nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Szilvásvárad Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2015. (II.20.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2015-05-05 -tól
Szilvásvárad Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2015. (II.20.) önkormányzati rendelete
a szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény helyi végrehajtási szabályairól

Szilvásvárad Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 25. § (3) b) pontjában, 26.§, 33.§ (7) bekezdésében, 37.§ (1) d) pontjában, 37/A.§ (3) bekezdésében, 38.§ (9) bekezdésében, 45.§ (1) bekezdésében, 50.§ (3) bekezdésében, 132. § (4) bekezdés a) és g) pontjában biztosított felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:


 I. fejezet

Általános rendelkezések

1. §


A rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza a helyi önkormányzat által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit.


Eljárási szabályok

2. §


A szociális ellátások

  1. iránti kérelmet a kérelmező az Önkormányzati Hivatalhoz az e célra rendszeresített igénylőlapon nyújthatja be, illetve szóban is előterjesztheti, amelyről jegyzőkönyvet kell készíteni, illetve gondoskodni kell az igénylőlap kitöltéséről.
  2. hivatalból is megállapíthatóak, amennyiben azt a rászoruló részére más személy, vagy szerv kezdeményezi. Azonban ez esetben is gondoskodni kell az e célra rendszeresített igénylőlapok kitöltéséről és a szükséges igazolások beszerzéséről.

3. §

(1) A szociális ellátások iránti kérelmek benyújtásához rendszeresített igénylőlapon települési támogatás iránti kérelem esetén a rendelet 1. számú mellékletében meghatározott formanyomtatványt kell érteni, s a kérelmekhez a jövedelmi adatokról szóló igazolásokon (nyugdíj esetén a nyugdíjas szelvény és nyugdíjas igazolvány) felül

a) lakhatási támogatásra vonatkozó kérelem esetén csatolni szükséges

aa)  lakás nagyságáról szóló hitelt érdemlő igazolást,

bb) a kérelmező a bejelentett lakóhelyének vagy tartózkodási helyének megfelelő címre és nevére szóló bármely 2 hónapnál nem régebbi közüzemi számlát,

cc) a lakásban tartózkodás jogcímének igazolása.

b) gyógyszertámogatásra vonatkozó kérelem esetén csatolni szükséges a kérelmező kérelem benyújtását megelőző háromhavi gyógyszerköltségéről szóló háziorvosi vagy szakorvosi igazolást.

c) rendkívüli települési támogatásra vonatkozó kérelem esetén csatolni szükséges a kérelem indokául szolgáló tényekre, körülményekre vonatkozó, azokat alátámasztó dokumentumot, így például gyógyszertámogatásra vonatkozó támogatás iránti kérelemhez szakorvos, vagy háziorvos igazolását a kérelmező rendszeres gyógyszer-költségeiről, tartós betegség esetén szakorvosi vagy háziorvosi igazolást vagy kórházi zárójelentést;

d) temetési segélyre vonatkozó kérelem esetén csatolni szükséges a halotti anyakönyvi kivonat fénymásolatát, és eredeti temetési számlát.

[1]e) gyermeknevelési támogatásra vonatkozó kérelem esetén csatolni szükséges a kérelem indokául szolgáló tényekre, körülményekre vonatkozó, azokat alátámasztó dokumentumot, így különösen 

ea) tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolást,

eb) oktatási intézmény igazolását a nappali oktatás munkarendje szerint fennálló tanulói vagy hallgatói jogviszonyról.


(2) Jövedelem számításánál az Sztv. 10. § (2) bekezdésében foglaltakat kell figyelembe venni.


(3) A rendszeres szociális ellátásban részesülő köteles bejelenteni a változás bekövetkezését követő 15 napon belül minden olyan változást, amely a pénzellátás folyósítását érinti, vagy kizárja.    


(4) Az Önkormányzati Hivatal az adatokat köteles bizalmasan kezelni és azokat kizárólag a felhatalmazásnak megfelelő célra felhasználni.


(5) Az Önkormányzati Hivatal köteles a kérelmező által benyújtott igazolások, adatok valódiságát vizsgálni, illetve – ha szükségesnek látja – előre be nem jelentett környezettanulmányt (helyszíni szemlét) készíthet.


(6) A 6 hónapon belül készült környezettanulmány ismételten felhasználható.


(7) a) Az e rendeletben és az Sztv-ben meghatározott feltételek hiányában vagy azok  megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt pedig kötelezni kell:

aa) a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére,   

ab) a természetben nyújtott szociális ellátás esetén a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére,

ac) a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás esetén az intézményi térítési díj teljes összegének megfizetésére.


b) Ha a helyi önkormányzat képviselő-testülete, illetve átruházott hatáskörében a polgármester a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét – amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné – méltányosságból

ba) elengedheti,
bb) csökkentheti,
bc) részletekben fizettetheti meg.



4. §

(1) Szociális hatáskörök gyakorlása:

A szociális ellátások tekintetében a Sztv.-ben és az e rendeletben megállapított önkormányzati szociális feladat- és hatásköröket Szilvásvárad Község Önkormányzatának Képviselő-testülete – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a (3) bekezdés a) pontjában és a (4) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint a polgármesterre valamint a Szociális és Egészségügyi Bizottságra ruházza át.


(2) A képviselő-testület hatásköre:

a) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások intézményi térítési díjának megállapítása.

b) Elbírálja a polgármester, illetve a Szociális és Egészségügyi Bizottság által első fokon meghozott döntések ellen benyújtott fellebbezéseket.


(3) A polgármester hatásköre:

a) A Képviselő- testület a polgármesterre ruházza át az Sztv.-ben és e rendeletben megállapított alábbi hatásköreinek gyakorlását:

aa) dönt a krízistámogatás odaítéléséről,

ab) dönt a temetési segély odaítéléséről,

ac) dönt a hajléktalanok átmeneti ellátásáról.

b) A polgármester az Sztv.-ben biztosított saját hatáskörében engedélyezi a köztemetést.

c) Intézkedik az a) és b) pontokban meghatározott, jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátások megtérítéséről.


(4) A Szociális és Egészségügyi Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) hatásköre:

A Bizottság – a Sztv.-ben és az e rendeletben foglalt feltételek szerint –

a) Dönt a települési támogatás, ezen belül

aa) lakhatási támogatás,

ab) gyógyszertámogatás,

ac) gyermeknevelési támogatás,

ad) rendkívüli települési támogatás odaítéléséről.

b) Intézkedik az a) pontba foglalt jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátások megtérítéséről.


II. fejezet

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások


Aktív korúak ellátása


5. §[2]



Települési támogatások

6. §

Az települési támogatás adható

  1. lakhatáshoz kapcsolódó kiadások támogatása (lakhatási támogatás),
  2. gyógyszerkiadások viseléséhez kapcsolódó támogatás (gyógyszertámogatás),
  3. gyermekneveléssel kapcsolatos kiadások támogatás (gyermeknevelési támogatás),
  4. temetési segély,
  5. rendkívüli települési támogatás,
  6. krízistámogatás

formájában.


Lakhatási támogatás

7. §

(1) A lakhatási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás.


(2) A lakhatási támogatást elsősorban a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.


(3) Lakhatási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén annak 200 %-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona, feltéve, hogy a lakásfenntartási kiadások meglétét a kérelmező a bejelentett lakóhelyének vagy tartózkodási helyének megfelelő címre és nevére szóló bármely 2 hónapnál nem régebbi közüzemi számlával igazolni tudja. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(3a) A lakhatási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(3b) Ha a háztartás

a) (3a) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

b) (3a) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,

a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(3c) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot, a nevelőszülőt és a hivatásos nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(3d) a megfizetésére vonatkozó dokumentumokkal (számla + befizetésre vonatkozó postai feladóvevény, vagy átutalás bizonylata) kell igazolnia.


(4) A lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összegét az önkormányzat képviselő-testülete – a helyben szokásos ismert költségek alapulvételével – az éves költségvetésről szóló önkormányzati rendeletében határozza meg.


(5) A lakhatási támogatás esetében elismert lakásnagyság

a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,

b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,

c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,

d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,

e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm,

de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.


(6) A lakhatási támogatás egy hónapra jutó összege

a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,

b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja,

de nem lehet kevesebb, mint 2000 forint, és nem lehet több mint 5000 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.


(7) A (6) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:


TM= 0,3- [(J - 0,5 NYM)/NYM] x 0,15


ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.


(8) A lakhatási támogatást legfeljebb hat hónapra lehet megállapítani, a kérelem benyújtása hónapjának első napjától.


(9) Az ellátást minden hónap 5-éig kell folyósítani azzal, hogy a december hónapra tekintettel járó havi rendszeres szociális ellátást december 30-áig kell folyósítani. A megállapítás hónapjára eső támogatás összegét a határozat meghozatalát követő hónap 5. napjáig kell jogosult számára folyósítani.


(10) A lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében a kérelmező vagy jogosult köteles az általa életvitelszerűen lakott lakáshoz vagy házhoz tartozó udvar, kert, a kerítéssel kívül határos közterület, járda, csapadékelvezető árok, áteresz tisztán tartására, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítására.


(11) Amennyiben a lakhatási támogatás iránti kérelmet a Bizottság a (10) bekezdés szerinti okból elutasítja, vagy a megállapított lakhatási támogatást megszünteti, ugyanazon lakásra vonatkozóan a döntés jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül a háztartás egy tagja sem nyújthat be lakhatási támogatás iránti kérelmet.


(12) Lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.


(13) Az (12) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.


(14) E jogcímen települési támogatás nem állapítható meg abban az esetben, ha a kérelmező lakásfenntartási támogatásban részesül.


Gyógyszertámogatás

8. §

(1) Települési támogatás gyógyszertámogatás formájában annak állapítható meg

a) akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő esetén annak 250%-át, továbbá

b) a havi rendszeres gyógyszerköltsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át eléri és

c) az alábbi tartós betegségek valamelyikében szenved:

                ca) daganatos megbetegedés,

                cb) szív- és érrendszeri megbetegedés,

                cc) cukorbetegség,

                cd) asztmatikus megbetegedések.


(2) Az (1) bekezdés alkalmazása során a kérelmező havi rendszeres gyógyszerköltsége a kérelem benyújtását megelőző háromhavi, háziorvos vagy szakorvos által igazolt gyógyszerköltség egyhavi átlaga.


(3) A gyógyszertámogatás egy hónapra jutó összege a (2) bekezdésben foglaltak szerint kiszámított havi rendszeres gyógyszerköltség összegének 50 %-a, amely azonban nem lehet több mint 5000 forint.


(4) A gyógyszertámogatás legfeljebb hat hónapra lehet megállapítani. 


(5) Az ellátást minden hónap 5-éig kell folyósítani azzal, hogy a december hónapra tekintettel járó havi rendszeres szociális ellátást december 30-áig kell folyósítani. A megállapítás hónapjára eső támogatás összegét a határozat meghozatalát követő hónap 5. napjáig kell jogosult számára folyósítani.

(6) E jogcímen települési támogatás nem állapítható meg abban az esetben, ha a kérelmező bármilyen jogcímen közgyógyellátásban részesül.


Temetési segély

9. §

(1) Települési támogatás temetési segély formájában annak állapítható meg, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra kötelezett hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. Temetési segély iránti kérelem elbírálására a polgármester jogosult.



(2) Temetési segélyre jogosult az az eltemettető,

a) akinek családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át, továbbá

b) aki hadigondozásról szóló 1994. évi LXV. törvény 16.§-a alapján nem részesült temetési hozzájárulásban.


(3) A temetési segély mértéke – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – legalább a helyben szokásos legolcsóbb temetés – melynek költsége 120.000 Ft – 10 %-a, azaz 12.000 Ft.


(4) A temetési segély mértéke:

                   - egyedülálló hozzátartozó esetén: 14.000,- Ft,

                   - amennyiben az elhalt után legalább 1 kiskorú árva gyermeke maradt: 16.000,- Ft,

                   - amennyiben az elhalt után legalább 2 kiskorú árva gyermeke maradt: 18.000,- Ft.


Rendkívüli települési támogatás

10. §

(1) A Bizottság rendkívüli települési támogatást nyújt a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek, családok részére feltéve, hogy családjukban az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedülálló esetén annak 200 %-át.


(2) A (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, amennyiben a kérelmező családjában az egy főre eső jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori összegének az ott meghatározott mértékét, de nem haladja meg annak 250 %-át, a rendkívüli települési támogatást akkor lehet megállapítani, ha a kérelmező esetében az alábbi – különös méltánylást érdemlő – indokok legalább egyike fennáll:

  1. tartós, legalább 1 hónap időtartamot meghaladó betegség,
  2. gyógyászati segédeszköz, gyógyszer beszerzés, gyógykezelés, amennyiben a kérelmező közgyógyellátásra vagy gyógyszertámogatásra nem jogosult,
  3. baleset,
  4. elemi kár.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben megjelölt támogatások összege esetenként legalább 1000 Ft, legfeljebb azonban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 50%-ának megfelelő összeg; a (2) bekezdésben foglalt körülmények fennállása esetén legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 200%-ának megfelelő összeg.


Krízistámogatás

11. §

A polgármester krízistámogatásban részesíti azt a személyt, aki a rendkívüli települési támogatás megállapítási feltételeinek megfelel, és a támogatás azonnali megállapítása személyes körülményeire tekintettel indokolt. 


Gyermeknevelési támogatás

12.§

(1) A Bizottság gyermekneveléssel kapcsolatos kiadások támogatását (gyermeknevelési támogatás) állapítja meg a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő család részére, akik családjukban a gyermek(ek) ellátásáról más módon nem tudnak gondoskodni, illetve az alkalmanként jelentkező többletkiadások – különösen a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának  előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, betegség vagy iskoláztatás, vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt – miatt anyagi segítségre szorulnak, feltéve, hogy családjukban az egy főre eső jövedelem nem haladja meg

a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át:

aa) ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy

ab) ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy

ac) ha a nagykorúvá vált gyermek megfelel a Gyvt. 20. § (3) vagy (4) bekezdésében foglalt feltételeknek;

b) az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-át a ba) pont alá nem tartozó esetben.


(2) A gyermeknevelési támogatás egyszeri összege legalább 3000 forint, legfeljebb 7000 forint.



III. fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások


Köztemetés

13. §

(1) A polgármester köteles gondoskodni azon személyek közköltségén történő eltemettetéséről, akinek halálesete az illetékességi területen következett be, és akinek nincs vagy nem lelhető fel tartásra köteles hozzátartozója, vagy fellelhető ugyan, de az eltemetetésről nem gondoskodik.


(2) Közköltségen történő eltemetésről a helyben szokásos legolcsóbb szertartás szerint kell eljárni, lehetőség szerint figyelembe véve az elhalt felekezeti hovatartozását.


(3) A költségcsökkentés érdekében az Önkormányzat köztemetés lebonyolítására, a közölt feladatok elvégzésére (sírásás, temetés stb.) közmunkásokat biztosít.


(4) A polgármester egyedi esetekben kérheti az egyházak közreműködését a temetési szertartás térítésmentes lebonyolítására.


(5) Ha az elhalt utolsó lakóhelye, illetve az eltemetésre köteles személy vagy az örökösök kiléte megállapításra kerül, úgy a temetési költség megtérítésére az alábbi intézkedéseket haladéktalanul meg kell tenni:

- az utolsó lakóhely szerinti önkormányzattól a köztemetés költségeit visszaigényelni, ennek hiányában,

- a költségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenteni, vagy

- az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezni.


(6) Ha az elhaltnál értéket képviselő ingóság (óra- ékszer, biztosítási kötvény, készpénzt, stb.) található, úgy arról tételes leltárt kell készíteni és az ingóság megőrzéséről – a jogosult részére történő átadásig – gondoskodni kell.


IV.  Fejezet

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások


14.§

(1) A helyi önkormányzat a személyes gondoskodás keretébe tartozó következő alapellátásokat biztosítja:

a) szociális étkeztetés,

b) házi segítségnyújtás,

c) tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek nappali ellátása

d) családsegítés.


(2) Az ellátások igénybevételére vonatkozólag – (4) bekezdésben foglaltak kivételével – az Sztv. rendelkezései az irányadóak. 


(3) Az ellátások igénylése külön jogszabályban foglalt kérelemnyomtatványon, az ott előírt mellékletek csatolásával terjeszthető elő.


(4) Az ellátások iránti kérelmet az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani. Az ellátás biztosításáról az intézmény vezetője az intézmény adott ellátására vonatkozó szakmai programjának megfelelően dönt.


(5) Az ellátások igénybevételéért fizetendő intézményi térítési díjakat, az igénybe vehető kedvezményeket a Képviselő-testület külön rendeletben szabályozza. A személyi térítési díjat a külön rendeletben foglaltak figyelembevételével az intézményvezető állapítja meg és szedi be.


V. Fejezet

Záró rendelkezések


15. §

(1) Ezen rendelet 2015. március 01. napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban – az települési támogatásra vonatkozó rendelkezések kivételével – a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.     


(2) A rendelet hatálybalépésével egyidőben hatályát veszti a Szilvásvárad Község Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény helyi végrehajtási szabályairól szóló 10/2013.(XII.31.) önkormányzati rendelete.




Szilvásvárad, 2015. február 16.




                Dobosné dr. Kvesztár Henrietta sk.                                                Szaniszló László sk.

                                  jegyző                                                                              polgármester





Záradék:

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 51. § (2) bekezdése alapján a rendelet 2015. február 20. napján kihirdetésre került.


Szilvásvárad, 2015. február 20.                                                                         Dobosné dr. Kvesztár Henrietta

                                                                                                                                              jegyző



[1]

Módosította a 12/2015.(V.5.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatály: 2015. május 5. 

[2]

Hatályon kívül helyezte a 12/2015.(V.5.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatálytalan. 2015. május 5.


Csatolmányok

Megnevezés méret
1.sz.mell. az 5/2015.(II.20.) önkormányzati rendelethez
37.04 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!