nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Balatonmáriafürdő Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2013. (IV. 17. ) önkormányzati rendelete
Hatályos:2017-05-18 -tól
Balatonmáriafürdő Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2013. (IV. 17. ) önkormányzati rendelete
az önkormányzati vagyongazdálkodásról

Balatonmáriafürdő Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107-109. §-aiban, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5.§  és  18. §-ban kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 106. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:


I. Fejezet

Az önkormányzati vagyon


  1. A rendelet hatálya


1.§ (1) E rendelet hatálya a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) szerinti és Balatonmáriafürdő Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában lévő nemzeti vagyonnal, önkormányzati követelésekkel (a továbbiakban: önkormányzati vagyon) való gazdálkodásra, valamint az önkormányzati gazdasági társaságok működésével kapcsolatos egyes kérdésekre terjed ki.

  1. A rendelet hatálya nem terjed ki az önkormányzat tulajdonában lévő lakások, a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadására és elidegenítésére, valamint a közterület használatára    vonatkozó eljárásokra.


(3) E rendelet alkalmazása során az Nvtv. fogalom-meghatározásai az irányadóak.



2. Az önkormányzati vagyon forgalomképessége, nyilvántartása


2. § (1) Az Nvtv-ben és törvényben felsoroltak mellett a kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba tartoznak a következő önkormányzati vagyoni elemek (a továbbiakban együtt: forgalomképtelen törzsvagyon):

a) költségvetési szerv, gazdálkodó- és civil szervezet használatában lévő kulturális, muzeális ingóság, amennyiben törvény másképp nem rendelkezik,

b) közterületeken elhelyezett szobor, emlékmű,

c) az 1. melléklet szerinti vagyonelemek.


(2) Az Nvtv-ben és törvényben felsoroltak mellett a korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartoznak a következő önkormányzati vagyoni elemek:

a) köztemető céljára használt ingatlan,

b) nem önkormányzati költségvetési szerv, gazdálkodó, civil szervezet által köznevelési, kulturális, közművelődési, egészségügyi, szociális, gyermekjóléti ellátási célra használt ingatlan,

c) a 2. melléklet szerinti vagyonelemek.



3.§ (1) A forgalomképtelen, a korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartozó vagyoni elem üzemeltetéséről, állagának megóvásáról az önkormányzat költségvetési szervei, közvetlen vagy közvetett tulajdonú gazdasági társaságai, valamint üzemeltetési, közszolgáltatási, koncessziós, illetve egyéb szerződések útján gondoskodik.


(2) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyonnal az Nvtv. 5. § (7) bekezdésében foglalt korlátozásokkal lehet rendelkezni.


4. § Az önkormányzat üzleti vagyona a 3. melléklet szerint a  polgári jog és az Nvtv. szabályai szerint forgalomképes (a továbbiakban: forgalomképes vagyon).


5. § (1) Az önkormányzati vagyonhoz tartozó ingatlant az Nvtv., a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) és egyéb központi jogszabály előírásai szerint kell nyilvántartani.


(2) A kataszter és a kataszternapló folyamatos vezetéséről, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről, a kataszterben való átvezetéséről a jegyző gondoskodik.


(3) Az önkormányzati vagyonhoz tartozó ingóságot az Nvtv., a Mötv. és a számvitelről szóló jogszabályok alapján kell nyilvántartani.


(4) A vagyoni helyzet alakulásáról a polgármester a zárszámadás keretében számol be.


(5) Ha az önkormányzat vagyona új ingatlan vagyontárggyal gyarapodik, a szerzésre vonatkozó döntéssel egyidejűen vagy a szerzést követő képviselő-testületi ülésen kell dönteni a vagyontárgy minősítésére vonatkozóan e rendelet mellékletének módosítására és kiegészítésére vonatkozó előterjesztés és a rendelet-tervezet alapján.


(6) A vagyontárgyak forgalomképesség szerinti besorolásának megváltoztatását kezdeményezheti:

           a)  a települési képviselő,

           b) a polgármester.


 (7)   A vagyontárgy forgalomképesség szerinti besorolásának megváltoztatásáról - a jogszabályi korlátokon belül - a képviselő-testület minősített szótöbbséggel dönt.


3. A vagyongazdálkodás, vagyonhasznosítás elvei


6. § (1) A képviselő-testület az önkormányzati vagyon hasznosítására, gyarapítására vonatkozóan közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet készít.  A vagyongazdálkodási tervet a polgármester a gazdasági programmal együtt terjeszti elő.


(2) A költségvetési rendelet tartalmazza az önkormányzati vagyon hasznosítására, értékesítésére, gyarapítására vonatkozó éves célkitűzéseket.



7.§ (1) Az önkormányzati vagyon elidegenítését megelőzően az elidegenítés célszerűségi, pénzügyi-gazdaságossági okait a döntéshozó számára be kell mutatni.


  1. Vagyon megszerzése előtt a javaslattevő köteles gazdasági és célszerűségi számításokkal alátámasztani a vagyonszerzés pénzügyi hátterét, bemutatni annak jövőbeni fenntartásával, működtetésével kapcsolatos költségszámításokat is.


  1. Beépítésre alkalmas üzleti vagyon körébe tartozó földterületek haszonbérletbe, bérbeadása esetén a helyi építési szabályzatban foglaltakat figyelembe kell venni.  Bérbeadás esetén maximum 10 év köthető ki.


  1.  Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás a közfeladatok ellátása és a nemzeti vagyonnal történő felelős gazdálkodás alapelveinek figyelembevételével történik.



II. Fejezet

Hatásköri szabályok


4. A tulajdonosi jogok gyakorlása


8. § (1) Az önkormányzatot megillető tulajdonosi jogokat az e rendeletben foglaltak szerint a Képviselő-testület, átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja. Az önkormányzat a tulajdonjog gyakorlásával összefüggő feladatait a Közös Önkormányzati Hivatal útján látja el.


(2) Az önkormányzati vagyongazdálkodási és vagyonhasznosítási ügyekben az önkormányzat a jognyilatkozatait a polgármester útján teszi meg.


(3) Az önkormányzati vagyon elidegenítéséről, megterheléséről és hasznosításáról szóló szerződéseket a jegyző tartja nyilván.


9. § (1) A forgalomképtelen törzsvagyonba tartozó vagyontárgy hasznosításáról – az Nvtv-ben foglalt korlátozások figyelembevételével – a képviselő-testület dönt.


(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a forgalomképtelen törzsvagyonba tartozó közterületek bérbeadásának, rendeltetéstől eltérő használatának szabályait külön önkormányzati rendelet tartalmazza.


10. § (1) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartozó vagyontárgy hasznosításáról a képviselő-testület dönt.


(2) A korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon tekintetében a rendelkezési jog   gyakorlása feltételekhez kötött. Az ide tartozó vagyonelemek eladhatóak, megterhelhetőek,   törvényben és e rendeletben meghatározott feltételek szerint.


  1. Önkormányzati rendelet a korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartozó vagyontárgy hasznosítására eltérő hatásköri és egyéb szabályokat állapíthat meg.


  1. A képviselőtestület az önkormányzat intézményei használatában levő korlátozottan forgalomképes   vagyonnak a tulajdonjog változásával és megterhelésével nem járó hasznosítását az alapító okirat  szerinti tevékenység keretében intézményeire bízza.

11. §  (1) Az üzleti vagyon  tulajdoni viszonyának bármilyen változását eredményező  jogügyletről a képviselő-testület dönt.


(2) A vagyontárgyak elidegenítése során a vételárat elsősorban a szerződés aláírásával egyidejűleg pénzben kell megfizetni. Amennyiben a vételár vagy annak egy része megfizetése nem a szerződéskötéssel egyidejűleg, hanem később történik, úgy a tulajdonjogot a vételár teljes kiegyenlítéséig fenn kell tartani, egyidejűleg elállási jogot kikötni arra az esetre, ha a vételár megfizetésére határidőben nem kerül sor. Naptári éven túli részletfizetés szabályait, feltételeit a körülmények vizsgálata alapján egyedi döntéssel a képviselő-testület állapítja meg.


  1. Az önkormányzati vagyon elidegenítése nem eredményezheti a vagyontömeg csökkenését. Az elidegenítésekből származó bevételeket beruházások pénzügyi támogatására, értéknövelő felújításokra kell fordítani.  A vagyonértékesítésből származó bevételek az önkormányzat mindenkori költségvetésének céltartalékát képezi, melyet elsősorban a forgalomképes vagyontárgyak gyarapítására kell fordítani. A képviselő-testület határozza meg e céltartalék konkrét feladatokra történő felhasználását az éves költségvetési rendeletében.


  1. Az önkormányzati vagyonelem értékesítéséből, hasznosításából származó bevételeket külön nyilván kell tartani.   A pénzeszköz felhasználásáról a képviselő-testület dönt.


  1. Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát átruházni csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlattevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet. A versenykiírás konkrét feltételeit a képviselő-testület esetileg határozza meg.


  1. A pályázati felhívást az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.


  1. Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok szolgalmi és vezetékjoggal valamint használati joggal való megterheléséről, valamint az ezzel összefüggő tulajdonosi hozzájárulás megadásáról a képviselő-testület dönt.


  1. Kivételesen, ellenszolgáltatás nélkül lehet szolgalmi jogot alapítani olyan közművezeték lefektetése céljából, amelynek során a szolgáltató kötelező önkormányzati feladatot valósít meg, valamint közművek csatlakozó vezetékének kialakítására (egyedi bekötések).


  1. Az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogról történő lemondásról, illetve a velük való rendelkezésről, az elővásárlási jogról történő lemondásról, a képviselő-testület dönt.


  1. Önkormányzati ingóvagyon elidegenítéséről, hasznosításáról

a) 200 ezer forint forgalmi érték felett a képviselő-testület,

b) 200 ezer forint forgalmi érték alatt a polgármester dönt.


12. § (1) A Képviselő-testület dönt önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság alapításáról, átszervezéséről, megszüntetéséről, valamint gazdasági társasági részesedés megszerzéséről vagy átruházásáról, önkormányzati vagyon gazdasági társaságba apportálásáról. Az önkormányzati tulajdonrésszel működő gazdasági társaságban a tulajdonosi képviseletet a polgármester vagy az általa megbízott személy a hatáskör gyakorlójának döntése szerint látja el.


(2) Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság esetében a Képviselő-testület dönt:

a) a vezető tisztségviselő és felügyelő-bizottsági tag kinevezéséről és visszahívásáról,

b) a gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott, a szavazatok legalább háromnegyedes többségét igénylő kérdésekben,

c) a gazdasági társaság általi gazdálkodó szervezet alapításának vagy megszüntetésének engedélyezéséről,

d) más gazdálkodó szervezetben történő részesedés megszerzésének vagy meglévő részesedés átruházásának engedélyezéséről.


(3) Az önkormányzat többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság legfőbb szervében az (1) bekezdés szerinti képviselő a (2) bekezdés szerinti döntésnek megfelelően szavaz.


(4) Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság kizárólagos vagy többségi tulajdonában álló gazdasági társaság felügyelő-bizottsági tagjának kinevezéséhez és visszahívásához a Képviselő-testület tesz javaslatot.


(5)  Az (1) – (4) bekezdésben nem szabályozott esetekben az önkormányzati tulajdonrésszel működő gazdasági társasággal kapcsolatos tulajdonosi kérdésekben a polgármester dönt.



5. Önkormányzati költségvetési szerv használatába adott vagyon


13.§ (1) Az önkormányzat a működéséhez szükséges önkormányzati vagyont biztosítja az önkormányzati költségvetési szerv részére.


  1. Az önkormányzati költségvetési szerv a használati jogát az elvárható gondossággal, e rendelet és az Nvtv. szabályaira figyelemmel gyakorolja és köteles a használatában lévő vagyontárgy e rendelet szerinti nyilvántartására és adatszolgáltatásra.


  1. Az önkormányzati költségvetési szervtől az önkormányzati vagyon hasznosításának jogát a Képviselő-testület magához vonhatja.


  1. Az önkormányzati költségvetési szerv használatában levő korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba vagy forgalomképes vagyonba tartozó vagyontárgy tulajdonjogot nem érintő hasznosításáról – amennyiben a vagyontárgy hasznosítására irányuló szerződés időtartama az egy évet és nettó összege az ötmillió forintot nem haladja meg – a költségvetési szerv vezetője dönt. A hasznosítás a közfeladat ellátását nem veszélyeztetheti.


  1. Az önkormányzat által szerzett vagyonnak az önkormányzat intézményei használatba adásáról a képviselő-testület dönt. Az intézmények által szerzett vagyon az önkormányzat tulajdonába és a szerző intézmény használatába kerül.


  1. Az önkormányzat intézményei a használat jogánál fogva jogosultak és kötelesek a vagyoni eszközök rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, a vagyonhoz fűződő közterhek viselésére, tevékenységi körükben a hasznok szedésére az alapító okirat szerint.


  1. Az önkormányzat intézményei az önkormányzati ingatlanvagyont alapfeladatuk ellátásának sérelme nélkül csak bérbeadás útján hasznosíthatják. A hasznosítás bevétele az intézményt illeti meg, melynek bevételét éves költségvetésében terveznie kell. Az egy éven túli bérbeadásról az intézményvezető írásban tájékoztatja a polgármestert.


  1. Az önkormányzat tulajdonában levő intézmények esetében, társulási megállapodás alapján a megállapodásban szabályozott feladatok ellátásához szükséges vagyonelemekre az Önkormányzat ingyenes használati jogot biztosít a társulásban résztvevő önkormányzatok számára.


  1.  Az önkormányzati költségvetési szerv a használatában, illetve működtetésében lévő vagyontárgyat, esetenként, a közfeladat ellátásának sérelme nélkül, szabad kapacitásainak kihasználása érdekében a 15. § (4) bekezdésben szereplő módon hasznosíthatja.



6. Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság használatába adott vagyon


14. § (1) Az önkormányzat kizárólagos vagy többségi tulajdonában álló gazdasági társaság, vagy ilyen gazdasági társaság kizárólagos vagy többségi tulajdonában álló gazdasági társaság a használatába vagy tulajdonába adott önkormányzati vagyont a koncessziós, közszolgáltatási vagy egyéb szerződésben foglaltak szerint használja. A használati jogát szerződésszerűen, az elvárható gondossággal, e rendelet és az Nvtv. szabályaira figyelemmel gyakorolja és köteles a használatában lévő önkormányzati vagyontárgy e rendelet szerinti nyilvántartására és adatszolgáltatásra.


(2) Az (1) bekezdésben szereplő gazdasági társaság a használatába adott önkormányzati vagyont e rendelet szabályaitól eltérően közfeladatának eredményes és költséghatékony ellátása érdekében gazdasági tevékenysége keretében önállóan hasznosítja.


(3) Az (1) bekezdésben szereplő gazdasági társaságtól – alapító okirat, társasági szerződés, vagy egyéb szerződés ellenkező rendelkezése hiányában – az önkormányzati vagyon hasznosításának jogát a Képviselő-testület magához vonhatja.





7. Állami szerv használatába adott vagyon


15. § (1) Az önkormányzat állami közfeladat ellátásához a központi jogszabályban előírt körben és módon biztosítja az önkormányzati vagyon használatát állami költségvetési- és egyéb szervezet (a továbbiakban: állami szerv) részére.


(2) Az állami szerv közfeladatának ellátásához adott időszakban nem használt – a központi jogszabályban és a használatról szóló szerződésben meghatározott módon a tulajdonos rendelkezésére álló – önkormányzati vagyont az önkormányzat e rendelet szabályai szerint hasznosítja.


(3) Az önkormányzati vagyon használatának ellenőrzése – a központi jogszabályban és a használatról szóló szerződésben biztosított módon – a belső ellenőrzésének keretei között történik.


8. A vagyonkezelői jog gyakorlásának helyi szabályai


16. §(1) Az önkormányzat – elsősorban kizárólagos vagy többségi tulajdonában álló gazdasági társaság, vagy ilyen gazdasági társaság kizárólagos vagy többségi tulajdonában álló gazdasági társaság számára – az önkormányzati vagyon elemeire a Möt. és az Nvtv. szabályai szerint vagyonkezelési szerződéssel létesíthet vagyonkezelői jogot.


(2) A vagyonkezelői jog létesítése akkor indokolt, ha az önkormányzati közfeladat ellátása gazdasági társasági formában költséghatékonyabban végezhető el. A Képviselő-testület  a vagyonkezelői jog létesítéséről, az átadott vagyontárgyakról az önkormányzati közfeladat átadásával egy időben dönt.


(3) A vagyonkezelőt megilletik, illetve terhelik az Nvtv. 11. § (8) bekezdésében és a vagyonkezelési szerződésben meghatározott jogok és kötelezettségek.


17. § (1) A vagyonkezelői jog létesítésével ingyenesen átadott önkormányzati vagyontárgyak körét a vagyonkezelő által ellátott közfeladathoz szükséges mértékben kell meghatározni. Az ingyenes átengedés feltétele, hogy a vagyonkezelő a közfeladatot az önkormányzatnál kisebb anyagi ráfordítás mellett látja el.


(2) A vagyonkezelői jog ellenérték fejében történő megszerzése esetén az ellenértéket a vagyonhasznosításból származó várható bevétellel arányos éves összegben vagy a vagyonhasznosítás adózott eredményének százalékában kell meghatározni.


(3) A vagyonkezelő kijelölése esetén az előterjesztésben be kell mutatni a vagyonkezelő közfeladat ellátására történő felkészültségét.


(4) Versenyeztetés esetén az ajánlattevő a kiírás szerint igazolja az önkormányzati közfeladat ellátására vonatkozó jogszabályi előírások szerinti gazdasági, műszaki, személyi és szakmai alkalmasságát.


(5) A vagyonkezelő a vállalt kötelezettségek, különösen a közfeladat ellátására megfelelő biztosítékot ad. A vagyonkezelési szerződés azonnali hatállyal felmondható, ha a vagyonkezelő lényeges kötelezettségét nem teljesíti, különösen, ha közfeladat ellátása nem felel meg a jogszabályi rendelkezéseknek vagy a feladatellátás színvonala elégtelen.


18. § (1) A vagyonkezelő a használatába adott önkormányzati vagyont a vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint használja, használati jogát szerződésszerűen, az elvárható gondossággal e rendelet, a polgári jog és az Nvtv. szabályaira figyelemmel gyakorolja. A vagyonkezelő köteles a használatában lévő önkormányzati vagyontárgy e rendelet szerinti nyilvántartására, a Mötv. szerinti nyilvántartás vezetésére és adatszolgáltatásra.


(2) A vagyonkezelő az önkormányzati vagyont érintő beruházást, fejlesztést megelőzően köteles beszerezni az önkormányzat írásos hozzájárulását.


(3) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződés teljesítéséről a vagyonkezelési szerződésben meghatározott időszakonként beszámol a képviselő-testületnek.


(4) Az önkormányzat a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyonnal való gazdálkodást, a közfeladat ellátását a belső ellenőrzésének keretei között ellenőrzi. Az eljáró belső ellenőr jogosult az eljárására vonatkozó jogszabályok szerinti adatok megismerésére, cselekmények elvégzésére. Az ellenőrzés rendjére vonatkozó szabályokat a vagyonkezelési szerződésben rögzíteni kell.


9. Az önkormányzati vagyon forgalmi értékének meghatározása


19. § (1) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére, megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi értékét meg kell határozni.


(2) A forgalmi értéket:

a) ingatlanok esetében független ingatlanforgalmi értékbecslő által meghatározott érték a döntést megelőző hat hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés,

b) ingóság esetén a vagyontárggyal azonos, vagy tulajdonságaiban a hozzá legközelebb álló, kereskedelemben kapható dolog ára,

c) a tőzsdei forgalomban szereplő értékpapírok esetében az aktuális tőzsdei ár,

d) a tőzsdei forgalomban nem szereplő, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a befektetési szolgáltatók által közzétett, a másodlagos piaci forgalomban kialakult ár,

e) egyéb társasági részesedés esetén hat hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján kell meghatározni.


(3) E rendelet alkalmazásában a forgalmi érték ÁFA nélkül értendő.


20. § A döntésre jogosult szerv meghatározása során a szerződésben szereplő önkormányzati vagyoni elemek együttes értéke az irányadó.

       

10. Önkormányzati vagyon ingyenes elidegenítése, hasznosítása


21. §  (1) Az önkormányzati vagyont részben vagy egészben ingyenesen elidegeníteni, hasznosítani az Nvtv-ben megfogalmazott feltételek szerint lehet, amelyről a képviselő-testület dönt.


(2) Az ingyenes átruházás, hasznosítás során az önkormányzatot terhelő forgalmi adót az új tulajdonos vagy használó köteles az önkormányzatnak megfizetni.


(3) Az önkormányzati vagyon részben vagy egészben történő ingyenes elidegenítése, hasznosítása nem lehet ellentétes hazai és közösségi jogszabály előírásaival, a gazdasági versenyt nem torzíthatja, vagy annak torzításával nem fenyegethet, az Európai Unió tagállamai közötti kereskedelmet nem befolyásolhatja.


11. Követelés mérséklése, illetve elengedése


22. § (1) Az önkormányzat a kötelezett által elismert vagy jogerős bírósági határozat alapján járó kamat és kötbértartozásról, bankgaranciáról vagy annak egy részéről lemondhat, különösen, ha az önkormányzati követelés megfizetése:    

a) az adós gazdálkodó szervezet működését ellehetetleníthetné,

b) az adós gazdálkodó szervezetnél kaposvári munkahelyek megszűnését eredményezhetné,

c) az adós magánszemély és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyeztethetné.


(2) A kérelem elbírálása során figyelembe kell venni a fizetési nehézség kialakulásának okait és       körülményeit, a kérelmező pedig igazolni vagy valószínűsíteni köteles a méltánylást érdemlő körülmények fennállását. Az igazolás módja lehet különösen gazdálkodó szervezet számviteli dokumentációjának vagy magánszemély szociális és jövedelmi helyzetét igazoló dokumentumnak a bemutatása.


(3) A követelésről vagy annak érvényesítéséről való lemondásról a Képviselő-testület dönt.



12. Egyes jogügyletekre vonatkozó szabályok


23.§ (1) Az önkormányzati vagyonnak a koncesszióról szóló törvényben foglaltak szerinti hasznosításáról a képviselő-testület dönt.


  1. A mezőgazdasági célra alkalmas ingatlan haszonbérbe adás útján is hasznosítható.


  1. A haszonbérleti szerződés időtartama legfeljebb tíz év, melynek meghatározása során a helyi építési szabályzat és szabályozási terv előírásait figyelembe kell venni.


  1. A haszonbérlő a bérelt föld művelési ágát csak a bérbeadó előzetes hozzájárulásával változtathatja meg, és csak ideiglenes jellegű gazdasági épületet létesíthet az építésre vonatkozó jogszabályok szerint, melyet a haszonbérlet megszűnésekor kártalanítási igény nélkül köteles elbontani.


  1. A haszonbérleti díj legkisebb mértékét a Képviselő-testület  határozata tartalmazza.

III. Fejezet

A vagyongazdálkodási eljárás


13. Eljárási szabályok


24. § (1) Az önkormányzati vagyon elidegenítésére vagy hasznosítására irányuló eljárás kérelemre vagy hivatalból indul.


(2) Az önkormányzati vagyont elidegeníteni, hasznosítani az Nvtv. versenyeztetésre vonatkozó szabályai szerint lehet. A versenykiírás feltételeit a hatáskör gyakorlója határozza meg. A versenykiírásban az e rendelet szerinti előírásokat érvényesíteni kell.


(3) Az Nvtv. 11. § (16) és 13. § (1) bekezdésében meghatározott értékhatár – ha e rendelet másképpen nem rendelkezik – nettó egymillió forint.


(4) Az önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenysége gyakorlásának joga és az ahhoz szükséges vagyon használata az Nvtv-ben felsorolt szervezetek számára e rendelet szabályai szerint, egyéb szervezet számára koncesszió útján engedhető át.


25. § (1) A vagyontárgyak elidegenítése során a vételárat elsősorban a szerződés aláírásával egyidejűleg pénzben kell megfizetni. Amennyiben a vételár vagy annak egy része megfizetése nem a szerződéskötéssel egyidejűleg, hanem később történik, úgy a tulajdonjogot a vételár teljes kiegyenlítéséig fenn kell tartani, egyidejűleg elállási jogot kikötni arra az esetre, ha a vételár megfizetésére határidőben nem kerül sor.


(2) A Képviselő-testület a vételárra részletfizetési kedvezményt vagy fizetési haladékot adhat.


(3) A vagyontárgyak elidegenítésénél, illetve hasznosításánál pénzen kívüli ellenérték csak a Képviselő-testület  jóváhagyásával fogadható el.


(4) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, hasznosítása – az Nvtv. szabályai szerint – természetes személy vagy átlátható szervezet részére történik. Az átláthatóság vizsgálata a jegyző feladata.


14. A szerződéskötés


26. § (1) A versenyeztetés eredményéről az ajánlattevőket az elbírálást követő nyolc napon belül írásban értesíteni kell. Az ajánlati kötöttség időtartama alatt a nyertes pályázóval szerződést vagy előszerződést kell kötni.


(2) Elidegenítés esetén a szerződés a benne megfogalmazott időpontban, de legkorábban akkor lép hatályba:

a) amikor az állami vagy egyéb elővásárlási jog gyakorlására meghatározott szerv nyilatkozik, hogy elővásárlási joggal nem kíván élni,

b) amikor az elővásárlási jog gyakorlására rendelkezésre álló határidő eltelt,

c) amikor aláírják, feltéve, ha elővásárlási jog nem biztosított.


(3) Az ingatlan elidegenítése során a forgalmi értékbecslés és a szerződésszerkesztés költségei a vevőt terhelik.


(4) Amennyiben a szerződés az (1) bekezdésben rögzített határidőn belül nem jött létre, úgy a határidő lejártát követően új versenyeztetés szükséges.


27. § (1) A szerződés tartalmát a versenykiírás, az ajánlat és e rendelet szerint kell megfogalmazni. A szerződésben utalni kell az Nvtv. által előírtakra, különösen a szerződés módosítása, hosszabbítása, a hasznosítás módja, a semmisségi, felmondási, elállási okok körében.


(2) A szerződés tartartalmazza az Nvtv-ben rögzített állami elővásárlási jog érvényesítéséhez szükséges rendelkezéseket.


V. Fejezet

Záró rendelkezések


28. § (1) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően jogszerűen keletkezett jogokat és kötelezettségeket e rendelet szabályai nem érintik. A hatálybalépést megelőzően létrejött szerződések időtartamának meghosszabbítása e rendelet szabályai szerint történik.


(3) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően kötött, e rendelet szabályainak megfelelő, önkormányzati közfeladat ellátását szolgáló szerződés érvényes.


15. Közösségi jogi és hatályba léptető rendelkezések



29. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek megfelelő szabályozást tartalmaz.


30. § (1) Ez a rendelet 2013. május 1-én lép hatályba.


(2) Hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 2/2012.(II.22.) önkormányzati rendelet.



                               Galácz György                                                             Mestyán Valéria

                               polgármester                                                                  címzetes főjegyző







A rendelet kihirdetve: 2013. április 17-én.



Mestyán Valéria

címzetes főjegyző




Csatolmányok

Megnevezés méret
Forgalomképtelen törzsvagyon
380.17 KB
Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon
284.8 KB
Üzleti vagyon
283.34 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!