nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Tényő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2014. (I.31.) rendelete
Hatályos:2016-10-18 - 2019-06-18
Tényő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2014. (I.31.) rendelete
a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Tényő Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdés meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörben, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 2/2014.(I.31.) önkormányzati rendeletet (továbbiakban: Rendelet) az alábbiak szerint módosítja:


I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Az önkormányzat és jelképei


  1. §


(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

Tényő Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat)


(2) Az önkormányzat székhelye: Tényő

Pontos címe: 9111 Tényő, Győri út 59.


(3) Az Önkormányzat hivatalos web-címe: www.tenyo.hu


(4) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet: Tényő Község Önkormányzata Képviselő testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület)


(5) A Képviselő-testület által létrehozott hivatal megnevezése: Kajárpéci Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal)


(6) A Hivatal székhelye: 9123 Kajárpéc, Kossuth Lajos utca 2.


(7) A Hivatal kirendeltséget működtet Tényő településen (a továbbiakban: település), amelynek hivatalos elnevezése: Kajárpéci Közös Önkormányzati Hivatal Tényői Kirendeltsége (a továbbiakban: Kirendeltség)


(8) A Kirendeltség székhelye: 9111 Tényő, Győri út 59.


(9) Illetékességi területe: Tényő község közigazgatási területe.


  1. §


(1) A Képviselő-testület jelképeit, címereit és zászlaját külön rendeletben szabályozza.


(2) A Képviselő-testület, a polgármester, a jegyző, Önkormányzat, Kirendeltség hivatalos, kör alakú pecsétjén középen a Tényő Község címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:


a.) Tényő Községi Önkormányzat Képviselő-testülete

b.) Tényő Község Polgármestere


(3) A Képviselő-testület, a polgármester, a jegyző, Önkormányzat, Kirendeltség hivatalos, kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:


a.) Kajárpéci Közös Önkormányzati Hivatal Jegyző

b.) Tényő Község Önkormányzata

c.)Kajárpéci Közös Önkormányzati Hivatal Tényő


(4) Az Önkormányzat ill. Kirendeltség bélyegzőinek lenyomata a Szabályzat 1. számú melléklete


(5) A Képviselő-testület pecsétjét kell használni:


  1. §


A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és a helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse. 


Az önkormányzat nemzetközi kapcsolatai


  1. §


(1) Külföldi önkormányzatokkal való együttműködésről szóló megállapodás a Képviselő-testület nem átruházható hatáskörébe tartozik.


(2) A nemzetközi kapcsolat felvétele vagy megszüntetése tárgyában a Képviselő-testület minősített többségű döntése szükséges. 


II. fejezet

A HELYI ÖNKORMÁNYZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI


  1. §


(1)A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak.


(2) Az Önkormányzat - a törvény keretei között - önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó közügyeket.


(3) Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat:


a.) a helyi népszavazás hozhat.

b.) Képviselő-testülete, annak felhatalmazására

c.) bizottsága,

d.) a polgármester. 


6. §


Feladatok és hatáskörök


(1) A Képviselő-testület saját feladatainak eredményes megoldása érdekében együttműködhet a megyei Önkormányzattal és más önkormányzatokkal. A koordináció keretében közreműködik a megyei tervek, elképzelések kidolgozásában, egyeztetésében a helyi érdekek és elképzelések érvényesítése érdekében. A kapcsolattartás a polgármester feladata.


(2) Az Önkormányzat tagja a Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulásának. A kapcsolattartás a polgármester feladata.


(3) Az önkormányzat feladatai ellátása során támogatja a lakosság önszerveződő közösségének tevékenységét, együttműködik közösségeikkel, különösen a Tényői Polgárőr Egyesülettel, Tényőért Közalapítvánnyal és a Szabadföld Sportegyesülettel.


  1. §


Törvény vagy törvényi felhatalmazás alapján Kormányrendelet kivételesen a polgármestert államigazgatási hatáskörrel ruházhatja fel. 


III. fejezet

TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT

Az önkormányzat feladata, hatásköre


8. §


(1) Az önkormányzat feladatai a közszolgáltatások körében Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 13. § (1) bekezdése alapján:



A Képviselő-testület kötelezően ellátandó feladatairól - lehetőség szerint - önálló önkormányzati rendeletet alkot.


(2) Az önkormányzat törvényi kötelezettségének teljesítésén túl szabadon vállalhat közfeladatokat, melyek:


a.) ellátása nem sérti a község érdekeit,

b.) nem tartoznak más szervek kizárólagos feladat - és hatáskörébe,

c.) megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat és hatáskörök ellátását,

d.) az ellátáshoz szükséges feltételekkel rendelkezik.


Az önként vállalt feladatok tárgyában az éves költségvetésben - fedezete biztosításával egyidejűleg - kell állást foglalni.


(3) A Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 42. § (1) bekezdésében foglaltak.


(4) A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott feladatokat a Szabályzat 2. számú melléklete tartalmazza.


(5) Az átruházott hatáskörökről a polgármester a soron következő Képviselő-testületi ülésen beszámol.


(6) A Képviselő-testülettől kapott hatáskör tovább nem ruházható át. Az átruházott hatáskörök gyakorlására a Képviselő-testület utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja. 


(7) A polgármester, valamint a bizottságok önkormányzati jogkörben hozott hatósági határozata ellen, a Képviselő-testülethez lehet fellebbezést benyújtani.


(8) A Képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen fellebbezésnek nincs helye. Felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól lehet kérni. A pert az önkormányzat ellen kell indítani. 


IV. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE


9. §


(1) A Képviselő-testület a megválasztott települési képviselőkből és a polgármesterből áll.


(2) A Képviselő-testület tagjainak a száma 7 fő /a polgármester és 6 fő települési képviselő/. A Képviselő-testület tagjainak névsorát és lakcímét a 1. számú függelék tartalmazza. 


(3) A Képviselő-testület ülései: alakuló, rendes és rendkívüli ülés.


(4) Az alakuló ülést a választást követő 15 napon belül kell összehívni. Összehívásáról a megválasztott polgármester gondoskodik. Az alakuló ülést a korelnök nyitja meg, a polgármester eskütételéig vezeti az alakuló ülést.

        Alakuló ülésen:






(5) Rendes testületi ülés összehívására a munkatervben foglaltaknak megfelelően, de legalább évente hat alkalommal kerül sor. A Képviselő-testület üléseit a Kirendeltség hivatalos helyiségében tartja. Célszerűségi szempontból kihelyezett ülés is tartható.


(6) Rendkívüli ülést a polgármester a Képviselő-testület 1/4-ének (2 főnek), vagy bizottságának indítványára - az ügy fontosságára való tekintettel - a rendkívüli ülés összehívására okot adó tárgysorozat megjelölésével 24 órán belül is összehívhat bármilyen értesítési mód útján.


(7) Együttes ülés a Képviselő-testület más település Képviselő-testületeivel együttes ülést tarthat. A Képviselő-testületek együttes ülésére szóló meghívót az érintett települések polgármesterei írják alá.


(8) Amennyiben az együttes testületi ülés helyszíne Tényő, akkor az együttes ülést a polgármester vezeti.


(9) Az együttes ülésen a határozatképességet a résztvevő Képviselő-testületek külön-külön megállapított határozatképessége figyelembevételével kell megállapítani.


(10) Az együttes ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni a Képviselő-testület üléseiről készített jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok szerint. A jegyzőkönyvet az érintett települések polgármesterei, jegyző és a jegyzőkönyv hitelesítésére az együttes ülésen résztvevő képviselők közül esetenként megválasztott három hitelesítő írja alá.


(11) Közmeghallgatás: A Képviselő-testület évente egy alkalommal közmeghallgatással egybekötött ülést tart. A közmeghallgatás helyszínéről alkalmanként a polgármester dönt.


10. §


(1) A Képviselő-testület ülését az ülés helyének, idejének, kezdési időpontjának és a napirend tárgyának, előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval a polgármester hívja össze.


(2) A rendes ülésre szóló meghívót a Képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 5 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 24 órával előbb kell kézbesíteni. Halasztást nem tűrő, indokolt esetben a Képviselő-testület telefonon is meghívható. A meghívóhoz csatolni kell az e rendelet 15. § szerinti írásbeli előterjesztéseket.


(3) A Képviselő-testület összehívását indítványozhatja:


a.) Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal vezetője,

b.) népi kezdeményezés.


(4) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról és tárgyáról a község lakosságát az Önkormányzati és a községi hirdetőtáblákon keresztül a meghívó kifüggesztésével kell értesíteni.


(5) A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 5 nappal az ülés előtt az Önkormányzati és a községi hirdetőtáblákon nyilvánosságra kell hozni.


(6) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni:



A Képviselő-testület munkaprogramja, munkaterve


11. §


(1) A polgármester programot terjeszt a Képviselő-testület elé, amely a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára a településfejlesztés, a közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, feladatait tartalmazza.


(2) A Képviselő-testület működésének alapja az éves munkaterv. A munkaterv elkészítéséről és a Képviselő-testület elé terjesztéséről a jegyző közreműködésével a polgármester gondoskodik.


(3) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:



A beérkezett javaslatokról a polgármester tájékoztatja a Képviselő-testületet, ha azokat a munkaterv összeállításakor nem vették figyelembe.


(4) A munkatervnek tartalmaznia kell:



(5) A munkatervet minden év január 31-éig fogadja el a Képviselő-testület. 


A Képviselő-testületi ülések nyilvánossága, zárt ülés


12. §


(1) A Képviselő-testület ülése nyilvános. A hallgatóság - nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyen tartózkodhat, a tanácskozást nem zavarhatja, nem rendelkezik tanácskozási és szavazati joggal. Az ülés idején tartózkodni köteles bármilyen megnyilvánulástól.


(2) Az ülést vezető elnök hozzájárulásával a hallgatóság kérdést intézhet, javaslatot tehet, véleményt nyilváníthat.


(3) A Képviselő-testület:


a.) zárt ülést tart az Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 46. § (2) bekezdésének a.); b.); c.) pontjai esetén.

b.) zárt ülésen a Képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén közös önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett, és szakértő vesz részt. Estenként meghatározható, hogy mikor kötelező az érintett meghívása.

c.) zárt ülésen hozott közérdekű határozatot a levezető elnök nyilvános ülésen kihirdeti.

d.) zárt ülésen készült jegyzőkönyvbe csak a zárt ülés résztvevői, valamennyi képviselő, napirend előadója, továbbá a tárgyban közvetlenül érdekelt, vagy annak hivatalos megbízottja tekinthet bele.


(4) Zárt ülésen elhangzottakról tájékoztatást, felvilágosítást csak a polgármester és jegyző adhat a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok betartásával. 


Az ülésvezetés szabályai


13. §


(1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, távolléte vagy akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti.


(2) A polgármesteri, alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetére a Képviselő-testület összehívását és az ülés vezetését az Ügyrendi Bizottság elnöke látja el.


(3) A polgármester munkáját a Képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal a jegyző segíti.


(4) A polgármester a testületi ülés vezetése során:


a.) megállapítja, hogy a Képviselő-testület ülését a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak szerint hívták össze,

b.) megállapítja a jelenlévő képviselők számát, a testületi ülés határozatképességét, számba veszi az igazoltan és igazolatlanul távollévő Képviselő-testületi tagokat, az ülés tartama alatt folyamatosan ellenőrzi a határozatképességet,

c.) jelentést ad a lejárt határidejű önkormányzati határozatok végrehajtásáról, az előző ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről, a két testületi ülés között történt fontosabb eseményekről,

d.) ismerteti a benyújtott sürgősségi indítványokat,

e.) előterjeszti az ülés napirendi tervezetét, a napirendről a testület határoz,

f.) javasolhatja egyes napirendek összevont tárgyalását,

g.) a napirend tárgyalása során megadja a szót, illetve megvonja, felszólít a tárgyra térésre, az ülést félbeszakítja, javaslatot tesz a napirendi pont tárgyalásának elnapolására,

h.) napirendi pontonként megnyitja, lezárja és összefoglalja a vitát,

i.) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat és kihirdeti a határozatokat,

j.) biztosítja a képviselők interpellációs és felvilágosítás kérési jogát,

k.) berekeszti az ülést.


(5) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik.

Ennek során:

a.) figyelmezteti a hozzászólót, ha eltér a tárgyalt témától vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, ismételt figyelmeztetést követően megvonhatja tőle a szót,

b.) rendre utasítja azt, aki a képviselőkhöz méltatlan magatartást tanúsít,

c.) rendre utasítja, illetve a terem elhagyására kötelezi a rendzavarást tanúsító - nem képviselő - jelenlévőket.


(6) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem szabad. 


Az előterjesztés


14. §


(1) A Képviselő-testület tárgyalási anyagaként szóbeli és írásbeli előterjesztések szolgálnak. Határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor.


(2) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak közvetlen az ülés előtti kiosztását.


(3) Kötelezően írásos előterjesztést kell készíteni a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek tárgyalásakor. A kizárólagos hatásköröket a 9. § /4/ bekezdése tartalmazza az Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény alapján.


(4) Előterjesztés benyújtására jogosult:


a.) a polgármester;

b.) az alpolgármester;

c.) a Bizottságok elnökei;

d.) a települési képviselő;

e.) a jegyző;

f.) a napirend előadója;

g.) a Képviselő-testület által felkért előadó.


(5) Előterjesztés csak a jegyző jogszerűségi észrevételeinek ismeretében tűzhető napirendre.


(6) Az előterjesztés tartalmi és alaki követelményei:


a.) Az előterjesztés első része tartalmazza:

aa.) a címet vagy tárgyat, az előzmények ismertetését, különös tekintettel a tárgykört érintő korábbi Képviselő-testületi döntésekre,

ab.) a tárgykört érintő jogszabályokat,

ac.) az előkészítésben részt vevő bizottság, szakértő, közigazgatási szerv véleményét,

ad.) mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket, összefüggéseket, amelyek lehetővé teszik a minősítést és indokolják a döntést,

ae.) több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket, valamint a várható következmények ismertetését.


b.) Az előterjesztés második része tartalmazza:

ba.) az egyértelműen megfogalmazott határozati vagy rendeletalkotási javaslatot,

bb.) a végrehajtásért felelősök megnevezését és a végrehajtás határidejét.


Sürgősségi indítvány


15. §


(1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, amely az ülés meghívójában nem szerepel.


(2) A Képviselő-testület a polgármester javaslatára, egyszerű szótöbbséggel soron kívül dönt az előterjesztés tárgyában.


(3) Sürgősségi indítványt nyújthat be a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei, a képviselők, a jegyző. 


A napirend vitája


16. §


(1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit, melynek során:



(2) A felszólalásokra a jelentkezők sorrendjében kerül sor. A hozzászólások időtartamának korlátozására, a vita lezárására, a képviselőtestület bármely tagja javaslatot tehet, ami felett a testület vita nélkül, egyszeri szótöbbséggel határoz.


(3) Napirend előtti felszólalásra az ülést vezető elnöknél bármely képviselő kérhet engedélyt. A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.


(4) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig bármikor vissza is vonhatja.


(5) A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra, a határozathozatal előtt a jegyzőnek kell átadni a szót, ha a javaslat törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.


(6) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra.


(7) Először a módosító, kiegészítő indítványokról döntenek - az elhangzás sorrendjében - majd a határozati javaslatról. 


Jegyzőkönyv hitelesítők választása


17. §


A jegyzőkönyv hitelesítők személyére (2 fő) a polgármester tesz javaslatot (ABC sorrendet figyelembe véve). A hitelesítők feladata az elkészült jegyzőkönyvek aláírásukkal történő hitelesítése.


Döntéshozatal


18. §


(1) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.


(2) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 49. § alapján a  Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselők kötelesek bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett, vagy bármelyik képviselő javaslatára a Képviselő-testület minősített többséggel dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.


(3) A testület döntéseit általában nyílt szavazással hozza, a szavazás formája kézfelemelés.


(4) A minősített többséget igénylő javaslatok esetén a megválasztott képviselők több mint a felének szavazata szükséges.


(5) Minősített többség szükséges a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló, valamint a helyi önkormányzatokról szóló törvényekben meghatározott előírásokon túl


a.) titkos szavazás elrendeléséhez,

b.) hitelfelvételhez és kötvénykibocsátáshoz,

c.) az Önkormányzat tulajdonába kerülő, vagy az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyak korlátozottan forgalomképessé vagy forgalomképtelenné minősítéséhez,

d.) az Önkormányzat tulajdonában lévő, korlátozottan forgalomképes vagy forgalomképtelen vagyontárgyak forgalomképessé minősítéséhez,

e.) az Önkormányzat vagyonát érintő minden olyan döntéshez, ahol a vagyonmozgás nagyságrendje, illetve a vagyoni értékű jog értéke az Önkormányzat intézmények nélküli tárgyévi költségvetésének 5 %-át meghaladja,

f.) a Képviselő-testület hatáskörének átruházásához,

g.) önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek, valamint díszpolgári cím adományozásához,

h.) önkéntes közfeladat vállalásához,

i.) helyi népszavazás kiírásához.


(6) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott titkos szavazás elrendeléséről a testületi ülés vezetője vagy bármely képviselő indítványára a Képviselő-testület dönt.


(7) Titkos szavazást kell tartani a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 46. § (2) bekezdésében meghatározott estekben.


(8) A titkos szavazást az Ügyrendi Bizottság bonyolítja le.


(9) Titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.


(10) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:


a.) a szavazás helyét és napját,

b.) a szavazás idejének kezdetét és végét,

c.) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

d.) a szavazás ideje alatt előforduló eseményeket,

e.) a szavazás során tett intézkedéseket,

f.) a szavazás eredményét.


(11) A szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság elnöke a jegyzőkönyv ismertetésével a Képviselő-testület részére tájékoztatást ad.


(12) A titkos szavazással hozott döntést a testületi ülésről készült jegyzőkönyvben alakszerű határozatba kell foglalni.


(13) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt:



(14) Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást nem lehet tartani.


(15) A név szerinti szavazás lebonyolításáról a jegyző gondoskodik.


(16) A név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ábécé sorrendben kell felolvasni. A képviselő "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaz. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – a névsorral együtt – átadja a testületi ülés vezetőjének. A szavazás eredményét a testületi ülés vezetője hirdeti ki. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz csatolni kell.


(17) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik képviselő kéri, az elnök köteles a szavazást megismételni egy alkalommal. 


Interpelláció, kérdés


19. §


(1) A Képviselő-testület tagjai az ülésen a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökeihez interpellációt, kérdést terjeszthetnek elő.


(2) Az interpelláció tárgyának szoros kapcsolatban kell állnia az önkormányzat hatásköreinek ellátásával, szervezési- és ellátási feladataival, illetve az önkormányzat irányítása, felügyelete alatt álló intézményekkel.


(3) Az interpellációt a Képviselő-testület ülésén a napirendek lezárása után lehet beterjeszteni, amelyre az ülésen, vagy az ülést követő 15 napon belül kell választ adni az interpellálónak, a válasz másolatát egyidejűleg minden képviselőnek meg kell küldeni. Ilyenkor a válaszadás elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik és külön dönt erről a Képviselő-testület.


(4) Ha a válaszadás vizsgálatot igényel, akkor az interpelláció kivizsgálásába be kell vonni az indítványtevőt is. A vizsgálat lefolytatásával a Képviselő-testület megbízhatja a tisztségviselőket.


(5) Kérdés minden olyan önkormányzati feladat- és hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés, vagy tudakozódás, amely tartalma szerint nem sorolható az interpelláció fogalma közé.


(6) A megkérdezett a Képviselő-testület ülésén köteles választ adni, válaszának elfogadásáról a Képviselő-testület akkor határoz vita nélkül, ha a kérdező nem fogadta el a választ.


(7) Kérdés és arra adott válasz esetében határozat-hozatalra nem kerül sor. 


A jegyzőkönyv


20. §


(1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyv készül.


(2) Jegyzőkönyv készítésekor mindazokat a tartalmi és formai szempontokat érvényesíteni kell, amelyek hitelesen visszaadják az ülésen történteket, és bizonyítják, hogy az ülésen eleget tettek a törvényességi követelményeknek.


(3) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyv két példányban készül.


(4) A jegyzőkönyvet a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 52. § (1) bekezdésében foglaltak szerint kell elkészíteni, mely tartalmazza:


a.) a testületi ülés helyét, időpontját;

b.) a határozatképességet, az ülés megnyitását;

c.) a megjelent és távol maradt önkormányzati képviselők nevét;

d.) a tanácskozási joggal részt vevők a meghívottak nevét, megjelenésük tényét, az érdeklődők számát;

e.) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat;

f.) az előterjesztéseket;

g.) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét, napirendi pontonként szóbeli kiegészítést, a kérdések, hozzászólások, válaszok tömör megfogalmazását;

h.) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát;

i.) a döntéshozatalban résztvevők számát;

j.) a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát;

k.) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését;

l.) a határozathozatal módját a szavazás számszerű eredményét;

m.) a hozott döntéseket, a határozat szó szerinti szövegét, külön indítványra a kisebbségi véleményt.


(5) A képviselő kérésére szó szerint kell rögzíteni hozzászólását, véleményét, nyilatkozatát.


(6) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:


a.) a jelenléti ívet,

b.) a meghívót,

c.) az írásos előterjesztéseket,

d) a végleges rendeleteket,

e.) az aláírt szerződéseket,

f.) a települési képviselő kérésére írásban is benyújtott hozzászólását, interpellációját,

g.) az érintett nyilatkozatát személyi ügyének tárgyalási formájáról,

h.) a jegyző jelzési kötelezettségének következtében törvényességi észrevételét,

i.) a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet.


(7) A Képviselő-testület nyilvános üléseiről film- vagy hangfelvétel készülhet. A felvételek megőrzése, tárolása, az adatvédelmi szabályok betartása a felvételt készítő feladata.


(8) A testületi ülés egyes részeiről a Képviselő-testület tagjának indítványára szó szerinti szövegváltozat készíthető. Ebben a kérdésben a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül határoz.


(9) A jegyzőkönyvet a polgármester (a Képviselő-testület ülését levezető alpolgármester) 2 fő jegyzőkönyv hitelesítő és a jegyző írja alá.


(10) A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalnak és megjelentetni Tényő község honlapján.


(11) A jegyző biztosítja, hogy az előző Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének tartalmát a Képviselő-testület a következő ülésen megismerje. Ennek alapján az érintett képviselő megteheti a jegyzőkönyvvel kapcsolatos esetleges megjegyzését, melyet mellékelni kell ahhoz.


(12) A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékletekkel együtt a jegyző kezeli. A jegyzőkönyveket évente be kell köttetni és az irattárban kell elhelyezni.


(13) A jegyzőkönyveket ügyfélfogadási időben - zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével - a polgárok a Kirendeltség hivatalos helyiségében megtekinthetik. 


V. fejezet

Az önkormányzat rendelkezései


21. §


(1) A Képviselő-testület döntései:


a.) rendelet,

b.) határozat.


(2) A Képviselő-testület által alkotott rendeleteit és határozatait külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, évszám megjelölésével kell ellátni a következők szerint:


a.) A Képviselő-testület által alkotott rendeletének jelzése:


Tényő Község Önkormányzata Képviselő-testületének ........../...........év (.......hó......nap) önkormányzati rendelete.


A zárójelben feltüntetett dátum a rendelet kihirdetésének időpontja.

A megjelölés magába foglalja az önkormányzat megnevezését, a rendelet számát, elnevezését és címét.


b.) A Képviselő-testület által alkotott határozatának jelzése.


Tényő Község Önkormányzata Képviselő-testületének ......../………..év (..…..hó…...nap) határozata.


A zárójelben feltüntetett dátum a határozat meghozatalának időpontja.


(3) A Képviselő-testület rendeleteiről és határozatairól az Önkormányzat nyilvántartást vezet.


(4) A Képviselő-testület határozatát - a jegyzőkönyv elkészítését követő 8 napon belül - meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek, a végrehajtásban érintett személyeknek, szerveknek és képviselőknek. A végrehajtásért a jegyző a felelős. 


Az önkormányzat rendelet alkotása

22. §


(1) A Képviselő-testület - Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény kapott felhatalmazás alapján - a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényi felhatalmazás alapján annak végrehajtására a feladat és hatáskörébe tartozó ügyekben önkormányzati rendeletet alkot.


(2) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetekben rendeletet kell alkotni.


(3) A Képviselő-testület rendelet alkotását kezdeményezhetik:


a.) a polgármester

b.) az alpolgármester

c.) a települési képviselő

d.) a Bizottságok

e.) a jegyző

f.) a helyi székhelyű vagy a településen működő civil szervezet képviselője

g.) a választópolgárok, népi kezdeményezés útján


(4) A Képviselő-testület elhatározhatja rendelet kétfordulós tárgyalását.


(5) A Képviselő-testület által alkotott rendelet Tényő község illetékességi területén mindenkire kötelező. 


Rendelet-tervezet előkészítése


23. §


(1) Az önkormányzati rendelet szakmai előkészítését a jegyző végzi, aki ennek keretében


a.) minden olyan tevékenységet elvégez és elvégeztet, amely biztosítja, hogy a testület elé döntésre alkalmas anyag kerüljön,

b.) megszervezi a rendelet-előkészítésben résztvevők munkamegosztását,

c.) gondoskodik a rendelet-tervezetre vonatkozó vélemények és észrevételek összesítéséről,

d.) Az adminisztrációs munka megszervezése,

e.) biztosítja a Képviselő-testület által meghatározott elvi célok érvényesülését,

f.) részt vesz a rendelet-tervezet Képviselő-testület előtti vitájában.


(2) A rendelet-tervezet előkészítésére a Képviselő-testület szakértőt vagy más közreműködőt is felkérhet.


(3) A lakosság széles körét érintő rendeletek tervezetét legalább 5 napig közszemlére kell bocsátani, amelynek megtörténtéről a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell. 


A tervezet Képviselő-testület elé terjesztése és elfogadása


24. §


(1) A jegyző által előkészített rendelet-tervezeteket a polgármester vagy a jegyző terjeszti a Képviselő-testület elé.


(2) A rendelet-tervezetet az előterjesztésbe foglalt vagy külön szövegezett indokolással együtt kell a Képviselő-testület elé terjeszteni, egyidejűleg tájékoztatni kell a Képviselő-testületet az előkészítés és a véleményegyeztetés során felvetett javaslatokról, utalva az esetleges mellőzés indokaira.


(3) A Képviselő-testület a részletes tárgyalás során részletenként /paragrafusonként/, a költségvetésről szóló önkormányzati rendelet-tervezetet pedig fejezetenként tárgyalja.


(4) Az önkormányzati rendelet elfogadásához minősített többség /a megválasztott képviselők több mint a felének/, 4 főnek egybehangzó szavazata szükséges. 


A rendelet közzététele, kihirdetése


25. §


(1) A rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti meg.


(2) A Képviselő-testület rendeletét a polgármester és a jegyző írja alá.


(3) A Képviselő-testület rendeletét meg kell küldeni a képviselőknek.


(4) A rendeletet a jegyző az ülést követő 15 napon belül köteles kihirdetni. A kihirdetés a Kirendeltség hirdetőtábláján valamint a honlapon történik, melynek megtörténtét rá kell vezetni az irattári példányra.


(5) A kihirdetés tényéről tájékoztatni kell a lakosságot hirdetőtáblán.


(6) A jegyző köteles gondoskodni arról, hogy az érintett személyek, szervek tudomást szerezzenek az őket érintő rendeletekről.


(7) A jegyző köteles gondoskodni a rendeletek folyamatos karbantartásáról. Ennek érdekében kezdeményezi a rendeletek módosítását, illetve hatályon kívül helyezését. 


VI. fejezet

A képviselő-testület bizottságai


26. §


(1) A Képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltak szerint – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre.


(2) A Képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:


          Ügyrendi Bizottság: 3 fő


(3) A bizottság összetételét a Szabályzat 2. számú függeléke tartalmazza, feladat - és hatáskörét a Szabályzat 7. számú melléklete tartalmazza.


(4) Csak képviselő tagja lehet az Ügyrendi Bizottságnak.


(5) Az Ügyrendi Bizottság feladata és hatásköre a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatának vizsgálata, nyilvántartása és ellenőrzése.


(6) A polgármester, alpolgármester, Hivatal Kirendeltségének dolgozója sem elnöke, sem tagja nem lehet bizottságnak. A bizottság elnöke és tagjainak több mint a fele csak települési képviselő lehet.


(7) A bizottság tagjainak megválasztásához, felmentéséhez, visszahívásához minősített többség szükséges.


(8) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. A bizottság határozatképességére és határozat-hozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.


(9) A bizottságok a belső működési szabályaikat Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény és a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzat keretei között maguk állapítják meg.


(10) A képviselő-testület az esetenként jelentkező feladatok megoldására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság részletes teendőit a képviselő-testület annak megalakításakor határozza meg. Az ideiglenes bizottság összetételére és működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok az irányadók.


(11) Bizottság üléséről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke írja alá és egy tagja írja alá az Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 60. §-a alapján.


(12) A bizottságok ügyviteli feladatainak ellátásáról a Hivatal Kirendeltsége gondoskodik.


VII. fejezet

A települési képviselő jogállása


27. §


(1) A települési képviselőt a helyi önkormányzatokról szóló törvényben, valamint e rendeletben rögzített jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik.


(2) A települési képviselő jogai:


a.) részt vehet a testület döntéseinek előkészítésében, a döntésben, a végrehajtás szervezésében, ellenőrzésében,

b.) megbízás alapján képviselheti a testületet,

c.) a Kirendeltségtől igényelheti a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést,

d.) saját interpellációja kivizsgálásában részt vehet,

e.) sürgős azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyekben kezdeményezheti a Kirendeltség intézkedését, melyre a Kirendeltség érintett köztisztviselője 15 napon belül köteles érdemi választ adni.


(3) A települési képviselő főbb kötelezettségei:


a.) a képviselő köteles a képviselő-testületi ülésén megjelenni, annak munkájában tevékenyen részt venni. Akadályoztatása esetén távolmaradását előzetesen a polgármesternek bejelenteni,

b.) olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,

c.) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,

d.) köteles megtartani a tudomására jutott állami, szolgálati titkot, valamint köteles megtartani a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvántartásáról szóló szabályokat,

e.) kapcsolattartás a választópolgárokkal illetve különböző lakossági közösségekkel,

f.) köteles a személyes érintettséget a vele szemben felmerült összeférhetetlenségi okot bejelentenie,

g.) a jogszabályban előírt vagyonnyilatkozat megtétele az előírt határidőn belül.


(4) A személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén a Képviselő-testület a döntését a személyes érintettség bejelentésének elmulasztásáról való tudomásra jutást követő ülésén felülvizsgálja, továbbá ezzel egyidejűleg az okozott kár megtérítése iránt igényt támaszthat.


(5) A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő testületi ülésen a jogszabályban meghatározottak szerint esküt tesz.


A polgármester


28. §


(1) A polgármester a választópolgárok által megválasztott, főállású munkaviszonyban álló tisztségviselő, a helyi önkormányzat vezetője, felelős az önkormányzat egészének működéséért.


(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a határozatképesség, döntéshozatal szempontjából települési képviselőnek tekintendő. Megválasztását követően /az alakuló ülésen/ esküt tesz a képviselők előtt.


(3) A polgármester választással létrejövő sajátos közszolgálati jogviszonyára, illetményére vonatkozó általános szabályokat a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvény valamint az Ügyrendi Bizottság javaslatára a Képviselő-testület határozza meg. A munkáltatói jogokat a Képviselő-testület gyakorolja


(4) A képviselő-testület a polgármester részére költségtérítést állapít meg, melynek mértékét külön határozza meg.


(5) A polgármester államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős. A polgármester a vele szemben felmerülő személyes érintettséget 8 napon belül, illetve a képviselő-testületi döntés esetén azonnal köteles bejelenteni a testületnek.


(6) A képviselő-testület tagja fegyelmi eljárást kezdeményezhet a polgármesterrel szemben, ennek elrendeléséhez minősített többség, legalább 4 képviselő igen szavazata szükséges.


29. §


(1) A polgármester fő feladatai a képviselő-testület működésével kapcsolatban:


a.) képviseli az önkormányzatot,

b.) összehívja és vezeti a testületi ülést,

c.) szervezi a településfejlesztést,

d.) biztosítja a testület demokratikus működését, a széleskörű nyilvánosságot,

e.) támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit,

f.) felelős az önkormányzat gazdálkodásának szabályszerűségéért,

g.) gondoskodik a képviselők tájékoztatásáról és segíti munkájukat.


(2) A polgármesternek a bizottságokkal összefüggő főbb feladatai:


a.) indítványozhatja a bizottság összehívását,

b.) felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha annak tartalma ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselőtestület következő ülésén határoz.


(3) A polgármesternek a Közös Önkormányzati Hivatallal, mint az önkormányzat hivatalával összefüggő fontosabb jogosítványai Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 67. §-a alapján:


a.) a Képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a Kirendeltséget,

b.) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a Kirendeltség feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,

c.) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, eljár hatósági jogkörében, valamint egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja,

d.) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be Hivatalt létrehozó Képviselő-testületek együttes ülésére a Hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására,

e.) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,

f.) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében,

g.) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az önkormányzati intézményvezetők tekintetében, továbbá az önkormányzattal munkajogviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban állók tekintetében. 


Az alpolgármester


30. §


(1) A képviselő-testület - saját tagjai közül, a polgármester javaslatára titkos szavazással - a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére alpolgármestert választ. Az alpolgármester megbízatása a megválasztásával kezdődik és amennyiben az önkormányzati választáson települési képviselőnek megválasztották, akkor az új képviselő-testület alakuló üléséig tart. Ha az alpolgármestert az önkormányzati választáson települési képviselőnek nem választották meg, akkor az alpolgármesteri megbízatása a választás napjával megszűnik.


(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával, társadalmi megbízatásban látja el feladatát.


(3) Az alpolgármesterre irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.


(4) A polgármestert közvetlenül megillető jogosítványokat /pl: testületi ülés összehívása/ az alpolgármester csak a polgármester tartós akadályoztatása esetén, helyettesítési jogkörében gyakorolhatja. Az alpolgármester nem lehet önkormányzati hatáskörök címzettje, ilyen hatásköröket sem a képviselő-testület, sem pedig a polgármester nem ruházhat át. 


A jegyző


31. §


(1) A polgármester Kajárpéc község polgármesterével és Sokorópátka község polgármesterével közösen, pályázat alapján, a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki határozatlan időtartamra.


(2) A jegyző felett a munkáltatói jogokat a Hivatalt létrehozó önkormányzatok polgármesterei a jogszabályban foglaltak szerint gyakorolják. Az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző felett Kajárpéc község polgármestere gyakorolja.


(3) A jegyző a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben és egyéb jogszabályokban foglaltakon túl:


a.) gondoskodik a Képviselő-testület, valamint a Bizottságok elé kerülő előterjesztések elkészítéséről,

b.) ellátja a Képviselő-testület, a Bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

c.) ellátja az Önkormányzat által alapított és fenntartott költségvetési szervek pénzügyi-gazdasági ellenőrzését;

d.) köteles biztosítani a belső ellenőrzés feladatellátásának függetlenségét és szabályos működtetését;

e.) rendszeresen ügyfélfogadást tart;

f.) rendszeresen tájékoztatást ad a polgármesternek, a Képviselő-testületnek, a Bizottságoknak az Önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról;

g.) javaslatot tesz az Önkormányzat rendeletei és határozatai módosítására, kiegészítésére azok európai uniós jogharmonizációja érdekében;

h.) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;

i.) ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat, eljár hatósági jogkörében;

j.) ellátja a közigazgatási tevékenység korszerűsítésével és fejlesztésével összefüggő feladatokat.


(4) A jegyzőnek jelzési kötelezettsége van a jogszabálysértő javaslatok, továbbá működés esetén. A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben ő bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.


(5) A jegyzői tisztség betöltetlensége vagy a jegyző tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat az egyéb munkáltatói jogokat gyakorló polgármester által megbízott jogi vagy igazgatásszervezői végzettséggel rendelkező, lehetőség szerint a Hivatal foglalkoztatottai állományában lévő köztisztviselő látja el.


(6) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltak szerint létrehozott Hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, az ügyfélfogadás rendjét a jegyző javaslatára, a polgármester előterjesztése alapján a Hivatalt létrehozó önkormányzatok Képviselő-testületei határozzák meg, amelyet a Hivatal Ügyrendje tartalmaz.


VIII. fejezet

KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI hivatal


32. §


(1) A Képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a Képviselő-testület működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatok ellátására Kajárpéc Községi Önkormányzat Képviselő-testületével és Sokorópátka Község Önkormányzatának Képviselő-testületével közösen Hivatalt működtet.


(2) A Hivatal létszámát, belső szervezeti felépítését, működésének részletes szabályait, feladat- és hatáskörét a Hivatalt létrehozó megállapodás, a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint Ügyrendje rögzíti.


(3) A Hivatal Székelyén dolgozóinak munkarendje 40 óra, mely tartalmazza a napi 30 perces munkaközi szünetet. A Kirendeltség ügyfélfogadási idejét a 3. számú mellékletben állapítja meg.


(4) A vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó köztisztviselői munkaköröket e rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.


(5) A Hivatal munkájáról és működéséről a jegyző évente egy alkalommal – a Képviselő-testületek munkaterveiben meghatározott időpontban – beszámol.


IX. fejezet

A társulások


33. §


(1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt.


(2) Az önkormányzat tagja a Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Többcélú Társulásának.


(3) A képviselő-testület a rendelkezésre álló /szellemi és anyagi/ eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait, amely céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok /közügyek/ megoldására irányulnak.


(4) A társulások létrehozását, szervezeti és működési rendjét rögzítő együttműködési megállapodások valamint ezek kormányzati funkciói a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzat 5. számú mellékletét képezik.


X. fejezet

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés


34. §


A képviselő-testület helyi népszavazásról, népi kezdeményezésről külön önkormányzati rendeletet alkot. 


XI. fejezet

LAKOSSÁGI FÓRUMOK

Közmeghallgatás


35. §


(1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal előre meghirdetett közmeghallgatást tart.


(2) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetve közérdekű javaslatokat tehetnek.


(3) Állandó jellegű közmeghallgatási napirend:


a.) a következő évi költségvetés elkészítése,

b.) településrendezési terv jóváhagyásának elkészítése.


(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.


(5) A közmeghallgatás helyszínéről a 10. § (7) bekezdése rendelkezik.


(6) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok. A jegyzőkönyv összeállításáról, a megyei Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Hivatalhoz való megküldéséről a jegyző gondoskodik. 


XII. fejezet

Az önkormányzat gazdasági alapjai


36. §


(1) Az önkormányzat vagyonával kapcsolatban a tulajdonosi jogokat a képviselőtestület gyakorolja.


(2) A képviselő-testület az önkormányzat tulajdonáról, vagyonával történő gazdálkodás szabályairól külön rendeletet alkot.


     Ebben a rendeletben kell megállapítani:

a.) a forgalomképtelen, vagyontárgyak körét,

b.) a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyait, és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni e vagyontárgyakról való rendelkezés során.


(3) A képviselő-testület gazdálkodása az államháztartási rendszer része. A képviselő-testület Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény, és az államháztartásról szóló törvény keretei közt gazdálkodik.


(4) A képviselő-testület költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetés határozza meg.


(5) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik:


a.) A költségvetési rendelet tárgyalásának első fordulójában a Képviselő-testület elé kell terjeszteni :


aa.) a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv tartalmának figyelembevétele,

ab.) önkormányzat részére kötelezően előírt és a szabadon felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése,

ac.) a bevételi források, kiadási szükségletek, gazdaságos és célszerű megoldásainak meghatározása,

ad.) igények és célkitűzések egyeztetése,

ae.) szükségletek kielégítési sorrendjének meghatározása.


b.) A költségvetési rendelet tárgyalásának második fordulójában a Képviselő-testület megtárgyalja a költségvetési rendelet-tervezetet, amely tartalmazza Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény alapján és a az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet alapján :


ba.) a bevételi forrásokat, a működési, fenntartási előirányzatokat,

bb.)a felújítási előirányzatokat célonként, a fejlesztési kiadásokat feladatonként,

bc.) az önálló és részben önálló önkormányzati intézmények költségvetését külön szakfeladaton,

bd.) az általános és céltartalékot,

be.) a több éves kihatással járó feladatok előirányzatait éves bontásban.


(4) A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti el és a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé. A jegyző a költségvetési rendelet-tervezetet a költségvetési intézmények vezetőivel egyezteti,


(5) A képviselő-testület felelős az önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért, a polgármester pedig a gazdálkodás szabályszerűségéért.


(6) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Kirendeltség látja el. E körben különösen:


a.) jogszabály által előírt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, megküldi a Magyar Államkincstár részére,

b.) beszedi az önkormányzat saját bevételeit,

c.) gyakorolja az önkormányzat által működtetett intézmények tekintetében a bérgazdálkodási jogkört,

d.) gondoskodik az önkormányzatok által létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásáról,

e.) biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, ezen belül a pénzügyminiszter által meghatározottak szerint kialakítja saját számlarendjét,

f.) biztosítja az önkormányzati ingatlan-nyilvántartási kataszter vezetését,

g.) az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten, valamint a házipénztáron keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat intézményi - működési kiadásainak kiegyenlítéséről, illetőleg teljesítéséről.


(7) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.


(8) Saját intézménye pénzügyi ellenőrzését a képviselő-testület látja el a Hivatal útján. A képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű ellenőr útján gondoskodik.


(9) A Szervezeti és Működési Szabályzat 6. számú melléklete tartalmazza az Önkormányzat kormányzati funkcióit. 


XIII. fejezet

Záró rendelkezések


37. §


(1) Ez a Szabályzat a kihirdetése napján lép hatályba.


(2) A Szabályzat mellékleteinek és függelékeinek a folyamatos vezetéséről a jegyző gondoskodik.


(2) Jelen Szabályzat hatályba lépésével egyidejűleg Tényő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2013.(X.29.) rendelete hatályát veszíti. 



Csatolmányok

Megnevezés méret
1. számú melléklet
23.61 KB
1. melléklet
11.75 KB
2. melléklet
11.76 KB
5.számú melléklet
12.02 KB
6.számú melléklet
13.61 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!