nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Sárisáp Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2014.(XII.22.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2015-03-17 - 2016-02-22
Sárisáp Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2014.(XII.22.) önkormányzati rendelete
Sárisáp Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Sárisáp Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I.Fejezet


Bevezető rész


1. Általános rendelkezések

  1. §


 (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése Sárisáp Község Önkormányzata

 (2) Az önkormányzat székhelye: 2523 Sárisáp, Fő utca 123.

 (3) a)  Az önkormányzat levelezési címe:          2523 Sárisáp, Fő utca 123.

      b)  Az önkormányzat e-mail címe:                              polgarmester@sarisap.hu

                                                                                                jegyzo@sarisap.hu

                                                                                                hivatal@sarisap.hu

 (4) Az önkormányzat működési területe: Sárisáp község közigazgatási területe

 (5) Sárisáp Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat)             alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását és az             államháztartási szakágazati rend szerinti besorolását e rendelet 1. melléklete             tartalmazza.

  (6) Az önkormányzat a közművelődési feladatait a közösségi színtérként szakfeladaton működtetett Sárisápi Bányász Művelődési Ház útján látja el a 2523 Sárisáp, Malom utca 3. szám alatti telephelyen.


2.§


(1) A képviselő-testület hivatalának neve: Sárisápi Polgármesteri Hivatal

(2) A Hivatal székhelye: 2523 Sárisáp, Fő utca 123.


3.§


(1) A képviselő-testület, a polgármester, a jegyző és a Sárisápi Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: Hivatal) hivatalos kör alakú pecsétjén középen Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat

     olvasható:

     a) Sárisáp Község Önkormányzata

     b) Sárisáp Község Polgármestere

     c) Sárisápi Polgármesteri Hivatal Jegyzője

     d) Sárisápi Polgármesteri Hivatal


4.§


A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és a helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.


II. fejezet


Feladatok és hatáskörök

2. Önként vállalt feladatok

5.§


(1) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni.

Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat.


(2) Az önként vállalt feladatok tekintetében az éves költségvetésben - a fedezet biztosításával egyidejűleg - kell állást foglalni.


3. Hatáskör átruházás

6.§


(1) A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását az 2. mellékletben foglaltak szerint a polgármesterre átruházza.

(2) A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a 3. mellékletben foglaltak szerint a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottságra átruházza.

(3) A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását a 4. mellékletben foglaltak szerint a jegyzőre átruházza.

(4) A képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását az 5. mellékletben foglaltak szerint társulásra átruházza.


III. Fejezet


A képviselő-testület működése

4. A képviselő-testület ülései

7. §


(1) A képviselő-testület munkatervében megjelölt időpontban (továbbiakban: rendes ülés) ülésezik. Ezen kívül alakuló, és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.


(2)  A képviselő-testületi ülések hivatalos helyszíne Sárisápi Polgármesteri Hivatal tanácsterme. A várhatóan nagyobb lakossági érdeklődést mutató napirend tárgyalása esetén a polgármester dönthet arról, hogy esetenként a képviselő-testületi ülés hivatalos helyszíne a Sárisápi Bányász Művelődési Ház.

    

5. A képviselő-testület megalakulása

8. §


(1) A polgármester felkérésére a Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatást ad a polgármester és a helyi önkormányzati képviselők választásának eredményéről.


(2) Az eredmények ismertetése után a képviselői eskütételek és a polgármester eskütétele következnek Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) szerint.


9. §


Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai az alábbiak:

a) az alpolgármester megválasztása,

d) az alpolgármester tiszteletdíjának megállapítása,

c) a bizottsági struktúra kialakítása.


6. A rendes ülés

10. §


A képviselő-testület évente legalább 11 ülést tart, az ülések időpontját a képviselő-testület által meghatározott és elfogadott éves munkaterv tartalmazza.



7. Rendkívüli ülés

11. §


A rendkívüli ülés összehívásának indokát a meghívóban fel kell tüntetni. Sürgős, halasztást nem tűrő esetben el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, ez esetben telefonon, elektronikus levél útján, vagy személyes meghívással is össze lehet hívni a testületi ülést, a sürgősség okát azonban ez esetben is közölni kell.


12. §


(1) Az Mötv. 44.§-ában foglaltakon kívül rendkívüli ülés összehívását kezdeményezheti:

a) polgármester

b) alpolgármester

c) bizottság elnöke

d) jegyző

e) a megválasztott képviselők legalább egynegyede, azaz két fő.


Az indítvány írásban, vagy elektronikus formában a polgármesternél terjeszthető elő.


(2) A rendkívüli ülésen kizárólag az a napirend tárgyalható, amelyet a rendkívüli ülés tartására vonatkozó indítvány megjelölt.

(3) A rendkívüli ülést a kezdeményezéstől számított legkésőbb 5. munkanapon belüli időpontra össze kell hívni.

(4) A rendkívüli ülés összehívásakor a meghívót legalább 24 órával korábban, az összehívás indokának a megjelölésével kell megküldeni.


8. Közmeghallgatás

13.§


(1) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek ill. közérdekű javaslatokat tehetnek.


(2) A közmeghallgatás időpontjáról a képviselő-testület munkatervében rendelkezik. A közmeghallgatás összehívásáról szóló hirdetményt a közmeghallgatás időpontja előtt legalább 10 nappal közzé kell tenni

a) a Hivatal bejárati ajtaján történő kifüggesztéssel,

b) elektronikus formában az önkormányzat honlapján (www.sarisap.hu) történő megjelenítéssel,

c) a kábeltelevízió képújságjában történő megjelenítéssel.


(3) A képviselő-testület a közmeghallgatást a Sárisápi Bányász Művelődési Házban tartja.


(4) A közmeghallgatás képviselő-testületi ülés, így annak levezetésére a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.


9. A képviselő-testület munkaterve

14. §


(1) A munkatervet a polgármester előterjesztésére a képviselő-testület a tárgyévet megelőző év december 31. napjáig fogadja el.


(2) A munkaterv-tervezet összeállításakor javaslattevők:

a) az alpolgármester,

b) a települési képviselők,

c) a képviselő-testület bizottsága,

d) jegyző,

e) önkormányzati intézmények vezetői.


(3) A javaslattevők javaslatukat írásban a tárgyidőszakot megelőző év november 15. napjáig juttatják el a polgármesternek.


15. §


(1) A munkatervet a polgármester állítja össze a beérkezett javaslatok alapján. A figyelembe nem vett javaslatok esetén a képviselő-testület ülésén részletes tájékoztatót tart a figyelembe nem vett javaslatok indokairól.


(2) A munkaterv tartalmi elemei a következők:

a) az ülések tervezett időpontja, napirendje,

b) a napirend előterjesztőjének vagy felelősének neve,

c) a napirend előkészítésében résztvevő megnevezése,

d) a közmeghallgatás időpontja.


10. A meghívó

16. §


(1) A képviselő-testületi ülést írásbeli meghívóval kell összehívni, lehetőség szerint elektronikus levél formájában.


(2) A képviselő-testületi ülés meghívóját és a napirendekhez tartozó előterjesztéseket az érintettek, a technikai feltételek rendelkezésre állása esetén, e-mail címükre kapják meg. Technikai akadályok esetén a meghívót és a napirendekhez tartozó előterjesztések hivatali kézbesítéssel kell a meghívottakhoz eljuttatni.


(3) A képviselő-testület ülésének zavartalan működése érdekében a képviselő és bizottsági tagok kötelesek e-mailjeiket naponta ellenőrizni, valamint szükség esetén a részükre megküldött anyagok titkosságáról gondoskodni.


(4) A meghívó tartalmazza:

a) az ülés helyét, idejét

b) a tervezett írásbeli előterjesztés tárgyának, előterjesztőjének megjelölését, és

c) az ülés típusát.


(5) A rendes ülés meghívóját az ülés előtt 5 nappal, rendkívüli ülés esetén az ülést megelőző nap kell kézbesíteni a képviselők és a meghívottak részére.


(6) Az ülésen tanácskozási joggal meghívottak részére az őket érintő előterjesztéseket kell megküldeni a meghívóval.


(7) Az ülés meghívóját a Hivatal bejárati ajtaján, a község honlapján és a kábeltelevízió képújságjában közzé kell tenni.



11. Az ülésen résztvevő meghívottak köre

17.§


(1) Az ülésre meg kell hívni azokat a személyeket, akiknek a meghívását jogszabály vagy önkormányzati rendelet kötelezővé teszi.


(2) A képviselő-testület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni:

            a) a napirend tárgya szerinti illetékes személyeket

            b) bizottság beszámoltatása esetén a bizottság nem települési képviselő

              tagjait,

            c) önkormányzati intézmények vezetőit

            d) azon személyeket, akik meghívását egy-egy napirendi pont kapcsán a

              polgármester szükségesnek tartja.


IV. Fejezet


A képviselő-testület ülése

12. A képviselő-testület összehívása

18. §


(1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetére a korelnök hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését.

(2) Tartós akadályoztatásnak minősül különösen a 8 napot meghaladó távollét.

(3) A képviselő-testület ülését határozatképtelenség esetén a határozatképtelen ülést követő 8 napon belül ismételten össze kell hívni. A napirendi javaslathoz készült előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni a képviselők részére.

(4) A képviselő-testület az ülés időtartamának elhúzódása esetén dönthet arról, hogy az ülést félbeszakítja és a következő munkanapon a még meg nem tárgyalt napirendek tárgyalását tovább folytatja. Ez esetben nem kell ismételten meghívót küldeni.


19. §


(1) A nyilvános ülésen a képviselő-testület tagjain kívüli személyek (továbbiakban:hallgatóság) a Hivatal tanácstermének jobb és bal oldalán elhelyezett széksorokon foglalhatnak helyet.

(2) A munkaterv szerinti nyílt ülésekről videofelvétel készül, amely vágatlan formában az ülést követő 15. napig a helyi kábeltelevízióban levetítésre kerül.


13. Az ülés vezetése


20.§


(1) Az ülést vezető állandó feladatai az ülés jellegétől függetlenül:

a) az ülés megnyitásakor megállapítja az ülés határozatképességét és azt az ülés teljes időtartam alatt folyamatosan vizsgálja,

b) javaslatot tesz az ülés napirendjére,

c) tárgyalásra bocsátja a napirendi pontokat,

d) minden egyes előterjesztés felett külön-külön vitát nyit,

e) döntésre alkalmas módon összegzi az elhangzott javaslatokat,

f) lezárja a vitát,

g) az előterjesztésben és a vitában elhangzott határozati javaslatokat szavazásra bocsátja,

h) a szavazás eredményének számszerű, pontos megállapítása után a határozat kihirdetése,

i) szünet elrendelése,

j) a tanácskozás rendjének fenntartása,

k) az ülés bezárása.


(2) A polgármester és a képviselők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elnapolását, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását.


(3) Az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, de döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó ügyrendi javaslat az ülés során bármikor tehető.


14. Az előterjesztések rendje


21. §


(1) Az előterjesztés a képviselő-testület feladat és hatáskörének megfelelő döntését igénylő iromány.

(2) Előterjesztést a polgármester, képviselő, a képviselő-testület bizottsága, a jegyző alkothat.

(3) Előterjesztés csak a szakterület szerint illetékes bizottság szakmai és a jegyző törvényességi egyetértésével nyújtható be a képviselő-testület elé.

Az előterjesztés tartalmazza:

a) a címet vagy tárgyat,

b) az előzmények ismertetetését, különös tekintettel a tárgykört érintő korábbi képviselő-testületi döntéseket,

c) a tárgykört érintő jogszabályokat,

d) mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket, összefüggéseket, amelyek lehetővé teszik a minősítést és a döntést indokolják,

e) az egyértelműen megfogalmazott határozati vagy rendeletalkotási javaslatot,

f) a végrehajtásért felelősök megnevezését és a végrehajtás határidejét.


22.§


(1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit, melynek során:

a) a napirend előadója – amennyiben az előterjesztés teljes szövege írásban kiküldésre került – a vita megkezdése előtt szóbeli kiegészítést tehet, ha az új információt  tartalmaz.

b) az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.

c) Az ülésen megjelent választópolgárok a napirendhez kapcsolódva kérdést tehetnek fel és hozzászólhatnak, feltéve, ha számukra a polgármester hozzászólási jogot enged.

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc lehet.

(3) Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 3 percet nem haladhatja meg.

(4) Az idő túllépése esetén a polgármester megvonja a szót a felszólalótól.

(5) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.


23. §


(1) A vita lezárására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra, ezt követően további hozzászólásra nincs lehetőség.

(2) A polgármester a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez további felszólaló nem jelentkezik, vagy a testület a polgármester javaslatára a vita folytatását szükségtelennek tartja.

(3) A vita lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(4) Az előterjesztő és a témában illetékes bizottság elnöke a határozathozatal előtt kaphat még szót.

(5) Bármelyik képviselő, vagy a napirend előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.


15. Sürgősségi indítvány

24.§


(1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés

    meghívójában nem szerepel. A képviselő-testület egyszerű többséggel, soron kívül

    dönt az előterjesztés tárgyában.


(2) A sürgősségi indítvány benyújtásának feltételei:

a) A  sürgősség tényének rövid indokolásával legkésőbb az ülést megelőzően 1 nappal írásban nyújtandó be a polgármesternél.


b) Sürgősségi indítványt nyújthatnak be:

ba) polgármester,

           bb)alpolgármester,

bc) bizottságok elnökei,

bd) képviselő,

be) jegyző.


(3) Ha a képviselő-testület a sürgősségi indítványt nem fogadta el, a sürgősség kérdését – a napirend lezárása után – vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid megindokolására.


(4) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hogy mikor tűzik napirendre.


(5) Ha a képviselő-testület helyt ad a sürgősségi indítványnak, úgy azt a meghívóban szereplő napirendek sorrendje után  tárgyalja meg.


16. A tanácskozás rendje

25.§


(1) Az ülést vezető feladata a tanácskozás rendjének fenntartása. Ennek érdekében a feladata

a) a tanácskozás időtartama alatt mindvégig törekedni  a vita gyors, érdemi eldöntésére,

b) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, vagy sértő kifejezéseket használ, ismételt figyelmeztetést követően megvonja a szót,

c) rendre utasítja azt a személyt, aki a képviselő-testület tagjához, illetve a képviselő-testület üléséhez méltatlan magatartást tanúsít.

(2) Az ülést vezetőnek a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, valamint   velük vitába szállni nem lehet.


26. §


A képviselő-testület ülésének ideje alatt az ülésteremben mobiltelefont használni tilos.


17. Döntéshozatali eljárás

27.§


A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat azok módosításaival együtt egyenként az utolsóként elhangzott javaslattal kezdve bocsátja szavazásra.


28.§


A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.


29.§


(1) A titkos szavazásról a képviselő-testület esetenként dönt.


(2) A titkos szavazás lebonyolítására a képviselő-testület a polgármester javaslatára – nyílt szavazással -  3 tagú szavazatszámláló bizottságot választ a tagjai közül.


(3) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazóhelyiség és urna igénybevételével történik.


(4) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét, majd a szavazás eredményéről a bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet.


(5) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

            a) a szavazás helyét, idejét,

            b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

            c) a szavazás során felmerült rendkívüli körülményeket,

            d)  a szavazás eredményét

     A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.


(6) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni.


(5) A titkos szavazással hozott döntést a polgármester a nyílt ülésen kihirdeti.


30.§


(1) Név szerinti szavazás rendelhető el a képviselő-testület bármely tagja kérelmére. A kérdésben a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.


(2) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a polgármester betűrendben felolvassa az ülésen jelen lévő képviselők nevét, akik a nevük elhangzásakor „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.

A polgármester a szavazatát mindig utolsónak adja le.


(3) A szavazatok összeszámlálásáról az ülésvezető gondoskodik. A névszerinti szavazás tényét és eredményét a testületi ülésről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell.


(4) Az ülést levezető elnök köteles a szavazás eredményét számszerűsítve kihirdetni, valamint a határozat szövegét szó szerint ismertetni.


31.§


Minősített többség szükséges a Mötv. 50.§-ában  meghatározottakon kívül

a) a  gazdasági program elfogadásához,

b) településszerkezeti terv és szabályozási terv elfogadásához,

c) az önkormányzat vagyonával, tulajdonával való rendelkezés esetén 500 ezer Ft értékhatáron felül,

d) hitelfelvételhez,

e) testületi hatáskörök átruházásához,

f) alapítványba és gazdasági társaságba való belépéshez,

g) szószerinti jegyzőkönyv készítéséhez,

h) népi kezdeményezés megtárgyalásához,

i)  titkos szavazás elrendeléséhez.


18. A képviselő-testület határozata

32.§


(1) A határozatokról a jegyző évenként sorszám szerinti nyilvántartást vezet.

(2) A határozatokat a jegyző a jegyzőkönyv elkészítését követő 8 napon belül megküldi a végrehajtásért felelős személyeknek.


(3) A végrehajtásért felelős személyek lehetnek

            a) polgármester,

            b) alpolgármester,

            c) a bizottság elnöke,

            d) jegyző.


19. Kérdés, interpelláció

33.§


(1) A képviselő a képviselő-testület ülésén – a napirendek lezárása után – a:

            a) polgármestertől,

            b) alpolgármestertől

            c) az önkormányzati bizottságok elnökeitől,

            d) a jegyzőtől

            feladatkörükbe tartozó ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat), amelyre az ülésen

– vagy legkésőbb 15 napon belül írásban - érdemi választ kell adni.

Ha az interpellált írásban ad választ, válaszát minden képviselőhöz el kell juttatni.

Elfogadásáról azonban ekkor is a következő testületi ülésen kell dönteni.


 (2) Ha az interpelláló képviselő az ülésen nincs jelen, az interpellációt elnapoltnak kell tekinteni.


(3) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik. Amennyiben a választ az előterjesztő nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

Ha a képviselő-testület sem fogadja el a választ, a további vizsgálattal bizottságot kell megbízni.


(4) A képviselő-testület az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot is elrendelhet, amelynek elvégzésével bizottságot bízhat meg. A bizottság külső szakértőket is felkérhet. A vizsgálatba be kell vonni az interpelláló képviselőt.


20. A tanácskozás rendjének fenntartása

34.§


(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:

            a) a tanácskozás időtartama alatt mindvégig törekedni kell a vita gyors, érdemi

               eldöntésére,

b)figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától vagy sértő

kifejezéseket használ, ismételt figyelmeztetést követően megvonja a szót,

            c) rendre utasítja azt a személyt, aki a képviselő-testület tagjához, illetve a

                 képviselő-testület üléséhez méltatlan magatartást tanúsít,

            d) tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a vita folyamatos rendjét

               ellehetetlenítő esemény következtében a polgármester – ha ismételt

               figyelmeztetései sem járnak eredménnyel – felfüggeszti az ülést.



(2) A nyilvános ülésen megjelent választópolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezi.


(3) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.


21. Személyes érintettség

35.§


(1) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására - annak ismertté válását követően azonnal - a képviselő-testület ügyrendi vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása a Pénzügyi és Településfejlesztési  Bizottság hatáskörébe tartozik.


(2) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.


(3) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. A képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.


22. A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve és a nyilvánosság biztosítása

36.§


(1) A jegyzőkönyv hangfelvétel alapján egy eredeti példányban készül, mely elektronikus dokumentumként elektronikus úton megküldésre kerül a Kormányhivatalnak, majd ez a példány a jegyzőnél kerül évenként összefűzve tárolásra.


(2) A napirendi pont zárt ülésen való tárgyalásáról egy példányban külön jegyzőkönyvet kell készíteni, a jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok megtartásával. A zárt ülés jegyzőkönyvét elkülönítetten kell kezelni, betekintésre csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező személyek jogosultak.


(3) A jegyzőkönyvben csak a szóbeli előterjesztéssel érintett napirendi pontok tartalmát kell kivonatosan rögzíteni. Az írásos előterjesztéssel érintett napirendek tartalmát nem kell a jegyzőkönyvben körülírni.


(4) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és a mellékleteit, valamint a jelenléti ívet.

A jegyző a jogszabálysértésre vonatkozó észrevételét – a felterjesztéskor – csatolja a jegyzőkönyvhöz.


(5) A nyílt ülés jegyzőkönyvébe történő betekintést a jegyzőnél lehet kezdeményezni.


(6) A jegyzőkönyvet a Hivatalban ügyfélfogadási időben lehet megtekinteni.


(7) A jegyzőkönyv oldalait – a mellékletek nélkül – folyamatos sorszámozással kell ellátni és a lapokat olyan módon összefűzni, hogy az okirat sérelme nélkül ne legyen megbontható.


37. §


(1)    A Képviselő-testület munkaterv szerinti nyílt üléseiről videofelvétel készül.

(2) A videofelvétel vágatlan formában az ülést követő 15. napig a helyi kábeltelevízióban levetítésre kerül.


23. Az önkormányzati rendeletalkotás

38.§


(1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

            a) polgármester,

            b) alpolgármester,

            c) képviselő,

            d) önkormányzati bizottság elnöke,

            e) jegyző.


(2) A kezdeményezést írásban a polgármesterhez kell benyújtani, aki azt a képviselő-testület következő ülésén köteles előterjeszteni.


(3) A rendelet-tervezet előkészítése során:

            a) A képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek 

              előkészítésénél – elveket, szempontokat állapít meg.

            b) A tervezetet a jegyző készíti el, szükség esetén az illetékes bizottság

               bevonásával.


(4) A rendelet-tervezet véleményezésének formái:

            a) a szabályozandó tárgy szerint érintett szervek, szakemberek véleményét

               meg kell kérni,

           b) a lakosság széles rétegeinek jogait, kötelezettségeit érintő önkormányzati

               rendeletek tervezetét legalább 15 napra közszemlére kell bocsátani,

               amelynek megtörténtéről a lakosságot hirdetmény útján tájékoztatni kell.


(5) A polgármester az előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti. 

A polgármester tájékoztatni köteles a képviselő-testületet az előkészítés és véleményeztetés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról, utalva a mellőzés indokaira.

                

(6) A hatályos önkormányzati rendeletekről a jegyző a naptári év elejétől kezdődően sorszám szerinti nyilvántartást vezet.


24. A rendelet kihirdetése

39. §


(1) A rendelet a Hivatal épületében lévő hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel kerül kihirdetésre.

(2) A kihirdetés időpontja a hirdetőtáblára történő kifüggesztés napja. A rendeletet 15 napra kell kifüggeszteni.


V. fejezet

A képviselő-testülethez kapcsolódó szervek


  1. A képviselő-testület bizottságai

40.§


(1) A képviselő-testület állandó bizottságai

a) a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság,

b) az Oktatási Kulturális és Sport Bizottság.


41. §


(1)  A Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság 3 fő képviselőből és 1 fő nem képviselő tagból áll.

(2) A Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság a Képviselő-testület jogszabályban meghatározott feladat és hatáskörei közül a pénzügyi, gazdasági, környezetvédelmi, városfejlesztési ügyek előkészítésében, döntések végrehajtásának ellenőrzésében, felügyeletében jogosult eljárni.

Ellátja a vagyonnyilatkozatok vizsgálatával, kezelésével, őrzésével kapcsolatos feladatokat.

Kivizsgálja összeférhetetlenség, méltatlanság ügyében benyújtott kezdeményezést, illetve 30 napon belül meg nem szüntethető összeférhetetlenség esetén átveszi a lemondó nyilatkozatot.


42. §


(1) Az Oktatási Kulturális és Sport Bizottság 4 fő képviselőből, és 3 fő nem képviselő tagból áll.


(2) Az Oktatási Kulturális és Sport Bizottság  a képviselő-testület jogszabályban meghatározott feladat és hatáskörei közül a közoktatással, kisebbségekkel, kultúrával, sporttal, külkapcsolatokkal, egészségüggyel, szociális és gyermekvédelmi ellátással, közrend, közbiztonsággal kapcsolatos ügyek előkészítésében, döntések végrehajtásának ellenőrzésében, felügyeletében jogosult eljárni.


  1. A bizottság feladatai

43.§


 A Képviselő-testület által szerveire átruházott feladat- és hatáskörök felsorolását a rendelet 3. melléklete tartalmazza.



  1. A bizottsági működés főbb szabályai

44. §


(1) A bizottság a képviselő-testület munkatervének elfogadását követően, a tárgyév január 31-ig készíti el a saját éves munkatervét.


(2) A bizottság által benyújtható, vagy a bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztéseket a bizottság feladatkörét szabályozó 3. melléklet tartalmazza.


(3) A bizottság üléseit a képviselő-testület üléseihez igazodva, szükség szerint tartják.


(4) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. Akadályoztatása esetén a bizottság legidősebb tagja hívja össze és vezeti az ülést.


(5) Az elnök köteles az ülést összehívni az alábbi esetekben:

            a) a képviselő-testület döntése alapján,

            b) a bizottsági tagok legalább felének az indítványára


(6)A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.


(7)  A bizottság döntéseiről a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.


(8) A bizottsági ülésre szóló meghívóra és annak a bizottsági tagokhoz történő megküldésére a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.


(9) A bizottsági üléseire – az írásos anyagok egyidejű megküldése mellett – meg kell hívni a polgármestert és a jegyzőt.


(10) A települési képviselő egyidejűleg legfeljebb 2 állandó bizottság tagjává választható.      


(11) A bizottság a tevékenységéről legalább kétévente egy alkalommal beszámol munkájáról a képviselő-testületnek.


  1. A polgármester, alpolgármester

45.§


(1) A polgármester a tisztségét főállásban látja el.

    

(2) A képviselő-testület a képviselők közül egy alpolgármestert választ.

     Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el a feladatait.


  1. Jegyző, aljegyző

46.§


(1) A képviselő-testület aljegyzőt nem alkalmaz.

(2) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat - legfeljebb 6 hónapig terjedő időtartamra- a pénzügyi főmunkatárs látja el.


VI. fejezet

Együttműködés más szervekkel, lakossági fórumok


30. A nemzetiségi önkormányzat működési feltételeinek biztosítása

47.§


(1) Sárisáp Község Önkormányzata a Sárisápi Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat valamint a Sárisápi Német Nemzetiségi Önkormányzat részére a Hivatalban előzetes egyeztetés alapján havonta igény szerint ingyenesen biztosítja az önkormányzati feladat ellátásához szükséges helyiséghasználatot. A helyiség használatához kapcsolódó tárgyi infrastruktúra és rezsiköltséget Sárisáp Község Önkormányzata viseli.

(2) Sárisáp Község Önkormányzata a Hivatal útján biztosítja a nemzetiségi önkormányzat részére az önkormányzati működéshez szükséges tárgyi és személyi feltételeket, melynek keretében a hivatal ellátja:

a) a nemzetiségi önkormányzat testületi üléseinek előkészítésével kapcsolatos feladatokat, különösen a meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítését, postázását, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítését, postázását,

b) a testületi és tisztségviselők döntéseinek előkészítésével kapcsolatos feladatokat, a döntéshozatalhoz szükséges nyilvántartási, sokszorosítási és postázási feladatokat,

c) a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatokat.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségeket, a rendelkezésre álló anyagi eszközök arányában, az éves önkormányzati költségvetési rendelet keretein belül, megállapodás alapján biztosítja a nemzetiségi önkormányzat részére.

(4) A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert az (3) bekezdés szerinti megállapodások megkötésére, felülvizsgálatára.


31. A község helyi ünnepei

48.§


a) Doni megemlékezés

b) Magyar Kultúra Napja

c) Nemzeti ünnep – március 15.

d) Juniális és gyermeknap

e) Falunap

f)  Bányásznap

g) Idősek napja, Nemzetiségi nap

h) Nemzeti ünnep – október 23.

f)  Falukarácsony


32. Együttműködés más szervezetekkel

49.§


A képviselő-testület együttműködik:

a) a Sárisápi Szlovák Nemzetiségi Önkormányzattal,

b) a Sárisápi Német Nemzetiségi Önkormányzattal,

b) a községben működő civil szervezetekkel és egyházközséggel,

c) a községben működő gazdálkodó szervezettel és vállalkozásokkal,

d) a környező települések önkormányzataival.

e) a testvértelepülésekkel:  Handlova, Jegenye


33. Lakossági fórumok

50.§


A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetve a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében – az állampolgárok és a társadalmi szerveződések tájékoztatása céljából – falugyűlést hívhat össze. A falugyűlés fontosabb szabályai:


(1) A falugyűlés összehívásáról szóló hirdetményt a falugyűlés időpontja előtt legalább 10 nappal közzé kell tenni

a) az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel,

b) elektronikus formában az önkormányzat honlapján történő megjelenítéssel,

c) a helyi kábeltelevízióban.

(2) A falugyűlést a Sárisápi Bányász Művelődési Házban tartja a Képviselő-testület.

(3) A falugyűlésről videofelvétel készül.

(4) A videofelvételt vágatlan formában a falugyűlést követő 15. napig a helyi kábeltelevízióban levetítésre kerül.


VII. fejezet

Záró rendelkezések


34. Hatályba léptető és hatályon kívül helyező rendelkezések

51.§


(1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Sárisáp Község önkormányzatának szervezeti és működési szabályzatáról szóló 7/2013.(IV.05.) önkormányzati rendelet.



                         Kollár Károly                                                          Tóthné Putz Erika

                         polgármester                                                                 jegyző




Csatolmányok

Megnevezés méret
1. melléklet
711.14 KB
3. melléklet
450.34 KB
4. melléklet
208.6 KB
5. melléklet
184.69 KB
2. melléklet
1.58 MB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!