nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Tapsony Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 8/2018. (XI.30.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2018-12-01 -tól
Tapsony Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 8/2018. (XI.30.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről

Tapsony Községi Önkormányzat Képviselőtestülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a) - h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a településképi koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.18.) Kormányrendelet 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek és a településfejlesztéssel, településrendezéssel és a településkép érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 11/2017. (VIII.11.) önkormányzati rendeletben felsorolt partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el: 



I. FEJEZET


BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK


1. A rendelet célja, hatálya és alkalmazása


1. § E rendelet célja Tapsony Község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása

a) a helyi művi értékek egyedi védelmének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás és a védelem megszűntetés szabályozásával

  b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával

  c) a településképi követelmények meghatározásával

  d) a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával

  e) a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.

   


2. § A helyi védelem célja Tapsony településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme és jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.



3. § A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja

a) a különböző rendeltetésű és használatú területek karakterének meghatározása

b) a sajátos karakterjegyek megőrzése, egyedi szabályozása.  



4. § E rendelet hatálya Tapsony Község közigazgatási területére terjed ki.



5. § E rendelet alkalmazásában használt fogalmak 

  1. Művi érték: a település jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző, építészeti arculatot, települési karaktert meghatározó épület, építmény, kapu, kerítés, szobor, képzőművészeti alkotás.
  2. Utcai épület: az egy telken álló épületek közül az utcai telekhatárhoz legközelebb eső épület.
  3. Utcai homlokzat: az építmény közúttal vagy magánúttal határos telekhatára felé néző homlokzata.
  4. Utcai telekhatár: a telek azon telekhatára mely közúttal vagy magánúttal határos.



II. FEJEZET


HELYI VÉDELEM


2. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek


6. § (1) A helyi védelem alatt álló művi érték a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.


(2) A helyi védelem feladata

a) az épített örökség meghatározása, számbavétele

b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása

c) az épített örökség megőriztetése

d) a lakossággal történő megismertetése.


(3) Helyi védelem alatt állnak az e rendelet 1. mellékletében szereplő, védetté nyilvánított művi értékek.


(4) A helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről a képviselő-testület e rendelet módosításával dönt.


(5) A helyi védelem alá helyezést vagy megszűntetést bármely természetes vagy jogi személy kezdeményezheti írásban a polgármesterhez benyújtott levélben, az alábbiak benyújtásával:

a) a védendő építmény és építményrész pontos helyének megjelölése (utca, házszám, hrsz)

         b) védendő épületre, épületrészre vonatkozó szakszerű rövid indoklás

         c) fotódokumentáció.


(6) A helyi védelemben részesítési vagy a védelem megszűntetési javaslatot a helyben szokásos módon – az önkormányzat hirdetőtábláján – legalább 30 napra közzé kell tenni, és erről írásban értesíteni kell:

a) az ingatlan tulajdonosát

b) a védetté nyilvánításra vagy annak megszűntetésére javaslatot tevőt.


(7) Az (5) bekezdés szerinti kérelem beérkezését követően a polgármester előterjesztésére a képviselő-testület döntést hoz a településképi rendelet módosítására irányuló eljárás kezdeményezéséről vagy a javaslatot elutasítja.


(8) A helyi védett művi értéket az önkormányzat erre a célra készített táblával megjelölheti.


(9) Tilos a helyi védelem alatt álló érték elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.


(10) A helyi védelem megszűntetése csak a védett érték megsemmisülése, reális költségen helyre nem állítható károsodása, életveszélyes állapot megszűntetése és a védett érték megszűntetéséhez fűződő jelentős közérdek esetén kezdeményezhető. A védett érték bontására csak a védettség megszűntetését követően kerülhet sor.



3. Az egyedi védelem meghatározása


7. § (1) Az egyedi védelem Tapsony jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét és táji környezetét meghatározó helyi értékekre terjed ki, amelyek e rendelet 1/a. mellékletében felsoroltak, 1/b. mellékletében térképen ábrázoltak.


(2) A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartásáról a települési főépítész, annak hiányában a jegyző nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:

a) a védett érték megnevezését, védelem típusát

b) a pontos helyét, helyrajzi számát

c) a tulajdonos, kezelő, használó megnevezését

d) a védelemre javaslatot tevő nevét

e) a védelem indoklását

f) a védett érték fotóit

g) a védelmet megállapító rendelet számát.



4.  Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek


8. § (1) A védett helyi művi értéket a rendeltetésének megfelelő célra kell használni. A használat az érték fennmaradását nem veszélyeztetheti.


(2) A védett helyi művi érték jókarbantartása, állapotának védelme a tulajdonos kötelessége. A védett érték károsodása esetén a tulajdonosnak helyrehozatali kötelezettsége van.


(3) A védelem a művi értékek anyaghasználatára, tömegformálására, homlokzati kialakítására terjed ki.


(4) A védett helyi művi érték tulajdonosa az érték megóvása érdekében kérheti az önkormányzat anyagi támogatását, ha az önkormányzat éves költségvetésében erre pénzügyi keretösszeget biztosít.


(5) Helyi védelem alatt álló épület esetén a védettség nem zárja ki az épület korszerűsítését, átalakítását, bővítését, de az épület eredeti karakterét meg kell tartani, az alábbiak szerint:

  a) a felújításnál az eredeti értékeket meg kell tartani, illetve visszaállítani

b) a jókarbantartás keretében nem végezhető az érték sérülésével, roncsolásával és építészeti érték megváltoztatásával járó beavatkozás

  c) az épület részleges bontása csak akkor lehetséges, ha a védett érték nem sérül.



5. A helyi védelem alatt álló művi értékekre vonatkozó építészeti követelmények


9. § Helyi védelem alatt álló épület esetén

a) bővíteni az eredeti épület értékeinek, karakterének tiszteletben tartásával szabad. A tetőtér beépítésénél nem alkalmazható a tető síkjából kiugró ablak

b) fésűs beépítés esetén az épület bővítése – ha a telekszélesség lehetővé teszi – az utcai homlokzatsíktól legalább 5 méterrel hátrahúzott oldalszárnnyal is lehetséges, az eredeti épületnél nem magasabb párkány- és gerincmagassággal

c) az épületen reklám, hirdetés nem helyezhető el, kivéve a cégért és a cégfeliratot, de az az építészeti tagozatot nem takarhatja és a homlokzat harmonikus egységét nem ronthatja

d) az épületen épületgépészeti berendezés kültéri egysége közterületről láthatóan, valamint az építészeti értéket zavaró módon nem helyezhető el.



III. FEJEZET


A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK


6. A településképi szempontból meghatározó területek-, a településkép védelme szempontjából kiemelt területek megállapítása


10. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek:

a) Tapsony falu

b) Szőlőhegy

c) Erdők és gyepek mozaikja


(2) A településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását a rendelet 2. melléklete tartalmazza.


(3) A településkép védelme szempontjából kiemelt területek:

a) Országos Ökológiai Hálózat – magterület

b) Országos Ökológiai Hálózat – ökológiai folyosó

c) ex lege védett láp

d) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület

e) műemlék

f) temető

g) helyi védett épületek területe


(4) A településkép védelme szempontjából kiemelt területek térképi lehatárolását a rendelet 3. melléklete tartalmazza.



IV. FEJEZET


A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK


7. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények, valamint a növények telepítésére vonatkozó általános követelmények


11. § (1) Az épületek anyaghasználata nem lehet eltérő a településen hagyományosan használt építőanyagoktól.


(2) A homlokzatképzés és a tetőhéjalás nem lehet a környezettel nem harmonizáló, kirívó színű.


(3) Az épületek tetőhéjalása nem lehet trapézlemez, hullámpala, műanyag hullámlemez, bitumenes lemez, bitumenes zsindely.


(4) A település közigazgatási területén állandó használatra szánt, hatósági műszaki engedéllyel nem rendelkező lakókocsi, és egyéb bódé jellegű építmény nem helyezhető el.



12. § A település közigazgatási területén az 5. mellékletben szereplő adventív és invazív fajok nem telepíthetők.



8. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények


Tapsony falu


13. § (1) Az épületeket az illeszkedés szabályai szerint, a kialakult állapotnak megfelelően kell telepíteni és a hagyományos építészeti karakternek megfelelően kell kialakítani.


(2) A jellemző oldalhatáros beépítési módot kell követni hasonló nagyságrendű épületek egymásután sorolásával olyan módon, hogy az épületek – az utcakép szempontjából – az építési telkek azonos fekvésű sarkában jelenjenek meg.


(3) Az utcai előkert méretének azonosnak kell lennie az épület környezetében levő utcaszakaszon jellemző előkertekével.


(4) A telkek adta telepítési irányoktól való eltérés nem megengedhető, azaz csak az oldalhatárral párhuzamos épület elhelyezés lehetséges.


(5) Új beépítések- vagy meglévő épületek átépítése, bővítése esetén a település meglévő karakteréhez illeszkedően kell építkezni az alábbiak szerint:

a) Utcakép szempontjából fontos megjelenésű – az utcára néző oldalon lévő - lakóépület funkciójú épületek esetén a tetőhajlásszög nyeregtető esetén 40-45° közé essen, körbekontyolt tető esetén 35-45°közé essen, azzal az engedménnyel, hogy a fő épülettömeghez és funkcióhoz csatlakozó – annál jelentősen kisebb volumenű – épületrészek fedése esetén a jóval kisebb - 20°-os hajlásszögű – tetőkialakítás is létesíthető (pl.: teraszlefedés, nyári konyha stb).

b) Gazdasági- és melléképületek esetén a tetőhajlásszög tetszőleges abban az esetben amennyiben ezek az épületek a főépület takarásában valósulnak meg, azaz az utcakép szempontjából nem meghatározóak.

  c) A közösségi funkciójú épületek esetén a tetőhajlászög tetszőleges.


(6) A homlokzati architektúra illeszkedjen a település hagyományos elemeihez, a homlokzaton természetes anyagokat (vakolat, fa, tégla, kő) lehet alkalmazni, a színezés a fehér, piszkosfehér, földszínek (a vörös- narancs- sárga- sárgászöld színtartomány kevéssé telített és közepesen sötét árnyalatai), kiegészítő homlokzati színként a szürke és a mogyoró-szín lehet.


(7) A melléképületeket a főépület utcai takarásában lehet elhelyezni, ahhoz illeszkedő tömegformálással és anyaghasználattal.


(8) A kerti építményeket a lakóház utcai homlokzati síkjától legalább 3 m-rel hátrafelé lehet elhelyezni.


(9) Lakó funkciójú ingatlanok esetén az utcai kerítés legfeljebb 1,5 m magasságú-, legalább 40%-ban áttört kialakítású lehet. Kerítésként legfeljebb 1,5 m magas élősövény is alkalmazható áttört kapukkal.


(10) Gazdasági és kereskedelmi funkciójú ingatlanok esetén – biztonsági- vagy értékvédelmi szempontok alapján – tömör kerítés is létesíthető legfeljebb 2,0 m-es magasságban, közterületi megjelenítését tekintve természetes anyagok (vakolat, fa, tégla, kő) használatával, a színezés a fehér, piszkosfehér, földszínek (a vörös- narancs- sárga- sárgászöld színtartomány kevéssé telített és közepesen sötét árnyalatai) lehetnek.


(11) Lakótelkenként egy kocsibehajtó létesíthető. Új növények telepítése az 5. mellékletben javasolt fajok figyelembevételével történhet.


(12) Az előkerteket – lakó funkciójú ingatlanok esetén - díszkertként lehet kialakítani és fenntartani.


Szőlőhegy


14. § (1) A beépítési módot és a beépítési helyet minden esetben az adottságoknak megfelelően, a szomszédos telkek beépítését figyelembe véve kell meghatározni.


(2) Az épületek szintszáma az eredeti terepszint felett legfeljebb egy szint lehet.


(3) Az új épületek tetőhajlásszöge 40–45° közötti lehet.


(4) Kizárólag áttört vagy élősövényből kialakított kerítés létesíthető.


Erdők és gyepek mozaikja


15. § (1) Az erdők és üde gyepek által alkotott mozaikos tájhasználat megőrzendő.


(2) A terület beépítetlen jellege megtartandó. A területen épületek és egyéb építmények kizárólag az (1) bekezdés szerinti táji elemek zavartalanságának biztosításával valósíthatók meg.


(3) Kerítés kizárólag természetvédelmi, erdőgazdálkodási célból, továbbá a vadkárok megelőzése érdekében építhető. A kerítés áttört, lábazat nélküli kialakítású lehet vagy vadrács illetve villanypásztor alkalmazható.



9.  Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó

településképi követelmények


16. § (1) A település villamosenergia-ellátásának, táv- és hírközlésének nyomvonalas létesítményei elhelyezhetők, de törekedni kell a felszín alatti elhelyezésre.


(2) A település ellátásához szükséges közmű műtárgyak (transzformátor, kapcsolószekrény, gáznyomás szabályozó, szennyvízátemelő) a közterület látványát nem zavaró módon, növényzettel takartan helyezhetők el.


(3) A településkép védelme szempontjából kiemelt – a 3. mellékletben térképen ábrázolt – területeken

a) 10 m-nél magasabb sajátos építmények (víztorony, hírközlési átjátszó torony, antenna) nem helyezhetők el

b) a villamosenergia-ellátás, táv- és hírközlés nyomvonalas létesítményeit föld alatt kell elhelyezni

     c) a kültéri világítást lefelé világító lámpatestekkel kell megoldani

d) talajszintre épített fényvető, reflektor csak akkor helyezhető el, ha fényét csak a megvilágítandó felületre vetíti.  



10. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények


17. § (1) A település közigazgatási területén reklámhordozók és reklámok elhelyezése, közzététele a településkép védelméről szóló törvény és annak reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló Kormányrendelet, illetve e rendelet előírásainak megfelelően lehetséges.


(2) A településkép védelme szempontjából kiemelt – a 3. mellékletben térképen ábrázolt – területeken reklámhordozó és reklám nem helyezhető el.


(3) A település közigazgatási területén építmény homlokzatán, építési telek kerítésén, kerítéskapuján és támfalán kizárólag az ingatlan rendeltetési egységeiben folytatott kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó saját vállalkozást népszerűsítő berendezés (cég- és címtábla, cégér és ilyen célú reklám) helyezhető el, a településképre vonatkozó előírások betartásával.


(4) Beépítésre nem szánt terület övezeteiben önálló reklámberendezés mérete a 2 m2 nagyságot, a reklámhordozót tartó berendezések teljes magassága a 6 métert nem haladhatja meg.


(5) A saját vállalkozást népszerűsítő berendezések tartó-, illetve hordozó szerkezeteit, felületeit úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai és alkalmazott anyagai illeszkedjenek az érintett épület (építmény) építészeti megoldásaihoz, illetve a településképi környezethez.


(6) Utasváró felületének legfeljebb 30 %-án – egységes felületet alkotva – helyezhető el reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés. Az utasváró tetején reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés nem helyezhető el.


(7) A reklámhordozók és reklámhordozót tartó berendezések szerkezeti alapszínének és formájának típusonként azonosnak kell lennie.



11. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények


18. § (1) Közmű- és klímaberendezés kültéri egysége, gáznyomás-szabályozó, gázmérő és gázvezeték az épületek homlokzatán közterületről látható módon nem helyezhető el.


(2) Az utcai épületek utcai homlokzatán és az utcai homlokzatsíktól 5 m-en belül távközlési telekommunikációs eszköz, mesterséges szellőző és égéstermék kivezető nem helyezhető el.


(3) Napelemes panel, napkollektor csak az épület tetősíkján helyezhető el, a tetősíkkal azonosan. Az utcai tetőfelületen nem helyezhető el napelem, napkollektor. 


(4) Új épület és jelentős átalakítással, bővítéssel járó építés esetén az ingatlan villamosenergia, valamint táv- és hírközlési hálózat bekötése csak földkábellel csatlakozhat a gerincvezetékhez.



V. FEJEZET


TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK


12. Szakmai konzultáció


19. § (1) A településkép védelme érdekében a tulajdonos, beruházó, vagy a tervező (továbbiakban együtt: építtető) kérelmére az önkormányzati főépítész illetve, ha önkormányzati főépítész nincs alkalmazásban, akkor a polgármester (a továbbiakban: konzultáció felelőse), a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül, a településképi követelményekről tájékoztatást ad és e rendelet szabályai szerint szakmai konzultációt biztosít.


(2) A kérelem papír alapon vagy elektronikus formában nyújtható be az önkormányzat címére, vagy e-mail címére.


(3) A kérelemnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

         a) a tervezett tevékenység helyszíne (cím, hrsz.)

         b) a tervezett tevékenység bemutatása,

         c) a településképi arculat bemutatása (fotó, megjelenés a közvetlen környezetben),

         d) építészeti megjelenés vázlatos bemutatása.


(4) Kezdeményezhető a szakmai konzultáció

a) a tervezés kezdeti szakaszában épület építése, bővítése, épülettömeg megváltoztatása esetén

b) meglevő épület utcai homlokzatának megváltoztatása (átalakítás, színezés, nyílászáró-csere) előtt

  c) minden új reklámhordozó és reklám kialakítása előtt.


(5) Kötelező a szakmai konzultáció

  a) a településképet befolyásoló építési tevékenység

b) védelem alatt álló épületen, annak építményein, kertjében és növényállományában tervezett településképet befolyásoló tevékenység

  c) reklámhordozó és reklám elhelyezése esetén.


(6) A szakmai konzultáció az önkormányzat hivatalos helyiségében, vagy – a kérelem benyújtójának kérésére, indokolt esetben – a helyszínen is lefolytatható.


(7) A szakmai konzultációról a konzultáció felelőse emlékeztetőt készít, amelyben rögzíti a felvetett javaslatok lényegét, illetve a konzultáció felelősének nyilatkozatát.


(8) A konzultációról a konzultáció felelőse nyilvántartást vezet.



13. A településképi véleményezési eljárás


20. § (1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni – a településképi követelményeket szabályozó kormányrendeletben meghatározott esetek kivételével – az engedélyezési eljárást megelőzően, amennyiben az épület, építmény

a) helyi védelem alatt áll

b) közterületről látható

c) közterületre tervezett.


(2) A polgármester a véleményét az önkormányzati főépítész álláspontjára alapozza.


(3) A településképi véleményezési eljárás az építtető kérelmére indul. A kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani, a településképi követelményeket szabályozó kormányrendeletnek megfelelő tartalommal és formátumban.


(4) A településképi vélemény kialakításának szempontjai

a) a szakmai konzultáció javaslatainak betartása

b) a településképi követelményeknek való megfelelés betartása

c) a közterület mentén az épület, építmény kialakításának módja és feltételei

d) a közterületen folytatott építési tevékenység esetén a közterület burkolata, műtárgyai, növényzete, díszvilágító berendezései és reklámhordozók kialakítása.



14. A településképi bejelentési eljárás


21. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni reklámhordozók és reklámok elhelyezése esetén.


(2) A településképi bejelentési eljárás a reklámozó, illetve a reklámhordozó és reklám elhelyezésével érintett telek tulajdonosa (a továbbiakban együtt: bejelentő) kérelmére indul.


(3) A kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani a településképi követelményeket szabályozó kormányrendeletben rögzítettek szerint.


(4) A településképi bejelentési eljárás megindításához szükséges kérelmet a 4. melléklet tartalmazza.


(5) A polgármester a településképi bejelentési eljárást a településképi követelményeket szabályozó kormányrendeletben meghatározottak szerint folytatja le.


(6) A településképi bejelentési eljárás során figyelembe veendő szempontok:

a) a kérelem megfelel-e a településképi követelményeket szabályozó kormányrendeletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek

b) a reklámhordozó és reklám elhelyezése megfelel-e a reklámelhelyezési kormányrendeletben meghatározott általános elhelyezési követelményeknek és az e rendeletben megállapított településképi követelményeknek


(7) A polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntése ellen Tapsony Községi Önkormányzat Képviselő-testületénél lehet fellebbezéssel élni.



15. A településképi kötelezés, településképi bírság


22. § (1) Ha az ingatlan tulajdonosa a településképi követelményeket megsértette, a polgármester felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre, és végzésben – a helyreállítási vagy bontási munkák nagyságrendjét figyelembe véve - megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.


(2) A képviselő-testület a településképi követelmények hatósági döntésben megállapított határidőre történő nem teljesítése esetén az ingatlantulajdonossal szemben 1.000.000.- forintig terjedő, közigazgatási bírságnak minősülő településkép-védelmi bírság kiszabását rendelheti el.


(3) Az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén a polgármester településképi kötelezés formájában – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben foglalt hatósági eljárás szabályai szerint – a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására – valamint ezzel egyidejűleg az ingatlantulajdonost a településkép-védelmi bírság megfizetésére – kötelezi.


(4) A településképi bírságot Tapsony Község Önkormányzatának számlájára kell befizetni.


(5) A bírság befizetésének határideje a jogerőre emelkedéstől számított 30 nap. 100.000 forint összeget meghaladó bírság esetén – kérelemre – a képviselőtestület legfeljebb 12 havi részletfizetési kedvezményt adhat.



VI.  FEJEZET


ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER


16. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése


23. § (1) A helyi védelem alatt álló művi értékek helyreállítási és felújítási költségeihez az önkormányzat egyedi kérelemre az éves költségvetésében meghatározott mértékig támogatást adhat.


(2) A vissza nem térítendő támogatás mértéke az igazolt költségeknek legfeljebb az 50%-a lehet. 


(3) A támogatás felhasználásáról a kérelmezővel - a képviselőtestület felhatalmazása alapján - a polgármester támogatási szerződést köt.


(4) A támogatás kifizetése a támogatási szerződés alapján, műszaki ellenőr által leigazolt számla alapján történhet.


(5) A helyi védelem alatt álló művi érték tulajdonosa, kezelője, használója adókedvezményben vagy mentességben részesíthető, melyeknek mértékét a helyi adókról szóló önkormányzati rendelet állapítja meg.



VII.  FEJEZET


ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK



24. § (1) Jelen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.


(2) A rendelet kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.


(3) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.




Tapsony, 2018. november 29.




                        Fábos István                                                                     Hajdu Szabina

                        polgármester                                                                            jegyző







Záradék:


A rendelet 2018. november 30. napján kihirdetésre került.



Tapsony, 2018. november 30.

                                                                                                                   Hajdu Szabina

                                                                                                                           jegyző









MELLÉKLETEK


1/a. melléklet:       Helyi védelem alatt álló művi értékek (táblázat)

1/b. melléklet:       Helyi védelem alatt álló művi értékek belterületen (térkép)

2. melléklet:          A településképi szempontból meghatározó területek (térkép)

3. melléklet:          A településkép védelme szempontjából kiemelt területek (térkép)

4. melléklet:          Kérelem településképi bejelentési eljáráshoz

5. melléklet:          Kerülendő adventív növényfajok és inváziós növényfajok




Csatolmányok

Megnevezés méret
1/a. melléklet
15.49 KB
1/b. melléklet
263.1 KB
2. melléklet
777.96 KB
3. melléklet
171.71 KB
4. melléklet
12.58 KB
5. melléklet
15.54 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!