nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Dunavecse Város Képviselő-testületének 19/2014 (XI.6.) rendelete
Hatályos:2018-06-28 - 2018-12-31
Dunavecse Város Képviselő-testületének 19/2014 (XI.6.) rendelete
a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő-testületének

19/2014. (XI.6.) rendelete

a Képviselő-testület és Szervei

Szervezeti és Működési szabályzatáról


Dunavecse Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32 cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:


I. FEJEZET


1. Általános rendelkezések


1. §


(1) Az önkormányzat hivatalos elnevezése:

     Dunavecse Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat)


[1](2) [2]

a) Székhelye: Dunavecse, Fő út 43.[3]

b)Telephelyei:

ba) Dunavecse, Báthory u. 6. (ÖTI)

bb) Dunavecse, Zrínyi u. 6. (Sportcsarnok)

bc) Dunavecse, Fő út 35. (Művelődési Ház)

bd) Dunavecse, Petőfi tér 1. (Helytörténeti Kiállítás)

be) Dunavecse, hrsz: 549 (Árpádkori Témapark)


(3) Az önkormányzat jelképei: címer, lobogó, zászló és pecsét. Használatuk rendjét a képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.


(4) A képviselő-testület működése során az „Önkormányzat Képviselő-testülete Dunavecse” feliratú, középen a Magyarország hivatalos címerével ellátott kerek alakú bélyegzőt használ.


(5) A képviselő-testület bélyegzőjét kell használni:

  1. az ülésekről készült jegyzőkönyvek hitelesítésére
  2. a képviselő-testület által hozott rendeleteken
  3. a képviselő-testület által adományozott okleveleken
  4. az Önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokon.

(6) A polgármester és a jegyző hivatalos kör alakú bélyegzőt használ, középen a Magyarország hivatalos címerével. Feliratuk:

  1. „Dunavecse Város Polgármestere Bács-Kiskun Megye”
  2. „Dunavecse Város Jegyzője Bács-Kiskun Megye”


(7) A polgármester gondoskodik arról, hogy a város lakossága a nemzeti és helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse. A város ünnepei:

  1. Március Idusa
  2. Szent István nap - Várossá nyilvánítás évfordulója
  3. Október 23. Nemzeti ünnep
  4. Vecsei majális
  5. Hídi fesztivál és vásár


(8) Az önkormányzat intézményei:[4]

a. Százszorszép Óvoda

b.[5] Vikár Béla Könyvtár

c. Dunavecse Város Önkormányzat Dr. Kolozs Gergely Kistérségi Egészségügyi Centrum

d. Dr. Kolozs Gergely „Tipegő” Bölcsőde


(9) Az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatai, az önkormányzat hivatalos kapcsolatot tart:

  1. Hetes község Önkormányzatával (Somogy Megye)
  2. Homoródszentmárton Község Önkormányzatával (Románia, Hargita megye)


(10) A képviselő-testület díszpolgári címet, emléklapot és emlékérmét adományoz külön rendeletben meghatározott szabályok szerint.


(11) A képviselő-testület által létrehozott alapítványok:

  1. Gyermekeinkért Iskolai Alapítvány
  2. Gyermekeinkért Jóléti Szolgálat Közalapítvány


(12) A képviselő-testület az alábbi civil szervezetekkel és egyházakkal működik együtt, illetőleg támogatja azok tevékenységét:

  1. Dunavecsei Sportegyesület
  2. Dunavecsei Vízi Sport Egyesület
  3. Dunavecsei Nyugdíjas Klub
  4. Helyi Vöröskereszt
  5. Helyi Petőfi Baráti Kör
  6. Helyi Gazdakör
  7. Helyi Mozgáskorlátozottak Egyesülete
  8. Önkéntes Tűzoltó Egyesület
  9. Dunavecsei Városfejlesztők Közhasznú Egyesülete
  10. Dunavecséért Új- Polgárőrség és Bűnmegelőzési Egyesület
  11. Vikár Béla Női kar
  12. Kék-Duna Népdalkör
  13. Gyöngyvirág Néptánccsoport
  14. Református Egyházközség és Alapítványa
  15. Római Katolikus Egyház és Alapítványa
  16. Baptista Gyülekezet
  17. Krisztusban Hivő Nazarénus Gyülekezet

2. Önkormányzati jogok

2. §


(1) [6]


(2) [7]


(3) Az önkormányzat saját felelősségére vállalkozási tevékenységet folytathat.

Ennek megfelelően közvetlenül vesz részt vállalkozásokban, vagy helyi önkormányzati politikával, illetőleg annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival (pl.: helyi adópolitikával, telek-és ingatlan értékesítéssel) vállalkozásserkentő és piacgazdaság-barát környezetet teremt.


(4) Amennyiben az önkormányzat vállalkozásban vesz részt, ezt megelőzően szakértői, illetőleg költség-haszon elemzést kell készíteni. Ennek hiányában, vállalkozásban nem vehet részt.


(5) Az önkormányzat feladatainak eredményesebb ellátása érdekében együttműködik a Felső-Kiskunsági és Dunamelléki Többcélú Kistérségi Társulás tag önkormányzataival.

Az együttműködés konkrét területeit és a végrehajtásért felelősök megnevezését a társulási megállapodások rögzítik.


(6) A képviselő-testület a hitelfelvételt értékhatártól függetlenül saját hatáskörben tartja a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény figyelembevételével.


3. Az önkormányzat feladat-és hatásköre


3. §


(1) Az önkormányzat jogi személy, az önkormányzati feladat-és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.


(2) Az önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011 évi XLXXXIX. törvényben (továbbiakban Mötv.) és az ágazati jogszabályokban meghatározott kötelező és önként vállalt feladatokat.


(3)[8] [9] [10] [11] [12]Az önkormányzat az alábbi feladatok ellátásáról gondoskodik kormányzati funkciók szerint:


  1. 011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

  2. 013320 Köztemető-fenntartás és -működtetés

  3. 013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

  4. 041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

  5. 045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

  6. 052080 Szennyvízcsatorna építése, fenntartása, üzemeltetése

  7. 063080 Vízellátással kapcsolatos közmű építése, fenntartása, üzemeltetése

  8. 064010 Közvilágítás

  9. 066010 Zöldterület-kezelés

  10. 066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

  11. 082064 Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység

  12. 082091 Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése

  13. 081030 Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése

  14. 091220 Köznevelési intézmény 1-4. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok

  15. 092120 Köznevelési intézmény 5-8. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok

  16. 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben

  17. 104037 Intézményen kívüli gyermekétkeztetés

  18. 106010 Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése

  19. 106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások

  20. 072112 Háziorvosi ügyelet ellátása

  21. 072210 Járóbetegek gyógyító szakellátása

  22. 074031 Család- és nővédelmi egészségügyi gondozás


(4) [13] Az önkormányzat önként vállalt feladatai:

a. Dr. Kolozs Gergely Kistérségi Egészségügyi Centrum járóbeteg szakrendelőjének fenntartása és működtetése

b. Dr. Kolozs Gergely „Tipegő” Bölcsőde fenntartása és működtetése

c. civil szervezetek támogatása

d. vallási turizmus fejlesztése

e. művelődési ház fenntartása


(5) [14]


(6) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében a feladat jellege szerint érintett bizottság véleményét ki kell kérni.


(7) Közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat csak a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrás megjelölésével terjeszthető a képviselő-testület elé.


(8) Hatáskör átruházás esetén a hozott döntéseknél fel kell tüntetni az átruházás jogalapját.


(9) Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról a polgármester, a bizottságok, valamint az önkormányzati társulások évente tájékoztatást adnak a képviselő –testületnek


4. §


A Képviselő-testület által átruházott hatáskörök

(1) A Képviselő-testület polgármesterre átruházott hatáskörei:

  1. [15]Települési támogatás megállapítása
  2. [16]
  3. [17]A közterület-használati engedélyezéssel kapcsolatos hatáskörök
  4. Lakbértámogatás megállapítása
  5. [18]Önkormányzati lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre vonatkozó bérbeadói jogok és kötelezettségek gyakorlása a Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló 7/2016. (IV.27.) önkormányzati rendeletében foglaltak szerint


(2) [19]A képviselő-testület az Pénzügyi, Ügyrendi, Humán és Városgazdálkodási Bizottságra átruházott hatásköre: gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester felett


(3). A képviselő-testület Pénzügyi, Ügyrendi, Humán és Városgazdálkodási Bizottsága átruházott hatásköre:  „Bényei Mihály emlékdíj adományozása.”


(4) A Képviselő-testület  Felső-Kiskunsági és Dunamelléki Többcélú Kistérségi Társulásra átruházott hatáskörei:

  1. Családsegítés
  2. Gyermekjóléti szolgáltatás
  3. Szociális étkeztetés
  4. Házi segítségnyújtás
  5. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

(5) A Képviselő-testület a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás Társulási tanácsára átruházott hatásköre: Szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás szervezése és fenntartása a társulási megállapodásban foglaltaknak megfelelően.


II. FEJEZET

A Képviselő-testület működése


5. §


(1) A képviselő-testület döntéseit ülésein hozza meg.


(2) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.


1. Alakuló ülés


6. §


(1) Az alakuló ülés napirendje:

  1. a választási bizottság elnökének tájékoztatója a választás végleges eredményéről
  2. a polgármester és a képviselő-testület tagjainak eskütétele
  3. a polgármester illetményének megállapítása
  4. az alpolgármester megválasztása
  5. az alpolgármester tiszteletdíjának megállapítása
  6. a képviselő-testület bizottságainak megválasztása
  7. megbízás adása az SZMSZ felülvizsgálatára.
  8. a képviselő-testület munkatervének felülvizsgálata

2. Rendes ülés


7. §


(1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 10 (tíz) alkalommal tart ülést munkaterve alapján. A képviselő-testület július és augusztus hónapban – rendkívüli ok kivételével - szünetet tart.


(2) A képviselő-testület üléseit a városháza üléstermében tarja. Alkalomszerűen kihelyezett ülés is tarható.


(3) A polgármester a képviselő-testület ülését a munkatervtől eltérő időpontban is összehívhatja.


3. Rendkívüli ülés


8. §


(1) A polgármester rendkívüli ülést köteles összehívni a Mötv. 44. §-ában foglalt esetekben.


(2) A rendkívüli ülést az indítvány benyújtását követő nyolc napon belül kell összehívni, kivéve, ha a testület ezen időn belül rendes ülést tart és az indítvány a napirendbe felvehető. A meghívót az ülés tervezet időpontja előtt 5 nappal kell a képviselők és a meghívottak részére eljuttatni.


(3) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványban meg kell jelölni az ülés összehívásának indokát.


(4) Rendkívüli képviselő-testületi ülés sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 24 órával telefonon vagy személyesen is összehívható, a sürgősség okát azonban feltétlenül közölni kell


4. Gazdasági program és munkaterv


9. §


(1) A gazdasági programot a Mötv. 116. § (3) bekezdésében meghatározott adattartalommal a polgármester készíti el és terjeszti a képviselő-testület elé.


(2) Az elfogadott programról, valamint annak végrehajtásáról a lakosságot közmeghallgatás keretében tájékoztatni kell.


10. §


(1) A képviselő-testület működésének alapja az éves munkaterv.


(2) A munkaterv tervezetét a polgármester állítja össze és terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé.


(3) A munkaterv készítéséhez javaslat kérhető:

  1. a települési képviselőktől
  2. a képviselő-testület bizottságaitól
  3. az önkormányzati intézmények vezetőitől
  4. a városban működő egyesületektől, egyházaktól, társadalmi szervektől, civil szervezetektől
  5. a jegyzőtől
  6. a kistérségben működő társulásoktól
  7. nemzetiségi önkormányzattól


(4) A munkatervnek tartalmaznia kell:

  1. az ülések tervezett időpontját és helyét
  2. [20] a napirendek címét, előterjesztőjét
  3. [21]a bizottság megjelölését, ha előzetesen bizottságnak véleményezni kell, valamint a bizottságon belül a témafelelős megjelölését
  4. az előkészítésért felelős nevét
  5. az adott évben a lakosságot érintő rendezvények, közmeghallgatás, évfordulók, nemzeti ünnepek, megemlékezések időpontját


(5) A munkaterv elfogadásáról a polgármester javaslatára a képviselő-testület minden év utolsó ülésén egyszerű szótöbbséggel dönt.


(6) A munkaterv előterjesztésével egyidejűleg a képviselő-testületet tájékoztatni kell a munkatervbe be nem került javaslatokról.



4. Az ülés összehívása

11. §


(1) A képviselő-testület ülései rendszerint a hónap utolsó szerdai napján 15.00 órakor kezdődnek.


(2) A képviselő-testület üléseit a polgármester hívja össze. A polgármester akadályoztatása esetén az ülést az alpolgármester hívja össze. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén az ülést az Pénzügyi, Ügyrendi, Humán és Városgazdálkodási Bizottság elnöke hívja össze.


(3) [22] A képviselő-testületi ülésre szóló meghívót és az írásos előterjesztéseket legkésőbb a testületi ülés időpontját megelőző 5. napon meg kell küldeni a képviselő-testületi tagoknak valamint a meghívottaknak az általuk megadott e-mail címre, illetve a képviselőknek létrehozott dvkt6087@gmail.com közös e-mail címre. Az elektronikus elérhetőséggel nem rendelkező képviselők és meghívottak részére az anyag kézbesítéssel, papír formátumban kerül megküldésre. A meghívót és az előterjesztéseket egyidejűleg az önkormányzat  www.dunavecse.hu című honlapján is meg kell jeleníteni.


(4) A meghívónak tartalmaznia kell:

  1. az ülés helyét és időpontját
  2. a javasolt napirendi pontokat és az előterjesztők nevét
  3. [23]a bizottság megjelölését, ha előzetesen bizottságnak véleményezni kell, valamint a bizottságon belül a témafelelős megjelölését
  4. [24]az előkészítésért felelős nevét


(5) A meghívóhoz mellékelni kell:

  1. az előterjesztéseket
  2. a határozat (rendelet) tervezetet

(6) A meghívót a polgármester írja alá. Akadályoztatása esetén az (2) bekezdésben meghatározott helyettesítési szabályokat kell alkalmazni.


(7) A képviselő-testület ülésének helyéről, időpontjáról és napirendjéről a lakosságot a meghívónak a Polgármesteri Hivatal, a Dr. Kolozs Gergely Kistérségi és Egészségügyi Centrum, valamint a Művelődési Ház [25] hirdetőtábláján való kifüggesztésével, valamint az Önkormányzat honlapján történő megjelentetéssel tájékoztatni kell.


(8) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal kell meghívni:

  1. a jegyzőt
  2. a polgármesteri hivatal csoportvezetőit
  3. a polgármesteri hivatal kijelölt ügyintézőit a munkakörét érintő napirendhez
  4. az önkormányzati intézmények vezetőit
  5. a nemzetiségi önkormányzat elnökét
  6. a napirend tárgya szerint illetékes szervek vezetőit
  7. az országgyűlési képviselőt
  8. a Bács-Kiskun Kormányhivatal vezetőjét
  9. a könyvvizsgálót a véleményezési körébe tartózó gazdasági kihatású napirend tárgyalására
  10. az 1.§. (12) bekezdésében meghatározott civil szervezetek, egyházak képviselőjét az őket érintő napirendek tárgyalásakor
  11. mindazokat, akiknek a jelenlétét a napirend tárgyalásánál a polgármester szükségesnek tartja.


(9) A képviselő-testület ülésein tevékenységi körükben tanácskozási jog illeti meg a városban működő önszerveződő közösségek képviselőit.


(10) A meghívóval együtt a teljes anyagot meg kell küldeni a (8) bekezdés a) b) d) és e) pontjában megjelölt meghívottaknak.


(11) A meghívóval együtt az adott napirendhez kapcsolódó előterjesztést meg kell küldeni a (8) bekezdés szereplő többi meghívottnak.


5. Az ülések nyilvánossága


12. §


(1) A képviselő-testület ülése nyilvános.


(2)

a) A Képviselő-testület zárt ülést tart a Mötv. 46. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetekben.


b) A képviselő-testület a Mötv. 46. § (2) bekezdés b.) pontjában meghatározott esetekben az érintett kérésére zárt ülést tart


(3) [26]


(4) A zárt ülésen a Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.


6. Személyes érintettség

13. §


(1) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén – közeli hozzátartozójára is kiterjedően – bejelenteni személyes érintettségét. A személyesen érintett képviselő – érintettségének jelzése mellett bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván résztvenni.

a) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására – annak ismertté válását követően azonnal – a Képviselő-testület ügyrendi vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása az Pénzügyi, Ügyrendi, Humán és Városgazdálkodási Bizottság hatáskörébe tartozik. A bizottság a vizsgálat során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.

b) A bizottság eljárásának lefolytatását követően a soron következő testületi ülésen előterjeszti a vizsgálat eredményét. A képviselő-testület külön határozattal dönt a személyes érintett képviselő részvételével hozott döntésének érvényben tartásáról.


(3) A polgármester az ülés megnyitása előtt – a jegyző közreműködésével- megvizsgálja a képviselő-testület határozatképességét és kihirdeti az arra vonatkozó megállapítását.


(4) A képviselő-testület határozatképességét a polgármester az ülés vezetése során folyamatosan figyelemmel kíséri.


(5) Ha a képviselő-testület a polgármester kísérlete ellenére határozatképtelen marad, a polgármester az ülést berekeszti.


(6) A határozatképtelenség miatt elmaradt, illetőleg félbeszakadt testületi ülést az elmaradt napirendi pontok megtárgyalására 8 napon belül össze kell hívni.


7. A tanácskozás rendje


14.§


(1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. Helyettesítésére a rendelet 11. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadók.


(2) Az ülés megnyitásakor a polgármester a határozatképesség – számszerű- megállapítása után tájékoztatást ad a két testületi ülés között történt eseményekről, döntésekről, a lejárt határidejű testületi határozatok végrehajtásáról, a bizottságok tevékenységéről, az átruházott hatáskörök gyakorlásáról, az interpellációkra adott válaszokról. Az erről készült írásos anyagot, ha indokolt kiegészíti.  A tájékoztatóról vita nem nyitható.


(3) Ezt követően a polgármester:

  1. javaslatot tesz az ülés napirendjére és azok tárgyalási sorrendjére, ha szükséges bejelenti a zárt ülés tartását
  2. napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát
  3. a vita lezárása után napirendi pontonként szavazásra bocsátja a módosító, kiegészítő indítványokat, majd a határozati javaslatokat és kihirdeti a döntést
  4. biztosítja a képviselők kérdezési és interpellációs jogát
  5. berekeszti az ülést és bejelenti a következő ülés várható időpontját és tervezett napirendjét.


(4) A napirend feletti vita vezetésének szabályai:

a) a vitát megelőzően először az előterjesztőnek kell szót adni, aki az írásos anyaghoz szóbeli kiegészítést tesz maximum 5 percben

b) ezt követően az előterjesztés tárgya szerint illetékes bizottság elnöke ismerteti az előterjesztéssel kapcsolatban kialakított bizottsági véleményt

c) a napirend előterjesztőjéhez a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, melyre az előterjesztő – azok sorrendjében - válaszolni köteles

d) a vitában a tanácskozási joggal meghívottakon túl felszólalhat az, akinek a polgármester megadja a szót maximum 2 percben

e) a napirend előterjesztője – ha szükséges válaszol a hozzászólásokra

f) a kérdéseket, hozzászólásokat, válaszokat követően a polgármester összefoglalja a vita lényegét, érdemben kitér az előterjesztéstől eltérő véleményekre, a határozati javaslatot érintő valamennyi felvetésre.

g) a vita lezárására, vagy a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. Erről a képviselő-testület vita nélkül határoz

h) a napirend előterjesztője a szavazás megkezdése előtt bármikor javasolhatja a téma napirendről való levételét. Erről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

i) a szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.


8. Napirend előtti felszólalás


15. §


(1) Munkaterv szerinti képviselő-testületi ülésen napirend előtt a képviselők maximum 2 perc időtartamban felszólalhatnak. Napirend előtt felszólalni kizárólag az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben lehet, kivéve az olyan ügyeket, amelyeket kérdésként, interpellációként vagy indítványként terjeszthetők elő.


(2) A polgármester a napirendi pontok tárgyalása előtt szót ad a napirendi előtti felszólalásra jelentkező képviselőnek, feltéve, hogy

  1. a napirend előtt felszólalási szándékát az ülést megelőzően a polgármesternek – a tárgy megjelölésével – előre jelezte és
  2. a felszólalás az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelel.


(3) A napirend előtti felszólalással kapcsolatos észrevétel céljából a Polgármester, valamint az aki személyében érintett napirendi előtti felszólalásonként 3 perces, egyszeri hozzászólásra jogosult.


(4) A napirend előtti felszólalás határozati javaslatot nem tartalmazhat, arról a képviselő-testület határozatot nem hoz.


9. Szavazás

16. §


(1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként teszi fel szavazásra, úgy hogy előbb a vita során elhangzó módosító, kiegészítő indítványokról (az elhangzás sorrendjében), majd az előterjesztésben szereplő indítványokkal módosított és kiegészített határozati javaslatról dönt a képviselő-testület.


(2) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A képviselő-testület tagjai „igen”-nel, vagy „nem”-mel szavazhatnak.


(3) A javaslat elfogadásához a jelenlevő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.


(4) A képviselő-testület – a szavazati arányok rögzítésével- alakszerű határozat nélkül dönt:

  1. a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, valamint a két ülés közötti fontosabb eseményekről szóló tájékoztatókról
  2. feladat meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról
  3. ügyrendi kérdésben
  4. tájékoztató tudomásul vételéről
  5. napirenden belül a végleges döntést megelőző részdöntések esetében
  6. szóbeli interpelláció elfogadásáról


(5) Minősített többség szükséges a Mötv.-ben meghatározottakon túl:

  1. fegyelmi ügyekben hozott döntéshez
  2. gazdasági program elfogadásához
  3. a polgármester tisztségének megszüntetését kérő kereset benyújtásához
  4. a költségvetési rendeletben meghatározott értékhatár feletti hitel felvételéhez
  5. helyi kitüntető díjak adományozásához
  6. testületi hatáskörök átruházásához
  7. helyi népszavazás kiírásához
  8. alapítvány létrehozásához
  9. az önkormányzat vagyonával kapcsolatos döntésekhez
  10. sürgősségi indítvány elfogadásához


(6) A minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint felének (4 fő) szavazata szükséges.

(7) A szavazatok össze számlásáról a polgármester gondoskodik. Ha a szavazatok eredménye felöl kétség merül fel, vagy ha azt bármelyik képviselő kéri, a szavazást a polgármester köteles megismételtetni.


17. §


(1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.


(2) A polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és az ezzel kapcsolatos titoktartási kötelezettségre.


(3) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon és urna igénybevételével történik. A titkos szavazás eredményét jegyzőkönyvbe kell foglalni.


(4) A jegyzőkönyv tartalmazza:

  1. a szavazás helyét és idejét
  2. a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét
  3. a szavazás során felmerült egyéb körülményeket
  4. a szavazás eredményét

(5) A titkos szavazást a Pénzügyi, Ügyrendi, Humán és Városgazdálkodási Bizottság bonyolítja le. Amennyiben a Pénzügyi, Ügyrendi, Humán és Városgazdálkodási Bizottságból nincs jelen legalább három tag, a képviselő-testület tagjai sorából - az ülés elnökének javaslatára – egyszerű szótöbbséggel 3 tagú szavazatszedő bizottságot választ.



18. §



(1) A név szerinti szavazásnál a jegyző a jelenléti ív szerinti sorrendben felolvassa a képviselők nevét, akik „igen”-nel vagy „nem”-mel szavaznak.


(3) Név szerinti szavazással kell dönteni:


(4) Ügyrendi kérdésben nem lehet név szerinti szavazást elrendelni.


10. A Képviselő Testület döntései


19.§

(1) A képviselő testület döntései:

  1. rendelet
  2. normatív határozat
  3. egyéb határozat

11. Határozat


20.§


(1) A képviselő-testület határozata a rendelkezéseket tartalmazó rész mellett tartalmazza a végrehajtásért felelős megnevezését és a végrehajtás határidejét.


(2) A képviselő-testület határozatait naptári év elejétől kezdődően külön-külön folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni. A képviselő-testületi határozatok jelölése tartalmazza:

a) a határozat sorszámát arab számmal,

b) a „/”jelet,

c) a határozat meghozatalának évét arab számmal,

d) zárójelben a határozat meghozatalának hónapját római számmal és napját arab számmal,

e) a „Kt. Határozat” kifejezést.


(3) Alakszerű határozatra vonatkozó szabályok mellőzésével kell jegyzőkönyvben rögzíteni:

a) az ügyrendi kérdésről,

b) a feladat meghatározást nem tartalmazó előterjesztésről,

c) a hozzászólási jog biztosításáról,

d) a határozati javaslat, rendelet-tervezet módosítására, kiegészítésére tett javaslatról,

e) a döntési javaslat szavazategyenlőség miatti elutasításáról szóló képviselőtestületi döntéseket.


(4) A normatív határozatok közzététele a Polgármesteri Hivatal (Dunavecse, Fő út 43. szám) földszinti hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel történik.


(5) A jegyző a képviselő-testület normatív határozatát az elfogadásától számított 8 napon belül legalább 30 napra kifüggeszti, és a határozatra rávezeti a kifüggesztés és a levétel időpontját.


(6) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a határidő lejártát követő rendes ülésen kell beszámolni.


(7) Az önkormányzat határozatainak nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.


12. Rendeletalkotás


21. §


(1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendelet alkot. 


(2) Rendelet alkotását kezdeményezheti:

  1. a települési képviselő
  2. a képviselő-testület bizottsága
  3. a polgármester
  4. a jegyző
  5. önkormányzati intézmények vezetői
  6. a településen működő társadalmi, érdekképviseleti és civil szervezetek képviselői
  7. nemzetiségi önkormányzat


(3) A kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani.


(4) A rendelet szakmai előkészítése minden esetben a jegyző feladata. Ennek során minden olyan előkészítő munka elvégzése és elvégeztetése, amely lehetővé teszi, hogy a testület elé elfogadásra alkalmas előterjesztés kerüljön.


(5) A rendelet tervezet előkészítéséhez a képviselő-testület bizottságain és  hivatalán kívül – szükség esetén – külső szakértőt is igénybe lehet venni.


(6) A rendelet tervezetet indokolással együtt a jegyző terjeszti a képviselő-testület elé.


(7) A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. Kihirdetésének módja: a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztés. A kifüggesztés időtartama legalább 30 nap.

A lakosság széles körét érintő rendeleteket tájékoztatásul a Dunamellék című időszaki lapban is meg kell jelentetni.


(8) A kihirdetés időpontjának a kifüggesztés napját kell tekinteni.


(9) A rendeleteket a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni. A rendelet jelölése: Dunavecse Város Önkormányzata Képviselő-testületének szám/év (hónap, nap) rendelete. A rendeletekről nyilvántartást kell vezetni.

A nyilvántartás tartalmazza a rendelet számát, tárgyát, annak megjelölését, hogy alap vagy módosító rendelet-e, a kihirdetés és a hatálybalépés időpontját.


(10) A rendeletet meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.


(11) Jogszabályváltozás esetén a jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek a rendeletek módosításának szükségességét.


(12) A Pénzügyi, Ügyrendi, Humán és Városgazdálkodási Bizottság választási ciklusonként felülvizsgálja az önkormányzati rendeleteket, és javaslatot tesz  a szükség szerinti módosításra, hatályon kívül helyezésre, új rendelet alkotására.


13. Az ülés rendjének fenntartása


22. §


(1) Az ülés rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik.


(2) Ennek során:

  1. figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, vagy ha a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezéseket használ. Ha a felszólítás eredménytelen, a polgármester a felszólalótól megvonhatja a szót.
  2. rendre utasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít.
  3. tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a vita rendjét ellehetetlenítő esemény következtében a polgármester – ha az ismételt figyelmeztetés nem járt eredménnyel- felfüggesztheti az ülést
  4. a tanácskozás rendjét megzavaró állampolgárt a polgármester rendreutasíthatja, ismétlődő rendzavarás esetén pedig a terem elhagyására is kötelezheti.


(3) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.


14. A képviselő testület elé kerülő anyagok tartalmi követelményei,

benyújtásukra vonatkozó szabályok


23. §


A Képviselő-testület elé kerülhető anyagok:



  1. előterjesztés (rendelet és határozat tervezet, beszámoló)
  2. képviselői önálló indítvány
  3. sürgősségi indítvány
  4. kérdés
  5. interpelláció



14. Előterjesztés


24. §


(1) Előterjesztésnek minősül a rendelet és határozat-tervezet, a beszámoló és a tájékoztató. 


(2) A testületi ülésre az előterjesztést írásban, indokolt esetben, szóban kell benyújtani. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor.

Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.


(3) Az előterjesztés benyújtására jogosult:

  1. a polgármester
  2. az alpolgármester
  3. a jegyző
  4. a képviselő-testület bizottságai
  5. a képviselő
  6. a polgármester által felkért személy, vagy szerv képviselője


(4) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

  1. az előterjesztés tárgyát, melynek egyeznie kell a képviselő-testületi ülésre kibocsátott meghívóban szereplő napirend címével
  2. mindazokat a tényeket, körülményeket, adatokat, információkat, amelyek az ügyben a magalapozott érdemi döntés meghozatalához elengedhetetlenül szükségesek
  3. amennyiben az adott témakörben több megoldás lehetséges, azokat lehetőség szerint ismertetni kell / alternatív javaslatot tartalmazó előterjesztés/
  4. utalni kell a tárgyban született korábbi testületi határozatokra és a végrehajtás tapasztalataira
  5. határozati javaslatot
  6. a végrehajtásért felelős megnevezését
  7. a végrehajtás határidejét
  8. ahol arra lehetőség van és az tényadatokkal kellően alátámasztható, csatolni kell a döntésre vonatkozó költség-haszon elemzést


(5) Kötelező előterjesztést készíteni:

  1. rendeletalkotásnál
  2. intézmény alapításánál, átszervezésénél, megszüntetésénél
  3. helyi népszavazás kiírásánál
  4. ciklusprogram, településrendezési és fejlesztési tervek készítésénél
  5. önkormányzati vállalkozással kapcsolatos ügyekben
  6. társulások létrehozásánál, ahhoz való csatlakozásnál, illetve az abból való kilépésnél
  7. minden olyan ügyben, melyet a képviselő-testület munkatervében meghatároz.


(6) Az előterjesztések eredeti példányát a testületi ülés előtt 8 nappal korábban kell a jegyzőnél benyújtani, aki a törvényesség biztosítása érdekében azokat ellenőrzi és aláírásával látja el. Egyidejűleg feltünteti, hogy a határozathozatal az Mötv., valamint e rendelet előírásai alapján egyszerű vagy minősített többséget igényel.


(7) A képviselő-testület munkatervében határozza meg azokat a napirendeket, amelyeket csak előzetes bizottsági véleményezéssel tárgyal (kivéve a sürgősségi indítványt).


(8) A zárt ülésre tervezett előterjesztéseket elkülönítve – az adatok védelméhez való jog épségének megóvása szempontjait betartva – kell kezelni.


(9) A munkaterv szerint előterjesztésre kötelezett az ülés előtt legalább 10 nappal köteles bejelenteni a polgármesternek, ha az előterjesztést valamilyen okból nem tudja előkészíteni. A bejelentés tárgyában a polgármester dönt, melyről a képviselő-testületet tájékoztatja.



15. Képviselői önálló indítvány


25. §


(1) A munkatervben nem szereplő, illetve a napirendbe már felvett ügyekkel nem összefüggő képviselői önálló indítványt a polgármesternél kell az ülést megelőző 8 nappal írásban benyújtani.


(2) A polgármester az önálló indítványt a képviselő-testület ülésén napirendi pontként javasolja. Ennek hiányában az önálló indítvány benyújtásáról köteles a képviselő-testületet tájékoztatni és döntését megindokolni.


(3) A tájékoztató alapján – amennyiben az indítványozó képviselő kéri – a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel vita nélkül dönt.


(4) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell az önálló indítványt, az előterjeszteni kívánó képviselő nevét, az indítvány tárgyát, az előterjesztő saját kezű aláírását.


16. Sürgősségi indítvány


26. §


(1) Sürgősségi indítvány minden olyan indítvány, amely az ülés meghívójában és a képviselő-testület munkatervében nem szerepel.


(2) Sürgősségi indítványt a polgármester, az alpolgármester, a képviselők vagy a jegyző terjeszthet elő.


(3) Az indítványt – a sürgősség tényének rövid indokolásával és az indítvány megküldésével – írásban az ülés előtt legalább 24 órával a polgármesterhez kell benyújtani.


(4) A sürgősség elfogadásáról a képviselő-testület minősített többséggel határoz. A sürgősség elfogadása esetén a képviselő-testület az indítványt első napirendi pontként tárgyalja meg.


(5) Ha a testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, és a napirendek megállapításakor kell állást foglalni arról, hogy azt hányadik napirendként tárgyalja meg a testület.


17. Kérdés

27. §


(1) A kérdés önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.


(2) Kérdést a képviselők a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez és a jegyzőhöz intézhetnek.


(3) Kérdést az ülés előtt írásban, vagy az ülésen szóban a kérdezetthez lehet előterjeszteni a napirendi pontok tárgyalását követően.


(4) [27]A kérdezett – lehetőség szerint – az ülésen, vagy a soron következő ülésen, de legkésőbb 30 napon belül köteles választ adni. A válasz felett vita nem nyitható



18. Interpelláció


28. §


(1) A települési képviselő a képviselő-testület ülésén a

  1. polgármestertől (alpolgármestertől)
  2. jegyzőtől
  3. bizottság elnökétől

önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, melyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban -  érdemi választ kell adni.


(2) Az interpellációt az ülés napját megelőzően legalább 2 nappal a polgármesternél kell írásban bejelenteni.


(3) A bejelentésnek tartalmaznia kell:

  1. az interpelláló nevét
  2. az interpelláció tárgyát


(4) Az interpellálót az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli kiegészítés joga is megilleti.


(5) Sürgős esetben az ülés elnökének engedélyével az ülésen szóbeli interpelláció is előterjeszthető. Ennek elfogadásáról a képviselő testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal és vita nélkül határoz.


(6) Ha az interpelláló képviselő írásban kapott választ, akkor a következő rendes ülésen nyilatkoznia kell annak elfogadásáról, maximum 2 percben.


(7) Ha az interpellációra adott választ a képviselő nem fogadja el, a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt a válasz elfogadásáról. Ha a választ a képviselő-testület sem fogadja el, az interpelláció címzettje köteles az ügyet újra megvizsgálni és az interpellációt a soron következő ülésen ismételten megválaszolni. Nem tekinthető interpellációnak a korábban már megválaszolt és a testület által elfogadott ismételt képviselői kérdés, amennyiben újabb körülmény nem merült fel.



19. A képviselő-testület jegyzőkönyve


29. §


(1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyről a jegyző gondoskodik.


(3) A jegyzőkönyvnek a Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmaznia kell:

  1. a határozatképesség számszerű megállapítását
  2. az ülésen végig, illetőleg annak egyes napirendi pontjainál tanácskozási joggal jelenlévők nevét,
  3. napirendi pontonként az előadók nevét,
  4. szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát,
  5. az elhangzott bejelentéseket és interpellációkat, az azokkal kapcsolatos válaszokat, illetve határozatokat,
  6. a képviselő kérésére írásos külön véleményét
  7. a jegyzőkönyv hitelesítő kettő képviselő aláírását, akiket a polgármester névsor szerint jelöl ki


(4) A jegyzőkönyv mellékletei:


(5) A képviselő-testület nyílt üléséről kettő, zárt ülésről egy példányban készül jegyzőkönyv:

a) az eredeti példányokat a jegyző kezeli

b) a nyílt ülés jegyzőkönyvének második példányát – mellékletek nélkül - a városi könyvtárban kell elhelyezni


(6) A jegyzőkönyveknek – mellékletekkel együtt – a kormányhivatal felé elektronikus formában történő megküldéséről a jegyző gondoskodik 15 napon belül.


(7) Az állampolgárok a nyilvános ülés jegyzőkönyvébe a városi könyvtárban és a Polgármesteri Hivatalban tekinthetnek be.


(8) A zárt ülés jegyzőkönyvének eredeti példányát a titkos ügyiratok kezelésére vonatkozó szabályok szerint kell kezelni. A zárt ülés jegyzőkönyvébe betekinthet a jegyző, valamint jelenlétében a képviselő és az érintettek.


20. Közmeghallgatás és alakossági fórum


30. §


(1) A képviselő-testület évente egy alkalommal, előre meghirdetett közmeghallgatás keretében lehetővé teszi, hogy az állampolgárok, állampolgári közösségek, társadalmi szervezetek közvetlenül terjeszthessék elő közérdekű kérdéseiket, javaslataikat.


(2) A közmeghallgatás időpontjáról és helyéről legalább 15 nappal a közmeghallgatás előtt meghívó[28] útján a 11.§ (7) bekezdésében foglaltakat figyelembe véve tájékoztatni kell a lakosságot.


(3) [29]


(4) A közmeghallgatás testületi ülés keretében történik, azon a testület tagjainak határozatképes számban meg kell jelenniük és arról jegyzőkönyvet kell készíteni.



(5) [30]A közmeghallgatáson meg nem válaszolt kérdést, valamint javaslatot az annak tárgyában feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottságnak, tisztviselőnek kell kiadni kivizsgálás céljából. Az érintett 15 napon belül írásban köteles válaszolni a kérdezőnek az elintézés módjáról és eredményéről, melyről a Képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatni kell.


31. §


  1. A polgármester, az alpolgármester és bizottság javaslatára a lakosságot közvetlenül érintő ügy megtárgyalására lakossági fórumot lehet szervezni.
  2. A lakossági fórum feladatai:
  1. az önkormányzat és a lakosság érdekösszhangjának elősegítése,
  2. a lakosság és egyesületeinek közvetlen tájékoztatása az időszerű önkormányzati feladatokról, városfejlesztési programokról, közérdekű kérdésekről,
  3. a lakosság és egyesületei észrevételeinek, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása a Képviselő-testület vagy annak illetékes szerve, intézménye felé,
  4. a városban működő civil és gazdálkodó szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel való kapcsolattartás és folyamatos együttműködés,
  5. a település lakossága körében a városszépítő munka szervezésének segítése,
  6. állásfoglalás kialakítása a várost érintő fejlesztési, rendezési tervek megállapítás előtt.

III. Fejezet

A Képviselő-testület szervezete


1. A települési képviselő


32. §


(1) A képviselő-testület tagjainak száma – a polgármesterrel együtt – 7 fő.

(2) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választók érdekeit.


(3) A képviselő jogai:

A települési képviselő

  1. [31]a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől) a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen- vagy legkésőbb 30 napon belül írásban – érdemi választ kell adni
  2. kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetőleg kérésére véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben
  3. tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a települési képviselőt meg kell hívni. Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, az önkormányzati társulásnak – a képviselő-testület által átruházott- önkormányzati ügyben hozott döntését
  4. megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet
  5. a képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának intézkedését, amelyre a hivatal tizenöt napon belül érdemi választ köteles adni. 


(4) A képviselő köteles:

  1. tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában
  2. felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban
  3. olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára
  4. kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, illetve a lakosság önszerveződő közösségeivel

(5) Amennyiben a képviselő 3 egymást követő testületi, vagy bizottsági ülésen önhibájából nem vesz részt, és távolmaradásának okát a következő testületi ülésig nem igazolja, a képviselői tiszteletdíj tőle teljes mértékben megvonható.

(6) A képviselői tiszteletdíj megvonásáról a soron következő ülésen a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hoz döntést.

(7) Igazolt távollétnek minősül, ha a képviselő több napon át igazolt betegsége, munkahelyi elfoglaltsága vagy hivatalos kiküldetése miatt nem tud részt venni az ülésen.


(8) A képviselő, a bizottság tagja a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően köteles megtartani a tudomására jutott állami és szolgálati titkot, valamint köteles figyelembe venni az Alaptörvénynek, a Polgári Törvénykönyvnek és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. Törvénynek a magántitokra és a személyi adatok védelmére vonatkozó szabályait. Titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll.


(9) A titokvédelem biztosítása a képviselő-testület ülését vezető polgármesterre, alpolgármesterre, Pénzügyi, Ügyrendi, Humán és Városgazdálkodási Bizottság elnökére; bizottsági ülések során pedig a bizottság elnökére hárul.


(10) A képviselők névsorát a rendelet 1. számú melléklet tartalmazza.


(11) [32]  Havonta egy alkalommal a Képviselő-testület rendes ülésének napján 14.00 és 15.00 óra között a Városháza üléstermében a képviselő-testület valamely tagja - névsor szerinti sorrendben - , valamint minden hónap második pénteki napján 18.00 és 19.00 között a Művelődési Házban a Képviselő-testület egy tagja fogadóórát tart.


2. A képviselő testület bizottságai


33. §


(1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, illetve a hozott döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére, állandó vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre.


(2)A képviselő-testület a következő állandó bizottságot hozza létre:Pénzügyi, Ügyrendi, Humán és Városgazdálkodási Bizottság (a továbbiakban: bizottság). Létszáma 5 fő.


(3) Az ideiglenes bizottságot a képviselő-testület konkrétan meghatározott feladat ellátására hozza létre. Az adott feladat ellátását követően arról a bizottság beszámol a képviselő-testületnek. A beszámoló elfogadásával az ideiglenes bizottság megszűnik.


(4) A bizottságok feladatkörükben ellenőrzik a Polgármesteri Hivatalnak a képviselő-testület döntéseinek az előkészítésére, illetőleg a végrehajtására irányuló munkáját. Ha a bizottságok a Polgármesteri Hivatal tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észlelik, a polgármester intézkedését kezdeményezhetik.


(5) A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület rendeletével, határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a soron következő ülésén határoz.


(6) A bizottságok tagjainak nevét és tisztségét a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.


3. A bizottságok működése


34. §


(1) A bizottságok működésük szabályait az e rendeletben szabályozottakon túl maguk állapítják meg.


(2) A bizottság ülését a bizottság elnöke – az ülést megelőző három nappal - hívja össze és vezeti.


(3) A meghívóhoz csatolni kell az előterjesztéseket és az egyéb szükséges iratokat.


(4) Az elnök köteles összehívni a bizottságot

  1. a képviselő testület határozata alapján
  2. a polgármester indítványára
  3. a bizottsági tagok egyharmadának kezdeményezésére


(5) A rendkívüli bizottsági ülés halasztást nem tűrő, indokolt esetben – az ülés kezdését megelőzően legalább 24 órával – telefonon, vagy személyesen  is összehívható.


(6) A bizottság határozatképességére és határozat hozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.


(7) Két vagy több bizottság együttes ülést is tarthat. Ilyen esetben a tanácskozást a bizottsági elnökök megegyezése szerinti bizottság elnöke vezeti.


(8) A bizottság ülése nyilvános. A bizottságok azokban az esetekben tartanak zárt ülést, amelyekben az Mötv. kötelezővé teszi, vagy megengedi.


(9) A nyilvános bizottsági ülés időpontjáról és helyéről a város lakosságát a 11.§. (7) bekezdésében foglaltakat figyelembe véve meghívó[33] útján tájékoztatni kell. Erről a jegyző gondoskodik.


(10) A bizottsági üléseken tanácskozási joggal állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester, a jegyző és a bizottságban tagsággal nem rendelkező képviselők.


(11) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetében a bizottság dönt.


(12) [34]


(13) A jegyzőkönyv kormányhivatalhoz történő felterjesztéséről – 15 napon belül - a jegyző gondoskodik.


(14) A bizottság átruházott hatáskör gyakorlása során, valamint a döntési jogkörébe utalt ügyekben határozatot hoz.


(15) A bizottságok tevékenységükről évente egyszer kötelesek a képviselő-testületnek beszámolni.


(16) A bizottságok működésével kapcsolatos ügyviteli teendőket – a jegyző irányításával - a Polgármesteri Hivatal látja el.


35. §



(1) A képviselő-testület bizottsága előkészítő, véleményező, javaslattevő és ellenőrző feladatokat ellátó – a képviselő-testület által meghatározott önkormányzati ügyben döntési jogkörrel is felruházható – egymással mellérendeltségi viszonyban álló választott testületi szervek.


(2) Általános hatáskörök:

  1. Előkészítik a képviselő-testület döntéseit, véleményezik a fontosabb előterjesztéseket
  2. Szervezik és ellenőrzik a döntések végrehajtását, a rendeletek hatályosulását
  3. Előkészítik a képviselő-testület által meghatározott előterjesztéseket
  4. Döntenek a képviselő-testület által meghatározott ügyekben, átruházott hatáskörben gyakorolják a hatósági hatásköröket, a döntésről beszámolnak a testületnek
  5. Állást foglalnak a rendelet tervezetek, fejlesztési koncepciók, programok, a költségvetés és zárszámadás elfogadására irányuló kérdésekben
  6. Feladatkörükben ellenőrzik a hivatalnak a képviselő-testület döntéseinek az előkészítésére, illetve végrehajtására irányuló munkáját
  7. Polgármesteri intézkedést kezdeményezhetnek, ha a hivatal tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdekek sérelmét vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észlelik
  8. Indítványozhatják a képviselő-testület ülésének összehívását
  9. Javaslatot tehetnek a képviselő-testület ülésének napirendjére
  10. Megállapítja saját működési rendjét


(3) Pénzügyi és ügyrendi szakfeladatok:

  1. Véleményezi az önkormányzati rendelet tervezeteket, költségvetési koncepciót és együttműködési megállapodásokat
  2. Lebonyolítja a képviselő testület ülésein a titkos szavazást
  3. Javaslatot tesz a polgármester jutalmazására
  4. Vizsgálja a fegyelmi és összeférhetetlenségi, méltatlansági ügyeket
  5. Vizsgálja a képviselők személyes érintettségét
  6. Elvégzi a képviselők vagyonnyilatkozatával kapcsolatos teendőket
  7. Figyelemmel kíséri a bizottság, a polgármesteri hivatal és az önkormányzati intézmények jogszerű működését
  8. Véleményezi és felülvizsgálja a képviselő testület által átruházott hatáskörök gyakorlását
  9. Vizsgálja a képviselők jogainak és kötelezettségeinek érvényesülését
  10. Közreműködik a gazdasági program előkészítésében
  11. Véleményezi a költségvetési koncepciót, az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásról szóló féléves és éves beszámolók tervezetét
  12. Figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre
  13. Vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát
  14. Javaslatot tesz a képviselő testület munkatervére
  15. Ellenőrizheti a pénzkezelési és egyéb szabályzatok megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesülését
  16. Állásfoglalást nyilvánít a képviselő testület elé kerülő összes gazdálkodási és vagyongazdálkodási tárgyú előterjesztéshez
  17. Figyelemmel kíséri a vagyonváltozás alakulását, értékeli az azt előidéző okokat
  18. Önkéntes feladatvállalás esetén azt megelőzően előkészítő eljárás lefolytatása, költség-haszon elemzés készítése
  19. Testületi jóváhagyás előtt, előzetesen véleményezi, jóváhagyja az önkormányzat által elrendelt közbeszerzési eljárások részét képező ajánlattételi felhívásokat, illetve ajánlattételi dokumentációkat, valamint az 2 millió forint értékhatárt meghaladó szerződéseket


(4) Humán szakfeladatok

  1. Véleményezi a szociális és egészségügyi témájú beszámolókat, előterjesztéseket
  2. Gyakorolja a rendelet mellékletében átruházott hatásköröket
  3. Figyelemmel kíséri a szociális és egészségügyi feladatok ellátását, valamint az intézmények munkáját
  4. Javaslatot tesz a képviselő testületnek a szociális és egészségügyi intézmények éves költségvetésének meghatározására
  5. Véleményezi az intézmények szervezeti és működési szabályzatát, szakmai programját
  6. Véleményezi a fiatal házasok első lakáshoz jutása támogatása iránti kérelmeket, javaslatot tesz a támogatás összegére.
  7. Figyelemmel kíséri az önkormányzat oktatási, kulturális és ifjúsági intézmények munkáját és működését
  8. Véleményezi a költségvetési koncepciót, javaslatot tesz a feladatköréhez tartozó intézmények éves költségvetési előirányzatainak meghatározásához.
  9. Tevékenyen rész vesz a nemzeti és városi ünnepségek előkészítésében, szervezésében és lebonyolításában
  10. Véleményezi az oktatási kulturális és ifjúsági témájú beszámolókat, az intézmények szervezeti és működési szabályzatát
  11. Javaslatot tesz a közneveléssel kapcsolatos ügyekben
  12. Véleményezi a nemzetiségekkel kapcsolatosan ügyeket
  13. Kidolgozza az önkormányzat ifjúságpolitikai koncepcióját
  14. Javaslatot tesz az ösztöndíj pályázatok elbírálására


(5) Városgazdálkodási szakfeladatok:

  1. Megtárgyalja és véleményezi a település arculatát jelentősen befolyásoló, az önkormányzat által meghatározott beruházásokat
  2. A település közlekedését, környezetvédelmét érintő valamennyi beruházás tervéről a testületi döntés előtt véleményt alkot
  3. A településnek és környékének, valamint levegőjének tisztasága érdekében teendő intézkedésekre javaslatot tesz, azok megvalósulását ellenőrzi
  4. Részt vesz a településrendezési koncepció kidolgozásában, véleményezi a településrendezési tervet
  5. Minden olyan önkormányzati rendeletről véleményt alkot, amely a településen élő emberek életminőségét befolyásolja
  6. Évente lebonyolítja az „Egy nap a Városért” mozgalmat.

4. A polgármester, alpolgármester


36. §


(1), A polgármester megbízatását főállásban látja el, felette a munkáltatói jogokat a képviselő-testület gyakorolja. Illetményét a korelnök javaslatára képviselő-testület állapítja meg.


(2)[35] A polgármester felett az egyéb munkáltatói jogokat a Pénzügyi, Ügyrendi, Humán és Városgazdálkodási Bizottság gyakorolja.


(3) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala és működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A polgármester megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt.


(4) A polgármester feladatai a képviselő-testület működésével összefüggésben:

  1. Segíti a képviselők munkáját
  2. Képviseli az önkormányzatot
  3. Szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,
  4. Biztosítja a demokratikus helyi hatalom gyakorlás és a közakarat érvényesülését,
  5. Gondoskodik a képviselő-testület működésének nyilvánosságáról, helyi fórumok szervezéséről,
  6. Támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit
  7. Kapcsolatot tart a felsőbb szintű szervekkel, valamint más települések önkormányzataival, kiemelten a Felső-Kiskunsági és Dunamelléki Kistérségi Társulás tag önkormányzataival, továbbá a társadalmi szervezetek, egyesületek és civil szerveződések vezetőivel.
  8. Segíti és ellenőrzi az önkormányzati intézmények működését.
  9. A testület két ülése közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan önkormányzati ügyekben dönthet, melyről a következő rendes ülésen a képviselő-testületet tájékoztatja.


(5) A polgármester összehangolja a bizottság és a testület működését, indítványozhatja azok összehívását, a bizottság elnökét és elnökhelyetteseit egyeztető megbeszélésre összehívhatja.


(6) A polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladat és hatásköreit a képviselő-testület hivatalának közreműködésével látja el.


(7) A polgármester jogosult bruttó kettőmillió forint alatti szerződések megkötésére – előzetes jóváhagyás nélkül – a szerződéskötésről a soron következő testületi ülésen köteles tájékoztatást adni a testületnek.


(8)[36] A polgármester jogosult közüzemi szerződés (villamosenergia, gázenergia, víz- és csatornaszolgáltatás) megkötésére a Kbt. előírásainak megfelelően. A szerződéskötésről a soron következő testületi ülésen köteles tájékoztatást adni.


37. §


(1) A képviselő-testület – tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, megbízatásának időtartamára, - a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ.


(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.


(3) Az alpolgármester – a polgármester akadályoztatása esetén - a polgármester irányításával látja el feladatait.


(4) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületet a Pénzügyi, Ügyrendi, Humán és Városgazdálkodási Bizottság elnöke hívja össze.



5. Az összeférhetetlenségi, méltatlansági és a vagyonnyilatkozattal

kapcsolatos eljárás


38. §


(1) Az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség elmulasztása esetén – annak benyújtásáig – az önkormányzati képviselői jogait nem gyakorolhatja, és a külön rendeletben megállapított juttatásokat nem veheti igénybe.


(2) Az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségének megállapítására vonatkozó kezdeményezés kivizsgálása, valamint a vagyonnyilatkozatok nyilvántartása és ellenőrzése a Pénzügyi, Ügyrendi, Humán és Városgazdálkodási Bizottság feladata.


(3) A vagyonnyilatkozatokat névvel ellátott borítékban a Pénzügyi Ügyrendi, Humán és Városgazdálkodási Bizottság elnöke veszi át átvételi elismervény ellenében és az átvett nyilatkozatokról -az átvétel időpontját is tartalmazó- nyilvántartást vezet. A hozzátartozó vagyonnyilatkozatát külön zárt borítékban kell leadni, melyet az átvételkor a bizottság elnöke záró pecséttel lát el. A vagyonnyilatkozatokat és a kapcsolódó iratokat az adatvédelmi szabályoknak megfelelően, más iratoktól elkülönítve, zárt lemezszekrényben kell tárolni. A képviselők vagyonnyilatkozata nyilvános, azt a Pénzügyi, Ügyrendi, Humán és Városgazdálkodási Bizottság hozza nyilvánosságra.


(4) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Pénzügyi, Ügyrendi, Humán és Városgazdálkodási Bizottságnál bárki kezdeményezheti. Az eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése.


(5) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának csak a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Pénzügyi, Ügyrendi, Humán és Városgazdálkodási Bizottság felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező a felhívásnak 8 napon belül nem tesz eleget, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a vagyonnyilatkozatok vizsgálatával kapcsolatos bizottság javaslatot tesz a képviselő-testületnek, hogy a kezdeményezést eljárás lefolytatása nélkül utasítsa el.

Megfelelő kezdeményezés esetén a Pénzügyi, Ügyrendi, Humán és Városgazdálkodási Bizottság a vagyonnyilatkozat ellenőrzését elvégzi, s annak eredményéről a képviselő-testületet soron következő ülésén tájékoztatja.


(6) A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos technikai feladatokat – nyomtatványok beszerzése, kitöltés utáni biztonságos őrzés – a jegyző látja el a polgármesteri hivatal adatvédelmi szabályzatának rendelkezései alapján.


6. Jegyző


39. §


(1) A jegyző – a polgármester irányításával – vezeti a Polgármesteri Hivatalt, biztosítja a képviselők munkájának tárgyi és személyi feltételeit.

(2) Előkészíti a Képviselő-testületi előterjesztéseket, valamint a Polgármesteri Hivatal tárgy szerint érintett szervezeti egységén keresztül a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat.

(3) Az önkormányzat által irányított költségvetési szervek vezetőivel egyezteti és írásban rögzíti a költségvetési rendelet-tervezetet.

(4) Gondosodik a Felső Kiskunsági és Dunamelléki Kistérségi Társulás, - valamint más társulások, melyekben az önkormányzat részt vesz - működéséhez szükséges adminisztrációs és egyéb ügyviteli feladatok elvégzéséről.


(5) Amennyiben a jegyző a képviselő-testület és szervei, valamin a polgármester jogszabálysértő döntését vagy működését tapasztalja, úgy kötelezettsége közé tartozik figyelmeztetéssel élni feléjük.


(6) A jegyző állás betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén a polgármester – a jegyző javaslatára - a polgármesteri hivatal köztisztviselői közül a képesítési követelményeknek megfelelő helyettesítőt meg a jegyzői feladatok ellátására legfeljebb hat hónap időtartamra.


7. Polgármesteri Hivatal


40. §


(1) A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre – Dunavecsei Polgármesteri Hivatal elnevezéssel – az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.


(2) A polgármesteri hivatal költségvetési szerv. Az önkormányzat költségvetése határozza meg a polgármesteri hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket.


(3) A képviselő-testület a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét, valamint az ügyfélfogadási rendjét a jegyző javaslata és a polgármester előterjesztése alapján az alábbiak szerint állapítja meg:


  1. A Polgármesteri Hivatal álladó létszámkeretét a költségvetési rendelet állapítja meg.
  2. A Polgármesteri Hivatal belső tagozódását és a munkarendjét a 3. számú melléklet tartalmazza.
  3.   A Polgármesteri Hivatal működésének részletes szabályait a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.
  4. A jegyző az önkormányzat és az önkormányzati költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló jogszabályban előírt feladatait megbízás alapján külső erőforrás igénybevételével látja el.


(4) A polgármesteri hivatal igény és szükség szerint köteles adatokat szolgáltatni és jelentést készíteni a képviselő-testületnek és bizottságainak.


(5) A hivatal munkájáról a jegyző évente köteles beszámolni a képviselő-testületnek. A jegyző munkáját (teljesítményét) a polgármester értékeli.


(6) A hivatal dolgozóját a tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti /magán/ titok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. A titoktartási kötelezettség – az adatvédelemről szóló törvény rendelkezéseinek alapul vételével- kiterjed az ügyfél személyiségi jogainak védelmére is. A titoktartási kötelezettség a közhivatal betöltése után is fennáll.   

(7) [37]



IV. Fejezet


A társulásokra, nemzetiségi önkormányzatra és az együttműködésre vonatkozó szabályok


41. §


(1) A képviselő-testület az önkormányzat hatékonyabb feladat ellátása, valamint gazdaságos és ésszerű munkavégzési megoldások alkalmazása érdekében társulásokban vesz részt.


(2)[38] A képviselő-testület megállapodás megkötésével rész vesz a Felső-Kiskunsági és Dunamelléki Többcélú Kistérségi Társulásban szociális és gyermekjóléti feladatok térségi szintű ellátásában, a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulásban, Duna–Tisza közi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulásban, a „Kék-víz” Ivóvízminőségjavító Önkormányzati Társulásban, valamint Magyar Zarándokút Önkormányzati Társulásban.


42. §


(1) A képviselő-testület a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny együttműködését, melyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok megoldására irányulnak.


(2) A lakossági önszerveződő szervezetekkel való együttműködés célja és rendeltetése:

  1. tervek, fejlesztési koncepciók és programok egyeztetése,
  2. lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek véleményezése,
  3. a lakosság közügyek intézésébe való bevonása, a jogi felvilágosítási munkával kapcsolatos tapasztalatok, módszerek, közös konzultációkon való megvitatása,
  4. a kulturális javak megóvása és fejlesztése.

43. §


(1) Az önkormányzat biztosítja a helyi nemzetiségi közösségek autonómiájának megerősítését, támogatja a nemzetiségi önkormányzat tevékenységét.

(2) A képviselő-testület székhelyén biztosítja a Dunavecsei Roma Nemzetiségi Önkormányzat számára helyiséghasználatot a szükséges infrastruktúrával.

(3) A képviselő-testület a polgármesteri hivatal közreműködésével biztosítja a nemzetiségi önkormányzat részére a testületi működéssel, a testületi és tisztségviselői döntések előkészítésével, végrehajtásával, valamint gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási és adminisztratív feladatok ellátását.


V. Fejezet


VI. Fejezet

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés


44.§.


(1) [39]


[40](2)


(3) A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt a választópolgárok legalább 15%-a kezdeményezte.


(4) [41]


(5) [42]


VIII. Fejezet


Záró rendelkezések


45.§.


(1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és működési Szabályzatáról szóló 9/2006. (III.29.) rendelet.

(2) A rendelet részét képező mellékletek:

            1. számú melléklet: Önkormányzati képviselők

            2. számú melléklet: A képviselő-testület bizottságainak összetétele

            3. számú melléklet: A Polgármesteri Hivatal belső tagozódása és munkarendje

            4. számú melléklet: Dunavecse díszpolgárai



           

                        Vörös Sándor                                                            Nagy Erzsébet

                         polgármester                                                                  jegyző






Záradék:




A fenti szöveget a képviselő-testület 2014. november 5-i ülésén tárgyalta, önkormányzati rendeletté emelte. A rendelet kihirdetve a Polgármesteri Hivatal hirdető tábláján történő kifüggesztéssel 2014. november 6-án.




                                                                                                          Nagy Erzsébet

                                                                                                                jegyző




[1]

A rendelet szövegét a 14/2017 (IX.28.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2018.01.01-től

[2]

A rendelet szövegét a 18/2016 (XII.15.) önkormányzati rendelet 1.§-a módosította. Hatályos: 2017. 01. 01-től

[3]

A rendelet szövegét a 2/2018 (II.1.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2018.02.02-től

[4]

A rendelet szövegét a 2/2015 (III.26) önkormányzati rendelet 1§-a módosította. Hatályos: 2015.03.27-től

[5]

A rendelet szövegét a 17/2017 (IX.28.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2018.01.01-től

[6]

Hatályon kívül helyezte az 5/2015 (III.26.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatálytalan: 2015. 03. 26-tól

[7]

Hatályon kívül helyezte az 5/2013 (III.26.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatálytalan: 2015. 03. 26-tól

[8]

A rendelet szövegét a 6/2017 (III.30.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2017. 03.30-től

[9]

A rendelet szövegét a 23/2014 (XI.27.) önkormányzati rendelet 1 §-a módosította. Hatályos: 2014. XI.27-től

[10]

A rendelet szövegét a 15/2015 (IX.24.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2015. IX. 25-től

[11]

A rendelet szövegét a 2/2016 (II.25) önkormányzati rendelet 1 §-a módosította. Hatályos: 2016. 02. 25-től

[12]

A rendelet szövegét a 14./2017 (IX.28.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2018.01.01-től

[13]

A rendelet szövegét a 2/2016 (II.25) önkormányzati rendelet 1 §-a módosította. Hatályos: 2016. 02. 25-től

[14]

Hatályon kívül helyezte az 5/2015 (III.26.) önkormányzati rendelet 1 §-a. Hatálytalan: 2015. 03. 26-tól

[15]

A rendelet szövegét az 5/2015 (III.26.) önkormányzati rendelet 2 §-a módosította. Hatályos: 2015. 03. 26-tól

[16]

Hatályon kívül helyezte az 5/2015 (III.26.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatálytalan: 2015. 03. 26-tól

[17]

A rendelet szövegét a 18/2016 (XII.15.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2016. 12. 16-tól

[18]

A rendelet szövegét a 18/2016 (XII.15.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2016. 12. 16-tól

[19]

A rendelet szövegét az 5/2015 (III.26.) önkormányzati rendelet 3 §-a módosította. Hatályos: 2015. 03. 26-tól

[20]

A rendelet szövegét a 10/2018. (VI.27.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése módosította. Hatályos: 2018. június 28.-tól

[21]

A rendelet szövegét a 10/2018. (VI.27.) önkormányzati rendelet 1. § (1) bekezdése módosította. Hatályos: 2018. június 28.-tól

[22]

A rendelet szövegét a 2/2016 (II.25) önkormányzati rendelet 1 §-a módosította. Hatályos: 2016. 02. 25-től

[23]

A rendelet szövegét a 10/2018. (VI.27.) önkormányzati rendelet 1. § (2) bekezdése kiegészítette. Hatályos: 2018. június 28.-tól

[24]

A rendelet szövegét a 10/2018. (VI.27.) önkormányzati rendelet 1. § (2) bekezdése kiegészítette. Hatályos: 2018. június 28.-tól

[25]

Hatályon kívül helyezte 10/2018. (VI.27.) önkormányzati rendelet 1. § (3) bekezdése. Hatálytalan: 2018. június 28.-tól

[26]

Hatályon kívül helyezte az 5/2015 (III.26.) önkormányzati rendelet 1 §-a. Hatálytalan: 2015. 03. 26-tól

[27]

A rendelet szövegét az 5/2015 (III.26.) önkormányzati rendelet 3 §-a módosította. Hatályos: 2015. 03. 26-tól

[28]

A rendelet szövegét a 10/2018. (VI.27.) önkormányzati rendelet 2. § (1) bekezdése módosította. Hatályos: 2018. június 28.-tól

[29]

Hatályon kívül helyezte a 10/2018. (VI.27.) önkormányzati rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatálytalan: 2018. június 28.-tól

[30]

A rendelet szövegét a 10/2018. (VI.27.) önkormányzati rendelet 2. § (3) bekezdése módosította. Hatályos: 2018. június 28.-tól

[31]

A rendelet szövegét az 5/2015 (III.26.) önkormányzati rendelet 4 §-a módosította. Hatályos: 2015. 03. 26-tól

[32]

​ A rendelet szövegét a 2/2016 (II.25) önkormányzati rendelet 1 §-a módosította. Hatályos: 2016. 02. 25-től

[33]

A rendelet szövegét a 10/2018. (VI.27.) önkormányzati rendelet 2. § (1) bekezdése módosította. Hatályos: 2018. június 28.-tól

[34]

Hatályon kívül helyezte az 5/2015 (III.26.) önkormányzati rendelet 1 §-a. Hatálytalan: 2015. 03. 26-tól

[35]

A rendelet szövegét az 5/2015 (III.26.) önkormányzati rendelet 3 §-a módosította. Hatályos: 2015. 03. 26-tól

[36]

Beiktatta a 23/2014 (XI.27.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2014. november 27-től.

[37]

Hatályon kívül helyezte az 5/2015 (III.26.) önkormányzati rendelet 1 §-a. Hatálytalan: 2015. 03. 26-tól

[38]

A rendelet szövegét a 14/2017. (IX.28.) önkormányzati rendelet 1 §-a módosította. Hatályos: 2017.09.29-től

[39]

Hatályon kívül helyezte az 5/2015 (III.26.) önkormányzati rendelet 1 §-a. Hatálytalan: 2015. 03. 26-tól

[40]

Hatályon kívül helyezte a 14/2017 (IX.28.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatálytalan: 2017.09.29-től

[41]

Hatályon kívül helyezte az 5/2015 (III.26.) önkormányzati rendelet 1 §-a. Hatálytalan: 2015. 03. 26-tól

[42]

Hatályon kívül helyezte az 5/2015 (III.26.) önkormányzati rendelet 1 §-a. Hatálytalan: 2015. 03. 26-tól


Csatolmányok

Megnevezés méret
1. számú melléklet
30.5 KB
2. számú melléklet
30 KB
3. számú melléklet
37.5 KB
4. számú melléklet
28 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!