nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2011. (III. 25.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
Hatályos:2015-05-12 - 2016-10-03
GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2011. (III. 25.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONÁRÓL ÉS A VAGYONGAZDÁLKODÁS SZABÁLYAIRÓL

[2] Gyöngyöstarján Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (1) bekezdés c) pontjában, 5. § (4) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:


A RENDELET HATÁLYA


1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Gyöngyöstarján Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő, illetve tulajdonába kerülő

a) ingatlan és ingó vagyonra, valamint vagyoni értékű jogokra (továbbiakban: ingatlan és ingó vagyon), 

b) [5] tagsági jogot megtestesítő értékpapírokra, a kárpótlási jegyekre és gazdasági társaságban az Önkormányzatot megillető egyéb társasági részesedésekre (továbbiakban: portfólió vagyon).

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya az Önkormányzat költségvetési szerveinek működési célú pénzeszköz átvételével kapcsolatos döntésre.


AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA


2. § [2] (1) Az önkormányzat vagyona rendeltetése szerint törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.

(2) Az önkormányzat törzsvagyona a kötelező önkormányzati feladat-és hatáskör ellátására szolgáló vagyon, amelyet a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani.


(3) Törzsvagyon körébe tartozó tulajdon forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes.

a) forgalomképtelen: nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott szempontok alapján a rendelet 1. mellékletében meghatározott vagyon,

b) korlátozottan forgalomképes: nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott szempontok alapján a rendelet 3. mellékletében meghatározott ingatlanvagyon.

(4) Az önkormányzat tulajdonában álló vagyonelemek közül nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként forgalomképtelen törzsvagyonnak minősül a rendelet 2. mellékletében meghatározott vagyon, amely vagyon elidegenítési és – vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével – terhelési tilalom, valamint osztott tulajdon létesítésének tilalma alatt áll.

(5) A (3) bekezdés a)-b) pontban és a (4) bekezdésben fel nem sorolt önkormányzati vagyon forgalomképes (a forgalomképes ingatlanvagyont a 4. melléklet tartalmazza). 

(6) A vagyonleltár a zárszámadási rendelet mellékletét képezi.


AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYON HASZNOSÍTÁSA


3. § (1) Az önkormányzati vagyon hasznosításának célja az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak hatékony és eredményes ellátása.

(2) E rendelet alkalmazásában a hasznosítás, különösen az egyes vagyontárgyak használata a következőket jelenti: bérbe-, használatba – vagyon haszonbérletbe adás, illetve a feladatok ellátásához nem szükséges esetleges elidegenítése.


4. § [2] (1) A költségvetési szervek részére a Képviselő-testület a működéséhez szükséges vagyon használati jogát a feladat ellátásához szükséges mértékben biztosítja.

(2) A költségvetési szervek a tulajdonostól elvárható gondossággal jogosultak és kötelesek a vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, a vagyonhoz fűződő közterhek viselésére.

(3) [4] A költségvetési szervek használatában levő vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartását és adatszolgáltatását a Gyöngyöstarjáni Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal) látja el, a feladatok ellátásáért a jegyző felelős. A feladatellátás során az intézményvezetők kötelesek együttműködni a Hivatallal, e kötelezettségük megszegéséért fegyelmi felelősséggel tartoznak.

(4) A költségvetési szerv köteles a szervezet használatában levő önkormányzati vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartására, leltározására, adatszolgáltatásra. Vagyonkimutatásukat minden tárgyévet követő év január 31. napjáig kötelesek megküldeni a jegyző részére.


5. § [2] (1) A tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja, a tulajdonosi jogok gyakorlását a (2) és (3) bekezdésben foglaltak szerint engedi át.

(2) A tulajdonosi jogokat a polgármester gyakorolja:

a) a 7. § (3) bekezdésben foglalt jogügyletek esetén,

b) az önkormányzat tulajdonában álló ingatlan vagy helyiség 5 évet nem meghaladó időtartamú hasznosítása (bérbeadása) esetén.

(3) A tulajdonosi jogokat a költségvetési szerv vezetője gyakorolja:

a) selejtezett ingóságok értékesítése esetén,

b) a költségvetési szerv használatában álló ingatlan vagy helyiség 5 évet nem meghaladó időtartamú hasznosítása (bérbeadása) esetén.

(4) [5] A költségvetési szerv vezetője vagy a nemzeti vagyon használója a közfeladat ellátása érdekében használt önkormányzati tulajdonú vagyontárgyat ingyenesen a rendelet szabályainak megfelelően, kizárólag közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben hasznosíthatja. Az ellenérték fejében történő hasznosítás esetén a (6) bekezdés rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.

(5) [5]

(6) Amennyiben a hasznosítás időtartama a hat hónapot meghaladja, akkor a hasznosításhoz a polgármester szerződésben rögzített, az öt évet meghaladó illetve a végleges hasznosításhoz a Képviselő-testület határozatban rögzített hozzájárulása szükséges.


6. § (1) Az intézmények a használatukban lévő pénzvagyont – az alapfeladataik sérelme nélkül – gazdasági társaságba, alapítványba csak a képviselő-testület előzetes hozzájárulásával vihetik be.

(2) Az intézmények 50 000 Ft-ot meghaladó értékű eszköz értékesítését vagy selejtezését a polgármester, 100 000 Ft felett a Képviselő-testület hozzájárulásával végezhetik.

(3) [4] Amennyiben az ingó vagyontárgy átszervezés, vagy feladatváltozás miatt a használó intézménynél feleslegessé válik, annak hasznosításáról a Hivatal gondoskodik.


7. § (1) A forgalomképtelen vagyontárgyak tulajdonjogát nem lehet sem ingyenesen, sem visszterhesen átruházni, ezt a vagyont biztosítékul adni, megterhelni, gazdasági társaságba vagy alapítványba bevinni.

(2) A korlátozottan forgalomképes és a forgalomképes vagyontárgyak tulajdonjogának átruházása, gazdasági társaságba vagy alapítványba történő bevitele, biztosítékul adása, vagy egyéb módon történő megterhelésének engedélyezése a (3) és (4) bekezdésben meghatározott kivételektől eltekintve a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik. Ebben az esetben a döntéshez minősített többség szükséges.

(3) [2] A polgármester hatáskörébe tartozik:

a) építési telkek értékesítése a Képviselő-testület határozatában megállapított vételáron,

b) a nettó 200 000 Ft-ot meg nem haladó ingóságok elidegenítése.

(4) [2] A polgármester a (3) bekezdésben rögzített hatáskörében hozott döntéséről a képviselőtestületet a következő ülésen tájékoztatja.

(5) [2]


AZ ÖNKORMÁNYZAT TULAJDONÁBAN LÉVŐ VAGYONTÁRGYAK KARBANTARTÁSA, FELÚJÍTÁSA ÉS AZ ÖNKORMÁNYZATI BERUHÁZÁSOK ESETÉN KÖVETENDŐ ELJÁRÁSI SZABÁLYOK


8. § Az önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyak karbantartása, felújítása és az önkormányzati beruházás esetén a közbeszerzésekről szóló törvény és az Önkormányzat Közbeszerzési Szabályzata szerint kell eljárni.


GAZDASÁGI TÁRSASÁGBAN VALÓ RÉSZVÉTEL


9. § (1) A Képviselőtestület a tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására gazdasági társaságot alapíthat.

(2) Amennyiben a Képviselőtestület olyan gazdasági társaságot alapít, amelynek tevékenysége az önkormányzat ellátási feladatai körébe tartozik, az önkormányzat tulajdonosi aránya 51 %-nál kevesebb nem lehet.

(3) A gazdasági társaságban az önkormányzatot a polgármester képviseli. A polgármester a tag képviseleti meghatalmazásra vonatkozó szabályok szerint jogosult megbízni a képviselőtestület tagját, a jegyzőt.

(4) A gazdasági társaságban az önkormányzat tagsági képviselete a szavazati jog gyakorlásában önálló döntésre jogosít, az (5) bekezdésben foglalt kivétellel.

(5) A Képviselő-testület előzetes hozzájárulása szükséges a (4) bekezdésben szereplő szavazati jog gyakorlásához:

a) gazdasági társulás átalakulása, megszüntetése,

b) az önkormányzat költségvetését terhelő, vagyoni kötelezettséget megállapító döntés,

c) az önkormányzat tagsági jogait érintő döntés,

d) fontosabb személyi ügyek,

e) eredmény felosztása, mérleg elfogadása.


10. § [2]


ZÁRÓ RENDELKEZÉS


11. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezései azonban nem érintik a hatálybalépés előtt megkötött jogügyletek érvényességét.

(2) E rendelet hatálybalépésekor hatályát veszti az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 5/2002. (IV. 19.) rendelet, és az azt módosító 6/2011. (III. 18.) önkormányzati rendelet.



1.) A 9/2011. (III. 25.) számú rendelet kihirdetve: 2011. március 25.

2.) Az 5/2012. (III. 19.) önkormányzati rendelet hatályba lép 2012. március 20-án.
3.) A 22/2012. (XI. 9.) önkormányzati rendelet hatályba lép 2012. november 10-én.
4.) A 8/2013. (IV. 26.) önkormányzati rendelet hatályba lép 2013. május 4-én.
5.) A 9/2013. (VI. 28.) önkormányzati rendelet hatályba lép 2013. június 29-én.
6.) A 13/2013. (VIII. 12.) önkormányzati rendelet hatályba lép 2013. augusztus 13-án.
7.) A 8/2015. (V. 11.) önkormányzati rendelet hatályba lép 2015. május 12-én.




Csatolmányok

Megnevezés méret
1-4. melléklet
64.64 KB
1. melléklet
53.52 KB
2. melléklet
29.58 KB
3. melléklet
28 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!