nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Simontornya Város Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2013. (III.27.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2017-02-25 - 2019-10-31
Simontornya Város Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2013. (III.27.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Simontornya Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés a) pontjában, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Képviselő-testület Pénzügyi, Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottsága, Oktatási, Kulturális és Ügyrendi Bizottsága, Egészségügyi, Szociális és Sport bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:


I.FEJEZET


ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK


1. Az önkormányzat, a képviselő-testület és szervei megnevezése, székhelye


1.§ (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Simontornya Város Önkormányzata (to-

vábbiakban: önkormányzat).

Az önkormányzat székhelye: 7081 Simontornya, Szent István kir. u. 1.

Az önkormányzat jogi személy.


(2) A képviselő-testület hivatalának megnevezése: Simontornyai Polgármesteri Hivatal

     Székhelye: 7081 Simontornya, Szent István kir. u. 1.


(3) A képviselő-testület Bizottságainak elnevezése:

a.) Köznevelési, Kulturális és Ügyrendi Bizottság

     (a továbbiakban: Ügyrendi bizottság)                                                   3 fő

b.) Pénzügyi, Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság

     (a továbbiakban: Pénzügyi bizottság)                                                   3 fő

c.) Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottság

     (a továbbiakban: Szociális bizottság)                                                    3 fő


(4) A képviselőt-estület további szervei:

       a.) Simontornya Város Polgármestere

       b.) Simontornya Város Jegyzője

       c.) önkormányzati társulások


(5) Az önkormányzat szervezeti felépítésének ábráját az 1. melléklet mutatja be.


2. Az önkormányzat jelképei, kitüntetései


2.§ (1) Az önkormányzat jelképei a város címere és zászlója. A város jelképeire, azok hasz-

nálatára vonatkozó részletes szabályokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza.


(2) Simontornya Város Napja július 1-je.


(3) Simontornya Város Önkormányzata által alapított kitüntetésekről, ezek adományozási rendjéről külön önkormányzati rendelet rendelkezik.


3. Az önkormányzat hivatalos lapja, honlapja


3.§ (1) Simontornya Város Önkormányzata hivatalos honlapja: www.simontornya.hu


(2) Az önkormányzat hivatalos lapja: Simontornyai Hírek.

     Az önkormányzati lap alapítója: Simontornya Város Önkormányzata, kiadója: a Bogárd és Vidéke Lapkiadó. Az önkormányzati lap havonta jelenik meg.


4. Az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatai


4. § (1) A képviselő-testület feladatainak eredményes ellátása érdekében – a kölcsönös érde-

       kek alapján – együttműködik a megyei önkormányzattal, más települési önkormányzatokkal, az illetékességi területén működő települési nemzetiségi önkormányzattal, önkormányzati szövetségekkel és civil szervezetekkel.


(2) Az önkormányzat testületi döntés alapján partnervárosi (testvérvárosi) kapcsolatot létesített:




II. FEJEZET


AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADAT- ÉS HATÁSKÖREI


1. A kötelező és önként vállalt feladatok


[1]5.§ Az önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) és az ágazati törvényekben meghatározott kötelező és önként vállalt feladatokat, amelyek felsorolását a 2. melléklet tartalmazza. Az önkormányzat vállalkozási tevékenységet végez. A vállalkozási tevékenység felső határa a módosított kiadási előirányzat 5%-a.


2. A hatáskör-átruházás szabályai


6.§(1) Az átruházott hatáskört gyakorló teljes felelősséggel jár el, és az átruházott hatáskör és

hatósági jogkör gyakorlásáról a képviselő-testületnek köteles beszámolni.


(2) A képviselő-testület által a bizottságokra átruházott hatásköröket a 3. melléklet, a polgármesterre átruházott hatásköröket a 4. melléklet, és a jegyzőre átruházott hatásköröket az 5. melléklet tartalmazza.


III. FEJEZET


A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE


1. A működés általános szabályai


7.§ (1) A képviselő-testület a város legfőbb szerve, mely által a város az önkormányzat jogát

      gyakorolja, és akarat-elhatározását kifejezi.


(2) A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő. A határozatképességhez szükséges mindenkori létszám: 4 fő. A minősített többséghez 4 igen szavazat szükséges.


(3) A képviselő-testület döntéseit az ülésein hozza meg.

      Az ülések típusai:    a.) alakuló ülés

                                       b.) rendes ülés

                                       c.) rendkívüli ülés


8.§ (1) A képviselő-testület szabályszerűen összehívott üléseken működik, azokon fejti ki

      munkásságát, és gyakorolja jogkörét.


(2) Ha a képviselő-testület – mint egyszemélyes gazdasági társaság tagja – a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény alapján legfőbb döntéshozó szervként jár el, akkor a napirend tárgyalására, és az eljárásra e törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.


(3) A képviselő-testület ülését a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök vezeti és hívja össze, és mint levezető elnök vezeti. A korelnök akadályoztatása esetén pedig a soron következő legidősebb képviselő.


(4) A polgármester helyettesítését a (3) bekezdésben foglalt ok miatt ellátó személy a képviselő-testület törvényes képviselője, a helyettesítés ideje alatt jogosult a helyi önkormányzat nevében kötelezettséget vállalni és utalványozni, s akit e feladatának ellátása időtartamára a képviselő-testület bizottsági teendőinek végzése alól felment.

A képviselő-testület a bizottság határozatképességének biztosítása érdekében a szükséges intézkedéseket ez esetben megteszi.


(5) A polgármester, az alpolgármester, vagy mindkettőjük akadályoztatása akkor áll fenn, ha valamely objektív vagy szubjektív indok miatt az érintett személy(ek) a jogait/ikat vagy kötelességeit/iket – az önkormányzat érdekei és kötelezettségei szempontjából – szükséges időpontban gyakorolni nem tudja/ák. Tartós akadályozásnak minősül – a szabadság kivételével – a 15 napi időtartamot meghaladó távollét, valamint a büntető és egyéb eljárás miatti tisztségből történő felfüggesztés.


9.§ (1) Amennyiben a képviselő-testület az ülés folyamán határozatképtelenné válik, a pol-

     gármester szünetet rendel el, és intézkedik a határozatképesség helyreállítása érdekében. Ha legfeljebb fél órán belül a határozatképességet nem sikerül helyreállítani, akkor a polgármester az ülést bezárja. A bezárás tényét a jegyzőkönyvvezető a konkrét időpontok feltüntetése mellett rögzíti a jegyzőkönyvben. Az ülés bezárása esetén a képviselő-testületet a polgármester 3 napon belül köteles újból összehívni, melynek napirendjét csak a megtárgyalásra nem került napirendek alkothatják.


(2) Az ülés időtartama az ülés napján akkor haladhatja meg a 8 órát, ha erről a képviselő-testület egyszerű többséggel, vita nélkül határoz.


(3) Ha a képviselő-testület egy nap alatt nem fejezte be érdemi munkáját az elfogadott napirendek tárgyalása tekintetében, úgy a polgármester köteles az ülés berekesztése előtt, legfeljebb 3 napon belüli időpontra szóban ismételten összehívni a képviselő-testületet a meg nem tárgyalt napirendekre vonatkozóan.



[2]A.)Alakuló ülés


10.§ (1) Az ülés összehívása során a rendes ülés összehívására vonatkozó szabályoktól el le-

      het tekinteni.


(2) Az alakuló ülés napirendjét a Mötv. 43.§ (3) bekezdésében foglaltak szerint határozza meg a képviselő-testület.


B.)Rendes ülés


11.§ (1) A képviselő-testület – évente legalább 10, a július és augusztus hónapok kivételével

        – havonta egy alkalommal, lehetőség szerint minden hónap utolsó hétfői napján 1400 órától rendes ülést tart. A képviselő-testület ülésein kétóránként szünetet tarthat.


(2) A képviselő-testület ülésének helye a székhelye, de dönthet arról, hogy ülését esetenként a székhelytől eltérő helyen tartja meg.


C.)Rendkívüli ülés


12.§ (1) A képviselő-testületet 15 napon belüli időpontra össze kell hívni az Mötv. 44. §-

     ában meghatározott esetekben. Az ilyen okból szükségessé vált rendkívüli ülést a polgármester hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.


(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eljárási szabályok megfelelő alkalmazásával a polgármester halaszthatatlan ügyben, indokolt esetben rendkívüli ülést hívhat össze.


(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti rendkívüli ülés napirendjére csak olyan tárgysorozat vehető fel, amely annak összehívását indokolttá tette, vagy indokolttá tenné.


(4) A képviselő-testület rendkívüli ülését 24 órán belüli időpontra a polgármester telefonon történő értesítéssel is összehívhatja katasztrófahelyzet fennállása esetén. Ebben az esetben a képviselővel közölni kell az ülés időpontját, helyét, a rendkívüli ülés összehívásának indokát, és a tárgyalni kívánt napirend megjelölését, amelyről írásban feljegyzést kell készíteni.


(5) A rendkívüli ülés napirendjére kerülő előterjesztés tárgyalásának – ha jogszabály nem zárja ki – nem feltétele az előzetes bizottsági vélemény beszerzése.


(6) A rendkívüli ülésen hozott döntésekről a soron következő ülésen a napirendek tárgyalása előtt a levezető elnök tájékoztatja a nyilvánosságot.


3. A testületi ülés összehívása


13.§ (1) A képviselő-testület ülését a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze.


(2) Az ülés meghívóját a tervezett írásbeli előterjesztésekkel együtt 5 nappal (sürgősségi napirend és a rendkívüli ülés napirendje esetén előző nap) a képviselő-testület ülése előtt 2000 óráig kell kézbesíteni. A kézbesítés nyomtatott formában vagy elektronikus úton (a megadott internetes elérhetőségről történő letöltés útján, illetve e-mailen keresztül) történik a képviselő által megjelölt postai vagy elektronikus kézbesítési címre.


(3) Azon napirendek írásos anyagát, amelyet a képviselők korábban megkaptak, a meghívóval együtt részükre ismételten nem kell megküldeni, amennyiben az írásos anyagban változás nem következett be.


(4) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a tervezett írásbeli előterjesztés tárgyának és előterjesztőjének megjelölését, az ülés minősítését (alakuló, rendes, rendkívüli, ünnepi). Az ünnepi ülésre készített meghívó tartalma ettől eltérő lehet.


(5) A jegyző gondoskodik a képviselő-testületi ülés időpontjának és a napirendi javaslat Simontornya város honlapján történő közzétételéről.


4. A meghívottak


14.§ (1) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:


  1. Minden testületi ülésre:


  1. A tevékenységüket érintő napirend tárgyalásához:


(2) Az alakuló ülésre az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül meg kell hívni:

              a.) a választókerület országgyűlési képviselőjét

              b.) a megyei kormányhivatal vezetőjét

              c.) az önkormányzati költségvetési szervek vezetőit

              d.) az önkormányzat legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társaságok

                   ügyvezetőit

              e.) a Tamási Járási Hivatal vezetőjét

              f.) az állami intézményfenntartó központ tamási tankerületének igazgatóját.


5. Az ülések nyilvánossága


15.§ (1) A képviselő-testület ülései – az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetek

     kivételével – nyilvánosak. Az ülés időpontjáról a választópolgárokat, a napirendet is tartalmazó meghívónak a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő megjelentetésével, valamint a meghívónak és a nyilvános ülés keretében tárgyalandó előterjesztéseknek a www.simontornya.hu portálon történő közzétételével tájékoztatni kell.


(2) Ahol jogszabály helyben szokásos módon történő közzétételt határoz meg, ennek módja alatt a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, és a www.simontornya.hu internetes portálon történő közzététel értendő.


16.§ (1) A képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) pontjában megha-

      tározott esetekben.


(2) A képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben az érintett kérésére zárt ülést tart.


(3) A képviselő-testület az érdekelt, az előterjesztő, vagy a képviselő-testület bármely tagja javaslata alapján – minősített többséggel – az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekben zárt ülést rendelhet el.


(4) Zárt ülésen az Mötv. 46. § 83) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.


17.§ A nyilvános ülésen a hallgatóság – ideértve a tömegtájékoztatási szervek képviselőit is – csak a kijelölt helyeken foglalhat helyet, és az engedély nélküli véleménynyilvánítás bármely formájától tartózkodni köteles. A képviselő-testület ülésén a tömegtájékoztatási szervek munkatársai tevékenységükkel nem zavarhatják a testület munkáját.


18.§ A képviselő-testület döntéseit általában nyílt szavazással hozza.


6. Határozatképesség


19.§ (1) A polgármester az ülés megnyitásakor – a jelenléti ív alapján – megvizsgálja a kép-

      viselő-testület határozatképességét, s kihirdeti az arra vonatkozó megállapításait.


(2) Ha a képviselő-testület határozatképtelenné válik, a polgármester kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására.


(3) Ha a képviselő-testület a polgármester kísérlete ellenére határozatképtelen marad, a polgármester az ülést berekeszti. Az ülés berekesztése esetén a képviselő-testület a következő ülésén elsőként az elmaradt napirendi pontokat tárgyalja meg.


7. A napirend


20.§ (1) A napirend tervezetét a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. A képviselők

     kezdeményezhetik valamely napirendi pont elhagyását, elnapolását vagy a javasolt sorrend megváltoztatását.


(2) A polgármester a napirend – meghívó szerinti – írásos tervezetét szóban kiegészíti az ülésen kiosztott anyagok napirendre vételéről szóló javaslattal. Az ülésre – a rendeletben foglaltaknak megfelelően – írásban beterjesztett képviselői indítványt, kérdést, interpellációt a napirendre felvettnek kell tekinteni.


(3) A képviselő-testületi ülésen kiosztott anyag tárgyalására – a képviselői indítványok, interpellációk és kérdések kivételével – csak halasztást nem tűrő esetben kerülhet sor a polgármester indokolt javaslata alapján, a jegyző törvényességi véleményével, amennyiben a képviselő-testület a napirendre vételt megszavazza.


(4) Nem kerülhet a képviselő-testületi ülésen kiosztásra:

  a.) a munkatervben meghatározott feladatokkal kapcsolatos anyag,

  b.) 1 millió Ft-ot meghaladó mértékű költségvetés átcsoportosítást, vagy költségvetés módosítást eredményező javaslat,

  c.) az Mötv. 41. § (6) bekezdés szerinti intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése, létesítő okiratának módosítása,

d.) önkormányzati társulás létrehozásáról, az ahhoz való csatlakozásról szóló előterjesztés,

e.) önkormányzati pénzeszköz, vagyon átadásáról vagy elidegenítéséről szóló javaslat,

f.) rendeletalkotás vagy módosítás.


(5) A már elfogadott napirendi pont levételéről, a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatásáról bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.


21.§ (1) A napirendet a képviselő-testület vita nélkül határozza meg – figyelemmel a 20. §

     (3) bekezdésére – a képviselő-testület eltérő döntése hiányában az alábbi sorrend megtartásával:

a.) előterjesztés, e körben a tárgyalási sorrend:

         aa.) rendeletalkotásra vonatkozó előterjesztés,

         ab.) minősített többséget igénylő előterjesztés,

b.) beszámoló,

c.) tájékoztató,

d.) indítvány,

e.) bejelentés,

f.) jellegétől függetlenül az ülésen kiosztott anyag,

g.) interpelláció, kérdés.


(2) A képviselő-testület – bármely bizottsági elnök vagy a polgármester javaslatára – legkésőbb a napirend elfogadásakor elhatározhatja, hogy a lakosság széles rétegeit érintő témát két fordulóban – előbb az előterjesztés elveit, majd a vita után a szerkesztett előterjesztést – tárgyalja meg.


(3) Kétfordulós tárgyalást kell tartani helyi adók bevezetéséről szóló rendelet megalkotásánál, településrendezési terv és településfejlesztési koncepció, valamint az éves költségvetési rendelet elfogadásánál, kivéve azok módosítását.


8. A tanácskozás rendje


22.§ (1) Az ülés vezetésével kapcsolatban a polgármester feladata a tanácskozás rendjének

     fenntartása. Ennek érdekében:

  1. figyelmeztetheti a hozzászólót, hogy csak a napirenddel kapcsolatban tegye meg észrevételét, javaslatát, és attól ne térjen el,
  2. felszólíthatja a hozzászólót, hogy tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kijelentésektől tartózkodjon,


  1. rendreutasíthatja azt, aki a testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
  2. megvonhatja a szót attól, aki a fentiekben írt rendzavaró magatartást megismétli,
  3. a nem képviselő résztvevőt – ismételt rendzavarás esetén – a teremből kiutasíthatja.


(2) A képviselő-testület – bármely tagjának javaslatára – vita nélkül, minősített többséggel hozott határozattal, rendbírsággal sújthatja azt a képviselőt, aki

a.) az adott ülésen több mint két alkalommal – engedély nélkül – túllépte a részére biztosított időkeretet,

b.) az ülésen másokat sértő vagy a testülethez méltatlan, nem illő kifejezést vagy hangnemet használt,

c.) a napirendtől ismételt figyelmeztetés ellenére eltért.


(3) A rendbírság összege alkalmanként 5.000 Ft.


(4) A rendbírság megfizetése a kiszabást követő tiszteletdíj vagy illetmény kifizetésekor esedékes.


(5) Amennyiben a polgármester az ülést nem a rendelet szabályainak megfelelően vezeti, a képviselő-testület ügyrendi ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottságának elnöke jelzéssel él a polgármester felé.


23.§ (1) Rendes képviselő-testületi ülésen napirend előtt bármely képviselő 3 perc időtartam-

     ban felszólalhat. Napirend előtt felszólalni a város életét, a képviselő-testület munkáját, vagy a képviselőket érintő általános jelentőségű kérdésekben lehet, kivéve az olyan ügyeket, amelyek az általános szabályok alapján napirendre tűzhetők, valamint kérdésként, interpellációként vagy indítványként terjeszthetők elő.


(2) A polgármester a napirendi pontok tárgyalása előtt szót ad a napirend előtti felszólalásra jelentkező képviselőknek feltéve, hogy

a.) a napirend előtti felszólalás szándékát legkésőbb az ülés kezdete előtt egy órával a polgármesternek a tárgy megjelölésével előre jelezte, és

b.) a felszólalás a rendelet szerinti szabályoknak megfelel.


(3) A napirend előtti felszólalás tartalmáról vita nem nyitható, azonban a felszólalással érintett képviselő 2 perc időtartamban viszontválaszra jogosult.


(4) A napirend előtti felszólalás határozati javaslatot nem tartalmaz, arról a képviselő-testület határozatot nem hoz.


24.§ (1) A polgármester minden napirendi pontról – kivéve a tájékoztató jellegű napirende-

     ket – külön vitát nyit.


(2) A napirendi pont tárgyalásakor elsőként annak előterjesztője legfeljebb 5 perc időtartamban a döntéshozatalt befolyásoló, szóbeli kiegészítést fűzhet az írásbeli előterjesztéshez.


(3) Az előterjesztő esetleges szóbeli kiegészítését követően az előterjesztőhöz kérdéseket lehet intézni, amelyekre válaszolnia kell. Az előterjesztő a válaszok megadásánál igénybe veheti a tanácskozási joggal nem rendelkező személyek segítségét is.


25.§ (1) A kérdésekre adott válaszok ismertetését követően a polgármester a döntést igénylő

     napirendi pont felett a tájékoztatók, és a kérdésekre, interpellációkra adott válaszok kivételével vitát nyit.


(2) A költségvetési rendelet-tervezet tárgyalásakor, valamint, ha a képviselő-testület bizottsága a napirendet bizottsági ülésen tárgyalta, a napirendi pont vitájánál elsőként a tárgyban érintett bizottság elnöke legfeljebb 5 percben ismerteti a bizottság véleményét. Ezt követően az elsőként szólásra jelentkezett képviselő, majd – jelentkezési sorrendben – a képviselők és a tanácskozási joggal résztvevők kapnak szót.


(3) A képviselő ugyanahhoz a napirendi ponthoz legfeljebb kétszer szólhat hozzá. A képviselő hozzászólása alkalmanként legfeljebb 3 percig tarthat.


(4) Az ülésen megjelent – 10. § (1)-(2) bekezdésében megjelölt – meghívottaknak a polgármester, más személyeknek a képviselő-testület a tárgyhoz tartozó kérdésben hozzászólási jogot biztosíthat. A hozzászólás ebben az esetben sem lehet 3 percnél hosszabb.


(5) Az időhatárt túllépő képviselőtől vagy hozzászólótól a polgármester megvonja a szót.


(6) A rendeletben írt időkorlátok alól a polgármester – a tárgyalt téma fontosságára figyelemmel – felmentést adhat.


(7) Bármikor szót kérhet:

a.) az előterjesztő,

b.) bármely képviselő ügyrendi kérdésben,

c.) a jegyző, ha törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.


(8) Ügyrendinek minősül az a hozzászólás, kérdés, melyben a képviselő a képviselő-testület munkájával – ülésének lefolytatásával – kapcsolatos eljárási ügyben tesz észrevételt.


(9) A vita során a képviselők a (3) bekezdés szerinti hozzászólásuk részeként, a tárgyalt előterjesztésre vonatkozóan módosító vagy kiegészítő javaslatokat tehetnek. A módosító és kiegészítő javaslatokat szövegszerűen kell megfogalmazni. Új változatot vagy módosító indítványt csak a vita lezárásáig lehet előterjeszteni.


(10) A rendeletalkotásról, rendeletmódosításról szóló előterjesztéshez érdemi képviselői módosító indítvány csak szövegszerűen, írásban, legkésőbb a módosítást napirendjére tűző ülést megelőző napon terjeszthető be, amelyet a jegyző törvényességi véleményével köteles ellátni.


26.§ (1) A polgármester lezárja a vitát, ha megállapította, hogy hozzászólásra több hozzászó-

    ló nem jelentkezik. A vita lezárásáról szóló döntését a polgármester kimondja.


(2) A vita lezárását bármely képviselő javasolhatja, amelyről a képviselő-testület külön vita és felszólalás nélkül egyszerű többséggel határoz. Ebben az esetben a képviselő-testület a vitát azzal a feltétellel zárja le, hogy a vitában még szót nem kapott képviselő szót kaphat, ha a vita lezárására vonatkozó szavazásig szólásra jelentkezett. Az így tett hozzászólásokat a vita részének kell tekinteni.


(3) A vita lezárását követően a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra, és legkésőbb ekkor nyilatkozik az elhangzott kiegészítések és módosító javaslatok felvállalásáról.


(4) Az előterjesztő által elfogadott módosításokat, kiegészítéseket a napirendre vonatkozó eredeti döntési javaslat részének kell tekinteni.


(5) Az előterjesztő a (3) bekezdés szerinti válasz, valamint a nyilatkozat megtétele előtt, a szavazás előtt kérheti szünet elrendelését, amelyek az elnök köteles megadni.


(6) A válasz után a polgármester az elhangzott módosító javaslatokat összefoglalja, és szövegszerűen, az eredeti javaslathoz illeszkedő módon ismerteti az arra vonatkozó (3) bekezdés szerinti előterjesztői nyilatkozattal együtt.


(7) Bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület döntése alapján, valamint az előterjesztő kérésére a több eldöntendő kérdésre osztható határozat-tervezetről a képviselő-testület külön-külön szavaz.


27.§ (1) A képviselők a zárószavazás megkezdése előtt bármikor javasolhatják a téma napi-

    rendről való levételét, amelyről a képviselő-testület vita és felszólalás nélkül határoz.


(2) A napirendi pont tárgyalásától annak előterjesztője az ülés bármely – a kérdéses anyag tárgyában történő szavazást megelőző – szakaszában elállhat, és a beterjesztett anyagot képviselő-testületi döntés nélkül visszavonhatja.


(3) Bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület a napirendi pontot a következő rendes képviselő-testületi ülésre elnapolhatja. A képviselő-testület az elnapolásról vita és felszólalás nélkül, egyszerű többséggel határoz.


(4) Ugyanazt a napirendi pontot a képviselő-testület legfeljebb egy alkalommal napolhatja el.


9. Személyes érintettség


28.§ (1) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén – közeli hozzátartozójára

    is kiterjedően – bejelenteni személyes érintettségét.


(2) A személyesen érintett képviselő – érintettségének jelzése mellett bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni.


(3) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására – annak ismertté válását követően azonnal – a képviselő-testület ügyrendi vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása a képviselő-testület összeférhetetlenségi és ügyrendi ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottsága hatáskörébe tartozik.


(4) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.


(5) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. A képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.


(6) A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a képviselő-testület tagjának a mulasztásról való tudomásszerzéskor érvényes havi illetménye, tiszteletdíja – a mulasztások számától függetlenül a tárgyévben – 10 %-kal csökken.


[3]10. Összeférhetetlenségi, méltatlansági eljárás, vagyonnyilatkozatok


29.§(1) Az Ügyrendi bizottság a Mötv-ben szabályozottak szerint nyilvántartja és ellenőrzi a vagyonnyilatkozatokat, valamint elvégzi azok vizsgálatát.

(2) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó megbízások felsorolását a 6. melléklet tartalmazza.

(3) A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására, a méltatlanság megállapítására irányuló kezdeményezését az Ügyrendi bizottságnak adja át kivizsgálásra. Az Ügyrendi bizottság a vizsgálat eredményét döntés céljából – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a Képviselő-testület elé terjeszti.


11. A döntések meghozatala


30.§ (1) A képviselő-testület döntéseit szavazással hozza. A határozati javaslatról a képvise-

    lő-testület tagjai „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak, kivétel a 33. § (2) bekezdésben meghatározott esetekben.


(2) A szavazás nyílt vagy titkos.


(3) A képviselő-testület a Mötv. 48. § (3) bekezdésében foglaltakon túl bármely képviselő javaslatára név szerinti, nyílt szavazást rendelhet el. A javaslatról a képviselő-testület dönt.


(4) Szavazás közben a szavazást indokolni nem lehet.


31.§ (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik, a szavazatokat a polgármester számolja

össze.


(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét, akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A szavazás eredményét a jegyző összesíti, és ennek dokumentumait a polgármesternek átadja. A név szerinti szavazás tényét és eredményét a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell.


(3) A képviselő-testület a Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben titkos szavazást tarthat a (4) bekezdésben meghatározott módon.


(4) A titkos szavazás szavazólapon történik. A titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos teendőket az Ügyrendi bizottság látja el. Amennyiben ez bármely okból nem lehetséges, a képviselő-testület a feladat ellátására a polgármester javaslatára – nyílt szavazással – 3 fős szavazatszámláló bizottságot választ.


32.§ (1) Az eldöntendő javaslatokat a polgármester bocsátja szavazásra. Egy előterjesztésről

     csak egy határozat hozható. A javaslat szövegét szavazásra egyértelműen és úgy kell feltenni, hogy arra „igen”-nel vagy „nem”-mel lehessen szavazni.


(2) A szavazásra bocsátás során a polgármester szövegszerűen ismerteti a szavazás tárgyát képező javaslatot. A javaslatot szövegszerűen nem kell ismertetni – elegendő csupán arra utalni –, ha az mindenben megegyezik az eredetileg írásban előterjesztett javaslattal, tovább akkor sem, ha az előterjesztő a vitában elhangzott módosító javaslatokat elfogadta, és ezen javaslatok a vita során félreérthetetlen szövegszerűséggel megfogalmazást nyertek.


(3) A polgármester először – az elhangzás sorrendjében külön-külön – az előterjesztő által el nem fogadott módosító és kiegészítő javaslatokat bocsátja szavazásra.


(4) A módosító és kiegészítő javaslatok feletti szavazás lezárása után dönt a képviselő-testület az eredeti előterjesztés szerinti javaslat előterjesztő által felvállalt, és a képviselő-testület által elfogadott módosításokat is tartalmazó egészéről.


(5) Az ügyrendi javaslatokat a polgármester soron kívül, az elhangzást követően azonnal szavazásra bocsátja.


(6) A képviselőknek lehetőségük van feltételtől függő, kapcsolódó módosító javaslat megfogalmazására. Ezeket csak akkor kell szavazásra bocsátani, ha a képviselő által megfogalmazott feltétel az előterjesztő felvállalása vagy a módosítások megszavazása során bekövetkezik.


(7) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó választás, kinevezés, megbízás és kitüntetés adományozása ügyében, ha a határozati javaslatban több személy szerepel, a képviselő-testület többlépcsős szavazással dönt oly módon, hogy minden képviselő mindegyik jelöltre szavazhat. Az egyes szavazási fordulókban a legkevesebb szavazatot kapott személyre a következő szavazási fordulóban nem lehet szavazni. A végszavazás során a két legtöbb szavazatot kapott személyről a képviselő-testület együttes szavazással dönt. A kitüntetés adományozásáról a képviselő-testület vita nélkül szavaz.


33.§ (1) A javaslat elfogadásához – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – a jelenlévő kép-

    viselők több mint a felének „igen” szavazata szükséges (egyszerű többség).


(2) A megválasztott képviselők több mint a felének „igen” szavazata szükséges (minősített többség) a Mötv. 50. §-ában meghatározottakon túl:


  1. képviselő-testület gazdasági programjának elfogadásához,
  2. hitelfelvételhez értékhatártól függetlenül, valamint a kötvénykibocsátásról szóló döntés elfogadásához,
  3. városrendezési terv elfogadásához,
  4. gazdasági társaságba történő belépéshez,
  5. Díszpolgári cím, valamint helyi kitüntetés adományozásához,
  6. 5 millió Ft feletti önkormányzati vagyon elidegenítéséhez, vállalkozásba való beviteléhez, megterheléséhez,
  7. közfeladat önkéntes felvállalása, megszüntetése esetén,
  8. polgármester, alpolgármester munkabérének, tiszteletdíjának illetve költségtérítésének megállapításához,
  9. sürgősségi indítvány elfogadásához,
  10. fegyelmi ügyekben hozott döntéshez,
  11. helyi népszavazás kiírásához,
  12. képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházásához, hatáskör visszavonásához,
  13. más megyéhez való csatlakozás kezdeményezéséhez,


(3) A képviselő a (2) bekezdésben megfogalmazott ügyekben csak „igen”-nel, vagy „nem”-mel szavazhat.


(4) Több ugyanazon rendelkezésre vonatkozó eltérő javaslat, módosító javaslat közül – ha egynél több megkapta az elfogadásához szükséges szavazatot – a képviselő-testület által elfogadott változat az, amelyikre több „igen” szavazatot adtak le. Ha több változatra azonos számú „igen” szavazatot adtak le, ezekre vonatkozóan a szavazást egy esetben meg kell ismételni.


12. A munkaterv


34.§ (1) A testületi ülés tervszerű megtartása érdekében a képviselő-testület féléves munka-

     tervet határoz meg. A munkaterv előkészítése és előterjesztése a polgármester feladata.


(2) A munkaterv tervezetének elkészítéséhez javaslatot kell kérni:

- valamennyi képviselő-testületi tagtól,

- a képviselő-testület bizottságaitól,

- a jegyzőtől,

- a polgármester által meghatározott szervektől,

- a fontosabb közszolgáltatást végző vállalatoktól és intézmények vezetőitől.


(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:

- az ülések tervezett időpontját, helyét,

- a tervezett főbb napirendi javaslatokat,

- a napirendek előadóját,

- az előterjesztések előkészítésének határidejét,

- a bizottságoknak a megjelölését, ha az előterjesztést előzetesen bizottságoknak kell megvitatnia,

- a közmeghallgatás időpontját,

- a városi lakossági fórumok tervezett rendjét.


(4) A munkatervben meg kell jelölni azokat a témaköröket, amelyeket a bizottság nyújt be, illetőleg amelyek csak meghatározott bizottsági véleménnyel együtt terjeszthetők elő.


13. Az ülések jegyzőkönyve


35.§ (1) A képviselő-testület üléséről a tanácskozás lényegét, valamint a hozott döntéseket

     tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni.

A tanácskozás hangszalagra is rögzíthető, a hangszalag azonban az írásos jegyzőkönyvet nem helyettesíti.


(2) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvnek a Mötv. 52. § (1) bekezdésén túl tartalmaznia kell

a.) a távolmaradt képviselők nevét, és távollétük okát,

b.) az ülés megnyitásának, bezárásának időpontját,

c.) napirendi pontonként az előterjesztő nevét, az előterjesztői kiegészítéseket, bizottsági véleményeket,

d.) előterjesztésenként a képviselő kérése alapján külön feltüntetve a képviselő véleményét,

e.) a kérdéseket, interpellációkat, az azokra adott választ, és a testület döntését,

f.) az elhangzott bejelentések lényegét,

g.) a határozathozatal módját,

h.) a képviselő-testületi ülésen történt fontosabb eseményeket,

i.) az elnök esetleges kiegészítéseit.


(3) Ha a képviselő indoklással kéri, akkor felszólalását szó szerint kell a jegyzőkönyvbe felvenni.


(4) A jegyzőkönyv mellékletei:

      a.) az ülésre szóló meghívó,

      b.) az előterjesztések és azok mellékletei,

      c.) a megalkotott rendeletek,

      d.) a névszerinti szavazás névsora,

      e.) titkos szavazás esetén az eredményt megállapító jegyzőkönyv,

      f.) a képviselői kérdésre adott írásbeli válasz,

      g.) a jelenléti ív.




[4]36. § (1) A A jegyzőkönyv minden oldalát folyamatos sorszámozással kell ellátni és a lapokat olyan módon kell összefűzni, hogy az okirat sérelme nélkül ne legyen megbontható. Az összefűzött jegyzőkönyvet hátoldalán önkormányzati bélyegzővel ellátott záró cédulával kell ellátni.

(2) A jegyzőkönyvet a mellékleteivel együtt a jegyző kezeli, gondoskodik a jegyzőkönyv összeköttetéséről, valamint megfelelő őrzéséről.

(3) A képviselő-testület nyilvános ülésein készült jegyzőkönyvekbe bárki betekinthet.




37. § [5]​(1) A napirendi pont zárt ülésen való tárgyalásáról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, a jegyzőkönyvre vonatkozó előírások megtartásával.


(2) A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyv is tartalmazza a zárt ülésen hozott határozat szövegét, és kihirdetésének tényét.


(3) A zárt ülés jegyzőkönyvét elkülönítetten kell kezelni, betekintésre csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező személyek jogosultak.


(4) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.


(5) A jegyző gondoskodik a jegyzőkönyv egy eredeti példányának megőrzéséről és évenkénti beköttetéséről.



IV. FEJEZET


A KÉPVISELŐ-TESTÜLET DÖNTÉSEI


1.A rendelet


38.§ (1) A képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendelet előkészítésénél –

        alapelveket, szempontokat állapíthat meg.


(2) A rendelet-tervezetet és annak indoklását (a továbbiakban együtt: tervezet) a polgármesteri hivatal készíti elő. Megbízható azonban az előkészítéssel a tárgy szerint érintett állandó bizottság, ideiglenes bizottság, valamint külső szakértő is. A polgármesteri hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet állandó bizottság, ideiglenes bizottság vagy külső szakértő készíti el. A megbízásról – ha a tervezetet nem a polgármesteri hivatal készíti el – a képviselő-testület dönthet.


(3) A tárgyban szükséges, érdekképviseleti és egyéb szervezetekkel történő egyeztetést, véleményeztetést a polgármesteri hivatal folytatja le. Ezen szervek és szervezetek körét – a törvényben meghatározott véleményezési jog biztosítása mellett – a polgármester határozza meg.


(4) A tervezetet – a jegyző törvényességi véleményével együtt – véleményezés céljából valamennyi tárgykör szerint érintett bizottság, valamint a képviselő-testület rendeletalkotási és jogszabály-szerkesztési ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező Ügyrendi bizottsága elé kell terjeszteni.


(5) A (10) bekezdésben foglalt kivétellel a rendelet-tervezetet társadalmi egyeztetésre kell bocsátani, melynek keretében az állampolgárok, a nem állami, és nem önkormányzati szervek, szervezetek (a továbbiakban: véleményezésre jogosultak) a rendelet-tervezettel kapcsolatosan véleményt nyilváníthatnak az önkormányzat honlapján a rendelet-tervezet véleményezésére kialakított oldalon megadott elektronikus levélcímen. A képviselő-testület a beérkezett véleményeket mérlegeli, de a véleményekkel kapcsolatban egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli.


(6) Nem vehető figyelembe az a vélemény, amely sérti a közerkölcsöt, a rendelet-tervezet tárgyához nem illeszkedik, vagy név nélküli.


(7) A rendelet-tervezetet úgy kell a véleményezésére kialakított oldalon közzétenni, hogy a tervezet céljához és hatálybalépéséhez igazodóan a véleményezésre jogosultaknak elegendő idő – legalább 5 nap – álljon rendelkezésre a rendelet-tervezet érdemi megítéléséhez, a vélemények kifejtéséhez.


(8) A beérkezett vélemények, valamint a véleményezésre jogosultak nevének és e-mail címének kezelése a véleményezett rendelet hatálybalépésétől számított 1 évig történik. Az adatkezelés magába foglalja az említett adatok gyűjtését, tárolását, közzétételét, felhasználását és törlését is. 


(9) A véleményezésre jogosultak széles körét érintő rendelet-tervezettel kapcsolatos vélemények megismerése érdekében a polgármester lakossági fórumot szervezhet.


(10) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani

       a.) az állami támogatásokról, a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról szóló önkormányzati rendelet-tervezetet,

b.) a helyi adóról, annak módosításáról,

c.) a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályait meghatározó önkormányzati rendelet-tervezetet,

d.) a köztisztviselői jogviszonyban állók munkavégzéséről és juttatásairól szóló tervezetet,

e.) az önkormányzati rendeletmódosító tervezetet, ha az kizárólag magasabb szintű jogszabály módosítása miatt szükséges rendelkezéseket tartalmaz,

f.) a rendelet-tervezetet, ha azt rendkívüli ülésen tárgyalja a képviselő-testület a sürgősségre való tekintettel, valamint, ha annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik.

(Kiemelkedő közérdek az olyan körülmény, amelynek bekövetkezése esetén az önkormányzatot jelentős anyagi hátrány érné.”


39.§ (1) A rendelet-tervezetet a polgármester, a bizottság vagy a jegyző terjeszti a képviselő-

      testület elé.


(2) A rendelet-tervezetet indokolással együtt kell a képviselő-testület elé terjeszteni. Egyidejűleg tájékoztatni kell a képviselő-testületet az előkészítés és a véleményezés során felvetett, de a tervezetbe fel nem vett kisebbségi javaslatokról – utalva a mellőzés indokaira is.




40.§ (1) A rendeleteket a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése so-

     rán történő, és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 32/2010.(XII.31.) KIM rendelet (a továbbiakban: KIM rendelet) 9. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell megjelölni.


(2) A képviselő-testület által elfogadott rendelet kihirdetése a polgármesteri hivatal hivatalos hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel valósul meg.


(3) A rendelet irattári példányát kihirdetési záradékkal kell ellátni.


      [6]​(4) Az önkormányzati rendeleteket a módosításokkal egységes szerkezetben az Önkormányzata honlapján

             közzé kell tenni, valamint a Nemzeti Jogszabálytár rendszerébe fel kell tölteni.


1.A határozat


41.§ (1) Ha a jogszabály rendeletalkotási kötelezettsége nem ír elő, vagy nem tesz lehetővé,

     a képviselő-testület a feladat- és hatáskörébe tartozó egyéb ügyben normatív vagy egyedi határozatot hoz.


(2) A testület – a szavazati arányok rögzítésével – alakszerű határozat nélkül dönt:


  1. a feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról,
  2. informális jelentés tudomásulvételéről,
  3. interpellációra adott válasz elfogadásáról,
  4. napirend elfogadásáról,
  5. név szerinti szavazás elrendeléséről.


42.§ (1) A határozat egyértelműen megfogalmazott rendelkező részből, a végrehajtásért fele-

     lős szerv, személy megnevezéséből és a határidő megjelöléséből áll. A határozatokat a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal, és a meghozatal időpontjának megjelölésével kell ellátni.


(2) Az egyedi határozat jelölése: „Simontornya Város Önkormányzata Képviselő-testületének …/201..(…hó… nap) KT határozata”. Minden évben eggyel induló és folyamatos arab számozású számmal ellátott, törve az év számával, és zárójelben a hónap (római számmal) és a nap (arab számmal).


A képviselő-testület normatív határozatának megjelölésére a KIM rendelet 13. §-ában meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.


(3) A képviselő-testület lakosságot érintő határozatait a polgármesteri hivatal hirdetőtábláin nyilvánosságra kell hozni.


(4) A határozatokról a polgármesteri hivatal nyilvántartást vezet.


V. FEJEZET


            A KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ANYAGOK TARTALMI KÖVETELMÉNYEI, ÉS A BENYÚJTÁSUKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK


1.A képviselő-testületi anyagok általános szabályai


43.§ (1) A képviselő-testület elé kerülhetnek:

  1. előterjesztés,
  2. beszámoló,
  3. tájékoztató,
  4. képviselői indítvány,
  5. interpelláció, kérdés.


(2) Az (1) bekezdés a.)-d.) pontja szerinti anyagokat előzetesen, írásban kell benyújtani a jegyző részére, aki a benyújtott anyagok alapján – az d.)-e.) pont kivételével előzetes törvényességi véleményezést követően – gondoskodik az ülés napirendi tervezetének elkészítéséről. A benyújtáskor – az e.) pont kivételével – figyelemmel kell lenni az ülés meghívójának kézbesítésére irányuló 13. § (2) bekezdés szerinti időpontra.


1.Az előterjesztés


44.§ [7]​(1) Az előterjesztés benyújtására a polgármester, az alpolgármester, feladatkörében eljárva a képviselő-testület bizottsága, a jegyző és aljegyző, az önkormányzati képviselő, továbbá a jogszabály alapján beszámolásra kötelezettek jogosultak.


(2) Az önkormányzati képviselő a Képviselő-testület ülésén kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát. A Képviselő-testület a kezdeményezés elfogadása esetén kijelöli az előterjesztés elkészítésért felelőst és a döntés-tervezet benyújtásának határidejét.


(3) A képviselő-testület elé kerülő írásos előterjesztések főbb tartalmi elemei:

a.) a tárgy pontos meghatározása, valamint a téma esetleges korábbi képviselő-testületi ülés napirendjén való megjelenésének, és az azzal kapcsolatban meghozott döntésnek az áttekintése;


b.) a meghozandó döntés indokainak bemutatása;


c.) a tárgykört rendező jogszabályok megjelölése;


d.) mindazon új követelmény, összefüggés, lakossági vélemény elemzése, amely új intézkedést, testületi döntést igényel;


e.) mindazon körülmény, összefüggés, tény és adat bemutatása, amely lehetővé teszi az értékelést és a döntést indokolja;


f.)az előkészítés során végzett összehangoló munka főbb tapasztalatainak, az egyeztetésben résztvevő személyek és szervezetek, a felmerült lényeges érdek- és véleménykülönbségek, valamint a döntésre vonatkozó javaslatból mellőzött kisebbségi vélemények bemutatása;


g.)azon személyek, szervek és szervezetek körének bemutatása, amelyeknek törvény alapján véleményezési, egyetértési joga áll fenn a meghozandó döntés körében, valamint amelyeket arról tájékoztatni szükséges;


h.)a döntéssel érintett feladat, valamint annak ellátásához szükséges feltételek és a végrehajtás során elérhető eredmények konkrét megjelölése;


i.)a téma átfogó értékelését segítő mellékletek, statisztikai táblák, korábbi határozatok és a g.) pont szerinti személyek, szervek és szervezetek véleményét, álláspontját tartalmazó írásos dokumentumok;


j.)az előterjesztés megállapításaira – logikailag és tartalmilag – épülő döntési javaslat, amely

ja.) egyértelmű, szakszerű és végrehajtható, valamint határozati javaslat esetén tartalmazza a végrehajtásért felelősök nevét, a végrehajtási határidő megjelölését,

jb.) a tárgykörben korábban hozott döntés esetén rendelkezik annak további hatályáról, szükség szerint hatályon kívül helyezéséről, módosításáról, határozat esetén a hatályban fenntartásáról;


            k.) önkormányzati hatósági ügyben készített előterjesztés esetén a döntési javaslat tömör kivonata,

                 és arra való utalás, hogy az eljárás iratanyaga a polgármesteri hivatalban tekinthető meg.


(4) Az előterjesztést a 3. melléklet szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező állandó bizottság előzetesen véleményezi.


(5) A költségvetési rendelet végrehajtását érintő valamennyi előterjesztést, és az ahhoz kapcsolódó módosító javaslatot csak a képviselő-testület Pénzügyi bizottsága állásfoglalásával lehet benyújtani.


(6) Amennyiben előterjesztés vagy módosító javaslat a költségvetés kiadásainak növelését vagy bevételének csökkenését eredményezheti, meg kell benne jelölni a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében javasolt megoldást is.


(7) A képviselő-testület hatáskörébe tatozó kinevezések, választások, és egyéb pályázatok esetén a pályázatra beérkezett pályamunkák az előterjesztés mellékletét képezik, azonban a nagyobb terjedelmű egyéb pályázatok esetén csak az érintett bizottság elnökei részére kell megküldeni. Személyi jellegű döntés esetén, ha az érintett nem kérte a személyét érintő ügy zárt ülésen történő tárgyalását, a további meghívottak a polgármesteri hivatalban tekinthetnek be a pályamunkákba.


(8) A zárt ülés napirendjén szereplő előterjesztés jobb felső sarkában a „ZÁRT ÜLÉS NAPIRENDJE” megjelölést kell alkalmazni.


1.A beszámoló


45.§ (1) A beszámoló

  1. önkormányzati hatáskör gyakorlásáról,
  2. a képviselő-testület valamely határozatának végrehajtásáról,
  3. az interpellációk kivizsgálásáról,
  4. a képviselő-testület és szervei tevékenységéről készíthető.


(2) A beszámoló benyújtására a 44. § (1) bekezdésében meghatározottak jogosultak azzal, hogy a jogszabály alapján beszámolásra kötelezett, nem önkormányzati szervek beszámolóját a polgármester terjeszti elő.


(3) A beszámoló elfogadásáról – a 48. § (4) bekezdésben foglalt eltéréssel – a képviselő-testület határozatot hoz.


2.A tájékoztató


46.§ (1) A tájékoztató olyan információk képviselő-testület elé terjesztését jelenti, amelyek

     az önkormányzati döntések meghozatalát általános jelleggel támasztják alá, valamint valamely, a város életével kapcsolatos jelenségnek, nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését segítik elő.


(2) Tájékoztató formájában kell beterjeszteni

     a.) a jogszabályok ismertetését,

b.) az önkormányzat költségvetési mérlegére vonatkozó adatokat,

c.) a képviselő-testület és szervei működésére jellemző adatokat,

d.) a városra vonatkozó különböző adatok, jelenségek ismertetését,

ha nem valamely döntés meghozatalát támasztják alá.


(3) Tájékoztató benyújtására a 44. § (1) bekezdésben meghatározottak jogosultak.


(4) A tájékoztató határozati javaslatot nem tartalmaz, elfogadásáról a képviselő-testület vita és felszólalás nélkül dönt. Amennyiben a képviselő-testület a tájékoztatót nem fogadja el, azt átdolgozva a következő rendes ülésre ismét be kell terjeszteni.


3.Az indítvány


47.§ (1) Az indítvány javaslatot tartalmaz rendelet megalkotására vagy határozat meghozata-

     lára. Az indítványnak tartalmaznia kell a javasolt döntés főbb elemeit.


(2) Indítványt bármely képviselő benyújthat a polgármesterhez, legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 2. napon.


(3)          A képviselői indítvány vonatkozhat

a.) halasztást nem tűrő döntés meghozatalára,

b.) az indítvánnyal javasolt döntés előkészítésére.


(4) A (3) bekezdés a.) pontja szerinti indítvány alapján a képviselő-testület az indítványban javasolt döntésről annak elhangzását, és az a felett nyitott vitát követően azonnal dönt.


(5) A (3) bekezdés b.) pontja szerinti indítvány elfogadásáról a polgármester nem nyit vitát, azonban ahhoz bármely képviselő – további javaslat megtételével - csatlakozhat. Az indítvány felett a képviselő-testület vita és felszólalás nélkül dönt. Elfogadása esetén a képviselő-testület a döntés előkészítésére a polgármestert, az alpolgármestert, a jegyzőt vagy a feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottságot kéri fel.


4.Az interpelláció


48.§ (1) Interpellációnak minősül az a felvetés, amelyben a képviselő valamilyen hibás,

     helytelen gyakorlatot jelez. A képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz vagy a feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottság elnökéhez interpellációt intézhetnek önkormányzati feladatkörbe tartozó minden ügyben. Az írásban beadott interpellációt a képviselő szóban is elmondhatja, időtartama maximum 3 perc.


(2) Az interpellált a képviselő-testület ülésén szóban, vagy 15 napon belül írásban köteles választ adni. Amennyiben az interpelláló képviselő az adott ülésen kíván választ kapni, az interpellációt az ülést megelőzően legalább 8 nappal írásban el kell juttatnia az interpelláció címzettjének és a polgármesternek.


(3) Az interpellációra adott írásbeli választ a képviselő-testület következő ülésén napirendre tűzi.


(4) A válasz után – az írásban adott válasz esetében is – az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van joga, majd nyilatkozik a válasz elfogadásáról. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt.


(5) Ha a képviselő-testület a választ nem fogadja el, akkor

a.) az eredetileg a polgármesternek címzett interpellációt a feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottságnak vagy a jegyzőnek,

b.) az a.) pont alá nem tartozó interpellációt a polgármesternek, a feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottságnak vagy a jegyzőnek

adja kivizsgálásra.


(6) Az interpelláció alapján a képviselő-testület részletesebb vizsgálatot is elrendelhet. Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló képviselőt is be kell vonni. Ideiglenes bizottság is megbízható kivizsgálással, és ebbe külső szakértő is bevonható.


5.A kérdés


49.§ Kérdés feltevésére és megválaszolására a 48. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy

  1. a képviselő viszontválaszra nem jogosult,
  2. a kérdésre adott írásbeli választ a képviselő-testület csak akkor tűzi napirendjére, ha azt a képviselő beadványában kifejezetten kéri,
  3. a képviselő-testület napirendjére vett írásbeli válasszal együtt a képviselő kérdését is meg kell küldeni a képviselő-testület tagjainak.

VI. FEJEZET


A KÉPVISELŐ-TESTÜLET TISZTSÉGVISELŐIRE, SZERVEIRE ÉS TAGJAIRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK


1.A polgármester


50.§ (1) A polgármester a város első tisztségviselője, polgármesteri esküjének megfelelően

     képviseli a képviselő-testületet. Államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.


(2) A polgármester szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat, biztosítja az önkormányzat demokratikus működését. Tevékenységével hozzájárul Simontornya város fejlődéséhez, az önkormányzat szervei munkájának hatékonyságához. Biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését. Gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról, a helyi fórumok szervezéséről, támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, kapcsolatot tart a megyei önkormányzat, az egyházak, a helyi pártok és civil szervezetek vezetőivel, és a települési nemzetiségi önkormányzat testületével.


(3) A polgármester szervezi az önkormányzat és az állami szervek kapcsolatait és együttműködését, az önkormányzat és a külföldi partnervárosok, szervezetek együttműködését.


(4) A polgármester összehangolja a bizottságok működését, indítványozhatja azok összehívását, a bizottságok elnökeit egyeztető megbeszélésre összehívhatja.


51.§ (1) A polgármester dönt az e rendeletben hatáskörébe utalt ügyekben.


(2) A polgármester a Mötv. 68. § (2) bekezdése szerint eljárva döntést hozhat olyan körülménynél, amelynek bekövetkezése esetén az önkormányzatot jelentős anyagi hátrány érné (kiemelkedő közérdek).


(3) A polgármester a Mötv. 68. § (3) bekezdése szerint eljárva döntést hozhat az

- egészséges ivóvízellátást, és

- az egészségügyi alapellátást érintő

önkormányzati feladat- és hatáskörökben.


52.§ (1) A polgármester főállásban tölti be tisztségét, megbízatását foglalkoztatási jogvi-

     szonyban látja el.


(2) A polgármester hetente keddi napon 730 és 1600 óra között tart fogadónapot, amikor az állampolgárok közvetlenül fordulhatnak hozzá kérdéseikkel.


53.§ (1) A képviselő-testület gyakorolja a polgármester tekintetében a munkáltatói jogokat,

     és állapítja meg a jogszabály keretei között az illetményét.


(2) A polgármester munkabérének, bérfejlesztésének, jutalmazásának és egyéb juttatásainak megállapítására, továbbá a részére biztosított reprezentációs költségre a Pénzügyi bizottság tesz javaslatot. Az ezzel kapcsolatos iratokat, az utalványozást a Pénzügyi bizottság elnöke írja alá.


[8](3) Hatályon kívül


[9](4) Hatályon kívül


[10]​(5) Hatályon kívül


54.§ (1) A polgármester lemondását alpolgármester hiányában a képviselő-testület összehí-

    vására, vezetésére kijelölt képviselőnek adja át, részére juttatja el. (SZMSZ 8. § (3) bekezdés)


(2) A polgármester tisztségének megszűnése esetén munkakörét az új polgármesternek, alpolgármesternek, ezek hiányában a korelnöknek adja át. (1994. évi LXV. törvény 13. § (5) bekezdés)


1.Az alpolgármester


55.§ (1) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.


(2) Az alpolgármester hivatali munkarendjét – átruházott hatáskörben – a polgármester határozza meg.


(3) A polgármestert helyettesítő alpolgármester jogai és kötelezettségei a polgármesterével azonosak. A polgármestert közvetlenül megillető jogosítványokat az alpolgármester csak a polgármester tartós akadályoztatása esetén gyakorolhatja.


1.A jegyző


56.§ (1) Mint a polgármesteri hivatal vezetője, szakmailag felelős a jogszabályoknak megfe-

     lelő, szakszerű, pártatlan és színvonalas ügyintézés ellátásáért. Törvényességi szempontból figyelemmel kíséri a képviselő-testület és szervei tevékenységét, s ha a működésnél, döntéseknél jogszabálysértést észlel, köteles jelezni.


(2) A jegyző dönt az e rendeletben hatáskörébe utalt ügyekben.


(3) Az aljegyző a polgármesteri hivatal önálló szervezeti egységének – az alapvető munkáltatói jogok kivételével – vezetésével is megbízható.


(4) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatok ellátásáról a Közgazdasági Osztály vezetője gondoskodik.


1.A bizottság


57.§ (1) A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására az SZMSZ

1. § (3) bekezdésében meghatározott bizottságokat hozza létre. A bizottságok képviselő-testületi tagjainak száma bizottságonként 2 fő.


(2) A képviselő-testület meghatározott feladatkörök ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság elnöke csak települési képviselő lehet.


(3) A képviselő legfeljebb két állandó bizottságnak lehet tagja.


[11](4) Az egyes bizottságok tagjainak névsorát az 1-es függelék tartalmazza.


58.§ (1) A bizottság elnökének megválasztására az alakuló ülésen, az alelnök és a tag meg-

     választására legkésőbb az azt követő rendes ülésen kerül sor. Az elnöki, az alelnöki vagy a tagi viszony megszűnése esetén a választásra legkésőbb a jogviszony megszűnését követő második rendes ülésen kerül sor.


(2) A bizottság elnökének, alelnökének és tagjának személyére a polgármester, valamint a tiszteletdíjra – külön önkormányzati rendelet szerint – tesz javaslatot. A bizottság elnöke, alelnöke csak települési képviselő lehet.


(3) A jelöléshez beszerzendő a jelölt írásbeli elfogadó nyilatkozata, és a vagyonnyilatkozat-tételre vonatkozó vállalása.


59.§ (1) Valamennyi állandó bizottság feladat- és hatáskörét a 3. melléklet tartalmazza.


(2) A képviselő-testület bármely bizottsági hatáskörbe átruházott ügyet esetileg magához vonhat, vagy felülvizsgálhat. A képviselő-testület a hatáskörbe vonás és a felülvizsgálat kérdésében minősített többségű szavazattal határoz.


(3) Az állandó bizottságot – a képviselő-testület által átruházott hatáskörben – a 3. mellékletben meghatározott ügyben döntési jogkör illeti meg (átruházott hatáskörben hozott döntés).


(4) A 3. melléklet rögzíti azoknak az előterjesztéseknek a körét, melyeket csak az illetékes bizottság terjeszthet a képviselő-testület elé.


(5) A 3. mellékletben megjelölt előterjesztés csak az illetékes bizottság véleményének kikérése után terjeszthető a képviselő-testület elé.


(6) A képviselő-testület a 3. mellékletben meghatározott tárgykörű előterjesztéseken túl egyéb előterjesztés esetében is előírhatja valamely bizottság véleményének kikérését. Az előterjesztő is kérheti valamely bizottság véleményét az előterjesztés megküldésével, de a bizottság ezt nem köteles napirendre venni, és döntést hozni.


(7) A bizottság véleményének hiánya – kivéve, ha azt magasabb szintű jogszabály írja elő – nem akadálya valamely előterjesztés képviselő-testület elé terjesztésének, ha


  1. az illetékes bizottságnak lehetősége lett volna a véleményének kialakítására – akár rendkívüli ülés keretében is –, de azt elmulasztotta,
  2. az illetékes bizottság azért nem működik, mert a létszáma nem éri el a határozatképességet, vagy
  3. az előterjesztés benyújtását fontos önkormányzati érdek indokolja.


(8) A képviselő-testület esetenként minősített többségű szavazattal megbízhat bizottságot a hatáskörébe nem tartozó feladat elvégzésével is.


60. § (1) A bizottság elnöke:

  1. összehívja és vezeti a bizottság ülését,
  2. aláírja a bizottsági ülés meghívóját, és a bizottság egy tagjával együtt az ülésről készült jegyzőkönyvet,
  3. figyelemmel kíséri a bizottság határozatának végrehajtását,
  4. ciklusonként kétszer beszámol a bizottság munkájáról a képviselő-testületnek, és
  5. képviseli a bizottságot.


(2) A bizottság tagja

  1. szavazati joggal részt vesz a bizottság ülésén,
  2. a bizottság feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben felvilágosítást kérhet a jegyzőtől, az aljegyzőtől, a polgármesteri hivatal szervezeti egységének vezetőjétől, és
  3. a bizottság megbízása alapján képviseli a bizottságot.


61.§ A egyes bizottságok működésével kapcsolatos ügyviteli feladatokat, valamint a jegyző és az aljegyző távolléte esetén a jogszabálysértés észlelése esetén felmerülő jelzési kötelezettséget bizottsági titkárként a jegyzővel szemben támasztott képesítési, szakképesítési és törvényben meghatározott egyéb feltételekkel rendelkező, a polgármesteri hivatal jegyző által kijelölt köztisztviselője teljesíti.


62.§ (1) A bizottság a képviselő-testület üléséhez igazodóan, továbbá szükség szerint tart

   ülést.


(2) A bizottság ülését az elnök összehívja, ha azt a képviselő-testület, a polgármester vagy a bizottsági tagok kezdeményezik.


(3) Az elnök a bizottsági ülésre meghívja a bizottság tagjain túl a polgármestert, az alpolgármestert, a képviselőt, a jegyzőt, a tárgyalt előterjesztést előkészítő önálló szervezeti egység vezetőjét, az előterjesztés előkészítésében közreműködő intézményt, szervet vagy személyt, az érintett önszerveződő közösség képviselőjét, és az egyéb érdekelteket. A meghívandó egyéb érdekeltek körét a bizottság elnöke esetileg határozza meg.


(4) Az elnök a bizottsági titkár útján gondoskodik a meghívó kiküldéséről. A bizottsági titkár a meghívót az elnök nevében az írásos előterjesztésekkel – ha lehetőség van rá – az ülés tervezett időpontja előtt legalább 3 nappal korábban, elsődlegesen elektronikus úton küldi meg a bizottsági tagoknak.


(5) Az előterjesztésekre a 44. § (1) bekezdésben foglaltak az irányadók a következő eltérésekkel:

a.) az előterjesztés előterjesztésére az aljegyző és a polgármesteri hivatal önálló szervezeti egységének vezetője is jogosult, valamint

b.) az előterjesztések tartalmi vagy formai követelményei betartásának kötelezettsége alól a bizottság elnöke is felmentést adhat.


63.§ (1) A bizottság az általa tárgyalt előterjesztésről határozatot hoz.


(2) A határozat tartalmazza

a.) a bizottság döntését,

b.) a határozat végrehajtásáért felelős személy megjelölését, és

c.) a végrehajtási határidőt.


(3) A határozat végrehajtásáért felelős személy lehet a bizottság tagja is.


(4) Az 59. § (5) bekezdésében meghatározott esetben a (2) bekezdés b.) és c.) pontja nem alkalmazandó.


64.§ (1) A bizottsági ülésről a bizottsági titkár jegyzőkönyvet készít.


(2) A bizottsági titkár a törvényben meghatározott formai és tartalmi kellékekkel rendelkező jegyzőkönyv kettő példányát – az ülést követő 10 napon belül – eljuttatja a polgármesteri hivatalnak a jegyzőkönyv kormányhivatalhoz történő továbbítására illetékes szervezeti egységéhez.


(3) A bizottsági titkár a bizottság által hozott határozat kivonatát – az ülést követő 10 napon belül – eljuttatja a határozat végrehajtásáért felelős személynek.


(4) A bizottsági határozatot a bizottsági titkár elektronikusan tartja nyilván.


65.§ A bizottság ülését az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök vezeti.


66.§ Az elnökén keresztül valamennyi bizottság jogosult

  1. a szakmai feladatai ellátásához a polgármesteri hivatal illetékes szervezeti egységének köztisztviselőjét segítségként igénybe venni,
  2. a sajtót közvetlenül tájékoztatni munkájáról, és
  3. a képviselő-testület féléves munkatervére javaslatot tenni.


67.§ (1) A képviselő-testület a feladatai eredményes ellátása érdekében szükség szerint –

     hosszabb távú vagy állandó feladat esetén – munkacsoportot, vagy – átmenetileg felmerülő feladat esetén – ideiglenes bizottságot is létrehozhat, melynek összetételét és feladatait annak megalakításakor állapítja meg.


(2) A munkacsoport tagja kizárólag polgármester, alpolgármester, képviselő és köztisztviselő, míg az ideiglenes bizottság tagjainak többsége – a polgármester kivételével – képviselő lehet.


(3) Az ideiglenes bizottság ülésén szükség szerint, az elnök döntése alapján készül jegyzőkönyv. A munkacsoport ülésén a szavazás eredménye rögzítendő, és az elnök döntése szerinti tartalommal jegyzőkönyv készíthető.


(4) A bizottság működésének általános szabályai az e paragrafusban foglalt eltérésekkel a munkacsoport és az ideiglenes bizottság működésére is megfelelően alkalmazandók.


1.A képviselő


68.§ (1) A képviselő:

  1. részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében, és ellenőrzésében,
  2. részt vesz a képviselő-testület ülésein,
  3. felszólalhat,
  4. indítványt tehet,
  5. kérdéseket tehet fel,
  6. interpellálhat,
  7. szavaz a döntést igénylő ügyekben.


(2) A képviselő döntéseit kizárólag saját meggyőződése alapján hozza. Szavazatát megindokolni nem köteles, emiatt semmiféle hátrány nem érheti.


(3) A képviselő a (2) bekezdésben foglalt jogai megsértése miatt a polgármesterhez fordulhat. A polgármester köteles haladéktalanul intézkedni a sérelem megszüntetése érdekében. A képviselő védelmében esetlegesen szükséges bírósági eljárást – a hivatalos személyekre vonatkozó előírások alapján – az önkormányzat indítja meg.


69.§ (1) A képviselőt megbízatásával összefüggő feladatainak ellátásában a polgármesteri

     hivatal folyamatosan segíti.


(2) A képviselőt a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző és a polgármesteri hivatal köztisztviselője köteles soron kívül fogadni.





[12]5/A.  A képviselő, bizottsági tag és elnök díjazása



[13]70.§  A települési képviselőt és a képviselő-testület bizottságainak tagjait tiszteletdíj illeti meg.


    [14]70/A.§ (1) Az önkormányzati képviselő alapdíja: 40.000 forint.


 (2) A bizottsági tagsággal rendelkező önkormányzati képviselő tiszteletdíja – több bizottsági tagság esetén is - : 50.000 forint.


(3) A bizottsági elnök és tanácsnok tiszteletdíja: 60.000 forint.


(4) A bizottság nem önkormányzati képviselő tagjának tiszteletdíja: 10.000 forint.


70/B.§ (1) Az önkormányzati képviselő annyi havi alapdíját veszti el, amennyi munkaterv szerinti képviselő-testületi ülésen

             igazolatlanul nem vett részt.

(2) Az önkormányzati képviselő annyi havi alapdíjon felüli tiszteletdíját veszti el, amennyi munkaterv szerinti bizottsági ülésen igazolatlanul nem vett részt.


(3) A bizottság nem képviselő tagja annyi tiszteletdíját veszti el, amennyi munkaterv szerinti bizottsági ülésen igazolatlanul nem vett részt.


(4) Igazolt a távollét, ha az a képviselő-testület vagy szervei megbízásából történik, vagy elháríthatatlan külső ok következménye. a távollétet a polgármester igazolja.


(5) Elháríthatatlan külső okból adódóan a tárgyhónapban egy alkalommal történő távollét esetén a tiszteletdíj-csökkentés mértéke a 70/A.§-ban megállapított összeg 10 %-a. Egészségügyi okból adódóan a tárgyhónapban és az azt követő hónapban ismételt távollétek esetén a tiszteletdíj-csökkentés mértéke a 70/A.§-ban megállapított összeg 25 %-a. A távollét harmadik hónapjától az egészségügyi okból távollevő a tiszteletdíj teljes összegét elveszti.


     70/C.§ Az a képviselő, ideértve a társadalmi megbízatású alpolgármestert is, aki tiszteletdíját vagy annak

                egy részét azért nem veszi fel, hogy az általa megnevezett közérdekű célra felajánlja, jogosult az őt

                megillető bruttó tiszteletdíj+TB járulék erejéig, írásban e pénzösszegről rendelkezni. Ezt a

                rendelkezést a Képviselő-testület a Költségvetési rendelet módosítása során tudomásul veszi.



1.A polgármesteri hivatal


71.§ (1) A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a

     jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Simontornyai Polgármesteri Hivatal elnevezéssel polgármesteri hivatalt hoz létre, melynek személyi és tárgyi feltételeit éves költségvetésében biztosítja.


(2) A polgármesteri hivatal az alapító okiratában meghatározott közfeladat ellátására létrejött jogi személy.


(3) A polgármesteri hivatal belső szervezeti tagozódását (a polgármesteri hivatal osztályainak felsorolását), munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét e rendelet 7. melléklete tartalmazza.


(4) A polgármesteri hivatalnál Ügyfélszolgálati Iroda működik. Munkájának részletes rendjét a jegyző állapítja meg, gondoskodik a részletes munkarend helyben szokásos módon történő közzétételéről is.


2.A társulások


72.§ (1) A képviselő-testület írásban rögzített, jogszabályban meghatározott feltételeknek

     megfelelően az önkormányzati feladatok hatékonyabb, célszerűbb ellátása érdekében társulásokat hozott létre.


(2) A társulások jogi személyek, feladataikat a képviselő-testület által határozattal elfogadott társulási megállapodások határozzák meg.


73.§ (1) Az önkormányzat alapfokú óvodai feladatainak ellátására – Nagyszékely, Tolnané-

     medi, Pálfa, Pincehely és Sárszentlőrinc községek önkormányzataival – működteti a Simontornyai Köznevelési Társulást. Székhelye: 7081 Simontornya, Szent István kir. u. 1.


(2) A szociális alapszolgáltatásokat – Belecska, Kisszékely, Nagyszékely, Tolnanémedi, Pincehely község önkormányzataival – Simontornya és Térsége Szociális Alapszolgáltatásokat Biztosító Társulása látja el. Székhelye: 7081 Simontornya, Szent István kir. u. 1.


(3) Simontornya és Térsége Sürgősségi Betegellátást Biztosító Önkormányzati Társulás látja el Simontornya, Ozora, Pálfa, Kisszékely, Nagyszékely, Fürged, Tolnanémedi, Pincehely, Mezőszilas, Igar, Sárszentlőrinc, Belecska központi orvosi ügyeletét. Székhelye: 7081 Simontornya, Szent István kir. u. 1.


[15](4) Hatályon kívül


(5) A szilárd hulladékgazdálkodási közfeladatainak ellátására, valamint az ennek megvalósítását szolgáló közös pénzalap létrehozása érdekében tagja a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulásnak. Székhelye: 8154 Polgárdi, Batthyány u. 132.


(6) Tagja az „Ivóvízminőség-javítása” elnevezésű KEOP program megvalósítására létrehozott Simontornya-Pálfa-Tolnanémedi Önkormányzati Biztonságos Ivóvíz-ellátási Társulásnak. Székhelye: 7081 Simontornya, Szent István kir. u. 1.



VII. FEJEZET


HELYI NÉPSZAVAZÁS, [16]ÉS A LAKOSSÁGI

FÓRUMOK RENDJE


1.Helyi népszavazás, népi kezdeményezés


74.§ (1) A helyi népszavazást a törvényben meghatározottakon túl a város 400 választópol-

     gára aláírásával kezdeményezheti a polgármesternél.


(2) A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt a város választópolgárai közül 700 fő kezdeményezte.


(3) A helyi népszavazás kiírását tárgyaló testületi ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni az aláírást gyűjtők képviselőjét.


[17]75.§ Hatályon kívül




[18]76.§(1) A helyi népszavazásról szóló döntés meghozatalát követően a választópolgárokat a jegyző a helyi újság és kábeltelevízió útján részletesen, minden részletre kiterjedően és hitelesen tájékoztatja.


     (2) A népszavazás esetén az aláírásgyűjtő ív hitelesítésekor a választási iroda vezetője köteles az aláírásgyűjtő ívre ráírni, hogy mennyi aláírás esetén lesz kötelező a helyi népszavazás kiírása.


 [19](3) Hatályon kívül 


 [20](4) Hatályon kívül 


1.Lakossági fórumok


77.§ (1) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állam-

    polgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre:


(2) Fontosabb lakossági fórumok:

- közmeghallgatás

- városgyűlés

- állampolgári közösségek rendezvényei


(3) A lakossággal való élő és szorosabb kapcsolattartást szolgálja az önkormányzattal összefüggő híreknek a „Simontornyai Hírek” című helyi újságban való megjelentetése, valamint a helyi tévén és a város honlapján keresztül történő tájékoztatás.


A.)Közmeghallgatás


78.§ (1) A képviselő-testület

  1. munkaterve
  2. eseti döntése

     alapján – a lakosság egészét vagy többségét érintő önkormányzati döntések meghozatala előtt – évente szükség szerint, de minimum egy alkalommal előre meghirdetett, közmeghallgatással egybekötött ülést tart.


(2) A közmeghallgatási napirendek tárgyát a képviselő-testület határozza meg, melynek a lakosság körében való megismertetéséről a polgármester gondoskodik.


(3) A közmeghallgatással egybekötött képviselő-testületi ülésen

a.) a település választópolgárai

b.) a helyben érdekelt szervezetek

 legfeljebb 3 óra időtartamban, egyenként 5 percben felszólalhatnak, és észrevételeket tehetnek a várható döntés kialakításával kapcsolatban.


(4) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal, vagy 8 napon belül érdemi választ kell adni.


(5) Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat az ülésen nem válaszolható meg, illetőleg nem dönthető el, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a képviselő-testület illetékes bizottságának meg kell vizsgálnia.


(6) A kérdést az illetékes bizottság 15 napon belül megválaszolja a kérdezőnek. A válaszról a képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatni kell.


(7) A kivizsgált közérdekű javaslatot az illetékes bizottság – véleményével együtt - köteles a soron következő képviselő-testületi ülés elé terjeszteni. A javaslatról a képviselő-testület szavaz. A képviselő-testület döntéséről a javaslattevőt 8 napon belül tájékoztatni kell.


(8) A közmeghallgatás összehívására, a meghívottak körére a képviselő-testület ülésére vonatkozó általános szabályok az irányadóak azzal, hogy a meghívottak köre bővíthető.


B.)Városgyűlés


79.§ (1) A polgármester vagy a képviselő-testület előre meghatározott közérdekű kérdésben

     illetőleg a jelentősebb városi döntések előkészítésére a választópolgárok és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, véleményének kikérése céljából lakossági fórumot, városgyűlést hívhat össze.


(2) A városgyűlés egyaránt összehívható a város egészét vagy annak nagyobb, illetőleg egy részét érintő tárgykörökben.


(3) A városgyűlés elé kerülő ügyeket a képviselő-testület előzetesen megtárgyalja, és véleményt nyilvánít.


(4) A városgyűlés meghirdetésére, lebonyolítására, valamint a meghívottak körére a közmeghallgatás szabályai alkalmazandók.








C.)Az önkormányzat együttműködései


80.§ (1) Az önkormányzat honlapján regisztrált, Simontornyán működő civil szervezet szá-

     mára tevékenységi körében a bizottság állandó tanácskozási jogot biztosíthat.


(2) Az önkormányzat honlapján regisztrált, Simontornyán működő civil szervezet hozzáférését a nyílt képviselő-testületi és bizottsági előterjesztésekhez biztosítani kell. A civil szervezet a hozzáférhetővé tett előterjesztés kapcsán rövid, írásos véleményt, javaslatot fogalmazhat meg, amelyet a bizottsági ülést megelőző napon a jegyzőhöz kell eljuttatni.


(3) A civil szervezet (2) bekezdés szerinti véleményét, javaslatát az előterjesztés bizottsági tárgyalásakor ismertetni kell. A civil szervezet jelenlévő képviselőjének a bizottság elnöke tanácskozási jogot adhat. Amennyiben a bizottság a civil szervezet javaslatát támogatja, az bizottsági módosító javaslatként kerül a képviselő-testület elé.


(4) Önkormányzati rendelet-tervezethez fűzött vélemény, javaslat esetén az e paragrafusban foglaltaktól eltérően az önkormányzati rendeletek előkészítésében történő társadalmi részvétel szabályait kell alkalmazni.


D.)Képviselői fogadóórák


81.§ (1) A képviselők előre meghirdetett helyen és időpontban fogadóórát tarthatnak, ahol a

     településen lakó, vagy ingatlannal rendelkező állampolgárok közérdekű kérdéseket, javaslatokat tehetnek.


(2) Amennyiben a képviselő a kérdésekre, javaslatokra nem tud érdemi választ adni, úgy azt írásban továbbítja a polgármesterhez. Ha a javaslattevő a polgármesteri választ nem fogadja el, úgy azt döntésre – bizottsági előkészítés után – a testület elé kell terjeszteni.


[21]VIII. FEJEZET


AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSE, VAGYONA


1.A költségvetés


82.§ (1) A képviselő-testület az éves költségvetését kétfordulós rendben, rendeletben állapít-

     ja meg. hatályon kívül


(2) Ha a költségvetés-tervezet vitájában a módosító javaslatban – mely a költségvetés kiadásának növelését vagy bevételének csökkenését eredményezheti – meg kell jelölni a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében javasolt megoldást is.


(3) A költségvetés tervezetét a képviselő-testület valamennyi bizottsága véleményezi.


(4) A képviselő-testület – Simontornya Város Önkormányzata kötelező és önként vállalt feladatainak e rendelet 2. melléklete szerinti jegyzék alapján – évente a költségvetési rendeletben határozza meg, hogy mely önkormányzati feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.


1.Az önkormányzat vagyona


83.§ (1) A képviselő-testület az önkormányzat vagyonának meghatározásáról, és a vagyon

     feletti tulajdonjoga gyakorlásáról külön önkormányzati rendeletben rendelkezik.


(2) A polgármester az önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben 1.000.000 Ft értékhatárig köthet szerződéseket, vállalhat kötelezettségeket, írhat alá megállapodásokat. Ezen tevékenységéről a képviselő-testületet a legközelebbi ülésén az I. napirend keretében tájékoztatni köteles.


[22]IX. Fejezet

A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATTAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

1. A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSI FELTÉTELEINEK BIZTOSÍTÁSA


84.§(1) Az önkormányzat a nemzetiségi egyéni és közösségi jogok, a nemzetiséghez tartozók érdekeinek érvényesülése – különösen az anyanyelv ápolása, őrzése és gyarapítása, továbbá a nemzetiségek kulturális autonómiájának megvalósítása és megőrzése – érdekében együttműködik a helyi roma nemzetiségi önkormányzattal.

(2) Az önkormányzat a roma nemzetiségi önkormányzat hatékony érdekérvényesítéséhez, törvényben meghatározott egyéni és közösségi jogainak gyakorlásához együttműködési megállapodás alapján, az abban rögzített feltételek szerint ingyenesen biztosítja a nemzetiségi önkormányzat részére

a) a helyiséghasználatot, és

b) a Polgármesteri Hivatal közreműködésével

ba) a testületi működéssel, a testületi és tisztségviselői döntések előkészítésével, végrehajtásával, valamint

bb) a gazdálkodással kapcsolatos nyilvántartási és adminisztratív feladatok ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket.


2. EGYÜTTMŰKÖDÉS A ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATTAL


85.§(1) A roma nemzetiségi önkormányzat képviselőit a polgármester, a jegyző, az aljegyző és a Polgármesteri Hivatal köztisztviselője köteles soron kívül fogadni.

(2) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyekben a nemzetiségi önkormányzat a nemzetiségi közügyek intézése érdekében a polgármesternél kezdeményezhetik a képviselő-testület eljárást, ilyen ügyekről tájékoztatást kérhetnek, továbbá a képviselő-testület részére javaslatot tehetnek.

(3) A polgármester a képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó, (2) bekezdés szerinti kezdeményezéssel kapcsolatos képviselő-testületi előterjesztés napirendre vételére vonatkozó javaslatát olyan időpontban terjeszti a Képviselő-testület elé, hogy a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: Njt.) 79.§ (2) és (4) bekezdéseiben foglalt határidőn belül érdemben döntést tudjon hozni.





[23]X. FEJEZET


ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


86.§ E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek megfelelő szabályozást tartalmaz.


87.§ (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.


(2) Hatályát veszti

- Simontornya Város Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2011.(III.31.) önkormányzati rendelete.

[24]- a helyi önkormányzati képviselők, bizottsági elnökök és bizottsági tagok tiszteletdíjáról szóló:

     - 3/2004.(II.10.) önkormányzati rendelet és az ezt módosító

     - 16/2004.(IX.30.) önkormányzati rendelet

     - 17/2007.(XI.12.) önkormányzati rendelet.


     [25]​(3) Hatályát veszti az SzMSz


-57.§(4) bekezdés,

-VII. Fejezete címében a „népi kezdeményezés” szövegrész,

-a 82.§(1) bekezdés második mondata.








Simontornya, 2013. március 12.




           Csőszné Kacz Edit                                                                  Bárdos László

              polgármester                                                                     címzetes főjegyző







Z á r a d é k



A rendelet kihirdetése a mai napon a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel megtörtént.


Simontornya, 2013. március 27.




                                                                                                              Bárdos László

                                                                                                           címzetes főjegyző



[1]

A rendelet szövegét az 5/2017.(II.23.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2017.02. 25-től

[2]

módosította a 10/2014.(XI.28.) számú önkormányzati rendelet 1.§-a Hatályos: 2014. december 1-től

[3]

módosította a 10/2014.( XI.28.) számú rendelet 2.§-a

[4]

módosította a 10/2014.(XI.28.) számú rendelet 3.§-a

[5]

módosította a 10/2014.(XI.28.) számú rendelet 4.§-a

[6]

módosította a 10/2014.(XI.28.) számú rendelet 5.§-a

[7]

módosította a 10/2014.(XI.28.) számú rendelet 6.§-a

[8]

Hatályon kívül helyezte a 4/2015.(IV.3.) számú önkormányzati rendelet 3. §-a.

[9]

Hatályon kívül helyezte a 4/2015.(IV.3.) számú önkormányzati rendelet 3. §-a.

[10]

Hatályon kívül helyezte a 4/2015.(IV.3.) számú önkormányzati rendelet 3. §-a.

[11]

hatályon kívül helyezte a 10/2014.(XI.28) számú rendelet 13.§ a) pontja alapján

[12]

Kiegészítette a 10/2014.(XI.28.) számú rendelet 7.§ (1) bekezdése, hatályos 2015. január 1-től

[13]

Módosította a 10/2014.(XI.28.) számú rendelet 7.§ (2) bekezdése, hatályos 2015. január 1-től

[14]

Kiegészítette a 10/2014.(XI.28.) számú rendelet 7.§ (3) bekezdése, hatályos 2015. január 1-től

[15]

Hatályon kívül helyezte a 4/2015.(IV.3.) önkormányzati rendelet 3. §-a.

[16]

hatályon kívül helyezi a 10/2014.(XI.28) számú rendelet 13.§ (b) pontja alapján az SzMSz VII. Fejezete címében a „népi kezdeményezés” szövegrészt.

[17]

Hatályon kívül helyezte a 4/2015.(IV.3.) önkormányzati rendelet 3.§-a.

[18]

módosította a 10/2014.(XI.28.) számú rendelet 8.§ alapján az SzMSz 76.§ (1)-(2) bekezdését

[19]

Hatályon kívül helyezte a 4/2015.(IV.3.) önkormányzati rendelet 3. §-a. 

[20]

Hatályon kívül helyezte a 4/2015.(IV.3.) önkormányzati rendelet 3. §-a.

[21]

hatályon kívül helyezte a 10/2014.(XI.28.) számú rendelet a 13.§ c) pontja alapján az SzMSz  82.§ (1) bekezdésének második mondatát

[22]

módosította a 10/2014.(XI.28.) számú rendelet 9.§-a.

[23]

módosította a 10/2014.(XI.28.) számú rendelet a 12.§-a alapján az SzMSz IX. Fejezetének számozása X. Fejezetre módosul.

[24]

módosította a 10/2014.(XI.28.) számú rendelet 13.§-a d) pontja alapján

[25]

kiegészítette a 10/2014.(XI.28.) számú rendelet 13.§-a a), b), c) pontjai alapján


Csatolmányok

Megnevezés méret
1. számú melléklet
34.5 KB
6. számú melléklet
118.96 KB
7. számú melléklet
176.66 KB
3. melléklet
161.51 KB
4. melléklet
142.89 KB
2b. számú melléklet
265.83 KB
5. melléklet
127.36 KB
2. a melléklet
300.51 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!