nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Herencsény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2013. (XII.20.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2014-01-01 - 2015-02-28
Herencsény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2013. (XII.20.) önkormányzati rendelete
a szociális gondoskodás helyi szabályairól

Herencsény Község Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1), 32. § (3), 37/A. § (3), 38. § (9), 43/B. § (1), 45. § (1), 50. § (3), 58/B. § (2), 92. § (1) bekezdésében és 132. § (4) bekezdés c)-e) pontjaiban, g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a szociális gondoskodás helyi szabályairól az alábbiakat rendeli el:


I. Fejezet

Általános rendelkezések


1. Általános eljárási szabályok


1. §


A rendelet célja, hogy Herencsény lakóinak szociális biztonsága érdekében meghatározza a helyi önkormányzat által biztosított pénzbeli és természetbeni juttatások, szociális alapszolgáltatások nyújtásának helyi szabályait, rendelkezzen az ellátások igénybevételének módjáról, az ellátások mértékéről, valamint az alapszolgáltatásokért fizetendő térítési díjakról.


2. §


  1. Herencsény Község Önkormányzata Képviselő-testületének (továbbiakban: Képviselő-testület) e rendelet szerinti hatáskörét a szervezeti és működési szabályzatában meghatározott Képviselő-testületi szerv gyakorolja.
  2. A Képviselő-testület szervének átruházott hatáskörben hozott határozata ellen a Képviselő-testületnek címzett, de a Cserhátsurányi Közös Önkormányzati Hivatalhoz (továbbiakban: Hivatal) benyújtott illetékmentes fellebbezéssel lehet élni.
  3. E rendelet által szabályozott ellátások megállapítására irányuló eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.), a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, valamint a végrehajtásukra kiadott kormány és miniszteri rendeletek rendelkezéseit kell alkalmazni.


2. Az ellátás igénylése


3. §


  1. Az e rendeletben foglalt pénzbeli ellátások igénylésére vonatkozó kérelmet az 1. melléklet, a szociális alapszolgáltatásokat a 2. melléklet szerinti nyomtatványon a Hivatalnál lehet benyújtani.
  2. A kérelemben a kérelmező köteles nyilatkozni saját és – a szociális alapszolgáltatások igénybevételére irányuló kérelem kivételével – a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók jövedelmi és vagyoni viszonyairól.
  3. A benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmát, továbbá az ellátás megállapítása esetén a jogosultsági feltételek fennállását a Hivatal bármikor ellenőrizheti.
  4. A rendelet hatálya alá tartozó ellátások igénylése esetében elektronikus ügyintézésre nincs lehetőség.


4. §


  1. Az ellátás megállapítására irányuló kérelemhez az alábbi mellékleteket kell csatolni:
    1. személyazonosságot és lakcímet igazoló okmány,
    2. TAJ kártya,
    3. jövedelemigazolás,
    4. gyermek anyakönyvi kivonata,
    5. 18. évet betöltött gyermek esetében iskolalátogatási igazolás,
    6. a házasságot felbontó, a tartásdíjat megállapító bírósági végzés, ezek hiányában a szülők nyilatkozata.
  2. A jövedelem igazolható:
    1. a munkáltató által kiállított jövedelemigazolással,
    2. nyugdíjszelvénnyel,
    3. hatóság által hozott határozattal vagy kiállított hatósági bizonyítvánnyal,
    4. bankszámlakivonattal,
    5. büntetőjogi felelősség mellett tett nyilatkozattal.
  3. Az önkormányzati segély igénylése esetén a felhasználási céljától függően a (1) bekezdésben meghatározottakon felül a kérelemhez csatolni kell:
    1. a temetés költségeiről – a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számlát és amennyiben az önkormányzati segélyt nem az elhalálozás helye szerinti önkormányzatnál igénylik, akkor az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatát is,
    2. gyógyszerköltséget tanúsító háziorvosi igazolást,
    3. elemi kár okozta helyreállítási költségekről készített kimutatást,
    4. a közüzemi vagy más tartozást igazoló számlát,
    5. a felhasználási célt igazoló egyéb iratot, dokumentumot, nyilatkozatot.
  4. A szociális alapszolgáltatások körébe tartozó étkeztetés és házi segítségnyújtás esetén a kérelemhez csatolni kell a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet 1. melléklet szerinti egészségi állapotra vonatkozó igazolást.
  5. Az önkormányzati segély megállapítására irányuló eljárásban a hivatal környezettanulmányt vesz fel.


3. Az ellátás igénybevétele


5. §


  1. Ha az ellátást betegség vagy más ok miatt a jogosult nem kívánja igénybe venni, a távolmaradást az önkormányzatnál be kell jelenteni. A bejelentést követő naptól a kötelezett a távolmaradás idejére mentesül a térítési díj fizetésének kötelezettsége alól.
  2. Ha a szolgáltatást igénylő személy egészségi állapota vagy személyes körülményei a szolgáltatás átmeneti jellegű vagy halaszthatatlan biztosítását teszik szükségessé, a házi segítségnyújtás  legfeljebb három hónapos időtartamra a gondozási szükséglet vizsgálata nélkül is nyújtható. Amennyiben a gondozás három hónapot meghaladóan is indokolt, a gondozási szükséglet vizsgálatát kezdeményezni kell.


4. A pénzbeli ellátások folyósítása és elszámolása,

a térítési díjak megállapítása, befizetése


6. §


  1. A pénzbeli ellátások folyósítása postai úton vagy pénzintézeti átutalással történik.
  2. Az eseti pénzellátásokat a megállapítást követő 10 napon belül kell folyósítani.
  3. A havi rendszerességgel megállapított szociális ellátásokat – ha jogszabály másként nem rendelkezik – utólag, minden hónap 5. napjáig kell folyósítani.
  4. Azonnali intézkedést igénylő esetben a megállapított önkormányzati segély kifizetése házipénztárból engedélyezhető. Ezt a megállapító határozatban rögzíteni kell.
  5. A hatáskört gyakorló képviselő-testületi szerv döntése alapján az önkormányzati segélyben részesült személy kötelezhető a pénzbeli juttatás felhasználásáról történő elszámolásra, melynek alapja számla vagy nyugta.


7. §


  1. A szociális alapszolgáltatások körében az étkeztetésért személyi térítési díjat kell fizetni. A személyi térítési díj mértékét a rendelet 3. melléklete állapítja meg.
  2. Az étkeztetés esetén – igénybevétele esetén – szállítási díjat kell fizetni, melynek összegét a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

      A személyi térítési díjat a kötelezett tárgyhónap 10. napjáig fizeti meg   az   önkormányzat

      számára.





5. Méltányosság gyakorlása


8. §


  1. Amennyiben az e rendeletben megállapított ellátás térítési díjának megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné, az elbírálásra jogosult szerv kérelemre részletfizetést engedélyezhet, méltányosságból elengedheti vagy csökkentheti a térítési díjtartozás összegét.
  2. A (1) bekezdés alkalmazása során a kötelezett megélhetése akkor tekinthető súlyosan veszélyeztetettnek, ha családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át.
  3. A méltányosság gyakorlása során mérlegelni kell továbbá az ellátott
    1. életkorát,
    2. testi, lelki egészségállapotát,
    3. egyéb családi körülményeit.
  4. Méltányosság csak abban az esetben gyakorolható, ha ahhoz a szükséges költségvetési fedezet rendelkezésre áll.



II. Fejezet

Pénzbeli és természetbeni juttatások


6. Önkormányzati segély


9. §


  1. Önkormányzati segély nyújtható a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személy részére az e rendeletben meghatározottak szerint.
  2. Önkormányzati segélyben elsősorban azt a személyt indokolt részesíteni,
  1. aki önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni vagy
  2. akit alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadás terhel
    1. haláleset, tartós betegség, baleset, orvosi kezelés, várandósság vagy
    2. valamilyen előre nem látható esemény, önhibáján kívül bekövetkezett elemi kár elhárítása vagy
    3. gyermek fogadásának előkészítéséhez, óvodai, iskolai nevelése miatt vagy
    4. aki – a rendőrségen tett feljelentést tartalmazó jegyzőkönyv másolatával igazoltan – bűncselekmény sértettjeként anyagi segítségre szorul vagy
  3. aki a nyugdíj, járadék, álláskeresési támogatás vagy egyéb rendszeres pénzellátás folyósításáig terjedő időszakig ellátás nélkül van.


10. §


  1. A kérelem elbírálására jogosult képviselő-testületi szerv döntésétől függően az önkormányzati segély egészben vagy részben természetbeni ellátásként is megállapítható, ha tartani lehet attól, hogy a kérelmező a segélyt nem a rendeltetésének megfelelően használja fel.
  2. A természetbeni ellátásként megállapított önkormányzati segély formája lehet:
    1. Erzsébet utalvány,
    2. tüzelőtámogatás,
    3. közvetlen átutalás a közszolgáltatók felé,
    4. gyógyszertámogatás,
    5. intézményi gyermekétkeztetés térítési díjához való hozzájárulás.





11. §


  1. Önkormányzati segély – a 12. §-ban foglalt kivétellel – akkor állapítható meg, ha kérelmező családjában a havi egy főre jutó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130%-át, egyedül élőnél 200%-át nem haladja meg.
  2. Az önkormányzati segély összege esetenként – a 12. §-ban foglaltak kivételével – a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 10%-ánál kevesebb, de 150%-ánál több nem lehet.
  3. Az önkormányzati segély eseti jelleggel vagy havi rendszerességgel minimum 2, de maximum 6 hónapra állapítható meg.

12. §


  1. Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként önkormányzati segély (továbbiakban: temetési segély) annak a kérelmezőnek állapítható meg, aki
    1. a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles vagy
    2. tartásra kötelezett hozzátartozó, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti és
    3. akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200 %-át, egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 250 %-át.
  2. Nem állapítható meg temetési segély, ha a temetési számla keltétől 60 nap eltelt.
  3. A temetési segély összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének
    1. 200 %-a, amennyiben a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át, egyedül élő esetén 150 %-át,
    2. 150 %-a, amennyiben a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 101 és 150 %-a, egyedül élő esetén 151-200 %-a között van,
    3. 100 %-a, amennyiben a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 151 és 200 %-a, egyedül élő esetén 201-250 %-a között van.


7. Méltányossági közgyógyellátás


13. §


Szociális rászorultság alapján közgyógyellátásra való jogosultság állapítható meg annak a személynek, aki alanyi vagy normatív jogcímen közgyógyellátásra nem jogosult és esetében az egy főre jutó családi nettó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén a 200 %-át, továbbá a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át.


8. Méltányossági ápolási díj


14. §


  1. Az önkormányzat méltányosságból ápolási díjat állapít meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi.
  2. A méltányossági ápolási díj akkor állapítható meg, ha az ápoló családjában az egy főre jutó havi jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén 200 %-át nem haladja meg.
  3. Az ápolási díj havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80 %-a.


15. §


  1. Az ápolási kötelezettség teljesítését az önkormányzat a házi segítségnyújtást végző útján alkalomszerűen ellenőrzi, aki nem megfelelő kötelezettségteljesítés esetén az ellenőrzést követően haladéktalanul értesíti a jegyzőt.
  2. Nem megfelelő kötelezettségteljesítésnek minősül, ha az ápolást végző személy több egymást követő napon keresztül nem gondoskodik
  1. az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, különösen
    1. legalább napi egyszeri meleg étel biztosításáról,
    2. a gyógyszerhez való hozzájutásról,
    3. egyéb alap ápolási feladatok ellátásáról,
  1. az ápolt és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményének biztosításáról, különösen
    1. a fürdetésről, mosdatásról,
    2. a lakás takarításáról és tisztántartásáról,
  1. az esetleges vészhelyzet kialakulásának megelőzéséről.


9. Aktív korúak ellátása


16. §


  1. Az Szt. 37. § (1) bekezdés b)-c) pontja alapján megállapítható rendszeres szociális segély esetén az Önkormányzat az együttműködésre a Berceli „Belső-Cserhát”Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot (továbbiakban: Családsegítő Szolgálat) jelöli ki.
  2. Az (1) bekezdésben előírt együttműködés azt jelenti, hogy az aktív korúak ellátására jogosult személy köteles:
    1. a Családsegítő Szolgálatnál a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül nyilvántartásba vétel végett, valamint az együttműködés tartalmának egyeztetése céljából megjelenni,
    2. a beilleszkedést segítő programról a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül írásban megállapodni az együttműködésre kijelölt szervvel,
    3. teljesíteni a beilleszkedését segítő programban foglaltakat,
    4. a körülményeiben, lakcímében bekövetkezett változást haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül bejelenteni.


17. §


  1. A beilleszkedést segítő program típusai:
    1. motivációs és készségfejlesztés,
    2. pszichoszociális megerősítés,
    3. életmódot formáló foglalkozások: az életvezetési képesség megőrzését és javítását célzó egyéni és csoportos megbeszélések, foglalkozások,
    4. egészséges életmódot segítő programok: szűrőnapok, egészségnap,
    5. egészségmegőrzéssel és egészségügyi ellátásokkal kapcsolatos tanácsadások,
    6. más ellátásba juttatás segítése: nyugdíj, ápolási díj, gyermeknevelési ellátások, társadalombiztosítási ügyintézés segítése, információnyújtás az ellátásokról és a munkaerő-piaci kapcsolódásokról.
  1. A Családsegítő Szolgálat által szervezett programok helyéről és időpontjáról a megjelenésre kötelezettet 5 nappal előbb írásban kell értesíteni. A távolmaradás okát hitelt érdemlően kell igazolni.


18. §


Az együttműködési kötelezettség megszegésének esetei:

  1. az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba vétel céljából kétszeri felszólítás ellenére sem jelenik meg,
  2. a beilleszkedést segítő programról az írásos megállapodást nem köti meg,
  3. a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt a jogosultsági feltételeket érintő lényeges tények, körülmények megváltozásával kapcsolatos bejelentési kötelezettségének 15 napon belül nem tesz eleget.


10. A normatív lakásfenntartási támogatás egyéb feltételei


19. §


  1. A normatív lakásfenntartási támogatás iránti kérelem benyújtója, illetve a támogatás jogosultja az Szt-ben foglaltakon túl a jogosultság egyéb feltételeként köteles lakókörnyezete rendezettségének folyamatos biztosítására.
  2. A lakott ház vagy lakás rendezettsége akkor biztosított, ha a kérelem benyújtója, illetve a támogatás jogosultja
  1. az ingatlan állagmegóvásáról és rendeltetésszerű használatáról jövedelmi helyzetéhez mérten gondoskodik, a szakértelmet, speciális munkaeszközöket, jelentős költséget nem igénylő munkálatokat saját maga elvégzi,
  2. a helyiségek járófelületeit és berendezési, felszerelési tárgyait tisztán tartja.
  1. A lakott ház vagy lakás udvara és kertje akkor rendezett, ha
    1. egy db kommunális szeméttároló edény rendeltetésszerű használata biztosított,
    2. az mentes a hulladéktól, gyommentes vagy felismerhető a gyommentesítés érdekében végzett rendszeres tevékenység,
    3. a pázsit nyírt, kaszált vagy felismerhető a gondozása érdekében végzett rendszeres tevékenység,
    4. a szabadban lévő tárgyak, felszerelések, tüzelő tárolása rendezett,
    5. az ingatlanhoz tartozó kert rendeltetésszerűen használt, művelt,
    6. a burkolt utak tiszták.
  2. A kerítéssel határos terület rendezettsége akkor biztosított, ha mentes a hulladéktól és az ott élő növényzet terjedelmével nem akadályozza a közterület használatát.
  3. A járda tisztántartása akkor biztosított, ha mentes a hulladéktól, a felgyülemlett csapadékvíztől, továbbá a hó eltakarítása, valamint a síkosság-mentesítés megtörténik.
  4. Az árok tisztántartása akkor biztosított, ha mentes a hulladéktól és abban a csapadékvíz el tud folyni.


20. §


  1. A 19. § (2)-(6) bekezdésben meghatározott kötelezettségek teljesítését a Hivatal helyszíni ellenőrzés során vizsgálja.
  2. Amennyiben a kérelmező, illetve a támogatásra jogosult lakókörnyezete a meghatározott feltételeknek nem felel meg, az elvégzendő feladatok konkrét megjelölését tartalmazó felszólítás kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles a kifogásolt hiányosságokat megszüntetni, melynek teljesítését ismételt helyszíni ellenőrzés során kell vizsgálni.







11. Köztemetés


21. §


  1. A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere az Szt-ben meghatározottak szerint gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről.
  2. Különös méltánylást érdemlő esetben a polgármester a köztemetés költségeinek megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben mentesítheti az eltemettetésre kötelezett személyt.
  3. Jelen rendelet alkalmazásában különös méltánylást érdemlő helyzet, ha
  1. az eltemettetésre kötelezett személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-át, egyedül élő esetén 150%-át és
  2. a fizetésre kötelezett, illetve családja nem rendelkezik olyan értékű forgalomképes vagyonnal, amelyből a köztemetés költsége kiegyenlíthető és
  3. a temetési költségeket a hagyaték tárgya sem biztosítja.





III. Fejezet

Szociális alapszolgáltatások


12. Ellátási formák és igénybevételük


22. §


  1. Herencsény Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) által nyújtott szociális alapszolgáltatások:
    1. étkeztetés,
    2. házi segítségnyújtás,
    3. családsegítés.
  2. A szociális alapszolgáltatások igénybevétele – ha jogszabály másként nem rendelkezik – önkéntes, az ellátást igénylő vagy törvényes képviselője kérelmére történik.






13. Étkeztetés


23. §


  1. Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.
  2. Az étkeztetés vonatkozásában szociálisan rászorult az, aki
    1. átmeneti vagy krónikus betegség miatt megromlott egészségi állapotú vagy
    2. fogyatékossággal élő vagy
    3. szenvedélybeteg vagy pszichiátriai beteg vagy
    4. hajléktalan.
  3. Kérelmezőnek a (2) bekezdésben megjelölt feltételek közül legalább egy feltételnek kell megfelelni. A (2) bekezdés a)-c) pontjai szerinti egészségügyi állapotra vonatkozó feltételeknek való megfelelést a kérelmező háziorvosa vagy szakorvos igazolja.


13. Házi segítségnyújtás


24. §


Az Önkormányzat ellátási kötelezettségének szociális szolgáltatást nyújtó szolgáltatót, intézményt működtető fenntartóval kötött ellátási szerződéssel tesz eleget.




IV. fejezet

Záró rendelkezések


25. §


  1. Jelen rendelet 2014. január 1. napján lép hatályba.
  2. Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti
    1. Herencsény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2009. (VIII. 29.) önkormányzati rendelete az egyes szociális  ellátásokról és
    2. Herencsény Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2010. (XI. 26.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről.


26. §


Herencsény Község Önkormányzata szervezeti és működési szabályzatáról szóló 4/2007. (IV. 14.) önkormányzati rendelet 89.§-a  a következő (5) bekezdéssel egészül ki:


„(5) A képviselő-testület az alábbi hatásköreit a polgármesterre ruházza át:

  1. elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély nyújtása,
  2. méltányossági ápolási díj és közgyógyellátás megállapítása,
  3. köztemetés költségeinek megtérítése alóli mentesítés.
  4. önkormányzati segély megállapítása,
  5. étkeztetés biztosítása.”


Csatolmányok

Megnevezés méret
1. számú melléklet
51.5 KB
2. számú melléklet
38 KB
3. számú melléklet
29.5 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!