nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2003. (VI.30.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2015-09-11 -tól
Budapest Főváros XV. kerület Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2003. (VI.30.) önkormányzati rendelete
a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről

[1]Budapest Főváros XV. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Önkormányzat) a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Ltv.) kapott felhatalmazás alapján a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről az alábbi rendeletet alkotja:


A rendelet hatálya

 

1. §

 

(1)[2] A rendelet hatálya a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel kiterjed az Önkormányzat tulajdonában álló valamennyi lakásra (a továbbiakban: lakás).


(2)[3] A rendelet hatálya nem terjed ki a 3/2013. (II. 4) önkormányzati rendelettel szabályozott Nyugdíjas-házban lévő lakásokra, továbbá az Önkormányzat vagyongazdálkodási és költségvetési szervei használatába adott lakásokra.


(3)[4] A rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban Ptk.), az Ltv., valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) az irányadóak.

 

Bérbeadói jogokat gyakorló és a bérbeadói kötelezettségeket teljesítő szervek

 

2. §

 

(1)[5] A lakások feletti bérbeadói jogokat és kötelezettségeket:

a) a Képviselő-testület,

b)[6]

c)[7] az Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság,

d) a polgármester

gyakorolja.


 


(2) Ahol a rendelet külön nem rögzíti a bérbeadói jogokat, illetve kötelezettségeket gyakorló szervet, ott ezeknek a jogoknak és kötelezettségeknek gyakorlója a polgármester.

 

(3) A mindenkori kezelő szerv (a továbbiakban: kezelő) a bérbeadói jogokat és kötelezettségeket ebben a rendeletben foglaltak, valamint a Képviselő-testület és a kezelő között létrejött megállapodás alapján, mint a Képviselő-testület megbízottja gyakorolja, valamint teljesíti.

 

(4) Az (1) bekezdésben megjelöltek kötelesek e rendeletben meghatározott feladataik ellátása során egymással együttműködni, a kért adatokat haladéktalanul közölni, szakmai ismereteikkel egymást segíteni.

 

(5)[8] E rendelet 36-39.§-aiban meghatározott bérbeadói (tulajdonosi) jogok érvényesítése érdekében a feladatok szerződésen alapuló teljesítőjeként az ingatlankezeléssel megbízott kezelőt kell érteni.

 

(6) A bérleti jogviszony felmondással történő megszüntetését, az Ltv. 24. § (1) bekezdés a)-e) pontjai alapján a vagyonkezelő kezdeményezi.

 

(7) Amennyiben a döntésre jogosult nem tudja gyakorolni a jogokat, az (1)–(6) bekezdésében foglaltak szerinti ügyekben a Képviselő‑testület dönt.

 

(8) A polgármester feladatkörét a Polgármesteri Hivatal közreműködésével látja el.

 

A bérlet létrejötte

 

3. §

 

(1)[9] Lakás csak e rendeletben meghatározott jogcímen és módon adható bérbe.


(2)[10]


(3)[11] Lakást nem lakás célú helyiséggé, illetve nem lakás célú helyiség lakássá való át-, vagy visszaminősítéséről, továbbá az állományból való törlésről, valamint visszahelyezéséről a polgármester javaslatára a Képviselő-testület dönt.


(4)[12] Lakásbérletre vonatkozó szerződést megkötni, módosítani, kiegészíteni, a polgármester által kiadott írásbeli tulajdonosi nyilatkozat alapján lehet.

 

(5)[13]

 

(6)[14] A szerződéskötést követő 8 napon belül a kezelő köteles a tulajdonost a bérleti szerződés megküldésével értesíteni a szerződéskötés létrejöttéről.

 

(7)[15] A szerződéskötésre vonatkozó tulajdonosi nyilatkozatot a polgármester visszavonja, – kivéve az e rendelet 28. § (2) bekezdés szerinti esetet – ha a jogosult a bérbeadói nyilatkozat kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül a bérleti szerződést önhibájából nem köti meg. Ha a jogosult késedelme nem önhibájából ered, úgy az akadályoztatás megszűnésétől számított 30 napon belül kérheti a szerződés megkötését.

 

(8)[16] A kezelő a határozott idejű szerződés lejártát hatvan nappal megelőzően köteles e tényre, valamint a lakás kiürítésére vonatkozó kötelezettségére a bérlőt írásban felhívni.

 

(9)[17] A bérlő a (8) bekezdésben említett felhívást követően nyilatkozik arról, hogy a lakást kiüríti vagy arra – a 24.§ (1) bekezdése alapján - új bérleti jogviszonyt kíván létesíteni.

 

(10) A társasházban lévő önkormányzati tulajdonú lakás és helyiség bérbeadása során tekintettel kell lenni a társasházi alapító okiratban, illetve a társasház közgyűlése, ügyintéző szervének határozataiban foglaltakra.

 

(11)[18] A bérbeadás feltétele, hogy a lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. A rendeletben meghatározott ilyen feltételt a szerződésnek tartalmaznia kell azzal a kikötéssel, hogy a bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni. A bérlő által bejelentett – különösen: egészségügyi ok, munkahely megváltozása, tanulmányok folytatása miatt történő – távolléte alatt, erre hivatkozással felmondani nem lehet. Nem lehet felmondani a szerződést abban az esetben sem, ha a bérlő a bejelentést menthető okból mulasztotta el, és erről a bérbeadót – felhívására – írásban tájékoztatta.

 

 

I. fejezet

 

A lakások bérbeadása

A lakások bérbeadásának jogcímei

 

4. §

 

(1) Lakást pályázat útján vagy pályázaton kívül lehet bérbe adni.

 

(2)[19] A pályázat útján megvalósuló bérbeadás:

a)      Szociális alapon (rászorultság szerint)

b)      Költségelven

c)      Piaci viszonyok alapján

történhet.

 

(3)[20] Pályázaton kívüli

a) az e rendeletben meghatározott közérdekű feladatok, célok megvalósítása érdekében,

b) lakáscsere jogcímén,

c) megállapodáson alapuló elhelyezési – másik lakás bérbeadási kötelezettség jogcíme alapján,

d) a bérlőkijelölési és bérlő-kiválasztási jog alapján,

e) a kényszerbérlők elhelyezése jogcímén,

f) jogszabályon alapuló elhelyezési kötelezettség jogcíme alapján,

g) méltányosság alapján,

h) lakásgazdálkodási érdek alapján,

i) adósságátvállalás alapján,

j) [21] a nehéz helyzetbe került, lakáshitellel rendelkező polgárok lakáshelyzetének a rendezése érdekében,

k) [22] ismételt bérbeadás (hosszabbítás) alapján,

l)[23] a lakásbérleti jogviszony rendezése érdekében.

 

4/A. §[24]

 

(1) Szociális helyzet alapján bérbe adott lakásra az jogosult, aki

a) nem rendelkezik más beköltözhető ingatlan tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával vagy bérleti jogával, és

b)[25] egyedülállónál az egy főre eső havi nettó jövedelem nem haladja meg a 77.000,-Ft-ot, több tagú háztartásnál az egy főre eső havi nettó jövedelem nem haladja meg a 66.000,-Ft-ot.

 

(2)[26] A bérlő a szerződés megkötését követően 6 hónaponként köteles a vagyonkezelőnek bemutatni a közüzemi szolgáltatók számláit vagy igazolásait arról, hogy a lakásra fennáll-e tartozása.

 

(3)[27] A szociális helyzet alapján bérbe adott lakás bérlőjének a jogosultágát a bérbeadó minden év október 31-éig felülvizsgálja. Ennek érdekében a bérlő köteles minden év június 30-áig benyújtani a szociális helyzetét bizonyító iratokat, jövedelmi kimutatásokat, nyilatkozatot a lakásban élők számáról és az ott lakás jogcíméről. Erre az 1. sz. függelék szerinti nyomtatványt kell használni. Amennyiben a bérlő az e bekezdésben foglalt kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, a bérbeadó a lakásbérleti jogviszonyt felmondhatja.

 

(4)[28] Amennyiben a vizsgálat azt állapítja meg, hogy a bérlő már nem jogosult szociális bér fizetésére, a bérbeadó megállapítja az új bért és azt a bérlővel írásban, haladéktalanul közli.

 

(5)[29] A költségelvű lakbérrel bérbe vehető lakás bérleti jogára az jogosult, aki a jövedelmi és vagyoni helyzete alapján szociális bérű lakást nem bérelhet, és az egy főre eső havi nettó jövedelme egyedülállónál 77.000,- forintnál magasabb, de a 120.000,-Ft-ot nem haladja meg. Több tagú háztartásnál az egy főre eső havi nettó jövedelem 66.000,- forintnál magasabb, de nem haladja meg a 100.000,-Ft-ot.

 

(6) A szociális helyzet alapján, illetve a költségelven bérbe adott lakások esetén a bérlő a bérbeadó felé haladéktalanul írásban köteles bejelenteni és igazolni a jövedelmi/vagyoni helyzetében bekövetkezett változást. Ennek elmulasztása esetén a kezelő intézkedhet a bérleti jogviszony felmondása iránt.

 

(7)[30]

 

(8)[31] Piaci alapon az bérelhet lakást, akinek az egy főre eső havi nettó jövedelme egyedülállónál a 120.000,-Ft-nál magasabb, több tagú háztartásnál az egy főre eső havi nettó jövedelem meghaladja a 100.000,- forintot.

 

(9) Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérbeadásáról szóló előterjesztések mellékletét kell, hogy képezze a kérelmező munkáltatója által kiállított munkáltatói- és jövedelemigazolás.

 

(10)[32] E paragrafus tekintetében a bérbeadói jogokat az Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság gyakorolja.

 

Szociális helyzet alapján, valamint költségelven történő bérbeadás pályázat keretében

(jövedelmi, vagyoni viszonyok alapján)[33]

 

5. §

 

(1)[34]  

 

(2)[35] Szociális helyzet alapján, valamint költségelven történő bérbeadás esetén a jelen rendelet 1. mellékletében meghatározottak szerinti, a lakásigény mértékét meg nem haladó szoba számú lakás adható bérbe.

 

(3)[36] A lakásigény mértékének megállapításánál figyelembe kell venni:

a) a pályázót,

b) kiskorú gyermekét (gyermekeit) és vele – a pályázat benyújtását megelőző három év óta - életvitelszerűen együttlakó azon személyeket, akik az Ltv. 21. § (2) bekezdés alapján a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhatóak be a lakásba,

c) akik öröklés útján jutottak nem beköltözhető lakásra vonatkozó tulajdonjoghoz.

 

(4) [37]

 

(5)[38] A (2) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén sem adható bérbe lakás, ha:

a) a pályázó a pályázat benyújtására megállapított határnapig a 18. életévét nem töltötte be, kivéve, ha házasságkötés útján vált nagykorúvá,

b) öt éven belül volt beköltözhető önálló lakása, tulajdonjoga vagy eredményes pályázat útján bérbevételre lehetősége volt, amit önhibájából nem kötött meg.

 

(6)[39] Szociális helyzet alapján, valamint költségelven történő bérbeadás esetén –amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik – a bérbeadói jogokat az Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság gyakorolja.



(7)[40] A határozott idő lejártával, változatlanul fennálló szociális rászorultság esetén kérelemre, az Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság döntése alapján, a bérlővel újabb – legfeljebb öt évre szóló - bérleti szerződést lehet kötni.

 

Piaci alapon, pályázat útján történő bérbeadás[41]


6.§[42]


(1) Piaci alapon történő bérbeadás elsősorban pályázat keretében történik. A polgármester javaslatára az e rendeletben egyéb módon szabályozott esetekben a Pénzügyi és Költségvetési, Tulajdonosi és Vagyongazdálkodási Bizottság ettől eltérhet.


(2) A bérbeadói jogokat piaci alapú pályázat esetén a Pénzügyi és Költségvetési, Tulajdonosi és Vagyongazdálkodási Bizottság gyakorolja. A bérlő kijelöléséről és a bérleti díj mértékéről - a vonatkozó hatályos rendelet szerint - a pályázat eredménye alapján a Pénzügyi és Költségvetési, Tulajdonosi és Vagyongazdálkodási Bizottság dönt.


 


Bérbeadás közérdekű célok megvalósítása érdekében, pályázaton kívül

 

7. §

 

(1) Közérdekből valósul meg a bérbeadás:

a) az Önkormányzat kisajátítási kérelme alapján kisajátított lakás bérlője vagy használója elhelyezése esetén,

b) a megsemmisült vagy életveszélyes lakás bérlőjének vagy használójának elhelyezése esetén,

c) az önkormányzati rendeletek illetve határozatok végrehajtásához kapcsolódó járulékos elhelyezési kötelezettségek (rendezési terv, szanálás, stb.) teljesítése esetén,

d)[43] az Önkormányzat részére jelentős értékű ingó vagy ingatlan vagyont adományozó személy részére,

e)[44] fegyveres testületek és rendvédelmi szervek dolgozóinak az elhelyezése esetén,

f)[45] az Önkormányzat és szerveinek alkalmazásában álló köztisztviselőnek, illetve közalkalmazottnak történő bérbeadáskor olyan személy részére, akinek a kerületben legalább öt éves munkaviszonya van és beköltözhető lakóingatlannal nem rendelkezik,

g)[46] az Önkormányzat által alapított gazdasági társaságok alkalmazásában állóknak történő bérbeadáskor olyan személy részére, akinek a kerületben legalább öt éves munkaviszonya van és beköltözhető lakóingatlannal nem rendelkezik.

h)[47] az olyan személy részére, aki legalább öt éve a kerületben él, beköltözhető lakóingatlannal nem rendelkezik és művészi tevékenységével hozzájárult a kerületi kulturális élet színvonalának az emeléséhez.

 

(2) Akinek lakását az (1) a), b), c), pontja alapján közérdekű célból kell kiüríteni (a továbbiakban: jogosult), az Ltv. rendelkezései szerinti másik lakásra tarthat igényt.

 

(3) A közérdekű célból történő elhelyezés esetén a cseréből adódó indokolt költségeket - lakbéren kívül - az Önkormányzat viseli.

 

(4) A közérdekű célból történő elhelyezési kötelezettségét az Önkormányzat a jogosulttal való megállapodás alapján, pénzbeli térítéssel megválthatja e rendelet 40. §‑ában foglalt feltételek alapján. A pénzbeli térítés mértéke a jogosult által lakott lakás beköltözhető forgalmi értékének az 50 %-a.

 

(5)[48] Az (1) bekezdés tekintetében a bérbeadói jogokat

a) az a) pont vonatkozásában a Pénzügyi és Jogi Bizottság,

b)[49] a b), c), f) és g) pont vonatkozásában az Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság,

c) a d) pont vonatkozásában – a Pénzügyi és Költségvetési, Tulajdonosi és Vagyongazdálkodási Bizottság javaslatára- a Képviselő-testület,

d)[50] az e) és a h) pont vonatkozásában a polgármester,

amennyiben az Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság g akadályoztatva van, és a döntés nem tűr halasztást, a polgármester gyakorolja.


 


(6)[51]

 

(7)[52]

 

(8)[53] az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott esetben a bérbeadás ideje legfeljebb öt év határozott idő lehet, vagy a bérlő szolgálati jogviszonyának idejére szólhat.

 

 

(9)[54] A (8) bekezdés szerinti bérbeadást a munkáltatók kezdeményezhetik.







Bérbeadás lakáscsere alapján


8. §

(1)[55] Önkormányzati lakás bérleti joga kizárólag másik lakás tulajdonjogára vagy bérleti jogára cserélhető, amennyiben nem esik az Ltv. 29. §-ában meghatározott kizáró okok hatálya alá. A lakásokat akkor lehet elcserélni, ha mindegyik érintett bérbeadó hozzájárult a lakás, lakások elcseréléséhez.


(2) Az e paragrafusban foglaltak tekintetében, a lakáscseréhez való hozzájárulást a polgármester adja meg.


(3)[56]



Bérbeadás jogszabályban előírt vagy megállapodáson alapuló elhelyezési kötelezettségek alapján[57]


9. §[58]


(1) Ha a bérlő a szociális intézménybe utaláskor a lakását pénzbeli térítési igény nélkül bocsátja a bérbeadó rendelkezésére, elhelyezéséről az Önkormányzat az intézményből történő elbocsátás esetén a leadott lakásnak megfelelő másik lakás bérbeadásával gondoskodik. Erről az Önkormányzat az intézetbe utaláskor a bérlővel írásban megállapodik.


(2) Az e paragrafusban foglaltak tekintetében a bérbeadói jogokat a polgármester gyakorolja.


Bérlő kijelölési jog biztosítása


10. §


(1) Lakásra egyszeri bérlőkijelölési jog biztosítható határozott időre.


(2) A bérlőkijelölési jog biztosítható:

a) pénzbeli térítésért,

b) kedvezményes összegű pénzbeli térítésért, valamint

c) térítésmentesen.


(3) Az egyszeri bérlőkijelölési jog ellenében megállapítható pénzbeni térítés összege a lakás értékbecslésében rögzített piaci forgalmi értékének 40%-a. A pénzbeni térítést egy összegben kell a kezelő számlájára megfizetni.


(4) Kedvezményes a pénzbeni térítés akkor, ha a bérlőkijelölési jog jogosultja az értékbecslésben megállapított piaci forgalmi érték 40 %-ából legfeljebb 10 % engedményt kap, amennyiben ezt a lakás, szintén az értékbecslésben megállapított:


a) rossz műszaki állapota,

b) felújításra szorultsága

indokolja.


(5) A (4) bekezdés a)-b) pontjaira vonatkozó adatokat, a kezelő ellenőrzi, és tételes jegyzőkönyvvel igazolja.


(6) Térítésmentes az egyszeri bérlőkijelölési jog, ha a jog jogosultja más közigazgatási szerv, és a térítés- mentességet a kerületet érintő közérdek alapján kéri, és indokolja.


(7)[59] Az e § -ban foglaltak tekintetében az Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület dönt.


Kényszerbérlők elhelyezése bérbeadás útján


11. §


(1) Kényszerbérlet esetén a kényszerbérlő részére cserelakást kell felajánlani.


(2) [60]


(3) A kényszerbérlő részére megfelelő cserelakás bérbeadását kell felajánlani, amelyről a kényszerbérlő bérbeadóját is tájékoztatni kell.


(4)[61] Kényszerbérlet pénzbeli térítés ellenében megváltható, melynek mértékéről az Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság dönt.


(5)[62] Kényszerbérlet tekintetében a bérbeadói jogokat az Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság gyakorolja.



Bérbeadás jogszabályon alapuló elhelyezési kötelezettség alapján[63]


12. §


(1) Másik lakást kell bérbe adni annak a jogcímnélküli személynek, aki az Ltv. hatálybalépését követően a bérlő halála után maradt vissza a lakásban, ha:

a) a bérbeadó a lakásba történő befogadásához korábban adott hozzájárulást, illetve erre kötelezettséget vállalt,

b) a bérlő halálát megelőző három év óta folyamatos bejelentett lakóhellyel, életvitelszerűen, a bérbeadó beleegyezésével a lakásban lakik, feltéve, hogy az elhalt bérlőnek vagy házastársának az unokája, testvére, továbbá a bérlő élettársa, és nincs beköltözhető lakása,

c) a befogadott személy nem tartozik a b) pontban foglaltak közé, de a bérlő halálát megelőző tíz év óta a lakásban igazolt módon, életvitelszerűen tartózkodik.


(2) Az (1) bekezdés alapján másik lakás csak akkor adható bérbe, ha a jogosult vállalja a lakásban lakó többi - másik lakás bérbevételére nem jogosult - személy lakásba történő befogadását.


(3) Az (1) bekezdés alapján több jogosult részére együttesen lehet egy másik lakást bérbe adni.


(4) Másik lakásként olyan lakást lehet bérbe adni, amelyre a jogosult - szociális rászorultsága alapján - igényt tarthatna.


(5) A lakásigény mértékének megállapításánál a jogosulttal együtt lakó azon személyeket kell figyelembe venni, akik a bérbeadó hozzájárulása nélkül is befogadhatóak. Több jogosult esetén annak a jogosultnak a hozzátartozóit kell figyelembe venni, akiknek több hozzátartozója lakik a lakásban.


(6) Ha az a lakás, amelyben az elhelyezésre jogosult lakik, nem haladja meg a lakásigénye mértékét, az általa használt lakás részére bérbe adható.


(7) A másik lakásra való jogosultság megállapításához szükséges adatok és igazolások benyújtására a polgármester - a kezelő javaslatára - a közléstől számított tizenöt napos határidő megjelölésével szólítja fel a lakáshasználót. A határidő eredménytelen leteltével a másik lakásra való jogosultságot nem lehet megállapítani.


(8)[64] Jelen §-ban foglalt bérbeadói jogokat a polgármester javaslatára az Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság gyakorolja.


Méltányosság, valamint szociális helyzetben bekövetkezett változás alapján történő bérbeadás[65]


13. §[66]


(1)[67] A polgármester javaslatára méltányosságból, kivételesen pályázaton kívül bérlakás biztosítható annak a személynek, 

a) akinek szociális helyzete vagy egészségi állapota indokolttá teszi és

b) aki szociális alapú lakáspályázaton legalább 2 alkalommal érvényesen, de eredménytelenül vett részt a Budapest XV. kerületben, és méltányossági kérelme benyújtását megelőzően legalább 5 éve a Budapest XV. kerületben lakik életvitelszerűen.


(2)[68] A polgármester javaslatára különösen indokolt esetben, méltányosságból, kivételesen pályázaton kívül bérlakás adható. Különösen indokolt esetnek minősül a bérbeadás:

a) ha a kérelmező lakása természeti vagy egyéb katasztrófa következtében megsemmisült vagy helyrehozhatatlanul megrongálódott,

b) többes gyermekáldás (ikerszülés) esetén

c) ha a kerületben lakó család a Szociális és Rehabilitációs Alapítványnál nyert átmeneti elhelyezést és rászorultsága bizonyított,

d)[69] ha a kérelmező családi, munkahelyi vagy egészségügyi körülménye a lakásjuttatást indokolttá teszi, szociális, költségelvű vagy piaci bérű lakásra méltányosságból kijelölhető.


(3)[70] A különösen indokolt méltányosságból történő elbírálás esetén a kérelmezőnek vállalnia kell a számára kijelölt bérlakás felújításának, illetőleg felújított lakás esetében a felújítási költségeknek Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság által meghatározott részét.


(4)[71] Ha a bérlő a lakást ismételten bérbe kívánja venni, de szociális helyzete alapján a lakásbérletre már nem jogosult, akkor bérleti joga – jövedelmi/vagyoni helyzetének vizsgálata függvényében – költségelvűre vagy piaci alapú bérletre változik, és a továbbiakban az újonnan megállapított bérleti joga szerinti lakbért kell fizetnie.


(5)[72] Ha a bérlő piaci alapú bérlakását szociális helyzete miatt nem tudja ismételten piaci alapon bérbe venni, de a bérleti idő lejárta előtt kéri szociális jogcímen történő elhelyezését, bizonyítja szociális helyzetének romlását és szociális bérlakásra való rászorultságát, akkor a továbbiakban szociális alapú lakbért kell fizetnie.


(6)[73] Méltányosság alapján történő szociális bérlakás juttatása esetén, egyenlő feltételek mellett előnyben részesül az a kérelmező, aki a döntést megelőző időszakban a lakásbérlet szabályai tekintetében jogkövető magatartást tanúsított.


(7)[74] Az e §-ban foglaltak tekintetében a bérbeadói jogokat az Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság gyakorolja.


(8) Az e rendelet 4. számú mellékletét képezi a méltányossági lakáskérelmek elbírálásához szükséges környezettanulmány-formanyomtatvány.

Lakásgazdálkodási érdek alapján történő bérbeadás


14. §[75]


(1)[76] Üres komfort nélküli, vagy szükséglakás bérbe adható lakásgazdálkodási érdekből a falszomszédos lakás bővítésére, ha:

a) az üres lakás önállóan nem hasznosítható, illetve a hasznosításához a bérbeadót terhelő kötelezettségek az önálló hasznosíthatósághoz képest aránytalanul nagyok, és

b) a bővítendő lakás bérlője vállalja az üres lakás felújítását, illetve a lakásához csatolásával kapcsolatos munkák hat hónapon belül, saját költségére történő elvégzését, valamint az egyéb járulékos költségek – társasház esetén az alapító okirat módosításának költségének – megfizetését.


(2)[77] A megvalósulást követően a változást a vagyonkataszterben át kell vezetni.


(3)[78] Másik, nagyobb alapterületű, több szoba számú, és/vagy magasabb komfortfokozatú lakás adható bérbe annak,

- akinek lakhatási igényének mértéke az e rendelet 1. sz. mellékletében foglaltakat nem haladja meg, és

-az Önkormányzatnak bérlakását tisztán, kifestve, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban leadja, és

-vállalja a másik lakás felújításának költségeit.


(4)[79] Másik, kisebb alapterületű, kevesebb szobaszámú, alacsonyabb komfortfokozatú lakás adható bérbe annak,


a) akivel szemben az Ltv. 24.§ (1) bekezdés a) vagy b) pontja alapján a kezelő a fennálló, határozatlan idejű bérleti szerződés felmondását kezdeményezte, de a lakbérben és a lakhatáshoz kapcsolódó közüzemi szolgáltatások díjában keletkezett tartozását kiegyenlítette vagy ennek érdekében megállapodást kötött és a tartozás kiegyenlítését megkezdte


b) akinek a határozott idejű bérleti szerződése úgy járt le, hogy azt megelőzően a lakbérben és a lakhatáshoz kapcsolódó közüzemi szolgáltatási díjban tartozása keletkezett, de tartozását kiegyenlítette vagy ennek érdekében megállapodást kötött és a tartozás kiegyenlítését megkezdte


c) aki a családi, szociális helyzetében bekövetkezett változás miatt az általa bérelt nagyobb alapterületű, több szobás, magasabb komfortfokozatú lakást a továbbiakban nem kívánja bérelni, de bérlakásra igényt tart.



(5)[80] Az e paragrafus szerinti bérbeadásról az Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság dönt. A döntéshez a lakás műszaki állapotáról a kezelő véleményét, a díjhátralékokról a kezelő és a lakhatási szolgáltatásokkal kapcsolatos elszámoló hivatal adatait és igazolásait kell beszerezni.


Bérbeadás egyedi térítés ellenében[81]


15.§[82]


(1) Bérbeadás egyedi térítés ellenében történhet

a) adósság miatt megüresedett lakáson ténylegesen fennálló tartozás (lakbér, közüzemi díj) átvállalása alapján,

b) a bérleti jogviszony közös megegyezéssel, térítés ellenében történő megszüntetése alapján visszaadott lakás újbóli bérbeadásával.


(2) Az (1) bekezdés a-b) pontjaiban meghatározott lakás bérleti jogát az kérelmezheti, aki az adott lakáson nyilvántartott összes tartozás vagy kiadás legalább 50 %-át, de minimum 500.000 Ft-ot egy összegben megfizeti.


(3) Az (1) bekezdés szerinti lakások címe, a (2) bekezdés szerinti összeg, továbbá a lakás megtekinthetőségi ideje az Önkormányzat honlapján, valamint az Ügyfélszolgálati Iroda hirdetőtábláján minden hónap első hetének utolsó munkanapjáig kerül kihelyezésre.


(4) Az azonos időpontban megjelenő lakások közül legfeljebb 2 lakásra lehet ajánlatot tenni az Ügyfélszolgálati Irodán beszerezhető formanyomtatványon minden hónap utolsó napjáig (2. sz. függelék).


(5) Ajánlatot az tehet,

a) akinek a saját, valamint a vele együttköltöző hozzátartozóknak az egy főre jutó havi nettó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át meghaladja, és

b) nem rendelkezik beköltözhető ingatlan 1/1 tulajdoni hányadával vagy bérleti jogával.


(6) A lakás bérleti jogát az nyeri el, aki a legmagasabb összegű ajánlatot teszi.

A legmagasabb összegű ajánlat a tartozás teljes összegét nem haladhatja meg

Több azonos ajánlat esetén az a pályázó nyer, akinek az együttköltöző személyekkel együtt számított egy főre jutó havi nettó jövedelme a legmagasabb.


(7)[83]


(8)[84] Az e paragrafusban foglaltak tekintetében a bérbeadói jogokat az Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság gyakorolja.


Bérbeadás a nehéz helyzetbe került, lakáshitellel rendelkező polgárok lakáshelyzetének a rendezése érdekében[85]


15/A. §[86]


(1) Amennyiben a Képviselő-testület  az Ltv. 85/F. § (1) és (2) bekezdésében biztosított elővásárlási jogának az érvényesítéséről határoz az 5/2000. (II. 29.) ök. rendeletet 9. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott feltételek szerint, a lakóingatlant annak megszerzése esetén a végrehajtási eljárás adósának vagy a zálogkötelezettnek az Ltv. 85/F. § (4) bekezdése figyelembe vételével, határozatlan időre kell bérbe adni.


(2) A lakóingatlanba a bérlővel – az Ltv. 21. § (2) bekezdésében meghatározott személyeken túlmenően – azok a személyek költözhetnek, akik az önkormányzat tulajdonszerzését megelőzően haszonélvezőként, életvitelszerűen a lakóingatlanban laktak és ott érvényes állandó vagy ideiglenes lakcímmel rendelkeztek.


Pályázati eljárás általános szabályai


16. §


(1)[87] Pályázat önkormányzati tulajdonú, üres, per, teher, és igénymentes lakásra írható ki.


(2)[88] A pályázat kiírásáról, közzétételéről és a pályázathoz szükséges feltételek biztosításáról a bérbeadói jogok és kötelezettségek gyakorlójának javaslatára a polgármester gondoskodik.


(3)[89] „(3) A pályázat feltételeit és a hozzá kapcsolódó pontrendszert a pályázat kiírója e rendelet keretei között határozza meg.


(4) Pályázni az jogosult, aki a pályázati feltételeknek megfelel.


(5)[90] A pályázónak lehetővé kell tenni, hogy a lakást megtekintse.


(6)[91] A pályázat kötelező tartalmi elemeit az Önkormányzat lapjában közzé kell tenni, a pályázati kiírás teljes szövegét pedig a Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálati helyiségében a pályázat teljes idejére ki kell függeszteni, valamint meg kell jelentetni az Önkormányzat honlapján.



17. §[92]


A lakásra vonatkozó pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

a) [93]

b) a bérbe adandó lakás címét, alapterületét, szobaszámát, komfortfokozatát, műszaki állapotát és a pályázat alapjául szolgáló bérleti díjakat,

c) a lakás megtekintésére biztosított időpontot,

d) a bérleményben végzendő esetleges felújítási munkálatokkal kapcsolatos költségvállalás megoszlását,

e) a bérleti szerződés időtartamát,

f) a pályázónak a mindenkor hatályos lakbérekről szóló önkormányzati rendelet szerinti lakbér megfizetésére vonatkozó kötelezettség vállalását,

g) a pályázat benyújtásának módját , helyét és idejét,

h) a pályázat elbírálásának módját és szempontjait,

i) a bérbeadó megnevezését, címét és telefonszámát,

j) az eredmény közlésének módját és időpontját,

k) a szerződés megkötésének módját és határidejét,

l) a lakás átadásával, karbantartásával, felújításával, szerződéskötés egyéb feltételeivel kapcsolatos megállapodás tartalmára vonatkozó bérbeadói ajánlatot,

m) az egyéb pályázati feltételeket.

18. §


(1) A pályázatot írásban kell benyújtani.


(2)[94] A pályázatot legkésőbb a kiírásban meghatározott napon, a hivatali munkaidő végéig lehet benyújtani. A kiírás napja az a nap, amikor a pályázati kiírás a Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálatán kifüggesztésre kerül.


(3)[95] Egy pályázó az azonos időpontban meghirdetett lakások közül legfeljebb három bérleményre tehet bérbevételi ajánlatot.


(4)[96] Egy pályázó csak egy lakás bérbevételére jogosult.



(5) Érvénytelen az a pályázat, amelyet e rendeletben foglaltak, valamint a pályázati kiírás megsértésével, a pályáztató tévedésbe ejtésével vagy megtévesztésével nyújtottak be.


Pályázati eljárás különös szabályai piaci alapú bérbeadás esetén


19. §[97]


(1) A pályázatnak tartalmaznia kell:

a) a bérbevételre ajánlatot tevő személy nevét, lakóhelyét, értesítési címét,


b) a  lakásba költözők számát,


c) amennyiben a pályázati kiírás erre vonatkozó rendelkezést tartalmaz a lakás bérletéért megajánlott legtöbb havi díjat, továbbá a bérleti díj értékállandóságának megőrzésére vonatkozó, e rendelet 17.§-a f) pontjában meghatározott kötelezettségvállalást ,


d) a pályázati költségek megfizetésére vonatkozó nyilatkozatot.


(2) A pályázatot zárt, sem feladót, sem címzettet vagy egyéb írást nem tartalmazó borítékban kell a Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálati helyiségében leadni.

Az átvételkor az ügyintéző a borítékot egy, a Polgármesteri Hivatal fejbélyegzőjével ellátott másik borítékba helyezi és a borítékot sorszámmal ellátja. Az átvételről az időpont és a sorszám, valamint az ügyintéző megjelölésével elismervényt kell kiállítani, s azt a Polgármesteri Hivatal körbélyegzőjével  le kell pecsételni.

A kiadott sorszámokról jegyzéket kell vezetni, amit az ügyfélszolgálat vezetője zár le a pályázati határidő leteltekor.


(3)[98] A benyújtott pályázatokat a Képviselő-testület által erre előzetesen kijelölt 3 tagja a pályázati kiírás mellékletét képező pontrendszer alapján rangsorolja, és lakásonként az I.-III. helyezettre javaslatot tesz. A helyezettekről és a nyertesről– ide értve azt az esetet is, amikor több pályázó azonos helyezést ér el- a bérbeadói jogok gyakorlója dönt.


(4) A pályázatokat a pályázati határidő leteltét követő harminc napon belül el kell bírálni. A pályázati eredményt a Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálati helyiségében ki kell függeszteni


(5) A nyertes pályázó a bérleti szerződés megkötése előtt pályázati költséget köteles fizetni. A pályázati költség összegét a pályázat kiírója a pályázati kiírásban határozza meg.


20. §


(1)[99] A bérleti szerződést a bérbeadói jogok gyakorlója által kijelölt pályázóval kell megkötni.


(2) A nyertes pályázóval a pályázati eredmény alapján létrejött bérbeadói nyilatkozat kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül a bérleti szerződést a kezelő köti meg.


(3)[100] Amennyiben a pályázati kiírás a  lakás bérletéért megajánlott legtöbb havi díjra vonatkozó rendelkezést is tartalmaz, a szerződéskötéskor a kezelő köteles érvényesíteni azt a szerződési feltételt, amely szerint a megajánlott hónapok száma szerinti bérleti díj egy éves tartamú megfizetését követően a mindenkor hatályos önkormányzati lakbérrendelet alapján megállapított lakbért köteles fizetni a bérlő.


(4) Ha a nyertes pályázó a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem köt bérleti szerződést, úgy a szerződéskötési jog a II. majd a III. helyezettet illeti meg.


(5)[101] Eredménytelen pályázat esetén a bérbeadói jogok gyakorlója dönt a pályázat megismétléséről, vagy a lakás más jogcímen történő hasznosításáról.



Pályázati eljárás különös szabályai szociális helyzet alapján, valamint költségelven történő bérbeadás esetén[102]


21. §


(1)[103] A szociális helyzet alapján, valamint a költségelven történő bérbeadásra kiírt pályázatot a Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálatán – térítés ellenében - beszerezhető nyomtatványon kell benyújtani.


(2)[104] A pályázati szabályokat (a kiírás feltételeit, a pályázati csomag adatlapjait és az elbírálásra szolgáló pontrendszert) a polgármester javaslatára a bérbeadói jogok gyakorlója hagyja jóvá.


(3)[105] A benyújtott pályázatokat a Képviselő-testület által erre kijelölt 3 tagja a pontrendszer alapján rangsorolja, és lakásonként az I.-III. helyezettre tesz javaslatot. A helyezettekről és a nyertesről– ide értve azt az esetet is, amikor több pályázó azonos helyezést ér el-  a bérbeadói jogok gyakorlója dönt.


(4)[106] A pályázatokat a pályázati határidő leteltét követő harminc napon belül el kell bírálni. A pályázati eredményt a Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálati helyiségében ki kell függeszteni.


(5) A pályázóval a bérleti szerződést a pályázat elnyerését közlő bérbeadói nyilatkozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a kezelő köti meg.


(6)[107] Ha a nyertes pályázó a szerződést önhibájából nem köti meg az e rendeletben foglaltak szerint, úgy a szerződéskötési jog a II. majd a III. helyezettet illeti meg.”


(7)[108] A szerződést legfeljebb öt évre, de legalább 6 hónapra - a pályázati kiírás szerint - lehet megkötni.


(8)[109] Költségelvű pályázat esetén  alkalmazni kell az e rendelet 19.§ (5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket.

(9) [110]

22. §[111]


Érvénytelen a pályázat, ha:

a) azt nem az előírt formanyomtatványon terjesztették elő,

b) nem felel meg a pályázati kiírásnak,

c) hiányos, valótlan adatokat tartalmaz,

d) az e rendeletben meghatározott anyagi vagy eljárási szabályok megsértésével került benyújtásra,

valamint szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén akkor is, ha

e) szociálisan nem rászorult személy terjesztette elő, vagy vele szemben kizáró ok áll fenn,

f) a pályázó nem igazolja a szociális helyzet alapján bérbe adott lakásra való jogosultságát.


23. §


(1)[112] Szociális helyzet alapján, valamint költségelven történő bérbeadás esetén pályázat úgy is kiírható, hogy a bérbeadás feltételeként az adott lakás műszaki felújítása kerül meghatározásra.


(2) Az (1) bekezdés szerinti bérbeadásra kiírt pályázat esetén az pályázhat, aki:


a) együttesen megfelel e rendelet 5. § (3) és (5) bekezdésben foglaltaknak,

b) vállalja, hogy a bérleményt a bérleti szerződés megkötésétől számított 6 hónapon belül saját költségén, utólagos visszatérítés nélkül, rendeltetésszerű használatra alkalmassá teszi.


(3) Ha a pályázati kiírás szerint vállalt felújítási kötelezettség 6 hónapon belül nem teljesül, újabb bérleti szerződés nem köthető.


23/A. §[113]


(1) A nem szociális bérlakás esetén a bérleti szerződésből eredő kötelezettségek biztosítására a bérlőnek a szerződés megkötése előtt óvadékot kell nyújtani.


(2) Az óvadék mértéke

a) piaci alapú új bérbeadás esetén a lakás mindenkori havi bérleti díjának háromszorosa,

b) költségelven történő új bérbeadás esetén a lakás mindenkori havi bérleti díjának kétszerese.


(3) Ha az óvadék bármilyen nagyságú összege a bérlőnek felróható okból a bérbeadó által felhasználásra kerül – a bérbeadó felszólításának kézhezvételét követő 30 napon belül – az óvadékot ki kell egészíteni.

(4) Az óvadék a bérlőre háruló kötelezettségének bérbeadó által történő költségeit fedezi.

Az óvadékból a bérbeadó követelése akkor elégíthető ki, ha a bérlő kötelezettségét írásbeli felhívás ellenére sem teljesíti és azt helyette a bérbeadó  végzi el.

(5) A szerződés megszűnésekor a fel nem használt óvadékot vissza kell fizetni.


A bérbeadás időtartama


24. §[114]


(1)[115] Ha jogszabály –ide értve e rendeletet is – másként nem rendelkezik, lakás legfeljebb öt évig tartó határozott időre adható bérbe, de a bérlő a 3. § (9) bekezdése szerint igényelheti újabb bérleti jogviszony létesítését.


(2) Határozott időre kell bérbe adni a lakást, ha:

a) a bérlő kiválasztására szociális, költségelvű vagy piaci alapú pályázat alapján került sor,

b) a bérbeadás törvényben, illetve e rendeletben előírt kötelezettség alapján valósul meg,

c) a bérlő és a bérbeadó így állapodnak meg.


(3) Határozott időre, vagy feltétel bekövetkezéséig kell a lakást bérbe adni, ha a bérlőkijelölési vagy bérlő kiválasztási jog jogosultja így rendelkezik.


(4) Ha a bérlő a határozott idő letelte előtt ismételt bérbevételre irányuló kérelemmel nem él, illetve további szociális bérletre nem jogosult, és költségelven vagy piaci alapon történő bérbeadás iránti kérelemmel nem él, úgy a lakást az e § (6) bekezdésében foglaltak szerint kell leadni a kezelőnek.


(5) A határozott időre szóló bérleti szerződéssel bérbe adott lakást:

a) határozatlan időre adhatja bérbe, ha a határozott idejű szerződése legalább egy ízben hosszabbításra került, és a meghosszabbítást nyert bérleti szerződésben foglalt időtartam letelt;

b) feltétel bekövetkeztéig tartó időre is bérbe adhatja.


(6) Ha a bérlő ismételt bérbevételre irányuló kérelemmel nem él, a határozott idejű, vagy feltétel bekövetkeztéig tartó bérleti idő lejár, a lakást tisztán, kifestve, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, a bérleti szerződés lejártát követő 15 napon belül köteles a kezelő birtokába visszaadni.


(7) A költségalapú bérlakás a használatbavételi engedély megadásától kezdődően húsz évig csak költségalapú lakásbérleményként hasznosítható.


(8)[116]



A lakbér


A lakbér megállapításának elvei


25. §[117]


A lakbér megállapítására vonatkozó előírásokat és annak elveit, a lakbér mértékét az Önkormányzat külön rendeletben szabályozza.


26. §[118]


A költségelven meghatározott lakbérű lakás éves bérleti díja nem lehet kevesebb a bérlakás teljes beruházási költségének 2%-ánál és – húsz éves üzemeltetési időszakot feltételezve – minden évben el kell érnie a bérlakás adott évre eső amortizációs, üzemeltetési fenntartási és felújítási költségeinek együttes összegét.


A lakás használati díja


27. §


(1) A lakást jogcím nélkül használó, a lakás használatáért lakáshasználati díjat köteles fizetni.


(2) A lakáshasználati díj mértéke a lakásra megállapított lakbérrel azonos összeg.


(3) [119]


(4) A lakáshasználati díj érvényesítése a kezelő feladata.


(5) [120]


(6)[121]



Bérbeadói hozzájárulás szabályai


Hozzájárulás bérlőtársi jogviszony létesítéséhez


28. §


(1) A bérlő kérelmére a bérbeadó engedélyezheti, hogy a lakásba a bérbeadó hozzájárulása nélkül befogadott, és vele együtt lakó gyermeke (az örökbefogadott, a mostoha, és nevelt gyermek) valamint a jogszerűen befogadott unokája a bérlőtársi szerződést megkösse, ha a gyermek illetőleg az unoka a 18. életévét betöltötte és az együtt lakás a bérlővel legalább 3 év óta folyamatos.


(2) A házastársak közös kérelme esetén a bérlőtársi szerződést meg kell kötni.


(3) Bérlőtársi szerződés nem köthető, ha az (1) bekezdésben felsorolt hozzátartozók beköltözhető lakástulajdonnal, vagy Budapest területén, másik beköltözhető bérlakással rendelkeznek.


Hozzájárulás tartási szerződéshez


29. §


(1) A bérbeadó hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő a bérleti jogviszony folytatása ellenében tartási szerződést kössön, ha nem állnak fenn a Ltv.-ben meghatározott kizáró feltételek.


(2) A hozzájárulást a bérbeadó megtagadhatja, ha:

a) a szerződő felek életkora, vagy

b) a szerződő felek egyéb körülményei alapján a bérlő tartásra nem szorul,

c) az eltartó tartásra nem képes,

d)[122]


(3) A bérbeadó a tartási szerződéshez való hozzájárulásban egyidejűleg hozzájárul az eltartó lakásba való befogadásához.


(4) A bíróság jogerős döntése alapján cselekvőképtelen, korlátozottan cselekvőképes személy, mint eltartott által kötendő tartási szerződéshez hozzájáruló nyilatkozat a gyámhivatal előzetes hozzájárulását követően adható.


(5)[123] Az e paragrafus tekintetében a tartási szerződés megkötésének hozzájárulásáról az Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság dönt.


Hozzájárulás a lakás albérletbe, vagy használatba adásához


30. §


(1) Egy szobás lakás albérletbe nem adható, kivéve, ha a bérlő katonai szolgálata, gyógykezelése, külföldön teljesített munkavállalása, illetve egyéb rendkívüli, méltányolható ok ezt indokolttá teszi.


(2) A lakás egy részének albérletbe adásához bérbeadói hozzájárulás szükséges. Az (1) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve piaci alapon, illetve méltányossági jogcímen bérbe adott lakás albérletbe adásához a bérbeadó nem ad hozzájárulást.


(3) A bérbeadó a lakásban visszamaradó albérlő elhelyezésére előzetesen kötelezettséget nem vállal. Ezt a bérbeadói hozzájárulásban ki kell kötni.


(4) Az albérletbe adás - fentieken túli - feltételei:

a) a bérbeadónak címzett írásos kérelem, és az (1) bekezdésben felsorolt, tartós távollét hitelt érdemlő igazolása,

b) a befogadó nyilatkozat bérbeadó részére történő átadása,

c) bérlőtársak esetén valamennyi bérlőtárs írásos hozzájáruló nyilatkozata,

d) az albérlő teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt írásos kötelezettségvállalása arra, hogy a bérleti szerződés megszűnését követő három munkanapon belül a bérleményt elhagyja,

e) legalább egy lakóhelyiség / félszoba, szoba / a bérlő használatában maradjon és az albérleti jogviszony alapján a lakásba költözők, valamint már lakásban jogszerűen lakók számát figyelembe véve a lakás minden egyes használójára legalább 6 m2-es lakóterület jusson,

f) kizárólag határozott időre szóló albérleti szerződéshez adható hozzájárulás.


(5) A bérbeadó hozzájárulhat a lakás teljes egészében történő használatba adásához, ha a bérlő kiskorú, illetve cselekvőképességet érintő gondnokság alatt áll és nevelési, illetve gondozási helye máshol van és a lakás üres. A használat határozott idejű, illetve feltétel bekövetkeztéig tartó (a kiskorú állami gondoskodásának időtartamára szóló). A használat érdekében a kiskorú törvényes képviselője jogosult eljárni.


(6) Egyszobás lakás, vagy lakás teljes egészében – az (1) és (5) bekezdésekben említett eseteket kivéve – nem adható albérletbe, vagy használatba.


(7) A lakás engedély nélküli albérletbe, vagy használatba adása esetén a kezelő a bérleti szerződés felmondását kezdeményezi.


(8)[124] E paragrafus tekintetében a bérbeadói jogokat az Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság gyakorolja.


Befogadó nyilatkozat

 

31. §

 

(1) A határozott időre szóló és feltétel bekövetkeztéig tartó szerződés megkötésének feltétele olyan közjegyzői okirat, vagy teljes bizonyító erejű magánokirat bérbeadónak történő átadása, amelyben egy másik lakás tulajdonosa (bérlője, haszonélvezője) vállalja, hogy a szerződés megszűnése esetén a bérlőt és a vele együtt lakó személyeket, a lakásába befogadja, és a bérelt lakásban lévő ingóságok elhelyezését biztosítja (a továbbiakban: befogadó nyilatkozat). Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakásba történő befogadásra csak határozatlan időre szóló bérleti jogviszony esetén és a bérbeadó hozzájárulásával kerülhet sor.

 

(2) Befogadó nyilatkozat helyett a bérlő külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint közjegyzői okiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban (továbbiakban együtt: befogadó nyilatkozat) is kötelezettséget vállalhat arra, hogy a szerződés megszűnése esetén a bérlő és a vele együtt lakó személyek a lakást kiürített állapotban azonnali hatállyal elhagyják.

 

(3) Ha a befogadó nyilatkozat benyújtására kötelezett (volt) bérlő a lakás-kiürítési kötelezettségét nem teljesíti, a bérbeadó jogosult a lakásban lévő ingóságokat a volt bérlő költségére és kárveszélyére raktárba elszállítani és raktárbérleti díj ellenében tárolni. Ehhez a befogadó nyilatkozat átadására kötelezett (volt) bérlőnek írásban hozzá kell járulnia. Ilyen hozzájárulás hiányában a befogadó nyilatkozatot nem lehet érvényesnek tekinteni.

 

(4) Nem érvényesíthető a befogadó nyilatkozatban vállalt kötelezettség, ha a bérlő részére az Önkormányzatnak kell cserelakást vagy másik lakást biztosítani.

 

Hozzájárulás a lakásba való befogadáshoz

 

32. §

 

(1)[125] Bérbeadó a bérlő (bérlőtársak esetén valamennyi bérlőtárs) írásos kérelmére hozzájárulhat testvérének, élettársának, élettársa kiskorú gyermekének, gyermeke házastársának, unokájának a lakásba meghatározott vagy határozatlan időre történő befogadásához.

 

(2) Határozott időre szóló és feltétel bekövetkeztéig tartó bérleti szerződés esetén a bérbeadói hozzájárulás feltétele, hogy a befogadandó személy a rendelet 29. § szerinti okiratot a kérelemhez mellékelje. Szükséges e rendelet 29. § szerinti okirat benyújtása abban az esetben is, ha a bérlő határozott időre kéri a bérbeadói hozzájárulást.

 

(3) A bérbeadó hozzájárul azoknak a személyeknek a befogadásához, akik csere folytán költöznek a lakásba, ha a csereszerződés benyújtását megelőzően legalább egy éve a bérlővel életvitelszerűen együtt laktak és a lakásban bejelentett lakóhellyel rendelkeznek.

 

(4) A hozzájárulásban ki kell kötni, hogy a bérlő lakásbérleti jogviszonyának bármely okból való megszűnése esetén a befogadott személy köteles a lakást a bérlővel együtt elhagyni.

 

(5) Amennyiben a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogad be a lakásba bárkit, a kezelő a bérleti szerződés felmondását kezdeményezi.

 

(6) Nem lehet az (1) bekezdésben felsorolt személyek befogadásához hozzájárulni, ha a lakásban életvitelszerűen lakók vagy a lakásban állandó bejelentett lakóhellyel rendelkezők száma szerint (a befogadandó személyeket is figyelembe véve) a lakás össz-alapterületéből egy főre nem jut legalább 6 m2.

 

(7)[126] A bérbeadó írásbeli hozzájárulásával, 2001. január 1-je előtt befogadott személy a bérlő halála esetén akkor tarthat igényt az adott, vagy másik lakásra, ha a lakásnak nincs bérlője, illetőleg a bérleti jogviszony folytatására jogosult más személy, s a befogadott a befogadáshoz való hozzájárulás után legalább 10 évig, életvitelszerűen a bérlővel együtt a bérleményben lakott.

 

(8) Az (1) bekezdésben felsorolt személyeken kívül más befogadásához a bérbeadó nem járul hozzá.

 

(9)[127] Az e paragrafusban foglaltak tekintetében a befogadáshoz szükséges hozzájárulást a polgármester adja.

 

A lakásbérleti jog folytatása

 

33. §

 

(1) Aki a lakásbérleti jogviszonyt folytatni kívánja, köteles a jogosultságának elismerésére vonatkozó kérelmet a bérbeadónak írásban előterjeszteni és egyidejűleg a jogosultságát igazolni.

 

(2) A bérbeadó a jogosultságot az Ltv.-ben meghatározott feltételek vizsgálata után írásbeli nyilatkozatában állapítja meg.

 

(3) A bérleti szerződést a nyilatkozatban foglaltak szerint a kezelő a bérleti jogviszony folytatójával e rendelet 3. § (5) bekezdése szerint köti meg.

 

Lakás bérbeadása nem lakás céljára

 

34. §

 

(1) A lakást nem lakás céljára bérbe adni nem lehet.

 

(2) Ha a lakást a bérlő engedély nélkül nem lakás céljára használja a lakásbérleti jogviszonyt a kezelő köteles a tudomásra jutástól számított 15 napon belül felmondani.

 

(3) A bérbeadó hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő a lakás alapterületének legfeljebb fele részét nem lakáscélú használatra vegye igénybe, amennyiben:

a) lakásban folyó tevékenységet a bérlő saját jogon egyéni vállalkozóként vagy társas vállalkozás tagjaként végzi,

b) bérlőtársi jogviszony, társbérlet esetén a másik bérlőtárs, társbérlő ehhez írásban hozzájárul.

 

(4)[128] A (3) bekezdés tekintetében az engedélyt az Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság adja meg, és egyben dönt a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről szóló 80/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet mellékletében felsorolt tevékenységek esetében a telephely engedélyezési eljáráshoz szükséges tulajdonosi hozzájárulásról is.

 

(5) Önkormányzati tulajdonú bérlakásban székhely, vagy telephely létesítéshez a tulajdonosi hozzájárulás megadásának feltétele, hogy:

a) a telephely engedélyhez kötött tevékenység, vagy társas vállalkozás megszűnésekor,

b) a székhelyként, telephelyként bejegyzett lakás, lakásbérleti jogviszonyának megszűnésekor,

c) vagy a székhelyként funkcionáló lakás esetében a társas, vagy egyéni vállalkozás megszűnésekor,

a bérlő gondoskodik a székhely és telephely megjelölés cégiratokból való törléséről és erről a kezelő, értesíti.

 

Megüresedett társbérleti lakrész bérbeadása

 

35. §

 

(1) A megüresedett társbérleti lakrészt a visszamaradt társbérlőnek kell bérbe adni, ha a teljes lakás nem, vagy egy szobánál nem nagyobb mértékben haladja meg a visszamaradt társbérlő lakásigénye mértékének felső határát és vállalja a többlet alapterület után számított lakbér megfizetését.

 

(2) A visszamaradt társbérlő lakásigénye mértékének számításánál azokat a lakásban lakó személyeket lehet figyelembe venni, akiket a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül a lakásba befogadhatott.

 

(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek nem állnak fenn, a bérbeadó a lakásban visszamaradó társbérlő lakásbérleti szerződését cserelakás egyidejű felajánlása mellett felmondja.

 

(4) A visszamaradt társbérlő számára felajánlandó cserelakás, társbérleti lakrészénél kisebb szobaszámú és alacsonyabb komfortfokozatú nem lehet, kivéve, ha ezt a bérlő kifejezetten kéri.

 

(5)[129] Az e paragrafusban foglaltak tekintetében a bérbeadói jogokat az Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság gyakorolja.

 

A bérbeadó, valamint a bérlő jogai és kötelezettségei[130]

 

36. §

 

(1) A bérlő a bérbeadó előzetes hozzájárulása alapján vállalhatja a bérlet ideje alatt a lakás rendeltetésszerű használatra való alkalmassá tételét, vagy komfortfokozatának növelését a hatósági előírásoknak megfelelően, a kezelővel kötött szerződés alapján. Ha a munkálatoknak az elvégzését a bérlő pályázat keretében vállalta, akkor az erre vonatkozó megállapodást a bérleti szerződés rögzíti. A bérlő által elvégzett, a bérbeadótól átvállalt (egyébként a bérbeadót kötelezően terhelő) munkák, kötelezettségek teljesítésének ellenértékét a lakbérbe történő beszámítással lehet ellentételezni.

 

(2) Az (1) bekezdésben említett feltételek mellett:

a) a bérbeadó hozzájárulásával, általa elfogadott költségvetés alapján elvégzett munkák számlákkal és az előírt iratokkal igazolt (megrendelések, munkadíj kifizetését igazoló iratok, stb.) költségeit a bérbeadó a bérleti díjba, legfeljebb havi 50 % mértékben megállapodás alapján beszámíthatja.

b) amennyiben a beszámítás időtartama a 10 évet meghaladná, úgy az a) pont szerinti mérték a bérleti díj teljes összegéig emelhető.

 

(3)[131] A rendeletben nem szabályozott egyéb, a bérbeadót, valamint a bérlőt megillető jogok és az őket terhelő kötelezettségek vonatkozásában az Ltv. 13. § (1)-(2) bekezdéseit kell megfelelően alkalmazni.

 

(4)[132]

 

(5) A lakás átadás-átvételéről tételes leltárt kell felvenni, amelyben fel kell tüntetni a lakás, illetve a berendezési és felszerelési tárgyak tényleges állapotát, valamint a bérlő esetleges észrevételeit.

 

(6)[133] Az épület felújítása, a vezetékrendszer meghibásodása miatt a lakáson belül szükséges munkák elvégzéséről a bérbeadó köteles gondoskodni.

 

37. §[134]

 

(1) A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente legalább egy, de legfeljebb négy alkalommal a bérlő szükségtelen háborítása nélkül ellenőrzi, melyről jegyzőkönyvet kell készíteni.

 

(2)[135] A bérlő alkalmas időben a lakásba történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni köteles. Ez a rendelkezés irányadó rendkívüli káresemény, és/vagy vészhelyzet fennállása miatt a lakáson belül szükséges hibaelhárítás elvégzésének biztosítása esetén.

 

(3)[136] A bérbeadó követelheti az épületben, vagy az épület központi műszaki berendezéseiben a rongálással keletkezett károk, vagy a nem rendeltetésszerű használat miatt bekövetkezett hibák kijavítását. Ha az épületben, vagy az épület központi műszaki berendezéseiben a bérlő vagy a vele együttlakó személyek rongálása vagy a nem rendeltetésszerű használat folytán kár keletkezik, úgy a bérbeadó a bérlőtől a hiba kijavítását vagy a kár megtérítését követelheti.

 

38. §

 

(1) A luxusberuházás költségeinek a megtérítésére, vagy bérbeszámítására a bérlő nem tarthat igényt.

 

(2) Luxusberuházásnak minősül minden olyan kialakítás vagy anyagfelhasználás, amely meghaladja a lakás rendeltetésszerű használatához szükséges mértéket.

 

(3) A bérlő átmeneti kiköltöztetése esetén a bérleti jogviszony szünetelésének időtartama nem haladhatja meg a szükséges munkák figyelembevételével végzett folyamatos kivitelezés időtartamát.

 

39. §

 

(1)  A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnésekor a lakást, és berendezéseit a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá.

 

(2) Az (1) bekezdésben említett megállapodás  akkor köthető meg, ha a bérlő vállalja, hogy az ezzel kapcsolatos költségvetés alapján kölcsönösen elfogadott pénzösszeget a kiköltözést követő tizenöt napon belül a bérbeadónál letétbe helyezi. A tételes elszámolás a helyreállítást követő harminc napon belül történik.

 

(3)  E rendelet 36-39. §-aiban meghatározott bérbeadói (tulajdonosi) jogok érvényesítése érdekében a feladatok szerződésen alapuló teljesítőjeként az ingatlankezeléssel megbízott kezelőt kell érteni.

 

39/A.§[137]

 

Amennyiben az önkormányzatnak lakás-felajánlási kötelezettsége van a bérlővel szemben, különös tekintettel az Ltv. 23. § (4) bekezdésében szabályozott esetre, akkor másik, legfeljebb 3 megfelelő lakást kell részére felajánlani.

 

A lakásbérlet megszűnése

 

Bérleti jogviszony megszüntetése közös megegyezéssel, bérbeadás lakásgazdálkodási érdek alapján

 

40. §[138]

 

(1) A lakásbérlet megszűnik, ha:

a) a felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntetik,

b) a lakás megsemmisül,

c) az arra jogosult felmond,

d) a bérlő meghal és nincs a lakásbérleti jog folytatására jogosult személy,

e) a bérlő a lakást elcseréli,

f) a bérlőt a Magyar Köztársaság területéről kiutasították,

g) a bérlő lakásbérleti jogviszonyát a bíróság megszünteti,

h) a bérlő lakásbérleti jogviszonya hatósági határozat folytán szűnik meg,

i) a költségalapú bérlakás 20 év bérleményként történő használat után értékesíthető.

 

(2) A felek az önkormányzati lakásra kötött határozatlan időre szóló szerződést közös megegyezéssel megszüntethetik úgy, hogy a bérbeadó

a) a bérlőnek másik lakást (lakásokat) ad bérbe,

b) [139] a bérlőnek pénzbeli térítést fizet kivéve a rendelet 4.§ (3) j) pont alapján létrejövő határozatlan idejű bérleti jogviszonyt,

c)[140] a bérlőnek másik lakás (lakások) bérbeadása mellett pénzbeli térítést is fizet kivéve a rendelet 4.§ (3) j) pont alapján létrejövő határozatlan idejű bérleti jogviszonyt.

 

(3) Amennyiben a bérlő a lakásbérleti jogviszonyt pénzbeli térítés ellenében szünteti meg, a megállapodásban ki kell kötni a bérlő azon nyilatkozatát, hogy az Önkormányzattal szemben 5 évig elhelyezési igényt nem támaszt.

 

(4) A bérlő, szociális intézménybe utalásakor megállapodhat a bérbeadóval a lakásbérleti jogviszonya pénzbeli térítés ellenében történő megszüntetésében. A megállapodásra az e paragrafusban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

 

(5) A megállapodások esetén a feleknek az értékkülönbözettel el kell számolniuk. Az értékkülönbözet megállapítása alapjául szolgáló szakértői értékbecslést a bérbeadó készítteti el, de annak költségei – a (11) bekezdésben szabályozott esetet kivéve - a bérlőt terhelik.

 

(6) Ha a megállapodás keretében a bérbeadó a bérlőnek:

a) kisebb forgalmi értékű másik lakást vagy kisebb összforgalmi értékű másik lakásokat ad bérbe, a bérlő részére kifizeti a bérbe adandó és a lakásbérleti jogviszony megszüntetésével érintett lakás (lakások) beköltözhető forgalmi értéke közötti különbség 30 %-át (továbbiakban: térítés),

b) pénzbeli térítést fizet, a pénzbeli térítés mértéke a lakásbérleti jogviszony megszüntetésével érintett lakás forgalmi értének 30 %-a.

 

(7) A térítés összegéből a bérbeadó a kezelő írásbeli igazolása alapján levonja a lakást terhelő bérleti díjhátralékot és annak törvényes mértékű késedelmi kamatát, valamint a bérlőt terhelő, el nem végzett feladatok ellenértékét. A bérleti szerződést megszüntető megállapodásban ezt rögzíteni kell.

 

{cke_protected_1}

(8)[141] Ha a (2) bekezdés szerinti megállapodás létrejöttéhez a bérbeadónak különös érdeke fűződik, a jelen paragrafus (6)-(7) bekezdésétől az Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság eltérhet.

 

(9) A bérbeadó a (2) bekezdés szerinti megállapodásokat, a költségvetése szerint erre a célra elkülönített összeg rendelkezésére állásától, illetve üres lakás rendelkezésére állásától függően köti meg.

 

(10) A bérlőt megillető térítést a bérbeadó a lakásbérleti jogviszony megszüntetésével érintett lakás visszaadásáról szóló, a kezelő által történő írásbeli igazolás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül fizeti ki egy összegben.

 

(11) Amennyiben a lakás átadása a megállapodás szerinti időpontig a volt bérlő hibájából nem történik meg, a bérbeadó jogosult a megállapodást felmondani.

 

(12) Ha az Önkormányzat a fizetési kötelezettségének késedelmesen tesz eleget, úgy a volt bérlőt az esedékes összeg után a késedelmes napokra eső törvényes mértékű késedelmi kamat illeti meg.

 

(13) A lakáscseréket önkormányzati lakásgazdálkodási célokból a kezelő is köteles kezdeményezni.

 

(14) Lakásgazdálkodási érdek alapján létrehozandó lakáscserék során előtérbe kell helyezni a vegyes tulajdonú társasházak helyett teljes egészében magántulajdonú társasházak kialakítását segítő cseréket.

 

(15)[142] Az e paragrafusban foglaltak tekintetében a bérbeadói jogokat az Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság gyakorolja

 

Bérleti jogviszony megszüntetése a bérbeadó részéről történő felmondással 

 

41. §[143]

 

(1) A kezelő a bérleti szerződés felmondását kezdeményezheti az alábbi esetekben:

a) a bérlő a lakbért és/vagy a lakás közüzemi díját a fizetésre megállapított határidőig nem fizeti meg, kivéve, ha a 40. § (1) bekezdés e) pontja szerinti lakáscsere során a bérlő a lakbér és közüzemi díj hátraléka –a kezelő által igazoltan – kiegyenlítésre kerül,

b) a bérlő a szerződésben vállalt vagy a jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét nem teljesíti,

c) a bérlő vagy a vele együtt lakó személyek a bérbeadóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsítanak,

d) a bérlő vagy a vele együtt lakó személyek a lakást, a közös használatra szolgáló helyiséget, ill. területet rongálják vagy rendeltetésükkel ellentétesen használják,

e) a bérlő az önkormányzati tulajdonú bérlakásának elidegenítését bizonyítható módon megkísérli.

f) a bérlő az önkormányzati lakás bérleti szerződésének időtartama alatt adás-vétel alapján beköltözhető magántulajdonú lakást szerez.

 

(2) A kezelő a fennálló tartozás erejéig az (1) bekezdés a) pontja vonatkozásában részletfizetést engedélyezhet. A részletfizetési megállapodás megkötését követő 8 napon belül a kezelő köteles a tulajdonost a részletfizetési megállapodás megküldésével értesíteni.

 

II. fejezet


A helyiségbérlet


42-56. §[144]





A moratóriummal érintett helyiségek bérleti szerződésének megkötése


56/A.§[145]


Adatvédelem

57. §


(1)[146] A bérbeadó és a kezelő – a Ltv. és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény keretei között – jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek e rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek megállapítására, megtagadására, a bérbeadói hozzájárulás megadásához szükséges döntés érdekében a tudomására jutottak.


(2)[147] A bérbeadói nyilvántartást a polgármester vezeti.


(3)[148] A bérbeadó, valamint a kezelő a bérlő adatait a követelés behajtása végett, vagy a követelés értékesítése céljából követeléskezelő cégnek kiadhatja.


Eljárási szabályok

58. §


(1) Az e rendelet szerinti kérelmeknek a Polgármesteri Hivatalba való beérkezésétől számított 30 napon belül tájékoztatni kell az ügyfelet az általa kezdeményezett eljárás szabályairól, az ügyben hatáskörrel rendelkező szervről, vagy személyről és a várható ügyintézési időről.


(2)[149] A bérbeadó a lakás jogviszonyváltozására irányuló kérelmet -a (2a) bekezdésben foglalt kivétellel- elutasítja, ha a bérlő/használó a bérleti/használati díjjal vagy a használattal kapcsolatos közüzemi díjjal tartozik.


(2a)[150] A bérbeadó a jogviszony változásra irányuló kérelmet elfogadhatja, ha a kérelmező

a) a (2) bekezdésben foglalt tartozások törlesztésére megállapodást kötött, és azok időarányos teljesítését igazolja, vagy

b) a tartozások rendezése érdekében adósságkezelési támogatást igényelt, és azt az adósságkezelő befogadta és igazolja.


(3)[151] A kezelő egyezséget köthet a rendelet szerinti bérleti díjak teljesülése érdekében:

a) az e rendelet 41. §-ának (2) bekezdése szerinti módon,

b) bíróság előtti eljárásban.


(4)[152] A kezelő kezdeményezéssel élhet a polgármester felé a 41. § (1) bekezdés a) pontja alapján történt felmondás visszavonására, amennyiben a bérlő a tartozását a felmondási időn belül maradéktalanul kiegyenlíti.


(5)[153] Amennyiben a bérlő a felmondási időn túl egyenlíti ki a tartozását, akkor a lakás határozott időre történő bérbeadásáról az Egészségügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Bizottság dönt.



(6)[154]


Értelmező rendelkezések


59. §[155]


E rendelet alkalmazásában:

1./[156] Szociális bérlakás: változó komfortfokozatú, önkormányzati tulajdonú bérlakás, melyet az e rendelet 4/A. §-ának (1) és (2) bekezdésében meghatározott jövedelmi és vagyoni helyzetben élők kaphatnak e rendeletben szabályozott jogcímeken.


2./ Piaci bérlakás: önkormányzati tulajdonú, összkomfortos, vagy komfortos lakás, amiben legalább egy lakószoba nagysága a 12 m2-t meghaladja, van benne főző, fürdő helyiség és WC, közművesített, melegvíz ellátással és központi, vagy egyedi fűtésmóddal. A lakhatási szolgáltatások színvonala miatt lakbére a mindenkori piaci lakbérrel egyenlő.


3./ Költségalapú bérlakás: állami támogatás felhasználásával épített önkormányzati tulajdonú összkomfortos, vagy komfortos bérlakás, aminek éves bérleti díja nem lehet kevesebb, a bérlakás teljes beruházási költségének 2 %-ánál.


4./[157] Közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyenesági rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, a testvér, valamint az élettárs.


5./ A 7. § (1) bekezdés d) pontjában említett vagyont akkor kell jelentős értékűnek tekinteni, ha annak értéke a tíz millió forintot meghaladja.”


6./[158] Kényszerbérletnek minősül: az állampolgárok tulajdonában álló lakásra:

a) hatósági kiutalás alapján, valamint az állampolgárok tulajdonában álló lakásra 1953. április 1. előtt, bármilyen jogcímen létrejött lakásbérlet.

b) az Ltv. módosításáról szóló 1997. évi LVII. tv. hatályba lépésének időpontja után jogerős bírósági ítélettel megállapított kényszerbérleti jogviszony.


7./ Egyenesági a rokonság: azok között, akik közül az egyik a másiktól származik.


8./ Az egy főre jutó havi nettó jövedelem számításánál a kérelem benyújtását megelőző utolsó három havi jövedelmet kell figyelembe venni.


9./[159] Jogkövető magatartásnak az minősül, ha a bérlő a szerződésben foglalt kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tesz.


10./[160] A 15. § (1) b) pontjában meghatározott összegen a volt bérlőnek ténylegesen kifizetett összeget kell érteni, ez a bérleten fennálló tartozás esetén a pénzbeli térítés mértékének a tartozással csökkentett összege.


11./[161]


60. §


Záró rendelkezések


(1) E rendelet 2003. július 1-jén lép hatályba.


(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló módosított 45/2000. (XII. 28.) ök. rendelet.


Dr. Nagy Antal sk.            Hajdu László sk.

         jegyző                      polgármester


1. melléklet a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló

26/2003. (VI. 30.) ök. rendelethez.



A lakásigény mértéke

Együtt költözők száma

Lakószoba száma

1-2/fő

1-2

3

1,5 - 2,5

4

2-3

5

2,5 - 3,5

6

3-4

7

3,5 - 4,5

8

4-5

8 felett

4,5 (egyedi elbírálás)



2. melléklet a 26/2003. (VI.30.) ök. rendelethez[162]


3. melléklet a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló

26/2003. (VI. 30.) ök. rendelethez[163]


1. számú függelék

a lakások és nem lakások céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 26/2003. (VI.30.) ök. rendelethez


Területi besorolás



KIEMELT I.


Újpalotai Vásárcsarnok és körzete:

Szentmihályi u - Bánkút u.– Sárfű u.– Páskomliget u. –Bánkút u– Gazdálkodó u. – Pörge u. - Szerencs u. - Hősök útja – Madách u. - Nyírpalota u.– Zsókavár – Árendás köz – Szentmihályi u. (páros, páratlan o.) által határolt terület (A területhatárok minkét  - páros és páratlan oldala is értendő)


Újpalota körzete

Madách u - Késmárk u - Neptun u – Adria u. – Lőcsevár u. – Rákospalotai Körvasút sor – Drégelyvár u. – Madách u. (A területhatárok minkét - páros és páratlan oldala is értendő)


Szilas Park körzete

Szentmihályi út teljes hossza (páros, páratlan o. Nyírpalota út – Pólus, illetve Sárfű utcáig) – és a Szilas park teljes hossza


XV. kerület Városközpont területe

Pázmány  Péter u – Karácsony Benő Park – Fő út  (1-99; 2-66) Epres sor – Régi Fóti út – Illyés Gyula u. (páros és páratlan oldal)- Bácska u – Pázmány Péter u.

(A területhatárok minkét - páros és páratlan oldala is értendő)


XV. kerület Rákos út

Szentmihályi út - tól – Széchenyi út -ig mindkét oldal (1-185/b; 2-106)


XV. kerület Kossuth Lajos utca

Fő út-tól a Régi Fóti útig mindkét oldal (1-56-ig; 2-36-ig)


XV. kerület Mézeskalácstér körzete

Kolozsvár u. 2/a-2/b – Szent Korona útja 25/a – 27/c-ig


KIEMELT II.


Erdőkerülő u.

Zsókavár utcától – Szentmihályi út- ig mindkét oldal (1-49-ig; 2-36


Rákos út

Széchenyi úttól A Rákospalotai Körvasút sor-ig (185-249; 106-182)


Kolozsvár u

Besenyő parktól a Rákospalotai Körvasút sorig (4-46/b; 3/a-55)


Pestújhelyi út

Rákospalotai Körvasútsortól a Szerencs utcáig mindkét oldal


EGYÉB

A kiemelt I és II besorolásban nem szereplő területövezeten kívüli terület



 

Módosította a 27/2007. (XII. 21.) ök. rendelet 1. §-a, hatályos 2008. január 1-től.

[1]

Módosította a 25/2015. (VI.1.) önkormányzati rendelet 16.§-a, hatályos 2015. július 1-től.

[2]

Módosította a 25/2015. (VI.1.) önkormányzati rendelet 16.§-a, hatályos 2015. július 1-től.

[3]

Módosította a 25/2015. (VI.1.) önkormányzati rendelet 16.§-a, hatályos 2015. július 1-től.

[4]

Módosította a 25/2015. (VI.1.) önkormányzati rendelet 16.§-a, hatályos 2015. július 1-től.

[5]

Hatályon kívül helyezte a 25/2015. (VI.1.) önkormányzati rendelet 16.§-a 2015. július 1-től.

[6]

Módosította a 37/2014. (XII.18.) önkormányzati rendelet 11.§-sa, hatályos 2014. december 19-től.

 

Módosította a Képviselő-testület 2003. szeptember 24-i ülése, hatályos 2003. október 1-től.

[7]

Módosította a 25/2015. (VI.1.) önkormányzati rendelet 16.§-a, hatályos 2015. július 1-től.

[8]

Hatályon kívül helyezte a 17/2011. (IV.11.) önkormányzati rendelet 10. § (3) bekezdése 2011. április 12-től.

[9]

Módosította a 27/2005. (IX.30.) ök. rendelet 1.§-a, hatályos 2005. október 1-től.

[10]

Módosította a 25/2015. (VI.1.) önkormányzati rendelet 16.§-a, hatályos 2015. július 1-től.

 

Hatályon kívül helyezte a 35/2009. (XII. 22.) ök. rendelet 6. §-a (2) bekezdése, hatályos 2010. 01. 01-től..

 

Módosította a 27/2005. (IX.30.) ök. rendelet 1.§-a, hatályos 2005. október 1-től.

 

Módosította a 35/2009. (XII.22.) ök. rendelet 1.§-a, hatályos 2010. január1-től.

 

Módosította a 17/2011.(IV.11.) önkormányzati rendelet 1. §-a, hatályos 2011. április 12-től.

 

Módosította a 17/2011.(IV.11.) önkormányzati rendelet 1. §-a, hatályos 2011. április 12-től.

 

Módosította a 10/2006. (III.30.) ök. rendelet 2.§-a, hatályos 2006. március 31-től.

 

Módosította a 27/2007. (XII. 21.) ök. rendelet 3. §-a, hatályos 2008. január 1-től.

 

Módosította a 10/2008. (IV.3.) ök. rendelet 2.§-a, hatályos 2008. április 15-től.

 

Kiegészítette a 35/2009. (XII. 22.) ök. rendelet 2. §-a, hatályos 2010. 01. 01-től.

 

Átszámozta a 35/2009. (XII. 22.) ök. rendelet 2. §-a, hatályos 2010. 01. 01-től.

 

l) ponttal kiegészítette a 9/2014.(III.5.) önkormányzati rendelet 1. §-sa, hatályos 2014. március 6-tól.

 

Módosította a 27/2007. (XII. 21.) ök. rendelet 4. §-a, hatályos 2008. január 1-től.

 

Módosította a 29/2013.(VII.22.) önkormányzati rendelet 1. §-a, hatályos 2013. augusztus 1-jétől.

 

Módosította a 36/2011.(VI.15.) önkormányzati rendelet 1. §-a, hatályos 2011. június 16-tól.

 

Módosította a 36/2011.(VI.15.) önkormányzati rendelet 2. §-a, hatályos 2011. június 16-tól.

 

(4) bekezdéssel kiegészítette és a további szakaszok megjelölését módosította a 27/2008. (XII.22.) ök. rendelet 2.§-a, hatályos 2008. december 22-től.

 

Módosította a 29/2013.(VII.22.) önkormányzati rendelet 2. §-a, hatályos 2013. augusztus 1-jétől.

 

Hatályon kívül helyezte a 29/2013.(VII.22.) önkormányzati rendelet 5. §-a 2013. augusztus 1-jétől.

 

Módosította a 29/2013.(VII.22.) önkormányzati rendelet 3. §-a, hatályos 2013. augusztus 1-jétől.

[11]

Módosította a 37/2014. (XII.18.) önkormányzati rendelet 11.§-sa, hatályos 2014. december 19-től.

 

Módosította a 27/2007. (XII. 21.) ök. rendelet 5. §-a, hatályos 2008. január 1-től.

 

Hatályon kívül helyezte a 17/2007. (VI.25.) ök. rendelet 19.§-a, hatályos 2007. június 25-től.

 

Módosította a 27/2007. (XII. 21.) ök. rendelet 5. §-a, hatályos 2008. január 1-től.

 

Az a) és b) pontot módosította a 27/2005. (IX.30.) ök. rendelet 5.§-a, hatályos 2005. október 1-től.

 

Hatályon kívül helyezte a 17/2007. (VI.25.) ök. rendelet 19.§-a, hatályos 2007. június 25-től.

 

Módosította a 10/2008. (IV.3.) ök. rendelet 3.§-a, hatályos 2008. április 15-től.

[12]

Módosította a 37/2014. (XII.18.) önkormányzati rendelet 11.§-sa, hatályos 2014. december 19-től.

[13]

Módosította a 37/2014. (XII.18.) önkormányzati rendelet 11.§-sa, hatályos 2014. december 19-től.

[14]

Az alcímet módosította a 27/2005. (IX.30.) ök. rendelet 7.§-a, hatályos 2005. október 1-től.

[15]

Módosította a 8/2015.(II.27.) önkormányzati rendelet 1. §-sa, hatályos 2015. február 28-tól.

 

Módosította a 17/2011.(IV.11.) önkormányzati rendelet 2. § (1) bekezdése, hatályos 2011. április 12-től.

 

Módosította a 17/2011.(IV.11.) önkormányzati rendelet 2. § (1) bekezdése, hatályos 2011. április 12-től.

[16]

Módosította a 32/2015.(IX.10.) önkormányzati rendelet 1. §-sa, hatályos 2015. szeptember 11-től.

[17]

Módosította a 32/2015.(IX.10.) önkormányzati rendelet 1. §-sa, hatályos 2015. szeptember 11-től.

 

h) ponttal kiegészítette a 9/2014.(III.5.) önkormányzati rendelet 2. §-sa, hatályos 2014. március 6-tól.

[18]

Módosította a 37/2014. (XII.18.) önkormányzati rendelet 11.§-sa, hatályos 2014. december 19-től.

[19]

Módosította a 32/2015.(IX.10.) önkormányzati rendelet 1. §-sa, hatályos 2015. szeptember 11-től.

[20]

Módosította a 9/2014.(III.5.) önkormányzati rendelet 3. §-sa, hatályos 2014. március 6-tól.

 

Hatályon kívül helyezte a 27/2005. (IX.30.) ök. rendelet 45.§-a, hatályos 2005. október 1-től.

 

Hatályon kívül helyezte a 27/2005. (IX.30.) ök. rendelet 45.§-a, hatályos 2005. október 1-től.

 

Módosította a 17/2011.(IV.11.) önkormányzati rendelet 2. § (3) bekezdése, hatályos 2011. április 12-től.

 

Módosította a 27/2005. (IX.30.) ök. rendelet 10.§-a, hatályos 2005. október 1-től.

[55]

Módosította a 10/2006. (III.30.) ök. rendelet 4.§-a, hatályos 2006. március 31-től.

[56]

Hatályon kívül helyezte a 39/2011. (VII.8.) önkormányzati rendelet 2.§ (3) bekezdése, hatálytalan 2011. július 9-től.

[57]

Módosult a 10/2008. (IV.3.) ök. rendelet 29.§-a alapján, hatályos 2008. április 15-től.

[58]

Módosította a 10/2008. (IV.3.) ök. rendelet 5.§-a, hatályos 2008. április 15-től.

[59]

Módosította a 37/2014. (XII.18.) önkormányzati rendelet 11.§-sa, hatályos 2014. december 19-től.

[60]

Hatályon kívül helyezte a 27/2007. (XII. 21.) ök. rendelet 17. §-a, hatályos 2008. január 1-től.

[61]

Módosította a 37/2014. (XII.18.) önkormányzati rendelet 11.§-sa, hatályos 2014. december 19-től.

[62]

Módosította a 37/2014. (XII.18.) önkormányzati rendelet 11.§-sa, hatályos 2014. december 19-től.

[63]

Módosította a 10/2008. (IV.3.) ök. rendelet 6.§-a, hatályos 2008. április 15-től.

[64]

Módosította a 37/2014. (XII.18.) önkormányzati rendelet 11.§-sa, hatályos 2014. december 19-től.

[65]

Módosította a 27/2005. (IX.30.) ök. rendelet 16.§-a, hatályos 2005. október 1-től.

[66]

Módosította a 27/2005. (IX.30.) ök. rendelet 17.§-a, hatályos 2005. október 1-től.

[67]

Módosította a 17/2007. (VI.25.) ök. rendelet 10.§-a, hatályos 2007. június 25-től.

[68]

Módosította a 17/2007. (VI.25.) ök. rendelet 10.§-a, hatályos 2007. június 25-től.

[69]

Módosította a 39/2012. (X.31.) önkormányzati rendelet 1.§-a, hatályos 2012. november 1. napjától.

[70]

Módosította a 32/2015.(IX.10.) önkormányzati rendelet 2. §-sa, hatályos 2015. szeptember 11-től.

[71]

Módosította a 10/2008. (IV.3.) ök. rendelet 7.§-a, hatályos 2008. április 15-től.

[72]

Módosította a 17/2007. (VI.25.) ök. rendelet 10.§-a, hatályos 2007. június 25-től.

[73]

Módosította a 17/2007. (VI.25.) ök. rendelet 10.§-a, hatályos 2007. június 25-től.

[74]

Módosította a 37/2014. (XII.18.) önkormányzati rendelet 11.§-sa, hatályos 2014. december 19-től.

[75]

Módosította a 27/2005. (IX.30.) ök. rendelet 18.§-a, hatályos 2005. október 1-től.

[76]

Módosította a 17/2007. (VI.25.) ök. rendelet 11.§-a, hatályos 2007. június 25-től.

[77]

Módosította a 17/2007. (VI.25.) ök. rendelet 11.§-a, hatályos 2007. június 25-től.

[78]

Módosította a 17/2007. (VI.25.) ök. rendelet 11.§-a, hatályos 2007. június 25-től.

[79]

Módosította a 24/2011. (V.5.) önkormányzati rendelet 1.§-a, hatályos 2011. május 6-tól.

[80]

Módosította a 37/2014. (XII.18.) önkormányzati rendelet 11.§-sa, hatályos 2014. december 19-től.

[81]

Módosította a 27/2008. (XII.22.) ök. rendelet 3.§-a, hatályos 2008. december 22-től.

[82]

Új 15.§-sal kiegészítette a 10/2008. (IV.3.) ök. rendelet 8.§-a, hatályos 2008. április 15-től.

[83]

Hatályon kívül helyezte a 17/2011. (IV.11.) önkormányzati rendelet 10. § (3) bekezdése 2011. április 12-től l.

[84]

Módosította a 37/2014. (XII.18.) önkormányzati rendelet 11.§-sa, hatályos 2014. december 19-től.

[85]

Az új címmel kiegészítette a 35/2009. (XII. 22.) ök. rendelet 3. §-a, hatályos 2010. 01. 01-től.

[86]

Kiegészítette a 35/2009. (XII. 22.) ök. rendelet 3. §-a, hatályos 2010. 01. 01-től.

[87]

Módosította a 25/2015. (VI.1.) önkormányzati rendelet 16.§-a, hatályos 2015. július 1-től.

[88]

Módosította a 25/2015. (VI.1.) önkormányzati rendelet 16.§-a, hatályos 2015. július 1-től.

[89]

Módosította a 16/2014.(V.9.) önkormányzati rendelet 4. §-sa, hatályos 2014. május 10-től.

[90]

Módosította a 25/2015. (VI.1.) önkormányzati rendelet 16.§-a, hatályos 2015. július 1-től.

[91]

(6) bekezdéssel kiegészítette a 16/2014.(V.9.) önkormányzati rendelet 5. §-sa, hatályos 2014. május 10-től.

[92]

Módosította a 27/2005. (IX.30.) ök. rendelet 20.§-a, hatályos 2005. október 1-től.

[93]

Hatályon kívül helyezte a 10/2006. (III.30.) ök. rendelet 17.§-a, hatályos 2006. március 31-től.

[94]

Módosította a 16/2014.(V.9.) önkormányzati rendelet 6. §-sa, hatályos 2014. május 10-től.

[95]

Módosította a 25/2015. (VI.1.) önkormányzati rendelet 16.§-a, hatályos 2015. július 1-től.

[96]

Módosította a 25/2015. (VI.1.) önkormányzati rendelet 16.§-a, hatályos 2015. július 1-től.

[97]

Módosította a 16/2014.(V.9.) önkormányzati rendelet 7. §-sa, hatályos 2014. május 10-től.

[98]

Módosította a 8/2015. (II.27.) önkormányzati rendelet 3.§-sa, hatályos 2015. február 28-tól.

[99]

Módosította a 8/2015. (II.27.) önkormányzati rendelet 4.§-sa, hatályos 2015. február 28-tól.

[100]

Módosította a 16/2014.(V.9.) önkormányzati rendelet 9. §-sa, hatályos 2014. május 10-től.

[101]

Módosította a 8/2015. (II.27.) önkormányzati rendelet 4.§-sa, hatályos 2015. február 28-tól.

[102]

Módosította a 27/2007. (XII. 21.) ök. rendelet 6. §-a, hatályos 2008. január 1-től.

[103]

Módosította a 17/2011.(IV.11.) önkormányzati rendelet 6. § (1) bekezdése, hatályos 2011. április 12-től.

[104]

Módosította a 8/2015. (II.27.) önkormányzati rendelet 5.§-sa, hatályos 2015. február 28-tól.

[105]

Módosította a 8/2015. (II.27.) önkormányzati rendelet 5.§-sa, hatályos 2015. február 28-tól.

[106]

Módosította a 17/2011.(IV.11.) önkormányzati rendelet 6. § (2) bekezdése, hatályos 2011. április 12-től.

[107]

Módosította a 16/2014.(V.9.) önkormányzati rendelet 13. §-sa, hatályos 2014. május 10-től.

[108]

Módosította a 27/2005. (IX.30.) ök. rendelet 22.§-a, hatályos 2005. október 1-től.

[109]

Módosította a 16/2014.(V.9.) önkormányzati rendelet 14. §-sa, hatályos 2014. május 10-től.

[110]

Hatályon kívül helyezte a 27/2005. (IX.30.) ök. rendelet 45.§-a, hatályos 2005. október 1-től.

[111]

Módosította a 10/2008. (IV.3.) ök. rendelet 14.§-a, hatályos 2008. április 15-től.

[112]

Módosította a 10/2008. (IV.3.) ök. rendelet 15.§-a, hatályos 2008. április 15-től.

[113]

23/A. §-sal kiegészítette a 16/2014.(V.9.) önkormányzati rendelet 15. §-sa, hatályos 2014. május 10-től.

[114]

Módosította a 10/2008. (IV.3.) ök. rendelet 16.§-a, hatályos 2008. április 15-től.

[115]

Módosította a 17/2011.(IV.11.) önkormányzati rendelet 7. §-a, hatályos 2011. április 12-től.

[116]

Módosította a 37/2014. (XII.18.) önkormányzati rendelet 11.§-sa, hatályos 2014. december 19-től.

[117]

Módosította a 27/2007. (XII. 21.) ök. rendelet 7. §-a, hatályos 2008. január 1-től.

[118]

Módosította a 27/2007. (XII. 21.) ök. rendelet 17. §-a, hatályos 2008. január 1-től.

[119]

Hatályon kívül helyezte a 27/2007. (XII. 21.) ök. rendelet 17. §-a, hatályos 2008. január 1-től.

[120]

Hatályon kívül helyezte a 27/2007. (XII. 21.) ök. rendelet 17. §-a, hatályos 2008. január 1-től.

[121]

Hatályon kívül helyezte a 27/2007. (XII. 21.) ök. rendelet 17. §-a, hatályos 2008. január 1-től.

[122]

d) ponttal kiegészítette a 27/2005. (IX.30.) ök. rendelet 29.§-a, hatályos 2005. október 1-től.

[31] Hatályon kívül helyezte a 27/2007. (XII. 21.) ök. rendelet 17. §-a, hatályos 2008. január 1-től.

[123]

Módosította a 37/2014. (XII.18.) önkormányzati rendelet 11.§-sa, hatályos 2014. december 19-től.

[124]

Módosította a 37/2014. (XII.18.) önkormányzati rendelet 11.§-sa, hatályos 2014. december 19-től.

 

Módosította a 27/2005. (IX.30.) ök. rendelet 31.§-a, hatályos 2005. október 1-től.

 

Módosította a 10/2006. (III.30.) ök. rendelet 6.§-a, hatályos 2006. március 31-től.

 

(9) bekezdéssel kiegészítette a 27/2005. (IX.30.) ök. rendelet 32.§-a, hatályos 2005. október 1-től.

[125]

Módosította a 37/2014. (XII.18.) önkormányzati rendelet 11.§-sa, hatályos 2014. december 19-től.

[126]

Módosította a 37/2014. (XII.18.) önkormányzati rendelet 11.§-sa, hatályos 2014. december 19-től.

 

Az alcímet módosította a 10/2008. (IV.3.) ök. rendelet 18.§-a, hatályos 2008. április 15-től.


 

Módosította a 10/2008. (IV.3.) ök. rendelet 18.§-a, hatályos 2008. április 15-től.

 

Hatályon kívül helyezte a 10/2008. (IV.3.) ök. rendelet 29.§-a, hatályos 2008. április 15-től.

 

Módosította a 10/2006. (III.30.) ök. rendelet 7.§-a, hatályos 2006. március 31-től.

 

Módosította a 10/2006. (III.30.) ök. rendelet 8.§-a, hatályos 2006. március 31-től.

 

Módosította a 10/2008. (IV.3.) ök. rendelet 19.§-a, hatályos 2008. április 15-től.

 

Módosította a 27/2007. (XII. 21.) ök. rendelet 8. §-a, hatályos 2008. január 1-től.

 

Módosította a képviselő-testület 2003. (IX.24.) ülése, hatályos 2003. október 1-től.

 

(3) bekezdéssel kiegészítette a 27/2005. (IX.30.) ök. rendelet 34.§-a, hatályos 2005. október 1-től.

 

39/A.§-sal kiegészítette a 10/2008. (IV.3.) ök. rendelet 20.§-a, hatályos 2008. április 15-től.

 

Módosította a 10/2008. (IV.3.) ök. rendelet 21.§-a, hatályos 2008. április 15-től.

 

Módosította a 35/2009. (XII. 22.) ök. rendelet 4. §-a, hatályos 2010. 01. 01-től.

 

Módosította a 35/2009. (XII. 22.) ök. rendelet 5. §-a, hatályos 2010. 01. 01-től.

 

Módosította a 37/2014. (XII.18.) önkormányzati rendelet 11.§-sa, hatályos 2014. december 19-től.

[127]

Módosította a 37/2014. (XII.18.) önkormányzati rendelet 11.§-sa, hatályos 2014. december 19-től.

 

Az alcímet módosította a 10/2006. (III.30.) ök. rendelet 9.§-a, hatályos 2006. március 31-től.

 

Módosította a 10/2008. (IV.3.) ök. rendelet 22.§-a, hatályos 2008. április 15-től.

[128]

Hatályon kívül helyezte a 25/2015. (VI.1.) önkormányzati rendelet 16.§-a 2015. július 1-től.

[145]

  Hatályon kívül helyezte a 10/2006. (III.30.) ök. rendelet 17.§-a, hatályos 2006. március 31-től.

[146]

Módosította a 10/2006. (III.30.) ök. rendelet 15.§-a, hatályos 2006. március 31-től.

[147]

Módosította a 25/2015.(VI.1.) önkormányzati rendelet 16. §-sa, hatályos 2015. július 1-től.

[148]

(3) bekezdéssel kiegészítette a 27/2007. (XII.21.) ök. rendelet 11. §-a, hatályos 2008. január 1-től.

[149]

Módosította a 37/2012. (X.11.) önkormányzati rendelet 2.§-a, hatályos 2012. október 12-től.

[150]

(2a) bekezdéssel kiegészítette a a 37/2012. (X.11.) önkormányzati rendelet 3.§-a, hatályos 2012. október 12-től.

[151]

Módosította a 10/2008. (IV.3.) ök. rendelet 25.§-a, hatályos 2008. április 15-től.

[152]

Módosította a 10/2008. (IV.3.) ök. rendelet 25.§-a, hatályos 2008. április 15-től.

[153]

Módosította a 37/2014. (XII.18.) önkormányzati rendelet 11.§-sa, hatályos 2014. december 19-től.

[154]

Hatályon kívül helyezte a 10/2006. (III.30.) ök. rendelet 17.§-a, hatályos 2006. március 31-től.

[155]

5./-10./ számozást 6./-11./ -re átszámozta és az új 5./ ponttal kiegészítette a 17/2011. (IV.11.) önkormányzati rendelet 9. §-a, hatályos 2011. április 12-től.

[156]

Módosította a 10/2008. (IV.3.) ök. rendelet 26.§-a, hatályos 2008. április 15-től.

[157]

Módosította a 17/2007. (VI.25.) ök. rendelet 17.§-a, hatályos 2007. június 25-től.

[158]

5./ ponttal kiegészítette a 27/2007. (XII.21.) 12.§-a, hatályos 2008. január 1-től.

[159]

Kiegészítette a 10/2008. (IV.3.) ök. rendelet 26.§-a, hatályos 2008. április 15-től.

[160]

Kiegészítette a 27/2008. (XII.22.) ök. rendelet 5.§-a, hatályos 2008. december 22-től.

[161]

Hatályon kívül helyezte a 25/2015. (VI.1.) önkormányzati rendelet 16.§-a 2015. július 1-től.

[162]

Hatályon kívül helyezte a 10/2006. (III.30.) ök. rendelet 17.§-a, hatályos 2006. március 31-től.

[163]

Hatályon kívül helyezte a 10/2006. (III.30.) ök. rendelet 17.§-a, hatályos 2006. március 31-től.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!