nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Veresegyház Város Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2007(XII.19.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2018-01-01 - 2020-12-31
Veresegyház Város Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2007(XII.19.) önkormányzati rendelete
az építményadóról

Veresegyház Város Önkormányzat Képviselő-testületének

21/2007. (XII.19.) önkormányzati rendelete

az építményadóról


(a módosításokkal egységes szerkezetben)


A rendeletet módosította a 12/2010.(V.20.), a 28/2010. (XII.28.), a 23/2011.(IX.21.), a 34/2011(XII.23.), a 13/2012.(III.22.), a 26/2016.(XII.1.) és a 26/2017(XII.1.) önkormányzati rendelet.




Veresegyház Város Önkormányzat Képviselő-testülete a 2011. évi CLXXXIX. törvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, valamint a helyi adókról szóló - többször módosított - 1990. évi C. törvény 1.§. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az építményadóról a következő rendeletet alkotja:



A rendelet hatálya


1.§.


A rendelet hatálya Veresegyház Város közigazgatási bel- és külterületére terjed ki.


Adókötelezettség


2.§.


(1)[1]     Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt: építmény)


(2)   Az építményadó alkalmazásában az építményhez tartozik az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges – az épületnek minősülő építmény esetén annak hasznos alapterületével, épületnek nem minősülő építmény esetén az általa lefedett földrészlettel egyező nagyságú – földrészlet.



Az adó alanya


3.§. [2]


(1) [3]Az adó alanya az a magánszemély, a  jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése, aki a naptári év (a továbbiakban: év) első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlás jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos)


(2) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak.



 (3) Társasház, garázs és üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség.



Az adó alapja és mértéke


4.§.


(1) Az adó alapja az építmények négyzetméterben számított hasznos alapterülete.


(2)[4],[5],[6]Az építményadó mértéke  lakás és nem lakás céljára hasznosított építmény esetén:


1.500,- Ft/m2/év

(3)[7] A településkép védelméről szóló törvény szerinti reklámhordozók után fizetendő adó mértéke 0,-Ft/m2/év.



Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése


5.§.


(1) Az adókötelezettség a használatbavételi, illetve a fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.


(2) [8]Az adókötelezettség az építmény lebontásával vagy megsemmisülésével az év utolsó napján szűnik meg. Ha az építmény az év első felében szűnik meg, akkor ezzel egyidejűleg a második félévre vonatkozó adókötelezettség is megszűnik.


(3) Az építmény használatának szüneteltetése az adókötelezettséget nem érinti.


(4) Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni.



Adómentesség


6.§.[9]


(1) Mentes az építményadó megfizetése alól:


a)  a lakás, amelyet a tulajdonosa nem vállalkozás céljára használ, hasznosít, illetve használatba ad, és amely után magánszemélyek kommunális adóját fizeti,


b)  a lakás és az üdülő épülethez tartozó kiegészítő helyiségek (pl. padlás, pince)


c)  üdülő


d)  az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra, növénytermesztésre szolgáló épület, vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló épület (istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló, stb.) feltéve, hogy az épületet az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységhez kapcsolódóan használja.



(2) Adómentes valamennyi helyi adó alól – a (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – a társadalmi szervezet, az alapítvány,  a közszolgáltató szervezet, a köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár és – kizárólag a helyi iparűzési adó vonatkozásában – a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság.


(3) A (2) bekezdés szerinti mentesség abban az adóévben illeti meg az adóalanyt, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. Az építmény- és telekadóban  a (2) bekezdés szerinti mentesség – az ott felsorolt adóalanyok számára – csak az alapító okiratban, alapszabályban meghatározott alaptevékenység kifejtésére szolgáló épület és telek után jár. A feltételek meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak.


Az adó bejelentése és megfizetése


7.§


(1) Az adó megfizetésének esedékessége: az adózónak félévenként, két egyenlő részletben kell az adót az adóév március 15-ig, illetve szeptember 15-ig megfizetnie.


(2) Az adó késedelmes befizetése esetén az esedékesség napjától késedelmi pótlékot kell fizetni. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.


(3) Az adózó az adókötelezettség keletkezését, változását, megszűnését 15 napon belül adóbevallás formájában köteles benyújtani a helyi adóhatósághoz.


Értelmező rendelkezések


8.§


E rendelet alkalmazásában:


         1. Önkormányzat illetékességi területe: az önkormányzat közigazgatási határa által
                   behatárolt - bel- és külterületet magába foglaló - térség, melyre az önkormányzati
                   hatáskör kiterjed.

         2. Vagyoni értékű jog: a kezelői jog, a vagyonkezelői jog, a tartós földhasználat, a
                   haszonélvezet, a használat joga - ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is -, a
                    földhasználat és a lakásbérlet.

  3. Épület: az olyan építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot, és ezzel az állandó vagy időszakos
tartózkodás,   illetőleg használat feltételeit biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó
terepszint alatt van.

           Épületrész az épület műszakilag elkülönített, külön bejárattal ellátott része.

4. Építmény: az olyan ingatlan jellegű, végleges vagy ideiglenes műszaki alkotás (épület, műtárgy), amely általában a talajjal való egybeépítés vagy a talaj természetes
állapotának megváltoztatása révén jött létre. Nem minősül építménynek a három évnél rövidebb időtartamra létesített építmény.

         5. Lakás és szükséglakás: a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre
                   vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 2. számú
                   mellékletének 1-6. pontjában foglaltak alapján ilyennek minősülő és az
                   ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy
                   ilyenként feltüntetésre váró ingatlan, a rendeltetésszerű használatához szükséges -
                   helyben szokásos vagy előírt teleknagyságot meg nem haladó földrészlettel együtt
                   azzal, hogy nem minősül szükséglakásnak az a helyiségcsoport, mely csak azért nem
                   sorolható be komfortfokozatba, mert nem rendelkezik melegpadlós helyiséggel.

         6. Hasznos alapterület: a végleges falsíkokkal határolt teljes alapterületnek olyan része,
                   ahol a belmagasság legalább 1,90 m, a teljes alapterületbe a helyiségek összegzett
                   alapterülete és az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók
                   (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek) és a fedett terasz, tornác, tetőtér, valamint a
                   többszintes lakrészek belső lépcsőjének egy szinten számított vizszintes vetülete is
                   beletartozik.

7. Kiegészítő helyiség: az, amely a lakás és az üdülőtulajdon rendeltetésszerű használatához szükséges, de huzamos emberi tartózkodásra részben és ideiglenesen sem szolgál (tüzelőtér, tüzelő- és salaktároló, szárító, padlás, árnyékszék, szín, szerszámkamra, terménytároló, szeméttároló, lomkamra, babakocsitároló, pince).

8. Építmény megszűnése: ha az épületet lebontják, vagy megsemmisül.

9.[10] Nevelési, oktatási intézmény: a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 20-23. §-ában, a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 2.§-ában és a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2.§-ában meghatározott intézmény.

  1. Szociális intézmény: a szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott személyes szociális gondoskodást nyújtó szervezet, vállalkozás.
  2. Egészségügyi intézmény: minden olyan szervezet, vállalkozás, amely járó- vagy fekvőbeteg ellátást, megelőző, illetőleg szűrővizsgálatot, diagnosztikai vizsgálatot, gyógyító célú vagy más egészségügyi beavatkozást, utókezelést, rehabilitációt, illetve mentőszolgálatot végez, továbbá amely gyógyszert forgalmaz.

12. Közszolgáltató szervezet: a Magyar Posta Részvénytársaság, a Magyar Rádió Részvény           társaság, a Magyar Televízió Részvénytársaság, a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság, továbbá a helyi és helyközi menetrend szerinti tömegközlekedést lebonyolító szervezetek, a közüzemi ellátást alapellátásként végző szervezetek közül a távfűtés-, melegvíz-, ivóvíz-, csatornaszolgáltatást (a továbbiakban: szolgáltatás) nyújtók, ideértve a víziközműtársulatot is. Alapellátásként az a szervezet végez közüzemi ellátást, amelynek nettó árbevétele legalább 75 %-ban közvetlenül a fogyasztók számára történő szolgáltatás nyújtásából származik.

13. Állandó lakos: aki a lakcímbejelentés szabályai szerint nyilvántartásba vett lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkezik az önkormányzat illetékességi területén.

14. Tulajdonos: az ingatlan tulajdonosa az a személy vagy szervezet, aki/amely az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Amennyiben az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést a földhivatalhoz benyújtották
- melynek tényét a földhivatal széljegyezte -, a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni. Újonnan létrehozott épület/épületrész tulajdonjogának átruházása esetén a szerződés fölhivatalhoz történő benyújtását követően a szerző felet a használatbavételi engedély kiadásának időpontjától kell tulajdonosnak tekinteni.

15.[11] Reklám: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3. § d) pontja szerinti gazdasági reklám, ide nem értve

a) a cégtáblát, üzletfeliratot, a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő egyéb feliratot és más grafikai megjelenítést,

b) az üzlethelyiség portáljában (kirakatában) elhelyezett gazdasági reklámot,

c) a járművön elhelyezett gazdasági reklámot, továbbá

d) a tulajdonos által az ingatlanán elhelyezett, annak elidegenítésére vonatkozó ajánlati felhívást (hirdetést), valamint a helyi önkormányzat által lakossági apróhirdetések közzétételének megkönnyítése céljából biztosított táblán vagy egyéb felületen elhelyezett, kisméretű hirdetéseket;

16.[12] Reklámhordozó: a funkcióját vagy létesítésének célját tekintve túlnyomórészt az e törvény szerinti reklám közzétételét, illetve elhelyezését biztosító, elősegítő vagy támogató eszköz, berendezés, létesítmény.




Záró rendelkezések


9. §.


(1) E rendelet 2008. január 1. napján lép hatályba.


(2) Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény, a helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és a pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2001. évi L. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.



Veresegyház, 2007. december 18.




                               Lebek László sk.                                                                                       Pásztor Béla sk.

                                     jegyző                                                                                                      polgármester



Záradék:


A rendelet 2007. december 19-én került kihirdetésre.



Veresegyház, 2007. december 19.



Lebek László sk.

  jegyző


Záradék:


Egységes szerkezetben kihirdetve: 2016. december 1-jén.,



Garai Tamás sk.

   jegyző


Záradék:


A módosításokkal egységes szerkezetben kihirdetve: 2017. december 1-jén.,



Garai Tamás

   jegyző








[1]

A 23/2011.(IX.21.) önk.rend. 1.§-ával megállapított szöveg. Hatályos: 2011. szeptember 22-től

[2]

A 34/2011.(XII.23.) önk.rend. 1.§-ával megállapított szöveg. Hatályos: 2012. január 1-től

[3]

Módosította a 12/2010.(V.20.) önk.rend. Hatályos: 2010. július 1-től

[4]

A 28/2010(XII.28.) önk. rend. 1.§-ával megállapított szöveg. Hatályos: 2011. január 1-től

[5]

A 34/2011.(XII.23.) önk.rend. 2.§-ával megállapíottt szöveg. Hatályos: 2012. január 1-től

[6]

Módosította a 26/2016.(XII.1.) önk.rend. 1.§-a. Hatályba lép: 2017. január 1-től

[7]

A rendelet szövegét a 26/2017 (XII.1.) önk. rendelet 1. § (1) bekezdése módosította. Hatályos: 2018.január 1-től

[8]

Módosította a 12/2010.(V.20.) önk.rend. Hatályos: 2010. július 1-től

[9]

A 34/2011.(XII.23.) önk.rend. 3.§-ával megállapított szöveg. Hatályos: 2012. január 1-től

[10]

A 13/2012.(III.22.) önk.rend. 14.§ (1) bekezdésével megállapított szöveg. Hatályba lép: 2012. III.23.​

[11]

A rendelet szövegét a 26/2017 (XII.1.) önk. rendelet 1. § (2) bekezdése módosította. Hatályos: 2018.január 1-től

[12]

A rendelet szövegét a 26/2017 (XII.1.) önk. rendelet 1. § (2) bekezdése módosította. Hatályos: 2018.január 1-től


Csatolmányok

Megnevezés méret
21/2007.egységes(PDF)
1.65 MB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!