nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Regöly Község Önkormányzata
Hatályos:2014-04-24 -tól
Regöly Község Önkormányzata
REGÖLY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 10/2013. (XI. 5.) és 9/2014. (IV. 23.) önkormányzati rendeletekkel módosított 2/2013.(III. 5.) önkormányzati rendelete AZ ÖNKORMÁNYZATI VAGYONRÓL ÉS A VAGYONNAL VALÓ GAZDÁLKODÁS EGYES SZABÁLYAIRÓL

Regöly Község Önkormányzati Képviselő-testülete Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban új Ötv.) 106-110. §-ában foglaltak végrehajtására, figyelemmel a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban Nvtv.) 18. § (1) bekezdésére, az alábbi rendeletet alkotja:



1. §

A rendelet hatálya

A rendelet hatálya Regöly Község Önkormányzat tulajdonába tartozó ingatlanokra, ingó dolgokra, vagyoni értékű jogokra, gazdasági társaságban lévő üzletrészekre, értékpapírokra, pénzeszközökre terjed ki.


2. §

Az önkormányzat vagyona

Az önkormányzat vagyona törzsvagyonból (forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes) és üzleti (forgalomképes) vagyonból áll.


3. §

A törzsvagyon

(1) Az önkormányzat törzsvagyona a kötelező önkormányzati feladatok ellátását szolgálja, azt a többi vagyontól elkülönítve kell nyilvántartani, az éves zárszámadáshoz csatolt leltárban kell kimutatni.

(2) A törzsvagyon körébe tartozó tulajdon forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes.

(3)[1] A törzsvagyonnak a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartozó forgalomképtelen vagyontárgyai:

a) helyi közutak és műtárgyaik

b) helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok

c) vizek, közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közműveket

d) játszóterek.

(4)[2]

(5)[3] Az önkormányzat forgalomképtelennek minősülő vagyonában nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyontárgyak felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.

(6)[4] A forgalomképtelen nemzeti vagyon az Nvtv. 6. § (1) és (4)-(5) bekezdéseiben foglaltak kivételével nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével nem terhelhető meg, biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthető.

(7) A forgalomképtelen vagyon tulajdonjogát nem érintő (5) bekezdéssel nem ellentétes hasznosítás a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.

(8) A közterületek hasznosítása a közterület használatáról szóló önkormányzati rendeletnek megfelelő módon történhet.

(9) A forgalomképtelen vagyontárgyak körét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(10) A törzsvagyon korlátozottan forgalomképes vagyontárgyai:

a) a közművek és középületek,

b) művelődési, oktatási, egészségügyi, szociális, sport- és egyéb intézmények épülete és a használatukban lévő önkormányzati vagyontárgyak,

c) ravatalozó épülete és a temetkezéshez szükséges ingó dolgok,

d)[5] az önkormányzat többségi tulajdonában álló, gazdasági társaságban fennálló, helyi önkormányzati tulajdonban lévő társasági részesedés.

(11) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak körét a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(12)[6] Az önkormányzat gazdasági társaságban való részesedését a 4. melléklet tartalmazza.


4. §

Az üzleti vagyon

 (1) Az önkormányzat üzleti vagyona a telkekből, földrészletekből, az önkormányzati bérlakásokból és nem lakáscélú ingatlanokból, ingóságokból és mindazon vagyontárgyakból áll, melyek nem tartoznak a törzsvagyon – 3. § (5) és (7) bekezdésében szabályozott körébe.

(2) Az önkormányzat üzleti vagyona forgalomképes.

(3) Az üzleti vagyonba tartozó forgalomképes ingatlanok körét a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(4)[7] Az üzleti vagyonba tartozó forgalomképes ingóságok és egyéb vagyontárgyak körét az önkormányzat vagyonleltára tartalmazza.


5. §

A tulajdonosi jogok gyakorlása, gazdálkodási szabályok

 (1) Regöly Község Önkormányzatát megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.

(2) A tulajdonost megillető jogokat az új Ötv. 106-110. §-ában foglaltak értelmében a képviselő-testület gyakorolja, ezt a jogát írásos megállapodás keretében átruházhatja.

(3)[8]

(4) Az önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonelemekről, annak változásairól és értékéről nyilvántartást kell vezetni. (Vagyonkataszter)

(5) A vagyonkataszteri nyilvántartásért a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően a jegyző felel.

(6)[9] Az Nvtv. 11. § (16), valamint 13. § (1) bekezdésére figyelemmel az önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében törvényben meghatározott értékhatár feletti nemzeti vagyont vagy egyéb önkormányzati vagyont hasznosítani, tulajdonjogát átruházni, – ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet. Az eljárások szabályait a rendelet 5. és 6. melléklete tartalmazza.

(7) Az önkormányzati vagyon elidegenítésére tett javaslatot csak forgalmi értékbecsléssel megalapozva lehet előterjeszteni a képviselő-testület felé.

(8) Amennyiben a földterület vagy épület piaci értéken történő értékesítése az értékbecslő által megállapított áron nem lehetséges, a Képviselő-testület a megállapított árhoz képest legfeljebb 20 %-kal alacsonyabb áron az ingatlant értékesítheti.

(9) Az önkormányzat szabad rendelkezésű vagyona - az e rendeletben szabályozott feltételek szerint – üzleti vállalkozásba fektethető. Az üzleti vállalkozásba adott vagyonnal a legnagyobb jövedelmet biztosító és vagyongyarapodással járó módon kell gazdálkodni.

(10)[10]

(11) Az önkormányzati vagyon védelme, az előre nem számolható rendkívüli események hatásainak védelme érdekében a vagyontárgyakra lehetőség szerint biztosítást kell kötni. A szerződéskötésről a költségvetés elfogadásakor képviselő testület dönt.

(12) Az önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonról és a nevesíthető vagyoni értékű jogokról – figyelmet fordítva a vagyon gyarapodására vagy esetleges csökkenésére – a jegyző kétévente készít átfogó leltárt, s annak eredményét a polgármester az előző évi zárszámadással együtt terjeszti a képviselő-testület elé.


6. §

A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti tulajdonjog gyakorlása

 (1) A képviselő-testület rendelkezik az önkormányzati vagyonszerzésről, elidegenítésről, megterhelésről és gazdasági társaságba való bevitelről, üzemeltetésre átadásról. Az ehhez szükséges határozatra vonatkozó javaslattétel a jegyző feladata.

(2)[11] Az ezen rendelet alapján korlátozottan forgalomképessé minősített vagyonelemek – a jegyző véleményezését követően – akkor idegeníthetők el, ha kihasználtságuk alacsony szintje, vagy magas fenntartási költségeik miatt rendkívül nagy terhet jelentenek az önkormányzat számára. Ha a vagyon használója az önkormányzat intézménye, a döntés előkészítésébe az intézmény vezetőjét is be kell vonni.

(3)[12] Az önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében a vagyon kezelője:

 a) önkormányzati társulás

 b) költségvetési szerv vagy önkormányzati intézmény

 c) köztestület

 d) az állam, a helyi önkormányzat, az a)-b) pontban meghatározott személyek együtt vagy külön-külön 100 %-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet.

 e) a d) pont szerinti gazdálkodó szervezet 100 %-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet.

A tulajdonosi jogok közül a kezelők jogosultak a vagyontárgyak birtoklására, hasznainak szedésére, birtokvédelemre.

(4) A bérbeadás útján történő hasznosítás az intézmény alapfeladatainak ellátását nem korlátozhatja, az csakis a feladatellátás színvonalának megtartása vagy javítása mellett történhet. A bérbeadás szándékát és feltételeit az intézmények kötelesek előzetesen legalább 15 nappal előbb írásban bejelenteni.

(5) Az intézmények által megszerzett vagyontárgyak az önkormányzat tulajdonába kerülnek és a megszerző intézmény használatában maradnak.

(6) Az önkormányzati ingatlanvagyon tulajdonjog-változással nem járó, egyéb módon történő, egy évet meghaladó hasznosításáról a képviselő-testület, ennél rövidebb időtartam esetén a polgármester rendelkezik.

(7) Az intézmények alapfeladat-ellátási körébe nem tartozó önkormányzati ingó vagyontárgyak tulajdonjog-változással nem járó, egyéb módon történő hasznosításáról a polgármester dönt.


7. §[13]

Az üzleti vagyon hasznosítása és tulajdonjogának átruházása


(1) A képviselő-testület rendelkezik a nem törzsvagyon körébe tartozó, bruttó 1 millió forintot elérő, vagy azt meghaladó egyedi forgalmi értékű ingatlan vagyon, valamint önkormányzati ingó vagyon hasznosításáról, megszerzéséről, megterheléséről, bérbeadásáról, használatba adásáról és gazdasági társaságba történő beviteléről. A döntés előkészítése és arra javaslattétel a jegyző feladata.

(2) A képviselő-testület rendelkezik a nem törzsvagyon körébe tartozó ingatlan, valamint önkormányzati ingó vagyon tulajdonjogának átruházásáról, vagyonkezelésbe adásáról, valamint haszonélvezeti jog alapításáról. 

(3) A polgármester rendelkezik a nem törzsvagyon körébe tartozó forgalomképes, bruttó 1 millió forint egyedi forgalmi értékhatár alatti önkormányzati ingó és ingatlan vagyon szerzéséről, megterheléséről, bérbeadásáról, használatba adásáról, melyről az azt követő első képviselő-testületi ülésen be kell számolnia.

(4) Az önkormányzat tulajdonában lévő bérlakások és helyiségek bérbeadása az idevonatkozó  törvényben meghatározottak szerint történik.

(5) Az építési telkek, idegen tulajdonban lévő építmények (családi házak, nem lakás céljára szolgáló építmények) alatti önkormányzati földterületek értékesítésének feltételeit a képviselő-testület külön határozatban állapítja meg. Az elidegenítésről a telekigénylők számára igény bejelentési sorrendben, a családi ház-, és egyéb ingatlan tulajdonosok részére a felépítményen fennálló tulajdoni arányuknak megfelelően a jogügylet bonyolultságától függően az önkormányzati hivatal vagy megbízott ügyvéd közreműködésével a polgármester gondoskodik.

(6) Az önkormányzat pénz- és értékpapírvagyonával költségvetése és szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint gazdálkodik.

(7) Az önkormányzat gazdasági társaságban való részesedését a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(8) Az önkormányzat a képviselő-testület döntése alapján vállalkozhat. Az Mötv. 106. § (1) bekezdésében foglaltak az önkormányzat saját bevételét képezik.


8. §

A vagyontárgyak minősítése

 (1) Az új Ötv. és a Nvtv. előírásai alapján a képviselő-testület dönt:

a)  a vagyontárgy(ak) törzsvagyonná nyilvánításáról

b) a vagyontárgy(ak) forgalomképtelenné, korlátozottan forgalomképessé, vagy forgalomképessé nyilvánításáról

c) törzsvagyoni körbe tartozó (forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes) vagyontárgy üzleti vagyoni körbe átsorolásáról, ha a vagyontárgy minősítése az önkormányzat érdekei szempontjából már nem szükséges és azt sem az új Ötv., sem a Nvtv. nem sorolja a törzsvagyoni körbe.

(2) Ha az önkormányzat tulajdonába olyan vagyontárgy kerül, amely egyértelműen be nem sorolható valamelyik kategóriába, a képviselő-testület a tulajdonba-vétellel egyidejűleg dönt a minősítéséről és e rendelet mellékleteinek módosításáról.

(3)[14] Az önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon külön része a törzsvagyon, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja, és amelyet

a) az Nvtv. kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak minősít,

b) törvény vagy az önkormányzat rendelete nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít ˙[az a) és b) együtt: forgalomképtelen törzsvagyon]

c) törvény vagy az önkormányzat rendelete korlátozottan forgalomképes vagyonelemként állapít meg.


9. §

Záró és értelmező rendelkezések


 (1)[15]

(2) Ez a rendelet a kihirdetése napján 8.00 órakor lép hatályba.

(3) E rendelet hatályba lépésével hatályát veszti Regöly Község Önkormányzati Képviselő-testületének az önkormányzati vagyonról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól szóló 12/1999. (XI. 10.) számú önkormányzati rendelete.



              Kövér István sk.                                                                      Budainé Vajk Ildikó sk.

                alpolgármester                                                                                      jegyző





Záradék:

A rendelet kihirdetésének napja: 2013. március 5.



                                                                                                                    Budainé Vajk Ildikó

                                                                                                                               jegyző




[1]

Módosította: 9/2014. (IV. 23.) 1. §

[2]

Hatályon kívül helyezte: 10/2013. (XI. 5.) 1. § (2) bekezdés

[3]

Módosította: 10/2013. (XI. 5.) 1. § (3) bekezdés

[4]

Módosította: 10/2013. (XI. 5.) 1. § (4) bekezdés

[5]

Módosította: 10/2013. (XI. 5.) 1.§ (5) bekezdés

[6]

Beiktatta: 9/2014. (IV. 23.) 2. §

[7]

Módosította: 10/2013. (XI. 5.) 2. § és 9/2014. (IV. 23.) 3. §

[8]

Hatályon kívül helyezte: 10/2013. (XI. 5.) 3. § (1) bekezdés

[9]

Módosította: 10/2013. (XI. 5.) 3. § (2) bekezdés és 9/2013. (IV. 23.) 4. §

[10]

Hatályon kívül helyezte: 10/2013. (XI. 5.) 4. §

[11]

Módosította: 10/2013. (XI. 5.) 5. § (1) bekezdés

[12]

Módosította: 10/2013. (XI. 5.) 5. § (2) bekezdés és 9/2014. (IV. 23.) 5. §

[13]

Módosította: 10/2013. (XI. 5.) 6. §

[14]

Módosította: 10/2013. (XI. 5.) 7. §

[15]

Hatályon kívül helyezte: 10/2013. (XI. 5.) 9. §


Csatolmányok

Megnevezés méret
1. melléklet
27.85 KB
2. melléklet
23.93 KB
3. melléklet
22.22 KB
4. melléklet
13.82 KB
5. melléklet
46 KB
6. melléklet
54.5 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!