nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Vezseny Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2017.(XI.30.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2017-12-01 -tól
Vezseny Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2017.(XI.30.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről

Vezseny Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. §-ában valamint a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva; a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdése szerinti partnerségi egyeztetés lefolytatásával, továbbá a 43/A. §-ában biztosított véleményezési hatáskörében eljáró Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Miniszterelnökség és Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:


I. Fejezet

Általános rendelkezések


1. §   (1) E rendelet célja a településkép-védelem helyi szabályainak meghatározása, Vezseny sajátos településképének védelme és alakítása.

(2)     E rendelet alkalmazásában védett helyi értéknek minősül a helyi területi építészeti védelem alatt álló településrész és a helyi egyedi építészeti védelem alatt álló létesítmény.

(3) Építményt úgy kell elhelyezni, kialakítani és karbantartani, hogy az építmény megjelenése átmenetileg se gyakoroljon káros hatást a településképre. Különösen káros hatásúnak minősül az idegenszerű, környezetébe nem illeszkedő vagy elhanyagolt, leromlott műszaki állapotú építmény megjelenése.

(4)     Növényzetet vagy építménynek nem minősülő létesítményt úgy kell telepíteni, kialakítani, gondozni, hogy a növényzet, létesítmény megjelenése ne gyakoroljon káros hatást a településképre. Különösen káros hatásúnak minősül az idegenszerű, környezetébe nem illeszkedő vagy elhanyagolt, leromlott állapotú növényzet, létesítmény megjelenése.


II. Fejezet

A helyi építészeti értékek védelme


1. A helyi építészeti értékek védelmének általános helyi előírásai


2. §   (1)       Helyi területi építészeti védelem rendelhető el a vonatkozó előírások[1] figyelembevételével Vezseny azon településrészein, amelyek sajátos helyi építészeti értéket hordoznak és a településkép meghatározó, megőrzendő elemei.

(2)     Helyi egyedi építészeti védelem alá vonhatók a vonatkozó előírások[2] figyelembevételével azon létesítmények, amelyek sajátos helyi építészeti értéket hordoznak és a településkép meghatározó, megőrzendő elemei.


2. A helyi építészeti értékek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása


3. §   (1) Valamely településrész helyi területi védetté nyilvánítását bárki kezdeményezheti. A kezdeményezést írásban, a polgármesterhez kell benyújtani és abban ki kell térni legalább

a) az érintett terület meghatározására,

b) a javasolt védetté nyilvánítás indoklására.

(2)     Valamely létesítmény helyi egyedi védetté nyilvánítását bárki kezdeményezheti. A kezdeményezést írásban, a polgármesterhez kell benyújtani és abban ki kell térni legalább

a) az érintett létesítmény meghatározására,

b) a javasolt védetté nyilvánítás indoklására.

4. §   (1) A Képviselő-testület a kezdeményezés hiánytalan beérkezését követő 90 napon belül határozatban dönt a védetté nyilvánító eljárás megkezdéséről. A határozat szakmai előkészítését a települési főépítész végzi, a javaslat véleményezésének lehetőségét biztosítani kell az érintett terület vagy létesítmény tulajdonosa számára.

(2) Az előírt egyeztetési eljárás[3] lefolytatását követően a Képviselő-testület

a) a jelen rendelet módosításával, a vonatkozó mellékletben való feltüntetéssel védetté nyilvánítja a kezdeményezésben megjelölt területet, ha a kezdeményezés indoklásával egyetért, vagy

b) a jelen rendelet módosításával, a vonatkozó mellékletben való feltüntetéssel védetté nyilvánítja a kezdeményezésben megjelölt létesítményt, ha a kezdeményezés indoklásával egyetért.

(3)     A helyi területi vagy egyedi védetté nyilvánítással, a jelen rendelet módosításával kapcsolatos képviselő-testületi előterjesztés szakmai előkészítését a települési főépítész végzi. Az előterjesztéshez mellékelni kell:

a) a védelmet megalapozó értékvizsgálat[4] vonatkozó részét,

b) a vonatkozó jogszabályban[5] előírt nyilvántartási adatokat.

5. §   A helyi védelem kezdetének időpontja a 4. §-ban meghatározott rendelet-módosítás hatálybalépésének napja, amennyiben azt a módosító rendelet nem jelöli meg.

6. §   (1) Terület védetté nyilvánítása esetén

a) a vonatkozó előírás szerint kezdeményezni kell a védelem jogi jellegként való feljegyzését[6],

b) a védetté nyilvánításról a védelem kezdetétől számított tizenöt napon belül tájékoztatni kell

ba) levél útján a védetté nyilvánítás kezdeményezőjét, ha az nem az Önkormányzat vagy a települési főépítész és

bb) a helyben szokásos módon közzétett hirdetmény útján az érintett terület tulajdonosát és a település lakóit.

(2)     Létesítmény egyedi védetté nyilvánítása esetén

a) a vonatkozó előírás szerint kezdeményezni kell a védelem jogi jellegként való feljegyzését[7],

b) a védetté nyilvánításról a védelem kezdetétől számított tizenöt napon belül tájékoztatni kell

ba) levél útján az érintett létesítmény tulajdonosát valamint a védetté nyilvánítás kezdeményezőjét, ha az nem az Önkormányzat vagy a települési főépítész és

bb) a helyben szokásos módon közzétett hirdetmény útján a település lakóit.


3. A védett helyi érték fenntartása


7. §   A védett helyi érték fenntartása, állagmegóvása, védelme, a használat rendeltetésszerű jellegének biztosítása a tulajdonos feladata.


4. A helyi építészeti védelem megszüntetése


8. §   (1) Valamely településrész helyi területi védettségének megszüntetését bárki kezdeményezheti. A kezdeményezést írásban, a polgármesterhez kell benyújtani és abban ki kell térni legalább

a) az érintett terület meghatározására,

b) a megszüntetni javasolt helyi területi építészeti védelem típusára,

c) a helyi területi építészeti védelem javasolt megszüntetésének indoklására.

(2)     Valamely létesítmény helyi egyedi védettségének megszüntetését bárki kezdeményezheti. A kezdeményezést írásban, a polgármesterhez kell benyújtani és abban ki kell térni legalább

a) az érintett létesítmény meghatározására,

b) a helyi egyedi építészeti védelem javasolt megszüntetésének indoklására.

9. §   (1) A Képviselő-testület a kezdeményezés hiánytalan beérkezését követő 90 napon belül határozatban dönt a védelmet megszüntető eljárás megkezdéséről. A határozat szakmai előkészítését a települési főépítész végzi, a javaslat véleményezésének lehetőségét biztosítani kell az érintett terület vagy létesítmény tulajdonosa számára.

(2) Az előírt egyeztetési eljárás[8] lefolytatását követően a Képviselő-testület

a) a jelen rendelet módosításával, a vonatkozó mellékletből való törléssel megszünteti a kezdeményezésben megjelölt terület helyi terület védettségét, ha a kezdeményezés indoklásával egyetért, vagy

b) a jelen rendelet módosításával, a vonatkozó mellékletből való törléssel megszünteti a kezdeményezésben megjelölt létesítmény helyi egyedi védettségét, ha a kezdeményezés indoklásával egyetért.

(3)     A helyi védelem megszüntetésével, a jelen rendelet módosításával kapcsolatos képviselő-testületi előterjesztés szakmai előkészítését a települési főépítész végzi. Az előterjesztéshez mellékelni kell:

a) a védelmet megalapozó értékvizsgálat[9] vonatkozó részét,

b) a vonatkozó jogszabályban[10] előírt nyilvántartási adatokat.

10. § A helyi védelem megszűnésének időpontja a 9. §-ban meghatározott rendelet-módosítás hatálybalépésének napja, amennyiben azt a módosító rendelet nem jelöli meg.

11. § (1) Területi védettség megszüntetése esetén

a) a védelem megszűnését követő 15 napon belül az Önkormányzat jegyzője az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzésének törlését,

b) a védettség megszüntetéséről a védelem megszűnésének kezdetétől számított tizenöt napon belül tájékoztatni kell

ba) levél útján a védelem megszüntetésének kezdeményezőjét, ha az nem az Önkormányzat vagy a települési főépítész és

bb) a helyben szokásos módon közzétett hirdetmény útján az érintett terület tulajdonosát és a település lakóit.

(2)     Egyedi védettség megszüntetése esetén

a) a védelem megszűnését követő 15 napon belül az Önkormányzat jegyzője az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzésének törlését,

b) a védettség megszüntetéséről a megszűnéstől számított tizenöt napon belül tájékoztatni kell

ba) levél útján az érintett létesítmény tulajdonosát valamint a védelem megszüntetésének kezdeményezőjét, ha az nem az Önkormányzat vagy a települési főépítész és

bb) a helyben szokásos módon közzétett hirdetmény útján a település lakóit.


5. A helyi építészeti védelem típusai


12. § (1) A helyi területi építészeti védelem típusai:

a) A településszerkezet megőrzése érdekében „T1“ megnevezésű helyi védelmi terület jelölhető ki.

b) A telekstruktúra megőrzése érdekében „T2“ megnevezésű helyi védelmi terület jelölhető ki.

c) Az utcavonal-vezetés megőrzése érdekében „T3“ megnevezésű helyi védelmi terület jelölhető ki.

d) Az utcakép vagy utcakép részlet megőrzése, fenntartása és fejlesztése érdekében „T4“ megnevezésű helyi védelmi terület jelölhető ki.

e) A település- és tájkarakter jellegzetes elemcsoportjainak megőrzése, fenntartása és fejlesztése érdekében „T5“ megnevezésű helyi védelmi terület jelölhető ki.

(2)     Épület, épület-részlet vagy egyéb létesítmény megőrzése, fenntartása és fejlesztése érdekében „védett létesítmény“ megnevezésű helyi egyedi építészeti védelem alá vonható.


6. A helyi építészeti védettséggel összefüggő korlátozások és kötelezettségek


13. § (1) A „T1“, „T2“ és „T3“ megnevezésű védelem alá vont területeken a helyi építési szabályzatban a vonatkozó előírásoknak[11] megfelelően telekalakítási tilalmat kell megállapítani a védelem céljának megfelelően és fenntartani mindaddig, amíg a helyi területi építészeti védelem fennáll.

(2)     A „T4“ megnevezésű védelem alá vont területen nem folytatható olyan tevékenység, ami a védett érték megsemmisüléséhez, megváltozásához vagy eltakarásához vezethet.

(3)     A „T4“ megnevezésű védelem alá vont területen a védett értéket érintő karbantartás, felújítás, vagy helyreállítás a települési főépítész írásba foglalt véleményének figyelembevételével végezhető. A főépítészi vélemény a tevékenység megkezdése előtt, a tervezett változás dokumentációjának bemutatásával kérelmezhető. Amennyiben a kérelem hiánytalan benyújtását követő 15 napon belül nem kerül sor a főépítészi vélemény kibocsátására, úgy a főépítészi vélemény támogatandónak tekintendő.

(4)     A „T5“ megnevezésű védelem alá vont területen nem folytatható olyan tevékenység, ami a védett érték megsemmisüléséhez, megváltozásához vagy eltakarásához vezethet.

(5)     A „T5“ megnevezésű védelem alá vont területen a védett értéket érintő karbantartás, felújítás, vagy helyreállítás továbbá telekalakítás a települési főépítész írásba foglalt véleményének figyelembevételével végezhető. A főépítészi vélemény a tevékenység megkezdése előtt, a tervezett változás dokumentációjának bemutatásával kérelmezhető. Amennyiben a kérelem hiánytalan benyújtását követő 15 napon belül nem kerül sor a főépítészi vélemény kibocsátására, úgy a főépítészi vélemény támogatandónak tekintendő.

(6)     Helyi területi építészeti védelem alatt álló településrészen sajátos építmények, műtárgyak a polgármester vagy a települési főépítész véleményének figyelembevételével helyezhetők el. A polgármester vagy a települési főépítész véleménye településképi tájékoztatás és szakmai konzultáció útján szerezhető be.

14. § (1) A helyi egyedi építészeti védelem alá vont létesítményt érintően nem folytatható olyan tevékenység, ami a létesítmény nyilvántartott adataiban megjelölt, védett érték megsemmisüléséhez vagy eltakarásához vezethet.

(2)     A helyi egyedi építészeti védelem alá vont létesítményt érintő karbantartás, felújítás, vagy helyreállítás a települési főépítész írásba foglalt véleményének figyelembevételével végezhető. A főépítészi vélemény a tevékenység megkezdése előtt, a tervezett változás dokumentációjának bemutatásával kérelmezhető. Amennyiben a kérelem hiánytalan benyújtását követő 15 napon belül nem kerül sor a főépítészi vélemény kibocsátására, úgy a főépítészi vélemény támogatandónak tekintendő.


7. A védett helyi érték jelölése és nyilvántartása


15. § (1) A védett helyi értéket az Önkormányzat táblával jelöli meg.

(2)     A táblán fel kell tüntetni

a)      a helyi védelem tényét,

b)      a védett helyi érték megnevezését,

c)      a helyi védelem kezdetének időpontját.

(3)     A tábla elhelyezése és karbantartása az Önkormányzat feladata.

(4)     A helyi védelem megszűnését követően a táblát az Önkormányzat eltávolítja.

16. § A védett helyi érték adatait a vonatkozó jogszabályi előírások[12] szerint kell nyilvántartani.

17. § A helyi területi építészeti védelem alatt álló településrészek lehatárolását és nyilvántartott adatait a vonatkozó melléklet tartalmazza.

18. § A helyi egyedi építészeti védelem alatt álló létesítmények nyilvántartott adatait a vonatkozó melléklet tartalmazza.


III. Fejezet

Településképi szempontból meghatározó területek és más településrészek, településképi követelmények


8. A településképi szempontból meghatározó területek és más településrészek lehatárolása


19. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását az 1. melléklet tartalmazza.

(2)     A „történelmi településrész“ és „beépülő településrész“ megnevezésű területek lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.


Településképi követelmények


9. Területi építészeti településképi követelmények


20. § Településképi szempontból meghatározó területen

a) az épületek telepítése igazodjon a kialakult, az érintett telektömbre jellemző rendszerhez,

b) a műtárgyak elhelyezése olyan legyen, hogy azok látványa a településképet ne zavarja és

c) a kerítések kialakítása a terület funkciójához illeszkedően biztosítsa a zöldfelületek láthatóságát, a közterületek vizuális izolációjának elkerülését.


10. Egyedi építészeti településképi követelmények


21. § (1) Új épület létesítése vagy meglévő épület átalakítása, felújítása, karbantartása esetén

a) településképi szempontból meghatározó területen a tetőhéjazat anyaga

aa) a melléképítmények kivételével nem lehet bitumenes zsindely,

ab) a korcolt fémlemez fedés kivételével nem lehet fémlemez,

b) lakóépület külső falfelületének anyaga nem lehet fémlemez.

(2)     Településképi szempontból meghatározó területen 35-45° közötti hajlásszögű magastetőn kívül egyéb tetőforma – az esetleges kiegészítő kis hajlásszögű vagy lapostető-részek kivételével – nem létesíthető.

(3)     Az (1)-(2) bekezdésekben foglalt előírásoktól az alábbi feltételek együttes teljesülésének esetét kivéve nem szabad eltérni:

a)      a településképre gyakorolt hatás nem hátrányos,

b)      a települési főépítész a tervezett tevékenység megkezdését megelőzően írásban állást foglal a településképre gyakorolt hatást illetően,

c)      a Képviselő-testület vagy az illetékes önkormányzati bizottság a tervezett tevékenység megkezdését megelőzően, a települési főépítész véleményének figyelembevételével hozott határozatában támogatja az eltérést.


11. Reklámhordozók és egyéb műszaki berendezések


22. § (1) Gépjárműre erősített, gépjárműben elhelyezett reklám alkalmazása – a gépjármű külső felületének festését vagy matricázását és a gépjármű közúti forgalomban történő használatát kivéve – a település teljes területén tilos.

(2) Amennyiben jogszabály[13] nem zárja ki, akkor fényreklám vagy fényhatásokkal is járó reklámozás településképi szempontból meghatározó területen a vonatkozó előírások[14] szerint, a települési főépítész véleményének figyelembevételével alakítható ki. A főépítészi vélemény a tervezett kialakítás dokumentációjának bemutatásával kérelmezhető.

(3)     Valamely, a település szempontjából jelentős eseménnyel kapcsolatos tájékoztatás érdekében, legfeljebb évente összesen tizenkét naptári hét időszakra az érintettek eltérhetnek a vonatkozó előírásoktól[15]. Az eltérés kezdő időpontját és pontos időtartamát a Képviselő-testület határozatban állapítja meg.

(4)     Az (1) bekezdésben meghatározott időszakban a fokozott védelem alatt álló területen[16]

a) közterületen földrészletenként legfeljebb három,

b) közterületnek nem minősülő területen földrészletenként legfeljebb egy

reklámhordozó helyezhető el, amennyiben azt jogszabály[17] nem zárja ki.


12. A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése


23. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban a külterületi közterületek alkalmasak.

(2)     A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas a településképi szempontból meghatározó terület.

(3)     A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak és kiszolgáló létesítményeik kialakítása során a helyi védelemmel érintett területeken

a) a külső falfelület anyaga nem lehet más, mint vakolat, tégla, fa vagy kő,

b) a tetőhéjazat anyaga nem lehet más, mint cserép vagy korcolt fémlemez.


IV. Fejezet

Településkép-érvényesítési eszközök


13. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció[18]


24. § (1) A „történelmi településrész“ megnevezésű területen az építtető köteles településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt kérni, ha a tervezett tevékenység az érintett épület közterületről látható külső megjelenését befolyásolja.

(2)     A „beépülő településrész“ megnevezésű területen az építtető köteles településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt kérni új épület építése vagy meglévő épület bővítése, átalakítása esetén, ha annak tervezett nettó alapterülete meghaladja a 300 m2-t.

(3)     Az (1) és (2) bekezdésekben meghatározott esetekben az építtető a településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt

a) építési engedélyhez kötött tevékenység esetén az engedély iránti kérelem benyújtása előtt,

b) egyéb esetben a tervezett tevékenység megkezdése előtt,

a polgármesterhez címezve köteles kérni.

(4)     A konzultáció biztosítására vonatkozó kérelemben ki kell térni

a) a tervezett tevékenység meghatározására,

b) az érintett helyszín lehatárolására,

c) a kérelmező minden releváns kérdésére,

d) minden egyéb, a kérelmező által fontosnak tartott körülményre.

(5) A konzultáció lefolytatható személyesen vagy elektronikus levél útján.

(6) A konzultáció adminisztrációjának felelőse a Polgármesteri Hivatal munkatársa.


14. Településképi véleményezési eljárás[19]


25. § (1) A polgármester településképi véleményezési eljárást folytat le a vonatkozó jogszabályi előírások szerint, ha a tervezett építési tevékenységgel érintett épület nettó alapterülete meghaladja az 500 m2-t.

(2)     A polgármester véleményét a települési főépítész szakmai álláspontjára alapozza.

(3)     A településképi véleményezés részletes szempontjai a jogszabályban meghatározottakon[20] túl:

a) az országos vagy helyi védelem alatt álló értékekre gyakorolt hatás,

b) a települési közterületek forgalmi viszonyaira, műszaki állapotára gyakorolt hatás.


15. Településképi bejelentési eljárás[21]


26. § (1) A polgármester a vonatkozó jogszabályi előírások szerint településképi bejelentési eljárást folytat le

a) építési engedélyhez nem kötött építési tevékenység esetén

aa) településképi szempontból meghatározó területen minden esetben,

ab) egyéb területen, ha a tevékenységgel érintett épület hasznos alapterülete eléri vagy meghaladja az 500 m2-t,

b) reklámok és reklámhordozók elhelyezése esetén a vonatkozó jogszabályi előírásoknak[22] megfelelően,

c) építmények rendeltetés-változtatása esetén.

(2)     Az (1) bekezdés a-c) pontjaiban megjelölt tevékenységet kizárólag a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően szabad megkezdeni, ha azt a polgármester nem tiltja meg.


16. Településképi kötelezés[23]


27. § (1) A polgármester a vonatkozó jogszabályi előírások szerint hatósági határozatban településképi kötelezést alkalmaz, ha a településképi követelmények teljesülése egyéb módon – figyelmeztetéssel, felszólítással – nem biztosítható.

(2)     A polgármester, amennyiben a végrehajtható kötelezettséget – annak nem teljesítése miatt a kötelezett terhére hatósági úton, a felmerülő költségeket megelőlegezve – maga végezteti el, a költségek erejéig, azok megtérítéséig az érintett ingatlanra jelzálogjogot jegyeztethet be az ingatlan-nyilvántartásba.

(3)     Amennyiben a polgármester a végrehajtható kötelezettséget  a kötelezett terhére maga végezteti el, akkor

a) a vagyon- és személyvédelem érdekében a végrehajtást annak teljes időtartama alatt rendőri biztosítás mellett kell végezni,

b) jegyzőkönyvbe kell foglalni és fényképfelvételekkel kell dokumentálni a végrehajtással érintett létesítmény állapotát legalább a végrehajtás megkezdése előtt és befejezését követően,

c) gondoskodni kell a helyszínén található ingóságok és egyéb vagyonelemek, különösen a bontásból visszamaradt, további felhasználásra alkalmas építési anyagok, szerkezek leltározásáról és a vonatkozó előírásoknak[24] megfelelő értékesítéséről vagy felhasználásáról, ha azokat a tulajdonos a végrehajtás helyszínén, a végrehajtás során nem veszi át,

d) gondoskodni kell a végrehajtást követően visszamaradó, további felhasználásra alkalmatlan építési törmelék és egyéb hulladék megfelelő elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.


V. Fejezet

Településképi bírság


28. § (1) Az, aki az 1. § (2)-(3) bekezdésben, 7. §-ban, 13.-14. §-ban, 21- 22. §-ban, 23. § (3) bekezdésben, 24. §-ban, vagy a 26. § (2) bekezdésben foglalt előírásokat megszegi és a településképi kötelezésnek határidőre nem tesz eleget, helyi településképi bírsággal sújtható.

(2)     A helyi településképi bírság legkisebb összege 10.000,- Ft, legnagyobb összege[25] 1.000.000,- Ft lehet.

(3)     A településképi kötelezés eredménytelensége esetén a helyi településképi bírságot a polgármester szabja ki hatósági határozatban.

(4)     A településképi bírságról szóló határozat rendelkező részének a vonatkozó követelményeken[26] túl tartalmaznia kell a szabálysértő állapot megszüntetésének újabb határidejét.

(5)     A (4) bekezdés szerint megszabott határidő elmulasztása esetén a helyi településképi bírság ismételten kiszabható. Ismételt kiszabás esetén a helyi településképi bírság legkisebb összege 20.000,- Ft.

(6)     A helyi településképi bírság megfizetése nem mentesít az előírt kötelezettség teljesítése vagy egyéb jogkövetkezmény alól.

(7)     A jogerősen kiszabott és meg nem fizetett helyi településképi bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

(8)     A helyi településképi bírság az önkormányzati költségvetés bevételét képezi. A helyi településképi bírságból származó bevétel kizárólag a települési közterületek fejlesztésére használható fel.


VI. Fejezet

Záró rendelkezések


29. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Ha a helyi építési szabályzat e rendelet előírásaitól eltérő előírásokat tartalmaz, akkor e rendelet előírásait kell alkalmazni.

(3)     Hatályát veszti Vezseny Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a Helyi Építési Szabályzatról szóló 12/2007. (VI. 01.) Ör. sz. rendelete

a) 4. § (2) j.) és n.) pontjai,

b) 4. § (3) j.) és l.) pontjai,

c) 5. § (2) l.), n.) és o.) pontjai,

d) 7. § (3) k.) pontja,

e) 7. § (9) n.) pontja és o.) pontjának „színében és anyagában (természetes anyagok) harmonizáljon az üdülőépülettel“ szövegrésze,

f) 10. § (5) c.) pontjának „építőanyagként fa építőanyag alkalmazható, natúr színben kivitelezve“ szövegrésze,

g) 11. § (6) b.) pontja,

h) 12. § (9) h.) pontjának „építőanyagként fa építőanyag alkalmazható, natúr színben kivitelezve“ szövegrésze.



Szabó Ferenc

polgármester


Balláné Berecz Enikő

aljegyző


1. melléklet a 13/2017. (11. 30.) önkormányzati rendelethez

A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása


 


Jelmagyarázat:

- fekete szaggatott vonal:       a településképi szempontból meghatározó terület,

- zöld pontvonal:                    belterületi határ.



2. melléklet a 13/2017. (11. 30.) önkormányzati rendelethez

A „történelmi településrész“ és „beépülő településrész“ megnevezésű területek lehatárolása



Jelmagyarázat:

- piros szaggatott vonal:         a „történelmi településrész“ megnevezésű terület,

- kék szaggatott vonal:           a „beépülő településrész“ megnevezésű terület,

- zöld/kék pontvonal:             belterületi/közigazgatási határ.



[1]

314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 23/C. § (3)

[2]

314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 23/C. § (4)

[3]

314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 28. §

[4]

314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 23/B. §

[5]

314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 23/D. §

[6]

314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 23/C. § (7)

[7]

314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 23/C. § (7)

[8]

314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 28. §

[9]

314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 23/B. §

[10]

314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 23/D. §

[11]

24/2009. (IX. 30.) NFGM rendelet

[12]

314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 23/D. §

[13]

2016. évi LXXIV. törvény 11/A-D. §-ok, 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet

[14]

314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 26/B. § (1a)

[15]

2016. évi LXXIV. törvény 11/B. § (4)

[16]

2016. évi LXXIV. törvény 11/B. § (1)

[17]

2016. évi LXXIV. törvény 11/A-D. §-ok, 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet

[18]

314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 25. §

[19]

2016. évi LXXIV. törvény 9. §, 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 26. § és 26/A. §

[20]

314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 26. § (3)

[21]

2016. évi LXXIV. törvény 10. §, 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 26/B. §, 26/C. § és 26/D. §

[22]

314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 26/B. § (1a)

[23]

2016. évi LXXIV. törvény 11. §, és 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 26/E. §

[24]

2013. évi V. törvény 5:12. §

[25]

2016. évi LXXIV. törvény 11. § (2)

[26]

2004. évi CXL. törvény 72. § (1)

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!