nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Nógrádsipek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2013 (XII.31.) rendelete
Hatályos:2018-01-05 -tól
Nógrádsipek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2013 (XII.31.) rendelete
a helyi építési szabályzatról

Nógrádsipek Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló módosított 1997. évi LXXVIII tv. (ÉTV) 6. § felhatalmazása alapján, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló módosított 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (OTÉK) előírásaival összhangban a következőket rendeli el:


  1. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK


1.§

A rendelet hatálya és alkalmazása

(1) A rendelet hatálya kiterjed Nógrádsipek község teljes igazgatási területére
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket, építési területet kialakítani, az építésre szolgáló földrészleteken építési tevékenységet folytatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni – az országos érvényű rendelkezésekben foglaltak megtartása mellett – csak a szabályozási tervben és a jelen helyi építési szabályzat rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően szabad.
(3) Jelen rendeletben foglalt előírások csak a szabályozási terv hitelesített másolatával együtt érvényesek. A szabályozási terv a helyi építési szabályzat 4. sz. mellékletét képezi.


    2.§

    A szabályozási terv elemei


    (1) A szabályozási terv kötelező és irányadó elemeket tartalmaz
    (2) A szabályozási terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:

        a) a tervezett szabályozási vonalat (közterület és egyéb terület határvonala),
        b) az építési övezetek és övezetek határvonalait, besorolását és jellemzőit,
        c) A településrendezési feladatok megvalósulását és jellemzőit, korlátozásokat,
        d) az éptési vonalra és építési helyre illetve védősávokra vonatkozó előírásokat.
    (3) A szabályozási terven irányadónak kell tekinteni:
        a) az irányadó szabályozási vonalakat,
        b) az irányadó telekhatárokat,
        c) és az egyéb szabályozási elemeket.
    (4) A kötelező szabályozási elemektől való eltérés csak a rendelet, illetve a szabályozási terv előzetes módosítását követően engedélyezhető.
    (5) az irányadó szabályozási elemektől el lehet térni a rendelet, illetve a szabályozási terv módosítása nélkül is.


      3.§

      Beépítésre szánt terület határa


      (1) A beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek meglévő, megszűnő és tervezett határvonalait a szabályozási terv tartalmazza.
      (2) A szabályozási tervvel beépítésre szánt területbe kerülő területek rendeltetését a szabályozási terv tartalmazza. Ezen beépítésre szánt területi határvonalak módosítása a fejlesztési és építési igények függvényében szakaszosan végrehajtható.
      (3) A beépítésre szánt terület határvonala a szabályozási terven jelölteknek megfelelően az alábbiak szerint módosítható:
          Beépítésre szánt területbe vonandóak
            a)    a szabályozási terv által lehatárolt területek, lakóterületként, és az azt kiszolgáló közúti közlekedési, illetve zöld területként,
            b)    a szabályozási terv által lehatárolt területek, tervezett üdülőházas üdülő, illetve hétvégi házas üdülő területként, és az azokat kiszolgáló közúti közlekedési területként.
            c)    a szabályozási terv által lehatárolt területek, különleges pincés, illetve különleges mezőgazdasági üzemi területként.
      (4) A tartalék lakóterület terület-felhasználása csak a jelenlegi különleges házikertes területre készítendő szabályozási terv alapján módosítható, illetve építhető be lakóterületként.
      (5) A területeket beépítésre szánt területbe vonásig, illetve a területfelhasználás megváltoztatásáig az eredeti (mezőgazdasági, erdő) rendeltetésének megfelelően kell használni úgy, hogy az a rendezési tervben meghatározott célok megvalósítását ne akadályozza, ne nehezítse, és ne tegye költségesebbé.
      (6) A tartalék lakóterületet kiszolgáló út és a tervezett külterületi forgalmi út irányadó szabályozási vonalain belül építmény nem építhető.



        1. FEJEZET

        BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK


        4.§


        (1) A beépítésre szánt területek területfelhasználási egységei építési övezetekre tagozódnak, melyek határvonalait a szabályozási terv tartalmazza.
        (2) A beépítésre szánt területek, az építési használatuk általános jellege, valamint a sajátos építési használatuk szerint, az alábbiak:
            a) lakóterület:               aa)  falusias lakóterület
            b) vegyes terület:          ba)  településközpont vegyes terület
            c) gazdasági terület:     ca)  kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület
            d) üdülő terület:            da)  üdülőházas üdülő terület
                                               db)  hétvégi házas üdülő terület
            e). különleges terület:    ea)  pincés különleges terület
                                               eb)  mezőgazdasági üzemi különleges terület
                                               ec)  házikertes különleges terület
                                               ed)  temető különleges terület
                                               ee)  sportolási célú különleges terület
        (3) A beépítésre szánt területek építési használatuk szerint az alábbiak:
           a) Lakóterület
           b) Vegyes terület
           c) Gazdasági terület
           d) Üdülőterület
           e) Különleges terület


        FALUSIAS  LAKÓTERÜLET


        5.§


        (1) A lakóterületek falusias lakóterületek ( Lf ), melyek a lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaróhatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgálnak.
        (2) A falusias lakóterületen elhelyezhető lakóépület, mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, szálláshely szolgáltató épület, kézműipari építmény, helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, üzemanyagtöltő, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb – nem nagyüzemi – gazdasági tevékenység céljára szolgáló építmény.


          6.§


          Lf

          O

          30

          K

          600


          és


          Lf

          O

          30

          K

          900

          építési övezet előírásai


          (1) Az építési övezetben az építési telek beépítési módja: oldalhatáros.
          (2) A kialakítandó legkisebb telekterület: 600, illetve 900m2 (szabályozási terv szerint).
          (3) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30%.
          (4) A megengedett legnagyobb építménymagasság: a telek előkerti építési határvonalánál fennálló, 5,5 méter építménymagasságnál magasabb épület építési telkén a megengedett legnagyobb építménymagasság a kialakult építménymagasság, egyébként 5,5 m. Meglévő hagyományos melléképítmények építménymagassága lehet kialakult.
          (5) Az építési telek legkisebb zöldfelülete: 40%.
          (6) Az építési telkek csak teljes közművesítettség esetén építhetők be.
          (7) A terepszínt alatti építmények szintterülete legfeljebb az építési telek területének 40 %-a lehet. A vonatkozó jogszabályok szerint elhelyezhető épületek és melléképítmények pinceszintjeinek, terepszínt alatti építményeknek továbbá terepszínt alatti melléképítményeknek együttesen számított szintterülete.
          (8) Az építési övezet építési telkein a melléképítmények elhelyezhetők, a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint. (Lásd: helyi építési szabályzat 1. sz. függelék)


            7.§


            Lf

            O

            30

            5,5

            900

            építési övezet előírásai


            (1) Az építési övezetben az építési telek beépítési módja: oldalhatáros
            (2) A kialakítandó legkisebb telekterület: 900m2
            (3) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30%
            (4) A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság: 4,5 – 5,5 m
            (5) Az építési telek legkisebb zöldfelülete: 40%
            (6) Az építési telkek csak teljes közművesítettség esetén építhetők be.
            (7) A terepszínt alatti építmények szintterülete legfeljebb az építési telek területének 40 %-a lehet. A vonatkozó jogszabályok szerint elhelyezhető épületek és melléképítmények pinceszintjeinek, terepszínt alatti építményeknek továbbá terepszínt alatti melléképítményeknek együttesen számított szintterülete.
            (8) Az építési övezet építési telkein a melléképítmények elhelyezhetők, a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint. (Lásd: helyi építési szabályzat 1. sz. függelék)


              8.§


              Lf

              SZ

              30

              5,5


              építési övezet előírásai


              (1) Az építési övezetben az építési telkek beépítési módja: szabadon álló.
              (2) A kialakítható legkisebb telekterület: 900m2.
              (3) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30%.
              (4) A megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 – 5,5 m.
              (5) Az építési telek legkisebb zöldfelülete: 40%.
              (6) Az építési telkek csak a teljes közművesítettség esetén építhetők be.
              (7) A terepszínt alatti építmények szintterülete legfeljebb az építési telek területének 40 %-a lehet. A vonatkozó jogszabályok szerint elhelyezendő épületek és melléképítmények pinceszintjeinek, terepszint alatti építményeknek továbbá terepszínt alatti melléképítményeknek együttesen számított szintterülete.
              (8) Az építési övezet építési telkein a melléképítmények elhelyezhetők, a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint. (Lásd: helyi építési szabályzat 1. sz. függelék)



                TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLET


                9.§.


                  (1) A vegyes terület településközpont vegyes terület (Vt), amely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakó funkcióra. (OTÉK 16.§.)

                  (2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető lakóépület, igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, - a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges: egyéb közösségi szórakoztató épület - egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, parkolóház, üzemanyagtöltő, valamint a vonatkozó előírások figyelembe vételével kivételesen elhelyezhető nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület, termelő kertészeti építmény, illetve nem helyezhető el önálló parkolóterület, és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.


                    10.§


                    Vt

                    O-SZ

                    40

                    K

                    600

                    építési övezet előírásai


                    (1) Az építési övezetben az építési telek beépítési módja: telkenként kialakult oldalhatáron álló vagy szabadonálló, az épületek közötti megengedett legkisebb távolság betartásával.
                    (2) A kialakítandó legkisebb telekterület: 600m2.
                    (3) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 40%.
                    (4) A megengedett legnagyobb építménymagasság: a telek előkerti építési határvonalá-nál fennálló, 5,5 méter építménymagasságnál magasabb épület építési telkén a megengedett legnagyobb építménymagasság a kialakult építménymagasság, egyébként 5,5 m. Meglévő hagyományos melléképítmények építménymagassága lehet kialakult.
                    (5) Az építési telek megengedett legkisebb zöldfelülete: 10 %.
                    (6) Az építési telkek csak teljes közművesítettség esetén építhetők be.
                    (7) A terepszínt alatti építmények szintterülete legfeljebb az építési telek területének 50 %-a lehet. A vonatkozó jogszabályok szerint elhelyezhető épületek és melléképítmények pinceszintjeinek, terepszínt alatti építményeknek, továbbá terepszínt alatti melléképítményeknek együttesen számított szintterülete.
                    (8) Az építési övezet építési telkein a melléképítmények elhelyezhetők, a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint. (Lásd: helyi építési szabályzat 1. sz. függelék)



                    KERESKEDELMI, SZOLGÁLTATÓ TERÜLET


                    11.§


                    (1) A gazdasági terület kereskedelmi szolgáltató terület (Gksz), amely elsősorban a nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
                    (2) A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, igazgatási és egyéb irodaépület, parkolóház, üzemanyagtöltő, sportépítmény, valamint a vonatkozó előírások figyelembe vételével kivételesen elhelyezhető egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, és egyéb közösségi szórakoztató épület.


                      12.§


                      Gksz

                      SZ

                      45

                      7,5

                      2000

                      építési övezet előírásai


                      (1) Az építési övezetben azépítési telkek beépítési módja: szabadon álló.
                      (2) A kialakítható megengedett legkisebb telekterület: 2000 m2.
                      (3) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 45%.
                      (4) A megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,5m.
                      (5) Az építési telek legkisebb zöldfelülete: 20%.
                      (6) Az építési telkek csak teljes közművesítettség esetén építhetők be.
                      (7) A terepszínt alatti építmények szintterülete legfeljebb az építési telek területének 55 %-a lehet. A vonatkozó jogszabályok szerint elhelyezhető épületek és melléképítmények pinceszintjeinek, terepszínt alatti építményeknek továbbá terepszínt alatti melléképítményeknek együttesen számított szintterülete.
                      (8) Az építési övezet építési telkein a terület rendeltetésszerű használatához szükséges melléképítmények a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint elhelyezhetők. (Lásd: helyi építési szabályzat 1. sz. függelék)


                        13.§


                        (1) Az üdülőterület (Üü) üdülőházas területén olyan kemping helyezhető el, illetve az (Üü-1) üdülőházas területén olyan üdülőépület helyezhető el, amely elhelyezése, mérete, kialakítása és felszereltsége, valamint infrastruktúrális ellátottsága alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmas, és amely túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgál.
                        (2) Az üdülőterület hétvégi házas területén (Üh) csak legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületek helyezhetők el.
                        (3) az üdülőterület határait a szabályozási terv tartalmazza.


                          14.§


                          Üü

                          SZ

                          15

                          6,5

                          2000

                          építési övezet előírásai


                          (1) Az építési övezetben az építési telek beépítési módja: szabadon álló.
                          (2) a kialakítható legkisebb telekterület: 2000 m2
                          (3) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 15%.
                          (4) A megengedett legnagyobb építménymagasság 4,0 – 6,5 m.
                          (5) Az építési telek legkisebb zöldfelülete: 40%.
                          (6) Az építési telek csak a teljes közművesítettség esetén építhető be.
                          (7) A terepszínt alatti építmények szintterülete legfeljebb az építési telek területének 25 %-a lehet. A vonatkozó jogszabályok szerint elhelyezhető épületek és melléképítmények pinceszintjeinek, terepszínt alatti építményeknek továbbá terepszínt alatti melléképítményeknek együttesen számított szintterülete.
                          (8) Az építési övezetben csak a kemping rendeltetésszerű használatához szükséges épületek és melléképítmények helyezhetők el, a vonatkozó jogszabályok szerint. (Lásd: helyi építési szabályzat 1. sz. függelék) A területen állattartó épület, siló, különálló árnyékszék, komposztáló és ömlesztett anyag-, folyadék-, és gáztároló melléképítmény – a terepszínt alatti fedett kialakítású kivételével – nem helyezhető el.



                            15.§


                            Üü-1

                              SZ

                               30

                              6,5

                             6000

                            építési övezet előírásai


                            (1)    Az építési övezetben kialakítható telek legkisebb területe: 6000m2
                            (2)    Az építési övezetben az építési telek beépítési módja: szabadon álló
                            (3)    A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 30 %
                            (4)    A megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,5 m
                            (5)    Az építési telek csak teljes közművesítettség esetén építhetőbe. Az építési telek közüzemi vagy közcélú szolgáltatású ivóvíz ellátását szükség esetén nyomás fokozóval kell kiépíteni a tulajdonos költségére.
                            (6)    Az építési telek legkisebb zöldfelülete: 40 %
                            (7)    A terepszínt alatti építmények szintterülete legfeljebb az építési telek területének 40 %-a lehet. (A vonatkozó jogszabályok szerint elhelyezhető épületek és melléképítmények pinceszintjeinek, terepszínt alatti építményeknek továbbá terepszínt alatti melléképítményeknek együttesen számított szintterülete.)
                            (8)    Az építési övezetben csak az üdülő rendeltetésszerű használatához szükséges épületek és melléképítmények helyezhetők el, a vonatkozó jogszabályok szerint. (Lásd: helyi építési szabályzat 1. sz. függeléke) A területen állattartó épület – a lovas turizmust szolgáló lóistálló kivételével – és különálló árnyékszék, komposztáló, siló és ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény – a terepszínt alatti, fedett kialakítású kivételével – nem helyezhető el.


                            16.§


                            Üh

                            SZ

                            20

                            5,5

                            700

                            építési övezet előírásai


                            (1) Az építési övezetben az építési telek beépítési módja: szabadon álló.
                            (2) A kialakítható legkisebb telekterület: 700 m2.
                            (3) a beépítettség megengedett legnagyobb mérétke: 20%.
                            (4) a megengedett legnagyobb építméymagasság: 4,0 – 5,5 m.
                            (5) Az építési telek legkisebb zöldfelülete: 60%.
                            (6) Az építési telek csak teljes közművesítettség esetén építhető be.
                            (7) A terepszínt alatti építmények szintterülete legfeljebb az építési telek területének 30 %-a lehet. A vonatkozó jogszabályok szerint elhelyezhető épületek és melléképítmények pinceszintjeinek, terepszínt alatti építményeknek továbbá terepszínt alatti melléképítményeknek együttesen számított szintterülete.
                            (8) Az építési övezetben csak legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületek, és ezek rendeltetésszerű használatához szükséges melléképítmények helyezhetők el, a vonatkozó jogszabályok szerint. (Lásd: helyi építési szabályzat 1. sz. függelék) Állattartó épület és ezzel kapcsolatos melléképítmény nem helyezhető el.


                              17.§


                              (1) Különleges terület a pincés különleges terület (Kpi), amely helyi sajátosságú terület.
                              (2) Különleges területek a mezőgazdasági üzemi területek (Kmü) (Kmü-1), amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre.
                              (3) Különleges terület a házikertes különleges terület (Kh), amely helyi sajátosságú terület.
                              (4) Különleges terület a temető különleges terület (Kt), amelyen az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt a környezetük megengedett külső hatásaitól védelmet igényelnek.
                              (5) Különleges terület a sportolási célú különleges terület (Ks), amelyen az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre.


                                18.§


                                Kpi

                                Z-SZ

                                40

                                K

                                60

                                pincés különleges építési övezet


                                (1) Az építési övezet építési telkein csak hagyományos méretű és kialakítású támfallal és ajtóval tervezett pince, valamint a pincebejárat előtt elhelyezhető, hagyományos építészeti kialakítású szőlő feldolgozó gazdasági épület építhető.
                                (2) Az építési övezetben a beépítés módja: szabályozási terv szerint zártsorú (épület nyílás nélküli oldalfala 2 m-nél közelebb legyen az oldalhatárhoz), vagy szabadon álló. Zártsorú új beépítésnél legfeljebb 7 beépített telket követően 10 m épületköz tartandó, amely ha két telekre esik, legalább 30 %-ának, de legalább 3 m széles részének egy telekre kell esnie.
                                (3) A kialakítható legkisebb telekterület: 60 m2.
                                (4) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 40 %.
                                (5)    A megengedett legnagyobb építménymagasság: meglévő épületek építési telkein kialakult épületmagasság, vagy 4,0 m, egyébként 4,0m.
                                (6)    Az építési telek hiányos közművesítettség esetén építhető be.
                                (7)    A megengedett legkisebb zöldfelület: 40 %, az építési telek pince fölötti területét növényzettel fedett, rendezett állapotban kell fenntartani.
                                (8)    A terepszínt alatti építmények szintterülete legfeljebb az építési telek területének 80 %-a lehet. Az építési övezetben elhelyezhető épületek - az abból nyíló pince alapterületét is számításba vevő - pinceszintjének, valamint terepszínt alatti építményeknek, különálló pincéknek és terepszínt alatti melléképítményeknek együttesen számított szintterülete.


                                  19.§



                                  Kmü

                                  SZ

                                  40

                                  7,5

                                  1500


                                  és


                                  Kmü-1

                                  SZ

                                  40

                                  7,5

                                  1500

                                  mezőgazdasági üzemi építési övezet


                                  (1)    Az Kmü építési övezet építési telkein a kevésbé jelentős zavaró hatású üzemi, míg a Kmü-1 építési övezet építési telkein a jelentős zavaró hatású üzemi (intenzív) növénytermesztés, állattartás és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és -tárolás építményei és melléképítményei helyezhetők el, figyelembe véve a vonatkozó jogszabályok előírásait is.
                                  (2)    Az építési övezetben a beépítés módja: szabadon álló.
                                  (3)    A kialakítható legkisebb telekterület: 1500 m2.
                                  (4)    A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 40 %.
                                  (5)    A megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,5 m.
                                  (6)    Az építési telek legalább részleges közművesítettség esetén építhetőbe.
                                  (7)    A megengedett legkisebb zöldfelület: 40 %.
                                  (8)    A terepszínt alatti építmények szintterülete legfeljebb az építési telek területének 50 %-a lehet. A vonatkozó jogszabályok szerint elhelyezhető épületek és melléképítmények pinceszintjeinek, terepszínt alatti építményeknek továbbá terepszínt alatti melléképítményeknek együttesen számított szintterülete.


                                  20.§


                                  Kh

                                  SZ

                                  10

                                  4,0

                                  900

                                  házikertes különleges építési övezet


                                  (1) Az építési övezet építési telkein a településre jellemző építészeti kialakítású, háztáji gazdálkodást kiszolgáló, nem zavaró hatású mezőgazdasági tároló épületek és melléképítmények helyezhetők el.
                                  (2) Az építési övezetben a beépítés módja: szabadon álló.
                                  (3) A kialakítható legkisebb telekterület: 900 m2.
                                  (4) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 10 %.
                                  (5)    Az építési telek legkisebb zöldfelülete: 40 %.
                                  (6)    A megengedett legnagyobb építménymagasság : 4,0 m.
                                  (7)    Az építési telkek hiányos közművesítettség esetén beépíthetők.
                                  (8)    A terepszínt alatti építmények szintterülete legfeljebb az építési telek területének10 %-a lehet. A vonatkozó jogszabályok szerint elhelyezhető épületek és melléképítmények pinceszintjeinek, terepszínt alatti építményeknek, továbbá terepszínt alatti melléképítményeknek együttesen számított szintterülete.


                                    21.§


                                    Kt

                                    SZ

                                    10

                                    5,5

                                    K

                                    temető különleges építési övezet



                                    (1) Az építési övezetben csak a temetkezést szolgáló építmények és melléképítmények helyezhetők el, a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint.
                                    (2) Az építési övezetben a beépítés módja: szabadonálló.
                                    (3) A kialakítható legkisebb telekterület: kialakult telekterület.
                                    (4) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 10 %.
                                    (5)    A megengedett legnagyobb építménymagasság: 5,5 m.
                                    (6)    A megengedett legkisebb zöldfelület: 40 %.
                                    (7)    Az építési telek csak teljes közművesítettség esetén építhető be.
                                    (8)    A terepszínt alatti építmények szintterülete legfeljebb az építési telek területének 10 %-a lehet. A vonatkozó jogszabályok szerint elhelyezhető épületek és melléképítmények pinceszintjeinek, terepszínt alatti építményeknek továbbá terepszínt alatti melléképítményeknek együttesen számított szintterülete.


                                      22. §


                                      Ks

                                      SZ

                                      10

                                      5,5

                                      K

                                      sportolási célú különleges építési övezet


                                        (1) Az építési övezetben csak sportolást szolgáló építmények és melléképítmények helyezhetők el, a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint.
                                        (2) Az építési övezetben a beépítés módja: szabadon álló
                                        (3) A kialakítható legkisebb telekterület: kialakult telekterület
                                        (4) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 10 %
                                        (5) A megengedett legnagyobb építménymagasság: 5,5 m
                                        (6) Az építési telek csak teljes közművesítettség esetén építhető be.
                                        (7)    A megengedett legkisebb zöldfelület: 40 %
                                        (8)    A terepszínt alatti építmények szintterülete legfeljebb az építési telek területének 10 %-a lehet. A vonatkozó jogszabályok szerint elhelyezhető épületek és melléképítmények pinceszintjeinek, terepszínt alatti építményeknek továbbá terepszínt alatti melléképítményeknek együttesen számított szintterülete.




                                        1. FEJEZET

                                        BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK


                                        23.§


                                        (1) A beépítésre nem szánt területek területfelhasználási egységei övezetekre tagolódnak, melyek határvonalait a szabályozási terv tartalmazza.
                                        (2) A beépítésre nem szánt területek használatuk szerint, illetve általános és sajátos építési használatuk szerint az alábbiak:
                                        a) közlekedési és közmű elhelyezési terület
                                        b) zöldterület                         ba)  közpark zöldterület
                                        c) erdőterület                         ca)  gazdasági erdő terület
                                        d) mezőgazdasági terület        da)  általános mezőgazdasági terület
                                                                                     db)  kertes mezőgazdasági terület
                                        e) vízgazdálkodási terület.


                                        24.§


                                        (1)    A közlekedés és közmű elhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közút, a kerékpárút, a gépjármű várakozóhely (parkoló) - a közterületnek nem minősülő telken megvalósuló kivételével -, a járda és a gyalogút (sétány), köztér, mindezek csomópontja, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi építményei, a közúti, a kötöttpályás, a vízi és a légi közlekedés, továbbá a közmű és a hírközlés építményei elhelyezésére szolgál.
                                        (2)    A közúti közlekedési és közmű elhelyezési területek szabályozási besorolását és út mintakeresztszelvényeit a helyi építési szabályzat 1. számú melléklete tartalmazza.


                                        25.§

                                        Köu
                                        Közúti közlekedési övezet előírásai


                                        (1) A közlekedési és közmű elhelyezési terület a közúti közlekedési terület (KÖu)
                                        (2) Az övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,0 m.


                                        26.§

                                        Zöldterület


                                        (1) A zöldterület közpark terület (Zkp), amely állandóan növényzettel fedett közterület, és amely a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést és a testedzést szolgálja.
                                        (2)    A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül - kerekesszékkel és gyermek-kocsival is - megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.
                                        (3)    A zöldterületen csak a terület rendeltetésszerű használatához szükséges építmény helyezhető el (pl.: a pihenést és testedzést szolgáló építmény, fedett pihenő, esőbeálló, sétaút, pihenőhely, tornapálya, játszótér, szobor, emlékmű, díszkút, stb).
                                        (4)    A megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,0 m.
                                        (5)    A megengedett legnagyobb beépítettség: 2 %.
                                        (6)    A megengedett legkisebb zöldfelület: 70 %.


                                        27.§

                                        Erdőterület


                                        Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület. Az erdőterület természetvédelemmel érintett területein tervezett építési tevékenységekhez az érdekelt szakhatóságok véleményét be kell szerezni.


                                        28.§

                                        Eg gazdasági erdő övezet


                                        (1) Az erdőterület felhasználási célja szerint gazdasági erdő (Eg), ahol az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.
                                        (2) Az övezetben a telek beépítési módja: szabadon álló.
                                        (3) A beépíthető telek megengedett legkisebb területe: 100.000 m2 (10 ha).
                                        (4) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 0,5 %.
                                        (5) A megengedett legnagyobb építménymagasság: 5,5 m.


                                        29.§
                                        Mezőgazdasági terület


                                        A mezőgazdasági terület általános mezőgazdasági övezet (Má), illetve kertes mezőgazdasági övezet (Mk). A mezőgazdasági területek természetvédelemmel érintett területein tervezett építési tevékenységekhez az érdekelt szakhatóságok véleményét be kell szerezni.


                                        30.§
                                        Má általános mezőgazdasági övezet


                                        (1) Az általános mezőgazdasági övezetben a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos, termék feldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el, a vonatkozó jogszabályok betartásával.
                                        (2) A beépíthető telek megengedett legkisebb területe: 1500 m2. Lakóépület szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén 3000 m2, egyéb művelési ág esetén 6000 m2 telekterület felett helyezhető el.
                                        (3) Az övezetben a telek beépítési módja : szabadon álló.
                                        (4) A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke : 3 % (Lakóépület alapterülete a megengedett legnagyobb beépítettség felét nem haladhatja meg.)
                                        (5) A megengedett legnagyobb építménymagasság : 7,5 m.
                                        (6) Állattartás csak körbekerített területen folytatható.


                                        31.§
                                        Mk mezőgazdasági kertes övezet


                                        (1) A (korábban „zártkert” megnevezésű) kertes mezőgazdasági övezetben - a nádas, gyep és szántó művelési ág kivételével - a növénytermesztésre és az ezzel kapcsolatos saját termék feldolgozására, tárolására szolgáló egy gazdasági építmény és terepszínt alatti építmény (pince) helyezhető el.
                                        (2)    A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke: 3 %.
                                        (3)    Az övezetben a telek beépítési módja: szabadon álló.
                                        (4)    A beépíthető telek megengedett legkisebb területe: 720 m2, országos ökológiai hálózat – pufferterületén (országos jelentőségű tájképvédelmi területen) 1500 m2.
                                        (5)    A megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,0 m.
                                        (6)    A terepszínt alatti építés megengedett legnagyobb mértéke: 10 %. Az övezetben elhelyezhető épületek - az abból nyíló pince alapterületét is számításba vevő - pinceszintjeinek, valamint terepszínt alatti építményeknek - különálló pincéknek - együttesen számított bruttó alapterülete.
                                        (7)   


                                        32.§


                                        (1) A vízgazdálkodási területek (V) a vízgazdálkodással összefüggő területek: a folyóvizek medre és parti sávja, az állóvizek

                                        medre és parti sávja, a folyóvizekben keletkezett, nyilvántartásba még nem vett szigetek, a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja, a vízbázis területek és a hullámterek.
                                        (2) A vízgazdálkodási területen építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint lehet.


                                          1. FEJEZET

                                          ÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSE



                                          33.§


                                          Az építési telkeken, beépítési módjuktól függően – ha azt a jelen rendelet építési övezeti és övezeti előírásai, vagy a szabályozási terv nem tartalmazzák – az építési határvonalakat és az építési vonalat az alábbiak szerint kell megállapítani.


                                          34.§


                                          (1)    Az előkert legkisebb mélysége a Rákóczi út, Széchenyi út mindkét oldalához kapcsolódó építési telkeken az úttengelytől mért 13 méteres távolság és az úttengelytől mért utcai telekhatár távolságának különbsége, új tervezett utcáknál 5 méter, házikertes különleges és mezőgazdasági kertes övezetben 20 méter.
                                          (2)    Az előkert legkisebb mélységét az (1) bekezdésben nem említett építési telkeken az utcában kialakult előkertek mélységét alkalmazva kell meghatározni, .


                                          35.§


                                          Az oldalkert legkisebb szélességét az OTÉK vonatkozó előírásai szerint kell megállapítani. (Lásd: helyi építési szabályzat 1. sz. függelék)


                                          36.§


                                          A hátsókert méretének meghatározására az OTÉK vonatkozó előírásait kell alkalmazni. (Lásd: helyi építési szabályzat 1. sz. függeléke)


                                          37.§


                                          Az építési vonalat az előkert építési határvonalán, és az utcában az építési telkek jellemző beépítési oldalhatárán kell megállapítani. Az oldalsó építési vonal az építmények közötti megengedett legkisebb távolság betartása érdekében ettől eltérően is megállapítható. Az oldalsó építési vonal az oldalsó telekhatártól 1 m-re is megállapítható, ha azt a telek szabályos csapadékvíz elvezetése indokolja.



                                          1. FEJEZET

                                          ÉPÍTÉSZETI ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKVÉDELEM


                                          38.§


                                          (1) A műemléki környezet lehatárolását a szabályozási terv, a műemlékeket a helyi építési szabályzat 2. számú melléklete és a szabályozási terv tartalmazza. Az ezekkel kapcsolatos építési munkát csak a vonatkozó jogszabályok betartásával lehet végezni.
                                          (2)    A régészeti lelőhely területének lehatárolását a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat 2. számú melléklete tartalmazza. A vonatkozó jogszabályok szerint (Lásd: helyi építési szabályzat 1. sz. függeléke) a régészeti lelőhelyek a törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak. A régészeti lelőhelyen tervezett földmunka (bontás, alapozás, pince- és mélygarázs építése, közművesítés, tereprendezés, nyomvonalas létesítmények kiépítése, stb.), illetve telekalakítási eljárás engedélyeztetése során a fenti jogszabály vonatkozó előírásai szerint a szakhatóságot meg kell keresni.
                                          (3)    A vonatkozó jogszabály szerint (Lásd helyi építési szabályzat 1. sz. függeléke) a régészeti lelőhelyeket földmunkával el kell kerülni. Ha a régészeti lelőhely elkerülése a beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, illetve a beruházás másutt nem valósítható meg, akkor a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket a beruházás megkezdése előtt előzetesen fel kell tárni. Amennyiben régészeti lelőhelynek nem minősülő területen földmunkák során váratlan régészeti lelet vagy emlék kerül elő, a vonatkozó jogszabályban (Lásd: helyi építési szabályzat 1. sz. függeléke) foglaltak szerint eljárva haladéktalanul értesíteni kell az illetékes hatóságokat és a feltárásra jogosult szervet.
                                          (4)    A helyi jelentőségű védett értéket, helyi védelemre javasolt értéket és helyi értékvédelemre javasolt területet a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat 2. számú melléklete tartalmazza.
                                          (5)    A műemlékek fenntartási és helyreállítási munkálatainál az eredeti, illetve a hagyományos műszaki megoldások és építőanyagok használatát előnyben kell részesíteni.
                                          (6)  

                                          (7) 
                                          (8) 

                                          39.§


                                          (1)    Az országos jelentőségű természeti emlék (földvár) lehatárolását a helyi építési szabályzat 3. számú melléklete és a szabályozási terv, a Nemzeti Ökológiai Hálózat (magterület, ökológiai folyosó, pufferterület) lehatárolását pedig a szabályozási terv tartalmazza. A területek vonatkozásában szigorúan betartandók a vonatkozó jogszabályok. (Lásd: helyi építési szabályzat 1. sz. függeléke)
                                          (2)    A helyi jelentőségű természetvédelmi terület lehatárolását a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat 2. számú melléklete tartalmazza.


                                          40.§




                                          1. FEJEZET

                                          KÖRNYEZETVÉDELEM


                                          41.§


                                          (1) A település közigazgatási területén kizárólag olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények helyezhetők el, melyek a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló jogszabály (Lásd: helyi építési szabályzat 1. sz. függeléke) által meghatározott határértékeket nem haladják meg.
                                          (2) Lakóövezetben csak olyan kisipari tevékenység folytatható, amely betartja a vonatkozó jogszabályokban előírt határértékeket (nem jár jelentős légszennyezéssel, illetve amely tevékenység során nem keletkezik felületi légszennyező forrás). Tilos a levegő lakosságot zavaró bűzzel terhelése.
                                          (3) A település területén kommunális és ipari hulladékot égetni tilos, betartandó továbbá a vonatkozó jogszabály. (Lásd: helyi építési szabályzat 1. sz. függeléke) Hulladékot nyílt téri, vagy a hulladék égetésének feltételeit rögzítő jogszabályban foglaltaknak nem megfelelő berendezésben történő égetése, a háztartásban keletkező papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen fahulladék háztartási berendezésben történő égetése kivételével tilos. Nyílt téri hulladékégetésnek minősül, ha a hulladék - az elemi kár kivételével – bármilyen okból kigyullad.
                                          (4)    Lábon álló növényzet, tarló és növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék nyílt téri égetése tilos.


                                          42.§


                                          (1) A zaj és rezgés elleni védelem szempontjából csendes övezetbe tartozik a település (Kt) temető különleges területe.
                                          (2) A település közigazgatási területén a zajt kibocsátó létesítmények működtetése során az alábbi megengedett legnagyobb „A” hangnyomás szintet be kell tartani:

                                          Területi funkcióMegengedett engyenértékű „A”
                                              Hangnyomás szint     (dB)
                                          Nappal (6-22 h)  Éjjel (22-6 h)
                                          Csendes övezet4535
                                          Tájvédelmi körzet területe4535
                                          Egyéb lakóterület 50 40

                                            

                                          (3) A település közigazgatási területén betartandó egyéb zaj és rezgésterhelési határértékeket a vonatkozó jogszabály szabályozza. (Lásd: helyi építési szabályzat 1. sz. függelék)
                                          (4) A zaj és rezgés elleni védelem érdekében bármilyen zajt kibocsátó létesítmény csak abban az esetben üzemeltethető, vagy építhető, illetve bármilyen tevékenység csak abban az esetben folytatható, ha az okozott zaj mértéke a fenti rendelet szerinti határértéket nem haladja meg. Betartandó továbbá a vonatkozó jogszabály. (Lásd: helyi építési szabályzat 1. sz. függelék)
                                          (5) Az országos főutak és mellékutak, valamint a települési gyűjtőutak mentén a telkek előkertjében javasolt a növényzet telepítése zajcsökkentés és levegőtisztaság védelmi okokból.


                                          43.§


                                          (1) A szennyvízcsatorna-hálózat új szakaszának kiépítéséig az azzal nem rendelkező területen új építményt csak a műszaki és környezetvédelmi követelményeknek megfelelő - a településekről származó szennyvizek szennyvíztisztító kisműtárgyai és kisberendezései létesítési feltételeiről szóló szabvány (Lásd: helyi építési szabályzat 1. sz. függeléke) előírásait is figyelembe vevő - vízzáróan megépített szennyvízgyűjtő akna létesítésével lehet használatba venni. A szennyvíztárolók engedélyezett módon történő használatát folyamatosan ellenőrizni kell.
                                          (2) A közcsatorna-hálózat új szakaszának kiépítése után a rákötés kötelező, a korábbi közműpótlók egyidejű, szakszerű megszüntetésével. Új köműpótló szennyvíztároló ezt követően nem építhető az érintett területen.
                                          (3) A kommunális és technológiai eredetű szennyvizet tilos az élővizekbe, felhagyott kutakba, csapadékelvezető árkokba és csatornákba bevezetni illetve gyűjteni, vagy a talajba elhelyezni, talajra kilocsolni, illetve a telken kívülre szabálytalanul kivezetni.
                                          (4) A település „érzékeny” besorolásba tartozik a vonatkozó jogszabály alapján. (Lásd: helyi építési szabályzat 1. sz. függelék). A természetes vizek, patakok vízminőségének megőrzése érdekében a területen fekvő ingatlanokon talajjavításra csak érett komposztot vagy tőzegterméket lehet használni.
                                          (5) Valamennyi vízelvezető árokba, patakba növényvédőszer, szerves vagy műtrágya bejutását, bármilyen hulladék elhelyezését meg kell akadályozni.
                                          (6) A felszíni vizek elvezetését biztosító nyílt árokhálózatot ki kell építeni és fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell.
                                          (7) A külvizek eróziós hatásának kiküszöbölésére a településszerkezeti terven jelölt nyomvonalon övárkokat kell létesíteni.
                                          (8) A termőföld használó – választása szerint – köteles a termőföldet művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani, vagy a termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírásokat betartani.
                                          (9) A talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól, és a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló rendeletben előírt védőtávolságok betartandók. (Lásd: helyi építési szabályzat 1. sz. függelék)


                                          44.§


                                          (1) Települési kommunális hulladékot csak szervezett szemétgyűjtéssel az önkormányzattal szerződésben álló lerakóhelyen szabad elhelyezni.
                                          (2)    Az ingatlantulajdonos az érintett ingatlan területén képződő települési hulladékot gyűjti, és azt a közszolgáltatónak rendszeres időközönként átadja, továbbá a természetes személy ingatlantulajdonos – ha a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat a közszolgáltató részére megfizette – a települési hulladék részét képező elkülönítetten gyűjtött hulladékot kormányrendeletben, miniszteri rendeletben vagy a települési rendeletében meghatározott feltételek szerint hulladékgyűjtő pontra, hulladékgyűjtő udvarba, átvételi helyre vagy hulladékkezelő létesítménybe szállíthatja, és ott a jogosultnak átadhatja, illetve gyűjtőedényzetben elhelyezheti.
                                          (3)    Ha az ingatlantulajdonos a biohulladék komposztálásáról saját maga nem gondoskodik, a biohulladékot elkülönítetten gyűjti, és a közszolgáltatónak úgy adja át, hogy a biohulladék komposztálhatósága, illetve lebontása biztosítható legyen.
                                          (4)    Önkormányzati rendelet az ingatlantulajdonost kötelezheti a települési hulladék meghatározott anyagfajta – így különösen a papír, a fém, műanyag, építési-bontási, illetve üveg – vagy hulladéktípusok szerint elkülönített gyűjtésére.
                                          (5)    Lomtalanítás során közterületen csak nem veszélyes nagydarabos hulladék helyezhető el, illetve adható át a közszolgáltatónak.

                                          (6)    A településen keletkező veszélyes hulladékot (beleértve a háztartásban képződő veszélyes hulladékot is) a hulladéktermelő elkülönítve, a környezet veszélyeztetését kizáró módon gyűjti, és a kereskedőnek, a hulladékkezelőnek vagy a közszolgáltatónak átadja. (Lásd: helyi építési szabályzat 1. sz. függeléke)  A veszélyes hulladékok kezelésre való átadása esetén meg kell győződni az átvevő kezelésre vonatkozó jogosultságáról.
                                          (7)    Tilos a hulladékok illegális lerakása és égetése, valamint a veszélyes hulladék kommunális hulladék közé juttatása. A felszámolt kommunális hulladéklerakót és a véglegesen felhagyott külszíni anyagnyerő hely területét a vonatkozó jogszabályok betartásával rekultiválni kell.


                                          45.§


                                          (1) A település igazgatási területén lévő patakok valamint az egyéb vízfolyások mindkét partján, a partéltől számított 6-6 méter szélességben fenntartási területsávot kell biztosítani, ezen belül állandó épület és kerítés nem létesíthető.
                                          (2) A közművek és védőidomaik szakági szabványokban meghatározott védőtávolságait, védősávjait és védőterületeit - tekintettel a vonatkozó jogszabály előírásaira is - a beépítésnél figyelembe kell venni. (Lásd: helyi építési szabályzat 1. sz. függeléke)
                                          (3) Külterületen, az országos közút tengelyétől számított 50 m-en belül építmény elhelyezéséhez a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges.
                                          (4) A településen építendő állattartó építmények és melléképítmények elhelyezésének feltételeit a közegészségügyi, az állategészségügyi, továbbá a környezetvédelmi követelmények figyelembe vételével a hatósági engedélyezési eljárás során kell meghatározni.
                                          (5)    A temető 30 méteres védősávja hosszú távon zöldfelületként alakítandó ki, ezen belül csak urnahelyes temetkezés engedélyezhető. Az OTÉK függelékében foglalt védőtávolságok szintén betartandók.


                                          46.§


                                          (1) Az újonnan létesítendő, illetve működő, a környezetet terhelő beruházások esetében szükség esetén a vonatkozó jogszabály előírásai szerinti környezetvédelmi hatósági eljárást kell lefolytatni. (Lásd: helyi építési szabályzat 1. sz. függelék)
                                          (2) A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítését követően, a szennyvíz-csatornába vezetett szennyvíz minőségére vonatkozó jogszabály előírásait kell betartani. (Lásd: helyi építési szabályzat 1. sz. függelék)
                                          (3) A település szükséges tűzoltóvíz ellátását biztosítani kell. Közterületen építményt elhelyezni csak a tűzvédelmi előírások betartásával lehet.
                                          (4)    Betartandók továbbá a vonatkozó jogszabályok előírásai. (Lásd: helyi építési szabályzat 1. sz. függeléke)
                                          (5)    A lejtős térszínen történő beavatkozások (bevágás, építés, stb.), illetve a kövérebb agyagterületek térfogatváltozása miatt az agyagos területeken történő építések felszínmozgás kialakulásával járhatnak. Ilyen esetekben javasolt a talajmechanikai és geotechnikai vizsgálat elkészítése.



                                          1. FEJEZET

                                          A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁT BIZTOSÍTÓ SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK ELŐÍRÁSAI


                                          47.§


                                          A tervezési területtel összefüggő településrendezési feladatok megvalósítását az ÉTV. vonatkozó előírásai (Lásd: helyi építési szabályzat 1. sz. függeléke) és az alábbi helyi előírások biztosítják.


                                          48.§


                                          Elővásárlási jog illeti meg az önkormányzatot a 9 hrsz-ú ingatlan tekintetében, közösségi rendeltetés kialakítása céljából.


                                          49.§


                                          (1) A beépítésre szánt területen kialakítandó építési telkek előírás szerinti megközelítésének biztosítása érdekében a szabályozási terven jelölt kiszolgáló utak igény szerint fokozatosan kiépíthetők, az ÉTV vonatkozó előírásai (Lásd: helyi építési szabályzat 1. sz. függeléke) szerinti lejegyzést követően. (Érintett területek: 112-116, 123, 124, 127 hrsz-ú telkek, valamint a 076/12-20 hrsz-ú telkek, illetve a 0110/1, 0110/8 hrsz-ú telkek).
                                          (2) A szabályozási terv és a helyi építési szabályzat által meghatározott telekalakítás csak az érintett telek kiszolgálásához szükséges út egyidejű kialakítása idején engedélyezhető.


                                          50.§


                                          (1) A szabályozási tervben a területre tervezett kiszolgáló utakat és közműveket (beleértve a közüzemi ivóvíz hálózathoz kapcsolódóan, szükség esetén kiépítendő nyomásfokozót is) az újonnan beépítésre szánt területeken a tervezett épületek használatbavételéig, illetve rehabilitációra kijelölt területeken legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatbavételéig meg kell valósítani.
                                          (2) E kötelezettség teljesítése, ha jogszabály, vagy megállapodás arra mást nem kötelez, az önkormányzat feladata. Ha a kiszolgáló utat, illetve közművet a település önkormányzata megvalósította, annak költségét részben vagy egészben az érintett ingatlanok tulajdonosaira átháríthatja. A hozzájárulás mértékéről és a megfizetés módjáról a települési önkormányzat képviselő-testülete hatósági határozatban dönt.



                                          1. FEJEZET

                                          ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


                                          51.§.


                                          (1)       A helyi építési szabályzatot a szabályozási tervvel, és mellékleteivel együtt kell alkalmazni.

                                          (2)       A település közigazgatási területén az állattartást Nógrádsipek Község Önkormányzata Képviselő-testületének az állattartásról szóló rendelete szabályozza.

                                          (3)       A település közigazgatási területén az épített és természeti környezet helyi védelmét külön rendeletben kell szabályozni.

                                          (4)       A település közigazgatási területén a helyi lakosság zavartalan életvitele érdekében a kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági és állattartó építmények üzemeltetési feltételeit külön rendeletben lehet szabályozni.

                                          (5)       Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

                                          (6)       Hatályát veszti a helyi építési szabályzatról szóló 3/2003. (VII.18.) önkormányzati rendelet.




                                          Doman Ferenc

                                          polgármester

                                          Dr. Kiss Tamás

                                          aljegyző



                                          A rendelet kihirdetve:

                                          Nógrádsipek, 2013. december 31.



                                          Dr. Kiss Tamás

                                          aljegyző


                                          1. számú melléklet a 13/2013.(XII.31.) rendelethez


                                          Külterületi utak

                                          Forgalmi utak:

                                          - 21132 számú országos mellékút

                                          szabályozási szélesség: 20,0 m


                                          Tervezett forgalmi utak:

                                          - Tervezett Nógrádsipek - Herencsény országos mellékút

                                          Szabályozási szélesség: meglévő földút nyomvonalon 20,0 m, irányadó szabályozási szélesség: tanulmányterv 3. számú variáció szerinti egyéb nyomvonalon 35,0 m


                                          - Tervezett Nódrádsipek-Rimóc összekötő út

                                          Szabályozási szélesség: meglévő földút nyomvonalon 20,0 m, irányadó szabályozási szélesség: tanulmányterv szerinti egyéb nyomvonalon 35,0 m


                                          Gyűjtő utak:

                                          - 037, 057 hrsz-ú utak (Malomárok út folytatásában)

                                          Szabályozási szélesség: 16,0 m


                                          Egyéb utak:

                                          - külterületi földutak (a gyűjtőutak kivételével)

                                          Szabályozási szélesség: 12,0-14,0 m (a domborzat és a vízelvezetés függvényében)


                                          Belterületi utak

                                          Forgalmi utak:

                                          - 21132 számú országos mellékút

                                          Szabályozási szélesség: 16,0-18,0m


                                          Gyűjtő utak:

                                          - Széchenyi utca (Nógrádsipek - Herencsény országos mellékút megépítéséig), József Attila utca 1.-től 19.-ig, Dózsa György út 13.-tól utca végéig

                                          Szabályozási szélesség: 15,0-16,0 m


                                          Lakó utak I (kiszolgáló utak):

                                          - Petőfi utca, Kossuth utca, József A. utca 19.-től 45.-ig, Madách utca tervezett része, új telekosztások kiszolgáló útja

                                          Szabályozási szélesség: 14,0-16,0 m


                                          Lakó utak II:

                                          - Jókai utca, Tanács utca

                                          Szabályozási szélesség: 12,0-14,0 m


                                          Lakó utak III:

                                          - József A. utca 45.-től az út végéig, Madách utca meglévő része, Mikszáth utca

                                          Szabályozási szélesség: 10,0-12,0 m


                                          Lakó utak IV (helyi védelmű településszerkezet területén):

                                          - Árpád utca, Dózsa Gy. utca elejétől a 11.-ig

                                          Szabályozási szélesség: 6,0-10,0 m


                                          Gyalogutak: szabályozási terv szerint, szabályozási szélesség: 3,0 m





                                          2. számú melléklet a 13/2013.(XII.31.) rendelethez


                                          Országos védelem alatt álló műemlék épületek :

                                          1. Volt Nagy Sándor kúria         (későbarokk, XVIII. sz. második fele) (hrsz: 9)
                                          2. Volt Balás Kornél kúria         (későbarokk, XVIII. sz. második fele) (hrsz: 259)


                                          Régészeti lelőhely területe :

                                          1. Nógrádsipek - középkori falumag (hrsz: 5, 8, 33-38, 40, 252-278, 468-483)
                                          2. Pusztavár hegy: Sztrahora vára (Rimóc és Nógrádsipek határában) (hrsz: 35)


                                          Helyi jelentőségű védett érték:

                                          1. Római katolikus templom      (barokk, XX. században átépítve)  (hrsz: 263 hrsz)


                                          Helyi védelemre javasolt érték:

                                          1.         Balás Barna egykori háza       (későklasszicista, 1850 körül átépítve)  (hrsz: 2)


                                          Helyi értékvédelemre javasolt terület:

                                          1. Településszerkezeti védelem:
                                          1. (utcák nyomvonalának, határvonalának védelme):

                                          Jókai utca, Tanács utca, Széchenyi utca, Árpád út, Rákóczi utca 52.-től 98.-ig, József A. utca 2.-től 14.-ig, Dózsa Gy. út 1.-től 13.-ig

                                          1. (telekszerkezet védelme):

                                          A telekstruktúra, és a műemlékek telkeinek védelme érdekében a szabályozási terven helyi értékvédelemre javasolt területként lehatárolt terület.

                                          1. (beépítési mód védelme):

                                          A népi lakóházak oldalhatáros beépítési módja, illetve a kúriák szabadon álló beépítési módjának védelme érdekében a szabályozási terven helyi értékvédelemre javasolt területként lehatárolt terület.

                                          1. Településkarakter, településkép védelme:
                                          1. (településkarakter védelme):

                                          A népi építészeti stílusjegyek karaktervédelme érdekében a szabályozási terven helyi értékvédelemre javasolt területként lehatárolt terület.


                                          Helyi védettség alatt álló természeti terület:

                                          1. Dobos-kút területe (hrsz: 035)


                                          3. számú melléklet a 13/2013.(XII.31.) rendelethez


                                          Országos jelentőségű természeti emlék (földvár):

                                                      Puszta-várhegy (Sztrahora), 035 hrsz, EOV: x =294110, y = 687610”


                                          1. számú függelék a 13/2013.(XII.31.) rendelethez


                                          A helyi építési szabályzat 6. § (7), (9), 7. § (7), (9), 8. § (7), (9), 10. § (7), (9), 12. §, (7), (9), 14. § (7), (9), 15.§, (7), (9), 16.§  (7), (9), 19. § (8), 20. § (8), 21. § (1), (8), és 22. § (1), (8) bekezdése alapján betartandó jogszabály: 253/1997 (XII.20.) Korm. rendelet 35. § (5), (6), (7) bekezdés és a 253/1997 (XII.20.) Korm. rendeletének 1. sz. melléklet melléképítményre és terepszínt alatti építményre vonatkozó 86. és 123. pontja (2012 augusztus 6.-i állapot szerint: 67. és 97.pont). A helyi építési szabályzat 35. § (1) bekezdése alapján betartandó jogszabály: 253/1997 (XII.20.) Korm rendelet 35.§ (3) bekezdése. A helyi építési szabályzat 36.§ (1) bekezdése alapján betartandó jogszabály: 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 35.§ (4) bekezdése.


                                          A helyi építési szabályzat 38. § (2), (3) bekezdése alapján betartandó jogszabály:

                                          2001. évi LXIV tv. 24 §


                                          A helyi építési szabályzat 39. § (1) bekezdése alapján betartandó jogszabály:

                                          A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv., 362/2008 (XII.31.) Korm. rendelet


                                          A helyi építési szabályzat 41. § (1) bekezdése alapján betartandó jogszabály:

                                          4/2011. (I.14.) VM rendelet, 4/2002 (X.7.) KvVM rendelet, 6/2011 (I.14.) VM rendelet


                                          A helyi építési szabályzat 41. § (3) bekezdése alapján betartandó jogszabály:

                                          306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet


                                          A helyi építési szabályzat 42. § (3) bekezdése alapján betartandó jogszabály:

                                          27/2008 (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet


                                          A helyi építési szabályzat 42. § (4) bekezdése alapján betartandó jogszabály:

                                          284/2007 (X.29.) Korm. rendelet


                                          A helyi építési szabályzat 43. § (1) bekezdése alapján betartandó szabvány:

                                          MI-10-127/9-84 szabvány


                                          A helyi építési szabályzat 43. § (4) bekezdése alapján betartandó jogszabály:

                                          219/2004. (VII.21.) Korm rendelet, 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet


                                          A helyi építési szabályzat 43.§ (9) bekezdése alapján betartandó jogszabály:


                                          90/2008. (VII.18.) FVM rendelet és 59/2008. (IV.29.) FVM rendelet


                                          A helyi építési szabályzat 44. § (6) bekezdése alapján betartandó jogszabály:

                                          98/2001 (VI.15.) Korm. rendelet és a 2012. évi CLXXXV. tv


                                          A helyi építési szabályzat 45. § (2) bekezdése alapján betartandó jogszabály:

                                          123/1997 (VII.18.) Korm. rendelet, 147/2010 (IV.29.) Korm. rendelet


                                          A helyi építési szabályzat 46. § (1) bekezdése alapján betartandó jogszabály:

                                          314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet


                                          A helyi építési szabályzat 46. § (2) bekezdése alapján betartandó jogszabály:

                                          28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet


                                          A helyi építési szabályzat 46. § (4) bekezdése alapján betartandó jogszabályok:

                                          1995. évi LIII tv., 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet, 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet, 2012. évi CLXXXV. tv., 72/1996 (V.22.) Korm. rendelet, 241/2001. (XII.10.) Korm. rendelet, 10/2010. (VIII.18.) VM rendelet, 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet, 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet, 5/2002. (X.29.) KvVM rendelet, 45/2012. (V.8.) VM rendelet, 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM rendelet, és a 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet.


                                          A helyi építési szabályzat 47. § (1), és 49. § (1) bekezdése alapján betartandó jogszabály:

                                          1997. évi LXXVIII. tv.




                                          Csatolmányok

                                          Megnevezés méret
                                          1. melléklet - útszelvények rajzai
                                          2.9 MB
                                          1. melléklet - szerk.tev, külterület
                                          2.99 MB
                                          1. melléklet - szerk.tev, belterület
                                          4.81 MB
                                          1. melléklet - szabályozási terv, külterület
                                          4.36 MB
                                          1. melléklet - szabályozási terv, belterület
                                          6.87 MB


                                          Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
                                          Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!