsolatosan.

Számlaegyenleg vitatása

Minden olyan fogyasztói panasz, amely arra vonatkozik, hogy a fogyasztónak nyújtott bármely kimutatás ellentmondásban áll bármely más, a szolgáltatótól származó kimutatással vagy egyéb bizonylattal.

Megbízás teljesítése

Azok a panaszok, amelyek egyes tranzakciók hibás vagy elmaradt teljesítéséből erednek.

Egyoldalú szerződésmódosítás

Az ügyféllel kötött szerződés kamatának, díjának, minden egyéb költségnek vagy feltételnek a módosítása.

Elektronikus szolgáltatás

Azok a panaszok, amelyek kifejezetten az elektronikus eszköz nem kielégítő működésére, rendszerbeli hiányosságára vonatkoznak.

Jogosulatlan tevékenység

Az MNB engedélyének hiányában végzett engedélyköteles tevékenységgel kapcsolatos panaszok.

Pénzügyi visszaélés

Minden olyan beadvány, amelynek tárgya bűncselekmény elkövetésének (pl. csalás, pénzmosás) gyanúját veti fel.

Ügynök

Az adatszolgáltató ügynökének tevékenységével kapcsolatos panaszok.

Egyéb ügyviteli hibák

Postázási hiba, kötelező értesítések elmulasztása stb.

Egyéb okok

Minden, a fenti kategóriákba nem sorolható panasz.

50GA Fogyasztói panaszügyekre vonatkozó adatok I.

A tábla 50GA11-50GA17 sora: a Kbftv. 6. § (1) és (2) bekezdésében, illetve a Kbftv. 7. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott tevékenységek.

50GB Fogyasztói panaszügyekre vonatkozó adatok II.

A tábla kitöltése

A tábla kitöltésénél a peresített panaszügyeket is számításba kell venni.

A tábla sorai:

50GB1 Tárgyidőszakban lezárt panaszügyek száma összesen: Ezen összesített adat négy különböző szempont (szolgáltatási ágak, panasz típusa, panaszkezelés időtartama, panaszügyek megalapozottsága) szerinti megbontását tartalmazza a tábla első része.

50GB111-50GB117 sor: A Kbftv. 6. § (1) és (2) bekezdésében, illetve a Kbftv. 7. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott tevékenységek.

50GB31 sor: Azon személyek száma, akik teljes munkaidőben foglalkoznak az intézmény érdekében a panaszügyekkel, panaszkezeléssel (akár munkavállalóként, akár egyéb jogviszony keretében). A tárgynegyedév végi állományi létszámot kell megadni.

50GB331 Aktív lakossági befektetők száma az időszak végén (fő): Azon lakossági ügyfelek száma, akik az elmúlt negyedévben valamilyen szolgáltatást (pl. befektetési tanácsadást) igénybe vettek, vagy akiknek ügyfélszámláján vagy értékpapírszámláján egyenleg szerepel.

50GB332 Lakossági ügyfelek részére vezetett értékpapírszámlák száma (db): A lakossági ügyfelek részére vezetett, a Tpt. 5. § (1) bekezdés 46. pontja szerinti értékpapírszámlák száma.

50GB333 Lakossági ügyfelek részére vezetett ügyfélszámlák száma (db): A lakossági ügyfelek részére vezetett, a Tpt. 5. § (1) bekezdés 130. pontja szerinti ügyfélszámlák száma.

50GB341 sor: A befektetési alapkezelőt, mint panaszoltat érintő azon ügyek száma, amelyek kapcsán a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását megindította és erről a tárgynegyedévben értesítette az alapkezelőt.

50GB342 sor: Azon ügyek száma, amelyekkel kapcsolatban a befektetési alapkezelő a tárgynegyedévben igenlő alávetési nyilatkozatot tett, függetlenül attól, hogy az eljárás mikor indult.

50GB343 sor: Azon ügyek száma, amelyekkel kapcsolatban az alapkezelő a tárgynegyedévben a Pénzügyi Békéltető Testület döntését (határozatát, ajánlását) végrehajtotta, függetlenül attól, hogy az eljárás mikor indult.

50GB344 sor: A Pénzügyi Békéltető Testület elé került azon ügyek száma, amelyekkel kapcsolatban az alapkezelő a tárgynegyedévben egyezségre jutott a panaszossal, függetlenül attól, hogy az eljárás mikor indult.

50GC Fogyasztói panaszügyekre vonatkozó, havi gyakoriságú adatok I. és

50GD Fogyasztói panaszügyekre vonatkozó, havi gyakoriságú adatok II.

A táblák kitöltésére az 50GA, illetve 50GB tábláknál leírtak az irányadók azzal, hogy a vonatkozási időszak az adott hónap.

50H Kereskedési partnerek, letétkezelők

A tábla kitöltése:

A befektetési alapkezelő által, a befektetéskezelési tevékenysége során, az üzletkötéshez igénybe vett kereskedési partnereket, letétkezelőket kell a táblában felsorolni partnerenként, letétkezelőnként külön-külön sorban kimutatva a velük szemben fennálló kitettség értékét.

A táblában csak azokat a partnereket kell szerepeltetni, amelyekkel szemben az intézménynek kitettsége van. Ez azt jelenti, hogy nem kell azokat a partnereket felsorolni, amelyek esetében a „6”-„10” oszlop mindegyikébe nulla kerülne.

A külföldi pénznemben fennálló számlaegyenlegek értékét és a külföldi devizában denominált értékpapírokat forintban kell szerepeltetni. Az átváltási árfolyam a számviteli politikában, kezelési szabályzatban, egyéb dokumentumokban (szerződés) meghatározott árfolyam, illetve ha ilyen nincs, akkor a negyedév végén érvényes, MNB által közzétett hivatalos árfolyam.

Az értékpapírok piaci értékének meghatározásához (a 9. és 10. oszlopnál) az alapkezelő befektetési alapokra vonatkozó kezelési szabályzatában, illetve egyedi portfóliók esetében a szerződésben előírt értékelési szabályokat kell alkalmazni.

A tábla oszlopai:

1. oszlop Kereskedési partner, letétkezelő megnevezése: Annak az intézménynek a neve, amelynek szolgáltatásait az alapkezelő igénybe veszi a befektetéskezelési tevékenységéhez kapcsolódóan.

2. oszlop Kereskedési partner, letétkezelő azonosító kódja: Az intézmény ISO 9362 nemzetközi szabvány szerint meghatározott kódja [SWIFT/Bank Identifier Code (11 karakter)].

3. oszlop Kereskedési partner, letétkezelő országa: Annak az országnak az ISO 3166 nemzetközi szabvány szerint meghatározott kétbetűs kódja, amelyikben a szolgáltató található.

4. oszlop Kereskedési partner, letétkezelő intézmény típusa: A lehetséges értékek: „K” = központi bank; „H” = hitelintézet; „E” = elszámolóház, központi szerződő fél; „B” = befektetési vállalkozás; „X” = egyéb.

5. oszlop Kockázati besorolás: Az adatszolgáltató által kialakított szempontrendszer szerinti belső besorolás eredménye.

6. oszlop Pénzforgalmi számlán, pénzszámlán nyilvántartott pénzeszköz értéke: Az igénybe vett szolgáltatónál vezetett pénzforgalmi számlán, pénzszámlán, befektetési szolgáltatónál vezetett ügyfélszámlán nyilvántartott érték.

7. oszlop Lekötött betét: Letétkezelőnél, egyéb hitelintézetnél lekötött betét értéke.

8. oszlop Óvadékba, fedezetbe adott pénzeszközök: A származtatott ügyletek fedezetéül, egyéb óvadékba, fedezetként elhelyezett pénzeszközök értéke.

9. oszlop Értékpapírszámlán, letétszámlán nyilvántartott értékpapírok: Az értékpapír piaci értékét kell megadni.

10. oszlop Óvadékba, fedezetbe, kölcsönbe adott értékpapírok értéke: A származtatott ügyletek fedezetéül, egyéb óvadékba, fedezetként, kölcsönbe elhelyezett értékpapírok piaci értéke.

50I1 Az alternatív befektetési alapok nettó eszközértéke és száma a negyedév végén

A tábla kitöltése

A Kbftv. 67. § (1) bekezdésében szereplő bontásban kell megadni az alternatív befektetési alapok nettó eszközértékét és számát.

A tábla sorai:

50I15 A befektetési alap forgalmazási köre: Ha az alap jegyeit lakossági befektetők is vásárolhatják, akkor alapesetben a lakossági befektetőknek forgalmazott alapok közé kell besorolni. Ha azonban biztosan lehet tudni, hogy csak szakmai befektetők vásárolják egy adott alap befektetési jegyeit, akkor az alapot az 50I1, illetve 50I2 táblában a „szakmai befektetőknek forgalmazott” alapok között kell szerepeltetni, függetlenül attól, hogy a tájékoztató alapján magánszemélyek is vásárolhatnák a befektetési jegyeket.

50I2 Az ÁÉKBV-k nettó eszközértéke és száma a negyedév végén

A tábla kitöltése

A Kbftv. 67. § (1) bekezdésében szereplő bontásban kell megadni az ÁÉKBV-k nettó eszközértékét és számát.

A tábla sorai:

50I22 Az ÁÉKBV forgalmazási köre: Az 50I15 sornál leírtak szerint kell kitölteni.

50J Az ügyfél pénzügyi eszközének és pénzeszközének kezelésére jogosult alapkezelők - Pénzfedezettségi jelentés (a deviza egységében)

A tábla kitöltése

A táblát tárgynapra kell kitölteni, a saját pénzeszközöket és az ügyfelet megillető pénzeszközöket elkülönítetten, devizanemenként megbontva.

Az egyes devizákra vonatkozó adatok (2-5. oszlop) az adott deviza egységében szerepelnek. Ahol több deviza összesítéséről van szó (vagyis az 1. és a 6. oszlopban), az adatokat forintban kell megadni.

A negatív számlaegyenlegeket - abszolút értéken - hitelként kell jelenteni (az 50J31 sorban).

A tábla sorai:

50J1

Ügyfelek követelései: Az ügyfeleket tárgynapon megillető - mind az ügyfélszámlán lévő, mind az arra át nem vezetett - pénzeszközök.

50J11

Ügyfélszámlák bruttó követel egyenlege

A tárgynapra vonatkozóan az ügyfélszámlák követel egyenlegeit tartalmazza. Az összesítésnél bruttó elvet kell követni, a tartozások és követelések ügyfelek között nem nettósíthatóak, minden ügyfelet külön-külön kell számba venni.

Ha az adatszolgáltató az ügyfélszámláról az ügyfél részére pénzkifizetést teljesít, akkor az ügyfelekkel szembeni tartozás összegének módosítását a számviteli politikában meghatározott elvek alapján kell végrehajtani.

50J2

Pénzeszközök

E táblában pénzeszköznek minősülnek a más szempontból (pl. számvitel, likviditás) követelésnek tekintendő tételek.

50J212

Elszámolási szolgáltatást nyújtó intézményeknél, illetve központi értéktáraknál lévő pénzeszköz

A KELER Központi Értéktár Zrt.-nél, más központi értéktárban, elszámolási szolgáltatást nyújtó intézményeknél lévő összes pénzeszköz. A befektetési vállalkozás ügyfeleinek pénzeszközeit a „megbízói pénzeszköz” sorokon kell jelenteni.

50J213

Hitelintézetnél, harmadik országban hitelintézeti tevékenység végzésére jogosító tevékenységi engedéllyel rendelkező hitelintézetnél, központi banknál vezetett számla

Az adatszolgáltató által hitelintézet(ek)nél, központi banknál vezetett számlák napi záró egyenlegei közül a pozitív (és nulla) értékek összege. (A negatív egyenlegek – abszolút értéken – számolt összegét az 50J31 sor tartalmazza.)

50J23

Más befektetési szolgáltató(k)nál lévő pénzeszköz

Bármely más befektetési szolgáltatónál (így a klíringtagoknál) elhelyezett pénzeszközök.

50J24

Közvetítőnél lévő megbízói pénzeszköz

Az adatszolgáltató által igénybe vett közvetítőnél lévő megbízói pénzeszközök összege.

50J25

Úton lévő pénzeszköz

Az adatszolgáltató saját vagy ügyfele tulajdonában lévő azon pénzeszközök, amelyek az adatszolgáltató különböző külső vagy belső letéti helyei között (így különösen: hitelintézetnél vezetett számlák között, tőzsdeforgalmi számla és hitelintézetnél vezetett számla között, pénztár és hitelintézetnél vezetett számla vagy tőzsdeforgalmi számla között, illetve pénztárak között) mozgásban vannak, az utalást indító letéti hely nyilvántartásából kivezették, de a célszámlán még nem írták jóvá.

50J261

Saját pénzeszközök összesen

Az adatszolgáltató saját tulajdonú pénzeszközeinek összegét kell összesítve szerepeltetni. Az ügyféltől árfolyamnyereség címén levont adót amíg az intézmény ténylegesen nem fizeti meg szintén a saját pénzeszközök között kell kimutatni.

50J262

Ügyfélkövetelések pénzfedezete

A „megbízói” pénzeszközök összesített értéke.

50J31

Igénybe vett hitelek (abszolút értéken)

Hitel- vagy kölcsönszerződés alapján igénybe vett, bármilyen nemű hitelnek, valamint a negatív számlaegyenlegeknek abszolút értéken vett összege.

50J32

Saját számlán lévő állampapírok árfolyamértéke

A saját számlán lévő állampapírok azon a valószínűsíthető piaci értéken, amelyen értékesíthetők.

50J4

Központi szerződő félnél lévő garancia alapok

A garancia alapokra vonatkozó, KELER KSZF Központi Szerződő Fél Zrt. által visszaigazolt összeget kell szerepeltetni.

50J5

Elsődleges fedezettség

Azon összeg, amivel az adatszolgáltató belső és külső letéti helyein (számláin) található ügyféltulajdonú pénzeszközök túl- vagy alulfedezik az ügyfelekkel szembeni bruttó kötelezettséget.

50J6

Másodlagos fedezettség

Az 50J5 sortól annyiban tér el, hogy az adatszolgáltató pénztárában lévő, hitelintézetnél, központi banknál, központi értéktárnál vezetett saját számlákon elhelyezett, valamint más befektetési vállalkozásnál lévő saját pénzeszközöket, továbbá az úton lévő saját tulajdonú (az adatszolgáltató tulajdonában lévő) pénzeszközöket is figyelembe veszi.

Ugyanakkor le kell vonni az 50J31 sorban feltüntetett összeget (a hitelből fedezett ügyfélkövetelések kiszűrése érdekében).

50J7

Harmadlagos fedezettség

Ebben a sorban az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek fedezettsége – a fentiekben felsorolt pénzeszközök mellett – figyelembe veszi az adatszolgáltató saját számláján lévő állampapírok árfolyamértékét, továbbá a Garancia Alapokban fennálló részesedéseket is. (Az utóbbi eszközök a kereskedési jog végleges visszavonása után saját rendelkezésűvé válnak.)

50J8

Negyedleges fedezettség

Az ügyfélkövetelések negyedleges fedezettsége figyelembe veszi az előző három fedezettségi kategóriában levont, az 50J31 kódnál feltüntetett hitelek összegét is.

50J91

Ügyfélszámlák bruttó tartozik egyenlege

Az adatszolgáltató – ügyfelekkel szembeni pénzköveteléseit tartalmazó – ügyfélszámlák tartozik egyenlegeinek összege. Ez a sor nem érinti az előző sorokban feltüntetett, pénzfedezettségre vonatkozó számítást, csak tájékoztató jelleggel szerepel.

50K Az ügyfél pénzügyi eszközének és pénzeszközének kezelésére jogosult alapkezelők - Értékpapír fedezettség részletezése (darab)

A tábla kitöltése

A saját tulajdonú papírokra és az ügyfelek papírjaira vonatkozó adatokat teljes körűen kell szolgáltatni.

Az értékpapírokat akkortól kell jelenteni, amikor azok megjeleníthetők a 3-10. oszlop valamelyikében.

A táblában minden ISIN kód csak egyszer szerepelhet.

A táblát darabszámmal kell kitölteni.

A befektetési jegyek esetében akkor kell az adatokat megadni, ha a vételek (illetve eladások) darabszáma már ismert. (Adott esetben pl. a T+2-dik napon.)

A tábla oszlopai:

3. és 4. oszlop

A KELER Központi Értéktár Zrt. kivonata alapján kell kitölteni.

7. és 8. oszlop

Az egyéb külső helyen lévő értékpapírok, ideértve az óvadékként, biztosítékként más adatszolgáltatónál elhelyezett értékpapírokat is.

9. és 10. oszlop

Azok az értéktárból vagy külső letétből kiszállított és a nyilvántartásból kivezetett értékpapírok, amelyeket a rendeltetési helyen még nem írtak jóvá. Értékpapír vásárlása esetén pozitív, eladása esetén negatív számot kell megadni.

12. oszlop

A saját tulajdonban álló (a saját számlára kölcsön vett, illetve arról kölcsönadott értékpapírok átvezetése után kialakult saját rendelkezésű értékpapír-állományból származó) értékpapírok állománya. A saját számlás és bizományi értékpapír-kölcsönzési ügyleteknél az értékpapír-kölcsönzési szerződés alapján az ügyfél számlájáról az adatszolgáltató számlájára, vagy az adatszolgáltató számlájáról az ügyfél számlájára, illetve az ügyfelek számlái között az értékpapírokat át kell vezetni, és az átvezetett értékpapírok mennyiségét kell a megfelelő rovatokon feltüntetni.

13. oszlop

Az értékpapír mennyiségi egységében fennálló, ügyfelekkel szembeni bruttó kötelezettség (módosítva az értékpapír-kölcsönzésből adódó állománymozgásokkal). Itt szerepeltetni kell azokat az értékpapírokat, amelyeket az ügyfél kapott óvadékba, de nem kell szerepeltetni azt az állományt, amelyet az ügyfél kölcsönadott egy harmadik félnek.

14. oszlop

Az értékpapír mennyiségi egységében fennálló, ügyfelekkel szembeni bruttó követelés (módosítva az értékpapír-kölcsönzésből adódó állománymozgásokkal).

50T A befektetési alapkezelő szavatolótőke-követelménye és szavatoló tőkéje

A tábla kitöltése

A tábla kitöltéséhez a Kbftv. 4.§ (1) bekezdés 91. pontja és a Kbftv. 16. § az irányadó.

A Kbftv. 16. §-ában euróban meghatározott összegeket a tárgy negyedév utolsó napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.

A tábla sorai:

50T1 Szavatolótőke-követelmény össesen

A Kbftv. 16. §-a alapján számolt tőkekövetelmény.

Számítása: 50T1 = max{(50T11+50T13);50T12}+50T14.

50T12 A Kbftv. 16. § (3) bekezdés b) pontja szerinti tőkekövetelmény, a fix általános költség 25%-ának megfelelő összeg

A fix általános költségeket a 241/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet Va. fejezete szerint kell meghatározni.

50U Informatikai adatok

A tábla az adatszolgáltató informatikai rendszerének működési kontroll környezetével kapcsolatos adatokat mutatja be.

Az „Igen/Nem” jellegű kérdéseknél a lehetséges értékek: „I”,„N”.

Az időpontra vonatkozó kérdéseknél konkrét dátumot kell megadni.

A tábla sorai

50U01 Az intézmény létszámadatai

Az 50U01 kezdetű sorok a negyedév végi létszámadatokat tartalmazzák.

50U071 Külső auditor által a tárgynegyedévben készített informatikai vizsgálat végzője és tárgya

Ha több ilyen jelentés is készült a tárgynegyedévben, akkor az informatikai rendszer biztonságának ellenőrzése szempontjából legjelentősebb jelentés készítőjét és tárgyát kell megadni.

50U09 Elérhetőségi adatok

Az 50U09 kezdetű sorokat akkor kell kitölteni, ha az intézménynek van informatikai vezetője illetve biztonsági felelőse.

50U101 Az intézmény által használt alap nyilvántartási rendszer megnevezése

Az alap nyilvántartási rendszer itt az adatszolgáltató ügyfélszámla-, eszköz- és tranzakció-nyilvántartásának informatikai rendszerét jelenti.

50U106 Igénybe vesznek-e külső szolgáltatót virtualizált eszközeik üzemeltetésére (felhőszolgáltatás)? (Igen/Nem)

A „felhőszolgáltatás” fogalmát e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

51A A befektetési alap befektetési portfóliójának földrajzi megoszlása

A tábla kitöltése

A tábla a befektetési portfólió értékére vonatkozó adatokat tartalmazza. A befektetési portfólió értékét a 215/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet előírásaival, valamint a befektetési alap kezelési szabályzatában rögzített értékelési szabályokkal összhangban kell meghatározni. A befektetéssel kapcsolatos díjak, jutalékok beleszámítanak a befektetések értékébe, azokkal nem kell csökkenteni a befektetések piaci értékét.

Annak az eszköznek a telephelyét kell a besorolásnál figyelembe venni, amibe a befektetés történik. Pl. egy USA-részvény vásárlásakor a befektetés helye: Észak-Amerika.

A származékos ügyleteket oda kell sorolni, ahová a mögöttes termék egyébként tartozna. Ha a mögöttes instrumentum index, és az indexnél megállapítható a földrajzi súlypont, akkor annak megfelelően kell besorolni. A deviza forward ügyletek esetén a földrajzi kitettség meghatározásánál a megvásárolt devizát kell alapul venni.

A bankbetéteknél a devizanem alapján történik a besorolás: ha pl. egy USA-bankban EUR-betétet helyeznek el, akkor azt európai befektetésnek kell tekinteni.

51A15 Közel-Kelet: Izrael, Irán, Egyesült Arab Emirátus, Bahrein, Irak, Kuvait, Omán, Katar, Szaúd-Arábia, Jemen, Örményország, Azerbajdzsán, Grúzia, Jordánia, Libanon, Palesztin terület, Szíria.

51A16 Észak-Amerika: Kanada, USA, Grönland.

51A17 Dél-Amerika: Az 51A16-ba nem tartozó amerikai országok.

51A18 Szupranacionális / több régiós: Azokat a befektetéseket, amelyeknek nincs meghatározó földrajzi súlypontja, a „szupranacionális / több régiós” kategóriába kell sorolni. Ha pl. a befektetési alap olyan kollektív befektetési formákba fektet, amelyek befektetési portfóliójáról, azok földrajzi megoszlásáról nem rendelkezik elegendő információval, akkor a befektetési alap ezen befektetése a „szupranacionális / több régiós” kategóriába tartozik.

51B A befektetési alap negyedéves forgalmi adatai

A tábla kitöltése

A táblában a Bszt. 6. §-ában meghatározott pénzügyi eszközök negyedéves forgalmi adatait kell jelenteni, a – Bszt. 4. § (2) bekezdés 51. pontja szerinti – pénzpiaci eszközök kivételével. Minden származékos ügyletet jelenteni kell, függetlenül attól, hogy az pozíció nyitását vagy lezárását jelenti.

Nem kell jelenteni sem a deviza spot ügyleteket, sem pedig a deviza swap azonnali lábát.

A táblában nem kell jelenteni továbbá a repót és a kölcsönügyleteket sem, mert azok valóságos tartalma más, mint a „normál” forgalmi ügyleteké.

A forgalomra vonatkozó adatokat a bizományosi díj nélkül kell jelenteni.

Mind a vételi, mind az eladási ügyleteket figyelembe kell venni, és összegzett – nem nettósított – árfolyamértéken, forintra átszámítva kimutatni. Vagyis, az ügyletek értékét az irányuktól (eladás, vétel) függetlenül, abszolút értéken kell figyelembe venni. A forintra való átváltás az adatszolgáltató számviteli politikájában meghatározott árfolyamon történik, illetve ha ilyen nincs, akkor az MNB által közzétett hivatalos árfolyamon.

A forgalom számbavételekor a kötés napja számít, vagyis a kötés napján érvényes árakat és árfolyamokat kell figyelembe venni.

A határidős devizaügyletek forgalmának számbavételekor az elszámolás devizanemében kifejezett ügyletértéket kell átszámítani forintra.

Swapok és opciók esetében az elvi főösszeget kell jelenteni.

51C A befektetési alap likviditási jellemzői

A tábla kitöltése

A táblában a befektetéseket (és nem a nettó eszközértéket) kell felosztani a megadott idősávok szerint.

A besorolásnál azt a legrövidebb időt kell alapul venni, amely alatt az adott pozíció nyilvántartott (vagy ahhoz közeli) értéken, ésszerűen likvidálható.

A besorolást úgy kell elvégezni, hogy minden befektetést a táblában megadott idősávok közül csak egyhez lehet hozzárendelni. Ha egyes pozíciók ugyanazon ügylet fontos részét képezik, akkor az ilyen pozíciókat a legkevésbé likvid részhez tartozó időtartamhoz kell besorolni.

A befektetési portfólió értékének meghatározását az 51A táblánál leírtak szerint kell elvégezni.

A portfólió értékét a negyedév végi árfolyamon kell átszámítani forintra, az adatszolgáltató számviteli politikájában meghatározott árfolyamon, illetve ha ilyen nincs, akkor az MNB által közzétett hivatalos árfolyamon.

51D A befektetési alap befektetőinek likviditási profilja

A tábla kitöltése

A táblában a nettó eszközértéket kell felosztani (a tőke kivonhatósága szempontjából).

A tábla kitöltésénél az ABAK-rendelet 110. cikke szerinti adatszolgáltatás teljesítése során alkalmazott, a befektetők likviditási profiljával kapcsolatos elvek, feltételezések, valamint az Európai Értékpapírpiaci Hatóság által az ABAK-irányelv 3. cikk (3) bekezdés d) pontjában és 24. cikk (1), (2) és (4) bekezdésében szereplő jelentéstételi kötelezettségekre vonatkozóan kiadott iránymutatás 120. pontjában foglaltak az irányadók.

Az 51D tábla a befektetési jegyek visszavásárlásának lehetőségére vonatkozik. A tábla sorai azt jelzik, hogy az ügyfél szempontjából melyik az a legrövidebb időszak, amelyen belül a befektetők kivonhatják a forrásokat az alapból, illetve megkaphatják a nekik járó különféle kifizetéseket (pl. visszaváltási összeget). A tábla kitöltésénél a befektetési alap tájékoztatójában, a kezelési szabályzatban rögzített feltételekből kel kiindulni, a nettó eszközértéket azok figyelembe vételével kell felosztani az idősávok között. Figyelembe veendő feltételek pl. a megbízás végrehajtásának ideje (T+…nap), a kifizetésekre vonatkozó esetleges korlátozások.

A devizában denominált alapok esetében a nettó eszközérték forintra való átszámítása az 51C táblánál leírtak szerint történik.

60A A kockázati tőkealap, illetve a magántőkealap adatai – Források

A táblát a 216/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet 4.§ (4) és (5) bekezdésének megfelelően kell kitölteni.

60D A kockázati tőkebefektetés állományának alakulása a tárgynegyedévben

A tábla kitöltése

Az alap kockázati tőkebefektetései, illetve azok tárgynegyedévi változása szerepel a táblában.

A befektetéseket két szintig tartalmazza a tábla, a köztes befektető társaság (a továbbiakban: KBT) segítségével végrehajtott befektetés esetében nem elég a KBT-ben történő befektetés számbavétele, szerepeltetni kell a KBT befektetéseit is.

A táblában használt fogalmak

Köztes befektető társaság: A jelentés szempontjából köztes befektető társaságnak minősül a kockázati tőkealapok, illetve a magántőkealapok vagyonából kifejezetten tőkebefektetések végrehajtására létrehozott vállalkozás, amely saját tőkéjét alapvetően más társaságokban történő tulajdonrész szerzésére fordítja.

Irányítási jog: a kockázati tőkealap, illetve a magántőkealap (tulajdoni, illetve szavazati hányad vagy egyéb szerződés alapján) saját maga képes a vezető tisztségviselők megválasztására, visszahívására, a stratégiai döntések meghozatalára, illetve ezen döntések befolyásolására, megakadályozására.

A tábla oszlopai

2. oszlop: részvény esetén „R”, üzletrész esetén „U”.

4. oszlop: a 60D2 és 60D3 kezdetű soroknál az adott negyedévben lebonyolított vétel, illetve eladás időpontja; a 60D1 és 60D4 kezdetű soroknál az első vétel időpontja (akkor is, ha a befektetési arány kialakítása több lépcsőben történt).

7. oszlop: a 60D1 kezdetű soroknál az adott negyedévet megelőzően elvégzett utolsó értékelés időpontja; a 60D4 kezdetű soroknál az adott negyedév végéig elvégzett utolsó értékelés időpontja.

8. oszlop: a 7. oszlopban feltüntetett időpontokban elvégzett értékelés alapján kell kitölteni.

10. oszlop: üzletrészek esetén az érintett társaság jegyzett tőkéjének arányában kell meghatározni.

11. oszlop: „I”, ha a kockázati tőkealap rendelkezik az adott társaság kapcsán irányítási, döntési vagy vétójoggal, és „N”, ha nem rendelkezik velük.

12. oszlop: „K” közvetlen befektetés, „KBT” köztes befektető társaságba történt befektetés, „TT” köztes befektető társaságon keresztül történt (közvetett) befektetés.

A tábla sorai

60D5: a 60D4 kezdetű sorok közül azok összege, amelyek a 12. oszlopban K, illetve KBT jelölést kaptak.

60D6: a 60D4 kezdetű sorok közül azok összege, amelyek a 12. oszlopban TT jelölést kaptak.

Összefüggés: 60D6 = 60D4 - 60D5

60D7: Záró állomány - köztes befektető társaságba történt befektetések, vagyis 60D7 = 60D4 - a 60D4 kezdetű, KBT-vel jelölt sorok.

60I Jövőbeni tőkebefektetés és kölcsönnyújtás

A szerződésen alapuló kötelezettségeken kívül azon tőkebefektetéseket és kölcsönnyújtásokat is tartalmazza a tábla, amelyekről az arra feljogosított testület döntést hozott.

50EE Befektetési alapkezelő - mérleg / eszközök

A Számv.tv. vonatkozó előírásainak megfelelően kell kitölteni.

50EF Befektetési alapkezelő - mérleg / források

A Számv.tv. vonatkozó előírásainak megfelelően kell kitölteni.

50ER Befektetési alapkezelő - eredménykimutatás

A Számv.tv. vonatkozó előírásainak megfelelően kell kitölteni.

6. melléklet a 49/2015. (XII. 9.) MNB rendelethez

MHKT_3.PDF

7. melléklet a 49/2015. (XII. 9.) MNB rendelethez

Kitöltési előírások a befektetési vállalkozás javadalmazási felügyeleti jelentéséhez

I.

A felügyeleti jelentésre vonatkozó általános szabályok

1. Kapcsolódó jogszabályok, fogalmak, rövidítések

A felügyeleti jelentés teljesítése során alkalmazandó jogszabályok körét az 1. melléklet 1. pontja, a táblákban és a kitöltési előírásokban használt fogalmakat az 1. melléklet 3. pontja, a rövidítéseket az 1. melléklet 2. pontja tartalmazza.

2. A felügyeleti jelentés formai követelményei

A felügyeleti jelentés formai követelményeit az 1. melléklet 4. pontja határozza meg.

3. A felügyeleti jelentés tartalmi követelményei

3.1. A felügyeleti jelentést a tárgyévi javadalmazásra vonatkozóan kell teljesíteni.

3.2. Az intézmény a vezető állású személyeket és munkavállalókat a munkaköri leírás alapján üzletágakba sorolja. A vezető állású személyt és munkavállalót kizárólag abban az üzletágban kell figyelembe venni, amelyben tevékenysége jelentős részét végzi. Az intézménynek a létszám adatokat év végi adatok alapján, teljes munkaidőre átszámítva, egész számra kerekítve kell kitölteni.

3.3. A pénznemben kifejezett adatok nagyságrendje euro. Ha a tárgyévi javadalmazást az intézmény eurótól eltérő pénznemben nyújtotta, akkor a javadalmazás összegét át kell számítani euróra a tárgyév végére vonatkozó, az EU költségvetésének tervezéséhez alkalmazott árfolyamon, melyet az Európai Bizottság a honlapján megjelentet.

http://ec.europa.eu/budget/contracts_grants/info_contracts/inforeuro/inforeuro_en.cfm

3.4. A felügyeleti jelentésben javadalmazási adatként a személyi jövedelemadó alapját képező bruttó adatokat kell szerepeltetni.

3.5. A felügyeleti jelentés további tartalmi követelményeit az 1. melléklet 5. pontja határozza meg.

II.

Részletes előírások

R1B Egymillió euro vagy azt meghaladó tárgyévi javadalmazásban részesített vezető állású személyekkel és munkavállalókkal kapcsolatos adatok

A táblában az egymillió euro vagy azt meghaladó tárgyévi javadalmazásban részesített vezető állású személyekkel és munkavállalókkal kapcsolatos adatokat kell jelenteni.

Azon intézménynek, amely nem nyújtott egyetlen vezető állású személynek vagy munkavállalónak sem egymillió euro vagy azt meghaladó tárgyévi javadalmazást, a felügyeleti jelentést nemlegesen, a kötelező mezők nullával való kitöltésével kell teljesíteni.

A táblát az összevont alapú felügyelet alá nem tartozó intézménynek egyedi alapon, az összevont alapú felügyelet alá tartozó intézménynek azon vállalkozások vonatkozásában, amelyekre az összevont felügyelet az intézménnyel együttesen kiterjed, összevont alapon kell teljesíteni. A harmadik országban bejegyzett leányvállalat és fióktelep adatát a felügyeleti jelentés teljesítésekor nem kell figyelembe venni.

Az adatokat az intézménynek az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes minden olyan állam vonatkozásában országonkénti bontásban meg kell adni, amelyben van olyan vezető állású személy vagy munkavállaló, akit az intézmény egymillió euro vagy azt meghaladó tárgyévi javadalmazásban részesített. Az egymillió euro vagy azt meghaladó tárgyévi javadalmazásban részesített vezető állású személyt vagy munkavállalót arra az országra vonatkozó felügyeleti jelentésben kell feltüntetni, amelyben az adott vezető állású személy vagy munkavállaló szakmai tevékenységét kifejti.

Ha az egymillió eurót vagy azt meghaladó tárgyévi javadalmazásban részesített vezető állású személy vagy munkavállaló a csoporton belül több országban is javadalmazásban részesült, akkor arra az országra vonatkozó adatszolgáltatásban kell feltüntetni, amelyben a szakmai tevékenysége jelentős részét kifejti.

A tábla oszlopai

a) Ország neve

b) Fizetési sáv: az egymillió eurós fizetési sávokat a következők szerint kell kialakítani: az első sáv 1 000 000-1 999 999 euro, a második sáv 2 000 000-2 999 999 euro stb.

e) Befektetési bank: ebbe a körbe a vállalatfinanszírozási tanácsadási szolgáltatások, részvény- és tőkepiaci szolgáltatások, kereskedés és értékesítés sorolandó.

f) Lakossági bank: ebbe a körbe a betétgyűjtés és a teljes kölcsönnyújtási tevékenység (magánszemélyeknek és vállalatoknak) sorolandó.

g) Eszközkezelés: ebbe a körbe a portfólió kezelés, az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozás és az eszközkezelés más formái sorolandók.

h) Vállalati funkciók: minden funkció, amely konszolidációs szinten a teljes intézményért és egyedi szinten a leányvállalatok ilyen funkciójáért (pl. Emberi Erőforrások, IT) felelős.

i) Független kontroll funkciók: a független kockázatkezelési, megfelelőség biztosítási és belső ellenőrzési funkciókban dolgozók az EBA belső irányításra vonatkozó iránymutatásaiban leírtak szerint.

j) Egyéb tevékenység: azon munkavállalók, akiket nem lehet besorolni az egyik felsorolt üzleti területre sem. Az intézményeknek meg kell adniuk e munkavállalók funkcióját a Tájékoztató adatoknál.

A tábla fentiekben nem nevesített oszlopait az 1. melléklet 3. pontjában meghatározott fogalmak alapján kell kitölteni.

A tábla sorai

R1B001 Azonosítók

A táblában az egyes országokra és fizetési sávokra vonatkozó adatokat egymás alatti blokkokban kell jelenteni. A blokkokat úgy kell megadni, hogy először az első országban levő vezető beosztású személyek és munkavállalók fizetési sávjait tartalmazó blokkokat kell megadni, majd – ha van – a második országét stb.

R1B00102 Egymillió euro vagy azt meghaladó tárgyévi javadalmazásban részesített kontroll funkciót betöltő munkavállalók száma (fő)

A kontroll funkciók magukban foglalják az üzleti egységen belüli kontroll funkciókat, valamint a független megfelelőség biztosítási, kockázati kontroll és belső ellenőrzési funkciót.

R1B00103 Egymillió euro vagy azt meghaladó tárgyévi javadalmazásban részesített egyéb munkavállalók száma (fő)

Ebben a sorban a vezető állású és a kontrollfunkciót betöltő munkavállalók közé nem tartozó, egymillió euro vagy azt meghaladó tárgyévi javadalmazásban részesített munkavállalók számát kell feltüntetni.

R1B001063 Ebből: teljesítményjavadalmazás egyéb típusú eszközökben

A CRD 94. cikk (1) bekezdés I) pont ii. alpontjával összhangban lévő eszközök.

R1B001073 Ebből: tárgyévi halasztott teljesítményjavadalmazás egyéb típusú eszközökben

A CRD 94. cikk (1) bekezdés I) pont ii. alpontjában hivatkozott eszközök.

Kiegészítő információ a teljesítményjavadalmazás összegére vonatkozóan

Az R1B0011201-R1B0011299 sorban a tábla i) oszlopában összesítve szereplő Egyéb tevékenységek üzletágban azokat a tevékenységeket kell megnevezni, amelyeket az egymillió euro vagy azt meghaladó javadalmazásban részesített vezető állású személyek és munkavállalók végeznek.

A tábla fentiekben nem nevesített sorait az 1. melléklet 3. pontjában meghatározott fogalmak alapján kell kitölteni.

R2B Az intézmény vezető állású személyeinek és munkavállalóinak javadalmazására vonatkozó összesített információk

A táblát csak a tárgyév végén 500 milliárd forintot meghaladó auditált mérlegfőösszeggel rendelkező intézményeknek kell teljesíteni.

A táblát az összevont alapú felügyelet alá nem tartozó intézménynek egyedi alapon, az összevont alapú felügyelet alá tartozó intézménynek azon vállalkozások vonatkozásában, amelyekre az összevont alapú felügyelet az intézménnyel együttesen kiterjed, összevont alapon kell teljesíteni. A harmadik országban bejegyzett leányvállalat és fióktelep adatát a felügyeleti jelentés teljesítésekor figyelembe kell venni.

A tábla oszlopai

Az oszlopok tartalmára az R1B tábla oszlopainál leírtak megfelelően irányadók.

A tábla sorai

Az R2B2 Összlétszám a teljes munkaidőben foglalkoztatottakra átszámítva (fő) sorban a létszámokat a teljes munkaidőben foglalkoztatottakra átszámítva, a tárgyévi átlaglétszám alapján kell megadni.

Az R2B3 A tárgyév adózás utáni nettó eredménye sorban az adózás utáni nettó eredményt a felügyeleti jelentéshez használt számviteli rendszer alapján kell megadni. Csoportok esetében ez a konszolidált elszámolások alapján kimutatott profit (vagy veszteség).

Az R2B4 Tárgyévi összes javadalmazás sor magában foglalja az alap- és a teljesítményjavadalmazást.

Az R2B501-R2B599 sorban a tábla i) oszlopában összesítve szereplő Egyéb tevékenységek üzletágban jelentett tevékenységeket kell megnevezni.

A tábla fentiekben nem nevesített sorait az 1. melléklet 3. pontjában meghatározott fogalmak alapján kell kitölteni.

R3B Kockázati profilra lényeges hatást gyakorló személyek javadalmazására vonatkozó összesített információk

A táblát csak a tárgyév végén 500 milliárd forintot meghaladó auditált mérlegfőösszeggel rendelkező intézményeknek kell teljesíteni.

A táblát az összevont alapú felügyelet alá nem tartozó intézménynek egyedi alapon, az összevont alapú felügyelet alá tartozó intézménynek azon vállalkozások vonatkozásában, amelyekre az összevont felügyelet az intézménnyel együttesen kiterjed, összevont alapon kell teljesíteni. A harmadik országban bejegyzett leányvállalat és fióktelep adatát a felügyeleti jelentés teljesítésekor figyelembe kell venni.

A tábla oszlopai

Az oszlopok tartalmára az R1B tábla oszlopainál leírtak megfelelően irányadók.

A tábla sorai

R3B01 Létszám (fő)

Természetes személyek száma, tárgyévi átlaglétszám.

R3B043 Ebből teljesítményjavadalmazás egyéb típusú eszközökben

A CRD 94. cikk (1) bekezdés I) pontjával összhangban lévő eszközök.

R3B053 Ebből: halasztott teljesítményjavadalmazás egyéb típusú eszközökben

A CRD 94. cikk (1) bekezdés I) pont ii. alpontjában hivatkozott eszközök.

Kiegészítő információ a teljesítményjavadalmazás összegére vonatkozóan

Az R3B06 CRR 450. cikk (1) bekezdés h) pont iii. alpontja – a megelőző időszakokban, nem a tárgyévben odaítélt esedékes halasztott teljesítményjavadalmazás sor magában foglalja azt a halasztott teljesítményjavadalmazást, amelyet a korábbi időszakokban ítéltek meg, és amelyet még nem adtak oda.

Az R3B1601-R3B1699 sorban a tábla h) oszlopában összesítve szereplő Egyéb tevékenységek üzletágban azokat a tevékenységeket kell megnevezni, amelyeket a kockázati profilra lényeges hatást gyakorló személyek végeznek.

A tábla fentiekben nem nevesített sorait az 1. melléklet 3. pontjában meghatározott fogalmak alapján kell kitölteni.

R4B Egymillió euro vagy azt meghaladó összegű éves javadalmazásban részesített, kockázati profilra lényeges hatást gyakorló személyekre vonatkozó információk

A CRR 450. cikk (1) bekezdés i) pontja alapján teljesítendő jelentés.

A táblát csak a tárgyév végén 500 milliárd forintot meghaladó auditált mérlegfőösszeggel rendelkező intézményeknek kell jelenteni.

A táblát az összevont alapú felügyelet alá nem tartozó intézménynek egyedi alapon, az összevont alapú felügyelet alá tartozó intézménynek azon vállalkozások vonatkozásában, amelyekre az összevont alapú felügyelet az intézménnyel együttesen kiterjed, összevont alapon kell teljesíteni. A harmadik országban bejegyzett leányvállalat és fióktelep adatát a felügyeleti jelentés teljesítésekor figyelembe kell venni.

A táblában az egyes fizetési sávokba tartozó kockázati profilra lényeges hatást gyakorló személyek számát kell jelenteni. A fizetési sávokat euróban, a következőképpen kell kialakítani:

-    az ötmillió euro alatti javadalmazások esetében 500 ezer eurós fizetési sávok,

-    Az ötmillió euro összegű vagy afeletti javadalmazás esetében egymillió eurós fizetési sávok.

(1 500 000 euro alatt, 1 500 000-1 999 999 euro, …, 5 000 000-5 999 999 euro stb.)

A táblában annyi sort kell szerepeltetni, amennyi különböző fizetési sávban van egymillió euro vagy azt meghaladó összegű javadalmazásban részesülő, kockázati profilra lényeges hatást gyakorló személy.

8. melléklet a 49/2015. (XII. 9.) MNB rendelethez

MHKT_4.PDF

9. melléklet a 49/2015. (XII. 9.) MNB rendelethez

A MIFTR jelentésre vonatkozó kitöltési előírások

MIFTR jelentés

1. Kapcsolódó jogszabályok, fogalmak, rövidítések

A felügyeleti jelentés teljesítése során alkalmazandó jogszabályok körét az 1. melléklet 1. pontja, a táblában és a kitöltési előírásban használt fogalmakat az 1. melléklet 3. pontja, a rövidítéseket az 1. melléklet 2. pontja tartalmazza.

2. A jelentés formai követelményei

A felügyeleti jelentés formai követelményeit az 1. melléklet 4. pontja határozza meg azzal, hogy nemleges adattartalmú adatszolgáltatási kötelezettség az adatszolgáltatót nem terheli.

3. A jelentés tartalmi követelményei

A felügyeleti jelentés tartalmi követelményeit az 1. melléklet 5. pontja határozza meg.

4. A tábla kitöltése

A Bszt. 5. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatás végzésére nem jogosult befektetési alapkezelők esetén a jelentési kötelezettség csak azon értékpapírtranszferekre, -átvezetésekre (a továbbiakban együtt: művelet) terjed ki, amelyeket a befektetési alapkezelő által kezelt két portfólió között, befektetési szolgáltató közreműködése nélkül hajt végre.

A tábla tartalmazza a két különböző ügyfélszámla (ideértve az adatszolgáltató saját számláját is) közötti műveleteket, ahol az értékpapír-átvezetés a belső számlák közötti, az értékpapírtranszfer pedig a külső számlát is érintő értékpapírmozgásokat jelenti. Minden műveletet jelenteni kell, kivéve azokat, amelyek a MiFID tranzakciós jelentésben jelentésköteles tranzakciók elszámolásához kapcsolódnak.

A tábla tartalmazza az elsődleges piaci ügyletekhez kapcsolódó műveleteket és mindazon nem „kétlábú” műveleteket is, amelyek a MiFID tranzakciós jelentésben nem szerepeltetendő ügyletekhez kapcsolódnak. Ezzel a korlátozással jelenteni kell pl. a forgalomba hozatallal, jegyzéssel, lejárattal, visszaváltással összefüggő műveleteket.

Minden értékpapír-jóváírást és minden értékpapír-terhelést jelenteni kell, függetlenül annak jogcímétől, azzal az általános korlátozással, hogy a MiFID tranzakciós jelentésben szereplő tranzakciók elszámolásához kapcsolódóakat nem kell jelenteni. Így szerepeltetni kell pl. a hagyaték átadásához kapcsolódó műveleteket, az ajándékozás jogcímén történő műveleteket, a cégek esetén a jogutód számlájára történő műveletet.

Az ugyanazon ügyfél két számlája közötti műveletek is jelentéskötelesek, tehát lényegtelen, hogy történik-e tulajdonosváltozás vagy sem, és az is közömbös, hogy az adott ügyfélnek hol van a másik számlája.

Az ügyfélmegbízások teljesítéséhez igénybevett külső partner és az adatszolgáltató közötti értékpapírtranszfereket is szerepeltetni kell, szintén azzal a feltétellel, hogy azok nem a MiFID tranzakciós jelentésben jelentésköteles ügylet teljesítéséhez kapcsolódnak.

Az értékpapírtranszfert egy soron kell jelenteni. Az értékpapír-átvezetést (ha mindkét oldalon az adatszolgáltató egy-egy ügyfele áll) két külön sorban kell szerepeltetni: vételi (B), illetve eladási (S) oldalról. Értékpapír-átvezetésnél a partner azonosítójaként mindkét sorban a saját BIC-kódot kell feltüntetni.

A beazonosítatlan értékpapírtranszferek jelentésének módja attól függ, hogy ezek kezelése az értékpapír-nyilvántartási rendszerben hogyan történik. Ha pl. a beazonosítatlan értékpapírtranszfert először saját számlára számolják el, akkor első lépésként jelenteni szükséges egy vételt, ahol az ügyfélkód oszlopban a saját BIC kódot kell szerepeltetni, a beazonosítást követően pedig egy átvezetést kell jelenteni, ahol az adatszolgáltató saját számlája az eladó, a transzfer eredeti címzettje pedig a vevő.

A MIFTR jelentés vonatkozásában (a KELER Központi Értéktár Zrt. Általános Üzletszabályzatában szereplő meghatározással egyezően) értékpapírnak minősül minden, a Tpt. hatálya alá tartozó okirat vagy – jogszabályban megjelölt – más módon rögzített, nyilvántartott adat, amely jogszabályban meghatározott kellékekkel rendelkezik és kiállítását (kibocsátását), illetve ebben a formában nyomdai úton történő vagy dematerializált megjelenítését jogszabály lehetővé teszi. Értékpapír továbbá az olyan okirat és befektetési eszköz, amely a megjelenítés formájától függetlenül a kibocsátás helyének joga alapján értékpapírnak minősül.

A jelentés vonatkozási napja csak munkanap lehet. Egy adott vonatkozási napra készített jelentés csak az adott napon végrehajtott műveleteket tartalmazhatja, amely szabály alól kivételt jelent a Magyarországon munkaszüneti napnak számító napokon végrehajtott műveletek jelentése. Az ilyen műveleteket a végrehajtásukat következő 2. munkanap 18 óráig kell jelenteni az utolsó, még nem jelentett műveletekkel egyidejűleg.

A tábla egyes oszlopai:

1. oszlop: A bejelentő cég azonosítása: a műveletet végrehajtó vállalkozás (vagyis az adatszolgáltató) azonosítására szolgáló egyedi kód, az ISO 9362 szabvány szerinti (11 karakter hosszúságú, csak betűt vagy számot tartalmazó) SWIFT/Bank Identifier Code (BIC).

2. oszlop: Transzfer/átvezetés napja: az a nap (ÉÉÉÉHHNN formátumban), amikor a művelet ténylegesen megtörténik. Ha az értékpapírtranszfer egy ügyletkötéshez kapcsolódik, akkor itt jellemzően az elszámolás (teljesítés) napja szerepel. A 2. oszlopban megadott dátum egyúttal a jelentés vonatkozási napja is.

3. oszlop: Transzfer/átvezetés időpontja: a művelet végrehajtásának azon időpontja (másodperc pontossággal), amikor az adatszolgáltató belső informatikai rendszerében a művelet rögzítése, jóváhagyása megtörténik, ISO 8601 időformátumban (ÓÓ:PP:MM+/-ÓÓ, 11 karakter).

4. oszlop: Vétel/eladás jelzése: annak meghatározása, hogy a művelet az ügyfél (saját számlára vonatkozó művelet esetén a jelentő adatszolgáltató) szempontjából vétel (értékpapír jóváírása) vagy eladás (értékpapír-terhelés). A lehetséges értékek: „B” = Vétel, „S” = Eladás (1 karakter).

5. oszlop: Kereskedési szerep: annak meghatározása, hogy a vállalkozás a műveletet saját számlájára (saját részére, illetve egy vagy több ügyfél megbízásából) vagy egy ügyfél nevében és annak számlájára hajtja-e végre. A lehetséges értékek: „P” = Saját számla, „A” = Ügyfélszámla (1 karakter).

6. oszlop: Az értékpapír azonosítása: az ügylet tárgyát képező értékpapír ISIN kódja. Ha az értékpapírnak nincs ISIN kódja, akkor a rövid nevének 1-12 karakterét kell szerepeltetni. Ha a rövid név 12 karakternél rövidebb, akkor annyi „X”-szel kell azt kiegészíteni, hogy 12 karakter hosszúságú legyen.

7. oszlop: Egységár: az értékpapíronkénti ár, a jutalék és a felhalmozott kamat figyelmen kívül hagyásával. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetén a nettó árat kell megadni a névérték százalékában (pl. 98.26% esetén 98.26-ot kell szerepeltetni). Ahol nem értelmezhető, ott 0-át kell jelenteni.

8. oszlop: Árjelzés: az a pénznem, amelyben az árat kifejezik. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetén a névérték pénzneme és "%". A pénznemet az ISO 4217 szabvány szerinti pénznem kóddal (3 karakter) kell megadni, amely hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnál kiegészül a „%”-jellel (+1 karakter).

9. oszlop: Mennyiség: az értékpapír egységeinek száma, a kötvényeknél az össznévérték (alapcímlet×darabszám). A mennyiséget 5 tizedesjegy pontosságig lehet megadni, a tizedes jelölése ponttal történik (max. 19 karakter).

10. oszlop: A művelet hivatkozási száma: az adatszolgáltató által megadott, a műveletre vonatkozó egyedi azonosító, maximum 29 karakteres, egyedi alfanumerikus kód. Átvezetés esetén mindkét jelentendő sorban ugyanazt a hivatkozási számot kell szerepeltetni.

11. oszlop: Ügyfélkód: Azon ügyfél (beleértve az adatszolgáltatót) azonosítására szolgál, aki a 4. oszloppal összhangban vevőnek, illetve eladónak minősül. Alapesetben az ügyfél BIC kódját (ISO 9362 szabvány szerinti SWIFT/Bank Identifier Code), ha nincs BIC kód, akkor egy belső kódot (max. 40 karakter) kell megadni. Saját számlára kötött ügylet esetén a saját BIC kódot kell szerepeltetni. A jelentendő adat típusát a 14. oszlop értéke („B” vagy „I”) határozza meg.

12. oszlop: A megbízás/ügyletkötés napja: a műveletre adott megbízásnak, illetve annak az ügyletkötésnek a dátumát kell megadni, amellyel összefüggésben a műveletre sor kerül. Ha az értékpapír-jóváírás esetén a megbízás napja nem ismert, akkor itt is a 2. oszlopban megadott dátumot kell szerepeltetni, ÉÉÉÉHHNN formátumban (8 karakter).

13. oszlop: Elszámolás devizaneme: az ISO 4217 szabvány szerinti pénznemkód (3 karakter).

14. oszlop: Ügyfél kód típusa: a 11. oszlophoz kapcsolódóan az ügyfél azonosító kódjának típusa. A lehetséges értékek: „B” = BIC, „I” = Belső kód (1 karakter).

15. oszlop: A partner azonosítója: a partner BIC kódja.

16. oszlop: A jelentés készítésének napja: a jelentés lezárásának dátuma ÉÉÉÉHHNN formátumban (8 karakter).

17. oszlop: Mód: változás esetén minden adatot újra kell küldeni, kivéve a törölni szándékozott tranzakciót. A módosító jelentésben „M" jelöli a változással érintett sort, egyéb esetben „E" szerepel az oszlopban (1 karakter).

10. melléklet a 49/2015. (XII. 9.) MNB rendelethez

A Tpt. hatálya alá tartozó tőzsdei tevékenységet végző szervezet felügyeleti jelentései

 

ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA

 

Táblakód

Megnevezés

Adatszolgáltató

Gyakoriság

Beküldési határidő

1

BETAJ

BÉT - I. Ajánlati tábla

BÉT

napi

tárgynap 20 óra

2

BETKOT

BÉT - II. Kötéslista

BÉT

napi

tárgynap 20 óra

3

BETKER

BÉT - III. Kereskedési információk

BÉT

napi

tárgynap 20 óra

4

BETAJREP

BÉT - IV. Ajánlati lista reprodukció

BÉT

napi

a tárgynapot követő
kereskedési nap, 8 óra

 

Az adatszolgáltató a tőzsdén regisztrált tőzsdei ajánlatokra, a megkötött tőzsdei ügyletek részletes paramétereire, a kereskedett tőzsdei termékek forgalmának összesített adataira, valamint a tőzsde ajánlati könyvének adott időpontbeli állapotára vonatkozó, az Összefoglaló tábla szerinti felügyeleti jelentéseket az MNB által előzetesen meghatározott és az adatszolgáltató rendelkezésére bocsátott táblaszerkezetben és kitöltési előírások szerint teljesíti az MNB részére.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!